Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1996. évi LII. törvény

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról1

2007.06.01.

1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 264. §-a és alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

,,
Visszaélés radioaktív anyaggal

264. § (1) Aki az egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot vagy készítményt jogosulatlanul előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, feldolgoz vagy egyébként felhasznál, tartására nem jogosult személynek átad, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki radioaktív anyagot a jogszabályban előírt kötelezettség megszegésével állít elő, tárol, szállít vagy helyez el.
(3) Aki az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Aki a (2) bekezdésben írt cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.''

2. § A Btk. a következő 264/A. §-sal és alcímmel egészül ki:

,,
Visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével

264/A. § (1) Aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően nukleáris létesítményt üzemeltet, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.''

3. § A Btk. a következő 264/B. §-sal és alcímmel egészül ki:

,,
Visszaélés atomenergia alkalmazásával

264/B. § (1) Aki az atomenergia felhasználásához a jogszabály által meghatározott engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos és jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.''

4. § A Btk. 270/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

,,(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt bűncselekményt radioaktív anyaggal fenyegetve követik el.
(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.''

5. § A Btk. 274. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:

,,(2) Aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.''

6–7. §2

8. § A Btk. a következő 281/A. §-sal és alcímmel egészül ki:

,,
A környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése

281/A. § (1) Aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül, illetve jogszabályban vagy végrehajtható hatósági határozatban megállapított kötelezettsége megszegésével gyűjt, tárol, kezel, elhelyez, illetve szállít olyan anyagot tartalmazó hulladékot, amely alkalmas arra, hogy
a) az ember életét, testi épségét, egészségét veszélyeztesse,
b) a vizet, a levegőt vagy a talajt szennyezze, vagy ezekben tartós elváltozásokat okozzon,
c) az állatokat vagy a növényeket veszélyeztesse,
bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a jogszabályban meghatározott engedély nélkül helyez el robbanásveszélyes, gyúlékony vagy az egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot tartalmazó hulladékot.
(3) Aki az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.''

9. § A Btk. 286. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,286. § (1) Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (263/A. §), fegyvercsempészet (263/B. §), radioaktív anyaggal (264. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével (264/A. §), méreggel (265. §), ártalmas közfogyasztási cikkel (279. §) vagy kábítószerrel való visszaélés (282. §) esetén el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették, ha az elkövető tulajdona, vagy egyébként is, ha annak birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti; a 77. § (4) bekezdése azonban nem alkalmazható.''

10. § A Btk. 286/A. §-a a következő új (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövegének jelölése (2) bekezdésre változik:

,,(1) A 280. § alkalmazásában
a) környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott mesterséges környezet, továbbá ezek összetevői,
b) szennyezés: a környezetnek vagy valamely elemének jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése,
c) károsítás: az a tevékenység, amelynek hatására a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve igénybevétele következik be, amelynek eredményeképpen a környezet, illetve a környezeti elem természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg olyan tevékenység, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti.''

11. § A Btk. 292. § (1) bekezdésében a ,,jelentős mennyiségű vagy értékű'' szövegrész helyébe a ,,nagyobb mennyiségű vagy értékű'' szövegrész lép.

12. § A Btk. 293. §-ában a ,,jelentős mennyiségű vagy értékű'' szövegrész helyébe a ,,nagyobb mennyiségű vagy értékű'' szövegrész lép.

13. § A Btk. 294. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A kötelezően alkalmazandó nemzeti szabvány hatálya alá tartozó termék akkor rossz minőségű, ha a szabványban meghatározott legalacsonyabb minőségi követelményeknek sem felel meg.''

14. § A Btk. 296. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,296. § Aki nagyobb mennyiségű árut – a versenytárs hozzájárulása nélkül – olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel hoz forgalomba, amelyről a versenytársat, illetőleg annak jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező áruját ismerhetik fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.''

15. § A Btk. 296/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és e § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

,,(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az áru vásárlásához ígért nyerési lehetőség vagy más előnyös következmény is.''

16. §3

17. § A Btk. a következő 298/E. §-sal és alcímmel egészül ki:

,,
Jogosulatlan biztosítási tevékenység

298/E. § Aki biztosítási tevékenységet a törvényben előírt engedély nélkül végez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.''

18. § A Btk. a következő 299/C. §-sal és alcímmel egészül ki:

,,
Piramisjáték szervezése

299/C. § Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.''

19. § A Btk. 300/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

,,(3) Számítógépes csalást követ el az is, aki az (1)–(2) bekezdésben írt cselekményt közcélú távbeszélő szolgáltatás, illetve közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére szolgáló elektronikus kártya felhasználásával vagy közcélú mobil telefont vezérlő mikroszámítógép programjának megváltoztatásával követi el.''

20. § A Btk. 309. §-ának alcíme és (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,
Devizabűncselekmény

309. § (1) Aki a devizáról szóló törvény rendelkezéseinek megszegésével
a) a konvertibilis devizára, valutára, aranyra vonatkozó hazautalási, hazahozatali, illetőleg forintra történő átváltási kötelezettségének nem tesz eleget,
b) a megvásárolt devizát, valutát devizahatósági engedély vagy a devizahatóságnak történő előzetes bejelentés nélkül olyan célra használja fel, amelyhez ilyen engedély vagy bejelentés szükséges,
c) devizakülföldivel szemben devizában fennálló követelését nem jelenti be,
d) külföldi vagy belföldi fizetőeszközt, aranyat, vagyoni értéket visz ki vagy küld ki,
e) külföldi közvetlen vállalkozásra, külföldi ingatlanra, értékpapír- vagy hitelműveletre, valamint pénzpiaci és átruházható eszközzel végzett műveletre vonatkozó engedélyeztetési, bejelentési vagy elidegenítési kötelezettségének nem tesz eleget,
ha a bűncselekményt kisebb értékre követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.''

21. §4

22. § A Btk. a következő 312/A. §-sal és alcímmel egészül ki:

,,
Fedezetlen bankkártya felhasználása

312/A. § Aki fedezetlen bankkártyát használ fel, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.''

23. § A Btk. 313/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,
313/D. § A 312/A. §, valamint a 313/B–313/C. § alkalmazásában bankkártya minden olyan, pénzintézeti tevékenységet végző jogi személy által kibocsátott kártya, amely pénz felvételére, illetőleg áru vagy szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítésére szolgál.''

24. § A Btk. XVII. fejezete, V. Címének jelölése IV. Címre változik.

25. § A Btk. 314. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Pénzmosás, csempészet és vámorgazdaság esetén el kell kobozni azokat az anyagi javakat, azt az árut, amelyre a bűncselekményt elkövetik. Ha az anyagi javak, az áru nem az elkövető tulajdona és az elkobzás a tulajdonosra méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki, az elkövetőt az anyagi javak, az áru értékének megfizetésére kell kötelezni.''

26. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 27. §-ának (2) bekezdésében a ,,devizagazdálkodás megsértését'' szövegrész helyébe a ,,devizabűncselekményt'' szövegrész lép.

27. § (1) A Btké. 27/A. §-ának alcíme és (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,
A jelentős, a különösen nagy
és a nagyobb elkövetési érték

27/A. § (1) A rossz minőségű termék forgalomba hozatalát (292–293. §), a minőség hamis tanúsítását (295. §), a devizabűncselekményt [309. § (3) bek. a) pont és (5) bek.], a lopást [316. § (5) bek. a) pont], a sikkasztást [317. § (5) bek. a) pont], a rablást [321. § (3) bek. b) pont], a kifosztást [322. § (2) bek. a) pont] és az orgazdaságot [326. § (4) bek. a) pont] akkor követik el jelentős értékre, a számítógépes csalással [300/C. § (2) bek. a) pont], a bankkártyával visszaéléssel [313/C. § (4) bek. a) pont], a csalással [318. § (5) bek. a) pont] és a rongálással [324. § (4) bek. a) pont] okozott kár, illetőleg a hűtlen kezeléssel [319. § (3) bek. b) pont] és a szerzői és szomszédos jogok megsértésével [329/A. § (2) bek.] okozott vagyoni hátrány akkor jelentős, ha az érték, a kár, illetőleg a vagyoni hátrány egymillió forintot meghalad.''

(2) A Btké. 27/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A devizabűncselekményt [309. § (4) bek. a) pont], a lopást [316. § (6) bek. a) pont], a sikkasztást [317. § (6) bek. a) pont], a rablást [321. § (4) bek. a) pont] és az orgazdaságot [326. § (5) bek.] akkor követik el különösen nagy értékre, a számítógépes csalással [300/C. § (2) bek. b) pont], a bankkártyával visszaéléssel [313/C. § (5) bek. a) pont], a csalással [318. § (6) bek. a) pont] és a rongálással [324. § (5) bek.] okozott kár, illetőleg a közveszélyokozással [259. § (2) bek. b) pont és (4) bek.], a közérdekű üzem működésének megzavarásával [260. § (2)–(3) bek.], a hűtlen kezeléssel [319. § (3) bek. c) pont], a hanyag kezeléssel [320. § (2) bek.] és a szerzői és szomszédos jogok megsértésével [329/A. § (3) bek.] okozott vagyoni hátrány akkor különösen nagy, továbbá az adó-, társadalombiztosítási csalással [310. § (3) bek.] okozott adóbevétel, társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék bevétel csökkenés, Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék fizetési kötelezettség megszegésével [310/A. § (3) bek.] okozott bevételcsökkenés akkor különösen nagy mértékű, illetőleg csempészetnél és vámorgazdaságnál [312. § (3)–(4) bek.], a vámáru akkor különösen nagy értékű, ha az érték, a kár, a vagyoni hátrány, illetőleg az adó, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék bevétel csökkenése ötmillió forintot meghalad.''

(3) A Btké. 27/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

,,(3) A rossz minőségű termék forgalomba hozatalát (292–293. §) akkor követik el nagyobb értékre, ha az érték kétszázezer forintot meghalad.''

28. § A Btké. a következő 27/D. §-sal és alcímmel egészül ki:

,,
A fedezetlen bankkártya felhasználása bűncselekményének értékhatára

27/D. § A fedezetlen bankkártya felhasználása (312/A. §) akkor bűncselekmény, ha az elkövetési érték – az óvadékul lekötött összeg, illetve a rendelkezésre bocsátott hitelkeret igénybevételén túl – húszezer forintot meghalad.''

29. §5

30–34. §6

35–37. §7

38. § E törvény a kihirdetését követő második hónap 15. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Btk. 239. §-ában a ,,munkaügyi vagy szövetkezeti döntőbizottsági,'' szövegrész, a Btk. 242. §-ában a ,,munkaügyi vagy szövetkezeti döntőbizottsági,'' szövegrész, a Btk. 290. §-ának (6) bekezdésében ,,a csődeljárás azért nem volt megindítható, mert az adós a csőd kötelező bejelentését elmulasztotta, vagy'' szövegrész, a Btk. 291. §-ának (2) bekezdésében ,,a csődeljárás azért nem volt megindítható, mert az adós a csőd kötelező bejelentését elmulasztotta, vagy'' szövegrész, a Btk. 311. §-a, a Btké. 20. §-a, a Btké. 27. §-ának (1) bekezdésében a ,,jövedékkel visszaélésnél [311. § (2) bek.],'' szövegrész, a Btké. 28. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontja hatályát veszti.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1996. június 4-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996. június 25. A törvényt 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 251. pontja hatályon kívül helyezte 2007. július 1. napjával.

2

A 6–7. §-t a 2005: XCI. törvény 29. § (2) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

3

A 16. §-t a 2007: XXVII. törvény 89. § (3) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 21. §-t a 2007: XXVII. törvény 89. § (3) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 29. §-t a 2007: XXVII. törvény 89. § (3) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 30–34. §-okat a 2002: I. törvény 308. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

7

A 35., 36. és 37. §-t az 1999: LXIX. törvény 168.§-ának u) pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás