Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelet

a közcélú villamosművek villamos energia vásárlási árának megállapításáról1

2002.01.01.

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában, a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) 55. §-ában, valamint a VET végrehajtására kiadott 34/1995. (IV. 5.) Korm. számú rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az árak megállapítása tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §2 E rendelet hatálya az

a) átvételi kötelezettség alá eső villamos energia (4. §),

b) közcélú villamosműnek minősülő erőmű által egyedi hatósági ármegállapítás mellett eladott villamos energia (5. §),

c) szállítótól vagy szolgáltatótól szolgáltató által vásárolt villamos energia (6. §),

d) közcélú villamosmű által erőműtől vásárolt egyéb – a) és b) pont alá nem tartozó – villamos energia (7. §)

legmagasabb hatósági árának megállapítására és az árak alkalmazási feltételeire terjed ki.

Fogalommeghatározások

2. § (1) Az e rendelet alkalmazásában irányadó fogalmak magyarázatát a VET 3. §-a, az Üzemi Szabályzat, a szállító és a szolgáltatók Üzletszabályzatai, valamint ezen § (2) bekezdése tartalmazza.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) felek közötti szerződés: az(ok) a szerződés(ek), amely(ek) megkötését a termelők és a szállító számára a VET 41. § (1) bekezdése, illetve a szállító és a szolgáltatók számára a VET 42. § (2) bekezdése írja elő, s amely(ek)et a 34/1995. (IV. 5.) Korm. számú rendelet 11. § (2) bekezdése értelmében a feleknek meg kell küldeniük – az aláírást követő 15 napon belül – a Magyar Energia Hivatal számára;

b)3 hulladékégető erőmű: települési, kommunális vagy ipari hulladékot villamosenergia-termelésre felhasználó erőmű;

c)4 biogáz erőmű: minden olyan gáz, amely biológiailag lebomló szerves anyagból (a továbbiakban: biomassza) fejlődik;

d) egyedi gázerőmű: az az erőmű, amelynek energiahordozója regionális gázelőfordulásból származó, egyéb célra (ipari, kommunális stb.) tervezetten fel nem használt földgáz;

e) nyomásejtő erőmű: a földgázvezetékek tervszerű nyomáscsökkentését villamos energia termelésre (redukáló állomások) felhasználó erőmű;

f) csúcs időpontja: minden nap azon félóráját követő időpont, amikor a rendszer villamos energia igénye a legnagyobb volt;

g) csúcs félóra: a csúcs időpontját közvetlenül megelőző és követő mérési időszak közül az, amelyikben a lekötött egység kiadott energiája nagyobb volt;

h) lekötött egység: az az erőmű vagy annak bármelyik villamos energia termelő egysége, amelyre felek közötti szerződés van érvényben;

i) kiadott energia: a lekötött egység és a hálózat közötti csatlakozási ponton a termelő által a vásárlónak átadott, az Üzemi Szabályzat szerinti fogyasztásmérőkkel megállapított energia mennyiség;

j) szerződött rendelkezésre álló kiadott teljesítmény: a lekötött egység azon kiadott teljesítménye, amely a rendelkezésre álló átlagos teljesítőképesség szerződött értékénél a havi átlagos tervszerű megelőző karbantartás és a normatív kényszerkiesés miatti kiadott teljesítmény csökkenéssel nagyobb;

k) rendelkezésre álló átlagos teljesítőképesség szerződött értéke: a lekötött egység azon rendelkezésre álló átlagos teljesítőképessége, amelyet a felek közötti szerződések ilyenként meghatároznak;

l) tervszerű megelőző karbantartás miatti teljesítmény csökkenés: a lekötött egység azon teljesítmény csökkenése, amelyet a felek közötti szerződésben az erőmű és a villamos energia vásárlója ilyenként meghatároznak;

m) kényszerkiesés miatti teljesítmény csökkenés: a lekötött egység azon teljesítmény csökkenése, amelyet a felek közötti szerződésben az erőmű és a villamos energia vásárlója ilyenként meghatároznak;

n) tényleges rendelkezésre álló teljesítmény: a lekötött egység azon teljesítménye, amely a csúcs félórájában a villamos energia vásárlója rendelkezésére állt,

(i) ha a lekötött egység a csúcs félórában az üzemirányító utasítására teljes terhelésen üzemelt: a kiadott energia kétszerese,

(ii) ha a lekötött egység a csúcs félórában az üzemirányító utasítására részterhelésen üzemelt vagy annak engedélyével hideg tartalékban vagy terven felüli karbantartáson állt: megegyezik a legutolsó bejelentett teszt teljesítmény értékkel, kivéve, ha

1. a legutolsó tesztelése sikertelen volt, és még nem történt sikeres tesztelés,

2. a legutolsó teljes terhelésű üzemállapotban a tényleges rendelkezésre álló teljesítménye kisebb volt, mint az akkor érvényes legutolsó bejelentett teszt teljesítménye,

(iii) ha az (ii) 1. vagy 2. eset áll fenn: megegyezik a legutolsó – (i) szerinti – teljes terhelésű üzemállapotban elért tényleges rendelkezésre álló teljesítménnyel,

(iv) ha a teljes terhelésű üzemállapotban a lekötött egység kiadott teljesítménye nem éri el a legutolsó bejelentett teszt teljesítmény értékét: a következő sikeres tesztelésig a legutolsó teljes terhelésű üzemállapotban elért teljesítmény;

o) átlagos rendelkezésre álló teljesítőképesség: a naponta meghatározott tényleges rendelkezésre álló teljesítmény értékek adott hónapra vonatkozó számtani átlaga;

p) teszt teljesítmény: az a mért teljesítmény, amellyel az erőmű a tesztelés során legalább egy órán keresztül a csatlakozási ponton a vásárlónak rendelkezésre állt, azonban nem lehet nagyobb, mint a szerződött rendelkezésre álló kiadott teljesítmény;

q) bejelentett teszt teljesítmény: a teszt teljesítmény azon értéke, amelyet a lekötött egység üzemeltetője az üzemirányító részére teszteléssel leellenőrizhető teljesítményként bejelentett;

r) üzemirányító: az együttműködő villamos energia rendszer azon szervezete, amely a termelő, szállító és elosztó berendezések üzemállapotát az általa adott utasításokkal vagy automatikus üzemirányítással szabályozza;

s) teljes terhelés: a lekötött egységnek a felek közötti szerződésben megállapodott műszaki feltételekkel elérhető teljesítménye;

t) részterhelés: a lekötött egységnek a felek közötti szerződésben megállapodott műszaki feltételekkel elérhető maximális teljesítményénél kisebb teljesítménye;

u) hideg tartalék: a lekötött egység azon üzemállapota, amelyet az üzemirányító ilyenként engedélyez;

v) terven felüli karbantartás: a lekötött egység azon üzemállapota, amelyet az üzemirányító ilyenként engedélyez;

w)5

x)6

y) havi operatív terv: a vásárló (szállító vagy szolgáltató) által a termelőknek a lekötött egységekre vonatkozóan megküldött egyeztetett dokumentum a felek közötti szerződés szerint;7

z) garantált átvétel: a felek közötti szerződésben az egyes lekötött egységekre, naptári évekre vonatkozóan rögzített kiadott villamos energia mennyiség;

aa) bázisteljesítmény: a szolgáltató által a teljesítménylekötés évét megelőző év július 1-jétől a lekötés évének június 30-áig terjedő időszak három legmagasabb terhelési hónapjának két-két (összesen hat) – különböző napokon mért – legmagasabb értékéből számított átlagos teljesítmény;

ab) éves lekötött teljesítmény: a bázisteljesítmény alapján a szolgáltató által megadott korrigált teljesítmény;

ac) havi teljesítményigény: a szolgáltató által az éves lekötött teljesítmény értékkel egyidejűleg megadott, a következő év egyes hónapjaiban igénybe venni tervezett hatásos villamos teljesítmény nagysága havonkénti bontásban;

ad) éves elszámolási teljesítmény: a tárgyév január 1. napjának 00.00 órájától a tárgyév december 31. napjának 24.00 órájáig terjedő időszak három legmagasabb terhelésű hónapjának két-két (összesen hat) – különböző napokon mért – legmagasabb félórás értékéből számított átlagos teljesítmény;

ae) tartalék teljesítmény: a szolgáltató által a szállítótól közvetlenül vásárolt azon teljesítmény, amelyet az illetékes üzemirányító által irányított erőművek egy hétnél hosszabb időtartamú üzemzavarának esetére kötnek le;

af) csatlakozási pont: az a fizikai pont, ahol két különböző tulajdonban lévő villamosmű összekapcsolódik;

ag) üzembiztonsági tartalék: az a teljesítőképesség tartalék, amelyet az üzemirányító az Üzemi Szabályzat szerint minden naptári napra a rendszer csúcsidei teljesítménymérlegébe beállít;

ah) elszámolási mérés: az Üzemi Szabályzat szerint kialakított mérőrendszer az energiaforgalom hiteles mérésére;

ai)8 báziskihasználási óraszám: báziskihasználási óraszám: a szolgáltató által a teljesítménylekötés évét megelőző év július 1-jétől a lekötés évének június 30-áig terjedő időszak alatt vásárolt villamos energia (kWh) és a bázisteljesítmény (kW) hányadosa;

aj) mérési pont: a hálózatnak a felek közötti szerződésben meghatározott azon fizikai pontja, ahová az elszámolási mérőket tápláló áramváltókat beépítették, és ahonnan az együttes (összegzett) elszámoláshoz szükséges mérési adatokat a felek nyerik;

ak) tranzit: harmadik fél (tranzitot biztosító) tulajdonát képező hálózati elem rendelkezésre állása, illetőleg használata, amelyet a felek közötti szerződés teljesítéséhez a vevő (tranzitáló) a szerződésben kifejezetten igényel, és amelyet a vevő a tranzitot biztosító, harmadik féllel kötött külön szerződésben biztosít;

al) szigetüzem: a magyar villamos energia rendszerről leválasztottan üzemelő – külföldi vagy hazai villamosmű által ellátott – fogyasztói terület.

am)9 nagyfeszültségű vételezés: az a vételezés, amelyiknél a csatlakozási pont 120 kV, vagy nagyobb névleges feszültségen van;

an) középfeszültségű vételezés: az a vételezés, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV, vagy 1 kV-nál nagyobb, de 120 kV-nál kisebb névleges feszültségen van;

ao) kisfeszültségű vételezés: az a vételezés, amelyiknél a csatlakozási pont 1 kV-nál kisebb névleges feszültségen van;

ap)10 villamos energia fajlagos hőfelhasználása: adott erőműből, illetve erőművi gépegységből adott időszak alatt értékesített villamos energia mennyiség előállításához felhasznált tüzelőhő mennyiségének fajlagos értéke. Mértékegysége: kJ/kWh;

aq)11 hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia olyan villamos energia, amelyet a hőenergiával közösen, közös technológiai berendezésben, azonos tüzelőanyagokkal, legalább 65% éves energetikai összhatásfokkal állítanak elő.

ar)12 az erőmű (erőművi egység) átadási villamos teljesítménye: az az értékesítésre rendelkezésre álló villamos teljesítmény, amely a beépített teljesítményből az erőmű (erőművi egység) technológiai önfogyasztása és az erőmű (erőművi egység) egyéb célú saját felhasználása után a vásárló által igénybe vehető.

Általános rendelkezések

3. § (1)13 Az e rendeletben és mellékleteiben szereplő legmagasabb hatósági árakat, az azokhoz kapcsolódó áralkalmazási és fizetési feltételeket kell alkalmazni a felek által kötött – a jogszabályoknak megfelelő – egyéb megállapodás hiányában.

(2) Az árak és azok alkalmazási feltételei a csatlakozási ponton átvett villamos energiára vonatkoznak. Ha az elszámolási mérés nem a csatlakozási ponton van elhelyezve, a villamos energia mért mennyiségét a mérési és csatlakozási pont közötti szakasz hatásos veszteségével korrigálni kell. Ennek számítási módját és alkalmazási feltételeit e rendelet 8. számú mellékletének 1. pontja tartalmazza.

(3) Az e rendeletben és mellékleteiben közzétett árak (díjak) az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia árának megállapítása

4. §14 (1)15 Alaphálózatra csatlakozó erőmű esetében a szállító, elosztóhálózatra csatlakozó erőmű esetében a működési terület szerinti szolgáltató nem tagadhatja meg

a) a megújuló energiát (is) felhasználó erőműben, azaz

aa) a geotermikus erőműben,

ab) a vízerőműben,

ac) a naperőműben,

ad) a szélerőműben,

ae) a biomassza hasznosító erőműben termelt villamos energia,

af) a biogáz hasznosító erőműben

termelt villamos energia (a megújuló energia felhasználásának arányában),

b) a következő egyéb erőműben, azaz

ba) a hulladékhasznosító erőműben,

bb) az egyedi gázerőműben,

bc) a nyomásejtő erőműben

termelt villamos energia,

c) a hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia

átvételét, amennyiben az erőmű (erőművi egység) átadási villamos teljesítménye 0,1 MW-nál nagyobb [de a c) pont esetében 20 MW-nál kisebb], továbbá a hálózatra adás megfelel az ezen rendelkezés szempontjából viszonteladónak minősülő szállító, illetve szolgáltató Üzletszabályzatában és az Üzemi Szabályzatban meghatározott feltételeknek és nem tartozik az 5. § hatálya alá.

(2) A villamos energia szolgáltatója nem tagadhatja meg az (1) bekezdés a)–c) pontjának megfelelően termelt villamos energia átvételét akkor sem, ha a fenti termeléshez tartozó átadási villamos teljesítmény 0,1 MW-nál nem nagyobb, de az erőművet 1997. január 1-je előtt helyezték üzembe és a hálózatra adás megfelel az ezen rendelkezés szempontjából viszonteladónak minősülő szállító, illetve szolgáltató Üzletszabályzatában és az Üzemi Szabályzatban meghatározott feltételeknek.

(3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott villamos energia átvételéért a termelő részére fizetendő legmagasabb hatósági árakat e rendelet 1. számú melléklete, az árak megállapításának és az árak alkalmazási feltételeinek meghatározásához az egyes időzónák időtartamát e rendelet 7. számú melléklete, az áralkalmazási feltételeket e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott villamos energia esetében a csatlakozási ponton átadott villamos energia feszültségszintje feltranszformálást tesz szükségessé, az 1. számú mellékletben szereplő díjtételek közül a feltranszformálás utáni feszültségszinthez tartozó díjtételeket kell legmagasabb hatósági árakként alkalmazni külön mérés alapján.

(5) Amennyiben az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott villamos energiát a szolgáltató veszi át, úgy a kötelező villamos energia átvételhez kapcsolódóan árkiegészítő díj illeti meg, amelyet a szállító tartozik megfizetni a szolgáltatónak e rendelet 6. és 8. számú melléklete szerint.

(6)16 A villamos energiára vonatkozó – az (1)–(2) bekezdés szerinti – átvételi kötelezettséget a villamos energia termelőjének kell hitelt érdemlően igazolnia minden olyan adatnak a villamos energia átvevője számára történő egyidejű megküldésével, amelyből az átvételi kötelezettség ténye egyértelműen megállapítható.

(7)17 Amennyiben bármely, az átvételi kötelezettséget érintő körülmény megváltozik, a villamos energia termelője köteles haladéktalanul értesíteni a villamos energia átvevőt. Ezen értesítésnek tartalmaznia kell minden olyan adatot, melynek felhasználásával az esetlegesen szükségessé váló visszamenőleges elszámolás a felek között végrehajtható.

Közcélú villamosműnek minősülő erőmű által egyedi hatósági ármegállapítás mellett eladott villamos energia átvételi árának megállapítása18

5. § (1)19 A közcélú villamosműnek minősülő erőműben termelt villamos energiának a szállító vagy szolgáltató közcélú hálózatára történő átadása esetén – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – teljesítménydíjas árszabást kell alkalmazni a felek közötti szerződések szerint az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott erőművekre, illetve erőművi gépegységekre.

(2)20 A szállító nem tagadhatja meg a villamos energia hatósági árainak, valamint a közcélú villamosművek és hőtermelő létesítményeik (fűtőműveik) által értékesített melegített víz és gőz árának szabályozásáról szóló 45/2000. (XII. 21.) GM rendelet 3. § (3) bekezdésében említett azon villamos energia és rendelkezésre álló kapacitás átvételét, amely a biztonságos közüzemi szolgáltatás fenntartása érdekében minimálisan szükséges.

(3)21 A teljesítménydíjas árszabás alkalmazási feltételeit a (4)–(14) bekezdések tartalmazzák.

(4)22 A teljesítménydíjas árszabás szerint a szerződés időtartamára lekötött (igénybe vehető) éves átlagos teljesítmény (kW) után rendelkezésreállási díjat, az átadott (teljesített) villamos energia mennyiségéért (kWh) energiadíjat kell fizetni.

(5)23 Az atomerőmű által a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba más jogszabály alapján teljesítendő befizetések fedezetére a szállító nukleáris alapképzési díjat köteles fizetni az atomerőmű részére.

(6)24 A rendelkezésre állási díj éves díj, a nukleáris alapképzési díj havi díj.

(7)25 A (4)–(5) bekezdésekben szereplő díjak kiszámítását, valamint az elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat és áralkalmazási feltételeket e rendelet 5. és 8. számú melléklete tartalmazza.

(8) A villamos energia vásárlójának a rendszerirányítási szolgáltatásokért az alábbi kiegészítő díjakat kell alkalmaznia:

(i) indítási díj: a termelő egységek üzemirányító által elrendelt leállítás utáni indításának többletköltségeire az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott értékkel;

(ii) primer tartalék tartási díj: az üzemirányító által lekötött primer tartalék miatt ki nem használt tényleges rendelkezésre álló teljesítménnyel termelhető villamos energia mennyiség árösszegének 1%-a;

(iii) szekunder tartalék tartási díj: az üzemirányító által lekötött szekunder tartalék miatt ki nem használt tényleges rendelkezésre álló teljesítménnyel termelhető villamos energia mennyiség árösszegének 1%-a;

(iv) meddőenergia nyelési díj: az üzemirányító által elrendelt meddőenergia nyelés mennyiségének számértékével megegyező wattos energiamennyiség árösszegének 1%-a;

(v) black start díj: a hálózat nélküli önálló indulásra alkalmas erőművek részére az ezzel összefüggő többletköltségekre az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott értékkel;

(vi) szabályozási díj: a gyorsan szabályozható termelőknek az üzemirányító által elrendelt, gyors, a teljes szabályozási tartományt befutó terhelésváltoztatásokért az e rendelet 5. számú mellékletének 5. pontja szerint meghatározott értékkel.

(9)26 Azon erőművek esetében, amelyek évente 100 kt-nál nagyobb mennyiségű fűtő- és erőművi tüzelőolajat használnak fel, az e rendelet 5. számú mellékletének 7. pontja szerinti árkülönbözeti kiegészítő díjat (ÁKD) kell alkalmazni. Az ÁKD kiszámítását az erőműnek kell elvégeznie az ellenőrzés lehetőségének a szerződő fél, valamint a Magyar Energia Hivatal számára való biztosítása mellett.

(10) A villamos energia rendszer rugalmasságának növelésére, a legkisebb költség elvének ösztönző betartására a (11) bekezdés szerinti bónus, málus díjelemeket kell alkalmazni az e rendelet 5. számú mellékletének 6. pontja szerinti módon.

(11) Bónusok

a) csúcsidei teljesítménynövelésért,

b) karbantartás átütemezésért,

c) völgyidőszaki teljesítmény csökkentésért,

d) csúcsidőszaki termelés növelésért,

málusok
e) üzemirányítói utasítástól való eltérésért,
f) a szerződötthöz képesti termelés elmaradásért,
g) üzemirányítóval nem egyeztetett tevékenységért
járnak.
(12) A szolgáltató hálózatához csatlakozó erőmű (gépegység) – rendszerérdekből szállító által végzett – rendszerszintű üzemirányítással történő szabályozása esetén a termelő és a szállító között kerül sor az elszámolásra.
(13) Ha egy erőmű az általa termelt villamos energia egy részét a mérési pont után saját maga, vagy bányája részére – ezek önfogyasztásának kielégítése céljából – használja fel, akkor a kiadott teljesítményt és energiamennyiséget az önfogyasztást is figyelembe vevő együttes (összegzett) mérés alapján kell elszámolni.
(14) Az erőművek részére fizetendő legmagasabb hatósági árakat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A szállítótól vagy szolgáltatótól szolgáltató által vásárolt villamos energia árának megállapítása

6. § (1) A szállítótól vagy szolgáltatótól szolgáltató által történő villamos energia vásárlás esetén teljesítménydíjas árszabást kell alkalmazni.

(2) A szolgáltató által szállítótól vásárolt villamos energiáért fizetendő legmagasabb (nagykereskedelmi) hatósági árakat (díjtételeket) e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A szolgáltató által szolgáltatótól vásárolt villamos energia legmagasabb hatósági árait (díjtételeit) az e rendelet 3. számú mellékletében szereplő árak (díjtételek) 1,1-szeres beszorzásával kell kiszámítani.

(3) A teljesítménydíjas árszabás áralkalmazási feltételeit a (4)–(9) bekezdések, az áralkalmazás, a díjak kiszámításának és elszámolásának részletes szabályait e rendelet 6. és 8. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az árak megállapításának és az árak alkalmazási feltételeinek meghatározásához az egyes időzónák időtartamát e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

(5) A teljesítménydíjas árszabás szerint az elszámolási időtartamra a lekötött, illetve az elszámolási teljesítmények és tartalék teljesítmények (kW) után teljesítménydíjat, a vásárolt villamos energia mennyiségéért (kWh) energiadíjat kell fizetni.

(6) A vásárolt villamos energia mennyisége után külön csúcsidőszakra és külön csúcsidőn kívüli időszakra energiadíjat kell fizetni.

(7) Az elszámolás alapja az Üzemi Szabályzatban szabályozott módon kialakított elszámolási méréssel mért érték.

(8) A szolgáltató egyidejűleg több csatlakozási (mérési) ponton történő vásárlása esetén a teljesítménydíjat és az energiadíjat együttes (összegzett) elszámolás alapján kell megfizetni.

(9) A szolgáltató tartalék teljesítményt az általa üzemirányított erőművek egy hétnél hosszabb üzemzavar vagy karbantartás miatti leállítására vehet igénybe. Az egy hétnél rövidebb üzemzavarok miatti tartalék teljesítmény igényt a tartalék teljesítmény nagyságának tervezésénél nem kell figyelembe venni és ezért nem kell tartalék teljesítménydíjat fizetni. A tartalék teljesítmény igénybevételénél az erőművek tüzelőanyag korlátozás vagy hiány miatti leállítása nem minősül üzemzavarnak.

Közcélú villamosmű által erőműtől vásárolt

egyéb villamos energia árának megállapítása

7. §27 (1) Ezen § hatálya alá tartozik az erőművek (beleértve a nem engedélyköteles, valamint a saját használatú villamosműveket is) által közcélú villamosműnek értékesített azon villamos energia, amelyre nem terjed ki e rendelet 4. és 5. §-a.

(2) Az (1) bekezdés szerinti villamos energia legmagasabb hatósági árait e rendelet 1. számú melléklete, az árak megállapításának és az árak alkalmazási feltételeinek meghatározásához az egyes időzónák időtartamát e rendelet 7. számú melléklete, az áralkalmazási feltételeket e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.

(3) Amennyiben a csatlakozási ponton átadott villamos energia feszültségszintje feltranszformálást tesz szükségessé, az 1. számú mellékletben szereplő díjtételek közül a feltranszformálás utáni feszültségszinthez tartozó díjtételeket kell legmagasabb hatósági árakként alkalmazni külön mérés alapján.

Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az ipari és kereskedelmi miniszternek a közcélú villamosművek villamos energia vásárlási árának megállapításáról szóló 51/1995. (X. 13.) IKM rendeletben, valamint az azt módosító 10/1996. (II. 27.) IKM rendelete – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – hatályát veszti.

(2) A rendeletben foglalt árakat (díjakat) első alkalommal az 1997. január 7-e utáni első mérést (leolvasást) követően vásárolt villamos energia elszámolásánál kell alkalmazni.

(3) A leolvasástól függő értékeknél a hatálybalépés utáni első mérést (leolvasást), a leolvasástól nem függő értékeknél az 1997. január 7-ét megelőző időszakra a 10/1996. (II. 27.) IKM rendelettel módosított 51/1995. (X. 13.)28 IKM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A hatálybalépést követően a villamos energia eladója (vagy megbízottja) a felek közötti szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult egyszeri külön mérőleolvasást végezni vagy kérni.29

(5) A rendeletben közzétett árak a hatálybalépés előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve, ha a felek közös megegyezéssel a szerződésben kikötött árat fenntartják, vagy azt a rendelet szerinti legmagasabb hatósági árnál alacsonyabb árra változtatják.

1. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez30

Közcélú villamosmű által erőműtől nem egyedi ármegállapítás mellett vásárolt villamos energia legmagasabb hatósági árai

1. A 4. § (1) bekezdésének c) pontjában, (2) bekezdésében, valamint a 7. §-ban meghatározott, nem menetrend szerint átadott villamos energiára vonatkozó legmagasabb hatósági árak:

Ft/kWh

A vételezés feszültségszintje

Nagyfeszültségű

Középfeszültségű

Kisfeszültségű

Csúcsidőszak

18,05

19,85

20,75

Völgyidőszak

11,30

12,45

13,00

2. A 4. § (1) bekezdésének c) pontjában, (2) bekezdésében és a 7. §-ban meghatározott, menetrend szerint átadott villamos energiára, valamint a 4. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában meghatározott, átvételi kötelezettség alá eső (menetrendtől független) villamos energiára vonatkozó legmagasabb hatósági árak:

Ft/kWh

A vételezés feszültségszintje

Nagyfeszültségű

Középfeszültségű

Kisfeszültségű

Csúcsidőszak

19,00

20,90

21,85

Völgyidőszak

11,90

13,10

13,70

2. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez31



Közcélú villamosműnek minősülő erőművekben termelt villamos energia legmagasabb egyedi hatósági árai
1. Általános díjak

Sor-
szám

Termelő (lekötött) egység megnevezése

Rendelkezésreállási díj

Energiadíj

Indítási díj (meghatá-
rozott állásidő után)

E Ft/MW/év

fillér/kWh

E Ft/indítás

1.

Bakonyi Erőmű Rt.

1.a

Ajkai Hőerőmű

1.aa

I–IV. blokkok

–

1379

–

1.ab

V–VI. blokkok

66 711

1683

202

1.b

Inotai Hőerőmű

54 945

1634

201

2.

AES Borsodi Energetikai Kft.

2.a

Borsodi Hőerőmű

2.aa

I–IV. blokkok

66 711

1120

167

2.ab

V–X. blokkok

–

1379

–

2.b

Tiszapalkonyai Hőerőmű

2.ba

I–III. blokkok

61 265

1204

401

2.bb

V–VII. blokkok

–

1379

–

3.

Budapesti Erőmű Rt.

3.a

Kelenföld GT2

53 354

686

2881

3.b

Újpesti Erőmű

47 176

735

–

4.

Csepeli Áramtermelő Rt.

4.a

feltételes energiadíj (FED) alkalmazása esetén

41 734

801

5611

4.b

feltételes energiadíj (FED) alkalmazása nélkül

41 734

825

5611

5.

Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft.

43 431

720

–

6.

Dunamenti Erőmű Rt.

6.a

C blokk

5 016

1163

1644

6.b

F blokk

13 459

884

10672

6.c

G1 blokk

15 780

585

–

6.d

G2 blokk

30 654

801

2801

7.

EMA-Power Kft.

–

1065

–

8.

Mátrai Erőmű Rt.

1812

8.a

I–II. blokkok

17 015

807

–

8.b

III–V. blokkok

41 633

557

–

9.

Paksi Atomerőmű Rt.

45 749

81

–

10.

Pannonpower Rt.

1061

10.a

III. blokk

–

1016

–

10.b

IV–V. blokkok

58 880

984

–

11.

AES-Tisza Erőmű Kft.

11.a

retrofit I. ütem befejezése előtti állapotú blokkok

13 459

873

1066

11.b

retrofit I. ütem befejezése utáni állapotú blokkok

14 034

873

1066

12.

Vértesi Erőmű Rt.

12.a

Bánhidai Erőmű

36 968

840

2373

12.b

Tatabányai Fűtőmű

66 605

799

–

12.c

Oroszlányi Erőmű

39 590

977

1897
1 Az indítási díj földgáz tüzelőanyagra és kombinált ciklusra vonatkozik 24–48 óra állásidő után.
2 48–72 óra állásidő után.
2. Egyéb díjak

Sor-
szám

Társaság

Díjfajta

Díjtétel

Mértékegység

1.

Paksi Atomerőmű Rt.

Nukleáris alapképzési díj

1433,3

M Ft/hó

2.

Dunamenti Erőmű Rt.
F blokkok

Black start díj

71

M Ft/év

3.

AES Borsodi Energetikai Kft.
Tiszapalkonyai Hőerőmű
V–VII. blokkok

Kiegészítő energiadíj (az ,,1. Általános díjak” táblázat 2.bb sorában feltüntetett energiadíjon felül)

431

fillér/kWh

4.

Bakonyi Erőmű Rt.
Ajkai Hőerőmű
I–IV. blokkok

Kiegészítő energiadíj (az ,,1. Általános díjak” táblázat 1.aa sorában feltüntetett energiadíjon felül)

361

fillér/kWh

5.

AES Borsodi Energetikai Kft.
Borsodi Hőerőmű
V–X. blokkok

Kiegészítő energiadíj (az ,,1. Általános díjak” táblázat 2.ab sorában feltüntetett energiadíjon felül)

538

fillér/kWh
3. Feltételes energiadíj

Társaság

Díjtétel

Mértékadó
terhelési állapot

Indokolt
félórás minimális terhelési állapot

Csepeli Áramtermelő Rt.

3 fillér/kWh

83,6%

65%

3. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez32


A szolgáltató által a szállítótól vásárolt villamos energia legmagasabb hatósági (nagykereskedelmi) árai
1. Teljesítménydíj: 24 777 Ft/kW/év
2. Energiadíjak:
csúcsidőszak: 9,29 Ft/kWh
völgyidőszak: 5,79 Ft/kWh

4. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez33

5. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez

Közcélú villamosműnek minősülő erőmű által egyedi hatósági ármegállapítás mellett eladott villamos energia áralkalmazási feltételei34

1. Általában:

a) Az e rendelet 2. számú mellékletében szereplő termelő egységekre egyedi ár kerül meghatározásra.
b) A vásárló által a havi operatív terv alapján, vagy az üzemirányító által közvetlenül megvásárolt többletkapacitás és villamos energia ára a termelő ajánlatában szereplő vagy kölcsönösen kialkudott rendelkezésreállási díj és energiadíj. Ezek számértékei meg kell, hogy feleljenek a VET 55. § (1) bekezdésének és nem lehetnek magasabbak, mint a jelen rendelet 2. számú mellékletében kihirdetett árak.

2. Rendelkezésreállási díj

a) A felek közötti szerződés keretében, valamint a havi tervezés vagy üzemirányítás során lekötött többletkapacitásokat és azok rendelkezésre állását külön kell nyilvántartani és elszámolni.

b) A rendelkezésreállási díjat (RD) ezer forintban kifejezve egy lekötött egységre vonatkozóan – a külön nyilvántartott lekötött kapacitásokra havonta – bármely hónapra az alábbiak szerint kell kiszámítani:
RD = P X RDa X nhó/név
ahol
P: átlagos rendelkezésre álló teljesítőképesség MW-ban kifejezve,
RDa: az alap rendelkezésreállási díj E Ft/MW.év-ben kifejezve, a jelen rendelet 2. számú melléklete szerint,
nhó: az adott hónap naptári napjainak száma,
név: az adott év naptári napjainak száma (365 vagy 366).

c) Az átlagos rendelkezésre álló teljesítőképesség a felek közötti szerződésben, vagy a havi operatív tervben szereplő értéket csak akkor haladhatja meg, ha a szállító a többletteljesítményt a havi tervezés vagy az üzemirányítás során a termelő felajánlása alapján dokumentáltan lekötötte.

d) A termelő által a felek közötti szerződéshez képest az éves tervezés során felajánlott és a szállító által lekötött többletkapacitás rendelkezésreállási díja a jelen rendelet 2. számú melléklet szerinti rendelkezésreállási díj 20%-a.

e) Az ily módon lekötött kapacitás tesztelhető, és hiánya esetén a málusokat érvényesíteni kell. A lekötött többletkapacitások tényleges igénybevétele esetén az igénybevétel napjára a jelen rendelet 2. számú melléklet szerinti rendelkezésreállási díj 80%-át is meg kell téríteni.

f) Az év közbeni, nem a szállító kérésére történt karbantartásrövidítésből adódó többletkapacitások igénybevételéért a 2. számú melléklet szerinti rendelkezésreállási díj 10%-a illeti meg az eladót.
3.35

4. Energiadíj (ED)

a)36 A havi energiadíj (ED) forintban kifejezve:

ED = (M – Mt) x EDr + Mt x EDt + Mk x EDk + FED

ahol:
M: az adott elszámolási időszakban az elszámolási méréssel mért kiadott villamos energia mennyisége (kWh),
Mt: az adott elszámolási időszakra vonatkozóan az energiadíjtól eltérő díjtételű külön megállapodások alapján kiadott villamos energia mennyisége (kWh),
EDr: az energiadíj Ft/kWh-ban kifejezve az e rendelet 2. számú mellékletének 1. pontja szerint,
EDt: a külön megállapodások alapján lekötött villamos energia energiadíja Ft/kWh-ban kifejezve,
Mk: az e rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szerint kiegészítő energiadíjra jogosult erőművek (erűművi egységek) által kiadott villamos energia mennyisége az adott elszámolási időszakban (kWh),
EDk: a kiegészítő energiadíj Ft/kWh-ban kifejezve az e rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szerint,
FED:37 az e rendelet 2. számú mellékletének ,,3. Feltételes energiadíj'' pontjában meghatározott díjtétel és terhelési állapotok alapján számított feltételes energiadíj forintban kifejezve.
A feltételes energiadíj (FED) a termelő erre vonatkozó, fél évre szóló választása alapján és csak abban az esetben fizetendő, ha a 2. számú melléklet 3. pontjában meghatározott erőmű gázturbinái – bizonyíthatóan a teherelosztó intézkedései következtében – bármely félórás mérést tekintve az ugyanazon 3. pont alatt megjelölt ,,Mértékadó terhelési állapot''-nál alacsonyabb terheléssel üzemeltek és csak annyi kWh után, amennyit az erőmű ilyen alulterhelt állapotban termelt.''
A feltételes energiadíj (FED) meghatározásához a 2. számú melléklet 3. pontjában meghatározott díjtételt annyival kell megszorozni, ahány százalékponttal a ,,Figyelembe veendő terhelési állapot'' kisebb a ,,Mértékadó terhelési állapot''-nál.
A ,,Figyelembe veendő terhelési állapot'' meghatározásához a gázturbinák által a félórás mérések alapján kiadott villamos teljesítményt el kell osztani az erőmű aktuális rendelkezésre álló változó teljesítményének meghatározásához – a gázturbinák jelleggörbéi alapján – használt gázturbina teljesítménnyel.
A gázturbináknak a 2. számú melléklet 3. pontjában megjelölt ,,Indokolt félórás minimális terhelési állapot''-ánál alacsonyabb terhelése esetén a feltételes energiadíj (FED) mértékét az ugyanazon 3. pont alatt megjelölt díjtétel (fajlagos feltételes energiadíj) kétszeresének figyelembevételével kell meghatározni.

b) Ha egy adott elszámolási időszakban több kiegészítő megállapodás alapján történik átvétel, akkor először a felek közötti szerződések alapján – a garantált átvétel felett – lekötött többlet termeléseket kell figyelembe venni, és így kell meghatározni a garantált átvételből kiadott villamos energia mennyiségét. Ebben az esetben az előbbi képletben az Mt, illetve az Mt X EDt értékét minden többletlekötésre külön kell figyelembe venni.

5. Szabályozási díj

A gyorsan szabályozható termelőknek a rendszerszintű üzemirányító által elrendelt, gyors, teljes szabályozási tartományt befutó terhelésváltoztatásokért az alábbi díjat (TSZD) lehet fizetni (Ft):

TSZD = (P2szab / 120) X (1/k11 - 1/k12) X n X ED1 X 1000
ahol

Pszab: a vállalt szabályozási tartomány (MW),
n: gyors terhelésváltoztatások száma (db),
ED1: csúcsidei nagykereskedelmi energiadíj jelen rendelet 3. számú melléklete szerint (Ft/kWh),
k11: átlagos szabályozási sebesség (MW/perc), értéke a felek közötti szerződésben kerül meghatározásra,
k12: vállalt szabályozási sebesség (MW/perc) az előbbi tartományban, értéke a felek közötti szerződésben kerül meghatározásra.

6. Bónusok, málusok

a)38 Bónus a csúcsidei teljesítmény növeléséért:

Amennyiben az erőmű a napi csúcsidei teljesítőképesség vállalásánál – az üzemirányító kérésére, rövid ideig – a bejelentett teszt teljesítménynél nagyobb teljesítménnyel üzemel, erre az időszakra többlet rendelkezésreállási díj illeti meg. Ennek számítása:

dKi = Σ dTITi X ti X (RD / 8760 ) X (kp – 1) [Ft]
i=1-től j-ig

ahol

j: havi elismert többlet rendelkezésre állások száma,
ti: a többletteljesítményen történő esetenkénti üzemidő [h],
dTITi: esetenkénti többlet tényleges rendelkezésre álló teljesítmény elismert értéke [MW],
kp: tényező, értéke: 1,15
RD: 39éves rendelkezésreállási díj az adott lekötött egységre a 2. számú melléklet szerint [Ft/kW, év],
dKi: többlet rendelkezésreállási díj.


b) Bónus a karbantartás átütemezéséért:

Amennyiben az erőmű rendszerérdekből – az üzemirányító kérésére – a karbantartási programját átütemezi, rövidíti, az e miatti tényleges rendelkezésre álló teljesítmény növekedését a szerződés szerinti rendelkezésreállási díjjal időarányosan, többlet rendelkezésreállási díj illeti meg az alábbiak szerint:

dKTMK átüt = Σ dTITTMK áti X (RD / név) X kk [Ft]
i=1-től j-ig

ahol

j: azon esetek száma, amikor az adott hónapban a fenti címen többlet teljesítmény jelentkezik,
dTITTMK áti: a karbantartás átütemezés miatt létrejövő napi többlet tényleges rendelkezésre álló teljesítmény az i-edik napon [MW],
dKTMK átüt: a karbantartás átütemezés eredményeként kifizetendő többlet rendelkezésreállási díj az adott hónapban,
név: naptári napok száma az adott évben,
kk: tényező, értéke: 1,1.

Az átütemezés nem járhat a karbantartás elhagyásával. A karbantartás átütemezés, rövidítés alkalmazásának eseteiben az üzemirányító és a termelő közösen és egyedileg dönt.


c) Bónus völgyidőszaki teljesítmény csökkentésért:

Amennyiben az erőmű – az üzemirányító kérésére – a minimális terhelésű időszakban az adott üzemállapothoz tartozó, műszakilag tartósan megengedhető, hosszú távú szerződésben rögzített minimális terhelés alatti teljesítménnyel üzemel, az így meg nem termelt energiáért a következő energiadíjat kapja:

dKtmin = Σ dWmini X (ED - EDatom) / 2 [Ft]
i=1-től k-ig

vagy

dKtmin = Σ DWmini X 4 X RD / 8760 [Ft]
i=1-től k-ig

ahol

dKtmin: a tartós minimum alatti üzemelésért járó többlet energiadíj összege [Ft],
dWmini: a tartós minimum alatti üzemirányító által termelővel egyeztetetten elismert meg nem termelt villamos energia mennyisége [kWh],
ED: az adott lekötött egység energiadíja a 2. számú melléklet szerint [Ft/kWh],
k: az elismert terheléscsökkentések száma,
EDatom: az atomerőművi lekötött egység energiadíja a 2. számú melléklet szerint [Ft/kWh],
RD: éves rendelkezésreállási díj az adott lekötött egységre a 2. számú melléklet szerint [Ft/kW, év].


d) Bónus csúcsidőszaki termelés növelésért:

Amennyiben az erőmű – az üzemirányító kérésére – a villamos energia rendszer teljesítményhiányos időszakában a normál üzemállapothoz képest többlet villamos energiát termel, a megtermelt villamos energiáért az alábbi többlet energiadíjat kapja:

dKmax = Σ dWmaxi X ED X (ko–1) [Ft]
i=1-től k-ig
ahol

dKmax: a többlet termelésért járó többlet energiadíj [Ft],
dWmax: az üzemirányító által a termelővel egyeztetetten elismert többlet villamosenergia-termelés [kWh],
k: az elismert többlettermeléses alkalmak száma,
ED: a lekötött egység energiadíja a 2. számú melléklet szerint [Ft/kWh],
ko: tényező, értéke: 1,05.

e) Málus üzemirányítói utasítástól való eltérésért

Amennyiben a termelő az üzemirányító által megadott menetrendtől az üzemirányító tájékoztatása és hozzájárulása nélkül szándékosan eltér és ezzel rendszerszintű többletköltségeket okoz az alábbi kifejezéssel számított többletenergia díjat kell a termelőnek a szállító részére fizetnie. A menetrendtől való elmaradásnál a számítást a menetrendtől való eltérést megvalósító egységre vonatkozó energiadíjjal, a menetrend túllépését az atomerőmű energiadíjával kell számolni az alábbi képlet szerint:

DKmr = SUM DWmri+ X kei+ + SUM DWmrj- X kej- [Ft]
i=1-től n-ig j=1-től m-ig

DKmr: a havi energiadíjat csökkentő összeg a menetrend be nem tartásáért [Ft],
n: a menetrendtől való pozitív eltérések száma az adott hónapban (db),
m: a menetrendtől való negatív eltérések száma az adott hónapban (db),
Wmri+: az esetenkénti menetrendtől való eltérés üzemirányító által dokumentált pozitív értéke [kWh],
Wmrj-: az esetenkénti menetrendtől való eltérés üzemirányító által dokumentált negatív értéke [kWh],
kei+: az atomerőművi lekötött egység energiadíja, jelen rendelet 2. számú melléklete szerint [Ft/kWh],
kej-: a menetrendtől való eltéréssel érintett lekötött egység energiadíja, jelen rendelet 2. számú melléklete szerint [Ft/kWh].

f) Málus a szerződötthöz képesti termelés elmaradásért

Amennyiben a lekötött egység átlagos rendelkezésre álló teljesítőképessége a havi operatív tervvel visszaigazolt értéktől elmarad, a termelőnek az alábbi többlet energia díjat kell visszatérítenie a szállító részére:

DKW = –DWk X AED [Ft]

ahol

DWk = DIThavi X hhónap X kk X 1000 [kWh]

és

DIThavi: az átlagos rendelkezésre álló teljesítmény tényleges és szerződött havi értéke közötti különbség [MW],
hhónap: a hónap óráinak száma [h],
kk: kihasználási tényező, az elmaradással érintett lekötött egységre vonatkozó a havi operatív tervben lekötött összes havi átvétel osztva a rendelkezésre álló átlag teljesítőképesség szerződött értékéből a hónap óráinak figyelembevételével számított maximális kiadható villamos energia mennyiséggel,
AED: a helyettesítő lekötött egység és az eltérést megvalósító lekötött egység (az adott erőmű) energiadíjának különbsége, jelen rendelet 2. számú melléklete alapján számítva [Ft/kWh]. Ha AED értéke negatív, a számítást nem kell elvégezni.
DWk: a ki nem adott villamos energia havi mennyisége [kWh],
DKW: a havi energiadíjat csökkentő összeg [Ft].

Ha a helyettesítő erőmű nem határozható meg, az adott időszakra vonatkozó csúcsidei nagykereskedelmi energiadíj és az érintett erőmű energiadíjának különbségét kell figyelembe venni.

g) Málus az üzemirányítóval nem egyeztetett tevékenységért

Arra az időszakra, amikor szándékos tevékenység (a karbantartás engedélyezettől eltérő időpontban való megkezdése, a karbantartás elhúzódásának be nem jelentése, vagy más, az üzemirányítóval nem egyeztetett üzemviteli tevékenység) miatt a lekötött egység teljesítménye nem áll rendelkezésre, vagy az előbbi okok, illetve tüzelőanyaghiány miatt abból energia nem adható ki, a rendelkezésreállási díj és az energiadíj jelen rendelet 5. számú melléklete szerinti havi értékét csökkenteni kell.

(i) rendelkezésreállási díj csökkentésének mértéke:

DKkieg = SUM DITbi X (RDa / 24 / név) X ti X KT [Ft]
i=1-től j-ig
ahol

DITbi:
a lekötött egység be nem jelentett tényleges rendelkezésre álló teljesítmény csökkenése [MW],
ti: a teljesítőképesség csökkenés időtartama alkalmanként [h],
DKkieg: a havi rendelkezésreállási díjat csökkentő összeg [Ft],
kT: tényező, értéke: 3
j: az esetek száma a hónapban (db).
(ii) az energiadíj csökkentésének mértéke

DKkiegb = DWkb X AED X kW [Ft]
ahol

Wkb = SUM DITbi X ti X 1000 [kWh]
i=1-től j-ig

és

j: az egy hónapon belüli esetek száma (db),
ti: a teljesítőképesség csökkenés időtartama alkalmanként [h],
DITbi: a lekötött egység be nem jelentett tényleges rendelkezésre álló teljesítmény csökkenése [kW],
DWkb: a kiadott villamos energia csökkenése a szándékos tevékenység miatt [kWh],
DKkiegb: a havi energiadíjat csökkentő összeg a szándékos tevékenység miatt [Ft],
kW: tényező, értéke: 2,0
AED: az üzemirányító által igénybe vett helyettesítő erőmű és a lekötött egység jelen rendelet 2. számú melléklete szerinti energiadíjának különbsége (Ft/kWh). Ha AED értéke negatív, a számítást nem kell elvégezni.
h)40

i) A bónus, málus esetek alkalmazását az üzemirányítónak kell minősítenie és az a)–h) pontok alapján számított díjak alkalmazását kezdeményeznie. A bónus, málus esetek alapján fizetendő, illetve térítendő díjakat a végszámlában jogcímenként összevontan kell feltüntetni.
7.41 Árkülönbözeti kiegészítő díj (ÁKD)
a) Az árkülönbözeti kiegészítő díj a villamosenergia-termeléshez felhasznált, indokolt havi fűtőolaj és erőművi tüzelőolaj mennyiség alapján fizetendő. Az indokolt havi fűtőolaj és erőművi tüzelőolaj mennyiségét a tárgyhóban értékesített villamos energia mennyiségéből és a Magyar Energia Hivatal által indokoltként elismert fajlagos tüzelőhő-felhasználásból adódó szorzatból kiindulva kell meghatározni, csökkentve ezen szorzat értékét a tárgyhavi igazolt földgáz hőfelhasználással.
aa) A Magyar Energia Hivatal által indokoltként elismert fajlagos tüzelőhő-felhasználás: 9910 kJ/kWh.
ab) Az aa) pontban feltüntetett értéktől az elszámolás során a felek eltérhetnek, ha az erőmű
– független szakintézmény által végzett blokkterhelési jelleggörbére illesztett másodfokú polinom szerinti, a félórás mérések terhelési állapotaihoz tartozó fajlagos tüzelőhő-felhasználási értékek és az adott félórában értékesített villamos energia mennyiségek szorzatával számított tárgyhavi blokkátlagainak mennyiségre súlyozott átlagán alapuló elszámolást választ, és
– a fentieknek megfelelő elszámolásra vonatkozó szándékát a szállítónak bejelenti.
Ebben az esetben a félórás mérésen alapuló elszámolás a bejelentést követő hónap első napjától alkalmazható.
ac) Az elszámolási módok közötti választás az erőművet fél éven belül egyszer illeti meg.
b) Az árkülönbözeti kiegészítő díjat a ba)–bc) pontok szerint kell kiszámítani.
ba) A tárgyhavi árkülönbözeti kiegészítő díj (ÁKD) összege (Ft):
ÁKD = OK – (VED – TFG * GÁ)
ahol
OK: a tárgyhónapban felhasznált fűtő- és erőművi tüzelőolaj – bb) pont szerint számított – indokolt költsége (Ft);
VED: a tárgyhónapban értékesített villamos energia energiadíjából származó árbevétel (Ft);
TFG: a tárgyhónapban értékesített villamos energia termeléséhez felhasznált földgáz hőmennyisége (GJ);
GÁ: a tárgyhónapban érvényes hatósági gázár (az esetleges, tárgyhóban fizetett földgáz teljesítménydíjjal együtt számolva) (Ft/GJ).
bb) A tárgyhónapban felhasznált fűtő- és erőművi tüzelőolaj indokolt költsége (Ft):
OK = (F * VE – TFG) * qOK
ahol
F: indokolt fajlagos tüzelőhő-felhasználás (GJ/kWh);
VE: a tárgyhónapban kiadott villamos energia mennyisége (kWh);
qOK: a tárgyhónapban rendelkezésre álló fűtő- és erőművi tüzelőolaj – bc) pont szerint számított – átlagos egységára (Ft/GJ).
bc) A tárgyhónapban rendelkezésre álló fűtő- és erőművi tüzelőolaj átlagos egységára (Ft/GJ):
qOK = (OKK+ΣiOKi) / (TFOK+ΣiTFOi)
ahol
OKK: a fűtő- és erőművi tüzelőolaj tárgyhavi nyitókészletének értéke (Ft);
ΣiOKi: a tárgyhónapban különböző szerződések alapján vásárolt fűtő- és erőművi tüzelőolaj összesített beszerzési értéke (Ft);
TFOK: a fűtő- és erőművi tüzelőolaj tárgyhavi nyitókészletének hőmennyisége (GJ);
ΣiTFOi: a tárgyhónapban különböző szerződések alapján vásárolt fűtő- és erőművi tüzelőolaj összesített hőmennyisége (GJ).
c) Ha az ÁKD b) pont szerint kiszámított értéke pozitív, azt a villamos energia vásárlója ellenkező esetben a villamos energia eladója köteles megfizetni a jogosult által kiállított számla alapján.
d) A 2002. januári energiadíjakban figyelembe vett fűtő- és erőművi tüzelőolajár (nehéz fűtőolaj [F100/200], erőművi tüzelőolaj [ETO/LFO] és középnehéz fűtőolaj [F90/160]): 870 Ft/GJ.


8.42 Nukleáris alapképzési díj:
a) A nukleáris alapképzési díjat az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 62. és 63. §-aiban, valamint ezen törvény végrehajtási utasításaiként kiadott jogszabályokban foglaltak teljesítése érdekében kell elszámolni.

b) A nukleáris alapképzési díjat a jelen rendelet 2. számú melléklete szerinti összeggel kell elszámolni.

9.43

6. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez 44


Szállítótól szolgáltató által vásárolt villamos teljesítmény és energia áralkalmazási feltételei

1. Általában:

Az árszabás a jelen rendelet 7. számú melléklete szerinti két zónaidőre vonatkozó energiadíjakat [Ft/kWh], valamint teljesítménydíjat [Ft/kW/év] tartalmaz.

2. Teljesítménydíj (TDé)

a) A teljesítménydíjat [Ft/év] az éves elszámolási teljesítmény alapján a

TDé = P X RD

kifejezéssel kell meghatározni, ahol

P: a szolgáltató éves elszámolási teljesítménye alapján a c) pont szerint számított érték [kW],
RD: az éves teljesítménydíj [Ft/kW, év].

Ha egy naptári évben különböző időszakokban, különböző éves teljesítménydíj van érvényben, akkor az előbbi képletben az éves teljesítménydíj értékét az alábbi összefüggés alapján számított értékkel kell figyelembe venni:

RD = Σ ni X RDi / név
i
ahol

ni: az RDi éves teljesítménydíjjal elszámolt időszak hossza [nap],
RDi: az ni hosszúságú időszakban alkalmazott éves teljesítménydíj, [Ft/kW, év]
név: az adott év naptári napjainak száma (365 vagy 366).


b) Év közben a havi teljesítményigények alapján fizetendő teljesítménydíj előleget (TDhó), [Ft/hó] a

TDhó = (RD X Psz X Pi) / (P1+P2+P3+P4+P5+P6+P7+P8+P9+P10+P11+P12)
kifejezéssel kell meghatározni, ahol

Pi = 1, ..., 12: az aktuális hónapnak a felek közötti szerződésben lekötött havi teljesítményigénye [kW],
Psz: az éves lekötött teljesítmény [kW],


c) Az év végi elszámolásnál figyelembe veendő P [kW] teljesítmény, ha

(i) az éves elszámolási teljesítmény (PA) az éves lekötött teljesítmény (Psz) 99 és 114%-a közé esik (0,99 X Psz ≤ PA ≤ 1,14 X Psz):
P = PA

(ii) az éves elszámolási teljesítmény (PA) az éves lekötött teljesítmény (Psz) 114%-ánál nagyobb (1,14 X Psz < PA):

P = 1,14 X Psz + 1,2 X (PA – 1,14 X Psz)

(iii) az éves elszámolási teljesítmény (PA) az éves lekötött teljesítmény (Psz) 97–99%-a közé esik (0,97 X Psz < PA < 0,99 X Psz) és a kihasználási óraszám (t) a bázisértékhez (tsz) viszonyítva nő (t>tsz):

P = 0,99 X Psz – 2/3 X ((t–tsz)/tsz) X Psz

de nem kisebb, mint 0,97 X Psz.

(iv) az éves elszámolási teljesítmény (PA) az éves lekötött teljesítmény (Psz) 99%-ánál kisebb (PA < 0,99 X Psz) és a kihasználási óraszám (t) nem nő a bázisértékhez viszonyítva (t ≤ tsz):

P = 0,99 X Psz

(v) az éves elszámolási teljesítmény (PA) az éves lekötött teljesítmény (Psz) 92,5–97%-a közé esik (0,925 X Psz ≤ PA ≤ 0,97 X Psz) és a kihasználási óraszám (t) nő a bázisértékhez (tsz) viszonyítva (t > tsz):

P = Psz – ((t–tsz)/tsz) X Psz

de nem nagyobb, mint 0,99 X Psz,
és nem kisebb, mint 0,925 X Psz

(vi)45 az éves elszámolási teljesítmény (PA) az éves lekötött teljesítmény (Psz) 92,5%-ánál kisebb (PA < 0,925 <Psz) és a kihasználási óraszám (t) a bázisértékhez (tsz) viszonyítva nő (t > tsz):

az előző képlet alapján, de P ≥ 0,925 X Psz

d) A báziskihasználási óraszámot (tsz) a fogalmi meghatározás szerint a

tsz = Eb/Pb
kifejezéssel kell kiszámítani.

e) A tárgyévi (naptári év) kihasználási óraszámot (t) [h/év] a tárgyévi ténylegesen átvett villamos energia mennyiségből (E) [kWh] és a tárgyévi tényleges éves elszámolási teljesítményből (PA) [kW] a

t = E/PA
kifejezéssel kell kiszámítani.

f) Az év végi elszámolásnál a szolgáltató által kifizetendő, vagy a szállító által visszautalandó teljesítménydíj különbözet [Ft/év]:

TDk = TDe – Σ TDi

ahol
Σ TDi: a havi teljesítménydíj előlegek összege.

g) A tartalék teljesítmény teljesítménydíját a 2. a) alatti képlettel kell elszámolni és évente havi egyenletes ütemezéssel kell megfizetni a 3. számú melléklet szerinti teljesítménydíj 15%-ával.

3. Energiadíj

Az energiadíjat (ED) forintban kifejezve az egyes időzónákban kWh-ban vételezett energiamennyiségek (Ei–k) alapján a

ED =Σ Ei X EDi
képlettel kell meghatározni, ahol
EDi: a jelen rendelet 7. számú melléklete szerinti időzónára vonatkozó energiadíj Ft/kWh-ban kifejezve a jelen rendelet 3. számú melléklete alapján.

4.46 A kötelező villamos energia átvételhez kapcsolódó árkiegészítő díj
a)47 A kötelező villamos energia átvételhez kapcsolódó árkiegészítő díjat (KÁD) forintban kifejezve a szállító fizeti a szolgáltatónak a rendelet 4. §-ának (4) bekezdése értelmében a következő képletek alapján, ha a szolgáltató az e rendelet 1. számú mellékletében szereplő áron vásárolja a kötelező átvétel alá eső villamos energiát:
b) Az a) pontban szereplő díj (KÁD) kiszámítását megelőzően a szolgáltató hiteles információt köteles adni a szállító részére a rendelet 4. § (1) bekezdése alapján átvett villamos energia mennyiségekről (Ecs, Ev), valamint az ezek átvételéhez tartozó tényleges árakról.

5. Szigetüzemi ellátás

Ha a szállító a szolgáltatót a rendszerszintű minimális költségű villamosenergia-ellátás érdekében részben vagy egészben szigetüzemben látja el, akkor az ezzel okozott, igazolt többletköltségeket a szállító köteles a szolgáltató részére megtéríteni. A szigetüzem kialakításában a felek kölcsönös megállapodása az irányadó.

7. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez48



Az egyes napszakok (zónaidők) időtartama

1. Az egyes napszakok (zónaidők) időtartamát

– a mindenkor érvényes (közép-európai) időszámítás (a továbbiakban: téli időszámítás), illetve
– a külön jogszabály49 szerint elrendelt nyári időszámítás

tartama alatt a következőképpen kell figyelembe venni:
-------------------------------------
Napszakok (zónaidők) | Nyári időszámítás | Téli időszámítás
-------------------------------------
Csúcsidőszak
nappali | 08–14 óra között | 07–13 óra között
esti | 18–21 óra között | 17–20 óra között
Csúcsidőn kívüli időszak (völgyidőszak)
éjszakai | 21–08 óra között | 20–07 óra között
nappali | 14–18 óra között | 13–17 óra között

2. A szombat és a vasárnap egész nap (24 óra) csúcson kívüli időszaknak (völgyidőszaknak) minősül.

3. Az 1. és 2. pontban leírtak érvényesek akkor is, ha
– a szombat vagy a vasárnap munkanapnak számít, vagy
– a munkaszüneti nap szombattól vagy vasárnaptól eltérő napra esik.

4.50 Ahol a mérést vezérlő berendezéssel a szombati és vasárnapi napok zónaidői még nem vezérelhetők, a zónaidőket átmenetileg minden nap az alábbiak szerint kell figyelembe venni:
-------------------------------------
Napszakok (zónaidők) | Nyári időszámítás | Téli időszámítás
-------------------------------------
Csúcsidőszak
nappali | 08–12 óra között | 07–11 óra között
esti | 18–21 óra között | 17–20 óra között
Csúcsidőn kívüli időszak (völgyidőszak)
éjszakai | 21–08 óra között | 20–07 óra között
nappali | 12–18 óra között | 11–17 óra között

8. számú melléklet az 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelethez


Költségtérítési, számlázási és elszámolási
előírások

1. Költségtérítések

a) A mérési pontok csatlakozási pontoktól eltérő elhelyezkedése esetén a korrekciós számításokhoz a bekapcsolt transzformátorok üresjárási veszteségét és a terhelt állapotú transzformátorok, illetve távvezetékek hatásos veszteségét a tényleges értékkel kell számításba venni.

b) A költségtérítést a csatlakozási pontontokon átadott villamos energia mennyiség, hatásos veszteségérték és az adott zónaidőnek megfelelő villamos energiadíj szorzataként kell meghatározni.
2. Számlázás általános alapelvei

a) A fizetések számla alapján történnek.

b) A jogosult köteles számláját a fizetési kötelezettség számlában feltüntetett esedékességi időpontját legalább öt banki nappal megelőzően benyújtani.

c) A számla benyújtását teljesítettnek kell tekinteni
(i) személyes átadás esetén az átadás időpontjában,
(ii) futárszolgálat esetén a kézbesítés időpontjában,
(iii) telefax útján kézbesítve automatikus gépi visszaigazolással a visszaigazolt időpontban,
(iv) ajánlott postai küldeményként kézbesítve a feladást követő 3. munkanapon,
(v) számítógépes továbbítás esetén, a címzett visszaigazolása mellett a továbbítás napján.

d) A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlákra vonatkozó kifogásokat a számla kézhezvételétől számított 4 munkanapon belül lehet a jogosulttal közölni. A számlára vonatkozó kifogás esetén a nem vitatott részek esedékessége nem változik.

e) A fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a késedelmesen teljesítő fél a késedelembe esés napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra késedelmi kamatot köteles fizetni a másik fél részére. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 1,3-szoros szorzata.

3.51 Termelői számlák

a) A termelő havonta két számlát állíthat ki.
b)52 Az első számla a felek közötti szerződésben adott hónapra rögzített rendelkezésreállási és nukleáris alapképzési díj felét, valamint a hónap 1–15. napjára vonatkozó energiadíj értékét tartalmazza.
A termelő az első számlát minden hónap 15-ét követő két napon belül a szállítónak dokumentáltan megküldi, és a szállító köteles azt legkésőbb a hónap 21. napjáig kiegyenlíteni. Amennyiben 21-e munkaszüneti napra esik, úgy a számlát az ezt követő első banki napon kell kiegyenlíteni.
c)53 A második számla a rendelkezésreállási díj, a nukleáris alapképzési díj és az energiadíj tényleges értékeit, a kiegészítő, valamint bónus, málus díjakat tartalmazza az első számlában kiszámlázott értékek figyelembevételével.
A termelő a második számlát legkésőbb a tárgyhónap utolsó napját követő három napon belül a szállítónak dokumentáltan megküldi, és a szállító köteles azt a kézhezvételtől számított 5. munkanapig kiegyenlíteni.
d)54

4. Viszonteladói számlák

a) A villamos energiát átadó szállító (vagy szolgáltató) havonta két számlát, a tárgyév végén pedig egyéves végszámlát állíthat ki és nyújthat be az átvevő szolgáltató részére.
b) Az első számla tartalmazza
(i) a felek közötti szerződésben meghatározott teljesítményigény és tartalékteljesítmény teljesítménydíjának 50%-át a felek közötti szerződésben foglalt éven belüli ütemezésnek megfelelően,
(ii) az felek közötti szerződésben meghatározott havi villamos energia igény alapján számított energiadíj 50%-át.
c) Az első számlát a villamos energiát átadó szállító (vagy szolgáltató) a tárgyhónap 15. napját követő első munkanapon nyújthatja be az átvevő szolgáltatónak. Az első számlában foglalt fizetési kötelezettséget az átvevő szolgáltató a tárgyhónap 20. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.

d) A második számla tartalmazza
(i) a felek közötti szerződésben éven belül meghatározott teljesítményigény és tartalék teljesítmény teljesítménydíjának a havi első számlában foglalt összegen túl fennmaradó 50%-át,
(ii) a csatlakozási ponton az elszámolási méréssel mért, a tárgyhó utolsó napjának 24.00 órakor leolvasott értékek alapján számított ténylegesen átvett villamos energia energiadíjának az első számlában foglalt energiadíjjal csökkentett összegét.55

e) A havi második számlát a villamos energiát átadó szállító (vagy szolgáltató) a tárgyhónapot követő hónap 8. napjáig dokumentáltan nyújthatja be az átvevő szolgáltatónak. A havi második számlában foglalt fizetési kötelezettséget az átvevő szolgáltató a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.

f)56 az éves végszámla tartalmazza
(i) az éves elszámolási teljesítmény teljesítménydíját, valamint
(ii) az átvevő szolgáltató által a villamos energiát átadó szállítótól (vagy szolgáltatótól) a tárgyévben ténylegesen átvett villamos energia energiadíját,

a tárgyévben a villamos energiát átadó szállító (vagy szolgáltató) által jogosan kibocsátott számlák összegével csökkentve.

g) Az éves végszámlát a villamos energiát átadó szállító (vagy szolgáltató) a tárgyévet követő első hónap 8. napjáig nyújtja be az átvevő szolgáltatónak. Az éves végszámlában foglalt fizetési kötelezettségét az átvevő szolgáltató a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.

5. A szállító által vállalt garantált villamos energia átvétel szabályai

a) Az éves garantált villamos energia átvétel havi értékeinek tűrése +-15%. Az egyéb lekötések tűréseiről a felek a felek közötti szerződésben, vagy az üzemirányítás során az előző értéktől eltérően is megállapodhatnak.
b) Abban az esetben, ha a felek közötti szerződésben szereplő garantált átvételt a szállító az adott évben nem tudja teljesíteni termelőt érintő vis maior esemény vagy kényszerkiesés, vagy a termelő kérésére újraütemezett karbantartás miatti okok kivételével, a szállító a garantált átvétel elmulasztása miatt a termelő teljes megemelkedett tüzelőanyag költségét köteles megtéríteni.

6. Átvételi kötelezettség alá eső és egyéb erőművek által kiállított számlák

a) E rendelet 1. § a) és d) pontjában meghatározott erőművekben termelt és a közcélú villamosműnek átadott villamos energiára vonatkozó számlázási rendet a b)–g) pontok tartalmazzák.
b) Amennyiben az átadó és átvevő közötti szerződésben meghatározott éves átadott villamos energia mennyisége a 30000 MWh-t meghaladja,
(i) az erőmű azon hónapokra vonatkozólag, amelyekben a szerződésben meghatározott maximális átadási teljesítménye 5 MW-nál nagyobb, egy részszámlát és egy havi végszámlát,
(ii) az erőmű azon hónapokra vonatkozólag, amelyekben a szerződésben meghatározott maximális átadási teljesítménye 5 MW vagy annál kevesebb, a tárgyhónapot követőleg csak havi egy számlát
állít ki az energiát megvásárló közcélú villamosmű részére.
c) Amennyiben az átadó és átvevő közötti szerződésben rögzített éves átadott villamos energia mennyisége 30000 MWh, vagy annál kevesebb az erőmű havonta egy havi számlát állíthat ki az energiát megvásárló közcélú villamosmű részére.57
d) A havi részszámla tartalmazza a felek közötti szerződésben meghatározott havi villamos energia mennyiség alapján számított energiadíj 50%-át.
e) A részszámlát az erőmű legelőbb a tárgyhónap 15. napját követő első munkanapon nyújthatja be a villamos energiát megvásárló közcélú villamosmű részére. A részszámlában foglalt fizetési kötelezettséget a közcélú villamosmű a tárgyhónap 20. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.
f) A havi végszámla tartalmazza a csatlakozási ponton az elszámolási méréssel mért, a tárgyhó utolsó napjának 24.00 órakor leolvasott értékek alapján számított ténylegesen átvett villamos energia díjának a részszámlában foglalt energiadíjjal csökkentett összegét.58
g) A havi számla tartalmazza a csatlakozási ponton az elszámolási méréssel mért, a tárgyhó utolsó napjának 24.00 órakor leolvasott értékek alapján számított ténylegesen átvett villamos energia díját.
h) A havi végszámlát, illetve a havi számlát az erőmű a tárgyhónapot követő hónap 8. napjáig nyújthatja be az energiát megvásárló közcélú villamosmű részére. A havi végszámlában foglalt fizetési kötelezettséget a közcélú villamosmű a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.
7.59 A szolgáltató által a 4. § szerinti kötelező villamos energia átvétellel kapcsolatos árkiegészítő díj (KÁD) beszedése érdekében kiállított számla
a) A 4. § szerinti villamos energia átvételére kötelezett, a villamos energiát ténylegesen átvevőt szolgáltató a tárgyhónapot követően havi számlát állít ki a szállító részére.
b) A havi számla tartalmazza a termelő(k) által a szolgáltató részére a tárgyhónapban átadott (értékesített) – a szolgáltató által e rendelet 6. számú mellékletének 4. b) pontja szerint bizonyított – 4. § szerinti villamos energia mennyiségét, valamint az e rendelet 6. számú mellékletének 4. a) pontja szerinti árkiegészítő díjat (KÁD).
c) A havi számlát a szolgáltató a tárgyhót követő hónapban a termelő(k)nek történt utolsó díjfizetést követő 3. banki napig nyújthatja be a szállító részére, figyelemmel a 6. h) pontra. A számlában foglalt fizetési kötelezettségét a szállító a számla kézhezvételét követő 5. banki napig köteles teljesíteni.
1

A rendeletet a 60/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 6. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2003. január 1. napjával.

2

Az 1. § a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 2. § (2) bekezdésének b) pontja a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 2. § (2) bekezdésének c) pontja a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 2. § (2) bekezdésének w) pontját a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 8. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

6

A 2. § (2) bekezdésének x) pontját a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 8. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

7

A Magyar Közlöny 1997. évi 11. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

8

A 2. § (2) bekezdésének ai) pontja a 74/1997. (XII. 21.) IKIM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

9

A 2. § (2) bekezdésének am), an) és ao) pontjait a 11/1997. (III. 24.) IKIM rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.

10

A 2. § (2) bekezdésének ap) pontját a 38/2000. (X. 31.) GM rendelet 4. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

11

A 2. § (2) bekezdésének aq) pontját a 18/2001. (VI. 25.) GM rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.

12

A 2. § (2) bekezdésének ar) pontját a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

13

A 3. § (1) bekezdése a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

14

A 4. § a 18/2001. (VI. 25.) GM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

15

A 4. § (1) bekezdése a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 4. § (6) bekezdését a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

17

A 4. § (7) bekezdését a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

18

Az 5. § előtt álló cím a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

19

Az 5. § (1) bekezdése a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 5. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

20

Az 5. § (2) bekezdése a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 5. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

21

Az 5. § (3) bekezdése a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 5. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

22

Az 5. § (4) bekezdése a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 5. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

23

Az 5. § (5) bekezdése a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 5. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

24

Az 5. § (6) bekezdése a 46/2000. (XII. 21.) GM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

25

Az 5. § (7) bekezdése a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 5. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

26

Az 5. § (9) bekezdése a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 5. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 7. § a 33/1999. (VI. 18.) GM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

28

A Magyar Közlöny 1997. évi 11. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

29

A Magyar Közlöny 1997. évi 11. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

30

Az 1. számú melléklet a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 8. §-ának (4) bekezdése alapján a közzétett árakat (díjakat) első alkalommal 2002. 01. 01. napját követő 6. nap utáni első mérőóraleolvasást követően vásárolt villamos energia elszámolásánál kell figyelembe venni.

31

A 2. számú melléklet a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

32

A 3. számú melléklet a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

33

A 4. számú mellékletet a 33/1999. (VI. 18.) GM rendelet 6. §-a hatályon kívül helyezte.

34

Az 5. számú melléklet címe a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 7. §-ával és 4. számú mellékletének 1. pontjával megállapított szöveg. Technikai okok miatt az összegzés jelölésére a görög ”szigma” jel helyett SUM jelölés került alkalmazásra.

35

Az 5. számú melléklet 3. pontját a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 7. §-a és 4. számú mellékletének 2. pontja hatályon kívül helyezte.

36

Az 5. számú melléklet 4. pontjának a) alpontja a 46/2000. (XII. 21.) GM rendelet 4. §-a szerint megállapított szöveg.

37

Az 5. számú melléklet 4. a) alpontjának „FED” kezdetű szövegrésze a 36/2001. (XII. 22. ) GM rendelet 7. §-ával és 4. számú mellékletének 3. pontjával megállapított szöveg.

38

Az 5. számú melléklet 6. pontjának a), b), c) és d) alpontja a 74/1997. (XII. 21.) IKIM rendelet 6. §-ának (1) bekezdésével és 5. számú mellékletével megállapított szöveg.

39

Az Magyar Közlöny 1998. évi 2. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

40

Az 5. számú melléklet 6. pontjának h) alpontját a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 7. §-a és 4. számú mellékletének 4. pontja hatályon kívül helyezte.

41

Az 5. számú melléklet 7. pontja a 36/2001. (XII. 22. ) GM rendelet 7. §-ával és 4. számú mellékletének 5. pontjával megállapított szöveg.

42

Az 5. számú melléklet 8. pontját a 74/1997. (XII. 21.) IKIM rendelet 6. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

43

Az 5. számú melléklet 9. pontját a 46/2000. (XII. 21.) GM rendelet 8. §-ának (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

44

A 6. számú melléklet a 74/1997. (XII. 21.) IKIM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

45

Az alpont számozása a Magyar Közlöny 1998. évi 2. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

46

A 6. számú melléklet új 4. pontját a 46/2000. (XII. 21.) GM rendelet 6. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti 4. pont számozását 5. pontra változtatta.

47

A 6. számú melléklet 4. pontjának a) alpontja a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 7. §-ával és 4. számú mellékletének 6. pontjával megállapított szöveg.

48

A 7. számú melléklet a 33/1999. (VI. 18.) GM rendelet 7. §-ával, illetve 3. számú mellékletével megállapított, és a 74/1999. (XII. 20.) 3.§-ával, illetve 4. számú mellékletével módosított szöveg.

49

Jelenleg a nyári időszámítás alkalmazásáról szóló 39/1996. (III. 13.) Korm. rendelet.

50

A 7. számú melléklet 4. pontja a 74/1999.(XII. 20.) GM rendelet 3.§-a, illetve 4. számú melléklete szerint módosított szöveg.

51

A 8. számú melléklet 3. pontja a 74/1997. (XII. 21.) IKIM rendelet 7. §-ával és 7. számú mellékletével megállapított szöveg.

52

A 8. számú melléklet 3. pontjának b) alpontja a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 7. §-a és 4. számú mellékletének 7. pontja szerint módosított szöveg.

53

A 8. számú melléklet 3. pontjának c) alpontja a 36/2001. (XII. 22.) GM rendelet 7. §-a és 4. számú mellékletének 7. pontja szerint módosított szöveg.

54

A 8. számú melléklet 3. pontjának d) alpontját a 46/2000. (XII. 21.) GM rendelet 8. §-ának (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

55

A Magyar Közlöny 1997. évi 11. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

56

A 8. számú melléklet 4. pontjának f) alpontja a 74/1997. (XII. 21.) IKIM rendelet 7. §-ával és 7. számú mellékletével megállapított szöveg.

57

A Magyar Közlöny 1997. évi 11. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

58

A Magyar Közlöny 1997. évi 11. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

59

A 8. számú melléklet 7. pontját a 46/2000. (XII. 21.) GM rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás