36/1996. (X. 15.) NM rendelet

a klinikai szakápoló (epidemiológiai szakápoló) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményének kiadásáról¹

1996.10.20.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A népjóléti ágazatban a klinikai szakápoló (epidemiológiai szakápoló) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményét az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Melléklet a 36/1996. (X. 15.) NM rendelethez

Jegyzék
az állam által elismert - a népjóléti miniszter² ágazatához tartozó - szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről

Sor- szám	OKJ azonosító szám	Szakképesítés megnevezése	Bevezetésének kezdő napja	Alkalmazásának utolsó napja	Vizsga szervezője	Szakképesítés központi programjának engedélyszáma	Megjegyzés
46.	61 9 3210 12 1 0 41	klinikai szakápoló (epidemiológiai szakápoló)	a rendelet hatálybalépésének időpontja	visszavonásig	Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet

A Jegyzék 46. sorszáma szerint kiadott
klinikai szakápoló (epidemiológiai szakápoló) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3210 12 1 0 41

2. A szakképesítés megnevezése: klinikai szakápoló (epidemiológiai szakápoló)

3. Képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

------------------------------

A munkakör foglalkozás

FEOR száma megnevezése

------------------------------

3210 klinikai szakápoló

------------------------------

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

------------------------------

A munkakör foglalkozás

FEOR száma megnevezése

------------------------------

- -

------------------------------

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az epidemiológiai szakápoló a kórházak és az egyéb egészségügyi intézmények nosocomiális fertőzéseinek aktív felügyelő (surveillance) tevékenységét végzi annak érdekében, hogy a nosocomiális fertőzések száma csökkenjen, ami a betegellátás színvonalának emelkedését és az intézmények költségének csökkenését eredményezi.

Munkaterülete az egészségügyi intézmény teljes területére kiterjed, az aktuálisan folyó felügyelő munka függvényében.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

– az epidemiológiai szakápoló legfontosabb munkaköri feladata az intézményben előforduló nosocomiális fertőzések aktív felügyelő (surveillance) tevékenységének végzése aktív és folyamatos adatgyűjtéssel;

– esetenként laboratóriumi vizsgálat céljára mintavétel;

– nyilvántartás vezetése az észlelt nosocomiális fertőzésekről az érvényben lévő adatkezelési szabályok betartásával;

– észleléseiről szóbeli tájékoztatás, az adatok rendszeres, folyamatos továbbítása (közvetlen felettesének);

– azonnali tájékoztatás nosocomiális fertőzés előfordulása vagy gyanúja esetén az adott osztály (részleg) vezetője részére;

– javaslattétel az adott osztály (részleg) vezetőjének a nosocomiális fertőzésben szenvedő vagy arra gyanús beteg osztályon (részlegen) belüli elkülönítésére, illetve fertőző osztályra történő áthelyezésére;

– járvány esetén a járvány felszámolása érdekében hozott intézkedések szakszerű végrehajtása;

– a szakmai felügyeletet ellátó intézményi bizottság ülésein való részvétel.

2. Követelmények

Az epidemiológiai szakápoló legyen képes

– információt szerezni naponként, folyamatosan azokról a betegekről, ellátottakról, akikre aktív felügyelő tevékenysége kiterjed

= az osztályos viziteken való rendszeres részvétel révén,

= az osztály (részleg) orvosaival, ápolóival folytatott személyes kommunikáció révén,

= a betegekkel, ellátottakkal folytatott személyes kommunikáció révén,

= a kórlap, ápolási és egyéb dokumentációk megtekintése révén;

– megfigyelni az ápolási és orvosi beavatkozások higiénés körülményeit, különös tekintettel

= az injekciózásra,

= az intravénás beavatkozásokra,

= a katéterezésekre,

= a punkciókra,

= a lélegeztetésekre,

= a légúti leszívások gyakorlatára,

= az alapápolási tevékenységekre,

= a kezelőkben és vizsgálókban folyó tevékenységekre,

= a műtéti előkészítésekre,

= a sebkezelés és a kötözés higiénés körülményeire;

– mintát venni laboratóriumi vizsgálat céljából szakmai felettese utasítása alapján;

