1996. évi LXIII. törvény
az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról1
Az Alkotmány 70/D. §-ának (2) bekezdésében foglalt egészségügyi ellátás megszervezésével kapcsolatos állami kötelezettség alapján az Országgyűlés az egészségügyi ellátási kötelezettség rendjét a következők szerint határozza meg:
1. § Az egészségügyi ellátó rendszer része minden olyan egészségügyi szolgáltató, amely a szakmai normák alapján meghatározott egészségügyi szolgáltatás nyújtására – a külön jogszabályban foglalt eljárási rend szerint – működési engedéllyel rendelkezik.
2. § (1) Az 1. §-ban foglalt szolgáltatók működtetői közül a központi költségvetés egyes fejezeteiben szereplő egészségügyi intézmények fenntartóit – egyetemi klinikák esetében az egyetemet – és az egészségügyi intézménytulajdonos helyi önkormányzatokat, valamint a területi egészségügyi ellátásra állami szervvel vagy helyi önkormányzattal szerződést kötött egyéb fenntartókat – egyház, alapítvány, egészségügyi vállalkozás, magángyakorlatot folytató orvos stb. (a továbbiakban: fenntartó) – együttesen és a kötelező egészségbiztosításban az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervet kötelezettség terheli, hogy a kapacitáslekötési megállapodásokban kijelölt szolgáltatások tekintetében, a szakmai szabályok szerinti minőségben az egészségügyi szolgáltatónál ellátásokat biztosítsanak.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség keretében a fenntartó biztosítja a szolgáltatás nyújtásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az intézmény működőképességét, továbbá a szakellátást nyújtó intézményekben a kapacitáslekötési megállapodással érintett terület lakosságának ellátását.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség keretében az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv biztosítja a 3. §-ban meghatározott mértékig a szolgáltatásokhoz szükséges kapacitás időben történő lekötését, a teljesített és ellenőrzött szolgáltatások finanszírozását.
(4) A kapacitáslekötési megállapodásban nem szereplő szolgáltatások tekintetében a fenntartó mentesül a (2) bekezdésben előírt kötelezettségek alól.
3. § Az Egészségbiztosítási Alap kezelője köteles finanszírozni
a) a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő valamennyi háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatot,
b) az e törvény hatálybalépése napján teljesített, de legfeljebb az 1. számú melléklet szerinti szakrendelési összóraszámig a járóbeteg-szakellátást azzal, hogy amennyiben ez a megyében nem éri el a mellékletben meghatározott összóraszámot, az legfeljebb 10%-kal megemelhető – a fenntartók ajánlata alapján –,
c) a 2. számú mellékletben foglalt területi normatívákig a fekvőbeteg-szakellátást,
d) a b) és c) pontban foglalt finanszírozható óraszámokból és normatívákból a 3. számú mellékletben szereplő területi normákig az országos, a regionális és a speciális szakellátást.
4. § (1) Az országos és a regionális szakfeladatok ellátására szolgáló intézményi kapacitások a 4. számú mellékletben szereplő intézményekben köthetők le a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) A népjóléti miniszter a kapacitáslekötési megállapodások megkötési határidejét megelőző 130 nappal – 1996-ban az e törvény hatálybalépését követő 5 napon belül – a 3. számú mellékletben foglalt területi finanszírozási normatívák alapján
a) felkéri a 4. számú mellékletben szereplő intézménnyel rendelkező fenntartókat, hogy az egyes szakterületek országos, regionális ellátására szolgáló kapacitásaikat bocsássák rendelkezésre;
b) kijelöli az általa közvetlenül irányított intézményekben az e feladatok ellátásához szükséges kapacitásokat.
(3) A népjóléti miniszter a felkérést, illetve a kijelölést megelőzően kikéri az országos tisztifőorvos állásfoglalását a szolgáltatók szakmai megfelelőségéről, továbbá a Magyar Orvosi Kamara véleményét.
(4) A fenntartók által felajánlott, továbbá a (2) bekezdés b) pontja szerinti kapacitásokról a népjóléti miniszter – a 3. számú melléklet szerinti normákra figyelemmel – országos és regionális szakellátást nyújtó kapacitásösszesítést készít, amelyet a (2) bekezdésben megjelölt határidőtől számított 20 napon belül megküld az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (a továbbiakban: OEP), valamint megyénkénti bontásban a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztáraknak (a továbbiakban együtt: MEP) és a megyei tisztifőorvosnak, aki gondoskodik arról, hogy azt a fenntartók haladéktalanul megkapják.
5. § (1) A MEP és a fenntartó a területi szakellátást szolgáló kapacitásokról megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza intézményenként, szakmai összetétel szerint tagolva a lekötött kapacitásokat – a járóbeteg-szakellátásban szakrendelési óraszámban, a fekvőbeteg-szakellátásban ágyszámban meghatározva. A kapacitáslekötési megállapodások megkötésének határidejét (a továbbiakban: megállapodási határidő) a társadalombiztosítási alapok költségvetéséről szóló törvény tartalmazza.
(2) Az OEP és a MEP a lekötött kapacitásokkal teljesítendő szolgáltatások finanszírozására a szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval köt szerződést, a járóbeteg-, illetőleg a fekvőbeteg-ellátás finanszírozásának részletes szabályairól rendelkező jogszabályokban foglaltak szerint.
6. § (1) A 3. § d) pontjában foglaltakat kivéve – a lekötendő kapacitásokra a megye területén járó-, illetőleg fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatót (intézményt) fenntartó állami szervek – beleértve az orvostudományi egyetemeket –, helyi önkormányzatok és területi ellátásra állami szervvel vagy helyi önkormányzattal szerződésben kötelezettséget vállaló egyéb fenntartók tesznek ajánlatot a MEP-nek.
(2) Külön-külön kell ajánlatot tenni a járóbeteg-, illetőleg a fekvőbeteg-szakellátásokra. Az ajánlatot szolgáltatónként (intézményenként) és ezen belül szakmánként kell részletezni.
(3) Az ajánlat összeállítása során ki kell kérni az ajánlatban szereplő szolgáltatókra és szolgáltatásokra a megyei (fővárosi) tisztifőorvos (a továbbiakban együtt: megyei tisztifőorvos) állásfoglalását.
(4) A megyei tisztifőorvos – az ajánlattevő megkeresésétől számított 15 napon belül – állásfoglalásában az 1. § szerinti működési engedélyek kiadásáig nyilatkozik az állami és helyi önkormányzati fenntartású, illetőleg az egyéb, működési engedéllyel nem rendelkező szolgáltatók szakmai megfelelőségéről.
(5) A megyei tisztifőorvos állásfoglalása kialakításához kikéri a Magyar Orvosi Kamara véleményét.
(6) Az ajánlattevő nem tehet, illetőleg a MEP nem fogadhat el ajánlatot olyan szolgáltatói kapacitásra, melynek szakmai megfelelőségét a működési engedély vagy a megyei tisztifőorvos nem tanúsítja.
(7) Az ajánlattevő az ajánlatot legkésőbb a megállapodási határidőt 95 nappal megelőzően küldi meg a MEP-nek, illetőleg a 7. § szerinti közös ajánlat kialakítása érdekében a megyei tisztifőorvosnak.
7. § (1) A 6. § (1) bekezdése szerinti ajánlattevők a megye egészére vonatkozó közös ajánlatokat állíthatnak össze. A közös ajánlatok kialakításakor is követni kell a 6. § (2) bekezdés szerinti részletezést, és figyelembe kell venni a megyén belüli települési és közlekedési viszonyokat.
(2) Budapest és Pest megye területére csak összevont közös ajánlatok készíthetők. A 8. § (2)–(4) bekezdése szerinti megyei egyeztető fórumok egymással egyeztetett közös ajánlattal élhetnek az illetékes MEP-ekhez.
(3) Ha a megyében működő területi járóbeteg-, illetőleg fekvőbeteg-ellátást szolgáló intézményi kapacitás összességében meghaladja az 1. és 2. számú mellékletben foglalt területi normák szerint finanszírozható mennyiséget, a közös ajánlatot úgy kell összeállítani, hogy
a) ha a normákat meghaladó kapacitások mennyisége és szakmai összetétele alapján lehetséges, akkor az Egészségbiztosítási Alap kezelője egy-egy intézmény teljes finanszírozási kötelezettsége alól mentesüljön;
b) ha meghatározott szakellátási területen a normákat meghaladó kapacitások vannak és egy-egy szolgáltató elkülönült telephelyének vagy részlegének
ba) átalakításával e többletkapacitás kiváltható oly módon, hogy a telephely/részleg más típusú olyan szolgáltatás nyújtására alkalmas, amelyből a rendelkezésre álló kapacitás a megyei normát nem éri el, a közös ajánlatban javaslatot kell tenni a szolgáltatási struktúra átrendezésére,
bb) a finanszírozási kötelezettség alóli mentesítésével a többletkapacitás megszüntethető, az elkülönült telephely/részleg egészét ki kell hagyni a közös ajánlatból;
c) ha a területi normákat meghaladó kapacitás összessége nem teszi lehetővé az a) és b) pontok szerint egy intézmény, illetve elkülönült telephelye vagy részlege kivonását a finanszírozási kötelezettség alól, a közös ajánlatban arra kell törekedni, hogy önálló szervezeti egységeket, illetve osztályokat vonjanak ki a finanszírozási kötelezettség alól.
(4) Az ajánlattevők a közös ajánlatot legkésőbb a megállapodási határidő előtt 50 nappal juttathatják el a MEP-nek.
8. § (1) Az ajánlattevők közös ajánlatukat a 7. § (4) bekezdésében meghatározott határidőig megyei egyeztető fórumon alakítják ki.
(2) A megyei egyeztető fórum tagjai:
a) a megyében járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátó intézményt fenntartó helyi önkormányzat(ok), önkormányzati társulás(ok) 1-1 képviselője,
b) állami szervtől vagy önkormányzattól járóbeteg- vagy fekvőbeteg-szakellátási feladatot átvállaló szolgáltató(k) képviselője,
c) a megye területén működő, a központi költségvetés fejezeteiben szereplő egészségügyi intézmény fenntartójának képviselője,
d) a megye területén működő orvostudományi egyetem képviselője,
e) a megyei tisztifőorvos vagy képviselője.
(3) A megyei egyeztető fórumon állandó meghívott a (2) bekezdés a) és c) pontjában jelzett egészségügyi intézmény képviselője, a Magyar Orvosi Kamara és az egészségügyben dolgozók megyében működő reprezentatív szakszervezetének képviselője, továbbá a Magyar Kórházszövetség és a Magyar Ápolási Egyesület képviselője.
(4) Az 1. és 2. számú melléklet Pest megye területi normáit a fővárosi normákkal együtt tartalmazza, ezért e terület egyeztető fórumán értelemszerűen részt vesznek mind a főváros, mind pedig Pest megye (1)–(2) bekezdésben foglalt képviselői.
9. § (1) A megyei egyeztető fórum titkári teendőit a megyei tisztifőorvos látja el. A 8. § (4) bekezdése szerinti egyeztető fórum titkára a fővárosi tisztifőorvos.
(2) A fórum ülését levezető elnököt a jelenlevő tagok minden ülés alkalmával maguk közül, szótöbbséggel választják meg.
(3) A megyei egyeztető fórumon külön kell kialakítani és elfogadni a járóbeteg-, illetőleg a fekvőbeteg-ellátásra vonatkozó közös ajánlatokat. A közös ajánlatok elfogadásában az adott szakellátásban intézménnyel rendelkező fenntartó vesz részt.
(4) A közös ajánlatok összeállítására a megyei tisztifőorvos legkésőbb 85 nappal a megállapodás megkötésére előírt határidőt megelőzően hívja össze először a fórum tagjait, amelyre meg kell hívni a MEP képviselőjét is. A fórumon a közös ajánlatok tárgyalása előtt a MEP képviselője ismerteti a 4. § rendelkezései alapján, a 3. számú melléklet szerinti finanszírozási kötelezettséggel érintett megyei kapacitásokat.
(5) A közös ajánlatok kialakításában – a (3) bekezdés szerinti csoportokban – a fórumon jelenlévő tagok vesznek részt. Közös ajánlatok akkor jönnek létre, ha a jelenlévő tagok az ajánlatok tartalmában megegyeznek és az írásba foglalt ajánlatokat valamennyi jelenlévő tag képviselője aláírja. A közös ajánlatokat az elfogadást követő munkanapon a megyei tisztifőorvos küldi meg a MEP-nek.
(6) A MEP a közös ajánlatokat csak akkor utasíthatja el, ha azok nem felelnek meg a megyei finanszírozási normatíváknak és nem teljesülnek a 7. § (3) bekezdésében foglalt feltételek.
(7) Ha a megyei egyeztető fórum első ülésén nem születnek közös ajánlatok, a fórum tagjai szótöbbséggel kijelölik – az egyeztetésre nyitva álló határidőn belül – a további ülések időpontját.
10. § (1) A megyei egyeztető fórum tagjai egyeztetett javaslatot tehetnek
a) az egészségpolitikai célok megyét érintő megvalósítására a megyei és települési önkormányzatoknak, valamint az egészségügyi szolgáltatók egyéb fenntartóinak,
b) az egészségügyet érintő munkaerőmozgás tervezésére a megyei munkaerőpiaci, illetve területfejlesztési tanácsnak,
c) a megyei egyeztető fórum tagjai tekintetében a címzett és céltámogatások felosztására, a szakmai fejlesztési programokra kiírt pályázatokra,
d) a környező megyék egyeztető fórumaival közösen az országos és a regionális feladatok megszervezésére és fejlesztésére.
(2) A címzett és céltámogatások elosztására vonatkozó javaslatot a népjóléti miniszter a támogatás iránti igény szakmai véleményezése során figyelembe veszi.
11. § (1) Ha az egyeztető fórum első összehívásától számított 30 napon belül nem születik közös ajánlat, a fórum tagjai az erről szóló nyilatkozatukat jegyzőkönyvbe foglalják. A fenntartók – a megyei egyeztető fórumon elhangzottak alapján – módosíthatják az országos és a regionális szakfeladatra vonatkozó, illetőleg a 6. § (7) bekezdése szerint a MEP-nek megküldött korábbi ajánlatukat. A jegyzőkönyvet és a módosított ajánlatokat a fórum titkára haladéktalanul megküldi a MEP-nek.
(2) Egy-egy megyében a felajánlott kapacitások 1–3. számú melléklet szerinti lekötéséről a MEP szakellátásonként és szakmánként dönt, a jegyzőkönyv és a módosított ajánlatok kézhezvételétől számított 15 napon belül. A fővárosra és Pest megyére együttesen vonatkozó határozatokat a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztár hozza meg. A MEP a döntése során köteles figyelembe venni a 7. § (1)–(3) bekezdésében előírt szempontokat.
(3) A határozat feltünteti az országos és a regionális szakfeladatra vonatkozó kapacitásokat is, a 4. § (4) bekezdésében foglalt összesítés szerint, valamint tartalmazza a 3. számú mellékletben foglalt egyéb ellátások lekötését. Ha az érintett fenntartó az (1) bekezdés szerinti módosításában visszavonta nyilatkozatát az országos és a regionális szakfeladat ellátására felajánlott kapacitásokról, a MEP a módosítás kézhezvételekor haladéktalanul megkeresi a népjóléti minisztert másik fenntartó felkérésére, illetőleg szolgáltató kijelölésére. A népjóléti miniszter válaszáig a MEP az adott megyére és szakmára vonatkozó döntéshozatalt felfüggeszti.
(4) A MEP a határozatot részletesen indokolja, és haladéktalanul megküldi az adott szakellátásra és szakmára vonatkozóan ajánlatot tett valamennyi fenntartónak.
12. § (1) A MEP határozata ellen az adott szakmára ajánlatot tett fenntartó a határozat kézhezvételétől számított 10 napon belül a MEP-nél benyújtott fellebbezéssel élhet. A MEP a fellebbezést a fellebbezési határidő lejártát követően haladéktalanul megküldi az OEP főigazgatójának. A fellebbezést az OEP főigazgatója bírálja el, a kézhezvételtől számított 15 napon belül. A határozatra a 11. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók.
(2) Az OEP főigazgatójának határozata a közigazgatási határozatokra vonatkozó szabályok szerint bíróság előtt megtámadható. A perre az I. fokú határozatot hozó MEP székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság az illetékes.
(3) A fenntartó és a MEP az 5. § (1) bekezdésében előírt kapacitáslekötési megállapodást
a) ha nem nyújtottak be fellebbezést, a fellebbezési határidő lejártát követően a MEP határozata alapján,
b) ha fellebbezést nyújtottak be, az OEP főigazgatójának határozata alapján – a határozat bírósági megtámadására tekintet nélkül –
a megállapodásra előírt határidőben köti meg.
13. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló módosított 1995. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: tv.) 9. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) A tv. 10. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 1. § szerinti működési engedélyezési eljárást rendeletben szabályozza.
(5) Azokban a megyékben, ahol a fekvőbeteg-ellátásra szolgáló kapacitás jelenleg nem éri el a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti területi normáknak megfelelő mennyiséget, a hiányzó kapacitásokat 2000. december 31-ig kell pótolni, ha a hiány nem fedezhető a szomszédos megyék többletkapacitásainak a megyei egyeztető fórumok 7. § (2) bekezdésében foglalt megegyezésén alapuló lekötésével.
Átmeneti rendelkezések
14. § (1) 1996-ban a kapacitáslekötési megállapodások megkötésének határideje 1996. december 1. A kapacitás-lekötési megállapodások alapján az OEP és a MEP 1996. december 31-ig köti meg – 1997. január 1-jei hatállyal – az új finanszírozási szerződéseket a szolgáltatókkal.
(2) Azoknál az intézményeknél, amelyek kapacitásaira az OEP és a MEP az e törvény szerinti finanszírozási normatíváknak keretei között nem köthet megállapodást a fenntartóval, az 1996. december 31-ét követő időre megkötött finanszírozási szerződést 1996. december 1-jéig – 1997. január 1-jei hatállyal – felmondja. A felmondási idő alatt a szolgáltató – a sürgősségi ellátást kivéve – egészségbiztosítási jogviszony keretében járó ellátásra, az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási kötelezettsége terhére nem fogadhat új beteget.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Gál Zoltán s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. számú melléklet az 1996. évi LXIII. törvényhez
180,0 /
210,0
2. számú melléklet az 1996. évi LXIII. törvényhez
és szakmánként
|
Terület |
Ágyszám, |
Regionális, speciális, |
Számított |
|
Budapest és Pest m. |
21 989 |
5 524c) |
27 513a) |
|
Baranya m. |
2 838 |
801 |
3 639 |
|
Bács-Kiskun m. |
3 689 |
82 |
3 771 |
|
Békés m. |
2 850 |
40 |
2 890 |
|
Borsod-Abaúj- |
5 066 |
300 |
5 366 |
|
Csongrád m. |
2 597 |
959 |
3 556 |
|
Fejér m. |
2 708 |
101 |
(3025) |
|
Győr-Moson- |
3 480 |
211 |
3 691 |
|
Hajdú-Bihar m. |
3 196 |
1 069 |
(4351) |
|
Heves m. |
2 527 |
40 |
2 567 |
|
Jász-Nagykun- |
2 872 |
142 |
3 014 |
|
Komárom- |
2 144 |
|
2 144 |
|
Nógrád m. |
1 661 |
|
1 661 |
|
Somogy m. |
2 313 |
124 |
2 437 |
|
Szabolcs-Szatmár- |
4 148 |
40 |
(4329) |
|
Tolna m. |
1 652 |
|
1 652 |
|
Vas m. |
1 810 |
197 |
2 007 |
|
Veszprém m. |
2 842 |
249 |
3 091 |
|
Zala m. |
2 379 |
336 |
2 715 |
|
ÖSSZESEN |
72 761 |
10 215 |
82 976 |
(elmerehabilitáció nélkül)
3,0– 5,8
(a jelenlegi krónikus ellátás és ápolás)
10,0–13,0
3. számú melléklet az 1996. évi LXIII. törvényhez
4. számú melléklet az 1996. évi LXIII. törvényhez
A törvényt az Országgyűlés az 1996. július 3-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1996. július 23.
Csak az orvostudományi egyetemmel rendelkező megyéket, illetve a fővárost érinti.
Felsőfokú végzettségű (vegyész, pszichológus, gyógytornász, logopédus stb.) dolgozó által irányított rendelés.