41/1996. (XI. 26.) NM rendelet

az ortopédiai műszerész, az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő és a klinikai elektrofiziológiai asszisztens szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeinek kiadásáról¹

1996.12.01.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A népjóléti ágazatba tartozó ortopédiai műszerész, az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő és a klinikai elektrofiziológiai asszisztens szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Melléklet a 41/1996. (XI. 26.) NM rendelethez

Jegyzék
az állam által elismert – a népjóléti ágazathoz tartozó – szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai követelményekről

Sor- szám	OKJ azonosító szám	Szakképesítés megnevezése	Bevezetésének kezdő napja	Alkalmazásának utolsó napja	Vizsga szervezője	Szak- képesítés központi tantárgyi programjának engedély- száma	Megjegyzés
49.	60 2 3249 02 2 4 12	Ortopédiai műszerész	a rendelet hatályba- lépésének időpontja	visszavonásig	Egészségügyi szakképző intézmény
50.	60 2 3249 03 4 0 25	Ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő	a rendelet hatályba- lépésének időpontja	visszavonásig	Egészségügyi szakképző intézmény
51.	61 4 3232 12 1 0 14	Klinikai elektrofiziológiai asszisztens	a rendelet hatályba- lépésének időpontja	visszavonásig	Egészségügyi szakképző intézmény		Egyidejűleg érvényét veszti: Egészségügyi Minisztéri- um által 1980-ban kiadott EEG asszisztensi szak (szakosító tanfolyam) tanterve, Egészségügyi Minisztéri- um által 1986-ban kiadott audiológiai asszisztensi szak (szakosító képzés) tanterv és útmutató, Egészségügyi Minisztérium által 1985-ben kiadott szemészeti asszisztens szak (szakosító képzés) tanterv és útmutató

A Jegyzék 49. sorszáma szerint kiadott
ortopédiai műszerész szakképesítés szakmai
és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 60 2 3249 02 2 4 12

2. Szakképesítés megnevezése: ortopédiai műszerész

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

---------------------------------

A munkakör, foglalkozás

---------------------------------

FEOR száma megnevezése

---------------------------------

3249 egyéb humán egészségügyhöz kapcsolódó foglalkozások

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

---------------------------------

A munkakör, foglalkozás

---------------------------------

FEOR száma megnevezése

---------------------------------

– –

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az ortopédiai műszerész tevékenységi körében végzi a gyógyászati segédeszközök elkészítését és javítását.

Munkája során önállóan végzi, illetve alkalmazza:

– méretvételi eljárásokat,

– a szükséges gipszmodelleket, negatív és pozitív mintákat,

– a gyártásközi próbát,

– az eszközök minta alapján történő gyártását,

– a gyógyászati segédeszközök javítását,

– az eszközök használatával kapcsolatos tanácsadást,

– a korszerű technikai eszközöket és eljárásokat,

– a különböző kommunikációs technikákat.

A munkája során orvosi felügyelet mellett végzi az eszköz ügyfélre történő próbálását, és annak elkészülése után az átadást.

Amennyiben a próba során korrekciós lehetőséget lát, azt jelzi az orvosnak, s egyben tájékoztatja annak technikai, kivitelezési lehetőségeiről.

Munkáját hivatásként gyakorolja, betartja a szakmai, etikai normákat.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1. Alkalmazza ortopédiai ismereteit:

– a medenceöv és az alsó végtag csontszerkezete,

– a vállöv és a felső végtag csontszerkezete,

– a törzs csontos váza,

– az ízület szerkezete,

– az ízületekben létrejövő mozgások,

– a medenceöv és az alsó végtag izomszerkezete,

– a vállöv és a felső végtag izomszerkezete,

– lépés-járás létrejötte és biomechanikája,

– tehermentesítés fogalma és végrehajtása,

– a bénulás fogalma és konzervatív kezelése,

– a térd- és csípőízületi gyulladás,

– a csípőficam és konzervatív kezelése,

– jellegzetes deformitások,

– az amputációról általában,

– a csonk élet- és kórtana,

– a lábcsonk ellátása,

– a lábszárcsonk és ellátása,

– a combcsonk és ellátása,

– a felső végtag-protétika,

– a saját és idegenerővel működő mellső végtag protézisei.

2. Alkalmazza anyag- és gyártásismereteit:

– a fémek kristályos szerkezete,

– az ötvözetek,

– az acélok ötvöző- és szennyezőanyagai,

– a réz,

– az alumínium,

– a hőkezelés,

– az edzés, mint hőkezelési eljárás,

– az edzést követő hőkezelő eljárások,

– az anyagvizsgálati eljárások,

– a szakítóvizsgálat,

– a szilárdsági vizsgálatok,

– a énységmérések,

– a kenőanyagok,

– a korrózióvédelem,

– a kérgesítő hőkezelő eljárások,

– a természetes alapú műanyagok,

– a mesterséges alapú (szintetikus) műanyagok,

– az ortopédiában használt faanyagok,

– a gipsz szerepe az ortopéd technikában,

– műanyagok az ortopéd technikában.

3. Alkalmazza pszichológiai alapismereteit:

– a pszichológia fogalma és tárgya,

– az érzékelés pszichológiája,

– a látás,

– a figyelem,

– a figyelem és a szelekció,

– a figyelem elterelése,

– a figyelem pszichológiai törvényeinek felhasználása,

– az egyéb érzékleti moddellációk,

– a tanulás fogalma,

– az emlékezés teljesítményei,

– a próba-szerencse tanulás, belátásos tanulás,

– a latens-tanulás, utánzásos tanulás,

– a rövidtávú agresszió,

– a szóbeli (verbális) tanulás,

– mozgás tanulás.

4. Alkalmazza munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismereteit:

– a munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása; a munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolása, közlekedési utak biztosítása,

– a saját és a környezetben dolgozók baleset-elhárításának biztosítása; a különböző technológiák, munkafolyamatok elvégzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása és a védőfelszerelések használata; a munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve a segélynyújtó szolgálat haladéktalan értesítése,

– a baleset kivizsgálásában és a jegyzőkönyv készítésében közreműködés,

– a munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása,

– a tűz- és robbanásveszély megelőzésére vonatkozó előírások betartása,

– a tűzoltó készülékek használatára vonatkozó előírások alkalmazása,

– az anyagok tárolására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, a megfelelő védő- és egyéb eszközök használata,

– áramütéses balesetnél a további sérülések elkerülése érdekében az áramtalanítás, a sérültnek az áramkörből való kiszabadítása,

– a környezetvédelem területeinek, céljainak ismeretében az előírások betartása,

– a munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása; az alkatrészek megmunkálása során felhasznált anyagok és a keletkező hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása,

– a levegőszennyeződés csökkenése érdekében elszívóberendezések alkalmazása.

5. Alkalmazza munkajogi és gazdálkodási ismereteit:

– a munkahelyre vonatkozó szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre munkarendre vonatkozó szabályozások) betartása és alkalmazása,

– a munkahelyen működő szakmai képviseletekkel, érdekképviseletekkel a közreműködésre való készség, illetve segítségük igénybevétele,

– az államszervezet felépítésének ismerete, a polgárjog alapfogalmainak, jogrendszerének megismerése,

– a gazdasági társaságok megkülönböztetése,

– a munkaviszony létesítésével, megszünésével kapcsolatos alapfogalmak, a próbaidő és a szabadság fogalmainak megértése,

– a tanulószerződés tartalmának megismerése, különös tekintettel a szerződő felek jogaira és kötelességeire,

– a kollektív szerződéssel kapcsolatos alapfogalmak definiálása,

– a dolgozóknak adott bizonylatokon szereplő adatok és összegek magyarázata,

– személyi jövedelemadó-előleg számítása,

– az adózási mulasztások jogkövetkezményeinek felsorolása, adózási morál lényegének megértése,

– a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó legfontosabb előírások megfogalmazása,

– költség és kiadás kategóriák megkülönböztetése, költségszámítás egyszerű példák alapján,

– az álláskeresés elméleti és gyakorlati tudnivalóinak alkalmazása, önéletrajz, pályázat, munkaszerződés fogalmának meghatározása, önéletrajz készítése,

– a kommunikáció megfelelő formáinak alkalmazása felettesekkel és munkatársakkal szemben (bemutatkozás, megszólítás),

– az adott időszakban használatos kommunikációs technikai eszközök használata, gyakorlati alkalmazása,

– vállalkozói tulajdonságok megismerése, vállalkozói szemlélet megalapozása,

– a termékek forgalomba hozatalához szükséges engedélyeztetés.

6. Alkalmazza szakmai gyakorlati ismereteit, végzi az alábbi feladatokat:

– a lábcsonk ellátása,

– a lábszárcsonk ellátása,

– a combcsonk ellátása,

– a csípőízületi exartikulációs protézis készítése,

– a térdízületi exartikulációs protézis készítése,

– a felső végtag protézisek készítése,

– a condylusokra támaszkodó bokatehermentesítő készülék készítése,

– a condylusokra támaszkodó szandálos készülék készítése,

– a bénult alsó végtagra alkalmazott készülék készítése,

– a térdízületi gyulladásnál használatos rögzítő tok készítése,

– a térdízület támasztására használatos ortézis készítése,

– a csipőízületi gyulladásnál használatos rögzítő tok készítése,

– a csipőízület támasztására használatos ortézis készitése,

– a felső végtag ízületeit támasztó és rögzítő készülék készítése,

– törzskezelő készülékek készítése.

III/2. Követelmények

1. A tanuló/hallgató legyen képes az ortopédiai ismereteket alkalmazni:

– a medenceöv és az alsó végtag csontszerkezetét (a csontszövet fejlődését, növekedését, a méretvételi és tájékozódási pontokat, felületeket),

– a vállöv és a felső végtag csontszerkezetét (csontszövet fejlődését, növekedését, a függesztési pontokat),

– a törzs csontos vázát (a gerincoszlopot alkotó csigolyákat, a gerinc élettani szakaszait és görbületeit),

– az ízület szerkezetét (az ízület állandó és járulékos alkotórészeit, az ízületek csoportosítását, fajtáit),

– az ízületekben létrejövő mozgásokat (a mozgási síkokat és irányokat, az ízületi tengely fogalmát),

– a vállöv és a felső végtag izomszerkezetét (izmok eredése, tapadása, funkciói),

– a medenceöv és az alsó végtag izomszerkezetét (az izomtónus fogalmát, flexorokat, extensorokat),

– a lépés-járás létrejöttét és biomechanikáját (a lépés fázisait, a csipőmozgást járáskor, a súlypont eltolódást, a térdízület működését és szerepét járás közben),

– a tehermentesítés fogalmát és végrehajtását (a teherviselő felszíneket a direkt- és indirekt testsúlyátvitelt),

– a bénulás fogalmát és konzervatív kezelését (a bénulás előidéző okait, a járványos gyermekbénulást, konzervatív kezelését),

– a térd- és csípőízületi gyulladást (a gyulladás fogalmát előidéző okokat, a betegség lefolyását, a rögzítés fogalmát és technikai végrehajtását),

– a csípőficamot és konzervatív kezelését (a preventív tevékenység jelentőségét, a ficam fogalmát és fajtáit, az előidéző okokat a kezelési elveket és eszközöket),

– a jellegzetes deformitásokat (a deformitások fogalmát, a támasztás és korrekció fogalmát, skolyosist, pes varust és valgust, pes planovalgust, a konzervatív kezelést),

– az amputációt (az azt előidéző okokat, a csonkok osztályozását, az elfogadott csonkolási sémákat az alsó végtagon, a jó és a rossz csonk sajátosságait),

– a csonk élet- és kórtanát (az amputáció utáni jelenségeket, csonkatrophiákat, ödémákat, contraktúrák kialakulását, synergizmust, antagonizmust),

– a lábcsonkot és annak ellátását (a leggyakoribb csonkformákat a lábon, a hagyományos (fatokos) és a korszerű (öntőgyanta) ellátást az összehasonlítást elvégezni,

– a lábszárcsonkot és annak ellátását (a teherviselés felszínét, P.T.B., P.T.S., K.B.M. típusok jellemzőit, csonkbeágyazást),

– a combcsonkot és annak ellátását (a csonkbeágyazási formákat, a ,,totálkontakt'' elvet, a passzív és az aktív protézisek összehasonlítását),

– a felső végtag protetikát (az ellátás alapelveit, protetikai lehetőségeket),

– a saját és idegenerővel működő mellső végtag protéziseket (a passzív munkakarokat, a kozmetikus protéziseket, a saját izomerővel működő, bowden huzalos műkarokat, az idegen energiaforrással működő karművégtagokat).

2. A tanuló/hallgató legyen képes az anyag- és gyártásismereteket alkalmazni:

– a fémek kristályos szerkezetét (a legismertebb rácsszerkezeteket, a fémek kristályosodását),

– az ötvözeteket (az ötvözés jelentőségét, az ötvözetek állapotábráját),

– az acélok ötvöző- és szennyezőanyagait (az ötvözés hatását az acélok jellemzőire és az edzhetőségre),

– a rezet (a réz tulajdonságait, a fontosabb rézötvözeteket),

– az alumíniumot (az alumínium fontosabb tulajdonságait, a főbb ötvözeteit ortopédiai felhasználását),

– a hőkezelést (a hőkezelés jelentőségét, célját, a hőkezelési eljárások csoportosítását),

– az edzést mint hőkezelési eljárást (mortenzitet, mint szövetelemet, az edzés folyamatait és célját, jellemzőbb edzési eljárásokat),

– az edzést követő hőkezelő eljárásokat (az edzés utáni megeresztést, a mélyhűtést, a nemesítést),

– az anyagvizsgálati eljárásokat (az anyagvizsgálati eljárások felosztását, alkalmazási területeiket),

– a szakítóvizsgálatot (a szakítóvizsgálatok eszközeit, a szakító diagramot, pl. lágyacél),

– a szilárdsági vizsgálatokat (a dinamikus vizsgálatokat, a kifáradási határt),

– a keményméréseket (a keménységmérések általános jellemzőit, tipusait),

– a kenőanyagokat (a kenőanyagok csoportosítását, fontosabb jellemzőit),

– a korrózióvédelmet (a korrózió fogalmát, a galvanizálás elvét, a műanyagbevonatok alkalmazását),

– a kérgesítő hőkezelő eljárásokat (a felületi edzéseket, betétedzést, a nitridálást),

– a természetes alapú műanyagokat (a műanyagok csoportosítását, felhasználási területüket),

– a mesterséges alapú (szintetikus) műanyagokat (csoportosításukat, felhasználásukat),

– az ortopédiában használt faanyagokat (a fa szerkezetét, a fa fizikai-mechanikai tulajdonságait, a megmunkálhatóságukat),

– a gipsz szerepét az ortopéd technikában (a gipsz előfordulását a természetben, az őrlést, égetést, gipszpólya készítését, a használatos gipszfajtákat),

– a műanyagok szerepét az ortopéd technikában (a plasztik anyag jellemzőit, a termoplasztok, duroplasztok jellemzőit, a PVA fólia és az ortholen jellemzőit, a habanyagok jellemzőit, felhasználásukat (PUR).

3. A tanuló/hallgató legyen képes a pszichológiai alapismereteket alkalmazni:

– a pszichológia fogalmát és tárgyát (a lelki jelenséget, életjelenséget, az alkalmazkodást, a lelki jelenségeket, mint a cselekvés meghatározóit),

– az érzékelés pszichológiáját (érzékelést és cselekvésirányítást, inger és érzékszerveket, receptorokat),

– a látást (a fényinformáció nyújtását, a látás receptorát, a kinesztézis szerepét a látásban, a mozgáslátást),

– a figyelmet (a figyelem fiziológiai alapjait, a figyelmet meghatározó tényezőket),

– a figyelem és szelekciót (a figyelem folyamatát, a figyelem napszakos ingadozásait, a figyelem terjedelmet),

– a figyelem elterelését (megosztását, fluktuációját),

– a figyelem pszichológiai törvényeinek felhasználását (a figyelem zavarait),

– az egyéb érzékleti modellációkat (a hallást, szaglást, ízlelést, tapintást, hőérzékelést, az éhség, szomjúság, fáradtság érzékelését, látás nélküli érzékelést a belső fül szerepét),

– a tanulás fogalmát, definícióját (emlékezés szerepét, a tanulásban),

– az emlékezés teljesítményeit (a bevésődést, a felidézést, a felismerést, az asszociációt),

– a próba-szerencse tanulást, a belátásos tanulást (a tapasztalást, kiiktatást, Köhler-belátást, intuíciót),

– a latens-tanulást az utánzásos tanulást (a lappangó tanulás magyarázatát, az utánzásos tanulást és szocializációt, a szereptanulást),

– a rövidtávú agresszió tanulását (hibát és büntetést, agresszióval teli film hatását, modelleket az egyén számára),

– a szóbeli (verbális) tanulást (az idő elosztását, alkalomra való tanulást, a konszolidációs időt, reprodukálást),

– a mozgástanulást (szenzomotoros koordinációt, munkamegosztás készségszintre fejlesztését, a kinesztikus érzékelés kialakulását, a hibás mozgás áttanulását).

4. A tanuló/hallgató legyen képes a munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai eljárásokat betartani, alkalmazni:

– a szakmára és a munkahelyre érvényes általános munkavédelmi előírásokat alkalmazni; a munkahelyet megfelelő módon kialakítani az előírások szerint a termékek gyártásának a belső anyagmozgatásnak és a közlekedésnek megfelelően,

– a szakmára vonatkozó speciális biztonsági előírásokat alkalmazni a munkafolyamatokban a biztonsági berendezések és felszerelések használata útján,

– a baleseteknél és tűzeseteknél szükséges intézkedéseket szakszerűen végrehajtani (szabályszerű elsősegélynyújtás, az illetékesek haladéktalan értesítése, a baleset kivizsgálásához információk szolgáltatása),

– a tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket megérteni, a szabályokat betartani, szükség esetén a tűzoltó készüléket szakszerűen kezelni,

– a mérgező, gyúlékony anyagokat kezelni, a vonatkozó előírásokat értelemszerűen alkalmazni,

– az elektromos áram élettani hatásainak ismerete alapján az elektromos áram által (további balesetet nem okozó) okozott balesetnél szükséges intézkedéseket szakszerűen végrehajtani, a sérültet kiszabadítani az áramkörből, áramtalanítani),

– hatékonyan alkalmazni, a szakmában, környezetben a munkahelyen a környezet károsítást megelőző, illetve csökkentő eljárásokat, módszereket.

5. A tanuló/hallgató legyen képes a munkajogi és gazdálkodási ismereteket alkalmazni:

– a munkahelyre vonatkozó szabályokat megérteni, adott helyzetben értelemszerűen alkalmazni,

– a munkahelyeken működő szakmai képviseletekkel – az esetleges problémák megoldásában – együttműködni,

– az adott témára vonatkozó szabályok segítségével a szükséges információkat megszerezni,

– a jogi és gazdasági kritériumok alapján a gazdasági társulásokat megkülönböztetni,

– a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos fogalmakat megfelelően használni, a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó előírásokat betartani,

– a tanulószerződéssel és a kollektív szerződéssel kapcsolatos fogalmakat megérteni és használni,

– a dolgozókat érintő bizonylatokon szereplő adatokat értelmezni,

– a hatályos jogszabályok szerint a személyi jövedelemadót (előleg) kiszámítani (példák alpján),

– a költségeket és kiadásokat vezetni, összesíteni,

– az álláskereséssel kapcsolatos teendőket végrehajtani,

– az útmutató és a tapasztalatok alapján a kommunikációs technikai eszközöket használni,

– önképzést végezni, továbbképzésben részt venni, azt megszervezni és végrehajtani,

– a vállalkozói szemlélet kialakításához szükséges információkat gyűjteni,

– a hivatalos ügyrendnek megfelelő módon az ortopédiai lábbeli forgalomba hozatalához szükséges engedélyeket megszerezni.

6. A tanuló/hallgató legyen képes a szakmai gyakorlat területén jelentkező feladatokat végrehajtani, elvégezni

– a lábcsonk ellátását (Piragoff-Boyd- és Syme-féle csonk),

– a lábszárcsonk ellátását (bőr-fém, fa, műanyag protézis elkészítése),

– a combcsonk ellátását (bőr-fém, fa, műanyag protézis elkészítése),

– a csípőízületi exartikulációs protéziseket elkészíteni,

– a térdízületi exartikulációs protézist elkészíteni,

– a felső végtag protéziseket elkészíteni (passzív munkakarok, kozmetikus protézisek, saját izomerőre működő bowden huzalos műkarok, idegen energiaforrással működő karprotézisek),

– a condylusokra támaszkodó bokatehermentesítő készülékeket elkészíteni,

– a condylusokra támaszkodó szandálos készülékeket elkészíteni,

– a bénult alsó végtaghoz szükséges készülékeket elkészíteni (konturrajz alapján készített járógépet, pozitív gipszminta alapján készített járógépet),

– a térdízületi gyulladás esetén alkalmazott rögzítő tokot (gonitis) elkészíteni.

– a csipőízületi gyulladás esetén alkalmazott rögzítő tokot (coxitis) elkészíteni,

– a térdízület támasztására (mozgás megvezetés) szolgáló ortézist elkészíteni,

– a csipőízület támasztására (mozgás megvezetés) szolgáló ortézist elkészíteni,

– a felső végtag ízületeit támasztó és rögzítő készüléket (könyökízületet támasztó készülék, könyökízületet rögzítő tokot) készíteni,

– a törzskezelő készülékeket elkészíteni (sagittalis, hibás tartás esetén készítendő, ún. gerincegyenesítőt, háti és ágyéki gerincszakasz esetén készítendő eszközöket, a három és négy fix ponton támaszkodó készülékeket, a scoliosis esetén készítendő törzsfűzőket).

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

Iskolai rendszerű képzésben

– a szakmunkásképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése.

Egyéni vizsgázó (iskolarendszeren kívüli képzés) esetén

– az alapvizsga letételének igazolása,

– legalább két év szakmában eltöltött és igazolt gyakorlat, vagy,

– 100 óra elméleti és 200 óra gyakorlati irányított képzés; az irányított szakmai gyakorlat célja: a szakma alapvető – valamennyi munkáltatónál nem gyakorolható – munkafogásainak megismertetése, felkészülés az egységes követelmények alapján szervezett szakmai vizsgára,

– tantárgyi vizsga letételének igazolása (tantárgyi vizsgát kell tenni azokból a tantárgyakból, amelyek a szakmai vizsga szóbeli részén, mint önálló tantárgy nem szerepeltek).

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a alapján adható.

IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak ,,A szakképesítés szakmai követelményei'' című részben meghatározottakkal.

IV/4. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga (írásbeli, gyakorlati és szóbeli )vizsgarészekből áll.

Az írásbeli vizsga és időtartama

Az írásbeli vizsga során a tanulók/hallgatók komplex feladatot oldanak meg.

A komplex feladat (ortopédiai ismeretek, anyag- és gyártásismeretek, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai és munkajogi és gazdálkodási ismeretek) témaköreit tartalmazza.

A kidolgozási idő: 240 perc.

A komplex írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium² központilag adja ki.

A gyakorlati vizsga részei és időtartama

A gyakorlati vizsga: egy vagy több az ortopédiai műszerész szakképesítés területéhez tartozó vizsgamunka (például protézis) elkészítése.

A gyakorlati vizsgamunka elkészítésére fordítható idő: 480 perc

A gyakorlati vizsga feladatát a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, és azt a szakmai vizsga elnöke és a kamarai képviselő hagyja jóvá.

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

– Ortopédiai ismeretek.

– Anyag- és gyártásismeretek.

– Pszichológiai alapismeretek.

A vizsgázónak tantárgyanként egy-egy tételt kell megválaszolni (a tételek altételeket tartalmazhatnak). Egy-egy feleletre 10–15 perc fordítható.

A szóbeli vizsga tételsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki.

IV/5. A vizsga értékelése

A szakmai vizsga értékelését a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak és az alábbiak alapján kell elvégezni:

Szakmai elméleti vizsga

– az írásbeli vizsga értékelését az írásbeli tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni,

– a szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szóbeli vizsga osztályzatát a három tantárgyból kapott érdemjegyek átlagából kell kialakítani (kerekítő tényező az ortopédiai ismeretek tantárgy).

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

– az írásbeli és a szóbeli vizsga osztályzatának átlagolásával megállapított eredményt, az írásbeli vizsga osztályzata felé kerekítve kell megállapítani,

– eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli dolgozatára vagy a szóbeli vizsgán bármely tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga értékelését az elnök és a kamarai tag által jóváhagyott tételekhez kiadott útmutató alapján kell végezni.

Útmutatóban foglaltaktól függetlenül elégtelennek kell minősíteni a gyakorlati vizsgát, ha

– több feladat esetén a jelölt bármely feladatmegoldásra elégtelen érdemjegyet kapott,

– a jelölt által elkészített munkadarab javíthatatlanul selejt,

– a jelölt az előírt idő alatt nem készült el a munkadarabba– a jelölt az egészségügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi előírásokat súlyosan megszegte.

V. Egyéb tudnivalók

V/1. A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

V/2. A szakmai bizonyítvány

Az eredményes szakmai vizsgát és az ortopédiai műszerész szakképesítést a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsítja.

* * *

A Jegyzék 50. sorszáma szerint kiadott
ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 60 2 3249 03 4 0 25

2. Szakképesítés megnevezése: ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

---------------------------------

A munkakör, foglalkozás

---------------------------------

FEOR száma megnevezése

---------------------------------

3249 egyéb humán egészségügyhöz tartozó foglalkozások

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

---------------------------------

A munkakör, foglalkozás

---------------------------------

FEOR száma megnevezése

---------------------------------

– –

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása.

Az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő tevékenységi körében végzi a kötszerész-fűzőkészítő munkát igénylő gyógyászati segédeszközök gyártását és javítását.

Munkája során önállóan végzi, illetve alkalmazza:

– a méretvételt,

– a szükséges szabásminták elkészítését,

– a gyártásközi próbát,

– a gyógyászati segédeszközök kötszerészeti munkáit,

– a gyógyászati segédeszközök javítását,

– az eszközök használatával kapcsolatos tanácsadást,

– a korszerű technikai eszközöket és eljárásokat,

– a különböző kommunikációs technikákat.

A munkája során orvosi felügyelet mellett végzi az eszköz ügyfélen történő próbáit, és annak elkészülte után az átadást.

Amennyiben a próba során korrekciós lehetőséget lát, azt jelzi az orvosnak, s egyben tájékoztatja annak technikai kivitelezési lehetőségeiről.

A munkáját hivatásként gyakorolja, betartja a szakmai és az etikai normákat.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1. Alkalmazza ortopédiai ismereteit:

– a medenvceöv és az alsó végtag csontszerkezete és izomszerkezete,

– a vállöv és a felső végtag csontszerkezete és izomszerkezete,

– a törzs csontos váza,

– az ízület szerkezete,

– az ízületekben létrejövő mozgások,

– a lépés-járás létrejötte és biomechanikája,

– a tehermentesítés fogalma és végrehajtása,

– a bénulás fogalma, és a konzervatív kezelés,

– a térd- és csipőízületi gyulladás fogalma és kezelése,

– a csipőficam fogalma és konzervatív kezelése,

– a jellegzetes deformitások,

– az amputáció,

– a csonk élet- és kórtana,

– a sérv, mint ortopédiai megbetegedés,

– a hastartó, haskötő,

– a fűzők és csoportosításuk,

– tartó, rögzítő, működtető hevederek,

– tokbélések és párnázatok.

2. Alkalmazza anyag- és gyártásismereteit:

– növényi eredetű szálas anyagok,

– a textilipar alapanyagai,

– valódi és egyéb selymek,

– mesterséges szálasanyagok,

– a textilipari nyersanyagok formája,

– a szőtt szövetek szerkezete,

– a szövetek kikészítése,

– a cérnák készítése és fajtái,

– a kötött-hurkolt kelmék készítése,

– a háncsrost felépítése és feltárása,

– nyersbőrismeret,

– a bőrgyártás jó műveletei,

– a bőr cserzését követő mechanikai műveletek,

– a bőrgyártás kikészítő műveletei,

– készbőrismeret,

– a műbőrök gyártástechnológiája,

– a műanyagok fogalma, csoportosításuk,

– a műanyagok feldolgozása,

– a ragasztók és a ragasztás műveletei,

– oldószerek.

3. Alkalmazza pszichológiai alapismereteit:

– a pszichológia fogalma és tárgya,

– az érzékelés pszichológiája,

– a látás,

– a figyelem,

– a figyelem és a szelekció,

– a figyelem elterelése,

– a figyelem pszichológiai törvényeinek felhasználása,

– egyéb érzékleti modellációk,

– a tanulás fogalma,

– az emlékezés teljesítményei,

– próba-szerencse tanulás, belátásos tanulás,

– latens-tanulás, utánzásos tanulás,

– rövidtávú agresszió,

– szóbeli (verbális) tanulás,

– mozgás tanulás.

4. Alkalmazza munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismereteket:

– a munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása; a munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolás, közlekedési utak biztosítása,

– a saját és a környezetben dolgozók baleset-elhárításának biztosítása; a különböző technológiák, munkafolyamatok elvégzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása, és a védőfelszerelések használata; a munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve a segélynyújtó szolgálat haladéktalan értesítése,

– a baleset kivizsgálásában és a jegyzőkönyv készítésében közreműködés,

– a munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása,

– a tűz- és robbanásveszély megelőzésére vonatkozó előírások betartása,

– a tűzoltó készülékek használatára vonatkozó előírások alkalmazása,

– az anyagok tárolására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, a megfelelő védő- és egyéb eszközök használata,

– áramütéses balesetnél a további sérülések elkerülése érdekében az áramtalanítás, a sérültnek az áramkörből való kiszabadítása,

– a környezetvédelem területeinek, céljainak ismeretében az előírások betartása,

– a munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása, az alkatrészek megmunkálása során felhasznált anyagok és a keletkező hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása,

– a levegőszennyeződés csökkenése érdekében elszívóberendezések alkalmazása.

5. Alkalmazza munkajogi és gazdálkodási ismereteket:

– a munkahelyre vonatkozó szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre munkarendre vonatkozó szabályozások) betartása és alkalmazása,

– a munkahelyen működő szakmai képviseletekkel, érdekképviseletekkel a közreműködésre való készség, illetve segítségük igénybevétele,

– az államszervezet felépítésének ismerete, a polgárjog alapfogalmainak, jogrendszerének megismerése,

– a gazdasági társaságok megkülönböztetése,

– a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos alapfogalmak, a próbaidő és a szabadság fogalmainak megértése,

– a tanulószerződés tartalmának megismerése, különös tekintettel a szerződő felek jogaira és kötelességeire,

– a kollektív szerződéssel kapcsolatos alapfogalmak definiálása,

– a dolgozóknak adott bizonylatokon szereplő adatok és összegek magyarázata,

– személyi jövedelemadó-előleg számítása,

– az adózási mulasztások jogkövetkezményeinek felsorolása, adózási morál lényegének megértése,

– a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó legfontosabb előírások megfogalmazása,

– költség és kiadás kategóriák megkülönböztetése, költségszámítás egyszerű példák alapján,

– az álláskeresés elméleti és gyakorlati tudnivalóinak alkalmazása, önéletrajz, pályázat, munkaszerződés fogalmának meghatározása, önéletrajz készítése,

– a kommunikáció megfelelő formáinak alkalmazása felettesekkel és munkatársakkal szemben (bemutatkozás, megszólítás),

– az adott időszakban használatos kommunikációs technikai eszközök használata, gyakorlati alkalmazása,

– vállalkozói tulajdonságok megismerése, vállalkozói szemlélet megalapozása, a termékek forgalomba hozatalához szükséges engedélyeztetés.

6. Alkalmazza szakmai gyakorlati ismereteket:

– lábcsonkra készített protézis kötszerészeti, bélelési munkái,

– combprotézis kötszerészeti munkái,

– exartikulációs protézisek kötszerészeti munkái,

– a felső végtag protézisek bélelése és kötszerészeti munkái,

– a felső végtag ízületeit támasztó és rögzítő készülékek bevonása, bélelése,

– a láb- és lábszár támasztására, tehermentesítésére és rögzítésére készített, ortézisek bandázs munkái,

– az alsó végtag bénulása esetén gyártandó eszközök bandázsolási és bélelési munkái,

– térdízületi és csípőízületi gyulladás esetén készítendő tokok kötszerészeti munkái,

– térd- és csípőízület támasztására készítendő ortézisek bélelése és bandázs munkái,

– nadrágos hastartó méretvétele, szabása, előkészítése,

– terhességi hastartó elkészítése,

– sérvkötők készítése,

– emlékeztető hevederek, gerincegyenesítők készítése,

– elongációs fűzők készítésének kötszerészeti munkái,

– állásmegtartó fűzők bélelési és bandázsolási munkái.

III/2. Követelmények

1. A tanuló/hallgató legyen képes az ortopédiai ismereteit alkalmazni:

– a medenceöv és az alsó végtag csontszerkezetét (a csontszövet fejlődését, növekedését, méretvételi és tájékozódási pontokat, felületeket),

– a vállöv és a felső végtag csontszerkezetét (a csontszövet fejlődését, növekedését, a függesztési pontokat),

– a törzs csontos vázát (gerincoszlopot alkotó csigolyákat, a gerinc élettani szakaszait és görbületeit),

– az ízület szerkezetét (az ízület állandó és járulékos alkotórészeit, az ízületek csoportosítását és fajtáit),

– az ízületekben létrejövő mozgásokat (mozgási síkokat és irányokat, az ízületi tengely fogalmát),

– a vállöv és a felső végtag izomszerkezetét (az izmokat általában, eredés, tapadás, funkciói),

– a medenceöv és az alsó végtag izomszerkezetét (az izomtónus fogalmát, flexorokat, extensorokat),

– a lépés-járás létrejöttét és biomechanikáját (a lépés fázisait, csípőmozgást járáskor, a súlypont eltolódást, a térdízület működését és szerepét járás közben),

– a tehermentesítés végrehajtását (a teherviselő felszíneket, direkt és indirekt testsúlyátvitelt),

– a bénulás konzervatív kezelését (a bénulás előidéző okait, járványos gyermekbénulást, a konzervatív kezelést).

– a térd- és csípőízületi gyulladást (a gyulladás fogalmát előidéző okokat a betegség lefolyását, a rögzítés fogalmát és technikai végrehajtását),

– a csípőficam és konzervatív kezelését (a preventív tevékenység jelentőségét, a ficam fogalmát és fajtáit, az előidéző okokat a kezelési elveket és eszközöket),

– a jellegzetes deformitásokat (a deformitások fogalmát, a támasztás és korrekció fogalmát, a skolyosist, a pes varust és valgust, a pes planovalgust és a konzervatív kezelését),

– az amputációt általában (az előidéző okokat, a csonkok osztályozását, az elfogadott csonkolási sémákat az alsó végtagon),

– a csonk élet- és kórtanát (az amputáció utáni jelenségeket (csonkatrophiák, ödéma, contractúrák kialakulása, synergizmus, antagonizmus),

– a sérvet, mint ortopédiai megbetegedést (okait, kialakulását, fajtáit, a konzervatív kezelését),

– a hastartót (a haskötő feladatát, célját, a rendelés okait, a gyártási és a méretvételi szabályokat, a tipusait, a kiegészítő tartozékokat),

– a fűzőket és csoportosításukat (az emlékeztető hevedereket, a gerincegyenesítőket, az elongatios fűzőket, állásmegtartó fűzőket, bordahúzó és bordaemelőket),

– a tartó, rögzítő, működtető hevedereket (a csatoló szíjakat, térdhúzókat, gluteus húzókat, madzsettákat, térdbandázsokat),

– a tokbéléseket és párnázatokat (a párnázások feladatát, a párnázási szabályokat, a bélelést igénylő tokfajtákat és a bélelési szabályokat).

2. A tanuló/hallgató legyen képes az anyag- és a gyártásismereteket alkalmazni:

– a növényi eredetű szálas anyagokat (a magszálakat, a pamut fizikai és kémiai tulajdonságait),

– a textilipar alapanyagait (csoportosításukat, makroszkopikus jellemzőiket),

– a valódi és egyéb selymeket (tulajdonságaikat, keletkezésüket, a selyemszálak szerkezetét),

– a mesterséges szálasanyagokat (csoportosításukat, tulajdonságaikat, a cellulózalapú és a vizkózaszál gyártását),

– a textilipari nyersanyagok fonását (a fonás műveleteit, a sodratok irányát, a fonalak gyártási hibáit),

– a szőtt szövetek szerkezetét (a lánc- és vetülékfonalakat, az alapkötések fajtáit, jellemzőit a levezetett kötések fogalmát),

– a szövetek kikészítését (a kikészítés műveleteit, a mosást, kallózást, bolyhozást, nyírást),

– a cérnák készítését és fajtáit (kétágú és háromágú cérnák sodrait, a cérnák tulajdonságainak vizsgálatát, a cérnák fajtáit),

– a kötött-hurkolt kelmék készítését (a kötött-hurkolt kelmék tulajdonságait, a vetülékrendszerű és a láncrendszerű kötéseket),

– a háncsrost felépítését és feltárását (a lenrost szerkezetét, a len fizikai és kémiai tulajdonságait),

– a nyersbőröket (a bőr területi felosztását, szövettani felépítését, kémiai összetételét, a tartósítás műveleteit),

– a bőrgyártás fő műveleteit (a fő műveletek felsorolását, a cserzési eljárások fajtáit részletes ismertetését),

– a bőr cserzését követő mechanikai műveleteket (a víztelenítést, taszítást, szárítást, rámázást, puhítást, a faragást, finomfaragást, hántolást, csiszolást),

– a bőrgyártás kikészítő műveleteit (a mechanikai és vegyi műveleteket),

– a készbőröket (a készbőrök szerkezetét, fizikai és kémiai tulajdonságait, a készbőrök csoportosítását, rendeltetésük és cserzésük szerint, az ortopédiában használatos bőröket),

– a műbőrök gyártástechnológiáját (a műbőrök csoportosítását, a műbőrgyártás anyagait, a gyártás műveleteit),

– a műanyagok csoportosítását (eredetüket, az óriásmolekulák alakját, a hővel szembeni viselkedését, a kémiai reakciókat és a jellemzésüket),

– a műanyagok feldolgozását (a granulátum-, por- és diszperziós feldolgozást, a gyártás során alkalmazott segédanyagokat),

– a ragasztókat és a ragasztás műveleteit,

– az oldószereket (az oldószerek jellemzőit, oldószerek csoportosítását, tulajdonságait, az oldószerek használatát).

3. A tanuló/hallgató legyen képes a pszichológiai alapismereteket alkalmazni:

– a pszichológia fogalmát és tárgyát (a lelki jelenséget, életjelenséget, az alkalmazkodást, a lelki jelenségeket, mint a cselekvés meghatározóit),

– az érzékelés pszichológiáját (érzékelést és cselekvésirányítást, inger és érzékszerveket, receptorokat),

– a látást (a fényinformáció nyújtását, a látás receptorát, a kinesztézis szerepét a látásban, a mozgáslátást),

– a figyelmet (a figyelem fiziológiai alapjait, a figyelmet meghatározó tényezőket),

– a figyelem és szelekciót ( a figyelem folyamatát, a figyelem napszakos ingadozásait, a figyelem terjedelmét),

– a figyelem elterelését (megosztását, a fluktuációját),

– a figyelem pszichológiai törvényeinek felhasználását (a figyelem zavarait),

– az egyéb érzékleti modellációkat (a hallást, szaglást, ízlelést, tapintást, hőérzékelést, az éhség, szomjúság, fáradtság érzékelését, látás nélküli érzékelést, a belső fül szerepét),

– a tanulás fogalmát, definicióját (emlékezés szerepét a tanulásban),

– az emlékezés teljesítményeit (a bevésődést, a felidézést, a felismerést, az asszociációt),

– a próba-szerencse tanulást, a belátásos tanulást (a tapasztalást, kiiktatást, Köhler-belátást, intuíciót),

– a latens-tanulást, az utánzásos tanulást (a lappangó tanulás magyarázatát, az utánzásos tanulást és szocializációt, a szereptanulást),

– a rövidtávú agresszió tanulását (hibát és büntetést, agresszióval teli film hatását, modelleket az egyén számára),

– a szóbeli (verbális) tanulást (az idő elosztását, alkalomra való tanulást, a konszolidációs időt, reprodukálást),

– a mozgástanulást (szenzomotoros koordinációt, a munkamegosztást, a készségszintre fejlesztését, a kinesztikus érzékelés kialakulását, a hibás mozgás áttanulását).

4. A tanuló/hallgató legyen képes a munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai eljárásokat betartani, alkalmazni:

– a szakmára vonatkozó speciális biztonsági előírásokat alkalmazni a munkafolyamatokban a biztonsági berendezések és felszerelések használata útján,

– a tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket megérteni, a szabályokat betartani, szükség esetén a tűzoltó készüléket szakszerűen kezelni,

– a mérgező, gyúlékony anyagokat kezelni, a vonatkozó előírásokat értelemszerűen alkalmazni,

– hatékonyan alkalmazni a környezetkárosítást megelőző, illetve csökkentő eljárásokat, módszereket.

5. A tanuló/hallgató legyen képes a munkajogi és gazdálkodási ismereteket alkalmazni

– a munkahelyre vonatkozó szabályokat megérteni, adott helyzetben értelemszerűen alkalmazni,

– a munkahelyeken működő szakmai képviseletekkel – az esetleges problémák megoldásában – együttműködni,

– az adott témára vonatkozó szabályok segítségével a szükséges információkat megszerezni,

– a jogi és gazdasági kritériumok alapján a gazdasági társulásokat megkülönböztetni,

– a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos fogalmakat megfelelően használni, a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó előírásokat betartani,

– a tanulószerződéssel és a kollektív szerződéssel kapcsolatos flmakat megérteni, és használni,

– a dolgozókat érintő bizonylatokon szereplő adatokat értelmezni,

– a hatályos jogszabályok szerint a személyi jövedelemadót (előleg) kiszámítani (példák alapján),

– a költségeket és kiadásokat vezetni, összesíteni,

– az álláskereséssel kapcsolatos teendőket végrehajtani,

– az útmutató és a tapasztalatok alapján a kommunikációs technikai eszközöket használni,

– önképzést végezni, továbbképzésben részt venni, azt megszervezni, és végrehajtani,

– a vállalkozói szemlélet kialakításához szükséges információkat gyűjteni,

– a hivatalos ügyrendnek megfelelő módon az ortopédiai lábbeli forgalomba hozatalához szükséges engedélyeket megszerezni.

6. A tanuló/hallgató legyen képes a szakmai gyakorlat területén jelentkező feladatokat elvégezni:

– a lábcsonkra (Pirogoff, Boyd, Syme) készített protézis kötszerészeti munkáit,

– a lábszárcsonkra készített protézis bélelési munkáit,

– a combprotézis kötszerészeti munkáit,

– az exartikulációs protézisek kötszerészeti munkáit,

– a felső végtag protézisek bélelését és kötszerészeti munkáit,

– a felső végtag ízületeit támasztó készülékek bevonását, bélelését,

– a láb és lábszár támasztására, tehermentesítésére és rögzítésére készített ortézisek bandázs munkáit,

– az alsó végtag bénulása esetén gyártandó eszközök bandázsolási és bélelési munkáit (konturrajz alapján készített járógépeket, pozitív gipszminta alapján készített járógépeket),

– a térdízületi és csípőízületi gyulladás esetén készítendő tokok kötszerészeti munkáit,

– a térd- és csípőízület támasztására (mozgás, megvezetés) készítendő ortézisek bélelését és bandázs munkáit,

– a törzskezelő készülékek kötszerészeti munkáit (sagittalis hibás tartás esetén készítendő, ún. gerincegyenesítőket, hát- és ágyéki gerincszakasz betegségei esetén készítendő eszközöket, három és négy fix ponton támaszkodó készülékeket, skolyosis esetén készítendő törzsfűzőket),

– a nadrágos hastartó méretvételét, szabását és elkészítését,

– a bélelt hastartó méretvételét, szabását és elkészítését,

– a terhességi hastartó elkészítését,

– a sérvkötők készítését,

– az emlékeztető hevederek, gerincegyenesítők készítését,

– az elongációs fűzők készítésének kötszerészeti munkáit,

– az állásmegtartó fűzők bélelési és bandázsolási munkáit.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

Iskolai rendszerű képzésben

– a szakmunkásképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése.

Egyéni vizsgázó (iskolarendszeren kívüli képzés) esetén

– az alapvizsga letételének igazolása,

– legalább két év szakmában eltöltött és igazolt gyakorlat, vagy

– tantárgyi vizsga letételének igazolása (tantárgyi vizsgát kell tenni azokból a tantárgyakból, amelyek a szakmai vizsga szóbeli részén, mint önálló tantárgy nem szerepeltek.

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a alapján adható.

IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a ,,A szakképesítés szakmai követelményei'' című részben meghatározottakkal.

IV/4. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga (írásbeli, gyakorlati és szóbeli) vizsgarészekből áll

1. Az írásbeli vizsga és időtartama

Az írásbeli vizsga során a tanulók/hallgatók komplex feladatot oldanak meg.

A komplex feladat az ortopédiai ismeretek, anyag- és gyártásismeretek, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, munkajogi és gazdálkodási ismeretek témaköreit tartalmazza.

A kidolgozási idő: 240 perc.

A komplex írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki.

2. A gyakorlati vizsga és időtartama

A gyakorlati vizsga: egy vagy több az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő szakképesítés területéhez tartozó vizsgamunka (pl. haskötő) elkészítése.

A gyakorlati vizsgamunka elkészítésére fordítható idő: 480 perc.

A gyakorlati vizsga feladatát a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, és azt a szakmai vizsga elnöke és a kamarai képviselő hagyja jóvá.

3. A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

– Ortopédiai ismeretek.

– Anyag- és gyártásismeretek.

– Pszichológiai alapismeretek.

A vizsgázónak tantárgyanként egy-egy tételt kell megválaszolnia (a tételek altételeket tartalmazhatnak). Egy-egy feleletre 10–15 perc fordítható.

A szóbeli vizsga tételsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki.

IV/5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai vizsga értékelését a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak és az alábbiak alapján kell elvégezni:

Szakmai elméleti vizsga

– az írásbeli vizsga értékelését az írásbeli tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni,

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

– az írásbeli és a szóbeli vizsga osztályzatából, átlagszámítással megállapított eredményt az írásbeli vizsga osztályzata felé kerekítve kell megállapítani,

– eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli dolgozatára vagy a szóbeli vizsgán bármely tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga értékelését az elnök és a kamarai tag által jóváhagyott tételekhez kiadott útmutató alapján kell végezni.

Útmutatóban foglaltaktól függetlenül elégtelennek kell minősíteni a gyakorlati vizsgát, ha

– több feladat esetén a jelölt bármely feladat megoldására elégtelen érdemjegyet kapott,

– a jelölt által elkészített munkadarab javíthatatlanul selejt,

– a jelölt az előírt idő alatt nem készült el a munkadarabbal,

– a jelölt az egészségügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi előírásokat súlyosan sértette.

V. Egyéb tudnivalók

V/1. A szakmai vizsga megszervezése

A szakmai vizsgát a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet alapján kell megszervezni.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

V/2. A szakmai bizonyítvány

Az eredményes szakmai vizsgát és az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő szakképesítést a vizsgára kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsítja.

* * *

A Jegyzék 51. sorszáma szerint kiadott
klinikai elektrofiziológiai asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 61 4 3232 12 1 0 14

2. Szakképesítés megnevezése: klinikai elektrofiziológiai asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

---------------------------------

A munkakör, foglalkozás

---------------------------------

FEOR száma megnevezése

---------------------------------

3232 szakasszisztens (orvosi)
(klinikai elektrofiziológiai asszisztens)

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

---------------------------------

A munkakör, foglalkozás

---------------------------------

FEOR száma megnevezése

---------------------------------

3239 egyéb asszisztens

(– EEG asszisztens

– audiológiai asszisztens

– szemészeti asszisztens)

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az elektrofiziológiai asszisztens tevékenységi körében:

– önállóan végez olyan műszeres vizsgálatokat, amelyek az audiológiai, neurológiai és ophthalmológiai kórképek diagnosztikáját szolgálják,

– orvosi irányítással végez speciális vagy kutatási célt szolgáló vizsgálatokat,

– segédkezik a csak orvos által végezhető speciális vizsgálatoknál,

– gondoskodik a vizsgálati feltételek megteremtéséről, a vizsgálatok előkészítéséről, a vizsgálatok után az eszközök tisztításáról, sterilizálásáról,

– gondoskodik a műszerek üzemképes állapotáról, működésüket rendszeres kalibrálással ellenőrzi, egyszerűbb karbantartási és javítási műveleteket elvégez,

– gondoskodik az esztétikus vizsgálati környezetről, a nyugodt vizsgálati körülményekről,

– a vizsgálati eredményeket technikai szempontból önállóan értékeli, a regisztrátumról (eredményről) technikai leírást, dokumentációt készít,

– a vizsgálat során – szükség szerint – kiegészítő vizsgálatokat vehet igénybe, erről értesítve a szakmailag őt ellenőrző vezető orvost,

– ismeri és önállóan végzi a laboratórium forgalmával kapcsolatos adminisztratív és számítógépes feladatokat (nyilvántartás, vizsgálati eredmények dokumentálása, leletkészítés és archiválás),

– ismeri és alkalmazza a korszerű, számítógépes dokumentációs eljárásokat, vizsgálati eredmények értékelési (statisztikai) módszereit,

– megfigyeli a beteget, felismeri és jelzi az orvosi segítséget igénylő állapotot, a segítség megérkezéséig a tőle elvárható, szükséges intézkedéseket (elsősegély) megteszi,

– kapcsolatot tart a beteggel, felvilágosítja a beteget és hozzátartozóját a vizsgálat menetéről, szükség szerint előkészíti, elhelyezi a beteget a vizsgálathoz,

– az orvosi megbízás esetén tanáccsal segíti a beteget, ellenőrzi a terápiás utasítások betartását, ápolási, gondozási, rehabilitációs tanácsokkal szolgál,

– hivatása gyakorlása közben betartja a szakmai és etikai normákat, a helyzet megkövetelte módon alkalmazza a psychológiai-ápoláslélektani ismereteit és a kommunikációs technikát,

– önképzéssel, továbbképzéssel és kongresszusokon, szakmai fórumokon való részvétellel szinten tartja és fejleszti szakmai tudását.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

a) Általános feladatok:

– a munkahely (laboratórium) zavartalan működésének biztosítása,

– helyes munkaszervezés, a munkavédelmi szabályok betartása,

– a vizsgálathoz szükséges technikai feltételekről való gondoskodás,

– a beteggel való foglalkozás, felvilágosítás a vizsgálat technikájáról, diagnosztikai céljáról,

– a vizsgálat tényleges elvégzése [a beteg előkészítése, a vizsgálat (regisztrálás) lebonyolítása, az eredmény technikai értékelése],

– az orvos által értékelt lelet-vélemény dokumentálása, archiválása és a szokott, beteg számára hozzáférhető módon történő rögzítése,

– a vizsgálat közben előforduló rosszullétek felismerése, segítségnyújtás, illetve megfelelő ellátás megszervezése.

b) Speciális feladatok

1. Audiológia:

– audiológiai vizsgálat végzése hagyományos szubjektív és objektív audiometriás eljárásokkal, életkori megkötés nélkül,

– audiometriai vizsgálatok végzése (ún. csendes kamrákon kívül: kórteremben, munkahelyen),

– elektronystagmographiás vizsgálatok végzése,

– hangképzés- és beszédzavaros betegek vizsgálatánál és kezelésénél való segédkezés,

– egyéni és csoportos hangterápia végzése a gyakorlatban,

– nagyothallók rehabilitálása hallókészülékkel.

2. Neurológia:

– EEG regisztrálás hagyományos és papír nélküli készülékkel, hyperventilatio és fotostimulatio alkalmazásával, életkori megkötés nélkül (Un.rutin EEG),

– rutin felvétel készítése laboratóriumon kívül (kórteremben, őrzőben),

– polygraphiás EEG felvétel készítése és speciális elektród felhelyezés alkalmazása,

– speciális körülmények között történő EEG regisztrálás: alvásvizsgálat, video-monitorozás, intraoperatív monitorozás, coma monitorozás, különféle terheléses vizsgálat végzése, quantitatív EEG regisztrálás végzése,

– acusticus, visualis és somatosensoros, valamint eseményfüggő kiváltott potenciálok regisztrálása laboratóriumi körülmények között,

– kiváltott potenciálok regisztrálása speciális körülmények között műtőben, intenzív osztályon, terminális állapotú comás betegnél,

– perifériás idegek sensoros és motoros vezetési sebesség meghatározása felületi elvezetéssel,

– tűelektródás EMG vizsgálatoknál való segédkezés,

– mágneses ingerléssel kiváltott válasz (MEP) regisztrálásánál segédkezés.

3. Ophthalmológia:

– rutin elektrofiziológiai vizsgálatok (ERG, EOG, VEP) végzése szokványos és komputerizált berendezésekkel,

– rutin számítógépes (automata) perimetria végzése,

– elektrotonográfiai vizsgálat végzése regisztráló készülékkel és anélkül,

– elektronystagmografiai, szemizom EMG, elektrotonometriai és ophthalmodynamometriai vizsgálatok előkészítése, azoknál való segédkezés,

– elektroretinografia (ERG) sötét és világos adaptált körülmények között, valamint mintaváltásos ingerléssel,

– sötét és világos adaptált állapot kialakítása,

– pupillatágítás (orvosi vizsgálat után, utasításra), a szem felszíni érzéstelenítése, kontaktlencsék, elektrodák felhelyezése,

– automata refraktometria, keratometria és cornea topográfia végzése,

– kontrasztérzékenység vizsgálat végzése,

– elektronystagmografiai, szemizom EMG és ophtalmodynamometriai vizsgálatok előkészítése, azoknál való segédkezés,

– műlencsetervezés előkészítése és a vizsgálatnál való segédkezés,

– diagnosztikus ultrahangvizsgálatnál való segédkezés,

– szemfenéki angiográfiás vizsgálatok (Flag, ICG) előkészítése és segédkezés a vizsgálat alatt.

III/2. Szakmai követelmények

Az elektrofiziológiai asszisztens legyen képes:

2.1. Általános követelmények:

– a munkahely (laboratórium) zavartalan működése érdeen munkáját hatékonyan szervezni, a betegforgalmat ésszerűen irányítani,

– a végzett vizsgálathoz szükséges technikai eszközöket megválasztani, előkészíteni, használhatóságukat ellenőrizni (kalibrálás, fogyóeszközök pótlása, feltöltése),

– a beteget tájékoztatni a vizsgálat céljáról,

– psychológiai, ápoláslélektani ismereteit alkalmazni a beteg szorongásának oldása érdekében,

– a vizsgálattal összefüggő kórelőzményi adatokat (anemnesist) felvenni,

– a vizsgálatok higiénés és munkavédelmi biztonságát ellenőrizni és fenntartani,

– észlelni a beteg állapotát, rosszullét esetén elsősegélyt nyújtani, újraélesztést megkezdeni és megfelelő (orvosi) ellátás érdekében intézkedni,

– a fertőtlenítő és sterilizálási eljárásokat ismerni, azokat munkája során önállóan végezni,

– steril eszközöket szakszerűen használni és kezelni,

– steril helyiségben (műtő) végzett munka szabályainak ismeretében azokat betartva steril környezetben dolgozni,

– orvosi utasításra helyi érzéstelenítést előkészíteni, intramuscularis és subcutan inj. beadni,

– segédkezni intravénás injectio beadásánál, infusio bekötésénél,

– orvosi utasításra vénából vért venni,

– eszméletlen beteget ellátni: garat-bronchus váladékot eltávolítani, leszívni,

– betegeket megfigyelni (vérnyomás, légzés, pulsus, szívműködés, pupillareakciók, magatartás, tudat, psychés állapot), a megfigyelés eredményét értékelni és dokumentálni,

– elsősegélyt nyújtani collapsus, hypoglykaemia, epilepsiás roham, sérülések, vérzések esetén,

– újraélesztést megkezdeni,

– a vizsgálatoknál testnedveket, váladékokat, vért utasításra szakszerűen levenni, tárolni, szállítani,

– a vizsgálatokhoz használt gyógyszereket szakszerűen alkalmazni, hatásukat, mellékhatásukat, szövődményeket felismerni, és a szükséges intézkedéseket megtenni,

– a betegforgalommal, vizsgálati eredményekkel összefüggő adminisztratív és dokumentációs feladatokat elvégezni (hagyományos és számítógépes eszközökkel is),

– a vizsgálatokat technikailag kivitelezni, a műszereket önállóan kezelni, valamint az orvos által végezhető vizsgálatoknál segédkezni, a munkavédelmi szabályokat betartani,

– a szakmai kommunikációt folytatni, latin és angol kifejezéseket értelmezni és használni.

2.2. Speciális követelmények

a) Audiológia:

– a nagyothalló betegeket gyógykezelés és vizsgálatra való jelentkezéskor fogadni,

– szubjektív küszöb, küszöb feletti és beszéd audiometriás vizsgálatokat önállóan elvégezni, életkori megkötés nélkül,

– objektív audiometriális vizsgálatot elvégezni,

– akusztikus kiváltott potenciált (korai, közép-, késői componens és otoacusticus emissio) önállóan regisztrálni,

– elektronystagmográfiás vizsgálatot elvégezni,

– altatásban végzett vizsgálatoknál segédkezni,

– laboratóriumi körülményektől eltérő helyen (kórterem, szűrés munkahelyen) vizsgálatot elvégezni,

– a hangképzés- és beszédzavaros betegek rehabilitációjában részt venni,

– a hallókészülék illesztésében közreműködni, ezzel kapcsolatos feladatokat megoldani,

– az elvégzett vizsgálatokat technikailag értékelni, szükség esetén a hibákat elhárítani, kiegészítő vagy ismételt vizsgálatokat elvégezni.

b) Neurológia:

– a rutin EEG vizsgálatokhoz szükséges elektródokat hibátlanul felszerelni,

– a rutin vizsgálatokat elvégezni, a kapcsolódó – laboratóriumon kívül (kórterem, őrző) – feladatokat ellátni, hagyományos és papír nélküli készüléken hyperventilatios és fényingerléses terhelést önállóan kivitelezni,

– quantitatív EEG felvételeket (MAP) készíteni,

– utasítás alapján speciális elektródokkal, polygraphiás, kazettás regisztrálást elvégezni, a szükséges paramétereket beállítani,

– a regisztrálás alatt a beteget megfigyelni, az észlelt jelenségeket pontosan feljegyezni,

– speciális vizsgálatokat elvégezni (alvásregisztrálás, intraoperatív monitorozás, videofelvétellel kombinált vizsgálat, terminális állapotú comás beteg vizsgálata, EKG elektródák felhelyezése, a vegetatív terhelési próbáknál közreműködés),

– orvos jelenlétében indukált alvást, vegetatív-keringési próbát regisztrálni,

– neonatológiai EEG vizsgálatot elvégezni,

– kiváltott válasz (BAER, SEP, VEP) regisztráláshoz szükséges elektródákat hibátlanul felszerelni,

– kiváltott válasz vizsgálatot (regisztrálást) lebonyolítani,

– orvosi utasításra eseményfüggő válaszokat (P300, CNV) regisztrálni,

– orvosi irányítással gerincvelői SEP vizsgálatot regisztrálni,

– orvos által végzett transcranialis motoros ingerléses vizsgálatnál (MEP) és intraoperatív kiváltott válasz monitorozásnál segédkezni,

– EMG vizsgálathoz a beteget előkészíteni (vetkőztetés, kötéseltávolítás, fektetés),

– az EMG vizsgálat technikai részeit előkészíteni (földelés, műszerbeállítás),

– perifériás ideg (motoros és sensoros) vezetési sebesség mérését elvégezni,

– különleges kívánalomnak megfelelő EMG és perifériás idegvizsgálatoknál segédkezni,

– az elvégzett vizsgálatok technikai értékelését elvégezni, a hibákat felismerni, elhárítani, szükség esetén ismétléseket, kiegészítő vizsgálatokat elvégezni,

– orvosi utasítás alapján a rutintól eltérő műszerkonfigurációt összeállítani.

c) Ophthalmológia:

– rutin, számítógépes (automata) perimetriás vizsgálatot elvégezni,

– pneumo- és elektrotonometriai, valamint elektrotonográfiai vizsgálatot elvégezni regisztráló készülékkel és anélkül,

– a szem fénytörésének pontos meghatározását automata refraktométerrel elvégezni,

– a szaruhártya görbületi sugarának, törőerejének mérését automata keratométerrel, illetve cornea topográffal elvégezni,

– a kontrasztérzékenység meghatározására vizsgálatot elvégezni,

– elektronystagmográfiai, szemizom EMG és ophtalmodynamimetriai vizsgálatokat előkészíteni, a vizsgálatoknál segédkezni,

– műlencsetervezéshez előkészíteni, és a vizsgálatnál segédkezni,

– diagnosztikus ultrahangvizsgálatnál segédkezni,

– szemfenéki angiográfiás vizsgálatokhoz (Flag, ICG) előkészíteni és segédkezni a vizsgálat alatt,

– sötét és világos adaptált állapot kialakítását elvégezni,

– orvosi vizsgálat után, utasításra pupillatágításhoz és a szem felszíni érzéstelenítéséhez gyógyszert cseppenteni,

– elektródákat és kontaktlencséket felhelyezni,

– az elvégzett vizsgálatok technikai értékelését elvégezni, a hibákat felismerni, elhárítani, szükség esetén a ismétléseket, kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

a) Iskolarendszerű képzésben résztvevők:

– középiskolai végzettség és érettségi,

– a szakképesítés központi programjában meghatározott szakmai gyakorlatok hiánytalan letöltése, annak igazolása a tanulmányi könyvben,

– a szakképesítés központi programjában meghatározott időtartamú elméleti képzés,

– az utolsó tanulmányi időszak eredményes osztályzattal való lezárása.

Iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevők:

– középiskolai végzettség és érettségi,

– audiológiai, phoniátriai, neurofiziológiai vagy ophthalmológiai laboratóriumban folyamatosan eltöltött legalább 2 év munkaviszonnyal igazolt gyakorlat,

– a szakképesítés központi programjában meghatározott időtartamú elméleti (konzultáció és egyéni felkészülés) képzés,

– a szakképesítés központi programjában meghatározott gyakorlati követelmények teljesítése,

– a szakképesítés központi programjában meghatározott valamennyi tantárgyi vizsgák letétele és az utolsó tanulmányi időszak eredményes osztályzattal való lezárása.

IV/2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai vizsgán a követelmények III. pontjában meghatározott feladatok elvégzése és a kapcsolódó szakmai ismeretek kérhetők számon a vizsgázótól.

A szakmai vizsga témakörei felölelik a klinikai elektrofiziológia, fül-orr-gégészet, neurológia és ophthalmológia szempontjából alapvetően fontos anatómiai, élet- és kórtani, valamint technikai ismereteket.

A szakmai vizsga szakmai elmélet vizsgarészének tantárgyait, témaköreit a követelmény IV. fejezet 3. a) pontja tartalmazza.

A szakmai gyakorlat vizsgarész kérdéseit a szakmai vizsgát szervező intézet állítja össze a követelmény III. fejezet 2.1. és 2.2. pontjában meghatározott feladatok alapján, és azt a szakmai vizsgabizottság elnöke a népjóléti miniszter által kijelölt szakmai szervezet, illetve annak képviselőjének egyetértésével hagyja jóvá.

IV/3. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szakmai elmélet (írásbeli és szóbeli) és szakmai gyakorlat vizsgarészekből áll.

A szakmai vizsgarészek sorrendje

– írásbeli vizsga,

– gyakorlati vizsga,

– szóbeli vizsga.

a) Szakmai elmélet

Tantárgyai: A szakképesítés központi programjában meghatározott elméleti tantárgyak közül:

1. Anatómia-élettan

2. Kórtani ismeretek

3. Műszerismeret

4. Felvételtechnika

5. Elektroklinikai ismeret

A tantárgyak témakörei:

1. Anatómia-élettan

Az emberi test felépítése.

Az emberi test fő síkjai és irányai.

Az emberi test felépítésének általános elvei.

Az emberi test fő részei.

A szervezet felépítése.

A mozgás szervrendszere

a csontváz-rendszer

általános csonttan

– a csontok alakja,

– a csont szerkezete,

– a csont járulékos alkotórésze,

– a csontok növekedése,

– a csontok közötti összeköttetés,

– az ízület;

részletes csont- és ízülettan

– a felső végtag csontjai,

– a felső végtag ízületei,

– az alsó végtag csontjai,

– az alsó végtag ízületei,

– a törzs csontjai és ízületei

= gerinc

= mellkas

= medence

= koponya,

– az arckoponya csontjai,

– az agykoponya csontjai,

– a koponya felépítése,

– a magzati koponya;

izomrendszer

– az izom felépítése,

– az izom vérellátása,

– az izmok osztályozása,

– az izomműködés;

részletes izomtan

– a felső végtag izmai,

– az alsó végtag izmai,

– a törzs izmai,

– a nyak izmai,

– a fej izmai.

A keringés szervrendszere

A vérkeringés szervrendszere

A vér

– vörösvértestek,

– vércsoportok,

– fehérvérsejtek,

– a vérlemez,

– a vérplazma,

– a vér vegyhatása,

– a véralvadás.

A szív

– a szív üregrendszere,

– a szívbillentyűk,

– a szívizomzat szerkezete,

– a szívizomzat vérellátása,

– a szív beidegzése,

– a szív működése,

– a szívizom élettani sajátosságai,

– elektrokardiográfia,

– pulzustérfogat és perctérfogat,

– a szívburok,

– a szív helyzete.

Az erek

– kisvérkör

– nagyvérkör artériái, vénái,

– a magzati vérkeringés,

– a vérnyomás,

– a vér áramlási sebessége,

– a keringő vérmennyiség eloszlása,

– az érrendszer működésének szabályozása.

A nyirokrendszer

– a nyirok,

– a nyirokszervek,

– a nyirokcsomó,

– a mandula,

– a lép,

– a csecsemőmirigy.

A légzés szervrendszere

– az orr,

– az orrmelléküregek,

– a garat,

– a gége,

– a hangképzés,

– a légcső,

– a tüdő szerkezete, vérellátása, működése,

– a légzés mechanizmusa,

– a légzés szabályozása, kémiai és reflexes szabályozása,

– a mellhártya,

– a gátor.

Az emésztés szervrendszere

Tápanyagok és építőanyagok

– fehérjék,

– szénhidrátok,

– zsírok,

– víz,

– ásványi sók,

– vitaminok

= zsírban oldódó vitaminok

= vízben oldódó vitaminok,

– enzimek.

A tápcsatorna szerkezete és felosztása

Az emésztőrendszer felső szakasza

– a szájüreg,

– a nyelv,

– a nyálmirigyek,

– a nyál,

– a nyálelválasztás,

– a fog,

– maradandó és tejfogak,

– emésztés a szájüregben,

– a torok,

– a nyelőcső,

– a nyelés.

Az emésztőrendszer középső szakasza

– a gyomor,

– a gyomornedv,

– emésztés a gyomorban,

– a hányás,

– a patkóbél,

– a vékonybél,

– a vékonybél falának szerkezete,

– a máj, eperendszer szerkezete és működése,

– a hasnyálmirigy,

– az emésztés és felszívódás a vékonybélben.

A tápcsatorna alsó szakasza

– a vakbél,

– vastagbél felszálló haránt és leszálló ágai és a szigmabél,

– a végbél,

– a vastagbél falának szerkezete,

– emésztés a vastagbélben,

– a székletürítés mechanizmusa,

– a hashártya.

A hasüreg és retroperitonealis tér.

A vizeletkiválasztó és -elvezető rendszer

A vese

– a vese szerkezete és működése,

– a vese üregrendszere,

– a vizelet.

A vízeletelvezető rendszer

– a húgyvezeték,

– a húgyhólyag,

– a húgycső,

– a vizeletürítés mechanizmusa.

A nemi szervek és szaporodás

Női nemi szervek

Belső női nemi szervek

– petefészek,

– a petevezeték,

– a méh,

– a méhnyálkahártya ciklusos változása (menstruációs ciklus),

– a méh helyzete és a hashártya viszonyai,

– a hüvely.

Külső nemi szervek

– a nagyajak,

– a kisajak,

– a csikló,

– a gát,

– megtermékenyítés, a magzat fejlődése.

Férfi nemi szervek

Belső férfi nemi szervek

– a here,

– a mellékhere,

– az ondóvezeték,

– az ondózsinór,

– az ondóhólyag,

– a dülmirigy.

Külső férfi nemi szervek

– a herezacskó,

– a hímvessző.

A merevedés mechanizmusa.

Az ejakulacio.

A belsőelválasztású mirigyek szervrendszere

A pajzsmirigy.

Mellékpajzsmirigy.

A mellékvese

– a kéregállomány és hormonjai,

– a velőállomány és hormonjai.

A nemi mirigyek belsőelválasztású működése.

A hasnyálmirigy belsőelválasztású működése.

A tobozmirigy

– a neuroendokrin szabályozás,

– a hátsólebeny és hormonjai.

Az idegrendszer

Az idegszövet

– a neuron,

– a neuroglia,

– a neuron működésének fő jellegzetességei,

– az idegrendszer felosztása.

A gerincvelő

– a gerincvelő szerkezete,

– a gerincvelő működése,

– saját (proprioceptiv) reflexek, izom és inreflex,

– külső (exteroceptiv) reflexek,

– vegetatív reflexek.

Az agyvelő

– a nyúltvelő,

– a híd,

– a negyedik agykamra,

– a kisagy,

– a középagy,

– az agytörzs,

– a köztiagy,

– a thalamus,

– a hypothalamus,

– a harmadik agykamra,

– agyfélteke,

– a homloklebeny,

– a falilebeny, a nyakszirti lebeny,

– az agykéreg,

– a törzsdúcok,

– a nagyagy összeköttetései,

– a kamrarendszer.

A központi idegrendszer hosszú pályarendszerei

Mozgató pályarendszerek

– pyramis pályarendszer,

– az extrapyramidális rendszer.

Érző pályarendszer.

Magasabb idegműködés.

Az agyvelő és gerincvelő burkai

Az agyvelő és gerincvelő vérellátása

Cerebrospinális idegrendszer környéki részei

– az agyidegek,

– gerincvelői idegek,

– idegfonatok.

Vegetatív idegrendszer

– a szimpatikus idegrendszer,

– a paraszimpatikus idegrendszer,

– a vegetatív idegrendszer működése.

Az érzékszervek

A látószervek

– a szemgolyó anatómiai felépítése,

– a szemmozgató izmok,

– a szem védőkészüléke,

– a könnykészülék,

– a szem működése: színlátás, binokuláris és sztereoszkópos látás, központi látás, kontrasztérzékenység CFF, látásélesség (távoli, közeli), világos és sötét adaptáció, accomodátió,

– a látópálya.

A halló- és egyensúlyozó szerv

A fül szerkezete

– a külső fül,

– a középfül,

– a belső fül,

– a hallószerv működése,

– az egyensúlyozó szerv működése.

A szaglószerv

Az ízlelőszerv

A tapintás

– a bőr.

2. Kórtani ismeretek

Szív- és érrendszer betegségei

– keringési elégtelenség,

– az érrendszer betegségei,

– arteriosclerosis,

– hypertonia,

– thrombosis,

– embolia.

Légzőrendszer betegségei

– garat-gége megbetegedések,

– felső légúti gyulladások,

– obstructiv tüdőbetegségek,

– asthma.

Neuroendokrin betegségek

– a pajzsmirigy betegségek,

– endocrin ophthalmopathia,

– a mellékvese betegségek,

– a mellékpajzsmirigy megbetegedések.

Szembetegségek elektrophysiológiai vonatkozásai

– Ideghártya betegségei

= csapok megbetegedései (macula lutea öröklött és szerzett betegségei)

= pálcikák megbetegedései (tapetoretinális és szerzett betegségek)

= a pigment epithel megbetegedései.

– A látópálya betegségei

= prechiasmális

– látóideg akut és krónikus gyulladásai, atrophiája

= postchiasmális

– látókisugárzás, látókéreg betegségei.

Fül-orr gégészeti megbetegedések

Fül:

A külsőfül betegségei

– fülkagyló betegségei,

– külső hallójárat megbetegedései

= fejlődési rendellenességek

= sérülések

= cerumen

= otitis externa

= herpes zooster

= daganatok,

– a dobhártya megbetegedései

= sérülések

= izolált gyulladása (myringitis).

Középfül megbetegedései

– középfül gyulladásos megbetegedései és kezelésük

= hurutos középfülgyulladás

= gennyes középfülgyulladás,

– otitis media suppurativa szövődményei,

– traumák,

– középfül daganatai,

– ún. Bell-féle arcidegbénulás,

– otosclerosis.

A belsőfül megbetegedései

– fejlődési rendellenességek,

– traumák,

– zajártalom,

– Meniere-féle megbetegedés,

– a belsőfül toxikus károsodásai,

– presbyacusis,

– hirtelen hallásvesztés,

– daganatok.

Halláscsökkenés helye, foka, típusa

– vezetéses típusú halláscsökkenés,

– idegi típusú halláscsökkenés,

– kevert típusú halláscsökkenés.

A hallásjavító készülék.

Cochlearis implantatum

A nagyothalló, illetve süket gyermek.

3. Műszerismeret

Általános rész

– elektrophysiológiai vizsgálat,

– elektrotechnikai mérés,

– az érzékelők (elektródok) fajtái, tulajdonságai, alkalmazási területei, karbantartása,

– az erősítők részei, feladata, főbb jellemzői

= bemeneti impedancia és jelentősége,

= erősítő fokozatok,

= érzékenység,

= a linearitás fogalma,

– szűrők, azok rendeltetése, fajtái,

– mérési eredmény regisztrálása,

– írószerkezetek,

– elektronikus rögzítés (pl. EEG),

– a mérési eredmény feldolgozása, értékelése,

– számítógépes jelfeldolgozás.

Részletes rész

Elektroencefalographia

– szelektor kombinációk

= bipoláris lánc,

= közös referens,

= átlagreferens,

= forrás,

= corticalis (strip),

= subcorticalis elrendezések,

– a forgalomban lévő készülékek bemutatása, kezelésük ismertetése,

– polygraphia.

Elektromyographya

– használt elektród fajták

= tű- és felületi,

= koncentrikus,

= bipoláris,

= speciális (makro-, mikroelektródák),

– az EMG készülék felépítése, az ismertebb típusok bemutatása, kezelésük, használatuk,

– az EMG mérési lehetőségek

= MU elemzés,

= egységkisülés,

– számítógépes csatlakozás.

Elektrophysiológiai ingerlők

– szomatoszenzoros,

– vizuális,

– akusztikus ingerlők,

– az ingerparaméterek

= intenzitás,

= tartam,

= frekvencia,

= mintázat.

Számítógépes rendszerek

– analóg-digitális jelfeldolgozás fogalma, AD/DA conversio,

– átlagolási technika,

– frekvencia analysis,

– FFT,

– spektrumok,

– cohaerentia-correlatio analysis,

– egyéb irányzatok,

– a mapping lényege.

Speciális regisztrálási eljárások

– radiotelemetria,

– ambuláns regisztrálás,

– split-screen,

– intraoperatív vizsgálatok,

– monitorozás,

– pneumo- és elektrotonometria,

– refrektometria,

– keretometria.

4. Felvételtechnika

Felvételtechnika (elmélet)

Elektroencephalographia

– elektródelhelyezés: 10–20 rendszer,

– referens-differens elektród,

– bipoláris elvezetés,

– láncelvezetés,

– referens (közös és átlag) elvezetés,

– forráselvezetés,

– phasisinversio,

– az elvezetésformák előnyei és hátrányai,

– szabadon választott elvezetés kombinációk, azok kialakításának általános (nemzetközi szabályai),

– polygraphyás elvezetések alvásvizsgálatnál, epilepsiás jelenségeknél (légzés, izom, szemmozgás, EKG, sphenoidealis elektród),

– localisatio elméleti alapjai, lehetőségei a különböző elvezetési módoknál,

– terhelési eljárások

= hyperventillatio,

= stroboszkop,

= alvásmegvonás,

= gyógyszer.

Elektromyographia

– a felületi és tűelektróda használatának elvi alapjai,

– a makroelektróda és az egyes rost elvezetés,

– egysejt aktivitás,

– mikroelektróda

Elektroneurographia

– az ideg vezetési sebesség mérés elve,

– alkalmazott elvezetési helyek, elektróda localisatio (aktív és referens elektródhelyzete) motoros és szenzoros vezetési sebesség mérésénél,

– az ingerlő elektróda lokalizációja,

– a polaritás jelentősége,

– anti-orthodromos vezetés,

– ütköztetéses technika,

– repetitiv ingerlés.

Kiváltott válasz regisztrálás elméleti alapjai

– A szenzoros kiváltott válasz elvezetésének lokalizációi,

– referens és aktív elektród,

– cephalicus-noncephalicus referens szerepe, jelentősége,

– perifériás és centrális válasz elvezetése,

– regisztrálási paraméterek alsó- és felsővégtagi ingerlésnél,

– ingerlési pontok,

– ingerparaméterek

= a küszöberősség.

– Az akusztikus kiváltott válasz elvezetésének módja,

– aktív és referens elektródpozíció,

– ingerparaméterek

= modalitás,

= intenzitás,

= a küszöberősség,

– ingerlési frekvencia, korai, közép és késői válasznál

= 40 Hz sinusos ingerlés,

= objektív audiometria,

= otoacusticus emissio,

– a regisztrálás paraméterei különböző ingerlési formáknál, illetve a különböző latenciájú válaszoknál.

– A vizuális kiváltott válasz elvezetésénél localisatio, retinographia, corticalis (scalp) válasz,

– az ingerlés módja

= homogén (falsh),

= mintázott (sakktábla),

– a mintaváltás,

– a minta nagyságának, fényességének, kontrasztjának jelentősége,

– binocularis-monocularis ingerlés,

– színes ingerlés,

– regisztrálási paraméterek a különböző ingerlési formáknál.

Felvételkészítés speciális körülmények között

– regisztrálás műtőben, intenzív osztályon, koraszülött részlegen, alváslaboratóriumban, epilepsia laboratóriumban (ambulatory EEG) telemetriával,

– eseményfüggő kiváltott válaszok P300, CNV,

– terminális coma.

Felvételtechnika (gyakorlat)

Elektroencephalographia

– az elektródfelhelyezés és rögzítés formái,

– tűelektródák alkalmazása a scalpon,

– elektródok csatlakoztatása a gyűjtődobozhoz,

– ellenállásmérés jelentősége, technikai kivitele,

– a fejbőr előkészítése,

– a vizsgálat menete, lebonyolítása,

– a különböző kapcsolók használata, felvétel előtt és közben,

– a szűrőállások hatása regisztrátumra,

– erősítés (érzékenység) hatása,

– a papírsebesség jelentősége,

– az írótoll kitérésének hatása a graphomorphológiára,

– a különböző rendszerek előnyei, hátrányai torzítás szempontjából,

– technikai és biológiai műtermékek az EEG-ben, azok keletkezésének magyarázata, felismerésük, kiküszöbölésük módja,

– EKG, EMG, EOG, légzés, BG, polygraphiás regisztrálása,

– hyperventillációs, stroboszkopos, gyógyszeres terhelés, alvásdeprivatio, éjszakai alvás, ambulatóry EEG, monitorozás műtőben, intenzív osztályon, koraszülött részlegen, ezek speciális követelményei.

Elektromyopgraphia

– felületi elektród felhelyezése,

– tűelektród alkalmazása,

– előforduló műtermékek, azok oka, kiküszöbölésük módja.

Elektroneurographia

– az elektród elhelyezése,

– lehetséges hibák, azok oka és kiküszöbölése,

– az ingerlő elektród elhelyezése motoros és sensoros vezetési sebesség mérésénél,

– vezetési sebesség meghatározása kézi számítással és számítógépes programmal,

– ütköztetéses technika,

– repetitiv ingerlés.

Kiváltott válasz vizsgálata

– Elektródák elhelyezése somatosensoros vizsgálathoz. Erb-pont-cervicalis és scalp elvezetés, rövid és középlatenciájú, illetve farfield regisztráláshoz. Az elektród helyének előkészítése, az elektród rögzítése, hibalehetőségek, a hibák felismerése, elhárítása.

– Az elektródok és ingerlő elhelyezése akusztikus kiváltott válaszok vizsgálatánál. Ad concham és intrameatalis ingerlés. Szubjektív hallásküszöb meghatározás. Ingermodalitások (click-tone pip-40 Hz) és a regisztrálási paraméterek beállítása. Maszkolás. Műtermékek, azok felismerése, kiküszöbölése.

– Elektródok elhelyezése retinographiánál és vizuális scalp elvezetésű kiváltott válasz vizsgálatánál. Az ingerlő elhelyezése, ingerparaméterek kiválasztása, beállítása. Binocularis és monocularis ingerlés, színes ingerlés. Regisztrálási paraméterek kiválasztása, beállítása.

Felvételkészítés speciális körülmények között

– Regisztrálás a műtőben, intenzív osztályon, koraszülött részlegen, alváslaboratóriumban, epilepszia laboratóriumban (ambulatory EEG). Telemetriával. Eseményfüggő kiváltott válaszok regisztrálása (P300, CNV).

5. Elektroklinikai ismeret

Elektroklinikai ismeretek (általános rész)

Az elektrophysiológia alapjai

– az idegsejtek működése,

– a sejtmembrán,

– extra- és intracellularis tér,

– ion-eloszlás,

– passzív és aktív folyamatok,

– nyugalmi potenciál,

– actios potenciál,

– synapsisok,

– izgalmi és gátló synapsisok,

– neurotransmitterek,

– EPSP,

– IPSP,

– modulátorok,

– ingerületterjedés,

– neuromusculáris junctio,

– ioncsatornák.

Az izomműködés élettana

– contractio,

– contractilis elemek,

– ingerületterjedés,

– erőkifejtés,

– motoros egység,

– motoros rost regeneratio.

Az elektroencephalogram keletkezése

– dipol elmélet,

– generátorok,

– ritmus generátorok,

– specificus generátorok az agyban,

– subcorticalis structurak hatása a corticalis tevékenységre.

Az elektromyog genesise

– véglemez potential,

– motoros egység,

– denervatios potential,

– akaratlagos actios potential.

A felnőttkori physiologiás agyi elektromos tevékenység

– hullámformák,

– ritmus,

– tevékenység,

– komplexus,

– elnevezések,

– az alfa, bélt, theta, delta tevékenység jellegzetességei, lokalisatio, reactivitas,

– jelenségek az EEG-ben,

– szinkronizáció, deszinkronizáció,

– generalisalt,

– localis,

– szimmetrikus,

– aszimmetrikus,

– folyamatos,

– időszakos,

– episodicus,

– paroxysmalis megnyilvánulás.

Felnőttkori fiziológiás EEG típusok (alfa, béta, szabálytalan, lowe voltage)

A fiziológiás alvás EEG jelenségei

– alvásidő,

– alvásfázis,

– REM,

– NON REM,

– alvásciklus,

– hypnogram,

– az alvás elektrophysiológiája, biokémiája.

Az alvással összefüggő egyéb változások

– EKG,

– légzés,

– izomtónus,

– bőrellátás,

– szemmozgás.

Kóros EEG megnyilvánulások, kóros hullámformák

– theta,

– delta,

– FIRDA,

– OIRDA,

– tüske és vele egyenrangú hullámok,

– PLED.

Komplexusok, minták

– tüske-hullám,

– lassú tüske-hullám,

– hypasarrhytmia,

– PSW.

Kóros alvásjelenségek

– díssomnia,

– hypersomnia,

– narcolepsia,

– alvási apnoe.

Az EEG ontogenesise

– Intrauterin EEG,

– EEG a koraszülött, csecsemő, kisgyermek, gyermek, serdülő és idős korban.

Elektromyographia

– nyugalmi tevékenység,

– spontán kisülések,

– isertios potential,

– myopathiás és neuropathiás EMG kép,

– interferentia és átmeneti minta,

– csoportos kisülések,

– myotoniás kisülés,

– jitter,

– F-hullám,

– M-hullám,

– H-reflex,

– blink-reflex,

– repetetiv válasz.

Elektronystagmográfia, stroboszkópia

Somatosensoros kiváltott válasz

– morphologia,

– komponensek elnevezése (latentiája),

– generátor localisatio,

– az ERB-cervicalis scalp far field és primer corticalis komponens,

– az alsó végtagról kiváltott somatosensoros válaszok

= fossa poplitea,

= lumbalis,

= cervicalis,

= corticalis,

– dermatomalis kiváltott válasz,

– morphologiai jellegzetességek a lumbalis, thoracalis és cervicalis dermatomoknál.

Az akusztikus kiváltott válasz formái

– cochlearis,

– agytörzsi (korai), click válasz,

– közép- és késői válasz morphologiája, nomenclaturája,

– nyomási és ritkulási click válasz,

– tone-pip válasz,

– 40 Hz válasz,

– akusztikus P300 hullám otoacusticus emissio.

A vizuális kiváltott válasz formái

– retinogram,

– flash,

– mintaváltásos válasz morphologia,

– nomenklatura,

– az intenzitás, kontraszt, isopter és hullámhossz jelentősége.

Mágneses (transcranialis) kiváltott motoros válasz (MEP)

– felső és alsó végtagi válasz ingerlési helye, regisztrálási helye,

– facialis válasz,

– cervicalis, lumbalis és végtagi ingerlés és azok válaszai.

Klinikai mapping

– spectralis map, difuss és localis eltérések, és műtermék források,

– focalis jelenségek és phasisviszonyok, focalis és phasis változások időbeli vizsgálata,

– speciális map.-ek, cohaerentia, probabilitás, significantia.

Elektroklinikai ismeretek (részletes rész)

a) A központi idegrendszer megbetegedései

1. Cerebrovascularis megbetegedések

– makro és mikro circulatios zavarok oka, mechanizmusa,

– hypertoniás krízis,

– art. scler. cer,

– thromboembolia,

– TIA,

– vascularis encephalopathia,

– diabeteses encephalopathia,

– vérzéses kórképek,

– haemorrhagia per dapedesim,

– per rhexim,

– subarachnoidealis,

– subduralis és epiduralis vérzés,

– apoplexia cerebri.

Daganatos megbetegedések

– az idegrendszeri daganatok szövettani felosztása, metastasisok,

– az agydaganatok általános tünettana, regionális tünettana, klinikai és elektrophysiológiai szempontból,

– belignus és malignus tumorok,

– St.p.op.pp.tu.cer. EEG-je,

– a recidiv tu. EEG-je,

– gyermekkori agydaganatok.

Cranio cerebralis sérülések

– fedett és nyílt sérülések,

– commotio-contusio cerebri,

– haematoma subduralis acuta et chronica (subacuta),

– haematoma epidurale,

– fracturák a convexisation és a basison,

– liquorrhoea,

– abscessus cerebri,

– a craniocerebralis sérülések késői szövődményei

= atrophia cer.

= parkinsonoid sy.

= dementia

= characterváltozás

= epilepsia.

Gyulladásos megbetegedések

– etiologiai felosztás,

– bakteriologiás és vírusos gyulladások,

– meningitisek,

– encephalitisek,

– abscessus, otogen,

– a gyulladásos folyamatok késői következményei.

Epilepsiák

– epilepsiás mechanizmus oka, tünetei, elektrophysiológiai megnyilvánulásai,

– epilepsiák felosztása,

– therápia,

– monitorozás, EEG és gyógyszeres,

– az epilepsiák műtéti kezelése,

– az epilepsiás betegség szociológiai, jogi, munkaalkalmassági, genetikai vonatkozásai.

A fejfájásos kórképek

– a felosztás,

– therápiás lehetőségek,

– EEG vonatkozások.

Degeneratív központi idegrendszeri kórképek

– sclerosis mpl.

– egyéb demyelinisatiok,

– fejlődési rendellenességek,

– hydrocephalus,

– microcephalia,

– craniosynostis,

– anencephalia.

A gerincvelő megbetegedései

Vascularis megbetegedések.

Daganatos megbetegedések.

Sérülések

– commotio spinalis,

– fract. vertebrae,

– a cervicalis szakasz,

– craniospinalis átmenet sérülései,

– discopathiák,

– luxatiok,

– traumás syringomyelia.

Fertőzéses megbetegedések

– etiológiai felosztás,

– bacteriális és vírusos gyulladások,

– myelitis transversa,

– tabes dorsalis,

– radiculo-myelitis.

A gerincvelő degeneratív folyamatai, fejlődési rendellenességei.

A perifériás idegrendszer betegségei

– vascularis betegségek,

– radiculopathia,

– neuropathia,

– polyneuropathia,

– traumás eltérések,

– compressios neuropathia (alagút syndromák),

– vertebrogen neuropathiák,

– a perifériás centralis fájdalom kérdése,

– allo-dyniák tünettana és elektrophysiológiája,

– a fájdalom elektrophysiológiája,

– TOS syndroma,

– plexuslaesiok,

– perinatalis perifériás idegkárosodások,

– iatrogen laesiok.

Izombetegségek

– neurogén paresis,

– atrophia,

– myogen paresis,

– rendszerbetegségek,

– myasthenia,

– myotonia,

– ionhiány okozta kórképek.

Az idegrendszeren kívüli megbetegedésekhez társuló elektrophysiológiai változások

– endokrin kórképek,

– anyagcsere-betegségek,

– szemészeti, gégészeti megbetegedések,

– általános toxikológia (alimentaris és chemiai!).

A tudat zavarainak elektrophysiológiája

– epilepsia-collapsus,

– pseudoseizure,

– extracerebralis eszméletvesztés,

– hypoglychemia,

– asthma cardiale et pulmonale,

– infarctus myocardi,

– coma skálák,

– az agyhalál

= fogalma,

= diagnosztikája,

= jogi, társadalmi, psychológiai, vallási vonatkozásai,

– az alvás és zavarai

= parasomniák,

= dyssomniák,

= alvási apnoe.

– Írásbeli vizsga: a jelöltek a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg. A megoldások értékelése egységes megoldókulcs alapján történik.

Feladatmegoldásra 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.

– Szóbeli vizsga: a vizsgázók az előzőekben meghatározott tantárgyak témakörei alapján összeállított komplex vizsgakérdésekre szóbeli feleletet adnak.

A szóbeli vizsga tételsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki.

b) Szakmai gyakorlat

A gyakorlati vizsga két részből áll:

– megelőző vizsgafeladatok

= 10 elektrofiziológiai, (EEG, kiváltott válasz),

= 10 audiometriai, illetve phoniátriai

= 10 opthalmológiai

vizsgálat önálló elvégzése és technikai értékelése (a megelőző vizsgafeladat a gyakorlati képzés utolsó tanulmányi idejében szervezhető olyan intézményben ahol a vizsgázó az évközi gyakorlatait töltötte, és a technikai feltételek adottak a megjelölt vizsgálatok elvégzéséhez),

– vizsgabizottság előtt a vizsganapon – külön kijelölt intézményben – elektrofiziológiai, audiometriai és ophthalmológiai vizsgálat kivitelezése és technikai értékelése.

IV/4. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A szakmai elmélet osztályzatot az írásbeli és szóbeli vizsgarészek eredményei alapján kell megállapítani.

Az írásbeli vizsga feladatlapjának megoldását a központilag kiadott megoldókulcs alapján kell értékelni.

Szóbeli vizsgán a kijelölt tantárgyakból összeállított tételekre adott feleletet 1–5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

A szakmai elmélet végső eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatok átlageredménye alapján kell meghatározni, számtani középérték esetén a szóbeli vizsga osztályzata felé kell kerekíteni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

Az értékelés szempontjai:

– munkaszervezés (folyamatos, a részfeladatok lépéseinek sorrendje logikus, megfelel a beteg érdekének és az adott munkahely rendjének),

– a tevékenység kivitelezése (kézügyesség, a munkafolyamatokra fordított idő aránya, a szakmai és higiénés szabályok betartása),

– ismeretek alkalmazása (elméleti és gyakorlati ismeretek megfelelő integrálása, a konkrét feladathoz való alkalmazkodás, a hibák, zavarok elhárítása),

– team-ben való munkavégzés képessége,

– kommunikációs tevékenység hatékonysága,

– dokumentációs tevékenység,

– a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük és alkalmazásuk módja.

Elégtelen a vizsgázó osztályzata, ha

– a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal tud eleget tenni,

– elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

– önálló tevékenységre nem képes,

– feladatait irányítás mellett sem képes ellátni,

– hygiénés ismeretei alapvető kérdésekben hiányosak, azokat nem képes korrigálni,

– az emberi életet veszélyezteti.

A vizsgázó gyakorlati teljesítményét a megelőző vizsgafeladatokra (elektrofiziológiai, audiometriai, opthalmológiai szakmaterületre) külön-külön adott részjegyekből kialakított érdemjegy, valamint a vizsgabizottság előtt végzett feladat érdemjegye alapján kell értékelni. A gyakorlat végső osztályzatának kialakításánál a vizsgabizottság előtt nyújtott teljesítményt nagyobb súllyal kell számításba venni.

Amennyiben a gyakorlati vizsgarész részfeladatainak bármelyike elégtelen, a vizsgázó gyakorlati vizsgájának végső osztályzata is elégtelen. Ismételt vizsgán csak az elégtelenre minősített vizsgarészt kell megismételni.

IV/5. A szakmai vizsga egyes részei alól való felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltakon túl felmentés nem adható.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott általános eljárási rendjében a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

V. Egyéb tudnivalók

1. Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzésben a Népjóléti Minisztérium által kiadott központi program használata kötelező.

2. Az átmeneti időszakban a korábbi, és hitelesen igazolt egészségügyi szakképzésben folytatott tanulmányok elfogadásáról és a különbözeti vizsgáról a tantervek követelményeinek összehasonlítása alapján a szakmai vizsgát szervező intézet vezetője dönt.

A rendeletet a 32/2008. (VIII. 14.) EüM rendelet 2. § (4) bekezdés 13. pontja hatályon kívül helyezte 2008. augusztus 15. napjával. Lásd e rendelet 2. § (3) bekezdését.

Lásd az 1998:XXXVI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontját.