Kifejezéskereső
1042/1997. (IV. 29.) Korm. határozat
a Balaton védelmét szolgáló kutatások középtávú tervének jóváhagyásáról1
2001.10.05.
1. A Kormány a Balaton ökológiai állapotának védelmére és a vízminőség javítására vonatkozó intézkedési tervről szóló 1068/1996. (VI. 21.) Korm. határozat 8. pontja alapján a Balaton védelmét szolgáló kutatások középtávú tervét a határozat melléklete szerint jóváhagyja.
2.2
Melléklet az 1042/1997. (IV. 29.) Korm. határozathoz
Középtávú kutatási terv (1997–1999)
,,a Balaton ökológiai állapotának védelmére
és a vízminőség javítására vonatkozó
intézkedési terv''-hez
,,a Balaton ökológiai állapotának védelmére
és a vízminőség javítására vonatkozó
intézkedési terv''-hez
A középtávú kutatási terv figyelembe veszi azokat a tudományos eredményeket, melyeket a kutatók az elmúlt évtizedek során elértek, és amelyekre épülve eredményes beavatkozások történtek a Balaton védelme érdekében. Emellett a terv új megközelítési módokat, módszereket és technikákat is előtérbe helyez az ökológiai állapot védelmével és a vízminőség javításával összefüggő Balaton-kutatás eredményességének fokozása és nemzetközi színvonalának biztosítása érdekében.
A kutatások során a Balatonra, a Kis-Balatonra és a vízgyűjtőre egyaránt tekintettel kell lenni.
A kutatások fő irányai és azok tartalma
I. Az eutrofizálódás pontosabb megértése és az algásodás csökkentésére adandó javaslatok kidolgozása érdekében kutatni és elemezni kell a Balaton tápanyag-ellátottságát és forgalmát. Tisztázni kell a vízgyűjtőről, illetve a légkörből származó pontszerű és diffúz terhelést, és fel kell állítani a tápanyagterhelés mérlegét. Vizsgálni kell a tápanyagbázisra épülő bakteriológiai és algológiai folyamatokat.
Vizsgálni kell a baktériumok és az algák tápanyagforgalomban játszott szerepét, szaporodásukat, az algafajok arányainak alakulását, a kékalgák toxintermelését és annak veszélyeit.
Kutatni kell a magasabbrendű növényzet elterjedésének alakulását és azok szerepét a Balaton anyagforgalmában.
II. A Balatonban élő állatok anyagforgalomban játszott szerepének tisztázása, a halállomány megőrzése és az optimális halgazdálkodás fenntartása érdekében fel kell tárni a zooplankton-, a makrobentosz- és a halállomány mennyiségi és minőségi összetételét és az évek során bekövetkező változásokat. Kutatni kell e fajok táplálkozását, anyagcseréjét, növekedését, szaporodását, valamint a fajgazdagság alakulását.
Kutatni kell a betelepített és más, invazívvá váló halfajok szerepét, a ragadozó–préda kapcsolatot, valamint az állományszabályozás lehetőségeit.
III. Az antropogén eredetű toxikus környezetszennyező anyagok által okozott veszélyeztetettség tisztázása, a káros hatások megítélése és elkerülése érdekében kutatni kell a szennyező anyagok eredetét, azok áramlásának, halmozódásának menetét a víztestben, üledékben és az élőlényekben.
Fel kell tárni a balatoni élő szervezetek toxikus anyagokkal való szennyezettségének mértékét, és azt, hogy ezek az anyagok miképpen befolyásolják az élőlények egészségi állapotát. Kutatni kell olyan szervezeteket és eljárásokat, amelyek a vízminőség megítélésének biológiai indikátorai lehetnek.
IV. Kutatásokat kell folytatni jól körülhatárolt, aktuális gyakorlati problémák megoldása érdekében, így a műszaki beavatkozások (kotrás, tározók, szűrőmezők, partszabályozás, vízszintszabályozás) tudományos megalapozására és hatékonyságának megítélésére, a csípőszúnyog elleni környezetbarát védekezés kidolgozására, a nád, a kotrással eltávolított üledék és a szennyvíziszap hasznosítására, biológiai és műszaki monitorrendszerek kimunkálására és működtetésére.
Az I–IV. fejezetben foglaltakat részletes áttekintésben a táblázat mutatja be.
A KÖZÉPTÁVÚ KUTATÁSI TERV ALAPSTRUKTÚRÁJA (1997–1999)
I. Eutrofizáció tápanyagterhelés és -forgalom
1. Forrás
A) külső tápanyagterhelés
B) belső tápanyagterhelés
2. Mikrobiális folyamatok
A) szaprofitonok
B) patogének
3. Fitoplankton
A) fajgazdagság (diverzitás)
B) populációdinamika
C) tápanyaghasznosítás
D) hasznosulás
E) produkció
F) kékalgák (toxicitás)
4. Magasabbrendű növények
A) hinár
B) nád
II. Gerincesek és táplálékszervezeteik
1. Zooplankton
A) fajgazdagság
B) állománysűrűség
C) táplálkozás és anyagcsere
2. Meio- és makrobentosz
A) fajgazdagság
B) állománysűrűség
C) táplálkozás és anyagcsere
3. Halak
A) fajgazdagság
B) állománysűrűség
C) egészségi állapot (halpusztulás)
D) populációdinamika
E) táplálkozás és anyagcsere
F) produkció
4. Kétéltűek és hüllők
A) fajgazdagság
B) ökológiai kölcsönhatások
5. Madarak
A) fajgazdagság
B) ökológiai kölcsönhatások
6. Emlősök
A) fajgazdagság
B) ökológiai kölcsönhatások
III. Toxikus környezetszennyező anyagok (Balaton és vízgyűjtője)
1. Források és mennyiség
A) vízgyűjtő
B) légkör
2. Áramlás és halmozódás a Balatonban
A) víztest
B) üledék
3. Halmozódás az élőlényekben (bioakkumuláció)
A) kötődés és inaktiválódás
B) szennyezettség mértéke
C) faj- és szervspecifikus halmozódás
4. Hatás a vízminőségre
A) üdülővíz
B) mezőgazdasági hasznosítás
C) ivóvízminőség
5. Hatás a balatoni élőlényekre (bioindikáció)
A) toxicitás egyedi szinten
B) hatás a szabályozási folyamatokra
IV. Műszaki és technológiai fejlesztéseket megalapozó kutatások
1. Műszaki beavatkozások tudományos megalapozása és hatékonyságvizsgálata
A) kotrás
B) tározók
C) szűrőmérők
D) partszabályozás
E) vízszintszabályozás
2. Hulladékhasznosítás
A) nád
B) kotort üledék
C) szennyvíziszap
3. Csípőszúnyog elleni környezetkímélő védekezés
4. Biológiai és műszaki monitorrendszerek kidolgozása
1
A határozatot az 1067/2004. (VII. 8.) Korm. határozat 1. pontja hatályon kívül helyezte 2004. július 8. napjával.
2
A 2. pontot a 2284/2001. (X. 5.) Korm. határozat 2. pontja hatályon kívül helyezte.