108/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet

az Országos Atomenergia Hivatal eljárásáról a nukleáris biztonsággal összefüggő hatósági ügyekben¹

1997.07.25.

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 67. §-ának a), d), h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján az atomenergia biztonságos alkalmazása érdekében az alábbiakat rendeli el:

1. § E rendelet hatálya az At. 17. §-a (2) bekezdésének a)–e) és 67. §-ának de) pontjaiban megfogalmazottak szerint a nukleáris létesítményekre, azok építményeire, rendszereire és berendezéseire, illetve az ezekkel kapcsolatos tevékenységekre és a tevékenységet végzőkre terjed ki, így:

a) a nukleáris létesítmény

1. telepítésére,

2. létesítésére, bővítésére,

3. üzembe helyezésére,

4. üzemeltetésére,

5. átalakítására,

6. üzemen kívül helyezésére,

7. megszüntetésére;

b) a nukleáris berendezés és üzemanyag

1. tervezésére,

2. gyártására,

3. beépítésére és szerelésére,

4. külföldről történő behozatalára,

5. üzembe helyezésére, üzemeltetésére,

6. átalakítására, javítására,

7. üzemen kívül helyezésére,

8. leszerelésére;

c) a nukleáris létesítmény építményének

1. építésére,

2. szerkezeti tervezésére, gyártására, behozatalára,

3. használatba vételére,

4. felújítására és átalakítására,

5. helyreállítására, bővítésére,

6. lebontására;

d) a nukleáris létesítményben munkavállalóknak a nukleáris biztonsággal kapcsolatos különleges foglalkoztatási előírásaira;

e) a nukleáris létesítménynek, szolgáltatóinak és beszállítóinak minőségbiztosítási rendszerére;

f) a műszaki sugárvédelemre.

2. § (1) Az Országos Atomenergia Hivatal² (a továbbiakban: OAH) hatáskörébe tartozó és e rendelet 1. §-ában írt államigazgatási ügyekben első fokon az OAH belső szervezeti egysége, az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóság (a továbbiakban: OAH NBI) jár el.

(2) Az 1. §-ban írt valamennyi államigazgatási ügyben másodfokon az OAH főigazgatója jár el.

3. § (1) Az OAH NBI egyes hatósági engedélyfajtáit, az engedélyezés részletes folyamatát, a nukleáris biztonsági követelményeket, valamint az ellenőrzés rendjét részletező Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat (a továbbiakban: Szabályzatok) e rendelet 1–5. számú mellékletei tartalmazzák.

(2) A Szabályzatokban foglalt nukleáris biztonsági követelmények teljesülése a hatósági engedély megadásának feltétele. Ha az engedélyes a nukleáris biztonságot a Szabályzatokban foglaltaktól eltérően biztosítja, úgy a hatósági eljárásban szakértői véleménnyel alátámasztottan bizonyítania kell az általa választott megoldás megfelelőségét, egyenértékű vagy nagyobb biztonságát.

(3) Az OAH NBI a Szabályzatokban rögzített követelmények érvényesítése érdekében feltételeket írhat elő.

(4) A Szabályzatokat – a tudomány eredményeinek és a nemzetközi tapasztalatoknak a figyelembevételével – ötévente felül kell vizsgálni, és szükség szerint korszerűsíteni kell.

4. § (1) Az OAH NBI engedélye szükséges a nukleáris létesítmény

a) telepítéséhez (telephelyengedély),

b) létesítéséhez, bővítéséhez (létesítési engedély),

c) üzembe helyezéséhez (üzembe helyezési engedély),

d) üzemeltetéséhez (üzemeltetési engedély),

e) átalakításához (átalakítási engedély),

f) végleges üzemen kívül helyezéséhez (végleges leállítási engedély),

g) megszüntetéséhez (leszerelési engedély).

(2) Az OAH NBI egyedi vagy típusengedélyt ad a nukleáris létesítmény – Szabályzatok alapján biztonsági osztályba sorolt – berendezéseinek és nukleáris üzemanyagának

a) gyártásához (gyártási engedély),

b) külföldről történő behozatalához (behozatali engedély),

c) szereléséhez (szerelési engedély),

d) üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez (üzemeltetési engedély),

e) átalakításához (átalakítási engedély),

f) leszereléséhez (leszerelési engedély).

(3) Az OAH NBI adja ki a nukleáris építmények és azok szerkezetei építéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, felújításához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez, rendeltetéstől eltérő használatához, valamint lebontásához szükséges hatósági engedélyeket.

(4) Az OAH NBI végzi a nukleáris berendezések tekintetében a műszaki sugárvédelmi engedélyezést.

5. § (1) A nukleáris létesítmény létesítési engedély iránti kérelmével egyidejűleg a kérelmező az OAH NBI-hez előzetes biztonsági jelentést, az üzembe helyezési engedély iránti kérelemmel egyidejűleg végleges biztonsági jelentést nyújt be. Az előzetes és a végleges biztonsági jelentés tartalmi felépítését a Szabályzatok tartalmazzák.

(2) Az engedélyes a végleges biztonsági jelentést évente aktualizálja a nukleáris létesítmény nukleáris biztonsággal összefüggő változásainak megfelelően.

(3) A nukleáris létesítmény engedélyezési eljárása keretében a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények, valamint a nukleáris berendezések engedélyezése összevontan is lefolytatható, amennyiben az ehhez szükséges feltételeknek a kérelmező eleget tesz.

(4) Nukleáris létesítmény leállítása és újraindítása közötti időben elvégzendő, a nukleáris biztonságot lényegesen érintő engedélyköteles tevékenységekre vonatkozó hatósági ügyekben az OAH NBI az engedélyes kezdeményezésére soron kívül jár el.

6. § (1) Összhangban az At. 19. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal, az OAH NBI-nek e rendelet 1. §-ának a)–f) pontjaiban írt hatósági eljárásaiban minden más illetékes közigazgatási szerv a külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében szakhatóságként működik közre.

(2) A kérelemre indult engedélyezési eljárásban a szakhatóságok hozzájárulását a kérelmező szerzi be és csatolja a kérelemhez.

7. § (1) Az OAH NBI a nukleáris biztonság teljesülése érdekében a nukleáris létesítmények élettartamának valamennyi szakaszában rendszeresen ellenőrzi:

a) a vonatkozó jogszabályokban, illetve Szabályzatokban rögzített rendelkezések megtartását, beleértve a nukleáris létesítmény minőségbiztosítási rendszerét,

b) az engedélyek alapját képező feltételek teljesülését, továbbá

c) az OAH NBI által elrendelt intézkedések végrehajtását.

(2) Az OAH NBI jogosult az engedélyesnél és a beszállítóknál előzetesen bejelentett, valamint indokolt esetben előzetesen be nem jelentett ellenőrzést végezni. Külföldi beszállítónál az OAH NBI ellenőrzésének lehetőségét az engedélyes köteles megteremteni. Az engedélyes és a beszállító, illetve képviselői a hatósági ellenőrzés során kötelesek az OAH NBI-vel együttműködni és az ellenőrzés eredményességét előmozdítani.

8. § A kérelmező a külön jogszabály szerinti környezeti hatásvizsgálat³ előkészítő szakaszában hozott határozat birtokában terjesztheti elő az OAH NBI-hez a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti telephely engedély iránti kérelmet.

9. § (1) A kérelmező a más jogszabályok alapján egyébként szükséges engedélyeken túlmenően csak a Magyar Energia Hivatal⁴ előzetes létesítési engedélyének és a környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi engedélyének megszerzése után nyújthat be az OAH NBI-hez létesítési engedély iránti kérelmet.

(2) A kérelemhez nem kell csatolni az illetékes helyi önkormányzat területfelhasználási engedélyét, ha meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítése a kérelmező által már üzemeltetett atomerőmű telephelyén belül történik.

10. § (1) Az engedélyes legkésőbb az üzembe helyezési engedély iránti kérelem benyújtásáig biztonsági politikát dolgoz ki. E dokumentum tartalmazza az engedélyes koncepcióját és célkitűzéseit a biztonsággal kapcsolatban, meggyőzően tükrözi azon elv érvényesülését, hogy a nukleáris létesítmény működése során a nukleáris biztonság minden más szempontot megelőz.

(2) Az engedélyes megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítja az (1) bekezdés szerinti biztonsági politika végrehajtását.

(3) Az engedélyes köteles a nukleáris biztonsági követelmények betartását ellenőrizni, és e feladatok ellátására a nukleáris létesítményben – az üzemeltetés irányításától független alárendeltségű – szervezeti egységet létrehozni.

11. § (1) Az OAH NBI az üzemeltetés megkezdésére első alkalommal kiadott üzemeltetési engedély érvényessége kezdő napjától számított tíz éven belül, majd azt követően tízévenként a nukleáris létesítményekben időszakos nukleáris biztonsági felülvizsgálatot végez.

(2) Több önálló üzemeltetési engedéllyel rendelkező atomerőmű esetén a felülvizsgálat az önálló atomreaktort tartalmazó egységekre (blokkokra) összevontan is elvégezhető az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések betartásával.

(3) Az engedélyes a felülvizsgálat elvégzésére megállapított határidőt megelőzően legalább egy évvel köteles saját belső felülvizsgálatát elvégezni, és annak eredményéről az OAH NBI-hez időszakos nukleáris biztonsági jelentést benyújtani.

(4) Az engedélyes az időszakos nukleáris biztonsági jelentés keretében bemutatja azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a létesítmény üzemeltetési kockázatát az üzemeltetési engedélyt megalapozó végleges biztonsági jelentésben foglaltakhoz viszonyítva.

(5) Az engedélyes szükség esetén biztonságnövelő intézkedéseket tesz a kockázati tényezők felszámolására, illetőleg mérséklésére. E biztonságnövelő intézkedésekről a (3) bekezdés szerinti időszakos nukleáris biztonsági jelentés részeként, a teljesítési határidők rögzítésével, programot állít össze, és azt megküldi az OAH NBI-nek.

(6) Az OAH NBI az engedélyes időszakos nukleáris biztonsági jelentése és a saját időszakos nukleáris biztonsági felülvizsgálatának megállapításai alapján határozatot hoz, amelyben rögzíti a további üzemeltetés feltételeit. Az időszakos biztonsági jelentés felülvizsgálata az üzemeltetési engedélyezési eljárás keretébe tartozik.

(7) Az időszakos biztonsági jelentés tartalmi és formai követelményeit a Szabályzatok tartalmazzák.

12. § (1) A nukleáris létesítmény engedélyese rendszeres és eseti jelentéseket készít és azokat megküldi az OAH NBI-nek.

(2) A jelentések fajtáit, tartalmi és formai követelményeit, a jelentésköteles események körét, a jelentés módját, valamint határidejét a Szabályzatok tartalmazzák.

13. § (1) Az engedélyes a jelentésköteles eseménynek az OAH NBI-hez történő bejelentésével egyidejűleg megkezdi az esemény kivizsgálását. A vizsgálat eredményeként megállapítja az esemény bekövetkezésének okait, következményeit, egyúttal intézkedik a hasonló esetek megelőzése érdekében.

(2) Az engedélyes az (1) bekezdés szerinti vizsgálatáról és annak eredményéről jelentést küld az OAH NBI-nek.

(3) Az OAH NBI a vizsgálatról készült jelentés alapján az eseményt elemzi és értékeli, szükség esetén intézkedéseket kezdeményez.

(4) Jelentésköteles esemény esetén az OAH NBI a tárgyi bizonyítékokat – ha azok átvételére vagy lefoglalására jogszabály nem más hatóságot jogosít fel – más eljárás szabályainak sérelme nélkül, elismervény ellenében átveheti, illetve az engedélyessel elkülönítetten tároltathatja, továbbá az élet, a testi épség, az egészség- és a vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedéseket írhat elő.

14. § (1) Nukleáris létesítményt és berendezést üzembe helyezni, üzemeltetni és átalakítani, javítani, karbantartani vagy üzemen kívül helyezni csak erre feljogosított szervezettel, személyzettel szabad.

(2) A személyzet alkalmasságának biztosítása érdekében az engedélyesnek betanító és szintentartó képzési programot kell kidolgoznia és működtetnie.

(3) Az OAH NBI jóváhagyásához kötött munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket a Szabályzatok tartalmazzák.

(4) Ha az átalakítást, javítást, karbantartást nem az engedélyes saját szervezete végzi, akkor az alkalmasság igazolására minősítési rendszert kell az engedélyesnek kidolgozni és működtetni az OAH NBI egyetértésével.

(5) E rendeletben foglaltakon túl teljesíteni kell a munkavállalókra más jogszabályokban meghatározott sugáregészségügyi, munkavégzési, munkaköri alkalmassági szabályokat és a sugárvédelmi oktatási követelményeket.

15. § (1) Az OAH NBI a hatósági tevékenysége során felmerülő biztonsági kérdések elbírálására szakértőt vagy szakértő szervezetet vehet igénybe.

(2) Engedélyesnek a Szabályzatoktól való eltérő tevékenysége miatt induló hatósági eljárás esetén a felmerülő szakértői költség az engedélyest terheli.

16. § (1) A nukleáris létesítmény engedélyese köteles a létesítmény teljes élettartamára vonatkozó minőségbiztosítási rendszert kidolgozni, működtetni, karbantartani és annak folyamatos továbbfejlesztéséről gondoskodni.

(2) A minőségbiztosítási rendszer alapkövetelményeit a Szabályzatok rögzítik.

17. § A nukleáris létesítmények fizikai védelmével kapcsolatos nukleáris biztonsági követelményeket az OAH NBI az engedélyezési eljárásában érvényesíti.

18. § (1) A nukleáris létesítmény engedélyese köteles a rendkívüli esemény, illetőleg nukleáris baleset megelőzésére műszaki-szervezési intézkedéseket tenni, illetőleg a már kialakult nukleáris veszélyhelyzet felmérésére, korlátozására és elhárítására baleset-elhárítási intézkedési tervet készíteni, továbbá baleset-elhárítási szervezetet létrehozni. A baleset-elhárítási intézkedési terv jóváhagyásához az OAH NBI hozzájárulása szükséges.

(2) A baleset-elhárítási szervezet vezetője a nukleáris létesítmény vezetője vagy intézkedésre teljes körűen felhatalmazott megbízottja.

(3) A baleset-elhárítási szervezet vezetője – amennyiben fennáll a lehetősége, hogy rendkívüli esemény következtében vagy más okból nukleáris veszélyhelyzet alakul ki – az OAH NBI egyidejű értesítésével jogosult a nukleáris létesítményben rendkívüli üzemeltetési állapotot kinyilvánítani. A rendkívüli üzemeltetési állapot kinyilvánítható a létesítmény egészére vagy külön-külön az egyes reaktorblokkokra.

(4) A rendkívüli üzemeltetési állapot kinyilvánítását követően a baleset-elhárítási szervezet vezetője hatósági engedély, valamint jóváhagyás nélkül is elrendelheti a veszélyhelyzet megelőzése, illetve elhárítása érdekében az általa szükségesnek tartott – az (1) bekezdés szerinti baleset-elhárítási intézkedési tervben meghatározott – intézkedéseket, melyekről az OAH NBI-t folyamatosan tájékoztatja.

(5) A rendkívüli üzemeltetési állapot során a baleset-elhárítási szervezet vezetője a döntéseit e rendeletben szabályozott nukleáris biztonsági követelményrendszerben foglaltak figyelembevételével hozza meg. Szükség esetén azonban a rendkívüli esemény, illetőleg a nukleáris baleset megelőzése, valamint elhárítása érdekében eltérhet a konkrét követelmények, illetve a jogszabályok szerinti eljárásrend betartásától a baleset-elhárítási intézkedési terv által megengedett mértékben és az OAH NBI folyamatos tájékoztatásával.

(6) Baleset-elhárítási központjában az OAH NBI a saját eszközeivel az atomerőművekre vonatkozó baleseti megfigyelő, elemző és szakértői tevékenységet végez, továbbá előrejelzést ad a várható folyamatokról, becslést szolgáltat a várható radioaktív kibocsátásokról.

19. § E rendelet hatálybalépésekor a kilenc évnél régebben üzemeltetett nukleáris létesítmény esetén a 11. § szerinti első felülvizsgálatot a hatálybalépést követően három éven belül el kell végezni, amennyiben ilyen felülvizsgálatot e rendelet hatálybalépése előtt irányadó jogszabály előírásai szerint nem végeztek.

20. § E rendeletben használt fogalmak megegyeznek az At. 2. §-ában részletezett fogalmakkal. A nukleáris biztonság szempontjából lényeges további fogalmakat a Szabályzatok tartalmazzák.

21. § (1) E rendeletben foglalt rendelkezések – az 5. § (2) bekezdését kivéve – a rendelet kihirdetését követő 30. napon lépnek hatályba.

(2) E rendelet 5. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezés 1999. január 1. napján lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő engedélyezési eljárásokra a kérelem benyújtásakor érvényes műszaki követelmények az irányadók. A korábbi előírások szerint kiadott engedélyek érvényét e rendelet nem érinti.

(4) Az OAH NBI hatósági jogköre, továbbá e rendelet szerinti Szabályzatok hatálya kiterjed a nukleáris létesítményben e rendelet hatálybalépése előtt érvényes szabályozás szerint felügyelt azon nyomástartó edényekre és csővezetékekre, amelyek radioaktív anyagot tartalmaznak, vagy azzal szennyeződhetnek.

(5) Üzemelő nukleáris létesítmények esetében, amennyiben e rendelet előírásai eltérnek a hatálybalépése előtti előírásoktól, vagy e rendelet szabályozása új követelményeket tartalmaz, akkor az új követelmények és előírások teljes vagy részleges érvényesítésére a soron következő időszakos nukleáris biztonsági felülvizsgálat keretében vagy az OAH NBI egyedi kezdeményezése alapján kerül sor. Az érvényesítéshez vizsgálni és értékelni kell az eltérés okozta kockázatot. A hiányosságok biztonsági jelentősége alapján kell az új szabályozás szerinti követelmények érvényesítéséhez szükséges intézkedések terjedelmét, ütemezését meghatározni és végrehajtani. Az új követelmények és előírások teljes vagy részleges érvényesítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a nukleáris létesítményen belül egységes nukleáris biztonsági követelmények érvényesüljenek.

(6)⁵

(7)⁶

(8)⁷

1. számú melléklet a 108/1997. (VI. 25.) Korm. rendelethez

NUKLEÁRIS BIZTONSÁGI SZABÁLYZATOK

1. kötet

ATOMERŐMŰRE VONATKOZÓ HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK

ELŐSZÓ

Az 5/1979. (III. 31.) NIM rendelettel életbe léptetett Atomerőművi Biztonságtechnikai Szabályzatok kiadása óta mind jogi, mind műszaki vonatkozásban számottevő változás, illetve fejlődés következett be az atomenergia békés célú alkalmazásának területén, ezért szükségessé vált ezen szabályzatok átdolgozása.

Az Atomerőművi Biztonságtechnikai Szabályzatok felülvizsgálatának, átdolgozásának alapját a technológiai és elemzési módszerek terén ismertté vált nemzetközileg elfogadott eredmények, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség alapvetően atomerőművekre vonatkozó biztonsági normái és irányelvei, illetve az atomenergia alkalmazását példa értékű módon szabályozó néhány ország megfelelő dokumentumai alkották.

Az atomenergia biztonságos alkalmazása érdekében a Magyar Köztársaság Kormánya az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben kapott felhatalmazása alapján kiadta az Országos Atomenergia Hivatal eljárásáról a nukleáris biztonsággal összefüggő hatósági ügyekben című kormányrendeletet. E rendelet mellékleteiként kerültek kiadásra a Hatósági engedélyeket, az engedélyezés részletes folyamatát, a nukleáris biztonsági követelményeket, valamint az ellenőrzés rendjét részletező Nukleáris Biztonsági Szabályzatok.

Jelen Szabályzat, mint a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok 1. kötete, az atomerőműre vonatkozó Hatósági eljárásokat és az eljárások követelményeit határozza meg.

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS

1.1. A Szabályzat célja

1.2. A Szabályzat hatálya

1.3. A Szabályzat szerkezete

2. ATOMERŐMŰRE MINT LÉTESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ BIZTONSÁGI ENGEDÉLYEK

2.1. Telephelyengedély

2.1.1. Az engedély hatálya és érvényessége

2.1.2. Tartalmi követelmények

2.2. Létesítési engedély

2.2.1. Az engedély hatálya és érvényessége

2.2.2. Tartalmi követelmények

2.3. Üzembe helyezési engedély

2.3.1. Az engedély hatálya és érvényessége

2.3.2. Tartalmi követelmények

2.4. Üzemeltetési engedély

2.4.1. Az engedély hatálya és érvényessége

2.4.2. Tartalmi követelmények

2.5. Megszüntetés engedélyezése

2.5.1. Általános rendelkezések

2.5.2. Végleges leállítási engedély

2.5.3. Leszerelési engedély

2.6. Az engedélykérelemmel és az engedéllyel kapcsolatos előírások

3. ATOMERŐMŰ RENDSZERELEMEIRE VONATKOZÓ BIZTONSÁGI ENGEDÉLYEK

3.1. Általános rendelkezések

3.2. Gyártási engedély

3.2.1. Az engedély hatálya és érvényessége

3.2.2. Tartalmi követelmények

3.3. Behozatali engedély

3.3.1. Az engedély hatálya és érvényessége

3.3.2. Tartalmi követelmények

3.4. Gyártási és behozatali típusengedély

3.5. Szerelési engedély

3.5.1. Az engedély hatálya és érvényessége

3.5.2. Tartalmi követelmények

3.6. Üzemeltetési engedély

3.6.1. Az engedély hatálya és érvényessége

3.6.2. Tartalmi követelmények

3.7. Leszerelési engedély

3.7.1. Az engedély hatálya és érvényessége

3.7.2. Tartalmi követelmények

3.8. Az engedélykérelemmel és az engedéllyel kapcsolatos egyéb előírások

4. ÁTALAKÍTÁSOK ENGEDÉLYEZÉSE

4.1. Általános rendelkezések

4.2. Elvi átalakítási engedély

4.2.1. Az engedély hatálya és érvényessége

4.2.2. Tartalmi követelmények

4.3. Az átalakítással kapcsolatos rendszerelem gyártási, behozatali engedélye

4.4. Az átalakítással kapcsolatos rendszerelem szerelési engedélye

4.5. Átalakítási engedély

4.5.1. Az engedély hatálya és érvényessége

4.5.2. Tartalmi követelmények

4.6. Az átalakított rendszer, rendszerelem üzemeltetési engedélye

4.6.1. Az engedély hatálya és érvényessége

4.6.2. Tartalmi követelmények

4.7. Az engedélykérelemmel és az engedéllyel kapcsolatos egyéb előírások

5. ATOMERŐMŰ ÉPÍTMÉNYEINEK ÉS AZOK ÉPÜLETSZERKEZETEINEK ENGEDÉLYEZÉSE

5.1. Általános rendelkezések

5.2. Építési engedély

5.2.1. Az engedély hatálya és érvényessége

5.2.2. Tartalmi követelmények

5.3. Használatbavételi engedély

5.3.1. Az engedély hatálya és érvényessége

5.3.2. Tartalmi követelmények

5.4. Az engedélykérelemmel és az engedéllyel kapcsolatos egyéb előírások

6. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG

6.1. Általános rendelkezések

6.2. Az ellenőrzés területei

6.3. Az ellenőrzés fajtái

6.4. Atomerőművi blokk életciklusa alatt végrehajtásra kerülő ellenőrzés kiemelt fontosságú területei

6.4.1. A telephelyengedély kiadását követő időszak

6.4.2. A létesítés alatti időszak

6.4.3. Üzembe helyezés alatti időszak

6.4.4. Üzemeltetés alatti időszak

6.4.5. A végleges üzemen kívül helyezés és leszerelés alatti időszak

7. AZ ENGEDÉLYES JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

7.1. Általános rendelkezések

7.2. Rendszeres jelentések

7.2.1. A rendszeres jelentések fajtái

7.2.2. Negyedéves jelentés

7.2.3. Éves jelentés

7.2.4. Jelentés a kisjavítási, főjavítási tevékenységről

7.2.5. Időszakos Biztonsági Jelentés

7.3. Eseti jelentések

7.3.1. A jelentési kötelezettség alá tartozó események köre

7.3.2. A jelentési rendszer működtetése

7.3.3. Nemzetközi Eseményskála szerinti besorolási kötelezettség

7.3.4. A jelentési kötelezettség teljesítésének módja

7.3.5. Azonnali bejelentési kötelezettség

8. KÜLSŐ SZAKÉRTŐ VAGY SZERVEZET BEVONÁSA A HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGBE

9. A HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁSHOZ KÖTÖTT MUNKAKÖRÖKRE ÉS AZOK BETÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

9.1. Hatósági jóváhagyáshoz kötött munkakörök

9.2. A jogosítvány megszerzése

9.3. A jogosítvány érvényessége

9.4. A megszerzett jogosítvány megújítása

9.5. Írásbeli és szóbeli vizsgák

9.5.1. Írásbeli vizsga

9.5.2. Szóbeli vizsga

MELLÉKLETEK

1. ELŐZETES BIZTONSÁGI JELENTÉS TARTALMI FELÉPÍTÉSE

2. VÉGLEGES BIZTONSÁGI JELENTÉS TARTALMI FELÉPÍTÉSE

3. IDŐSZAKOS BIZTONSÁGI JELENTÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

4. JELENTÉSKÖTELES ESEMÉNYEKKÉNT KEZELENDŐ HELYZETEK

MEGHATÁROZÁSOK

1. BEVEZETÉS

1.1. A SZABÁLYZAT CÉLJA

1.001. Jelen Szabályzat célja az atomenergia biztonságos és államilag ellenőrzött használatának biztosítása érdekében megvalósuló, az atomerőműre mint létesítményre és a létesítményt alkotó rendszerekre és rendszerelemekre vonatkozó Hatósági eljárások és azok során támasztandó követelmények rögzítése.

1.002. Jelen Szabályzatban foglalt követelmények teljesítésének módjaira az OAH főigazgatója által kiadott irányelvek tartalmaznak útmutatást.

1.2. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

1.003. Jelen Szabályzat követelményei a Magyar Köztársaság területén üzemelő vagy létesíteni kívánt valamennyi atomerőműre mint létesítményre, annak biztonsági rendszereire, rendszerelemeire vonatkoznak.

1.004. A követelmények a létesítmény teljes életciklusára érvényesek.

1.005. A követelmények betartása mindazok számára kötelező, akik az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben és az Országos Atomenergia Hivatal eljárásáról a nukleáris biztonsággal összefüggő ügyekben című kormányrendeletben előírt Hatósági engedélyhez kötött tevékenységet kívánnak folytatni, vagy folytatnak.

1.006. A követelmények betartásáért az engedélyek beszerzésére kötelezett szervezet, az Engedélyes felelős.

1.3. A SZABÁLYZAT SZERKEZETE

1.007. Jelen Szabályzat a bevezető fejezetet követően 8 fejezetben foglalja össze az atomerőműre mint létesítményre, annak rendszereire, rendszerelemeire vonatkozó Hatósági eljárásokat, a Hatósági engedélyezési és ellenőrzési tevékenységet, az Engedélyes jelentési kötelezettségét, és a munkában részt vevő személyekre, szervezetekre vonatkozó előírásokat.

2. ATOMERŐMŰRE MINT LÉTESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ BIZTONSÁGI ENGEDÉLYEK

2.1. TELEPHELYENGEDÉLY

2.1.1. Az engedély hatálya és érvényessége

2.001. A telephelyengedély – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben rögzített feltételek teljesülése esetén – az atomerőmű telephelyjellemzőinek pontosítása érdekében szükséges vizsgálatok és feltárások végzésére, tereprendezésre, csatlakozó és kiszolgáló létesítmények (utak, vasutak, távvezeték és más nyomvonalas létesítmények stb.) építésére jogosít fel.

2.002. A kiadott engedély a létesítési engedély kiadásáig, de legfeljebb a kiadásától számított 5 évig érvényes. Az engedély érvényessége kérelemre további 5 évre egyszer meghosszabbítható, ha a kérelmező bizonyítja, hogy az engedélykiadás feltételei továbbra is fennállnak.

2.1.2. Tartalmi követelmények

2.003. A telephely engedélyeztetésére benyújtott dokumentációban be kell mutatni, hogy a telephelyi adottságok mellett a létesítendő atomerőmű, illetve atomerőművi blokk az érvényes jogszabályoknak, valamint a vonatkozó Nukleáris Biztonsági Szabályzatok előírásainak eleget fog tenni.

2.004. A 2.003. pontban előírtak teljesítésének módját irányelv tartalmazza.

2.2. LÉTESÍTÉSI ENGEDÉLY

2.2.1. Az engedély hatálya és érvényessége

2.005. A létesítési engedély – a telephely engedélyben és a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben rögzített feltételek teljesülése esetén – az atomerőmű vagy annak reaktorblokkja létesítéséhez szükséges talajjellemzők biztosítása érdekében végzendő tevékenységekre (talajcsere, cölöpözés stb.), az atomerőmű építményeinek építésére, a biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek gyártására, behozatalára, szerelésére, felállítására, az üzembe helyezést előkészítő tisztítási és mosatási munkák, valamint azoknak az inaktív funkciópróbáknak az elvégzésére jogosít fel, amelyeket nukleáris anyagot tartalmazó fűtőelemek nélkül hajtanak végre.

2.006. A létesítési engedély az üzembe helyezési engedély kiadásáig, de legfeljebb a kiadásától számított 5 évig érvényes. Az engedély érvényessége kérelemre további 5 évre egyszer meghosszabbítható, ha a létesítést megkezdték és reális esély van arra, hogy a meghosszabbított érvényességi idő alatt a létesítmény üzembe helyezésre alkalmas állapotba hozható.

2.2.2. Tartalmi követelmények

2.007. Az engedélykérelemhez az Előzetes Biztonsági Jelentést kell mellékelni, amelyben be kell mutatni, hogy az érvényes jogszabályokban és a vonatkozó Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban előírt követelmények teljesülnek, illetve a későbbiekben teljesíthetők, a tervezés során alkalmazott biztonsági alapelvek és kritériumok teljesülése esetén az atomerőmű vagy annak reaktorblokkja biztonságosan üzemeltethető lesz. Az Előzetes Biztonsági Jelentés tartalmi felépítését jelen szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

2.008. A 2.007. pontban előírtak teljesítésének módját irányelv tartalmazza.

2.3. ÜZEMBE HELYEZÉSI ENGEDÉLY

2.3.1. Az engedély hatálya és érvényessége

2.009. Az üzem behelyezési engedély – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben rögzített feltételek teljesülése esetén – az atomerőművi blokk rendszereinek, rendszerelemeinek, a létesítmény terv szerinti működésének igazolására előirányzott üzembe helyezési programjának, a biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek aktív körülmények közötti próbáinak elvégzésére és az üzembe helyezési program sikeres végrehajtását követően az üzembe helyezés befejezésétől számított 6 hónapot nem meghaladó ideig névleges teljesítményen történő üzemeltetésre jogosít fel, amennyiben a Hatóság másként nem rendelkezik.

2.010. Az engedély az üzemeltetési engedély kiadásáig, de legfeljebb a kiadástól számított 2 évig érvényes. Az engedély érvényessége további 1 évre egyszer meghosszabbítható.

2.3.2. Tartalmi követelmények

2.011. Az engedélykérelemhez Végleges Biztonsági Jelentést kell mellékelni, amelyben be kell mutatni, hogy:

a) a létesítmény a tervezői szándéknak megfelelően készült el,

b) a megvalósult állapot összhangban van az érvényes jogszabályokban és a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban előírt követelményekkel,

c) az Előzetes Biztonsági Jelentésben leírtakhoz képest megvalósított változtatások megalapozottak,

d) a létesítés során felismert biztonsággal kapcsolatos hiányosságokat megszüntették,

e) a létesítmény a tervnek, biztonsági előírásoknak megfelelő működése igazolására milyen üzembe helyezési tevékenység kerül elvégzésre,

f) biztosítottak a hosszú távú biztonságos üzemeltetés feltételei, azaz a létesítmény üzembevételre alkalmas.

2.012. A Végleges Biztonsági Jelentés tartalmi felépítését jelen Szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. A Végleges Biztonsági Jelentésben külön fejezetben kell összefoglalni az Előzetes Biztonsági Jelentésben rögzítettekhez képest bekövetkezett változtatásokat.

2.013. Több reaktorblokkból álló létesítmény esetén a közös biztonsági rendszereket, rendszerelemeket az első reaktorblokkal együtt kell üzembe helyezni. A kérelemben külön részletezni kell a még nem üzembe helyezett reaktorblokk biztonságos elválasztásának, illetve későbbi csatlakoztatásának, a további munkák biztonságos elvégzésének feltételeit.

2.014. A 2.011., 2.012. és a 2.013. pontokban előírtak teljesítésének módját irányelv tartalmazza.

2.4. ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLY

2.4.1. Az engedély hatálya és érvényessége

2.015. Az üzemeltetési engedély birtokában az atomerőművi blokk – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte esetén – az engedélyben meghatározott feltételekkel és ideig tartható üzemben.

2.016. A kiadott üzemeltetési engedély érvényessége a tervben előirányzott és megalapozott élettartamnál nem lehet hosszabb.

2.017. Az üzemeltetési engedély lejártakor az atomerőművi blokk további üzemeltethetőségéhez új üzemeltetési engedély megszerzése szükséges.

2.018. Az üzemeltetési engedély (a létesítmény tervezett élettartamán túli) meghosszabbításának elvi kérelmét az üzemeltetési engedély meghosszabbításának szándéka esetén 5 évvel az üzemeltetési engedély lejárta előtt a Hatósághoz be kell nyújtani.

2.4.2. Tartalmi követelmények

2.019. Az engedélykérelemhez az aktualizált Végleges Biztonsági Jelentést kell mellékelni, amelyben be kell mutatni az üzembe helyezési vizsgálatok eredményei alapján, hogy:

a) létesítmény a tervnek és a Hatóság által jóváhagyott biztonsági jelentésnek megfelelően működik,

b) a biztonságos üzemeltetéshez szükséges ellenőrzési, kezelési, üzemzavar- és balesetelhárítási előírások alkalmasak a megfogalmazott célok elérésére,

c) rendelkezésre állnak a létesítmény, annak rendszerei és rendszerelemei állapota változásainak figyelemmel kiséréséhez és értékeléséhez szükséges kezdeti állapot adatok,

d) a biztonsági jelentésben megfogalmazott üzemeltetési korlátok és feltételek mellett biztosított a biztonságos üzemeltetés,

e) továbbá ismertetni kell a Végleges Biztonsági Jelentést érintő, az üzembe helyezési program végrehajtása során szükségessé vált változtatásokat és azok megalapozását.

2.020. A 2.019. pontban előírtak teljesítésének módját irányelv tartalmazza.

2.5. MEGSZÜNTETÉS ENGEDÉLYEZÉSE

2.5.1. Általános rendelkezések

2.021. Az Engedélyes az atomerőművi blokk megszüntetésével (végleges leállításával és leszerelésével) kapcsolatos dokumentációt az Előzetes, majd a Végleges Biztonsági Jelentés részeként, azt követően önálló dokumentációként kétévente aktualizálva, továbbá az üzemeltetési tevékenység felhagyását megelőzően 5, illetve 1 évvel köteles elkészíteni a létesítmény adott életciklusának megfelelő terjedelemben.

2.022. A megszüntetési tevékenységnek az Előzetes, illetve a Végleges Biztonsági Jelentésben szerepeltetését e tevékenységnek tervezés alatti figyelembevételének szükségessége indokolja. Az üzemeltetési tevékenység során történő kétévenkénti aktualizálást az atomerőmű végleges leállításának és leszerelésének megfelelő előkészítése teszi szükségessé. Az üzemeltetési tevékenység felhagyását megelőzően 5 évvel készítendő dokumentáció a felszámolás előzetes tervdokumentációja, amely értékeli azokat a fontos műszaki tényezőket, amelyek a továbbiakban a felszámolás tervezését és a végleges változat kiválasztását befolyásolják. A kétévenként aktualizálást dokumentációt, illetve az üzemeltetési tevékenység felhagyását megelőzően 5 évvel készítendő dokumentációt a Hatósághoz tájékoztatás végett be kell nyújtani.

2.023. Az üzemeltetési tevékenység felhagyását megelőzően 1 évvel rendelkezésre kell állnia a megszüntetés végleges változatát és végrehajtásának módját tartalmazó dokumentációnak, amely alapját képezi a Hatósághoz benyújtandó kérelmeknek.

2.024. Az atomerőmű megszüntetése az alábbi alapvető szakaszokra osztható: végleges leállítás, a leszerelést előkészítő szakasz és leszerelési szakasz. A leszerelést előkészítő szakasz magába foglalhat egy védett megőrzési időszakot is. Több blokkból álló atomerőmű esetén a megszüntetés különböző szakaszai egyidőben is létezhetnek.

2.025. A leszerelés előkészítő szakaszában az erőműből el kell távolítani az összes nukleáris üzemanyagot, illetve az ott tárolt egyéb radioaktív anyagokat.

2.5.2. Végleges leállítási engedély

2.5.2.1. A végleges leállítási engedély hatálya és érvényessége

2.026. A végleges leállítási engedély – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben rögzített feltételek teljesülése esetén – az atomerőművi blokkon az üzemeltetési tevékenység felhagyásával kapcsolatos tevékenységekre, azaz a végleges leállításra és a leszerelés előkészítéséhez szükséges tevékenységek elvégzésére jogosít fel.

2.027. Az engedély a Hatóság által meghatározott ideig, de legfeljebb a kiadástól számított 10 évig érvényes. Amennyiben a leszerelés előkészítő szakasza védett megőrzési időszakot is magába foglal, az engedély érvényessége kérelemre meghosszabbítható.

2.5.2.2. Tartalmi követelmények

2.028. Az engedélykérelemben be kell mutatni:

a) az üzemeltetési tevékenység felhagyásának a megszüntetési stratégiával és az előírásokkal való összhangját,

b) az atomerőművi blokk biztonságos üzemen kívül helyezésének, a leszerelés előkészítésének tervét,

c) több blokkos atomerőmű esetén az egyes reaktorblokkok nem egyszerre történő végleges leállítása és/vagy leszerelése esetén a üzemeltetési, illetve a különböző szakaszú megszüntetési tevékenységek egyidejű biztonságos végrehajtását,

d) a végrehajtandó tevékenységek leírását és azok végrehajtásához szükséges feltételek rendelkezésre állását,

e) a megszüntetés folyamata során üzemeltetni kívánt rendszereket, rendszerelemeket és ahhoz szükséges feltételek biztosításának módját,

f) az üzemeltetési tevékenység felhagyása és a leszerelés közötti esetleges védett megőrzés időszak alatt szükséges mértékű ellenőrzés tervét és annak megfelelőségét,

g) az üzemeltetési tevékenység felhagyása során és a védett megőrzés alatti sugárvédelmi intézkedések tervét és annak megfelelőségét,

h) a minőségbiztosítási programot.

2.029. A 2.028. pontban előírtak teljesítésének módját irányelv tartalmazza.

2.5.3. Leszerelési engedély

2.5.3.1. A leszerelési engedély hatálya és érvényessége

2.030. Az engedély – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben rögzített feltételek teljesülése esetén – az atomerőművi blokk mint létesítmény megszüntetésére, rendszereinek, rendszerelemeinek lebontására és leszerelésére, továbbá ezek végrehajtásához és a telephelynek korlátlan felhasználásra történő felszabadításához szükséges egyéb tevékenységek elvégzésére jogosít fel.

2.031. A leszerelési engedély érvényessége 10 évnél nem lehet hosszabb, az érvényesség meghosszabbítása új eljárás keretében történik.

2.5.3.2. Tartalmi követelmények

2.032. Az engedélykérelemben be kell mutatni:

a) a leszerelési tevékenység tervét és annak a megszüntetési stratégiával való összhangját,

b) a terv végrehajtásához szükséges tevékenységeket és feltételeket,

c) a tevékenység során a környezet és az emberek védelmét szolgáló eljárásokat, az alkalmazott berendezéseket és érvényesíteni kívánt korlátokat,

d) a hulladékok elhelyezésének, feldolgozásának és szállításának módját, és

e) a minőségbiztosítási programot.

2.033. Több reaktorblokkból álló atomerőmű esetén a közös rendszerek, rendszerelemek csak a később üzemen kívül kerülő, illetve leszerelendő reaktorblokkal együtt helyezhetők üzemen kívül, vagy szerelhetők le. Az üzemben maradó reaktorblokk biztonságos elválasztására vonatkozó intézkedések dokumentációit szintén mellékelni kell az engedélykérelmekhez.

2.034. A 2.032. és a 2.033. pontokban előírtak teljesítésének módját irányelv tartalmazza.

2.6. AZ ENGEDÉLYKÉRELEMMEL ÉS AZ ENGEDÉLLYEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

2.035. A 2.1. fejezet szerinti telephelyengedélyt a leendő Engedélyes a 2.2.–2.6. fejezetekben felsorolt engedélyek iránti kérelmet pedig az Engedélyes köteles a Hatósághoz benyújtani.

2.036. Az engedélykérelem mellékletét képező dokumentációnak olyan részletességűnek kell lennie, amely biztosítja a követelmények és előírások teljesülésének és a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálhatóságát.

2.037. A dokumentációt a kérelmezőnek magyar nyelven, a változtatások könnyű kezelését és követhetőségét biztosító formában, 4 példányban kell benyújtania.

2.038. A melléklet a Hatósággal egyeztetett szövegszerkesztői környezetben, korszerű adathordozón is beadható, de ebben az esetben biztosítani kell az adathordozón levő információk megváltoztathatatlanságát. A korszerű adathordozón levő információt 3 példányban kinyomtatva is be kell nyújtani a Hatósághoz.

2.039. Az üzemeltetési engedélykérelem benyújtásakor a teljes és aktuális Végleges Biztonsági Jelentést a Hatósággal egyeztetett szövegszerkesztői környezetben, korszerű adathordozón is be kell nyújtani.

2.040. Az engedélykérelem mellékletét képező dokumentáció 2 példányát, illetve ha a melléklet korszerű adathordozón került benyújtásra, akkor 1 példányát a Hatóság az eljárás befejezése után, függetlenül annak eredményétől a kérelmezőnek visszaküldi.

2.041. Az engedélyt megalapozó, a Hatóságnál és az Engedélyesnél tárolt dokumentációt a Hatóság engedélyezési záradékkal és hivatali bélyegzővel vagy zsinórzárral látja el, illetve azzal egyenértékű más megoldással biztosítja a dokumentum megváltoztathatatlanságát. Az engedélyezési záradékkal ellátott dokumentációban foglaltaktól eltérni, amennyiben az eltérésnek biztonsági kihatása van csak a Hatóság engedélye alapján megengedett.

2.042. Biztonsági hatással nem járó eltérés esetén az Engedélyes a dokumentációtól való eltérést a tevékenység megkezdése előtt írásban köteles a Hatóság részére bejelenteni.

3. ATOMERŐMŰ RENDSZERELEMEIRE VONATKOZÓ BIZTONSÁGI ENGEDÉLYEK

3.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3.001. Az atomerőművi rendszerelemekre vonatkozó engedélyeket az atomerőmű biztonsági osztályba besorolt rendszerelemeire kell alkalmazni. A biztonsági osztályba rendszerelemként besorolt építményekkel és épületszerkezetekkel kapcsolatos engedélyezést a szabályzat 5. fejezete ismerteti.

3.002. Új atomerőművi blokkon a rendszerelemek üzemeltetési engedélyének kiadása, ha a Hatóság másként nem rendelkezik, a létesítményszintű üzembe helyezési engedéllyel (2.3. fejezet) történik.⁸

3.003. Atomerőművi blokk megszüntetése esetén a rendszerelemek végleges leállítási és leszerelési engedélyeinek kiadása, ha a Hatóság másként nem rendelkezik, a létesítményszintű végleges leállítási és leszerelési engedélyekkel (2.5. fejezet) történik.

3.004. Kereskedelmi termék mint rendszerelem a 2. és 3. biztonsági osztályban alkalmazható, és beszerzésének engedélyezése gyártási vagy behozatali engedéllyel történik.

3.005. A 3. biztonsági osztályba tartozó villamos és irányítástechnikai szakterületi rendszerelem szerelése nem Hatósági engedélyhez kötött tevékenység.

3.006. Üzemelő atomerőművi blokkon valamely rendszerelem végleges üzemen kívül helyezését és leszerelését átalakításnak kell tekinteni, és az arra vonatkozó előírások (4. fejezet) szerint kell az engedélyeztetést végrehajtani.

3.007. Az engedélykérelmekkel szemben a 3.2–3.8. fejezetekben támasztott követelményeknek az irányelvekben javasolt teljesítési módját a Hatóság a rendszerelemeknek a nukleáris biztonságra gyakorolt hatását (biztonsági osztályba sorolását) alapul véve, differenciáltan határozza meg. A kereskedelmi termékekre kiadandó gyártási és behozatali engedélyezési követelményeknek teljesítési módjánál a fentieken túl a Hatóság érvényesíti a terméknek a kereskedelemben beszerezhető voltából adódó sajátosságokat is.

3.008. A rendszerelemek javítása és karbantartása esetén felmerülő szerelési, továbbá javításhoz kapcsolódó gyártási és behozatali tevékenység, amennyiben az nem meríti ki a Hatósági engedélyköteles átalakítás fogalmát, nem Hatósági engedélyhez kötött tevékenység.

3.2. GYÁRTÁSI ENGEDÉLY

3.2.1. Az engedély hatálya és érvényessége

3.009. A gyártási engedély – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben rögzített feltételek teljesülése esetén – az atomerőműben felhasználásra kerülő rendszerelem hazai gyártására vagy beszerzésére és a telephelyre történő beszállítására jogosít fel.

3.010. A Hatóság a rendszerelem sajátosságait és a gyártás körülményeit figyelembe véve eseti mérlegeléssel szabja meg az engedély érvényességét.

3.2.2. Tartalmi követelmények

3.011. Az engedélykérelemben be kell mutatni:

b) a követelményeknek és az előírásoknak megfelelő műszaki megoldást,

c) a műszaki megoldás megvalósítása, a követelmények és előírások teljesülése érdekében végzendő műszaki és adminisztratív jellegű tevékenységeket, továbbá

d) az üzemeltetéshez a gyártómű által kidolgozott előírásokat.

3.012. A 3.011. pontban előírtak teljesítésének módját irányelv tartalmazza.

3.3. BEHOZATALI ENGEDÉLY

3.3.1. Az engedély hatálya és érvényessége

3.013. A behozatali engedély – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben rögzített feltételek teljesülése esetén – az atomerőműben felhasználásra kerülő rendszerelem külföldön történő gyártására vagy külföldről történő beszerzésére és a telephelyre történő beszállítására jogosít fel.

3.014. A Hatóság a rendszerelem és a külföldi gyártás és beszerzés sajátosságait figyelembe véve eseti mérlegeléssel szabja meg az engedély érvényességét.

3.3.2. Tartalmi követelmények

3.015. Az engedélykérelemben be kell mutatni:

a) a rendszerelemre vonatkozó, az érvényes jogszabályokban és a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban előírt követelmények, valamint a beépítés helyére és a biztonsági osztályra vonatkozó műszaki és minőségi előírások – a tervbe vett külföldi gyártás, beszerzés melletti – teljesülését, vagy a biztonság azzal egyenértékű voltát,

b) a követelményeknek és az előírásoknak megfelelő műszaki megoldást,

c) a műszaki megoldás megvalósítása, a követelmények és előírások teljesülése érdekében végzendő műszaki és adminisztratív jellegű tevékenységeket, továbbá

d) az üzemeltetéshez a gyártómű által kidolgozott előírásokat.

3.016. A 3.015. pontban előírtak teljesítésének módját irányelv tartalmazza.

3.4. GYÁRTÁSI ÉS BEHOZATALI TÍPUSENGEDÉLY

3.017. Atomerőműbe nagyobb darabszámban beépítendő, illetve felszerelendő rendszerelem esetén a Hatóság gyártási, illetve behozatali típusengedélyt ad ki. A típusengedély hatályára, érvényességére és a kérelem tartalmára a 3.2. és 3.3. fejezetekben leírtak érvényesek.

3.5. SZERELÉSI ENGEDÉLY

3.5.1. Az engedély hatálya és érvényessége

3.018. A szerelési engedély – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben rögzített feltételek teljesülése esetén – a rendszerelem felállítására vagy beépítésére, más rendszerelemekhez való csatlakoztatására, az üzembe vételhez szükséges előkészítő tevékenységek végrehajtására [csővezetékek mosatása, aktív rendszerelem (pl. szivattyú), vagy komponensei működési próbája stb.] elvégzésére jogosít.

3.019. A Hatóság a rendszerelem és az engedély szerinti tevékenység sajátosságait figyelembe véve eseti mérlegeléssel szabja meg az engedély érvényességét.

3.5.2. Tartalmi követelmények

3.020. Az engedélykérelemben be kell mutatni:

a) a rendszerelemre vonatkozó, az érvényes jogszabályokban és Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban előírt követelmények, valamint a beépítés helyére és a biztonsági osztályra vonatkozó műszaki és minőségi előírások engedély szerinti tevékenység elvégzése melletti teljesülését,

b) a szerelési és az üzembe helyezést előkészítő tevékenységet, ezeknek a tevékenységeknek a végrehajtása során a követelmények és az előírások teljesülése érdekében érvényesíteni kívánt műszaki és adminisztratív intézkedéseket.

3.021. Üzemelő atomerőművi blokkon végzett szerelés esetén a szerelési engedély kérelemben azt is igazolni kell, hogy a tevékenység nem csökkenti a biztonságot.

3.022. A 3.020. és a 3.021. pontban előírtak teljesítésének módját irányelv tartalmazza.

3.6. ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLY

3.6.1. Az engedély hatálya és érvényessége

3.023. Az üzemeltetési engedély – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben meghatározott feltételek teljesülése esetén – a rendszerelem funkció, illetve üzembe helyezési próbáira kidolgozott programok elvégzésére és azok sikeres végrehajtása esetén üzemeltetésre jogosít fel.

3.024. Összetett funkciópróbák, üzembe helyezési program esetén, illetve ha azok eredményének Hatósági felülvizsgálata szükséges, akkor a Hatóság meghatározott időre szóló üzemeltetési engedélyt ad. Az üzemeltetési engedély megújítása az eredmények benyújtását és Hatóság általi elfogadását követően történik.

3.025. A Hatóság a rendszerelem és az engedély szerinti tevékenység sajátosságait figyelembe véve eseti mérlegeléssel szabja meg az engedély érvényességét.

3.026. A biztonsági osztályba tartozó atomerőművi nyomástartó edények és csővezetékek esetében az üzemeltetési engedély kiadásának és érvényben maradásának feltétele a Hatóság által elfogadott szervezet által elvégzett, érvényes és sikeres biztonságtechnikai vizsgálatok dokumentált megléte.

3.6.2. Tartalmi követelmények

3.027. Az engedély kérelemben be kell mutatni, hogy:

a) a rendszerelem a tervnek megfelelően készült el,

b) a megvalósult állapot összhangban van az érvényes jogszabályokban és a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban előírt követelményekkel, valamint a beépítés helyére és a biztonsági osztályra vonatkozó műszaki és minőségi előírásokkal,

c) a funkciópróbák, illetve üzembe helyezési program alkalmas a rendszerelem terv szerinti megfelelő működésének demonstrálására és értékelésére,

d) a rendszerelem biztonságos üzemeltetéséhez szükséges ellenőrzési és kezelési utasítások alkalmasak a bennük megfogalmazott célok elérésére,

e) a rendszerelem üzemeltetésére előírt üzemeltetési korlátok és feltételek melletti üzemeltetés esetében a létesítmény biztonsága biztosított, továbbá a biztonságos üzemeltetéshez szükséges feltételek teljesülnek.

3.028. A 3.027. pontban előírtak teljesítésének módját irányelv tartalmazza.

3.7. LESZERELÉSI ENGEDÉLY

3.7.1. Az engedély hatálya és érvényessége

3.029. A leszerelési engedély – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben meghatározott feltételek teljesülése esetén – a rendszerelem leszerelésére, illetve az ehhez szükséges tevékenységek elvégzésére jogosít fel megszüntetés alatt álló atomerőművi blokkon.

3.030. A Hatóság a rendszerelem leszereléséhez szükséges tevékenység sajátosságait figyelembe véve eseti mérlegeléssel szabja meg az engedély érvényességét.

3.7.2. Tartalmi követelmények

3.031. A leszerelési engedély kérelemben be kell mutatni:

a) a rendszerelem leszerelésére vonatkozó, az érvényes jogszabályokban és a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban előírt követelmények, valamint a beépítés helyére, illetve a biztonsági osztályra vonatkozó műszaki és minőségi előírások engedély szerinti tevékenység elvégzése melletti teljesülését,

b) a leszerelési tevékenységet és e tevékenységek végzése során a létesítmény biztonságának megmaradását,

c) a környezet és az emberek védelmét szolgáló műszaki és adminisztratív intézkedéseket, az alkalmazott berendezéseket és korlátokat,

d) a hulladékok elhelyezésének, feldolgozásának és szállításának módját,

e) a minőségbiztosítási programot.

3.032. A 3.031. pontban előírtak teljesítésének módját irányelv tartalmazza.

3.8. AZ ENGEDÉLYKÉRELEMMEL ÉS AZ ENGEDÉLLYEL KAPCSOLATOS EGYÉB ELŐÍRÁSOK

3.033. A 3.2–3.8. fejezetekben felsorolt engedélyek iránti kérelmet az Engedélyes köteles a Hatósághoz benyújtani.

3.034. Az engedélykérelem mellékletét képező dokumentációnak olyan részletességűnek kell lennie, amely biztosítja a követelmények és előírások teljesülésének és a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálhatóságát.

3.035. A dokumentációt a kérelmezőnek magyar nyelven, a változtatások könnyű kezelését és követhetőségét biztosító formában, 4 példányban kell benyújtania. Indokolt esetben a kérelmet megalapozó műszaki dokumentáció a Hatóság egyetértése mellett más nyelven is benyújtható.

3.036. A melléklet a Hatósággal egyeztetett szövegszerkesztői környezetben, korszerű adathordozón is beadható, de ebben az esetben biztosítani kell az adathordozón levő információk megváltoztathatatlanságát, illetve a korszerű adathordozón levő információt 3 példányban kinyomtatva is be kell nyújtani a Hatósághoz.

3.037. Az engedélykérelem mellékletét képező dokumentáció 2 példányát, illetve ha a melléklet korszerű adathordozón került benyújtásra, akkor 1 példányát a Hatóság az eljárás befejezése után, annak eredményétől függetlenül a kérelmezőnek visszaküldi.

3.038. Az engedélyt megalapozó, a Hatóságnál és az Engedélyesnél tárolt dokumentációt a Hatóság engedélyezési záradékkal és hivatali bélyegzővel vagy zsinórzárral látja el, illetve azzal egyenértékű más megoldással biztosítja a dokumentum megváltoztathatatlanságát. Az engedélyezési záradékkal ellátott dokumentációban foglaltaktól eltérni, amennyiben az eltérésnek biztonsági kihatása van, csak a Hatóság engedélye alapján megengedett.

3.039. Biztonsági kihatással nem járó eltérés esetén az Engedélyes a dokumentációtól való eltérést a tevékenység megkezdése előtt írásban köteles a Hatóság részére bejelenteni.

4. ÁTALAKÍTÁSOK ENGEDÉLYEZÉSE

4.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

4.001. Átalakítás az atomerőmű rendszereivel, rendszerelemeivel kapcsolatos minden olyan változtatás, amely eredményeként az átalakítást megelőzően érvényes dokumentációban rögzítettektől az új állapot eltér, függetlenül attól, hogy a létesítmény létesítés, üzembe helyezés alatt van, vagy már üzemel.

4.002. Az átalakítás Hatósági engedélyhez kötött, amennyiben az átalakítás biztonsági osztályba sorolt rendszerrel, rendszerelemmel kapcsolatos és biztonságot érintő hatása van.

A fentiek figyelembevétele mellett Hatósági engedélyhez kötött átalakításnak kell tekinteni:

a) korábban nem alkalmazott vagy nem minősített rendszer, rendszerelemek használatát vagy beépítését,

b) elsődleges rendszerelem (egy rendszer azon rendszereleme, amelyek meghibásodása meggátolja a rendszer által ellátott biztonsági funkció megvalósulását) komponenseinek módosítását, amelynek következtében a rendszerelem valamely paramétere, működési módja, környezeti hatásokkal szembeni ellenállása, szerkezeti anyaga, megbízhatósága megváltozik,

c) erőművi folyamatokkal kapcsolatos biztonságkritikus szoftver módosítását,

d) feltárt biztonsági probléma megoldását szolgáló módosítást,

e) az atomerőművi rendszer, rendszerelem üzemeltetési feltételeinek és korlátainak, illetve az alapvető üzemmódjának megváltoztatását,

f) üzemzavar elhárítási eljárások módosítását, balesetelhárítási tervek bevezetését, módosítását,

g) biztonsági funkció, vagy biztonsági funkció megvalósítási módjának megváltozását,

h) a tervezés során figyelembe vett esemény lefolyások megváltozását eredményező módosításokat,

i) a biztonsági jelentésben rögzített vezetési, szervezeti struktúra, minőségbiztosítási program és a személyzettel való ellátottság megváltozását.

4.003. Az átalakítás engedélyezési eljárása többlépcsős engedélyezési eljárás, amely az átalakítás bonyolultságától függően az alábbi engedélyfajták kiadását jelentheti:

a) elvi átalakítási engedély,

b) az átalakítással kapcsolatos rendszerelemek gyártási, behozatali engedélye,

c) az átalakítással kapcsolatos rendszerelemek szerelési engedélye,

d) átalakítási engedély,

e) üzemeltetési engedély.

Az a)–e) pontokban felsorolt engedélyekkel jellemezhető többlépcsős engedélyezési eljárás egyes lépcsői összevonhatók, amennyiben az engedélykérelem tartalmazza az egyes engedélyek kiadásához szükséges információkat.

4.004. Rendszer vagy rendszerek átalakítása esetén, amennyiben a 4.003. pont d) alpontja szerinti engedély kiadása szükséges, akkor az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 12. § (2) bekezdése szerint az első fokú ügyintézési határidő legfeljebb 6 hónapig meghosszabbítható.

4.005. Üzemelő atomerőművi blokknál a 3. biztonsági osztályba tartozó rendszerelemek átalakítása esetén az átalakítás kivitelezéséhez szükséges gyártás vagy behozatal, továbbá szerelés nem Hatósági engedélyhez kötött tevékenység.

4.006. A 4.003. pont d) alpontja szerinti átalakítási engedélyezési eljárást le kell folytatni, ha:

a) az átalakítás a komplett rendszert, rendszereket érint (azaz az átalakítás túlmutat a rendszer vagy rendszerelemének vagy azonos funkciót ellátó, azonos típusú rendszerelemeinek módosításán),

b) az átalakítás összetettségét, az elvi átalakítási engedélyt megalapozó dokumentumokat figyelembe véve rendszerelem szinten nem engedélyezhető minden szerelési, leszerelési tevékenység,

c) az elvi átalakítási engedélyhez képest a tényleges megvalósulást alapul véve indokolt az átalakítás biztonsági hatásának újraértékelése,

d) az átalakításban érintett rendszeren vagy rendszereken üzembe helyezési programot kell végrehajtani.

4.007. A Hatóságnak az elvi átalakítási engedélyben kell rendelkeznie arról, hogy az átalakítás megvalósítása miatt az atomerőművi blokk vagy rendszerelem üzemeltetési engedélyét meg kell-e újítani. Az üzemeltetési engedély megújítását elő kell írni, amennyiben az átalakítás következtében az üzemeltetési engedélyben foglaltak (feltételek, kikötések stb.) módosítása szükséges.

4.008. A rendszerek, rendszerelemek üzemeltetési engedélyének megújítása, ha a Hatóság másként nem rendelkezik, az átalakítást követően kiadandó üzemeltetési engedélyében történik.

4.009. Az elvi átalakítási engedélyre vonatkozó 4.012. és 4.013.; az átalakítási engedélyre vonatkozó 4.020. és a 4.021.; az átalakított rendszerre, rendszerelemre vonatkozó 4.025. pontokban előírtak teljesítésének módját, továbbá a Hatósági engedélykötelezettséget rögzítő 4.002. pontban előírtak értelmezését irányelv tartalmazza.

4.2. ELVI ÁTALAKÍTÁSI ENGEDÉLY

4.2.1. Az engedély hatálya és érvényessége

4.010. Az engedély az átalakítás biztonsági szempontú megengedhetőségét rögzíti. Birtokában – az átalakítással kapcsolatos rendszerelemeknek a 4.005. pontban leírtak figyelembevétele mellett megszerzett gyártási vagy behozatali, illetve szerelési engedélyének, továbbá a jogszabályokban előírt egyéb engedélyeknek megléte, illetve az engedélyben meghatározott feltételek teljesülése esetén – az átalakítás megvalósításához szükséges olyan gyártási, behozatali és szerelési tevékenységek végezhetők el, amelyek nincsenek hatással a tevékenység végzése közben a létesítmény biztonságára és az átalakítást megelőzően érvényben levő dokumentumok szerinti működésére.

4.011. A Hatóság az átalakítás összetettségét és a kivitelezéséhez szükséges tevékenység sajátosságait figyelembe véve eseti mérlegeléssel szabja meg az engedély érvényességi idejét.

4.2.2. Tartalmi követelmények

4.012. Az engedélyezés során a Hatóság azt vizsgálja, hogy a tervezett átalakítás megvalósítása során és annak megvalósulását követően teljesülnek, illetve teljesíthetők-e a biztonsági követelmények. Az engedélykérelemben be kell mutatni:

a) az átalakítás okát és indokoltságát,

b) az átalakítást,

c) az átalakított rész működését,

d) a tervezés alapját,

e) a biztonsági és a szeizmikus osztályba sorolást,

f) az átalakítás biztonsági értékelését, az ahhoz alkalmazott információkat és elemzéseket, a nukleáris biztonsági követelmények teljesülését,

g) az átalakítás tervezett megvalósítási folyamatának az érintett atomerőművi blokk biztonsági állapotára való hatása előzetes elemzésének eredményeit,

h) a biztonsági jelentésben leírtakhoz képest bekövetkező változásokat és azok értékelését,

i) a változtatni szükséges dokumentumok körét, azokból a Hatóság részére benyújtandókat és a benyújtás ütemezését,

j) az átalakítás kiviteli tervdokumentációjának elkészítésénél érvényesíteni kívánt minőségbiztosítási programot.

4.013. A kérelmet megalapozó dokumentációt a kiviteli tervezés alapjául szolgáló részletességben és mélységben kell elkészíteni.

4.014. Az 1. és 2. biztonsági osztályba sorolt rendszeren vagy rendszereken végrehajtandó átalakítás biztonsági szempontú megengedhetőségét megalapozó dokumentáció független felülvizsgálatáról készült szakértői véleményt az engedélykérelemhez mellékelni kell.

4.3. AZ ÁTALAKÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RENDSZERELEM GYÁRTÁSI, BEHOZATALI ENGEDÉLYE

4.015. Az engedély hatályára, érvényességére és a kérelem tartalmára a 3.2. és 3.3. fejezetekben leírtak érvényesek.

4.4. AZ ÁTALAKÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RENDSZERELEM SZERELÉSI ENGEDÉLYE

4.016. Az engedély hatályára, érvényességére és a kérelem tartalmára a 3.5. fejezetben leírtak érvényesek.

4.5. ÁTALAKÍTÁSI ENGEDÉLY

4.5.1. Az engedély hatálya és érvényessége

4.017. Az engedély – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben rögzített feltételek teljesülése esetén – az átalakítás megvalósításához (ideértve az üzemi rendszerekhez történő csatlakozást is) szükséges – rendszerelem szinten önálló engedélyekben nem engedélyezhető, vagy nem engedélyezett – szerelési és leszerelési, bontási tevékenységeknek a végrehajtására; az átalakított rendszerek, rendszerelemek inaktív és aktív körülmények közötti próbáinak, üzembe helyezési programjainak elvégzésére; továbbá a próbák, illetve az üzembe helyezési program sikeres végrehajtását követően az atomerőművi blokknak az átalakított rendszerekkel történő üzemeltetésére jogosít fel.

4.018. Amennyiben az üzemeltetési engedély megújítását a Hatóság az átalakítás kapcsán elrendelte, akkor az átalakítási engedély a funkciópróbák, az üzembe helyezési program sikeres végrehajtását követően 3 hónapot nem meghaladó ideig tartó üzemeltetésre jogosít fel.

4.019. A Hatóság az átalakítás összetettségét és a kivitelezéséhez szükséges tevékenység sajátosságait figyelembe véve eseti mérlegeléssel szabja meg az engedély érvényességi idejét.

4.5.2. Tartalmi követelmények

4.020. Az engedélykérelemben demonstrálni kell, hogy az atomerőművi blokk biztonsága az átalakítás kivitelezése során sem csökken, és az átalakított rendszerrel, rendszerelemekkel az atomerőművi blokk biztonságosan üzembe vehető és tartható. Ehhez be kell mutatni:

a) az átalakítás kivitelezéséhez szükséges bontási és szerelési tevékenységek, valamint a megvalósult állapot összhangját az érvényes jogszabályokban, a vonatkozó Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban előírt követelményekkel és az elvi átalakítási engedélyben rögzített biztonsági megfontolásokkal,

b) az elvi átalakítási engedélyt megalapozó dokumentációtól való eltérések megalapozását,

c) az átalakítás kivitelezése során megvalósítani kívánt minőségbiztosítási programot,

d) az átalakított rész tervezett működésének igazolásához szükséges próbákat, üzembe helyezési tevékenységet,

e) az átalakított rész biztonságos üzemeltetéséhez szükséges adminisztratív (dokumentációs) és személyi feltételek teljesülését.

4.021. A kérelmet megalapozó dokumentációt olyan részletességben és mélységben kell elkészíteni, hogy az alapján az átalakítás kivitelezhető, illetve az üzembe helyezés végrehajtható legyen.

4.6. AZ ÁTALAKÍTOTT RENDSZER, RENDSZERELEM ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLYE

4.022. Az átalakított rendszer, rendszerelem üzemeltetési engedélyének megszerzésére irányuló, e fejezetben részletezettek szerinti eljárást abban az esetben kell lefolytatni, ha a Hatóság az elvi átalakítási engedélyben előírta az üzemeltetési engedély megújítását.

4.6.1. Az engedély hatálya és érvényessége

4.023. Az engedély birtokában az atomerőművi blokk, rendszerelem – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte esetén – az engedélyben meghatározott feltételekkel és ideig tartható üzemben.

4.024. A kiadott üzemeltetési engedély érvényessége az eredeti üzemeltetési engedélyben meghatározott üzemeltetési időszak visszamaradó részénél nem lehet hosszabb.

4.6.2. Tartalmi követelmények

4.025. Az engedélykérelemben be kell mutatni az üzembe helyezési vizsgálatok eredményei alapján, hogy

a) az atomerőművi blokk vagy rendszerelem az átalakítást figyelembe véve a tervnek és a Hatóság által jóváhagyott biztonsági jelentésnek megfelelően működik,

b) a biztonságos üzemeltetéshez szükséges ellenőrzési és kezelési előírások alkalmasak a bennük megfogalmazott célok elérésére,

c) rendelkezésre állnak a rendszerek és a rendszerelemek állapota változásának figyelemmel kiséréséhez és értékeléséhez szükséges kezdeti állapot adatok,

d) a biztonsági jelentésben megfogalmazott üzemeltetési korlátok és feltételek mellett biztosított a biztonságos üzemeltetés,

e) a próbák és az üzembe helyezési programok eredményei alapján szükségessé vált átalakítások megalapozottak és végrehajtásra kerültek.

4.026. A kérelemhez mellékelni kell a Végleges Biztonsági Jelentésnek az átalakítás miatt szükséges aktualizálását biztosító dokumentumokat.

4.7. AZ ENGEDÉLYKÉRELEMMEL ÉS AZ ENGEDÉLLYEL KAPCSOLATOS EGYÉB ELŐÍRÁSOK

4.027. Az átalakítás iránti kérelmet az Engedélyes köteles a Hatósághoz benyújtani.

4.028. A dokumentációnak olyan részletességűnek kell lennie, amely biztosítja a követelmények és előírások teljesülésének, és a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálhatóságát.

4.029. Az engedélykérelem mellékletét képező dokumentációt a kérelmezőnek magyar nyelven, a változtatások könnyű kezelését és követhetőségét biztosító formában, 4 példányban kell benyújtania. Indokolt esetben a kérelmet megalapozó műszaki dokumentáció a Hatóság egyetértése mellett más nyelven is benyújtható.

4.030. A melléklet a Hatósággal egyeztetett szövegszerkesztői környezetben, korszerű adathordozón is beadható, de ebben az esetben biztosítani kell az adathordozón levő információk megváltoztathatatlanságát, illetve a korszerű adathordozón levő információt 3 példányban kinyomtatva is be kell nyújtani a Hatósághoz.

4.031. Az engedélykérelem mellékletét képező dokumentáció 2 példányát, illetve ha a melléklet korszerű adathordozón került benyújtásra, akkor 1 példányát a Hatóság az eljárás befejezése után, annak eredményétől függetlenül a kérelmezőnek visszaküldi.

4.032. Az engedélyt megalapozó, a Hatóságnál és az Engedélyesnél tárolt dokumentációt a Hatóság engedélyezési záradékkal és hivatali bélyegzővel vagy zsinórzárral látja el, illetve azzal egyenértékű más megoldással biztosítja a dokumentum megváltoztathatatlanságát. Az engedélyezési záradékkal ellátott dokumentációban foglaltaktól eltérni, amennyiben az eltérésnek biztonsági kihatása van csak a Hatóság engedélye alapján megengedett.

4.033. Biztonsági kihatással nem járó eltérés esetén az Engedélyes a dokumentációtól való eltérést a tevékenység megkezdése előtt írásban köteles a Hatóság részére bejelenteni.

5. ATOMERŐMŰ ÉPÍTMÉNYEINEK ÉS AZOK ÉPÜLETSZERKEZETEINEK ENGEDÉLYEZÉSE

5.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5.001. A szabályzatban az atomerőmű építményeinek fogalmán atomerőművel vagy atomerőművi blokkal összefüggő, azaz biztonsági osztályba sorolt rendszerelemeket magukba foglaló vagy a létesítmény működéséhez közvetlenül szükséges épületeket, műtárgyakat és egyéb építményeket (együttesen: építmények), az épületszerkezetek általános megnevezésén pedig biztonsági osztályba rendszerelemként besorolt alábbi szerkezeteket (továbbiakban: építmények és épületszerkezetek) kell érteni:

a) földmunkákkal, az alapozással kapcsolatos szerkezetek és földművek,

b) nedvesség elleni szigetelő szerkezetek,

c) betonszerkezetek, vasbeton szerkezetek, hegesztett, illetve csavarozott acélszerkezetek és egyéb teherhordó szerkezetek,

d) speciális (dekontaminálható) bevonatok.

5.002. A létesítmény működtetéséhez közvetve szükséges építmények (irodaépület, műhelyek stb.) nem tartoznak a szabályzat hatálya alá.

5.003. Az 5.001. pontban definiált építmények és épület szerkezetek építéséhez, használatbavételéhez, fentmaradásához, felújításához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez, a rendeltetéstől eltérő használatához, továbbá lebontásához a Hatóság engedélye szükséges amennyiben:

a) biztonságra hatással van, vagy

b) a hatályos építésügyi igazgatási rendelkezések szerint engedélyköteles tevékenység.

5.004. Az 5.001. pontban definiált építmények és épület szerkezetek engedélyezési eljárásánál – amennyiben az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, az Országos Atomenergia Hivatal eljárásáról a nukleáris biztonsággal összefüggő hatósági ügyekben című kormányrendelet és annak mellékletei másként nem rendelkeznek – a hatályos építésügyi igazgatási rendelkezések szerint kell eljárni.

5.005. Az 5.001. pontban definiált építmények és épületszerkezetek és azokkal kapcsolatos építési munkák engedélyezési eljárásában a területrendezési és az általános építészeti szempontokat az engedélyezési eljárásban szakhatóságként részt vevő területileg illetékes építési hatóság érvényesíti. A biztonsággal összefüggő követelmények teljesülését a Hatóság vizsgálja.

5.006. Új atomerőműhöz vagy meglévő atomerőmű új blokkal történő bővítéséhez szükséges, az 5.001. pont szerinti terjedelmű építési munkák engedélyezése a létesítési engedélyezési eljárásban (2.2. fejezet), míg a használatbavételi engedélyezés, amennyiben a Hatóság másként nem rendelkezik az üzembe helyezési engedélyezési eljárásban (2.3. fejezet) az építési és a használatbavételi engedély kiadásával történik.

5.007. Üzemelő atomerőműnél az 5.001. pontban definiált építmények és épületszerkezetek építési, bontási, felújítási, helyreállítási, átalakítási és bővítési munkáinak és az azt követő használatbavételnek engedélyezése, amennyiben e tevékenységeknek biztonsági hatásai vannak, átalakítási engedélyezési eljárásban (4. fejezet) az építési és a használatbavételi engedély kiadásával történik.

5.008. Az 5.001. pontban definiált építmények és épületszerkezetek bontási munkáinak engedélyezése, amennyiben az a létesítmény megszüntetésével kapcsolatos, a megszüntetési engedélyezési eljárásban (2.5. fejezet) az építési (bontási) engedély kiadásával történik.

5.009. Üzemelő atomerőműnél az 5.001. pontban definiált építmények és épületszerkezetek építési, bontási, felújítási, helyreállítási, átalakítási és bővítési munkáinak és az azt követő használatbavételnek engedélyezése, amennyiben e tevékenységeknek biztonsági hatásai nincsenek, önálló építési és használatbavételi engedély kiadásával történik.

5.2. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY

5.2.1. Az engedély hatálya és érvényessége

5.010. Az építési engedély – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben meghatározott feltételek teljesülése esetén – egy új atomerőművi blokk létesítéséhez szükséges, az 5.001. pontban definiált építmények és épületszerkezetek építésére, illetve üzemelő atomerőművi blokk esetén az 5.001. pont szerinti építmény vagy építmények építésére, felújítására, helyreállítására, átalakítására, bővítésére, lebontására, továbbá épületszerkezetek építésére, gyártására, behozatalára, elkészítésére, szerelésére, más szerkezetekkel való csatlakoztatására, felújítására, helyreállítására, átalakítására, korszerűsítésére, bővítésére, lebontásra és ezekhez szükséges munkák elvégzésére jogosít fel.

5.011. Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított 2 évig érvényes, kivéve, ha az építési munkát az érvényességi idő alatt megkezdték és folyamatosan végzik.

5.2.2. Tartalmi követelmények

5.012. Az 5.001. pontban definiált építmények és épületszerkezetek építési, bontási, felújítási, helyreállítási, átalakítási és bővítési munkáinak engedélyezésére az 5.1. fejezetben megfogalmazottak szerinti engedélyezési eljárás keretében benyújtandó dokumentumoknak – az érintett létesítményszintű engedélyezési eljárásra a 2. fejezetben, illetve az átalakítások engedélyezésére a 4. fejezetben előírt követelmények teljesítésén túl – az alábbiakat kell tartalmazniuk:

a) az építési jogosultságot igazoló dokumentumot; helyszínrajzot; tervezői nyilatkozatot az általános építési előírásoknak való megfelelőségről, a minőségbiztosítás előírások megtartásáról; általános érvényű kötelező hatósági előírásoktól való eltérés engedélyét,

b) az építési munka műszaki tervét, amelyben szerepeltetni kell: az építmény általános ismertetését; a területfelhasználást; a telepítést; a talajmechanikai szakvéleményeket, a földmunkákat, a szükséges talajjellemzők biztosításának módját és a tereprendezést; az építmény szerkezeteit, azok műszaki leírását, tervezési adatait, alkalmazott anyagait, méretezési számításait stb.; az építési technológiákat; az épületgépészetet; az épületvillamosságot; a tűzvédelmet és a környezetvédelmet,

c) a biztonsági osztályba rendszerelemként besorolt épület szerkezetek tervezési dokumentációját az alábbi terjedelemben: a rendszerelemre vonatkozó, az érvényes jogszabályokban és a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban előírt követelmények, valamint a beépítés helyére, a biztonsági osztályra vonatkozó műszaki és minőségi előírások teljesülésének bemutatása az engedély szerinti tevékenység végzése közben és befejezését követően; a szerkezetek megvalósításával kapcsolatban álló szervezetekkel szemben támasztott követelmények megvalósulásának bemutatása; alkalmazandó előírások és szabványok; tervezési adatok és egyéb információk; épületszerkezeti és egyéb számítások; tervrajzok; műszaki leírás; minőségbiztosítási terv; üzemeltetés közben végzendő szerkezeti ellenőrzések terve, egyéb ellenőrzési tervek; lebontás terve,

d) külön jogszabályban előírt szakértői nyilatkozatot arról, hogy az építési és szerelési műszaki dokumentáció a nukleáris biztonság szempontjából előírt minőségi követelményeket kielégíti.

5.013. Az 5.001. pontban definiált építmények és épület szerkezetek építése, bontása felújítása, helyreállítása, átalakítása és bővítése esetén, amennyiben e tevékenységek nincsenek hatással az atomerőművi blokk biztonságára, az engedélykérelem keretében benyújtandó dokumentumok tartalmára a 5.012. pont a) és b) alpontjaiban megfogalmazott követelmények érvényesek.

5.014. A 5.012. és a 5.013. pontokban előírtak teljesítésének módját irányelv tartalmazza.

5.3. HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLY

5.3.1. Az engedély hatálya és érvényessége

5.015. A használatbavételi engedély – a jogszabályokban előírt egyéb engedélyek megléte és az engedélyben meghatározott feltételek teljesülése esetén – az 5.001. pontban definiált építmények építését, felújítását, helyreállítását, átalakítását, bővítését, továbbá épületszerkezet építését, gyártását, behozatalát, elkészítését, szerelését, felújítását, helyreállítását, átalakítását, korszerűsítését és bővítését követő használatára jogosít fel.

5.016. A kiadott használatbavételi engedély érvényessége a létesítmény előirányzott élettartamnál nem lehet hosszabb, és lejártakor új eljárás keretében meghosszabbítható.

5.3.2. Tartalmi követelmények

5.017. Az 5.001. pontban definiált építmények és épület szerkezetek építési, bontási, felújítási, helyreállítási, átalakítási és bővítési munkáit követő használatbavétel engedélyezésére az 5.1. fejezetben megfogalmazottak szerinti engedélyezési eljárás keretében benyújtandó dokumentumoknak – az érintett létesítmény szintű engedélyezési eljárásra a 2. fejezetben, illetve az átalakítások engedélyezésére a 4. fejezetben előírt követelmények teljesítésén túl – az alábbiakat kell tartalmazniuk:

a) az építési munkát irányító felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az építési munkák a Hatóság által jóváhagyott dokumentáció szerint történtek; az eltérések és azok kezelési módjának ismertetését; a minőségbiztosítási programban előírtak teljesülésének, a minőségbiztosítási dokumentáció teljes körű voltának bemutatását,

b) külön jogszabályban előírt szakértői nyilatkozatot az építési és szerelési munkára vonatkozó, a nukleáris biztonság szempontjából előírt követelmények kielégítését bizonyító minőségtanúsítási dokumentumok teljes körűségéről és hitelességéről.

5.018. Az 5.001. pontban definiált építményeken és épület szerkezeteken építési engedély alapján végzett, a biztonságot nem érintő építési munka használatbavételéhez benyújtandó dokumentum tartalmára a 5.017. pont a) alpontjában megfogalmazott követelmények érvényesek.

5.019. A 5.017. és a 5.018. pontokban előírtak teljesítésének módját irányelv tartalmazza.

5.4. AZ ENGEDÉLYKÉRELEMMEL ÉS AZ ENGEDÉLLYEL KAPCSOLATOS EGYÉB ELŐÍRÁSOK

5.020. Az építési és használatbavételi engedélykérelmet az Engedélyes köteles a Hatósághoz benyújtani.

5.021. A dokumentációnak olyan részletességűnek kell lennie, amely biztosítja a követelmények és előírások teljesülésének és a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálhatóságát.

5.022. Az építési vagy használatbavételi engedélykérelem mellékletét képező dokumentációt a kérelmezőnek magyar nyelven, a változtatások könnyű kezelését és követhetőségét biztosító formában, 4 példányban kell benyújtania.

5.023. A melléklet a Hatósággal egyeztetett szövegszerkesztői környezetben, korszerű adathordozón is beadható, de ebben az esetben biztosítani kell az adathordozón levő információk megváltoztathatatlanságát, illetve a korszerű adathordozón levő információt 3 példányban kinyomtatva is be kell nyújtani a Hatósághoz.

5.024. Az engedélykérelem mellékletét képező dokumentáció 2 példányát, illetve ha a melléklet korszerű adathordozón került benyújtásra, akkor 1 példányát a Hatóság az eljárás befejezése után, függetlenül annak eredményétől a kérelmezőnek visszaküldi.

5.025. Az engedélyt megalapozó, a Hatóságnál és az Engedélyesnél tárolt dokumentációt a Hatóság engedélyezési záradékkal és hivatali bélyegzővel vagy zsinórzárral látja el, illetve azzal egyenértékű más megoldással biztosítja a dokumentum megváltoztathatatlanságát. Az engedélyezési záradékkal ellátott dokumentációban foglaltaktól eltérni, amennyiben az eltérésnek biztonsági kihatása van csak a Hatóság engedélye alapján megengedett.

5.026. Biztonsági kihatással nem járó és az érvényes építésügyi igazgatási eljárások alapján nem engedélyköteles eltérés esetén az engedélyes a dokumentációtól való eltérést a tevékenység megkezdése előtt írásban köteles a Hatóság részére bejelenteni.

6. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG

6.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

6.001. A Hatósági ellenőrzés olyan vizsgálatot, megfigyelést, mérést vagy próbát jelent, amely során a Hatóság meggyőződik arról, hogy az atomerőművi blokk mint létesítmény, illetve annak biztonsági osztályba sorolt rendszerei, rendszerelemei, a létesítményben lezajló folyamatok, eljárások és a személyzet hozzáértése, tevékenysége a jogszabályban és a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban előírt követelményeknek, az engedélyekben megfogalmazottaknak, illetve a Hatóság által kiadott rendelkezéseknek eleget tesznek.

6.002. A Hatósági ellenőrzések során az ellenőrzött, illetve képviselői kötelesek a Hatósággal együttműködni és az ellenőrzés eredményességét előmozdítani, a saját ellenőrzésének eredményeit, dokumentumait a Hatóság rendelkezésére bocsátani.

6.003. A Hatósági ellenőrzés joga az atomerőművi blokk teljes életciklusára kiterjed.

6.004. A Hatósági ellenőrzés semmilyen formában nem mentesíti az Engedélyest saját ellenőrzési tevékenység végzése alól.

6.005. Az Engedélyes azon tevékenységek időpontjáról, amelyekre a Hatóság ellenőrzési tevékenységét kiterjesztette, köteles a Hatóságot az esemény, tevékenység időpontja előtt 3 munkanappal írásban értesíteni.

6.006. Az ellenőrzésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyekről a Hatóság nyilvántartást vezet.

6.2. AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETEI

6.007. Az ellenőrzési tevékenység kiterjed:

a) atomerőműre, annak biztonsági osztályba sorolt rendszereire, rendszerelemeire,

b) atomerőmű rendszerei és rendszerelemei tervezésében, építésében, gyártásában, kivitelezésében, telepítésében, szerelésében, üzembe helyezésében, üzemeltetésében (beleértve a karbantartást és az üzemeltetési tevékenység szüneteltetéséhez, felhagyásához szükséges tevékenységet), leszerelésében és lebontásban részt vevő szervezetek hozzáértésére, szakértelmére, munkavégzésére,

c) az atomerőmű teljes életciklusa alatt a megkövetelt biztonság folyamatos fenntartására,

d) a törvényekben, rendeletekben, Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban és engedélyekben rögzítettek betartására,

e) az érvényes dokumentáció meglétére és használatára,

f) a jelentési kötelezettség teljesítésére, a jelentések tartalmára és a biztonságot érintő események kivizsgálásának eredményeként előirányzott javító intézkedések végrehajtására,

g) az összegyűjtött tapasztalatok hasznosítására a tervezés, gyártás, kivitelezés, építés, üzembe helyezés, vizsgálatok és üzemeltetés területén,

h) az Engedélyes belső szabályozási rendjére és annak működésére, beleértve a minőségbiztosítási rendszert is.

6.3. AZ ELLENŐRZÉS FAJTÁI

6.008. Az ellenőrzések lehetnek:

a) az atomerőművi blokk biztonságának folyamatos megítélése céljából végzett rendszeres vagy időszakos ellenőrzések,

b) átfogó, előre elhatározott program szerinti ellenőrzések,

c) adott eseményhez, tevékenységhez fűződő ellenőrzések.

6.009. Az átfogó, illetve a rendszeres ellenőrzések megvalósítása céljából a Hatóság ellenőrzési programot dolgoz ki. Erről a Hatóság az érintetteket kellő időben tájékoztatja.

6.010. Amennyiben az ellenőrzés időpontjáról történő előzetes tájékoztatás az ellenőrzés eredményét nem kívánt mértékben befolyásolná, úgy a Hatóság előre nem bejelentett ellenőrzést végez.

6.4. ATOMERŐMŰVI BLOKK ÉLETCIKLUSA ALATT VÉGREHAJTÁSRA KERÜLŐ ELLENŐRZÉS KIEMELT FONTOSSÁGÚ TERÜLETEI

6.011. Az alábbiak az ellenőrzés minimális terjedelmét rögzítik, amelyen felül a Hatóság egyéb ellenőrzéseket is végezhet.

6.4.1. A telephelyengedély kiadását követő időszak

6.012. Az ellenőrzés kiterjed:

a) a jogszabályokban, a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban és az engedélyekben rögzítettek betartására,

b) a minőségbiztosítási rendszer működésére,

c) a részt vevő szervezetekkel szemben támasztott követelmények betartására,

d) a telephely jellemzőinek vizsgálatára,

e) az adott szakaszban végzett tevékenység előírt dokumentáltságára és az iratkezelésre.

6.4.2. A létesítés alatti időszak

6.013. Az ellenőrzés kiterjed:

a) a jogszabályokban, a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban és az engedélyekben rögzítettek betartására,

b) a minőségbiztosítási rendszer működésére,

c) a létesítésben részt vevő szervezetekkel szemben támasztott követelmények betartására,

d) biztonsági osztályba sorolt rendszerelemek gyártására, építésére, telepítésére, szerelésére, felállítására, az üzembe helyezéséhez szükséges előkészítő tevékenységekre (tisztítási és mosatási munkák, aktív rendszerelem működési próbái), továbbá azoknak az inaktív funkciópróbáknak a végrehajtására, amelyek nukleáris anyagot tartalmazó fűtőelemek nélkül végrehajthatók,

e) a későbbiekben nem vagy nehezen ellenőrizhető helyszíni építési, szerelési munkákra, különösen az alapozások, szigetelések és a hermetizáló berendezések esetén,

f) a főberendezésekkel, biztonságvédelmi rendszerekkel, különös tekintettel a reaktorral, illetve fűtőelemtároló részekkel, a radioaktív anyagoknak a környezetbe kijutását megakadályozó gátakkal kapcsolatos tevékenységekre,

g) biztonsággal kapcsolatos szabályzó és energiaellátó rendszerekre,

h) biztonságvédelmi rendszerek inaktív körülmények közötti funkciópróbáira,

i) az üzemeltető és karbantartó személyzet kiképzésére,

j) a létesítési tevékenység adott szakaszára előírt dokumentáltságra és az iratkezelésre.

6.4.3. Üzembe helyezés alatti időszak

6.014. Az ellenőrzés kiterjed:

a) a jogszabályokban, a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban és az engedélyekben rögzítettek betartására,

b) a minőségbiztosítási rendszer működésére,

c) az üzembe helyező szervezetek felkészültségének ellenőrzésére,

d) az atomerőművi blokk terv szerinti működését igazoló üzembe helyezési programok és működtetési próbák végrehajtására, illetve kiértékelésére,

e) a főberendezések, biztonságvédelmi rendszerek, illetve fűtőelemtároló részek üzemi próbáira,

f) fűtőelemek első berakására, a szabályozott láncreakció első megindítására,

g) a fokozatos teljesítménynövelés alatti működtetési próbák elvégzésére és kiértékelésére,

h) radioaktív anyagok nem tervezett kibocsátását megakadályozó rendszerek próbáira,

i) az előirányzott üzemeltetési feltételekben és korlátokban szereplő határértékek megfelelőségének üzembe helyezés közbeni igazolására,

j) az üzemeltetést szabályozó érvényes dokumentumok meglétére, használatára és annak igazolására, hogy az atomerőművi blokk biztonságos üzemeltetésére e dokumentumok megfelelőek,

k) a biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek állapotváltozásának figyelemmel kiséréséhez és értékeléséhez szükséges kezdeti állapot felvételre,

l) az üzembe helyezési tevékenység dokumentálására, az iratkezelésre.

6.4.4. Üzemeltetés alatti időszak

6.015. Az ellenőrzés kiterjed:

a) a jogszabályokban, a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban és az engedélyekben rögzítettek betartására,

b) a minőségbiztosítási rendszer működésére,

c) az atomerőművi blokk biztonsági osztályba sorolt rendszerei, rendszerelemei rendszeresen ismétlődő vizsgálataira,

d) az üzemeltető és karbantartó szervezet alkalmasságának fenntartásával, szintentartó képzésével kapcsolatos tevékenységekre,

e) a műszaki háttér szerepét betöltő és a külső karbantartó szervezetek alkalmasságának vizsgálatára,

f) a karbantartási, főjavítási tervekre, azok végrehajtására,

g) az üzemeltetést szabályozó érvényes dokumentumok meglétére, használatára,

h) a jóváhagyott üzemeltetési feltételek és korlátok betartására és a betartás ellenőrzésére,

i) a friss és kiégett fűtőelemek kezelésére, szállítására,

j) a radioaktív hulladékok kezelésre, szállításra,

k) a nukleáris veszélyhelyzetre való felkészülés telephelyen belüli feladatainak ellenőrzésére,

l) a jelentési kötelezettség teljesítésére, a jelentések tartalmára és a biztonságot érintő események ismételt bekövetkezésének megelőzésére előirányzott javító intézkedések végrehajtására,

m) a saját és más üzemeltetők üzemeltetési tapasztalatainak figyelemmel kisérésére és hasznosítására,

n) az átalakítások, javítások kezelésére és azok végrehajtására,

o) az ellenőrzések során feltárt hiányosságok határidőre történő megszüntetésére,

p) az üzemeltetési tevékenység dokumentálására és az iratkezelésre.

6.4.5. A végleges üzemen kívül helyezés és leszerelés alatti időszak

6.016. Az ellenőrzés kiterjed:

a) a jogszabályokban, a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban és az engedélyekben rögzítettek betartására,

b) a minőségbiztosítási rendszer működésére,

c) a biztonságos üzemen kívül helyezés feltételeinek meglétére,

d) a fűtőelemek eltávolítására, átmeneti tárolására,

e) a radioaktív hulladékok eltávolítására, átmeneti tárolására és feldolgozására,

f) a dekontaminálási műveletekre,

g) a védett megőrzés alatti ellenőrzési műveletekre,

h) a leszerelési és bontási tevékenységekre,

i) a környezet és az emberek védelmét szolgáló eljárásokra, az alkalmazott berendezésekre és érvényesített korlátozásokra,

j) a végleges üzemen kívül helyezési és leszerelési tevékenység dokumentálására, az iratkezelésre.

7. AZ ENGEDÉLYES JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

7.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

7.001. Az atomenergia társadalmilag ellenőrzött használatának biztosítása érdekében az Engedélyes köteles az atomerőmű, az atomerőművi blokk üzemeltetésével és a biztonságával kapcsolatos tevékenységéről, illetve az üzemeltetés során bekövetkezett, a biztonságot érintő eseményekről jelentéseket készíteni, és azokat a Hatósághoz benyújtani.

7.002. A Hatósághoz benyújtandó jelentéseket olyan részletességgel és mélységben kell elkészíteni, hogy az lehetővé tegye a Hatóság számára az üzemeltetői tevékenység, illetve a biztonságot érintő események független, érdemi vizsgálatát és értékelését.

7.003. Jelen Szabályzat szerinti jelentési kötelezettség terjedelmét az atomerőművi blokk üzembe helyezési engedélyében – a létesítmény típusának és műszaki sajátosságainak figyelembevételével – a Hatóság állapítja meg, és azt követően a tudomány és a technika fejlődéséből adódó Hatósági követelmények változásának érvényesítése érdekében legkésőbb az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében felülvizsgálja.

7.004. Jelen Szabályzat alapvetően két jelentési kategóriát különböztet meg:

a) rendszeres jelentések,

b) eseti jelentések.

7.005. Az atomerőmű biztonságos üzemeltetésének ellenőrzésében részt vevő többi hatóság részére benyújtott jelentések másolatát azok benyújtásával egyidőben a Hatóság részére is el kell küldeni.

7.006. A jelentések a Hatósággal egyeztetett szövegszerkesztői környezetben, korszerű adathordozón is beadhatók, de ebben az esetben biztosítani kell az adathordozón levő információk megváltoztathatatlanságát.

7.007. A Hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntésében az Engedélyest jelentés benyújtására kötelezheti, amelyre vonatkozó Hatósági elvárásokat a kötelezettséget előíró határozatban kell rögzíteni.

7.2. RENDSZERES JELENTÉSEK

7.2.1. A rendszeres jelentések fajtái

7.008. Az Engedélyesnek az atomerőművi blokk üzemeltetésével és a biztonságával kapcsolatos üzemeltetői tevékenységről a következő rendszeres jelentéseket kell benyújtania a Hatósághoz:

a) Negyedéves jelentés,

b) Éves jelentés,

c) Jelentés a főjavítási tevékenységről,

d) Jelentés a kisjavítási tevékenységről,

e) Időszakos Biztonsági Jelentés.

7.2.2. Negyedéves jelentés

7.009. A jelentést a negyedévet követő hónap 15-éig kell a Hatósághoz benyújtani 2 példányban.

7.010. A jelentésnek blokkonkénti bontásban a következőket kell tartalmaznia:

a) üzemeltetési adatok, beleértve a terhelés változásokat,

b) kibocsátási adatok,

c) primerköri hőhordozó aktivitás adatai,

d) összefoglaló a biztonsági osztályokba sorolt rendszerek, rendszerelemek meghibásodásáról, ideiglenes, illetve végleges átalakításáról, továbbá javításáról,

e) az üzemeltetési korlátok és feltételek hatálya alá kerülés bekövetkezett eseteinek ismertetése,

f) értékelés az időszakban végrehajtott ciklikus felülvizsgálatokról és próbákról.

7.011. A jelentésnek a Hatóság felé jelentett eseményeknél előirányzott javító intézkedésekről a következőket kell tartalmaznia:

a) a határidő szerint teljesíteni esedékes javító intézkedést a jelentett események szerinti bontásban,

b) az előírt intézkedés megvalósulásának ismertetését és értékelését,

c) ha az intézkedés nem teljesült, akkor az intézkedés nem teljesülésének okát, az új határidőre, illetve az intézkedés módosítására vonatkozó javaslatot.

7.2.3. Éves jelentés

7.012. Az éves jelentést a tárgyévet követő év március 31-éig kell a Hatósághoz benyújtani 3 példányban.

7.013. A jelentésnek blokkonkénti bontásban a következőket kell tartalmaznia:

a) üzemeltetési adatok, beleértve a terhelés változásokat,

b) a reaktor üzemeltetési és fűtőelem felhasználási (beleértve a friss és a kiégett fűtőelemeket) adatai,

c) kibocsátási adatok,

d) vízüzem jellemzői,

e) keletkezett radioaktív hulladékok mennyiségére és tárolási módjára vonatkozó adatok,

f) biztonságot érintő események és az ismétlődésük megelőzésére előirányzott javító intézkedések helyzetének összefoglalása, értékelése,

g) a rendszerekre, rendszerelemekre a tervezés során megállapított nyomás- és hőmérsékletváltozásból adódó ciklikus igénybevételek kihasználásának bemutatása és értékelése,

h) a végrehajtott biztonság-, illetve üzembiztonság növelő intézkedések összefoglalása, a megvalósítás hatékonyságának értékelése,

i) az üzemeltető szervezetben végrehajtott változtatások összefoglalása,

j) a személyzet képzésével kapcsolatos tevékenység összefoglalása és értékelése,

k) a dokumentációs rendszerben végrehajtott alapvető változások (kezelési utasítások, belső szabályozás stb.) felsorolása, összefoglalása és értékelése.

7.2.4. Jelentés a kisjavítási, főjavítási tevékenységről

7.014. Biztonságot érintő kisjavítási tevékenységről, annak befejezését követő 1 hónapon belül, míg a fűtőelem cserével összekötött főjavításról annak a befejezését követő 2 hónapon belül kell a jelentést a Hatósághoz benyújtani 2 példányban.

7.015. A jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a tervezett munkák teljesülésének, a terven felüli munkák és azok szükségességének a bemutatása,

b) a bekövetkezett biztonságot érintő események összefoglalása,

c) az elvégzett ellenőrzések és próbák eredményeinek bemutatása és értékelése,

d) a Hatóság által engedélyezett és kivitelezett átalakítások listája,

e) személyi dozimetriai adatok értékelése.

7.2.5. Időszakos Biztonsági Jelentés

7.016. Több reaktorblokkból álló atomerőmű esetén a jelentés a blokkok üzemeltetési engedélye kiadási dátumának és a jogszabályban előírt határidőknek a figyelembevételével blokkonként külön, illetve összevontan is benyújtható. Több reaktorblokkot kiszolgáló rendszereket, rendszerelemeket a korábban üzembe helyezett reaktorblokkal együtt kell vizsgálni, vagy a közös rendszereket, rendszerelemeket használó reaktorblokkokat egyszerre lehet felülvizsgálni a korábban üzembe helyezett reaktorblokkra vonatkozó határidő betartásával.

7.017. A jelentésnek az alábbi területekre kell kiterjednie:

a) a létesítmény tényleges műszaki állapota,

b) rendszerelemek minősítése,

c) biztonsági elemzések,

d) öregedés,

e) a biztonságos üzemeltetés jellemzői és a saját üzemeltetési tapasztalatok hasznosítása,

f) más létesítményekben szerzett tapasztalatok, illetve kutatás-fejlesztési eredmények hasznosítása,

g) eljárások,

h) szervezeti és adminisztratív tényezők,

i) emberi tényező.

7.018. Az Időszakos Biztonsági Jelentés keretében:

a) igazolni kell, hogy az atomerőművi blokk biztonságának jelenlegi szintje nem rosszabb mint az üzemeltetési engedély kiadásakor,

b) fel kell mérni az atomerőművi blokk pillanatnyi állapotát, figyelembe véve a rendszerek, rendszerelemek öregedését és elhasználódását, továbbá minden olyan telephelyen belüli és kívüli tényezőt, amely a létesítmény jövőbeli biztonságos üzemeltetésére kihat,

c) a vizsgálat időpontjában a nemzetközi gyakorlatban korszerűnek tekintett előírásokkal össze kell vetni a létesítmény pillanatnyi jellemzőit, és meg kell állapítani azokat az eltéréseket, amelyek a korszerűnek tekintett előírások szerint a biztonságos üzemeltethetőséget korlátozzák,

d) a b) és c) pontok alapján feltárt kockázati tényezőket rangsorolni kell, és kezelésükre biztonságnövelő intézkedési programot kell összeállítani.

7.019. Az Időszakos Biztonsági Jelentés az alábbi 3 szintű dokumentációt foglalja magába:

a) összefoglaló jelentést, amely a vizsgált atomerőművi blokk egésze biztonságának átfogó értékelését tartalmazza, kiemelve a vizsgálat egyes területein tett legfontosabb megállapításokat, a szükségesnek tartott legfontosabb javító intézkedéseket és azok ütemezését;

b) vizsgálati jelentéseket, amelyek a 7.017. pont szerinti területek felülvizsgálatát és értékelését tartalmazó dokumentumok;

c) munkaközi jelentéseket, amelyeket a vizsgálati jelentések, illetve az összefoglaló jelentés készítésénél forrásdokumentumként felhasználtak.

7.020. Az Időszakos Biztonsági Jelentés összefoglaló jelentését és a 7.017. pont szerinti területek vizsgálati jelentéseit a Hatósággal egyeztetett szövegszerkesztői környezetben, korszerű adathordozón, továbbá 2 példányban kinyomtatva kell a Hatósághoz benyújtani. A munkaközi jelentéseket csak a Hatóság külön kérésére kell benyújtani.

7.021. A 7.2.2., 7.2.3. és a 7.2.4. fejezetek szerinti rendszeres jelentések teljesítésének módját irányelv tartalmazza.

7.022 Az Időszakos Biztonsági Jelentés tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

7.3. ESETI JELENTÉSEK

7.3.1. A jelentési kötelezettség alá tartozó események köre

7.023. Az Engedélyesnek az atomerőművi blokkon bekövetkezett a biztonságot érintő minden eseményről eseti jelentést kell benyújtania a Hatósághoz. A jelentési kötelezettség alá tartozó eseményekre a 4. számú számú melléklet tartalmaz példákat.

7.3.2. A jelentési rendszer működtetése

7.024. Az Engedélyesnek meg kell teremtenie a jelentési rendszer működtetésének feltételeit, beleértve a jelentés elkészítéséhez szükséges kivizsgálási és elemzési feladatok elvégzését, továbbá a Hatóság felé történő bejelentésre jogosultak körének meghatározását.

7.3.3. Nemzetközi Eseményskála szerinti besorolási kötelezettség

7.025. Minden eseménynek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által kidolgozott Nemzetközi Eseményskála (INES) szerinti besorolását el kell végezni. A besorolást az Engedélyes készíti el és a jelentésköteles eseménynél a Hatósággal történő egyeztetés eredményeként kerül megállapításra az esemény Nemzetközi Eseményskála szerinti kategóriája. INES 1 vagy annál magasabb besorolású eseményről az esemény bekövetkezését követő 24 órán belül a közvéleményt tájékoztatni kell.

7.3.4. A jelentési kötelezettség teljesítésének módja

7.026. Az Engedélyesnek az eseti jelentési kötelezettséget a következők szerint kell teljesítenie:

a) azonnali bejelentési kötelezettség alá tartozó eseményt a bekövetkezést követő 2 órán belül telefonon – a Hatóság által szabályozott módon – a Hatóság részére be kell jelenteni,

b) az esemény bekövetkezését követő 16 órán belül – a Hatóság által szabályozott módon – a Nemzetközi Eseményskála szerinti besorolására javaslatot kell benyújtani a Hatósághoz,

c) az eseményt írásban be kell jelenteni a Hatósághoz az esemény bekövetkezését követő 24 órán belül. A bejelentésnek tartalmaznia kell: az esemény rövid leírását; a kialakult üzemállapot leírását; a megtett és tervezett intézkedéseket és azok eredményességének és várható hatásának leírását; az esemény előzetes biztonsági értékelését,

d) az esemény kivizsgálási jelentését a bekövetkezést követő 30 napon belül be kell nyújtani a Hatósághoz. A kivizsgálási jelentésnek tartalmaznia kell: az esemény összefoglaló értékelését; az esemény részletes leírását; az esemény okát; az esemény biztonsági értékelését, a személyzet tevékenységének, az előírások megfelelőségének értékelését; a hasonló események elkerülésére előirányzott javító intézkedéseket.

7.3.5. Azonnali bejelentési kötelezettség

7.027. Az eseti jelentést azonnali bejelentési kötelezettség terheli, amennyiben:

a) az üzemeltető erre feljogosított képviselője az atomerőműben rendkívüli üzemeltetési állapotot hirdetett ki,

b) az atomerőművi blokkot a Hatóság által jóváhagyott üzemeltetési feltételektől és korlátoktól eltérő üzemállapotban üzemeltetik, vagy üzemeltették,

c) az atomerőművi blokk olyan üzemállapotba került, hogy az üzemeltetési feltételként és korlátként definiált fűtőelem hermetikussági, illetve primerkör integritási határértéket az érintett paraméter elérte,

d) az esemény alapvető biztonsági funkciót (a reaktor szubkritikus állapotba vitele és ott tartása, a remanens hő elvitele, radioaktív anyagok környezetbe kikerülésének megakadályozása) ellátó rendszer működésbe lépését eredményezte,

e) az üzemeltetési feltételként és korlátként definiált határérték elérése mellett a tervezés során feltételezett automatikus biztonsági működés nem, illetve nem a feltételezettek szerint történt,

f) a reaktor hűtőközegének olyan mértékű aktivitás növekedése következett be, amely fűtőelem inhermetikussá válását jelzi, továbbá a primerköri csővezeték és a konténment olyan mértékű tömörtelensége vagy degradálódása állt elő, amely meghaladja az üzemeltetési feltételekben és korlátokban rögzített értéket, illetve a szilárdsági követelményeket,

g) biztonsági funkció működését megakadályozó hiányosságot, állapotot, meghibásodást tártak fel.

7.028. A 7.026. c) és d) pontok szerinti jelentések teljesítésének módját irányelv tartalmazza.

8. KÜLSŐ SZAKÉRTŐ VAGY SZERVEZET BEVONÁSA A HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGBE

8.001. Ellenőrzést és dokumentáció felülvizsgálatot, illetve azok során tapasztaltak értékelését a Hatóság részére – a Hatóság írásbeli megbízása alapján – külső szakértő vagy szervezet is végezhet.

8.002. A 8.001. pont szerinti tevékenység végzéséhez teljesülnie kell a következőknek:

a) az adott tevékenység folytatásához jogszabályban előírt feltételeknek meg kell felelni,

b) megfelelő szakértelemmel és referenciával, a tevékenység elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal kell rendelkezni,

c) biztosított legyen az ellenőrzöttől való függetlenség olyan mértékben, hogy az adott tevékenység pártatlan módon legyen elvégezhető,

d) külföldi szakértő, szakértői szervezet esetén az a) pontban megfogalmazottakkal egyenértékű követelmények teljesülése szükséges; a követelmények egyenértékűségét a Hatóság esetileg bírálja el.

8.003. A 8.001. pont szerinti tevékenységet végző szakértő vagy szervezet hatósági jogkört nem gyakorolhat, de a tevékenysége sikeres elvégzéséhez szükséges jogok tekintetében hasonló jogokkal (információkérés, dokumentációba betekintés, dokumentációról másolat kérés stb.) rendelkezik, mint a Hatóság eljáró tagja.