– kapcsolatot tartani

= az osztály (részleg) orvosaival, ápolóival,

= a betegekkel (ellátottakkal),

= a mikrobiológiai laboratórium munkatársaival,

= a bakteriológussal,

= a pathológiai osztály munkatársaival;

– betartani a jogi és etikai szabályokat;

– beilleszkedni munkahelye vezetési szervezeti rendszerébe;

– közreműködni – szakmai felettese felügyelete mellett – az ÁNTSZ nosocomiális járvány felszámolására hozott intézkedéseinek végrehajtásában;

– nyilvántartó lapon adatokat rögzíteni:

= a beteg azonosítása, életkora, neme,

= felvételének dátuma,

= alapbetegsége (ennek súlyossági foka),

= a betegellátó osztály(ok), részleg(ek) megnevezése, ahová felvételt nyert, illetve áthelyezték,

= a nosocomiális fertőzés diagnózisa, jelentkezésének időpontja, klinikai képének súlyossága,

= a fertőződés helyszíne (amennyiben megállapítható),

= a fertőzés létrejöttében közrejátszó tényezők (műtét, reoperáció, invazív beavatkozás, endoszkópia, anesztézia, sebellátás, sebkezelés),

= a beavatkozás dátuma,

= a posztoperatív sebfertőzés esetében a műtőorvos azonosítása,

= a kimutatott mikroorganizmus megnevezése,

= a kimutatott baktérium antibiotikum érzékenységének jelzése;

– az összegyűjtött adatokat az intézmény számítógépes informatikai rendszerébe bevinni;

– az intézmény akkreditációs rendszerében meghatározott minőségbiztosítási elveket alkalmazni;

– az epidemiológiai tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodás szabályrendszerét ismerni és betartani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

a) Iskolai végzettség: középiskolai végzettség (érettségi)

Szakmai előképzettség: az alább felsorolt szakképesítések bármelyike:

– szakápolói,

– általános betegápolói (1979 előtt),

– ápolói (1996-tól),

– diplomás ápolói,

– szülésznői képzettség.

b) Szakmai előgyakorlat

A megfelelő szakmai előképzettség megszerzése után legalább 3 éves folyamatos gyakorlat betegellátó osztályon.

c) A szakmai követelményben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a ,,Gyakorlati igazolás'' című nyomtatványon.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

d) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor a szükséges okmányokat és a gyakorlatok elvégzéséről szóló igazolást a vizsgát szervező intézménynek kell megküldeni.

GYAKORLATI IGAZOLÁS
az epidemiológiai szakápoló képzéshez

(amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)

Név: ............................

Intézmény: ......................

Sor- szám	A gyakorlat témája	Időtartam (óra)	Intézmény	Dátum	Igazoló aláírása P. H.
1.	Általános sebészeti osztály	120
2.	Urológiai osztály	120
3.	Szülészeti- nőgyógyászati osztály	40–40
4.	Általános belgyógyászati osztály	120
5.	Intenzív osztály	120
6.	Fertőző osztály	80
7.	Csecsemő-gyermek osztály	40–40
8.	Pszichiátriai/ Elmeosztály	40
9.	Bőrgyógyászati osztály	40
10.	Onko-radiológiai osztály	40

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a alapján adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A szakmai gyakorlati vizsga munkafeladatait a vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján, melyet a vizsga elnöke hagy jóvá.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, melyet a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöl ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) A ,,Gyakorlati igazolás''-on feltüntetett betegellátó osztályok bármelyikén előfordult nosocomiális fertőzés során végrehajtott intézkedések írásbeli ismertetése és értékelése a betegellátás, betegápolás következő higiéniai szempontjai alapján:

– a betegek kórtermi elhelyezése,

– a betegétkeztetés higiénés szabályainak betartása,

– az invazív beavatkozások aszepszise,

– a húgyúti katéterezés kivitelezése,

– a decubitusok kezelése,

– a teljes ellátást igénylő betegek ápolása,

– az osztály, részleg dolgozói részéről a személyi higiéné betartása,

– az endoszkópos beavatkozások gyakorisága,

– a dolgozók védőoltással való ellátottsága;

