Kifejezéskereső
1048/1997. (V. 13.) Korm. határozat
a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó versenyeztetési szabályzat jóváhagyásáról1
1998.10.01.
1. A Kormány az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 109/D. § (3) bekezdése alapján jóváhagyja a kincstári vagyon értékesítésének e határozat mellékletét képező versenyeztetési szabályait.
2. Ez a határozat közzétételét követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy az 1. pontban jelölt versenyeztetési szabályzatot a hatálybalépést követően kiírt pályázatoknál kell alkalmazni.
Melléklet az 1048/1997. (V. 13.) Korm. határozathoz
A kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó versenyeztetési szabályzat
A KINCSTÁRI VAGYON ÉRTÉKESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ VERSENYEZTETÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA
1. A kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó versenyeztetési szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), a 183/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) rendelkezései alapján – szabályozza a kincstári vagyon értékesítésének módját, az értékesítés előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat, biztosítsa az ajánlattevők számára a versenyeztetés során az azonos és egyenlő feltételeket, s érvényesítse a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.
2. A Szabályzat hatálya kiterjed:
a) a Kincstári Vagyoni Igazgatóságra (a továbbiakban: KVI),
b) minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre [ideértve a Kormányrendelet 2. § (2) és (3) bekezdése szerinti szervezeteket, illetve személyeket (a továbbiakban együtt: Személy)], aki/amely a KVI által szerződésben adott megbízás alapján jogosult a kincstári vagyon értékesítésére.
3. A Szabályzat irányadó minden olyan Személyre, aki az általa kezelt kincstári vagyon értékesítése során – ide nem értve az értékesítés lebonyolítását – az Áht. által meghatározott egyéb jogkörökkel rendelkezik (elidegenítés kezdeményezése, javaslattétel, egyetértés).
A KINCSTÁRI VAGYON ÉRTÉKESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A kincstári vagyon értékesítésének engedélyezése
1. A kincstári vagyont – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – az Áht. 109/D. § (3) bekezdése a), b) és c) pontja szerinti eljárások keretében versenyeztetés útján kell értékesíteni.
2. Mellőzhető a versenyeztetés, ha az értékesítést az Áht. 109/D. § (3) bekezdése d), e) és f) pontja alapján végzik.
3. Az Áht. 109/A–B. §-ában meghatározott kincstári vagyonkörből a vagyon a Kormányrendelet 14. § (1) bekezdésében felsorolt okok miatt kerülhet ki.
4. A kincstári vagyon értékesítésére – ide nem értve a vagyonkezelők részére törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, saját hatáskörben történő értékesítést – kizárólag a kincstári vagyonért felelős miniszter2 jóváhagyását követően kerülhet sor.
5. Amennyiben a Kormányrendelet 15. § (1) bekezdés második mondata alapján a központi költségvetési szerv az általa kezelt vagyont saját hatáskörben – az értékesítés végzésére kiírt pályázat nélkül – értékesíti, az általa végzett értékesítés lebonyolítására a pályáztatás általános szabályai értelemszerűen irányadóak.
6. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a vagyonkezelő az értékesítést kezdeményező javaslatát és indoklását a felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértésével, írásban köteles megtenni a KVI-nek.
A javaslatnak tartalmaznia kell
a) az adott kincstári vagyon (vagyonrész), illetve több (összefüggő vagy együtt kezelendő) vagyontárgyat érintő előterjesztés esetén az összes vagyonelem vagyonkezelési viszonyainak részletes bemutatását,
b) az értékesítés jogszabályi feltételei meglétének igazolását,
c) az értékesítést megalapozó szakmai érvrendszert, annak indokait és a célszerűségi, gazdaságossági, költségvetési vagy egyéb kedvező irányú hatások, illetve esetleges hátrányok bemutatását,
d) mindazokat a további tényeket, érveket és körülményeket, melyeket az előterjesztő a döntést hozók tájékoztatása érdekében szükségesnek tart.
Csatolni kell továbbá
e) az adott vagyontárgy – a benyújtás időpontjához képest – hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslését,
f) mindazokat az egyetértést megadó (pl. védettség jellege szerint illetékes minisztérium, műemlékvédelmi hatóság, a területileg illetékes erdészeti hatóság stb.) vagy egyéb nyilatkozatokat, melyeket az Áht., a Kormányrendelet vagy egyéb jogszabály a döntés előfeltételéül előír,
g) ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartási adatokat (a benyújtás időpontjához képest három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap másolat),
h) mindazokat az okiratokat, gazdaságossági vagy egyéb számításokat, amelyeket a javaslat kezdeményezője a döntés megalapozásához szükségesnek ítél.
7. A Kormányrendelet 14. § (1) bekezdésében jelzett indokok felmerülése esetén a KVI saját hatáskörben, illetve a vagyonkezelő kezdeményezése alapján, az adott vagyontárgy kincstári vagyonkörből történő kikerülésére – annak gazdasági előnyeit bemutatva és a tervezett értékesítési eljárási formára is utalva – figyelemmel a II/4. pontban foglaltakra, javaslatot tesz a kincstári vagyonért felelős miniszternek.
8. A KVI csak az érintett vagyonkezelő felügyeletét ellátó szerv vezetőjének egyetértő nyilatkozatával terjesztheti fel értékesítési javaslatát a kincstári vagyonért felelős miniszternek. Amennyiben az egyetértési jogkört a kincstári vagyonért felelős miniszter gyakorolja, úgy jóváhagyó döntése a kincstári vagyonkörből való kikerülésre vonatkozó egyetértését is jelenti.
9. A 8. pont értelmezésében a felügyeletet ellátó szerv vezetője alatt az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló, a 210/1996. (XII. 23.) Korm. rendelettel módosított 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározottakat kell értelemszerűen érteni, a Kormányrendelet 2. § (3) bekezdésében jelöltek esetén a felügyeleti szervet pedig a vagyontárgy jellege határozza meg.
10. Amennyiben a KVI a javaslatát az adott elidegenítésre szánt kincstári vagyon vagyonkezelője felügyeletét ellátó szerv vezetőjének indítványa alapján tette, az elidegenítést illetően az indítványt egyetértésnek kell tekinteni.
Az értékesítési bevétel megosztása
11. Központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítése ellenértékének a központi költségvetés számára egészben vagy részben történő befizetésére a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetője tesz javaslatot a mindenkori hatályos költségvetési törvény előírásainak megfelelően.
KINCSTÁRI VAGYON ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK VERSENYEZTETÉSI MÓDJAI
A) Kincstári vagyon értékesítése pályáztatással
A pályázatok formái és főbb előírásai
1. A kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó pályázatot – törvényi, illetve törvényi szabályozáson alapuló felhatalmazással – a KVI vagy a vagyon értékesítésével megbízott személy, illetőleg központi költségvetési szerv írja ki (a továbbiakban együtt: Kiíró).
2. A pályáztatást – a 3. pontban meghatározott kivételektől eltekintve – nyilvános eljárással kell lebonyolítani.
3. Zártkörű pályázat kiírására csak kivételes esetekben kerülhet sor, különösen, amikor a vagyontárgy jellege miatt a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei meghaladnák a vagyontárgy forgalmi értékét, és emellett legalább három vételi ajánlat várható. Ugyancsak alkalmazható a zártkörű eljárás, ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult, és az ott szereplő pályázók közül a legjobb három ajánlattevő várhatóan újabb, kedvezőbb ajánlatot tesz.
4. Zártkörű pályázat esetén a Kiíró az érdekelteket közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre. A zártkörű pályázati felhívás tartalma megegyezik a 7. pontban leírtakkal.
5. A pályázat elbírálásánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat.
5.1. A pályázat elbírálásában nem vehet részt az a természetes személy, szervezet, illetve képviselőjük, aki maga az ajánlatot benyújtó pályázó, vagy annak
a) közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],
b) munkaviszony alapján felettese vagy alkalmazottja,
c) más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja,
d) tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy tagja, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
e) érdekeltségébe tartozó az a társaság vagy más jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, amelyet a pályázó közvetlenül vagy közvetve ellenőriz, illetőleg, amelynek a pályázó részben vagy egészben közvetlenül vagy közvetve tulajdonosa, továbbá ezek alkalmazottja vagy más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja.
