Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet

az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról1

2002.04.20.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a munkaügyi miniszterrel egyetértésben – az alábbiakat rendelem el:

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden magyarországi szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.

(2) A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek teljes személyi állományára – az e rendelet mellékletében meghatározott egészségkárosító tényezők jelenléte esetén szükségessé váló expozíciós idő csökkentésére – az illetékes miniszter által kiadott külön jogszabály az irányadó.

(3) Szervezett munkavégzés keretében bármely tevékenység csak olyan körülmények között és időtartamban folytatható, hogy az a munkát végző személy egészségét, testi épségét ne károsítsa.

2. § (1) Ha a munkavállaló munkakörében, munkahelyén, munkavégzésének helyén e rendelet mellékletében meghatározott egészségkárosító tényezők vannak jelen, munkaszervezési intézkedésekkel is korlátozni kell az expozícióban folyamatosan vagy megszakításokkal eltölthető napi összes időtartamot, továbbá az egymást követő munkanapok számát úgy, hogy a munkavégzés a munkavállaló egészségét ne károsítsa. A csökkentés mértékét a melléklet alapján kell meghatározni.

(2) Ha olyan egyéni védőeszköz használatára van szükség, amelyek huzamos ideig történő alkalmazása a munkavállaló egészségét, illetve a munkavégzés biztonságát veszélyezteti, csökkenteni kell az e körülmények közötti munkavégzésre fordított időt. A csökkentés mértékét a munkaenergia-forgalom alapján kell meghatározni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben említett esetekben – a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 129. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak kivételével – túlmunka nem rendelhető el.

3. § A munkáltató a 2. §-ban említett munkavállalók körét és az expozícióban tölthető időt, valamint az ehhez szükséges munkaszervezési intézkedéseket kollektív szerződésben, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával határozza meg.

4. § Ha a végezhető munka időtartamának csökkentése, meghaladja a napi két órát, a munkáltatónak a 3. §-ban előírt intézkedéséről haladéktalanul írásban értesíteni a munkavégzés helye szerint illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi (fővárosi kerületi) intézetét. Az értesítéshez csatolnia kell

a) a meghatározott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalót érintő egészségkárosító tényezők szintjét, mértékét;

b) az egészségkárosodás megelőzésére tett munkaszervezési intézkedéseket;

c) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat véleményét.

5. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg az egyes egészségre ártalmas munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozók napi munkaidejéről szóló 6/1981. (VII. 23.) EüM–MüM együttes rendelet hatályát veszti.

Melléklet a 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez


Az egészségkárosító tényezők megítélése

Az egészségre ártalmas munkakörülmények az alábbi esetekben tesznek szükségessé szervezési intézkedéseket:

1.2

2.3


3.4 Meleg környezetben végzett munka
Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. számú mellékletében meghatározottak alapján, ha az effektív, illetőleg a sugárzó hő esetén a korrigált effektív hőmérséklet
– közepesen nehéz fizikai munka esetén a 29 °C (EH, KEH),
– nehéz fizikai munka esetén a 27 °C (EH, KEH)
maximálisan megengedhető hőmérsékleti érték műszakátlagban nem tartható be, akkor a műszakon belül megengedhető expozíciós idő óránkénti arányát az adott órára eső súlyozott (K) EH alapján az alábbi összefüggés szerint kell szabályozni:

Közepesen nehéz fizikai munka

30,5 °C-ig

31,5 °C-ig

32,5 °C-ig

Nehéz fizikai munka

28,5 °C-ig

30,0 °C-ig

31,0 °C-ig

Munka/pihenési rend

75%/25%

50%/50%

25%/75%


Az óránként elrendelt pihenési idők nem vonhatók össze.
Ha az előbbiek nem biztosíthatók, speciális intézkedések (hővédő öltözet, hűtött hővédő öltözet) szükségesek, de ezekben az esetekben sem haladhatja meg a munkavállaló maghőmérséklete a 38 °C-t.

4. Hideg környezetben végzett munka

Hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munka, ha a szabadtéri munkahelyeken a napi középhőmérséklet a +4 °C-t, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-t a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban nem éri el. Hidegnek minősülő környezetben végzett tartós munka esetén óránként 5–10 perc – kedvező klimatikus körülmények között eltöltendő – pihenőidőt kell beiktatni.

5.5

6.6 Helyileg ható rezgés
Minden olyan munkakörben, amikor a kéz-karra ható (lokális rezgésterheléssel járó) munkaeszközök üzemeltetése során a rezgésterhelés 8 órára vonatkoztatott mértéke meghaladja a 2 m/s2 súlyozott egyenértékű rezgésgyorsulást, a megengedhető expozíciós időt az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. számú mellékletének 1. pontja szerint kell számítani, illetve ha az egy másodperces integrálási idővel mért legnagyobb súlyozott egyenérték-gyorsulás az 50 m/s2-et meghaladja, a munkafolyamat 10 percre vonatkoztatott egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulása a 8,4 m/s2-et nem lépheti túl.

7.7 Egésztest rezgés
Minden olyan munkakörben végzett munka, ahol a napi 8 órára vonatkoztatva az egésztest rezgés Z irányban az 1,26 m/s2, illetve X és Y irányokban a 0,9 m/s2 egyenértéket meghaladja, a megengedhető expozíciós időt az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szerint kell számítani. A pillanatnyi rezgésgyorsulás csúcsértéke a 10 m/s2-et nem haladhatja meg.

8. 8



9.9



10.10 Kombinált (kettő vagy több) munkakörnyezeti kóroki tényező, illetve megterhelés esetén a legveszélyesebb tényező alapulvételével kell az expozíció időtartamát meghatározni.
1

A rendeletet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet 24. § h) pontja hatályon kívül helyezte 2007. május 13. napjával.

4

A melléklet 3. pontja a 17/2002. (IV. 12.) EüM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A melléklet 5. pontját a 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet 11. §-a (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

6

A melléklet 6. pontja a 17/2002. (IV. 12.) EüM rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A melléklet 7. pontja a 17/2002. (IV. 12.) EüM rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A melléklet 8. pontját az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 10. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

9

A melléklet 9. pontját az 57/1997. (XII. 21.) NM rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte.

10

A melléklet 10. pontja az 57/1997. (XII. 21.) NMM rendelet 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás