77/1996. (V. 30.) Korm. rendelet

a statisztikai szakképesítések szakmai követelményeiről

1996.06.04.

A Kormány a statisztikai szakképesítések szakmai követelményeiről a következőket rendeli el:

1. § E rendelet 1. számú melléklete tartalmazza az „Általános gazdasági és statisztikai ügyintéző”, a 2. számú melléklete a „Szakstatisztikus (középfok)”, a 3. számú melléklete a „Felsőfokú statisztikus” szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit.

2. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt szerzett statisztikai szakképesítéseket (szakvizsgákat) az alábbiak szerint kell elismerni:

a) Középfokú szakképesítésnek kell tekinteni a közgazdasági szakközépiskolákban 1992. július 1. napja után szerzett statisztikusi okleveleket.

b) Alap-, közép- vagy felsőfokú szakképesítésnek kell tekinteni a 2/1989. (IX. 24.) KSH rendelkezés alapján megszerzett alap-, közép- és felsőfokú okleveleket.

c) Ahol besorolási jogszabály felsőfokú szaktanfolyami képesítést (szakképesítést) említ, azon 1992. július 1-jét követően is érteni kell az e rendelet hatálybalépéséig tett közép- és felsőfokú statisztikai szakvizsgát, ahol középfokú szaktanfolyami képesítést (szakképesítést) említ, azon az alapfokú statisztikai szakvizsgát.

Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök

1. számú melléklet a 77/1996. (V. 30.) Korm. rendelethez

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 43 4 3615 09 1 0 01*¹

2. Szakképesítés megnevezése: Általános gazdasági és statisztikai ügyintéző

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

____________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

____________________________

3607 Statisztikai ügyintéző

____________________________

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

____________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

____________________________

3601 Általános titkár

3602 Igazgatási ügyintéző

3603 Humánerő-gazdálkodási ügyintéző

3604 Bér- és társadalombiztosítási ügyintéző

3619 Egyéb gazdasági ügyintézők

3629 Egyéb kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintézők

4112 Bérelszámoló

4119 Egyéb analitikus jellegű számviteli foglalkozások

4121 Anyagnyilvántartó

4122 Pénzügyi, munkaügyi nyilvántartó

4129 Egyéb irodai nyilvántartási foglalkozások

4191 Titkárnő

4193 Irodai adminisztrátor, írnok

4199 Egyéb irodai jellegű foglalkozások

4291 Ügyféltájékoztató

4299 Egyéb ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások

____________________________

illetve mindazok a munkakörök, amelyek középfokú statisztikai szakképesítéssel elláthatók.

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az általános gazdasági és statisztikai ügyintéző a gazdaság bármely területén működő vállalkozásoknál, intézményeknél a

1. gazdálkodási ismeretek,

2. közgazdaságtan,

3. számítástechnika, ügyvitel-szervezési ismeretek,

4. számvitel,

5. statisztika

keretében elsajátított ismeretek birtokában – irányítás mellett – alkalmas a vállalkozások, intézmények és a közigazgatási szervek működésével összefüggő általános gazdasági és statisztikai feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére.

Ellát napi ügyvitel-szervezési, levelezési, irattározási feladatokat.

Eleget tesz az adott vállalkozásnál, intézménynél, a közigazgatásban az adatszolgáltatás törvényi, rendeleti előírásainak, ismeri a statisztikának az ellenőrzésben betöltött szerepét.

Személyesen vagy hírközlő eszközök segítségével kapcsolatot tart ügyfelekkel. Munkája során használja a számítástechnika adta lehetőségeket.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

1. Gazdálkodási ismeretek

Az általános gazdasági és statisztikai ügyintéző ismeri, és tevékenységének ellátása során szakszerűen használja a rendszeresen ismétlődő gazdasági, jogi és pénzügyi kategóriákat.

Ismeri:

a) a gazdálkodás alapfogalmait (szükségletek, javak, termelési tényezők, gazdálkodás, gazdaságosság stb.),

b) a gazdaság fő szereplőit (háztartás, vállalkozás, állam), azok kapcsolatrendszerét és működésük jogi kereteit,

c) a külkereskedelmi tevékenység fajtáit, bonyolításának feltételeit, a nemzetközi elszámolásokat, rendelkezik vámügyi alapismeretekkel,

d) az adózás rendjét, az adók fajtáit, az adózással kapcsolatos nyomtatványokat,

e) a pénz szerepét és a lehetséges fizetési módokat,

f) a pénzintézeti rendszert és azok szolgáltatásait,

g) tudja jellemezni a költségvetési gazdálkodást,

h) az aktuális munkajogi szabályokat (munkaviszony keletkezése, megszűnése és megszüntetése, munkaidő és pihenőidő, a munka díjazása),

i) a szerződéskötés általános szabályait, a szerződések teljesítéséhez, megszűnéséhez és megszegéséhez kapcsolódó jogkövetkezményeket,

j) a társadalombiztosítással kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket és a munkavállalók jogosultságait.

2. Közgazdaságtan

Az általános gazdasági és statisztikai ügyintéző ismeri a közgazdaságtan alapvető kategóriáit, a mikro- és makrogazdasági folyamatok lényegét, azok összefüggéseit, elemzési módszereit, tartalmát.

Mikroökonómia

a) a piac,

b) a fogyasztói magatartás és kereslet, a fogyasztói döntések mechanizmusa, tényezői,

c) a vállalkozás kínálata a piaci verseny különböző formái között,

d) a vállalkozás alkalmazkodási lehetőségei a piaci viszonyokhoz,

e) a termelési tényezők

– tőkebefektetések szerepe,

– humántőke mint termelési tényező,

– a föld – mint termelési tényező – szerepe.

Makroökonómia

a) alapfogalmak, alapösszefüggések,

b) a makrogazdaság piacai

– árupiac: makroökonómiai árukereslet és összefüggései (megtakarítás, beruházás, jövedelmi egyensúly),

– pénzpiac: a pénz kialakulása, a modern pénz- és bankrendszer, kamatláb és egyensúly,

– munkapiac: kereslet és kínálat, reálbér, munkapiaci egyensúly,

c) a makrogazdaság egyensúlya, a makroökonómiai termelési függvény, a makrokínálati függvény,

d) infláció, inflációs folyamatok,

e) a makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata.

3. Számítástechnika, ügyvitel-szervezési ismeretek alkalmazása

3.1. Alapfokú számítógép-kezelés

a) számítástechnikai alapfogalmak ismerete,

b) operációs rendszer használata,

c) szövegszerkesztő használata

– dokumentum készítése, kimentése, nyomtatása,

– a szöveg formázása,

– helyesírás-ellenőrzés,

d) táblázatkezelő program használata

– táblázatok készítése, másolása, összekapcsolása, módosítása, sorok, oszlopok felcserélése, abszolút, relatív címzés alkalmazása stb.,

– sorok, táblák adataiból viszonyszámok, középértékek, indexek számítása, felhasználása más táblázatokban,

– a sorok, táblák adataiból a megfelelő beépített grafikonok létrehozása, szerkesztése és nyomtatása,

– lajstromokból gyakorisági sorok készítése,

– egyszerűbb függvények beépítése a táblázatokba,

e) adatbázis-kezelő program használata.

3.2. Ügyvitel-szervezési ismeretek alkalmazása

Mint általános gazdasági és statisztikai ügyintézőnek a napi gyakorlatban kell szervezési ismereteiről számot adnia. Ezen belül rendelkeznie kell:

a) az iratkezelés általános szabványainak ismeretével,

b) a bizonylatok (azok fogalmainak, fajtáinak ) ismeretével,

c) az ügyvitel-technikai eszközök, a vállalaton/intézményen belüli és közötti hírtovábbítás és postázás eszközeinek ismeretével,

d) az iktatás, az irattározási alapfogalmak, munkaeszközök, az irattári őrzési technikák, munkafolyamatok ismeretével.

3.3. Levelezési ismeretek alkalmazása

Az általános gazdasági és statisztikai ügyintézőnek ismernie kell a magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek, közigazgatási szervek írásos kapcsolattartásának formáit, a különböző típusú hivatalos levelek alaki és tartalmi követelményeit, a kereskedelmi levelezés alapfogalmait.

Tud fogalmazni és szerkeszteni irányítás mellett:

a) egyszerű ügyiratokat (nyugta, elismervény, meghatalmazás, nyilatkozat stb.),

b) munkavállalással kapcsolatos leveleket (kérvény, önéletrajz, munkaviszonnyal kapcsolatos engedélyek, szerződések, jegyzőkönyvek stb.),

c) hivatalos ügyiratot (fellebbezés, panasz, bejelentés stb.),

d) közigazgatási szerv, intézmény, gazdálkodó szervezet levelét (értesítés, határozat, igazolás, engedély stb.),

e) üzleti leveleket (ajánlatkérés, ajánlattétel, megrendelés, szállítás sürgetése, akadályközlés, kifogásolás stb.).

3.4. Protokoll

Mint ügyintéző kapcsolatot tart ügyfelekkel, ezért a protokoll alábbi elemeit ismernie kell:

– alapfogalmak,

– viselkedéstechnika,

– hétköznapi protokoll kellékei,

– hétköznapi protokoll helyzetei,

– szervezés, programkészítés általános szabályai.

4. Számvitel

Az általános gazdasági és statisztikai ügyintéző rendelkezik azokkal az alapvető számviteli ismeretekkel, amelyek a vállalkozási tevékenység eredményének megállapításához, a statisztikai adatszolgáltatáshoz szükségesek.

A számviteli törvény alapján

meghatározza:

– az adott időpontban a vállalkozás eszközeit és forrásait, továbbá az időszak költségeit, kiadásait, bevételeit és eredményét;

vezeti:

– az analitikus nyilvántartásokat (készletek, tárgyi eszközök, vevők, szállítók stb.);

ismeri:

a) a vállalkozások beszámolási és könyvvezetési formáit, a bizonylatok alaki és tartalmi követelményeit, a feldolgozás menetét,

b) a leltározási tevékenységeket,

c) az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett alapvető (gyakran előforduló) változások mérlegre, illetve eredményre gyakorolt hatását,

d) az eszköz és forrás számlákon való könyvelés szabályait, az alapvető gazdasági események könyvelési tételeit,

e) a számlakeret felépítését,

f) a naplófőkönyv vezetésének szabályait, a bevételek és a kiadások könyvelése mellett a pénzügyi eredmény és az adóalap meghatározásához szükséges adatok ismeretével is rendelkezik, és

g) képes kitölteni a TB, az SZJA, az ÁFA és a társasági adó bevalláshoz kapcsolódó nyomtatványokat, bizonylatokat.

5. Statisztika

Az általános gazdasági és statisztikai ügyintéző tisztában van a statisztikai alapfogalmakkal, rendelkezik kérdőívekkel kapcsolatos ismeretekkel, képes az összegyűjtött adatok csoportosítására és táblába rendezésére.

Ismeri a legfontosabb statisztikai mutatók számítási módját, és helyesen értelmezi azokat. A kiszámított mutatók alapján megfelelő következtetéseket tud levonni. Felismeri az ismérvek közötti kapcsolatot, azok egyszerűbb bemutatását el tudja végezni. Képes grafikus ábrák megszerkesztésére.

Ehhez az alábbi ismereteket kell megszereznie:

a) a statisztika általános kérdései

– a statisztika rövid története,

– statisztikai alapfogalmak, osztályozási rendszerek, a statisztikai munka szakaszai,

– adatfelvétel, kérdőívek szerkesztése, információgyűjtés,

– statisztikai csoportosítás,

– a statisztikai sorok és ábrázolásuk,

– a statisztikai táblák és szerkesztésének szabályai (két- és többdimenziós táblák),

b) a viszonyszámok

– időbeni és térbeni összehasonlítást biztosító viszonyszámok,

– feladat és teljesítmény bemutatását szolgáló viszonyszámok,

– a megoszlási és koordinációs viszonyszám,

– intenzitási viszonyszámok (egyenes és fordított, nyers és tisztított),

– összefüggés a viszonyszámok között,

c) a középértékek és a szóródás

– helyzeti középértékek (módusz és médián) fogalma, meghatározása,

– számított középérték (a számtani, a harmonikus, a négyzetes és a mértani átlag) számítása és alkalmazása,

– az idősorokból számított átlagok,

– a szóródás mutatószámainak kiszámítása és értelmezése,

– a részátlag és a főátlag,

– a standardizálás módszere (különbségek meghatározása és szöveges elemzés),

– grafikus ábrázolás,

d) indexek

– érték-, ár-, volumenindexkör [a termelési (forgalmi) érték alakulását befolyásoló tényezők vizsgálata]

= érték-, ár- és volumenindex számítása aggregát és átlag formában,

= összefüggés az indexek és az értékösszegek között,

= az árváltozásból eredő megtakarítás (többletkiadás) kiszámítása,

= a kiszámított mutatók értelmezése,

= az indexek gyakorlati alkalmazása,

– standardizáláson alapuló indexkör (az intenzitási viszonyszámokból, átlagokból számított indexek)

= a főátlagindex, a részátlagindex és az összetételhatás indexének számítása,

= összefüggés az indexek között,

= szöveges elemzés a kiszámított indexek alapján,

e) ismérvek közötti kapcsolatok, elemzésük egyszerűbb eszközökkel,

f) az adathoz jutás folyamata, teljes körű felvételek, mintavételes eljárások, becslési alapfogalmak,

g) gyakorlati statisztikai ismeretek, a magyar statisztika információs rendszere, információ forrásai, jogi háttere, kiadványai,

h) megfelelő mutatószámok segítségével be tudja mutatni a lakosság életkörülményeinek alakulását, demográfiai összetételét (kor, nem stb.), mozgásait (születési, halálozási arányok stb.), egészségügyi helyzetét, annak változásait (betegségek, balesetek, ágyszám, orvosszám stb.), azokról a szükséges kimutatásokat el tudja készíteni,

i) az igazságügyi statisztika főbb mutatói.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek az alábbi részekből állnak:

– gazdálkodási ismeretek,

– közgazdaságtan,

– számítástechnika, ügyvitel-szervezési ismeretek,

– számvitel,

– statisztika.

2. A szakmai vizsga részei:

a) írásbeli vizsga,

b) gyakorlati vizsga,

c) szóbeli vizsga.

a) Írásbeli vizsga

Időtartama: 180 perc, központi tétel alapján.

Célja: komplex elméleti ismeretek alkalmazása statisztikai feladatokban.

Akkor fogadható el, ha a teljesítmény eléri az 50%-ot.

b) Gyakorlati vizsga

Időtartama: 120 perc, a szóbeli vizsgát megelőzően szervezendő.

Részei:

– számviteli ismeretek számonkérése egyszerű feladatokon keresztül, időtartama: 90 perc.

– levelezési/táblázatkezelési feladat megoldása szövegszerkesztéssel/táblázatkezelővel, időtartama: 30 perc.

A feladatsort a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a KSH elnöke hagyja jóvá.

A részfeladatok külön-külön értékelendők.

Gyakorlati osztályzat a két részjegy átlaga alapján alakul ki – a kerekítés szabályai szerint –, elégtelen részjegy esetén a gyakorlati vizsga minősítése elégtelen.

c) Szóbeli vizsga

Sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát követően.

Időtartama: maximum 20 perc.

Központilag összeállított kérdések alapján a vizsgázó az alábbi ismeretekből ad számot:

– gazdálkodási ismeretek,

– közgazdaságtan,

– statisztikai-elméleti ismeretek.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei:

A közgazdasági szakmacsoport területén, illetve a felsőfokú iskolai rendszerű oktatásban szerzett szakirányú ismereteket el kell ismerni az OKJ szerinti szakképesítéseknél a vizsga érdemjegy beszámításával.

4. A szakmai vizsgák alapján a bizonyítvány minősítése:

– szakmai elmélet: a szóbeli vizsga eredménye,

– szakmai gyakorlat: az írásbeli (60%) és a gyakorlati (40%) osztályzat átlaga alapján, a kerekítés szabályai szerint.

5. A szakképesítés szintje:

– a bizonyítvány államilag elismert középfokú szakmai képesítést tanúsít.

2. számú melléklet a 77/1996. (V. 30.) Korm. rendelethez

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 43 4 3615 09 1 0 07²

2. Szakképesítés megnevezése: Szakstatisztikus (középfok)³

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

____________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

____________________________

3607 Statisztikai ügyintéző

____________________________

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

____________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

____________________________

3601 Általános titkár

3602 Igazgatási ügyintéző

3603 Humánerő-gazdálkodási ügyintéző

3604 Bér- és társadalombiztosítási ügyintéző

3608 Tervkészítő

3619 Egyéb gazdasági ügyintézők

3629 Egyéb kereskedelmi, áruforgalmi, értékesítési ügyintézők

4112 Bérelszámoló

4119 Egyéb analitikus jellegű számviteli foglalkozások

4121 Anyagnyilvántartó

4122 Pénzügyi, munkaügyi nyilvántartó

4129 Egyéb irodai nyilvántartási foglalkozások

4191 Titkárnő

4193 Irodai adminisztrátor, írnok

4199 Egyéb irodai jellegű foglalkozások

4291 Ügyféltájékoztató

4299 Egyéb ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások

illetve mindazok a munkakörök, amelyek középfokú statisztikai szakképesítéssel elláthatók.

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A szakstatisztikus⁴ a gazdaság bármely területén működő vállalkozásoknál, intézményeknél, a közigazgatásban részt vesz az információk gyűjtésében, feldolgozásában, elemzésében, belső információk szolgáltatásában, amelyek segítik a döntések előkészítését, megalapozását, értékelését.

A társadalmi-gazdasági folyamatok statikus és összehasonlító vizsgálataival, a tevékenység, annak tényezői, hatékonyságának, mikro- és makroszintü összefüggések feltárásával, ok-okozati kapcsolatok, tendenciák felismerésével segíti a vállalkozásokat a hatékonyabb gazdasági döntések kialakításában.

A szakstatisztikus (középfok)⁵

1. gazdálkodási ismeretek,

2. közgazdaságtan,

3. számítástechnika, ügyvitel-szervezési ismeretek,

4. számvitel,

5. statisztika

keretében elsajátított ismeretek birtokában gazdasági elemző, középfokú statisztikai ügyintézői feladatokat lát el, a szervezeten belül direkt vagy indirekt írányítás mellett.

Eleget tesz a vállalkozásnál (intézménynél, közigazgatásban) az adatszolgáltatás törvényi, rendeleti előírásainak.

Önállóan képes ismereteit az aktuális szükségleteknek megfelelően továbbfejleszteni.

Munkájában fel tudja használni a számítástechnika adta lehetőségeket.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

E szakképesítés szakmai követelményének részét képezi az OKJ 43 4 3615 09 1 0 01⁶ azonosító számmal rendelkező Általános gazdasági és statisztikai ügyintéző szakképesítés szakmai ismerete is.

A szakstatisztikus (középfok)⁷ követelményrendszere a következőkkel egészül ki:

1. Gazdálkodási ismeretek

A szakstatisztikus (középfok)⁸ értelmezni és alkalmazni tudja a gyorsan változó adójogi, devizajogi, munkajogi, polgári jogi, társadalombiztosítási jogi előírásokat.

Ismeri:

a) a jogi alapfogalmakat, a jogforrás, a jogszabály, a jogviszony és a jogintézmény, valamint a jogrendszer tagozódását,

b) a polgári jogi jogviszony fajtáit, a tulajdonjogviszonyt, a szerződések fogalmát és azok fajtáit,

c) a gazdasági társasági jog, munkajog, adójog főbb szabályait,

d) a pénz fogalmát és fajtáit, a pénzteremtés mechanizmusát, a pénzkeresletet és kínálatot meghatározó tényezőket,

e) a monetáris irányítás szervezeti rendszerét, a hazai bankrendszer alapvető jellemzőit, a pénzforgalom lebonyolításának módjait, a nemzetközi fizetési forgalom mechanizmusát, a valuta, a deviza, az árfolyamok jellemzőit,

f) az értékpapírok fajtáit, tulajdonságait, a tőzsdék működését,

g) az államháztartás gazdálkodását, annak alapelveit, a központi költségvetés felépítését, a bevételek forrásait és a költségvetési kiadásokat, az adóztatás szerepét és fajtáit,

h) az üzletfinanszírozás fogalmát és formáit, elveit, a beruházások finanszírozásának fő jellemzőit, az alkalmazott főbb pénzügyi számításokat.

2. Közgazdaságtan

A szakstatisztikus (középfok)⁹ tudja a szakstatisztikában hasznosítani a mikro- és makrogazdasági folyamatok megismert elvi összefüggéseit, elemzési módszereit (pl. hatáselemzés, függvények elemzése, kereslet, kínálat stb.).

Ismeri:

a) a kereslet és a kínálat mikroszintű összefüggését, a fogyasztói magatartás és kereslet jellemzőit, a piaci kereslet és az árak összefüggését,

b) a termelői magatartás motivációit, a termelés költségeit, profitorientációját, a kínálatot,

c) a kínálati és a termelési tényezők piacán a piaci formákat, a versenyeket,

d) az externhatásokat,

e) nemzetgazdasági szinten a reálfolyamatok számbavételét,

f) a makrogazdaság piacait, azok összefüggését, az egyensúly és egyensúlytalanság kérdéseit,

g) az infláció és inflációs folyamatok fajtáit és okait, módosításának lehetőségeit,

h) a makrofolyamatok befolyásolásának eszközeit.

3. Számítástechnika, ügyvitel-szervezési ismeretek

Ismeri és használja:

a) a rendelkezésre álló operációs rendszert,

b) a szövegszerkesztő program és

c) a táblázatkezelő program lehetőségeit, és ezeket szükség szerint alkalmazni is tudja.

4. Számvitel

A szakstatisztikus (középfok)¹⁰ rendelkezik azokkal az ismeretekkel, melyek a konkrét tevékenység helyes statisztikai vizsgálatához nélkülözhetetlenek.

Ismeri:

a) a költségszámítási fogalmakat, a termelési költségek csoportosítását, konkrét esetben a költséget a megfelelő csoportba képes besorolni,

b) a kalkuláció fogalmát, fajtáit, konkrét esetben tud egységönköltséget számítani,

c) a saját és vásárolt készletek, tárgyi eszközök beszerzésénél és az értékesítésnél alkalmazható árak fajtáit, tud ezekből átlagárat számítani,

d) az értékcsökkenési leírási módokat, azok hatását az eredményre,

e) a termék és szolgáltatás fogalmát, meg tudja állapítani a készültségi fokot, a saját termelésű készletek állományváltozását,

f) az eszközökben és forrásokban bekövetkezett alapvető (gyakran előforduló) változások mérlegre, illetve eredményre gyakorolt hatását.

Tud:

a) könyvelési tételt szerkeszteni

– a vásárolt készletek beszerzése, visszaküldése, felhasználása,

– a jövedelmek és azok közterheinek, valamint a levonások elszámolása, a bér- és egyéb személyi juttatások kifizetése,

– a tárgyi eszközök beszerzése, létesítése és az értékcsökkenés elszámolása,

– a költségek költségnemenkénti elszámolása, a késztermékek raktárra vétele és a befejezetlen termelés év végi átvezetése,

– termékértékesítés és visszaküldés,

– értékpapírokkal és költségvetéssel kapcsolatos pénzügyi elszámolások miatt keletkezett gazdasági eseményekre,

b) eredménykimutatást készíteni, és ismeri a különböző eredménykategóriák közötti számszerű összefüggéseket,

c) mérleget (egyszerűsített is) készíteni, és képes a mérlegfőösszeg változását előidéző tényezők (pl. alaptőkeemelés, eladósodás növekedése) bemutatására.

5. Statisztika

A szakstatisztikus (középfok)¹¹ ismeri a mikro- és makrogazdasági folyamatok természetét, kölcsönhatását, eltérő hatásmechanizmusát. A számviteli fogalmak, előírások, jogszabályok ismeretében alkalmazza az általános statisztikai módszereket adott vállalkozásnál, intézménynél, a közigazgatásban a szakmai sajátosságok figyelembevételével.

Tud:

a) a statisztikai törvény és statisztikai jogszabályok, a statisztika fogalmainak, módszereinek, informatikai és gazdasági hátterének ismeretében adatgyűjtési bizonylatokat (pl. kérdőívek, kitöltési útmutatók) megszerkeszteni, összegyűjtött adatokat csoportosítani, valódiságukat ellenőrizni, előforduló adatközlési hibákat kiszűrni, adatokat táblába rendezni,

b) elemezni üzleti eseményeket és folyamatokat, azok irányzatait, tartós tendenciát, fel tudja használni a gazdasági élet szereplőire vonatkozó alapvető jogi kategóriákat, aktuális szabályaikat, továbbá a hosszabb idősorokból nyert számszerű és grafikus adatokat,

c) számítani gazdasági teljesítmény fontosabb gazdasági mutatóit (árutermelés, szolgáltatás, külgazdasági forgalom) mind a nemzetgazdaságra, mind a vállalkozásra vonatkozóan,

d) elemezni gazdasági teljesítmény fontosabb értéki mutatóinak (bruttó kibocsátás, hozzáadott érték, nettó termelési érték) eltérő alakulását folyó, illetve változatlan árakon,

e) számítani egy adott időpontra vagy időszakra munkajogi, statisztikai állományi létszámot, tudja a munkerőt nemzetgazdasági szinten jellemezni, összetételét, alakulását vizsgálni, számításait grafikusan megjeleníteni,

f) vizsgálni – felhasználva számviteli ismereteit – számlakeretnek megfelelő csoportosításban tárgyi eszközök összetételét, egymáshoz való arányát, készletek összetételét, értékesítés (anyagfelhasználás) és átlagkészlet viszonyát, számszerűen meg tudja határozni a kedvező vagy kedvezőtlen készletarányok hatásának nagyságát, számítani tudja az anyagfelhasználás és termelés összehasonlítása során a termelési arányok kedvező vagy kedvezőtlen hatását,

g) számítani munkaerő hatékonyságot, ismeri a mikro- és makroszintű számítási problémákat, ki tudja szűrni az árváltozás hatását, ki tudja mutatni a munkaerő átcsoportosításának hatékonyságnövelő vagy -csökkentő hatását,

h) számítani eszközhatékonysági mutatókat, tárgyi eszközök összetételében bekövetkezett kedvező vagy kedvezőtlen hatást, termelékenység és eszközhatékonysági mutatók közötti kapcsolatot,

i) számítani és vizsgálni költségösszetételt, pl. költségnemenként, fedezeti összeg változást, költségszintmutatót, szerkezetváltozás hatást, számszerűen ki tudja mutatni az eredményt befolyásoló ár, önköltség, volumen és a volumen összetételének hatását, ismeri a termelés és költségek összefüggését, a termelési függvény és költségfüggvény kapcsolatát.

Ismeri és alkalmazza:

a) az információsűrítés eszközeit, a feladatnak megfelelő statisztikai mutatókat, azok számítási módját, jellemző hibahatárait, helyesen értelmezi a számítási eredményeket, a szóródást, felismeri az ismérvek közötti kapcsolatot, tudja mérni (táblázatkezelő használható) és szemléltetni azok szorosságát (pl. grafikus módszerekkel),

b) a gazdaság szereplőit, a gazdasági életre vonatkozó információk forrásait, az adatszolgáltatáshoz szükséges legfontosabb kódszámokat, a gazdaságstatisztikában használatos főbb csoportosításokat,

c) a statisztikai adatelőállítás folyamatát,

d) a termelői és fogyasztói árindexek számításának statisztikai problémáit, az árindexek alkalmazásának területeit (pl. árollók, volumenindexek számítása stb.), tájékozott az árak alakulását közlő hivatalos statisztikai forrásokról, számításaiban megfelelően használja a gyakorlatban alkalmazott Paache, Laspeyres vagy Fisher típusú indexeket,

e) a mikroszféra befektetéseinek hozamszámítási módszereit, tudja számítani a kockázatmentes befektetéseknél, kötvényeknél, részvényeknél a várható hozamot, az átlagos lekötési időt, a szóródást, elemzésében fel tudja használni a részvények árfolyamának grafikus ábráiban rejlő információt, számítani tudja a részvények tőzsdei elemzésében használatos mutatókat, részvényindexet, eredményei birtokában megfelelő következtetést tud levonni,

f) a vállalkozás pénzügyi és vagyoni helyzetének, jövedelmezőségének alapmutatóit, képes számításokat végezni azokkal, meg tudja ítélni a vállalkozás vagyoni, gazdálkodási helyzetének erős, illetve gyenge pontjait,

g) áttekintő ismeretei vannak az életszinvonal mérési problémáiról, rugalmassági mutatókról, valamint a társadalmi folyamatok fontosabb tényezőiről, demográfiai mozgásokról, egészségügyi helyzetről, változásairól, képes alkalmazni ezek elemzése kapcsán a megfelelő statisztikai mutatókat (indexeket, intenzitási és megoszlási viszonyszámokat stb.),

h) az igazságügyi statisztika főbb mutatóit.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek az alábbi részekből állnak:

– gazdálkodási ismeretek,

– közgazdaságtan,

– számítástechnika, ügyvitel-szervezési ismeretek,

– számvitel,

– statisztika.

2. A szakmai vizsga részei:

a) írásbeli vizsga,

b) gyakorlati vizsga,

c) szóbeli vizsga.

a) Írásbeli vizsga

Időtartama: 180 perc, központi tétel alapján.

Célja: komplex elméleti ismeretek alkalmazása statisztikai feladatokban.

Akkor fogadható el, ha a teljesítmény eléri az 50%-ot.

b) Gyakorlati vizsga

Időtartama: 300 perc, a szóbeli vizsgát megelőzően szervezendő.

Részei:

– számviteli ismeretek számonkérése egyszerű feladatokon keresztül; a számításokhoz számítógép használható, időtartama: 120 perc,

– mérlegelemzés esettanulmány alapján statisztikai módszerekkel, időtartama: 120 perc,

– számítástechnikai ismeretek számonkérése statisztikai számítások, ábrázolások, grafikonok készítésén keresztül (ha nem áll rendelkezésre megfelelő géppark, akkor írásban algoritmusok leírásával is megoldható a feladat), időtartama: 60 perc.

A feladatsort a vizsgát szervező intézmény állítja össze és a KSH elnöke hagyja jóvá.

A részfeladatok külön-külön értékelendők.

Gyakorlati osztályzat a részjegyek átlaga alapján alakul ki – a kerekítés szabályai szerint – elégtelen részjegy esetén a gyakorlati vizsga minősítése elégtelen.

c) Szóbeli vizsga

Sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát követően.

Időtartama: maximum 20 perc.

Központilag összeállított kérdések alapján a vizsgázó az alábbi ismeretekből ad számot:

– gazdálkodási ismeretek,

– közgazdaságtan,

– statisztika elméleti ismeretek.

3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei:

– az írásbeli és gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható a vizsga komplexitása miatt,

– a szóbeli vizsgán csak különbözeti vizsgát tesznek a korábbi érdemjegy beszámításával azok, akik megszerezték az Általános gazdasági és statisztikai ügyintéző képesítést.

4. A szakmai vizsgák alapján a bizonyítvány minősítése:

– szakmai elmélet: a szóbeli vizsga eredménye,

– szakmai gyakorlat: az írásbeli (60%) és a gyakorlati (40%) osztályzat átlaga alapján a kerekítés szabályai szerint.

5. A szakképesítés szintje:

– a bizonyítvány államilag elismert középfokú szakmai képesítést tanúsít.

3. számú melléklet

a 77/1996. (V. 30.) Korm. rendelethez

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 43 5 3615 09 1 0 02¹²

2. Szakképesítés megnevezése: Felsőfokú statisztikus¹³

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

____________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

____________________________

2516 Statisztikus

3607 Statisztikai ügyintéző

____________________________

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

____________________________

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

____________________________

1311 Gazdasági szervezet vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató, menedzser)

1331⁺ Üzleti szolgáltatási tevékenységet folytató részegység vezetője

1339⁺ Egyéb termelői,, szolgáltatási tevékenységet folytató részegységek vezetői

1341 Marketingtevékenységet folytató részegység vezetője

1343 Humánpolitikai tevékenységet folytató részegység vezetője

1344 Reklám- és tömegkommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője

1345 Ellátási és elosztási tevékenységet folytató részegység vezetője

1349 Egyéb funkcionális tevékenységet folytató részegységek vezetői

1358⁺ Szolgáltatási tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója

1359⁺ Egyéb tevékenységet folytató részegységek közvetlen termelésirányítói

1421 Üzleti szolgáltatási kisszervezet vezetője (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató, menedzser)

1429 Egyéb kisszervezetek vezetői (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató, menedzser)

2529 Egyéb gazdasági foglalkozások

2910 Egyéb magasan képzett ügyintézők

3619 Egyéb gazdasági ügyintézők

3629 Egyéb kereskedelmi,, áruforgalmi,, értékesítési ügyintézők

4119 Egyéb analitikus jellegű számviteli foglalkozások

4129 Egyéb irodai nyilvántartási foglalkozások

4199 Egyéb irodai jellegű foglalkozások

4299 Egyéb ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások

____________________________

⁺ Költségvetési intézményeknél csak felsőfokú iskolai végzettséggel együtt. Banki, pénzügyi munkakörök ellátására nem jogosít.

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A felsőfokú statisztikus¹⁴ a gazdaság szervezeteinél, a költségvetési, társadalombiztosítási és egyéb szervezeteknél, intézményeknél statisztikai, számítástechnikai, közgazdasági, gazdálkodási, jogi ismeretek birtokában önállóan vagy közvetett irányítás mellett gazdasági elemzéseket, összehasonlító vizsgálatokat készít. Irányítja vagy segíti a belső adatokkal kapcsolatos információs rendszer működését. Belső és külső adatforrások felhasználásával statisztikai anyagokat, jelentéseket állít össze, elemző tanulmányokat készít.

Ellátja vagy közvetlenül irányítja a statisztikai adatszolgáltatói feladatkört. Ismeri a mikro- és makroszintű statisztikai tevékenység folyamatát, az adatok jellegét és azok előállítási folyamatát. A számítástechnika felhasználásával alkalmazni tudja mind az egyszerűbb, mind az összetettebb statisztikai elemzési eszközöket. Értelmezni tudja az alapvető mutatószámok tartalmát, ismeri azok számítási módját és összefüggésrendszerét.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz kapcsolódó követelmények:

E szakképesítés szakmai követelményének részét képezi az OKJ 43 4 3615 09 1 0 01¹⁵ azonosító számmal rendelkező Általános gazdasági és statisztikai ügyintéző szakképesítés szakmai ismerete is.

A felsőfokú statisztikus¹⁶ követelményrendszere a következőkkel egészül ki:

1. Gazdaságmatematikai alapok

A statisztikai módszerek készségszintű elsajátításához, gazdasági elemzések és előrejelzések készítéséhez, valamint a gazdasági, statisztikai szakirodalom követéséhez ismeri az alábbi matematikai témaköröket:

a) halmazok, leképezések, sorozatok,

b) függvények határértéke, folytonossága, differenciálszámítás alapjai, parciális deriváltak, függvényvizsgálat, szélsőértékszámítás, elaszticitás,

c) valószínűségszámítási alapok, a valószínűség definíciója, tulajdonságai, valószínűségi változó, várható érték, variancia, normális eloszlás és azzal kapcsolatos eloszlások, kétdimenziós, marginális és feltételes valószínűségeloszlások, statisztikai függetlenség,

d) pénzügyi számítások alapjai (kamatos kamat- és járadékszámítás),

e) vektorok, mátrixaritmetika, lineáris egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása, mátrixok inverze és annak alkalmazása, a lineáris programozás alapgondolata.

2. Közgazdaságtan

Ismeri a közgazdaságtan alapvető kategóriáinak tartalmát, a szűkösen rendelkezésre álló, alternatív módon felhasználható erőforrásokkal való gazdálkodás alapkérdéseit a piaci szereplők szintjén, a gazdaságban végbemenő folyamatokat, a gazdaság egészének viselkedését.

Az átfogó közgazdasági szemlélethez az alábbi ismereteket kell megszereznie.

Mikroökonómia

a) a fogyasztó preferenciarendszere, a fogyasztói magatartás és kereslet; a piaci kereslet, a kereslet rugalmassága,

b) a termelés, a termelői magatartás és a kínálat, költségek, profitmaximálás és kínálat,

c) piaci szerkezet és a piacszabályozás,

d) a termelői erőforrások piacai, valamint a piaci elégtelenségek,

e) a társadalmi jólét kérdései.

Makroökonómia

a) a makroökonómia alapkategóriái és az alapösszefüggések,

b) a nemzetgazdasági teljesítmény mérése,

c) a pénz és a pénzügyi szektor a modern gazdaságban,

d) az árupiac, a pénzpiac, az árupiac és pénzpiac együttes egyensúlya,

e) a makrogazdasági kínálat, a munkapiac és munkanélküliség,

f) az állami költségvetési politika, az adók és a kormányzati kiadások, hatása, a költségvetés finanszírozása, az infláció, okok és gyógymódok,

g) a monetáris politika,

h) a nemzetközi gazdasági folyamatok áttekintése.

3. Gazdasági jog

A szakmakultúra részként ismeri annak a jogrendszernek az alapvető jellemzőit, amely a gazdálkodás kereteit és feltételeit szabályozza. Követni és értelmezni képes a munkaterületével kapcsolatos hatályos jogszabályokat.

Témakörök:

a) az állam és a jog, az alkotmányos berendezkedés, az államigazgatás rendszere,

b) a jogforrások, a jogi norma fogalma, szerkezete, érvényessége és hatályossága, a jogalkalmazás,

c) büntetőjogi alapfogalmak,

d) a gazdaság és a jog összefüggése, a polgári jogi alapfogalmak, tulajdonjog, a szerződés alapintézményei, a szerződés tipizálása és egyes szerződéstípusok,

e) a gazdasági társasági jog, versenyjog, csődjog, munkajog.

4. Számvitel

A fenti szakma képviselője rendelkezik azokkal az alapvető számviteli ismeretekkel, melyek a gazdasági tevékenység elemzéséhez, a statisztikai adatszolgáltatáshoz szükségesek.

Témakörök:

a) a középfokú statisztikai ügyintézői, illetve a középfokú elemző szakstatisztikusi számviteli ismeretek,

b) a számvitel alapvető funkciói, részterületei (vezetői és pénzügyi számvitel) és az ezekkel szemben támasztott követelmények,

c) a vállalkozás különböző részterületeinek (készletgazdálkodás, munkaerő, tárgyi eszközök, értékpapírok) speciális könyvviteli feladatai,

d) költség, ráfordítás, kiadás fogalma, tartalmi különbsége, hatásuk a vállalkozás vagyonára, illetve jövedelmezőségére,

e) cash-flow és a nyereség fogalma, kiszámításuk módja, eltérésük oka,

f) a gazdálkodás folyamán felmerült költségek elszámolásának lehetséges módjai és kapcsolata az eredménykimutatással,

g) a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi viszonyaira vonatkozó legfontosabb mutatók kiszámítása és értelmezése.

5. Pénzügy

Ismeri a fő pénzügyi folyamatokat és kategóriákat, képes alapvető pénzügyi számítások elvégzésére, illetve értelmezésére.

Témakörök:

a) a pénz kialakulása, története, a pénzteremtés, a pénzpiac szereplői,

b) központi költségvetés, adóztatási jogszabályok, adók és adójellegű bevételek, költségvetési kiadások,

c) devizapiacok, fizetési mérleg elméletek, árfolyamrendszerek,

d) nemzetközi pénzügyi rendszerek,

e) bankrendszerek, bankműveletek,

f) értékpapírok, kötvény, részvény, egyéb értékpapírok,

g) a pénz időértéke,

h) beruházások értékelése,

i) cash-flow számítás, kockázatértékelés, forrásértékelés,

j) jellegzetesebb pénzügyi számítások.

6. Alkalmazott statisztika

Rendelkezik a középfokú statisztikusi képesítéshez szükséges ismeretekkel, valamint azok mélyebb tudásanyagával. Ezen túlmenően – az elengedhetetlenül szükséges matematikai hátteret is beleértve – áttekintést, alkalmazási készséget szerez a gazdasági, társadalmi folyamatok szakszerű elemzéséhez az alábbi témakörökben:

a) empirikus eloszlások és elemzésük, alapstatisztikák és értelmezésük, kvantilisek és kvantilis eloszlás, empirikus eloszlások típusai és jellegzetességeik, a koncentráció elemzési módszerei,

b) mintavételi módszerek, véletlen és nem véletlen kiválasztási eljárások típusai,

c) becsléselméleti alapfogalmak, mintavételi eloszlás, becslés egyszerű véletlen és rétegzett mintából (átlag, arány, értékösszeg, szórás), pontbecslés, mintavételi hiba, intervallum-becslés, a szükséges mintanagyság meghatározása,

d) hipotézisek ellenőrzése, hipotézisvizsgálatok gondolatmenete, hipotézisek felállítása, hibalehetőségek, próbafüggvény, szignifikanciaszint, egymintás és kétmintás t-próba, függetlenségvizsgálat, illeszkedésvizsgálat, variancia-analizis, a gyakorlati alkalmazás fő területei,

e) kétváltozós regresszió- és korrelációszámítás, kiinduló adatbázis, lineáris regresszió alkalmazásának feltételezései, a regressziós függvény, a paraméterek értelmezése, hatványkitevős regresszió, elaszticitási együttható számítása és értelmezése, a korreláció szorosságának mérése, regressziós becslés készítése, hibaszámítás, gépi outputok értelmezése és elemzése,

f) többváltozós regresszió- és korrelációszámítás, a lineáris regresszió és paramétereinek értelmezése, korrelációs mátrix, parciális és többszörös korrelációs együtthatók, többszörös determinációs együttható, a regressziós modellképzés gyakorlati kérdései, a regressziós becslés készítése, előrejelzések készítése regresszió alapján, gépi outputok értelmezése és elemzése,

g) idősorok elemzési módszerei, az idősorok komponensei, alapmodellek, trendszámítás mozgóátlagolással, analitikus trendszámítás, lineáris és exponenciális trend, az „S” alakú görbék, a szezonalitás mérése, szezonális eltérések és szezonindexek számítása, előrejelzés a dekompozíciós technika alapján,

h) a statisztikai tevékenység, az adatok előállításának folyamata, adatfelvételek szervezése, a kérdőívek tartalma és típusai, a kérdőívszerkesztés módszertana, kérdőív kitöltési utasítások készítése, az adatok feldolgozása, elemzés és közlés, a statisztikai adatok jellege és minősége,

i) egy statisztikai programcsomag szakszerű használata,

j) a hivatalos statisztikai szolgálat működése, hazai és nemzetközi statisztikai kiadványok, a statisztikai tevékenységhez tartozó jogi és államigazgatási ismeretek.

7. Gazdaságstatisztika

Áttekintése van az elemzésekhez és döntésekhez, a közgazdasági tájékozódáshoz szükséges statisztikák elméleti módszertani és gyakorlati kérdéseiről. Ismeri a gazdasági kategóriák számszerű kifejezését, a különböző statisztikai mutatószámok tartalmát, az igénybe vehető statisztikai adatforrásokat.

Témakörök:

a) gazdaságstatisztikai alapfogalmak, megfigyelési módszerek, az adatok rendszerezése,

b) a termelés megfigyelésének általános kérdései, a tevékenységi eredmények számbavétele a gazdálkodó egységeknél, a termelés statisztikai megfigyelésének ágazati sajátosságai,

c) makroszintű termelési mutatószámok tartalma és elemzése, nemzetgazdasági számlarendszer, reál- és pénzügyi folyamatok összefüggése, ágazati kapcsolatok mérlege, kormányzati, pénzügyi statisztika, nemzetközi fizetési mérleg, bankstatisztikai ismeretek,

d) gazdasági erőforrások, nemzeti vagyon vizsgálata,

e) termelési függvények, fogyasztási függvények, input-output táblázatok,

f) a fogyasztói árindex tartalma, számítása és felhasználási területei,

g) a makrogazdasági mutatók nemzetközi összehasonlítása.

8. Társadalomstatisztika

Ismeri a társadalom állapotának és működésének vizsgálatára használható elemzési eszközöket, a gyakorlati alkalmazás problémáit. Értelmezni és illusztrálni tudja a főbb mutatószámok tartalmát és összefüggéseiket.

Témakörök:

a) a népességstatisztika információs rendszere, a népszámlálások, a népesség száma és összetétele, a népmozgalmi jelenségek mutatószámai,

b) a halandósági táblák és az azokból számítható mutatószámok, a népesség reprodukciója és annak mutatószámai, a népesedési folyamatok Magyarországon, a népesség számának előrejelzése,

c) az oktatás és az iskolaügy statisztikai elemzése, az iskolázottsági, képzettségi színvonal fő jellemzői,

d) a munkaerő statisztikája, a foglalkoztatottság mérése és elemzése, a munkanélküliség mérőszámai és adatforrásai,

e) az életszínvonal mérése, jövedelmi és fogyasztási színvonal, jövedelemeloszlás, két szélső pólus, a vagyonosodás statisztikai jellemzői, a szegénység mérése, létminimum számítások,

f) az egészségügy statisztikai jellemzői, az orvosi ellátottság mérőszámai, a szociális ellátás statisztikai jellemzői, a nyugdíjrendszer és a nyugdíjasokkal kapcsolatos statisztika,

g) társadalomszerkezet, mobilitás,

h) a népesség, az életmód szociológiai aspektusai,

i) a társadalmi jelzőszámok rendszere, nemzetközi összehasonlítások a társadalomstatisztika területén,

j) az igazságügyi statisztika főbb mutatói.

9. Szervezés-vezetés

Átlátja a munkaterületének menedzsmentjét, rendelkezik a feladatköréhez kapcsolódó általános vezetési-szervezési ismeretekkel.

Témakörök:

a) szervezeti formák és fejlődésük, szervezettervezés, szervezeti változások,

b) folyamatok a szervezetben, szervezési tevékenység,

c) vezetők munkaszervezése,

d) szervezetek és folyamatok kialakítását és működését befolyásoló tényezők, a stratégia szerepe,

e) a szervezeti teljesítmény és mérése, kontrolling.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek az alábbi részekből állnak:

– gazdaságmatematikai alapok,

– közgazdaságtan,

– gazdasági jog,

– számvitel,

– pénzügy,

– alkalmazott statisztika,

– gazdaságstatisztika,

– társadalomstatisztika,

– szervezés-vezetés.

2. A szakmai vizsga részei:

a) írásbeli vizsga,

b) gyakorlati vizsga,

c) szóbeli vizsga.

a) Írásbeli vizsga

Időtartama: 180 perc, központi tétel alapján.

Célja: több elemzési módszer igénybevételét felölelő komplex feladatban számonkérés

– az alkalmazott statisztika,

– a gazdaság- és társadalomstatisztika

ismeretkör követelményei alapján, a szükséges számítások elvégzésén, a számítási eredmények és megadott gépi outputok értékelésén, következtetések megfogalmazásán keresztül.

Akkor fogadható el, ha a teljesítmény eléri az 50%-ot.

b) Gyakorlati vizsga

Szakdolgozat készítése (lehetőség szerint a vizsgázó munkaterületével összefüggő témában) és szóban történő megvédése a vizsgát szervező intézmény által kiadott és a KSH által jóváhagyott témakörökből választva.

A szakdolgozat készítése a szükséges adatállomány összeállítását, számítógép használatát is magában foglaló elemzési feladat.

Terjedelem: 20–25 oldal, szövegszerkesztőn készítve.

Benyújtás határideje: az írásbeli vizsga előtt 15 nappal.

A vizsgaszervező felkérésére szakmai vizsgabizottság előtt kell megvédeni a két opponens által elbírált szakdolgozatot. (Ha az egyik bíráló elégtelenre minősíti a dolgozatot, harmadik bíráló felkérésére kerül sor.)

A védésre a szóbeli vizsga napján, de azt megelőző időpontban kerül sor.

A védés időtartama: maximum 20 perc.

Gyakorlati osztályzat a két opponens által adott részjegy, valamint a védésre kapott részjegy átlaga alapján alakul ki – a kerekítés szabályai szerint – elégtelen részjegy nem lehet.

c) Szóbeli vizsga

Sikeres írásbeli és gyakorlati vizsgát követően.

Időtartama: maximum 20 perc.

Központilag összeállított kérdések alapján a vizsgázó az alábbi ismeretekből ad számot:

– gazdálkodási ismeretek (gazdasági jog, számvitel, pénzügy, szervezés-vezetés),

– közgazdaságtan.

A tételsort a vizsgaszervező a szóbeli vizsga időpontja előtt 30 nappal a jelöltek rendelkezésére bocsátja.

3. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

– felsőfokú iskolai végzettség, vagy

– középiskolai végzettség és középfokú statisztikai szakképesítés.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei:

– az írásbeli és gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható a vizsga komplexitása miatt,

– a szóbeli vizsga alól azok menthetők fel, akik legalább főiskolai szintű közgazdasági végzettséggel rendelkeznek és oklevelüket 1990 év után szerezték.

5. A szakmai vizsgák alapján a bizonyítvány minősítése:

– szakmai elmélet: a szóbeli vizsga eredménye,

– szakmai gyakorlat: az írásbeli (50%) és a gyakorlati (50%) osztályzat átlaga.

A minősítés a szakmai elmélet, az írásbeli a gyakorlati osztályzat egyszerű számtani átlaga a kerekítés szabályai szerint.

6. A szakképesítés szintje:

– a bizonyítvány államilag elismert felsőfokú szakmai képesítést tanúsít.

Hibás FEOR számon alapuló OKJ szám, amelynek korrigálására az OKJ módosításakor kerül sor.