Kifejezéskereső
4/1996. (I. 18.) Korm. rendelet
a közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről
1996.09.01.
A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A közgazdasági felsőoktatásban alapképzésben egyetemi és főiskolai végzettség szerezhető.
2. § A közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, az egyetemi szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 2. számú melléklete, míg a főiskolai szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 3. számú melléklete tartalmazza.
3. § (1) Az egyes közgazdász tanári szakok sajátos képesítési követelményeit az adott szakok követelményei tartalmazzák, a tanári képesítés általános, a közgazdasági felsőoktatás sajátosságaitól független, illetve azokkal csak részben összefüggő pedagógiai követelményeire a külön jogszabályban foglaltak az irányadók.
(2) A közgazdasági szakoktató szakok képesítési követelményeit külön jogszabály tartalmazza.
4. § (1) E rendelet hatálybalépését megelőző időszakban az egyetemi szintű
– Általános közgazdasági szakon
– Nemzetközi szakon
– Szociológiai szakon
– Szociálpolitikai szakon, valamint a
– Politikatudományi szakon
szerzett képesítések, azok sorrendjében – a Kormány által az alábbiak szerint engedélyezett módosításnak megfelelően – a következőkben felsorolt egyetemi szintű szakokon szerzett képesítésekkel egyenértékűek:
– Közgazdasági szak
– Nemzetközi kapcsolatok szak
– Szociológus-közgazdász szak
– Szociálpolitikus-közgazdász szak
– Politológus-közgazdász szak.
(2) Egyetemi szintű szakon szerezhető okleveles közgazdász szakképesítéssel – a végzettség szintje szerint – egyenértékű képesítések a szakterületet irányító miniszter által megszüntetett (szüneteltetett), alább felsorolt egyetemi szintű szakokon szerzett képesítések:
– Társadalomgazdasági szak
– Tervgazdasági szak
– Pénzügyi szak
– Középiskolai gazdaságtudományi tanári szak
– Középiskolai információelmélet és -feldolgozás tanári szak
– Áruforgalmi szak
– Külgazdasági szak
– Ipari tervező-szervező szak
– Mezőgazdasági szak
– Közlekedési szak
– Elméleti közgazdasági és tervezési szak
– Terv-matematika szak
– Pénzügyi szak
– Tanárképző A. szak (politikai gazdaságtan tervezés)
– Tanárképző B. szak (könyvvitel statisztika)
– Tanárképző C. szak (kémia-áruismeret)
– Tanárképző D. szak (politikai gazdaságtan, kereskedelmi ismeretek)
– Ipari szak
– Közlekedési szak
– Belkereskedelmi szak
– Agrárközgazdász szak
– Pénzügyi közgazdasági szak
– Közgazdász tanári szak.
(3) E rendelet hatálybalépését megelőző időszakban főiskolai szintű
– Szervezési szakon
– Külkereskedelmi idegen nyelvű levelező szakon
– Külgazdasági szakfordító és levelező szakon
– Üzemgazdász szakon, valamint a
– Külkereskedelmi, majd a Külkereskedelmi áruforgalmi szakon
szerzett képesítések – azok sorrendjében – a szakterületet irányító miniszter által módosított, alább felsorolt főiskolai szintű szakokon szerzett képesítésekkel egyenértékűek:
– Gazdasági informatikai szak
– Nemzetközi kommunikáció szak
– Gazdálkodási szak
– Külgazdasági szak.
(4) E rendelet hatálybalépését megelőző időszakban a főiskolai szintű Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémia szakon szerzett képesítés – a Kormány által engedélyezett módosításnak megfelelően – a főiskolai szintű Vállalkozásszervező szakon szerzett képesítéssel egyenértékű.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben fel nem sorolt szakokon kiadott oklevelek az azokban foglalt végzettség szintjének, illetve szakképzettségnek felelnek meg.
5. § (1) E rendelet 1996. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelettel meghatározott képesítési követelmények rendelkezéseit az 1996–1997. évi tanévben az első évfolyamra, a következő években pedig fokozatosan a magasabb évfolyamokra is kell alkalmazni.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelethez
A közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményei
1. A közgazdasági képzés célja
Gazdasági szakemberek képzése, akik az elsajátított korszerű, közgazdasági, társadalomelméleti, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismeretek felhasználásával, legalább egy idegen nyelv kellő szintű ismerete birtokában képesek a társadalmi, gazdasági folyamatok szakszerű elemzésére, értékelésére, tervezésére. A képzés további célja egyes közgazdasági szakterületek oktatására való felkészítés a felsőoktatásban, illetve a felsőoktatás alapképzési tanárszakjainak pedagógiai képesítési követelményeiről rendelkező külön jogszabályban foglaltak teljesítése esetén a közoktatásban és a szakképzésben. A főiskolai szintű képzés további célja az egyetemi szintű közgazdasági tanulmányokra való felkészítés is.
2. A végzettség szintje és a szakképzettség
A közgazdasági felsőoktatásban alapképzésben
a) egyetemi szinten
okleveles közgazdász, a 2. számú mellékletben foglalt, az egyes szakokra utaló elnevezésekkel,
b) főiskolai szinten
közgazdász, a 3. számú mellékletben foglalt, az egyes szakokra utaló elnevezésekkel
szakképzettség szerezhető.
Főiskolai szintű közgazdász végzettséggel rendelkezők további egyetemi tanulmányokat folytathatnak az egyetemi szintű közgazdász végzettség megszerzése céljából. A korábbi tanulmányok beszámítása a képző intézmény hatáskörébe tartozik.
Közgazdász tanár szakképzettség – mindkét szinten – csak a megfelelő, ugyanazon szintű közgazdász szakképzettséggel együtt, illetve annak birtokában szerezhető meg, ami az oklevélben feltüntetett megnevezésben is kifejeződik.
3. A képzési idő
a) Egyetemi szint
A képzési idő nappali tagozaton 10 félév, illetőleg főiskolai szintű közgazdász oklevéllel rendelkezők számára legalább 4 félév.
b) Főiskolai szint
A képzési idő nappali tagozaton legalább 6, de legfeljebb 8 félév.
Esti és levelező tagozaton a képzési időt a felsőoktatási intézmény határozza meg oly módon, hogy a képzési idő nem lehet kevesebb a nappali tagozaton megállapított képzési időnél.
A képzési idő magába foglalja a kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit, valamint a kötelező, koncentrált szakmai gyakorlat(ok) idejét.
Meghatározások
A félév a nappali tagozaton legalább 15 szorgalmi hét.
Egy szorgalmi hét legalább 20 tanórából áll, egy félév 20 kreditnek felel meg.
A legkisebb összóraszám félévenként: 300 tanóra.
A kredit értéke a vizsgával vagy gyakorlati jeggyel lezárt egyféléves tárgy heti óraszáma. (Egyetlen vizsgával vagy gyakorlati jeggyel lezárt többféléves tárgy esetében a félévenkénti heti óraszámok összege.)
4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
a) Általános alapozó ismeretek
Az értelmiségi hivatást és az általános szakmai intelligenciát megalapozó ismeretek (a képzési idő 10–20%-a): idegen nyelv, egyes társadalomtudományok, további választható tárgyak (üzleti kommunikáció, tárgyalási technika, gazdaságtörténet, gazdaságföldrajz, környezetgazdaságtan stb.).
b) Közgazdasági-módszertani alapismeretek
Gazdaságtani, módszertani alapozás (a képzési idő 20–40%-a): a gazdaságmatematika és operációkutatás, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, számvitel stb.
c) Közgazdasági szakismeretek
A szakképzéshez közvetlenül kapcsolódó tárgyak (a képzési idő 40–70%-a, egyetemi képzés esetén – a képzés utolsó két évében – a képzési idő legalább 70%-a). A hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek elmélyítése és koncentrálása céljából – a szakon belül – fő- és mellékspecializációk választhatók.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt – részben egymásra épülő, részben egymástól független – aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból – kollokvium, szigorlat, nyelvvizsga –, általánosan kötelező szigorlatokból, valamint egyes szakokon szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből záróvizsga letételéből tevődik össze.
5.1. Általánosan kötelező szigorlatok:
– közgazdaságtani (mikro- és makroökonómia) szigorlat,
– módszertani szigorlat (gazdaságmatematika és operációkutatás, statisztika, informatika),
– szakképzést kifejező szigorlat(ok).
5.2. A szakdolgozat
A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő szakmai tárgyakhoz kapcsolódó közgazdasági feladat megoldása, amelynek elkészítésével a hallgatónak tanúsítania kell, hogy jártas a tananyagon túlmenően a hazai és nemzetközi szakirodalomban, tanulmányaira alapozva, szakirodalom feldolgozásával képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, továbbá – különösen a választott szakterületen – önálló közgazdasági munka végzésére.
5.3. A záróvizsgára bocsátás feltételei
a) Egyetemi szinten
A tantervben előírt követelmények:
– az egyetem által szakonként meghatározott tantárgyak vizsgajegyeinek szabályzatban előírt minimális értéknél nem rosszabb átlaga,
– két idegen nyelvből szakmai anyaggal bővített, legalább középfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga, melyek közül az egyik helyett felsőfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga is lehet,
– az intézmény által előírt szakmai gyakorlat(ok),
– két opponens által bírált szakdolgozat,
– tanárszakokon a külön jogszabályban előírt követelmények is.
b) Főiskolai szinten
A tantervben előírt követelmények:
– legalább egy idegen nyelvből középfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga,
– az intézmény által előírt szakmai gyakorlat(ok),
– két opponens által bírált szakdolgozat,
– tanárszakokon a külön jogszabályban előírt követelmények is.
5.4. A záróvizsga részei:
– szakmai tárgyakat átfogó (komplex) szóbeli vizsga,
– a szakdolgozat megvédése,
– tanárszakokon a szóbeli vizsga tárgya az adott szak oktatásának módszertana (szakmódszertan) is.
5.5. A záróvizsga eredménye
A két opponens véleményének figyelembevételével a szakdolgozat védésére adott osztályzatból, a komplex szakmai vizsga osztályzatából, valamint – tanárszakokon – a szakmódszertani szóbeli vizsga osztályzatából számított egyszerű átlag.
2. számú melléklet a 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelethez
A közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei
EGYETEMI SZINTŰ SZAKOK
Gazdálkodási szak
1. A képzési cél
Gazdálkodási szakemberek képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – a gazdálkodó szerveknél és egyéb jogi személyeknél, különösen a vállalkozásoknál átfogó tudással és vezetési készséggel rendelkeznek az üzleti élet valamennyi ágában, és nemzetközi színvonalon képesek döntések előkészítésére, megvalósítására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles közgazdász gazdálkodási szakon.
3. A képzési idő
10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az első három év képesítési követelményeit közös részként tartalmazza a főiskolai szintű Gazdálkodási és az Általános közgazdasági szak képesítési követelményrendszere, az utolsó két év tartalma pedig azonos arányban az alábbi területek között oszlik meg:
– a vállalati gazdaságtan funkcionális területei (marketing, vállalati pénzügyek, termelés, szolgáltatások menedzsmentje, számvitel, külgazdaságtan, információgazdálkodás), valamint az általános ismeretanyag bővítése (törzstárgyak),
– a funkcionális ágak legalább egyikén specializáció (főspecializáció),
– a hallgatók által szabadon megválasztott témakörök, melyek a második specializáció vagy egyéb ismeretek bővítését szolgálják (mellékspecializáció).
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.
Közgazdasági szak
1. A képzési cél
Közgazdasági szakemberek képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – alkalmasak a gazdasági területen elemző, kutató, oktató feladatok ellátására, továbbá képesek a gazdasági élet bármely területén szükséges sajátos ismeretek elsajátítására és felhasználására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles közgazdász közgazdasági szakon.
3. A képzési idő
10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az első három év képesítési követelményei megegyeznek a főiskolai szintű Általános közgazdasági szak képesítési követelményeivel.
A 4. és 5. évben a képzés tartalma – a képzési célnak megfelelően – az alábbiak szerint oszlik meg:
– a képzési idő 25%-ában az alkalmazott mikro- és makroökonómia, az ökonometria, a közgazdasági elméletek története, a világgazdaságtan, a nemzetközi elvárásoknak megfelelő színvonalú – minden hallgató számára kötelező – tanulmányozása,
– a képzési idő 30–40%-ában valamely, speciális (gazdaságelmélet, pénzügy, közszolgálat, biztosítás-matematika, európai gazdaság- és üzletpolitika) terület részletes szakmai megismerése egy kötelező főspecializáció keretén belül,
– a képzés további részét mellékspecializáció, valamint a hallgatók által szabadon választható szakmai tárgyak képezik.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.
Szociológus-közgazdász szak
1. A képzési cél
Szociológus-közgazdászok képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – képesek a tudományos kutatásban, oktatásban, a gazdasági életben, a közigazgatásban, a közszolgálatban szakmai feladatok ellátására, valamint a gazdasági és gazdaságirányító szervezetek, az érdekvédelmi szervezetek és a ,,nonprofit'' terület társadalmi-gazdasági folyamatainak elemzésére és irányítására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles szociológus-közgazdász.
3. A képzési idő
10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az első három év képesítési követelményei megegyeznek a főiskolai szintű Általános közgazdasági szak képesítési követelményeivel.
Szaktárgyak és specializációk: az utolsó két év óráinak legalább 70%-ában általános szociológia, gazdaságszociológia, társadalomszerkezet, a szociológiai elméletek története (klasszikus és kortárs elméletek), a társadalomkutatás módszertana (metodológia, metodika, számítógépes alkalmazások, általános és matematikai statisztika), szervezet-szociológia, gazdaság- és szociálpszichológia, döntés- és játékelmélet.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.
Szociálpolitikus-közgazdász szak
1. A képzési cél
Szociálpolitikus-közgazdászok képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – a gazdálkodó szervezeteknél és egyéb jogi személyeknél, a szociálpolitikai intézményeknél, a közigazgatásban és a közszolgálatban képesek szociálpolitikai és társadalomtervezési feladatok ellátására, továbbá az e területen végzett elvi és gyakorlati munka ellátására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles szociálpolitikus-közgazdász.
3. A képzési idő
10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az első három év képesítési követelményei megegyeznek a főiskolai szintű Általános közgazdasági szak képesítési követelményeivel.
Szaktárgyak és specializációk: az utolsó két év óráinak legalább 70%-ában általános szociológia, társadalmi problémák és konfliktusok, szociálpolitika, gazdaság- és szervezetszociológia, társadalomszerkezet és társadalmi egyenlőtlenségek, kortárs szociológiai elméletek, elemzési módszerek az alkalmazott társadalomkutatásban (általános és matematikai statisztika, metodika, számítógépes alkalmazások), szociálpszichológia, jog és társadalmi tervezés.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.
Politológus-közgazdász szak
1. A képzési cél
A politikatudomány elméleti és gyakorlati kérdéseiben jártas szakemberek képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel –, különösen a közgazdaságtudományi alapképzettségükre támaszkodva képesek a politológus szakma gyakorlására, továbbá ismereteik több tudományterületet érintő felhasználására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles politológus-közgazdász.
3. A képzési idő
10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az első három év képesítési követelményei megegyeznek a főiskolai szintű Általános közgazdasági szak képesítési követelményeivel.
Szaktárgyak és specializációk (képzési idő utolsó két évének 70%-a): politikaelmélet és -történet, a politika ideológiák, a komparatív politika, illetve a politikai rendszervizsgálat.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.
Nemzetközi kapcsolatok szak
1. A képzési cél
Szakemberek képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – képesek a makro- és mikrogazdaság nemzetközi kapcsolataival, továbbá a tágabb értelemben vett külügyekkel kapcsolatos feladatok ellátására, illetőleg akik megfelelő alapismeretekkel rendelkeznek a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területén (diplomácia és külügyek, nemzetközi gazdasági, kulturális, tudományos, katonapolitika, sport, környezetvédelmi stb. kapcsolatok, kommunikáció stb.).
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász.
3. A képzési idő
10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az első három év képesítési követelményei megegyeznek a főiskolai szintű Általános közgazdasági szak képesítési követelményeivel.
Szaktárgyak és specializációk (képzési idő utolsó két évének legalább 70%-a): történelem [nemzetközi kapcsolatok története (diplomáciatörténet), Közép-Kelet-Európa története, a magyar külpolitika története stb.], jog (nemzetközi jog, diplomáciai és konzuli jog, összehasonlító államjog, nemzetközi magánjog, nemzetközi szerveztek), politikatudomány (nemzetközi politika elmélete, külpolitikai döntéshozatal, biztonságpolitika, aktuális nemzetközi kérdések, magyar kül- és biztonságpolitika stb.), közgazdaságtan (nemzetközi politikai gazdaságtan, nemzetközi pénzügyek, az integráció gazdaságtana, nemzetközi kereskedelempolitikák stb.), regionális tanulmányok (diplomáciai protokoll, a külügyi mechanizmus működése, tárgyalástechnikai és kommunikációs készségek fejlesztése stb.).
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.
Gazdálkodási szakos közgazdász tanári szak
1. A képzési cél
Gazdaságtani, valamint ehhez kapcsolódó pedagógiai és oktatási gyakorlati ismeretekkel rendelkező tanárok képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – képesek a szakközépiskolák gazdálkodástani szaktárgyainak oktatási, nevelési feladatainak ellátására, továbbá gazdálkodástani ismeretek más típusú oktatási-nevelési intézményben történő magyar és idegen nyelvű oktatására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles közgazdász gazdálkodási szakon és okleveles gazdálkodási szakos közgazdász tanár, az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak figyelembevételével.
3. A képzési idő
10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az egyetemi szintű gazdálkodási szak képesítési követelményei 4. pontjában és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével oktatás-gazdaságtan és a gazdálkodástan oktatás módszertana.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.
Közgazdasági szakos közgazdász tanári szak
1. A képzési cél
Közgazdaságtani, valamint ehhez kapcsolódó pedagógiai és oktatási gyakorlati ismeretekkel rendelkező tanárok képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – képesek a szakközépiskolák közgazdasági szaktárgyainak oktatási, nevelési feladatainak ellátására, továbbá közgazdasági ismeretek más típusú oktatási-nevelési intézményben történő magyar és idegen nyelvű oktatására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Okleveles közgazdász közgazdasági szakon és okleveles közgazdasági szakos közgazdász tanár, az 1. számú melléklet 2. pontjában foglaltak figyelembevételével.
3. A képzési idő
10 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az egyetemi szintű közgazdasági szak képesítési követelményei 4. pontjában és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével oktatás-gazdaságtan és a közgazdaságtan oktatás módszertana.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.
3. számú melléklet a 4/1996. (I. 18.) Korm. rendelethez
A közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei
FŐISKOLAI SZINTŰ SZAKOK
Gazdálkodási szak
1. A képzési cél
Gazdálkodási szakemberek képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – jártasak az alapvető vállalat- és nemzetgazdasági kérdésekben, továbbá a vállalatgazdasági és intézményi folyamatok irányításához, közgazdasági elemzéséhez szükséges speciális ismeretekkel is rendelkeznek.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Közgazdász gazdálkodási szakon.
3. A képzési idő
6 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: számvitel, vállalati pénzügyek, piackutatás, termelés és szolgáltatások menedzsmentje, szervezeti és emberi erőforrás menedzsment, valamint e területek legalább egyikén további specializáció felvétele.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.
Általános közgazdasági szak
1. A képzési cél
Közgazdászok képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – a szakma műveléséhez szükséges megalapozott és átváltható alapvető ismeretek birtokában átfogó képpel rendelkeznek a gazdaságról és a társadalomról, valamint felkészültek a gyakorlati közgazdasági munkára.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Közgazdász általános közgazdasági szakon.
3. A képzési idő
6 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 4. pontjára tekintettel a kötelező szakmai tárgyak köre: vállalati gazdaságtan, pénzügytan, vállalati pénzügyek, vezetés-szervezés, számvitel, optimumszámítás, gazdasági jog, gazdaságpolitika, nemzetközi gazdaságtan, összehasonlító gazdaságtan.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével:
– a záróvizsgára bocsátás feltétele az intézmény által meghatározott tantárgyak vizsgajegyeinek szabályzatban előírt minimális értéknél nem rosszabb átlaga is,
– a záróvizsga tárgyai: módszertani tárgyak (matematika és statisztika), valamint közgazdasági tárgyak (mikroökonómia, makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, összehasonlító gazdaságtan).
Kereskedelmi szak
1. A képzési cél
Gyakorlatra felkészített kereskedelmi szakemberek képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – a kereskedelmi tevékenységek és a piaci műveletek hatékony szervezéséhez, irányításához és lebonyolításához szükséges korszerű elméleti ismeretekkel rendelkeznek.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Közgazdász kereskedelmi szakon.
3. A képzési idő
7 félév – amely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz – az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: marketing, piacbefolyás, üzleti kommunikáció, emberi erőforrás menedzsment, pszichológia, gazdasági jog, külkereskedelmi ismeretek, logisztika, kereskedelmi menedzsment, szállítmányozás, fuvarozás, üzleti esettanulmányok, áruismeret, termékmenedzselés. A specializációk és választható tárgyak körében kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó stúdiumok, pl. Európa-tanulmányok, szállítmányozási, fuvarozási és vámismeretek, reklám, vállalkozások menedzselése, hálózatszervezés, szolgáltatások. Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével
– kötelező szigorlati tárgyak: pénzügy, valamint a menedzsment és marketing,
– a záróvizsgára bocsátás feltétele két idegen nyelvből legalább középfokú, C típusú állami, illetőleg azzal egyenértékű nyelvvizsga.
Vendéglátó és szálloda szak
1. A képzési cél
Korszerű elméleti, szervezési és gazdálkodási ismeretek birtokában lévő, ugyanakkor a szükséges készségekkel, gyakorlati ismeretekkel is rendelkező szakemberek képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – jártasak a vendéglátás és a szállásadás valamennyi területét felölelő üzleti tevékenységben, az ezzel összefüggő folyamatok megszervezésében, irányításában.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Közgazdász vendéglátó és szálloda szakon.
3. A képzési idő
8 félév – amely képzési idő 2 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz – az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: műszaki, szervezési, gazdálkodási, marketing, menedzsment, pszichológia, üzleti kommunikáció, áruismeret, ételkészítés, higiéniai, élelmiszerszabályozási, táplálkozástani ismeretek.
Ezen ismereteket bővítik a szakmai és funkcionális választható tárgyak, melyeket további specializációk felvétele követ.
Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével
– kötelező szigorlati tárgyak: a táplálkozástudomány, a menedzsment és marketing, valamint a szállodaszervezés és gazdálkodás,
– a záróvizsgára bocsátás feltétele két idegen nyelvből legalább középfokú, C típusú állami, illetőleg azzal egyenértékű nyelvvizsga.
Idegenforgalmi és szálloda szak
1. A képzési cél
Gyakorlatra felkészült szakemberek képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – a turizmus és a szállásadás valamennyi területére, az ott jelentkező üzleti és ,,nonprofit'' tevékenységekkel összefüggő folyamatok tervezésére, szervezésére, irányítására és végrehajtására alkalmas, korszerű elméleti ismeretekkel, szükséges készségekkel rendelkeznek, valamint két idegen nyelven kommunikálni tudnak.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Közgazdász idegenforgalmi és szálloda szakon.
3. A képzési idő
8 félév – amely képzési idő 2 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz – az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: a turizmus és gazdaság, számvitel, mérlegelemzés, kontrolling, vállalati pénzügyek, marketing, utazási iroda menedzsmentje, idegenvezetés módszertana, vendéglátás és szálloda menedzsment, emberi erőforrás menedzsment, pszichológia, vállalkozások, gazdasági jog, idegenforgalom területfejlesztése, környezet- és tájvédelem, valamint további választott szakmai és funkcionális tárgyak, és felvett specializációk.
Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével
– kötelező szigorlati tárgyak: az idegenforgalmi földrajz, utazásszervezés és értékesítés, a menedzsment és marketing, valamint a vendéglátás, szállodaszervezés és gazdálkodás,
– a záróvizsgára bocsátás feltétele, valamint két idegen nyelvből legalább középfokú, C típusú állami, illetőleg azzal egyenértékű nyelvvizsga.
Pénzügyi szak
1. A képzési cél
Közgazdasági szakemberek képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – elméletileg megalapozott gyakorlati ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak a vállalkozások, a költségvetési intézmények, ,,nonprofit'' szervezetek és az önkormányzatok, valamint a pénzintézetek (bankok) gazdasági szervező-irányító és elemző tevékenységeinek ellátására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Közgazdász pénzügyi szakon.
3. A képzési idő
7 félév – amely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz – az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: pénzügyek (vállalkozás finanszírozása, bankügyletek, államháztartás pénzügyei, ,,nonprofit'' pénzügyek), számvitel, biztosítás, adózás, üzleti tervezés, vállalkozás menedzsment, emberi erőforrás menedzsment, pénzügyi informatika, valamint további felvett specializációk az alábbi területek legalább egyikén:
– adó-, vámilleték,
– pénzintézetek,
– vállalkozási pénzügyek, vagy
– költségvetési szervek pénzügyei.
Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével kötelező szigorlati tárgyak: a számvitel és az üzleti idegen nyelv.
Számviteli szak
1. A képzési cél
Közgazdasági szakemberek képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – elméletileg megalapozott gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy alkalmasak legyenek számviteli szakfeladatok irányítására, gazdálkodó szervezetek és egyéb jogi személyek számviteli politikájának és rendjének kialakítására, a számítástechnika felhasználásával való fejlesztésére, megszervezésére, a beszámolási kötelezettség elkészítésére, a költséggazdálkodás és árképzés módszereinek kialakítására, fejlesztésére, működtetésére, ellenőrzésére.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Közgazdász számviteli szakon.
3. A képzési idő
7 félév – amely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz – az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: számvitel, könyvvizsgálat, vállalkozás és vagyonértékelés, konszolidálás, kontrolling, pénzügyek, üzleti tervezés, számviteli informatika, vállalkozás menedzsment, emberi erőforrás menedzsment, valamint legalább egy további specializáló az államháztartási, pénzintézeti, vállalkozási területek közül.
Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével kötelező szigorlati tárgyak: a számvitel és az üzleti idegen nyelv.
Gazdasági informatikai szak
1. A képzési cél
Gazdasági szakemberek képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – elméletileg megalapozott gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy alkalmasak legyenek gazdálkodó szervezetek és egyéb jogi személyek pénzügyi-számviteli-informatikai folyamatainak irányítására, modellezésére, továbbá a számítógépes eszközök, módszerek és szoftvertechnológiai eljárások szabályozására és működtetésére.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Közgazdász gazdasági informatikai szakon.
3. A képzési idő
7 félév – amely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz – az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: informatika (szoftvertechnológia, menedzserinformatika, banki informatika, adatbázis-szervezés, nagygépes információs rendszerek, programnyelvek döntéstámogató és szakértői rendszerek), számvitel, pénzügy, üzleti tervezés, emberi erőforrás menedzsment, vállalkozási menedzsment, valamint további felvett specalizációk a banki informatika, gazdasági rendszerszervező, vállalkozási informatika területek egyikén.
Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével kötelező szigorlati tárgyak: a számvitel és az üzleti idegen nyelv.
Külgazdasági szak
1. A képzési cél
Szakemberek képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel– jártasak az alapvető nemzet- és külgazdasági kérdésekben, ismerik annak makro- és mikrokörnyezetét, működési eszközrendszerét, és képesek legalább két idegen nyelv magas szintű és szakmaspecifikus tudása birtokában nemzetközi gazdasági ügyletek irányítására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Közgazdász külgazdasági szakon.
3. A képzési idő
7 félév – amely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz – az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: pénzügytan, jog, világgazdaság és nemzetközi kereskedelem, vállalat-gazdaságtan, számvitel, menedzsment, marketing, etikett-protokoll, külgazdaság- és konjunktúrapolitika, marketing-kommunikáció, public relations, gazdaságpszichológia, nemzetközi ügyletek és a külkereskedelmi szerződések technikája, logisztika, vállalkozástan, európai üzleti tanulmányok, nemzetközi pénzügyek, komparatív marketing, árutan, üzleti nyelv, kultúraközi kommunikáció, szakmaspecializált- és sajtónyelv.
Lehetséges specializációk: agrár-külkereskedelem, tőzsde-pénzintézetek, Európa-tanulmányok.
Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével
– kötelező szigorlati tárgyak: a jog, a vállalat-gazdaságtan, a világgazdaság és nemzetközi kereskedelem, a külkereskedelmi szerződések technikája, valamint a marketing,
– a záróvizsgára bocsátás feltétele legalább két idegen nyelvből szakmai anyaggal bővített nyelvvizsga-szigorlat, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga is, melyek közül az egyik helyett felsőfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga is lehet,
– a záróvizsga tárgyak a választott specializáció(k)ra is tekintettel a nemzetközi ügyletek, világgazdaságtan és külgazdaság-politika, komparatív marketing, nemzetközi marketing, nemzetközi vállalkozások, európai üzleti tudományok közül kerülnek ki.
Nemzetközi kommunikáció szak
1. A képzési cél
Szakemberek képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – kettő vagy három idegen nyelv magas szintű, specializált tudása, a nemzetközi és tömegkommunikáció, valamint public relations, reklám-marketing, illetve szakfordítás-tolmácsolás ismereteinek birtokában képesek a nemzetközi üzleti és társadalmi-politikai kapcsolatok legkülönbözőbb területein szervező, irányító, kapcsolatépítő, illetve lebonyolító munkálatok ellátására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Közgazdász nemzetközi kommunikáció szakon.
3. A képzési idő
7 félév – amely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz – az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: társadalomelmélet, pszichológia, jog, világgazdaság, pénzügytan, vállalkozási ismeretek, menedzsment, marketing, üzleti etika, kommunikáció elmélete és gyakorlata, szociológia, nemzetközi intézmények, tárgyalási stratégiák és taktikák, nemzetközi kapcsolatok, public relations, marketing-kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, bevezetés a szaksajtóba, összehasonlító országtanulmányok, a kommunikáció írásos technikái, tolmácsolás.
Fontosabb specializációk: public relations, marketing-kommunikáció, külgazdasági szakfordító és tolmács.
Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével
– kötelező szigorlati tárgyak: a társadalomelmélet, a pszichológia, a kommunikáció, a szociológia, a marketing, a világgazdaság és nemzetközi kereskedelem, valamint a nemzetközi kapcsolatok,
– a záróvizsgára bocsátás feltétele legalább két idegen nyelvből szakmai anyaggal bővített nyelvvizsga-szigorlat, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga is, melyek közül az egyik helyett felsőfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga is lehet,
– a záróvizsga tárgyak a választott specializáció(k)ra is tekintettel a tárgyalási stratégiák és taktikák, public relations, marketing-kommunikáció, világgazdaságtan, sajtó közül kerülnek ki.
Vállalkozásszervező szak
1. A képzési cél
Elsősorban a gyakorlatra felkészített szakemberek képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – a vállalkozói tevékenységek és folyamatok szervezéséhez, irányításához és lebonyolításához szükséges korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Közgazdász vállalkozásszervező szakon.
3. A képzési idő
7 félév – amely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz – az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
Az 1. számú melléklet 4. c) pontjára tekintettel: a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó emberi erőforrás menedzsment, marketing, kommunikáció, informatika, szervezeti viselkedés, vállalkozás gazdaságtan és menedzsment, nemzetközi üzletszervezés, gazdasági jog, pénzügytan, számvitel, döntéselmélet és módszertan.
Az elméleti képzést évközi és koncentrált szakmai gyakorlat egészíti ki.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak figyelembevételével
– kötelező szigorlati tárgyak: a számvitel és elemzés, a pénzügytan, a marketing, valamint a vállalkozás-gazdaságtan és menedzsment,
– a záróvizsgára bocsátás feltétele legalább egy idegen nyelvből szakmai anyaggal bővített, legalább középfokú, C típusú állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.
Kereskedelmi közgazdász tanár szak
1. A képzési cél
A szakközépiskolák számára a kereskedelmi szakmai tárgyak oktatására felkészült tanárok képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – képesek a szakmai felkészültség párhuzamos elsajátításával a tanári munkához szükséges elméleti pedagógiai és pszichológiai ismeretek, továbbá a kereskedelmi tárgyak oktatásához és a nevelő munkához szükséges szakmódszertani felkészültség, gyakorlati készségek, képességek elsajátítására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Közgazdász kereskedelmi szakon és kereskedelmi szakos közgazdász tanár.
3. A képzési idő
8 félév, az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
A főiskolai szintű kereskedelmi szak 4. pontjában és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi tárgyak oktatásának módszertana.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.
Vendéglátó-szállodai közgazdász tanári szak
1. A képzési cél
A szakközépiskolák számára olyan, a vendéglátó és szállodai szakmai tárgyak oktatására felkészült tanárok képzése, akik – az 1. számú melléket 1. pontjában foglaltakra is tekintettel– alkalmasak a szakmai felkészültséggel párhuzamosan a tanári munkához szükséges elméleti pedagógiai és pszichológiai ismeretek, továbbá a vendéglátó és szállodai tárgyak oktatáshoz és a nevelő munkához szükséges szakmódszertani felkészültség, gyakorlati készségek, képességek elsajátítására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Közgazdász vendéglátó és szálloda szakon és vendéglátó-szálloda szakos közgazdász tanár.
3. A képzési idő
8 félév – amely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz – az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
A főiskolai szintű vendéglátó és szálloda szak 4. pontjában és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével a vendéglátó és szállodai szakmai tárgyak oktatásának módszertana.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.
Idegenforgalmi-szállodai közgazdász tanári szak
1. A képzési cél
Idegenforgalmi képzést is nyújtó iskolák számára az idegenforgalmi-szállodai szakmai tárgyak oktatására felkészült tanárok képzése, akik – az 1. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra is tekintettel – alkalmasak a szakmai felkészültséggel párhuzamos tanári munkához szükséges elméleti pedagógiai és pszichológiai ismeretek, továbbá az idegenforgalmi és szállodai tárgyak oktatásához és a nevelő munkához szükséges szakmódszertani felkészültség, gyakorlati készségek, képességek elsajátítására.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése
Közgazdász idegenforgalmi és szálloda szakon és idegenforgalmi-szálloda szakos közgazdász tanár.
3. A képzési idő
8 félév – amely képzési idő 1 félév szakmai gyakorlatot is tartalmaz – az 1. számú melléklet 3. pontjában foglaltak figyelembevételével.
4. A képzés főbb tanulmányi területei
A főiskolai szintű idegenforgalmi és szálloda szak 4. pontjában és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével az idegenforgalmi és szállodai szakmai tárgyak oktatásának módszertana.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók.
