55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelet
a közcélú villamosművek villamos energia vásárlási árának megállapításáról
1997.01.01.
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában, a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) 55. §-ában, valamint a VET végrehajtására kiadott 34/1995. (IV. 5.) Korm. számú rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az árak megállapítása tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya a(z)
a) átvételi kötelezettség alá eső villamos energia (4. §),
b) közcélú villamosműnek minősülő erőmű által teljesítménylekötés mellett eladott villamos energia (5. §),
c) szállítótól vagy szolgáltatótól szolgáltató által vásárolt villamos energia (6. §),
d) közcélú villamosmű által erőműtől vásárolt egyéb – a) és b) pont alá nem tartozó – villamos energia (7. §)
legmagasabb hatósági árának megállapítására és az árak alkalmazási feltételeire terjed ki.
2. § (1) Az e rendelet alkalmazásában irányadó fogalmak magyarázatát a VET 3. §-a, az Üzemi Szabályzat, a szállító és a szolgáltatók Üzletszabályzatai, valamint ezen § (2) bekezdése tartalmazza.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) felek közötti szerződés: az(ok) a szerződés(ek), amely(ek) megkötését a termelők és a szállító számára a VET 41. § (1) bekezdése, illetve a szállító és a szolgáltatók számára a VET 42. § (2) bekezdése írja elő, s amely(ek)et a 34/1995. (IV. 5.) Korm. számú rendelet 11. § (2) bekezdése értelmében a feleknek meg kell küldeniük – az aláírást követő 15 napon belül – a Magyar Energia Hivatal számára;
b) hulladékégető erőmű: települési, kommunális vagy ipari hulladékot tüzelőanyagként felhasználó erőmű;
c) biogáz erőmű: biomasszából és egyéb szerves hulladékból termelt gázzal működő erőmű;
d) egyedi gázerőmű: az az erőmű, amelynek energiahordozója regionális gázelőfordulásból származó, egyéb célra (ipari, kommunális stb.) tervezetten fel nem használt földgáz;
e) nyomásejtő erőmű: a földgázvezetékek tervszerű nyomáscsökkentését villamos energia termelésre (redukáló állomások) felhasználó erőmű;
f) csúcs időpontja: minden nap azon félóráját követő időpont, amikor a rendszer villamos energia igénye a legnagyobb volt;
g) csúcs félóra: a csúcs időpontját közvetlenül megelőző és követő mérési időszak közül az, amelyikben a lekötött egység kiadott energiája nagyobb volt;
h) lekötött egység: az az erőmű vagy annak bármelyik villamos energia termelő egysége, amelyre felek közötti szerződés van érvényben;
i) kiadott energia: a lekötött egység és a hálózat közötti csatlakozási ponton a termelő által a vásárlónak átadott, az Üzemi Szabályzat szerinti fogyasztásmérőkkel megállapított energia mennyiség;
j) szerződött rendelkezésre álló kiadott teljesítmény: a lekötött egység azon kiadott teljesítménye, amely a rendelkezésre álló átlagos teljesítőképesség szerződött értékénél a havi átlagos tervszerű megelőző karbantartás és a normatív kényszerkiesés miatti kiadott teljesítmény csökkenéssel nagyobb;
k) rendelkezésre álló átlagos teljesítőképesség szerződött értéke: a lekötött egység azon rendelkezésre álló átlagos teljesítőképessége, amelyet a felek közötti szerződések ilyenként meghatároznak;
l) tervszerű megelőző karbantartás miatti teljesítmény csökkenés: a lekötött egység azon teljesítmény csökkenése, amelyet a felek közötti szerződésben az erőmű és a villamos energia vásárlója ilyenként meghatároznak;
m) kényszerkiesés miatti teljesítmény csökkenés: a lekötött egység azon teljesítmény csökkenése, amelyet a felek közötti szerződésben az erőmű és a villamos energia vásárlója ilyenként meghatároznak;
n) tényleges rendelkezésre álló teljesítmény: a lekötött egység azon teljesítménye, amely a csúcs félórájában a villamos energia vásárlója rendelkezésére állt,
(i) ha a lekötött egység a csúcs félórában az üzemirányító utasítására teljes terhelésen üzemelt: a kiadott energia kétszerese,
(ii) ha a lekötött egység a csúcs félórában az üzemirányító utasítására részterhelésen üzemelt vagy annak engedélyével hideg tartalékban vagy terven felüli karbantartáson állt: megegyezik a legutolsó bejelentett teszt teljesítmény értékkel, kivéve, ha
1. a legutolsó tesztelése sikertelen volt, és még nem történt sikeres tesztelés,
2. a legutolsó teljes terhelésű üzemállapotban a tényleges rendelkezésre álló teljesítménye kisebb volt, mint az akkor érvényes legutolsó bejelentett teszt teljesítménye,
(iii) ha az (ii) 1. vagy 2. eset áll fenn: megegyezik a legutolsó – (i) szerinti – teljes terhelésű üzemállapotban elért tényleges rendelkezésre álló teljesítménnyel,
(iv) ha a teljes terhelésű üzemállapotban a lekötött egység kiadott teljesítménye nem éri el a legutolsó bejelentett teszt teljesítmény értékét: a következő sikeres tesztelésig a legutolsó teljes terhelésű üzemállapotban elért teljesítmény;
o) átlagos rendelkezésre álló teljesítőképesség: a naponta meghatározott tényleges rendelkezésre álló teljesítmény értékek adott hónapra vonatkozó számtani átlaga;
p) teszt teljesítmény: az a mért teljesítmény, amellyel az erőmű a tesztelés során legalább egy órán keresztül a csatlakozási ponton a vásárlónak rendelkezésre állt, azonban nem lehet nagyobb, mint a szerződött rendelkezésre álló kiadott teljesítmény;
q) bejelentett teszt teljesítmény: a teszt teljesítmény azon értéke, amelyet a lekötött egység üzemeltetője az üzemirányító részére teszteléssel leellenőrizhető teljesítményként bejelentett;
r) üzemirányító: az együttműködő villamos energia rendszer azon szervezete, amely a termelő, szállító és elosztó berendezések üzemállapotát az általa adott utasításokkal vagy automatikus üzemirányítással szabályozza;
s) teljes terhelés: a lekötött egységnek a felek közötti szerződésben megállapodott műszaki feltételekkel elérhető teljesítménye;
t) részterhelés: a lekötött egységnek a felek közötti szerződésben megállapodott műszaki feltételekkel elérhető maximális teljesítményénél kisebb teljesítménye;
u) hideg tartalék: a lekötött egység azon üzemállapota, anelyet az üzemirányító ilyenként engedélyez;
v) terven felüli karbantartás: a lekötött egység azon üzemállapota, amelyet az üzemirányító ilyenként engedélyez;
w) minimális bányakapacitás: az a havi szénmennyiség, amelyet az integrált bányákkal bíró erőművekkel megkötött felek közötti szerződés a bányák adottságaitól függően havi minimális bányateljesítményként meghatároz;
x) maximális bányakapacitás: az a havi szénmennyiség, amelyet az integrált bányákkal bíró erőművekkel megkötött felek közötti szerződés a bányák adottságaitól függően havi maximális bányateljesítményként meghatároz;
y) havi operatív terv: a vásárló (szállító vagy szolgáltató) által a termelőknek a lekötött egységekre vonatkozóan megküldött egyeztetett dokumentum a felek közötti szerződés szerint.
z) garantált átvétel: a felek közötti szerződésben az egyes lekötött egységekre, naptári évekre vonatkozóan rögzített kiadott villamos energia mennyiség;
aa) bázisteljesítmény: a szolgáltató által a teljesítménylekötés évét megelőző év július 1-jétől a lekötés évének június 30-áig terjedő időszak három legmagasabb terhelési hónapjának két-két (összesen hat) – különböző napokon mért – legmagasabb értékéből számított átlagos teljesítmény;
ab) éves lekötött teljesítmény: a bázisteljesítmény alapján a szolgáltató által megadott korrigált teljesítmény;
ac) havi teljesítményigény: a szolgáltató által az éves lekötött teljesítmény értékkel egyidejűleg megadott, a következő év egyes hónapjaiban igénybe venni tervezett hatásos villamos teljesítmény nagysága havonkénti bontásban;
ad) éves elszámolási teljesítmény: a tárgyév január 1. napjának 00.00 órájától a tárgyév december 31. napjának 24.00 órájáig terjedő időszak három legmagasabb terhelésű hónapjának két-két (összesen hat) – különböző napokon mért – legmagasabb félórás értékéből számított átlagos teljesítmény;
ae) tartalék teljesítmény: a szolgáltató által a szállítótól közvetlenül vásárolt azon teljesítmény, amelyet az illetékes üzemirányító által irányított erőművek egy hétnél hosszabb időtartamú üzemzavarának esetére kötnek le;
af) csatlakozási pont: az a fizikai pont, ahol két különböző tulajdonban lévő villamosmű összekapcsolódik;
ag) üzembiztonsági tartalék: az a teljesítőképesség tartalék, amelyet az üzemirányító az Üzemi Szabályzat szerint minden naptári napra a rendszer csúcsidei teljesítménymérlegébe beállít;
ah) elszámolási mérés: az Üzemi Szabályzat szerint kialakított mérőrendszer az energiaforgalom hiteles mérésére;
ai) báziskihasználási óraszám: a szolgáltató által a teljesítmény lekötés évét megelőző év július 1-jétől a lekötés évének június 30-áig terjedő időszak alatt vásárolt villamos energia (MWh) és a bázisteljesítmény hányadosa;
aj) mérési pont: a hálózatnak a felek közötti szerződésben meghatározott azon fizikai pontja, ahová az elszámolási mérőket tápláló áramváltókat beépítették, és ahonnan az együttes (összegzett) elszámoláshoz szükséges mérési adatokat a felek nyerik;
ak) tranzit: harmadik fél (tranzitot biztosító) tulajdonát képező hálózati elem rendelkezésre állása, illetőleg használata, amelyet a felek közötti szerződés teljesítéséhez a vevő (tranzitáló) a szerződésben kifejezetten igényel, és amelyet a vevő a tranzitot biztosító, harmadik féllel kötött külön szerződésben biztosít;
al) szigetüzem: a magyar villamos energia rendszerről leválasztottan üzemelő – külföldi vagy hazai villamosmű által ellátott – fogyasztói terület.
3. § (1) Az e rendeletben és mellékleteiben szereplő, a legmagasabb hatósági árhoz kapcsolódó áralkalmazási és fizetési feltételeket kell alkalmazni a felek által kötött – az általános jogszabályoknak megfelelő – egyéb megállapodás hiányában.
(2) Az árak és azok alkalmazási feltételei a csatlakozási ponton átvett villamos energiára vonatkoznak. Ha az elszámolási mérés nem a csatlakozási ponton van elhelyezve, a villamos energia mért mennyiségét a mérési és csatlakozási pont közötti szakasz hatásos veszteségével korrigálni kell. Ennek számítási módját és alkalmazási feltételeit e rendelet 8. számú mellékletének 1. pontja tartalmazza.
(3) Az e rendeletben és mellékleteiben közzétett árak (díjak) az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.
Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia árának megállapítása
4. § (1) A villamos energia szállítója vagy szolgáltatója nem tagadhatja meg
a) a megújuló energiát felhasználó erőműben, azaz
aa) a geotermikus erőműben,
b) a következő egyéb erőműben, azaz
ba) a hulladékégető erőműben,
bc) az egyedi gázerőműben,
bd) a nyomásejtő erőműben
termelt villamos energia átvételét, amennyiben az erőmű szerződésben rögzített maximális átadási teljesítménye 0,1 MW-nál nagyobb [VET 43. § (4) bekezdés], és a hálózatraadás megfelel az ezen rendelkezés szempontjából viszonteladónak minősülő szállító, illetve szolgáltató Üzletszabályzatában és az Üzemi Szabályzatban meghatározott feltételeknek, valamint
c) az a) és b) pontokban felsorolt, de 0,1 MW-nál nem nagyobb maximális átadási teljesítményű erőművekben és az 5. § alá nem tartozó erőművekben
termelt villamos energia átvételét, amennyiben az erőmű a rendelet hatálybalépését megelőzően közcélú villamosműhöz csatlakozott és a hálózatraadás megfelel az ezen rendelkezés szempontjából viszonteladónak minősülő szállító, illetve szolgáltató Üzletszabályzatában és az Üzemi Szabályzatban meghatározott feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott villamos energia átvételéért a termelő részére fizetendő legmagasabb hatósági árakat, illetve az azok kiszámítására vonatkozó előírásokat e rendelet 1. számú melléklete, az árak megállapításának és az árak alkalmazási feltételeinek meghatározásához az egyes időzónák időtartamát e rendelet 7. számú melléklete, az áralkalmazási feltételeket e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.
Közcélú villamosműnek minősülő erőmű által teljesítménylekötés mellett eladott villamos energia átvételi árának megállapítása
5. § (1) A közcélú villamosműnek minősülő erőműben termelt villamos energiának a szállító vagy szolgáltató közcélú hálózatára történő átadása esetén teljesítménydíjas árszabást kell alkalmazni a felek közötti szerződések szerint az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott erőművekre, illetve erőművi gépegységekre.
(2) A teljesítménydíjas árszabás alkalmazási feltételeit a (3)–(14) bekezdések tartalmazzák.
(3) A teljesítménydíjas árszabás szerint a szerződés időtartamára lekötött (igénybe vehető) éves átlagos teljesítmény (kW) után rendelkezésreállási díjat, az átadott (teljesített) villamos energia mennyiségéért (kWh) energiadíjat kell fizetni.
(4) Saját bányával rendelkező erőművek esetében a rendelkezésreállási díjon kívül bányakapacitás lekötési díjat is kell fizetni. Azon erőművekre, amelyekre bányakapacitás lekötési díj került megállapításra, az energiadíj a felek közötti szerződésben rögzített minimális és maximális bányakapacitás között érvényes.
(5) A rendelkezésreállási díj, a bányakapacitás lekötési díj és az energiadíj fizetési feltételeit e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.
(6) A rendelkezésreállási díj és a bányakapcitás lekötési díj éves díjak.
(7) A rendelkezésreállási díj, a bányakapacitás lekötési díj és az energiadíj kiszámítását, valamint az elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat és áralkalmazási feltételeket e rendelet 5. és 8. számú melléklete tartalmazza.
(8) A villamos energia vásárlójának a rendszerirányítási szolgáltatásokért az alábbi kiegészítő díjakat kell alkalmaznia:
(i) indítási díj: a termelő egységek üzemirányító által elrendelt leállítás utáni indításának többletköltségeire az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott értékkel;
(ii) primer tartalék tartási díj: az üzemirányító által lekötött primer tartalék miatt ki nem használt tényleges rendelkezésre álló teljesítménnyel termelhető villamos energia mennyiség árösszegének 1%-a;
(iii) szekunder tartalék tartási díj: az üzemirányító által lekötött szekunder tartalék miatt ki nem használt tényleges rendelkezésre álló teljesítménnyel termelhető villamos energia mennyiség árösszegének 1%-a;
(iv) meddőenergia nyelési díj: az üzemirányító által elrendelt meddőenergia nyelés mennyiségének számértékével megegyező wattos energiamennyiség árösszegének 1%-a;
(v) black start díj: a hálózat nélküli önálló indulásra alkalmas erőművek részére az ezzel összefüggő többletköltségekre az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott értékkel;
(vi) szabályozási díj: a gyorsan szabályozható termelőknek az üzemirányító által elrendelt, gyors, a teljes szabályozási tartományt befutó terhelésváltoztatásokért az e rendelet 5. számú mellékletének 5. pontja szerint meghatározott értékkel.
(9) Azon erőművek esetében, amelyek évente 100 kt-nál nagyobb mennyiségű fűtőolajat használnak fel, és a beszerzés a Platt's hivatalos jegyzékének árait figyelembe vevő szerződéseken alapul, az ármegállapítás szerinti fűtőolajár és a megelőző hónap átlagos fűtőolaj beszerzési ára különbözetének megfelelően e rendelet 5. számú mellékletének 7. pontja szerinti árkülönbözeti kiegészítő díjat kell alkalmazni.
(10) A villamos energia rendszer rugalmasságának növelésére, a legkisebb költség elvének ösztönző betartására a (11) bekezdés szerinti bónus, málus díjelemeket kell alkalmazni az e rendelet 5. számú mellékletének 6. pontja szerinti módon.
a) csúcsidei teljesítménynövelésért,
b) karbantartás átütemezésért,
c) völgyidőszaki teljesítmény csökkentésért,
d) csúcsidőszaki termelés növelésért,
málusok
e) üzemirányítói utasítástól való eltérésért,
f) a szerződötthöz képesti termelés elmaradásért,
g) üzemirányítóval nem egyeztetett tevékenységért
járnak.
(12) A szolgáltató hálózatához csatlakozó erőmű (gépegység) – rendszerérdekből szállító által végzett – rendszerszintű üzemirányítással történő szabályozása esetén a termelő és a szállító között kerül sor az elszámolásra.
(13) Ha egy erőmű az általa termelt villamos energia egy részét a mérési pont után saját maga, vagy bányája részére – ezek önfogyasztásának kielégítése céljából – használja fel, akkor a kiadott teljesítményt és energiamennyiséget az önfogyasztást is figyelembe vevő együttes (összegzett) mérés alapján kell elszámolni.
(14) Az erőművek részére fizetendő legmagasabb hatósági árakat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
A szállítótól vagy szolgáltatótól szolgáltató által vásárolt villamos energia árának megállapítása
6. § (1) A szállítótól vagy szolgáltatótól szolgáltató által történő villamos energia vásárlás esetén teljesítménydíjas árszabást kell alkalmazni.
(2) A szolgáltató által szállítótól vásárolt villamos energiáért fizetendő legmagasabb (nagykereskedelmi) hatósági árakat (díjtételeket) e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A szolgáltató által szolgáltatótól vásárolt villamos energia legmagasabb hatósági árait (díjtételeit) az e rendelet 3. számú mellékletében szereplő árak (díjtételek) 1,1-szeres beszorzásával kell kiszámítani.
(3) A teljesítménydíjas árszabás áralkalmazási feltételeit a (4)–(9) bekezdések, az áralkalmazás, a díjak kiszámításának és elszámolásának részletes szabályait e rendelet 6. és 8. számú melléklete tartalmazza.
(4) Az árak megállapításának és az árak alkalmazási feltételeinek meghatározásához az egyes időzónák időtartamát e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.
(5) A teljesítménydíjas árszabás szerint az elszámolási időtartamra a lekötött, illetve az elszámolási teljesítmények és tartalék teljesítmények (kW) után teljesítménydíjat, a vásárolt villamos energia mennyiségéért (kWh) energiadíjat kell fizetni.
(6) A vásárolt villamos energia mennyisége után külön csúcsidőszakra és külön csúcsidőn kívüli időszakra energiadíjat kell fizetni.
(7) Az elszámolás alapja az Üzemi Szabályzatban szabályozott módon kialakított elszámolási méréssel mért érték.
(8) A szolgáltató egyidejűleg több csatlakozási (mérési) ponton történő vásárlása esetén a teljesítménydíjat és az energiadíjat együttes (összegzett) elszámolás alapján kell megfizetni.
(9) A szolgáltató tartalék teljesítményt az általa üzemirányított erőművek egy hétnél hosszabb üzemzavar vagy karbantartás miatti leállítására vehet igénybe. Az egy hétnél rövidebb üzemzavarok miatti tartalék teljesítmény igényt a tartalék teljesítmény nagyságának tervezésénél nem kell figyelembe venni és ezért nem kell tartalék teljesítménydíjat fizetni. A tartalék teljesítmény igénybevételénél az erőművek tüzelőanyag korlátozás vagy hiány miatti leállítása nem minősül üzemzavarnak.
Közcélú villamosmű által erőműtől vásárolt
egyéb villamos energia árának megállapítása
7. § (1) Ezen § hatálya alá tartozik az erőművek (beleértve a nem engedélyköteles, valamint saját használatú villamosműveket is) által közcélú villamosműnek értékesített azon villamos energia, amelyre nem terjed ki ezen rendelet 4. és 5. §-a.
(2) Az (1) bekezdés szerinti villamos energia legmagasabb hatósági árait e rendelet 4. számú melléklete, az áralkalmazási feltételeket e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.
(3) Amennyiben a csatlakozási ponton átadott villamos energia feszültségszintje feltranszformálást tesz szükségessé, a 4. számú mellékletben szereplő díjtételek közül a feltranszformálás utáni feszültségszinthez tartozó díjtételeket kell alkalmazni külön mérés alapján.
(4) A 4. számú melléklet A) és B) fejezetének alkalmazása között az eladó erőmű választhat, amennyiben teljesülnek a villamos energia hiteles mérésével kapcsolatos – a szállító, illetve a szolgáltatók Üzletszabályzataiban foglalt – követelmények.
(5) Az árak megállapításának és az árak alkalmazási feltételeinek meghatározásához az egyes időzónák időtartamát a 4. számú melléklet
a) A) fejezete esetében e rendelet 7. számú melléklete,
b) B) fejezete esetében a lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló hatályos rendelet
(2) A rendeletben foglalt árakat (díjakat) első alkalommal az 1997. január 7-e utáni első mérést (leolvasást) követően vásárolt villamos energia elszámolásánál kell alkalmazni.
(4) A hatálybalépést követően a villamos energia eladója (vagy megbízottja) a felek közötti szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult egyszeri külön mérőleolvasást végezni, vagy kérni.
(5) A rendeletben közzétett árak a hatálybalépés előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve, ha a felek közös megegyezéssel a szerződésben kikötött árat fenntartják, vagy azt a rendelet szerinti legmagasabb hatósági árnál alacsonyabb árra változtatják.
Dr. Fazakas Szabolcs s. k.,
ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter
1. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez
Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia legmagasabb hatósági árainak kiszámítására vonatkozó előírások
A közcélú villamosműnek átadott átvételi kötelezettség alá eső villamos energia legmagasabb hatósági árai:
1. 120 kV vagy nagyobb feszültségszintű csatlakozási pont esetén:
a) csúcsidőszakban: 7,00 Ft/kWh,
b) völgyidőszakban: 5,50 Ft/kWh.
2. 120 kV-nál kisebb, de 1 kV-nál nem kisebb feszültségszintű csatlakozási pont esetén mind csúcsidőszakban, mind völgyidőszakban megegyezik az 1. pont alatti díjtételek 110%-ával.
3. 1 kV-nál kisebb feszültségszintű csatlakozási pont esetén mind csúcsidőszakban, mind völgyidőszakban megegyezik az 1. pont alatti díjtételek 115%-ával.
2. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez
Közcélú villamosműnek minősülő erőművekben
teljesítménylekötés mellett termelt Villamos energia legmagasabb hatósági árai
|
Termelő (lekötött) egység megnevezése |
Rendelkezésre állási díj |
Bányakapacitás
lekötési díj |
Energia-díj |
Indítási díj |
Black start díj |
|
E Ft/MW.év |
M Ft/év |
fillér/kWh |
E Ft/indítás |
E Ft/év |
|
Bakonyi Erőmű Rt. |
– |
– |
– |
– |
– |
|
Ajkai Hőerőmű |
– |
1464 |
– |
– |
– |
|
I–IV. egységek |
30548 |
– |
91 |
– |
– |
|
V–VII. egységek |
42000 |
– |
120 |
100 |
– |
|
Inotai Hőerőmű |
37634 |
366 |
186 |
100 |
– |
|
Borsodi Energetikai Kft. |
– |
2232 |
– |
– |
– |
|
I–IV. egységek |
40852 |
– |
199 |
83 |
– |
|
V–X. egységek |
35000 |
– |
95 |
– |
– |
|
Budapesti Erőmű Rt. |
– |
– |
– |
– |
– |
|
Kelenföld GT2 |
53900 |
– |
301 |
140 |
– |
|
Dunamenti Erőmű Rt. |
– |
– |
– |
– |
– |
|
A, B, D, E blokkok |
10000 |
– |
490 |
– |
– |
|
C blokkok |
3000 |
– |
504 |
2500 |
– |
|
F blokkok |
8858 |
– |
450 |
1400 |
44000 |
|
G1 blokk |
20755 |
– |
235 |
– |
– |
|
G2 blokk |
21500 |
– |
1000 |
140 |
– |
|
Mátrai Erőmű Rt. |
16498 |
2130 |
295 |
1000 |
– |
|
Paksi Atomerőmű Rt. |
26898 |
– |
55,25 |
– |
– |
|
Pécsi Erőmű Rt. |
– |
2741 |
– |
– |
– |
|
III. blokk |
36897 |
– |
220 |
– |
– |
|
IV–VI. blokkok |
53562 |
– |
260 |
570 |
– |
|
Tiszai Erőmű Rt. |
– |
– |
– |
– |
– |
|
Tiszapalkonya |
– |
– |
– |
– |
– |
|
I–III. egységek |
38572 |
– |
768 |
200 |
– |
|
V–VII. egységek |
35000 |
– |
280 |
– |
– |
|
Tisza II. |
8800 |
– |
460 |
1940 |
– |
|
Vértes Erőmű Rt. |
– |
– |
– |
– |
– |
|
Bánhidai Erőmű |
27731 |
1847 |
81 |
1200 |
– |
|
Tatabányai Fűtőmű |
12000 |
– |
81 |
– |
– |
|
Oroszlányi Erőmű |
26555 |
4976 |
97 |
953 |
– |
3. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez
A szolgáltató által a szállítótól vásárolt villamos energia legmagasabb hatósági (nagykereskedelmi) árai
1. Teljesítménydíj: 13700 Ft/kW.év
csúcsidőszak: 5,45 Ft/kWh
völgyidőszak: 3,35 Ft/kWh.
4. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez
Közcélú villamosmű által erőműtől vásárolt egyéb villamos energia legmagasabb hatósági árai
---------------------------------------------------
---------------------------------------------------
Csúcsidőszak 6,65 Ft/kWh 7,32 Ft/kWh 7,65 Ft/kWh
Völgyidőszak 5,23 Ft/kWh 5,75 Ft/kWh 6,00 Ft/kWh
2. Menetrend szerint átadott villamos energiára:
---------------------------------------------------
---------------------------------------------------
Csúcsidőszak 7,00 Ft/kWh 7,70 Ft/kWh 8,05 Ft/kWh
Völgyidőszak 5,50 Ft/kWh 6,05 Ft/kWh 6,33 Ft/kWh
---------------------------------------------------
---------------------------------------------------
Csúcsidőszak 7,60 Ft/kWh 8,36 Ft/kWh 8,74 Ft/kWh
Nappali időszak (a csúcsidőszak
kivételével) 5,70 Ft/kWh 6,27 Ft/kWh 6,56 Ft/kWh
Éjszakai időszak 4,75 Ft/kWh 5,23 Ft/kWh 5,46 Ft/kWh
2. Menetrend szerint átadott villamos energiára:
---------------------------------------------------
---------------------------------------------------
Csúcsidőszak 8,00 Ft/kWh 8,80 Ft/kWh 9,20 Ft/kWh
Nappali időszak (a csúcsidőszak
kivételével) 6,00 Ft/kWh 6,60 Ft/kWh 6,90 Ft/kWh
Éjszakai időszak 5,00 Ft/kWh 5,50 Ft/kWh 5,75 Ft/kWh
5. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez
Közcélú villamosműnek minősülő erőmű által teljesítménylekötés mellett eladott villamos energia áralkalmazási feltételei1
a) Az e rendelet 2. számú mellékletében szereplő termelő egységekre egyedi ár kerül meghatározásra.
b) A vásárló által a havi operatív terv alapján, vagy az üzemirányító által közvetlenül megvásárolt többletkapacitás és villamos energia ára a termelő ajánlatában szereplő vagy kölcsönösen kialkudott rendelkezésreállási díj és energiadíj. Ezek számértékei meg kell, hogy feleljenek a VET 55. § (1) bekezdésének és nem lehetnek magasabbak, mint a jelen rendelet 2. számú mellékletében kihirdetett árak. 2. Rendelkezésreállási díj
a) A felek közötti szerződés keretében, valamint a havi tervezés vagy üzemirányítás során lekötött többletkapacitásokat és azok rendelkezésre állását külön kell nyilvántartani és elszámolni.
b) A rendelkezésreállási díjat (RD) ezer forintban kifejezve egy lekötött egységre vonatkozóan – a külön nyilvántartott lekötött kapacitásokra havonta – bármely hónapra az alábbiak szerint kell kiszámítani:
P: átlagos rendelkezésre álló teljesítőképesség MW-ban kifejezve,
RDa: az alap rendelkezésreállási díj E Ft/MW.év-ben kifejezve, a jelen rendelet 2. számú melléklete szerint,
nhó: az adott hónap naptári napjainak száma,
név: az adott év naptári napjainak száma (365 vagy 366).
c) Az átlagos rendelkezésre álló teljesítőképesség a felek közötti szerződésben, vagy a havi operatív tervben szereplő értéket csak akkor haladhatja meg, ha a szállító a többletteljesítményt a havi tervezés vagy az üzemirányítás során a termelő felajánlása alapján dokumentáltan lekötötte.
d) A termelő által a felek közötti szerződéshez képest az éves tervezés során felajánlott és a szállító által lekötött többletkapacitás rendelkezésreállási díja a jelen rendelet 2. számú melléklet szerinti rendelkezésreállási díj 20%-a.
e) Az ily módon lekötött kapacitás tesztelhető, és hiánya esetén a málusokat érvényesíteni kell. A lekötött többletkapacitások tényleges igénybevétele esetén az igénybevétel napjára a jelen rendelet 2. számú melléklet szerinti rendelkezésreállási díj 80%-át is meg kell téríteni.
f) Az év közbeni, nem a szállító kérésére történt karbantartásrövidítésből adódó többletkapacitások igénybevételéért a 2. számú melléklet szerinti rendelkezésreállási díj 10%-a illeti meg az eladót.
3. Bányakapacitás lekötési díj (BD)
a) A bányakapacitás lekötési díjat a jelen rendelet 2. számú melléklete szerinti összeggel kell elszámolni és kifizetni.
b) Ha a lekötött egység villamos energia termelése a szállító által felek közötti szerződésben vagy a havi operatív tervben lekötött értéknél kisebb és ennek oka a bányával rendelkező erőmű elégtelen bányászati tevékenységből adódó tüzelőanyaghiánya, a bányakapacitás lekötési díjat (BD) M Ft/hóban kifejezve az alábbiak szerint kell kiszámítani:
BD = BDa X (L-K)/L X nhó/név
K: az a kiadott villamos energia mennyiség csökkenés [GWh/hó], amely az elégtelen bányászati tevékenység következményeképpen jött létre, ha a havi kiadott villamos energia mennyiség kisebb, mint L,
L: a maximális bányakapacitáshoz tartozó, szerződött fűtőértékkel és kiadott villamos energia fajlagos hőfogyasztással számított maximális havi villamos energia termelés [GWh/hó],
BDa: M Ft/év-ben kifejezett bányakapacitás lekötési díj a jelen rendelet 2. számú melléklete szerint.
a) A havi energiadíj (ED) forintban kifejezve:
ED = (M – Mt) X EDr + Mt X EDt
M: az adott elszámolási időszakban az elszámolási méréssel mért kiadott villamos energia mennyisége [kWh],
Mt: az adott elszámolási időszakra vonatkozóan az energiadíjtól eltérő díjtételű, kiegészítő megállapodások alapján kiadott villamos energia mennyisége [kWh],
EDr: energiadíj Ft/kWh-ban kifejezve jelen rendelet 2. számú melléklete szerint,
Edt: a kiegészítő megállapodások alapján lekötött villamos energia energiadíja Ft/kWh-ban kifejezve.
b) Ha egy adott elszámolási időszakban több kiegészítő megállapodás alapján történik átvétel, akkor először a felek közötti szerződések alapján – a garantált átvétel felett – lekötött többlet termeléseket kell figyelembe venni, és így kell meghatározni a garantált átvételből kiadott villamos energia mennyiségét. Ebben az esetben az előbbi képletben az Mt, illetve az Mt X EDt értékét minden többletlekötésre külön kell figyelembe venni.
A gyorsan szabályozható termelőknek a rendszerszintű üzemirányító által elrendelt, gyors, teljes szabályozási tartományt befutó terhelésváltoztatásokért az alábbi díjat (TSZD) lehet fizetni (Ft):
TSZD = (P2szab / 120) X (1/k11 - 1/k12) X n X ED1 X 1000
Pszab: a vállalt szabályozási tartomány (MW),
n: gyors terhelésváltoztatások száma (db),
ED1: csúcsidei nagykereskedelmi energiadíj jelen rendelet 3. számú melléklete szerint (Ft/kWh),
k11: átlagos szabályozási sebesség (MW/perc), értéke a felek közötti szerződésben kerül meghatározásra,
k12: vállalt szabályozási sebesség (MW/perc) az előbbi tartományban, értéke a felek közötti szerződésben kerül meghatározásra.
a) Bónus a csúcsidei teljesítmény növeléséért
Amennyiben az erőmű a napi csúcsidei teljesítőképesség vállalásánál – az üzemirányító kérésére – legalább fél óráig a bejelentett teszt teljesítménynél nagyobb teljesítménnyel üzemel, erre az időszakra a jelen rendelet 2. számú melléklet szerinti rendelkezésreállási díjon felül 25% többlet rendelkezésreállási díj is megilleti az alábbiak szerint:
DKi = SUM DTITi X ti X (RDa / 24 / név) X kp [Ft]
j: havi elismert többlet rendelkezésre állások száma,
ti: a többletteljesítményen történő esetenkénti üzemidő [h],
DTITi: esetenkénti többlet tényleges rendelkezésre álló teljesítmény elismert értéke [MW],
kp: tényező, értéke: 1,25
RDa: rendelkezésreállási díj az adott lekötött egységre jelen rendelet 2. számú melléklete szerint [E Ft/MW.év],
DKi: többlet rendelkezésreállási díj.
b) Bónus a karbantartás átütemezésért:
Amennyiben az erőmű rendszerérdekből – az üzemirányító kérésére – a karbantartási programját átütemezi, rövidíti, az emiatti tényleges rendelkezésre álló teljesítmény növekedésért a felek közötti szerződés szerinti rendelkezésreállási díjjal időarányosan, 10% többlet rendelkezésreállási díj illeti meg az alábbiak szerint:
DKTMK átüt = SUM DTITTMK áti X (RD / név) X (kk-1) [Ft]
j: azon esetek száma, amikor az adott hónapban a fenti címen többlet teljesítmény jelentkezik (db),
DTITTMK áti: a karbantartás átütemezés miatt létrejövő napi többlet tényleges rendelkezésre álló teljesítmény az i-edik napon [MW],
DKTMK átüt: a karbantartás átütemezés eredményeként kifizetendő többlet rendelkezésreállási díj az adott hónapban (Ft),
név: naptári napok száma az adott évben,
Az átütemezés nem járhat a karbantartás elhagyásával. A karbantartás átütemezés, rövidítés alkalmazásának eseteiben az üzemirányító és a termelő megállapodása az elszámolás alapja.
c) Bónus völgyidőszaki teljesítmény csökkentésért
Amennyiben az erőmű – az üzemirányító kérésére – a minimális terhelésű időszakban az adott üzemállapothoz tartozó, műszakilag tartósan megengedhető – felek közötti szerződésben rögzített – minimális terhelés alatti teljesítménnyel üzemel, az így meg nem termelt energiáért a következő két érték közül a nagyobb többlet energiadíjat kapja:
DKtmin = SUM DWmini X (ED - EDatom) / 2 [Ft]
DKtmin = SUM DWmini X 4 X RDa/24/név [Ft]
DKtmin: a tartós minimum alatti üzemelésért járó többlet energiadíj összege [Ft],
DWmini: a tartós minimum alatti üzemirányító által termelővel egyeztetetten elismert meg nem termelt villamos energia mennyisége [kWh],
ED: az adott lekötött egység energiadíja, jelen rendelet 2. számú melléklete szerint [Ft/kWh],
k: az elismert terheléscsökkentések száma (db),
EDatom: az atomerőművi lekötött egység energiadíja, jelen rendelet 2. számú melléklete szerint [Ft/kWh].
d) Bónus csúcsidőszaki termelés növelésért
Amennyiben az erőmű – az üzemirányító kérésére – a villamos energia rendszer teljesítményhiányos időszakában a normál üzemállapothoz képest többlet villamos energiát termel, a megtermelt villamos energiáért az alábbi többlet energiadíjat kapja:
DKmax = SUM DWmaxi X ED X ko [Ft]
DKmax: a többlet termelésért járó többlet energiadíj [Ft],
DWmax: az üzemirányító által a termelővel egyeztetetten elismert többlet villamos energia termelés [kWh],
k: az elismert többlettermeléses alkalmak száma (db),
ED: a lekötött egység energiadíja, jelen rendelet 2. számú melléklete szerint [Ft/kWh],
e) Málus üzemirányítói utasítástól való eltérésért
Amennyiben a termelő az üzemirányító által megadott menetrendtől az üzemirányító tájékoztatása és hozzájárulása nélkül szándékosan eltér és ezzel rendszerszintű többletköltségeket okoz az alábbi kifejezéssel számított többletenergia díjat kell a termelőnek a szállító részére fizetnie. A menetrendtől való elmaradásnál a számítást a menetrendtől való eltérést megvalósító egységre vonatkozó energiadíjjal, a menetrend túllépését az atomerőmű energiadíjával kell számolni az alábbi képlet szerint:
DKmr = SUM DWmri+ X kei+ + SUM DWmrj- X kej- [Ft]
i=1-től n-ig j=1-től m-ig
DKmr: a havi energiadíjat csökkentő összeg a menetrend be nem tartásáért [Ft],
n: a menetrendtől való pozitív eltérések száma az adott hónapban (db),
m: a menetrendtől való negatív eltérések száma az adott hónapban (db),
Wmri+: az esetenkénti menetrendtől való eltérés üzemirányító által dokumentált pozitív értéke [kWh],
Wmrj-: az esetenkénti menetrendtől való eltérés üzemirányító által dokumentált negatív értéke [kWh],
kei+: az atomerőművi lekötött egység energiadíja, jelen rendelet 2. számú melléklete szerint [Ft/kWh],
kej-: a menetrendtől való eltéréssel érintett lekötött egység energiadíja, jelen rendelet 2. számú melléklete szerint [Ft/kWh].
f) Málus a szerződötthöz képesti termelés elmaradásért
Amennyiben a lekötött egység átlagos rendelkezésre álló teljesítőképessége a havi operatív tervvel visszaigazolt értéktől elmarad, a termelőnek az alábbi többlet energia díjat kell visszatérítenie a szállító részére:
DWk = DIThavi X hhónap X kk X 1000 [kWh]
DIThavi: az átlagos rendelkezésre álló teljesítmény tényleges és szerződött havi értéke közötti különbség [MW],
hhónap: a hónap óráinak száma [h],
kk: kihasználási tényező, az elmaradással érintett lekötött egységre vonatkozó a havi operatív tervben lekötött összes havi átvétel osztva a rendelkezésre álló átlag teljesítőképesség szerződött értékéből a hónap óráinak figyelembevételével számított maximális kiadható villamos energia mennyiséggel,
AED: a helyettesítő lekötött egység és az eltérést megvalósító lekötött egység (az adott erőmű) energiadíjának különbsége, jelen rendelet 2. számú melléklete alapján számítva [Ft/kWh]. Ha AED értéke negatív, a számítást nem kell elvégezni.
DWk: a ki nem adott villamos energia havi mennyisége [kWh],
DKW: a havi energiadíjat csökkentő összeg [Ft].
Ha a helyettesítő erőmű nem határozható meg, az adott időszakra vonatkozó csúcsidei nagykereskedelmi energiadíj és az érintett erőmű energiadíjának különbségét kell figyelembe venni.
g) Málus az üzemirányítóval nem egyeztetett tevékenységért
Arra az időszakra, amikor szándékos tevékenység (a karbantartás engedélyezettől eltérő időpontban való megkezdése, a karbantartás elhúzódásának be nem jelentése, vagy más, az üzemirányítóval nem egyeztetett üzemviteli tevékenység) miatt a lekötött egység teljesítménye nem áll rendelkezésre, vagy az előbbi okok, illetve tüzelőanyaghiány miatt abból energia nem adható ki, a rendelkezésreállási díj és az energiadíj jelen rendelet 5. számú melléklete szerinti havi értékét csökkenteni kell.
(i) rendelkezésreállási díj csökkentésének mértéke:
DKkieg = SUM DITbi X (RDa / 24 / név) X ti X KT [Ft]
a lekötött egység be nem jelentett tényleges rendelkezésre álló teljesítmény csökkenése [MW],
ti: a teljesítőképesség csökkenés időtartama alkalmanként [h],
DKkieg: a havi rendelkezésreállási díjat csökkentő összeg [Ft],
j: az esetek száma a hónapban (db).
(ii) az energiadíj csökkentésének mértéke
DKkiegb = DWkb X AED X kW [Ft]
Wkb = SUM DITbi X ti X 1000 [kWh]
j: az egy hónapon belüli esetek száma (db),
ti: a teljesítőképesség csökkenés időtartama alkalmanként [h],
DITbi: a lekötött egység be nem jelentett tényleges rendelkezésre álló teljesítmény csökkenése [kW],
DWkb: a kiadott villamos energia csökkenése a szándékos tevékenység miatt [kWh],
DKkiegb: a havi energiadíjat csökkentő összeg a szándékos tevékenység miatt [Ft],
AED: az üzemirányító által igénybe vett helyettesítő erőmű és a lekötött egység jelen rendelet 2. számú melléklete szerinti energiadíjának különbsége (Ft/kWh). Ha AED értéke negatív, a számítást nem kell elvégezni. h) Az e), f), g) szerinti kej– és AED értékek számításánál, ha a málus esemény saját bányával rendelkező erőművet érint, vagy a helyettesítő erőmű rendelkezik saját bányával a jelen rendelet 2. számú melléklete szerinti energiadíjhoz a havi bányakapacitás lekötési díjnak a felek közötti szerződés szerinti havi termeléssel osztott, bányakapacitás lekötésből számított energiadíj értékét is hozzá kell adni.
i) A bónus, málus esetek alkalmazását az üzemirányítónak kell minősítenie és az a)–h) pontok alapján számított díjak alkalmazását kezdeményeznie. A bónus, málus esetek alapján fizetendő, illetve térítendő díjakat a végszámlában jogcímenként összevontan kell feltüntetni.
7. Árkülönbözeti kiegészítő díj (AKD)
a) Az árkülönbözeti kiegészítő díj a villamos energia termeléshez felhasznált havi fűtőolaj mennyiség alapján fizetendő.
b) Az árkülönbözeti kiegészítő díj (AKD) nagysága [E Ft/hó]
HO: havi fűtőolaj felhasználás, et/hó,
A: az erőmű fűtőolaj ellátását folyamatosan biztosító szerződésben szereplő árképlet alapján a tárgyhót megelőző hónapra érvényes fűtőolaj ár (az ilyen alapon vásárolt mennyiségekre) és a felek által egyeztetett módon megállapított pótlólagos beszerzési ár (a pótlólagosan vásárolt mennyiségekre) mennyiségekkel súlyozott átlaga, Ft/t,
Ate: az ármegállapításnál alapul vett fűtőolajra vonatkozó átlagos ár, 1997. január 1-jétől: 16862 Ft/t. c) A havi fűtőolaj felhasználásnak a számításnál elismerhető értékét a hó során értékesített villamos energia mennyiségek és a felek közötti szerződésekben meghatározott kiadott villamos energia fajlagos hőfogyasztások alapján kell kiszámítani, figyelembe véve a felhasznált földgáz mennyiségeket és a gázfelhasználás fedezetére jutó árbevételeket.
d) Az árkülönbözeti kiegészítő díjat a különböző árú fűtőolaj beszerzésekre külön kell elszámolni.
e) Ha a kiegészítő díj képletből kiadódó értéke pozitív, azt a villamos energia vásárlójának, ellenkező esetben a villamos energia eladójának kell megfizetnie a jogosult által kiállított számla alapján.
6. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez
Szállítótól szolgáltató által vásárolt villamos teljesítmény és energia áralkalmazási feltételei
Az árszabás a jelen rendelet 7. számú melléklete szerinti két zónaidőre vonatkozó energiadíjakat [Ft/kWh], valamint teljesítménydíjat [Ft/kW/év] tartalmaz.
a) A teljesítménydíjat (Ft/év) az éves elszámolási teljesítmény alapján a
kifejezéssel kell meghatározni, ahol
P: a szolgáltató éves elszámolási teljesítménye alapján a c) pont szerint számított érték (kW),
RD: az éves teljesítménydíj Ft/kW.évben kifejezve,
b) Év közben a havi teljesítményigények alapján fizetendő teljesítménydíj előleget (Ft/hó) a
TD = (RD X Psz X Pi) / (P1+P2+P3+P4+P5+P6+P7+P8+P9+P10+P11+P12)
kifejezéssel kell meghatározni, ahol
Pi (i = 1...12): az aktuális hónapnak a felek közötti szerződésben lekötött havi teljesítményigénye (kW),
Psz: az éves lekötött teljesítmény (kW),
c) Az év végi elszámolásnál figyelembe veendő P (kW) teljesítmény, ha
(i) az éves elszámolási teljesítmény (PA) az éves lekötött teljesítmény (Psz) 99 és 114%-a közé esik (0,99 X Psz ≤ PA < 1,14 X Psz):
(ii) az éves elszámolási teljesítmény (PA) az éves lekötött teljesítmény (Psz) 114%-nál nagyobb (1,14 X Psz < PA):
P = 1,14 X Psz + 1,2 X (PA – 1,14 X Psz)
(iii) az éves elszámolási teljesítmény (PA) az éves lekötött teljesítmény (Psz) 97–99%-a közé esik (0,97 X Psz < PA ≤ 0,99 X Psz) és a kihasználási óraszám (T) a bázisértékhez (Tsz) viszonyítva nő (T ≥ Tsz):
P = 0,99 X Psz - 2/3 x ((T - Tsz) / Tsz) X Psz
de nem kisebb mint 0,99 X Psz
(iv) az éves elszámolási teljesítmény (PA) az éves lekötött teljesítmény (Psz) 92,5–97%-a közé esik (0,925 X Psz < PA ≤ 0,97 X Psz) és a kihasználási óraszám (T) a bázisértékhez (Tsz) viszonyítva nő (T ≥ Tsz):
P = Psz - ((T - Tsz) / Tsz) X Psz
de nem nagyobb, mint 0,99 X Psz
és nem kisebb mint 0,925 X Psz
(v) az éves elszámolási teljesítmény (PA) az éves lekötött teljesítmény (Psz) 92,5%-ánál kisebb (PA < 0,925 X Psz) és a kihasználási óraszám (T) a bázisértékhez (Tsz) viszonyítva nő (T ≥ Tsz):
az előző képlet alapján, de P ≥ 0,925 Psz
d) A báziskihasználási óraszámot (Tsz) a fogalmi meghatározás szerint kell kiszámítani
kifejezéssel kell kiszámítani.
e) A tárgyévi (naptári év) kihasználási óraszámot (h/év) a tárgyévi E (kWh) ténylegesen átvett villamos energia mennyiségből és a tárgyévi tényleges éves elszámolási teljesítményből (PA) a
kifejezéssel kell kiszámítani.
f) Az év végi elszámolásnál a szolgáltató által kifizetendő vagy a szállító által visszautalandó teljesítménydíj különbözet (Ft/év)
SUMTDi: a havi teljesítménydíj előlegek összege
g) A tartalék teljesítmény teljesítménydíját a 2. a) alatti képlettel kell elszámolni és évente havi egyenletes ütemezéssel megfizetni a jelen rendelet 3. számú melléklete szerinti teljesítménydíj 15%-ával.
Az energiadíjat (ED) forintban kifejezve az egyes időzónákban kWh-ban vételezett energiamennyiségek (Ei–k) alapján a
képlettel kell meghatározni, ahol
EDi: a jelen rendelet 7. számú melléklete szerinti időzónára vonatkozó energiadíj Ft/kWh-ban kifejezve a jelen rendelet 3. számú melléklete alapján.
Ha a szállító a szolgáltatót a rendszerszintű minimális költségű villamos energia ellátás érdekében részben vagy egészben szigetüzemben látja el, akkor az ezzel okozott, igazolt többletköltségeket a szállító köteles a szolgáltató részére megtéríteni. A szigetüzem kialakításában a felek kölcsönös megállapodása az irányadó.
7. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez
Az egyes napszakok időtartama
Az egyes napszakok időtartamát
– a mindenkor érvényes (közép-európai) időszámítás (a továbbiakban: téli időszámítás), illetve
– az évenként külön jogszabály szerint elrendelt nyári időszámítás
tartama alatt a következőképpen kell figyelembe venni:
------------------------------------
------------------------------------
délelőtti 08–12 óra között 07–11 óra között
esti 18–21 óra között 17–20 óra között
Csúcsidőszakon kívüli időszak (völgyidőszak)
éjszakai 21–08 óra között 20–07 óra között
nappali 12–18 óra között 11–17 óra között
8. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez
Költségtérítési, számlázási és elszámolási
előírások
a) A mérési pontok csatlakozási pontoktól eltérő elhelyezkedése esetén a korrekciós számításokhoz a bekapcsolt transzformátorok üresjárási veszteségét és a terhelt állapotú transzformátorok, illetve távvezetékek hatásos veszteségét a tényleges értékkel kell számításba venni.
b) A költségtérítést a csatlakozási pontontokon átadott villamos energia mennyiség, hatásos veszteségérték és az adott zónaidőnek megfelelő villamos energiadíj szorzataként kell meghatározni.
2. Számlázás általános alapelvei
a) A fizetések számla alapján történnek.
b) A jogosult köteles számláját a fizetési kötelezettség számlában feltüntetett esedékességi időpontját legalább öt banki nappal megelőzően benyújtani.
c) A számla benyújtását teljesítettnek kell tekinteni
(i) személyes átadás esetén az átadás időpontjában,
(ii) futárszolgálat esetén a kézbesítés időpontjában,
(iii) telefax útján kézbesítve automatikus gépi visszaigazolással a visszaigazolt időpontban,
(iv) ajánlott postai küldeményként kézbesítve a feladást követő 3. munkanapon,
(v) számítógépes továbbítás esetén, a címzett visszaigazolása mellett a továbbítás napján.
d) A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlákra vonatkozó kifogásokat a számla kézhezvételétől számított 4 munkanapon belül lehet a jogosulttal közölni. A számlára vonatkozó kifogás esetén a nem vitatott részek esedékessége nem változik.
e) A fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a késedelmesen teljesítő fél a késedelembe esés napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra késedelmi kamatot köteles fizetni a másik fél részére. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 1,3-szoros szorzata.
a) A termelő havonta két számlát állíthat ki.
b) Az első számla a felek közötti szerződésben adott hónapra rögzített rendelkezésre állási és bányakapacitás lekötési díj felét és a hónap 1–15. napjára vonatkozó energiadíj értékét tartalmazza.
A termelő az első számlát minden hónap 15-ét követő két napon belül a szállítónak dokumentáltan megküldi, és a szállító köteles azt legkésőbb a hónap 21. napjáig kiegyenlíteni. Amennyiben 21-e munkaszüneti napra esik, úgy azt követő első banki napon kell kiegyenlíteni.
c) A második számla a rendelkezésreállási díj, a bányakapacitás lekötési díj és az energiadíj tényleges értékeit, a kiegészítő, valamint bónus, málus díjakat tartalmazza az első számlában kiszámlázott értékek figyelembevételével.
A termelő a második számlát legkésőbb a tárgyhónap utolsó napját követő három napon belül a szállítónak dokumentáltan megküldi, és a szállító köteles azt a kézhezvételtől számított 5. munkanapig kiegyenlíteni.
a) A villamos energiát átadó szállító (vagy szolgáltató) havonta két számlát, a tárgyév végén pedig egyéves végszámlát állíthat ki és nyújthat be az átvevő szolgáltató részére.
b) Az első számla tartalmazza
(i) a felek közötti szerződésben meghatározott teljesítményigény és tartalékteljesítmény teljesítménydíjának 50%-át a felek közötti szerződésben foglalt éven belüli ütemezésnek megfelelően,
(ii) az felek közötti szerződésben meghatározott havi villamos energia igény alapján számított energiadíj 50%-át.
c) Az első számlát a villamos energiát átadó szállító (vagy szolgáltató) a tárgyhónap 15. napját követő első munkanapon nyújthatja be az átvevő szolgáltatónak. Az első számlában foglalt fizetési kötelezettséget az átvevő szolgáltató a tárgyhónap 20. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.
d) A második számla tartalmazza
(i) a felek közötti szerződésben éven belül meghatározott teljesítményigény és tartalék teljesítmény teljesítménydíjának a havi első számlában foglalt összegen túl fennmaradó 50%-át,
(ii) a csatlakozási ponton az elszámolási méréssel mért, a tárgyhó utolsó napjának 24.00 órakor leolvasott értékek alapján számított ténylegesen átvett villamos energia energiadíjának az első számlában energiadíjjal csökkentett összegét.
e) A havi második számlát a villamos energiát átadó szállító (vagy szolgáltató) a tárgyhónapot követő hónap 8. napjáig dokumentáltan nyújthatja be az átvevő szolgáltatónak. A havi második számlában foglalt fizetési kötelezettséget az átvevő szolgáltató a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.
f) Az éves végszámla tartalmazza
(i) az éves elszámolási teljesítmény teljesítménydíját, valamint
(ii) az átvevő szolgáltató által a villamos energiát átadó szállítótól (vagy szolgáltatótól) a tárgyévben ténylegesen átvett villamos energia energiadíját,
amiket csökkenteni kell a havi számlák alapján az átvevő szolgáltató által a villamos energiát átadó szállító (vagy szolgáltató) részére megfizetett összegekkel.
g) Az éves végszámlát a villamos energiát átadó szállító (vagy szolgáltató) a tárgyévet követő első hónap 8. napjáig nyújtja be az átvevő szolgáltatónak. Az éves végszámlában foglalt fizetési kötelezettségét az átvevő szolgáltató a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.
5. A szállító által vállalt garantált villamos energia átvétel szabályai
a) Az éves garantált villamos energia átvétel havi értékeinek tűrése +-15%. Az egyéb lekötések tűréseiről a felek a felek közötti szerződésben, vagy az üzemirányítás során az előző értéktől eltérően is megállapodhatnak.
b) Abban az esetben, ha a felek közötti szerződésben szereplő garantált átvételt a szállító az adott évben nem tudja teljesíteni termelőt érintő vis maior esemény vagy kényszerkiesés, vagy a termelő kérésére újraütemezett karbantartás miatti okok kivételével, a szállító a garantált átvétel elmulasztása miatt a termelő teljes megemelkedett tüzelőanyag költségét köteles megtéríteni.
6. Átvételi kötelezettség alá eső és egyéb erőművek által kiállított számlák
a) E rendelet 1. § a) és d) pontjában meghatározott erőművekben termelt és a közcélú villamosműnek átadott villamos energiára vonatkozó számlázási rendet a b)–g) pontok tartalmazzák. b) Amennyiben az átadó és átvevő közötti szerződésben meghatározott éves átadott villamos energia mennyisége a 30000 MWh-t meghaladja,
(i) az erőmű azon hónapokra vonatkozólag, amelyekben a szerződésben meghatározott maximális átadási teljesítménye 5 MW-nál nagyobb, egy részszámlát és egy havi végszámlát,
(ii) az erőmű azon hónapokra vonatkozólag, amelyekben a szerződésben meghatározott maximális átadási teljesítménye 5 MW vagy annál kevesebb, a tárgyhónapot követőleg csak havi egy számlát
állít ki az energiát megvásárló közcélú villamosmű részére.
c) Amennyiben az átadó és átvevő közötti szerződésben rögzített éves átadott villamos energia mennyisége 30000 MWh vagy annál kevesebb az erőmű havonta egy havi számlát állíthat ki az energiát megvásárló közcélú villamosmű részére.
d) A havi részszámla tartalmazza a felek közötti szerződésben meghatározott havi villamos energia mennyiség alapján számított energiadíj 50%-át.
e) A részszámlát az erőmű legelőbb a tárgyhónap 15. napját követő első munkanapon nyújthatja be a villamos energiát megvásárló közcélú villamosmű részére. A részszámlában foglalt fizetési kötelezettséget a közcélú villamosmű a tárgyhónap 20. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.
f) A havi végszámla tartalmazza a csatlakozási ponton az elszámolási méréssel mért, a tárgyhó utolsó napjának 24.00 órakor leolvasott értékek alapján számított ténylegesen átvett villamos energia díjának a részszámlában energiadíjjal csökkentett összegét.
g) A havi számla tartalmazza a csatlakozási ponton az elszámolási méréssel mért, a tárgyhó utolsó napjának 24.00 órakor leolvasott értékek alapján számított ténylegesen átvett villamos energia díját.
h) A havi végszámlát, illetve a havi számlát az erőmű a tárgyhónapot követő hónap 8. napjáig nyújthatja be az energiát megvásárló közcélú villamosmű részére. A havi végszámlában foglalt fizetési kötelezettséget a közcélú villamosmű a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.
