35/1996. (X. 9.) NM rendelet

a masszőr (fürdősmasszőr, gyógymasszőr, sportmasszőr) és a környezetegészségügyi asszisztens szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeinek kiadásáról¹

1999.08.21.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A népjóléti ágazatba tartozó masszőr (fürdősmasszőr, gyógymasszőr, sportmasszőr) és a környezetegészségügyi asszisztens szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Melléklet a 35/1996. (X. 9.) NM rendelethez²

Jegyzék
az állam által elismert - a népjóléti miniszter³ ágazatához tartozó - szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekhez

Sor- szám	OKJ azonosító szám	Szakképesítés megnevezése	Bevezetésének kezdő napja	Alkalmazásának utolsó napja	Vizsga szervezője	Szakképesítés központi programjának engedélyszáma	Megjegyzés
42.	60 4 3249 12 1 0 50	masszőr (fürdősmasszőr)	a rendelet hatálybalépésének időpontja	visszavonásig	Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet
43.	60 4 3249 12 1 0 50	masszőr (gyógymasszőr)	a rendelet hatálybalépésének időpontja	visszavonásig	Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet
44.	60 4 3249 12 1 0 50	masszőr (sportmasszőr)	a rendelet hatálybalépésének időpontja	visszavonásig	Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet
45.	60 4 3249 12 1 0 52	környezetegészség- ügyi asszisztens	a rendelet hatálybalépésének időpontja	visszavonásig	Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet

I.
A Jegyzék 42. sorszáma alatt kiadott
masszőr (fürdősmasszőr)
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 60 4 3249 12 1 0 50 (gyűjtő)

2. Szakképesítés megnevezése: masszőr (fürdősmasszőr)

3. Képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

II/1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

----------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

----------------------------

3249 masszőr

----------------------------

II/2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

----------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

----------------------------

- -

----------------------------

II/3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A fürdősmasszőr fürdőkben, gyógyfürdőkben, gyógyfürdőkórházakban, egészségügyi intézményekben és egyéb területeken tevékenykedik, támogatja az orvos munkáját a vendégek – páciensek – gyógyulása érdekében.

Munkája során végzi:

– a kezelőlap utasítása szerint a páciensek különböző hidroterápiás és balneoterápiás kezeléseit,

– a vendég – páciens – kérésére frissítő masszázst és lábápolást,

– az elsősegélynyújtási feladatok ellátását,

– a vendégek – páciensek – előkészítését, tájékoztatását a kezelésekről,

– a munkavédelmi, balesetvédelmi és higiénés előírásoknak megfelelő környezet biztosítását,

– a munkájához szükséges eszközök, berendezések karbantartását, szakszerű kezelését,

– az eszközök, műszerek, anyagok, berendezések tisztítását és fertőtlenítését,

– a munkájával kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs feladatokat.

Rendszeresen részt vesz továbbképző programokon.

Munkáját hivatásként gyakorolja.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

– Frissítő masszázs kezelések végzése.

– Hidroterápiás és balneoterápiás kezelések végzése.

– Lábápolás végzése.

– Elsősegélynyújtási feladatok ellátása.

III/2. Követelmények

Legyen képes

– a frissítő masszázs végzése során a svédmasszázs alapfogásait alkalmazni (simítás, gyúrás, dörzsölés, ütögetés, rezegtetés),

– a teljes test és az egyes testtájak masszírozásában a különleges masszázsfajtákat alkalmazni zuhany alatti, víz alatti vízsugár masszázst,

– a masszázshoz szükséges berendezéseket, anyagokat, eszközöket szakszerűen alkalmazni, kezelés után azokat tisztítani, fertőtleníteni,

– higiénés szabályokat betartani, különös tekintettel a fertőző betegségekre,

– a balneo- és hidroterápiás kezelésekben a különböző hőmérsékletű és kiterjedésű fürdőkkel végzett kezeléseket (borogatások, göngyölések, lemosások, dörzsölések, hideg leöntések, öblítések, zuhanykezelések) végrehajtani, pezsgőfürdőt, szénsavas fürdőt és súlyfürdőt kivitelezni,

– iszapkezeléseket alkalmazni (előkészülni a különböző iszapkezelésekhez, iszapkompresszt, iszapgöngyölést, mitigált iszapkezelést, hideg iszapkezelést, parafangot kivitelezni, iszapkezelés utáni teendőket elvégezni a páciensnél, az iszappal és a kezelőhelyiséggel),

– a lábápolás alapfeladatait kivitelezni, ehhez az eszközöket biztosítani, tisztántartani, fertőtleníteni,

– elsősegélynyújtási feladatokat ellátni (sérülések ellátása, elektromos és hőártalom okozta balesetek megelőzése és ellátása, újraélesztés),

– a szakmai és etikai normákat betartani,

– a tevékenységével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat elvégezni,

– a munkája során használt szakkifejezéseket alkalmazni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. Szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség: alapvizsga (átmeneti időszakban általános iskolai végzettség)

b) A szakterületen eltöltött gyakorlat

– 18. életév betöltése,

– munkaköri alkalmasság megállapítása: kézvizsgálat és egészségügyi alkalmassági vizsgálat alapján.

A vizsga megkezdéséig a II/3. pontban felsorolt munkaterületeken a III/1. pontban felsorolt tevékenységek elvégzése, a III/2. pontban megfogalmazott követelmények szerint összesen 540 óra időtartamban. (A jelölt az előgyakorlat teljesítését a ,,Gyakorlati igazolás'' című nyomtatványon köteles igazoltatni.)

A gyakorlóhelyek kiválasztásában a Reumatológiai és Fizioterápiás Szakmai Kollégium szempontrendszere az irányadó.

c) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor a szükséges okmányokat és az előgyakorlat elvégzéséről szóló igazolást a vizsgát szervező intézetnek kell megküldeni.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

GYAKORLATI IGAZOLÁS
a fürdősmasszőr képzéshez

(amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)

Név: ....................................

Szakmaterület	Intézmény	Időtartam* 540 óra	Dátum	Az igazoló aláírása P. H.
Masszázs		220 óra
Lábápolás		100 óra
Iszapkezelés		60 óra
Súlyfürdő		40 óra
Tangentor		40 óra
Gyógykád		60 óra
Víz- gyógykezelések		20 óra

* A gyakorlat teljesítése az intézményben előírt munkarend szerint folyik.

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a munkaügyi miniszter 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a alapján adható.

IV/3. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a ,,III. A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, azt a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

a) 10 napig tartó értékelt szakmai feladat elvégzése (megelőző vizsgafeladat)

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel.

A vizsgázó vizsgafeladatait egy fizioterápiás szakorvos és egy szakdolgozó (gyógymasszőr, gyógytornász) megfigyelése mellett végzi. A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.

b) Vizsgabizottság előtti vizsga

Egy konkrét gyakorlati feladat elvégzése a vizsgabizottság előtt.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg az alábbi tantárgyakból:

– anatómia,

– fizioterápia,

– lábápolás,

– elsősegélynyújtás.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a népjóléti miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján – a teljes vizsgabizottság előtt – ad számot tudásáról.

A szóbeli vizsga tantárgyai, témakörei:

Anatómia

– A sejtek felépítése és működése.

– A szövet fogalma és fajtái.

– Szervek, szervrendszerek.

– Keringés és légzés szervrendszere.

– Csonttan.

– Ízülettan.

– Izomtan.

– Idegrendszer felépítése és működése.

– A bőr anatómiája és élettani működése

= a bőr mint védőszerv, hőszabályozó, kiválasztó és érzékszerv,

= a bőr rétegei, járulékos részei,

= bőrlégzés,

= hajváltás,

= a bőr felszívó képessége,

= a bőr szerkezete.

Fizioterápia

– A fizioterápiás kezelések helye a mozgásszervi betegségek megelőzésében.

– Fizioterápiás kezelések helye a mozgásszervi betegségekben szenvedők kezelésében (reumatológiai, ortopédiai, traumatológiai), a neurológiai kórképekben szenvedők kezelésében és a rehabilitációban.

– Fizioterápia alapfogalmai, a legfontosabb fizioterápiás gyógymódok.

Fürdőtan

– A fürdőzés

= története,

= alapfogalmak,

= fürdőismeretek,

= szolgáltatási etika.

– A fürdőkezelés alapvető hatásai.

– Hőszabályozás.

Hidroterápia–balneoterápia

– A balneoterápia-hidroterápia fogalma, élettani alapjai.

– A különböző hőmérsékletű és kiterjedésű fürdők készítése, azokkal végzett kezelések: borogatások, göngyölések, lemosások, dörzsölések, hideg leöntések, öblítések, zuhanykezelések.

– A fürdő kombinációja mechanikus ingerekkel

= masszázs,

= vízsugár masszázs,

= súlyfürdő, súlyhúzásos ágykezelés.

– Gyógyszeres és bőrizgató fürdők

= szénsavas fürdő (szénsavas ködkamra),

= pezsgőfürdő,

= mesterséges sósfürdő,

= mesterséges kénes fürdő,

= oxigénfürdő.

– A hidroterápia indikációi, kontraindikációi.

– A balneoterápia módjai:

= fürdőkúra,

= ivókúra,

= inhaláció.

– Ásvány-, gyógyvizek keletkezése, jellemzése, hatásai.

Iszapkezelés

– Az iszapkezelés fogalma, helye a fizioterápiás eljárások között.

– A peloidok osztályozása.

– A peloidok gyógyhatását meghatározó fizikai, kémiai tulajdonságok.

– Az iszapkezelés hatástana:

= a peloidok fizikai, kémiai, biológiai hatásai.

– Az iszapkezelés technikai feltételei.

– Az iszapkezelés technikája:

= az iszap előkészítése,

= az iszap hőmérsékletének beállítása,

= az iszap főzése és hűtése.

– Az iszapkezelés indikációi, kontraindikációi.

– A gyógyiszap felhasználásának formái:

= iszapkádak – medencék – edények,

= iszaptófürdő,

= iszapkompressz,

= iszapprésnedv – iontoforézis,

= iszapgöngyölés,

= mitigált (enyhített) iszapkezelés,

= hideg iszapkezelés,

= parafangó.

– Különleges előírások, óvatossági rendszabályok.

– Az iszapkezelés utáni teendők.

– Az iszapkezelések mozgásszervi, nőgyógyászati és bőrgyógyászati betegségekben.

Masszázs

– A mechanoterápia és a masszázs fogalma.

– A masszázs fajtáinak felosztása.

– A masszázs rövid története.

– A masszázs javallatai és ellenjavallatai.

– A masszázs technikai feltételei.

– A masszázs hatása a bőrre és a bőr alatti kötőszövetekre.

– A masszázs hatása az izomzatra.

– A masszázs szempontjából fontosabb izomelváltozások.

– A masszázs általános hatásai.

– A masszázs helyi és távolhatásai.

– A svédmasszázs.

– A ,,simítás'' masszázsfogás és hatásai.

– A ,,gyúrás'' masszázsfogás és hatásai.

– A ,,dörzsölés'' masszázsfogás és hatásai.

– A ,,vibráció'' és az ,,ütögetés'' masszázsfogás.

Kommunikáció

– Általános magatartás: az udvariasság és a tapintat.

– Alkalmazkodás – empátia. Megfelelő megjelenés, viselkedés, modor, magatartás, beszédkészség.

– Megfelelő kontaktus felvétele és megtartása.

– Irányított beszélgetés az egészségügyi állapottal kapcsolatban.

Lábápolás

– Lábápolás jelentősége, legfontosabb alapszabályai.

– A lábápolás eszközei, szerszámismeret.

– A lábápoló helyiségek berendezése, alkalmazott segédeszközök.

– Elővigyázatossági szabályok lábápolás közben.

– Lábhigiéné.

– Fertőtlenítésre vonatkozó előírások.

– A lábfej ortopédiai (harántsüllyedés, öregujj bütykösödése, kalapácsujj, ötödik lábujj dongaállása, lábujjak félficamos helyzete) és reumatológiai elváltozásai (a lábfej degeneratív elváltozásai).

– A visszerességről általában.

– Egészséges bőr és annak ápolása, bőrtípusok.

– Bőrféleségek (sima, ritka, laza bőr, gumibőr, üvegbőr, izzadt bőr) a lábápolás szempontjából.

– Fertőző és nem fertőző bőrelváltozások, melyek korlátozzák vagy kizárják a balneo-hidroterápiás kezeléseket, közös fürdők használatát és a masszírozást

= heveny gennyesedéssel járó fertőző bőrbetegségek,

= idült fertőző bőrbetegségek,

= gombák által okozott bőrelváltozások,

= állati élősdiek által okozott bőrelváltozások,

= diabetes mellitus és arteriosclerosis obliterans bőrelváltozásai.

– Alapvető ismeretek a HIV-fertőzésről.

Elsősegélynyújtás

– Az elsősegélynyújtás általános szabályai, általános tudnivalók, mentők értesítése.

– Az élet és halál biztos jelei, az újraélesztés ábécéje.

– Eszméletvesztések felismerése és ellátása.

– A sérülések fajtái, sebellátás.

– A vérzések fajtái, tünetei, vérzéscsillapítás.

– Égési sérülések tünetei, elsődleges ellátásuk.

– Fagyási sérülések tünetei, elsődleges ellátásuk.

– A törések fajtái, tünetei, elsődleges ellátásuk.

– A ficamok, rándulások tünetei, elsődleges ellátásuk.

– Áramütés, villámcsapás.

– Sugárbaleset tünetei, az elsősegélynyújtó teendői.

– Vízből való mentés.

– Légútbiztosítás, idegentest eltávolítása a légutakból.

– Szemészeti idegentest esetén elsősegélynyújtás.

– Napszúrás, hőguta tünetei, ellátása.

– A mérgezések fajtái, tünetei, ellátásuk.

– A beteg szállításának módjai, feltételei, a beteg megfigyelése a szállítás alatt.

IV/4. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése:

A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani átlagszámítással, a vizsgabizottság előtti vizsga eredménye felé kerekítve, és jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Megfigyelési és értékelési szempontok:

– munkaszervezés,

– tevékenység kivitelezése,

– ismeretek alkalmazása,

– a munkaeszközök előkészítése és szakszerű használata,

– kommunikáció a vendéggel, pácienssel,

– megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha

– a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,

– elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

– önálló tevékenységre nem képes.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatának átlageredménye alapján kell meghatározni, és a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó ,,fürdősmasszőr'' szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

II.
A Jegyzék 43. sorszáma alatt kiadott
masszőr (gyógymasszőr)
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 60 4 3249 12 1 0 50 (gyűjtő)

2. Szakképesítés megnevezése: masszőr (gyógymasszőr)

Egyedi azonosító száma: 60 4 3249 12 1 0 24

3. Képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

II/1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

----------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

----------------------------

3249 masszőr

----------------------------

II/2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

----------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

----------------------------

- -

----------------------------

II/3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A gyógymasszőr egészségügyi intézményekben, gyógyfürdőkórházakban, gyógyfürdőkben, fürdőkben és egyéb területeken szakorvos szakmai irányítása és felügyelete mellett tevékenykedik. Támogatja az orvos munkáját a betegek (páciensek) gyógyulása és rehabilitációja érdekében.

Munkája során végzi:

– a kezelőlap utasítása szerint a betegek gyógymasszázs kezelését (svédmasszázs, szegment- és kötőszöveti masszázs, vezetett passzív kimozgatások),

– a szükség szerinti frissítő masszázst,

– a hidro- és balneoterápiás kezeléseket,

– az elsősegélynyújtási feladatok ellátását,

– a munkavédelmi, balesetvédelmi és higiénés előírásoknak megfelelő környezet biztosítását,

– a munkájához szükséges eszközök, berendezések karbantartását, szakszerű kezelését,

– a betegek előkészítését, tájékoztatását az előírt kezelésekről,

– az alkalmazott eszközök, anyagok, berendezések tisztítását és fertőtlenítését,

– a munkájával kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs feladatokat.

Rendszeresen továbbképző programokon vesz részt.

Munkáját hivatásként gyakorolja.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

– Gyógymasszázs kezelések végzése.

– Frissítő masszázs végzése.

– Hidro-balneoterápiás kezelések végzése.

– Elsősegélynyújtási feladatok ellátása.

– Tisztítás, fertőtlenítés végzése.

– Kommunikáció a beteggel és a gyógyító team többi tagjával.

– Adminisztrációs feladatok végzése.

III/2. Követelmények

Legyen képes

– munkája során az anatómiai és élettani ismereteit alkalmazni,

– reumatológiai, traumatológiai, ortopédiai és egyéb betegségekben szenvedő betegeknél a svédmasszázs alapfogásait alkalmazni, szegment- és kötőszöveti masszázst végezni, valamint a vezetett passzív kimozgatásokat elvégezni,

– szükség szerint frissítő masszázst végezni,

– szakszerűen alkalmazni a masszázshoz szükséges berendezéseket, anyagokat, eszközöket, kezelés után azokat takarítani, tisztítani, fertőtleníteni,

– higiénés szabályokat betartani, különös tekintettel a fertőző betegségekre,

– hidro-balneoterápiás kezeléseket végezni,

– elsősegélynyújtási feladatokat ellátni (sérüléseket ellátni, elektromos és hőártalom okozta baleseteket megelőzni és ellátni, újraéleszteni),

– a szakmai és etikai normákat betartani,

– az adott helyzeteknek megfelelően kommunikálni,

– a tevékenységével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat végezni,

– munkája során használt szakkifejezéseket alkalmazni.

IV. Szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. Szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség

– középiskolai végzettség (érettségi).

b) A szakmai követelményekben megfogalmazott gyakorlati követelmények teljesítése és azok igazolása. Négy évnél régebbi igazolás nem tekinthető érvényesnek.

A gyakorlóhelyek kiválasztásában a Reumatológiai és Fizioterápiás Szakmai Kollégium szempontrendszere az irányadó.

GYAKORLATI IGAZOLÁS
a gyógymasszőr képzéshez

(amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)

Név: .............................

Szakmaterület	Intézmény	Időtartam* 900 óra	Dátum	Az igazoló aláírása P. H.
Gyógymasszázs		550 óra
Frissítő masszázs		220 óra
Hidro- balneoterápiás kezelések		100 óra
Elsősegély- nyújtás		30 óra

* A gyakorlat teljesítése az intézményben előírt munkarend szerint folyik.

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a munkaügyi miniszter 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a alapján adható.

IV/3. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, azt a szakmai vizsgát szervező intézet jelöli ki.

a) 10 napig tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése (megelőző vizsgafeladat)

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel.

A vizsgázó vizsgafeladatait egy szakorvos és egy szakdolgozó megfigyelése mellett végezheti. A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.

b) Vizsgabizottság előtti vizsga

Egy konkrét gyakorlati feladat elvégzése a vizsgabizottság előtt.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyai:

– anatómiai-élettani alapismeretek,

– elsősegélynyújtás,

– klinikai ismeretek (reumatológia, ortopédia, traumatológia, ideggyógyászat, belgyógyászat, bőrgyógyászat),

– fizioterápiai ismeretek,

– masszázs elmélet.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg a fenti tantárgyakból.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a népjóléti miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján – a teljes vizsgabizottság előtt – ad számot tudásáról.

A szóbeli vizsga tantárgyai, témakörei:

Anatómiai-élettani alapismeretek

– A sejt anatómiája, élettana.

– A szövetek típusai, jellemzői.

– Fő síkok és irányok, az emberi test felosztása.

– A mozgás szervrendszere

= a csontrendszer általános jellemzői,

= az ízületek alkotórészei, fajtái, ízületi mozgások,

= részletes csonttan és ízülettan, testtájékonként,

= az izomrendszer általános jellemzői,

= az izomműködés élettana,

= részletes izomtan, testtájékonként.

– A keringés szervrendszerének anatómiája és élettana.

– A légzés szervrendszerének anatómiája és élettana.

– Az emésztés szervrendszerének anatómiája és élettana.

– A kiválasztás szervrendszerének anatómiája és élettana.

– A nemi szervek anatómiája és élettana.

– A belső elválasztású rendszer anatómiája és élettana.

– Az érzékszervek anatómiája és élettana.

Elsősegélynyújtás

– Az elsősegélynyújtás általános szabályai, általános tudnivalók, mentők értesítése.

– Az élet és halál biztos jelei, az újraélesztés ábécéje.

– Eszméletvesztések felismerése és ellátásuk.

– A sérülések fajtái, sebellátás.

– A vérzések fajtái, tünetei, vérzéscsillapítás.

– Égési sérülések tünetei, elsődleges ellátásuk.

– Fagyási sérülések tünetei, elsődleges ellátásuk.

– A törések fajtái, tünetei, elsődleges ellátásuk.

– A ficamok, rándulások tünetei, elsődleges ellátásuk.

– Áramütés, villámcsapás.

– Sugárbaleset tünetei, az elsősegélynyújtó teendői.

– Vízből való mentés.

– Légútbiztosítás, idegentest eltávolítása a légutakból.

– Szemészeti idegentest esetén elsősegélynyújtás.

– Napszúrás, hőguta tünetei, ellátása.

– A mérgezések fajtái, tünetei, ellátásuk.

– A beteg szállításának módjai, feltételei, a beteg megfigyelése a szállítás alatt.

Klinikai ismeretek

Rheumatológia

– Története, fogalma, tárgyköre, felosztása és jelentősége.

– Alapfogalmak, elnevezések.

– A rheumatológiai diagnosztika eszközei.

– Lágyrész-rheumatizmus.

– Az arthrosisok:

= secunder arthrosisok,

= primer lokalizált arthrosisok,

= primer generalizált arthrosis.

– A gerinc degeneratív elváltozásai, discus hernia.

– Osteoporosis.

– Gyulladásos rheumatológiai megbetegedések (monarthritisek, oligoarthritisek, polyarthritisek, rheumatoid arthritis).

– Mozgásszervi rehabilitáció, a masszázs ellenjavallatai a rheumatológiai gyakorlatban.

Ortopedia

– Műtéti eljárások, konzervatív kezelések.

– Műtéti előkészítés, utókezelés.

– A felső végtag fontosabb ortopédiai megbetegedései.

– Az alsó végtag fontosabb ortopédiai megbetegedései.

– A gerinc fontosabb ortopédiai megbetegedései.

– A gerincműtétek.

– Gyógyászati segédeszközök.

Traumatológia

– A baleset fogalma, a sérültek osztályozása.

– Csontsérülések.

– Ízületi sérülések.

– A felső végtag gyakoribb sérülései.

– Az alsó végtag gyakoribb sérülései.

– Ideg-, izom-, érsérülések.

– Koponyaműtétek.

– Gerincsérülések.

– Mellkasi sérülések.

– Hasi sérülések.

Ideggyógyászat

– Az idegrendszer szerkezete.

– Az idegrendszer fejlődése.

– A központi idegrendszer.

– A vegetatív idegrendszer.

– A gerincvelő.

– Az idegrendszer betegségei (az idegrendszer leggyakoribb funkcionális és organikus elváltozásai, ahol a gyógymasszázst terápiás céllal használják).

Belgyógyászat

– A belgyógyászat tárgya.

– A belgyógyászat története és fejlődése.

Általános rész:

– Egészség, betegség, halál.

– Alapfogalmak.

– Kórtörténet.

Részletes rész:

– A szív és az érrendszer betegségei.

– A légutak és a tüdő betegségei.

– A tuberculosis.

– A tápcsatorna megbetegedései.

– A máj és az epeutak betegségei.

– A vesék és húgyutak betegségei.

– A vér, a lép és a nyirokmirigyek betegségei.

– A neuro-endokrin rendszer betegségei.

– Anyagcsere-betegségek.

– Allergiás betegségek.

– Onkológiai betegségek.

– Foglalkozási ártalmak.

– Táplálkozástani ismeretek.

– Alapvető ismeretek a HIV-fertőzésről.

Bőrgyógyászat

– A bőr anatómiája és élettani működése

= a bőr mint védőszerv, hőszabályozó, kiválasztó és érzékszerv,

= a bőr rétegei, járulékos részei,

= bőrlégzés,

= hajváltás,

= a bőr felszívó képessége,

= a bőr szerkezete.

– Egészséges bőr és annak ápolása, bőrtípusok.

– Fertőző bőrelváltozások, melyek korlátozzák vagy kizárják a balneo-hidroterápiás kezeléseket, közös fürdők használatát és a masszírozást

= heveny gennyedéssel járó fertőző bőrbetegségek,

= idült fertőző bőrbetegségek,

= gombák által okozott bőrelváltozások,

= állati élősdiek által okozott bőrelváltozások,

= diabetes mellitus és arteriosclerosis obliterans bőrelváltozásai.

Fiziotherápia

– Története, felosztása, bevezetés a fiziotherápiába.

– Mechanotherápia.

– Termotherápia.

– Elektrotherápia.

– Fénytherápia.

– Hidro- és balneotherápia.

Masszázselmélet

– A masszázs fogalma, célja, felosztása, hatása a szervekre, szövetekre.

– A svédmasszázs célja, hatásmechanizmusa, élettani hatásai. Simítás, dörzsölés.

– A svédmasszázs javallatai és ellenjavallatai.

– A gyúrás.

– A vibráció.

– Az ütögetés.

– Vezetett passzív mozgatás.

– A fej és a váll kimozgatása.

– A könyök, a csukló és az ujjízületek kimozgatása.

– A törzs kimozgatása.

– A csípő, a térd kimozgatása.

– A boka és a lábízületek kimozgatása.

– Hátmasszázs.

– Deréktáj-, mellkas-, hasmasszázs.

– Fej- és arc-, nyak- és vállmasszázs.

– A felsővégtag masszázsa.

– A medenceöv és az alsóvégtag masszázsa.

– Reflexzóna masszázs, szegmentális reflexek, reflexzónák.

– A szegmentmasszázs célja, hatásmechanizmusa, javallatai, ellenjavallatai.

– A szegmentmasszázs fogásai, technikája.

– Periostalis kezelés, kötőszöveti masszázs.

– Lymphoedema masszázs.

– Olajok, gyógyszerek használata masszázs során.

– Gépi masszázs.

– Gyermekek, terhesek masszázsa.

– A sportmasszázsról általában.

– Alternatív masszázs módszerek.

IV/4. A vizsgázók teljesítményének értékelése

Megfigyelési és értékelési szempontok:

– munkaszervezés,

– tevékenység kivitelezése,

– ismeretek alkalmazása,

– a munkaeszközök előkészítése és szakszerű használata,

– kommunikáció,

– megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha

– a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,

– elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

– önálló tevékenységre nem képes.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatok átlageredménye alapján kell meghatározni, és a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó masszőr (gyógymasszőr) szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít.

A vakok és gyengénlátók számára szervezett gyógymasszőr képzés követelményrendszere speciális, de gyógymasszázs szakmai tartalom vonatkozásában ezen követelményrendszerrel egyenértékű.

A képzés csak szaktanfolyamos formában a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által felvettek számára a Szövetség szervezésében bonyolítható.

III.
A Jegyzék 44. sorszáma alatt kiadott
masszőr (sportmasszőr)
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 60 4 3249 12 1 0 50 (gyűjtő)

2. Szakképesítés megnevezése: masszőr (sportmasszőr)

Egyedi azonosító száma: 60 4 3249 08 5 0 10

3. Képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

II/1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

----------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

----------------------------

3249 masszőr

----------------------------

II/2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

----------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

----------------------------

- -

----------------------------

II/3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A sportmasszőr sportegyesületeknél, önálló sportszakosztályoknál és egyéb sportintézményeknél szakorvos, keretorvos irányítása és felügyelete mellett tevékenykedik. A sportolók, egészséges emberek masszázsát végzi.

Támogatja a keretorvos munkáját az eredmények fokozása, az egészség megóvása érdekében az élsportban és a tömegsportban egyaránt.

Munkája során végzi:

– a sportolók masszázs kezelését,

– az orvos utasítása szerint: a sportolók különböző hidroterápiás és balneoterápiás kezeléseit,

– az elsősegélynyújtási feladatok ellátását,

– a munkavédelmi, balesetvédelmi és higiénés előírásoknak megfelelő környezet biztosítását,

– a munkájához szükséges eszközök, berendezések karbantartását, szakszerű kezelését,

– a sportoló előkészítését, tájékoztatását a tervezett kezelésekről,

– az alkalmazott kezelések után az eszközök, műszerek, anyagok, berendezések tisztítását és fertőtlenítését,

– a munkájával kapcsolatos adminisztrációt és dokumentációt.

Rendszeresen továbbképző programokon vesz részt.

A munkáját hivatásként gyakorolja.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

– Az edzési programban való részvétel.

– Masszázs kezelések végzése.

– Hidro- és balneoterápiás kezelések végzése.

– Elsősegélynyújtási feladatok ellátása.

– Eszközök karbantartása, tisztítása, fertőtlenítése.

– Kommunikáció.

– Adminisztrációs feladatok végzése.

III/2. Követelmények

Legyen képes

– munkája során az anatómiai és élettani ismereteit alkalmazni, különös tekintettel a mozgás szervrendszerére,

– alkalmazni a svédmasszázs alapfogásait (simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, rezegtetés) a különböző sportágakban,

– szakszerűen alkalmazni a masszázshoz szükséges berendezéseket, eszközöket, kezelés után azokat tisztítani, fertőtleníteni,

– higiénés szabályokat betartani, különös tekintettel a fertőző betegségekre,

– a sportmasszázshoz speciálisan szükséges különböző kenőcsöket és vivőanyagokat alkalmazni,

– hidro- és balneoterápiás kezeléseket végezni,

– elsősegélynyújtási feladatokat ellátni (sérüléseket elsődlegesen ellátni, az orvoshoz szállítást megszervezni),

– a szakmai és etikai normákat betartani,

– megfelelően kommunikálni az adott helyzetekben: a sportolókkal, valamint a vezető keretorvos mellé beosztott szakági kezelőorvosokkal, a sportág szövetségi kapitányával, a szakágvezető edzővel, a versenyzők egyesületi edzőivel, valamint az egészségügyi személyzettel,

– munkája során használt szakkifejezéseket magyar nyelven alkalmazni,

– a tevékenységével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat elvégezni,

– a felkészítő team munkájába hatékonyan bekapcsolódni,

– alkalmazni a sportmasszázs elméletéről, hatásairól, javallatairól és ellenjavallatairól szerzett ismereteit.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. Szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

a) Iskolai végzettség:

– középiskolai végzettség (érettségi).

b) A szakterületen eltöltött gyakorlat

A vizsga megkezdéséig a II/3. pontban felsorolt munkaterületek valamelyikén a III/1. pontban felsorolt tevékenységek elvégzése a III/2. pontban megfogalmazott követelmények alapján összesen 960 óra időtartamban. (A jelölt az előgyakorlat teljesítését a ,,Gyakorlati igazolás'' című nyomtatványon köteles igazoltatni.)

Amennyiben a jelölt a szakmai követelményeknek saját intézményében nem tud eleget tenni, akkor a vizsgát szervező intézménytől igényelheti a Sportegészségügyi Szakmai Kollégium és az Országos Sportegészségügyi Intézet javaslata alapján összeállított, a szakmai gyakorlatra kijelölt lehetséges gyakorlóhelyek listáját.

c) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor a szükséges okmányokat és az előgyakorlat elvégzéséről szóló igazolást a vizsgát szervező intézménynek kell megküldeni.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

GYAKORLATI IGAZOLÁS
a sportmasszőr képzéshez

(amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)

Név: ....................................................

Szakmaterület	Intézmény	Időtartam* 960 óra	Dátum	Az igazoló aláírása P. H.
Sportmasszázs		830 óra
Hidro- balneoterápiás kezelések		100 óra
Elsősegély- nyújtás		30 óra

* A gyakorlat teljesítése az intézményben előírt munkarend szerint folyik.

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a munkaügyi miniszter 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a alapján adható.

IV/3. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.

a) 15 napig tartó értékelt szakmai feladat elvégzése (megelőző vizsgafeladat)

A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel.

A vizsgázó vizsgafeladatait egy szakorvos és egy szakdolgozó megfigyelése mellett végzi. A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.

b) Vizsgabizottság előtti vizsga

Egy konkrét gyakorlati feladat elvégzése a vizsgabizottság előtt.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyai:

– anatómia,

– sportegészségtan,

– sportélettan,

– belgyógyászati alapismeretek,

– sportsebészet,

– edzéselmélet,

– masszázselmélet,

– hidro- és balneoterápia.

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg a fenti tantárgyakból.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a népjóléti miniszter által meghatározott tantárgy(ak)ból és tétel(ek) alapján – a teljes vizsgabizottság előtt – ad számot tudásáról.

A szóbeli vizsga tantárgyai, témakörei:

Anatómia

– A sejt anatómiája.

– A szövetek típusai, jellemzői.

– Fő síkok és irányok, az emberi test felosztása.

– A mozgás szervrendszere

= a csontrendszer általános jellemzői,

= az ízületek alkotórészei, fajtái, ízületi mozgások,

= részletes csonttan és ízülettan, testtájékonként,

= az izomrendszer általános jellemzői,

= az izomműködés élettana,

= részletes izomtan, testtájékonként.

– A vér-, a szív- és az érrendszer szervrendszerének anatómiája.

– A légzés szervrendszerének anatómiája.

– Az emésztés szervrendszerének anatómiája.

– A kiválasztás szervrendszerének anatómiája.

– A nemi szervek anatómiája.

– A belső elválasztás anatómiája.

– Az érzékszervek anatómiája.

Sportegészségtan

– A környezet egészségtani jelentősége és hatása.

– Lakás és épületek egészségtana, ruházkodás, tisztálkodás.

– Mikroorganizmusok, fertőzés, immunitás, járványtani alapismeretek.

– Edzés és versenyzés egészségtani kérdései.

– A sportágak egészségtana.

– A nők sportjának egészségtani kérdései.

– A táplálkozás sportegészségtani kérdései.

– A szexuális élettel kapcsolatos sportegészségtani kérdések.

– A gyógyszeres teljesítményfokozás kérdései.

– Edzés a természet erőivel.

– A sportorvosi munka fontosabb feladatai.

Sportélettan

– Sportélettan szemlélete, tárgya, helye, módszerei, távlatai.

– Szabályozórendszerek élettana és sportélettana.

– Neuroendokrin rendszer jelentősége a sportadaptációban.

– A szív élettana, sportélettana.

– A vér jelentősége és szerepe a sporttevékenységben.

– Az érrendszer működése és jelentősége a sportban.

– A keringés szabályozása. Izommunka hatása a keringési rendszer működésére.

– A légzőrendszer élettana és sportélettana.

– Az emésztőrendszer élettana és sportélettana.

– Anyag- és energiaforgalom élettana és sportélettana.

– A kiválasztás élettana és sportélettana.

Belgyógyászati alapismeretek

– Vizsgálati és gyógykezelési módszerek a belgyógyászatban.

– Légúti betegségek, a légzészavarok okai, formái. A masszőr teendői.

– A vérkeringés szervei. Az akut és krónikus szívbetegség okai, tünetei. A masszőr teendői.

– A perifériás keringési elégtelenség formái, okai (kollapszus, sokk). A masszőr teendői.

– A mellkasi fájdalmak elkülönítése.

– Magas vérnyomás, visszértágulat, visszérgyulladás.

– Krónikus és akut hasi kórképek.

– Sárgaság okai, tünetei.

– Endokrin kórképek. Elhízás.

– Mozgásszervi betegségek. A reuma fogalma.

– Alapvető ismeretek a HIV-fertőzésről.

Sportsebészet

– A sportsérülések és sportártalmak keletkezését befolyásoló tényezők.

– A törések ideiglenes ellátása sportpályán.

– A törések végleges ellátásának alapelvei.

– A mellkasi sérültek ideiglenes ellátása, szállítása.

– A koponyasérült sportoló ideiglenes ellátása, megfigyelése és szállítása.

– Az agyrázkódás tünetei, a sérült sportoló megfigyelése és szállítása.

– A traumás eredetű vérzések felosztása, testtájankénti ideiglenes ellátása és szállítása.

– A gerincsérült sportoló kórismézése, megfigyelése és szállítása.

– Az eszméletlen sportoló fektetése és ideiglenes ellátása, szállítása.

– Az újraélesztés kórélettana és gyakorlata.

– Az ízületi ficamok és rándulások elsődleges és végleges ellátása.

– Az izomsérülések akut ellátása, kezelése, sportmasszőri feladatok.

– Az izomcsontosodás keletkezése és kezelése, a sportmasszőr feladata.

– Rheumás izomfájdalmak keletkezése és terápiája.

– A gyakrabban előforduló inszakadások megoszlása sportáganként: tünetei, ideiglenes és végleges ellátásuk.

– Az inak sportkárosodásainak anatómiai, élettani és kórélettani vonatkozásai, konzervatív kezelése.

– A térdízület lágyrészeinek sérülése, kórismézése, ideiglenes és végleges ellátása.

– A bokaízület szalagrendszerének a sérülése, ideiglenes és végleges ellátása.

– A test veleszületett vagy szerzett statikai rendellenességei: sportágankénti alkalmasság, következményes panaszok, tünetek.

Edzéselmélet

– Az edzéselmélet, a sportági ismeretek általános elvei.

– Az edzéselmélet és sportági ismeretek szerepe a masszőr munkájában.

– A felkészülés egyes időszakainak jellemzői.

– A sportágak felosztása, a felkészülés különböző időszakaiban végzett sportmasszőri teendők.

– Az edzések különböző szakaszai és feladatai. A fogyasztás általános irányelvei.

– Edzésmódszerek és ezek fejlődése napjainkig.

– A gyógyszeres teljesítményfokozás kérdései, dopping.

– Az erőnlétet befolyásoló tényezők, letörés, túledzés.

Masszázselmélet

– A masszázs helye a fizioterápiás eljárások között.

– Sportmasszázs

= tréningmasszázs,

= előkészítő masszázs,

= helyreállító masszázs.

– A vegetatív tónus befolyásolása masszázzsal a sportteljesítmények kapcsán.

– Masszázs hatásai: helyi, távoli és általános hatás.

– Masszázs hatása a vér- és nyirokkeringésre.

– A masszázs hatása a különböző szövetekre (hám-, kötő-, csont-, ideg- és az izomszövetekre).

– A masszázs hatása a különböző szervekre és szervrendszerekre.

– Masszázs előkészítése, a kivitel feltételei.

– A masszázs higiéniája.

– A masszázsnál használatos porok, olajok, folyadékok.

– A klasszikus svédmasszázs (simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, rezegtetés) és kisegítő eljárásai (szitálás, mángorlás, nyomkodás, húzás).

– Önmasszázs, gépi masszázs alkalmazása.

– Masszázs alkalmazása sportsérülések után.

– A sportmasszázs ellenjavallatai.

Hidro- és balneoterápia

– A fürdő kombinációja mechanikus ingerekkel

= masszázs,

= vízsugár masszázs,

= súlyfürdő súlyhúzásos ágykezelés.

– Gyógyszeres és bőrizgató fürdők

= szénsavas fürdő (szénsavas ködkamra),

= pezsgőfürdő,

= mesterséges sósfürdő,

= mesterséges kénes fürdő,

= oxigénfürdő.

– A hidroterápia indikációi, kontraindikációi.

– A balneoterápia módjai:

= fürdőkúra,

= ivókúra,

= inhaláció.

– Ásvány-, gyógyvizek keletkezése, jellemzése, hatásai.

IV/4. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

Megfigyelési és értékelési szempontok:

– munkaszervezés,

– tevékenység kivitelezése,

– ismeretek alkalmazása,

– a munkaeszközök előkészítése és szakszerű használata,

– a kommunikációs tevékenység alkalmazása,

– megjelenés, viselkedés.

Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha

– a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,

– elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

– önálló tevékenységre nem képes.

Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatok átlageredménye alapján kell meghatározni, és a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó masszőr (sportmasszőr) szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít.

IV.
A Jegyzék 45. sorszáma alatt kiadott
környezetegészségügyi asszisztens
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 52 4 3249 12 1 0 52

2. Szakképesítés megnevezése: környezetegészségügyi asszisztens

3. Képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

II/1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

--------------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

--------------------------------

3249 környezetegészségügyi

asszisztens

--------------------------------

II/2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

----------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

----------------------------

- -

----------------------------

II/3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A környezetegészségügyi asszisztens a munkája során, az elsődleges megelőzés jegyében, a környezetegészségügyi problémák észlelésével, felismerésével, szükség esetén kezelésével, tájékozódó mérések végzésével és ezen tevékenységekkel kapcsolatos adminisztratív feladatokat lát el. Állami szerveknél, hatóságoknál, a vállalkozásoknál, különböző intézmények szakapparátusaiban és egyéb szakterületeken végezhetik munkájukat.

A környezetegészségügyi asszisztens az elméleti és gyakorlati felkészültsége alapján önállóan végzi az alábbi feladatokat:

– az emberi egészségre káros, lakó- és munkakörnyezeti hatásokat felismeri, az ezekből eredő veszélyt azonosítja, becsüli,

– azon környezetegészségügyi (természetes és mesterséges) tényezőket figyelemmel kíséri, amelyek hatással lehetnek az adott terület vagy gazdasági egység illetve a lakosság egészségére,

– tájékozódó helyszíni vizsgálatokat végez,

– munkája során felmerülő adminisztratív és informatikai feladatokat ellát,

– a kompetencia körébe tartozó egészségnevelési feladatokat végez,

– szakmai munkája során folyamatos konzultációt végez az illetékes közegészségügyi szakemberekkel,

– betart etikai és viselkedési normákat.

Közreműködik az alábbi tevékenységeknél:

– részt vesz a lakosságot környezetegészségügyi szempontból érintő döntések előkészítésében,

– akut környezetszennyezés felismerésében,

– környezetre vonatkozó folyamatos állapotfelmérésben,

– működési területén megfelelő környezetegészségügyi szemlélet kialakításában.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A környezetegészségügyi asszisztens foglalkozása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

– Az emberi egészségre káros környezeti hatások felismerése.

– Lakó- és munkahelyek környezetegészségügyi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése.

– Helyszíni mintavételezés, vizsgálati anyagok kezelése.

– Környezetegészségügyi laboratóriumi munkánál használt vegyszerek, reagensek, műszerek kezelése.

– Dokumentációs, információs, kommunikációs tevékenység.

III/2. Követelmények

A környezetegészségügyi asszisztens legyen képes értelmezni és összefoglalni:

– az emberi szervezet alapvető működését,

– az emberi egészségre káros anyagokat és környezeti hatásukat,

– az egészségkárosító hatások jellegét,

– azokat a fiziológiás elváltozásokat, amelyeket a környezeti ártalmak okoznak,

– az emberi szervezetre veszélyesnek minősülő anyagokat, előfordulásuk valószínűségét, a lehetséges szennyező forrásokat, beépülésüket a szervezetbe,

– az általános fizikai, kémiai , biológiai, biometriai alapfogalmakat és vizsgálatokat,

– a környezetegészségügyi és a környezetvédelmi fogalmakat, alapfogalmakat,

– a veszélyes áruk fogalmát, és a veszélyes anyagok és anyagcsoportok nemzetközi jelölését,

– települések, épületek, munkahelyek és lakások egészségügyi követelményeit,

– a táplálékláncot,

– ökológiai alapfogalmakat,

– a civilizációs ártalmakat,

– a környezet- és egészségvédelem jogi, gazdasági és társadalmi összefüggéseit,

– az érvényben lévő környezetegészségügyi, környezetvédelmi, munkaegészségügyi jogszabályokat,

– a vállalkozások indításával kapcsolatos jogforrásokat,

– munkajogi, munkavédelmi és biztonságtechnikai előírásokat.

Elvégezni:

– települések, munkahelyek környezetegészségügyi állapotának figyelemmel kísérését,

– szemlét tartani a működési környezetében,

– a környezet általános tisztaságát vizsgálni,

– a környezet köztisztasági szabályainak betartását ellenőrizni,

– közterületek parkosítását ellenőrizni,

– zöldterületek kialakítását kezdeményezni,

– közösségi összefogást szorgalmazni a település fejlesztésére,

– az ivóvízellátás problémáival törődni,

– a szennyvizek szabályszerű elhelyezését figyelemmel kísérni,

– kommunális és egyéb hulladékok kezelésének módját nyomon követni,

– a közlekedésből származó környezeti károkat észlelni, jelezni,

– veszélyes hulladékok és melléktermékek környezetbe kerülését észlelni és jelezni,

– védelem alatt álló környezeti tárgyakat, elemeket gondozni,

– napi munkája során a primer prevenció szellemét érvényesíteni,

– szorgalmazni az emberi egészségre pozitívan ható környezetvédelmi feladatok megvalósulását.

Felismerni az emberi egészségre káros környezeti hatásokat:

– emberi egészségre káros és veszélyes anyagok helyi előfordulását feltérképezni,

– lehetséges helyi szennyező forrásokat felkutatni,

– egészségkárosító hatásokat felismerni,

– veszélyhelyzetet megítélni,

– veszélyeztetett terület kijelölésében közreműködni,

– hatóságot értesíteni.

Helyszíni mintát vételezni, vizsgálati anyagokat kezelni:

– terepen tájékozódó vizsgálatot végezni,

– mintát vételezni terepen,

– vizsgálati anyagokat szakszerűen kezelni, tárolni,

– anyagokat szállításhoz előkészíteni,

– veszélyes anyagok szállításához, tárolásához a megfelelő védőfelszereléseket használni,

– közreműködni hatósági mintavételezésnél.

Szállított anyagokat figyelemmel kísérni, ellenőrizni:

– veszélyes anyag, áru fogalmát ismerni,

– veszélyes anyagokat jelölő számokat ismerni,

– veszélyt jelölő számkombinációt ismerni,

– szállított anyagok környezet- és egészségkárosító hatását felismerni,

– szállított anyagok gyors szűrővizsgálatát elvégezni,

– veszély esetén a szükséges intézkedéseket kezdeményezni.

Környezetegészégügyi laboratóriumi munkánál használt vegyszereket, reagenseket, műszereket kezelni:

– laboratóriumi munkaeszközöket, mérlegeket, súlyokat, üveg-, porcelán- és fémeszközöket kezelni, tisztítani,

– laboratóriumban használt vegyszereket szakszerűen tárolni, készletezni,

– a laboratóriumban használt mérőeszközöket kalibrálni,

– a műszereket az előírásnak megfelelően használni,

– felügyelet mellett a vizsgálathoz szükséges kémszereket, mérőoldatokat készíteni,

– a munkavégzés jogi és munkavédelmi szabályait betartani,

– laboratóriumi tűz- és munkavédelmi szabályokat betartani,

– elsősegélynyújtási feladatokat ellátni,

– személyi higiénével kapcsolatos előírásokat betartani,

– a munka során keletkező hulladékokat kezelni, tárolni.

Környezetegészségügyi szempontból legfontosabb tájékozódó vizsgálatokat elvégezni:

– alkalmazandó tájékoztató mérést kiválasztani,

– elvégzendő munkafolyamatot elemekre bontani,

– műveleti sorrendet meghatározni,

– megfelelő gyorstesztet, illetve laboratóriumi műszert kiválasztani,

– a vizsgálatot végrehajtani,

– a kapott eredményt értékelni,

– az illetékes szakhatóságot értesíteni.

Fizikai vizsgálatok:

– halmazállapotot, halmazállapot-változást észlelni, megfigyelni,

– tömeget mérni,

– térfogatot mérni,

– sűrűséget mérni,

– hőmérsékletet mérni.

Tájékoztató kémiai vizsgálatok:

– oldott oxigént vizsgálni,

– biológiai oxigénigényt mérni,

– összkeménységet, karbonátkeménységet mérni,

– nitritet, nitrátot, ammóniát meghatározni,

– vízben oldott nehézfémeket ionokat kimutatni,

– foszfátot, formaldehidet kimutatni,

– pH-t mérni.

Biológiai vizsgálatok:

– az élővizek indikátor növényeit, állatait felismerni,

– talaj indikátor növényeit felismerni.

Műszeres vizsgálatok:

– potenciometriás pH meghatározást végezni,

– konduktometriás vizsgálatokat végezni,

– spektrofotometriás vizsgálatoknál segédkezni,

– radioaktív sugárzást mérni.

Dokumentációs tevékenységet végezni:

– feljegyzést készíteni,

– mintavételi nyomtatványt kitölteni,

– mintavételi anyagokat nyilvántartásba venni,

– mérési eredményeket a vizsgálati naplóba bevezetni,

– mérési eredményeket szükség esetén szakhatóság felé továbbítani,

– munkanaplót vezetni,

– jelentést készíteni,

– nyilatkozatot készíteni,

– gépi adatrögzítést végezni.

Információs tevékenységet végezni:

– a vizsgálattal, jelentéssel kapcsolatos saját dokumentációból adatot gyűjteni,

– adatot gyűjteni intézményektől, egyénektől,

– adatokat, információkat továbbítani,

– környezetegészségügyi szakirodalmat figyelni.

Kommunikációs tevékenységet végezni:

– szakszerű, etikus kommunikációt kialakítani a környezetében lévő kulcsszemélyekkel és a hatóságokkal,

– működési területén rendszeres tájékoztatást tartani,

– környezetegészségügyi programokat népszerűsíteni, közreműködni,

– a helyi egészségügyi alapellátást végző orvosokkal (háziorvos, foglalkozásegészségügyi orvos) kapcsolatot tartani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

– középiskolai végzettség,

– középfokú egészségügyi, vegyipari, vízügyi, faipari, élelmiszeripari, mezőgazdasági előképzettség,

– 3 hónap a szakterületen eltöltött előgyakorlat,

– a központi oktatási programban meghatározott eredményes tantárgyi vizsgák és az előírt gyakorlatok, követelmények teljesítése.

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

Azonosak a ,,III. A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottakkal.

IV/4. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által kiadott feladatlapot oldják meg.

A komplex feladatsor magába foglalja a környezetanalitikai, környezetegészségügyi, biológiai–ökológiai és élettani–kórélettani ismereteket.

Szóbeli vizsga

Tantárgyai:

– Környezetanalitika.

– Biológia–ökológia.

– Környezetegészségügyi ismeretek.

– Élettan–kórélettan.

Környezetanalitika

– A kémiai jelrendszer.

– Ózon – formaldehid.

– Az atom felépítése, radioaktivitása.

– Klór – metanol.

– Sav-bázis reakciók.

– Hidrogén – ásvány-olajszármazékok.

– Kémiai kötéstípusok.

– Kéndioxid – fenolok.

– Komplex képződési reakciók.

– Nitrogénoxidok – metán.

– Redoxireakciók.

– Ammónia – detergensek.

– Gázok, gáztörvények.

– Vízoldható nitrátok – freonok és egyéb szerves polyhalogén vegyületek.

– Szilárd testek, kristályrácstípusok.

– Foszfátok – kis atomszámú karbonsavak.

– Oldás – oldat.

– A szén oxidjai – polyciklusos aromás szénhidrogének.

– Kolloidrendszerek.

– Konyhasó – benzol és származékai.

– A fémes tulajdonság, a korrózió.

– Hipó – festék- és lakkoldószerek.

– Mintavétel, mintaelőkészítés elmélete.

– Sósav – etilalkohol.

– Elválasztás makroméretekben.

– Kénsav – glikolok.

– Elválasztás mikroméretekben.

– Égetett és oltott mész – zsírok és olajok.

– Titrimetria elmélete.

– Nátrium-hidroxid – gyümölcsészterek.

– Gyorstesztek alkalmazásának előnyei és korlátai.

– Vasvegyületek – nitrogéntartalmú ciklusok.

– A radioaktivitás mérésének elve.

– Rézvegyületek – növényvédőszer-csoportok.

– Konduktometria elve.

– Ólomvegyületek – nitrozóvegyületek.

– Spektrofotometria elve.

– Higanyvegyületek – alkaloidok.

– A mérési módszer kiválasztásának kritériumai.

– A víz – aminosavak, fehérjék.

– Mérési eredmények megadása és dokumentálása.

– A levegő – nukleinsavak.

Biológia – ökológia

– A leggyakoribb környezetszennyező folyamatok és emberi tevékenységek – ezek megakadályozása, illetve csökkentése.

– Az atmoszféra jellemzése (összetétele, szerkezete, szerepe ...).

– A hidroszféra jellemzése.

– Vírusok, baktériumok, egysejtű élőlények jellemzése.

– Az élő sejt jellemzői (sejtalkotók, sejtosztódás, anyagcsere-folyamatok).

– A többsejtű eukarióta növények és állatok jellemzése.

– Az ember szervrendszereinek jellemzése.

– Az ember szaporodása, egyedfejlődése – öröklődés.

– Az ember és a környezet kapcsolata (a környezet jellemzői).

– Populációk és társulások.

– Az élővilág kölcsönhatásai.

Környezetegészségügyi ismeretek

– Természetes környezet hatása az emberre.

– Az emberi tevékenység hatása a természetes környezetre.

– Civilizációs ártalmak megelőzése.

– A levegőt szennyező források és következményei.

– A levegőszennyeződés okozta ártalmak megelőzésének lehetőségei.

– A vizek körforgása a természetben.

– Az ivóvízzel kapcsolatos követelmények.

– A vizet szennyező források, a szennyeződés következményei.

– A vizek kémiai alkotórészeinek és mikrobatartalmának hatásai az egészségre.

– A vízszennyeződés okozta ártalmak megelőzésének lehetőségei.

– A talaj, a szennyező források és azok következményei.

– A talajszennyezés hatása az emberiségre.

– A talajszennyezés megelőzésének lehetőségei.

– A településsel kapcsolatos követelmények.

– Kommunális szilárd és folyékony hulladék környezetegészségügyi jelentősége.

– Környezeti állapot és az emberi egészség összefüggései a tápláléklánc vonatkozásában.

– Biológiai monitor.

Élettan – Kórélettan

– Az emberi szervezet védő borierjei.

– Mikroelemek és nyomelemek élettani hatásai.

– Nem ionizáló sugárzások egészségügyi jellemzése és hatásai.

– Toxikus anyagok interakciói a szervezetben.

– Napsugárzás élettani és környezetegészségügyi jellemzése.

– A légköri és földközeli ózon élettani hatása.

– A magaslati és mélységi klíma egészségügyi hatása a szervezetre.

– Stressz mint környezeti ártalom élettani hatása a szervezetre.

– A környezetváltozás élettani hatásai.

– Káros szenvedélyek egészségkárosító hatásai.

A szóbeli vizsga kérdéseket (tételeket) a népjóléti miniszter határozza meg a fenti témakörök alapján.

Szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgát a szakmai vizsgát szervező intézet által kijelölt helyen kell lebonyolítani.

A gyakorlati vizsga feladatai a szakképesítés szakmai követelményei alapján kerülnek összeállításra.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

– Megelőző vizsgafeladat

A vizsgázó a gyakorlati vizsgát megelőzően 1 hónapon keresztül munkaterületén folyamatos környezetanalitikai méréseket végez.

Mérési eredményeit jegyzőkönyvben rögzíti és értékeli a kapott vizsgálati eredményt.

A mérési eredményeket tartalmazó jegyzőkönyveket a gyakorlati oktató a központi oktatási programban megadott szempontok alapján értékeli.

– A vizsgabizottság előtti vizsga

A vizsgázó a vizsgabizottság előtt egy szituációs feladatot old meg. A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.

A feladat gyakorlati elvégzésén túl a vizsgázó beszámol a mérés elméleti vonatkozásairól, értékeli a kapott eredményt.

IV/5. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A vizsgázó szakmai elméletből és gyakorlatból kap osztályzatot.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét tantárgyanként a jelenlévő vizsgabizottsági tagok egymástól függetlenül értékelik.

A szakmai elméleti osztályzatot a szóbeli és az írásbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó a megelőző vizsgafeladatra és a gyakorlati vizsgafeladatra kap érdemjegyet. A gyakorlati vizsga osztályzatát átlagszámítással a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatokra kapott érdemjegy felé kerekítve kell megállapítani. Ha bármely gyakorlati vizsgarész érdemjegye elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarészen, továbbá a szóbeli vizsgarészen elégtelen osztályzatot kap.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsgát és a környezetegészségügyi asszisztens szakképesítést a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsítja.

A ,,Bizonyítvány''-t az ETI országos nyilvántartásba veszi.

A szakmai vizsga fentiekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

A rendeletet a 32/2008. (VIII. 14.) EüM rendelet 2. § (4) bekezdés 11. pontja hatályon kívül helyezte 2008. augusztus 15. napjával. Lásd e rendelet 2. § (3) bekezdését.

A melléklet a 33/1999. (VIII. 13.) EüM rendelet 1. §-a, illetve mellékletben szereplő jegyzék 1. pontjának fa), fb), fc) és fd) alpontja szerint kiegészített szöveg.

Lásd az 1998:XXXVI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontját.