54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

(2) Az 1. § a)–b) és d)–f) pontjaira a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 156/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. §-ában foglalt értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának elszámolására terjed ki.

(2) A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítése tükrözi. A beszámolóban az előirányzat-maradvány az alaptevékenységgel kapcsolatban maradványt, illetve pénzmaradványt, vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban az eredményt tartalmazza.

3. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek gazdálkodásukról éves és féléves beszámolót kell készíteniük.

(2) A zárszámadáshoz a központi fejezet költségvetési beszámolója magában foglalja a saját és a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit.

(3) A helyi önkormányzat költségvetési beszámolója a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, közös képviselő-testület hivatala), a helyi kisebbségi önkormányzat(ok) és az ezek felügyelete alá tartozó költségvetési szervek – beleértve a társulásokat és körjegyzőségeket is – beszámolóit tartalmazza.

(4) A Munkaerőpiaci Alap beszámolója magában foglalja az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok beszámolóit is.

(5) Ha a költségvetés alapján gazdálkodó szerv megszűnik (ideértve az összevonást, beolvasztást, egyesülést, átalakulást), a megszűnés napjával az éves beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készítenie.

(6) A költségvetési elszámolási számla és alcímű számlái, az előirányzat-felhasználási keretszámla, a maradványelszámolási számla megszűnését követő 60 napon belül – amennyiben a 60 nap a tárgyévet követő évre áthúzódik, akkor a tárgyév végéig – rendezni kell a pénzmaradványt, az előirányzat-maradványt és az eredményt, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló PM tájékoztatóra figyelemmel.

4. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv tevékenysége vagyoni és pénzügyi helyzetére ható eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében – e rendeletben rögzített szabályok szerint – pénzforgalmi szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a naptári év végével lezár.

(2) Amennyiben az 1. § a)–b) és d)–f) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szervhez részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv is kapcsolódik, akkor annak könyvvezetési kötelezettségét az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági műveleteit is teljeskörűen a kettős könyvvitel rendszerében kell elszámolni. Az 1. § a) pontjában nevesített munkaerőpiaci szervezetek vonatkozásában a Munkaerőpiaci Alap kezelője szabályozza az alap pénzeszközei felhasználásának nyilvántartási rendszerét.

5. § (1) A vállalkozás folytatásának elve a költségvetési gazdálkodásban oly módon érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (szerkezeti változásokat) is. A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez.

(2) A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a nyilvántartás pénzforgalmi szemléletű, és a költségvetés naptári évre készül.

(3) A következetesség elvének megvalósítása érdekében az éves (féléves) költségvetési beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés (pénzforgalmi kimutatás) szerkezeti felépítése, formája azonos az elemi költségvetéssel.

(4) Az összemérés elvének alkalmazásához mind az alaptevékenységnél – ezen belül elkülönítetten a társadalombiztosítási egészségügyi szolgáltatásoknál –, mind a vállalkozási tevékenységnél az előirányzat-maradvány (maradvány, pénzmaradvány, eredmény) megállapításakor a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket és a tárgyévben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni.

(5) Az óvatosság elve a vállalkozási tevékenység eredményének meghatározásánál oly módon érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenést abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a központi költségvetést illető befizetés számítási alapja negatív előjelű összeget mutat.

(6) A bruttó elszámolás elvét mind az alaptevékenység, mind a vállalkozási tevékenység könyvviteli elszámolásánál alkalmazni kell.

(7) Az időbeli elhatárolás elve a naptári évre készülő költségvetés teljesítéséről összeállított beszámoló miatt a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél nem alkalmazható.

(8) A valódiság, a világosság, a folytonosság és az egyedi értékelés elvét a költségvetés alapján gazdálkodó szervek az Szt.-ben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák.

6. § (1) Az 1. § a)–b) és d)–f) pontjaiban foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerv a naptári év első feléről június 30-i fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót köteles készíteni. A féléves költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-ig, az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő év február 28-ig kell a felügyeleti szervnek megküldeni.

(2) Az 1. § c) pontjában foglalt alapokról, az alapokról szóló törvényben meghatározott kezelőnek az év első feléről június 30-i fordulónappal az alapok féléves beszámolóját, a naptári évről december 31-i fordulónappal az alapok éves beszámolóját kell elkészítenie.

(3) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv az éves és féléves beszámolót az e rendelet mellékleteiben meghatározott formában (központilag előírt nyomtatványon) és tartalommal készíti el.

(4) A fejezet felügyeletét ellátó szervnek, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az 1. § a) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek – a (9) bekezdésben foglaltak kivételével – felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § e) és f) pontja szerinti költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek az éves és féléves költségvetési beszámolóikat a beszámoló elkészítését követő tizenöt munkanapon belül kell benyújtani – ha kormányrendelet másként nem rendelkezik – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézetéhez (a továbbiakban: APEH SZTADI) számítógépes feldolgozásra.

(5) A helyi önkormányzatoknak (a helyi kisebbségi önkormányzatok adatait is tartalmazó) a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, közös képviselő-testület hivatala) és a felügyelete alá (a helyi kisebbségi önkormányzatok felügyelete alá) tartozó költségvetési szervek (társulások) felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit a beszámoló elkészítését követő nyolc munkanapon belül kell benyújtania a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálathoz, illetve a Fővárosi Államigazgatási és Közigazgatási Információs Szolgálathoz (a továbbiakban együtt: TÁKISZ).

(6) Az elkülönített állami pénzalapokról – a róluk szóló törvényben meghatározott kezelőnek – a könyvvizsgálói záradékkal ellátott éves beszámolót a tárgyévet követő év április 30-ig, továbbá a féléves beszámolót augusztus 15-ig kell továbbítania a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez feldolgozásra.

(7) A társadalombiztosítási alapokról, a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó alapok éves beszámolóját, továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a saját és az 1. § d) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves beszámolóját a tárgyévet követő év május 31-ig, a féléves beszámolót augusztus 15-ig kell a Pénzügyminisztérium, illetve az APEH SZTADI rendelkezésére bocsátani.

(8) A TÁKISZ-ok a megyei összesített beszámolókat tizenöt munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra az APEH SZTADI-nak.

(9) Az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fővárosi) munkaügyi központok éves és féléves beszámolóikat a beszámoló elkészültét követő 15 munkanapon belül a Munkaerőpiaci Alap kezelője részére nyújtják be.

7. § (1) Az éves költségvetési beszámoló részei:

(2) A féléves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést és az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.

(3) Az 1. § c) pontjában foglalt alapok éves beszámolója a következőket tartalmazza:

(4) Az alapok féléves beszámolója pénzforgalmi kimutatást és az alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.

(5) A naptári évek beszámolójának összehasonlíthatósága mellett biztosítani kell az azonos időszakok elemi költségvetésének és pénzforgalmi jelentéseinek, illetve pénzforgalmi kimutatásainak összehasonlíthatóságát is. Ezt az elemi költségvetés és a pénzforgalmi jelentés, illetve a pénzforgalmi kimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának azonossága szolgálja.

8. § (1) A mérlegben az eszközöket és forrásokat, a pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni.

(2) A kiegészítő mellékletben kell bemutatni a 28. § (2) és (3) bekezdéseiben felsorolt adatokat.

9. § (1) Az 1. § a)–b) és d)–f) pontjaiban foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szervek éves és féléves költségvetési beszámolóját a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

(2) Az 1. § c) pontjában foglalt alapok éves (féléves) beszámolóját az alap felett rendelkező és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni.

10. § A költségvetés alapján gazdálkodó szervek könyvviteli mérlegének tagolását és tételeinek részletezését a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

11. § (1) A könyvviteli mérlegben eszközként kell kimutatni a befektetett eszközöket és a forgóeszközöket.