5.2. Az 5.1. pontban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése (elfogultság).
5.3. A pályázat elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely, az 5.1. és az 5.2. pontban körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn.
5.4. Ezeket a rendelkezéseket a pályázatok elbírálásában részt vevő valamennyi személyre megfelelően alkalmazni kell.
5.5. Összeférhetetlenségi és elfogultsági kérdésben vita esetén az a testület vagy személy dönt, aki/amely a pályázat kiírásáról döntött. Ha az összeférhetetlenségi, illetőleg az elfogultsági ok a kiíró szerv vezetőjének személyére nézve áll fenn, akkor a vitában a kiíró szerv vezetőjének felettese, a vagyon értékesítésével megbízott személy esetében a KVI dönt.
A pályázati felhívás és tartalma
6.1. A pályázati felhívást – függetlenül a kiíró személyétől – a KVI vagyonkezelési és hasznosítási, valamint a jogi és igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységeinek együttes javaslata alapján a KVI vezérigazgatója vagy az általa erre felhatalmazott helyettese hagyja jóvá. A védett természeti területek, erdők, műemlékingatlanok értékesítése esetén a pályázati felhívás jóváhagyásához – a védettséget érintő kérdésekben – a KTM egyetértése szükséges.
6.2.3 A nyilvános pályázati felhívást a Kiíró köteles egy országos napilapban, egy, a vagyontárgy megtekintésének helye szerinti megyei napilapban és a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítője ,,Kincstári Vagyoni Értesítő'' című rovatában is megjelentetni. A pályázat meghirdetésének közhiteles időpontja a Pénzügyi Közlönyben való közzététel napja.
7. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a Kiíró megnevezését, székhelyét, továbbá, ha a pályázat kiírására a KVI megbízásából kerül sor, az erre való utalást,
b) a pályázati eljárás jellegét (nyilvános vagy zártkörű),
c) a pályázat célját,
d) az értékesítendő kincstári vagyon megjelölését (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat, illetve a per-, teher- és igénymentesség bármilyen korlátozását), vagyonkezelőjét, forgalmi értékét,
e) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat fontossági sorrendben,
f) az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára, valamint a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat,
g) az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját,
h) az ajánlattevőnek a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettsége megjelölését,
i) az ajánlati kötöttség időtartamát,
j) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,
k) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját, időpontját,
l) a pályázattal kapcsolatban további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámát, továbbá információt a vagyontárgy megtekintésének lehetőségéről,
m) az értékesítendő vagyontárgyra vonatkozó (esetlegesen készített) részletes dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit,
n) a pályázati felhívásban ki kell kötni, hogy a pályázat nyelve magyar,
o) esetleges egyéb információkat, adatokat (környezetvédelmi, természetvédelmi, műemlékvédelmi és egyéb jogi kötöttségek, előírások stb.),
p) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját,
r) a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni,
s) a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa,
t) a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy szükség esetén az ajánlattevőtől az ajánlat lényegét nem érintő technikai-formai kérdésekben írásban felvilágosítást kérhet annak előrebocsátásával, hogy az ajánlattevő ezzel kapcsolatos írásbeli válasza semmilyen formában nem eredményezheti a pályázati ajánlatában megfogalmazott feltételek olyan megváltozását, amely az értékelés során a beérkezett ajánlatok sorrendjét módosítaná,
u) a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit.
Az ajánlattételi határidő, a pályázati felhívás
és a pályázati ajánlatok módosítása
és a pályázati ajánlatok módosítása
8. A Kiíró nyilvános pályázat esetében az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) nem határozhatja meg a pályázati felhívás közzétételétől számított 30 naptári napnál rövidebb időtartamban. Zártkörű pályázat esetében ez a határidő a Kiíró felhívásának kézhezvételétől számított 15 naptári napnál rövidebb időtartamban nem határozható meg.
9. A Kiíró az ajánlattételi határidőt indokolt esetben egy alkalommal, maximum 30 naptári nappal meghosszabbíthatja, de ezt a tényt – az indok megjelölésével – a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken, az eredeti benyújtási határidő lejárta előtt legalább 15 nappal köteles hirdetményben megjelentetni. Zártkörű pályázat esetén az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról hirdetményt nem kell megjelentetni, de az érdekelt pályázókat erről a tényről értesíteni kell.
10.1. A Kiíró jogosult a pályázati felhívását az ajánlattételi határidő előtt visszavonni, de erről a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken az ajánlattételi határidő lejárta előtt köteles hirdetményt megjelentetni.
10.2. Zártkörű pályázat esetén a hirdetményt nem kell megjelentetni, de a visszavonásról az érdekelt pályázókat értesíteni kell.
11. A pályázati felhívás visszavonása esetén – amennyiben a dokumentációt a pályázó ellenérték fejében kapta meg – a Kiíró köteles az ellenértéket visszafizetni, ha a pályázó a dokumentációt visszaadja.
12. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók.
Az ajánlati kötöttség
13. Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártának napjával kezdődik.
14. Az ajánlattevő köteles legalább 60 napos ajánlati kötöttséget vállalni.
15. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett biztosítékot elveszti.
Az ajánlati biztosíték
16.1. A pályázati felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. Ennek összege – megjelölt forgalmi érték esetén – a Kiíró által rögzített érték, amely nem lehet több a forgalmi érték 10%-ánál.
16.2. A Kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet, kivéve, ha a 17. pontban meghatározott visszafizetési határidőt elmulasztja.
17.1. A Kiíró az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, illetve – az ajánlatok elbírálását követően – a nem nyertes ajánlattevők részére köteles 15 munkanapon belül visszafizetni.
17.2. A Kiíró ugyancsak köteles visszafizetni az ajánlati biztosítékot, ha a 27. és 28. pontokban említett eljárás alkalmával az ajánlattevő nyilatkozik, hogy az ajánlati kötöttségét nem kívánja meghosszabbítani.
18.1. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámításra kerül, azonban ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti.
18.2. Az elvesztett biztosíték a Kiírót illeti meg.
A pályázati ajánlatok felbontása
19. A pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a Kiíró a pályázati felhívásban megjelölt időpontban, közjegyző közreműködésével bontja fel. Az ajánlatok felbontásánál a Kiírón, illetve a KVI-t képviselő személyeken kívül jelen lehetnek az ajánlattevők, valamint az általuk írásban meghatalmazott személyek.
20. A pályázati ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), valamint az általuk felkínált vételárat, megfizetésének módját és időpontját.
Az ajánlattevő a fenti adatok ismertetését nem tilthatja meg.
21. A Kiíró a pályázati ajánlatok felbontásakor, illetve azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
22. Érvénytelen a pályázati ajánlat, ha
a) azt a pályázati felhívásban meghatározott, illetve szabályszerűen meghosszabbított ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be,
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki a Kiíróval, illetve a KVI-vel szembeni, korábbi fizetési kötelezettségét nem teljesítette,
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre,
d) az ajánlattevő nem csatolta arról szóló nyilatkozatát, hogy nincs köztartozása (adó-, vám-, társadalombiztosítási járulék és egyéb az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló fizetési kötelezettsége),
e) az nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek.
23. Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen pályázati ajánlatot tett.
24. A pályázati ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről a Kiíró közjegyzői okiratot köteles készíttetni.
A pályázati ajánlatok elbírálása
25.1. Pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a KVI vagyonkezeléssel és hasznosítással foglalkozó szervezeti egysége által elkészített értékelési jegyzőkönyv alapján – a KVI Hasznosítási Tanácsának döntési javaslatát követően – a KVI vezérigazgatója vagy az általa erre felhatalmazott helyettese hozza meg.
25.2. A KVI által megbízott vagyonértékesítő az értékelési jegyzőkönyvet a KVI-nek küldi meg. A döntés a 25.1. pontban leírtak alapján történik. Az indokolt döntésről a KVI a Kiírót haladéktalanul értesíti.
25.3. A Hasznosítási Tanács összetételéről a KVI Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik. Központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő vagyontárgy értékesítése esetén a Hasznosítási Tanács ülésére a felügyeletet ellátó minisztérium képviselőjét a KVI meghívja.
26. A pályázati ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártát követő 30 napon belül el kell bírálni.
27. A Kiíró az elbírálási határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Az új elbírálási határidőről, illetve annak függvényében az ajánlati kötöttség időtartamának meghosszabbításáról a Kiíró köteles ajánlott levélben tájékoztatni az összes pályázót.
28. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége – a 27. pontban foglalt eljárás alkalmával – a meghosszabbított elbírálási határidő lejártát követő 30 napig tart, kivéve, ha az erre vonatkozó értesítés kézhezvételét követően az ajánlattevő a Kiíró felé ettől eltérően nyilatkozik.
29. A Kiíró jogosult megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, és ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét is ellenőrizheti.
30. A pályázati ajánlatok elbírálása során a Kiíró írásban felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlatban foglaltak pontosítása érdekében. A Kiíró a felvilágosítás kéréséről és annak tartalmáról haladéktalanul írásban értesíti a többi pályázót.
31.1. A Kiíró a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el és rangsorolja a pályázati ajánlatokat.
31.2. A pályázat nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett a legjobb ajánlatot tette.
32. Eredménytelen a pályázati eljárás, ha
a) nem érkezett pályázati ajánlat,
b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek,
c) egyik ajánlattevő sem tett a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot,
d) a Kiíró a 34.2. pontban szabályozott okból az eljárás érvénytelenítéséről döntött.
33. Az eredménytelen nyilvános pályáztatást követően a Kiíró dönt a további versenyeztetési eljárást illetően.
34.1. Érvénytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették.
34.2. Érvénytelen a pályázati eljárás akkor is, ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el.
35.1. A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:
a) a pályázati eljárás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát,
b) a beérkezett ajánlatok rövid értékelését,
c) a legjobb ajánlatra vonatkozó javaslat indokait,
d) a vételár meghatározásának szempontjait (ideértve a vételárat befolyásoló kötelezettségvállalásokat),
e) a kikötött biztosítékok megfelelőségének szempontjait,
f) 32. c) ponton alapuló döntés(ek) indokát,
g) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első két helyre javasolt pályázó megjelölését (ha erre mód van),
h) egyéb, a bíráló(k) által fontosnak tartott körülményeket, tényeket.
35.2. A 35.1. pontban részletezett jegyzőkönyvet a Kiíró, illetve annak képviselője aláírásával hitelesíti.
35.3. Az értékelési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a pályázati felhívás, a részletes dokumentáció, a részletes dokumentációt megvásárló személyekről/szervezetekről készített lista, valamint a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyv és a benyújtott ajánlatok egy-egy eredeti példányát.
A pályázati eljárás eredményének kihirdetése, közzététele és a szerződés megkötése
36. A Kiíró a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntésről írásban, a pályázati ajánlatok bontásától számított 30 napon, illetve az elbírálási határidő esetleges meghosszabbításának lejártát követő 15 napon belül tájékoztatja az ajánlattevőket, és ezzel egyidejűleg a pályázat eredményét – a III/A/6.2. pont figyelembevételével – a pályázati felhívással azonos lapokban közzéteszi.
37. A Kiírónak a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szerződést a pályázat nyertesével kell megkötnie. A nyertes visszalépése esetén – ha erre vonatkozó kitétel a pályázati felhívásban szerepel – a pályázat soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést, amennyiben annak ajánlata megfelelő a Kiíró számára.
38. A nyertes ajánlattevővel az adásvételi szerződést a Kiíró a döntés meghozataláról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köti meg.
39. A Kiíró a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyveket, dokumentumokat köteles 5 évig megőrizni, továbbá ilyen jellegű ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző szerv, személyek rendelkezésére bocsátani.
40.1. Az ajánlattevő az értékesítésre vonatkozó szerződéskötés idejéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, és a Kiíró által a részletes dokumentációban vagy bármely módon rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot köteles bizalmasan kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat. Ez a tilalom nem terjed ki a finanszírozó bankkal és konzorciális ajánlat esetén a résztvevőkkel való kapcsolattartásra.
40.2. Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, a Kiíró az ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja.
41.1. A Kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem ad, ide nem értve a III/A/30. pontban foglaltakat.
41.2. A Kiíró az ajánlatokat kizárólag elbírálására használhatja fel, más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell a felhasználásról állapodnia.
B) KINCSTÁRI VAGYON ÉRTÉKESÍTÉSE NYILVÁNOS ÁRVERÉSSEL
1.1. Nyilvános árverést lehet alkalmazni minden olyan esetben, ahol azt jogszabály, illetve kincstári vagyonért felelős miniszteri döntés lehetővé teszi.
1.2. Árverést elsősorban a szélesebb lakossági kereslet, magánszemélyek érdeklődése, kis értékű ingatlanok, berendezések, gépek, járművek, valamint egyéb, sajátos vagyontárgyak (festmények, gyűjtemények stb.) esetén lehet alkalmazni.
2. A megbízott vagyonértékesítők nyilvános árverést kötelesek alkalmazni, ha azt erre vonatkozó megbízási szerződésük előírja. Ilyen előírás hiányában pályáztatási eljárást kell alkalmazni.
3. A nyilvános árverést csak hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés birtokában lehet lebonyolítani.
4. A kikiáltási ár nem lehet kisebb a forgalmi értékbecslés alapján meghatározott érték 70%-ánál.
5. A nyilvános árverési eljárás technikai részleteit az árverés vezetője határozza meg, amit az árverési hirdetményben tesz közzé.
6. A nyilvános árverést közjegyző részvételével kell lebonyolítani.
7. A III/A. fejezetben a pályázati eljárásokra meghatározott előírásokat – különösen az árverési hirdetmény tartalmára, megjelentetésére, visszavonására, az árverési határidőre, a jelentkezés feltételeire, valamint az összeférhetetlenségi szabályokra – értelemszerűen alkalmazni kell a nyilvános árveréssel történő kincstári vagyon értékesítése során.
8. A nyilvános árverésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a licitálásban kialakult végső sorrendet, valamint az árveréssel kapcsolatos minden lényeges adatot, információt, előírást. A III/A. fejezet 39. pontjában foglaltakat a nyilvános pályázat esetén is alkalmazni kell.
9. A KVI vagy az általa megbízott vagyonértékesítő köteles az árverés napjától számított 15 napon belül a nyilvános árverés nyertesével az adásvételi szerződést megkötni.
C) A NYILVÁNOS AJÁNLATTÉTEL ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS
A nyilvános ajánlattételi eljárásban a III. fejezet A) rész ,,A kincstári vagyon értékesítése pályáztatással'' szabályait kell alkalmazni.
A KINCSTÁRI VAGYON ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK LEBONYOLÍTÁSÁRA VONATKOZÓ PÁLYÁZTATÁS
Amennyiben a KVI a kincstári vagyon értékesítésének lebonyolítására ír ki pályázatot, arra értelemszerűen a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény, illetve a központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályairól szóló 126/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.
1
A határozatot az 1033/2005. (IV. 4.) Korm. határozat 1. pontja hatályon kívül helyezte, 2005. április 19. napjával.
2
A Korm. határozat szövegében a ,,pénzügyminiszter'' szövegrészt ,,kincstári vagyonért felelős miniszter'' szövegrészre módosította a 153/1998. (IX. 25.) korm. rendelet 3. §-a.
3
A határozat III. Fejezet A) cím 6.2. pontjában a ,,Pénzügyi Közlöny'' szövegrészt a ,,Magyar Közlöny Hivatalos Értesítője'' szövegrészre módosította a 153/1998. (IX. 25.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése.