110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya a magánszálláshelyet idegenforgalmi célból hasznosítóra (a továbbiakban: szállásadó) és az így hasznosított magánszálláshelyet igénybe vevő vendégre terjed ki.

(2) Magánszálláshely idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítása a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás (a továbbiakban együtt: magánszállásadás). Nem minősül a magánszálláshely idegenforgalmi célú hasznosításának a lakásbérlet, a házbérlet, az albérlet és az ágybérlet.

(3) E rendelet alkalmazása szempontjából fizetővendéglátás a városokban, kiemelt gyógyhelyeken, kiemelt üdülőhelyeken, a gyógy- vagy üdülőhelyeken folytatott magánszállásadói tevékenység. E rendelet alkalmazása szempontjából kiemelt gyógyhelynek, kiemelt üdülőhelynek, a gyógy- és üdülőhelynek minősülő települések jegyzékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) E rendelet alkalmazásában falusi szállásadónak minősül a (3) bekezdésben nem említett községben és a már kialakult tanyás térségben folytatott magánszállásadói tevékenység.

(5) Magánszállásadói tevékenység a lakások, üdülők és egyéb épületek, illetve azok egy részének, valamint a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú üzletszerű hasznosítása a vendég részére.

(6) A tevékenység akkor minősül magánszállásadásnak, ha a hasznosított ágyak száma a tizet (legfeljebb öt szobát) nem haladja meg. A megjelöltnél nagyobb kapacitású szálláshelyen idegenforgalmi tevékenység csak az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet alapján végezhető. Közös háztartásban élő személyek közül egy címen csak egy személy vehető nyilvántartásba, és végezhet szállásadói tevékenységet.

2. § (1) A szállásadó a szállásadói tevékenységét akkor folytathatja, ha – kérelmére – a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint közhitelű hatósági nyilvántartásba vette. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szállásadó nevét, lakáscímét, a szálláshely címét, a hasznosított férőhelyek (ágyak, szobák) számát, továbbá a szálláshely osztályba sorolását¹, illetve a falusi szálláshelyek minősítését.²

(2) A jegyző a nyilvántartásba vételről igazolást ad ki a szállásadónak. Ebben fel kell tüntetni a magánszemély nevét, lakcímét, nyilvántartásba vételi számát, a hasznosított ingatlan címét és osztályba sorolását (minősítését).

3. § A szállásadó köteles a bejáraton kívül jól látható módon jelezni, hogy ott magánszálláshely vehető igénybe, valamint a szálláshelyen belül – jól látható módon – feltüntetni a szállásadó nevét, hatósági nyilvántartásba vételi számát és a szálláshely árát. A fizetővendéglátó szálláshelyen – az említetteken túlmenően – fel kell tüntetni a szálláshely osztályba sorolását, falusi szálláshely esetén pedig a minősítését.

4. § (1) A szállásadó köteles az a célra formanyomtatványként rendszeresített vendégkönyvet vezetni, amelyet a használatbavétel előtt a jegyző hitelesít. A vendégkönyvben – annak használatbavétele előtt – fel kell tüntetni a megnyitás időpontját. A vendégkönyvek beszerzéséről, a nyilvántartás folyamatos vezetéséről a szállásadó köteles gondoskodni. A vendégkönyv vezetésének mintáját a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(2) A vendégkönyvnek – a vendég saját kezű aláírásával – a következőket kell tartalmaznia:

(3) A vendégkönyvben szereplő adatok alapján a szállásadó köteles évente a tárgyévet követő január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban jelenteni a tárgyévben fogadott vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák összesített számát külföldi és belföldi bontásban. A jelentés személyes adatokat nem tartalmazhat. A jelentés mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza.

(4) A vendégkönyvbe az állami és önkormányzati adóhatóság, valamint az idegenrendészeti hatóság, a bűnüldöző, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági szervek tekinthetnek be, illetve igényelhetnek abból adatokat.

(5) A szállásadó a 30 napot meghaladó folyamatos tartózkodás esetén köteles a szállást igénybe vevő külföldi, illetve hontalan figyelmét az 1993. évi LXXXVI. törvény 27. §-ában és a végrehajtására kiadott 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet 39. §-ában meghatározott szálláshely-bejelentési kötelezettség teljesítésére felhívni, vagy mint szállásadó a külföldit bejelenteni, továbbá a Magyar Köztársaság területén élő, az 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó állampolgárok figyelmét e törvény 26. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésére felhívni.

5. § A szállásadó köteles a szálláshelyet fizetővendéglátás esetén osztályba sorolni, falusi szállásadás esetén minősíteni, továbbá a közegészségügyi, tűzvédelmi előírások betartásáról, valamint a szálláshely rendeltetésszerű használhatóságáról, a berendezési és felszerelési tárgyak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni.

6. § A szállásadó köteles a jegyző, a fogyasztóvédelmi ellenőrzésre feljogosított szervek és más szakhatóságok (pl. állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat, idegenrendészeti szervek, adóhatóság) részére a szálláshelyre való belépést, valamint az ellenőrzés lebonyolítását biztosítani.

7. § (1) Törölni kell a hatósági nyilvántartásból azt a szállásadót,

(2) Az a szállásadó, akit a nyilvántartásból az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján töröltek, újabb nyilvántartásba vételét a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül nem kérheti.

8. § A jegyző a magánszállásadás nyilvántartását, valamint a 4. § (3) bekezdésében foglalt jelentés adatait statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal, adónyilvántartási célokra a székhelye szerinti állami adóhatóság rendelkezésére bocsátja.

9. § (1) Ez a rendelet 1997. július hó 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésekor fizetővendéglátó, illetve falusi szállásadó tevékenységet folytató szállásadók a rendelet hatálybalépését követő három hónapon belül kötelesek magukat a jegyzőnél nyilvántartásba vetetni. 1997. október 1-jétől fizetővendéglátó, illetve falusi szállásadó tevékenységet csak az folytathat, akit e rendelet előírásai szerint nyilvántartásba vettek.

(3) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 80. § f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel az Szja tv. 57/A. § (5) bekezdésére is, a tételes átalányadózás keretében folytatott fizetővendéglátó tevékenységre vonatkozó eljárási szabályokat, továbbá az említett tevékenységet folytatók tételes átalányadózás választásának feltételeit és áttérési szabályait a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az egyes szabálysértésekről szóló, többször módosított 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet a következő 129/C. §-sal egészül ki:

(5) A kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló – módosított – 18/1979. (X. 17.) BkM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(6) Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.12. pontja alkalmazásában e rendelet 1. számú melléklete 1998. január 1-jén lép hatályba.