Kifejezéskereső
7/1996. (IX. 13.) IM rendelet
a bírósági ügyvitel szabályainak módosításáról
1996.09.21.
A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 51. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A bírósági ügyvitel szabályairól szóló, többször módosított 123/1973. (IK. 1974. 1.) IM utasítás (a továbbiakban: BÜSZ) 128. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) Nem nyilvános cégirat a cég szerveinek különféle üzletpolitikai vagy ehhez hasonló döntését tartalmazó jegyzőkönyv vagy határozat, valamint a törvényességi felügyeleti eljárás iratai.''
2. § A BÜSZ 131. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(3) A cégiroda a cégbejegyzési kérelmet cégjegyzékszámmal látja el, a cég nevét és székhelyét pedig az érkeztetéssel egy időben számítógépen rögzíti. A bíróság a cégbejegyzési, illetve a módosítás bejegyzési kérelem egyéb adatait, ideértve a tagjegyzéket és annak változásait is – a Ctvr. 2. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel – az érkeztetéstől számított 8 napon belül számítógépen rögzíti (előszerkesztés).
(4) Ha a módosítási kérelem a cégnév vagy a székhely megváltozását is tartalmazza, a módosítási kérelem erre vonatkozó adatait a kérelem benyújtásával egyidejűleg a cégiroda számítógépen rögzíti.''
3. § A BÜSZ 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,132. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárás ügyeinek lajstroma a következő adatokat tartalmazza:
a) az ügy lajstromszámát: ,,Cgt'' jelzés/területi kód/évszám utolsó két számjegye/sorszám,
b) a kérelmezett cég nevét és a cégjegyzékszámát,
c) az iratok hollétét,
d) a kitűzött meghallgatás időpontját, az elrendelt nyilvántartás határnapját,
e) az egyéb intézkedéseket,
f) az ügyben szereplő összes irat megjelölését,
g) a kérelmező nevét és székhelyét,
h) az ügyintéző bíró nevét vagy az eljáró tanács számát.
(2) A hitelesítési és egyéb cégügyek lajstroma a következő adatokat tartalmazza:
a) az ügy lajstromszámát: ,,Cgpk'' jelzés/területi kód/évszám utolsó két számjegye/sorszám,
b) az ügyben érintett cég nevét és cégjegyzékszámát,
c) a kérelem tárgyát,
d) az iratok hollétét,
e) a kitűzött meghallgatás időpontját, az elrendelt nyilvántartás határnapját,
f) az egyéb intézkedéseket,
g) az ügyben szereplő összes irat megjelölését,
h) a kérelmező nevét és székhelyét,
i) az ügyintéző nevét.''
4. § A BÜSZ 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) Ha a bíró a bejegyzést elrendeli, a bejegyzést elrendelő végzést a számítógépen kell megszerkeszteni. Ennek során az előszerkesztés adatait – szükséghez képest – az utasításnak megfelelően módosítani kell.
(2) A kérelemnek helyt adó bejegyző végzést és a bejegyzés alapjául szolgáló iratok másodpéldányait – szükség szerint záradékkal ellátva –, és annak a megállapításával, hogy a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, kell kézbesíteni. Egyidejűleg meg kell adni azoknak az iratoknak a sorszámát is, amelyekre az elintézés (végzés) vonatkozik.
(3) A kérelmet elutasító, vagy a kérelemnek csak részben helyt adó végzést – a fellebbezésre történő felhívás mellett – kell kézbesíteni. Egyidejűleg a végzés alapjául szolgáló adatokat a számítógépben le kell zárni, és meg kell adni azoknak az iratoknak a sorszámát is, amelyekre az elintézés (végzés) vonatkozik.
(4) A fellebbezhető ügyek esetében – a fellebbezési határidő eredménytelen lejárta után – a bíró utasítást ad a bejegyzett adatok érvényesítésére. Erről a kérelmezőt is értesíteni kell. Az értesítéssel együtt kell visszaküldeni – szükség szerint záradékkal ellátva – a bejegyzés alapjául szolgáló iratok másodpéldányait.
(5) A kijavító és a kiegészítő végzés adatait a módosítás bejegyzésének szabályai szerint kell feltüntetni a cégjegyzékben.
(6) A cégbíróság egy határozatában több különböző adat, továbbá ugyanazon adat többszöri módosításának bejegyzését is elrendelheti. Az utóbbi esetben a már nem hatályos adatot annak megjelölésével kell feltüntetni, hogy hatályossága mely időponttól meddig tartott.
(7) Az okiratok eredeti példányát az iratok között a bejegyzési kérelem visszavonása, illetve jogerős elutasítása esetén is meg kell őrizni. A benyújtott okirat felesleges példányait vissza kell küldeni. A megőrzött iratokat piros irónnal át kell húzni, és ,,bejegyzésre nem került'' megjelöléssel kell ellátni, a számítógépen lévő adatokat pedig ,,bejegyzésre nem került'' állapotba kell helyezni.''
5. § A BÜSZ 136. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A cég székhelyének megváltozásakor az eredeti székhely szerinti cégbíróság (a továbbiakban: átadó bíróság) cégjegyzékén az ügyintéző az iratmegküldés tényét és időpontját feltünteti, és az iratokat az új székhely szerinti cégbírósághoz (a továbbiakban: átvevő bíróság) továbbítja.
(2) Az átvevő bíróság saját nyilvántartása szerint új cégjegyzékszámra lajstromozza a megküldött cégiratokat. A cégjegyzék adatait a számítógépes program az átvevő bíróság ügyintézőjének kérésére a cég eredeti székhelye szerinti nyilvántartó rendszerből az új székhely szerinti nyilvántartó rendszerbe továbbítja. Ha az átvevő bíróság nyilvántartási rendszerébe a cég adatai megérkeztek, akkor az átadó bíróság nyilvántartásából az átvevő bíróság törli a céget. A törlés az átvétel időpontjában hatályos.''
6. § A BÜSZ a következő VII. résszel és a 140–150. §-sal egészül ki:
,,
VII. RÉSZ
A GAZDASÁGI ÜGYSZAK ÜGYVITELE
Általános rendelkezések
140. § (1) Az I. és II. résznek a polgári ügyek intézésére és kezelésére vonatkozó rendelkezéseit a gazdasági ügyszak ügyvitelére a következő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A gazdasági ügyszak eljárásában nem alkalmazható az 50. § és az 51. § (1) bekezdése.
(3) A gazdasági ügyszak eljárásában megfelelően alkalmazandó a 124. § (1), a 124. § (3)–(4) bekezdése, a 125. §, a 126. §, a 127. § és a 139. §.
Az ügycsoportok
141. § A gazdasági ügyszak eljárásában az ügycsoportok megjelölésére a következő rövidítéseket kell használni:
a) Fpk. – felszámolási peren kívüli ügyek,
b) Cspk. – csődeljárási peren kívüli ügyek,
c) G. – gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügyei,
d) Gpk. – gazdálkodó szervezetek egymás közötti nemperes ügyei,
e) Gf. – gazdálkodó szervezetek egymás közötti fellebbezett peres ügyei,
f) Gpkf. – gazdálkodó szervezetek egymás közötti fellebbezett nemperes ügyei,
g) Apk. – a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény alapján indult ügyek.
A lajstromozás
142. § (1) Felszámolási peren kívüli ügyekben a lajstrom a következő adatokat tartalmazza:
a) az ügyszámot,
b) a cég nevét és a cégjegyzékszámát,
c) az eljárás lefolytatását kérő hitelező és adós nevét, székhelyét, a statisztikai adatlap szerinti besorolását, a hitelezői követelés összegét,
d) az iratok hollétét,
e) a kitűzött határnapot, az elrendelt nyilvántartás határnapját,
f) az egyéb intézkedéseket,
g) az ügyben szereplő összes irat megjelölését,
h) az ügyintéző bíró nevét vagy az eljáró tanács számát,
i) a számítógépes program használata folytán szükséges egyéb adatokat.
(2) A csődeljárási peren kívüli ügyekben a lajstrom a következő adatokat tartalmazza:
a) az ügyszámot,
b) a cég nevét és a cégjegyzékszámát,
c) az iratok hollétét,
d) a kitűzött határnapot, az elrendelt nyilvántartás határnapját,
e) az egyéb intézkedéseket,
f) az ügyben szereplő összes irat megjelölését,
g) az ügyintéző bíró nevét vagy az eljáró tanács számát,
h) a számítógépes program használata folytán szükséges egyéb adatokat.
(3) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügyeiben a lajstrom a következő adatokat tartalmazza:
a) az ügyszámot,
b) az alperes nevét, székhelyét,
c) a felperes nevét, székhelyét,
d) az ügy minőségét (első vagy másodfokú),
e) a pertárgy értékét,
f) az iratok hollétét,
g) az ügyben szereplő összes irat megjelölését,
h) az ügyintéző bíró nevét vagy az eljáró tanács számát,
i) a kitűzött határnapot, az elrendelt nyilvántartás határnapját,
j) a számítógépes program használata folytán szükséges egyéb adatokat.
(4) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti nemperes ügyeiben a lajstrom a következő adatokat tartalmazza:
a) az ügyszámot,
b) a kötelezett nevét, székhelyét,
c) a jogosult nevét, székhelyét, a követelés összegét,
d) az ügy minőségét (első vagy másodfokú),
e) az iratok hollétét,
f) az ügyben szereplő összes irat megjelölését,
g) az ügyintéző bíró nevét vagy az eljáró tanács számát,
h) a kitűzött határnapot, az elrendelt nyilvántartás határnapját,
i) a számítógépes program használata folytán szükséges egyéb adatokat.
(5) A kezelőiroda a kezdőiratot ügyszámmal látja el. Ezzel egy időben az Fpk. ügycsoportban a (2) bekezdés a)–c), a Cspk. ügycsoportban a (3) bekezdés b), a G. ügycsoportban a (4) bekezdés a)–e) és a Gpk. ügycsoportban az (5) bekezdés a)–d) pontjaiban felsorolt adatokat számítógépen rögzíti.
(6) Az Fpk. és a Cspk. ügycsoportokban a kezelőirodának – ha a kérelemben nem szerepel – fel kell tüntetnie az adós cég cégjegyzékszámát. Az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer alapján ellenőrizni kell, hogy
a) az adós cég szerepel-e a cégbíróságok nyilvántartásában,
b) az adós cég bejegyzése az illetékes cégbíróságon megtörtént-e.
(7) Az iratborítóra a kezelőiroda rávezeti az adós cég cégjegyzékszámát és mellékeli az általa beszerzett cégmásolatot.
Az átlajstromozás
143. § Az ügyeket az adott ügycsoporton belül, a Cspk. ügycsoportból az Fpk. ügycsoportba, a Gpk. ügycsoportból a G. ügycsoportba lehet számítógép segítségével átlajstromozni. Az új ügycsoportban az ügyet a számítógépes program új ügyként – az eredeti ügyszámmal együtt – érkezteti, és ezzel egy időben a megelőző ügycsoportban az új ügyszámot is feltünteti.
Az ügyszám és a sorszám
144. § (1) Az ügy száma az ügycsoport betűjeléből, az illetékes bíróság területi kódjából, az érkezés évszámából és sorszámból áll. Az ügyek számozását minden évben 1-gyel kell kezdeni (pl. Fpk. 18-95-000128).
(2) Az 56. § (1) bekezdésében meghatározott sorszámokat az irat nyilvántartásba vételével egy időben a számítógépes rendszer jelöli meg.
145. § (1) A Cspk. és Fpk. ügy lajstromozásakor a következő adatokat is rögzíteni kell:
a) az adós székhelye, adószáma,
b) az adós előző, illetve be nem jegyzett elnevezései és székhelyei,
c) az eljárás közzétételét megelőző két éven belül bekövetkezett jogutódlás esetén a jogelődök cégjegyzékszáma, elnevezése, székhelye és adószáma,
d) az adós leányvállalatainak a felelősségvállalásával működő munkaközösségeknek, illetve az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak cégjegyzékszáma, elnevezése, székhelye és adószáma.
(2) Ha ezek az adatok nem állnak rendelkezésre és a (3) bekezdésben szabályozott módon sem szerezhetők be, hiánypótlást kell elrendelni.
(3) Az ügyintéző kezdeményezésére az a)–c) pontokban felsorolt adatokat az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer alapján a számítógépes program gyűjti össze az adós cég illetékes cégbíróságán vezetett cégjegyzékből.
(4) Felszámolás (csődeljárás) megindításának elrendelése esetén a felszámoló (vagyonfelügyelő) kijelölése a számítógépes program felhasználásával történik. A számítógépes program – a felszámolói névjegyzékben meghatározott sorrend, valamint a felszámoló leterheltségének figyelembevételével – a bíróság illetékességi területén bejegyzett, illetve működő felszámolókat ajánlja fel kijelölésre. A bíró a számítógép által ajánlott kijelöléstől – szükséges esetben – eltérhet, az iraton az eltérés indokait fel kell tüntetni.
146. § (1) A fellebbezéssel megtámadható végzés kiadásával egyidejűleg a végzés alapjául szolgáló adatokat a számítógépben le kell zárni. Ha a végzés befejező végzés, lezáráskor a számítógépes programban jelezni kell, hogy a végzés az ügy befejezését jelenti.
(2) Ha a végzés jogerőre emelkedett, a bíró utasítást ad a végzés jogerősítésére.
(3) A fellebbezés tényét, illetve a fellebbezés eredményét a számítógépen rögzíteni kell.
147. § A fellebbezéssel meg nem támadható végzést – a végzés alapjául szolgáló adatok lezárása után – kell kézbesíteni. Ha a végzés befejező végzés, a lezáráskor a számítógépes programban jelezni kell, hogy a végzés az ügy befejezését jelenti.
Az iratok továbbítása
148. § A Cspk. és az Fpk. ügyekben a Cégközlönyben közzétételre kerülő határozatokat – az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer igénybevételével – a Cégközlöny Szerkesztőségéhez kell továbbítani.
149. § A folyamatban lévő ügy iratainak az ügyintézőhöz, más hatósághoz továbbítását rögzíteni kell.
150. § Az Apk. ügyekre az Fpk. ügyekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.''
7. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 2. §-ában meghatározott előszerkesztést 1997. december 31-ig kell bevezetni. Ezen időpont előtti bevezetéséről – a feltételek megteremtésétől függően – a megyei bíróság elnöke rendelkezik.
(3) A BÜSZ 54. §-ának (2) bekezdésében a ,,G. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügyei'', a ,,Gf. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti fellebbezett ügyei'', a ,,Gpk. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti nemperes ügyei'', valamint a ,,Gpkf. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti fellebbezett nemperes ügyei'' szövegrész a hatályát veszti.
(4) A BÜSZ 130. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a ,,Ctvr. 18/A. §-a (1) bekezdése b) pontja'' szövegrész helyébe a ,,Ctvr. 18/B. §-a'' szövegrész lép.
(5) A számítógépes program karbantartásáról az Igazságügyi Minisztérium Jogi Informatikai Főosztálya gondoskodik.
Dr. Vastagh Pál s. k.,
igazságügy-miniszter
