10/1997. (V. 23.) NM rendelet
az Egészségügyi Tudományos Tanácsról
Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) Az Egészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban: ETT) a népjóléti miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az egészségpolitikával, az orvostudománnyal, a gyógyszerészeti tudománnyal, valamint az egészségüggyel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő – az orvostudomány mindenkori állásának megfelelően – javaslattevő, véleményező, tanácsadó és döntés-előkészítő testülete. Az ETT az e rendeletben, továbbá a miniszter által, illetve külön jogszabályban meghatározott feladatokat látja el.
(2) Az ETT feladatai ellátása során együttműködik a Magyar Tudományos Akadémiának az egészségügy szakterületét érintő illetékes szerveivel, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felsőoktatási és kutatási szakterületeivel.
2. § (1) Az ETT a Tanácsból, az Elnökségből és bizottságokból, továbbá a Szakmai Kollégiumi Elnökök Tanácsából (a továbbiakban: Elnökök Tanácsa) áll.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik
a) az ETT feladat- és hatáskörei a Tanácsot illetik meg;
b) a Tanács feladat- és hatásköreit az Elnökségre vagy a bizottságaira átruházhatja;
c) a Tanács, az Elnökség és a bizottságok működési rendjét az ETT – miniszter által jóváhagyott – szervezeti és működési szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) állapítja meg.
3. § (1) A Tanács a miniszter, a Népjóléti Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) vezetőinek, továbbá a Tanács tagjainak kezdeményezésére jár el.
(2) A Tanács az ETT feladat- és hatásköreit teljes ülésén gyakorolja, ennek keretében meghatározott ügyrendjét és munkatervét, állást foglal a Tanács elé terjesztett kérdésekben, értékeli az ETT szervei által végzett tevékenységet és az ETT SZMSZ-ét jóváhagyásra felterjeszteni a miniszterhez.
(3) A Tanács szükség szerint ülésezik. Üléseire az elnök, illetőleg a titkár – a tárgyalásra kerülő téma tartalmától függően – szakértőket is meghívhat. A szakértők az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. A Tanács ülésein jegyzőkönyv, illetve emlékeztető készül.
(4) A Tanács át nem ruházható hatáskörében:
a) állást foglal az egészségügyet érintő, az (1) bekezdése szerint elé terjesztett kérdésekben
aa) értékeli az egészségügyi intézmények országos jelentőségű kutatási, fejlesztési, szakmai tevékenységét,
ab) véleményezi az egészségügyi ellátórendszer átalakításával kapcsolatos előterjesztéseket;
b) részt vesz az egészségügyi intézmény- és szakképzési rendszerének fejlesztésére, korszerűsítésére vonatkozó koncepció kidolgozásában;
c) állást foglal az egészségügyi szakemberképzés állami támogatásának, a támogatási rendszer korszerűsítésének elveiről;
d) véleményezi az egészségügyi intézmények finanszírozási rendszerére vonatkozó javaslatokat, a finanszírozás alapjául szolgáló teljesítménymutatóknak az egészségügy területén érvényesítendő rendszerét;
e) a munkaerő-piaci előrejelzések, az elhelyezkedési statisztikai adatok és az egészségügyi felsőoktatásba jelentkezők szakterületi megoszlása alapján készített szakterületi prioritások kidolgozásával állást foglal a hallgatói létszám középtávú fejlesztésének elveiről;
f) kialakítja az orvostudományok területén a minisztérium által támogatott tudományos kutatás és kiemelt fejlesztési programok prioritási szempontjait, összehangolva más országos kutatási programokkal;
g) javaslatot tesz az egészségüggyel kapcsolatos tudományokat és tevékenységet érintő kérdésekben;
h) jogszabály-módosítást kezdeményezhet az egészségüggyel kapcsolatos bármely kérdésben;
i) ajánlásokat dolgoz ki az egészségügyi intézmények részére a kormányzati szervek vagy egészségügyi intézmények kezdeményezése alapján, az (1) bekezdés szerint.
(5) Jogszabály a Tanács részére további feladat- és hatásköröket, az SZMSZ további feladatokat is megállapíthat.
(6) A Tanács az Elnökségből és a (7) bekezdés szerinti tagokból áll. Az ETT tagjainak névsorát – tagcsere esetén a régi és az új tag nevét – a Népjóléti Közlönyben közzé kell tenni.
(7) Az Elnökség tagjain kívül a Tanács tagja még
a) képviseleti elv alapján, megbízatásuk tartamára az orvostudományi egyetemek és a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (a továbbiakban: HIETE) rektorai;
b) a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának (a továbbiakban: MTA Orvosi Osztálya) elnöke;
c) a Magyar Honvédség Egészségügyi Szolgálatának Főnöke;
d) az Országos Tisztifőorvos;
e) az Országos Tisztifőgyógyszerész;
f) a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének (a továbbiakban: MOTESZ) elnöke;
g) a Magyar Kórházszövetség elnöke;
h) a Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban: MOK) elnöke;
i) a Magyar Gyógyszerész Kamara (a továbbiakban: MGYK) elnöke;
j) legfeljebb 10, a miniszter által három évre kinevezett, az orvos- és a gyógyszertudományok, az egészségügyi ellátás intézményeinek magasan képzett és elismert, nagy tapasztalatú szakembere.
4. § (1) Az ETT vezetését és képviseletét az Elnökség látja el.
(2) Az Elnökség szervezi és koordinálja a Tanács és bizottságai munkáját. Döntéseit havonta tartott ülésein hozza meg. Az ülést a titkár hívja össze. Az Elnökség ülésein jegyzőkönyv, illetve emlékeztető készül.
(3) Az Elnökség állást foglal minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Tanács vagy az ETT bizottságának kizárólagos hatáskörébe, továbbá ellátja jogszabály, illetve a Tanács által hatáskörébe utalt feladatokat.
(4) Az Elnökség a képviseleti elv alapján az ETT bizottságainak elnökeiből, az Elnökök Tanácsának Tanácselnökéből, valamint a Tanácsnak a miniszter által három évre felkért és kinevezett
a) elnökéből,
b) titkárából és
c) három fő szakember tagból
áll. A miniszter a kinevezést a lejárat után újabb három évre meghosszabbíthatja.
(5) Az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meg kell hívnia az MTA Orvosi Osztályának és a MOK elnökét, a gyógyszerészetet érintő kérdésekben az MGYK elnökét.
5. § (1) A Tanácsot külön jogszabályban vagy a Tanács által meghatározott feladatok ellátásában az ETT bizottságai, továbbá a szakmai kollégiumok segítik. A bizottságok e rendelet eltérő rendelkezése hiányában az ETT döntéselőkészítő, véleménynyilvánító, javaslattevő – feladatkörükben önálló döntéshozó – szakmai szervei, amelyek ellátják továbbá a külön jogszabályban és az SZMSZ-ben meghatározott feladataikat is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bizottságok (a továbbiakban: bizottság) az alábbiak:
a) Tudományos és Kutatásetikai Bizottság;
b) Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság;
c) Igazságügyi Bizottság;
d) Felsőoktatási Bizottság.
(3) A bizottság kidolgozza és elfogadja ügyrendjét, továbbá éves munkatervét, amelynek megfelelően rendszeresen – de félévente legalább egyszer – tartja meg üléseit.
(4) A bizottságot annak elnöke vezeti és képviseli. A bizottság elnöke szükség szerint az ügyrenden kívüli ülés tartását is elrendelheti, illetve a tagok 1/3-ának javaslatára köteles a bizottságot összehívni.
(5) A bizottság ülésein jegyzőkönyv, illetve emlékeztető készül, amelynek 2 példányát az ETT Titkársága őrzi meg.
(6) A bizottságok szükség szerint üléseznek, összehívásukról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottságok munkájuk segítésére szakértőket kérhetnek fel, illetve eseti szakértő bizottságot hozhatnak létre. A bizottsági döntések előkészítése során – az elnök döntésétől függően – biztosítani kell az adott kérdésben érintett szakmai kollégiumok véleményének megismerését.
(7) Az ETT bizottságai – külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –
a) az Elnökség javaslatára a miniszter által kinevezett elnökből, és
b) az ETT elnöke és az illetékes bizottság elnöke által felkért, szakértő tagokból
állnak.
(8) A bizottságba történő felkérés – külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – három évre szól, és meghosszabbítható. A bizottsági tagság megszűnik, ha a tag
a) kinevezését nem hosszabbítják meg,
b) meghal,
c) tagságáról lemond,
d) kinevezését visszavonják,
e) az adott évben megtartott szabályos üléseknek több mint a felét elmulasztja.
(9) Ha az Elnökség ezt szükségesnek tartja – meghatározott feladat ellátására – ad hoc bizottságot hoz létre.
6. § (1) AZ ETT Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága legfeljebb 50 tagból áll. Feladat- és hatáskörét Tudományos Albizottsága és Kutatásetikai Albizottsága útján gyakorolja.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a legfeljebb 30 tagból álló Kutatásetikai Albizottság saját hatáskörében látja el az ETT kutatásetikai feladatait, így:
a) megállapítja az embereken történő orvosbiológiai kutatások engedélyezésének
aa) általános,
ab) továbbá az új gyógyeljárásoknál az egyes kísérletek konkrét
etikai feltételeit. A meghatározott feltételek alapján – szükség szerint – konkrét szabályozásra tesz javaslatot, illetve tevékenysége során figyelembe veszi a nemzetközi tudományos eredményeket, a tudomány, az egészségügyet kiszolgáló háttéripar fejlődésének gazdasági jelentőségét;
b) az érintett szakmai kollégiumokkal együttműködve az új diagnosztikus és terápiás módszereket szakmai, illetve költséghatékonysági szempontból megvizsgálja, és azok bevezetéséről, alkalmazásáról véleményt nyilvánít;
c) a működési területén vizsgálja
ca) a jogi és etikai szabályokkal össze nem egyeztethető működés megakadályozásának lehetőségeit,
cb) az egyéni jogok védelmének megvalósulását,
és az eredményektől függően, a Tanács részére ajánlást tesz, illetve szabályozási javaslatot készít elő.
(3) A Tudományos Albizottság legfeljebb 20 tagból áll, munkájában részt vesznek az orvostudományi egyetemek és a HIETE tudományos rektorhelyettesei is. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában saját hatáskörében látja el az ETT tudományos feladatait, így különösen feladatkörébe tartozik:
a) a tárcaszintű kutatási pályázatok
aa) meghirdetésére javaslattétel,
ab) anyagi támogatási rendszerének véleményezése,
ac) elbírálása, rögzített szakmai szempontok alapján;
b) a benyújtott kutatási beszámolók időközi- és záróértékelése, illetve minősítése;
c) felkérésre tudományos kérdésekről vélemény alkotása.
7. § (1) Az ETT legfeljebb 20 tagból álló Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottsága (a továbbiakban: Farmakológiai Bizottság) az orvosbiológiai kutatások közül klinikai farmakológiai és klinikai terápiás vizsgálatok esetén etikai vélemény alapján engedély megadásával biztosítja a kutatásba bevont személyek védelmével kapcsolatos szakmai és társadalmi elvárás megvalósulását. A Farmakológiai Bizottság felállításakor és a tagságában bekövetkező változások során megfelelő arányban kell a klinikai farmakológiában jártas szakorvosokat, továbbá jogászokat, egészségügyi dolgozókat és laikusokat felkérni.
(2) A Farmakológiai Bizottság saját hatáskörében látja el az orvosbiológiai kutatások jogi és etikai szabályainak ellenőrzését a klinikai farmakológiai és klinikai terápiás vizsgálatok megkezdése előtt, valamint végrehajtása során.
(3) A Farmakológiai Bizottság
a) végzi a regionális és a helyi intézeti farmakológiai-etikai bizottságok akkreditációját;
b) véleményt alkot az Elnökség részére a fellebbezések szakmai felülvéleményezéséhez.
8. § Az ETT Igazságügyi Bizottsága, az igazságügyi orvosszakértés külön jogszabályban meghatározott felülvéleményező testülete.
9. § (1) Az ETT Felsőoktatási Bizottsága ellátja az ETT egészségügyi felsőoktatással kapcsolatos feladatait. A Felsőoktatási Bizottság működési területén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a miniszter legfőbb javaslattevő, véleményező, illetve döntés-előkészítő szerve.
(2) A Felsőoktatási Bizottság a miniszter tanácsadó testületeként véleményt nyilvánít:
a) állami egészségügyi felsőoktatási intézmény, felsőoktatási szövetség és ennek tagintézményei, továbbá a karok létesítésére, megszüntetésére vonatkozó javaslatokról;
b) nem állami egészségügyi felsőoktatási intézmény tekintetében az állami elismerés megadásáról, illetőleg visszavonásáról;
c) egészségügyi szakok képesítési követelményeiről és szakok indításáról egészségügyi felsőoktatási intézményben;
d) az évenként felvehető államilag finanszírozott hallgatólétszámról és annak megosztásáról.
(3) A Felsőoktatási Bizottság a (2) bekezdésben foglaltakon túl ellátja a külön jogszabályban és az SZMSZ-ben meghatározott feladatait.
(4) A Felsőoktatási Bizottság legfeljebb 30 tagját úgy kell felkérni, hogy megfelelő arányban legyenek képviselve benne az egészségügyi felsőoktatási intézmények oktatással megbízott vezetői mellett az orvostudományi egyetemek által kijelölt, illetve az országos jelentőségű kórházak vezetői is. A Felsőoktatási Bizottság munkájában állandó meghívottként részt vesz a Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviselője is.
10. § (1) Az ETT az Elnökök Tanácsa útján hangolja össze a szakmai kollégiumok (a továbbiakban: kollégiumok) szakmai működését.
(2) Az Elnökök Tanácsa saját hatáskörében
a) szakmai szempontok szerint értékeli az orvosszakmai kollégiumok javaslatait, állásfoglalásait, és ha szükségesnek tartja
aa) javaslatot tesz a kollégiumnak a javaslatok, állásfoglalások felülvizsgálatára, azoknak az egységes szakmai elvekkel való összehangolására,
ab) a kollégiumok közötti egyeztetést kezdeményez;
b) megszervezi és közreműködik a szakmák közötti egyeztetésben;
c) az egységes szakmai elvek érvényesítése érdekében az Elnökségen keresztül
ca) javaslatokat készít elő, és terjeszt a minisztérium elé,
cb) összehangolja a minisztérium és a kollégiumok által képviselt szakmák álláspontját;
d) biztosítja, hogy – szükség szerint – az ETT bizottságai döntéseik előkészítése során az adott kérdésben érintett kollégiumok véleményt nyilvánítsanak.
(3) Az Elnökök Tanácsának vezetője és képviselője a Tanácselnök. A Tanácselnök szükség szerint az ügyrenden kívüli ülés tartását is elrendelheti, illetve a kollégiumi elnökök 1/3-ának javaslatára köteles az összehívást elrendelni.
(4) Az Elnökök Tanácsa a képviseleti elv alapján – a külön jogszabályok alapján működő – orvosszakmai kollégiumok mindenkori elnökeiből áll. Az Elnökök Tanácsa a saját tagjai közül választja meg a Tanácselnököt.
(5) Az Elnökök Tanácsa kidolgozza és elfogadja ügyrendjét, továbbá éves munkatervét, amelynek megfelelően – de félévente legalább egyszer – ülésezik. Az ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a miniszter és az országos tisztifőorvos által kijelölt személyt, illetve – a Tanácselnök döntése alapján – az ülés tárgya szerint érintett szervezetek képviselőit.
(6) Az Elnökök Tanácsának ülésein jegyzőkönyv, illetve emlékeztető készül, amelynek 2 példányát az ETT Titkársága őrzi meg.
11. § (1) Az ETT szerveinek a működését az ETT Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) segíti, amely a Népjóléti Minisztérium szervezeti egysége. A Titkárság a szervek működése során szervező, döntés-előkészítő, koordináló és adminisztratív feladatokat lát el. A Titkárság feladatait a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltaknak megfelelően látja el.
(2) A Titkárság saját hatáskörében eljárva
a) végzi azon elnökségi hatáskörbe tartozó kisebb érdemi ügyek intézését, amelyeknek határideje miatt az elnökségi ülés döntése nem várható meg,
b) közreműködik a minisztérium feladatkörébe utalt orvos- és gyógyszertudományok szervezésében, illetve működési területén a minisztérium hazai és nemzetközi képviseletében,
c) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének vezetéséről,
d) végzi a külön jogszabályban megállapított szakértői díjakkal kapcsolatos feladatokat,
e) gondoskodik a tudományos kutatási pályázatok támogatásainak pénzügyi ügyviteléről,
f) ellátja az SZMSZ által a hatáskörébe utalt ügyviteli feladatokat.
(3) A Titkárság vezetője az ETT titkára.
12. § Az ETT személyi és dologi kiadásairól a minisztérium költségvetési fejezetén belül kell gondoskodni.
13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Egyidejűleg az Egészségügyi Tudományos Tanácsról szóló 5/1989. (SZEK 9.) SZEM utasítás hatályát veszti.
Dr. Kökény Mihály s. k.,
népjóléti miniszter