8.004. A szakértő vagy a szervezet a 8.001. pont szerinti tevékenysége során tudomására jutó információt az erre vonatkozó jogszabályok betartásával olyan módon köteles kezelni, hogy abból sem az ellenőrzött, sem a Hatóság számára hátrány, kár ne keletkezzék.

8.005. A 8.001. pont szerinti tevékenységet végző szakértő vagy szervezet munkáját értékelni kell, és az értékelést figyelembe kell venni a további megbízások kiadásakor.

9. A HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁSHOZ KÖTÖTT MUNKAKÖRÖKRE ÉS AZOK BETÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

9.1. HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁSHOZ KÖTÖTT MUNKAKÖRÖK

9.001. Az atomerőmű alkalmazásában álló személyek az alábbi munkaköröket csak érvényes Hatósági jóváhagyással (továbbiakban: jogosítvánnyal) tölthetik be:

a) ügyeletes mérnök,

b) blokkvezénylő munkakörök,

c) szolgálatvezető,

d) művezető,

e) biztonság szempontjából kiemelt fontosságú karbantartási munkakörök.

9.002. Az adott létesítményre jellemző sajátosságok figyelembevételével az Előzetes Biztonsági Jelentésben kell meghatározni a jogosítványhoz kötött munkaköröket, amelyet a későbbiek során a Hatóság időszakosan (legkésőbb az időszakos felülvizsgálat keretében) felülvizsgál.

9.2. A JOGOSÍTVÁNY MEGSZERZÉSE

9.003. A munkakör betöltésére feljogosító jogosítvány megadásának a feltétele, hogy a munkakört betöltő fizikai, pszichológiai állapota, képzettségi szintje, az adott munkakör betöltéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretei, rátermettsége alkalmassá tegyék a munkakör szerinti feladatok elvégzésére.

9.004. A fizikai és pszichológiai alkalmasságot megfelelő orvosi vizsgálat eredményeként kell megállapítani.

9.005. Az elméleti ismeretek szükséges szintjének meglétéről írásbeli vizsga alapján kell meggyőződni.

9.006. A gyakorlati ismeretek szóbeli vizsga keretében kerülnek ellenőrzésre. A szóbeli vizsga a Hatóság részvétele mellett történik.

9.007. Az ügyeletes mérnöki és a blokkvezénylői munkakörök esetén a gyakorlati ismeretek megfelelő voltát és a rátermettséget szimulátoron végzett gyakorlattal is igazolni kell. Az alkalmasság, a rátermettség bizonyítása során a jelöltnek igazolnia kell, hogy a beavatkozási jogosultsága keretében az alábbiaknak megfelelően a biztonságot figyelemmel kisérő és azt fenntartó képességgel rendelkezik:

a) a blokkvezénylői információk alapján képes megítélni a blokk (létesítmény) üzemállapotát, meghatározni a normál üzemtől való eltéréseket és végrehajtani a szükséges intézkedéseket,

b) üzemzavar és baleset esetén képes felismerni és értékelni a helyzetet, megállapítani a meghibásodott berendezéseket, elvégezni az előírások szerinti ellenőrzéseket és intézkedéseket, meghatározni a blokk biztonságos üzemi állapotba viteléhez és tartásához szükséges további teendőket.

9.008. Új atomerőművi blokk esetén a jogosítványokat a blokk üzembe helyezési engedélye kiadásáig, de legkésőbb a fűtőelemeknek a reaktorba történő első berakása megkezdéséig kell megszerezni.

9.009. A jogosítványok kiadását az Engedélyesnek kell kérvényeznie a Hatóságtól. A kérelemhez 2 példányban mellékelni kell a jogosítvány kiadásának feltételeként előírtak teljesülését, a munkakörre előírt képzési program, a 9.005. pont szerinti írásbeli vizsga és a 9.006. és 9.007. pontok szerinti Hatósági jogosító vizsga sikeres teljesítését igazoló dokumentumokat.

9.3. A JOGOSÍTVÁNY ÉRVÉNYESSÉGE

9.010. A jogosítvány a sikeres vizsga keltétől számított 3 évig érvényes.

9.011. A jogosítvány érvényessége megszűnik, amennyiben

a) az érvényesítés keltétől számított 3 éven belül nem került megújításra,

b) tulajdonosa 6 hónapot meghaladóan nem végzett munkát a jogosítvány szerinti munkakörben,

c) a szintentartó képzésben való részvétel, továbbá a jogosítvány érvényességének fenntartása előfeltételeként az adott munkakörre előírt munkavégzés az előírásoknak nem felel meg,

d) a jogosítvány megújítására irányuló vizsga sikertelen.

9.012. A Hatóság visszavonja a jogosítványt, amennyiben

a) a munkakört betöltő feladata ellátása során durván vagy ismétlődően megsérti a biztonsági előírásokat,

b) a Engedélyes ezt kérvényezi.

9.013. A jogosítvány érvényességét automatikusan felfüggesztettnek kell tekinteni, ha megfelelő orvosi vizsgálat megállapítja, hogy a jogosítvány tulajdonosának fizikai vagy pszichikai állapota nem teszi lehetővé a munkakör betöltését. A felfüggesztés hatálya megszűnik, ha megfelelő orvosi vizsgálat megállapítja a fizikai és pszichológiai alkalmasságot.

9.014. Hasonló blokkokkal üzemelő atomerőmű esetében, amennyiben a létesítmény rendelkezik blokkok közötti különbségek bemutató képzési programmal és a másik blokkokon történő munkavégzés feltételeinek Hatóságilag elfogadott szabályozásával, akkor az adott munkakör betöltését biztosító jogosítvány a létesítmény minden blokkjára kiterjedő érvényességgel is kiadható.

9.4. A MEGSZERZETT JOGOSÍTVÁNY MEGÚJÍTÁSA

9.015. A megszerzett jogosítványt lejárata előtt kell megújítani. A jogosítvány megújításának feltétele, hogy a munkakört betöltő fizikai, pszichológiai állapota, az adott munkakör betöltéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretei alkalmassá tegyék a jogosítvány szerinti feladatok elvégzésére.

9.016. A fizikai és pszichológiai alkalmasságot megfelelő orvosi vizsgálat eredményeként kell megállapítani.

9.017. A szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek meglétének ellenőrzésére szóbeli vizsga keretében kerül sor. A szóbeli vizsga a Hatóság vagy az általa felhatalmazott szervezet képviselőjének részvétele mellett történik.

9.018. Az ügyeletes mérnöki és a blokkvezénylői munkakörök esetén az alkalmasságot szimulátoron végzett tevékenységgel is igazolni kell. Az alkalmasság bizonyítása során a munkakört betöltőnek igazolnia kell, hogy a biztonságot figyelemmel kisérő és azt fenntartó képességgel rendelkezik, továbbá a normál üzemi folyamatok végzéséhez, illetve az üzemzavari és baleseti helyzetek elhárításához szükséges csoportmunkára képes.

9.019. A jogosítvány megújítását az Engedélyesnek kell kérvényeznie a Hatóságtól. A kérelemhez 2 példányban mellékelni kell a jogosítvány kiadásának előfeltételeként előírtak teljesülését, a szintentartó képzésen való rendszeres részvételt, a munkakörben rendszeres munkavégzést és a 9.017. pont szerinti szóbeli hatósági vizsga sikeres teljesítését igazoló dokumentumokat. A megújított jogosítvány a sikeres vizsga időpontjától számított 3 évig érvényes.

9.020. Érvénytelen jogosítvány esetén a megújítás feltételeit a Hatóság esetileg határozza meg az Engedélyes – megújításhoz szükségesnek tartott feltételekre vonatkozó – javaslatának figyelembevételével.

9.5. ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI VIZSGÁK

9.021. Az írásbeli és szóbeli vizsgák rendjét, a lebonyolítás módját, a támasztandó követelményeket az Engedélyes által készített és a Hatóság által elfogadott vizsgaszabályzatban kell rögzíteni.

9.022. Az írásbeli és szóbeli vizsgán feltett kérdések nehézségi foka és az arra adott válasszal szembeni igényességnek összhangban kell lennie az adott munkakör betöltéséhez szükséges követelményekkel, illetve a munkakörnek az atomerőmű biztonságában betöltött fontosságával.

9.5.1. Írásbeli vizsga

9.023. Az írásbeli vizsga során az alábbiak ismeretéről kell meggyőződni:

a) elméleti alapismeretek,

b) az atomerőmű biztonságának alapelvei,

c) biztonsági és sugárvédelmi követelmények,

d) az atomerőmű, rendszereinek, rendszerelemeinek felépítése, működése, fizikai és hőtani jellemzői,

e) a rendszerek, rendszerelemek térbeli elhelyezkedése, esetleges kapcsolódása, segédrendszereikkel (pl. hűtés, villamos megtáplálás stb.) való kapcsolatuk,

f) a rendszerek, rendszerelemek tervezési és üzemeltetési korlátai,

g) a létesítmény viselkedése normál üzemben és üzemzavari, baleseti körülmények között,

h) a létesítmény tűzvédelme,

i) üzemzavar- és balesetelhárítási intézkedések,

j) az atomerőműre vonatkozó hatósági előírások,

k) a rendszerek, rendszerelemek karbantartása, eszközök és technológiák,

l) minőségbiztosítás,

m) a nem megfelelő karbantartás biztonsági következményei.

9.024. Az írásbeli vizsga tematikáját munkakörök szerinti bontásban a Hatósággal egyeztetni kell.

9.025. Az írásbeli vizsgát az Engedélyes értékeli ki, és azt a szóbeli vizsgát megelőzően a Hatóság részére eljuttatja.

9.026. A sikeres írásbeli vizsga a szóbeli vizsgára bocsátás feltétele.

9.5.2. Szóbeli vizsga

9.027. A vizsga legalább az alábbi témakörökre terjed ki:

a) elméleti alapismeretek,

b) kezelési, karbantartási üzemviteli és a biztonságot érintő adminisztratív utasítások,

c) normál körülmények közötti üzemeltetés,

d) üzemzavari és baleseti körülmények közötti üzemeltetés,

e) a létesítmény, rendszerei, rendszerelemei aktuális állapota,

f) a rendszerek, rendszerelemek karbantartása, eszközök és technológiák.

9.028. A vizsgázónak a munka során is rendelkezésre álló dokumentáció felhasználásával kell választ adnia a kérdésekre.

9.029. Amennyiben a munkakör megkívánja, akkor a szóbeli vizsga során meg kell győződni arról is, hogy a jelölt rendelkezik-e megfelelő helyszíni (rendszerelem elhelyezkedési) ismeretekkel.

9.030. Az Engedélyes részéről a vizsgabizottságba delegáltak egyikének rendelkeznie kell legalább az adott vizsgának megfelelő érvényes jogosítvánnyal.

9.031. Az írásbeli és szóbeli vizsgán – az adott munkaköri feladatokat figyelembe véve – a 9.023. és a 9.027. pontok szerinti témakörök mindegyikében kérdést kell feltenni. A feltett kérdésekre adott válaszokat egyenként kell értékelni és a vizsga sikerességének kritériuma, hogy a témakörök mindegyikében elfogadott legyen a vizsgázó válasza.

9.032. Szóbeli vizsga esetén a vizsga sikerességéhez az előzőeken túl arra is szükség van, hogy vizsgabizottságban közreműködő Hatósági képviselő a munkakör betöltéséhez megfelelőnek ítéli a vizsgázó teljesítményét.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

ELŐZETES BIZTONSÁGI JELENTÉS TARTALMI FELÉPÍTÉSE (A US NRC REG. GUIDE 1.70 REV. 3. ALAPJÁN)

1. BEVEZETÉS ÉS AZ ERŐMŰ ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE

1.1 Az erőmű általános leírása

1.2. Összehasonlító táblázatok

1.2.1. Összevetés hasonló létesítményekkel

1.3. A létesítésben résztvevők megnevezése

1.4. Még rendelkezésre nem álló további műszaki információ szükségessége

1.5. Egységes jelölési rendszer

1.6. Felhasznált és meghivatkozott dokumentumok jegyzéke

1.7. Rajzok és egyéb részletes információk

1.7.1. Villamos és irányítástechnikai sémák

1.7.2. Csőkapcsolási és műszerezési sémák

1.7.3. Egyéb grafikus információk

1.8 Hatósági előírásoknak való megfelelés

2. A TELEPHELY LEÍRÁSA

2.1. Földrajzi fekvés, a lakosság száma és eloszlása

2.2. A telephely közelében levő ipari, szállításra szolgáló és katonai létesítmények

2.3. Meteorológia

2.4. Hidrológia

2.5. Geológia, szeizmológia és geotechnika

3. RENDSZEREK, RENDSZERELEMEK TERVEZÉSE, TERVEI

3.1. A hatósági előírásoknak való megfelelés

3.2. Rendszerek, rendszerelemek osztályba sorolása

3.2.1. Biztonsági osztályba sorolás

3.2.2. Földrengésállósági osztályba sorolás

3.3. Szélsőséges időjárási körülmények elleni védelem

3.4. Tűz, robbanás és mérgező gázok elleni védelem

3.5. Elárasztás elleni védelem

3.6. Repülő tárgy elleni védelem

3.7. Feltételezett csőtörés hatásaként bekövetkező dinamikus hatás elleni védelem

3.8. Földrengésállóság

3.9. Biztonsági osztályba sorolt építészeti rendszerelemek

3.10. Gépészeti rendszerek, rendszerelemek

3.11. Villamos és irányítástechnikai rendszerek, rendszerelemek

3.12. Gépészeti, villamos és irányítástechnikai, építészeti rendszerelemek minősítése

4. A REAKTOR

4.1. A reaktor ismertetése

4.2. Fűtőelem, szabályzó és biztonságvédelmi rendszer

4.2.1. A tervezés alapja

4.2.2. A fűtőelem, a szabályzó és a biztonságvédelmi rendszer jellemzőinek leírása

4.2.3. A konstrukció értékelése

4.2.4. A fűtőelem, a szabályzó és a biztonságvédelmi rendszer jellemzőinek garantálása érdekében végzendő ellenőrzések

4.3. Nukleáris jellemzők

4.3.1. A tervezés alapja

4.3.2. A nukleáris jellemzők leírása

4.3.3. A nukleáris tervezésnél alkalmazott módszerek

4.3.4. A tervezés alatt bekövetkezett változtatások

4.4. Termohidraulika

4.4.1. A tervezés alapja

4.4.2. A zóna termohidraulikai jellemzői

4.4.3. A reaktor hőhordozó rendszerének termohidraulikai jellemzői

4.4.4. A termohidraulikai jellemzők értékelése

4.4.5. A termohidraulikai jellemzők megfelelőségét igazoló ellenőrzések

4.4.6. A műszerezéssel szembeni követelmények

4.5. Szerkezeti anyagok

4.5.1. A szabályozó és a biztonságvédelmi rendszer működtető szerkezetek anyagai

4.5.2. A reaktor belső szerkezeti elemeinek anyagai

4.6. A reaktivitás szabályozó rendszer működési követelményei

5. A REAKTOR HŐHORDOZÓ RENDSZERE ÉS A KAPCSOLÓDÓ RENDSZEREK

5.1. A rendszer ismertetése

5.2. A reaktor hőhordozó rendszer és a kapcsolódó rendszerek integritása

5.2.1. Túlnyomás elleni védelem

5.2.2. Szerkezeti anyagok

5.2.3. Üzem közbeni vizsgálat

5.2.4. Szivárgás ellenőrzés

5.3. Reaktortartály

5.3.1. Szerkezeti anyagok

5.3.2. Nyomás- és hőmérsékletkorlátok

5.3.3. Integritás

5.4. Rendszerek, rendszerelemek

5.4.1. Főkeringtető szivattyú

5.4.2. Főkeringtető vezeték

5.4.3. Térfogat- és nyomástartó rendszer

5.4.4. Gőzfejlesztő

5.4.5. Frissgőz- és tápvízrendszer

5.4.6. Remanens hőelvonó rendszer

5.4.7. Víztisztító rendszerek

5.4.8. Üzemi és biztonsági szerelvények, tartó szerkezetek

6. BIZTONSÁGVÉDELMI RENDSZEREK, RENDSZERELEMEK

6.1. Szerkezeti anyagok

6.2. Konténment rendszer

6.3. Zóna üzemzavari hűtőrendszer

6.4. Blokkvezénylői tartózkodást biztosító rendszerek

6.5. Hasadási termékeket ellenőrző és a környezetbe kijutást megakadályozó rendszerek

6.6. Üzemzavari tápvízellátó rendszer

6.7. Egyéb biztonságvédelmi rendszerek

6.8. Biztonságvédelmi rendszerek, rendszerelemek üzem közbeni vizsgálata

7. MÉRÉS- ÉS IRÁNYÍTÁSTECHNIKA

7.1. Biztonsági osztályba sorolt mérés- és irányítástechnikai rendszerek, rendszerelemek és funkcióik

7.2. A reaktor üzemzavari leállító rendszere

7.3. Biztonságvédelmi rendszerek, rendszerelemek mérés- és irányítástechnikája

7.4. A biztonságos leállítást és a leállított állapotot fenntartó rendszerek mérés- és irányítástechnikája

7.5. A blokkvezénylők, azok kialakítása, a megjelenítők (képernyők) méréstechnikai berendezései

7.6. A biztonsággal összefüggő egyéb méréstechnikai rendszerek, rendszerelemek

7.7. A biztonsággal nem összefüggő irányítástechnikai rendszerek

8. A VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁS RENDSZEREI

8.1. A biztonsági funkciók megvalósításához szükséges villamos energia ellátás tervezési alapja

8.2. A telephelyen kívüli villamos energia ellátás rendszere

8.3. A telephelyen belüli villamos energia ellátás rendszere

8.3.1. Váltakozóáramú energiaellátás

8.3.2. Egyenáramú energiaellátás

8.3.3. A kábelek tűzvédelme

9. KISEGÍTŐ RENDSZEREK

9.1. Fűtőelem tárolás és kezelés

9.1.1. Friss fűtőelem tárolás

9.1.2. Kiégett fűtőelem tárolás

9.1.3. Kiégett fűtőelem tároló medence vizének hűtése és tisztítása

9.1.4. Fűtőelem kezelés

9.2. Vízrendszerek

9.2.1. Biztonsági funkció megvalósításához szükséges hűtővízrendszerek

9.2.2. Sótalanvíz- készítő és -tároló rendszer

9.2.3. Kommunális és egészségügyi vízellátó rendszerek

9.2.4. Kondenzátum tároló rendszer

9.3. Technológiai segédrendszerek

9.3.1. Pótvíz, bórbetápláló és vízüzemi rendszerek

9.3.2. Mintavételi rendszer

9.3.3. Gőzfejlesztő leiszapoló rendszer

9.3.4. Radioaktív leürítések fogadó rendszere

9.3.5. Levegő- és gázrendszerek

9.4. Dieselgenerátor segédrendszerei

9.4.1. Üzemanyag-ellátó rendszer

9.4.2. Hűtővízellátó rendszer

9.4.3. Indító rendszer

9.4.4. Kenőolaj-ellátó rendszer

9.4.5. Szívó- és kipufogó rendszer

9.5. Szellőző- és klímarendszerek

9.5.1. Az ellenőrzött zóna szellőzőrendszerei

9.5.2. A kiégett fűtőelem tároló medence szellőzőrendszere

9.5.3. A folyékony és szilárd radioaktív hulladék kezelés és tárolás szellőzőrendszerei

9.5.4. A biztonságvédelmi rendszerek, rendszerelemek szellőzőrendszerei

9.5.5. A turbinaépület szellőzőrendszere

9.6. Egyéb kiegészítő rendszerek

9.6.1. Tűzvédelmi rendszerek

9.6.2. Kommunikációs és hírközlési rendszerek

9.6.3. Világítási rendszerek

10. GŐZ- ÉS ENERGIAÁTALAKÍTÓ RENDSZEREK

10.1. A turbina és a generátor rendszer

10.2. Frissgőz-rendszer

10.3. Egyéb rendszerek

10.3.1. Turbina kondenzátorok

10.3.2. Kondenzátor vákuum rendszer

10.3.3. Turbina tömszelence rendszer

10.3.4. Kondenzátor hűtővíz rendszer

10.3.5. Főkondenzátum tisztító rendszer

11. RADIOAKTÍV HULLADÉK KEZELÉS

11.1. Kibocsátási források meghatározása

11.2. Folyékony hulladék kezelő rendszerek

11.2.1. A tervezés alapja

11.2.2. A rendszer leírás

11.2.3. Kibocsátási értékek

11.3. Gáznemű hulladék kezelő rendszerek

11.3.1. A tervezés alapja

11.3.2. A rendszer leírás

11.3.3. Kibocsátási értékek

11.4. Szilárd hulladék kezelő rendszerek

11.4.1. A tervezés alapja

11.4.2. A rendszer leírás

11.5. A technológiai rendszerek radioaktivitását és a környezeti kibocsátást figyelő és mintavételező rendszer

11.5.1. A tervezés alapja

11.5.2. A rendszer leírás

11.5.3. Környezeti kibocsátást figyelő és mintavételező rendszer

11.5.4. A technológiai rendszerek radioaktivitását figyelő és mintavételező rendszer

12. SUGÁRVÉDELEM

12.1. Az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint betartásának biztosítása

12.1.1. Vezetői elkötelezettség

12.1.2. Tervezési megfontolások

12.1.3. Üzemeltetési megfontolások

12.2. A radioaktív sugárzás forrásai

12.2.1. Szilárd és folyékony halmazállapotú radioaktív anyagok

12.2.2. Aeroszol és nemesgáz formájú radioaktív anyagok

12.3. A sugárvédelem tervezési követelményei

12.3.1. Tervezési követelmények

12.3.2. Árnyékolások kialakítása

12.3.3. Szellőzés

12.3.4. Telepített sugárzás- és aeroszol figyelő rendszer

12.4. Dózis számítások

12.5. Sugáregészségügyi program

12.5.1. A programot megvalósító szervezet

12.5.2. Berendezések, műszerezés és szolgáltatások

12.5.3. Eljárások, módszerek

13. AZ ÜZEMELTETÉS IRÁNYÍTÁSA

13.1. Szervezeti séma

13.1.1. Vezetőség

13.1.2. A biztonsági követelmények betartását ellenőrző szervezet

13.1.3. Az üzemeltető szervezet

13.1.4. A műszaki háttér szervezet

13.1.5. A személyzettel szemben támasztott követelmények és azok teljesülésének módja

13.2. Képzés

13.2.1. A személyzet képzési programja

13.3. Veszélyhelyzetre való felkészülés

13.3.1. Előzetes terv

13.4. Felülvizsgálatok és auditok

13.4.1. Az üzemeltető szervezet kijelölt szervezete által végzett felülvizsgálat

13.4.2. Az üzemeltető szervezettől független külső szervezet által végzett felülvizsgálat

13.4.3. Felülvizsgálati és audit programok

13.5. Eljárások

13.5.1. Adminisztratív jellegű utasítások

13.5.2. Műszaki jellegű utasítások

13.6. Fizikai védelem

13.6.1. Előzetes terv

14. ÜZEMBE HELYEZÉSI PROGRAM

14.1. Az üzembe helyezési program előzetes terjedelme

14.2. Az üzembe helyezési program kialakításánál felhasználni kívánt tesztelési és üzemeltetési tapasztalatok

14.3. Az üzembe helyezéshez szükséges személyzet biztosításának előzetes terve

14.4. Alapul vett hatósági előírások

14.5. Az üzembe helyezési program előzetes ütemezése

14.6. Az üzemeltetési, üzemzavari és veszélyhelyzeti utasítások előzetes ellenőrzési terve

15. BIZTONSÁGI ELEMZÉSEK

15.1. Normál üzemállapot

15.1.1. A sugárbiztonsági követelmények teljesülése

15.2. Üzemzavari állapot

15.2.1. Tervezési üzemzavarok

15.2.1.1. A kezdeti események

15.2.1.2. Az elemzéseknél használt bemenő adatok, számítógépi programok, a validáltság igazolása, modellezési megfontolások, kezdeti és határfeltételek, elfogadási kritériumok

15.2.1.3. Az elemzések eredményei

15.2.2. Súlyos balesetek

15.2.2.1. A kezdeti események és kategorizálásuk

15.2.2.2. Az elemzéseknél használt bemenő adatok, számítógépi programok, a validáltság igazolása, modellezési megfontolások, kezdeti és határfeltételek, elfogadási kritériumok

15.2.2.3. Az elemzések eredményei

15.2.3. Valószínűségi biztonsági elemzés

15.2.3.1. A kezdeti események

15.2.3.2. Az elemzéseknél használt bemenő adatok, számítógépi programok, a validáltság igazolása, modellezési megfontolások, kezdeti és határfeltételek, elfogadási kritériumok

15.2.3.3. Az elemzések eredményei

15.3. Az atomerőmű tűzkockázati elemzése

16. AZ ÜZEMELTETÉS FELTÉTELEI ÉS KORLÁTAI

16.1. Előzetes Műszaki Üzemeltetési Szabályzat

17. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

17.1. Minőségbiztosítás a tervezés, beruházás és üzembe helyezés alatt

17.1.1 Szervezet

17.1.2. Minőségbiztosítási program

17.1.3. Tervezés ellenőrzés

17.1.4. Beszerzési dokumentáció ellenőrzése

17.1.5. Minőségre ható utasítások, eljárások és sémák

17.1.6. Dokumentáció ellenőrzés

17.1.7. Beszerzett anyag, berendezés és szolgáltatás ellenőrzése

17.1.8. Anyagok, alkatrészek, és komponensek azonosítása és ellenőrzése

17.1.9. Speciális eljárásoknál alkalmazott ellenőrzés

17.1.10. Ellenőrzés

17.1.11. Tesztelés

17.1.12. Mérő- és tesztelő berendezések ellenőrzése

17.1.13. Kezelés, tárolás és szállítás ellenőrzése

17.1.14. Ellenőrzött, tesztelt és üzemképes állapot jelzése

17.1.15. Anyagok, alkatrészek, és komponensek nem megfelelősége

17.1.16. Javító intézkedések

17.1.17. Minőség dokumentumok

17.1.18. Auditok

18. AZ ATOMERŐMŰ ÉS BLOKKJAI MEGSZÜNTETÉSÉNEK ELŐZETES TERVE

2. SZÁMÚ MELLÉKLET

VÉGLEGES BIZTONSÁGI JELENTÉS TARTALMI FELÉPÍTÉSE (A US NRC REG. GUIDE 1.70 REV. 3. ALAPJÁN)

1. BEVEZETÉS ÉS AZ ERŐMŰ ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE

1.1 Az erőmű általános leírása

1.2. Összehasonlító táblázatok

1.2.1. Összevetés hasonló létesítményekkel

1.2.2. Előzetes és végleges információk összehasonlítása

1.3. A létesítésben résztvevők megnevezése

1.4. Egységes jelölési rendszer

1.5. Felhasznált és meghivatkozott dokumentumok jegyzéke

1.6. Rajzok és egyéb részletes információk

1.6.1. Villamos és irányítástechnikai sémák

1.6.2. Csőkapcsolási és műszerezési sémák

1.6.3. Egyéb grafikus információk

1.7. Hatósági előírásoknak való megfelelés

2. A TELEPHELY LEÍRÁSA

2.1. Földrajzi fekvés, a lakosság száma és eloszlása

2.2. A telephely közelében levő ipari, szállításra szolgáló és katonai létesítmények

2.3. Meteorológia

2.4. Hidrológia

2.5. Geológia, szeizmológia és geotechnika

3. RENDSZEREK, RENDSZERELEMEK TERVEZÉSE, TERVEI

3.1. A hatósági előírásoknak való megfelelés

3.2. Rendszerek, rendszerelemek osztályba sorolása

3.2.1. Biztonsági osztályba sorolás

3.2.2. Földrengésállósági osztályba sorolás

3.3. Szélsőséges időjárási körülmények elleni védelem

3.4. Tűz, robbanás és mérgező gázok elleni védelem

3.5. Elárasztás elleni védelem

3.6. Repülő tárgy elleni védelem

3.7. Feltételezett csőtörés hatásaként bekövetkező dinamikus hatás elleni védelem

3.8. Földrengésállóság

3.9. Biztonsági osztályba sorolt építészeti rendszerelemek

3.10. Gépészeti rendszerek és rendszerek, rendszerelemek

3.11. Villamos és irányítástechnikai rendszerek, rendszerelemek

3.12. Gépészeti, villamos és irányítástechnikai, építészeti rendszerelemek minősítése

4. A REAKTOR

4.1. A reaktor ismertetése

4.2. Fűtőelem, szabályzó és biztonságvédelmi rendszer

4.2.1. A tervezés alapja

4.2.2. A fűtőelem, a szabályzó és a biztonságvédelmi rendszer jellemzőinek leírása

4.2.3. A konstrukció értékelése

4.2.4. A fűtőelem, a szabályzó és a biztonságvédelmi rendszer jellemzőinek garantálása érdekében végzendő ellenőrzések

4.3. Nukleáris jellemzők

4.3.1. A tervezés alapja

4.3.2. A nukleáris jellemzők leírása

4.3.3. A nukleáris tervezésnél alkalmazott módszerek

4.3.4. A tervezés alatt bekövetkezett változtatások

4.4. Termohidraulika

4.4.1. A tervezés alapja

4.4.2. A zóna termohidraulikai jellemzői

4.4.3. A reaktor hőhordozó rendszerének termohidraulikai jellemzői

4.4.4. A termohidraulikai jellemzők értékelése

4.4.5. A termohidraulikai jellemzők megfelelőségét igazoló ellenőrzések

4.4.6. A műszerezéssel szembeni követelmények

4.5. Szerkezeti anyagok

4.5.1. A szabályozó és a biztonságvédelmi rendszer működtető szerkezetek anyagai

4.5.2. A reaktor belső szerkezeti elemeinek anyagai

4.6. A reaktivitás szabályozó rendszer működési követelményei

5. A REAKTOR HŐHORDOZÓ RENDSZERE ÉS A KAPCSOLÓDÓ RENDSZEREK

5.1. A rendszer ismertetése

5.2. A reaktor hőhordozó rendszer és a kapcsolódó rendszerek integritása

5.2.1. Túlnyomás elleni védelem

5.2.2. Szerkezeti anyagok

5.2.3. Üzem közbeni vizsgálat

5.2.4. Szivárgás ellenőrzés

5.3. Reaktortartály

5.3.1. Szerkezeti anyagok

5.3.2. Nyomás és hőmérséklet korlátok

5.3.3. Integritás

5.4. Rendszerek, rendszerelemek

5.4.1. Főkeringtető szivattyú

5.4.2. Főkeringtető vezeték

5.4.3. Térfogat- és nyomástartó rendszer

5.4.4. Gőzfejlesztő

5.4.5. Frissgőz és tápvíz rendszer

5.4.6. Remanens hő elvonó rendszer

5.4.7. Víztisztító rendszerek

5.4.8. Üzemi és biztonsági szerelvények, tartó szerkezetek

6. BIZTONSÁGVÉDELMI RENDSZEREK, RENDSZERELEMEK

6.1. Szerkezeti anyagok

6.2. Konténment rendszer

6.3. Zóna üzemzavari hűtőrendszer

6.4. Blokkvezénylői tartózkodást biztosító rendszerek

6.5. Hasadási termékeket ellenőrző és a környezetbe kijutást megakadályozó rendszerek

6.6. Üzemzavari tápvízellátó rendszer

6.7. Egyéb biztonságvédelmi rendszerek

6.8. Biztonságvédelmi rendszerek és rendszerelemek üzem közbeni vizsgálata

7. MÉRÉS- ÉS IRÁNYÍTÁSTECHNIKA

7.1. Biztonsági osztályba sorolt mérés- és irányítástechnikai rendszerek, rendszerelemek és funkcióik

7.2. A reaktor üzemzavari leállító rendszere

7.3. Biztonságvédelmi rendszerek, rendszerelemek mérés- és irányítástechnikája

7.4. A biztonságos leállítást és a leállított állapotot fenntartó rendszerek mérés- és irányítástechnikája

7.5. A blokkvezénylők, azok kialakítása, a megjelenítők (képernyők) méréstechnikai berendezései

7.6. A biztonsággal összefüggő egyéb méréstechnikai berendezések

7.7. A biztonsággal nem összefüggő irányítástechnikai rendszerek

8. A VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁS RENDSZEREI

8.1. A biztonsági funkciók megvalósításához szükséges villamos energia ellátás tervezési alapja

8.2. A telephelyen kívüli villamos energia ellátás rendszere

8.3. A telephelyen belüli villamos energia ellátás rendszere

8.3.1. Váltakozóáramú energiaellátás

8.3.2. Egyenáramú energiaellátás

8.3.3. A kábelek tűzvédelme

9. KISEGÍTŐ RENDSZEREK

9.1. Fűtőelem tárolás és kezelés

9.1.1. Friss fűtőelem tárolás

9.1.2. Kiégett fűtőelem tárolás

9.1.3. Kiégett fűtőelem tároló medence vizének hűtése és tisztítása

9.1.4. Fűtőelem kezelés

9.2. Vízrendszerek

9.2.1. Biztonsági funkció megvalósításához szükséges hűtővízrendszerek

9.2.2. Sótalanvíz készítő és tároló rendszer

9.2.3. Kommunális és egészségügyi vízellátó rendszerek

9.2.4. Kondenzátum tároló rendszer

9.3. Technológiai segédrendszerek

9.3.1. Pótvíz, bórbetápláló és vízüzemi rendszerek

9.3.2. Mintavételi rendszer

9.3.3. Gőzfejlesztő leiszapoló rendszer

9.3.4. Radioaktív leürítések fogadó rendszere

9.3.5. Levegő- és gázrendszerek

9.4. Dieselgenerátor segédrendszerei

9.4.1. Üzemanyag-ellátó rendszer

9.4.2. Hűtővízellátó rendszer

9.4.3. Indító rendszer

9.4.4. Kenőolaj-ellátó rendszer

9.4.5. Szívó- és kipufogó rendszer

9.5. Szellőző- és klímarendszerek

9.5.1. Az ellenőrzött zóna szellőző rendszerei

9.5.2. A kiégett fűtőelem tároló medence szellőző rendszere

9.5.3. A folyékony és szilárd radioaktív hulladék kezelés és tárolás szellőző rendszerei

9.5.4. A biztonságvédelmi rendszerek, rendszerelemek szellőző rendszerei

9.5.5. A turbina épület szellőző rendszere

9.6. Egyéb kiegészítő rendszerek

9.6.1. Tűzvédelmi rendszerek

9.6.2. Kommunikációs és hírközlési rendszerek

9.6.3. Világítási rendszerek

10. GŐZ- ÉS ENERGIAÁTALAKÍTÓ RENDSZEREK

10.1. A turbina és a generátor rendszer

10.2. Frissgőz rendszer

10.3. Egyéb rendszerek

10.3.1. Turbina kondenzátorok

10.3.2. Kondenzátor vákuum rendszer

10.3.3. Turbina tömszelence rendszer

10.3.4. Kondenzátor hűtővíz rendszer

10.3.5. Főkondenzátum tisztító rendszer

11. RADIOAKTÍV HULLADÉK KEZELÉS

11.1. Kibocsátási források meghatározása

11.2. Folyékony hulladék kezelő rendszerek

11.2.1. A tervezés alapja

11.2.2. A rendszer leírás

11.2.3. Kibocsátási értékek

11.3. Gáznemű hulladék kezelő rendszerek

11.3.1. A tervezés alapja

11.3.2. A rendszer leírás

11.3.3. Kibocsátási értékek

11.4. Szilárd hulladék kezelő rendszerek

11.4.1. A tervezés alapja

11.4.2. A rendszer leírás

11.5. A technológiai rendszerek radioaktivitását és a környezeti kibocsátást figyelő és mintavételező rendszer

11.5.1. A tervezés alapja

11.5.2. A rendszer leírás

11.5.3. Környezeti kibocsátást figyelő és mintavételező rendszer

11.5.4. A technológiai rendszerek radioaktivitását figyelő és mintavételező rendszer

12. SUGÁRVÉDELEM

12.1. Az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint betartásának biztosítása

12.1.1. Vezetői elkötelezettség

12.1.2. Tervezési megfontolások

12.1.3. Üzemeltetési megfontolások

12.2. A radioaktív sugárzás forrásai

12.2.1. Szilárd és folyékony halmazállapotú radioaktív anyagok

12.2.2. Aeroszol és nemesgáz formájú radioaktív anyagok

12.3. A sugárvédelem tervezési követelményei

12.3.1. Tervezési követelmények

12.3.2. Árnyékolások kialakítása

12.3.3. Szellőzés

12.3.4. Telepített sugárzás- és aeroszol figyelő rendszer

12.4. Dózis számítások

12.5. Sugáregészségügyi program

12.5.1. A programot megvalósító szervezet

12.5.2. Berendezések, műszerezés és szolgáltatások

12.5.3. Eljárások, módszerek

13. AZ ÜZEMELTETÉS IRÁNYÍTÁSA

13.1. Szervezeti séma

13.1.1. Vezetőség

13.1.2. A biztonsági követelmények betartását ellenőrző szervezet

13.1.3. Az üzemeltető szervezet

13.1.4. A műszaki háttér szervezet

13.1.5. A személyzettel szemben támasztott követelmények és azok teljesülésének módja

13.2. Képzés

13.2.1. A személyzet képzési programja

13.2.2. A személyzet szintentartó képzési programja

13.3. Veszélyhelyzetre való felkészülés

13.3.1. Veszélyhelyzeti intézkedési terv

13.4. Felülvizsgálatok és auditok

13.4.1. Az üzemeltető szervezet kijelölt szervezete által végzett felülvizsgálat

13.4.2. Az üzemeltető szervezettől független külső szervezet által végzett felülvizsgálat

13.4.3. Felülvizsgálati és audit programok

13.5. Eljárások

13.5.1. Adminisztratív jellegű utasítások

13.5.2. Műszaki jellegű utasítások

13.6. Fizikai védelem

13.6.1. A fizikai védelem tényleges megvalósításának ismertetése és értékelése

14. ÜZEMBE HELYEZÉSI PROGRAM

14.1. Az üzembe helyezési program és célkitűzéseinek összefoglalása

14.2. Az üzembe helyezést végző szervezet és személyzet

14.3. Az üzembe helyezési program készítésének szabályozása

14.4. Az üzembe helyezési programok végrehajtásának ellenőrzése

14.5. Az üzembe helyezési programok eredményeinek felülvizsgálata, értékelése és elfogadása

14.6. Az üzembe helyezés dokumentálása

14.7. A hatósági előírások teljesítése

14.8. Az üzembe helyezési program kialakításánál felhasznált, korábban megszerzett tesztelési és üzemeltetési tapasztalatok

14.9. Az üzemeltetési, üzemzavari és veszélyhelyzeti utasítások alkalmasságának ellenőrzése

14.10. Az első fűtőelem berakás és a szabályozott láncreakció első létrehozásának programja

14.11. Az üzembe helyezési program ütemezése

14.12. Az üzembe helyezési programok összefoglaló leírása

15. BIZTONSÁGI ELEMZÉSEK

15.1. Normál üzemállapot

15.1.1. A sugárbiztonsági követelmények teljesülése

15.2. Üzemzavari állapot

15.2.1. Tervezési üzemzavarok

15.2.1.1. A kezdeti események

15.2.1.2. Az elemzéseknél használt bemenő adatok, számítógépi programok, a validáltság igazolása, modellezési megfontolások, kezdeti és határfeltételek, elfogadási kritériumok

15.2.1.3. Az elemzések eredményei

15.2.2. Súlyos balesetek

15.2.2.1. A kezdeti események és kategorizálásuk

15.2.2.2. Az elemzéseknél használt bemenő adatok, számítógépi programok, a validáltság igazolása, modellezési megfontolások, kezdeti és határfeltételek, elfogadási kritériumok

15.2.2.3. Az elemzések eredményei

15.2.3. Valószínűségi biztonsági elemzés

15.2.3.1. A kezdeti események

15.2.3.2. Az elemzéseknél használt bemenő adatok, számítógépi programok, a validáltság igazolása, modellezési megfontolások, kezdeti és határfeltételek, elfogadási kritériumok

15.2.3.3. Az elemzések eredményei

15.3. Az atomerőmű tűzkockázati elemzése

16. AZ ÜZEMELTETÉS FELTÉTELEI ÉS KORLÁTAI

16.1. Javasolt Végleges Műszaki Üzemeltetési Szabályzat

17. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

17.1. Minőségbiztosítás az üzemeltetés alatt

17.1.1. Szervezet

17.1.2. Minőségbiztosítási program

17.1.3. Tervezés ellenőrzés

17.1.4. Beszerzési dokumentáció ellenőrzése

17.1.5. Minőségre ható utasítások, eljárások és sémák

17.1.6. Dokumentáció ellenőrzés

17.1.7. Beszerzett anyag, berendezés és szolgáltatás ellenőrzése

17.1.8. Anyagok, alkatrészek és komponensek azonosítása és ellenőrzése

17.1.9. Speciális eljárásoknál alkalmazott ellenőrzés

17.1.10. Ellenőrzések

17.1.11. Tesztelés

17.1.12. Mérő- és tesztelőberendezések ellenőrzése

17.1.13. Kezelés, tárolás és szállítás ellenőrzése

17.1.14. Ellenőrzött, tesztelt és üzemképes állapot jelzése

17.1.15. Anyagok, alkatrészek és komponensek nem megfelelősége

17.1.16. Javító intézkedések

17.1.17. Minőség dokumentumok

17.1.18. Auditok

18. AZ ATOMERŐMŰ ÉS BLOKKJAI MEGSZÜNTETÉSÉNEK ELŐZETES TERVE

3. SZÁMÚ MELLÉKLET

IDŐSZAKOS BIZTONSÁGI JELENTÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

1. A LÉTESÍTMÉNY TÉNYLEGES MŰSZAKI ÁLLAPOTA

Cél:

A felmérés célja a létesítmény tényleges műszaki állapotának feltárása.

Tartalmi követelmények:

1.1. A telephely leírása.

1.2. Az erőmű biztonsági osztályba sorolt rendszereinek, rendszerelemeinek tételes definiálása, amelyek az időszakos felülvizsgálat terjedelmébe tartoznak.

1.3. Az időszakos felülvizsgálat terjedelmébe tartozó rendszerek, rendszerelemek alábbiakat magába foglaló leírása:

1.3.1. Tervezési alapadatok.

1.3.2. A rendszerek, rendszerelemek működési sémája, feltüntetve a más rendszerekkel való kapcsolatot, a rendszer funkciója ellátásához szükséges elemek felépítésének, működésének ismertetése, a jellemző műszaki paraméterek összefoglalása.

1.3.3. Működés a megvalósítható üzemmódokban, megadva az üzemi paramétereket.

1.3.4. A kapcsolódó automatikus működtetések, irányítástechnikai műszerezés.

1.3.5. Rendszer, rendszerelem üzemképtelenségéből adódó, a blokk üzemét korlátozó feltételek.

1.3.6. Az üzemeltetés kezdete óta végrehajtott biztonságot érintő átalakítások.

1.4. Az időszakos felülvizsgálat terjedelmébe tartozó rendszerek, rendszerelemek funkcióképességének ellenőrzése:

– módszer, gyakoriság,

– az ellenőrzés eredményeinek összefoglalása,

– a funkcionális követelményeknek való megfelelőség értékelése.

1.5. Az időszakos felülvizsgálat terjedelmébe tartozó rendszerek és rendszerelemek állapotellenőrzése:

– módszer, gyakoriság,

– az ellenőrzés eredményeinek összefoglalása, állapotváltozási trendek megadása,

– a jellemző műszaki paraméterekre vonatkozó követelményeknek való megfelelőség értékelése,

– várható élettartam.

1.6. A felülvizsgálat terjedelmébe tartozó rendszerek, rendszerelemek karbantartása:

– módszer, gyakoriság,

– a karbantartás műszaki feltételei,

– a karbantartási tapasztalatok összefoglalása,

– a karbantartás megfelelőségének értékelése.

1.7. A felülvizsgálat terjedelmébe tartozó azon rendszerek, és rendszerelemek feltérképezése, amelyeknél valamilyen fizikai korlát miatt nem lehet a tényleges műszaki állapotról bizonyosságot kapni, a hiányosság biztonsági vonzatainak feltárása és értékelése.

1.8. A ,,Létesítmény tényleges műszaki állapota'' terület összefoglaló értékelése, a szükséges javító intézkedések ismertetése a prioritások figyelembevételével.

2. A RENDSZERELEMEK MINŐSÍTÉSE

Cél:

A biztonsági osztályba sorolt rendszerelemek minősítettségének és minősítésének felülvizsgálata, a szükséges újraminősítések elvégzése. A rendszerelemek minősített állapotának fenntartását biztosító program létének és megfelelőségének ellenőrzése.

Tartalmi követelmények:

2.1. A minősítettség aktuális állapotának feltárása.

2.1.1. A létesítmény tervezésekor figyelembe vett, illetve a korszerű előírások közötti különbségek feltárása.

2.1.2. A rendszerelemek minősített állapotával kapcsolatos dokumentációs helyzet általános bemutatása és a dokumentációk alkalmazhatóságának értékelése.

2.1.3. A minősítések során figyelembe vett adatok.

2.1.4. Dokumentált minősítéssel rendelkező rendszerelemek listája.

2.1.5. A minősített állapot fenntartására irányuló jelenlegi gyakorlat bemutatása.

2.1.6. Az aktuális helyzet értékelése a korszerű előírások tükrében, javító intézkedések és azok prioritásának megállapítása.

2.2. A rendszerelemek megfelelő minősítettségének vizsgálata.

2.2.1. A felülvizsgálat során felhasznált adatok ismertetése.

2.2.1.1. A minősítéshez szükséges tervezési adatok meghatározása és felülvizsgálata.

2.2.1.2. A meglévő minősítési dokumentumok felülvizsgálatának szempontjai, módszere és eredménye.

2.2.1.3. A minősítettséget alátámasztó vagy megkérdőjelező minden egyéb dokumentum.

2.2.2. A rendelkezésre álló adatok alapján a megfelelő minősítettség értékelésének ismertetése.

2.2.2.1. A minősítettség megfelelőségének kategorizálása.

2.2.2.2. A minősített állapot fenntartásához szükséges intézkedések megfogalmazása.

2.2.2.3. A minősítésnél feltárt hiányosságok ismertetése, értékelése és azok megszüntetésére vonatkozó javaslatok ismertetése.

2.2.3. A szükséges javító intézkedések prioritásának meghatározása.

2.3. Az elért minősítettségi szint fenntartásához szükséges program.

2.3.1. A programot működtető szervezeti egység bemutatása és illeszkedése az erőmű szervezeti struktúrájába.

2.3.2. A program legfontosabb elemeinek és alkalmazási területének ismertetése, a program keretében végzendő tevékenységeket szabályozó eljárások rendszere és összefoglaló bemutatása.

2.3.3. A program hatékonyság értékelő módszer bemutatása.

2.4. A ,,Rendszerelemek minősítése'' terület összefoglaló értékelése, a szükséges javító intézkedések ismertetése a prioritások figyelembevételével.

3. BIZTONSÁGI ELEMZÉSEK

Cél:

Annak vizsgálata, hogy a létező biztonsági elemzéseknek milyen hiányosságai vannak, milyen mértékig maradnak érvényben a létesítmény tényleges, illetve az élettartam végére becsült műszaki állapotában a ténylegesen használt fűtőelemek és átrakási stratégia esetén, a legújabb elemzési módszerek, korszerű biztonsági előírások és a nemzetközi gyakorlat felhasználásával végzett elemzések tükrében.

Tartalmi követelmények:

3.1. A biztonsági jelentés üzemzavari analízisek fejezetében elemzettek felülvizsgálata.

3.1.1. A figyelembe vett kezdeti események teljességének, az analízisek terjedelmének elemzése és értékelése.

3.1.2. Az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében végzett analíziseknél alkalmazott adatok, számítógépi programok, modellezési megfontolások, kezdeti és határfeltételek, elfogadási kritériumok összefoglalása, validáltság igazolása.

3.1.3. A korszerű nemzetközi követelményekkel összhangban levő kezdeti eseményekből kiinduló analízisek eredményei.

3.1.4. A korábbi biztonsági elemzésekben szereplő, az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében megismételt analízisek eredményei alapján a blokk biztonságára vonatkozó megállapítások értékelése.

3.1.5. Kis teljesítmény, leállítás és lehűtés alatti, illetve leállított és lehűtött reaktor melletti kezdeti eseményeken alapuló elemzések és azok eredményei.

3.1.6. A korszerű nemzetközi követelményekkel összhangban levő tervezési üzemzavarok eredményei alapján a blokk biztonságának értékelése, javaslat a szükséges javító intézkedések körére és ütemezésére.

3.2. Specifikus tervezési elvek teljesülésének vizsgálata.

3.2.1. Egyszeres meghibásodási kritériumnak való megfelelőség vizsgálata.

3.2.2. Közös okú meghibásodások elemzése.

3.2.3. A létesítményre ható külső tényezők hatásának vizsgálata.

3.2.4. A vizsgálatokba bevont kezdeti események köre, a vizsgálati eljárás, a vizsgálathoz szükséges adatok, számítógépes programok, modellezési megfontolások, kezdeti és határfeltételek, elfogadási kritériumok összefoglalása, a validáltság igazolása.

3.2.5. A vizsgálatba bevont specifikus tervezési elvek vizsgálati eredményeinek értékelése, és javaslat a szükséges javító intézkedések körére, ütemezésére.

3.3. Specifikus biztonsági funkciók teljesülésének vizsgálata.

3.4. Tűzkockázati elemzés.

3.5. 1. szintű valószínűségi biztonsági elemzések.

3.6. Súlyos balesetek elemzése.

3.7. A ,,Biztonsági elemzések'' terület összefoglaló értékelése, a szükséges javító intézkedések ismertetése a prioritások figyelembevételével.

4. ÖREGEDÉS

Cél:

Az atomerőműben alkalmazott szerkezeti anyagok tulajdonságainak idő- és környezetfüggő megváltozásából adódó rendszer, rendszerelem szintű öregedési folyamatok kezelésére irányuló szisztematikus tevékenység értékelése és e tevekénység célkitűzéseinek, irányelveinek felülvizsgálata.

Tartalmi követelmények:

4.1. Az öregedés kezelési tevékenység bemutatása.

4.1.1. Az öregedés kezelés koncepciója.

4.1.2. Az öregedés kezelő programot működtető szervezet felépítése, feladatai és hatásköre, helye az üzemeltető szervezet struktúrájában, kapcsolódása az öregedés kezelő program végrehajtásában részt vevő egyéb szervezetekkel.

4.1.3. Az öregedés kezelési tevékenység terjedelme.

4.1.4. Üzemellenőrzési, állapotfelügyeleti tevékenység.

4.2. Az öregedés folyamatainak megismerésére irányuló szisztematikus tevékenység bemutatása.

4.2.1. Műszaki elemzések, szilárdsági számítások.

4.2.2. Anyagvizsgálati tevékenység.

4.2.3. Az öregedés folyamatainak megértése és kezelése céljából az atomerőműben folyó tevékenység ismertetése.

4.3. Az öregedés kezelő program hatálya alá tartozó rendszerek, rendszerelemek állapotát, maradék élettartamát jellemző tulajdonságait szisztematikusan monitorozó és diagnosztizáló rendszer bemutatása.

4.4. Be kell mutatni az öregedés kezeléséből származó tapasztalatok hasznosításának, érvényesítésének mechanizmusát az atomerőmű üzemeltetési, karbantartási és felülvizsgálati eljárásainak megalkotásában, felülvizsgálatában.

4.5. Az öregedés kezelő program hatálya alá tartozó rendszerekkel, rendszerelemekkel kapcsolatos információk tárolását, az öregedés kezelési tevékenység optimalizálását és koordinálását támogató adatbázis bemutatása.

4.6. Tartalék készletezés bemutatása.

4.7. Az öregedés kezelő programot működtető szervezet és a saját üzemi tapasztalatokat hasznosító szervezet kapcsolatának, az öregedés kezelésből származó tapasztalatok visszacsatolásának bemutatása.

4.8. Az ,,Öregedés kezelés'' területén az üzemeltető által végzett tevékenység összefoglaló értékelése.

5. A BIZTONSÁGOS ÜZEMELTETÉS JELLEMZŐI ÉS A SAJÁT ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK HASZNOSÍTÁSA

Cél:

Az erőmű működését jellemző biztonsági mutatók, gyűjtésére, elemzésére, értékelésére és a felhalmozódó tanulságok hasznosítására irányuló szisztematikus tevékenység értékelése, a biztonságos üzemeltetési jellemzők trendjének, abszolút értékének felülvizsgálata.

Tartalmi követelmények:

5.1. A biztonsági mutatók, tapasztalatok gyűjtési, elemzési, értékelési és hasznosítási rendszerének bemutatása.

5.1.1. A biztonsági mutatók körének, az üzemeltetési tapasztalatok forrásainak ismertetése.

5.1.2. A biztonsági mutatók, tapasztalatok gyűjtési rendszerének, az adatgyűjtést végző szervezet(ek)nek, az adattovábbítás csatornáinak, az adatfeldolgozás folyamatának és módszerének és a feldolgozott adatoknak mint üzemeltetési tapasztalatok hasznosítási folyamatának, szempontjainak összefoglalása és értékelése. Be kell mutatni, hogy biztosítottak az adatgyűjtő rendszer hosszú távú működésének, fenntartásának mind szervezeti, mind tárgyi feltételei.

5.1.3. A biztonsági mutatók feldolgozása eredményeként, illetve a hasznosítandónak ítélt üzemviteli tapasztalatok alapján szükséges javító intézkedések megfogalmazása, jóváhagyása, bevezetése és a bevezetett intézkedések hatékonysága ellenőrzési módjának bemutatása és értékelése. Ismertetni kell az üzemeltetési tapasztalatok hasznosításának egyéb módjait is. Ki kell térni továbbá a megszerzett tapasztalatok terjesztésének ismertetésére is.

5.1.4. A biztonsági mutatók gyűjtésére, feldolgozására, vizsgálatára és hasznosítására, továbbá az üzemeltetésből származó tapasztalatok hasznosítására szolgáló rendszer felügyeletét ellátó szervezet bemutatása.

5.2. A Biztonsági mutatók elemzése.

5.2.1. A biztonságot érintő események.

5.2.2. A biztonsági rendszerek, rendszerelemek rendelkezésre állása.

5.2.3. A védelmi gátak integritása.

5.2.4. Az üzemeltető személyzet sugárterhelése, sugárzási viszonyok a létesítményben.

5.2.5. A környezeti hatások.

5.3. Az üzemeltetési mutatók és tapasztalatok alapján kezdeményezett, már megvalósított vagy megvalósítás alatt álló intézkedések bemutatása és hatékonyságuk értékelése.

5.4. A ,,Biztonságos üzemeltetés jellemzői és a saját üzemeltetési tapasztalatok hasznosítása'' területen végzett üzemeltetői tevékenység összefoglaló értékelése.

6. MÁS LÉTESÍTMÉNYEKBŐL SZÁRMAZÓ ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK ÉS KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSA

Cél:

Más létesítményekben előálló üzemviteli tapasztalatok és a biztonsággal kapcsolatos kutatás-fejlesztés eredményeinek gyűjtésére, értékelésére és hasznosítására irányuló szisztematikus tevékenység vizsgálata és értékelése.

Tartalmi követelmények:

6.1. Más létesítményekből származó tapasztalatok gyűjtési, elemzési, értékelési és hasznosítási rendszerének bemutatása.

6.1.1. Az üzemeltetési tapasztalatok forrásai.

6.1.2. Az üzemeltetési tapasztalatok feldolgozása.

6.1.3. Az üzemeltetési tapasztalatok hasznosításának módja.

6.1.4. A más létesítményekből származó tapasztalatokat hasznosító rendszer felügyeletét ellátó szervezet és a felügyelet módjának ismertetése és értékelése.

6.1.5. Hasznosított tapasztalatok.

6.2. A kutatás-fejlesztési eredmények gyűjtési, elemzési, értékelési és hasznosítási rendszerének bemutatása.

6.2.1. A kutatás-fejlesztési megbízások kezdeményezése.

6.2.2. A kutatás-fejlesztési eredmények feldolgozása.

6.2.3. A kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításának módja.

6.2.4. A kutatás-fejlesztési eredményeket hasznosító rendszer felügyeletét ellátó szervezet és a felügyelet módjának ismertetése és értékelése.

6.2.5. Hasznosított kutatás-fejlesztési eredmények.

6.3. ,,Más létesítményekből származó üzemeltetési tapasztalatok és a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosítása'' területen kifejtett tevékenység összefoglaló értékelése.

7. ELJÁRÁSOK

Cél:

Az atomerőmű biztonságára kiható tevékenységek (üzemeltetés, karbantartás, ellenőrzés, átalakítás stb.) szabályozására bevezetett eljárások, illetve az eljárások kezelésével kapcsolatos adminisztratív tevékenységek megfelelőségének vizsgálata és értékelése.

Tartalmi követelmények:

7.1. Eljárásokhoz kötött tevékenységek ismertetése, és az eljárások hierarchiájának, körének bemutatása.

7.1.1. Az eljárás készítés szabályozásának ismertetése:

– kidolgozás,

– jóváhagyás,

– érvénybe léptetés.

7.2. Az eljárás felülvizsgálat szabályozásának ismertetése.

7.3. Az eljárás módosítás szabályozásának ismertetése.

7.4. Az eljárás visszavonás szabályozásának ismertetése.

7.5. Az eljárásokban az üzemeltetés megkezdése óta végrehajtott jelentős változtatások ismertetése, a változtatás indokának és eredményességének bemutatásával.

7.6. Az eljárásokkal kapcsolatosan végzett nemzetközi vizsgálatok (OSART, WANO stb.) eredményei, az előirányzott javító intézkedések és az intézkedések megvalósításának helyzete.

7.7. Az ,,eljárások'' terület összefoglaló értékelése, a szükséges javító intézkedések ismertetése a prioritások figyelembevételével.

8. SZERVEZETI ÉS ADMINISZTRATÍV TÉNYEZŐK

Cél:

Elemezni és értékelni kell az atomerőművet üzemeltető szervezet felépítését és működtetését, a szervezeti feltételek színvonalának megítélése érdekében.

Tartalmi követelmények:

8.1. Az üzemeltető szervezet és felépítése.

8.1.1. Be kell mutatni az atomerőművet üzemeltető szervezet és a tulajdonosi jogok gyakorlójának kapcsolatát és viszonyát, ismertetni kell az üzemeltetés stratégiáját meghatározó, befolyásoló döntések meghozatalának mechanizmusát.

8.1.2. Ismertetni kell az atomerőmű szervezeti felépítésének kialakításánál követett általános szervezési és szervezetépítési elveket és követelményeket.

8.1.3. Vizsgálni kell a munkakörök szerepét, felelősségét a biztonság megvalósításában, a munkaköröket betöltő dolgozók közötti információs csatornákat, az egyén lehetőségeit a biztonság növelésével kapcsolatban. Be kell mutatni a személyi felelősség hatását a szervezetre.

8.1.4. Be kell mutatni, hogy az üzemeltető személyzet személyi összetételében, munkaköreiben és munkaeszközeiben az elvárásoknak megfelel.

8.1.5. Be kell mutatni a külső (nemzetközi, társadalmi, hatósági) szervezetekkel való kapcsolatok fenntartásával foglalkozó szervezet felépítését, működését.

8.2. Az atomerőmű biztonsága.

8.2.1. Ismertetni kell az üzemeltető szervezet biztonsági politikájával és célkitűzéseivel összhangban álló, a biztonság prioritását hangsúlyozó általános vezető elveket.

8.2.2. Be kell mutatni az üzemeltető szervezet biztonságpolitikai irányelveit, biztonságpolitikai nyilatkozatát és a biztonságpolitikai nyilatkozat üzemeltető szervezeten belüli terjesztésének, megismertetésének és elfogadtatásának módját.

8.3. Minőségbiztosítás és egyéb kapcsolódó tényezők.

8.3.1. Be kell mutatni a belső ellenőrzés termeléstől független rendszerét és a belső ellenőrzés rendszerét működtető szervezetet.

8.3.2. Be kell mutatni, hogy a szervezeti és adminisztrációs tevékenységekben jellemző a szigorú minőségbiztosítási követelmények megléte és betartása.

8.3.3. Be kell mutatni az elmúlt biztonsági felülvizsgálat óta történt szervezeti és adminisztratív változásokat, meg kell határozni ezek okát, mérlegelni kell a hatásukat.

8.4. Biztonsági kultúra.

8.4.1. Be kell mutatni az üzemeltető szervezetnél a biztonsági kultúra színvonalának rendszeres értékelésére szolgáló eljárást, mely a fejlesztési irányok meghatározását is biztosítja.

8.5. A ,,Szervezeti és adminisztratív tényezők'' terület összefoglaló értékelése, a szükséges javító intézkedések ismertetése a prioritások figyelembevételével.

9. EMBERI TÉNYEZŐ

Cél:

A vizsgálat célja az emberi tevékenység biztonságra gyakorolt hatásának elemzése.

Tartalmi követelmények.

9.1. Az emberi tényező kezelése.

9.1.1. Az emberi tevékenység kiemelt fontosságának szemléltetése és annak igazolása szükséges, hogy az atomerőműben az emberi tényező kezelése a korszerű nemzetközi gyakorlatnak megfelelő színvonalon történik, és ily módon nem válik a kockázatot feleslegesen növelő tényezővé. Be kell mutatni az alábbiakat:

9.1.1.1. A személyek, a vezetők és a külső munkavállalók feladat- és felelősségi körei világosan és egyértelműen, megfelelő részletességgel kerültek meghatározásra és dokumentálásra, hogy a kompetencia határok élesek és a felelősség még a kényes kérdésekben is megállapítható.

9.1.1.2. A személyzet, a vezetők és a külső munkavállalók esetében a biztonsági kultúra színvonalának rendszeres értékelésére szolgáló eljárást, mely a fejlesztési irányok meghatározását is biztosítja.

9.1.1.3. A hibák feltárását és kijavítását ösztönző, illetve az ismétlődő hiányosságokat és nagyfokú pontatlanságokat szankcionáló általános vezetői elveket.

9.1.1.4. A biztonság szempontjából kiemelten kezelendő munkaterületeken az ember-gép kapcsolat összefüggéseit, rendszerek, rendszerelemek esetében a biztonsági és ergonómiai szempontokat. Az ember-gép kapcsolat összefüggései és a biztonsági-ergonómiai szempontok figyelembevételre kerülnek új rendszerek, rendszerelemek tervezésénél, valamint, hogy a korábban létesített rendszereknél, rendszerelemeknél az ésszerűség határain belül érvényesítésre kerültek.

9.1.1.5. A biztonság szempontjából fontos információk üzemeltető szervezeten belüli áramlásának vertikális és horizontális rendszerét, az információ ellenőrzését, fogadásának és továbbításának nyilvántartását.

9.1.1.6. A személyzet beosztásának, az egyenletes munka- és sugárterhelés tervezésének általános elveit, a munka- és sugárterhelés nyilvántartásának rendszerét.

9.2. A munkaerő alkalmassága.

9.2.1. A személyzet és a vezetők alkalmasságának megítélésére szolgáló eljárások bemutatása.

9.3. A munkaerő képzése.

9.3.1. Az üzemeltető szervezetnél működtetett oktatási program bemutatása.

9.4. Az ,,Emberi tényező'' terület összefoglaló értékelése, a szükséges javító intézkedések ismertetése a prioritások figyelembevételével.

4. SZÁMÚ MELLÉKLET

JELENTÉSKÖTELES ESEMÉNYKÉNT KEZELENDŐ HELYZETEK

1. NUKLEÁRIS VESZÉLYHELYZET

1.1. Az erőműben rendkívüli üzemeltetési állapotot hirdettek ki.

2. AZ ÜZEMELTETÉSI FELTÉTELEKKEL ÉS KORLÁTOKKAL KAPCSOLATOS ESEMÉNYEK

2.1. Az atomerőművi blokkot a Hatóság által jóváhagyott üzemeltetési feltételektől és korlátoktól eltérő üzemállapotban üzemeltetik, vagy üzemeltették.

2.2. Az atomerőművi blokk teljesítményét csökkenteni kellett az érvényes üzemeltetési feltételek és korlátok előírásainak megfelelően.

2.3. Az atomerőművi blokk olyan üzemállapotba került, hogy az üzemeltetési feltételként és korlátként definiált fűtőelem hermetikussági, illetve a primerkör integritási határértéket az érintett paraméter elérte.

3. AZ ALAPVETŐ BIZTONSÁGI FUNKCIÓ MŰKÖDÉSBE LÉPÉSÉT IGÉNYLŐ ESEMÉNYEK

3.1. Az esemény alapvető biztonsági funkciót ellátó rendszer működésbe lépését eredményezte.

3.2. A reaktor védelmi rendszer, zóna üzemzavari hűtőrendszer, konténment hermetizáló rendszer, üzemzavari tápvízellátó rendszer működést követően a technológia bizonyos részeinek – a konténment hermetizáláshoz nem szükséges – automatikus leválasztását biztosító rendszer működésbe lépése.

3.3. Az érvényes üzemeltetési feltételként és korlátként definiált határértéket elérése mellett a tervezés során feltételezett automatikus védelmi működés nem, illetve nem a feltételezettek szerint hajtódott végre.

4. BIZTONSÁGI OSZTÁLYBA SOROLT RENDSZER, RENDSZERELEM KÁROSODÁSÁT, MEGHIBÁSODÁSÁT EREDMÉNYEZŐ ESEMÉNY

4.1. A reaktor hűtőközegének olyan mértékű aktivitás növekedése, amely fűtőelem inhermetikussá válását jelzi. A primerköri csővezeték és a konténment olyan mértékű tömörtelensége vagy degradálódása, amely meghaladja az üzemeltetési feltételekben és korlátokban rögzített értéket, illetve a szilárdsági követelményeket.

4.2. Biztonsági funkcióknak a tervezés, illetve az üzemeltetési feltételek és korlátok megalapozása során feltételezettek szerinti működését megakadályozó rendszer, rendszerelem meghibásodást, vagy funkcionális hiányosságot, technológiai, villamos és irányítástechnikai rendszerek, rendszerelemek hibás kapcsolódását, előírások nem megfelelőségét, vagy egyéb hasonló körülményt tártak fel.

4.3. Biztonsági funkció megvalósítására alkalmazott rendszernél, rendszerelemnél ismétlődő meghibásodást észleltek, annak ellenére, hogy korábban javító intézkedéseket irányoztak elő.

4.4. Az atomerőművi blokk épületein belül, illetve az erőművi technológiai rendszereiben vagy rendszerelemeiben olyan körülmények létrejötte, amelyek valamely biztonsági funkció megvalósulását megakadályozzák, vagy megakadályozhatják.

5. A BIZTONSÁGI ELEMZÉSEKBEN FELTÁRT HIÁNYOSSÁGOK

5.1. A reaktor sokszorozási tényezője több mint 1%-kal eltér a feltételezettől, továbbá a reaktor vagy az azon kívül tárolt fűtőelemek nem tervezett kritikusságának lehetőségét állapították meg.

5.2. Az atomerőművi blokk biztonsági elemzésében, az elemzések módszerében és bemenő adataiban, továbbá az üzemeltetés feltételeinek és korlátainak megalapozásánál figyelembe vett feltételezésekben hibát fedeztek fel, és feltételezhető, hogy a reaktorblokk üzemeltetése nem olyan biztonságos, mint azt korábban feltételezték.

6. A SUGÁRBIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS ESEMÉNYEK

6.1. Radioaktív anyagok ellenőrizetlen kibocsátása telephelyen belülre, amelynek eredményeként számottevően megnőtt a levegőben levő radioaktív anyagok mennyisége, a felületi szennyeződés és az érintett helyiségekben a sugárzási szint.

6.2. Személyzet nem tervezett mértékű sugárterhelése.

6.3. Radioaktív anyag telephelyen kívülre történő nem tervezett vagy az üzemeltetési feltételekben és korlátokban megfogalmazott mértéket meghaladó kibocsátása.

7. KÜLSŐ ESEMÉNYEK

7.1. Természeti csapás vagy egyéb külső fenyegetés, amely következtében az atomerőművi blokk vagy blokkok teljesítményét csökkenteni kell, illetve egyéb védelmi jellegű intézkedést kell végrehajtani.

7.2. Az atomerőművi blokkon vagy blokkokon tűz, robbanás történt.

7.3. Az erőmű vagy atomerőművi blokk leszakadása az országos hálózatról és ennek eredményeként a villamos energia ellátás a telephelyen létesített üzemzavari energia ellátó rendszerrel történik.

8. EGYÉB ESEMÉNYEK

8.1. Fűtőelem-kezelés során bekövetkezett esemény, amely fűtőelem-sérüléshez vezetett vagy vezethetett volna, illetve minden olyan esemény, amelynek során a fűtőelemek épsége veszélyeztetve volt.

8.2. Teljesítménycsökkenéssel járó tranziensek.

8.3. Az atomerőmű vagy atomerőművi blokk biztonságát érintő fenyegetés vagy szándékos károkozás történt, a fizikai védelemben jelentős hiányosságot fedeztek fel.

8.4. Fűtőelemhiány felfedezése, illetve egyéb okok miatt feltételezhető, hogy fűtőelem eltűnt.

9. BIZTONSÁGI OSZTÁLYBA SOROLT NYOMÁSTARTÓ EDÉNYEKKEL ÉS CSŐVEZETÉKEKKEL KAPCSOLATOS ESEMÉNYEK

9.1. Nyomástartó edény, csővezeték meghibásodása vagy a tervszerű állapottól való eltérése következett be, amely lehet: szivárgás, maradó alakváltozás (kidudorodás, horpadás stb.), repedés, lyukadás, erózió vagy korrózió miatti falvastagság csökkenés a tervezett érték alá, a berendezések anyagában bekövetkezett káros változás (öregedés, ridegedés, folyás stb.) tartószerkezetek károsodása, szakszerűtlen javítás és minden olyan esemény, amelyek a berendezés biztonságos használatát veszélyezteti.

9.2. Nyomástartó edényt, csővezetéket az engedélyezett értékeket meghaladó paraméterekkel üzemeltettek.

9.3. Biztonsági osztályba sorolt nyomástartó edényeken és csővezetékeken lévő biztonsági szerelvény, jelző-, mérő- és ellenőrzőműszerek meghibásodása vagy korlátozott működőképessége állt elő, és minden olyan esemény, amelyek a berendezés biztonságos használatát veszélyeztetik.

MEGHATÁROZÁSOK

A Szabályzatban alkalmazott meghatározások az általános ipari és az államigazgatási gyakorlatban elfogadott módon értelmezendők. A nukleáris ipari gyakorlatban használatos egyedi szakkifejezések, megnevezések definíciói a következők:

Átalakítás

Átalakítás a nukleáris létesítménnyel, annak rendszereivel, rendszerelemeivel kapcsolatos minden olyan változtatás, amely eredményeként az átalakítást megelőzően érvényes dokumentációban rögzítettektől az új állapot eltér, függetlenül attól, hogy a létesítmény létesítés, üzembe helyezés alatt van, vagy már üzemel.

Atomerőmű

Olyan energiaátalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció felhasználásával villamos energiát termel.

Baleset

A tervezési alapot meghaladó üzemzavar, azaz baleset, az az igen kis valószínűségű esemény, amely során az előírt határértéket meghaladó radioaktív anyag kerülhet a környezetbe. A baleset fogalmán belül külön kategóriát alkotnak az olyan hipotetikus események, az úgynevezett súlyos balesetek, amelyek a radioaktív kibocsátás szempontjából a legsúlyosabb következményekkel járhatnak.

Biztonság

A nukleáris létesítmény azon minőségi sajátossága, amely műszaki és szervezési megoldások alkalmazásával kizárja a radioaktív sugárzás nem kívánt hatásai által az emberi élet, a jelenlegi és a jövő nemzedék egészségének, életfeltételeinek, valamint a környezet és az anyagi javak társadalmilag és egyben nemzetközileg elfogadott kockázati szinten felül veszélyeztetését.

Biztonsági elemzés

Vizsgálatok annak eldöntése céljából, hogy egy nukleáris létesítmény rendszereinek, rendszerelemeinek biztonsága megfelelő szintű vagy sem.

Biztonsági funkció

Üzemzavar vagy baleset kialakulásának megelőzésére vagy következményeinek korlátozására előirányzott funkció.

Biztonsági jelentés

A nukleáris létesítmény létesítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez kapcsolódó engedélyezéshez szükséges, a biztonsággal összefüggő információkat összefoglaló és értékelő dokumentum.

Biztonsági követelmények

A nukleáris létesítmény adott szintű biztonságának eléréséhez szükséges feltételek összessége.

Biztonsági kultúra

A szervezetek és egyének azon tulajdonságainak, tevékenységeinek összessége, amelyek a biztonsággal kapcsolatos kérdések mindenekfeletti elsőbbségét és jelentőségüknek megfelelő kezelését biztosítja.

Biztonsági osztályba sorolás

A nukleáris létesítmények rendszereinek és rendszerelemeinek olyan kategorizálása, amely a létesítmény biztonsága megvalósításában betöltött fontosságukat tükrözi.

Biztonsági rendszer, rendszerelem

A nukleáris létesítmény biztonsági osztályba sorolt rendszere vagy rendszereleme.

Biztonságot érintő esemény

Nukleáris létesítményben bármilyen okból bekövetkező olyan esemény, amely akár a létesítmény biztonságát – ténylegesen vagy potenciálisan – kedvezőtlenül befolyásolja, akár a személyzet vagy a lakosság nem tervezett sugárterhelését, továbbá radioaktív anyag környezetbe kikerülését eredményezi, vagy eredményezheti.

Biztonságvédelmi rendszer

Azok a biztonsági rendszerek, amelyek valamely normál üzemi rendszer, rendszerelem meghibásodása esetén, a normál üzemi rendszertől, rendszerelemtől függetlenül képesek az atomreaktor leállítására és szubkritikus állapotban tartására, az atomreaktor remanens hőjének elvitelére, a radioaktív anyagok környezetbe kikerülésének megakadályozására, a bekövetkezett üzemzavarok vagy balesetek következményeinek korlátozására.

Dózis

A radioaktív sugárzás útján terjedő energiának az adott közegben elnyelt mennyisége.

Egyszeres meghibásodás

Valamely rendszer, rendszerelem olyan véletlenszerű, egyetlen hibából eredő meghibásodása, amely a rendszer vagy rendszerelem funkciójának elvesztését eredményezi. A meghibásodás következményeként fellépő egyéb meghibásodásokat az egyszeres meghibásodás részeként kell kezelni.

Egyszeres meghibásodási kritérium

Valamely rendszer vagy rendszerelem akkor elégíti ki az egyszeres meghibásodás kritériumát, ha a rendszer vagy rendszerelem teljesíteni tudja funkcióját egyetlen véletlenszerű meghibásodás esetén. Az egyetlen hiba eredményeként fellépő további hibák az egyedi hiba részeként kezelendők.

Élettartam

Rendszerek, rendszerelemek üzemszerű, jóváhagyott kockázati szintet nem meghaladó alkalmazhatóságának időtartamban vagy működési számban meghatározott mértéke.

Ellenőrzött zóna

A radioaktív sugárzás, illetve szennyeződés terjedésének megakadályozása és terjedésének korlátozása céljából a nukleáris létesítmény különböző kategóriákba sorolt helyiségeinek és területeinek összessége.

Engedélyes

Az atomenergia alkalmazói közül, aki Hatósági engedéllyel engedélyköteles tevékenységet folytat.

Főjavítás

Atomerőművi blokk esetében az üzemszerű fűtőelem cserével összekötött tervszerű karbantartási és javítási tevékenységek összessége.

Fűtőelem

Atomreaktor üzemanyaga, amely nukleáris anyagot tartalmaz.

Hatóság

Engedélyezésre és/vagy ellenőrzésre felhatalmazott, az engedélyestől független nemzeti szervezet. A Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban a ,,Hatóság'' megnevezésen az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságát kell érteni, míg a ,,hatóság'' megnevezés általános értelemben használt.

Kezdeti esemény

A tervezett üzemi állapotoktól eltérést eredményező olyan esemény, amely a létesítményen belüli műszaki okok, a személyzet beavatkozása vagy a külső környezetből eredő mesterséges vagy természetes eredetű hatás következtében jön létre, és várható üzemi eseményekhez, tervezési üzemzavarokhoz vagy balesethez vezethet.

Kisjavítás

Fűtőelem csere nélküli javítási és karbantartási tevékenységek.

Kockázat, kockázati szint

Valamely veszélyes tevékenység lehetséges következményeinek és azok bekövetkezési gyakoriságának szorzata.

Konténment

A reaktort és annak közvetlenül kapcsolódó rendszereit, rendszerelemeit körülvevő építmény, amelynek az a funkciója, hogy bármely tervezett üzemállapot esetén megakadályozza a radioaktív anyagok kikerülését a környezetbe.

Leszerelés

A nukleáris létesítmény egészének, rendszerei, rendszerelemei döntő részének végleges leállítását, nukleáris üzemanyag, illetve egyéb tárolt radioaktív anyagok eltávolítást, továbbá a védett megőrzési időszakot követő tevékenység, amelynek célja a telephely korlátlan felhasználásra történő felszabadítása.

Létesítmény

Adott feladat ellátására szolgáló rendszerek és rendszerelemek összessége, amelyek a létesítmény feladatának teljesítéséhez szükséges funkciók és részfunkciók megvalósítását biztosítják.

Megszüntetés

Nukleáris létesítmény végleges üzemen kívül helyezését és leszerelését magába foglaló folyamat.

Minőségbiztosítás

Mindazon előre tervezett, szisztematikus tevékenységek rendszere, amelyek kellő biztosítékot nyújtanak arra, hogy a terv, gyártmány és tevékenység kielégíti a vele szemben támasztott követelményeket.

Minősítés

Szervezetek, személyek és/vagy eszközök alkalmasságának elbírálása a nukleáris létesítmény biztonságát érintő tevékenységek elvégzésére, funkciók betöltésére történő jóváhagyást tartalmazó döntés megalapozása céljából.

Műszaki sugárvédelem

A műszaki sugárvédelem azon műszaki intézkedések összessége, amelyek arra irányulnak, hogy a nukleáris létesítményben munkát végzőknek, illetve a lakosságnak a létesítmény üzemeltetéséből származó sugárterhelése ne haladja meg a hatályos előírásokban meghatározott értéket, és melyekkel a sugárterhelés mindenkor az ésszerűen legalacsonyabb szinten tartható, továbbá a radioaktív hulladék keletkezése a gyakorlatilag lehetséges legkisebb mértékű lesz.

A Hatóság műszaki sugárvédelmi engedélyezési és ellenőrzési tevékenységének hatálya kiterjed:

a) a nukleáris létesítmény működésével kapcsolatos azon berendezésekre, amelyek által keltett sugárzási tér, vagy amelyekből kijutó radioaktív anyag mint forrástag potenciális vagy tényleges sugárveszélyt jelent a sugárzás-intenzitással és/vagy radioaktív anyag koncentrációval jellemzett térrel kapcsolatba kerülő élőlényre,

b) a forrástag káros hatását korlátozó vagy csökkentő berendezésekre,

c) a forrástag vagy azt magába foglaló térrész sugárzási viszonyairól információt szolgáltató berendezésekre.

Normál üzem

A nukleáris létesítménynek a Hatóság által jóváhagyott üzemeltetési feltételek és korlátok betartása melletti üzemeltetése, beleértve a terhelésváltoztatást leállást, indítást, fűtőelem cserét, karbantartást, próbákat stb.

Nukleáris üzemanyag

Atomreaktor üzemanyaga, amely nukleáris anyagot tartalmaz.

Nukleáris veszélyhelyzet

A rendkívüli esemény következtében előálló állapot, amelyben a lakosságot érintő következmények elhárítása vagy enyhítése érdekében intézkedésekre van, vagy lehet szükség

Radioaktív anyag

A természetben előforduló vagy mesterségesen előállított bármely anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki, valamint az ilyen anyagot tartalmazó készítmény.

Radioaktív hulladék

További felhasználásra már nem kerülő olyan radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként.

Reaktor

Szabályozott nukleáris láncreakciót megvalósító berendezés.

Remanens hő

A láncreakció megszűnését követően a besugárzott üzemanyag radioaktív bomlásából keletkező, illetve az üzemanyag környezetében levő szerkezeti anyagok és a hűtőközeg hőkapacitásából származó hőenergia.

Rendszer

Adott funkció teljesítésére szolgáló rendszerelemek összessége.

Rendszerelem

Egy adott funkció megvalósításában önálló részfunkciót ellátó egység (pl. berendezés, műszer, csővezeték, építészeti konstrukció stb.).

Súlyos baleset

A tervezési alapot meghaladó, olyan igen kis valószínűségű, hipotetikus esemény, amely a radioaktív kibocsátás szempontjából a legsúlyosabb következményekkel járhat.

Tervezési alap

A nukleáris létesítmény azon jellemzői, amelyek megléte szükséges a várható üzemi események és feltételezett üzemzavarok ellenőrzött módon történő kezeléséhez a meghatározott sugárvédelmi követelmények kielégítése mellett. A tervezési alap magába foglalja a várható üzemi állapotokat és a feltételezett kezdeti események által előidézett üzemzavari körülményeket, a fontosabb feltételezéseket és bizonyos esetekben a speciális elemzési módszereket. A tervezési alap részét képezik azok a várható üzemi események, amelyek valamely biztonságvédelemi működés elmaradásának feltételezéséből származtathatók.

Tervezési üzemzavar

Nukleáris létesítmény rendszereinek, rendszerelemeinek meghibásodása, kedvezőtlen külső hatások és/vagy helytelen/téves emberi beavatkozások eredményeként ritkán bekövetkező esemény, amelyek során a biztonsági funkciók a tervezettnek megfelelően működnek és az esemény nem vezet az üzemeltető személyzetnek és a lakosságnak a hatóságilag előírt értéknél magasabb sugárterheléséhez.

Üzembe helyezés

A nukleáris létesítmény létesítési munkáinak befejezését követő tevékenység, amelynek során mérésekkel és próbákkal igazolják, hogy a létesítmény és minden rendszere megfelel a tervnek, teljesíti a vonatkozó biztonsági előírásokat, az üzemeltetési feltételek és korlátok betartása mellett a létesítmény biztonságosan üzemeltethető.

Üzemeltető szervezet

Az engedélyes által az üzemeltetésre létrehozott, jogokkal, kötelezettségekkel, hatáskörrel és felelőséggel felruházott szervezet.

Üzemi rendszer

A normál üzemállapot fenntartására szolgáló rendszer.

Üzemzavar, üzemzavari állapot

Lásd tervezési üzemzavar.

Védelmi működés

Biztonságvédelmi rendszer működése.

Végleges leállítás, üzemen kívül helyezés

Nukleáris létesítmény, illetve a létesítmény rendszereinek, rendszerelemeinek a további üzemszerű használat szándéka nélküli leállítása.

2. számú melléklet a 108/1997. (VI. 25.) Korm. rendelethez

NUKLEÁRIS BIZTONSÁGI SZABÁLYZATOK

2. kötet

ATOMERŐMŰVEK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZATA

ELŐSZÓ

Jelen Szabályzat, mint a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok 2. kötete, azokat az alapkövetelményeket rögzíti, amelyek az atomerőművek biztonságát elősegítő minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásához és működtetéséhez szükségesek a létesítmény valamennyi fázisában, a telephely-kiválasztástól egészen a leszerelésig. Az alapkövetelmények teljesítését elősegítő további információkat a Szabályzat melléklete ismerteti.

Az új minőségbiztosítási Szabályzat és a biztonsági irányelvek egyaránt hangsúlyozzák, hogy mind a munkát végrehajtó és irányító, mind az azt felügyelő személyek hozzájárulnak a minőség biztosításához és a biztonság szavatolásához. Ez a végrehajtásra alapozott minőségbiztosítási szemlélet segít annak a téves felfogásnak a tisztázásában, miszerint a minőségbiztosítás csak formális követelmények összessége.

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS

1.1. A Szabályzat célja

1.2. A Szabályzat hatálya

1.3. A Szabályzat szerkezete

2. IRÁNYÍTÁS

2.1. Minőségbiztosítási rendszer

2.2. Képzés és minősítés

2.3. A nem-megfelelőségek kezelése és helyesbítő intézkedések

2.4. A dokumentálás szabályozása és a nyilvántartások

3. MEGVALÓSÍTÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

3.1. Munkavégzés

3.2. Tervezés

3.3. Beszerzés

3.4. Átvételi ellenőrzések és vizsgálatok

4. FELÜLVIZSGÁLATOK ÉS ÉRTÉKELÉS

4.1. Vezetőségi felülvizsgálatok

4.2. Független felülvizsgálatok

MELLÉKLET

AZ ALAPKÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

MEGHATÁROZÁSOK

1. BEVEZETÉS

1.1. A SZABÁLYZAT CÉLJA

1.001. Jelen Szabályzat célja a minőségbiztosítási alapkövetelmények meghatározása a nukleáris biztonság növelése érdekében, a minőség eléréséhez alkalmazott módszerek folyamatos tökéletesítése révén. A Szabályzat valamennyi tevékenységet tervezhető, megvalósítható, felülvizsgálható és továbbfejleszthető folyamatként kezeli.

1.002. A Szabályzat alapvető rendeltetése az atomerőmű biztonságának elősegítése, támogatása és szavatolása a helyszín kiválasztása, tervezés, létesítés, üzembe helyezés, üzemeltetés és megszüntetés során.

1.003. Jelen Szabályzatban foglalt követelmények teljesítésének módjaira az OAH főigazgatója által kiadott irányelvek tartalmaznak útmutatást.

1.2. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

1.004. Jelen szabályzat követelményei a Magyar Köztársaság területén létesíteni kívánt vagy már üzemelő atomerőműre vonatkoznak. A Szabályzat alapkövetelményeket rögzít az atomerőművek telepítéséhez (telephely kiválasztásához), tervezéséhez, létesítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez (beleértve a karbantartást is), átalakításához, megszüntetéséhez (az üzemeltetési tevékenység végleges leállításához és a leszereléshez). A felsorolt tevékenységek értelemszerűen magukba foglalják még az alábbi, atomerőművel kapcsolatos tevékenységeket is: kutatás-fejlesztés, műszaki háttértevékenység, beszerzés, raktározás, kezelés, szállítás, gyártás, felállítás, szerelés, vizsgálat, javítás, üzemanyaggal kapcsolatos műveletek, lebontás.

1.005. A követelmények betartása mindazok számára kötelező, akik az atomerőműben vagy annak részére nukleáris biztonságot érintő tevékenységet végeznek.

1.006. Az Engedélyes köteles a minőségbiztosítási alapkövetelmények maradéktalan teljesítését igazolni a Hatóság részére.

1.3. A SZABÁLYZAT SZERKEZETE

1.007. Az atomerőművek teljes körű minőségbiztosítási rendszerének alapjait a jelen Szabályzatban meghatározott követelmények szabják meg. A Szabályzat a biztonság szavatolása érdekében teljesítendő alapkövetelményeket tartalmazza csak, melyek három fő formai részre tagozódnak: Irányítás (2. fejezet), Megvalósítás és Végrehajtás (3. fejezet), Felülvizsgálat (4. fejezet). A Szabályzat alapkövetelményeire vonatkozó kiegészítő információkat a melléklet ismerteti, amely jelen kötet elválaszthatatlan részét képezi.

2. IRÁNYÍTÁS

2.1. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER

2.001. A vezetőség köteles minőségbiztosítási rendszert kidolgozni, működtetni és karbantartani. A minőségbiztosítási rendszer részeként az Engedélyes felső szintű vezetőségének kötelessége minőségpolitikájának írásbeli kidolgozása és kiadása, amely a vezetőség minőséggel kapcsolatos koncepcióját és céljait adja meg. A minőségpolitika egyértelműen tükrözze a vezetőség elkötelezettségét a minőség, annak folyamatos javítása és fejlesztése iránt.

2.002. A minőségbiztosítási rendszeren belül a munkafolyamatok irányítási, megvalósítási és értékelési módjának részleteit is rögzíteni kell jelen Szabályzat alapkövetelményeinek megfelelően.

2.003. A minőségbiztosítási rendszernek tartalmaznia kell a szervezeti felépítést, a munkakörökhöz rendelt felelősségi és jogköröket, a munkavégzés minőségéért felelős irányítók, végrehajtók, felülvizsgálók és értékelők feladat és felelősségi körének határait, kapcsolódási pontjait. A minőségbiztosítási rendszer térjen ki az Engedélyes intézkedéseire, beleértve a tervezést, ütemezést és az erőforrásokkal kapcsolatos elképzeléseket.

2.004. A Vezetőségnek támogatást kell nyújtania a minőségbiztosítási rendszer hatékony működtetéséhez a munkavégzés valamennyi lényeges területén, összhangban az egyes tevékenységek tervezett ütemezésével.

2.005. A teljes minőségbiztosítási rendszer hatékony működtetéséért egyetemleges felelősség terheli az Engedélyest. Ha az Engedélyes a teljes körű rendszer létrehozásával és megvalósításával részben más szervezeteket bíz meg, a rendszer hatékony működéséért fennálló felelősségét ez esetben is minden körülmények között meg kell őriznie.

2.006. A minőségbiztosítási rendszer biztosítson több szakterületre kiterjedő megközelítési módot a benne érdekelt valamennyi szervezet bevonásával, kizárva, hogy azt bármely csoport egyedül kisajátítsa vagy a saját területére korlátozza. A minőségbiztosítási rendszernek az alábbi három alapelv elválaszthatatlan egységét kell bizonyítani:

a) a vezetőség a szervezet kitűzött céljainak megvalósításához biztosítja a tervezést, irányítást, szükséges erőforrásokat és támogatást,

b) a tevékenységek végrehajtói teljesítik a minőségbiztosítási követelményeket,

c) a felülvizsgálók értékelik az irányítási folyamat és a megvalósítás hatékonyságát.

2.007. A minőségbiztosítási rendszer hatékony működtetése minden érintett számára kötelező.

2.008. A nukleáris biztonság az alapvető szempont mindazon termékek, szolgáltatások és folyamatok azonosításánál, amelyekre a minőségbiztosítási rendszer vonatkozik.

2.009. Minden egyes termék, szolgáltatás vagy folyamat nukleáris biztonságra gyakorolt, közvetlen vagy közvetett hatásának jelentőségére alapozott osztályozó elvet kell alkalmazni. A konkrét minőségbiztosítási követelmények alkalmazásában ennek az osztályozó elvnek tükröznie kell a tervezett és elismert különbségeket.

2.010. A minőségbiztosítási rendszernek olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, melyek biztosítják, hogy a dokumentáció a felhasználók számára megfelelő nyelven áll rendelkezésre.

2.2. KÉPZÉS ÉS MINŐSÍTÉS

2.011. A személyzetet oly módon kell kiképezni és minősíteni, hogy az alkalmas és jogosult legyen a rá bízott feladatok végrehajtására, valamint legyen tisztában tevékenységének biztonsági következményeivel.

2.3. A NEM-MEGFELELŐSÉGEK KEZELÉSE ÉS HELYESBÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

2.012. Az előírt követelményeknek nem megfelelő termékeket, szolgáltatásokat és folyamatokat azonosítani kell. Értékelni kell a nem-megfelelőségek biztonságra gyakorolt hatását, és azt jelenteni kell az Engedélyes illetékes vezetői szintjének.

2.013. Az értékelés eredményétől függően kell a terméket elfogadni, visszautasítani, javítani, vagy újra megmunkálni, illetve a szolgáltatásokat és folyamatokat elfogadni, vagy visszautasítani.

2.014. A továbbfejlesztés érdekében meg kell határozni a nem-megfelelőségek okait, és helyesbítő intézkedéseket kell tenni megismétlődésük megelőzése érdekében.

2.015. A továbbfejlesztéshez szükséges intézkedések meghatározásához felül kell vizsgálni, illetve elemezni és értékelni kell a termék jellemzőit (pl. megbízhatóságát), a folyamat végrehajtását, a tapasztalatokat és más a minőséghez kapcsolódó információt (beleértve az irányítási folyamatokat).

2.4. A DOKUMENTÁLÁS SZABÁLYOZÁSA ÉS A NYILVÁNTARTÁSOK

2.016. Az eljárás-utasításokat, utasításokat, műszaki előírásokat és más, a folyamatokat leíró, követelményeket rögzítő és tervezési alapokat meghatározó dokumentációt el kell készíteni, azokat ellenőrizni, jóváhagyni, kiadni, szétosztani, hatályba léptetni, karbantartani, felülvizsgálni és szükség szerint érvényesíteni kell. Ki kell jelölni a dokumentáció készítését, ellenőrzését, módosítását és jóváhagyását végző személyeket, és biztosítani kell számukra a munkavégzéshez szükséges adatokhoz való hozzáférhetőséget. A dokumentációt alkalmazó személyzet a szükséges és megfelelő dokumentációt ismerje és használja.

2.017. A személyzetre vonatkozó, a termékek és szolgáltatások állapotát, kivitelezését és jellemzőit, a folyamatok végrehajtását rögzítő, valamint a minőség tárgyi bizonyítékait képviselő dokumentációk nyilvántartását el kell készíteni, azokat ellenőrizni, osztályozni, jóváhagyni, karbantartani és felülvizsgálni kell. Valamennyi nyilvántartás olvasható, teljes és azonosítható legyen. Nyilvántartási rendszert kell létrehozni a dokumentációk azonosítására, összegyűjtésére, jelölésére, tárolására, elrendezésére, karbantartására és visszakeresésére.

2.018. A dokumentációk, a kapcsolódó vizsgálati anyagok és mintadarabok megőrzési idejét úgy kell meghatározni, hogy azok összhangban legyenek az érintett dokumentációk, nyilvántartások, anyagok és mintadarabok jellemzőivel.

3. MEGVALÓSÍTÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

3.1. MUNKAVÉGZÉS

3.001. Az atomerőmű teljes élettartama alatt minden munkavégzést a hatályos szabályzatokkal, szabványokkal, előírásokkal, a gyakorlattal és adminisztratív szabályozással összhangban kell tervezni és megvalósítani. A munkavégzés szabályozott feltételek között, jóváhagyott érvényes utasítások, eljárásrendek, tervek, rajzok vagy egyéb megfelelő eszközök alkalmazásával történjen, amelyeket módszeresen és rendszeresen felül kell vizsgálni a megfelelőség és hatékonyság biztosítása érdekében.

3.002. Azonosítani és ellenőrizni kell a termékeket és szolgáltatásokat rendeltetésüknek megfelelő használatuk biztosításához. A termékeket az előírt módon kell szállítani, tárolni, kezelni, karbantartani, üzemeltetni és használni, illetve üzemen kívül helyezni, hogy károsodásuk, elvesztésük vagy tönkremenetelük megelőzhető legyen.

3.003. A folyamatok nyomon követéséhez, valamint az adatgyűjtéshez, ellenőrzéshez és vizsgálathoz alkalmazott valamennyi eszköz és berendezés megfelelő típusú, méréshatárú, pontosságú és hitelesített legyen.

3.2. TERVEZÉS

3.004. A tervezést, beleértve a kivitelezést követő változtatásokat is, megalapozott műszaki előírásokkal, szabványokkal összhangban kell végrehajtani. A tervek foglalják magukba az alkalmazandó követelményeket és tervezési alapokat is. A tervezési határokat és kapcsolódási pontokat azonosítani és szabályozni kell.

3.005. A tervek megfelelőségét – beleértve a tervezési eszközök, a tervezés során felhasznált adatok, illetve annak eredményeként kapott végtermékek megfelelőségét – a tervezőktől független személyeknek vagy csoportoknak kell igazolni, vagy érvényesíteni. A tervek igazolását, érvényesítését vagy jóváhagyását azok alkalmazása előtt be kell fejezni.

3.3. BESZERZÉS

3.006. A beszerzésre kerülő termékek és szolgáltatások feleljenek meg az előírt követelményeknek, és az előírásoknak megfelelően működjenek. A szállítókat meghatározott követelményrendszer alapján kell értékelni és kiválasztani.

3.007. Meg kell határozni és a beszerzési dokumentációban elő kell írni a termékek és szolgáltatások minőségének biztosításához szükséges követelményeket. A termékek és szolgáltatások beszerzési követelményeknek való megfelelését bizonyító dokumentumok a termék és szolgáltatás használata előtt álljanak rendelkezésre.

3.008. A beszerzési követelményektől való eltérések jelentésére vonatkozó követelményeket a beszerzési dokumentumokban elő kell írni.

3.4. ÁTVÉTELI ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK

3.009. Az egyes termékek, szolgáltatások és folyamatok ellenőrzését és vizsgálatát meghatározott átvételi követelmények alapján kell végezni. Az ellenőrzés és a vizsgálat szintjét és a vizsgáló személyek függetlenségének mértékét meg kell határozni.

3.010. A szükséges ellenőrzések és vizsgálatok elmulasztásának megelőzése érdekében adminisztratív eszközöket kell alkalmazni, pl. visszatartási és ellenőrzési pontok, állapotjelzők előírása útján. Meg kell előzni mindazon termékek, szolgáltatások és folyamatok figyelmetlenségből eredő vagy szándékos használatát, amelyek nem jutottak túl a szükséges átvételi ellenőrzésen és vizsgálaton.

4. FELÜLVIZSGÁLATOK ÉS ÉRTÉKELÉS

4.1. VEZETŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLATOK

4.001. A vezetőség minden szintje rendszeresen és módszeresen vizsgálja felül és értékelje azokat az irányítási folyamatokat, amelyekért felelős. A vezetőség állapítsa meg saját hatékonyságát a nukleáris biztonsági célok meghatározása, elősegítése és elérése tekintetében. A vezetőség kötelessége azonosítani és kijavítani az irányítási folyamatok azon gyenge pontjait és akadályait, amelyek hátráltatják a nukleáris biztonsági célok elérését.

4.2. FÜGGETLEN FELÜLVIZSGÁLATOK

4.002. A vezetőség megbízásából független felülvizsgálatokat kell végezni:

a) az irányítási folyamatok hatékonyságának mérésére,

b) a munkavégzés megfelelőségének a mérésére,

c) a termékek és szolgáltatások minőségének figyelésére,

d) a szükséges fejlesztés elősegítésére.

4.003. A független felülvizsgálat auditokból, felülvizsgálatokból, ellenőrzésekből és egyéb vizsgálati módszerekből áll.

4.004. A független felülvizsgálatok lefolytatásához belső szervezetet kell létrehozni, vagy egy független külső szervezetet kell megbízni. A szervezet rendelkezzen feladatainak ellátásához szükséges hatáskörrel és szervezeti függetlenséggel.

4.005. A független felülvizsgálatot végző személyek nem vehetnek közvetlenül részt a felülvizsgálat tárgyát képező munkában.

4.006. Az Engedélyes vegye figyelembe a független felülvizsgálat eredményeit, és ahol szükséges, intézkedjen a fejlesztések érdekében.

MELLÉKLET

AZ ALAPKÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

1. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER

M.001. A minőségbiztosítási rendszer az Engedélyes olyan szakterületek feletti eszköze, amely biztosítja, hogy valamennyi tevékenység megfelelően tervezett, helyesen végrehajtott, rendszeresen ellenőrzött és kiértékelt legyen. Rendszeres és módszeres megközelítést nyújt a járulékos tevékenységekhez azzal a végleges céllal, hogy a munkát rögtön jól végezzék el.

M.002. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációja a vezetőség intézkedéseinek általános leírását tartalmazó dokumentumok összessége, melyet a vezetőség céljainak elérése érdekében hoztak létre. A célkitűzések az Engedélyes valamennyi szervezeti egységére és minden tagjára vonatkoznak.

M.003. Az Engedélyes felső szintű vezetősége felelős a minőségbiztosítási rendszer tervezéséért, fejlesztéséért, alkalmazásáért és sikerességéért. Ez azt jelenti, hogy ezen a szinten kezdődik a minőségbiztosítási rendszer sikeressége, és hatékonyságáért a felelősség nem ruházható át. A minőségbiztosítási rendszer részeként a felső szintű vezetőség kötelessége minőségpolitikájának írásbeli kidolgozása és kiadása, amely még a tevékenységek megkezdése előtt meghatározza az Engedélyes minőséggel kapcsolatos koncepcióját és céljait. A minőségpolitikának egyértelműen tükröznie kell a felső szintű vezetőség elkötelezettségét a minőség és annak folyamatos javítása és fejlesztése iránt. A felső szintű vezetőség feladata a minőségi követelményeket a napi munkába beépítő elvek kialakítása és érvényesítése, továbbá a tevékenységet ellátó személyek számára a szükséges információ, eszköz, támogatás és ösztönzés biztosítása feladataik megfelelő végrehajtásához.

M.004. A minőségbiztosítási rendszer meghatározza a végrehajtó szervezet felelősségét az Engedélyes céljainak eléréséhez kapcsolódó tevékenységekre vonatkozóan, és felhatalmazza az egyes személyeket, hogy a szervezeten belül rájuk osztott feladatokat ellássák. A vezetők felelősek a szervezet által előállított termékek, illetve a nyújtott szolgáltatás minőségéért. Az egyes alkalmazottak saját munkájuk minőségéért felelősek.

M.005. A minőségbiztosítási rendszer a vezetőség célkitűzéseit alapozza meg az atomerőművi projekthez. A rendszer megadja az általános célokat, hatásköröket és felelősséget, követelményeket, valamint politikát határoz meg és biztosít a tevékenység ellátásához és értékeléséhez.

M.006. A minőségbiztosítási rendszer mindenkire nézve kötelező, beleértve a tervezés, ütemezés és erőforrás meghatározásáért felelős személyeket is. A rendszer ismertesse vagy hivatkozza meg a szervezeti felépítést, a szervezet feladatait, a felelősségeket és hatásköröket, alá/fölérendeltségi viszonyokat a szervezet valamennyi egységére. Jelen alapkövetelmény célja annak biztosítása, hogy megfelelő hatásköröket állapítsanak meg és a szervezet alkalmassá váljon a felelősségekből adódó feladatainak ellátására a tevékenység irányítása és végrehajtása, valamint a teljesítés értékelése útján.

M.007. A minőségbiztosítási rendszer azonosítja a más szervezeteknek kiadott tevékenységeket, valamint meghatározza a szervezeten belüli és a külső szervezetekkel való kapcsolattartás módját. Valamennyi résztvevő felelősségét rögzíteni kell a rájuk osztott feladatok terén.

M.008. A nem megfelelő tevékenység leállítási jogkörét olyan módon kell megállapítani, hogy a biztonsági előírások ne sérüljenek tervezési, ütemezési vagy más érdekek miatt. A minőségbiztosítási rendszer követelje meg ellenőrzések végrehajtását a leállított tevékenység újraindítása előtt, ha a biztonság vagy a minőség érdekében erre szükség van.

M.009. A vezetőség beszámolási kötelezettség mellett biztosítson hatáskört a tevékenységet ellátó személyeknek. Ily módon a felső szintű vezetőség ösztönözheti az egyéni és szervezeti tevékenység javulását. A felső szintű vezetőség a minőségi követelmények teljesítésében való aktív részvétellel tudja támogatni a minőségbiztosítási kultúra fejlődését.

M.010. A nukleáris biztonságra gyakorolt hatástól függő differenciált megközelítést kell alkalmazni minden egyes termék, szolgáltatás vagy folyamat esetén.

M.011. A minőségbiztosítási rendszer biztosítja a tevékenységet megjelenítő állandó közös nyelvet. Meg kell adni a minőségbiztosítási rendszerhez kapcsolódó valamennyi lényeges fogalom értelmezését. A képzési program részeként biztosítani kell, hogy a teljes szervezet értse és alkalmazza azokat.

2. KÉPZÉS ÉS MINŐSÍTÉS

M.012. Ez az alapkövetelmény azon a felismerésen alapul, hogy a szervezet minden tagja hozzájárul a szervezet sikeréhez és a minőség szavatolásához. Ennek megfelelően az Engedélyes feladata minden egyes alkalmazott megfelelő képzésének biztosítása ahhoz, hogy feladatukat elláthassák.

M.013. A minőség biztosítása és a biztonság fenntartása érdekében a személyzetnek alkalmasnak kell lennie feladata ellátására. A képzés hangsúlyozza a kifogástalan munkavégzés iránti igényt, s ahol szükséges, biztosítsa a minőségbiztosítási elvek és a vonatkozó eljárásrendek megértését, utaljon a személyi felelősségre és beszámolási kötelezettségre, ismertesse az atomerőmű fő rendszereit és berendezéseit, továbbá tegye érthetővé az erőmű üzemeltetését. A képzés foglalja magába az elméleti oktatást és a gyakorlat megszerzését, munkahelyeken, szimulátoron és makett segítségével, ahol ez lehetséges. A képzésnek biztosítania kell, hogy mindenki megértse az általa irányított folyamatokat, és ismerje a felhasznált eszközöket, hogy tisztában legyenek azzal, mit jelent az általuk előállított termékek, illetve az általuk irányított folyamatok megfelelő minősége. A képzési program középpontjában az ,,első alkalommal jól megcsinálni'' elv álljon.

M.014. Az Engedélyes képzési tervei segítsék és ösztönözzék a szakmai fejlődést, és foglalják magukba a szakmai, vezetői, kapcsolatteremtői és személyzeti munka gyakorlatait. Az egyes alkalmazottak képzését nem szabad az alapképzettségre korlátozni, hanem biztosítani kell a jártasság fenntartását és a progresszív fejlődést. Ez biztosítja, hogy minden alkalmazott folyamatosan ismerje a technika mindenkori állásának megfelelő technológiákat és a tevékenységében alkalmazott folyamatokat.

M.015. Külön minősítési követelményeket kell meghatározni az egyedi, kritikus, az átlagostól eltérő munkakörök esetén, ha az magas műszaki színvonalú, speciális jártasságot igényel, és biztosítani kell a személyzet alkalmasságát a tevékenység ellátása előtt. Az Engedélyes szervezetének figyelembevételével kell meghatározni ezeket a kategóriákat és a képzési követelményeket a tevékenység beindítása előtt. A speciális felkészültséget igénylő munkakörök betöltése előtt a jelöltek jártasságát gyakorlati és írásbeli vizsgán kell bizonyítani. Rendszeres újraminősítést kell előírni annak igazolására, hogy a személyzet folyamatosan képes a tevékenység ellátására.

M.016. A képzési programot úgy kell összeállítani, hogy az egyidejűleg feleljen meg a személyzet és a teljes szervezet igényeinek. Ennek érdekében a képzést szervezett, szisztematikus módszerek alkalmazásával, egyértelműen megfogalmazott célokkal kell tervezni és végrehajtani. A képzési program követelményei között szerepeljen a képzett, szakmai körökben elismert, előadók iránti igény. Mivel a képzés lényeges a személyzet folyamatos fejlődése érdekében, a vezetőség bízzon meg kompetens műszaki oktatókat a tematika/jegyzet összeállításával, ami biztosítja a szervezet célkitűzéseinek megvalósítását és a személyzet fejlődését.

M.017. A képzési programot rendszeresen felül kell vizsgálni a program és az oktatás hatékonyságának felmérése céljából. Az ellenőrzési eredmények alapján a képzési programot ki kell egészíteni, amikor javításra van szükség vagy fejlesztési igény jelentkezik.

3. A NEM-MEGFELELŐSÉGEK KEZELÉSE ÉS HELYESBÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

M.018. Az Engedélyes segítse elő a biztonsági kultúra terjedését, a nem megfelelő termékek és folyamatok feltárására ösztönözve az alkalmazottakat. Az Engedélyes biztosítson megfelelő forrásokat a nem-megfelelőségek feltárására, felszámolására és megelőzésére. A bonyolultabb esetek megoldásához a felső szintű vezetőséget is be kell vonni, biztosítva a különféle szakmai véleményeltérések egyeztetését.

M.019. Az Engedélyes az irányítás minden szintjén alakítson ki és működtessen az előírt követelményeknek és elvárásoknak nem megfelelő, illetve nem az elvárt minőségű termék, szolgáltatás vagy folyamat azonnali feltárását, dokumentálását, osztályozását, elemzését, helyesbítését, felszámolását és a visszaellenőrző tevékenységet biztosító rendszert.

M.020. A személyzetnek legyen lehetősége a nem megfelelő termékek, szolgáltatások és folyamatok azonosítására. A személyzetet ösztönözzék jobbító szándékú javaslatok azonosítására és benyújtására az irányítási rendszeren keresztül.

M.021. A nem-megfelelőségek osztályozásáért, elemzéséért és kezeléséért felelős személyek kellőképpen ismerjék saját tevékenységi területüket, és jussanak hozzá a nem-megfelelőséghez tartozó háttérinformációkhoz. Ne befolyásolja őket költség és a határidő.

M.022. A kiváltó ok meghatározása alapos kivizsgálást igényel, melyet jól képzett, tapasztalt személyekkel kell elvégeztetni. A probléma teljes megértése és megoldása érdekében a kivizsgálásba be kell vonni az érintett személyeket, mint például szakmunkásokat, kezelőket, valamint azokat, akik feltárták a hiányosságokat. Lényeges, hogy a kiváltó ok feltárásáért felelős vezetők biztosítsák a szükséges forrásokat.

M.023. A nem megfelelő termékek kezelését megfelelően kell szabályozni azok véletlen vizsgálatának, beépítésének vagy használatának megelőzése érdekében. A termékeket felül kell vizsgálni, ennek alapján lehet elfogadni vagy elutasítani, illetve javítani, vagy újramunkálni.

M.024. Az újra megmunkált, javított vagy lecserélt terméket az eredeti ellenőrzési és vizsgálati előírások vagy azok előírt módosítása alapján ismételt ellenőrzés és vizsgálat alá kell vetni.

M.025. Elemezni kell a működési adatokat és más minőségi vonzatú információkat a minőségi trendek meghatározása céljából, amelyek visszahatnak a minőségi eredményekre, feltárják a termékek, tevékenységek és folyamatok javítási lehetőségeit. Az általános érvényű trendek meghatározásához külső forrásból származó információkat is figyelembe kell venni. Nem szabad a vizsgálatot egy tevékenységre, helyszínre vagy résztvevőre korlátozni.

M.026. A minőségbiztosítási rendszer igényli minden olyan folyamat vizsgálatát és meghatározását, amelyek befolyásolhatják a termékek, szolgáltatások és folyamatok minőségét. Ide tartoznak a működési adatok, a hibákból adódó külső és belső költségek és a megelőzési költségek.

M.027. A minőségbiztosítási rendszer igényelheti teljesítményszintek meghatározását is. Ezek a szintek közvetlenül kapcsolódnak a szervezet által előállított termékhez vagy a nyújtott szolgáltatáshoz, és az Engedélyes által kitűzött célokon és elvárásokon alapulnak. A szintek meghatározását követően a teljesítmény értékelését azokhoz viszonyítva kell elvégezni. A teljesítmény értékelési eredmények rendszeres elemzésével kell meggyőződni arról, hogy a termék, szolgáltatás vagy folyamat minőségének javításához szükség van-e további intézkedésekre. E tevékenységben az irányítási tevékenységet végzők összefogó szerepet lássanak el.

M.028. A minőségi problémák gyakran az irányítás hiányosságaira vezethetők vissza, amikor az alkalmazottak nem, vagy csak kis mértékben tudják ezek kiküszöbölését szabályozni, és ezzel javítani a munkavégzést. Az irányítási tevékenységet végzők ösztönözzék az alkalmazottakat a problémák feltárására és azok megszüntetésének kezdeményezésére, ezáltal is javítva a minőséget. Problémafeltáró és minőségjavító folyamatokat kell kidolgozni és alkalmazni. A minőségjavítás súlyponti feladatként kezelje a munkafolyamatok stabilitását.

M.029. Minden termelésirányító tűzzön ki minőségjavító célokat, és azok értékeléséhez biztosítson eszközöket. Lehetnek olyan részletkérdések, ahol a minőségjavító célkitűzések kihatnak a minőségbiztosítási rendszerre is. Ilyen esetekben a vezetőség megfelelő szintjét kell tájékoztatni illetve hozzájárulásukat kell kérni.

M.030. A célkitűzések meghatározása során a vezetők a felülvizsgálók és a dolgozók javaslatait egyaránt vegyék figyelembe. Az egyes minőségjavító intézkedések részleteinek kidolgozását a felelős szervezeti egység végezze el, a vezetőség támogatása, koordinálása, a szükséges források és képzés biztosítása mellett.

M.031. Minden célkitűzést jóvá kell hagyatni a vezetőség illetékes szintjén. A felső szintű vezetőség biztosítsa, hogy az atomerőművel kapcsolatos minőségjavító célkitűzések egyeztetése, koordinálása útján elkerülhetőek legyenek az egyes szervezeti egységek javaslataiból adódó esetleges konfliktusok.

M.032. A minőségjavító intézkedések végrehajtását az illetékes szervezeti egység vezetője kísérje figyelemmel, és eredményeiről adjon rendszeres tájékoztatást.

4. A DOKUMENTÁLÁS SZABÁLYOZÁSA ÉS A NYILVÁNTARTÁSOK

M.033. Ki kell dolgozni és alkalmazni kell a szabályozás rendszerét a folyamatokat, biztonsági követelményeket leíró, valamint a tervezési feltételeket rögzítő dokumentációk készítésére, ellenőrzésére, jóváhagyására, kiadására, szétosztására, használatára és módosítására.

M.034. A dokumentálást szabályozó rendszer hatályát és az ahhoz kapcsolódó felelősségi köröket az egyes dokumentálási szakaszokra vonatkozó minőségbiztosítási rendszerben kell meghatározni. A szabályozás hatálya alá tartoznak többek között a rajzok, adatok (különféle módon tárolva) számítások, előírások, számítógépes kódok, a megrendelések és a rájuk vonatkozó dokumentáció, a szállítók által összeállított dokumentációk, eljárásrendek és munkautasítások, valamint az adatlapok.

M.035. Biztosítani kell a dokumentációt készítő, ellenőrző, felülvizsgáló és jóváhagyó személyek számára a szükséges információkat.

M.036. A dokumentáció módosításait a tervező szervezet vagy arra jogosult szakképzett személy ellenőrizze és hagyja jóvá.

M.037. A szabályozó rendszer hatálya alá tartozó rendszerekre vonatkozó dokumentációt át kell adni a tevékenységet ellátó személyzetnek, akik azt kötelesek alkalmazni. A hatálytalanított dokumentumok visszavonásáról és begyűjtéséről intézkedni kell a véletlenszerű felhasználás elkerülése érdekében.

M.038. Az új, módosított dokumentáció szétosztása szabályozott módon történjen mindazok részére, akiket ez érint.

M.039. Olyan nyilvántartási rendszert kell kidolgozni és alkalmazni, amely biztosítja a szükséges nyilvántartások előírását, készítését, ellenőrzését, jóváhagyását és rendszeres karbantartását olyan módon, hogy az tükrözze az elvégzett munkák valós állapotát. Általában a tervezés, beszerzés, szerelés, ellenőrzés, vizsgálat, üzemeltetés, karbantartás, módosítás, képzés, kutatás és fejlesztés nyilvántartására van szükség.

M.040. A speciális eljárást és szabályozást igénylő nyilvántartások, mint pl. a számítógépes kódok és szoftverek, a nagy sűrűségű adattároló eszközökön vagy optikai lemezeken tárolt adatok lekérdezhető és használatra alkalmas módon történő tárolását és kezelését biztosítani kell.

M.041. A minőségbiztosítási rendszer intézkedjen az archiválandó és megőrzésre nem kötelezett nyilvántartásokról megadva a megőrzési időtartamot. Biztosítani kell a nyilvántartások tárolásához szükséges eszközöket.

5. MUNKAVÉGZÉS

M.042. Mindenki személyes felelősséggel tartozik az általa végzett tevékenység minőségéért. Ez a munkavégzés alapelve. A személyzetnek tisztában kell lennie a munkafolyamattal, és rendelkeznie kell a megfelelő eszközök és mérőeszközök használatához szükséges műszaki ismeretekkel.

M.043. A vezetők feladata az irányításuk alá tartozó személyzet szükséges képzésének, a képzéshez szükséges forrásoknak és a képzés irányításnak a biztosítása még a tevékenység megkezdése előtt. Ahol lehetséges, statisztikai folyamatszabályozást kell alkalmazni a termékek és folyamatok minőségének javítása és a nem-megfelelőségeket eredményező eltérések csökkentése érdekében. A vezetők rendszeresen ellenőrizzék a tevékenységet és a vonatkozó információkat, a megkívánt minőség elérése és a javításra szoruló területek azonosítása érdekében. A vezetőknek ösztönözniük kell az irányításuk alá tartozó személyeket a hatékony és gazdaságos tevékenységet biztosító módszerek feltárására.

M.044. Minden tevékenységet megfelelően szabályozott feltételek között kell megtervezni, irányítani és felügyelni. Minden tevékenységet műszakilag képzett személyek felügyeljenek, szabványok, utasítások, eljárásrendek vagy más megfelelő dokumentáció alapján. A folyamatokat és tevékenységet szabályozó dokumentáció a tevékenység bonyolultságának és fontosságának megfelelő részletességű legyen.

M.045. A felülvizsgálatokra vonatkozó dokumentációt olyan hozzáértő műszaki személy készítse, ellenőrizze és érvényesítse, aki részleteiben is ismeri a tevékenységet.

M.046. A termékek szükséges mértékű azonosítására, ellenőrzésére és kezelésére eljárásrendet kell készíteni és alkalmazni. Az eljárásrend segítse elő a hibás, nem megfelelő termékek használatának megelőzését.

M.047. A termékek azonosítására, kezelésére, szállítására, tárolására, tisztítására, karbantartására, működtetésére és megőrzésére eljárásrendet kell készíteni a vonatkozó tervek, beszerzési és gyártóművi dokumentációk alapján. A csomagolási, szállítási, kezelési és raktározási eljárások akadályozzák meg a termékek sérülését, elvesztését és károsodását.

M.048. Az eljárásrend térjen ki a megfelelő pontosságú és a célra alkalmas ellenőrző és adatgyűjtő eszközök biztosítására. Csak kiképzett személyek használhatják ezeket az eszközöket, és végezhetik karbantartásukat.

M.049. A termékek folyamat közbeni és végellenőrzésére, valamint a termék jellemzőinek mérésére és a folyamat minőségét befolyásoló paraméterek szabályozására használt mérő- és vizsgálóeszközök megfelelő kalibrálását, karbantartását, nyilvántartását és alkalmazását biztosító eljárásrendet kell kidolgozni és alkalmazni. Az egyes feladatokra használt mérő- és vizsgálóeszközök típusát, mérési tartományát és megkívánt pontosságát elő kell írni.

6. TERVEZÉS

M.050. Megalapozott műszaki – tudományos elméletek, megfelelő tervezési szabványok alkalmazása követelmény a tervezésben Szabályozni kell a tervezési követelményeket, a kiinduló adatokat, magát a folyamatot, a végtermékek körét, a módosításokat, nyilvántartásokat és a szervezetek közötti kapcsolatokat.

M.051. A tervezési kiinduló adatok által meghatározott követelmények maradéktalanul teljesüljenek a végtermékekben. A tervezési kiinduló adatok tartalmazzák valamennyi tervezési követelményt, mint pl. a tervezési alapadatokat, teljesítési és működési elvárásokat, megbízhatósági és biztonsági követelményeket. A tervezés végtermékei műszaki előírásokat, rajzokat, eljárásrendeket és munkautasításokat jelentenek.

M.052. A tervmódosításokat az eredeti terv jóváhagyási eljárása szerint kell jóváhagyni. A tervmódosítások lehetnek helyszíni változtatások és módosítások, valamint javítandó vagy változtatás nélkül alkalmazható nem-megfelelő termékek. A módosításokat a tervezési folyamatszabályozásnak megfelelően az eredeti terveket készítő szervezet, vagy annak megfelelő műszaki felkészültségű személyek hagyhatják jóvá. A tervezési kiinduló adatok, maga a folyamat, a végtermékek és a változtatások jóváhagyásra kötelezettek. A tervezésben alkalmazásra kerülő számítógépes programokat vizsgálat vagy szimulációs ellenőrzés alapján kell jóváhagyni, ha azok megfelelőségét korábbi alkalmazás során nem igazolták. A terveket jóváhagyó személyek vagy csoport rendelkezzen az eredeti tervezési feladat ellátásához szükséges képzettséggel és minősítéssel. A jóváhagyó személy nem lehet a terv készítője, de tartozhat ugyanazon szervezethez. A jóváhagyás terjedelme legyen összhangban a terv egyediségével, bonyolultsági fokával és a kapcsolódó veszélyességi szinttel.

M.053. Az általános tervjóváhagyási eljárások tervellenőrzésből, ellenőrző számításokból és minősítő vizsgálatokból állnak. Korábban már jóváhagyott terveket nem kell ismételten jóváhagyni, kivéve, ha eltérnek az alkalmazási célok vagy a működési kritériumok. A tervek érvényesítésére szolgáló kísérleteket a legszigorúbb üzemi körülményeket szimuláló feltételek között kell lefolytatni.

M.054. A tervek jóváhagyását általában azok felhasználása vagy más tevékenység, pl. beszerzés, gyártás, szerelés vagy kutatás-fejlesztés céljaira történő alkalmazás előtt be kell fejezni. Különösen ellenőrzött feltételek között megengedhető egyes, még nem jóváhagyott résztervek alkalmazása, de csak addig, míg a terv módosítása vagy cseréje nem vonja maga után az addig elkészült termék nagymértékű vagy teljes selejtezését és újragyártását.

M.055. Annak igazolására, hogy a tervezést megfelelően felügyelték, olyan tervnyilvántartást kell vezetni, amely kiterjed a kész tervekre, az olyan fontosabb tervezési lépésekre mint pl. a számítások, elemzések és számítógépes programok, valamint a tervezéshez felhasznált kiinduló adatokra. A tervező szervezet tartsa nyilván a tervmódosításokat is.

7. BESZERZÉS

M.056. A vezetőség működtessen olyan beszerzési rendszert, amely biztosítja, hogy a beszerzett termékek és szolgáltatások, beleértve a kereskedelmi fokozatúakat is, megfelelnek az előírt követelményeknek, és az elvárt módon működnek. A rendszer követelje meg, hogy a beszerzési dokumentumok tartalmazzák az elfogadási kritériumokat, és alkalmazható műszaki és adminisztratív követelményeket hozzanak létre. A műszaki és adminisztratív követelmények lehetnek specifikációk, szabályzatok, szabványok, vizsgálati és ellenőrzési követelmények.

M.057. A beszerzési rendszernek legyen része a lehetséges szállítók előzetes értékelése, ami biztosítja, hogy csak alkalmasnak minősített szállítókat választanak és alkalmaznak. A szállítók – beleértve az alvállalkozókat is, ha szükséges – teljesítését rendszeresen értékeljék, a folyamatosan megfelelő termékek és szolgáltatások biztosítása érdekében.

M.058. A beszerzési rendszer adjon módszereket a termékek és szolgáltatások átvételére. Ilyen lehet a gyártási folyamatszabályozási adatok ellenőrzése, a források jóváhagyása, átvételi ellenőrzés, szerelés előtti és utáni ellenőrzés és a megfelelőség tanúsítása. A beszerzési dokumentációban elő lehet írni a módszerek bármelyikét vagy azok kombinációját, esetenként más elfogadott módszereket is.

M.059. A beszerzett termékek és folyamatok minőségét – a veszélyesség mértékét, a beszállítás gyakoriságát és mennyiségét figyelembe véve, és azoknak megfelelő mélységben – kell igazolni. A termék vagy szolgáltatás használata előtt valamennyi előírást, ellenőrzési és vizsgálati feltételt teljesíteni kell. A minőségi problémák kezelésére a felelősségeket és a hatásköröket a termék beszerelését vagy használatát megelőzően meg kell határozni.

M.060. Az Engedélyes igényelje, hogy a beszerzés hatékonyságát az új termékek működésének a működési kritériumokkal történő összehasonlítása útján értékeljék. A hatékonyság értékelhető a felhasználói csoportok adatai, a szállítói értékelések, ellenőrzési és vizsgálati eredmények és működési adatok elemzésével is.

8. ÁTVÉTELI VIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS

M.061. Az Engedélyes határozza meg, mely tevékenységtípusoknál van szükség formális ellenőrzésre. Eljárásrendben kell előírni, mikor és milyen ellenőrzést kell végezni az egyes tevékenységeknél. Az ellenőrzés típusa lehet forrás, folyamat közbeni, vég- és átvételi ellenőrzés, valamint karbantartás és üzem közbeni ellenőrzés.

M.062. Az ellenőrzési folyamatba adminisztratív szabályozást és állapotjelzést kell beépíteni. Ezeket az előírt ellenőrzés véletlenszerű elmulasztásának, illetőleg a nem megfelelő termék vagy folyamat alkalmazásának megakadályozása érdekében kell használni.

M.063. Az ellenőrzési folyamatban előírt feladatokat végrehajthatja a tevékenységért felelős vagy más szervezeti egység, illetőleg a felelős szervezettől független külső intézmény is. A munkát végzők ellenőrizzék saját munkájukat, biztosítva, hogy elérték a kitűzött minőségi célokat, azonban nem végezhetik saját munkájuk átvételi ellenőrzését. Az átvételi ellenőrzést végző személyek rendelkezzenek a szükséges műszaki felkészültséggel és felhatalmazással.

M.064. Az ellenőrzés helyes tervezését a vezetőségnek kell biztosítani. A tervezés során figyelembe kell venni a termék jellemzőit, a munkafolyamatot, az ellenőrzési módszereket, a tanúsítási és visszatartási pontokat, az elfogadási kritériumokat, valamint az ellenőrzési feladatokat ellátó személyeket vagy szervezetet.

M.065. Annak bizonyítására, hogy a termék vagy folyamat az elvárt módon fog működni, megfelelő vizsgálatokat kell végezni. A vizsgálati folyamat tartalmazza a gyártóművi próbákat, a beépítést megelőző próbákat, üzembe helyezési és működési vizsgálatokat, átalakítás és karbantartás utáni vizsgálatokat. A vizsgálatokat a tevékenységért felelős szervezeti egység vagy más szervezet végezheti.

M.066. Minden vizsgálatot meghatározott és jóváhagyott vizsgálati követelmények és átvételi kritériumok alkalmazásával kell végrehajtani. Ezeket az eredeti tervező szervezet vagy egy műszakilag kompetens és a vizsgált terméket vagy folyamatot jól ismerő tervező intézet határozza meg.

M.067. A vizsgálati eljárás tartalmazzon adminisztratív szabályozást és állapot jelzéseket az előírt vizsgálat elmulasztásának, illetőleg a termék vagy folyamat elfogadását megelőző használatbavétel elkerülése érdekében.

M.068. A vezetőség igényelje, hogy vizsgálati előírásokat készítsenek és azokat alkalmazzák. Az előírások tartalmazzanak feltételrendszert, műszaki és biztonsági utasításokat, a vizsgálati adatok teljességét és pontosságát, a vizsgáló és adatrögzítő berendezések típusát és használatát, kalibrálási adatokat, a visszatartási pontok kijelölését, vizsgálati körülményeket és átvételi követelményeket.

9. VEZETŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLATOK

M.069. A vezetőségi felülvizsgálat célja a szervezet célkitűzéseinek megvalósítását hátráltató irányítási problémák feltárása, helyesbítése és megakadályozása. A szabályzat követelményként határozza meg az irányítási rendszer visszatérő és folyamatos, a vezetőség által végzett felülvizsgálatát.

M.070. Ez az önvizsgálati módszer kiegészíti a hagyományos auditot, amely a minőségbiztosítási rendszer kidolgozásának, dokumentálásának és működtetésének megfelelőségét és hatékonyságának mértékét vizsgálja, előírt követelmények alapján. Ez az alapkövetelmény javít a szokásos minőségbiztosítási követelményeken, amelyek előírják, hogy a vezetőség rendszeresen értékelje az irányítása alá tartozó minőségbiztosítási rendszer részterületeinek megfelelőségét, és biztosítsa annak hatékony működését.

M.071. A követelmény teljesülését általában a vezetőség által megbízott független szakértő vagy szakértői csoport évenkénti felülvizsgálata igazolja, s ez általában inkább a megfelelőségi kérdésekre vonatkozik, nem pedig az irányítás témakörére. A vezetőségi felülvizsgálat túlmutat olyan témákon, mint az előírásoknak, termékszabványnak vagy kötelező eljárásoknak való megfelelőség. Ezek a területek a független felülvizsgálatok témakörébe tartoznak.

M.072. A hatékony vezetőségi felülvizsgálat az alábbi területekre terjed ki:

a) a szervezet célkitűzései,

b) a munkavégzők mennyire ismerik a célkitűzéseket,

c) mi várható el a szervezettől,

d) teljesülnek-e az elvárások,

e) a minőség javításának és a biztonság növelésének lehetőségei,

f) hogyan hasznosíthatók jobban az emberi erőforrások.

M.073. A vezetőségi felülvizsgálatok eredményeit dokumentálni kell. A felülvizsgálat eredményeként hozott határozatok és intézkedések végrehajtását, hatékonyságuk értékeléséhez, azonnal ellenőrizni kell.

M.074. A felülvizsgálatba a vezetőség valamennyi szintjét be kell vonni, de az általános felelősség a felső szintű vezetőségé. Ezért fontos, hogy felső szintű vezetőség közvetlenül is részt vegyen a folyamatban.

10. FÜGGETLEN FELÜLVIZSGÁLATOK

M.075. Az Engedélyes dolgozza ki és működtesse a felülvizsgálatok rendjét. A felülvizsgálatot a tevékenységtől független szervezeti egységnek kell végezni. A felülvizsgálat a termékek, folyamatok és szolgáltatások működésének általános javítására irányuljon.

M.076. A külső és belső auditok tervezett és dokumentált rendszerét kell működtetni, a minőségbiztosítási rendszer megfelelőségének és hatékonyságának értékelése céljából.

M.077. A felülvizsgáló személyek a felső szintű vezetőség kinyújtott karjaként és tanácsadójaként működjenek. A felülvizsgálatok középpontjában a tevékenység, illetve a munkavégzés értékelése áll, beleértve a minőségbiztosítási dokumentáció ellenőrzését és értékelését.

M.078. A felülvizsgáló személyzet a megrendelő szemével látja és értékeli a szervezetet, fontos visszajelzéseket adva annak működéséről.

M.079. A felülvizsgálatot az értékelésre kerülő tevékenység és folyamat ellenőrzéséhez és értékeléséhez értő műszaki személyeknek kell végezni, akik nem lehetnek közvetlenül érdekeltek az adott területen. A szükséges erőforrásokat biztosítani kell. A felülvizsgálatok ütemezése legyen rugalmas, s külön figyelmet kell fordítani a bizonytalan működésű területekre, a kritikus és összetett tevékenységekre.

M.080. A felülvizsgálat eredményét a területért felelős vezetők értékeljék és dolgozzák fel. A felülvizsgáló szervezet a problémás területek ismételt ellenőrzését szükség szerint ütemezze. A felülvizsgálatot követő intézkedéseket dokumentálni kell, a dokumentálás terjedjen ki a hiányosságok javító intézkedéseire, az okok feltárására és az ismétlődés megelőzésére tett intézkedésre, a tanulságokra és a javító intézkedésekre.

MEGHATÁROZÁSOK

Átalakítás

Atomerőmű

Olyan energiaátalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció felhasználásával villamos energiát termel.

Biztonság

Biztonsági követelmények

A nukleáris létesítmény adott szintű biztonságának eléréséhez szükséges feltételek összessége.

Élettartam

Rendszerek, rendszerelemek üzemszerű, jóváhagyott kockázati szintet nem meghaladó alkalmazhatóságának időtartamban vagy működési számban meghatározott mértéke.

Engedélyes

Az atomenergia alkalmazói közül, aki Hatósági engedéllyel engedélyköteles tevékenységet folytat.

Hatóság

Engedélyezésre és ellenőrzésre felhatalmazott, az engedélyestől független nemzeti szervezet. A Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban a ,,Hatóság'' megnevezésen az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságát kell érteni, míg a ,,hatóság'' megnevezés általános értelemben használt.

Leszerelés

Létesítmény

Megszüntetés

Nukleáris létesítmény végleges üzemen kívül helyezését és leszerelését magába foglaló folyamat.

Minőségbiztosítás

Minősítés

Műszaki sugárvédelem

A Hatóság műszaki sugárvédelmi engedélyezési és ellenőrzési tevékenységének hatálya kiterjed:

b) a forrástag káros hatását korlátozó vagy csökkentő berendezésekre,

c) a forrástag vagy azt magába foglaló térrész sugárzási viszonyairól információt szolgáltató berendezésekre.

Üzemanyag

Atomreaktor üzemanyaga, amely nukleáris anyagot tartalmaz.

Üzembe helyezés

Végleges leállítás, üzemen kívül helyezés

Nukleáris létesítmény, illetve a létesítmény rendszereinek, rendszerelemeinek a további üzemszerű használat szándéka nélküli leállítása.

Visszatartási pont

Megfelelő dokumentumban meghatározott olyan pont, amelyen túl az adott tevékenység csak kijelölt szervezet jóváhagyása után folytatható.

3. számú melléklet a 108/1997. (VI. 25.) Korm. rendelethez

NUKLEÁRIS BIZTONSÁGI SZABÁLYZATOK

3. kötet

ATOMERŐMŰVEK TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS

KÖVETELMÉNYEI

ELŐSZÓ

Jelen Szabályzat mint a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok 3. kötete, az atomerőművek tervezésének a nukleáris biztonsággal kapcsolatos követelményeit tartalmazza.

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS

1.1. A Szabályzat célja

1.2. A Szabályzat hatálya

1.3. A Szabályzat szerkezete

2. BIZTONSÁGI FILOZÓFIA

2.1. Biztonsági célkitűzések

2.2. A mélységben tagolt védelem elve

3. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

3.1. Telephely-kiválasztás

3.2. Sugárvédelem

3.3. Biztonsági funkciók

3.3.1. Első biztonsági osztály

3.3.2. Második biztonsági osztály

3.3.3. Harmadik biztonsági osztály

3.3.4. Negyedik (nem biztonsági) osztály

3.4. A tervezési alap

3.5. Feltételezett kezdeti események

3.6. Balesetek

3.7. A biztonság igazolása

3.7.1. Alapelvek

3.7.2. Biztonsági elemzés

3.7.3. Valószínűségi alapú biztonsági elemzés

3.8. Általános tervezési szempontok

3.9. Tervezési adatok és modellek

3.10. Szilárdsági elemzés

3.11. Minőségbiztosítás

3.12. Építmények, építészeti szerkezetek

3.13. Minősítés

3.14. Karbantartás, felülvizsgálat és ellenőrzés

3.15. Élettartam

3.16. Szerkezeti anyagok

3.17. Megbízhatóság

3.18. Emberi tényező

3.19. Elrendezés

3.20. Külső és belső veszélyek

3.20.1. Általános elvek

3.20.2. Egyes specifikus veszélyforrásokra vonatkozó követelmények

3.21. Biztonsági rendszerek, rendszerelemek megosztása több blokk között

3.22. Üzemzavari óvintézkedések

3.23. Fizikai védelem

3.24. Leszerelés

4. REAKTOR

4.1. A reaktor tervezése

4.2. A reaktor leállítása és a reaktivitás szabályozása

4.3. A fűtőelem tervezése

5. HŐÁTVITEL

5.1. Alapelvek

5.2. A reaktor hőhordozó rendszerének tervezése

5.3. A reaktor hűtőkörének felülvizsgálata az üzemeltetés során

5.4. A hőhordozó mennyisége, pótlása és tisztítása

5.5. A remanens hő elvezetése az aktív zónából, a reaktor hőhordozó rendszerének lehűtése

5.6. Az aktív zóna üzemzavari hűtése

5.7. Az aktív zóna üzemzavari hűtőrendszerének vizsgálata és ellenőrzése

6. MŰSZEREZÉS, INFORMÁCIÓ ÉS IRÁNYÍTÁSTECHNIKA

6.1. Alapelvek

6.2. Reaktorvédelem

6.3. Blokkvezénylő

6.4. Tartalékvezénylő

6.5. Baleseti vezénylő

6.6. A biztonsági rendszerek, rendszerelemek irányítástechnikai rendszereinek funkciói

6.7. A biztonsági rendszerek, rendszerelemek megbízhatósága és ellenőrzésük lehetősége

6.8. A biztonsági rendszerek irányítástechnikai rendszereinek megosztása

7. SEGÉDRENDSZEREK

8. A KONTÉNMENT

8.1. Alapelvek

8.2. A konténment teherbírása

8.3. A konténment átvezetései, közlekedő nyílások

8.4. A konténment lezárása

8.5. A konténment nyomáspróbája

8.6. Szellőzőrendszerek

9. SUGÁRVÉDELEM

9.1. Alapelvek

9.2. Dozimetriai ellenőrző eszközök

9.3. Biológiai védelem, árnyékolás

9.4. Radioaktív kibocsátások

10. NUKLEÁRIS ÉS RADIOAKTÍV ANYAGOK KEZELÉSE

10.1. Alapelvek

10.2. A radioaktív hulladékok

10.3. A nem besugárzott nukleáris üzemanyag kezelése és tárolása

10.4. A besugárzott nukleáris üzemanyag kezelése és tárolása

MEGHATÁROZÁSOK

1. BEVEZETÉS

1.1. A SZABÁLYZAT CÉLJA

1.001. Jelen Szabályzat célja az atomerőműre mint létesítményre és a létesítményt alkotó rendszerekre és rendszerelemekre vonatkozó tervezési követelmények meghatározása.

1.2. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

1.002. Jelen Szabályzat a Magyar Köztársaság területén létesítendő és már üzemelő vízhűtésű, termikus neutronokkal működő atomerőművekre, azok biztonsági rendszereire, rendszerelemeire vonatkozik.

1.003. Jelen Szabályzat követelményeit be kell tartani az atomerőmű tervezéséhez kapcsolódó minden olyan dokumentáció (tervek, biztonsági elemzések, műszaki specifikációk) készítése és tevékenység folytatása során, melyek a létesítmény nukleáris biztonságára befolyással lehetnek.

1.004. A Szabályzat az atomerőművek tervezésének csak a nukleáris biztonsággal kapcsolatos követelményeit tartalmazza. Az általános, nem nukleáris tervezési és a tervezéssel összefüggő biztonsági követelmények kötelező érvényűek az atomerőműveknél is.

1.005. Az Engedélyes köteles az atomerőmű tervezésére vonatkozó nukleáris biztonsági követelmények maradéktalan teljesítését igazolni a Hatóság részére.

1.006. Jelen Szabályzatban foglalt követelmények teljesítésének módjaira az OAH főigazgatója által kiadott irányelvek tartalmaznak útmutatást.

1.3. A SZABÁLYZAT SZERKEZETE

1.007. A jelen Szabályzat három fő részre osztva tárgyalja az atomerőművek tervezésére vonatkozó követelményeket. A második fejezet (Biztonsági filozófia) a tervezés alapfilozófiáját ismeretei. A következő fejezet (Általános követelmények) huszonnégy alfejezetbe csoportosítva határozza meg a tervezésre vonatkozó általános követelményeket. A további fejezetek az atomerőmű tervezés kiemelt területeinek (reaktor, hőátvitel stb.) az általános követelményekhez kapcsolódó tervezési feltételeit (alapelveket és specifikus előírásokat) foglalják össze.

2. BIZTONSÁGI FILOZÓFIA

2.1. BIZTONSÁGI CÉLKITŰZÉSEK

2.001. Az atomerőművek biztonsági rendszereit, rendszerelemeit úgy kell megtervezni, hogy az atomerőművek alkalmazásával kapcsolatosan megfogalmazott nukleáris biztonsági célkitűzés, valamint az azt megalapozó sugárvédelmi és műszaki biztonsági célkitűzések megvalósíthatóak legyenek.

2.002. Általános nukleáris biztonsági célkitűzés, hogy a lakosság egyedei és csoportjai, valamint a környezet védelme biztosított legyen az ionizáló sugárzás veszélyével szemben. Ezt az atomerőműben megvalósított hatékony védelemmel és annak megfelelő színvonalú fenntartásával kell biztosítani.

2.003. Sugárvédelmi célkitűzés, hogy az atomerőmű üzemeltetése során az üzemeltető személyzet és a lakosság sugárterhelése mindenkor az előírt határértékek alatt, az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintű legyen. Ezt biztosítani kell tervezési üzemzavarok és amilyen mértékben ésszerűen lehetséges súlyos balesetek következtében fellépő sugárterhelések esetén is.

2.004. Műszaki biztonsági célkitűzés, hogy üzemzavarok bekövetkezése nagy biztonsággal megakadályozható legyen, hogy a létesítmény tervezésénél figyelembe vett valamennyi üzemzavar esetén a lehetséges következmények az előírt mértékeken belül legyenek, valamint az, hogy a jelentős következményekkel járó balesetek valószínűsége elegendően alacsony legyen.

2.2. A MÉLYSÉGBEN TAGOLT VÉDELEM ELVE

2.005. A mélységben tagolt, többszintű védelem a biztonsági célkitűzések megvalósításának alapvető elve. Ezt az elvet alkalmazni kell minden biztonsággal összefüggő tevékenységre – legyen az akár szervezéssel, üzemeltetéssel vagy tervezéssel kapcsolatos – úgy, hogy egy bekövetkező hiba ellensúlyozható vagy kijavítható, a súlyosabb veszélyhelyzet kialakulása megakadályozható legyen.

2.006. A védelem első szintjének célja a normál üzemi állapottól való eltérés megakadályozása.

2.007. A második szint célja a normál üzemi állapottól eltérő állapot észlelése és annak megakadályozása, hogy a várható üzemi események üzemzavari helyzetekké váljanak.

2.008. A harmadik szint tervezésekor azt kell feltételezni, hogy a megelőző védelmi szintek – bár igen kis valószínűséggel – nem tudják megakadályozni, hogy az üzemi események üzemzavarokká fejlődjenek. További rendszerekről, rendszerelemekről és azokat felhasználó, alkalmazó üzemviteli eljárásokról kell gondoskodni a kialakult tervezési üzemzavari állapotok következményeinek korlátozására. A harmadik védelmi szint további célja az üzemzavari állapotok megszüntetése utáni stabil és elfogadható feltételek elérésének és fenntartásának biztosítása.

2.009. A harmadik védelmi szinten túlmenően a lakosság és az üzemeltető személyzet további védelmére olyan specifikus kiegészítő rendszereket, rendszerelemeket kell kialakítani összhangban a bekövetkezési gyakorisággal és következménnyel, melyek feladata a tervezési alapul választott üzemzavarokat meghaladó események, balesetek következményeinek enyhítése.

2.010. A harmadik védelmi szinten túlmenően a lakosság és az üzemeltető személyzet további védelmére a baleset-elhárítási intézkedések tervét is ki kell dolgozni.

3. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

3.1. TELEPHELY-KIVÁLASZTÁS

3.001. Az erőmű teljes élettartamára vonatkozóan a telephelynek olyan jellemzőkkel kell rendelkeznie, amelyek garantálják a biztonságos üzem feltételeit, figyelembe véve a természeti adottságokból és az emberi tevékenységből adódó valamennyi lényeges körülményt. A tervezés során a telephely adottságainak megfelelő műszaki megoldásokat kell alkalmazni.

3.002. A kiválasztásra kerülő telephely vizsgálata egymásra épülően foglalja magába a következő tevékenységeket:

a) a telephely kiválasztására és a nukleáris létesítmény létesítésére való alkalmasság értékelése,

b) a telephellyel kapcsolatos biztonsági követelmények meghatározása,

c) a konkrét létesítmény vonatkozásában a telephely alkalmasságának értékelése.

3.003. A fentiek során vizsgálni kell a telephely és környezete hatását az atomerőműre, az erőmű, illetve a létesítés hatását a telephelyre és a környezetre, a népesség eloszlására vonatkozó szempontokat.

3.004. A telephely alkalmasságának megítélésénél figyelembe kell venni a telephely környezetére jellemző természeti és ember okozta eseményeket, a telephely azon jellemzőit, amelyek hatással lehetnek a radioaktív kibocsátások környezetben történő terjedésére és a balesetelhárítási intézkedések megvalósíthatóságára.

3.005. A külső környezeti események gyakoriságát és potenciális hatásait meg kell határozni. A súlyos következményekkel járó kis gyakoriságú környezeti hatásokat a Szabályzat 3.5., 3.6. és 3.20. fejezetében foglaltak szerint kell figyelembe venni és vizsgálni.

3.006. Az atomerőmű biztonságára hatással lévő külső környezeti tényezők stabilitását, illetve változásait a létesítmény élettartamára prognosztizálni kell. A külső hatások és a telephelyi jellemzők változását, különösen az emberi tevékenység viszonylag gyors változásait a teljes élettartam alatt monitorozni szükséges, és a kockázat állandó szinten tartás érdekében rendszeresen kell értékelni.

3.007. A tervezési alapba tartozó külső környezeti hatásokat és paramétereket a telephelyi jellemzőkből kiindulva az atomerőmű műszaki sajátosságaira tekintettel kell meghatározni.

3.008. A különböző telephelyre jellemző események egyidejű előfordulásának valószínűségét vizsgálni kell, és a tervezési alapban ezek kombinációit szükség szerint figyelembe kell venni az egyedi eseményekre meghatározott kritériumoknak megfelelően.

3.009. A telephely akkor tekinthető alkalmasnak, ha a telephelyi hatásokra kipróbált műszaki megoldásokkal az atomerőmű biztonsága megvalósítható.

3.010. A külső hatásokat a tervezés kiinduló adataiként felhasználható és alkalmas jellemzőkkel kell meghatározni. A telephelyre jellemző specifikus adatokat kell a tervezéskor felhasználni, amennyiben ezek megfelelő megbízhatósággal meghatározhatók. Ellentétes esetben a telephely általános jellemzőinek megfelelő, nagy adathalmazra általánosított vagy szabványosított jellemzők is felhasználhatók a tervezés alapjaként.

3.011. Meg kell határozni a javasolt telephely körüli területek topográfiájának és geológiájának azon jellemzőit, melyek hatással lehetnek az atomerőmű várható üzemi eseményei, feltételezett üzemzavarai és baleseti állapotaiban kibocsátott radioaktív anyagok környezeti terjedésére és feldúsulására. Vizsgálni kell a kibocsátott radioaktív anyagok terjedését.

3.012. A vizsgálatokban meg kell határozni a radioaktív kibocsátások hatását a légkörre, a talajra, a felszíni és talajvizekre. Elemezni kell a radioaktív anyagok lakosságra gyakorolt hatásainak különböző mechanizmusait és a sugárterhelés lehetséges módjait.

3.013. Meg kell határozni a telephely körüli területek azon topográfiai jellemzőit, melyek hatással lehetnek a lakosság jellemző tartózkodási helyeire és a környezet változására. Meg kell vizsgálni ezen jellemzőknek az erőmű biztonságos üzemére gyakorolt hatását. Meg kell vizsgálni a radioaktív és nukleáris anyagok telephelyre és telephelyről való szállításának lehetőségeit.

3.014. A telephely-kiválasztással kapcsolatban az atomerőmű telepítésénél és tervezésénél figyelembe veendő földtani és bányászati követelményrendszert külön jogszabály tartalmazza.

3.2. SUGÁRVÉDELEM

3.015. Az atomerőművek biztonsági rendszereit, rendszerelemeit úgy kell megtervezni, hogy az atomerőmű üzemeltetése során az üzemeltető személyzet és a lakosság sugárterhelése mindenkor az előírt határértékek alatt, az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintű legyen. Ezt biztosítani kell tervezési üzemzavarok és amilyen mértékben ésszerűen lehetséges súlyos balesetek következtében fellépő sugárterhelések esetén is.

3.016. A tervezés során figyelembe kell venni az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos munkahelyi egészségügyi, illetőleg sugárvédelmi, valamint a létesítéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos speciális egészségügyi előírásokat.

3.017. Minden ésszerűen megvalósítható intézkedést meg kell tenni az üzemzavarok és a balesetek megelőzésére.

3.018. Minden ésszerűen megvalósítható intézkedést meg kell tenni bármely üzemzavarral vagy balesettel kapcsolatos többlet-sugárterhelés csökkentésére.

3.019. Elemzést kell végezni, hogy megbecsülhetők legyenek azok a sugárzási dózisok, melyek az üzemeltető személyzetet és a lakosságot érhetik.

3.020. Minden dózisbecslésnek megfelelő tartalékkal kell rendelkeznie, hogy a belső és külső sugárterhelés számításokban meglévő bizonytalanságokat figyelembe vegyék. A számításokhoz fel kell használni a vonatkozó mérési adatokat is. Ahol a dózisszámítások eredményeit befolyásolja a radioaktív szennyeződésből eredő radioaktív anyag felhalmozódást, ott az üzem élettartama alatt jelentkező feltételezhető maximális értékekkel kell számolni.

3.021. Az atomerőművi személyzet dózisterhelésének becslésénél figyelembe kell venni az üzemi és munkaszervezési körülményeket is. A dózisbecslésnek be kell mutatnia a legnagyobb egyéni éves dózisértéket és az átlagos kollektív dózisértéket is.

3.022. A telephelyen a nem sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatott személyek dózisterhelése határértékbecsléssel határozható meg.

3.023. A telephelyen kívül élő lakosság dózisterhelését olyan számított dózisértékek alapján kell meghatározni, melyek a kritikus csoportokra vonatkoznak, és figyelembe veszik a közvetlen sugárzásból, valamint az egyéb forrásokból származó sugárterhelést is.

3.024. Olyan tervezési megoldásokat kell alkalmazni, amelyek megkönnyítik a leszerelés alatt várhatóan fellépő sugárterhelések csökkentését.

3.3. BIZTONSÁGI FUNKCIÓK

3.025. Az atomerőmű megfelelő nukleáris biztonsági szintjének elérése érdekében az alábbi alapvető tervezési követelményeket kell teljesíteni:

a) eszközöknek kell rendelkezésre állni a reaktor biztonságos leállítására és biztonságos leállított állapotban tartására a várható üzemi események és a feltételezett üzemzavari állapotok során és azokat követően,

b) eszközöknek kell rendelkezésre állni a remanens hő elszállítására a reaktor leállítást követően, beleértve a várható üzemi események és feltételezett tervezési üzemzavari állapotokat is,

c) eszközöknek kell rendelkezésre állni a radioaktív anyagok kibocsátásának csökkentésére és annak biztosítására, hogy bármely kibocsátás az előírt határérték alatt maradjon a várható üzemi események és a feltételezett üzemzavari állapotok során.

3.026. A fenti alapvető tervezési követelmények teljesítésének következetes megvalósítása érdekében meg kell határozni az összes olyan biztonsági funkciót, amelyeket az egyes atomerőművi biztonsági rendszereknek, rendszerelemeknek teljesíteniük kell a várható üzemi események és feltételezett üzemzavarok során és azokat követően.

3.027. A biztonsági funkciókat és a funkciókat teljesítő rendszereket, rendszerelemeket biztonsági osztályokba kell sorolni a biztonságra gyakorolt hatásuk alapján.

3.028. A biztonsági osztályba sorolás alapján meg kell határozni a biztonsági rendszerekkel, rendszerelemekkel, illetve ezekhez kapcsolódó tevékenységekkel (pl. karbantartás, anyagvizsgálat, hegesztés) szemben támasztandó minőségbiztosítási alapkövetelményeket. Ezen alapkövetelményekhez az anyagtulajdonságoktól, szerkezeti kialakításoktól és üzemi körülményektől függően további követelmények határozhatók meg irányelvekben.

3.029. A biztonsági funkciókat és a funkciókat teljesítő rendszereket, rendszerelemeket – mérlegelve azok potenciális meghibásodásának biztonsági elemzésben megalapozott bekövetkezési gyakoriságait és következményeit – a következő három biztonsági osztályba, vagy ha a rendszer, rendszerelem nem lát el biztonsági funkciót, akkor a negyedik, nem biztonsági osztályba kell besorolni.

3.3.1. Első biztonsági osztály

3.030. Azon biztonsági funkciók és az azokat megvalósító rendszerek és rendszerelemek, amelyek meghibásodása vagy hibája olyan eseményhez vezethet, amely közvetlenül veszélyezteti a reaktor azonnali szubkritikus állapotba vitelét vagy hűtését, és megkívánja a biztonsági rendszerek, rendszerelemek azonnali indítását vagy működtetését.

3.3.2. Második biztonsági osztály

3.031. Azon biztonsági funkciók és az azokat megvalósító rendszerek és rendszerelemek, amelyek

a) kellő időben történő üzembe lépése vagy folytonos működése szükséges a normál üzemtől eltérő események bekövetkezésének esetén a reaktor szubkritikusságának és hűtésének biztosításához, vagy a konténment belsejében bekövetkezett normál üzemtől eltérő esemény hatására a reaktorból felszabaduló radioaktív anyagok kikerülésének megakadályozásához,

b) meghibásodása vagy hibája megakadályozza a reaktor folyamatos üzemét és ezzel egy időben megakadályozza a reaktor hűtését és a remanens hő elvezetését az erre a célra szolgáló normál üzemi rendszerekkel,

c) működési hibája megnöveli az ellenőrizetlen kritikusság létrejöttének kockázatát,

d) meghibásodása vagy hibája leállás során megakadályozza a remanens hő normál útvonalon történő elvezetését,

e) az 1. és 2. biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek villamos betáplálásai és a 2. biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek helyiségei.

3.3.3. Harmadik biztonsági osztály

3.032. Azon biztonsági funkciók és az azokat megvalósító rendszerek, rendszerelemek, amelyeknek alapvető hatása van a következő funkciók megbízhatóságára:

a) a reaktor leállítása és szubkritikus állapotban tartása,

b) a reaktor hűtése és a remanens hő eltávolítása,

c) a reaktoron kívül tárolt kiégett üzemanyag hűtése,

d) a radioaktív anyagok terjedésének megakadályozása,

e) a balesetek következményeinek csökkentése.

3.033. Ugyancsak ebbe az osztályba tartoznak azok az üzemi rendszerek, rendszerelemek, amelyek a meghibásodott biztonsági rendszer funkcióját átvehetik, továbbá a 3. biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek villamos betáplálásai és az ebbe a biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek helyiségei.

3.3.4. Negyedik (nem biztonsági) osztály

3.034. Ide tartozik minden olyan funkció és az azt megvalósító rendszer, rendszerelem, amely az 1., 2. és 3. biztonsági osztályba nem tartozik.

3.4. A TERVEZÉSI ALAP

3.035. A tervezési alap határozza meg az atomerőmű azon jellemzőit, amelyek szükségesek a várható üzemi események és feltételezett üzemzavarok ellenőrzött módon történő kezeléséhez a meghatározott sugárvédelmi követelmények kielégítése mellett. A tervezési alap magában foglalja a várható üzemi állapotokat és a feltételezett kezdeti események által előidézett üzemzavari körülményeket, a fontosabb feltételezéseket és bizonyos esetekben a speciális elemzési módszereket. A tervezési alap részét képezik azok a várható üzemi események, amelyek valamely biztonságvédelemi működés elmaradásának feltételezéséből származtathatók.

3.036. A tervezési folyamat során az atomerőmű biztonságos normál üzemelését kell alapul venni az üzemeltetési korlátok és feltételek rendszerének a meghatározásánál. Ezen követelmények és korlátozások képezik azokat a feltételeket, amelyek melletti üzemeltetésre az üzemeltető szervezet engedélyt kap.

3.037. Az atomerőmű tervezésénél figyelembe kell venni, hogy előfordulhatnak a mélységben tagolt védelem bármelyik szintjének működését vagy sérülését okozó események. Tervezési megoldásokkal biztosítani kell a biztonsági funkciók végrehajtását és a biztonsági célkitűzések teljesülését.

3.038. A tervezés során figyelembe kell venni a feltételezett kezdeti események lehetséges kombinációit is. Ha logikai és matematikai módszerekkel kizárható az események egyidejű bekövetkezése, akkor ezek kombinációit a tervezés során nem kell figyelembe venni.

3.039. Normál üzemeltetés, amikor az atomerőmű az üzemeltetési korlátozások és feltételek által megengedhető üzemmódban üzemel.

3.040. Várható üzemi esemény, a normál üzemeltetéstől való olyan eltérés, amelynek bekövetkezési gyakorisága nagyobb vagy egyenlő, mint 10^–2/év és a tervezés során előirányzott megoldások segítségével nem eredményezi a biztonsági rendszerek, rendszerelemek jelentős károsodását és nem vezet balesethez.

3.041. Feltételezett (tervezési) üzemzavar az a ritkán bekövetkező esemény (gyakorisága kisebb, mint 10^–2/év), amelyet rendszerek, rendszerelemek meghibásodása, kedvezőtlen külső hatások és/vagy helytelen/téves emberi beavatkozás idéz elő. Az esemény során a biztonsági funkciók a tervezettnek megfelelően működnek, és az esemény nem vezet az üzemeltető személyzet és a lakosság a hatóságilag előírt értéknél magasabb sugárterheléséhez.

3.5. FELTÉTELEZETT KEZDETI ESEMÉNYEK

3.042. A tervezés során, feltételezett kezdeti eseményként, mindazon biztonságot veszélyeztető eseményeket figyelembe kell venni, melyek

a) az atomerőmű telephelyével és annak környezetével (pl. természeti jelenségek) kapcsolatosak,

b) szándékos vagy szándékolatlan telephelyi és telephelyen kívüli emberi tevékenységek következményei,

c) a létesítmény üzemeltetéséből eredhetnek.

3.043. A feltételezett kezdeti események figyelembevételével kell az atomerőmű tervezési alapját meghatározni.

3.044. A tervezési alapba bevont kezdeti események köréből kiszűrhetők

a) a rendszerek, rendszerelemek meghibásodásából és emberi hibából bekövetkező belső esemény, ha a gyakorisága kisebb, mint 10^–5/év,

b) a telephelyre jellemző külső emberi tevékenységből származó olyan események, amelyek gyakorisága 10^–7/év-nél kisebb, vagy, ha a veszélyforrás elég messze van és igazolható, hogy az erőműre ésszerűen nem várható hatása.

3.045. Bármely kezdeti esemény bekövetkezésekor a radioaktív anyag kibocsátását megakadályozó fizikai gátak közül legalább egynek teljesíteni kell a funkcióját.

3.046. Egy várható üzemi esemény önmagában vagy kombinálva egy aktív komponens meghibásodásával vagy emberi hibával nem eredményezheti egyetlen gát funkciójának elvesztését sem, beleértve a fűtőelem burkolatot is. Ha az esemény és egy további rendszer, rendszerelem meghibásodás vagy emberi hiba kombinált gyakorisága kisebb mint 10^–2/év, korlátozott számú fűtőelemnél megengedett a burkolatsérülés. Az elemzésekben az erőművi rendszereknek, rendszerelemeknek az adott esemény következményeit leginkább meghatározó (legsúlyosabb következményt eredményező) egyszeres meghibásodását vagy ugyanilyen hatású emberi hibát kell feltételezni.

3.6. BALESETEK

3.047. A tervezési alapot meghaladó üzemzavarok, azaz balesetek – azok az igen kis valószínűségű (gyakoriságuk kisebb, mint 10^–5/év) események, amelyek során az előírt határértéket meghaladó radioaktív anyag kikerülés következhet be. A balesetek fogalmán belül külön kategóriát alkotnak az olyan hipotetikus események, az úgynevezett súlyos balesetek, amelyek a radioaktív kibocsátás szempontjából a legsúlyosabb következményekkel járhatnak.

3.048. Megfontolás és elemzés tárgyává kell tenni a várható üzemi eseményeken és feltételezett üzemzavari helyzeteken túlmutató eseménysorokat, melyek balesethez vezethetnek. Alapvetően a következőket kell figyelembe venni:

a) a balesethez vezető domináns eseménysorokat meg kell határozni,

b) vizsgálat alá kell venni az atomerőmű konstrukciója alapján meglévő tartalékokat, beleértve néhány biztonsági rendszernek, rendszerelemnek az eredeti tervezési állapotától és funkciójától eltérő körülmények közötti üzemeltetését, továbbá néhány ideiglenes rendszer, rendszerelem alkalmazását a létesítmény ellenőrzött állapotba való visszaállítása és a baleset következményeinek enyhítése céljából,

c) értékelni kell a lehetséges tervezési módosításokat, amelyek révén a baleset bekövetkezésének valószínűsége csökkenthető, valamint a következmények enyhíthetők egy esetleges baleset bekövetkezése esetén,

d) baleset kezelési eljárásokat kell kidolgozni a reprezentatív és domináns baleseti eseménysorokat figyelembe véve,

e) meg kell határozni azokat a hibákat, melyek a radioaktív kibocsátásokat gátló fizikai határokon, illetve a közvetlen sugárzást árnyékoló védelmeken keletkezhetnek, továbbá a feltételezett hibák okozta radiológiai következmények nagyságát, karakterisztikus jellemzőit,

f) a balesetek elemzésének kellően realisztikusnak kell lenni ahhoz, hogy alapul szolgáljanak a balesetelhárítási stratégiák kialakításához,

g) ahol a realisztikus elemzés nem megoldható, ott ésszerű konzervatív feltételezésekkel kell élni.

3.049. A baleseti elemzésnek olyan információval is kell szolgálnia, mely a telephelyen kívül élő népesség védelmét szolgáló elhárítási tervhez szükséges nagymértékű radioaktív kibocsátás, azaz súlyos baleset esetén.

3.7. A BIZTONSÁG IGAZOLÁSA

3.7.1. Alapelvek

3.050. A tervezésre vonatkozó általános biztonsági követelmények teljesülését az atomerőmű tervezése, létesítése, üzembe helyezése és üzemeltetése folyamán értékelni és igazolni kell.

3.051. Az elemzést jól dokumentált, igazolt elemzési eszközökkel és meghatározott, valósághű (reprezentatív) adatbázis alapján kell elvégezni. Az elemzési eszközöket a tényleges folyamatokkal, megfelelő kísérlettel, vagy vizsgálati eredményekkel való összehasonlítás révén kell igazolni. Ha ez nem lehetséges, akkor más eltérő számítási módszerekkel való összehasonlítás is elfogadható.

3.052. Az atomerőmű biztonsági elemzéseinek ki kell terjednie a létesítmény összes jelentős ionizáló sugárforrására, és az összes tervezett üzemmódjára.

3.053. A várható üzemi események és a feltételezett üzemzavarok elemzését kellően konzervatív módon kell elvégezni.

3.054. Ki kell mutatni, hogy valamely biztonságvédelmi működés elmaradása esetén a várható üzemi események és a feltételezett üzemzavarok gyakorisága kisebb, mint 10^–5/év (több blokkos atomerőmű esetén blokkonként) ezzel bizonyítva a várható üzemi eseményekre és feltételezett üzemzavarokra vonatkozó elfogadási kritérium teljesülését.

3.055. Ki kell mutatni, hogy

a) a szerkezeti anyagok szilárdsági tulajdonságai az öregedés és az üzemállapotra előírt biztonság figyelembevételével megfelelnek az üzemi és a feltételezett üzemzavari állapotokban a számított maximális terheléseknek,

b) a szerkezetben a feszültségintenzitás sehol sem haladhatja meg a kialakult hőmérséklethez tartozó törési szívósságot – azaz a szerkezetben levő anyagfolytonossági hiányok nem terjedhetnek,

c) feltételezett üzemzavarok esetén a reaktor fővízkör- és a főgőzrendszer, valamint a konténment terhelése az elfogadható tervezési érték alatt marad, tekintetbe véve a ridegedési és megfolyási hibákat és a fűtőelem terhelést is,

d) az aktív zóna méretében és alakjában fellépő változások ellenére biztosított az aktív zóna megfelelő hűtése.

3.056. A hőátadási krízis felléptének valószínűsége várható üzemi események esetében az aktív zóna bármely pontjában kellően alacsony legyen.

3.057. Feltételezett üzemzavarok esetén a reaktor primerkörének olyan állapotban kell maradnia, hogy a fűtőelemek rövid és hosszú távú hűtése fenntartható legyen.

3.7.2. Biztonsági elemzés

3.058. Az elemzésnek a lehetséges kezdeti események listájának összeállításával kell indulnia.

3.059. Azonosítani kell a kezdeti eseményekből következő eseménysorokat.

3.060. Az eseménysoroknak az üzem technológiai folyamataira kifejtett hatását meg kell határozni.

3.061. Azokra az eseménysorokra, melyek radioaktív anyagok kibocsátásához vagy közvetlen és/vagy közvetett sugárterhelésből származó dózisterheléshez vezetnek, meg kell becsülni a telephelyen és a telephelyen kívül tartózkodó személyek maximális effektív dózisterhelését.

3.062. A kezdeti események csoportosíthatók. Minden csoportra specifikálható egy kezdeti esemény, amely a legkedvezőtlenebb következményekkel jár, összehasonlítva a csoportba tartozó többi kezdeti eseménnyel. Elegendő az erre a kezdeti eseményre vonatkozó elemzést elvégezni.

3.063. A várható üzemi események és a feltételezett üzemzavarok egyike sem idézhet elő az adott kezdeti eseménycsoportra meghatározottnál súlyosabb következményeket további független hiba feltételezése nélkül.

3.064. A hibaelemzések céljára az eseménysorok csoportosíthatók és mindegyik csoportra meghatározható egy úgynevezett burkoló eset. A burkoló eseteket úgy kell megválasztani, hogy figyelembe véve a vonatkozó fizikai és kémiai folyamatokat, valamint a biztonsági rendszerek, rendszerelemek működését kiváltó jeleket a burkoló eset következményeinek legalább olyan súlyosnak kell lenni, mint ami az általa képviselt csoport bármely tagjának bekövetkezésével együtt járna.

3.065. A sugárvédelmi számításoknak tartalmazni kell a közvetlen sugárzást, radioaktív anyag belégzését, lenyelését és figyelembe kell venni a kibocsátott radioaktív anyag fizikai és kémiai tulajdonságait is.

3.066. Az elemzésnek azt is bizonyítani kell, hogy azok a káros hatások, melyek az eseménysorok következményeiből származnak nem veszélyeztetik az igényelt biztonsági rendszerek, rendszerelemek működő- és teljesítőképességét.

3.067. A kezelői beavatkozások elemzése során figyelembe kell venni az üzemellenőrzésnek, az üzemállapot értékelésének, a döntéshozatalnak és a végrehajtásnak a körülményeit. Az elemzésnek igazolnia kell, hogy a szükséges tevékenységek végrehajthatók a rendelkezésre álló idő alatt.

3.068. Az elemzésekhez használt adatok helyességét bizonyítani kell megalapozott valós adatokkal való összehasonlítással, kísérletek eredményeinek felhasználásával vagy egyéb módon, és ezt az extrapolált adatok esetén is be kell mutatni.

3.069. Érzékenységi vizsgálatokat kell végezni a hibaelemzések, a feltételezések, a felhasznált adatok és számítási módszerek bizonytalanságának értékelésére. Az érzékenységi vizsgálatok eredményeit és az azokból levonható következtetéseket összegezni kell. Ahol az elemzés eredményei érzékenyeknek bizonyulnak a modell feltételezéseire, ott lehetőség szerint további elemzéseket kell végezni az előzőtől független módszerekkel és eljárásokkal.

3.070. Az elemzések megfelelő megbízhatóságának biztosítására független ellenőrzést kell végezni lehetőleg eltérő módszerek alkalmazásával.

3.071. A tervezési fázis során végrehajtott biztonsági elemzést a tervezési fázis lezárásakor felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosításokat kell végrehajtani figyelembe véve

a) az üzemet vagy a működését érintő változásokat a tervezés vagy a megvalósulás fázisában, illetve működése során,

b) bármely vonatkozó új műszaki és tudományos ismeretet az üzem viselkedéséről és a hibalehetőségekről,

c) bármely olyan anyagi tulajdonság változását és öregedés miatti minőségromlást, amit előzőleg nem vettek figyelembe.

3.7.3. Valószínűségi alapú biztonsági elemzés

3.072. El kell végezni az üzemi rendszer valószínűségi alapú biztonsági elemzését a megvalósítani kívánt üzemből eredő kockázat értékeléséhez, és meg kell ítélni annak elfogadhatóságát. A valószínűségi alapú biztonsági elemzésnek igazolnia kell, hogy az üzem kiegyenlített konstrukciójú, ami azt jelenti hogy nincs olyan normál üzemtől eltérő eseménysora vagy jellemzője, mely aránytalan mértékben járulna hozzá az eredő kockázatértékhez.

3.073. A valószínűségi alapú biztonsági elemzésben a jelentős dózisterheléséhez vezető kezdeti eseményeket kell értékelni. Az elemzést a lehetséges teljes eseménysor-spektrumra kell elvégezni beleértve a súlyos baleseteket is, figyelembe véve a különböző rendszerek, rendszerelemek meghibásodásának lehetőségét, azok karbantartás vagy tesztelés miatti rendelkezésre nem állását, a közös okú hibákat, az emberi hibákat és azokat a hibákat is, melyek az adott kezdeti eseményt megelőző események következményeiként lépnek fel.

3.074. Meg kell határozni a létesítmény biztonságát érintő külső és belső veszélyeket. Ezeket meghibásodási eseménysorok lehetséges kezdeti eseményeiként kell kezelni és ahol szükséges, a létesítmény rendszereinek, rendszereleminek egyéb hibakombinációjával kell figyelembe venni.

3.075. Az összes azonosított eseménysor feltételezhető gyakoriságát és a következményeiket meg kell határozni. Ahol az eseménysorok egy csoportját úgynevezett burkoló eset képviseli, annak olyan gyakorisági értéket kell kapnia, mint az általa képviselt csoport elemeinek gyakorisági összege.

3.076. Az úgynevezett legjobb becslés módszereit és adatait kell előnyben részesíteni a termohidraulikai elemzésekhez, a sugárvédelmi elemzésekhez, és a valószínűségi alapú biztonsági elemzésben használt gyakorisági és valószínűségi értékek meghatározásához. Ahol ez nem alkalmazható, ott ésszerűen konzervatív feltételezésekkel kell élni.

3.077. Csak megbízható és hiteles statisztikai adatok használhatók. Az adatok forrását, a minta nagyságát meg kell adni, és az adatok bizonytalanságát meg kell határozni. A forrásadatok változása esetén figyelembe kell venni a tervezési adatok és az üzemi viszonyok közötti különbségeket, és ezeket értékelni kell.

3.078. Ahol nem állnak rendelkezésre használható statisztikai adatok, becslésekkel kell élni, és meg kell alapozni ezeket a becsléseket. Különös figyelmet kell fordítani a valószínűségi alapú biztonsági elemzésből adódó eredmények érzékenységének meghatározására az ilyen felvett értékek esetén.

3.079. Az emberi hibák valószínűségi adatainak figyelembe kell venniük az egyes feladatok összetettségét, a pszichikai hatásokat (pl. stressz, fizikai állapot, az ellenőrzés szintje, munkamódszerek), a fizikai környezetet, a különálló tevékenységek közötti potenciális függőségeket (a személyzet akár hasonló akár különböző tevékenységeket végző tagjai között). A megbízható emberi tevékenységet elősegítő rendszerekre, rendszerelemekre vagy eljárásrendekre vonatkozó minden ilyen körülményt figyelembe kell venni.

3.080. Ahol nem lehet kiszámolni a bekövetkezési gyakoriságot az adatok vagy a rendelkezésre álló modell alkalmatlansága miatt, ott mérnöki becsléssel kell megítélni a meghibásodások becsült gyakorisági értékéhez való hozzájárulást.

3.081. A valószínűségi alapú biztonsági elemzésnek a megbízhatóságra, a biztonsági rendszerek, rendszerelemek karbantartására és tesztelésére vonatkozó információval is szolgálnia kell.

3.8. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI SZEMPONTOK

3.082. Fel kell mérni a tervezett atomerőmű üzemeltetéséből származó potenciális veszélyeket. A létesítmény konstrukciója biztosítsa a veszélyek elkerülését és a biztonság feltételeinek fenntartását lehetőleg a tervezett konstrukció inherens, belső biztonsági tulajdonságaival, aktív szabályzó és/vagy biztonsági rendszer, rendszerelem beavatkozása nélkül.

3.083. A létesítmény kialakítása biztosítsa, hogy a lehetséges meghibásodásokkal szemben az erőmű érzékenysége minimális legyen. Bármely kezdeti eseményt követően ésszerűen megvalósítható mértékben az alábbi sorrend szerint kell biztosítani, hogy

a) egy meghibásodás vagy téves beavatkozás ne vezethessen jelentős üzemeltetési változásokhoz, vagy az erőmű állapotában csak a biztonságosabb körülmények irányába ható változást idézhessen elő,

b) egy meghibásodást vagy téves beavatkozást követően – a hiba bekövetkezésekor üzembe lépő aktív védelmek működése révén az erőmű biztonságos állapotban maradjon.

3.084. Az atomerőmű tervezése során figyelmet kell fordítani az atomerőmű biztonságos üzemeltetését megalapozó követelményekre és korlátozásokra. Az atomerőmű üzemeltetésének feltételeit és korlátait tartalmazó alapdokumentumot ezen követelmények és korlátozások alapján kell kidolgozni.

3.085. Atomerőmű tervezésekor az alábbi jellemzőket kell az észszerűség határain belül biztosítani:

a) a reaktivitás tényezők minden üzemállapotban biztosítsák a reaktor stabil működését,

b) egyértelműen meg kell határozni a biztonságot jellemző paraméterek normál üzemi értékeinek azokat a határértékeit, amelyek túllépése esetén a kibocsátások visszatartására szolgáló fizikai gátak fokozott igénybevételnek vannak kitéve,

c) a hőtechnikai jellemzők olyanok legyenek, hogy a teljesítményben vagy a hűtőközeg áramlásban bekövetkező üzemeltetési zavarok ne okozzanak nagy vagy gyors hőmérsékleti változásokat, illetve megengedhetetlen változásokat a hűtőközeg, az üzemanyag és az üzemanyag burkolati anyagok fizikai állapotában.

3.086. A biztonsági osztályba sorolás szerinti súlyozásnak megfelelően a biztonsági rendszerek, rendszerelemek elégítsék ki a lehető legszigorúbb, alkalmazható gyártási, szerkezeti, felülvizsgálati, karbantartási és üzemviteli szabványokat.

3.087. Ahol nincs megfelelő előírás, ott igazolni kell az alkalmazott tervezési eljárás és a megoldás megfelelőségét.

3.088. A lehetséges jelentős hibák és meghibásodások ellen az atomerőművet mélységi védelemmel kell megtervezni úgy, hogy

a) radioaktív anyagok környezeti kibocsátása ellen a fizikai gátakat többszörözni kell,

b) a védelmek különböző szintjeit kell biztosítani.

3.089. A védelmi szintek akadályozzák meg a gátak sérülését vagy sérülés esetén enyhítsék a következményeket. A védelmek ezen szintjei terjedjenek ki a tervezésre, a minőségbiztosításra, balesetelhárítási stratégiákra és telephelyen kívüli elhárítási intézkedésekre is.

3.090. Csak megfelelő kutatási és fejlesztési háttéren alapuló új tervezésű konstrukciók alkalmazhatók. Az üzembevétel előtt tesztelni és működésük során ellenőrizni kell ezeket a konstrukciókat, külön figyelmet fordítva az új sajátosságokra.

3.091. Meg kell határozni azoknak a biztonsági rendszereknek, rendszerelemeknek a körét, amelyeket inherens biztonságúra és/vagy a maximálisan lehetséges mértékben emberi hibára érzéketlen kialakításúra kell megtervezni. A lehetséges meghibásodási módokat azonosítani kell, ahol lehetséges, elismert valószínűségi elemzési módszerekkel is.

3.092. Amennyiben egy biztonsági rendszer rendszerelem meghibásodása valószínűségi alapon nem értékelhető, akkor az csak egy egyenértékű alternatív speciális eseti eljárás alkalmazása után fogadható el. Az eljárás átfogóan vizsgálja az összes vonatkozó tudományos és műszaki kérdést, számba véve a megfelelő, múltban előfordult esetek összehasonlításra alkalmas körülményét.

3.093. Egy biztonsági rendszert vagy rendszerelemet csak egy biztonságvédelmi feladathoz szabad hozzárendelni. Ahol az szükséges, hogy a biztonsági rendszer vagy rendszerelem más funkciót is teljesítsen, az egész rendszert egységesen biztonsági rendszernek kell minősíteni, és nem szabad megengedni, hogy a másik funkció vagy annak meghibásodása a védelmi működést zavarja.

3.094. Minden olyan kapcsolat a biztonsági rendszer, rendszerelem és a környezete között, mely nem a biztonsági rendszer, rendszerelem, kiszolgáló alrendszereihez tartozik, elkerülendő, vagy csak korlátozott funkciókkal bírhat. Időleges vagy állandó kapcsolat külső berendezéssel csak úgy valósítható meg, hogy gondoskodni kell a megfelelő leválaszthatóságról, azért, hogy a külső berendezés bármilyen hibája ne befolyásolja a biztonsági rendszer vagy rendszerelem funkciójának ellátását.

3.095. Ahol speciális eseti eljárás kerül alkalmazásra vagy bármely biztonsági rendszerrel, rendszerelemmel szemben magas megbízhatósági követelmények érvényesülnek, ott a tervezési folyamat részét képező felülvizsgálathoz kiegészítésként el kell végezni az adott egység független vizsgálatát.

3.096. A biztonsági rendszerek, rendszerelemek szerkezeti elemei legyenek hibamentesek amennyire csak lehetséges és bizonyíthatóan hibatűrőek. Ezen követelmények kielégítéséhez az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) igazolt tervezési módszerek és kifogástalan tervezési koncepció használata,

b) kipróbált szerkezeti anyatok használata,

c) magas követelményeket támasztó szabványok alkalmazása a tervezés minden fázisában, valamint a beszerzésben, gyártásban, összeszerelésben és az üzemeltetésben egyaránt,

d) üzembe helyezés előtti és üzem alatti vizsgálatok elvégzése abból a célból, hogy minden olyan hiba felderíthető legyen, amely balesetté fejlődhet vagy ilyet okozhat,

e) berendezés- és anyagvizsgálat előkészítése,

f) indokolt esetben a törések előtti szivárgás figyelembevétele.

3.097. Bizonyítani kell, hogy minden biztonságra hatással lévő szerkezet hibamentes, vagy a hibák kezelhetők, és a létező hibák üzemelés alatti vizsgálatokkal kimutathatóak.

3.098. A biztonsági rendszerek, rendszerelemek esetében a tervezésnél figyelembe vett összes terhelés kombinációját azok előfordulási gyakoriságával együtt kell figyelembe venni a terv és az üzemi körülmények, tesztek és üzemzavari feltételek elemzésekor.

3.099. A fémszerkezetek és berendezések tervezésénél ügyelni kell arra, hogy

a) jól vizsgálhatók és ellenőrizhetők legyenek teljes élettartamuk során,

b) jól alakítható, nagy szívósságú, kémiai összetételükben pontos határértékeken belüli anyagok kerüljenek alkalmazásra,

c) a tervezési feszültségkorlátoknál konzervatívan csökkentett érték kerüljön megállapításra,

d) a hegesztett kötések száma a lehető legalacsonyabb legyen.

3.100. A fém nyomáshatároló felület lehetőleg olyan kialakítású legyen, hogy akadályozza meg az anyaghibákból eredő repedés terjedését. El kell kerülni az olyan állapotokat és kialakításokat, melyek a hűtőközeg nyomáshatároló felület szerkezeti elemeinek ridegtöréséhez vezethetnek.

3.101. Ahol egy tömítés vagy egy nyomástartó szerkezeti elem szivárgása a biztonsági megítélés szerint nagymérvű radioaktív kibocsátással járhat, ott megfelelő redundanciát vagy másfajta megoldást kell alkalmazni, ha a megbízhatóság – ilyen módon – ugyanarra a szintre növelhető.

3.102. Az elzáró szerelvényeket úgy kell elhelyezni a vezetékeken, hogy működtetésükkel minimalizálni lehessen az előrelátható törésének következményeit. A primerkörből elágazó csőrendszerek esetében az elzárószelepeket olyan közel kell elhelyezni a primerkörhöz, amennyire csak lehetséges.

3.103. A nyomás alatt álló rendszerekbe, rendszerelemekbe megfelelő biztonsági szelepeket kell betervezni, és biztosítani kell az időszakos ellenőrzések lehetőségét. A radioaktív kibocsátás mértékét minimalizálni kell.

3.104. Meghibásodás, belső vagy külső veszély nem okozhatja azon biztonsági rendszer, rendszerelem működésképtelenségét, amelyet éppen az adott események elhárítására terveztek. Ezért az ellenőrző (szabályzó) rendszereket, rendszerelemeket és a biztonsági rendszereket, rendszerelemeket fizikailag el kell egymástól különíteni, és nem lehetnek közös egységeik vagy szolgáltatásaik, kivéve a 3.088 és 3.089 előírásait.

3.105. A biztonsági rendszerek, rendszerelemek, illetve azok segédrendszerei olyan kialakításúak legyenek, hogy minimalizálják a belső és külső veszélyek hatásait, és a meghibásodott biztonsági rendszerek, rendszerelemek közötti kölcsönhatásokat (pl. repülő tárgyak, törött csővég csapódása, kiömlő folyadék okozta dinamikus hatások, elárasztás).

3.106. Biztosítani kell az egyes egységekkel szemben támasztott megbízhatósági követelmények súlyának megfelelően a biztonsági rendszerek, rendszerelemek, üzem közbeni vagy az atomerőmű élete során rendszeres időszakonkénti műszeres ellenőrzését és felülvizsgálatát. Ha ez a különösen nehéz körülmények miatt nem biztosítható, akkor vagy további tervezési intézkedések szükségesek a hiányosság ellensúlyozására, vagy igazolni kell, hogy a megfelelően hosszú ideig tartó működés ilyen intézkedések nélkül fenntartható.

3.107. Ahol olyan rendszert vagy rendszerelemet alkalmaznak, melynek megbízhatóságát alapvetően számítógépes program határozza meg, ott a számítógépes program fejlesztése és teljes életciklusa alatt megfelelő technikákat és szabványokat kell felhasználni, illetve az ezeknek való megfelelést kell célként kitűzni a következők alkalmazásával:

a) biztonsági rendszer, rendszerelem működését meghatározó számítógépes program fejlesztése során az elfogadott szabványokkal egyenértékű műszaki tervezői gyakorlat teljes alkalmazása,

b) a megfelelő minőségbiztosítási szabványok alapján működtetett minőségbiztosítási program és terv,

c) az utolsó, validált programváltozatnak a fejlesztőtől független csoport által végrehajtott teljes körű és kellőképpen diverz ellenőrzése,

d) széles körű és függetlenül minősített tesztprogram végrehajtása, amely kiterjed minden rendszerfunkció vizsgálatára, és amely igazolja a rendszer megbízhatóságát.

3.108. Biztosítani kell, hogy üzemzavari helyzetek során bekövetkező automatikus védelmi működések ideje alatt a kezelőszemélyzet ne tudjon az automatikus védelmi működéssel ellentétes beavatkozást végrehajtani, vagy a védelmi működést befolyásolni. A tervezésnek mindazonáltal biztosítania kell, hogy az üzemeltető személyzet kezdeményezhesse biztonsági funkció teljesülését és a szükséges intézkedések megtételét, valamint foglakozhasson a biztonságot érintő körülményekkel, de a biztonsági rendszerek, rendszerelemek helyes működését semmikor ne zavarhassa.

3.9. TERVEZÉSI ADATOK ÉS MODELLEK

3.109. Modelleket kell alkalmazni a tervezés támogatására vagy megfelelőségének igazolására, illetve az erőmű biztonságát érintő körülmények bármely időpillanatban való leírására. Ezek a modellek elismert tudományos értelmezésen alapuljanak és a szükséges feltételezések vagy alkalmazott közelítések bizonyíthatóan a biztonság irányába mutassanak.

3.110. Az analitikai modelleket teljes terjedelmükben vagy, ahol ez nem megoldható modellrészenként az erőmű várható állapotát a legnagyobb pontossággal leíró kísérletekkel kell igazolni. Számba kell venni az erőmű várható állapotának kísérleti elemzésekor jelentkező bizonytalanságokat. Ahol megoldható, ott az elemzések független ellenőrzését el kell végezni különböző eljárások vagy analitikai modellek alkalmazásával.

3.111. A tervekben és a biztonsági elemzésben felhasznált adatok megfelelőségét fizikai adatok, kísérletek vagy más megfelelő eszközök alkotta referencia alapján be kell mutatni. Ahol az adatok alkalmazásában bizonytalanság mutatkozik, ott a bizonytalanságot a biztonság irányába ható megfelelő konzervativizmussal kell kiküszöbölni. Jól megalapozott alátámasztás hiányában a rendelkezésre álló adatokból nem szabad extrapolálni.

3.112. Biztosítani kell az új adatok, tudományos eredmények és a más létesítményekből származó üzemeltetési és üzemzavari tapasztalatokról készített beszámoló információk folyamatos értékelését.

3.10. SZILÁRDSÁGI ELEMZÉS

3.113. Szilárdsági elemzéssel kell alátámasztani a tervekben foglaltakat, és igazolni kell azt, hogy a vizsgált teherviselő elem élettartama elegendően hosszú, figyelembe véve a teljes élettartam során lezajló folyamatokat is. Az elemzéseket igazolt módszerekkel kell elvégezni, és szükség szerint modellvizsgálatokkal kell kiegészíteni.

3.114. Az elemzésekben felhasznált adatoknak kellőképpen konzervatív közelítésből kell származniuk. Figyelembe kell venni a szerkezeti anyagok degradációjához vezető anyagtulajdonságokat.

3.115. Ahol ez szükséges, vizsgálni kell, hogy a kapott eredmények, figyelembe vett adatok, és számítási módszerek mennyire érzékenyek a kiválasztott elemzési módszerre.

3.116. A tudomány által általánosan elfogadott törési mechanizmusokat kell figyelembe venni azoknál az alkatrészeknél, amelyek speciális figyelmet igényelnek és azoknál, ahol ez szükséges.

3.11. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

3.117. Olyan minőségbiztosítási rendszert kell összeállítani és végrehajtani, amely magában foglalja a tervezési folyamat valamennyi szakaszát. Ennek a rendszernek az atomerőmű minőségbiztosítására vonatkozó szabályzatnak megfelelő követelményeken kell alapulnia.

3.12. ÉPÍTMÉNYEK, ÉPÍTÉSZETI SZERKEZETEK

3.118. Vizsgálni kell, hogy az üzemi és üzemzavari helyzetben fellépő terheléseket az alapok el tudják-e viselni. Ezeket a vizsgálatokat a megfelelő szabályzatok és szabványok szerint kell lefolytatni.

3.119. Az építménynek tervezésekor figyelembe kell venni a várható földrengéseket, a telephelyvizsgálatok alapján várható környezeti hatásokat. Az építményeknek meg kell felelniük a radioaktív anyagok tulajdonságaiból és a biológiai védelem szükségességéből adódó igényeknek.

3.120. Az alapozások tervezésénél figyelembe kell venni a telephelykutatásból és a geológiai vizsgálatokból levezethető összefüggéseket. Az ezekből nyerhető információnak tartalmaznia kell a talaj dinamikai tulajdonságait, és rá kell mutatnia a talaj megfolyásának bármilyen lehetőségére.

3.121. Az alapozásokra nézve igazolni kell, hogy elviselik mindazokat a szerkezeti terheléseket, melyek üzem közben vagy üzemzavari helyzetben érik őket.

3.122. Az építészeti terveket úgy kell elkészíteni, hogy a talajmunkák során kialakított lejtők a nukleáris létesítmény környezetében kellőképpen stabilak legyenek, és a talajvíz elvezetése ne befolyásolja az atomerőmű biztonságát.

3.123. Az építészeti tervnek figyelembe kell vennie azt a lehetőséget, hogy a telephely alatt (mint például alagutakban, alagsori helyiségekben, gödrökben és árkokban) természetes eredetű, robbanékony gázok és gőzök fordulhatnak elő.

3.124. Minden építményt azonosítani kell, és meg kell határozni, hogy a biztonságra közvetve vagy közvetlenül van-e hatása. Az építményeket mint rendszerelemeket biztonsági osztályba kell sorolni, annak megfelelően, hogy meghibásodása, tönkremenetele milyen következményekkel jár. Egyértelműen meg kell adni, hogy mi az a biztonsági funkció, amit ellát.

3.125. Az építmények a várható üzemi események és feltételezett üzemzavarok során megkívánt viselkedését a biztonsági osztályban elfoglalt helye szerinti súlyozással kell meghatározni.

3.126. Ha az építmények statikus és dinamikus szerkezeti terheléseit elemezni szükséges, az alkalmazott módszernek kellőképpen igazoltnak kell lennie, és ha szükséges, modellvizsgálatokat is el kell végezni.

3.127. Ahol ez szükséges, elvezető rendszereket, rendszerelemeket kell használni megfelelő mintavételezési lehetőségekkel annak érdekében, hogy az építészeti szerkezetek integrális tömörsége igazolható legyen, vagy pedig a létező szivárgások összességükben számszerűsíthetők legyenek.

3.128. Biztosítani kell a rendszeres ellenőrzés lehetőségét a folyóvíz elárasztás elleni védőművek esetén. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie az eróziós és a szerkezeti anyagokat érintő degradációs folyamatokra, melyek a telephelyet veszélyeztethetik.

3.13. MINŐSÍTÉS

3.129. Minősítési eljárást kell kidolgozni annak igazolására, hogy minden biztonsági rendszer, rendszerelem teljesíti az elvárt funkciót teljes élettartama alatt a tervekben meghatározott normál üzemi és üzemzavari körülmények között. Ahol észszerűen megoldható, az eljárás során igazolni kell, hogy az egyes egységek képesek teljesíteni az elvárt funkciót a meghatározott körülmények között.

3.130. A biztonsági rendszereknél, rendszerelemeknél minősítési eljárással kell biztosítani, hogy létezzenek megfelelő előírások a rendszerek, rendszerelemek élettartamával kapcsolatos – a gyártásból, az ellenőrzésből, a felülvizsgálatból és karbantartásból származó – adatok gyűjtésére és felhasználására, annak igazolására, hogy bármely biztonságot érintő feltételezés érvényes marad a létesítmény teljes tervezett élete alatt.

3.131. A minősítés – a lehetséges mértékben – objektív, kísérleteken alapuló eljárás legyen.

3.14. KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS

3.132. A tervezés során biztosítani kell, hogy lehetőség legyen minden biztonsági rendszer, rendszerelem periodikus felülvizsgálatára, a szerkezeti épség és a tömörség megállapítására, funkciópróbájuk, anyagvizsgálati programjuk végrehajtására a sugárzás hatásának és a szerkezeti anyagok öregedésének meghatározása céljából.

3.133. A tervezés során biztosítani kell, hogy meg lehessen győződni arról, hogy nincsenek elfogadhatatlan hibák ezeken a biztonsági rendszereken, rendszerelemeken, illetve nem rosszabbodtak tulajdonságaik a különböző igénybevételek hatására.

3.134. A biztonsági rendszerek, rendszerelemek funkciópróbájának, karbantartásának és felülvizsgálatának gyakoriságát, lefolytatásának követelményeit a tervezés során úgy kell meghatározni, hogy összhangban legyen a biztonsági rendszer, rendszerelem biztonsági osztályba sorolásával.

3.135. Az atomerőmű és a biztonsági rendszerek, rendszerelemek tervezése, kialakítása olyan legyen, hogy segítse a felülvizsgálat, ellenőrzés, karbantartás, módosítás, esetleges javítás és csere elvégzését annak érdekében, hogy az atomerőmű biztonságos állapota a teljes élettartam során mindenkor fenntartható legyen.

3.136. Biztosítani kell az egyes rendszerekkel, rendszerelemekkel szemben támasztott megbízhatósági követelmények súlyának megfelelően a biztonsági rendszerek, rendszerelemek üzem közbeni vagy az erőmű élete során rendszeres időszakonkénti műszeres ellenőrzését és felülvizsgálatát. Ha ez a különösen nehéz körülmények miatt nem biztosítható, akkor vagy további tervezési intézkedések szükségesek a hiányosság ellensúlyozására vagy igazolni kell, hogy a megfelelően hosszú ideig tartó működés ilyen intézkedések nélkül fenntartható.

3.137. Ahol ésszerűen megoldható, ott biztosítani kell minden biztonsági rendszer, rendszerelem megfelelő üzem közbeni ellenőrzését a teljes rendszer vagy adott rendszerelem működőképességének és a biztonsági funkció ellátásának bizonyítására. Ahol a teljes funkciópróba ésszerűen nem oldható meg, ott a funkció teljesülésének igazolására más, egyenértékű módszert kell kidolgozni. Lehetővé kell tenni az ellenőrzések bárminemű biztonsági funkció elvesztése nélküli elvégzését.

3.138. Azokon a területeken, ahol az atomerőmű tervezése során figyelembe vett anyagok és paraméterek az idő múlásával megváltozhatnak, ott biztosítani kell ezen anyagok, jellemzők és paraméterek rendszeres mérését.

3.15. ÉLETTARTAM

3.139. A tervezésnél figyelembe kell venni az öregedési folyamatokat beleértve korróziót, eróziót, a méretek változását, a fáradást, a környezet kémiai és fizikai hatásait. A rendszerek és rendszerelemek eredeti állapotának és az öregedés mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni a lehetséges bizonytalanságokat.

3.140. Még a tervezés időszakában kell elemezni, értékelni és meghatározni a biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek megengedhető élettartamát, különös tekintettel azokra, amelyek cseréje a megítélés szerint nehezen vagy gyakorlatilag nem megvalósítható. Megfelelő korlátokat és feltételeket kell szabni az öregedési és állapotromlási folyamat lassítására és kedvezőtlen hatásainak csökkentésére és elviselésére. Egyértelmű működési mutatókat, teljesítendő kritériumokat kell megfogalmazni az ilyen rendszerek, rendszerelemek elhasználódási, illetve üzemben tarthatósági feltételeinek és idejének meghatározásához.

3.141. Megfelelő időkorlátot kell érvényesíteni az ilyen rendszerek, rendszerelemek megengedhető üzemeltetési időtartamára.

3.16. SZERKEZETI ANYAGOK

3.142. Biztosítani kell, hogy a primer hűtőkörben olyan szerkezeti anyagokat használjanak, amelyek felaktiválódása során keletkező radioaktivitás az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintű.

3.143. Az atomerőmű élettartama alatt, minden várható üzemi esemény és feltételezett üzemzavar során a szerkezeti anyagoknak megfelelő alakíthatósági (nyúlási) tartalékkal kell rendelkezniük, pl. a ridegedés elfogadható határérték alatt tartása céljából.

3.144. A radioaktív sugárzásnak kitett rendszereket, rendszerelemeket olyan anyagból kell gyártani, amelyek a lehető legkevésbé hajlamosak felaktiválódásra, ridegedésre.

3.145. A szerkezeti anyagok tulajdonságai, az anyagok besugárzása, a besugárzás anyagjellemzőkre gyakorolt hatása, a tervezési feszültségek és az anyaghibák kritikus méretei meghatározásánál megalapozott biztonsági együtthatókat kell alkalmazni.

3.146. A szerkezeti anyagok kiválasztásánál a felhasználási célnak megfelelő tervezési követelmények alapján figyelembe kell venni a fizikai és mechanikai tulajdonságokat, a technologizálhatóságot, az üzemi és üzemzavari igénybevételek melletti megbízható üzemeltethetőséget, a tervezett élettartamot, a konstrukciós sajátosságokat, a technológiai folyamatból eredő sajátosságokat és a környezeti körülményeket.

a) A fizikai-mechanikai tulajdonságok közül a tervezés során felmerült követelményeknek megfelelő terjedelemben a környezeti és a méretezési hőmérsékleten tekintetbe kell venni a szerkezeti, anyagszilárdsági és egyéb anyagjellemzőit.

b) A technologizálhatóság követelményei a felhasználási céltól függően az alakíthatósági és hegeszthetőségi tulajdonságokra is terjedjenek ki.

c) A megbízható üzemeltethetőség vizsgálata a minimális és maximális üzemi, illetve üzemzavari hőmérséklet, maximális üzemi nyomás garantált elviselésére terjedjen ki.

d) A tervezett élettartam figyelembevétele a ciklikus igénybevételek, a termikus öregedés és a neutronsugárzás hatására bekövetkező degradációs mechanizmusok és anyagtulajdonság-változások mellett a tartamszilárdság ellenőrzését jelenti.

e) A konstrukciós sajátosságok körében az egymással érintkező szerkezeti anyagok összeférhetőségét, az ellenőrzési és rendszeres időközönkénti műszeres ellenőrzését lehetőségeket, valamint a javíthatóság feltételeit kell figyelembe venni.

f) A technológiai folyamat sajátosságait.

g) A környezeti paramétereket.

3.147. A szerkezeti anyagok kiválasztásakor biztosítani kell az anyagvizsgálat lehetőségét minden üzemállapotban, az üzemeltetés, a karbantartás, a vizsgálatok és az üzemzavarok viszonyai között. Figyelembe kell venni, hogy az anyagtulajdonságok változnak, az üzemeltetés során fellépő erózió, tartósfolyás, kifáradás, vegyi hatások, sugárzás következtében. Figyelembe kell venni továbbá az alkatrészek kezdeti állapotának, valamint az anyagtulajdonságot jellemző paraméterek lehetséges változási sebességének becslésekor felmerült bizonytalanságot is.

3.17. MEGBÍZHATÓSÁG

3.148. A biztonsági rendszerek, rendszerelemek megbízhatósági elemzése vegye tekintetbe az adott elem újszerűségét, az alkalmazási körülményeket, az üzemi és üzemzavari körülmények, a fizikai adatok és tervezési eljárások bizonytalanságait.

3.149. Rögzíteni kell azokat a javasolt intézkedéseket, beleértve a minőségbiztosítást, amelyek segítségével a biztonsági rendszerek, rendszerelemek megbízhatósága gyakorlatban teljesíti az igényeket. Minden ilyen intézkedés megfelelőségét igazolni kell. A megbízhatósági elemzés során tett minden feltételezést ellenőrizni kell.

3.150. Egy rendszer vagy rendszerelem feltételezett megbízhatóságának összhangban kell lennie a teljes élettartamára specifikált környezeti körülményekkel.

3.151. A biztonsági rendszerek, rendszerelemek megfelelő megbízhatóságának elérése érdekében az alábbi tervezési megoldásokat, vagy azok kombinációját kell alkalmazni:

a) redundancia,

b) diverzitás,

c) függetlenség,

d) meghibásodás-biztos tervezés,

e) önellenőrzés.

3.152. A redundanciát már a biztonsági rendszer tervezésekor biztosítani kell a megkívánt rendelkezésre állási szint teljesítése érdekében, máskülönben hiteles módon igazolni kell, hogy a megbízhatóság egyéb eszközökkel elérhető.

3.153. Ahol a biztonsági rendszertől, rendszerelemtől elvárt magas fokú megbízhatóságot redundancia révén biztosítják, ott a közös okú meghibásodás ellen a rendszernek védettnek kell lennie. A rendszer védettnek tekinthető, ha a közös okú meghibásodás gyakorisága 10^–5/év értéknél kisebb.

3.154. A diverzitás és a függetlenség elvét megfelelő módon alkalmazni kell a közös okú meghibásodás lehetőségének csökkentése érdekében.

3.155. A tervezési alapba tartozó kezdeti események bármelyike esetében a biztonsági funkciót ellátó rendszernek, rendszerelemnek egy egyszeres meghibásodás bekövetkezése esetén is alkalmasnak kell maradnia feladatának ellátására. A feltételezett egyszeres meghibásodásból származó egyéb meghibásodásokat az egyszeres hiba részeként kell figyelembe venni.

3.156. Ahol megbízható és gyors védelmi működésre van szükség, ott emberi beavatkozást nem igénylő rendszereket, rendszerelemeket kell alkalmazni

3.157. Azon segédrendszereket, amelyek biztonsági rendszereket, rendszerelemeket szolgálnak ki (pl. hűtővíz, villamos betáplálás, kenőolaj, nagynyomású levegő stb.) a biztonsági rendszer, rendszerelem részének kell tekinteni. Egy segédrendszer redundanciájának, diverzitásának, függetlenségének, megbízhatóságának arányban kell lenni az általa kiszolgált rendszer, rendszerelem biztonsági besorolásával.

3.158. A tervezés során biztosítani kell a rendszerek, rendszerelemek üzemből történő kivételének lehetőségét, és figyelembe kell venni a várható karbantartás, funkciópróba és javítás minden egyes biztonsági rendszer, rendszerelem megbízhatóságára gyakorolt hatását.

3.18. EMBERI TÉNYEZŐ

3.159. Az üzemeltető személyzet munkaterületeit és munkakörnyezetét ergonómiai elveket figyelembe véve kell tervezni.

3.160. Az emberi tényezőt és az ember–gép kapcsolatot a tervezési folyamat korai szakaszában és az egész tervezési folyamat során következetesen figyelembe kell venni.

3.161. A tervezésnek biztosítania kell, hogy megfelelően képzett személyzettől – a feltételezett fizikai környezet és pszichikai állapot figyelembevételével – elvárható legyen a rendelkezésre álló időtartam alatt a sikeres beavatkozás. A rövid időtartamon belüli beavatkozás iránti igényt a minimálisra kell korlátozni.

3.162. Ezek a követelmények magukban foglalják az atomerőmű központi vezénylőtermének és a helyi irányító állomások tervezését, valamint a karbantartás és ellenőrzés biztosítását, különös figyelemmel a megjelenítő rendszerre, az irányító pult kialakításra és a munkaterületek karbantartási műveletekhez való hozzáférhetőségére, valamint a fizikai környezetre.

3.163. A személyzet számára meg kell határozni a teljesítendő biztonsági funkciókat. A meghatározások terjedjenek ki az atomerőmű rendszeres időközönkénti műszeres ellenőrzésére, az ellenőrzést végző személyzet kötelességeire, valamint a hibaelhárításra és a karbantartási, tesztelési és kalibrálási tevékenységet végző személyzet kötelességeinek definiálására.

3.164. El kell végezni azoknak a feladatoknak az elemzését, amelyek végrehajtása a biztonsági funkció teljesüléséhez szükséges a személyzettel szemben támasztott észlelési, döntéshozatali és tevékenységi követelmények meghatározása érdekében, tekintettel a feladatok végrehajthatóságának értékelésére és az emberi képességekkel összhangban álló csatlakozási felületek tervezéséhez szolgáltatott adatok meghatározására és a beavatkozások végrehajtására. A személyzet feladatainak elemzése szolgáltasson alapot az eljárások és a személyzeti képzés tervezésének fejlesztéséhez.

3.165. Meg kell adni az emberi tényezők egyéb szempontjainak kapcsolódási felületeit. Az üzemviteli és egyéb személyzet számára a feladatok begyakoroltatása és az üzemviteli eljárások fejlesztése legyen teljes mértékben összeegyeztethető a feladatok és a rendszerek, rendszerelemek tervezésével. Az üzemviteli előírásokat értelmezési és megvalósítási szempontok szerint kell jóváhagyni. Fel kell mérni a javasolt alkalmazási szinteket. Figyelembe kell venni a biztonságot érintő rendszerekre vonatkozókat, és meg kell határozni az atomerőművi biztonsági kultúra fejlesztésének lehetőségeit. Elemezni kell az emberi kapcsolatok – elsősorban a függőségi viszonyok – hatásait a személyzet tevékenységére.

3.19. ELRENDEZÉS

3.166. A biztonsági rendszerek, rendszerelemek és segédrendszereik olyan kialakításúak legyenek, hogy minimalizálják a belső és külső veszélyek hatásait.

3.167. Az építmények és az útvonalak kialakítása a telephelyen olyan legyen, hogy bármilyen belső vagy külső veszély, meghibásodás vagy üzemzavar bekövetkezése esetén a telephelyen

a) alternatív lehetőséget kell biztosítani a biztonság szempontjából lényeges területek ellenőrzésére, a szükséges beavatkozásokhoz,

b) alternatív hozzáférést kell biztosítani a személyi mentés eszközeihez a normál módon kezelt területeken, valamint az üzemzavarok által érintett területeken,

c) ahol ésszerűen megoldható, ott biztosítani kell a telephelyi személyzet fizikai védelmét az üzemzavar közvetlen vagy közvetett hatásai ellen.

3.168. A biztonsági rendszerekre, rendszerelemekre és azok referencia adataira, irányuló hatóságilag nem engedélyezett beavatkozásokat vagy ráhatásokat meg kell akadályozni.

3.169. Ha egy biztonsági rendszer, rendszerelem kapcsolatban van egy olyan rendszerrel, rendszerelemmel, amelyik magasabb nyomáson üzemel, akkor a rendszert, rendszerelemet magasabb nyomásra kell tervezni, vagy a tervezés során gondoskodni kell arról, hogy még egyszeres meghibásodás esetén se lépje túl az alacsonyabb nyomású rendszer, rendszerelem nyomása a tervezési értéket.

3.170. Az atomerőműnek rendelkeznie kell olyan rendszerekkel, amelyek a biztonsági rendszerek, rendszerelemek felől nagy megbízhatósággal szállítják el a hőt a végső hőelnyelő felé a várható üzemi események és a feltételezett üzemzavarok során.

3.171. Az atomerőmű biztonságos üzemeléséhez szükséges háttérszolgáltatásokat és eszközöket, elérési utakat, vízellátást, tűzivíz hálózatot, telephelyi kommunikációs eszközöket stb. úgy kell tervezni és telepíteni, hogy üzemzavar esetén is el tudják látni biztonsági funkciójukat.

3.20. KÜLSŐ ÉS BELSŐ VESZÉLYEK

3.20.1. Általános elvek

3.172. Az atomerőmű biztonsági jelentésében értékelni kell minden lehetséges veszélyforrás következményét függetlenül attól, hogy az külső vagy belső eredetű. A külső veszélyforrásoknál külön vizsgálni kell az atomerőmű telephelyén lehetséges természeti eredetű eseményeket (pl. földrengés, szélsőséges időjárási körülmények stb.) és az emberi tevékenységhez kötött veszélyeket (repülőgép lezuhanás, más létesítményektől, veszélyes anyagok telephely környéki szállításából eredő robbanás okozta lökéshullám stb.) is. Külön-külön elemezni kell az azonos jellegű, de külső és belső forrásból is lehetséges veszélyeket (pl. tűz, elárasztás, robbanás stb.)

3.173. Minden lehetséges veszélyforrásról be kell mutatni, hogy a méretezési, elemzési és a valószínűségi alapon meghatározott elvek, azaz a tervezési terjedelembe tartozó követelmények megfelelő módon kielégítésre kerültek. Csak azok a veszélyforrások szűrhetők ki további vizsgálat nélkül, amelyekről bemutatható, hogy az esemény gyakorisága kisebb, mint 10^–7/év vagy – ha a veszélyforrás elegendőn távol van – észszerűen nem várható az atomerőműre gyakorolt hatása.

3.174. A természeti jelenségek mint külső veszélyforrások esetén a 10^–4/év gyakoriságnál ritkább események kiszűrhetők a vizsgálatból.

3.175. A veszélyről fel kell tételezni, hogy az erőmű legkedvezőtlenebb normál üzemi körülményének fennállásakor következik be. Az elemzés vegye figyelembe,

a) hogy különböző veszélyek egyidejűleg, egy ésszerűen feltételezhető kombinációban állhatnak fenn,

b) hogy a veszély egy atomerőművi meghibásodással egyidejűleg vagy az atomerőmű karbantartása idején következik be.

3.176. Meg kell határozni, hogy az atomerőműnél bekövetkező veszély súlyosságát milyen mértékben befolyásolja az atomerőmű kialakítása, az épületek mérete és alakja.

3.177. A veszélyek súlyosságának meghatározásánál minden esetben, vagy a telephely specifikus, vagy, ha ilyenek nem állnak rendelkezésre, a legjobban használható vonatkozó adatokat kell alkalmazni.

3.20.2. Egyes specifikus veszélyforrásokra vonatkozó követelmények

3.20.2.1 Repülőgép becsapódás

3.178. Meg kell határozni az atomerőmű telephelyén a biztonsági rendszerekre, rendszerelemekre vagy annak közelébe történő repülőgép vagy helikopter lezuhanás várható gyakoriságát. Meghatározandó a becsapódással összefüggésbe hozható kockázat, beleértve a repülőgépüzemanyag begyulladásának lehetőségét is.

3.179. A lezuhanási gyakoriság számítása során figyelembe kell venni a legfrissebb lezuhanási statisztikákat, a repülési útvonalakat és mozgásokat minden repülőgép típusra, illetve ezen tényezőkben bekövetkező változásokkal kapcsolatos előrejelzéseket, valamint a tiltott légtér sajátosságait.

3.20.2.2. Földrengés

3.180. Elemezni kell a javasolt telephelyet környező területek szeizmológiáját és geológiáját és a telephely geológiáját. Össze kell állítani a régióban bekövetkezett földrengésekkel kapcsolatos, történelmi adatokon és műszeres megfigyelésen alapuló információkat. Az elemzésnek ki kell terjednie minden, a telephely szeizmikus kockázatának becslését érintő szempontra.

3.181. Meg kell határozni egy tervezési földrengést. A tervezési földrengés az a földrengés, amely alatt és után az atomerőmű zavartalanul üzemel, vagy leáll, de a leállás után ismét üzembe helyezhető.

3.182. Meg kell határozni a 3.174 pontban írtakkal összhangban a biztonság szempontjából mértékadó, méretezési földrengés értékét. A maximális méretezési földregés az a legnagyobb méretezési földrengés, melynél az atomerőmű biztonságát még szavatolni kell. A maximális méretezési földrengésnek a telephelyen 10^–4 esemény/év – az atomerőmű teljes üzemidejére vonatkoztatva – gyakorisággal bekövetkező földregést kell tekinteni.

3.183. Az atomerőművi rendszereket, rendszerelemeket szeizmikus osztályokba kell sorolni a biztonságra gyakorolt hatásuk alapján.

3.184. A szeizmikus esemény bármely létesítményre gyakorolt hatásának meghatározásakor figyelembe kell venni a szeizmikus esemény bármely más környékbeli létesítményre és a biztonsági rendszerekre, rendszerelemekre és segédrendszereikre gyakorolt egyidejű hatását.

3.20.2.3. Szélsőséges időjárási körülmények

3.185. A szélsőséges időjárási körülmények minden típusára meg kell határozni a méretezési eseményt. Ezen körülmények: a nagy erejű széllökések, csapadék, felhalmozódott jég- és hótorlaszok, villám, extrém módon magas és alacsony hőmérséklet és aszály.

3.186. A méretezési esemény vegye számításba a szélsőséges időjárási körülmények észszerűen feltételezhető kombinációit és a nem biztonsági rendszerek, rendszerelemek meghibásodásának a biztonsági rendszerekre, rendszerelemekre gyakorolt hatását az adott időjárási körülmények között.

3.20.2.4. Elektromágneses kölcsönhatások

3.187. Vizsgálatot kell végezni annak meghatározására, hogy a telephelyen és annak környezetében található-e elektromágneses kölcsönhatások forrása, mely a biztonsági rendszereknél, rendszerelemeknél téves működést vagy károsodást okozhat. Ha ilyen kölcsönhatás lehetősége fennáll, akkor az erőmű tervezésekor védelmi intézkedésekről kell gondoskodni.

3.20.2.5. Tűz, robbanás, repesze és mérgező gázok elleni védelem

3.188. Veszélyes anyagok felhasználását és tárolását a telephelyen ésszerűen minimális szinten kell tartani. A veszélyes anyagok ellenőrzését és elhelyezését úgy kell biztosítani, hogy ezeknek az anyagoknak bármilyen normál üzemtől eltérő állapota vagy kikerülése ne befolyásolja számottevően az erőmű biztonságát.

3.189. Az atomerőmű területén és azon kívül meg kell határozni és mennyiségileg specifikálni kell minden olyan forrást, amely tűzhöz, robbanáshoz, repeszekhez, mérgező gázokhoz stb. vezethet, és értékelni kell mint az atomerőmű károsodásához vezető forrásokat. A telephelyi és azon kívüli jövőbeni fejlesztéseket és terveket is figyelembe kell venni.

3.190. Meg kell mutatni, hogy az atomerőmű megfelelően védett a telephelyen és azon kívül elhelyezkedő létesítmény, közlekedési eszköz vagy nyomástartó edény bármilyen üzemzavara ellen.

3.191. El kell végezni az erőmű tűzkockázati elemzését:

a) a biztonsági rendszerekre, rendszerelemekre,

b) a tűz kialakulására, terjedésére és a biztonsági rendszerek, szerkezetek és berendezések működésében tapasztalható következményekre,

c) az atomerőmű szükséges tűzkockázati szempontú felosztásának és a tűz terjedésének korlátozása érdekében a gátak elhelyezésének és tűzállóságának meghatározására,

d) a szükséges tűzjelző és tűzoltó rendszerek teljesítményének és képességének meghatározására.

3.192. A biztonsági rendszereket, rendszerelemeket olyan módon kell tervezni és telepíteni, illetve tűzálló szerkezetekkel és alkalmas aktív tűzvédelmi rendszerekkel védeni, hogy a külső vagy belső feltételezett kezdeti események okozta tüzek és robbanások keletkezésének valószínűsége, illetve hatása a lehető legkisebb legyen. A biztonsági funkciók fenntartását a tűz ideje alatt és utána is biztosítani kell függetlenül az aktív tűzoltó rendszerek működésétől. Megfelelő kapacitással rendelkező és a feladatra alkalmas tűzérzékelő és tűzoltó rendszereket kell telepíteni. Ahol szükséges, a tűzoltás automatikus indításáról kell gondoskodni.

3.193. A tűzoltó rendszereket úgy kell tervezni és olyan módon telepíteni, hogy törésük, szándékolatlan vagy hamis jelre történő üzembelépésük ne csökkentse a biztonsági rendszerek, rendszerelemek biztonsági funkciót teljesítő képességét.

3.194. Az erőmű területén ahol csak megoldható, ott nem éghető vagy tűzkésleltető és hőálló anyagokat kell alkalmazni.

3.195. Ha a blokkvezénylőn kívüli tűzszakaszok valamelyikében bekövetkező tűz a biztonsági funkciók vezénylőből történő ellenőrzését és végrehajtását meg tudja akadályozni, vagy jelentős radioaktív anyag kibocsátást okozhat akár az atomerőmű bizonyos térrészeibe, akár a környezetbe, akkor a tűzoltást egyszeres meghibásodás esetén is működőképes tűzvédelmi rendszer kialakításával kell biztosítani.

3.20.2.6. Elárasztás

3.196. Elemezni kell a telephely körüli területet az elárasztás lehetőségének meghatározására csapadék, erős áradás, folyami vízszintnövekedés, gátak, tartályok vagy vízszállító eszközök meghibásodása következtében.

3.197. Meg kell határozni a méretezési elárasztást. A méretezési elárasztás megfelelő módon vegye figyelembe az erős áradás, a szél, a hullám jelenségek kombinációját, az elárasztás időtartamát és a lefolyás körülményeit.

3.198. Az atomerőmű tervezése során megfelelő megoldást kell adni bármilyen méretezési külső eseményből vagy telephelyi rendszer meghibásodásából eredő, a telephelyet érő vizek összegyűjtésére és elvezetésére. Amennyire észszerűen megoldható, a vizek szétfolyását meg kell akadályozni.

3.21. BIZTONSÁGI RENDSZEREK, RENDSZERELEMEK MEGOSZTÁSA TÖBB BLOKK KÖZÖTT

3.199. Biztonsági rendszerek, rendszerelemek nem alkothatják több atomerőművi blokk közös részét, hacsak nem bizonyítható, hogy egy ilyen megosztás nem csökkenti a biztonsági funkcióik ellátását, beleértve azt a helyzetet is, amikor egyik blokkon várható üzemi esemény vagy feltételezett üzemzavar lép fel, illetve tervezett leállás vagy felterhelés van folyamatban, és ezt követően a többi blokk leállítását, lehűtését, a remanens hő elvezetését végre kell hajtani.

3.22. ÜZEMZAVARI ÓVINTÉZKEDÉSEK

3.200. Az atomerőművet úgy kell megtervezni, hogy a feltételezett üzemzavarok elhárításához szükséges összes funkció a telephelyen teljesíthető legyen, figyelembe véve a 3.160 és 3.162 pontok előírását.

3.201. Az atomerőműnek megfelelően felszerelt létesítményekkel kell rendelkeznie az üzemzavari óvintézkedések irányítása és ellenőrzése céljából.

3.202. Az atomerőműnek folyamatosan rendelkeznie kell megfelelő riasztó- és kommunikációs rendszerrel a személyzet és az atomerőművön kívüli kapcsolatok riasztása és irányítása céljából.

3.203. Az üzemzavari óvintézkedések végrehajtásának megkönnyítése céljából egyszerűen, érthetően és tartós módon megjelölt és megbízhatóan kivilágítható biztonságos menekülési utakat és azok biztonságos használatához szükséges egyéb feltételeket kell biztosítani az atomerőműben. A menekülési útvonalaknak ki kell elégíteniük a munkavédelmi, sugárvédelmi, tűzvédelmi és létesítménybiztonsági követelményeket.

3.23. FIZIKAI VÉDELEM

3.204. Az atomerőművet úgy kell megtervezni, hogy az atomerőmű megközelítési útvonalai, a telephelyen belüli mozgások és az anyagszállítással kapcsolatos mozgások ellenőrizhetők legyenek. Az atomerőművet el kell választani a környezetétől olyan módon, hogy az atomerőműbe történő belépés és az azon belüli mozgások ellenőrizhetők legyenek. A fizikai védelem célja a következők megakadályozása:

a) az atomerőműben kárt okozó tevékenység,

b) illetéktelen személyek behatolása, illetőleg anyagok, berendezések, egyéb tárgyak ellenőrizetlen be- és kijutása,

c) és a nukleáris anyag eltulajdonítása.

3.205. A fizikai védelemnek biztonsági zónák alkalmazásán kell alapulnia, és a biztonsági rendszereknek, rendszerelemeknek a legvédettebb zónába kell elhelyezkedniük.

3.206. Az ellenőrzési tevékenység végrehajtására egy biztonsági-ellenőrző központot kell létrehozni.

3.24. LESZERELÉS

3.207. A tervezés során figyelembe kell venni az atomerőmű végleges leállításából és leszereléséből adódó követelményeket:

a) a tervezés időszakában rendelkezésre álló technológiai színvonalon a leszerelés megvalósítható legyen,

b) a műveletek során keletkező radioaktív hulladék a lehető legkevesebb legyen,

c) biztosított legyen a személyzet és a lakosság sugárterhelésének az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten tartása és a környezet radioaktív szennyeződésének elkerülése.

3.208. Az előzetes leszerelési terv foglalja magában:

a) a leszerelés egy vagy több alternatív koncepcióját,

b) a koncepciók megvalósíthatóságát alátámasztó elemzéseket,

c) az egyes koncepciókkal kapcsolatos várható költségeket és finanszírozási lehetőségeket.

4. REAKTOR

4.1. A REAKTOR TERVEZÉSE

4.001. Be kell mutatni, hogy az aktív zóna konstrukciója az összes üzemmódot figyelembe veszi, beleértve a normál üzemmód, az átrakás, a tesztelés, a leállítás és a meghibásodás viszonyait.

4.002. Az aktív zónának stabilnak kell lennie a várható üzemi események és feltételezett üzemzavarok során. A zóna, a fűtőelem és a reaktor belső szerkezeti elemeinek megfelelő kialakításával, előírt feszültségi és igénybevételi korlátok alkalmazásával kell biztosítani geometriai viszonyaik megfelelő fenntartását.

4.003. Az aktív zóna szerkezetének, illetve a reaktor belső elemeinek tervezésekor az összes lehetséges környezeti hatást figyelembe kell venni, beleértve a besugárzás, a kémiai és fizikai folyamatok, a statikus és dinamikus mechanikai terhelések és a hő okozta deformációk és feszültségek, továbbá, a lehetséges gyártási tűrések és bármely egyéb azonosított, biztonsági vonzatú tényező hatását.

4.004. Az aktív zóna legyen biztonságosan alátámasztva és rögzítve a reaktor egyéb alkatrészeihez viszonyítva. A kialakításnak olyannak kell lennie, hogy elkerülhetők legyenek a zónaszerkezet egészének nem tervezett elmozdulásai, illetve a szerkezeten belüli elemek káros elmozdulásai.

4.005. Az aktív zóna geometriáját olyan határok között kell tartani, ami lehetővé teszi a zóna összes részéről a keletkezett hő eltávolításához elegendő mennyiségű hűtőközeg áthaladását. Ahol megvalósítható, eszközöket kell biztosítani a hűtőközeg áramlásában olyan mértékű változás bekövetkezési esélyének minimalizálására, ami a túlmelegedés eredményeként a zóna károsodásához vezetne.

4.006. Az aktív zóna konstrukciójának olyannak kell lennie, hogy a reaktor leállítását az erőmű rendszereinek, rendszerelemeinek mechanikai meghibásodása, deformációja, eróziója, korróziója, a reaktor hűtőközegének fizikai viselkedése normál üzemi vagy üzemzavari körülmények között ne akadályozhassa meg.

4.007. Az aktív zóna összes elemének összeférhetőnek kell lennie a primerköri szerkezeti elemekkel és közegekkel.

4.008. Legyen fizikailag kizárt bármely, biztonsági rendszerelem zónába történő helytelen elhelyezése.

4.009. Az aktív zónát úgy kell tervezni, hogy az összes, biztonsággal összefüggő paraméter a pontosság elegendő szintjén rendszeres időközönként műszeresen ellenőrizhető, vagy mérésekkel előzetesen meghatározható legyen.

4.010. A reaktortartály szerkezeti anyagának ellenőrzését az atomerőmű teljes élettartama során biztosítani kell.

4.011. A kötegeket úgy kell megtervezni, hogy lehetőség legyen szerkezetük és alkatrészeik megfelelő ellenőrzésére a zónába helyezésük előtt. Eszközöket kell biztosítani, hogy üzem közbeni, illetve besugárzás utáni rendszeres időközönkénti műszeres ellenőrzésük lehetővé váljon a fűtőelemek viselkedésének és teljesítményük ellenőrzése érdekében.

4.012. Megfelelő tervezéssel kell megakadályozni, hogy a zóna bármely alkatrészének onnan való kikerülése, vagy bármely egyéb alkatrésznek a zónába történő bekerülése, vagy a zónán belüli elmozdulása olyan meghibásodást okozhasson, ami a reaktivitás növekedésével vagy a hűtőközeg áramlásának csökkenésével járhat.

4.013. A zóna nukleáris jellemzőinek olyanoknak kell lenniük, hogy hőmérséklet-változások, a hűtőközeg elvesztés, vagy a zóna geometria változásai – sem normál, sem üzemzavari viszonyok között – szabályozhatatlan mértékű vagy gyorsaságú reaktivitás növekedést ne okozhassanak. Megfelelő mértékű tervezési tartalékkal kell biztosítani, hogy semmilyen reaktivitás változás ne vezethessen elfogadhatatlan mértékű következményekhez.

4.014. Hasadó anyag vagy abszorbens zónába való behelyezése vagy eltávolítása nem növelheti nagyobb mértékben a reaktivitást, mint a bizonytalansági tényezővel megnövelt, a leállításhoz szükséges érték.

4.015. A konstrukciónak olyannak kell lennie, hogy az összes fűtőelem eltávolítható legyen a reaktorból, bármely környezeti hatás keltette károsodás mint pl. görbülés, vagy egyéb olyan károsodás ellenére, ami normál üzemi vagy tervezési üzemzavar bekövetkezésekor kialakuló körülmények következménye.

4.016. A konstrukciónak ki kell zárnia, hogy a túlfűtött fűtőelem a primerkörben meghibásodást okozzon, vagy, hogy fűtőelem geometria olyan megváltozása következhessen be, mely károsan hatna a hőátviteli folyamatra. Ha ezt a konstrukció önmagában nem biztosítja, akkor óvintézkedéseket és eszközöket kell biztosítani, melyek ebben az esetben is fenntartják a biztonságos üzemvitelt.

4.2. A REAKTOR LEÁLLÍTÁSA ÉS A REAKTIVITÁS SZABÁLYOZÁSA

4.017. A reaktorhoz két, különböző működési elv szerint működő, független reaktivitás-szabályozó rendszert kell biztosítani annak érdekében, hogy a reaktor az üzemi állapotok és a tervezési üzemzavarok esetén biztonságosan leállítható legyen.

4.018. A két rendszer közül legalább az egyiknek megfelelő biztonsági tartalékkal és nagy megbízhatósággal képesnek kell lennie bármilyen normál üzemi állapotban, maximális reaktivitású zóna esetén is a reaktor szubkritikus állapotba történő leszabályozására és a reaktor teljes hőmérséklet tartományában ezen szubkritikus állapot fenntartására.

4.019. A két rendszer közül legalább az egyiknek képesnek kell lennie arra, hogy tervezési üzemzavari állapotokban elegendően rövid idő alatt megfelelő biztonsági tartalékkal rendelkező szubkritikus állapotba hozza a reaktort.

4.020. A reaktivitás-szabályozó rendszereket a reaktorvédelmi rendszerrel együtt olyan módon kell megtervezni, hogy a fűtőelem tervezési határértékek túllépése a reaktivitás-szabályozó rendszer bármilyen helytelen működése esetén se következzen be.

4.021. A reaktivitás-szabályozó rendszert úgy kell megtervezni, hogy megbízhatóan szabályozza a reaktivitást annak érdekében, hogy a tervezési üzemzavarok hatásai ne okozhassák:

a) az üzemanyag hűthetőségével kapcsolatos tervezési határértékek túllépését,

b) a reaktortartály belső szerkezeteinek olyan fokú károsodását, amely jelentősen rontja a zóna hűthetőségét,

c) a primerkör tervezési feltételeinek túllépését.

4.022. A reaktivitás-szabályozó rendszereken belüli helytelen működések okozta tervezési üzemzavarok során a reaktivitás változásának mértéke és sebessége a tervezési határértékeken belül maradjon.

4.023. Mindkét reaktivitás-szabályozó rendszert úgy kell megtervezni, hogy a rendszer biztonsági funkciója végrehajtható legyen egy egyszeres meghibásodás esetén, akármelyik villamos betáplálás – telephelyi vagy külső – használata révén, egy szabályozó rúd beragadásának további feltételezése mellett is.

4.024. A reaktivitás szabályozás és a fluxuseloszlás alakjának szabályozása céljából normál üzem alatt a reaktor leállítására szolgáló eszközök egy részének alkalmazása megengedett, ha a reaktor leállítás képességének fenntartása biztosított a teljes időtartam alatt.

4.025. A reaktor leállító eszközöknek megfelelőeknek kell lenniük annak megakadályozására, hogy a reaktor ellenőrizetlen módon kritikussá váljon. A követelmény kielégítésénél figyelembe kell venni a leállított állapotban a reaktivitást növelő szándékolt tevékenységek (pl. abszorbens mozgatást karbantartás céljára, átrakási tevékenységeket) és a reaktor leállító eszközökben fellépő egyszeres meghibásodást.

4.3. A FŰTŐELEM TERVEZÉSE

4.026. Tervezési célkitűzés a fűtőelem meghibásodási valószínűségének alacsony értéken tartása normál üzemi állapotokban és várható üzemi tranziensek során, továbbá a fűtőelem hűthetőségének fenntartása tervezési üzemzavari helyzetekben. A fűtőelem és az atomerőmű tervezésében ezen célkitűzések megfelelő módon történő figyelembevétele érdekében az üzemanyag tervezési határértékeit megfelelő mértékű biztonsági tartalékkal kell meghatározni.

4.027. A fűtőelemnek el kell viselnie az elhasználódási folyamatokból eredő összes hatást.

4.028. Meghatározott fűtőelem tervezési határértékek, beleértve a megengedett hasadási termék szivárgást is, nem léphetők túl a normál üzemi állapotok során, illetőleg várható üzemi tranziensek során fellépő átmeneti jellegű üzemállapotok nem okozhatják a fűtőelem jellemzőinek jelentős további romlását. A hasadási termékek szivárgását a gyakorlatilag lehetséges minimális értéken kell tartani.

4.029. Normál üzemi állapotok és tervezési üzemzavarok során a fűtőelemeknek meg kell tartaniuk helyzetüket, és nem szenvedhetnek olyan mértékű alakváltozást, amely az üzemzavar utáni zónahűtés elégtelenségét eredményezi.

4.030. A fűtőelem kötegeket olyan módon kell tervezni, hogy lehetőség legyen a köteg szerkezetének és részegységeinek felülvizsgálatára.

4.031. Üzemelő atomerőmű új típusú üzemanyagánál kisebb módosítások esetén a tervezési követelmények teljes körű igazolása után az átrakási menetrend alapvető megváltoztatása nélkül bevezethető az új típus. Jelentős módosítás (összetétel, szerkezet, gyártási folyamat), új tervező vagy gyártó esetén úgynevezett bevezető teszt kazetták alkalmazása szükséges.

4.032. Nem szükséges bevezető teszt kazetták alkalmazása, ha azonos típusú erőműben azonos típusú teszt kazettákkal végezték el a vizsgálatokat – a reaktorból történő kivétel utáni folyamatokat is beleértve –, és valamennyi információ rendelkezésre áll a követelmények teljesülésének igazolásához.

5. HŐÁTVITEL

5.1. ALAPELVEK

5.001. Le kell írni és minőségileg, illetve mennyiségileg jellemezni kell a hőfejlődés és hőátvitel jelenségének minden létrejövő formáját a bizonytalanságok egyidejű figyelembevételével. A hőátviteli rendszereket folyamatos üzemre, és adott hőmennyiség időegység alatti átadására vagy elvonására kell tervezni.

5.002. A rendszerben rejlő természetes folyamatokat, mint például a természetes cirkuláció, figyelembe kell venni a hőátadás hatásossága szempontjából, annak vizsgálatakor, hogy a hőátadás azok között a körülmények között hatásos-e, amelyek között ez szükséges.

5.003. Folyékony közegű hőátadó rendszerek esetén olyan hőkapacitás tartalék álljon rendelkezésre, amely lehetővé teszi a hőátadási egyensúly felborulása esetén is az üzemelést, minden feltételezhető normál és üzemzavari helyzetben. A tartalék mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a számítási módszerekben és a kiinduló adatokban rejlő bizonytalanságokat.

5.004. A hőátadó folyékony közeg tulajdonságait, összetételét és tisztaságát olyan módon kell meghatározni, hogy a technológia más elemeivel kölcsönhatásban vagy radioaktív sugárzás hatására a hűtőközeg hőtechnikai tulajdonságai ne degradálódjanak. A megfelelő fizikai és kémiai tulajdonságok meglétét állandóan felügyelni kell, és megfelelő eszközökkel gondoskodni kell ezek megfelelő határértékeken belül tartásáról.

5.005. Ahol tulajdonságaikban eltérő hőátadó közegeket használnak egyazon atomerőművön belül, ott meg kell akadályozni az ilyen közegek összekeveredését, vagy legalábbis a személyzetet és a biztonsági rendszereket, rendszerelemeket meg kell óvni az ilyen esemény veszélyes következményeitől.

5.006. A hűtőközeget úgy kell megválasztani, hogy a közegben lévő radioaktív anyagok mennyisége mindenkor az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten legyen. Ahol csak lehet, olyan berendezést kell telepíteni, amely alkalmas a hőátadó közegnek a radioaktív szennyeződéstől való megtisztítására.

5.007. A hőátadó rendszer védett legyen minden olyan hatástól – beleértve a rendszer geometria megváltozását is –, amely a hőátadási folyamatot érintheti, ellenkező esetben biztosítani kell, hogy az atomerőmű biztonságos állapota fenntartható legyen. Ennek érdekében meg kell akadályozni bármilyen, a biztonsági határértékek fölötti mértékű hűtőközeg kibocsátását.

5.008. Fel kell készülni a hőátadó közeg jelentős mérvű elvesztésének vagy bármilyen a hőátadást csökkentő változásnak a jelzésére, amennyiben ez a folyamat csökkenti a rendszer biztonságát.

5.009. Biztosítani kell a hőátadó közeg pótlását olyan megoldással, amely megbízható, és mennyiségileg is megfelelő pótlást tesz lehetővé. A pótlást biztosító rendszer legyen elválasztva a normál üzemi rendszertől, és legyen képes kellő ideig pótolni a hőátadó közeg jelentős veszteségeit is.

5.2. A REAKTOR HŐHORDOZÓ RENDSZERÉNEK TERVEZÉSE

5.010. Biztosítani kell a reaktorban keletkező hő elvezetését a várható üzemi események és feltételezett üzemzavarok során elérhető és megfelelő hőkapacitású hőelnyelő felé az atomerőmű egész élettartama alatt, tekintet nélkül a reaktor üzemeltethetőségére vagy külső erőforrások elérhetőségére.

5.011. A reaktor hűtőkör tervezése, gyártása, létesítése, ellenőrző felülvizsgálata és funkciópróbája során a tudomány és a technika mindenkori állása által biztosított eszközöket hatékonyan kell alkalmazni (pl. törésmechanika, vizsgálati eszközök stb.).

5.012. A tervezésnél figyelembe kell venni a várható üzemi események és feltételezett üzemzavarok során fellépő állapotokat is.

5.013. A hűtőközeg állapotában és összetételében bekövetkező lehetséges változásokat vizsgálni és azonosítani szükséges. Gondoskodni kell arról – megfelelő műszaki megoldások felhasználásával, vagy az aktív zóna tervezési paramétereinek megfelelő megválasztásával –, hogy az ilyen jellegű következmények mérsékelhetőek legyenek.

5.014. Megfelelő intézkedéseket kell hozni már a tervezéskor a reaktor hűtőközeg szivárgásának minimalizálására, illetve ennek meghatározott határértéken belül tartására.

5.015. Eszközöket kell biztosítani ahhoz, hogy a reaktor vizsgálata és karbantartása idejére a hőátadó közeg a reaktorból eltávolítható és tárolható legyen, ha ez szükséges és megvalósítható.

5.016. A reaktor hőhordozó rendszerét és a vele kapcsolatos segéd-, szabályozó- és védelmi rendszereket legalább akkora biztonsági tartalékkal kell tervezni, hogy a reaktor tervezési feltételeinek túllépése ne következzék be egyetlen tervezési üzemállapotban sem. Nyomáscsökkentő eszközök alkalmazása esetén ezek üzembe lépése még üzemzavari állapotok során sem eredményezhet elfogadhatatlan radioaktív kibocsátást az atomerőműből.

5.017. A reaktor hűtőkör komponenseinek (ilyenek például reaktortartály, csővezetékek, armatúrák, szivattyúk és hőcserélők, valamint az ezeket rögzítő szerkezetek) minden feltételezhető, statikus és dinamikus igénybevételből származó követelménynek meg kell felelni.

5.018. A reaktortartályt, csővezetékeket, armatúrákat, szivattyúkat és hőcserélőket, valamint ezeket rögzítő és/vagy alátámasztó elemeket olyan módon kell tervezni, hogy a magas színvonalú követelményeknek messzemenően eleget tegyen, az alábbiak biztosításával az atomerőmű teljes élettartama alatt annak minden fázisában:

a) tervezési előírások (szabványok) alkalmazása,

b) anyagkiválasztás,

c) gyártásmód,

d) ellenőrzési és vizsgálati lehetőségek,

e) javíthatóság,

f) karbantarthatóság,

g) cserélhetőség.

5.019. A reaktor hűtőkörének komponenseit úgy kell tervezni, hogy az üzemidő során esetlegesen bekövetkező elhasználódás figyelembevételével minimalizálják a meghibásodást, és a hőhordozó rendszer biztonsági elemeinek ezen meghibásodásból következő károsodását a létesítmény minden tervezett állapotában.

5.020. A szerkezeti anyagoknak megfelelő szívóssági tartalékokkal kell rendelkezniük valamennyi üzemállapotban és feltételezett üzemzavar során. Az anyagtulajdonságok és hibák értékelésekor a mérés hibáját is figyelembe kell venni.

5.3. A REAKTOR HŰTŐKÖRÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA AZ ÜZEMELTETÉS SORÁN

5.021. A reaktor hűtőkör szerkezeti részegységeit olyan módon kell tervezni, hogy az atomerőmű megvalósítása (gyártása és szerelése) és üzemeltetése során a biztonsági rendszerek, rendszerelemek vizsgálatát és ellenőrzését el lehessen végezni.

5.022. Gondoskodni kell megfelelő ellenőrzési és vizsgálati program összeállításáról, a reaktortartály és a biztonsági rendszerek, rendszerelemek anyagának megfigyelésére, melynek végrehajtásával meghatározható, hogy a sugárzás, a mechanikai, termikus és a vegyi igénybevétel milyen hatást váltanak ki a szerkezeti anyagok állapotában és ezen keresztül a biztonsági rendszerek, rendszerelemek üzemének megbízhatóságában.

5.023. Biztosítani kell, hogy a reaktor hőhordozó rendszerének szivárgása észlelhető, valamint a szivárgás helye a lehető leggyorsabban és pontosan meghatározható legyen.

5.4. A HŐHORDOZÓ MENNYISÉGE, PÓTLÁSA ÉS TISZTÍTÁSA

5.024. A hőhordozó rendszernek rendelkeznie kell hőhordozó betöltést és elvételt végző rendszerrel, amely képes a hőhordozó mennyiségét, térfogatát, nyomását a tervezett határértékek között tartani normál üzemben, valamint képes kis mértékű hőhordozó szivárgást pótolni lehetővé téve ezzel a reaktor normál módon történő hűtését.

5.025. A reaktor hőhordozó rendszernek rendelkeznie kell tisztító rendszerrel, amely a normál üzemi állapotokban és várható üzemi tranziensek során képes a radioaktív anyagok kivonására a hőhordozóból.

5.026. A rendszer(ek) teljesítőképességének a fűtőelemek megengedhető szivárgására vonatkozó konzervatív biztonsági tartalékot magában foglaló tervezési határértékeken kell alapulnia, ezzel biztosítva a létesítmény üzemelését egy ésszerűen alacsony hőhordozó aktivitás mellett, és azt, hogy az előírt kibocsátási korlátok túllépése nem történik meg.

5.5. A REMANENS HŐ ELVEZETÉSE AZ AKTÍV ZÓNÁBÓL, A REAKTOR HŐHORDOZÓ RENDSZERÉNEK LEHŰTÉSE

5.027. Ki kell alakítani olyan rendszereket, amelyek képesek az aktív zóna és hőhordozó rendszerének lehűtésére, valamint a remanens hő elszállítására minden tervezési üzemállapotban. Ezeknek a rendszereknek olyan kapacitással kell rendelkezni, hogy sem a fűtőelem, sem a reaktor hűtőrendszer tervezési határértékeinek, feltételeinek túllépése ne következzen be.

5.6. AZ AKTÍV ZÓNA ÜZEMZAVARI HŰTÉSE

5.028. A hőhordozó vesztéses állapotokra tekintettel olyan rendszereket kell kialakítani a létesítményben, amelyek hőhordozó pótlás révén vagy valamilyen egyéb módon biztosítják a hatékony zónahűtést úgy, hogy a fűtőelem hűthetőségével kapcsolatos tervezési határértékek túllépése nem következik be, azaz

a) a burkolat hőmérséklet nem lépi túl a tervezési üzemzavarokra érvényes tervezési határértékeket,

b) a lehetséges kémiai reakciók a megengedhető szintre korlátozottak,

c) a fűtőelem és a belső szerkezetek változása nem csökkenti jelentősen az üzemzavari zónahűtést végző eszközök hatékonyságát,

d) a zóna hűtése elégséges időtartamra biztosított.

5.7. AZ AKTÍV ZÓNA ÜZEMZAVARI HŰTŐRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA ÉS ELLENŐRZÉSE

5.029. Az aktív zóna üzemzavari hűtését úgy kell tervezni, hogy lehetőség nyíljon a biztonsági rendszerek, rendszerelemek időszakos ellenőrzésére, valamint időszakos vizsgálatokra annak ellenőrzésére, hogy

a) a biztonsági rendszerek, rendszerelemek szivárgástömörek,

b) a biztonsági rendszerek aktív rendszerelemeinek üzemképessége és teljesítőképessége biztosított a blokk normál üzeme mellett lehetséges legnagyobb mértékben.

5.030. Az ellenőrzésnek le kell fednie a teljes rendszer

üzemelését (beleértve a biztonsági rendszer, rendszerelem kapcsolódó részeit, a normál és üzemzavari villamos betáplálás közötti átkapcsolást és a kapcsolódó segédrendszerek üzemképességét is) a tervezésihez lehető legközelebb álló feltételek között, a rendszer működését kiváltó teljes eseménysor figyelembevételével.

6. MŰSZEREZÉS, INFORMÁCIÓ ÉS IRÁNYÍTÁSTECHNIKA

6.1. ALAPELVEK

6.001. Ellenőrző és mérőműszerezést kell biztosítani a normál üzem, a várható üzemi események és feltételezett üzemzavarok alatt a biztonsági paraméterek, rendszerek, rendszerelemek ellenőrzésére. Külön figyelmet kell fordítani azon üzemi paraméterekre és rendszerekre, rendszerelemekre, amelyek befolyásolhatják a hasadási folyamatot, az aktív zóna hűtését a remanens hő elszállítását, a fűtőelem, a primerkör és a konténment integritását, illetve azon információkra, amelyek szükségesek az atomerőmű biztonságos és megbízható üzemeltetéséhez.

6.002. Minden olyan előrelátható hibát, amely az atomerőmű egy vagy több paraméterét jelentősen eltéríti a biztonságos értéktől, azonosítani kell, és intézkedéseket kell hozni az elkerülésére, vagy ettől megvédő megoldást kell alkalmazni.

6.003. A biztonsági rendszer, rendszerelem műszer- és irányítástechnikai konfigurációja, rendszerelemek és technológia közti jelfelület – ami az események bekövetkezésének detektálásához szükséges – direkt, ismert és egyértelmű kapcsolatban legyen a reaktorblokk viselkedésével, fizikai paramétereivel.

6.004. Azokban az esetekben, amikor a gyakorlatban nem megoldható a fizikai paraméter mérése az üzemzavari esemény detektálására, akkor a helyette figyelembe vett származtatott érték ismert és szoros fizikai és időbeni kapcsolatban kell, hogy álljon a detektálandó eseménnyel.

6.005. Az átvitel során minden zavarást – az információt eltorzító körülményt – meg kell vizsgálni és intézkedni kell a zavarás lehető legkisebbre történő csökkentéséről.

6.006. Nem szabad módot hagyni arra, hogy a biztonsági rendszer, rendszerelem műszer- és irányítástechnikai konfigurációja, működtető logikája vagy a hozzátartozó adatok megváltoztathatók legyenek olyan alkalmi vagy készen található karbantartói vagy teszt megoldásokkal, amelyek nem speciálisan tervezettek és biztosítottak, vagy nem állnak szigorú adminisztratív ellenőrzés alatt.

6.007. Megfelelő kommunikációs rendszert kell kiépíteni a különböző helyszínek között információáramlás és utasítástovábbítás céljára. Kommunikációs kapcsolatot kell biztosítani olyan külső szervezetek felé is, amelyeknek a tevékenységére szükség lehet normál üzem, várható üzemi esemény és feltételezett üzemzavar során.

6.008. A kommunikációs rendszerek semmilyen káros vagy zavaró hatással nem lehetnek a biztonsági irányítástechnikai rendszerekre, rendszerelemekre.

6.009. Műszerezést kell biztosítani a radioaktív anyagok előfordulási helyeinek megfigyeléséhez és mennyiségének méréséhez, ahol ezek felügyelt környezetükből a szabadba kijuthatnak.

6.010. A műszer- és irányítástechnikai rendszerek kialakításával és alkalmazásával biztosítani kell az atomerőmű biztonsága szempontjából fontos és az atomerőmű állapotát jellemző üzemi paraméterek mérését, az egyes rendszereknek, rendszerelemeknek adott utasítások és a mérési eredmények automatikus regisztrálását, archiválási lehetőségét, lehetővé téve ily módon várható üzemi események és feltételezett üzemzavarok nyomon követését, későbbi időpontban történő elemzését.

6.011. A mérési tartománynak le kell fednie a mért paraméter változásának teljes tartományát, beleértve az üzemi állapotok és a tervezési üzemzavarok jellemző értéktartományát is. Szükség esetén több, egymást átfedő vagy szorosan illeszkedő méréshatárú mérőrendszert kell alkalmazni.

6.012. A tervezés során figyelembe kell venni azon általános követelményeket, amelyeknek a rendszerek, rendszerelemek teljes üzemidejük alatt meg kell feleljenek. A rendszer elemeinek meg kell felelni a funkcionális, megbízhatósági, teljesítmény, állóképességi (környezeti hatások) és küldetési idő szerinti követelményeknek.

6.013. Megfelelő vezérlési és szabályozási eszközöket kell alkalmazni üzemi paraméterek és rendszerek, rendszerelemek előírt üzemi tartományban tartása céljából.

6.014. Az ellenőrző és mérőműszerek egy részének alkalmasnak kell lenni arra, hogy információt adjanak az atomerőmű állapotáról az üzemzavarok, balesetek kialakulása során is, a balesetelhárítási döntéshozatal számára.

6.015. A biztonsági rendszerek, rendszerelemek működését szükségessé tevő összes változót, ezek határértékeit azonosítani és rögzíteni kell. A biztonsági rendszernek, rendszerelemnek olyannak kell lennie, hogy ezek a határértékek ne legyenek áthághatóak.

6.016. Biztosítani kell, hogy a biztonsági funkciót megvalósító műszer- és irányítástechnikai rendszer, rendszerelem működésével kapcsolatos követelmények ne sérüljenek. Amennyiben a követelménysértés valószínűségének csökkentése nem lehetséges, olyan megoldásokat kell alkalmazni, hogy meghibásodás esetén is megvalósuljon a biztonsági funkció.

6.017. A védelmi működéshez tartozó jelzések nem lehetnek önnyugtázóak, függetlenül attól, hogy a kezdeti esemény fennáll vagy sem. A védelmi működéshez tartozó jelzések a határérték túllépés megszűnése után is csak a személyzet beavatkozásával legyenek nyugtázhatóak.

6.018. A biztonsági irányítástechnikai rendszerek villamos betáplálása olyan forrásból történjék, amelynek megbízhatósága összhangban van az irányítástechnikai rendszer feladatának súlyával.

6.019. Meg kell határozni a minimális, biztonsággal kapcsolatos műszerezést, mellyel a reaktorblokk üzemeltetése már megengedhető, és ennek alkalmasságát igazolni kell.

6.020. Az irányítástechnikai rendszereknek időben és stabil módon kell válaszolniuk a reaktorblokki üzemelésben bekövetkező zavarokra anélkül, hogy védelmi működéseket kiváltanának.

6.021. Ki kell elemezni az összes lehetséges és előrelátható módját annak, hogy az irányítástechnikai rendszerek, rendszerelemek – akár többszörösen hibás működés következtében – védelmi működést okoznak. Az irányítástechnikai rendszer, rendszerelemek hibái nem vezethetnek a védelmi működés gyakoriságának túlzott növekedéséhez.

6.022. Ahol számítógép vagy más programozható eszköz biztonsági funkciót lát el, ott igazolni kell, hogy a programozható eszköz és a program tervezése, gyártása és installációja a megfelelő előírások szerint történt.

6.023. A biztonsági műszerek és irányítástechnika esetében a megbízhatóság, a pontosság, a stabilitás, a válaszidők, a méréshatárok és ahol csak lehetséges, a leolvashatóság követelményeinek összhangban kell lenniük az elvárt feladatokkal.

6.024. A biztonsági ellenőrző és mérőkészülékeket úgy kell tervezni, hogy a készülék meghibásodása vagy a mérendő mennyiség méréshatáron kívülre kerülése megfelelő kijelzés révén vagy valamilyen egyéb megbízható módon észlelhető legyen.

6.2. REAKTORVÉDELEM

6.025. A reaktorvédelemnek diverznek kell lennie az eseménysorok detektálását és a védelmi működés indítását illetően. A reaktorvédelmi működést kiváltó eseménysorok esetében a védelem indítását két különböző – egyenként az elvárt redundanciával rendelkező – fizikai jellemző (nyomás, teljesítmény, hőmérséklet stb.) határérték túllépése kezdeményezze, úgy hogy bármelyik önmagában is képes legyen a védelmi működés indítására, és az adott eseményhez tartozó meghatározott következményektől lényegesen eltérő következményt ne eredményezzen.

6.3. BLOKKVEZÉNYLŐ

6.026. Az atomerőműben blokkvezénylőt kell kialakítani, ahonnan a reaktorblokk biztonságos állapotban tartását célzó tevékenységek végrehajthatók üzemi állapotokban és üzemzavarok során.

6.027. Elégséges kijelző és archiváló, valamint beavatkozó eszköznek kell a kezelők rendelkezésére állnia a blokkvezénylőben, és ezen kívül megfelelő helyeken biztosítani kell:

a) a blokk és rendszerei, rendszerelemei állapotának megfelelő nyomon követhetőségét,

b) bármilyen, a biztonságra hatással lévő változásnak nyilvánvaló és időben történő jelzését,

c) bármilyen védelmi beavatkozás azonosításának, beindításának és jóváhagyásának módját.

6.028. Ahol ésszerűen megvalósítható, ezeket a lehetőségeket biztosítani kell normál üzemre, a feltételezett üzemzavari helyzetekre és baleseti helyzetekre is.

6.029. A vezénylőt úgy kell elhelyezni és olyan védelemmel kell ellátni, hogy az esetlegesen fellépő hibák hatásai ne veszélyeztessék a vezénylőtermi munkavégzést.

6.030. A vezénylői rendszerek, rendszerelemek számára folyamatos villamos betáplálást kell biztosítani.

6.031. A blokkvezénylő munkafeltételeinek megfelelőeknek kell lenniük, valamint intézkedéseket kell tenni a vezénylőterem személyzetének védelme érdekében, hogy a vezénylő üzemzavarok alatt is megközelíthető legyen, és az ott dolgozó személyzet sugárterhelése az elfogadható határértékek alatt maradjon.

6.032. A funkcionálisan kapcsolódó folyamatváltozók kijelző műszereit és ezen folyamatváltozók vezérlő szerveinek állapotjelzését a funkcionalitás és a könnyű, megbízható kezelés érdekében megfelelően, az ergonómiai követelményeket figyelembe véve kell csoportosítva elhelyezni.

6.033. Olyan ellenőrző és mérőműszereket és képernyőket kell elhelyezni, hogy az üzemeltető személyzet teljes képet kapjon az atomerőmű állapotáról és működéséről.

6.034. A blokkvezénylőben olyan jelzőberendezéseket kell elhelyezni, amelyek jelzik a normál üzemi állapottól való eltérést, továbbá biztosítani kell megfelelő és megbízható adatgyűjtő, feldolgozó és kijelző készülékeket, amelyek segítik az operátort a lehetséges üzemi tranziensek és üzemzavarok során.

6.4. TARTALÉKVEZÉNYLŐ

6.035. Elégséges műszerezést, szabályozó és vezérlő eszközöket kell telepíteni egyetlen, a vezénylőtől fizikailag és villamosan elválasztott helyen annak érdekében, hogy a reaktor leállítható és ezen állapotban tartható legyen, a remanens hőteljesítmény elszállítható legyen, és az atomerőmű fontos jellemzői rendszeres időközönként műszeresen ellenőrizhetők legyenek, ha a vezénylőben bármilyen okból meghiúsulna ezen alapvető biztonsági funkciók végrehajtásának lehetősége. A tartalékvezénylő funkcióképességének ellenőrzési lehetőségét biztosítani kell.

6.5. BALESETI VEZÉNYLŐ

6.036. A vezénylőtől elválasztottan baleseti vezénylőt kell kialakítani baleset esetére az elhárítást végző személyzet számára. A baleseti vezénylőben rendelkezésre kell állnia az atomerőmű fontos paramétereire, valamint az atomerőművön belüli és a közvetlen környezeti sugárvédelmi helyzetre vonatkozó információknak. A baleseti vezénylőt fel kell szerelni a vezénylővel, az atomerőmű egyéb fontos helyszíneivel és az atomerőművön kívüli baleset-elhárítási szervezettel történő kommunikációra alkalmas eszközökkel. A gyakorlatilag lehetséges mértékben és ésszerű időtartamig megfelelő intézkedésekkel kell biztosítani a baleseti vezénylőben tartózkodó személyzet számára a balesetből eredő veszélyek elleni védelmet. A baleseti vezénylő funkcióképességének ellenőrzési lehetőségét biztosítani kell.

6.6. A BIZTONSÁGI RENDSZEREK, RENDSZERELEMEK IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI RENDSZEREINEK FUNKCIÓI

6.037. Az atomerőműben biztonsági rendszereket, rendszerelemeket irányító rendszert kell kialakítani, amelynek célja:

a) a megfelelő biztonsági rendszerek, rendszerelemek működésének automatikus indítása annak biztosítására, hogy a fűtőelem tervezési határértékek és a primerkör tervezési állapotainak túllépése ne következzék be várható üzemi események és feltételezett üzemzavarok következményeként sem,

b) üzemzavarok észlelése és a biztonsági rendszerek, rendszerelemek működésének kezdeményezése,

c) üzemzavarok során az atomerőmű biztonságos állapotának fenntartása elég hosszú ideig ahhoz, hogy az üzemeltető személyzet a megfelelő intézkedések meghatározását és a beavatkozásokat elvégezhesse,

d) a reaktorblokk normál üzemi szabályozó rendszerének a biztonságot sértő beavatkozásainak hatástalanítása.

6.7. A BIZTONSÁGI RENDSZEREK, RENDSZERELEMEK MEGBÍZHATÓSÁGA ÉS ELLENŐRZÉSÜK LEHETŐSÉGE

6.038. A biztonsági rendszert, rendszerelemet üzembiztosra kell tervezni, és biztosítani kell, hogy normál üzemben funkciópróbának és -vizsgálatnak alávethető legyen.

6.039. A biztonsági rendszer, rendszerelem tervezett redundanciájának és függetlenségének elégségesnek kell lennie annak biztosításához, hogy:

a) egyszeres meghibásodás ne okozza a védelmi funkció elvesztését,

b) bármelyik rendszerelem vagy csatorna üzemből történő kivétele ne eredményezze a szükséges minimális redundancia elvesztését,

c) a természeti jelenségek, emberi tevékenységből eredő külső hatás, normál üzemi állapot és tervezési üzemzavarok hatásai ne eredményezzék a védelmi funkció elvesztését.

6.040. A biztonsági rendszernek, rendszerelemeknek olyannak kell lennie, hogy nagyobb biztonságot nyújtó állapotot vegyen fel, ha a rendszer, rendszerelem egy része üzemképtelenné válik, az energia betáplálás megszűnik (pl. villamos vagy pneumatikus betáplálás) vagy feltételezett kedvezőtlen környezeti hatások lépnek fel.

6.041. A funkcióvesztés elkerülése érdekében olyan tervezési módszereket kell alkalmazni mint az önellenőrzés, a funkcionális diverzitás, a szerkezetek diverzitása, az alkotóelemek működési elveinek diverzitása és a redundancia.

6.042. A biztonsági rendszert, rendszerelemet úgy kell tervezni, hogy lehetőség legyen működőképességének periodikus próbájára üzemelő reaktor mellett, beleértve az egyes csatornák független tesztelhetőségét az esetlegesen bekövetkezett meghibásodások vagy redundancia vesztések meghatározása céljából.

6.043. A biztonsági rendszer, rendszerelem tervezésének minimálisra kell korlátoznia annak valószínűségét, hogy az üzemeltető személyzet beavatkozása leronthassa a biztonsági rendszer, rendszerelem hatékonyságát.

6.044. Amennyire lehetséges a biztonsági rendszer, rendszerelem felépítése egyszerű legyen és hibabiztos. Biztosítsa a hibák felderítését már a keletkezés pillanatában.

6.045. A biztonsági rendszert, rendszerelemet úgy kell kialakítani, hogy az indokolatlan működések száma a tervező által meghatározott gyakoriságot ne haladja meg.

6.8. A BIZTONSÁGI RENDSZEREK IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI RENDSZEREINEK MEGOSZTÁSA

6.046. A biztonsági rendszert, rendszerelemet el kell választani a szabályozó rendszertől. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor biztosítani kell, hogy a szabályozó rendszer bármely elemének vagy csatornájának meghibásodása esetén, illetve a biztonsági rendszer, rendszerelem bármely olyan elemének vagy csatornájának, amely a szabályozó és biztonsági rendszernek, rendszerelemnek közös eleme, üzemképtelensége esetén is teljesíti a biztonsági rendszer, rendszerelem megbízhatósággal, redundanciával és függetlenséggel kapcsolatos követelményét.

6.047. A védelmi és a szabályozó rendszerek közötti kapcsolatok nem befolyásolhatják hátrányosan a biztonságot.

7. SEGÉDRENDSZEREK

7.001. Segédrendszernek nevezzük azokat a segédüzemeket, melyeknek rendelkezésre kell állniuk minden időben a biztonsági rendszerek, rendszerelemek üzemeltetése céljából. Ezek az alrendszerek egyúttal a biztonsági irányítástechnikát is kiszolgálják. Ezek a szolgáltatások és segédüzemek állhatnak villamos energiát, vizet, gázt, sűrített levegőt, üzem- és kenőanyagot biztosító alrendszerekből.

7.002. A segédüzemi ellátásnak megszakítás nélküli tartalékkal kell rendelkeznie arra az esetre, ha meghibásodna. Ennek a tartaléknak annyi ideig kell működnie, amennyi idő az alap segédüzem megjavításához és ismételt üzembe helyezéséhez szükséges. A tartalék rendszernek ugyanezen idő alatt a mennyiségi igényeket is ki kell elégíteni.

7.003. Ahol a segédrendszer külső forrásra támaszkodik, ott gondoskodni kell a telephelyen elérhető tartalékról is.

7.004. Minden tartalék erőforrás megbízhatóságának, teljesítményének és elérhetőségének meg kell felelni ugyanazon követelményeknek, mint amik az általa ellátott rendszereket, rendszerelemeket jellemzik. A szolgáltatást addig kell tudni fenntartani, amíg a reaktorblokkot biztonságos állapotba nem hozzák és tartják, vagy ameddig az alap segédüzemet üzembe nem tudják venni.

7.005. Ahol a segédrendszert meg kell osztani több reaktorblokk között, ott a megosztás következményeit számításba kell venni a megfelelőség megítélésénél.

7.006. Az alternatív erőforrások tervezésénél nem szabad olyan feltételekre alapozni a megbízhatóságot, melyek nem esnek egybe az üzemzavari helyzetben érvényes feltételekkel.

7.007. Az alapvető szolgáltatásokat nyújtó segédüzemi rendszerek védelmi eszközei csak szükséges mértékű védelmet jelentsenek, és legyenek összhangban az atomerőmű egészére vonatkozó követelményekkel.

7.008. Ahol az alapvető szolgáltatást olyan erőforrás biztosítja, amely a telephelyen kívülről származik, olyan megbízhatóságot és rendelkezésre állást kell biztosítani, mint a telephelyi erőforrás esetén.

7.009. Villamos betápláló rendszerek esetében a külső és a telephelyi váltakozó áramú betáplálás egyidejű elvesztése nem vezethet nem elfogadható következményekhez.

7.010. A biztonsági rendszer, rendszerelem szabja meg a villamos betáplálás mennyiségére, időtartamára, teljesítményére és folyamatosságára vonatkozó követelményeket.

8. A KONTÉNMENT

8.1. ALAPELVEK

8.001. A konténmentnek és a hozzá tartozó rendszereknek az a rendeltetésük, hogy korlátozzák a környezetbe kijutó radioaktív anyagok mennyiségét normál üzem és feltételezett üzemzavarok során, és megvédjék az atomerőművet a külső behatások ellen.

8.002. A konténment tervezési alapjaként figyelembe kell venni az adott atomerőműre meghatározott valamennyi feltételezett kezdeti eseményt. Ezen túlmenően a súlyos balesetek következményeinek enyhítésére szolgáló műszaki megoldások kialakítására is figyelmet kell fordítani.

8.003. A konténment magában foglal nagyon sok építészeti és gépészeti rendszert, rendszerelemet, a reaktort és a primerkört körülvevő épülettől egészen az ellenőrzött zóna helyiségekig. A konténmentekhez gyakran tartoznak további rendszerek, például a nyomáscsökkentő, hőelvonó rendszerek, amelyeket a konténment tartozékának tekintünk. A konténmenthez tartozó rendszereket, rendszerelemeket úgy kell tervezni, hogy szándékolatlan üzembe lépésük ne veszélyeztesse a konténment tömörségét.

8.004. A konténmentet el kell látni rendszerekkel a hasadási termékeknek a konténmentből történő eltávolítása céljából, továbbá az oxigén, a hidrogén és egyéb gázok koncentrációjának csökkentése érdekében, amelyek a várható üzemi események, feltételezett üzemzavarok és súlyos balesetek eredményeként kerülhetnek a konténmentbe.

8.005. A konténmenten belüli biztonsági rendszerek, rendszerelemek burkolatait és bevonatait körültekintően kell kiválasztani, és meg kell határozni alkalmazásuk módszerét, biztonsági funkciójuk teljesítése, illetve az egyéb biztonsági funkciókkal történő kölcsönhatás minimalizálása céljából, amely kölcsönhatás ezen burkolatok és bevonatok öregedése következtében léphet fel.

8.006. A tervezésnek tágas áramlási útvonalakat kell biztosítania a konténmenten belül az egyes helyiségek között. A helyiségek közötti nyílások keresztmetszetének olyannak kell lennie, hogy tervezési üzemzavari helyzetekben a nyomáskiegyenlítődés folytán fellépő nyomáskülönbségek ne okozzanak károsodást a nyomástartó szerkezetben vagy egyéb, a várható üzemi események és feltételezett üzemzavarok hatásainak korlátozásában fontos rendszerekben.

8.2. A KONTÉNMENT TEHERBÍRÁSA

8.007. A konténmentet és a kapcsolódó rendszereket, rendszerelemeket úgy kell megtervezni, hogy a konténment szerkezete – beleértve a közlekedő és szállító nyílásokat, az átvezetéseket és a izoláló szerelvényeket – képes legyen a várható üzemi eseményekből és feltételezett üzemzavari állapotokból eredő, hőmérsékleti és nyomásviszonyok, továbbá ezen üzemzavari körülmények között lehetségesnek ítélt repülő tárgyak hatásának és reakcióerőknek az elviselésére a tervezési szivárgási érték túllépése nélkül.

8.008. Figyelembe kell venni egyéb, a konténmenten belüli potenciális energiaforrások, mint pl. robbanás hatását is.

8.009. A konténment szerkezeti szilárdságának számításánál a természeti jelenségekből és az emberi tevékenységből származó események hatását is figyelembe kell venni.

8.010. A konténment integritását súlyos balesetek esetén is biztosító műszaki megoldások kialakítására figyelmet kell fordítani.

8.011. Megfelelő eszközöket kell biztosítani a dekontamináláshoz és a várható üzemi eseményeket és feltételezett üzemzavarokat követő állapot biztonságos felszámolásához.

8.012. Ahol ez lehetséges, biztosítani kell a konténment rendszerelemenként történő javításának és karbantartásának lehetőségét.

8.3. A KONTÉNMENT ÁTVEZETÉSEI, KÖZLEKEDŐ NYÍLÁSOK

8.013. A konténmenten áthaladó valamennyi nyílást, átvezetést a konténment tervezési követelményei szerint kell tervezni.

8.014. Minimalizálni kell azon átvezetések számát, melyeket várható üzemi események és feltételezett üzemzavari állapotok esetén le kell tudni zárni megfelelő szerelvényekkel.

8.015. A csővezeték elmozdulásokból származó reakcióerőket és az üzemzavari helyzetek során esetlegesen fellépő hőterheléseket, folyadéksugár, törött csővég csapódásának vagy repülő tárgynak az impulzusából származó terheléseket az átvezetések tervezésénél figyelembe kell venni.

8.016. A konténmenten áthaladó csővezetékeknél biztosítani kell a szivárgás detektálási és lezárási lehetőségeket, olyan redundanciával, megbízhatósággal és teljesítőképességgel, amely tükrözi az adott csővezeték rendszer lezárási biztonságának fontosságát. Az ilyen csővezeték rendszereket úgy kell tervezni, hogy lehetőség legyen a lezáró szerelvények és a kapcsolódó rendszerelemek működőképességének periodikus tesztelésére és a szerelvények szivárgásának meghatározására.

8.017. A személyzet közlekedése és a rendszerelemek szállítása céljából a konténment határán zsilipeket kell kialakítani. A zsilip tervezése reteszeléssel biztosítsa, hogy a várható üzemi események és feltételezett üzemzavarok során legalább az egyik ajtó zárt állapotú.

8.018. Ha az átvezetésekhez és közlekedési nyílásokhoz rugalmas tömítést vagy táguló toldatokat használnak, akkor ezeket olyan módon kell tervezni, hogy tömörségpróbájuk a konténment integrális szivárgás ellenőrzésétől függetlenül elvégezhető legyen.

8.019. A személyzet konténmentbe történő bejárásának szükségességét az ésszerűen lehetséges legalacsonyabb szintre kell korlátozni.

8.020. Az atomerőművet úgy kell tervezni, hogy szükségtelen legyen a konténmentbe való bejutás várható üzemi eseményt, illetve feltételezett üzemzavart követően. Amennyiben erre mégis szükség mutatkozik, a bejutást úgy kell biztosítani, hogy a konténment teljesítőképessége ne csökkenjen.

8.021. Gondoskodni kell a hő elvezetésének lehetőségéről. A biztonsági funkció tegye lehetővé a nyomás és a hőmérséklet csökkentését a konténmentben nagy energiájú folyadékok baleseti kibocsátásakor, továbbá ezen paraméterek alacsony értéken tartását. Ha ehhez hűtőrendszer szükséges, akkor ennek megfelelő megbízhatósággal, diverzitással és redundanciával kell rendelkeznie.

8.4. A KONTÉNMENT LEZÁRÁSA

8.022. Minden egyes vezetéket, amely része a reaktor hűtőkörének vagy közvetlenül kapcsolódik a konténment légköréhez és áthalad a konténment határoló falán, két megbízhatóan és függetlenül működtetett soros elrendezésű hermetizáló szerelvénnyel kell ellátni. Minden egyes hermetizáló szerelvénynek vagy automatikusan működőnek vagy zárt állapotban reteszeltnek kell lennie. Az egyik hermetizáló szerelvénynek a konténmenten kívül, a másiknak azon belül kell elhelyezkednie.

8.023. Minden egyes konténment határon áthaladó vezeték, amely nem része a reaktor hűtőkörének, illetve közvetlenül nem csatlakozik a konténment légteréhez legalább egy hermetizáló szerelvénnyel kell hogy rendelkezzék a konténmenten kívül. Ennek a hermetizáló szerelvénynek vagy automatikus működésűnek vagy zárt állapotban reteszeltnek kell lennie.

8.024. A konténmenten kívüli és belüli hermetizáló szerelvényeket a konténment falához a gyakorlatilag lehetséges legközelebbi helyre kell telepíteni. Az hermetizáló szerelvényekről helyzetjelzést kell biztosítani a blokkvezénylőben. A konténmenten kívüli hermetizáló szerelvény nem lehet visszacsapó szelep.

8.025. A fenti 8.022, 8.023, 8.024 követelményektől történő eltérés megengedett, ha bizonyítható, hogy a hermetizálás valamilyen egyéb módja elfogadható, és az említett követelmények érvényesítése a biztonsági funkciókra kedvezőtlen hatású.

8.026. Figyelembe kell venni azt a lehetőséget, hogy radioaktív anyag olyan útvonalon is ki tud jutni a környezetbe, ami egyébként más célra szolgál. Ezért a konténmenten lévő nyílások számát és méretét minimalizálni és ezeket megfelelőképpen szigetelni szükséges. A csővezetékek, csatornák és lefolyók, melyek mint lehetséges kijutási útvonalak szóba jöhetnek, maguk is a konténmenten belül legyenek, a lezárás megfelelő megoldásával, valamint riasztó és megfigyelő műszerezéssel, ahol ez megvalósítható.

8.5. A KONTÉNMENT NYOMÁSPRÓBÁJA

8.027. A konténment vizsgálati körülményeinek esetlegesen kitett rendszereket rendszerelemeket úgy kell tervezni, hogy lehetőség legyen az atomerőmű üzembe helyezését megelőzően a biztonsági tartalékkal növelt tervezési nyomáson történő nyomáspróba és a tervezési nyomáson történő szivárgás ellenőrzés végrehajtására.

8.028. Ezen túlmenően a konténmentet úgy kell tervezni, hogy lehetőség legyen

a) a szivárgás ellenőrzésére tervezési nyomáson, vagy a szivárgásvizsgálat olyan nyomásértéken történő végrehajtására, amely lehetővé teszi a tervezési nyomáshoz tartozó szivárgási sebesség megfelelő pontosságú meghatározását,

b) szükség esetén a nyomáspróba végrehajtására,

c) a konténment állapotának üzem közbeni ellenőrzésére,

d) a rugalmas tömítéssel és expanziós toldattal rendelkező átvezetések tömörségének periodikus tesztelésére.

8.6. SZELLŐZŐRENDSZEREK

8.029. Az atomerőmű helyiségeit egymástól fizikailag elhatárolható zónákra kell felosztani. Ezeket a zónákat úgy kell szellőztetni, hogy a szomszédos zónák között olyan nyomáskülönbségek alakuljanak ki, amelyek megakadályozzák a radioaktív szennyeződés terjedését. A szellőző rendszer foglaljon magába olyan rendszerelemeket (mint pl. a szűrők és más gáztisztításra alkalmas berendezések), amelyeknek az a feladata, hogy mérsékeljék a radioaktív szennyeződés kijutásának következményeit.

8.030. Az atomerőmű szellőzőrendszerei a várható üzemi események és a feltételezett üzemzavarok során is

a) munkára alkalmas olyan környezetet biztosítsanak a személyzet számára, amely alkalmas a biztonsági rendszerek, rendszerelemek üzemeltetésére, kiváltképpen a blokkvezénylőkben,

b) megfelelő körülményeket biztosítsanak a rendszerek, rendszerelemek üzemeltetéséhez, beleértve a segédüzemi- és tároló helyiségeket is,

c) biztosítsák a légáramlást a kisebb szennyezettségű helyiségek felől a nagyobb szennyezettségű helyiségek felé, és a technológiai és a belélegezhető levegőjű zónák elkülönítését,

d) szabályozzák a szennyeződés továbbterjedését, és biztosítsák a levegőben lévő szennyeződés koncentrációjának csökkentéséhez a reaktorblokk levegőjében és légkivezetőiben,

e) szabályozzák a konténmentben a hőmérsékletet, a nyomást, és az összetételt, beleértve a nedvességtartalmat is,

f) biztosítsák a különböző légáramok elválasztását és lezárását, melyek különböző veszélyforrások hordozói lehetnek, úgy mint mérgező, robbanó és radioaktív gázok, mindaddig, amíg ezek nem semlegesíthetők,

g) minimalizálják azt a kockázatot, ami a technológiai anyagok mérgező és más kémiai tulajdonságaiban, valamint a robbanásveszélyes gáz- és gőzkeverékekben rejlenek,

h) tegyék lehetővé, ahol ez szükséges a különböző zónák ideiglenes vagy tartós elérhetőségét anélkül, hogy ettől a rendszer elromlana,

i) biztosítsa, hogy a létesítmény különböző zónákba sorolt helyiségein belüli légáramok csak az ellenőrzött kibocsátási pontokon keresztül jutnak ki a környezetbe.

8.031. Tervezéskor figyelembe kell venni a lehetséges szélsebességet és a környezetben lévő természeti és műtárgyak nyomásmódosító hatásait. A befúvó szellőzőrendszerekbe szűrőket is telepíteni kell, ha ez szükséges abból a célból, hogy a környezetből beszívott levegő ne legyen szennyezett.

8.032. A szellőzőrendszer szűrőit úgy kell elhelyezni, hogy a személyzet sugárterhelése minimalizálható legyen, és ahol szükséges, biológiai védelmet kell felszerelni. Gondoskodni kell a szűrőbetétek biztonságos cserélhetőségéről, és a szennyezett szűrőbetétek biztonságos tárolásáról. Eszközöket kell biztosítani ahhoz, hogy a szűrők cserélhetőek legyenek a szellőzés hatásosságának romlása nélkül.

8.033. Az ártalmas és nemesgázokat tartalmazó helyiségek szellőzését úgy kell megoldani, hogy az ne gyengítse a radioaktív kibocsátások ellenőrzésének lehetőségét.

8.034. A tervezéskor gondoskodni kell arról, hogy megfelelő vészjelző és beavatkozási lehetőség álljon rendelkezésre a szellőzőrendszerek ellenőrzéséhez és működtetéséhez.

9. SUGÁRVÉDELEM

9.1. ALAPELVEK

9.001. A sugárvédelem célja az üzemeltető személyzet és a lakosság sugárterhelésének ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten tartása. A cél érdekében az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) a radioaktív anyagokat tartalmazó biztonsági rendszerek, rendszerelemek, illetőleg ezek sugárvédelme megfelelően legyen kialakítva,

b) az atomerőmű és a biztonsági rendszerek, rendszerelemek körültekintően legyenek tervezve a sugárzási térben történő emberi tevékenység időtartamának csökkentése, illetve az üzemeltető személyzet sugárszennyeződése valószínűségének csökkentése érdekében,

c) biztosítani kell a radioaktív anyagok kezelésének megfelelő feltételeit az atomerőmű telephelyén és azon kívül egyaránt,

d) olyan megoldásokat kell alkalmazni, amely révén csökkenthető, illetve az ésszerűen legalacsonyabb szintet tartható a keletkező radioaktív anyagok mennyisége és koncentrációja, továbbá atomerőművön belüli szétterjedésük és a környezetbe történő kibocsátásuk.

9.002. Az atomerőmű minden olyan részén, amelyek elérése észszerűen feltételezhető, biztosítani kell a sugárzás és radioaktív szennyeződés elleni védelmet a várható üzemi események és feltételezett üzemzavarok során. A védelemnek lehetővé kell tennie az atomerőmű biztonságos állapotának eléréséhez és fenntartásához szükséges irányító helyiségekbe való bejutást és tartózkodást.

9.003. Biztosítani kell a személyi sugárdózisok mérését és értékelését. Megfelelően elhelyezett eszközökkel kell biztosítani a sugárzási körülmények rendszeres időközönkénti műszeres ellenőrzését.

9.004. A külső sugárzás, a felületi szennyezettség és a levegő aktivitás-koncentráció szintek alapján megfelelő zónák szerint csoportosítani kell a munkaterületeket. Biztosítani kell minden zónában a belépés és a benntartózkodás ellenőrzését, valamint a szükséges védőfelszereléseket.

9.005. Az atomerőmű terve olyan legyen, hogy megfelelő eszközök korlátozzák az emberek rövid idejű besugárzásának lehetőségét az erőmű egyes területein való tartózkodás alkalmával. Az erőmű üzemeltethető legyen nagy dózisteljesítményű területeken való tartózkodás, illetve munkavégzés nélkül is.

9.006. Ahol az éves dóziskorlát jelentős hányadát kitevő sugárterhelésre kell számítani, ott illetéktelenek bejutásának megelőzése érdekében a belépést olyan fizikai eszközökkel kell ellenőrizni, mint távműködtetésű zárak, zárt ajtók vagy behatolás jelzők. Bármely személy azonnali menekülését az ilyen helyekről nem akadályozhatja semmilyen tervezési megoldás. Ahol ilyen ellenőrzési intézkedések észszerűen nem valósíthatók meg, ott a védelem azonos szintjét kell más eszközökkel biztosítani.

9.007. Megfelelő módon biztosítani kell a szennyezett területekre belépő és munkát végző személyek védelmét. Gondoskodni kell megfelelő védőeszközökről, a helyiség légterének, a felületi szennyezettség és a sugárforrások ellenőrzéséről az egyes zónákon belül és azok között. A radioaktív szennyeződés szétterjedésének korlátozására megfelelő eszközöket és intézkedéseket kell meghatározni.

9.008. Biztosítani kell azoknak a zónáknak és a szennyezett területekről származó tárgyaknak a dekontaminálását, amelyekben vagy amelyek környezetében a személyzet tartózkodhat vagy áthaladhat. Helyi telepítésű dekontamináló eszközöket kell biztosítani vagy igazolni kell, hogy az adott körülmények között központi dekontamináló eszköz megfelelően alkalmazható.

9.009. A nagyaktivitású tárgyak manipulációját távműködtetésű eszközökkel kell végezni. Az erősen szennyezett darabok manipulációját zárt, a szennyezettség szétterjedése ellen megfelelő védelmet nyújtó körülmények között kell végezni.

9.010. A radioaktív anyagokkal való szennyeződésnek kitett tartályokat, csőhálózatot, erőművi felszereléseket és konténment szerkezeteket úgy kell tervezni, hogy könnyen dekontaminálhatók legyenek.

9.011. Ahol megoldható, ott a műszereket alkalmassá kell tenni az üzemi területek külső sugárzása és a levegő aktivitási szintjeinek azonnali, megbízható és pontos jelzésére, és azokat riasztórendszerrel kell ellátni a szintek jelentős megváltozásainak jelzésére. Minden ilyen eszköz legyen alkalmas az éppen uralkodó környezeti viszonyok alapján megbízható kijelzésre és riasztásra.

9.012. Tervezési alapként figyelembe kell venni, hogy a sugárzási szintek az eltelt üzemidő során növekednek a szerkezeti anyagok fokozatos felaktiválódása és egyes felületek radioaktív elszennyeződése következtében.

9.2. DOZIMETRIAI ELLENŐRZŐ ESZKÖZÖK

9.013. Olyan eszközöket kell telepíteni, amelyekkel az atomerőmű várható üzemi eseményei és feltételezett üzemzavarai során, valamint – a lehetséges legnagyobb mértékben – súlyos balesetek esetén is biztosítani lehet a sugárzási szint mérését.

9.014. Ezek az eszközök legalább az alábbiak:

a) Telepített dózisteljesítmény mérők a személyzet által rendszeresen kiszolgált terek rendszeres időközönkénti műszeres ellenőrzése céljából, ha ezen terekben bármely tervezési üzemállapot során a sugárzási szint változása olyan lehet, hogy ezen terek kiszolgálása bizonyos időtartamokra korlátozás alá eshet. Ezen túlmenően alkalmasan megválasztott helyen telepített dózisteljesítmény mérőket kell alkalmazni az általános sugárzási szint jelzésére tervezési üzemzavarok és súlyos balesetek során. Ezen műszereknek elégséges információt kell szolgáltatniuk a vezénylőben és/vagy a megfelelő irányítási ponton ahhoz, hogy a személyzet szükség esetén beavatkozásokat kezdeményezhessen.

b) Készülékek és laboratóriumi eszközök meghatározott izotópok koncentrációjának meghatározása céljából – minden tervezési üzemállapotban és súlyos balesetek esetén – a technológiai rendszerekből vagy a környezetből vett gáz és folyadék mintákban.

c) Eszközök a környezeti kibocsátások rendszeres időközönkénti műszeres ellenőrzésére.

d) A felületi radioaktív szennyezettség meghatározására alkalmas eszközök.

e) A személyzet dózisának és felületi szennyezettségének mérésére alkalmas műszerek.

9.015. Az atomerőművön belüli rendszeres időközönkénti műszeres ellenőrzésen kívül intézkedéseket kell tenni az atomerőmű környezetében a lehetséges radiológiai hatások meghatározása érdekében.

9.3. BIOLÓGIAI VÉDELEM, ÁRNYÉKOLÁS

9.016. A biológiai védelem, illetve árnyékolás, valamint a hozzá tartozó berendezések tervezésekor különleges óvintézkedéseket kell tenni, hogy csökkenthető legyen:

a) a láncreakció következtében fellépő és egyéb radioaktív sugárzás károsító hatása,

b) a biológiai védelem, illetve árnyékolás nem tervezett vagy nem szabályozott elmozdulása,

c) a biológiai védelem, illetve árnyékolás mögött elhelyezkedő, szabályos időközönkénti kezelést vagy megközelítést igénylő alkatrészek száma, kivéve, ahol maguk a biológiai védelem és árnyékolást igénylő sugárforrások azok az alkatrészek,

d) a sugárforrásokat kezelő vagy azokhoz hozzáférő személyeket ezen műveletek során érő indokolatlanul magas sugárdózis,

e) bármely sugárforrás nem tervezett vagy nem ellenőrzött eltávolíthatósága a biológiai védelem, illetve árnyékolás mögül, ami jelentős radiológiai hatással járhat, ha nincs árnyékolva,

f) az olyan helyek száma, ahol radioaktív anyag felhalmozódása lehetséges. Ha az ilyen helyek megléte nem kerülhető el, a tervezés során olyan intézkedéseket kell tenni, melyek lehetővé teszik az ilyen anyagok jelenlétének érzékelését, és elősegítik azok biztonságos eltávolítását és elhelyezését.

9.017. Ahol folyadékot használnak biológiai védelemként, illetve árnyékolásként, tervezési intézkedéseket kell tenni az ilyen folyadékok elvesztésének megakadályozására, és alkalmas eszközöket kell biztosítani a folyadékszint változásának érzékelésére és jelzés kezdeményezésére bármely potenciálisan a biztonság ellen ható változás esetében.

9.4. RADIOAKTÍV KIBOCSÁTÁSOK

9.018. Az atomerőműben megfelelő rendszereket kell kialakítani a légnemű és folyékony radioaktív anyagok kezelésére annak érdekében, hogy a radioaktív anyag kibocsátás mennyisége és koncentrációja az előírt határértékek alatt maradjon. A kibocsátási pontok számát az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani.

9.019. Az atomerőműben rendszereket kell kialakítani az összes tervezett kibocsátási útvonal rendszeres időközönkénti műszeres ellenőrzésére és a kibocsátások előírt határértékek alatt tartása céljából, továbbá az atomerőmű környezetébe kibocsátásra kerülő radioaktív anyagok mérése és regisztrálása céljából, üzemi állapotok, tervezési üzemzavarok és súlyos balesetek során.

9.020. Biztosítani kell a várható üzemi események, illetve feltételezett üzemzavarok és súlyos balesetek során is a környezeti sugárvédelmi ellenőrzést.

9.021. A várható üzemi események, feltételezett üzemzavarok és súlyos balesetek következményeinek minimalizálása céljából, illetve a kibocsátás telephelyi következményeinek csökkentésére a kibocsátási helyek pozíciója és konstrukciója olyan legyen, mely figyelembe veszi a környezeti terepi viszonyokat, az időjárási feltételeket, az épületek és kémények közelségét, figyelemmel a kibocsátások aerodinamikájára, és a közeli épületekben folyó műveletekkel való összeférhetőségre.

9.022. Az atomerőműnek rendelkeznie kell meteorológiai mérőállomással, amelynek egy kijelző egységét a megfelelő irányító helyiségbe kell telepíteni.

10. NUKLEÁRIS ÉS RADIOAKTÍV ANYAGOK KEZELÉSE

10.1. ALAPELVEK

10.001. Nukleáris anyagok nem állíthatók elő egy telephelyen, vagy nem hozhatók oda, kivéve, ha alkalmas berendezések és intézkedések léteznek azok biztonságos szállítására, kezelésére, feldolgozására, tárolására és/vagy végső elhelyezésére.

10.002. Az atomerőműnek rendelkeznie kell megfelelő létesítményekkel és rendszerekkel, rendszerelemekkel a radioaktív hulladékok kezelése és ésszerű időtartamú telephelyi tárolása érdekében.

10.003. A tervezés során figyelmet kell fordítani arra, hogy összes radioaktív anyag kezelhető, feldolgozható, szállítható, tárolható, ellenőrizhető, és ahol az szükséges, biztonságosan hozzáférhető és elhelyezhető legyen.

10.004. Megfelelő eszközöket kell biztosítani a várható üzemi események és feltételezett üzemzavarok során annak érdekében, hogy a nukleáris anyag:

a) hűtve, ellenőrizve legyen a túlzott hőfejlődés és ellenőrizetlen kritikusság létrejöttének elkerülése érdekében,

b) el legyen különítve a vele inkompatibilis anyagoktól, ahol a fizikai és vegyi formájának, tűzveszélyességének, fajlagos radioaktivitásának, felezési idejének, bomlási tulajdonságainak és a kibocsátott sugárzás típusának függvényében tárolása, feldolgozása, kondicionálása és elhelyezése nem felelne meg az előírt követelményeknek.

10.005. A nukleáris vagy radioaktív anyagokat tároló létesítmények és azok tartalma megfelelő mértékben védett legyen bármely hátrányos környezeti hatással szemben mindaddig, amíg a nukleáris vagy radioaktív anyag itt elhelyezésre kerül, vagy amíg a létesítményt le nem szerelik.

10.006. Az a nukleáris vagy radioaktív anyag, amely gázokat vagy folyadékokat tartalmazhat vagy kibocsáthat, olyan konténerben tartandó, mely alkalmas szellőzéssel, nyomás lefúvatási lehetőséggel vagy zsomp berendezéssel rendelkezik.

10.2. A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK

10.007. Hacsak az állandó felügyelet és a mérés nem bizonyítja az ellenkezőjét, a potenciálisan radioaktívan szennyezett közegek radioaktívnak tekintendők.

10.008. Az atomerőművet úgy kell tervezni, hogy – amennyire az ésszerűen megvalósítható – az üzembe helyezés, üzemeltetés és végső leszerelés során keletkező radioaktív hulladék mennyisége (beleértve a másodlagos hulladékot is) minimális legyen.

10.009. El kell kerülni olyan radioaktív hulladékok keletkezését, melyek nem kompatibilisek a rendelkezésre álló tárolási vagy végső elhelyezési technológiákkal.

10.010. A telephelyen történő radioaktív hulladéktárolásnak olyan formáját kell alkalmazni, mely minimalizálja a tárolás veszélyességét, és lehetővé tesz a visszanyeréssel és bármely soron következő tárolással, szállítással és végső elhelyezéssel kapcsolatos megoldást, valamint a megfelelő rendszeres időközönkénti ellenőrzést.

10.011. Az adminisztratív és fizikai intézkedéseknek olyanoknak kell lenniük, hogy a hulladék mindenkor biztonságos állapotban legyen tartható, és a normál üzemi műveletek, a visszanyerés, az újrahasznosítás, a szétszerelés és a tárolás műveleteinek radiológiai következményei minimálisak legyenek.

10.012. Az atomerőműnek rendelkeznie kell olyan berendezésekkel, melyek alkalmasak

a) a tárolt radioaktív hulladékok biztonságos állapotának rendszeres időközönkénti műszeres ellenőrzésére és fenntartására,

b) a radioaktív hulladékok megfelelő jellemzőinek meghatározására és dokumentálására (pl. mennyiség, típus, eredet és forma) olyan módon, hogy az megőrizhető legyen a végső elhelyezésig tartó elvárt időtartamra,

c) a keletkező és az elszállítandó mennyiségek megbecsülésére, a kondicionálási térfogatváltozás mértékének és az egyes tárolóhelyeken lévő hulladék térfogatának és aktivitásának meghatározására.

10.013. Megfelelő és elegendő tárolási helyet (helyiségeket) kell biztosítani az üzemen belül, ahol a folyamatok közegei, az üzem alkatrészei, az üzem meghibásodásából, karbantartásából, felújításából származó szerelési anyagok és egyéb részek tárolhatók átmenetileg olyan módon, hogy szennyeződésük mértéke, vegyi és fizikai tulajdonságaik megállapíthatók, könnyű dekontaminálhatóságuk és javításuk megoldható legyen.

10.3. A NEM BESUGÁRZOTT NUKLEÁRIS ÜZEMANYAG KEZELÉSE ÉS TÁROLÁSA

10.014. Az atomerőműben alkalmas létesítményeket és rendszereket kell kialakítani a friss üzemanyag kezelése és tárolása céljából. A tervezésnél az alábbi kritériumokat kell teljesíteni:

a) A kritikusságot elégséges biztonsági tartalékkal kell megakadályozni várható üzemi események és feltételezett üzemzavarok során, még optimális moderáltsági viszonyok között is, fizikai eszközök vagy elvek alkalmazásával. Előnyben kell részesíteni a megfelelően kialakított, geometriai jellemzőinél fogva biztonságos tárolórendszerek, rendszerelemek alkalmazását.

b) Az üzemanyag leesésének vagy valamilyen egyéb módon történő károsodásának a lehetőségét minimalizálni kell.

c) Alkalmas biztonsági rendszereket, rendszerelemeket kell kialakítani az atomerőműbe érkező üzemanyag ellenőrző felülvizsgálata céljára.

10.4. A BESUGÁRZOTT NUKLEÁRIS ÜZEMANYAG KEZELÉSE ÉS TÁROLÁSA

10.015. Az atomerőműben besugárzott nukleáris üzemanyagot kezelő és tároló rendszert kell létesíteni. A tervezésnél az alábbi kritériumokat kell teljesíteni:

b) Biztosítani kell a remanens hő elvitelét minden üzemállapotban.

c) Az üzemanyag leesésének vagy valamilyen egyéb módon történő károsodásának a lehetőségét minimalizálni kell.

d) A telephelyen elégséges tárolókapacitás álljon rendelkezésre egyrészt a teljes zóna bármely időpontban történő kirakásához, másrészt a reaktor folyamatos, ésszerűen meghatározott időtartamú üzemeltethetőségéhez.

e) Meg kell akadályozni, hogy az üzemanyagot tartalmazó fűtőelemekben vagy fűtőelem kötegekben megengedhetetlen mechanikai feszültségek jöjjenek létre.

f) Meg kell akadályozni nehéz tárgyaknak a fűtőelemekre, fűtőelem kötegekre történő ráesését.

g) Meg kell oldani a feltételezhető vagy kimutatható hibákkal rendelkező fűtőelemek vagy fűtőelem kötegek tárolását.

h) Megfelelő sugárvédelmi eszközöket kell biztosítani.

i) A nedves tároló rendszerrel üzemelő reaktorok esetén biztosítani kell:

– azon vízmennyiségek vízkémiai és radiológiai ellenőrzésére szolgáló eszközöket, amelyekben kiégett fűtőelem manipulációja vagy tárolása történik,

– víztisztító és -szivárgás gyűjtő rendszereket, továbbá a tárolómedence szintjét és hőmérsékletét szabályozó és monitorozó, valamint szivárgás ellenőrző rendszereket.

MEGHATÁROZÁSOK

Atomerőmű

Olyan energiaátalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció felhasználásával villamos energiát termel.

Baleset

Biológiai védelem

A nukleáris létesítmény olyan speciálisan megtervezett és kialakított része vagy műszaki jellemzője, amely a radioaktív sugárzás gyengítése révén arra szolgál, hogy a létesítményben dolgozó vagy annak környezetében tartózkodó személyeket a radioaktív sugárzás biológiai hatásaitól megvédje.

Biztonság

A nukleáris létesítmény azon minőségi sajátossága, amely műszaki és szervezési megoldások alkalmazásával kizárja a radioaktív sugárzás nem kívánt hatásai által az emberi élet, a jelenlegi és a jövő nemzedék egészségének, életfeltételeinek valamint a környezet és az anyagi javak társadalmilag és egyben nemzetközileg elfogadott kockázati szinten felül veszélyeztetését.

Biztonsági elemzés

Vizsgálatok annak eldöntése céljából, hogy egy nukleáris létesítmény rendszereinek, rendszerelemeinek biztonsága megfelelő szintű vagy sem.

Biztonsági funkció

Üzemzavar vagy baleset kialakulásának megelőzésére vagy következményeinek korlátozására előirányzott funkció.

Biztonsági jelentés

Biztonsági követelmények

A nukleáris létesítmény adott szintű biztonságának eléréséhez szükséges feltételek összessége.

Biztonsági kultúra

A szervezetek és egyének azon tulajdonságainak, tevékenységeinek összessége, amelyek a biztonsággal kapcsolatos kérdések mindenek feletti elsőbbségét és jelentőségüknek megfelelő kezelését biztosítja.

Biztonsági osztályba sorolás

A nukleáris létesítmények rendszereinek és rendszerelemeinek olyan kategorizálása, amely a létesítmény biztonsága megvalósításában betöltött fontosságukat tükrözi.

Biztonsági rendszer, rendszerelem

A nukleáris létesítmény biztonsági osztályba sorolt rendszere vagy rendszereleme.

Biztonságvédelmi rendszer

Diverzitás

Olyan redundáns rendszerek, rendszerelemek alkalmazása, amelyek egy adott funkció teljesítése szempontjából valamely fontos paraméter tekintetében (működési elv, kialakítás, elrendezés, gyártó stb.) eltérnek egymástól a közös okú hibák kiküszöbölése érdekében.

Dózis

A radioaktív sugárzás útján terjedő energiának az adott közegben elnyelt mennyisége.

Egyszeres meghibásodás

Élettartam

Rendszerek, rendszerelemek üzemszerű, jóváhagyott kockázati szintet nem meghaladó alkalmazhatóságának időtartamban vagy működési számban meghatározott mértéke.

Ellenőrzött zóna

Engedélyes

Az atomenergia alkalmazói közül, aki Hatósági engedéllyel engedélyköteles tevékenységet folytat.

Eseménysor

Valamely kezdeti eseményt követő, a következmények szempontjából egymással összefüggő események sorozata azon eseménnyel bezárólag, melynél a következmények már teljesen kifejlődtek. Egy kezdeti eseménynek részben vagy teljes egészében eltérő események eredményeként különböző következményei lehetnek. Ezek mindegyikét egy eseménysornak kell tekinteni.

Függetlenség

Rendszerek, rendszerelemek olyan állapota, jellemzője, melynek következtében az egyes rendszerek, rendszerelemek nincsenek egymásra hatással, azaz valamely rendszer, rendszerelem működése vagy meghibásodása nem befolyásolja valamely más rendszer, rendszerelem állapotát, jellemzőjét.

Fűtőelem

Atomreaktor üzemanyaga, amely nukleáris anyagot tartalmaz.

Fűtőelem köteg

A fűtőelemek normál üzemi körülmények között legkisebb közösen mozgatható, kezelhető egysége.

Hatóság

Hiba

Egy rendszer, rendszerelem bármely nem tervezett, a meghatározott üzemi állapottól való eltérése, a rendszerben, rendszerelemben külső vagy belső okból bekövetkező meghibásodás, illetve hibás kezelői tevékenység miatt.

Kezdeti esemény

Kiégett üzemanyag

Az atomreaktorban hasznosított üzemanyag, amely – a reaktoron kívüli – újrahasznosíthatósága miatt nem minősül hulladéknak.

Kockázat, kockázati szint

Valamely veszélyes tevékenység lehetséges következményeinek és azok bekövetkezési gyakoriságának szorzata.

Konténment

Kritikus csoport

A lakosság tagjainak az a csoportja, amelynek a sugárterhelése egy adott sugárforrástól, vagy bizonyos sugárforrásoktól homogénnek tekinthető, és jellemző azokra az egyedekre, akik a legnagyobb dózist kaphatják.

Leszerelés

A nukleáris létesítmény egészének, rendszerei, rendszerelemei döntő részének végleges leállítását, nukleáris üzemanyag, illetve egyéb tárolt radioaktív anyagok eltávolítását, továbbá a védett megőrzési időszakot követő tevékenység, amelynek célja a telephely korlátlan felhasználásra történő felszabadítása.

Létesítmény

Másodlagos hulladék

A tovább nem hasznosítható anyagok feldolgozása, kezelése és tárolása során keletkező hulladékok.

Megszüntetés

Nukleáris létesítmény végleges üzemen kívül helyezését és leszerelését magába foglaló folyamat.

Mélységi védelem

Egy adott biztonsági célkitűzés megvalósítása érdekében alkalmazott műszaki megoldások és intézkedések egymásra épülő olyan összessége, amelyek bármelyikének hatástalan volta mellett is teljesül a biztonsági célkitűzés.

Minőségbiztosítás

Minősítés

Műszaki sugárvédelem

A műszaki sugárvédelem azon műszaki intézkedések összessége, amelyek arra irányulnak, hogy a nukleáris létesítményben munkát végzőknek, illetve a lakosságnak a létesítmény üzemeltetéséből származó sugárterhelése ne haladja meg a hatályos előírásokban meghatározott értéket és melyekkel a sugárterhelés mindenkor az ésszerűen legalacsonyabb szinten tartható, továbbá a radioaktív hulladék keletkezése a gyakorlatilag lehetséges legkisebb mértékű lesz.

A Hatóság műszaki sugárvédelmi engedélyezési és ellenőrzési tevékenységének hatálya kiterjed

a) a nukleáris létesítmény működésével kapcsolatos azon berendezésekre, amelyek által keltett sugárzási tér, vagy amelyekből kijutó radioaktív anyag, mint forrástag potenciális vagy tényleges sugárveszélyt jelent a sugárzás-intenzitással és/vagy radioaktív anyag koncentrációval jellemzett térrel kapcsolatba kerülő élőlényre,

b) a forrástag káros hatását korlátozó vagy csökkentő berendezésekre,

c) a forrástag vagy azt magába foglaló térrész sugárzási viszonyairól információt szolgáltató berendezésekre.

Normál üzem

Nukleáris létesítmény

Az atomerőmű, atomfűtőmű, kutató és oktató atomreaktor, továbbá minden más olyan létesítmény, amelyet az 1972. évi 9. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség között a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés szerinti biztosítékok alkalmazása tárgyában kötött egyezmény 97. Cikkének I. pontja határoz meg.

Nukleáris üzemanyag

Atomreaktor üzemanyaga, amely nukleáris anyagot tartalmaz.

Radioaktív anyag

A természetben előforduló, vagy mesterségesen előállított bármely anyag, amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki, valamint az ilyen anyagot tartalmazó készítmény.

Radioaktív hulladék

További felhasználásra már nem kerülő olyan radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként.

Reaktor

Szabályozott nukleáris láncreakciót megvalósító berendezés.

Redundancia

Egy adott funkció teljesítéséhez a minimálisan szükségesnél több, azonos funkciót ellátó (azonos vagy diverz) rendszerek, rendszerelemek alkalmazása annak érdekében, hogy egyszeres meghibásodás esetén is rendelkezésre álljon a rendszer, rendszerelem által megvalósított funkció.

Remanens hő

Rendszer

Adott funkció teljesítésére szolgáló rendszerelemek összessége.

Rendszerelem

Egy adott funkció megvalósításában önálló részfunkciót ellátó egység (pl. berendezés, műszer, csővezeték, építészeti konstrukció stb.).

Súlyos baleset

A tervezési alapot meghaladó, olyan igen kis valószínűségű, hipotetikus esemény, amely a radioaktív kibocsátás szempontjából a legsúlyosabb következményekkel járhat.

Szeizmikus osztályba sorolás

A nukleáris létesítmények rendszereinek és rendszerelemeinek kategorizálása, amely a létesítmény biztonsága megvalósításában betöltött szerepüket tükrözi földrengés esetén.

Tervezési alap

A nukleáris létesítmény azon jellemzői, amelyek megléte szükséges a várható üzemi események és feltételezett üzemzavarok ellenőrzött módon történő kezeléséhez a meghatározott sugárvédelmi követelmények kielégítése mellett. A tervezési alap magába foglalja a várható üzemi állapotokat és a feltételezett kezdeti események által előidézett üzemzavari körülményeket, a fontosabb feltételezéseket, és bizonyos esetekben a speciális elemzési módszereket. A tervezési alap részét képezik azok a várható üzemi események, amelyek valamely biztonságvédelemi működés elmaradásának feltételezéséből származtathatók.

Tervezési üzemzavar

Nukleáris létesítmény rendszereinek, rendszerelemeinek meghibásodása, kedvezőtlen külső hatások és/vagy helytelen/téves emberi beavatkozások eredményeként ritkán bekövetkező esemény, amelyek során a biztonsági funkciók a tervezettnek megfelelően működnek, és az esemény nem vezet az üzemeltető személyzetnek és a lakosságnak a hatóságilag előírt értéknél magasabb sugárterheléséhez.

Üzemanyag

Lásd nukleáris üzemanyag.

Üzemanyag burkolat

Az üzemanyagot a hőhordozótól elválasztó, a hasadási termékeknek a hőhordozóba jutását meggátló burkolat.

Üzembe helyezés

Üzemeltető szervezet

Az engedélyes által az üzemeltetésre létrehozott, jogokkal, kötelezettségekkel, hatáskörrel és felelőséggel felruházott szervezet.

Üzemi rendszer

A normál üzemállapot fenntartására szolgáló rendszer.

Üzemzavar, üzemzavari állapot

Lásd tervezési üzemzavar.

Valószínűségi alapú biztonsági elemzés

Olyan elemzési és számítási módszer, amelynek segítségével számszerűsíthető a nukleáris létesítmény üzemeltetéséből eredő kockázat.

Várható üzemi esemény

A normál üzemi rendszerek, rendszerelemek meghibásodása vagy helytelen működése következtében előálló olyan üzemi folyamatok, amelyek a nukleáris létesítmény élettartama során többször bekövetkeznek, és a radioaktív kibocsátás nem haladja meg a normál üzemeltetésre engedélyezett értéket.

Védelmi működés

Biztonságvédelmi rendszer működése.

Végleges leállítás, üzemen kívül helyezés

Nukleáris létesítmény, illetve a létesítmény rendszereinek, rendszerelemeinek a további üzemszerű használat szándéka nélküli leállítása.

4. számú melléklet a 108/1997. (VI. 25.) Korm. rendelethez

NUKLEÁRIS BIZTONSÁGI SZABÁLYZATOK

4. kötet

ATOMERŐMŰVEK ÜZEMELTETÉSÉNEK BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEI

ELŐSZÓ

Az atomenergia biztonságos alkalmazása érdekében a Magyar Köztársaság Kormánya az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben kapott felhatalmazása alapján kiadta az Országos Atomenergia Hivatal eljárásáról a nukleáris biztonsággal összefüggő hatósági ügyekben című kormányrendeletet. E rendelet mellékleteiként kerültek kiadásra a Hatósági engedélyek fajtáit, az engedélyezés részletes folyamatát, a nukleáris biztonsági követelményeket, valamint az ellenőrzés rendjét részletező Nukleáris Biztonsági Szabályzatok.

Jelen Szabályzat, mint a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok 4. kötete, az atomerőművek üzemeltetésének biztonsági követelményeit tartalmazza. A Szabályzat kitér az üzemeltetést megelőző üzembe helyezéssel kapcsolatos követelményekre is.

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS

1.1. A Szabályzat célja

1.2. A Szabályzat hatálya

1.3. A Szabályzat szerkezete

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

3. ÜZEMELTETÉSI FELTÉTELEK ÉS KORLÁTOK

3.1. Általános feltételek

3.2. Normál üzem

3.3. Felülvizsgálat

4. ÜZEMBE HELYEZÉS

4.1. A tevékenység célja

4.2. Az üzembe helyezés szervezése, végrehajtása

4.3. Dokumentálás

5. AZ ÜZEMELTETŐ SZERVEZET FELÉPÍTÉSE

6. SZEMÉLYZET

6.1. A személyzet alkalmassága

6.2. A személyzet tevékenysége, együttműködése

6.3. Biztonsági kultúra

7. ÜZEMELTETÉSI UTASÍTÁSOK ÉS ELJÁRÁSRENDEK

7.1. Általános követelmények

7.2. Normál üzem

7.3. Eltérések a normál üzemtől

7.4. Üzemzavari állapot

7.5. Baleseti helyzet

8. KARBANTARTÁS ÉS JAVÍTÁS

8.1. Megelőző karbantartási és javítási programok

8.2. Végrehajtás, felelősségek

8.3. Dokumentálás

9. IDŐSZAKOS ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK

9.1. Követelmények

9.2. Dokumentálás

10. ÜZEM KÖZBENI PRÓBÁK, TESZTEK, TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATOK

10.1. Követelmények

10.2. Dokumentálás

11. A NUKLEÁRIS ÜZEMANYAG KEZELÉSE

11.1. Követelmények

11.2. Dokumentálás

12. ÁTALAKÍTÁSOK VÉGREHAJTÁSA

12.1. Az átalakítások típusai

12.2. Az átalakítások belső szabályozása

12.3. Az átalakítások felülvizsgálata, dokumentálása

13. SUGÁRVÉDELEM

13.1. Sugárvédelmi tevékenység

13.2. A végrehajtás követelményei és dokumentálása.

14. RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE

15. BALESETI FELKÉSZÜLÉS

16. AZ ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK

16.1. Atomerőművek tapasztalatainak gyűjtése

16.2. Az üzemeltetési tapasztalatok hasznosítása az oktatásban, az átalakításoknál, a biztonsági elemzéseknél és az üzemeltetésnél

16.3. Dokumentálás

17. ÜZEMELTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

MEGHATÁROZÁSOK

1. BEVEZETÉS

1.1. A SZABÁLYZAT CÉLJA

1.001. Jelen Szabályzat célja a atomerőművek üzembe helyezésének, üzemeltetésének, az üzemeltető által végzett, illetve végeztetett karbantartásának, átalakításának és felülvizsgálatának végrehajtására vonatkozó nukleáris biztonsági alapkövetelmények rögzítése.

1.002. Jelen Szabályzatban foglalt követelmények teljesítésének módjaira az OAH főigazgatója által kiadott irányelvek tartalmaznak útmutatást.

1.2. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

1.003. Jelen Szabályzat követelményei érvényesek a Magyar Köztársaság területén működő valamennyi atomerőműre és azok biztonsági rendszereire, rendszerelemeire, beleértve mind a hazai előállítású, mind az importból származó rendszereket, rendszerelemeket.

1.004. Jelen Szabályzat követelményeit be kell tartani mindazon tevékenységek előkészítése, irányítása, végrehajtása, felülvizsgálata és értékelése során, melyek a létesítmény üzemeltetésének nukleáris biztonságára befolyással lehetnek.

1.005. A követelmények betartásáért a létesítmény üzemeltető szervezetének vezetősége felelős.

1.3. A SZABÁLYZAT SZERKEZETE

1.006. Jelen Szabályzat az általános követelmények ismertetését követően 14 fejezetben foglalja össze az atomerőművek üzemeltetésével kapcsolatos biztonsági követelményeket. A Szabályzat külön fejezetben tárgyalja az üzemeltetést megelőző üzembe helyezéssel kapcsolatos követelményekre.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.001. Atomerőművek biztonságos üzemeltetéséért a teljes felelősséget közvetlenül és oszthatatlan módon az Engedélyes viseli.

2.002. Az Engedélyes az üzemeltető szervezet vezetőségét megfelelő hatáskörrel ruházza fel e felelősségből eredő feladatok hatékony teljesítéséhez.

2.003. A teljes felelősség mind az Engedélyes saját szervezetével, mind a külső erőforrások bevonásával létrehozott termékekre és megvalósított tevékenységekre kiterjed.

2.004. Az üzemeltető szervezeten belül a biztonságért viselt felelősséget az üzemeltetéstől független, megfelelő szakértelemmel, erőforrásokkal, információval és döntési jogkörrel ellátott szervezet fenntartásával kell garantálni. Ennek a szervezetnek valamennyi, a nukleáris biztonságra hatással lévő egységgel kapcsolatban keletkező dokumentációt jóvá kell hagynia, még az adott dokumentációban előirányzott műveletek megkezdése előtt.

2.005. Az üzemeltető szervezetnek kölcsönösen megfelelő kapcsolatokat kell létesíteni és fenntartani:

a) a hatósági szervezetekkel a biztonsági követelmények megértése, elemzése és kielégítése céljából,

b) más atomerőművek üzemeltetőivel az üzemeltetési tapasztalatok gyűjtése és elemzése céljából,

c) a hazai és nemzetközi tudományos és kutatóintézetekkel, az atomenergia alkalmazásában érdekelt egyéb szervezetekkel, a tudomány és a technika aktuális fejlettségi színvonalának elsajátítása érdekében,

d) a társadalmi szervezetekkel és a közvéleményt képviselő szervezetekkel, egyénekkel az atomenergia felhasználásának társadalmi elfogadtatása céljából, valamint az 1996. évi CXVI törvény 4. § (4) bekezdése és 10. § (2) bekezdése. szerinti tájékoztatási kötelezettségének ellátása céljából.

3. ÜZEMELTETÉSI FELTÉTELEK
ÉS KORLÁTOK

3.1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

3.001. Az atomerőművek tervének biztonsági értékelése, az üzembe helyezési próbák és üzemeltetési tapasztalatok alapján meg kell határozni a létesítmény üzemviteli paramétereire vonatkozó azon korlátokat, továbbá a rendszerekre, rendszerelemekre, személyzetre és tevékenységekre vonatkozó azon követelményeket, melyek szükségesek:

a) a baleseti körülményeket előidéző helyzetek megakadályozására,

b) amennyiben ilyen körülmények kialakulnának, azok következményeinek enyhítésére.

3.002. Az üzemeltetési feltételeket és korlátokat az alábbiak szerint kell osztályozni:

a) biztonsági korlátok,

b) a biztonságvédelmi rendszerek működésbe lépésének határértékei,

c) a normál üzemeltetés feltételei és korlátai

3.2. NORMÁL ÜZEM

3.003. A normál üzemeltetési korlátokat úgy kell meghatározni, hogy a normál üzemviteli értékek és a biztonságvédelmi rendszerek működésbe lépését eredményező értékek között a beavatkozásra lehetőséget adó tartomány biztosított legyen.

3.004. Olyan megfelelő vészjelzéseket kell előirányozni, amelyek lehetővé teszik az üzemeltető személyzet helyesbítő tevékenységét, mielőtt az adott paraméterek a biztonságvédelmi rendszerek működését indító beállítási értéket elérnék.

3.005. Az üzemeltetési feltételek határozzák meg a minimálisan üzemeltetendő, a biztonsági rendszerekre, rendszerelemekre vonatkozó követelményeket és az üzemeltető személyzet által végrehajtandó előírt tevékenységeket.

3.006. Az üzemképességi követelményekben kell meghatározni a normál üzemvitel különböző módjaira, hogy az azonos funkciójú biztonsági rendszerek, vagy rendszerelemek közül mennyinek kell üzemben vagy tartalék állapotban lenni.

3.007. Meg kell határozni a biztonsági rendszerek, rendszerelemek maximálisan megengedett üzemképtelenségi időtartamát és ezen rendszerek, rendszerelemek időszakos próbáinak, ellenőrzésének ciklusidejét.

3.008. Meg kell határozni a különböző üzemeltetési állapotok esetén szolgálatot teljesítő személyi állomány (ezen belül a blokkvezénylő személyi állományát is) szükséges létszámát és feladatait annak figyelembevételével, hogy az esetleges üzemzavarok, illetve balesetek során szükséges intézkedéseket is el tudják végezni.

3.3. FELÜLVIZSGÁLAT

3.009. Az üzemeltetési feltételek és korlátok szükség szerinti felülvizsgálataiért és az érvényes utasítások betartásáért az üzemeltető szervezet vezetősége felelős.

3.010. A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a saját és a témával kapcsolatosan rendelkezésre álló nemzetközi üzemeltetési tapasztalatokat.

4. ÜZEMBE HELYEZÉS

4.1. A TEVÉKENYSÉG CÉLJA

4.001. A szerelési munkák befejezését követő üzembe helyezési tevékenység célja, hogy elemzések, megfigyelések, üzemi próbák és helyszíni szemlék útján igazolják, hogy a nukleáris létesítmény fizikai állapota és üzemeltetése megfelel a tervnek, a vonatkozó biztonsági követelményeknek, valamint az üzemeltetési feltételeknek és korlátoknak. Ez az egyik alapvető feltétele annak, hogy az atomerőmű tervezett, rendeltetésszerű, biztonságos üzemeltetésre való alkalmasságát igazolják.

4.002. Ezen tevékenység alatt minden olyan üzemeltetési feltételt és korlátot véglegesíteni kell, melyek ismerete a létesítmény biztonságos üzemeltetése szempontjából fontos.

4.2. AZ ÜZEMBE HELYEZÉS SZERVEZÉSE, VÉGREHAJTÁSA

4.003. A 4.1. fejezetben megfogalmazott követelmények teljesítéséhez az üzembe helyezésért felelős szervezetnek részletes programot kell készítenie (készíttetnie), amely az egyedi próbák megkezdésétől a próbaüzem lefutásáig logikailag összefoglalja a tevékenységeket.

4.004. Az üzembe helyezést végző szervezetnek üzembe helyezési rendet kell kidolgoznia, mely szabályozza az üzembe helyezés előkészítő tevékenységeitől a próbaüzem zárásig a résztvevő szervezetek tevékenységeit, felelősségét, kapcsolatait.

4.005. A leendő üzemeltető szervezet részvételére külön figyelmet kell fordítani, mert számára ez az időszak az üzemeltetésre való felkészülés fontos gyakorlati lépése.

4.3. DOKUMENTÁLÁS

4.006. Az üzembe helyezési tevékenységet az üzembe helyező szervezet által készített munkaprogramok alapján kell elvégezni.

4.007. Minimálisan az alábbi tevékenységek munkaprogramjaival kell rendelkezni az üzembe helyezés megkezdése előtt:

a) előzetes próbák,

b) hivatalos próbák,

c) a számítástechnikai rendszerek üzembe helyezése,

d) a gépésztechnológiai rendszerek üzembe helyezése,

e) a cirkulációs mosatás végzése,

f) a melegjáratás végzése,

g) a fizikai indítás végrehajtása,

h) energetikai indítás,

i) a próbaüzem lefuttatása.

4.008. A munkaprogramoknak legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk:

a) a végrehajtandó feladat leírását, a közben végzett vizsgálatokat, azok várható értékeit, illetve kritériumait, kapcsolatukat a tervezett üzemeltetési paraméterekkel,

b) a visszatartási pontokat,

c) a vizsgálatok eljárásmódjait és sorrendjét,

d) a szervezeti kérdéseket, felelősségeket,

e) a munkát végzők minimális létszámát, szükséges szakképzettségüket,

f) a tűz és balesetvédelmi követelményeket, valamint sugárveszélyes tevékenység esetén a sugárvédelmi követelményeket, melyeket a munka közben be kell tartani,

g) a munkaprogramban előírtak és a gyakorlati végrehajtás közben tapasztalt paraméterek közti nem-megfelelőségek kezelését a vonatkozó minőségbiztosítási előírások figyelembevételével.

4.009. Az üzembe helyezési munkaprogramokban foglaltak végrehajtását, az összegyűjtött információk hitelességét a tevékenységekben részt vevő felelős személyzet igazolja.

4.010. Az üzembe helyezés során el kell végezni az atomerőművi biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek üzemeltetés előtti állapotát (,,0'' állapot) tanúsító vizsgálatot és annak dokumentálását.

4.011. Az üzembe helyezés során összegyűjtött tapasztalatokat, az atomerőműre vonatkozó adatok pontosítását a Végleges Biztonsági Jelentésbe be kell építeni.

5. AZ ÜZEMELTETŐ SZERVEZET FELÉPÍTÉSE

5.001. Az üzemeltető szervezetet a hatályos törvények, jogszabályok, szabályzatok figyelembevételével kell kialakítani. A szervezet működését megfelelő dokumentumokban kell rögzíteni. A szervezeti egységeket a feladataik megfelelő színvonalú ellátásához alkalmas személyi állománnyal a szükséges mértékben fel kell tölteni.

5.002. A szervezeti felépítés kialakításakor biztosítani kell az első fizikai indítás fázisáig a 4.2. fejezet szerinti üzembe helyezési rend szerinti terjedelemben, a későbbi fizikai indításokra pedig az atomerőmű üzemeltetésére vonatkozó teljes terjedelemben az alábbi funkciók elegendő mértékű szétválasztását:

a) irányítási funkciók,

b) az üzemeltetés végrehajtási funkciói,

c) független felülvizsgálati funkciók,

d) az üzemeltetéshez kapcsolódó segédfunkciók.

5.003. A Szervezeti és Működési Szabályzatban meg kell határozni a létesítmény biztonságos üzemeltetéséhez, az üzemzavarok elhárításához, illetve a balesetek kezeléséhez és következményeinek korlátozásához szükséges valamennyi kötelezettséget. Biztosítani kell ezen kötelezettségek és a teljesítésükhöz szükséges felhatalmazások összhangját.

5.004. A biztonsági rendszerek, rendszerelemek ellenőrzésének funkcióját megfelelő hatáskörrel rendelkező szervezetre kell bízni.

5.005. Az üzemeltető szervezetnek teljes körű minőségbiztosítási rendszert kell kidolgoznia és megfelelően jóváhagynia az üzemeltetés valamennyi, a létesítmény biztonságos üzemeltetését befolyásoló tevékenységét illetően. Ezen program megvalósításának szervezését a végrehajtástól független minőségbiztosítási szervezetre kell bízni.

5.006. Az üzemeltetési folyamatok megfelelő szabályozásával el kell érni, hogy a biztonsággal összefüggő döntéseket elegendő és megbízható információ alapján hozzák.

5.007. A szükséges külső és belső információs és kommunikációs csatornákat eljárásrendben kell szabályozni.

6. SZEMÉLYZET

6.1. A SZEMÉLYZET ALKALMASSÁGA

6.001. Az atomerőművek üzemeltető személyzete mindenkor elégítse ki a létszámmal, iskolai végzettséggel, szakképzettséggel és egészségi állapottal kapcsolatos, az adott feladatra írásban rögzített követelményeket.

6.002. A személyzet szakmai felkészítésének, a felkészültség számonkérésének, a rendszeres szintentartó képzéseknek és a felkészültség időszakos ellenőrzésének programját írásban kell rögzíteni, és időszakonként felül kell vizsgálni.

6.003. A képzési és szintentartó oktatási program biztosítsa, hogy a személyzet az üzemeltető szervezet minden szintjén megértse a biztonság elsőrendű fontosságát, és helyesen tudja teljesíteni kötelességét, mind a létesítmény normál üzemmódjában, mind pedig üzemzavar esetén, az írásban rögzített üzemeltetési és üzemzavar-elhárítási utasításoknak megfelelően.

6.004. A képzési és szintentartó oktatási program mind az elméleti, mind a gyakorlati (beleértve a szimulátoron történő) képzésre terjedjen ki.

6.005. A képzési programban kiemelt figyelmet kell fordítani az üzemzavarok és balesetek során foganatosítandó intézkedésekre.

6.2. A SZEMÉLYZET TEVÉKENYSÉGE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE

6.006. Az üzemeltető személyzet számára írásban meg kell határozni a kötelezettségeket és felelősségeket, a kölcsönös kapcsolatokat és az alá-, fölérendeltségi viszonyokat, valamint a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges jogosultságokat és felhatalmazásokat.

6.007. Az üzemeltető személyzet tagjai közül csak az erre kijelölt és a szükséges képesítéssel rendelkező személyeknek szabad az üzemmódokban bármilyen változtatást eszközölniük. Ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a biztonsággal kapcsolatos felelős döntések meghozatalába és az intézkedésekbe más személyek is beleavatkozzanak.

6.008. Az üzemeltető szervezetnek a biztonsággal kapcsolatos minden területen gondoskodni kell a szükséges mérnöki és műszaki háttértámogatás rendelkezésre állásáról a létesítmény fennállásának teljes időtartama alatt.

A rendeletet a 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2005. június 4. napjával.

Lásd a 87/1997. (V. 28.) Korm. rendeletet.

Lásd az 1993: LIII. törvényt és a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendeletet.

⁴

Lásd az 1994: XLI. és az 1994: XLVIII. törvényt.

⁵

A 21. § (6) bekezdése beiktatva a 17/1996. (I. 23.) Korm. rendelet 4. §-ánál.

⁶

A 21. § (7) bekezdése beiktatva a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 51. pontjánál, melyet utóbb hatályon kívül helyezett a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet.

⁷

A 21. § (8) bekezdése hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz, közlését mellőzzük.

⁸

Az 1., 3., 4. és 5. számú melléklet a Magyar Közlöny 1997. évi 76. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

108/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet

az Országos Atomenergia Hivatal eljárásáról a nukleáris biztonsággal összefüggő hatósági ügyekben¹

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

108/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet

az Országos Atomenergia Hivatal eljárásáról a nukleáris biztonsággal összefüggő hatósági ügyekben1

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

az Országos Atomenergia Hivatal eljárásáról a nukleáris biztonsággal összefüggő hatósági ügyekben¹