25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet

1. § E rendelet hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.

2. § A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer kialakítása során az ergonómia és az ergonómiai szempontok munkaegészségügyi értelmezésével kapcsolatban az MSZ 17235:1982 szabvány szerint kell eljárni.

3. § A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok keretében létesítmény, munkahely, technológia esetében a munkáltató munkaegészségügyi szempontból köteles felmérni a veszély jellegét, a veszélyeztetettség mértékét, a veszélyeztetettek körét és meg kell határoznia a védekezés leghatékonyabb módozatát, ezen belül részletesen ki kell térnie a műszaki és egyéni védelemre, a szervezési és az egészségügyi megelőzési intézkedésekre.

4. § (1) A munkáltató köteles gondoskodni ivóvízcsap, illetve ivókút felszereléséről, valamint az ivóvizet szolgáltató berendezés tisztán tartásáról és megfelelő karbantartásáról. Ha a munkahelyen ipari vízszolgáltatás is van, a csapokat ,,ivóvíz'', illetve ,,nem ivóvíz'' felírással és piktogrammal kell ellátni.

(2) Vízvezetékes ivóvíz hiányában ivóvízről egyéb módon kell gondoskodni. Az ivóvíztartály kifolyóját olyan módon kell elhelyezni, hogy a tartályból közvetlenül inni ne lehessen. A munkáltató köteles gondoskodni az ivóvíztartály rendszeres fertőtlenítéséről, valamint arról, hogy azok feltöltése csak ivóvíz minőségű vízzel történjen.

(3) Azokon a munkahelyeken, ahol étkezni és inni tilos, továbbá, ahol az ivóvíz-szolgáltatás nem ivókutas rendszerű, az étkező-, valamint a pihenőhely kialakításánál figyelemmel kell lenni az ivóedények közegészségügyi követelményeknek megfelelő elhelyezésére is.

5. § (1) Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet érintkezésbe, a munkahelyen dohányozni, inni, étkezni, illetve élelmiszert tárolni tilos.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben, továbbá minden olyan munkahelyen, ahol a munkavállalók a meleg, illetve hideg klíma hatásának megelőzése céljából pihenőidőre jogosultak, a munkavállalók létszámának megfelelő méretezésű, szobahőmérsékletű (fűthető, illetve szellőztethető) pihenő-, illetve melegedőhelyiséget kell biztosítani, amely alkalmas étkezésre, ital fogyasztására, valamint élelmiszerek tárolására. Ez a helyiség nem lehet egyben dohányzásra kijelölt hely is.

(3) A telepített munkahelyeken az MSZ 04-220:1981 szabvány szerinti ,,A'', ,,D'', ,,E'' tisztasági fokozatú tevékenységek esetén, továbbá szabadtéri, nem telepített munkahelyeken a munkavállalók létszámának megfelelő és a közegészségügyi követelményeknek megfelelő étkezési lehetőséget is biztosítani kell.

(4) A pihenő-, melegedő-, illetve az étkezőhelyiségekben asztalt, háttámlás széket, ruhafogast, hulladékgyűjtőt, továbbá szükség szerint ételtárolási, étkezés előtti kézmosási és kézszárítási lehetőséget kell biztosítani.

(5) Az MSZ 04-220:1981 szabvány szerinti ,,A'', ,,D'', ,,E'' tisztasági fokozatú tevékenységek során, a szabvány előírása alapján kialakított fehér-fekete rendszerű csoportos öltözőhelyiséget, valamint a mosdáshoz, zuhanyozáshoz meleg, ivóvíz minőségű vizet kell biztosítani a legnagyobb műszaklétszám figyelembevételével.

(6) A 24 °C (korrigált) effektív hőmérséklet [a továbbiakban: (K) EH] érték feletti hőterheléssel járó zárt, telepített munkahelyeken az öltözőcsoportot és az illemhelyet úgy kell elhelyezni, hogy az zárt közlekedő helyiségen át legyen megközelíthető.