2. műtéti osztályokon az 1. pontban leírtak mellett

– a műtéti előkészítés,

– a sebellátás körülményei;

3. intenzív osztályon az 1. pontban leírtak mellett

– a szeptikus betegek ellátása,

– az eszméletlen betegek ápolása;

4. szülészeti-nőgyógyászati osztályon az 1. pontban leírtak mellett

– a szülőnők előkészítése, ellátása,

– az újszülöttek ellátása, ápolása, táplálása.

b) Vizsgabizottság előtt végrehajtott komplex feladat:

– a vizsgázó a rendelkezésére álló adatok (2 beteg kórlap, lázlap, ápolási és egyéb dokumentáció) alapján kiválasztja az esetleges nosocomiális fertőzést, és erről nyilvántartó lapot tölt ki,

– észleléseiről és a teendőkről tájékoztatja a vizsgabizottságot.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyai:

– a nosocomiális fertőzések epidemiológiája,

– a nosocomiális fertőzések megelőzésének lehetőségei,

– ápolástan,

– vezetési, etikai, jogi és kommunikációs alapismeretek,

– gazdasági, informatikai és minőségbiztosítási alapismeretek.

Írásbeli vizsgarész

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg a fenti tantárgyak tananyag tartalmai alapján.

Szóbeli vizsgarész

A szóbeli vizsga során az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni:

A nosocomiális fertőzések epidemiológiája:

– a nosocomiális fertőzések fogalmának meghatározása, előfordulási módja, járványtani sajátossága, járványtani jellemzői,

– a nosocomiális fertőzések kórokozói,

– baktériumok: Gram pozitívak és negatívak, obligát és fakultatív kórokozók, jelentőségük nosocomiális fertőzés kialakításában, vizsgálati anyag és laboratóriumi vizsgálat,

– vírusok: etiológiai jelentőségük nosocomiális fertőzésekben, vírus izolálásra és azonosításra alkalmas vizsgálati anyag vétele, a vírusetiológia tisztázására szolgáló laboratóriumi diagnosztikai módszerek,

– protozoonok: nosocomiális fertőzés kórokozójaként való előfordulásuk gyakorisága, laboratóriumi vizsgálattal történő kimutatásuk,

– bélférgek: nosocomiális fertőzés előidézésében játszott szerepük, laboratóriumi vizsgálattal való kimutatásuk lehetőségei,

– gombák: etiológiai szerepük nosocomiális fertőzés kialakulásában, kimutatásukra szolgáló laboratóriumi vizsgálatok,

– a nosocomiális fertőzések kialakulásában szerepet játszó objektív és szubjektív jellegű kockázati tényezők,

– a kórokozó pathogenitásának és virulenciájának, valamint a szervezet ellenálló képességének szerepe nosocomiális fertőzés létrejöttében,

– nosocomiális fertőzés terjedésének leggyakoribb útjai,

– a nosocomiális fertőzések (fertőző betegségek) járványtani felosztása,

– nosocomiális eredetű bélfertőzések (fertőző betegségek),

– a nosocomiális eredetű légúti fertőzések,

– a kültakaró, az azon áthatoló és a testüregi nosocomiális fertőzések,

– a nosocomiális sepsis,

– a nosocomiális fertőzések számszerű előfordulásának irodalmi adatai,

– a nosocomiális eredet elbírálásának szempontjai.

A nosocomiális fertőzések megelőzésének lehetőségei:

– a kórházhigiénés tevékenység a nosocomiális fertőzések megelőzésének szolgálatában,

– a hazai kórházhigiéné történeti áttekintése és szervezete,

– a korszerű fertőtlenítés a nosocomiális fertőzések megelőzésének hatékony eszköze,

– a sterilizálással kapcsolatos alapelvek, fogalmak és követelmények,

– az antibiotikumok helyes alkalmazásának szerepe a nosocomiális fertőzések megelőzésében,

– a nosocomiális fertőzések anyagi kihatása,

– a nosocomiális fertőzések megelőzése és a minőségbiztosítás,

– a megelőzés érdekében alkalmazott surveillance módszer,

– az aktív surveillance intézményen belüli működésének iránya,

– a surveillance során végzett adatgyűjtés módja és forrásai,

– nosocomiális fertőzés előfordulása esetén végzett epidemiológiai vizsgálat feladatai,

– nosocomiális fertőzésben megbetegedett környezetében végzett laboratóriumi vizsgálat iránya,

– nosocomiális fertőzés járványos méretű előfordulása esetén szükséges teendők.

Ápolástan:

– egészség–betegség fogalma,

– ápolási modellek,

– ápolási diagnózis,

– az ápolási folyamat

= felmérés,

= tervezés,

= végrehajtás,

= értékelés,

= ápolási dokumentáció,

= az ápolás eszközrendszere.

Vezetési, etikai, jogi és kommunikációs alapismeretek:

– vezetés, irányítás fogalmai; korszerű szervezetek felépítése,

– korszerű egészségügyi szervezetek kialakulása és sajátosságai,

– kórházak szervezeti sajátosságai és vezetési rendszere,

– az epidemiológiai szakápoló helye és szerepe a kórházak szervezetében,

– a klasszikus egészségügyi etika és bioetika fogalma, alaptételei (személyiségjogok),

– titoktartási kötelezettség szabályai és adatvédelme,

– betegjogok alapvető fogalmai, szabályai,

– a betegtájékoztatás szabályai,

– jogképesség, cselekvőképesség, képviselet egészségügyi beavatkozásokhoz, műhiba,

– a beteg érdekeinek képviselete,

– az egészségügyi dolgozók kommunikációs tevékenységének alapfogalmai és szabályai,

– a vezető kommunikáció típusai,

– szociológiai alapfogalmak,

– tanácsadás a nosocomiális fertőzések megelőzésének módjairól az ápolók és a betegek, ellátottak részére.

Gazdasági, informatikai és minőségbiztosítási alapismeretek:

– a kórházak finanszírozásának módszerei,

– betegbiztosítási rendszerek,

– szakmai felügyelet rendszere a magyar egészségügyben (külső és belső ellenőrzés),

– a kórház költségvetési gazdálkodásának alapelvei és dokumentációja,

– a kórházak informatikai rendszerei,

– statisztikai ismeretek,

– adatbázis-kezelés alapfogalmai,

– adatfeldolgozás, adatértékelés,

– a minőségbiztosítás és minőségellenőrzés alapelvei, alapfogalmai,

– a nosocomiális infekció szerepe az egészségügyi szolgáltatások minőségbiztosításában,

– a nosocomiális infekciók surveillance rendszerének szerepe a minőségellenőrzésben,

– terápiás protokollok szerepe, jelentősége; akkreditáció,

– a hatékony team-menedzsment technikái és készségei.

A szóbeli vizsgakérdéseket (tételeket) a népjóléti miniszter határozza meg a fenti témakörök alapján.

5. A vizsgázók teljesítményének értékelése

A szakmai gyakorlat osztályzatát két érdemjegy átlagszámításával kell megállapítani, az átlagot a vizsgabizottság előtti vizsga eredménye felé kell kerekíteni.

A végső osztályzatot alkotó egyik érdemjegy az írásban benyújtott ismertető és értékelőlap (1–5-ig terjedő) érdemjegye, másik a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat (1–5-ig terjedő) érdemjegye.

A gyakorlati vizsga mindkét érdemjegyét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Bármelyik gyakorlati vizsgarész érdemjegye elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Értékelési szempontok

Elégtelen a vizsgázó osztályzata, ha

– elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

– a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,

– önálló tevékenységre nem képes.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

Szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

– az írásbeli és a szóbeli vizsga osztályzatának átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a vizsgázó az írásbeli vagy szóbeli vizsgán elégtelen osztályzatot kapott.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó klinikai szakápoló (epidemiológiai szakápoló) szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl, a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.

A rendeletet a 32/2008. (VIII. 14.) EüM rendelet 2. § (4) bekezdés 12. pontja hatályon kívül helyezte 2008. augusztus 15. napjával. Lásd e rendelet 2. § (3) bekezdését.

Lásd az 1998:XXXVI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontját.