1996. évi LXXXIX. törvény
az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosításokról1
1997.01.01.
,,54. § (1) A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére jogosító igazolványt állít ki annak a szociálisan rászorult személynek, aki a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény alapján nem biztosított, nem minősül a biztosított eltartott hozzátartozójának, továbbá a T. 118. § (1) bekezdés a)–p) pontjai alapján sem jogosult egészségügyi ellátásra, és aki a T. 119. § (2) bekezdésében előírt járulékot megfizetni nem képes. (2) Az igazolvány kiállítása szempontjából szociálisan rászorultnak és a járulék megfizetésére képtelennek kell tekinteni azt a személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A rászorultság elbírálásánál az önkormányzat rendelete a vagyoni helyzet figyelembevételét is előírhatja.
(4) Az igazolvány érvényességi időtartama legalább egy hónap, legfeljebb egy év.''
,,55. § (1) Az igazolvány másolatát meg kell küldeni az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnak. Az igazolványban fel kell tüntetni a jogosult társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ). (2) A kiállított igazolványokról a települési önkormányzat jegyzője nyilvántartást vezet.''
,,(1) A központi költségvetés terhére kell biztosítani a gyermeknevelési támogatásnak, valamint az 50. § (1) és (3) bekezdése alapján kiállított közgyógyellátási igazolvány után fizetendő térítésnek a fedezetét.'' ,,(3) Az Szt. 54. §-a alapján kiállított igazolvánnyal rendelkező személy után a települési önkormányzat által külön törvény szerint fizetendő egészségügyi hozzájárulás összegéből havi 1200 (napi 40) forint összeget a központi költségvetés megtéríti.'' (A felszámolási költségek a következők:)
,,a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások – ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést is, ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást is),''
[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül – a pénzeszközök felhasználásának célja szerint – a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]
,,a) szolidaritási alaprészt, a munkanélkülieket e törvény alapján megillető ellátások [munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély, költségtérítés (31. §)], valamint ezek és a képzésben részt vevők keresetpótló juttatásával kapcsolatos postaköltség, a 27. § (6) bekezdésében meghatározott időtartamra fizetett társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék, továbbá a kifizetett ellátásokat terhelő társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék és a külön törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulás finanszírozására; b) jövedelempótló támogatás alaprészt
1. a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint azt külön törvény szerint terhelő egészségügyi hozzájárulás hetvenöt százalékának, hajléktalan munkanélküli esetében teljes összegének, továbbá
2. a munkanélküliek jövedelempótló támogatására jogosult személy közhasznú munkavégzés keretében történő foglalkoztatása esetén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 36. §-ában meghatározott összeg hetvenöt százalékának finanszírozására;'' ,,(1) A munkaadó munkaadói járulékként a munkavállaló részére, munkaviszonya alapján teljesített – a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 103/A. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint – társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alá eső kifizetés 4,2 százalékát köteles fizetni.'' 8. § E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.