6. § A munkahelyi rend és tisztaság érdekében:

7. § (1) A munkahelyen a termelési és kommunális hulladékot elkülönítve kell gyűjteni és tárolni.

(2) A nem veszélyes, de bomló szerves anyagot tartalmazó, valamint a bűzös termelési hulladékot fedett, résmentes, fertőtleníthető tartályban kell gyűjteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hulladékokat a munkahelyről az erre kijelölt tárolóhelyre naponta kell eltávolítani, és onnan legalább hetente kétszer el kell szállítani.

(4) A (2) bekezdésben jelölt hulladék gyűjtésére szolgáló tartályokat naponként, a tárolóhelyeket, illetve környezetüket szükség szerint, de legalább hetente két alkalommal tisztítani és fertőtleníteni kell.

(5) A munkahelyeken keletkezett veszélyes hulladékot a külön jogszabály¹ előírásai szerint kell kezelni.

8. § (1) Állandó munkavégzésre szolgáló munkahelyeken a munkavégzés jellegének akkor felel meg a világítás, ha a munkahelyek névleges megvilágítása, színhőmérséklete, színvisszaadási fokozata és káprázási fokozata a helyiség rendeltetése és az ott végzett tevékenység figyelembevételével kielégíti az MSZ 6240-4:1986 szabvány által előírt értékeket, valamint az MSZ 6240-2:1986 szabványban foglalt általános követelményeket.

(2) A belsőtéri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megítélésénél az MSZ 6240-3:1986 szabvány szerint kell eljárni.

9. § (1) A munkahelyeken a zaj szintje a maradandó hallásveszteség megelőzése érdekében, továbbá a fokozott figyelmet igénylő munkavégzés során az MSZ 18151-2:1983 szabványban az adott munkahelyre előírt értéket nem haladhatja meg.

(2) El kell határolni az első bekezdésben előírt határértékeket meghaladó zajszintű munkaeszközöket és technológiákat a határérték alatti zajszintű munkahelyektől, továbbá egymástól azokat a zajos – határérték feletti – munkahelyeket, ahol a két munkahely zajszintje több mint 3 dB-lel eltér.

10. § (1) A munkahelyeken a munkavállaló testére áttevődő, egész testre ható mechanikai rezgés mértéke az MSZ 18162:1983 szabvány szerint mérve x (háttól mell felé) és y (jobb oldalról bal oldal felé) irányokban a 0,9 m/s^2§, z (lábtól fej felé) irányban az 1,26 m/s^2§ 8 órára vonatkozó egyenértéket, illetve a 10 m/s^2§ pillanatnyi rezgésgyorsulás csúcsértéket nem haladhatja meg.

(2) A munkahelyeken a munkaeszközök üzemeltetése során a munkavállalót érő helyi (kéz-kar) rezgésterhelés mértéke nem haladhatja meg az MSZ-ISO 5349:1991 szabvány szerint mért 2 m/s^2§ értéket, illetve hideg, nedves munkakörnyezetben az 1,4 m/s^2§ értéket. Az 1 másodperces integrálási idővel mért legnagyobb súlyozott egyenérték gyorsulás az 50 m/s^2§-et, a munkafolyamat 10 percre vonatkoztatott egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulása a 8,4 m/s^2§-et nem lépheti túl.

11. § (1) Annak érdekében, hogy a rezgésterhelés a megengedett értéket ne haladja meg, a munkaeszköz típusának kiválasztásánál figyelembe kell venni a használata során keletkező rezgés nagyságát.

(2) A 10. §-ban meghatározott értékeket meghaladó rezgésexpozíció esetében a rezgésterhelést műszaki megoldásokkal (pl. forgó alkatrészek kiegyensúlyozása, rezgésszigetelő gépalapozás, rezgéscsillapított ülés, rezgéscsillapított fogantyú) kell a megengedett érték alá csökkenteni.

(3) A kéz-kar rezgés expozíciójával járó munkavégzés során, ha nem biztosított az MSZ 21875:1979 szabvány szerint könnyűnek minősülő fizikai munkavégzés munkakörnyezeti előírásainak megfelelő klíma, a munkavállalót – a lokális lehűlés elleni végtagvédelem érdekében – egyéni védőeszközzel kell ellátni.

12. § (1) Az elegendő mennyiségű, minőségű, egészséget nem károsító levegőt az MSZ 21875-2:1991 szabvány szerint légtechnikai eljárások alkalmazása esetén az elszívott levegő pótlásával is biztosítani kell.

(2) Az MSZ 21461-2:1992 szabvány hatálya alá tartozó szálló porok, továbbá az MSZ 21461-1:1988 szabvány 1. számú táblázatában M-I, M-II, valamint a V-A, V-B jelöléssel ellátott anyagok esetén, ha a beszívott levegőt tisztítani kell, a betáplált levegő a munkahelyen megengedett határértékek 10%-ánál magasabb szennyezőanyag-koncentrációt nem tartalmazhat.

(3) Mesterséges szellőztetésnél a huzathatás megelőzése érdekében a légsebesség értéke nem haladhatja meg

13. § Az MSZ 21461-2:1992 szabvány hatálya alá tartozó szálló porok, továbbá az MSZ 21461-1:1988 szabvány 1. számú táblázatában M-I, M-II, valamint a V-A, V-B anyagok által okozott légszennyezés esetében az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétét tanúsító mérési eredmények megőrzéséről a munkáltató gondoskodik. A munkáltató megszűnése esetén az eredményeket át kell adni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének.

14. § (1) Olyan zárt munkahelyeken, ahol a tevékenységből eredő légszennyezés nem várható, a végzett munka nehézségi fokát jellemző munkaenergia-forgalmat figyelembe véve kell az MSZ 21875-2:1991 szabvány által előírt mennyiségű tiszta levegőt, valamint az előírt klimatényezőket, illetve a szabvány értelmezése szerinti (K) EH értékeket biztosítani.

(2) A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalót ne érje nagy fokú hősugárzás. Nagyfokú a hősugárzás, ha a léghőmérséklet és a glóbuszhőmérséklet különbsége meghaladja az (1) bekezdésben megjelölt szabvány szerinti (K) EH érték meghatározásához minimálisan megkívánt +5 °C hőfokkülönbség háromszorosát.

15. § (1) A 24 °C (K) EH érték feletti hőhatással járó munkahelyeken a munkába lépést követően, továbbá 3 hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a hőalkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát és a munka nehézségi foka a közepesen nehéz fizikai munkának megfelelő 14,0 kJ/min értéket. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt fokozatosan kell elérni.

(2) A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5–10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken. Hidegnek minősül a munkahely ha a várható napi középhőmérséklet szabadtéri munkahelyeken a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyeken, ha a +10 °C-ot a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban nem éri el.

(3) Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyeken a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14–16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy mesterséges édesítőszerrel izesített.

(4) A hidegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell szolgáltatni. A tea ízesítéséhez a (3) bekezdésben előírtak figyelembevételével cukrot, illetve megfelelő édesítőszert kell biztosítani.

(5) A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.

16. § Az MSZ 21461-1:1988 szabvány szerinti ,,Emberben bizonyítottan rákkeltő vegyi anyagok'' (ún. 1 kategóriás anyagok), ,,Emberben valószínűleg rákkeltő vegyi anyagok'' (ún. 2A kategóriás anyagok), továbbá olyan készítmények, amelyeknek előbbiek szerinti anyagtartalma nagyobb, mint 1%, technológiai célra csak akkor választhatók, ha más, kevésbé veszélyes anyagokkal nem helyettesíthetők.

17. § E § szempontjából biztonsági berendezésnek minősülnek az MSZ 21875-2:1991 szabvány által megjelölt, szellőztetés céljára szolgáló légtechnikai rendszerek is.

18. § (1) Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló biológiai veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók egyidejű védelmének biztosítása mellett a munkáltató köteles gondoskodni arról is, hogy a biológiai tényező (a továbbiakban: fertőző anyag) a munkahelyről véletlenül ne kerülhessen ki külső környezetbe.

(2) Azokat a munkahelyeket, ahol a munkavállalók fertőző anyaggal dolgoznak, továbbá az ezen munkahelyeken alkalmazott szellőztetési rendszereket és ezek szűrőelemeit minden más munkahelytől elkülönítetten kell létesíteni, és gondoskodni kell a fertőtlenítő hatású tisztításról.

(3) A hulladékok veszélytelen kezeléséről és ártalmatlanításáról, továbbá a fertőző szennyvíz végleges elhelyezés előtti kezeléséről biztonságos, azonosítható edények és eszközök alkalmazásával, megfelelő eljárás keretében kell gondoskodni.

(4) Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók fertőző anyagokkal dolgoznak, kizárólag az oda beosztott munkavállalók és az ellenőrzésre jogosult személyek tartózkodhatnak.

(5) Fertőző anyagokkal végzett munka során a munkahely elhagyásakor a munkavállalónak le kell vetnie az egyéni védőeszközöket és azokat a kijelölt helyen kell tárolnia. A munkavállaló munkahelyét még ideiglenes eltávozás esetén is csak személyi tisztálkodás és megfelelő fertőtlenítés után, másik öltözékben hagyhatja el.

19. § (1) A munkáltató a mentési tervben rögzíti a vegyi anyag azon légtéri koncentrációját jelölő riasztási értéket, amelynek 10 percnél tovább tartó fennállása, illetőleg belégzése esetén heveny, gyakran halálos kimenetelű mérgezés következik be.

(2) A figyelmeztető és a riasztási értékeket e rendelet melléklete tartalmazza. Azon anyagok esetén, amelyeket a melléklet nem tartalmaz, a munkáltatónak a mentési terv részeként kell meghatároznia ezen értékeket.

(3) A mentés, illetőleg menekülés céljára szolgáló eszközt könnyen hozzáférhető helyen és üzemképes állapotban kell tartani.

20. § (1) Az egyéni védőeszköz-juttatás és -használat feltételeinek előírásakor a munkáltató

(2) A munkáltató megfelelő védelmi képességgel rendelkező, továbbá a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek figyelembevételével kiválasztott védőeszközt biztosít.

(3) Az egyéni védőeszköz személyi használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Az egyéni védőeszköz tisztán tartásáról a munkáltató gondoskodik. Az egyéni védőeszközt a munkahelyről hazavinni nem lehet.

(4) A munkáltatónak meg kell határoznia a védőeszközök használata oktatásának, gyakoroltatásának, a védőeszközök rendeltetésszerű használatára vonatkozó tájékoztatóban foglaltak megtartásának és megtartatásának (védőeszközök ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása) rendjét, valamint azokat az eseteket, amikor az elhasználódott védőeszközök hulladékként, (veszélyes hulladékként) kezelendők, továbbá a kezelésük előírásait.

(5) Szükség esetén meg kell határozni az egyéni védőeszközök használatának egészségi alkalmassági feltételeit, valamint a védőeszköz használat egészségi korlátait.

21. § A munkavállaló a munkavégzés ideje alatt nem állhat alkohol vagy egyéb olyan szer hatása alatt, amely a munkavégzés biztonságát veszélyezteti.

22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéni védőfelszerelésekről szóló 3/1979. (V. 29.) EüM rendelet 2. §-ának (1) és (3) bekezdései, 2. §-a (2) bekezdésének 2. mondata, valamint 3–11. §-ai, a munkahelyek általános egészségügyi követelményeiről szóló 2/1981. (II. 21.) EüM rendelet és a védőital-juttatásáról szóló 15/1980. (XII. 29.) EüM rendelet hatályát veszti.