(2) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv feladatkörébe tartozik a vagyonát képező eszközök besorolása a befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé annak figyelembevételével, hogy az eszközt tartósan – egy éven túl – vagy egy éven belül használja-e működéséhez.

(3) Befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a költségvetés alapján gazdálkodó szerv tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

12. § (1) Az immateriális javak között kell kimutatni a nem anyagi eszközöket, így a vagyonértékű jogokat, a szellemi termékeket és az egyéb immateriális javakat.

(2) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv működését egy éven túl szolgáló földterület, telek, erdő, épület, egyéb építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű – függetlenül attól, hogy üzembe helyezésük megtörtént vagy nem – a mérlegben tárgyi eszközként mutatandó ki. A 20 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége – a költségvetés alapján gazdálkodó szerv döntésétől függően – folyó kiadásként egy összegben elszámolható.

(3) Vállalkozásokba tartósan (egy évnél hosszabb időre szólóan) jövedelemszerzés céljából befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a részesedéseket, értékpapírokat, valamint – az éven túli – adott kölcsönöket, hosszú lejáratú bankbetéteket.

(4) Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközként kell kimutatniuk a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek azokat a tulajdonukban levő, de nem a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatható tárgyi eszközöket, amelyeket nem saját maguk vagy költségvetés alapján gazdálkodó szervük üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, működtetését, kezelését gazdálkodó szervre bízták.

(5) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor a megszerzésért fizetett ellenértékből, beszerzési, illetve előállítási költségből le kell vonni a rendelet szerint elszámolt értékcsökkenés összegét.

(6) A befektetett pénzügyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározása előtt kell az Szt. 39. §-ának (3) és (4) bekezdése szerinti értékvesztést elszámolni.

13. § (1) A mérlegben készletként csak az új (raktáron levő) készleteket kell kimutatni.

(2) Követelésként kell kimutatni a külön jogszabályokban meghatározott, és a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által előírt befizetéseket (ideértve a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is), valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által teljesített és az igénybe vevő által jogszerűen elismert termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó – általános forgalmi adót nem tartalmazó – fizetési igényeket. A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a mérlegben váltókövetelést nem mutathat ki.

(3) A befektetett pénzügyi eszközök közül a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő kölcsönök összegét az egyéb követelések között kell kimutatni.

(4) Értékpapírok között kell kimutatni az átmeneti jelleggel – egy évnél nem hosszabb lejárattal – vásárolt kötvényeket, kincstárjegyeket, részvényeket.

(5) A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben levő készpénzállományt, a letéti és célelszámolási számlán levő követelést. Itt kell továbbá kimutatni a helyi önkormányzatoknak, helyi kisebbségi önkormányzatoknak a pénzintézeteknél vezetett bankszámlákon, a társadalombiztosítási alapoknak és a társadalombiztosítás költségvetési szerveinek, a Munkaerőpiaci Alapnak és az általa finanszírozott munkaerőpiaci szervezetnek, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestületként működtetett szerveinek a Magyar Államkincstár egységes pénzforgalmi számláján (KESZ) levő követelések értékét, függetlenül attól, hogy az a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját (pl. saját bevétel) vagy idegen (pl. letéti elhelyezés), illetve forintban vagy devizában megjelenő pénzeszköze.

(6) A pénzeszközök körébe tartoznak a központi költségvetési szerv felügyeleti szervének és a központi költségvetési szervnek, az elkülönített állami pénzalapnak a KESZ számlán lebonyolódó és ehhez kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlán, maradványelszámolási számlán, fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számlán, év végi maradványelszámolási számlán, fejezeti befizetési számlán, fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlán történt terhelések és jóváírások különbözete. Ide tartozik a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület fejezeti költségvetési elszámolási számlája, év végi maradványelszámolási számlája, bevételi számlája, továbbá a központi költségvetési szervek devizaszámlái és a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatás számlái is.

(7) Egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a mérlegben azokat a kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési előirányzat terhére kiadásként.

(8) Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások között kell szerepeltetni a költségvetési gazdálkodáshoz általában nem kapcsolódó, de a költségvetés alapján gazdálkodó szerv eseti feladatával összefüggő átfutó kiadást, a kiegyenlítő, valamint a tisztázatlan és rendezetlen függő kiadást.

14. § A mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékokat, kötelezettségeket.

15. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját tőkeként mutatja ki azt a tőkerészt, amely – korábbi költségvetési, illetve egyéb felhalmozásból, juttatásból – eszközeinek tartós forrásaként képződik.

(2) A saját forrás induló tőkéből és tőkeváltozásból tevődik össze.

(3) Induló tőkeként kell a mérlegben kimutatni a költségvetés alapján gazdálkodó szerv eszközeinek forrásául szolgáló 1993. január 1-jén meglévő tartós források állományát. Az 1993. január 1-je után alapított költségvetés alapján gazdálkodó szerv induló tőkéje az alapító által rendelkezésre bocsátott forrás, ide nem értve a költségvetési előirányzat terhére történt beszerzéseket, létesítéseket. Az induló tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, egyesülés, megosztás, szétválás) változhat.

(4) A mérlegben negatív előjelű induló tőke nem mutatható ki.

(5) Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló 1993. január 1-je, illetve az alapítás után képződött tartós forrásokat, valamint forrás-csökkenéseket. A mérlegben a pozitív előjelű tőkeváltozás a megállapított saját tőkéhez viszonyított növekedést, negatív előjelű tőkeváltozás pedig a saját tőke csökkenését mutatja.

(6) A saját tőke növekedhet:

(7) A tőke növekedéseként kell kimutatni az előző bekezdésben foglaltakon kívül a költségvetési feladatok ellátása érdekében, illetve az alaptevékenység célját szolgáló térítésmentesen átvett eszközök és térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott javak tartós forrását, valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által vállalt kötelezettségek leírását (törlését).

(8) A saját tőke csökkenhet:

16. § (1) Tartalék képezhető a jóváhagyott pénzmaradványból, előirányzat-maradványból és vállalkozási tevékenység eredményéből.

(2) A tárgyév költségvetési tartalékaként kell kimutatni a pénzmaradványt, amely az alaptevékenység tárgyévi bevételeinek, valamint az alaptevékenység tárgyévi tőkekiadásainak, folyó kiadásainak, működési és felhalmozási célú pénzeszközátadásainak a mérleg fordulónapján fennálló különbözete, továbbá az előirányzat-maradványt, amely a módosított előirányzatok és azok teljesítésének különbözete (az előirányzat-felhasználási keretszámla korrigált egyenlege). A ténylegesen felhasználható pénzmaradványt, előirányzat-maradványt a 2. és 3. számú mellékletek szerint kell megállapítani.

(3) Vállalkozási tartalékként kell kimutatni a vállalkozási tevékenység összes tárgyévi befolyt bevételének és a bevételek teljesítése érdekében felmerült valamennyi tárgyévi kiadásnak – ideértve a befektetett eszközökre fordított kiadást is – különbözetét.

17. § (1) Kötelezettségként kell a mérlegben kimutatni a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeket, valamint az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat.

(2) Hosszú lejáratú kötelezettség az egy évnél hosszabb lejáratra kapott fejlesztési célú hitel, valamint a fejlesztési és működési célú kötvénykibocsátás.

(3) A hosszú lejáratú kötelezettségeket a mérlegben úgy kell szerepeltetni, hogy a tárgyévet követő évben (a mérleg fordulónapját követő évben) esedékes törlesztő részletekkel a kötelezettség összegét csökkenteni kell.

(4) Rövid lejáratú kötelezettség az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó – általános forgalmi adót nem tartalmazó – kötelezettség, és az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott működési célú és egyéb hitel. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig esedékes, de nem teljesített társadalombiztosítási, adó, egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettséget is.

(5) A hosszú lejáratú kötelezettségből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között kell kimutatni.

(6) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a mérlegben váltótartozást nem mutathat ki.

(7) Egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a függő és átfutó, a letéti, a kiegyenlítő, továbbá az adó és illetékbeszedési elszámolásokból, valamint a kincstári körbe tartozók célelszámolási forintszámláiból és devizaszámláiból származó kötelezettségeket.

18. § A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél.

19. § A költségvetés alapján gazdálkodó szerv ajándékba kapott, pályázaton elnyert valutakészletére és devizabetét számlán elhelyezett devizájára az Szt. 32. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglalt előírások vonatkoznak.

20. § A vásárolt készletek a mérlegben tényleges beszerzési áron, átlagos (súlyozott) beszerzési áron, folyamatosan karbantartott elszámolóáron, a hozzákapcsolódó árkülönbözettel együtt értékelhetők.

21. § (1) Az alaptevékenység szerinti feladat teljesítéséhez térítésmentesen átvett tárgyi eszközöket ugyanazzal az értékkel kell a mérlegben kimutatni, mint az az átadó mérlegében szerepelt, ennek hiányában forgalmi értéken.

(2) A mérlegben értékben nem mutathatók ki a térítésmentesen átvett használt készletek.

(3) Az alaptevékenység szerinti feladat teljesítéséhez térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközök értékét a mérlegben forgalmi értéken kell kimutatni.

(4) A térítésmentesen átvett részesedéseket és értékpapírokat a mérlegbe névértéken kell felvenni a tőkeváltozással szemben.

22. § (1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) követően értékcsökkenést a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint kell elszámolni.

(2) Az értékcsökkenést évente egyszer, év végén a december 31-én állományban levő immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök után kell elszámolni. Az értékcsökkenést a beszerzési vagy előállítási költség alapján számítva a következők szerint kell megállapítani:

(3) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a (2) bekezdésben foglalt leírási normáktól vállalkozási tevékenysége tekintetében eltérhet, azt meghaladó mértékű leírást alkalmazhat az Szt. előírásai szerint.

(4) A légi irányítás tárgyi eszközei értékcsökkenésének megállapításánál az EUROCONTROL által javasolt leírási normákat kell alkalmazni.

(5) Az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök értékcsökkenésének megállapításánál a (2) bekezdés szerinti eszközféleségeknek megfelelő leírási normákat kell alkalmazni.

(6) Az év közben megszűnő költségvetés alapján gazdálkodó szervnél az értékcsökkenést a megszűnés hónapjának végéig a (2)–(4) bekezdés szerint időarányosan el lehet számolni abban az esetben, ha a jogutód nem költségvetés alapján gazdálkodó szerv. Ha a megszűnő költségvetés alapján gazdálkodó szerv vállalkozási tevékenységet is folytat, akkor megszűnéskor – a vállalkozási tevékenységével kapcsolatban – időarányos értékcsökkenést kell elszámolni.

23. § Terven felüli értékcsökkenési leírást csak az a költségvetés alapján gazdálkodó szerv alkalmazhat, amely vállalkozási tevékenysége tekintetében értékcsökkenését az Szt. 37. §-a alapján határozza meg.

24. § A vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése a saját tőkét csökkenti.

25. § (1) A mérlegben kimutatott eszközök és kötelezettségek értékét – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – leltárral kell alátámasztani. A leltározás alapján készített leltárnak tartalmaznia kell tételesen a költségvetés alapján gazdálkodó szerv eszközeit és kötelezettségeit mennyiségben és értékben.

(2) Az eszközök – kivéve a követeléseket – leltározását mennyiségi felvétellel, a követelések és kötelezettségek leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(3) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a leltározás elvégzését igazoló leltárt helyettesítheti a részletező nyilvántartás.

(4) A leltározás és selejtezés részletes szabályait a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörben állapítja meg.

(5) A mérlegben értékben nem szereplő, használt és használatban levő készleteket a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját döntése alapján meghatározott módon leltározza.

26. § (1) Az 1. § b), d)–f) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerv pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 2. számú melléklete szerinti pénzmaradvány-kimutatást, vállalkozási tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti eredménykimutatást készít.

(2) Az 1. § a) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerv pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a rendelet 3. számú melléklete szerinti előirányzat-maradvány kimutatást, vállalkozói tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti eredménykimutatatást készít.

(3) Az 1. § c) pontjában foglalt társadalombiztosítási alapokról, a Munkaerőpiaci Alapról pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a rendelet 2. számú melléklete szerinti pénzmaradvány-kimutatást kell készíteni.

(4) Az 1. § c) pontjában foglalt elkülönített állami pénzalapokról – kivéve a (3) bekezdésben említett alapot – pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a 3. számú melléklet szerinti előirányzat-maradvány kimutatást kell készíteni

(5) A pénzforgalmi jelentés – az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben – tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként.

A pénzforgalmi jelentés részét képezik továbbá a következő tájékoztató adatok:

(6) Az 1. § c) pontjában foglaltak által készített pénzforgalmi kimutatás – a költségvetéssel azonos szerkezetben és formában – tartalmazza jogcímenként a bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint a ténylegesen teljesített bevételeket és kiadásokat, továbbá a pénzforgalom nélküli bevételeket.

(7) Ténylegesen teljesített bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált összegeket kell figyelembe venni.

(8) Pénzforgalom nélküli bevétel a tárgyévet megelőző évben (években) teljesített bevétel maradványából tárgyévben igénybe vett összeg, amely származhat költségvetési tartalékból vagy vállalkozási tevékenység tartalékából.

(9) Pénzmaradvány az alaptevékenység pénzeszközeinek maradványa. A pénzmaradvány-kimutatás a mérlegben kimutatott költségvetési tartalék kialakulását mutatja be.

(10) Az előirányzat-maradvány kimutatás a mérlegben kimutatott költségvetési tartalék keletkezését mutatja be, a módosított előirányzatok és azok teljesítése különbözeteként.

(11) A pénzforgalmi eredmény a vállalkozási tevékenység jövedelme. Az eredmény-kimutatás a mérlegben kimutatott vállalkozási tartalék levezetését tartalmazza.

27. § (1) A pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradvány kimutatás tartalmazza azokat a módosító tételeket, amelyek figyelembevétele után állapítható meg a költségvetési tartalék.

(2) A záró pénzkészlet ( házipénztár, betétkönyv, költségvetési bankszámlákon, előirányzat-felhasználási keretszámlákon, maradványelszámolási számlákon levő követelés) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv valamennyi pénzeszközének – az Szt.-ben lévő értékelésre vonatkozó szabályoknak megfelelő – állományát tartalmazó összeg.

(3) Az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a záró pénzkészletet módosítják.

(4) A tárgyidőszakot megelőző időszakokban képzett tartalék fel nem használt része a záró pénzkészletben szerepel. A tárgyévi pénzmaradvány megállapításánál az előző évekből származó tartalékot – a társadalombiztosítási alapoknál a tárgyévben képzett tartalékot is – le kell vonni. A záró pénzkészlet tartalmazza a vállalkozási tevékenység pénzforgalmi eredményét is, ezért ezt az összeget pénzmaradványt csökkentő tételként kell figyelembe venni.

(5) A pénzmaradványból, az előirányzat-maradványból a költségvetés alapján gazdálkodó szervet meg nem illető tételeket a gazdálkodásukra vonatkozó jogszabály tartalmazza.

(6) A vállalkozási tevékenység bevételeként kell kimutatni – a gazdálkodásra vonatkozó előírások figyelembevételével – a termék értékesítésből és szolgáltatás teljesítésből származó, árkiegészítéssel és felárral növelt, fogyasztási adóval, engedményekkel csökkentett pénzügyileg rendezett ellenértéket.

(7) Vállalkozási tevékenység kiadása a tárgyévben pénzügyileg rendezett folyó és tőkekiadás, valamint felhalmozási és folyó támogatások, átutalások.

(8) A pénzforgalmi eredmény a vállalkozási tevékenység bevételeinek, pénzforgalom nélküli bevételeinek, valamint kiadásainak és a tevékenységet terhelő hitel-visszafizetéseknek, a felhalmozási és folyó támogatásoknak, átutalásoknak a különbözete.

28. § (1) A kiegészítő melléklet elkészítésének célja – az Szt.-ben foglaltakon túlmenően –, hogy a költségvetés alapján gazdálkodó szerv alaptevékenységeként meghatározott feladatok ellátásánál az államháztartás részére az állami pénzek felhasználását, valamint az eszközök nagyságát és összetételét részletesen, a valóságos helyzetet tükrözően bemutassa. A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból áll.

(2) Az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének számszerű kimutatásai:

(3) Az 1. § c) pontjában foglalt alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletének számszerű kimutatása a pénzforgalom egyeztetése, továbbá az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása.

(4) A szöveges magyarázatban kell ismertetni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a tárgyidőszakban ellátott alaptevékenységet, az előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását. Be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket, vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak, és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismertek, illetve pénzügyileg nem kerültek rendezésre.

(5) A szöveges magyarázatok között kell bemutatni azt az eljárást, amely szerint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv a vegyes rendeltetésű eszközei értékcsökkenését megosztja alaptevékenység és vállalkozási tevékenység között. Itt kell továbbá ismertetni az értékcsökkenés elszámolásának módszerét abban az esetben, ha nem e rendelet 22. §-ának (2) bekezdésében foglalt leírási kulcsokat választották.

(6) A szöveges értékelésben be kell mutatni és számszerűsített adatokkal alátámasztani a PHARE, a világbanki és az egyéb segélyprogramok keretében beérkezett pénz- és egyéb eszközöket, továbbá azt, hogy azokkal kapcsolatban milyen volumenű saját költségvetési forrásokat használtak fel.

29. § (1) A költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése kimutatás tagolását az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) A mellékletben kell bemutatni a költségvetésben jóváhagyott előirányzatokat, az előirányzatokban bekövetkezett változásokat a módosításra jogosult hatásköri tagolásban, a módosított előirányzatokat és az előirányzatok teljesítését.

(3) A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak és betétkönyvek, költségvetési bankszámlák, előirányzat-felhasználási keretszámlák, maradványelszámolási számlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni.

30. § (1) Az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása kimutatás tagolását a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

(2) A mellékletben kell bemutatni a vagyonértékű jogok, szellemi termékek, egyéb immateriális javak, ingatlanok, gépek, berendezések és felszerelések, járművek, valamint üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök bruttó értékének és értékcsökkenésének változását a (3) bekezdésben részletezett jogcímek szerint.

(3)

31. § A költségvetés alapján gazdálkodó szervnek a személyi juttatások és a létszám alakulását a tervezésnek megfelelő szerkezetben, formában és tartalommal kell bemutatni.

32. § (1) A feladatmutatók állományának alakulása kimutatás tagolását a 7. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben feladatmutatónként kell bemutatni a záró- és átlag állományi adatokat.

(2) A normatív hozzájárulások alapját képező mutatószámok és feladatmutatók állományának alakulását és ezzel összefüggésben az állami hozzájárulás, továbbá a céltámogatás, a címzett támogatás, valamint helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok elszámolását a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

(3) A felügyeleti szerveknek a rendelet 10. számú melléklete szerint be kell mutatniuk az év végi maradványelszámolási számla forgalmát.

(4) A letéti számlával (számlákkal) rendelkező költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek a rendelet 11. számú melléklete szerint ki kell mutatniuk a számlán kezelt pénzeszköz nyitóösszegét, majd jogcímenként a számlára befolyt bevételeket és a számláról teljesített kiadásokat, valamint a december 31-i pénzkészletet.

(5) Az 1. § a)–b) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek a rendelet 12. számú melléklete szerint kell bemutatniuk az egyéb ellátások eredeti és módosított előirányzatát és a tényleges kifizetéseket.

33. § A helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 92/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott önkormányzatok képviselő-testülete az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott, a 13. számú melléklet szerinti egyszerűsített mérleget, a 14. számú melléklet szerinti egyszerűsített pénzforgalmi jelentést, a 15. számú melléklet szerinti egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatást és a 16. számú melléklet szerinti egyszerűsített eredménykimutatást (a 13–16. számú mellékletek együtt: egyszerűsített beszámoló) köteles a tárgyévet követő június 30-áig közzétenni.

34. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásáról kettős könyvvitelt vezet. Könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi gazdasági műveleteket és ezeknek az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja be. Az egyéb gazdasági műveletek eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását a könyvviteli nyilvántartásban időszakonként – a mérleg fordulónapján teljeskörűen – kell rögzíteni.

(2) A kettős könyvviteli nyilvántartásokban a gazdasági műveleteket idősoros és számlasoros elszámolásban kell feljegyezni.

35. § Az államháztartás viteléhez és az államháztartás mérlegének összeállításához szükséges információkat tartalmazó költségvetési beszámolók tartalmi azonosságát a költségvetési szervek számlakerete biztosítja.

36. § A költségvetési szervek számlakerete a 9. számú mellékletben foglaltak szerint a könyvviteli számlák számát és megnevezését (számlakeret-tükör), valamint a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásokat tartalmazza.

37. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a költségvetési szervek számlakerete alapján számlarendet köteles készíteni. A 9. számú melléklet szerinti könyvviteli számlák további tagolásával, vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni arról, hogy a költségvetési beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámassza.

(2) Az analitikus nyilvántartások – ideértve az egyéb kiegészítő és részletező számviteli nyilvántartásokat is – formáját tartalmát, azok vezetésének módját a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörben szabályozza.

(3) A számlarendnek a törvényben foglalt előírások kiegészítéseként tartalmaznia kell mindazokat a szabályozásokat, amelyeket e rendelet a költségvetés alapján gazdálkodó szerv hatáskörébe utalt.

38. § Az 1. § a)–b) és d) pontjában foglalt költségvetés alapján gazdálkodó szerv az éves (féléves) költségvetési beszámoló, az 1. § c) pontjában foglalt alap, az alapok éves (féléves) beszámolója összeállítását megelőzően a könyvviteli mérleg és a pénzforgalmi jelentés (pénzforgalmi kimutatás) bizonylati alátámasztásaként a 17. számú melléklet szerinti tartalmú főkönyvi kivonatot köteles készíteni.

39. § A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a pénzforgalmi és előirányzat felhasználási kerethez kapcsolódó – ideértve az előirányzat-felhasználási keret megnyitását és módosítását is – gazdasági műveletek adatait a pénzintézet, a Magyar Államkincstár értesítésének alapján, annak megérkezésekor késedelem nélkül köteles könyvviteli számláin feljegyezni.

40. § Ahol e rendelet a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját hatáskörében való eljárást ír elő, ott a fegyveres erők, fegyveres testületek és a rendészeti szervek vonatkozásában az illetékes minisztert kell érteni.

41. § (1) A rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet, a 67/1993. (V. 5) Korm. rendelet, a 96/1994. (VI. 22.) Korm. rendelet, a 22/1995. (III. 8.) Korm. rendelet 22. §-a és a 139/1995. (XI. 24.) Korm. rendelet.

(3) A rendelet hatálybalépése előtt megnyitott főkönyvi számlák adatait legkésőbb 1996. június 30-ig kell átvezetni az e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott főkönyvi számlákra.