121/1997. (VII. 17.) Korm. rendelet

a nukleáris export és import engedélyezéséről

1997.08.16.

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. §-ának l) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló 1968. június 12-én kelt szerződést kihirdető 1970. évi 12. törvényerejű rendelet 3. §-ára – a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben szereplő termékek és technológiák külföldről történő behozatalánál (a továbbiakban nukleáris import), valamint a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben és a Nukleáris Kettős Használatú Termékek Ellenőrzési Jegyzékében szereplő termékek és technológiák külföldre szállításánál (a továbbiakban: nukleáris export).

(2) A Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzéket e rendelet mellékletének I. Része, a Nukleáris Kettős Használatú Termékek Ellenőrzési Jegyzékét e rendelet mellékletének II. Része tartalmazza.

(3) E rendelet alkalmazásában nukleáris fegyverrel rendelkező országnak az tekinthető, amelyik 1967. január 1-jét megelőzően nukleáris robbanó szerkezetet előállított és felrobbantott.

(4) E rendelet alkalmazásában

a) exportáló cég: a rendelet hatálya alá tartozó termékek gyártója, előállítója, üzembentartója vagy a terméknek, illetve technológiának egyéb módon birtokosa. Ha a nukleáris exportra a külkereskedelmi tevékenységre jogosult cégnek belföldi gazdálkodó szervezettel kötött szállítási vagy vállalkozási szerződése alapján kerül sor, akkor exportáló cég a külön jogszabály¹ szerint a külkereskedelmi tevékenységre jogosult cég;

b) importáló cég: a rendelet hatálya alá tartozó termékek vagy technológiák külföldről történő behozatalát végző, a külön jogszabály* szerint jogosult cég.

2. § (1) Nukleáris fegyverrel nem rendelkező országba nukleáris exportra csak akkor kerülhet sor, ha az importáló ország illetékes állami szerve írásban kötelezettséget vállal arra, hogy

a) az importált árut nem használja fel nukleáris fegyverek és más nukleáris robbanószerkezetek előállítására;

b) a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben szereplő terméket, továbbá e termékek felhasználásával előállított nukleáris anyagot alávetik azok fennmaradása teljes időtartamára a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (a továbbiakban: NAÜ) Alapokmányában meghatározott biztosítékoknak;

c) a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben szereplő termékeket fizikai védelem alá helyezik a jogtalan hozzáférés és felhasználás megakadályozása céljából úgy, hogy a védelem mértéke ne legyen enyhébb a NAÜ által ajánlottnál. A fizikai védelem mértékét, a szállítás során a felelősség átszállásának helyét a szállító és fogadó közötti megállapodásban rögzíteni kell.

(2) A Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben szereplő urándúsító létesítmények, üzemanyag újrafeldolgozó létesítmények és nehézvíz előállító létesítmények esetén az (1) bekezdés alatti feltételeket azokra a létesítményekre is ki kell terjeszteni, amelyeket importált technológia, importált létesítményből vagy annak fő berendezéséből származó ismeretek felhasználásával az exporthoz adott előzetes engedélyben meghatározott időtartamon belül állítottak elő.

(3) Urándúsító létesítményeknek vagy a hozzájuk kapcsolódó technológiáknak nukleáris fegyverrel nem rendelkező országba való exportja esetén a fogadó ország illetékes állami szervének arra is kötelezettséget kell vállalnia, hogy sem az importált létesítményt, sem bármely más, ezen technológián alapuló létesítményt nem tervez és nem működtet 20%-nál nagyobb dúsítású urán termelésére az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) hozzájárulása nélkül, amelyről a NAÜ-t tájékoztatni kell.

(4) A Nukleáris Kettős Használatú Termékek Ellenőrzési Jegyzékén szereplő termékeknek nukleáris fegyverrel nem rendelkező országba való exportja esetén

a) a végfelhasználónak meg kell határoznia a felhasználás célját és helyét;

b) az importáló ország illetékes állami szervének az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra is, hogy az importált termék másolatát sem fogják felhasználni nukleáris fegyverek és más nukleáris robbanószerkezetek előállítására, továbbá, hogy a terméket vagy annak másolatát nem használják fel nukleáris üzemanyagciklushoz tartozó, biztosítéki ellenőrzés alatt nem álló tevékenységben.

(5) A Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben szereplő termék, kapcsolódó technológia szállítására csak akkor kerülhet sor, ha az importáló

a) kötelezettséget vállal arra, hogy az importált termék vagy a kapcsolódó technológia reexportja esetén, illetőleg

b) az importált létesítmény, berendezés vagy technológia segítségével előállított, a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben szereplő termék exportja esetén

az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott feltételek teljesítését kiköti.

(6) Az importáló ország illetékes állami szervének kötelezettségvállalása és az OAH előzetes engedélye szükséges

a) az (5) bekezdés szerinti reexporthoz és exporthoz, ha az importáló ország nem követeli meg az export engedélyezésének feltételeként, hogy a fogadó ország teljes nukleáris tevékenysége a NAÜ biztosítéki ellenőrzése alatt álljon;

b) a (2) bekezdésben meghatározott létesítmények, főbb berendezések és technológia reexportjához;

c) a (2) bekezdésben meghatározott létesítményből származó technológia vagy ezen létesítményből, továbbá annak fő berendezéséből származó ismeretek felhasználásával készült termékek exportjához;

d) a nehézvíz vagy a fegyvertisztaságú nukleáris anyagok reexportjához.

(7) A Nukleáris Kettős Használatú Termékellenőrzési Jegyzékben szereplő termékeknek olyan országba történő szállításakor, amelyek exportengedélyezési rendszere nem követeli meg az e rendeletben foglalt feltételek teljesülését, az importálónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az importált árut, kapcsolódó technológiát vagy az áru másolatát nem reexportálja, illetőleg nem adja át harmadik félnek a magyar fél írásbeli hozzájárulása nélkül.

3. § (1) Nukleáris export és import engedélyezése során mérlegelni kell, hogy a szállítás összhangban van-e azon nukleáris exportellenőrzéssel foglalkozó nemzetközi rendszerek irányelveivel, amelyekhez a Magyar Köztársaság csatlakozott. Mérlegelni kell továbbá, hogy nukleáris export esetén a szállítás nincs-e ellentétben a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló célkitűzéssel, és figyelembe kell venni, hogy a fogadó ország

a) amennyiben nukleáris fegyverrel nem rendelkezik, teljes békés célú nukleáris tevékenysége a NAÜ ellenőrzése alatt áll-e;

b) gyakorlata összhangban van-e a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló nemzetközi erőfeszítésekkel.

(2) Nukleáris export, illetve import engedélyezése akkor is megtagadható, ha az sérti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági vagy külpolitikai érdekeit.

4. § (1) A nukleáris export, illetőleg import engedélyezésére az e rendeletben, valamint a 61/1990. (X. 1.) Korm. rendeletben írt szabályokon kívül az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései irányadóak.

(2) A nukleáris export-, illetőleg importengedélyek, valamint a 2. § (7) bekezdés szerinti hozzájárulás kiadásához az OAH előzetes engedélye szükséges.

(3) Nukleáris import esetén, az exportáló kérésére, a 2. §-ban foglaltaknak megfelelő kötelezettségvállalás kiadására az OAH jogosult.

(4) Nukleáris export-, illetve importengedélyt, továbbá az OAH előzetes engedélyét az exportáló, illetve importáló cégnek kell kérnie. Az OAH-t az előzetes engedély iránti kérelem benyújtásakor tájékoztatni kell minden olyan adatról, amely az elbíráláshoz szükséges. A termék e rendelet melléklete szerinti besorolása az engedélykérő feladata.

(5) Az engedély nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól.

5. § A nukleáris exporttal és importtal kapcsolatos vámkezelés során e rendelet előírásait – az egyes áruknak az államhatáron át lebonyolódó forgalmát tiltó vagy korlátozó külön jogszabályként – alkalmazni kell.

6. § A nukleáris exporttal és importtal kapcsolatos nemzetközi megállapodások előkészítése során meg kell kérni az OAH főigazgatója állásfoglalását.

7. § A nukleáris exportra vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha az importáló ország a 2. §-ban foglaltak alapján vállalt kötelezettségeit megszegi. A nukleáris exportot ebbe az országba mindaddig szüneteltetni kell, amíg az importáló ország a vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

8. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a korábban megkötött és még nem teljesített nukleáris exporttal és importtal kapcsolatos szerződésekre is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2/1986 (I. 19.) MT rendelet, valamint az azt módosító 62/1992. (IV. 4.) Korm. rendelet, az 54/1993. (IV. 7.) Korm. rendelet és a 163/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet.

Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök

Melléklet a 121/1997. (VII. 17.) Korm. rendelethez

I. RÉSZ

NUKLEÁRIS TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉS

Az ellenőrzés célja nem hiúsulhat meg az ellenőrzött tételek alkatrészeinek átadása miatt. A cél érdekében törekedni kell az alkatrészeinek olyan meghatározásaira, melyet minden szállító alkalmazhat.

TECHNOLÓGIA ELLENŐRZÉS

A Jegyzéken lévő bármely termékkel közvetlenül kapcsolatos technológia átadást olyan mértékig kell megvizsgálni és ellenőrizni, mint amilyen mértékig az magának a berendezésnek az esetében történik, a vonatkozó jogszabály megengedte mértékig.

A technológia átadásra vonatkozó ellenőrzés nem terjed ki a nyilvánosan hozzáférhető információkra és a tudományos alapkutatásokra.

MEGHATÁROZÁSOK

Technológia – azt a specifikus információt jelenti, mely szükséges a Jegyzéken szereplő bármely tétel fejlesztéséhez, gyártásához vagy hasznosításához. Ezen információ formája lehet műszaki adat vagy műszaki támogatás.

Tudományos alapkutatás – kísérleti vagy elméleti munka, amelyet annak érdekében végeznek, hogy egy jelenség vagy megfigyelhető tények alapelveiről új tudás birtokába jussanak, és amelynek nincs speciális gyakorlati célja vagy feladata.

Fejlesztés – a gyártást megelőző valamennyi szakaszra vonatkozik, mint például:

– tervezés,

– tervezési kutatás,

– tervelemzés,

– tervkoncepció,

– prototípusgyártás és -tesztelés,

– kísérleti gyártási sémák,

– tervezési adatok,

– a tervezési adatok termékbe való átvezetésének folyamata,

– konfigurációtervezés,

– összeállítás tervezése,

– elrendezés.

A nyilvánosan hozzáférhető információ a jelen alkalmazásában olyan technológiát jelent, mely további terjesztésére vonatkozó korlátozások nélkül hozzáférhető. (A szerzői jog korlátozásai nem jelentik, hogy az adott technológia nem tekintendő nyilvánosan hozzáférhetőnek).

Gyártás – valamennyi gyártási szakaszra vonatkozik, mint például:

– szerkesztés,

– gyártástervezés,

– gyártás,

– összeállítás,

– szerelés,

– ellenőrzés,

– tesztelés,

– minőségbiztosítás.

Műszaki támogatás – a műszaki támogatás olyan formákban jelenhet meg, mint: útmutatás, képzés, gyakorlás, gyártási tapasztalat, konzultációs szolgáltatások.

Megjegyzés: A műszaki támogatás felölelheti a műszaki adatok átadását is.

Műszaki adatok – a műszaki adat lehet műszaki rajz, terv, diagram, modell, formula, mérnöki terv és specifikáció, kézikönyv és utasítás írott formában vagy más közegen, illetve eszközön rögzítve, mint például lemez, szalag, csak olvasható memória.

Használat – üzemeltetés, üzembe helyezés (beleértve a telephelyi üzembe helyezést), karbantartás (ellenőrzés), javítás, generáljavítás és felújítás.

Effektív gramm – a különleges hasadóanyag vagy egyéb hasadóanyag effektív grammja a következőket jelenti:

a) plutónium izotópok és urán-233 esetén az izotóp tömegét (gramm);

b) az urán-235 izotópban legalább 1%-ra dúsított urán esetén az elem tömegét (gramm) megszorozzuk a dúsítás négyzetével, ami tizedes törtben van kifejezve;

c) az urán-235 izotópban 1%-nál alacsonyabb értékre dúsított urán esetén az elem tömegét (gramm) 0,0001-gyel szorozzuk meg;

d) az americium-234m, curium-245 és -247, californium-249 és -251 esetében az izotóp tömegét tízzel szorozzuk.

A.1. NUKLEÁRIS ANYAGOK

Alapüzemanyagok és különleges hasadóanyagok, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Alapokmányának XX. cikke szerint (Magyar Közlöny 1992. évi 5. szám, az Országos Atomenergia Bizottság elnökének közleménye).

A.1.1. Alapüzemanyag

Természetes vagy szegényített urán vagy tórium, fém, ötvözet, vegyület vagy koncentrátum formájában és bármilyen más anyag, amely ezek valamelyikét tartalmazza; kivéve

a) Természetes vagy szegényített urán max. 4 grammnyi mennyisége, ha az műszerek érzékelő egységében van;

b) Kifejezetten a következő polgári felhasználásokra gyártott szegényített urán: árnyékolás, csomagolás, ballaszt, ellensúlyok.

A.1.2. Különleges hasadóanyagok

Különleges hasadóanyagok (plutónium-236, urán-233, urán-235, valamint urán-233 vagy urán-235 izotópban dúsított urán) és egyéb hasadóanyagok (korábban leválasztott americium-242m, curium-245 és curium-247, californium-249 és californium-251, valamint plutónium izotópok, kivéve a plutónium-238 és plutónium-239 izotópokat, továbbá az ezeket tartalmazó minden anyag), kivéve a következőt:

max. 4 effektív grammnyi mennyiség, amennyiben az anyag berendezések érzékelő egységében van.

A.1.3. Nukleáris hőforrásokhoz felhasználható anyagok az alábbiak szerint:

a) Plutónium bármely formában, melyben a plutónium-238 izotóp tartalom meghaladja az 50 tömeg%-ot, kivéve:

max. 3 effektív grammnyi mennyiség, amennyiben az anyag berendezések érzékelő egységében van.

b) Korábban leválasztott neptúnium-237 bármely formában, kivéve:

a max. 1 grammnyi mennyiségeket;

A.2. BERENDEZÉSEK ÉS NEM-NUKLEÁRIS ANYAGOK

A.2.1. Reaktorok és azok berendezései (lásd B.1.)

A.2.2. Nem-nukleáris anyagok reaktorokhoz (lásd B.2.)

A.2.3. Az atomreaktorok besugárzott fűtőelemeinek újrafeldolgozására (reprocesszálására) szolgáló üzemek, valamint kifejezetten ezekhez tervezett vagy gyártott berendezések és alkatrészek (lásd B.3.)

A.2.4. Speciálisan az atomreaktorok fűtőelemeinek gyártására tervezett létesítmények, valamint a speciálisan e célra tervezett berendezések (lásd B.4.)

A.2.5. Speciálisan a természetes urán, szegényített urán, különleges vagy egyéb hasadóanyagok izotópjainak szétválasztására alkalmas üzemek, valamint speciálisan e célra tervezett, illetve készített berendezések és alkatrészek, az analitikai műszerek kivételével (lásd B.5.)

A.2.6. Speciálisan tervezett vagy gyártott létesítmények nehézvíz, deutérium és deutérium-vegyületek gyártására vagy koncentrálására, valamint az ezekhez tartozó berendezések (lásd B.6.)

A.2.7. Speciálisan tervezett vagy gyártott létesítmények urán átalakítására (konverziójára), valamint az ezekhez tartozó berendezések (lásd B.7.)

A.2.8. Uránhexafluorid gyártó berendezések (lásd B.8.)

A.2.9. Lítium-izotóp szétválasztó berendezések (lásd B.9.)

B. NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK

B.1. Reaktorok és azok berendezései

B.1.1. Atomreaktorok

Atomreaktorok, azaz a szabályozott önfenntartó hasadási láncreakciót folyamatosan fenntartó reaktorok, valamint speciálisan az atomreaktorok céljaira tervezett vagy készített berendezések és alkatrészeik, ideértve a következőket:

B.1.2. Nagynyomású tartályok

Nagynyomású tartályok, azaz komplett fémtartály egységek és ezek számára gyártott főbb alkatrészek, melyeket speciálisan azzal a céllal terveztek vagy alakítottak ki, hogy az atomreaktor aktív zónáját befogadják, és ellenállnak a primer hűtőközeg üzemi nyomásának, beleértve a reaktorok nyomástartó edényének felső fedelét is.

B.1.3. Fűtőelem átrakó gépek

Fűtőelemeket kezelő berendezések, amelyeket speciálisan a fűtőelemeknek a reaktorba való berakására és kiemelésére terveztek vagy készítettek.

B.1.4. Atomreaktor szabályozó rudak

Az atomreaktorban a reakciósebesség szabályozására speciálisan tervezett vagy készített, szabályozó rudak, ideértve a neutronabszorbeáló részeket és az ezek tartására, felfüggesztésére alkalmas szerkezeteket, valamint a rudak vezető csöveit.

B.1.5. Nyomástartó csövek

Nyomástartó csövek, azaz az atomreaktorban 5,1 MPa-nál nagyobb üzemi nyomáson a fűtőelemek és a primer hűtőközeg befogadására speciálisan tervezett vagy átalakított csövek.

B.1.6. Cirkónium csövek

Cirkóniumból vagy cirkónium ötvözetből készült csövek és csőszerelvények, amelyeknél a hafnium:cirkónium tömegarány kisebb, mint 1:500 és kifejezetten atomreaktorokhoz tervezték és gyártották.

B.1.7. Primerköri hűtőszivattyúk

Primerköri hűtőszivattyúk, azaz az atomreaktorok primerköri hűtőközegének keringetésére speciálisan tervezett vagy készített szivattyúk.

B.1.8. Elektronikus teljesítményszabályozó eszközök

Elektronikus teljesítményszint szabályozó eszközök, ideértve a szabályozó rudakat meghajtó mechanizmusokat, a sugárzást mérő detektorokat és mérőműszereket a reaktorban lévő neutronfluxus szintjének mérésére.

B.1.9. Speciális atomreaktor szerkezetek

Speciálisan az atomreaktor üzemvitelére tervezett vagy kialakított belső szerkezetek, ideértve – de nem kizárólagosan – a zónatartó szerkezetet, termikus védelmet, terelőlemezeket, zónatartó rácsot, diffúzor lemezeket.

B.1.10. Hőcserélők

Speciálisan tervezett vagy gyártott hőcserélők a fenti reaktorok primer hűtőkörében való felhasználásra

B.1.11. Mobil atomreaktorok berendezései

Kifejezetten műholdfedélzeti, tengeri vagy mobil atomreaktorokhoz való felhasználásra tervezett energiatermelő vagy meghajtó berendezések.

B.1.12. Szimulátorok atomreaktorokhoz

Atomreaktorokhoz speciálisan tervezett szimulátorok.

B.1.13. Atomerőművi vizsgálóberendezések

Speciálisan tervezett vagy gyártott ultrahangos vagy örvény áramú vizsgálóberendezések.

B.2. Nem-nukleáris anyagok reaktorokhoz

B.2.1. Deutérium és nehézvíz

Deutérium, nehézvíz, deuterizált paraffinok és egyszerű vagy összetett lítium-deuteridek, deutérium tartalmú vegyületek keverékek és oldatok, amelyekben a deutérium:hidrogén izotóparány meghaladja az 1:5000 mértéket, kivéve az évi 10 kg-ot meg nem haladó importot.

B.2.2. Nikkelpor és porózus nikkelfém az alábbiak szerint:

a) 99,9%-os vagy annál nagyobb tisztaságú nikkelpor, melynek átlagos szemcsemérete az ASTM B 330 szabvány szerint mérve 10 μm alatt van, és amelyben a szemcseméret eltérése igen kis mértékű;

b) A fenti a) alpont által ellenőrzés alá vont anyagokból készült porózus nikkelfém.

B.2.3. Nukleáris minőségű grafit

Olyan grafit, melynek tisztasági mutatója kisebb mint 5 ppm bór egyenérték, és amelynek sűrűsége nagyobb mint 1,5 g/cm³, és kifejezetten atomreaktorokban való felhasználásra tervezték vagy gyártották.

B.2.4. Különleges gyártású vegyületek

Különleges gyártású vegyületek vagy porok gázdiffúziós gátak gyártására – a nikkel kivételével – melyek ellenállnak az urán-hexafluorid korróziós hatásának (alumíniumoxid és fluorozott szénhidrogén polimerek), melyeknek tisztasága 99,9 tömeg% vagy több, és amelyeknek az ASTM B330 szabvány szerint mért átlagos részecskemérete kisebb mint 10 μ, amennyiben a részecskeméretek eltérése igen kismértékű.

B.3. Az atomreaktorok besugárzott fűtőelemeinek újrafeldolgozására (reprocesszálására) szolgáló üzemek, valamint kifejezetten ezekhez tervezett vagy gyártott berendezések és alkatrészek

B.3.1. Fűtőelem daraboló gépek

Fűtőelem daraboló vagy zúzógépek, azaz távvezérelhető berendezések a besugárzott fűtőelemek, elemkötegek vagy rudak vágására, darabolására vagy zúzására.

B.3.2. Feloldó-tartályok

Atomreaktorok besugárzott üzemanyagainak feloldására speciálisan tervezett vagy kialakított kritikusan biztonságos tartályok (azaz kis átmérőjű, gyűrű alakú vagy kúpos tartályok), melyek ellenállnak hő, erősen korrodáló folyadékok hatásának, és amelyek távvezérléssel tölthetők és karbantarthatók.

B.3.3. Oldószer-extraktorok

A besugárzott természetes urán, szegényített urán vagy különleges és egyéb hasadóanyagok újrafeldolgozására szolgáló üzemben való felhasználásra speciálisan tervezett vagy kialakított ellenáramú oldószer-extraktorok és ioncserélő berendezések, betétes vagy impulzusos oszlopok, keverők ülepítő edényei és centrifugális kontaktorok. Az oldószer-extraktoroknak ellen kell állniuk a salétromsav korróziós hatásának. Ezek a berendezések általában különlegesen magas követelményeket kielégítő (különleges hegesztési, vizsgálati, minőségbiztosítási és minőségellenőrzési módszerek) módon készülnek. Ezek a berendezések általában kis széntartalmú rozsdamentes acélból, titánból, cirkóniumból vagy más jó minőségű anyagból készülnek.

B.3.4. Vegyi tartályok és tároló edények

Vegyi tartályok és tároló edények, azaz a besugárzott fűtőelemek újrafeldolgozó üzemei számára speciálisan tervezett vagy gyártott tartályok és tároló edények, amelyeknek ellent kell állniuk a salétromsav korróziós hatásának. Ezek a tartályok vagy tároló edények általában kis széntartalmú rozsdamentes acélból, titánból, cirkóniumból vagy más jó minőségű anyagból készülnek. A tartályokat vagy tároló edényeket úgy tervezik, hogy távirányítással működtethetők és karbantarthatók legyenek alkalmasint az alábbi adottságokkal rendelkezzenek a kritikus állapot elkerülése végett:

(1) a falak és belső szerkezetek bóregyenértéke min. 2%, vagy

(2) a hengeres tartályok max. átmérője 175 mm, vagy

(3) a gyűrű alakú, ill. a lapos tartályok max. szélessége 75 mm lehet.

B.3.5. Plutóniumnitrátot oxiddá alakító rendszerek

Teljes rendszerek, melyeket a plutóniumnitrát plutóniumoxiddá való alakítására speciálisan terveztek vagy készítettek, és amelyek különösen alkalmasak a kritikus állapot, valamint a sugárhatások elkerülésére és a mérgezési kockázat minimalizálására.

B.3.6. Plutóniumoxidot fémmé alakító rendszerek

Teljes rendszerek, melyeket speciálisan plutónium fém termelésére terveztek vagy készítettek, és amelyek különösen alkalmasak a kritikus állapot, valamint a sugárhatások elkerülésére és a mérgezési kockázat minimalizálására.

B.3.7. Folyamatszabályozó berendezések

Kifejezetten a kiégett üzemanyagok, a különleges és egyéb hasadóanyagok újrafeldolgozásának ellenőrzésére vagy szabályozására tervezett vagy kialakított, folyamatszabályozó berendezések.

B.4. Speciálisan az atomreaktorok fűtőelemeinek gyártására tervezett létesítmények, valamint a speciálisan e célra tervezett berendezések

Ezen létesítmények főbb berendezései azok, amelyek:

a) általában közvetlen kapcsolatba kerülnek a nukleáris anyagokkal vagy közvetlenül feldolgozzák azokat, illetve szabályozzák a feldolgozásukat;

b) tömören lezárják a nukleáris anyagok burkolatát;

c) ellenőrzik a burkolat vagy tömítés épségét; és

d) szabályozzák a szilárd fűtőanyag végső kezelését.

B.5. Speciálisan a természetes urán, szegényített urán, különleges vagy egyéb hasadóanyagok izotópjainak szétválasztására alkalmas üzemek, valamint speciálisan e célra tervezett, illetve készített berendezések és alkatrészek, az analitikai műszerek kivételével, az alábbiak szerint

B.5.1. Gázcentrifugák és speciálisan tervezett vagy gyártott részegységek és alkatrészek a gázcentrifugákban való felhasználásra, az alábbiak szerint:

B.5.1.1. Forgórész alkatrészek

a) Teljes forgórészek:

Vékonyfalú hengerek vagy több összekapcsolt henger, melyek a Megjegyzésben foglalt nagyszilárdságú (high strength to density) anyagok közül egy vagy több felhasználásával készült. Az összekapcsolt hengereket a B.5.1.1. c) pontban leírt rugalmas gyűrűk vagy harmonikák kapcsolják össze. A forgórész belső terelőlappal(okkal) [B.5.1.1. d)] és fedelekkel [B.5.1.1. e)] van felszerelve.

b) Rotorcső hengerek

Rotorcső hengerek, melyek vastagsága max. 12 mm, az átmérő 75 mm és 400 mm között van, nagyszilárdságú anyagból készült az alábbi Megjegyzésben ismertetettek szerint.

c) Gyűrűk vagy harmonikák

Gyűrűk vagy harmonikák, melyek falvastagsága max. 3 mm, az átmérő 75 mm és 400 mm között van, feladatuk a rotorcső alátámasztása vagy több rotorcső összekapcsolása, és az alábbi Megjegyzésben leírt nagyszilárdságú anyagból készültek.

d) Terelőlapok

75 mm és 400 mm közötti átmérőjű terelőlapok, a rotorcső belső oldalán történő felszerelésre, az alábbi Megjegyzésben leírt nagyszilárdságú anyagból.

e) Fedelek és alsó zárólapok

75 mm és 400 mm közötti átmérőjű fedelek és alsó zárólapok a rotorcső végeihez, az alábbi Megjegyzésben leírt nagyszilárdságú anyagból.

Megjegyzés: A centrifuga forgó részeihez használt nagyszilárdságú (nagy szilárdság/sűrűség arányú) anyagok a következők:

a) min. 2,05×10⁹ N/m² szakítószilárdságú maraging acél;

b) min. 0,46×10⁹ N/m² szakítószilárdságú alumíniumötvözetek; vagy

c) 3,18×10⁶ m-nél nagyobb fajlagos modulusú és 7,62×10⁴ m-nél nagyobb fajlagos szakítószilárdságú szálas vagy rostos anyagok;

B.5.1.2 Állórész alkatrészek

a) Mágneses felfüggesztésű csapágyak

Mágneses felfüggesztésű csapágyak, melyek csillapító közeget tartalmazó házban felfüggesztett gyűrűs mágnesből állnak. A ház az UF₆ korróziós hatásának ellenálló anyagból készül. A mágnes a rotor fedelén lévő másik mágneshez vagy póluselemhez csatlakozik. A mágnes lehet gyűrű alakú, ahol a külső és a belső átmérő viszonya kisebb vagy egyenlő 1,6:1. A mágnes kiindulási permeabilitása lehet 0,15 H/m vagy több, a remanenciája 98,5% vagy több vagy 80 kJ/m energiájú tér által létrehozott. A szokásos anyagtulajdonságokon kívül az is előfeltétel, hogy a mágneses tengelyek csak nagyon kis tűréshatáron belül (<0,1 mm) térhetnek el a geometriai tengelyektől vagy a mágnes anyagának nagyfokú homogenitása szükséges.

b) Csapágyak/Csillapítók

Speciálisan erre a célra tervezett vagy készült csapágyak, amelyek tartalmaznak csillapítóra szerelt forgócsapos csapágycsészéből álló egységet. A forgócsap egy keményített acéltengely, az egyik végén egy félgömbbel, a másik végén pedig rögzítési lehetőséggel a B.5.1.1. e) pontban szereplő alsó zárólaphoz. A tengely hidrodinamikus csapágyhoz is kapcsolódhat. A csésze tabletta alakú, az egyik oldalán félgömb alakú bemélyedéssel. Ezeket az alkatrészeket gyakran a csillapítótól külön szállítják.

c) Molekuláris szivattyúk

Molekuláris szivattyúk, amelyek belsőleg megmunkált vagy extrudált spirál hornyokkal és belsőleg megmunkált furatokkal rendelkező hengerekből állnak. Jellemző méreteik a következők: a belső átmérő 75 mm és 400 mm között van, a falvastagság 10 mm vagy nagyobb, a hossz pedig egyenlő vagy nagyobb az átmérőnél. A hornyok jellemzően négyszögletű keresztmetszetűek és 2 mm vagy nagyobb mélységűek.

d) Motor állórész

Gyűrű alakú motor állórész többfázisú AC hiszterézis (vagy mágneses ellenállású) motorokhoz, szinkron működésre vákuumban, 600–2000 Hz frekvenciatartományban, 50–1000 volt-amper teljesítménytartományban. Az állórészek kisveszteségű rétegelt vasmagokon lévő többfázisú tekercseléseket tartalmaznak, mely rétegek vastagsága jellemzően 2,0 mm vagy kevesebb.

e) Centrifuga házak

Speciálisan a gázcentrifugák rotorcső hengereinek borítására tervezett vagy készített alkatrészek. A borítás egy maximum 30 mm-es falvastagságú merev hengerből áll, precíziós megmunkálású véglapokkal a csapágyak és a rögzítőkarimák elhelyezésére. A megmunkált végek párhuzamosak egymással és a henger hossztengelyére 0,05°-kal vagy annál nagyobb pontossággal merőlegesek. A ház méhsejt elrendezésű is lehet, hogy több rotorcső férjen el benne. A házak az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagból készülnek vagy azzal vannak burkolva.

f) Szívótorkok

A rotorcsőből az UF₆-ot a Pitot-cső elv alapján eltávolító speciálisan tervezett vagy gyártott csövek, amelyek belső átmérője maximum 12 mm és felszerelhetők egy központi gázeltávolító rendszerre. A házak az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagból készülnek vagy azzal vannak burkolva.

B.5.2. Speciálisan tervezett vagy gyártott segédrendszerek, berendezések és alkatrészek gázcentrifugás dúsító létesítményekben való felhasználásra az alábbiak szerint:

B.5.2.1. Táprendszerek a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására

A folyamat speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerei, beleértve:

1. A tápláló autoklávokat (vagy állomásokat), amelyek 100 kPa nyomásig minimum 1 kg/h forgalom mellett biztosítják az UF₆ gázt a centrifugasor (kaszkád) számára;

2. Deszublimátorokat (vagy hidegcsapdákat), amelyek segítségével az UF₆ gázt maximum 3 kPa nyomáson el lehet távolítani a centrifuga kaszkádból. A deszublimátorokat –70 °C-ra lehet hűteni és 70 °C-ra lehet melegíteni;

3. Végtermék és dúsítási maradék állomások az UF₆ felfogására és konténerbe töltésére.

Ez a rendszer, a berendezések és csővezetékek az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek, vagy azzal vannak bélelve és magas szintű vákuumtechnikai és tisztasági követelmények betartásával gyártják őket.

B.5.2.2. A gépek gyűjtőcső rendszere

Speciálisan tervezett, illetve gyártott csőrendszerek és gyűjtőrendszerek az UF₆ vezetésére a centrifuga kaszkádokban. A csőhálózat általában ún. hármas gyűjtőrendszerből áll; minden centrifuga valamennyi gyűjtőrendszerrel össze van kötve. Az ilyen elrendezésben nagyfokú ismétlődés van. A rendszerek teljesen UF₆ álló anyagból készülnek, és a gyártás során szigorú vákuumzárási és tisztasági követelményeket kell betartani.

B.5.2.3. UF₆ tömegspektrométerek/ionforrások

Speciálisan az UF₆ be- vagy kimenő gázáramából történő üzem közbeni mintavételre tervezett vagy gyártott mágneses vagy kvadropólus tömegspektrométerek/ionforrások, melyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

1. Az egységfelbontás tömegre nagyobb mint 320 atomtömeg egység;

2. Az ionforrások nichrom vagy monel ötvözetből készültek, vagy azzal vonták be;

3. Elektronbombázásos ionforrások;

4. Izotópanalízisre alkalmas gyűjtőrendszerük van.

B.5.2.4. Frekvenciaváltók

Speciálisan gázcentrifugás dúsító berendezések motorjainak állórészeihez tervezett vagy kialakított frekvenciaváltók (konverterek vagy inverterek), amelyekre valamennyi alábbi jellemző vonatkoztatható, és speciálisan e célra tervezett alkatrészek:

1. 600 Hz–2 kHz közötti többfázisú kimenet;

2. A frekvenciatartás jobb mint 0,1%;

3. A harmonikus torzítás kisebb, mint 2%; és

4. A hatásfok nagyobb mint 80%.

B.5.3. Speciálisan tervezett vagy gyártott részegységek és alkatrészek a gázdiffúziós dúsítási eljárásban való felhasználásra az alábbiak szerint:

B.5.3.1. Gázdiffúziós válaszfalak

a) Speciálisan tervezett vagy készített gázdiffúziós válaszfalak, amelyek olyan porózus fémből, polimer vagy kerámiaanyagokból készültek, amelyek ellenállnak UF₆ okozta korróziónak, a pórusméret 100–1000 Ĺ, a vastagságuk max. 5 mm, és csőformák esetén az átmérő max. 25 mm;

b) Vegyületek és porok, amelyek speciálisan alkalmasak gázdiffúziós válaszfal készítésére; nikkel vagy legalább 60 súly% nikkelt tartalmazó ötvözetek, alumíniumoxid és UF₆ álló, teljesen fluorizált szénhidrogén polimerek, melyek tisztasága legalább 99,9%-os, a részecskék mérete max. 10 μm és a részecskék mérete nagymértékben azonos, valamint speciálisan a gázdiffúziós válaszfalak előállítására készültek.

B.5.3.2. Gázdiffúzor házak

Az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagból készült, vagy azzal bélelt, a gázdiffúziós gátak borítására szolgáló speciálisan tervezett vagy készített hermetikusan tömített hengeres edények, melyek átmérője nagyobb mint 300 mm, hossza nagyobb mint 900 mm; vagy négyszögletes edények ehhez hasonló méretekkel. A fenti edényeknek egy bemeneti és két kimeneti csatlakozása van, amelyek mindegyikének nagyobb az átmérője, mint 50 mm, és amelyek függőlegesen és vízszintesen is beépíthetők.

B.5.3.3. Kompresszorok és fúvók

Speciálisan tervezett vagy gyártott 1000 l/perc (1 m³/perc) vagy ennél nagyobb térfogatáramú és 666,7 kPa kimeneti nyomású (turbó, centrifugál vagy axiál) fúvók és kompresszorok, melyeket UF₆ környezetben hosszabb ideig történő üzemre terveztek megfelelő teljesítményű elektromos motorral vagy anélkül, beleértve az ilyen kompresszorok és fúvók külön alkatrészeit és tömítéseit is, melyeket úgy terveztek, hogy puffer szivárgási arányuk kisebb, mint 1000 cm/perc. Ezeknek a kompresszoroknak vagy fúvóknak a nyomásaránya általában 2:1 és 6:1 között van és az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagból készültek vagy azzal vannak bélelve.

B.5.3.4. Forgó tengelyek tömítései

Speciálisan tervezett vagy készített vákuumtömítések, be- és kilépő tömítéscsatlakozásokkal a kompresszorok vagy gázfúvók forgórészeit a meghajtó motor forgórészével összekötő tengelyre, amelyeknek megbízhatóan el kell tömíteniük a kompresszor vagy gázfúvó UF₆-dal töltött belső terét a környező levegő beszivárgásától. Az ilyen tömítéseket kitöltő semleges gáz megengedett szivárgása általában max. 1000 cm³/perc.

B.5.3.5. Hőcserélők UF₆ hűtésére

Speciálisan tervezett vagy gyártott hőcserélők, amelyek az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagból (kivéve a rozsdamentes acélt) vagy rézből vagy a fentiek bármilyen kombinációjából készültek vagy azzal vannak bélelve, amelyeket vákuum üzemmódra terveztek, és amelyek szivárgási nyomásváltozási sebessége 10⁵ pascal (1 bar) nyomáskülönbség esetén kisebb, mint óránként 10 pascal (0,1 millibar).

B.5.4. Speciálisan tervezett vagy gyártott segédrendszerek, berendezések és alkatrészek gázdiffúziós dúsítási eljárásban való felhasználásra az alábbiak szerint:

B.5.4.1. Táprendszerek a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására

A folyamat speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerei, melyek képesek 300 kPa vagy annál kisebb nyomáson működni, beleértve az alábbiakat:

1. Tápláló autoklávok (vagy rendszerek), amelyek biztosítják az UF₆ gázt a gázdiffúziós sor (kaszkád) számára;

2. Deszublimátorok (vagy hidegcsapdák), amelyek segítségével az UF₆ gázt el lehet távolítani a diffúziós kaszkádból;

3. Cseppfolyósító állomások, ahol a kaszkádból kikerülő UF₆ gázt folyékony halmazállapotúra komprimálják és hűtik le;

4. Végtermék és dúsítási maradék állomások az UF₆ felfogására és konténerbe töltésére.

B.5.4.2. Gyűjtőcső rendszerek

Speciálisan tervezett, illetve gyártott csőrendszerek és gyűjtőrendszerek az UF₆ vezetésére a diffúziós kaszkádokban. A csőhálózat általában ún. kettős gyűjtőrendszerből áll; minden cella valamennyi gyűjtőrendszerrel össze van kötve.

B.5.4.3. Vákuumrendszerek

a) Speciálisan tervezett vagy készített nagy vákuumelosztók, gyűjtőcsövek és min. 5 m³/perc szívási teljesítménnyel rendelkező vákuumszivattyúk;

b) Speciálisan UF₆ környezetre tervezett vákuumszivattyúk, amelyek alumíniumból, nikkelből vagy 60 tömeg%-nál több nikkelt tartalmazó ötvözetből készülnek vagy ilyen anyaggal vannak bevonva. Ezek a szivattyúk működhetnek forgó vagy kiszorításos elven, és rendelkezhetnek fluorkarbonból készült vagy feltölthető tömítésekkel és különleges munkaközeggel.

B.5.4.4. Speciális lezáró- és vezérlő szelepek

Speciálisan tervezett vagy gyártott az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagokból készült kézi vagy automatikus lezáró- és vezérlő harmonika szelepek, melyek átmérője 40 és 1500 mm között van, és amelyek gázdiffúziós szétválasztó létesítmények fő- és kiegészítő rendszereibe való alkalmazásra készültek.

B.5.4.5. UF₆ tömegspektrométerek/ionforrások

Speciálisan az urán-hexafluorid be- vagy kimenő gázáramából történő üzem közbeni mintavételre tervezett vagy gyártott mágneses vagy kvadropólus tömegspektrométerek/ionforrások, melyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

1. Az egységfelbontás nagyobb, mint 320 atomtömeg egység;

2. Az ionforrások nichrom vagy monel ötvözetből készültek, vagy azzal vonták be;

3. Elektronbombázásos ionforrások;

4. Izotópanalízisre alkalmas gyűjtőrendszerük van.

B.5.5. Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek, berendezések és alkatrészek az aerodinamikai dúsító létesítményekben való felhasználásra az alábbiak szerint:

B.5.5.1. Leválasztó fúvókák

Speciálisan tervezett vagy gyártott, az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagból készült 1 mm-nél kisebb (jellemzően 0,1 és 0,05 mm közötti) görbületi sugarú hornyolt, hajlított csatornákból álló leválasztó fúvókák és a hozzájuk tartozó berendezések, melyekben pengeél választja szét két áramra a fúvókán áthaladó gázt.

B.5.5.2. Vortex csövek

Speciálisan tervezett vagy gyártott vortex csövek és a hozzájuk tartozó berendezések. A vortex csövek hengeres vagy kúpos kiképzésűek az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagból készültek vagy azzal vannak bélelve. Átmérőjük 0,5 cm és 4 cm közötti, hossz:átmérő arányuk 20:1 vagy kisebb és egy vagy több érintő irányú bemenetük van. A csövek két végét felszerelhetik fúvóka típusú nyúlványokkal.

B.5.5.3. Kompresszorok és fúvók

Speciálisan tervezett vagy gyártott 2000 l/perc (2 m³/perc) vagy ennél nagyobb UF₆/vivőgáz (hidrogén vagy hélium) keverék térfogatáramú turbó, centrifugál vagy axiál fúvók és kompresszorok, melyek az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagokból készültek vagy ilyennel vannak bélelve.

B.5.5.4. Forgó tengelyek tömítései

Forgó tengelyek speciálisan tervezett vagy készített vákuumtömítései, be- és kilépő tömítéscsatlakozásokkal a kompresszorok vagy gázbefúvók forgórészeit a meghajtó motor forgórészével összekötő tengelyre, amelyeknek megbízhatóan el kell tömíteniük a kompresszor vagy gázfúvó UF₆/vivőgáz keverékkel töltött belső terét, hogy megakadályozzák a környező levegő beszivárgását, illetve a gáz kiszivárgását.

B.5.5.5. Hőcserélők gáz hűtéséhez

Speciálisan tervezett vagy gyártott hőcserélők, melyek az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagból készülnek, vagy azzal vannak bélelve.

B.5.5.6. Leválasztó egységek házai

Leválasztó egységek vortex csöveket tartó speciálisan tervezett vagy gyártott házai, melyek az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagból készültek, vagy azzal vannak bélelve.

B.5.5.7. Táprendszerek a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására

A dúsító létesítmények folyamataihoz speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek és berendezések, melyek az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagból készültek, vagy azzal vannak bélelve, beleértve az alábbiakat

a) A tápláló autoklávok (vagy rendszerek), amelyek biztosítják az UF₆ gázt a dúsítási folyamat számára;

b) Deszublimátorok (vagy hidegcsapdák), amelyek segítségével az UF₆ gázt el lehet távolítani a dúsítási folyamatból későbbi, felmelegítés utáni továbbításhoz;

c) Cseppfolyósító és kristályosító állomások, melyek segítségével az UF₆-ot komprimálással és cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotúvá alakítással kivonják a dúsítási folyamatból;

d) Végtermék és dúsítási maradék állomások az UF₆ felfogására és konténerbe töltésére.

B.5.5.8. Gyűjtőcső rendszerek

Speciálisan tervezett, illetve gyártott csőrendszerek és gyűjtőrendszerek, melyek az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagból készültek vagy azzal vannak bélelve, az UF₆ vezetésére az aerodinamikai kaszkádokban. A csőhálózat általában ún. kettős gyűjtőrendszerből áll; minden fokozat vagy fokozatcsoport valamennyi gyűjtőrendszerrel össze van kötve.

B.5.5.9. Vákuum- és szivattyúrendszerek

a) Speciálisan tervezett vagy készített nagy vákuumrendszerek min. 5 m³/perc szívási teljesítménnyel, melyek vákuumelosztókból, vákuum gyűjtőcsövekből és vákuumszivattyúkból állnak, és amelyek UF₆ környezetben való üzemre terveztek;

b) Speciálisan UF₆ környezetre tervezett vákuumszivattyúk, amelyek az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagból készülnek vagy ilyen anyaggal vannak bevonva. Ezek a szivattyúk rendelkezhetnek fluorkarbonból készült vagy feltölthető tömítésekkel és különleges munkaközeggel.

B.5.5.10. Speciális lezáró- és vezérlő szelepek

Speciálisan tervezett vagy gyártott, az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagokból készült kézi vagy automatikus lezáró- és vezérlő harmonika szelepek, melyek átmérője 40 és 1500 mm között van, és amelyek aerodinamikai szétválasztó létesítmények fő- és kiegészítő rendszereibe való alkalmazásra készültek.

B.5.5.11. UF₆ tömegspektrométerek/ionforrások

1. Az egységfelbontás nagyobb mint 320 atomtömeg egység;

2. Az ionforrások nichrom vagy monel ötvözetből készültek, vagy azzal vonták be;

3. Elektronbombázásos ionforrások;

4. Izotópanalízisre alkalmas gyűjtőrendszerük van.

B.5.5.12. UF₆/vivőgáz szétválasztó rendszerek

Az aerodinamikai szétválasztási eljárás folyamataihoz speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek az UF₆-nak a vivőgázról (hidrogén vagy hélium) történő leválasztásához.

B.5.6. Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek, berendezések és alkatrészek a kémiai kicserélődéses vagy ioncserés dúsító létesítményekben való felhasználásra az alábbiak szerint:

B.5.6.1. Folyadék-folyadék ioncserélő oszlopok (kémiai kicserélődés)

Speciálisan a kémiai kicserélődéses uránizotóp dúsításhoz tervezett vagy gyártott mechanikus meghajtású ellenáramú folyadék-folyadék ioncserélő oszlopok (azaz impulzus tornyok szitalemezekkel, alternáló buboréktálcás tornyok és tornyok belső turbinás keverővel). Ezek a tornyok és belső részeik a tömény sósavas oldatok okozta korróziónak ellenálló műanyagokból (mint például fluorkarbon polimerek) vagy üvegből készültek vagy vannak burkolva. A tornyoknál az egyes fokozatokban való tartózkodási időt rövidre tervezték (nem több 30 másodpercnél).

B.5.6.2. Folyadék-folyadék centrifugális kontaktorok (kémiai kicserélődés)

Speciálisan a kémiai kicserélődéses uránizotóp dúsításhoz tervezett vagy gyártott folyadék-folyadék centrifugális kontaktorok. Az ilyen kontaktorok forgás segítségével szórják szét a szerves és az akvatikus áramokat, majd a centrifugális erő segítségével választják szét a fázisokat. Ezek a kontaktorok a tömény sósavas oldatok okozta korróziónak ellenálló műanyagokból (mint például fluorkarbon polimerek) készültek vagy üvegbevonatúak. A centrifugális kontaktoroknál az egyes fokozatokban való tartózkodási időt rövidre tervezték (nem több 30 másodpercnél).

B.5.6.3. Urán redukciós rendszerek és berendezések (kémiai kicserélődés)

a) Speciálisan tervezett vagy gyártott elektrokémiai redukciós cellák az urán egyik vegyértékállapotából a másikba történő redukálásához, a kémiai kicserélődéses urándúsítási eljáráshoz használják. A celláknak a folyamatban résztvevő anyagai ellen kell álljanak a tömény sósavas oldatok okozta korróziónak.

b) Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek a kaszkád végtermék oldalán az U⁺⁴ szerves áramból való kivonására, a savkoncentráció szabályozására és az elektrokémiai redukciós cella táplálására.

B.5.6.4. Alapanyagelőkészítő rendszerek (kémiai kicserélődés)

Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek nagy tisztaságú uránklorid tápoldat előállítására a kémiai kicserélődéses urándúsítási eljáráshoz.

B.5.6.5. Urán oxidáló rendszerek (kémiai kicserélődés)

Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek az U⁺³ U⁺⁴-gyé történő oxidálásához és visszavezetéséhez az uránizotóp szétválasztó kaszkádba a kémiai kicserélődéses dúsítási eljárás folyamán.

B.5.6.6. Gyorsan reagáló ioncserélő gyanták/adszorbensek (ioncsere)

Az ioncserélő eljárást használó uránizotóp szétválasztási eljáráshoz speciálisan tervezett vagy gyártott gyorsan reagáló ioncserélő gyanták vagy adszorbensek, beleértve a porózus makrohálós gyantákat és/vagy hártyás szerkezeteket, amelyekben az aktív molekulacsoportok csak a hordozóként szereplő inaktív porózus vivőanyag és más megfelelő formájú kompozit anyag – ideértve a részecskéket és rostokat – felületének bevonataként vannak jelen. Ezeknek az ioncserélő adszorbenseknek az átmérője 0,2 mm vagy kisebb, és kémiailag ellent kell állniuk a tömény sósavas oldatok okozta korróziónak és fizikailag elég erősnek kell lenniük, hogy ne málljanak szét az ioncserélő tornyokban. A gyantákat/adszorbenseket speciálisan tervezték, hogy gyors uránizotóp cserélődéskinetikát érjenek el (cserélődési arány felezési ideje kisebb mint 10 másodperc), továbbá 100 °C és 200 Ž°C közötti hőmérsékleten képesek működni.

B.5.6.7. Ioncserélő oszlopok (ioncsere)

Az ioncserés urándúsítási eljáráshoz speciálisan tervezett vagy gyártott hengeres oszlopok, melyeknek az átmérője nagyobb mint 1000 mm, és amelyek az ioncserélő gyanták/adszorbensek rétegeinek borítására és megtartására szolgálnak. Ezek a tornyok a tömény sósavas oldatok okozta korróziónak ellenálló anyagokból (mint például titán vagy fluorkarbon műanyagok) készültek vagy azzal vannak borítva, továbbá 100 °C és 200 °C közötti hőmérséklettartományban és 0,7 MPa nyomás felett képesek üzemelni.

B.5.6.8. Visszafolyásos ioncserélő rendszerek (ioncsere)

a) Speciálisan tervezett vagy gyártott kémiai vagy elektrokémiai redukáló rendszerek az ioncserés urándúsító kaszkádokban használt redukálószerek regenerálásához.

b) Speciálisan tervezett vagy gyártott kémiai vagy elektrokémiai oxidáló rendszerek az ioncserés urándúsító kaszkádokban használt vegyszerek regenerálásához.

B.5.7. Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek, berendezések és alkatrészek lézeres dúsító létesítményekben való használatra

B.5.7.1. Urán elgőzölögtető rendszerek (AVLIS)

Speciálisan tervezett vagy gyártott uránelgőzölögtető rendszerek, amelyek nagyteljesítményű elektronsugárágyúval rendelkeznek, melynek összteljesítménye több mint 50 kW, valamint nagyteljesítményű lebontó vagy pásztázó elektronsugárágyúval rendelkeznek, melynek a céltárgyra átvitt teljesítményeloszlása nagyobb mint 2,5 kW/cm.

B.5.7.2. Cseppfolyós uránfém kezelő rendszerek (AVLIS)

Speciálisan tervezett vagy gyártott cseppfolyós fém kezelő rendszerek az olvadt urán vagy uránvegyületek kezelésére, melyek olvasztótégelyekből és azok hűtőberendezéseiből állnak.

B.5.7.3. Uránfém végtermék és dúsítási maradék összegyűjtő berendezések (AVLIS)

Speciálisan tervezett vagy gyártott fém végtermék és dúsítási maradék összegyűjtő berendezések szilárd vagy cseppfolyós uránfém számára.

B.5.7.4. Leválasztó modulok házai (AVLIS)

Speciálisan tervezett vagy gyártott hengeres vagy négyszögletű edények az uránfémgőz források, elektronsugárágyúk és a végtermék és dúsítási maradék összegyűjtő berendezések befogadására.

B.5.7.5. Szuperszonikus expandáltató fúvókák (MLIS)

Speciálisan tervezett vagy gyártott expandáltató fúvókák az UF₆ és a vivőgáz keverékének 150 K-re vagy ennél alacsonyabb hőmérsékletre hűtésére, melyek az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagból készültek.

B.5.7.6. UF₅ végtermékgyűjtő rendszerek (MLIS)

Speciálisan tervezett vagy gyártott szilárd UF₅ végtermékgyűjtő rendszerek, melyek szűrőkből, becsapódásos vagy ciklon típusú végtermékgyűjtőkből vagy a fentiek kombinációjából állnak, és ellenállnak az UF₅/UF₆ környezet okozta korróziónak.

B.5.7.7. UF₆/vivőgáz kompresszorok (MLIS)

Speciálisan tervezett vagy gyártott kompresszorok az UF₆/vivőgáz keverékekhez, amelyeket hosszabb ideig tartó UF₆ környezetben való üzemre terveztek. A kompresszorok azon alkatrészei, amelyek közvetlen kapcsolatba kerülnek a folyamatban résztvevő gázokkal, az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagokból készültek.

B.5.7.8. Forgó tengelyek tömítései (MLIS)

Forgó tengelyek speciálisan tervezett vagy készített vákuumtömítései, be- és kilépő tömítéscsatlakozásokkal a kompresszorok vagy gázbefúvók forgórészeit a meghajtó motor forgórészével összekötő tengelyre, amelyeknek megbízhatóan el kell tömíteniük a kompresszor vagy gázfúvó UF₆/vivőgáz keverékkel töltött belső terét a folyamatban résztvevő gázok kiszivárgásától és a környező levegő beszivárgásától.

B.5.7.9. Fluorozó rendszerek (MLIS)

Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek UF₅-nak (szilárd) UF₆-ra (gáz) történő fluorozására

B.5.7.10. UF₆ tömegspektrométerek/ionforrások (MLIS)

1. Az egységfelbontás nagyobb mint 320 atomtömeg egység;

2. Az ionforrások nichrom vagy monel ötvözetből készültek, vagy azzal vonták be;

3. Elektronbombázásos ionforrások;

4. Izotópanalízisre alkalmas gyűjtőrendszerük van.

B.5.7.11. Táprendszerek a végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására (MLIS)

A folyamat speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerei, dúsító létesítmények számára, melyeket az UF₆ okozta korróziónak ellenálló anyagokból készítettek vagy azokkal borítottak, beleértve az alábbiakat:

a) Tápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek, amelyek biztosítják az UF₆ gázt a dúsítási folyamat számára;

b) Deszublimátorok (vagy hidegcsapdák), amelyek segítségével az UF₆ gázt el lehet távolítani a dúsítási folyamatból a későbbi felmelegítés utáni továbbításhoz;

c) Cseppfolyósító és kristályosító állomások, melyek segítségével az UF₆-ot komprimálással és cseppfolyós és szilárd halmazállapotúvá alakítással kivonják a dúsítási folyamatból;

d) Végtermék és dúsítási maradék állomások az UF₆ felfogására és konténerbe töltésére.

B.5.7.12. UF₆/vivőgáz szétválasztó rendszerek (MLIS)

Az eljárás folyamataihoz speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek az F₆-nak a vivőgázról történő leválasztásához. A vivőgáz lehet nitrogén, argon vagy más gáz.

B.5.7.13. Lézerrendszerek (AVLIS, MLIS és CRISLA)

Speciálisan tervezett vagy gyártott lézerek vagy lézerrendszerek uránizotópok dúsításához, spektrum frekvencia stabilizálóval, hosszabb időtartamú működésre.

B.5.8. Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek berendezések és alkatrészek plazmaleválasztásos dúsító létesítményekben való használatra

B.5.8.1. Mikrohullámú energiaforrások és antennák

Speciálisan tervezett vagy gyártott mikrohullámú energiaforrások és antennák a következő tulajdonságokkal rendelkező ionok gyorsítására vagy előállítására: 30 GHz-nél nagyobb frekvencia és 50 kW-nál nagyobb közepes teljesítmény ion-előállításnál.

B.5.8.2. Iongerjesztő tekercsek

Speciálisan tervezett vagy gyártott rádiófrekvenciás iongerjesztő tekercsek 100 kHz-nél magasabb frekvenciákra, amelyek közepes teljesítménye nagyobb, mint 40 kW.

B.5.8.3. Uránplazma generáló rendszerek

Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek uránplazma generálására.

B.5.8.4. Cseppfolyós uránfémkezelő rendszerek

Speciálisan tervezett vagy gyártott cseppfolyós fém kezelő rendszerek az olvadt urán vagy uránvegyületek kezelésére, melyek olvasztótégelyekből és azok hűtőberendezéseiből állnak.

B.5.8.5. Uránfém végtermék és dúsítási maradék összegyűjtő berendezések

Speciálisan tervezett vagy gyártott fém végtermék és dúsítási maradék összegyűjtő berendezések szilárd uránfém számára. Ezek a gyűjtő berendezések az uránfémgőz korróziós és hőhatásának ellenálló anyagból készültek, például ittrium bevonatú grafitból vagy tantálból.

B.5.8.6. Leválasztó modulok házai

Speciálisan tervezett vagy gyártott hengeres vagy négyszögletű edények az a plazmaleválasztásos dúsítási eljárás folyamán az uránplazma forrás, a rádiófrekvenciás vezérlőtekercs és a végtermék és dúsítási maradék összegyűjtő berendezések befogadására.

B.5.9. Speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek berendezések és alkatrészek elektromágneses dúsító létesítményekben való használatra

B.5.9.1. Elektromágneses izotópleválasztók

Speciálisan tervezett vagy gyártott, uránizotópok szétválasztásához használható elektromágneses izotópleválasztó berendezések és azok alkatrészei, ideértve:

a) Ionforrások

Speciálisan tervezett vagy gyártott egyszeres vagy többszörös uránion-források, amelyek gőzforrásból, ionizálóból és sugárnyaláb gyorsítóból állnak, és megfelelő anyagokból, pl. grafitból, rozsdamentes acélból vagy rézből készültek, és képesek 50 mA vagy nagyobb ionsugár-áramot létrehozni.

b) Ioncsapdák

Speciálisan tervezett vagy gyártott ionbefogó lapok, két vagy több réssel vagy zsebbel, a dúsított és szegényített uránion-sugarak befogására, amelyek megfelelő anyagokból, pl. grafitból vagy rozsdamentes acélból készültek.

c) Vákuum házak

Speciálisan tervezett vagy gyártott vákuum házak elektromágneses izotópleválasztó berendezésekhez, amelyek megfelelő, nem-mágneses anyagokból, mint pl. rozsdamentes acélból készültek, és amelyeket 0,1 Pa vagy annál alacsonyabb nyomáson való működésre tervezték.

d) Mágneses póluselemek

Speciálisan tervezett vagy gyártott mágneses póluselemek, melyek átmérője nagyobb, mint 2 m, és az elektromágneses izotópleválasztókban az állandó mágneses tér fenntartására és a kapcsolódó izotópleválasztók között mágneses tér átvitelére tervezték őket.

B.5.9.2. Nagyfeszültségű tápegységek

Speciálisan tervezett vagy gyártott nagyfeszültségű tápegységek ionforrásokhoz, melyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek: képesek folytonos üzemre, a kimenő feszültség 20 000 V vagy nagyobb, a kimenő áramerősség 1 A vagy nagyobb és a feszültségszabályozása jobb, mint 0,01% 8 óra időtartamon belül.

B.5.9.3. Mágneses tápegységek

Speciálisan tervezett vagy gyártott nagyteljesítményű egyenáramú mágneses tápegységek, melyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek: képesek folyamatosan 500 A vagy nagyobb áram biztosítására 100 V vagy nagyobb feszültség mellett, feszültség- vagy áramszabályozásuk jobb, mint 0,01% 8 óra időtartamon belül.

B.6. Speciálisan tervezett vagy gyártott létesítmények nehézvíz, deutérium és deutériumvegyületek gyártására vagy koncentrálására, valamint az ezekhez tartozó berendezések az alábbiak szerint:

B.6.1. Víz-hidrogénszulfid cserélőtornyok

Speciálisan tervezett vagy gyártott cserélőtornyok nehézvízgyártáshoz, melyek a hidrogénszulfid-víz cserélő eljárást alkalmazzák és finom szénacélból (pl. ASTM A516) készültek, átmérőjük 6 m és 9 m között van, képesek 2 MPa vagy annál nagyobb nyomáson üzemelni, és a korróziós ráhagyás 6 mm vagy nagyobb.

B.6.2. Kompresszorok és fúvók

Speciálisan tervezett vagy gyártott egyfokozatú, alacsony szállítómagasságú (0,2 MPa) centrifugális fúvók vagy kompresszorok nehézvízgyártáshoz, melyek a hidrogénszulfid-víz cserélő eljárást alkalmazzák, a hidrogénszulfid gáz (több, mint 70% H₂S-t tartalmazó gáz) cirkuláltatására. Ezen kompresszoroknak és fúvóknak 56 m/sec vagy nagyobb a térfogatáramuk és 1,8 MPa vagy nagyobb nyomáson üzemelnek, és a nedves H₂S környezetben üzemeltethető tömítésekkel vannak felszerelve.

B.6.3. Ammónia-hidrogén cserélőtornyok

Speciálisan tervezett vagy gyártott ammónia-hidrogén cserélőtornyok nehézvízgyártáshoz, melyek az ammónia-hidrogén cserélő eljárást alkalmazzák, magasságuk 35 m vagy nagyobb, átmérőjük 1,5 m és 2,5 m között van és 15 MPa feletti nyomáson üzemelnek. A fenti tornyoknak van legalább egy karimás axiális nyílásuk, amelynek megegyezik az átmérője annak a hengeres résznek az átmérőjével, amelyen keresztül a torony belső szerelvényei ki- és behelyezhetők.

B.6.4. Fokozatszivattyúk és torony-szerelvények

Speciálisan tervezett vagy gyártott torony-szerelvények és fokozatszivattyúk az ammónia-hidrogéncserélő eljárást alkalmazó nehézvízgyártáshoz. A torony-szerelvények magukba foglalják a speciálisan tervezett fokozatkontaktorokat, amelyek elősegítik a hatékony gáz/folyadék kontaktust. A fokozatszivattyúk magukba foglalják a speciálisan tervezett búvárszivattyúkat, amelyek a folyékony ammónia keringtetését végzik a kontaktor fokozat és a fokozattornyok között.

B.6.5. Ammóniabontók

Speciálisan tervezett vagy gyártott ammóniabontók az ammónia-hidrogéncserélő eljárást alkalmazó nehézvízgyártáshoz, amelyek 3 MPa vagy magasabb nyomáson üzemelnek.

B.6.6. Infravörös abszorpciós analizátorok

Infravörös abszorpciós analizátorok a hidrogén/deutérium arány üzem közbeni elemzésére, ahol a deutériumkoncentráció min. 90%.

B.6.7. Katalitikus égetők

Az ammónia-hidrogéncserélő eljárást alkalmazó nehézvízgyártáshoz speciálisan tervezett vagy gyártott katalitikus égetők a dúsított deutérium gáz nehézvízzé történő átalakítására.

B.6.8. Hidrogén kriogén desztillációs tornyok

A hidrogéndesztillációs eljárást alkalmazó nehézvízgyártáshoz speciálisan tervezett vagy gyártott hidrogén kriogén desztillációs tornyok és hűtőboxok 35 K alatti hőmérsékleten történő üzemelésre.

B.6.9. Turbóexpanderek

A hidrogéndesztillációs eljárást alkalmazó nehézvízgyártáshoz speciálisan tervezett vagy gyártott turbóexpanderek vagy turbóexpander kompresszor készletek, melyek 35 K alatti üzemelnek.

B.6.10. Víz- és ammónia desztillációs tornyok

A nehézvíz minőségének javítására, reaktorminőségű deutérium koncentráció elérésére tervezett vagy gyártott tornyok.

B.7. Speciálisan tervezett vagy gyártott létesítmények urán átalakítására (konverziójára) valamint az ezekhez tartozó berendezések az alábbiak szerint:

B.7.1. Uránérc koncentrátumok UO₃-dá történő átalakítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

B.7.2. UO₃-nak UF₆-dá történő átalakítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

B.7.3. UO₃-nak UO₂-dá történő átalakítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

B.7.4. UO₂-nak UF₄-dá történő átalakítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

B.7.5. UF₄-nak UF₆-dá történő átalakítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

B.7.6. UF₄-nak U fémmé történő átalakítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

B.7.7. UF₆-nak UO₂-dá történő átalakítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

B.7.8. UF₆-nak UF₄-dá történő átalakítására speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerek

B.8. Uránhexafluorid gyártó berendezések

Uránhexafluorid (UF₆) termelésére szolgáló üzemek, valamint a kifejezetten e célra tervezett, illetve kialakított berendezések és alkatrészek, a következők szerint:

1. a) UF₆ előállítására szolgáló üzemek;

b) Kifejezetten az UF₆ előállítására tervezett vagy gyártott berendezések és alkatrészeik az alábbiak szerint:

2. Fluorozó és hidrofluorozó csavarorsós és fluidágyas reaktorok és tornyok;

3. Desztillációs berendezés UF₆ tisztítására.

B.9. Lítiumizotóp szétválasztó berendezések

Az alábbi, kifejezetten lítiumizotópok szétválasztására tervezett vagy gyártott berendezések:

a) Kifejezetten lítiumamalgámokhoz tervezett töltött folyadék-folyadék cserélő oszlopok;

b) Amalgámszivattyúk;

c) Amalgám elektrolízis cellák;

d) Bepárlók koncentrált lítiumhidroxid oldathoz.

B.10. Szoftver

A kifejezetten az ezen Jegyzékben meghatározott termékek kifejlesztésére, gyártására vagy felhasználására tervezett vagy módosított szoftverek, azaz bármilyen adathordozóra rögzített egy vagy több program illetve mikroprogram együttese.

Megjegyzés: A B.10. pont nem vonja ellenőrzés alá azon szoftvert, amely

a) általánosan hozzáférhető a vásárlók számára, mivel

1. korlátozás nélkül árusítják kereskedelmi forgalomban

(i) az üzletekben,

(ii) postai úton megrendelésre,

(iii) telefonon történt megrendelésre, és

2. felhasználó általi installálásra van tervezve úgy, hogy az a szállító lényeges segítsége nélkül végrehajtható;

b) a nyilvános szférába tartozik.

II. RÉSZ

NUKLEÁRIS KETTŐSHASZNÁLATÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE

Megjegyzés:

A Nukleáris Kettőshasználatú Termékek Ellenőrzési Jegyzéke (a továbbiakban: Jegyzék) a Nemzetközi Mértékegységrendszert (SI) használja. Sok esetben az angol mértékegység szerinti hozzávetőleges érték is szerepel zárójelben ( ) az SI érték után. Minden esetben az SI mértékegységben megadott érték a hivatalos. Egyes gépészeti eszközök paraméterei szokványos, nem SI mértékegységekben jelennek meg.

A Jegyzékben általánosan használt rövidítések (és nagyságrendjüket meghatározó előtagok) az alábbiak:

A – amper

Bq – becquerel

°C – Celsius fok

Ci – curie

cm³ – köbcentiméter

dB – decibel

dBm – 1 milliwattra vonatkoztatott decibel

g – gramm, illetve gravitációs gyorsulás (9,81 m/s²)

GBq – gigabecquerel

GHz – gigahertz

Hz – hertz

J – joule

K – kelvin

keV – ezer elektronvolt (kiloelektronvolt)

kg – kilogramm

kHz – kilohertz

kN – kilonewton

kPa – kilopascal

kW – kilowatt

m – méter

MeV – millió elektronvolt (megaelektronvolt)

MHz – megahertz

MPa – megapascal

MW – megawatt

mF* – mikrofarad

mm* – mikrométer

ms* – mikroszekundum

mm – milliméter

N – newton

nm – nanométer

ns – nanoszekundum

nH – nanohenry

ps – pikoszekundum

RMS – négyzetes középérték (értékek négyzetgyöke)

TIR – kijelző végkitérése

W – watt

_______

* ,,m'' jelentése: mikro

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉS

1. Az egyes tételek leírásai egyaránt vonatkoznak a használt és új termékekre is.

2. Amennyiben valamely, a Jegyzékben szereplő termék leírása nem tartalmaz minősítést vagy specifikációt, az úgy értendő, hogy az tartalmazza a termék valamennyi variációját. A kategória szerinti csoportosítás a kezelhetőséget szolgálja – hivatkozás esetén – és nem befolyásolja a termékek meghatározásának értelmezését.

3. Az ellenőrzés célja nem hiúsulhat meg bármely olyan, nem ellenőrzött termék (beleértve a létesítményeket is) átadásával, mely egy vagy több olyan, szabályozás alá eső részegységet tartalmaz, amely az ellenőrzött termék lényegi elemét képezi, és a nem ellenőrzött termékből eltávolítható és más célra felhasználható.

Megjegyzés:

Annak elbírálásánál, hogy az adott részegység(ek) lényegi résznek minősül(nek)-e, figyelembe kell venni azok mennyiségét, értékét, az alkalmazott technológiai know-how-t és egyéb olyan speciális körülményeket, melyek alapján a beszerzendő termékben az ellenőrzés alá eső részegység(ek) lényegi(ek) lehet(nek).

4. Az ellenőrzés célja nem hiúsulhat meg az ellenőrzött tételek alkatrészeinek átadása miatt. A cél érdekében törekedni kell az ellenőrzött tételek alkatrészeinek olyan meghatározásaira, melyet minden szállító alkalmazhat.

TECHNOLÓGIA ELLENŐRZÉS

A technológia átadásra vonatkozó ellenőrzés nem terjed ki a nyilvánosan hozzáférhető információkra és a tudományos alapkutatásokra.

ÉRTELMEZÉSI NYILATKOZAT

Bármely, a Jegyzékben szereplő termék exportjának engedélyezése egyidejűleg jogot ad arra, hogy ugyanannak a végfelhasználónak exportálják az adott termék üzembehelyezéséhez, üzemeltetéséhez, karbantartásához és javításához szükséges minimális technológiát.

MEGHATÁROZÁSOK

Technológia – azt a specifikus információt jelenti, mely szükséges a Jegyzéken szereplő bármely termék fejlesztéséhez, gyártásához, vagy hasznosításához. Ezen információ formája lehet műszaki adat vagy műszaki támogatás.

Fejlesztés – a gyártást megelőző valamennyi szakaszra vonatkozik, mint például:

– tervezés,

– tervezési kutatás,

– tervelemzés,

– terv koncepció,

– prototípusgyártás és -tesztelés,

– kísérleti gyártási sémák,

– tervezési adatok,

– a tervezési adatok termékbe való átvezetésének folyamata,

– konfigurációtervezés,

– összeállítás tervezése,

– elrendezés.

A nyilvánosan hozzáférhető információ a jelen alkalmazásban olyan technológiát jelent, mely további terjesztésére vonatkozó korlátozások nélkül hozzáférhető. (A szerzői jog korlátozásai nem jelentik, hogy az adott technológia nem tekintendő nyilvánosan hozzáférhetőnek).

Gyártás – valamennyi gyártási szakaszra vonatkozik, mint például:

– szerkesztés,

– gyártástervezés,

– gyártás,

– összeállítás,

– szerelés,

– ellenőrzés,

– tesztelés,

– minőségbiztosítás.

Speciálisan tervezett szoftver – az a minimális működtető rendszer, diagnosztikai rendszer, karbantartó rendszer és alkalmazási szoftver, amelyet végre kell hajtani egy bizonyos berendezésen, hogy az el tudja látni azt a funkciót, amire tervezték. Annak érdekében, hogy más nem kompatibilis berendezéseket ugyanazon funkciók végrehajtására alkalmassá tegyenek, szükség van

a) az adott szoftver módosítására, vagy

b) programok hozzáadására.

Műszaki támogatás – a műszaki támogatás olyan formákban jelenhet meg, mint: útmutatás, képzés, gyakorlás, gyártási tapasztalat, konzultációs szolgáltatások.

Megjegyzés: A műszaki támogatás felölelheti a műszaki adatok átadását is.

Műszaki adatok – a műszaki adat lehet műszaki rajz, terv, diagram, modell, képlet, mérnöki terv és specifikáció, kézikönyv és utasítás írott formában vagy más közegen, illetve eszközön rögzítve, mint pl. lemez, szalag, csak olvasható memória.

Használat – üzemeltetés, üzembe helyezés (beleértve a telephelyi üzembe helyezést), karbantartás (ellenőrzés), javítás, generáljavítás és felújítás.

TARTALOMJEGYZÉK

1. IPARI BERENDEZÉSEK

1.1. Falredukáló és fémnyomó szerszámgépek

1.2. Számjegyvezérlésű egységek, szerszámgépek

1.3. Méretellenőrző rendszerek

1.4. Vákuum vagy szabályozott atmoszférájú (inert gázas) indukciós kemencék

1.5. Izosztatikus prések

1.6. Robotok és megfogó szerkezetek

1.7. Rázásállóságot vizsgáló berendezések

1.8. Kemencék (ív-, elektronsugaras- és plazma-)

2. ANYAGOK

2.1. Alumínium ötvözetek

2.2. Berillium fém, ötvözetek, vegyületek és ebből készült gyártmányok

2.3. Bizmut (nagy tisztaságú)

2.4. Bór (bór-10 izotópban dúsított)

2.5. Kalcium (nagy tisztaságú)

2.6. Klór trifluorid

2.7. Folyékony aktinida fémeknek ellenálló anyagból készült olvasztótégelyek

2.8. Rostos és szálas anyagok

2.9. Hafnium

2.10. Lítium-6 izotópban dúsított lítium

2.11. Magnézium (nagy tisztaságú)

2.12. Maraging acél (nagy szilárdságú)

2.13. Rádium-226, Rádium-226 ötvözetek vagy keverékek és az ezeket tartalmazó termékek vagy berendezések

2.14. Titán ötvözetek

2.15. Wolfram

2.16. Cirkónium

2.17. Nikkelpor és porózus nikkel fém

3. URÁNIZOTÓP SZÉTVÁLASZTÓ BERENDEZÉSEK ÉS RÉSZEGYSÉGEK
(A Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben nem szereplő termékek.)

3.1. Elektrolitikus cellák fluor gyártáshoz

3.2. Rotorok és csőrugók

3.3. Centrifugális, többsíkú kiegyensúlyozó gépek

3.4. Szálsodró gépek

3.5. Frekvenciaváltók

3.6. Lézerek, lézererősítők és oszcillátorok

3.7. Tömegspektrométerek és ezek ionforrásai

3.8. Nyomástávadók

3.9. Szelepek 5 mm vagy nagyobb méretben (korrózióállók)

3.10. Szupravezető szolenoid elektromágnesek

3.11. Vákuum szivattyúk

3.12. Nagyteljesítményű egyenáramú tápegységek
(100 V vagy nagyobb)

3.13. Nagyfeszültségű egyenáramú tápegységek
(20 000 V vagy nagyobb)

3.14. Elektromágneses izotóp szétválasztók

4. NEHÉZVÍZ ELŐÁLLÍTÓ ÜZEMEKHEZ KAPCSOLÓDÓ BERENDEZÉSEK
(A Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben nem szereplő termékek.)

4.1. Speciális oszlop töltetek víz szeparációhoz

4.2. Szivattyúk kálium amid / folyékony ammónia elegyhez

4.3. Víz-hidrogénszulfid cserélő tányéros oszlopok

4.4. Kriogén-hidrogén desztillációs oszlopok

4.5. Ammónia konverterek vagy szintézis reaktorok

4.6. Turboexpanderek vagy turboexpander-kompresszor egységek

5. IMPLÓZIÓS RENDSZEREK FEJLESZTŐ BERENDEZÉSEI

5.1. Impulzus-röntgen berendezés

5.2. Többfokozatú könnyűgáz ágyúk / nagysebességű ágyúk

5.3. Mechanikus forgatású tükör-reflexes kamerák

5.4. Elektronikus streak- és kockázó kamerák, valamint csövek

5.5. Speciális műszerek hidrodinamikai kísérletekhez

6. ROBBANÓANYAGOK ÉS HOZZÁJUK KAPCSOLÓDÓ BERENDEZÉSEK

6.1. Detonátorok és többpontos iniciátor rendszerek

6.2. Gyújtóegységek elektronikus alkatrészei

6.2.1. Kapcsolók

6.2.2. Kondenzátorok

6.3. Gyújtóegységek és ezekkel egyenértékű nagy áramerősségű impulzusgenerátorok (vezérelt detonátorokhoz)

6.4. Nukleáris fegyverek nagyhatású robbanóanyagai

7. NUKLEÁRIS VIZSGÁLÓ BERENDEZÉSEK ÉS RÉSZEGYSÉGEK

7.1. Fotoelektron-sokszorozó csövek

7.2. Impulzusgenerátorok (nagy sebességű)

8. EGYÉB

8.1. Neutrongenerátor rendszerek

8.2. Általános, nukleáris berendezések

8.2.1. Távirányítású manipulátorok

8.2.2. Nagy sűrűségű (ólomüveg vagy más) sugárárnyékoló ablakok

8.2.3. Sugárzásálló TV kamerák

8.3. Trícium, trícium vegyületek és keverékek

8.4. Trícium üzemek, létesítmények és berendezések

8.5. Platinabevonatú katalizátorok

8.6. Hélium-3 vagy hélium-3 izotópban dúsított hélium

8.7. Alfa-sugárzó radionuklidok

8.8. Lítium izotóp szétválasztó üzemek, létesítmények és az ezekhez szükséges berendezések

FÜGGELÉK: RÉSZLETES SZERSZÁMGÉP SPECIFIKÁCIÓ

1. IPARI BERENDEZÉSEK

1.1. Fémnyomás elvén működő gépek, amelyek fémnyomásra képesek, és támasztótüskék, valamint a speciálisan tervezett szoftver a következők szerint:

a) (i) három vagy több (aktív vagy megvezető) görgővel rendelkeznek

(ii) a gyártó műszaki specifikációja szerint felszerelhetők számjegyvezérlésű egységekkel vagy számítógép vezérléssel; és

b) és támasztótüskék, amelyek 75 mm és 400 mm közötti belső átmérőjű hengeres rotorok kialakítására alkalmasak.

Megjegyzés: A jelen pont csak azokra a gépekre vonatkozik, melyekben csak egy görgő végzi a fém alakítását, és a két kiegészítő görgő, amelyek nem vesznek részt az alakításban, a tüske megtámasztását végzi.

1.2. Számjegyvezérlésű egységek, számjegyvezérlésű szerszámgépek és speciálisan tervezett szoftver az alábbiak szerint:

A berendezések részletes specifikációja a Függelékben található.

1.3. Méretellenőrző gépek, eszközök vagy rendszerek, az alábbiak szerint, és az azokhoz speciálisan tervezett szoftver:

a) Számítógép- vagy számjegyvezérlésű méretellenőrző gépek, melyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

(1) két vagy több tengelye; és

(2) az egydimenziós hosszúságmérési bizonytalanság egyenlő vagy kisebb (jobb) mint (1,25 + L/1000) m*m, melyet olyan mintával teszteltek, melynek pontossága kevesebb (jobb) mint 0,2 m*m (L a mért hosszúság milliméterben (Hiv: VDI/VDE 2617 1 és 2 rész);

b) Hossz- és szögelmozdulást mérő eszközök az alábbiak szerint:

(1) Hosszúságot mérő műszerek, melyek az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkeznek:

(i) érintés nélküli mérőrendszer, melynek felbontó képessége egyenlő vagy kisebb (jobb) mint 0,2 m*m, 0,2 mm-ig terjedő mérési tartományban,

(ii) lineáris változójú, induktív útjel adó (LVDT) rendszerek, melyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

– a linearitás egyenlő vagy kisebb (jobb) mint 0,1%, 5 mm-ig terjedő mérési tartományban, és

– az eltérés egyenlő vagy kisebb (jobb) mint 0,1%/nap, szabványos környezeti, vizsgálati szobahőmérséklet +-1 K-en vagy

(iii) olyan mérőrendszerek, melyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

– lézert tartalmaznak, és

– legalább 12 órán keresztül tartják, szabványhőmérséklet körüli +-1 K hőmérséklet intervallumban és szabvány nyomáson:

= a 0,1 m*m vagy annál jobb felbontóképességet a teljes mérési tartományra és

= a mérési bizonytalanság egyenlő vagy kisebb (jobb) mint (0,2 + L/2000) mm (L a mért hosszúság milliméterben); kivéve az olyan zárt vagy nyitott hurkos visszacsatolás nélkül interferometrikus mérőrendszereket, melyek lézert tartalmaznak és a szerszámgépek szánmozgás-hibájának mérésére használják; továbbá a méretellenőrző gépeket vagy hasonló berendezéseket.

(2) szögmérő műszerek, melyek szögmérési hibája egyenlő vagy kisebb (jobb) mint 0,00025°;

Megjegyzés:

A jelen pont b) (2) alpontja nem vonatkozik az optikai műszerekre, mint pl. autokollimátorokra, melyekben párhuzamos fényt használnak tükrök szögelfordulásának detektálására.

c) A félhéjak (hemishells) egyidejű lineáris és szögméret ellenőrzésre alkalmas rendszerek, melyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

(1) a mérési bizonytalanság bármely lineáris tengely mentén egyenlő vagy kisebb (jobb) mint 3,5 μm/5 mm; és

(2) a szöghelyzet eltérés (szöghiba) egyenlő vagy, kisebb mint 0,02°

Megjegyzés:

A jelen pont c) alpontjában leírt rendszerekhez tervezett speciális szoftverekhez tartozik az egyidejű falvastagság- és kontúrmérésre alkalmas szoftver is.

1. Műszaki megjegyzés:

A mérőeszközként is alkalmazható szerszámgépek akkor esnek szabályozás alá, ha megfelelnek vagy meghaladják a szerszámgép funkcióra, illetve a mérőgép funkcióra meghatározott kritériumokat.

2. Műszaki megjegyzés:

A jelen, 1.3. részben leírt gép akkor esik szabályozás alá, ha működési tartományán belül bárhol túllépi a szabályozás küszöbértékeit.

3. Műszaki megjegyzés:

A méretellenőrző rendszer mérési bizonytalanságának meghatározására alkalmazott próbának meg kell felelnie a VDI/VDE 2617; 2, 3 és 4 részében leírtaknak.

4. Műszaki megjegyzés:

A jelen pontban szereplő minden mérési érték plusz/mínusz-t jelent, vagyis nem a teljes sávot jelenti.

Mérési bizonytalanság – az a jellemző paraméter, amely meghatározza, hogy a kimeneti érték körül milyen tartományban van a mért változók pontos értéke, 95%-os megbízhatósági szinten. Ez magába foglalja a korrigálatlan szisztematikus eltéréseket, a korrigálatlan holtjáratot és a véletlenszerű eltéréseket (Hiv.: VDI/DE 2617).

Felbontóképesség – a mérőeszköz legkisebb növekménye; digitális műszereken a legkisebb értékes bit (Hiv.: ANSI B-89.1.12).

Linearitás – (általában a lineáristól való eltérésben mérve) a tényleges jellemzőnek (a skála feletti és a skála alatti leolvasások átlaga) a maximális pozitív vagy negatív eltérése az egyenes vonaltól, melyet úgy pozícionálnak, hogy kiegyenlítse és minimalizálja a maximális eltéréseket.

Szöghiba – a maximális eltérés a szöghelyzet és a tényleges, nagyon pontosan mért szöghelyzet között, miután az asztal munkadarab állványát elfordították eredeti helyzetéből. (Hiv.: VDI/VDE 2617. Kivonat: Forgóasztal a koordinátamérő gépeken.)

1.4. Vákuumos vagy szabályozott atmoszférájú (nemes gáz) indukciós kemencék, melyek képesek 850 °C feletti üzemelésre, 600 mm (24 in.) átmérőjű vagy annál kisebb indukciós tekerccsel rendelkeznek, és 5 kW vagy nagyobb teljesítmény felvételére tervezték őket, és áramellátásukat kifejezetten indukciós kemencékhez tervezték 5 kW vagy nagyobb megadott kimenő teljesítménnyel.

Műszaki megjegyzés:

Ez a pont nem foglalkozik a félvezetők gyártásában használt kemencékkel.

1.5. Izosztatikus prések, amelyek alkalmasak 69 MPa vagy annál nagyobb maximális üzemi nyomás elérésére, és kamraterük belső átmérője meghaladja a 152 mm-t, valamint a hozzájuk speciálisan tervezett szerszámüregek és formák, szabályozók, illetve szoftver.

Műszaki megjegyzés:

(1) A belső kamraméret a kamrának az a része, ahol mind az üzemi hőmérsékletet, mind az üzemi nyomást elérik, és nem foglalja magába a foglalatokat. Méretként a nyomókamra belső átmérője a szigetelt tűzkamra belső átmérője közül a kisebb veendő figyelembe, attól függően, hogy a két kamra közül melyik helyezkedik el a másik belsejében.

(2) Izosztatikus prések – Olyan berendezések, melyek alkalmasak nyomás alá helyezni egy zárt üreget különböző közegek (gáz, folyadék, szilárd részecskék stb.) segítségével úgy, hogy az üregen belül valamennyi irányból egyforma nyomást gyakorol a munkadarabra vagy anyagra.

1.6. Robotok vagy megfogó szerkezetek melyek az alábbi jellemzők valamelyikével rendelkeznek; és a hozzájuk speciálisan tervezett vezérlők és speciálisan tervezett szoftver:

a) Speciálisan tervezettek, a nemzeti biztonsági szabványoknak megfelelő nagyhatású robbanóanyagok kezelésére alkalmasak (pl. a nagyhatású robbanóanyagok villamos szabvány besorolásának való megfelelés), vagy

b) Speciálisan tervezettek vagy sugárzásállónak minősítettek, amelyek elviselik az 5 X 10⁴ gray (Szilikon) [5 X 10⁶ rad (Szilikon)] sugárzást üzemképesség-csökkenés nélkül;

Műszaki megjegyzés:

(1) Robot – manipulátor, amely lehet folyamatos vagy pontról pontra elven működő, tartalmazhat érzékelőket (szenzorokat), és rendelkezik az összes alább felsorolt jellemzővel:

a) többfunkciós;

b) képes beállítani vagy mozgatni anyagokat, alkatrészeket, szerszámokat vagy speciális eszközöket, különböző, a három dimenzióban végrehajtott mozgások útján;

c) három vagy több, zárt vagy nyitott láncú szervokészüléket tartalmaz, melyek között léptető motorok is lehetnek; és

d) felhasználó által programozható, tanítás/visszajátszás módszerével vagy elektronikus számítógép segítségével (amely programozható logikájú vezéregység), vagyis mechanikai beavatkozás nélkül.

Megjegyzés:

A fenti meghatározás nem vonatkozik az alábbi eszközökre:

a) Manipulátorok, melyek csak manuálisan/távirányítással kezelhetők;

b) Rögzített sorrendű mozgással rendelkező mechanizmusok, melyek automatikusan mozgatják az eszközöket és mechanikusan rögzített program szerinti mozgásokkal üzemelnek. A program mechanikusan korlátozott, rögzített eszközök, pl. ütközők vagy bütykök segítségével. A műveletek sorrendje, az út vagy az ütközők kiválasztása nem variálható vagy cserélhető mechanikus, elektronikus vagy villamos eszközökkel,

c) Mechanikus működtetésű változtatható sorrendű manipulátorok, melyek automatikusan mozgatják az eszközöket, és mechanikusan rögzített program szerinti mozgásokkal üzemelnek. A program mechanikusan korlátozott, rögzített, de állítható eszközök, mint pl. ütközők vagy bütykök segítségével. A műveletek sorrendje, és az utak vagy a szögek kiválasztása rögzített programon belül variálható. A program variálása vagy módosítása (pl. az ütközők állítása vagy a bütykök kicserélése) egy vagy több mozgó tengely esetében csak mechanikus műveletek útján hajtható végre;

d) Nem szervo vezérlésű változtatható sorrendiségű manipulátorok, mely eszközök mozgatása automatizált, és mechanikusan rögzített programozott mozgásoknak megfelelően üzemelnek. A program variálható, de a folyamat csak a mechanikusan rögzített elektronikus eszközről kapott bináris jelre fut vagy állítható végálláskapcsolókkal;

e) Descartes-féle koordinátás manipulátor rendszerként meghatározott rakodó kar, melyet függőleges elrendezésű tároló tartályok integrális részeként gyártottak, és feladata az ezen tartályok tartalmához való hozzáférés, tárolás vagy kivétel céljából.

(2) Megfogó szerkezetek – a megfogó szerkezetek magukba foglalják a megfogókat, (gripper) működő szerszámozott egységeket és minden egyéb szerszámot, mely az alaplemezre van rögzítve a robot manipulátor karjának végén.

(3) Az a) pont szerinti meghatározás nem szabályozza azokat a robotokat, melyeket nem atomenergia-ipari felhasználásra terveztek, mint pl. a gépkocsi festékszóró fülkéket.

1.7. Rázásállóságot vizsgáló rendszerek, berendezések, alkatrészek és a hozzájuk tartozó szoftver, a következők szerint:

a) Visszacsatolást vagy zárt láncú vezérlési technikát alkalmazó elektrodinamikus rázásállóságot vizsgáló rendszerek, melyek digitális vezérlőt tartalmaznak és 20 Hz és 2000 Hz között 10 g RMS-sel vagy annál jobbal képesek rezgetni és 50 kN (csupasz asztal módszerrel mérve) vagy annál nagyobb erők keltésére képesek.

b) Rázásállósági vizsgálatokhoz digitális vezérlők olyan különlegesen tervezett szoftverrel kombinálva, melyeknek a valós idejű sávszélessége nagyobb, mint 5 kHz, és azokat a fenti a) pontban lévő rendszerekben történő felhasználásra tervezték.

c) Vibrációs erőkifejtők (rázóegységek) összekapcsolt erősítőkkel vagy azok nélkül, melyek (csupasz asztal módszerrel mérve) 50 kN vagy annál nagyobb erők keltésére képesek és a fenti a) pontban szereplő rendszerekhez használhatók.

d) Próbatest megtámasztó szerkezetek és a többszörös rázóegységeket komplett rázórendszerekbe összefogó elektronikus egységek, mely rendszerek effektív eredő ereje 50 kN vagy nagyobb (csupasz asztal módszerrel mérve) és a fenti a) pontban szereplő rendszerekhez használhatók.

e) Speciálisan tervezett szoftver a fenti a) pontban szereplő rendszerekhez és a fenti d) pontban szereplő elektronikus egységekhez.

1.8. Vákuum és szabályozott atmoszférájú kohászati olvasztó- és öntőkemencék az alábbiak szerint, illetve az esethez speciálisan konfigurált számítógépes vezérlő, megfigyelő rendszerek és speciálisan tervezett szoftver:

a) Villamos ívű átolvasztó- és öntőkemencék, amelyek felhasználható elektróda kapacitása 1000 cm³ és 20 000 cm³ között van és alkalmasak 1700 °C olvasztási hőmérséklet feletti üzemelésre.

b) Elektronsugaras olvasztó-, valamint plazmaporlasztású és olvasztókemencék, melyek teljesítménye 50 kW vagy nagyobb és alkalmasak 1200 °C olvasztási hőmérséklet feletti üzemelésre.

2. ANYAGOK

2.1. Alumínium ötvözetek, melyek képesek elviselni 460 MPa vagy nagyobb húzófeszültséget 293 K hőmérsékleten, csövek formájában vagy tömör hengeres kivitelben (beleértve a kovácsdarabokat is), és külső átmérőjük több mint 75 mm.

Műszaki megjegyzés: A ,,képes elviselni'' kifejezés alumínium ötvözetekre egyaránt vonatkozik hőkezelés előtt, illetve utána.

2.2. Berillium fém, ötvözetek, melyek több mint 50 tömegszázaléknyi berilliumot tartalmaznak, berillium tartalmú vegyületek és ezekből készült termékek, kivéve:

a) Fém ablakok röntgengépekhez vagy furatszelvényező berendezésekhez.

b) Oxidból készült alkatrészek, késztermék vagy félkész formában, speciálisan elektronikus alkatrészekhez tervezve vagy mint hordozók elektronikus áramkörökhöz.

c) Berill (alumínium és berillium szilikát) smaragdok és akvamarinok formájában.

Műszaki megjegyzés: Ez a pont vonatkozik a fenti meghatározás szerinti berillium tartalmú hulladékokra és törmelékekre is.

2.3. Nagytisztaságú (99,99% vagy nagyobb) bizmut nagyon alacsony ezüsttartalommal [kevesebb, mint 10 rész per millió rész (10 ppm)].

2.4. Bór és bórvegyületek, keverékek és adalékolt anyagok, melyekben a bór-10 izotóptartalom több, mint a teljes bórtartalom 20 tömegszázaléka.

2.5. Kalcium (nagytisztaságú), mely súly szerint kevesebb, mint 1000 rész per millió rész (ppm) fémszennyeződést tartalmaz a magnézium kivételével, és kevesebb, mint 10 rész per millió rész (ppm) bórt.

2.6. Klór trifluorid (ClF₃).

2.7. Folyékony aktinida fémeknek ellenálló anyagból készült olvasztótégelyek, az alábbiak szerint:

a) 150 cm³ és 8 dm³ űrtartalom közötti olvasztótégelyek, melyek az alábbi 98% vagy nagyobb tisztaságú anyagok bármelyikéből készültek, illetve azzal vannak bevonva:

(i) Kalciumfluorid (CaF₂)

(ii) Kalciumcirkonát (metacirkonát) (Ca₂ZrO₃)

(iii) Cériumszulfid (Ce₂S₃)

(iv) Erbiumoxid (Er₂O₃)

(v) Hafniumoxid (HfO₂)

(vi) Magnéziumoxid (MgO)

(vii) Nitridált nióbium-titán-wolfram ötvözet (kb. 50% Nb, 30% Ti, 20% W)

(viii) Ittriumoxid (Y₂O₃)

(ix) Cirkóniumoxid (ZrO₂)

b) 50 cm³ és 2 dm³ űrtartalom közötti olvasztótégelyek, melyek 99,9% vagy nagyobb tisztaságú tantálból készültek vagy azzal vannak kibélelve.

c) 50 cm³ és 2 dm³ űrtartalom közötti olvasztótégelyek, amelyek tantálból készültek vagy azzal vannak kibélelve (melynek tisztasága 98% vagy annál nagyobb) és tantál-karbiddal, nitriddel vagy boriddal (vagy azok bármilyen kombinációjával) vannak bevonva.

2.8. Rostos és szálas anyagok, prepreg (gyantával előre impregnált vázanyag) anyagok és kompozit anyagok a következők szerint:

a) Szén- vagy aramid szálas és rostos anyagok, melyek fajlagos modulusa 12,7 X 10⁶ m vagy nagyobb, vagy fajlagos szakítószilárdsága 23,5 X 10⁴ m vagy nagyobb, kivéve azon aramid szálas és rostos anyagokat, amelyek 0,25 súly% vagy több észter bázisú rostfelület modifikálót tartalmaznak; illetve

b) Üvegszálas és rostos anyagok melyek fajlagos modulusa 3,18 X 10⁶ m vagy nagyobb, vagy fajlagos szakítószilárdsága 7,62 X 10⁴ m vagy nagyobb;

c) Hőre keményedő gyantával impregnált folytonos fonalak, fonatok, rostok és szalagok, melyek szélessége nem nagyobb 15 mm-nél (prepreg) melyek a 2.8. a) vagy b) pontban definiált szén- vagy üvegszálas és rostos anyagokból készültek;

Megjegyzés: A gyanta adja a kompozitanyag mátrixát.

d) Kompozit szerkezetek cső formájában, melyek belső átmérője 75 mm és 400 mm között van és amelyek a fenti a) pont alapján szabályozott szálas és rostos anyagokból vagy a fenti c) pont szerinti szén-prepreg anyagokból készültek.

Műszaki megjegyzés:

a) Ebben a pontban a rostos és szálas anyagok kifejezés a folytonos egyszálakat, pászmákat, rovingokat, zsinórokat és szalagokat jelenti.

Meghatározások:

Szál és egyszál – azokat a legvékonyabb elemi szálakat jelentik, amelyek általában több m*m átmérőjűek.

Pászma – a megközelítőleg párhuzamosan elrendezett szálak (jellemzően 200-on felül) kötege.

Roving – a megközelítőleg párhuzamosan elrendezett pászmák (jellemzően 12–120) kötege.

Cérna – a csavart pászmák kötege.

Zsinór – a szálak általában megközelítőleg párhuzamos kötege.

Szalag – olyan anyag amely összefont vagy egyirányú szálakból, pászmákból, rovingokból vagy cérnákból áll, és általában gyantával előre impregnálva van.

b) A fajlagos modulus a Young modulus N/m²-ben osztva a fajsúllyal N/m³-ben, 23 +-2 °C hőmérsékleten, és 50 +-5% relatív páratartalom mellett.

c) A fajlagos szakítószilárdság a szakítószilárdság N/m²-ben osztva a fajsúllyal N/m³-ben, 23 +-2 °C hőmérsékleten és 50 +-5% relatív páratartalom mellett.

2.9. Hafnium: fém, ötvözetek és vegyületek formájában, amelyek több mint 60 tömegszázaléknyi hafniumot tartalmaznak, és az ezekből készült termékek.

2.10. Lítium 6 (⁶Li) izotópban 7,5 atom%-nál nagyobb mértékben dúsított lítium, ötvözetek, vegyületek vagy keverékek, melyek 6-os izotópban dúsított lítiumot tartalmaznak és a fentieket tartalmazó termékek és eszközök;

kivéve:

termolumineszcens doziméterek.

Megjegyzés: A lítium 6 izotóp természetes előfordulási gyakorisága 7,5 atom%.

2.11. Magnézium (nagy tisztaságú), mely kevesebb mint 200 rész per millió rész (ppm) fémszennyeződést tartalmaz a kalcium kivételével, továbbá kevesebb, mint 10 rész per millió rész (ppm) bórt.

2.12. Maraging acél, mely képes elviselni 2050 MPa vagy annál nagyobb húzófeszültséget 293 K hőmérsékleten, kivéve azokat az alkatrészeket, melyekben egyetlen lineáris méret sem haladja meg a 75 mm-t.

Műszaki megjegyzés: A ,,képes elviselni'' kifejezés egyaránt vonatkozik a hőkezelés előtti, illetve utáni maraging acélra.

2.13. Rádium-226, rádium-226 vegyületek vagy rádium-226-t tartalmazó keverékek vagy a fentieket tartalmazó termékek és eszközök;

kivéve:

a) orvosi applikátorok;

b) termékek vagy készülékek, amelyek 0,37 GBq-nél kevesebb rádium-226-ot tartalmaznak bármilyen formában.

2.14. Titán ötvözetek, melyek képesek elviselni 900 MPa vagy annál nagyobb húzófeszültséget 293 K hőmérsékleten, csövek formájában vagy tömör kivitelben (beleértve a kovácsdarabokat is) és külső átmérőjük meghaladja a 75 mm-t.

Műszaki megjegyzés: A ,,képes elviselni'' kifejezés titán ötvözetekre egyaránt vonatkozik hőkezelés előtt, illetve után is.

2.15. Wolfram az alábbiak szerint: wolframból készült alkatrészek, wolframkarbid vagy wolfram ötvözetek (több mint 90% wolfram tartalommal), melyek tömege több, mint 20 kg, üreges henger szimmetriájúak (beleértve a henger szegmenseket is), melyek belső átmérője nagyobb mint 100 mm, de kisebb, mint 300 mm, kivéve azokat a darabokat, melyeket súlyokként, vagy gamma sugár kollimátorokként történő használatra terveztek.

2.16. Cirkónium amely 1 vagy kevesebb tömegrész hafniumot tartalmaz 500 tömegrész cirkónium mellett, 50 tömeg%-nál több cirkóniumot tartalmazó fém és ötvözetek, valamint vegyületek és a teljes egészében ezekből gyártott termékek; kivéve a fólia formájában lévő cirkóniumot, ha annak vastagsága nem haladja meg a 0,10 mm-t.

Műszaki megjegyzés: Ez az előírás vonatkozik a fenti meghatározás szerinti cirkónium tartalmú hulladékokra és törmelékekre is.

2.17. Nikkelpor és porózus nikkel fém az alábbiak szerint:

a) 99,0% vagy több nikkelt tartalmazó por, melynek az ASTM B 330 szabvány szerint mért közepes szemcsemérete 10 μm-nél kisebb; kivéve:

szálas nikkelporok;

Megjegyzés: A gázdiffúziós válaszfalak gyártásához speciálisan előkészített nikkelporok e melléklet I. Részében vannak szabályozva.

b) Az a) pontban ellenőrzés alá vont anyagokból készült porózus nikkelfém, kivéve;

porózus nikkelfémből készült egyedi lemezek, melyek lemezenként nem haladják meg az 1000 cm-t.

Megjegyzés: A fentiek olyan porózus fémre vonatkoznak, amelyet az a) pontban ellenőrzés alá vont anyag sajtolásával és szinterezésével készítettek olyan fém előállítása céljából, melynek egész szerkezetében egymással összeköttetésben álló finom pórusok találhatók.

3. URÁNIZOTÓP SZÉTVÁLASZTÓ BERENDEZÉSEK ÉS RÉSZEGYSÉGEK (A Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben nem szereplő termékek.)

3.1. Elektrolitikus cellák fluor gyártásához, melyek gyártási kapacitása nagyobb mint 250 g fluor óránként.

3.2. Rotor gyártó és szerelő berendezések és csőrugó (harmonika) kialakító tüskék és matricák, az alábbiak szerint:

a) Rotor szerelő berendezés gázcentrifuga rotorcső egységek, terelőlapok és zárósapkák összeállításához. Ezen berendezések közé tartoznak a precíziós tüskék, szorítóbilincsek és zsugorodás beállító gépek is.

b) Rotor beállító berendezések a gázcentrifuga rotorcső egységeinek közös tengelyre való beállításához.

Megjegyzés: Általában ezek a berendezések precíziós mérőszondákat tartalmaznak számítógéphez kapcsolva, amelyek azután szabályozzák pl. a rotorcső egységek beállításához használt pneumatikus nyomófejek működését.

c) Csőrugó kialakító tüskék és matricák egymenetű csőrugók gyártásához (nagyszilárdságú alumínium ötvözetekből, maraging acélból vagy nagyszilárdságú szálas anyagokból készült csőrugók). A csőrugók az összes alábbi jellemző mérettel rendelkeznek:

(1) belső átmérő 75 mm és 400 mm között;

(2) hosszúság 12,7 mm vagy nagyobb; és

(3) egy menet mélysége több mint 2 mm.

3.3. Centrifugális, többsíkú kiegyensúlyozó gépek, rögzítettek vagy hordozhatók, vízszintesek vagy függőlegesek, az alábbiak szerint:

a) Centrifugális kiegyensúlyozó gépek flexibilis rotorok kiegyensúlyozására, melyek hossza 600 mm vagy annál nagyobb, és rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

(1) elforduló vagy tengelyvégcsap átmérő 75 mm vagy annál nagyobb;

(2) tömegkapacitás 0,9-től 23 kg-ig; és

(3) képes kiegyensúlyozni 5000 1/min-nél nagyobb fordulatszám esetén.

b) Üreges, hengeres rotoralkatrészek kiegyensúlyozására szolgáló centrifugális kiegyensúlyozó gépek, melyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzőkkel:

(1) tengelyvégcsap átmérő 75 mm vagy annál nagyobb;

(2) tömegkapacitás 0,9-től 23 kg-ig;

(3) képes síkonként 0,010 kgmm/kg vagy annál jobb maradvány kiegyensúlyozatlanságig kiegyensúlyozni; és

(4) szíjhajtású

és a hozzá speciálisan tervezett szoftver.

3.4. Szálsodró gépek, melyekben a pozícionáló, burkoló és tekercselő mozgások koordinálva és programozva vannak két vagy több tengelyen, melyeket speciálisan szálas és rostos anyagokból készülő kompozit szerkezetek és réteges termékek készítésére terveztek, képesek 75 mm-től 400 mm-ig terjedő átmérőjű hengeres rotorok tekercselésére, és hosszuk 600 mm vagy annál nagyobb; az ezekhez tartozó programozó és koordináló vezérlések; precíziós tüskék; és az erre speciálisan tervezett szoftver.

3.5. Frekvenciaváltók (konverter vagy inverter néven is ismeretesek) vagy generátorok, melyek valamennyi alább felsorolt jellemzővel rendelkeznek:

a) Többfázisú kimenet, mely képes 40 W vagy annál nagyobb teljesítmény leadására;

b) Képes üzemelni a 600-tól 2000 Hz-ig terjedő frekvenciatartományban;

c) A teljes harmonikus torzítás 10% alatt van; és

d) A frekvenciavezérlés jobb mint 0,1%,

kivéve azokat a frekvenciaváltókat, melyeket speciálisan motor állórészhez (az alábbi meghatározás szerint) terveztek vagy készítettek, rendelkeznek a fenti b) és d) pontokban felsorolt jellemzőkkel, egyidejűleg a teljes harmonikus torzításuk kevesebb mint 2% és hatásfokuk nagyobb, mint 80%.

Meghatározás:

Motor állórészek – nagy sebességű, többfázisú, váltóáramú hiszterézis (vagy reluktancia) motorok vákuumban való szinkron üzemeléséhez speciálisan tervezett vagy kialakított gyűrű formájú állórészek, mely motorok frekvenciatartománya 600–2000 Hz között, teljesítménytartománya pedig 500–1000 VA között van. Az állórészek többfázisú tekercseket tartalmaznak, kis veszteségű, vékony rétegekből álló vasmagon, melyek vastagsága általában 2,0 mm vagy annál kisebb.

3.6. Lézerek, lézererősítők és oszcillátorok az alábbiak szerint:

a) Rézgőz lézerek 40 W vagy annál nagyobb átlagos kimeneti teljesítménnyel, melyek 500 és 600 nm közötti hullámhosszakon üzemelnek;

b) Argonion lézerek 40 W-nál nagyobb átlagos kimeneti teljesítménnyel, melyek 400 és 515 nm közötti hullámhosszakon üzemelnek;

c) Neodímium adalékos (üvegtől eltérő hordozóanyagú) lézerek az alábbiak szerint:

(1) kimeneti hullámhosszuk 1000 és 1100 nm között van, impulzus gerjesztésűek és Q-kapcsoltak, a lézer impulzus időtartama 1 ns vagy nagyobb, és az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkeznek:

– transzverzálisan egymódusú üzemmódban az átlagos kimeneti teljesítmény nagyobb mint 40 W;

– transzverzálisan többmódusú üzemmódban az átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 50 W;

(2) 1000 és 1100 nm közötti hullámhosszon működnek és rendelkeznek frekvenciakétszerezéssel, mellyel 500 és 550 nm közötti kilépő hullámhossz érhető el, és az átlagos teljesítmény kétszeres frekvencián (új hullámhosszon) nagyobb, mint 40 W;

d) Hangolható, impulzusüzemű egymódusú festéklézer oszcillátorok, melyek átlagos kimenő-teljesítménye nagyobb, mint 1 W, ismétlési frekvenciájuk nagyobb mint 1 kHz, impulzusszélességük kisebb mint 100 ns és hullámhosszuk 300 és 800 nm között van;

e) Hangolható, impulzusüzemű festéklézer erősítők és oszcillátorok, kivéve az egymódusú oszcillátorokat, melyek átlagos kimeneti teljesítménye nagyobb mint 30 W, ismétlési frekvenciájuk nagyobb, mint 1 kHz, impulzusszélességük kisebb, mint 100 ns, és hullámhosszuk 300 és 800 nm között van;

f) Alexandrit lézerek, melyek sávszélessége 0,005 nm vagy annál kisebb, ismétlési frekvenciájuk nagyobb mint 125 Hz, és 720 és 800 nm közötti hullámhosszon történő üzemeltetés esetén az átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 30 W;

g) Impulzusüzemű széndioxid lézerek, melyek ismétlési frekvenciája nagyobb mint 250 Hz, átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 500 W, impulzus szélességük kisebb, mint 200 ns, és 9000 és 11000 nm közötti hullámhosszon üzemelnek;

Megjegyzés: A jelen specifikációnak nem célja a nagyobb teljesítményű (általában 1 és 5 kW közötti) ipari CO₂ lézerek szabályozása, melyek alkalmazási területe a vágás és hegesztés, mivel ezen lézerek folyamatos üzeműek, vagy ha pulzáltak, impulzus szélességük 200 ns-nál nagyobb.

h) Impulzusüzemű excimer lézerek (XeF, XeCl, KrF), amelyek ismétlési frekvenciája nagyobb mint 250 Hz, valamint 240 és 360 nm között történő üzemeltetés esetén az átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 500 W;

i) Para-hidrogén Raman-eltolók, melyek 16 μm kimeneti hullámhosszon és 250 Hz-nél nagyobb ismétlési frekvenciával üzemelnek.

Műszaki megjegyzés: Azok a szerszámgépek, mérőeszközök, illetve a hozzájuk kapcsolódó technológia, amelyek potenciálisan felhasználhatók az atomiparban, a jelen Jegyzék 1.2. és 1.3. pontjai alatt vannak szabályozva.

3.7. Tömegspektrométerek, melyek képesek 230 atom tömegegységnyi vagy annál nagyobb ionok mérésére és felbontó képességük jobb mint 2 rész a 230-hoz, valamint a hozzájuk tartozó ionforrások, az alábbiak szerint:

a) Induktív csatolású plazma tömegspektrométerek (ICP/MS);

b) Glimm-kisüléses tömegspektrométerek (GDMS);

c) Termikus ionizációs tömegspektrométerek (TIMS);

d) Elektronbombázásos tömegspektrométerek, amelyek forráskamrája olyan anyagból készült, vagy olyan anyaggal van bevonva vagy plattírozva, amely ellenáll az UF₆-nak;

e) Molekulasugár tömegspektrométerek az alábbiak szerint:

(1) forráskamrájuk rozsdamentes acélból vagy molibdénből készült, illetve azzal van burkolva vagy bevonva és rendelkeznek hideg csapdával, amely képes hűteni 193 K vagy annál alacsonyabb hőmérsékletre; vagy

(2) forráskamrájuk olyan anyagból készült, vagy olyan anyaggal van bevonva vagy plattírozva, mely ellenáll az UF₆-nak; vagy

f) Mikrofluorozó ionforrással ellátott tömegspektrométerek, melyeket aktinidákhoz vagy aktinida-fluoridokhoz való felhasználásra terveztek;

kivéve

speciálisan tervezett vagy készített mágneses vagy négypólusos tömegspektrométerek, melyek képesek üzem közben mintákat venni a belépő, termelt vagy hulladék UF₆ gázáramokból, és rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel;

(1) az egység tömegfelbontási képessége nagyobb, mint 320;

(2) az ionforrások króm-nikkel ötvözetből vagy monelből nikkelből készültek vagy nikkellel plattírozottak;

(3) elektronbombázásos ionizációs források;

(4) rendelkeznek izotópelemzésre alkalmas kollektor rendszerrel.

3.8. Olyan nyomástávadók, amelyek a 0–13 kPa-ig terjedő nyomástartomány bármely pontjában képesek a abszolút nyomás mérésére és nyomásérzékelő elemeik nikkelből vagy 60 tömeg%-nál több nikkelt tartalmazó nikkelötvözetből, aluminiumból vagy aluminiumötvözetből készültek vagy ilyen anyaggal vannak védve, a következők szerint:

a) Olyan távadók, amelyeknek a teljes skálája kisebb, mint 13 kPa és a pontossága jobb, mint +-1% a teljes skálán;

b) Olyan távadók, amelyeknek a teljes skálája 13 kPa vagy nagyobb és a pontosságuk jobb, mint +-130 Pa.

Műszaki megjegyzés:

1. A nyomástávadók olyan berendezések, amelyek a mért nyomásjeleket elektromos jelekké alakítják.

2. E bekezdés értelmezésében a pontosság magába foglalja a nonlinearitást, a hiszterézist és az ismételhetőséget a környezeti hőmérsékleten.

3.9. 5 mm vagy nagyobb névleges átmérőjű, csőharmonika tömítésű, teljes egészében alumíniumból, alumínium ötvözetekből, nikkelből, illetve 60% vagy annál nagyobb nikkeltartalmú ötvözetekből készült, vagy ezekkel bevont szelepek, akár kézi, akár automatikus működtetésűek.

Megjegyzés: Az eltérő kimeneti és bemeneti átmérőjű szelepek esetében a fenti névleges átmérő a kisebb méretre vonatkozik.

3.10. Szupravezető szolenoid elektromágnesek, melyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

a) képesek 2 tesla vagy annál nagyobb mágneses tér létrehozására;

b) melyek L/A-ja (hossz osztva a belső átmérővel) nagyobb mint 2;

c) belső átmérőjük nagyobb mint 300 mm; és

d) a mágneses tér egyenletessége jobb mint 1% a belső térfogat központi 50%-ában.

Megjegyzés: A jelen pont nem vonatkozik azokra a speciálisan tervezett mágnesekre melyeket az orvosi mágneses magrezonanciás (NMR) képalkotó rendszerek részeként exportálnak. A ,,részeként'' kifejezés úgy értendő, hogy az nem feltétlenül képezi fizikailag ugyanazon szállítmány részét. Lehetőség van részszállításokra különböző forrásokból, feltéve, hogy a vonatkozó export dokumentumok egyértelműen meghatározzák a ,,részeként'' kapcsolatot.

3.11. Vákuum szivattyúk, amelyek szívócsonkjának mérete 38 cm vagy annál nagyobb, szívási kapacitása 15000 dm³/s vagy nagyobb, és képes 10^–4 torr-nál (1,33 X 10^–4 mbar) jobb végvákuumot létrehozni.

Műszaki megjegyzés:

(1) A végvákuumot a szivattyú bemeneténél kell meghatározni, lezárt szivattyú bemenet mellett.

(2) A szivattyúzási sebességet a mérőpontnál kell meghatározni nitrogéngázzal vagy levegővel.

3.12. Nagyteljesítményű egyenáramú tápegységek, melyek képesek 8 óránál hosszabb ideig folyamatosan 100 V vagy annál nagyobb feszültségen 500 A vagy annál nagyobb erősségű kimeneti áram előállítására, és amelyek áramerősség- vagy feszültségszabályozása jobb, mint 0,1%.

3.13. Nagyfeszültségű egyenáramú tápegységek, amelyek képesek 8 óránál hosszabb ideig folyamatosan 20 000 V vagy annál nagyobb feszültségen 1 A vagy annál nagyobb kimeneti áram előállítására, és amelyek áramerősség- vagy feszültségszabályozása jobb, mint 0,1%.

3.14. Olyan egyszeres vagy többszörös ionforrásokkal tervezett vagy felszerelt elektromágneses izotóp szétválasztók, amelyek képesek 50 mA vagy ennél nagyobb erősségű teljes ionáram létrehozására.

Megjegyzések:

(1) Ezen pont hatálya alá esnek azok a szétválasztók, amelyek képesek dúsítani stabil izotópokat, illetve uránt. Azok a szétválasztók, mely képes az ólom izotópok elválasztására egy tömegegység eltéréssel, egyúttal képes az urán izotópok dúsítására három tömegegység eltéréssel.

(2) Ez a pont azon szétválasztókra vonatkozik, melyek ionforrással és kollektorral rendelkeznek a mágneses térben, és azokra a konfigurációkra is, melyek esetében ezek a mezőn kívül vannak.

(3) Egyetlen, 50 mA-es ionforrás kevesebb mint 3 g/év szétválasztott HEU (nagy dúsítású urán) előállítására képes, természetes izotóp tartalmú alapanyagból.

4. NEHÉZVÍZ ELŐÁLLÍTÓ ÜZEMHEZ KAPCSOLÓDÓ BERENDEZÉSEK (A Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben nem szereplő termékek.)

4.1. Speciális töltetek, amelyeket a nehézvíz közönséges vízből történő elválasztásához alkalmaznak, és amelyet foszfor-bronz hálóból vagy rézből készítenek (mindkettőt kémiai kezelésnek vetik alá a nedvesíthetőség javítása érdekében), és amelyeket vákuum-desztillációs tornyokban történő alkalmazásra terveztek.

4.2. Cseppfolyós ammóniában oldott, hígított vagy tömény káliumamid katalizátor oldatokat (KNH₂/NH₃) keringtető szivattyúk, az összes alábbi jellemzővel:

a) gáztömörek (vagyis hermetikusan tömítettek);

b) tömény káliumamid oldatok (1% vagy nagyobb) esetén az üzemi nyomás 1,5–60 MPa; hígított káliumamid oldatok (kisebb mint 1%) esetén az üzemi nyomás 20–60 MPa; és

c) teljesítményük nagyobb, mint 8,5 m³/h.

4.3. Finomszemcsés szénacélból készült víz-hidrogénszulfid cserélő tányéros oszlopok, amelyek átmérője 1,8 m vagy annál nagyobb, és amelyek 2 MPa vagy annál nagyobb névleges nyomáson üzemelhetnek, és a hozzájuk tartozó belső érintkeztetők.

Megjegyzések:

1. A nehézvíz gyártására speciálisan tervezett vagy készített tornyokat lásd e melléklet I. részében.

2. A tornyok belső érintkeztetői szegmentált tálcák, amelyek effektív összeszerelt átmérője 1,8 m vagy nagyobb és az ellenáramú érintkeztetés elősegítésére vannak tervezve és a hidrogénszulfid/víz keverékek korróziójának ellenálló anyagokból készítik őket. Ezek lehetnek szitatányérok, szelepes tányérok, buboréksapkás tányérok és turbogrid tányérok.

3. A finomszemcsés szénacél ebben a pontban ASTM (vagy más, ezzel egyenértékű szabvány) szerinti 5-ös vagy nagyobb számú ausztenit szemcseméretű acélt jelent.

4. A hidrogénszulfid/víz keverékek korróziójának ellenálló anyagok ebben a pontban a 0,03% vagy annál kisebb széntartalmú rozsdamentes acélokat jelentik.

4.4. Kriogén-hidrogén desztillációs oszlopok, amelyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek:

a) tervezett belső üzemi hőmérséklet 35 K vagy annál alacsonyabb;

b) tervezett belső üzemi nyomás 0,5 és 5 MPa között van;

c) 300-as sorozatú finom szemcséjű, alacsony kéntartalmú, rozsdamentes acélból vagy azzal egyenértékű, az alacsony hőmérséklet és H₂-álló anyagokból készültek; és

d) belső átmérőjük 1 m vagy annál nagyobb, és effektív hosszuk 5 m vagy annál nagyobb.

Műszaki megjegyzés:

Ebben a pontban a finomszemcsés rozsdamentes acél ASTM (vagy más, ezzel egyenértékű szabvány) szerinti 5-ös vagy nagyobb számú szemcseméretű ausztenites acélt jelent.

4.5. Ammóniaszintézis konverterek, ammóniaszintézis egységek, amelyekben a szintézisgázokat (nitrogén és hidrogén) kivonják egy nagy nyomású ammónia/hidrogén cserélő oszlopból, és az előállított ammóniát visszajuttatják az említett oszlopra.

4.6. Turboexpanderek vagy turboexpander-kompresszor együttesek, melyeket 35 K alatti üzemre és hidrogéngáz 1000 kg/óra vagy nagyobb mennyiségű átáramoltatására terveztek.

5. IMPLÓZIÓS RENDSZEREK FEJLESZTŐ BERENDEZÉSEI

5.1. Impulzus-röntgen generátorok vagy pulzáló elektrongyorsítók, amelyek csúcsenergiája 500 keV vagy annál nagyobb, az alábbiak szerint, kivéve azokat a gyorsítókat melyek olyan berendezések alkatrészei, amelyeket nem elektronnyaláb vagy röntgensugárzás céljára terveztek (pl. elektron mikroszkóp), illetve azokat, amelyeket orvosi célra terveztek:

a) A gyorsító legnagyobb elektronenergiája 500 keV és 25 MeV közé esik és a (K) minőségi mutatószáma 0,25 vagy annál nagyobb, ahol a K-t az alábbiak szerint definiáljuk:

K = 1,7 X 10³V^2,65Q,

ahol V az elektron csúcsenergiája millió elektronvoltban és Q a teljes gyorsított töltés coulomb-ban, ha a gyorsító nyaláb impulzus időtartama legfeljebb 1 m*s, Q a maximális gyorsított töltés 1 m*s alatt [Q egyenlő az ,,i'' ,,t'' szerinti integráljával, 1 m*s-ra vagy az impulzus időtartamára vonatkoztatva attól függően, hogy melyik a kisebb (Q = tidt), ahol az ,,i'' a nyaláb áramerőssége amperben és a ,,t'' az idő másodpercben], vagy

b) Az elektron gyorsítási csúcsenergiája 25 MeV vagy annál nagyobb, és csúcsteljesítménye nagyobb mint 50 MW. [Csúcsteljesítmény = (csúcspotenciál voltban) X (csúcs nyaláb áramerőssége amperben)]

Műszaki megjegyzés:

Sugárimpulzus időtartama – mikrohullámú gyorsító üregek elvén alapuló gépekben a sugárnyaláb impulzus időtartama az 1 m*s érték és a mikrohullámú modulátor impulzusból eredő nyaláb időtartama közül a kisebb értékkel egyezik meg.

Sugár csúcsáram – mikrohullámú gyorsító üregek elvén alapuló gépekben a sugár csúcsáram a sugárnyaláb időtartama alatti átlagos árammal egyenlő.

5.2. Többfokozatú könnyű gáz ágyúk, vagy más, nagy sebességű ágyúrendszerek (tekercs, elektromágneses, elektrotermikus vagy más fejlett rendszerek), amelyek képesek a részecskéket 2 km/s vagy nagyobb sebességre gyorsítani.

5.3. Mechanikus forgatású tükör-reflexes kamerák a következők szerint, és az ezekhez tartozó speciálisan tervezett alkatrészek:

a) Olyan mechanikus kockázó kamerák, amelyek másodpercenként több mint 225 000 felvételt készítenek;

b) Olyan streak kamerák, amelyek írási sebessége 0,5 mm/m*s-nál nagyobb;

Műszaki megjegyzés: A fenti kamerák alkatrészei tartalmazzák azok szinkronizáló elektronikáját és rotor egységeket, amelyek turbinákból, tükrökből és csapágyakból állnak.

5.4. Elektronikus streak és kockázó kamerák és csövek, az alábbiak szerint:

a) 50 ns vagy ennél jobb időfelbontóképességű elektronikus streak kamerák, és a hozzájuk tartozó streak csövek;

b) Elektronikus (vagy elektronikus blendével ellátott) kockázó kamerák, melyek expozíciós ideje 50 ns vagy annál kevesebb;

c) Kockázó csövek és szilárdtest állapotú megjelenítő eszközök a fenti b) pontban szabályozott kamerákhoz:

(1) kettős fókuszú képerősítő csövek, amelyekben a fotokatód átlátszó, vezető bevonaton van elhelyezve a fotokatód lemez ellenállásának csökkentése érdekében;

(2) képnyílás szilícium erősítő célelektródás (SIT) vidikon csövek, amelyekben egy gyors rendszer lehetővé teszi a fotokatódról származó fotoelektronok kapuzását, mielőtt azok nekiütköznének a SIT lemeznek;

(3) Kerr- vagy zseb-cellás elektro-optikai zárműködtetés; vagy

(4) egyéb kockázó csövek és szilárdtest állapotú megjelenítő eszközök, amelyek megjelenítő kapuzási ideje kisebb mint 50 ns és amelyeket speciálisan a fenti b) alpontban szabályozott kamerákhoz terveztek.

5.5. Speciális műszerek hidrodinamikai kísérletekhez az alábbiak szerint:

a) Sebességmérő interferométerek 1 km/s-ot meghaladó sebességek mérésére, 10 m*s-nál rövidebb időintervallumok alatt (VISAR, Doppler lézer interferométerek, DLI stb.);

b) Manganin nyomásmérők 100 kbart meghaladó nyomáshoz; vagy

c) Kvarc nyomás távadók 100 kbart meghaladó nyomáshoz.

6. ROBBANÓANYAGOK ÉS HOZZÁJUK KAPCSOLÓDÓ BERENDEZÉSEK

6.1. Detonátorok és többpontos indító rendszerek (robbantó izzószálas, ütőszeges stb.)

a) Elektromosan indított detonátorok az alábbiak szerint:

(1) robbantó hidas (EB);

(2) robbantó izzószálas (EBW);

(3) ütőszeges; és

(4) robbantó fóliás indítótöltetek (EFI).

b) Egyszeres vagy többszörös detonátorral működő elrendezések, amelynek célja, hogy közel egyidejű robbanási felületet hozzanak létre (nagyobb mint 5000 mm²) egyetlen indítási impulzusra (a detonáció felfutási ideje a felületen kisebb mint 2,5 μs).

Meghatározáspontosítás: Valamennyi kérdéses detonátor egy kis, elektromosan vezető alkatrészt alkalmaz (híd, izzószál vagy fólia), amely robbanásszerűen elpárolog, amikor egy gyors, nagy áramerősségű elektromos impulzus halad át rajta. A nem ütőszeges típusoknál a felrobbanó detonátor kémiai detonációt indít el a hozzá érintkező nagy robbanó erejű anyagban, mint pl. a PETN (penta-eritritol-tetranitrát). Az ütőszeges detonátorokban az elektromos vezető robbanása egy nyíláson keresztül egy ütőszeget gyorsít fel, és az ütőszeg becsapódása a robbanóanyagba kémiai detonációt indít el. Bizonyos konstrukciók esetében az ütőszeget mágneses erő mozgatja. A robbanó fóliás detonátor kifejezés vonatkozhat mind az EB, mind az ütőszeges típusú detonátorra. A detonátor szó helyett időnként az indítótöltet kifejezés is használatos.

A csak primer robbanóanyagokat, pl. ólomazidot tartalmazó detonátorok, nem esnek szabályozás alá.

6.2. Gyújtóegységek elektronikus alkatrészei (kapcsoló berendezések és impulzus kisülésű kondenzátorok)

6.2.1. Kapcsoló berendezések

a) Hideg katódcsövek (ideértve a gáz kritron csöveket és vákuum spritron csöveket) függetlenül attól, hogy gázzal töltöttek vagy sem, amelyek a szikraközhöz hasonlóan működnek, és amelyek három vagy annál több elektródát tartalmaznak, továbbá rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

(1) névleges anód csúcsfeszültség 2500 V vagy annál nagyobb,

(2) névleges anód csúcs áramerősség 100 A vagy nagyobb,

(3) anód késleltetési idő 10 m*s vagy kisebb, és

b) Kioldó szikraközök, amelyek anód késleltetési ideje 15 ms vagy kisebb és 500 A vagy nagyobb csúcs áramerősségre vannak méretezve,

c) Gyorskapcsoló funkcióval rendelkező egységek vagy szerelvények, amelyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

(1) névleges anód csúcsfeszültségük nagyobb mint 2000 V;

(2) névleges anód csúcs áramerősségük 500 A vagy nagyobb; és

(3) kapcsolási idejük 1 m*s vagy kisebb.

6.2.2. Kondenzátorok, az alábbi jellemzőkkel:

a) Névleges feszültség nagyobb mint 1,4 kV, energiatároló képesség nagyobb mint 10 J, kapacitás nagyobb mint 0,5 m*F és a soros induktivitás kisebb mint 50 nH, vagy

b) Névleges feszültség nagyobb mint 750 V, kapacitás nagyobb mint 0,25 m*F és a soros induktivitás kisebb mint 10 nH.

6.3. Gyújtóegységek és egyenértékű nagy áramerősségű impulzusgenerátorok (vezérelt detonátorokhoz), az alábbiak szerint:

a) Detonátor gyújtóegységek, amelyeket a fenti 6.1. pontban szabályozott többszörös (multiplikált) detonátorok indításához terveztek;

b) Modulrendszerű elektromos impulzus generátorok (pulzátorok), hordozható, mobil vagy megerősített szerkezeti kivitelben (beleértve a xenon villanólámpa meghajtókat), amelyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

(1) képesek energiájukat 15 m*s-nál rövidebb idő alatt leadni;

(2) kimeneti áramerősségük nagyobb mint 100 A;

(3) felfutási idejük kisebb mint 10 m*s, 40 ohmnál kisebb terhelésnél (felfutási időnek az áram amplitúdójának 10%-ról 90%-os értékre való növekedése között eltelt időintervallumot tekintjük, ohmos terhelés mellett);

(4) porzáró burkolattal vannak ellátva;

(5) egyetlen méretük sem haladja meg a 25,4 cm-t;

(6) tömegük kisebb mint 25 kg; és

(7) extrém hőmérséklet határok (–50 °C-tól 100 °C-ig) közötti, vagy világűrben való használatra alkalmasnak minősítettek.

6.4. Nagy hatású robbanószerek, anyagok vagy keverékek, melyek az alábbi anyagok bármelyikéből 2%-nál többet tartalmaznak:

a) Ciklotetrametilén-tetranitramin (HMX) (vagy közismertebben Oktogén);

b) Ciklotrimetilén-trinitramin (RDX) (vagy közismertebben Hexogén);

c) Triamino-trinitrobenzol (TATB);

d) Bármilyen robbanóanyag, melynek kristálysűrűsége nagyobb mint 1,8 g/cm³ és detonációs sebessége nagyobb mint 8000 m/s; vagy

e) Hexanitro-sztilbén (HNS).

7. NUKLEÁRIS VIZSGÁLÓ BERENDEZÉSEK ÉS RÉSZEGYSÉGEK

7.1. Fotoelektron-sokszorozó csövek, amelyek fotokatódfelülete nagyobb mint 20 cm² és az anód-impulzus felfutási ideje kisebb mint 1 ns.

7.2. Nagy sebességű impulzusgenerátorok, amelyek kimeneti feszültsége nagyobb mint 6 V (55 ohm-nál kisebb rezisztív terhelésre), és az impulzus átmeneti ideje kevesebb mint 500 ps (a feszültség amplitúdó 10%-a és 90%-a közötti időtartamként meghatározva).

8. EGYÉB

8.1. Neutrongenerátor rendszerek, beleértve a külső vákuum rendszer nélkül üzemelő csöveket, amelyek elektrosztatikus gyorsítás alkalmazásával idézik elő a trícium-deutérium magreakciót.

8.2. A nukleáris anyagok kezeléséhez és feldolgozásához, valamint a nukleáris reaktorokhoz kapcsolódó berendezések, az alábbiak szerint:

8.2.1. Távirányítású manipulátorok, amelyek radiokémiai szétválasztási műveletekben és forró kamrákban távirányítású műveletekhez használhatók, a következők szerint:

a) Képesek keresztülnyúlni 0,6 m vagy annál vastagabb forrókamra-falon (falon keresztül történő működés); vagy

b) Képesek átnyúlni forrócella 0,6 m vagy vastagabb fala felett (falon át történő működés).

Megjegyzés: A távirányítású manipulátorok a kezelő tevékenységét viszik át az operációs karhoz és a végén lévő megfogószerkezethez. ,,Mester/szolga'' típusúak lehetnek vagy joystickkel vagy billentyűzettel irányíthatóak.

8.2.2. Nagy sűrűségű (ólomüveg vagy más) sugárzásárnyékoló ablakok, amelyeknek felülete nagyobb mint 0,09 m² a hideg területen, sűrűségük nagyobb mint 3 g/cm³ és vastagságuk 100 mm vagy annál nagyobb; valamint az ezekhez speciálisan tervezett keretek;

8.2.3. Sugárzásálló TV kamerák és a hozzájuk tartozó lencsék, amelyeket speciálisan sugárzásállónak terveztek vagy minősítettek és képesek ellenállni 5 X 10⁴ gray (Szilikon) [5 X 10⁶ rad (Szilikon)] sugárzásnak üzemi károsodás nélkül.

8.3. Trícium, tríciumvegyületek és tríciumot tartalmazó keverékek, amelyekben a trícium- és hidrogénatomok számaránya meghaladja 1:1000-t vagy az ezeket tartalmazó termékek és eszközök;

kivéve:

olyan termék vagy eszköz, amely nem tartalmaz 1,48 X 10 GBq tríciumnál többet semmilyen formában.

8.4. Trícium üzemek, létesítmények és berendezések a következők szerint:

1. Trícium termelésére, visszanyerésére, kivonására, koncentrációjára vagy kezelésére szolgáló létesítmények vagy üzemek.

2. Trícium létesítmények vagy üzemek berendezései a következők szerint:

a) hidrogén vagy hélium hűtőegységek, amelyek képesek 23 K alatti hőmérsékletre hűteni és hűtőteljesítményük nagyobb mint 150 watt, vagy

b) hidrogénizotóp tároló és tisztító rendszerek, amelyekben fémhidrideket alkalmaznak tároló vagy tisztító közegként.

8.5. A trícium nehézvízből történő visszanyerésére vagy nehézvíz előállítására szolgáló, a hidrogén és a víz közötti hidrogénizotóp cserereakció elősegítésére speciálisan tervezett vagy készített, platinával bevont katalizátorok.

8.6. Hélium-3 vagy hélium-3 izotópban dúsított hélium, hélium-3 izotópot tartalmazó keverékek, az előbbieket tartalmazó termékek és eszközök;

kivéve:

termékek vagy eszközök, melyek kevesebb mint 1 g hélium-3 izotópot tartalmaznak.

8.7. Alfasugárzó radionuklidok, amelyeknek alfa felezési ideje 10 nap és 200 év közé esik, olyan radionuklidokat tartalmazó vegyületek és keverékek, amelyek teljes alfa aktivitása 37 GBq kilogrammonként vagy annál nagyobb, és az előzőeket tartalmazó termékek és eszközök;

kivéve:

termékek vagy eszközök, amelyek kevesebb mint 3,7 GBq alfa aktivitást tartalmaznak.

8.8. Lítium izotóp leválasztó létesítmények, üzemek és berendezések, a következők szerint:

1. Lítium izotópok leválasztására szolgáló létesítmények vagy üzemek;

2. Lítium izotópok leválasztására szolgáló berendezések a következők szerint:

a) lítium amalgámok számára tervezett betétes folyadék-folyadék cserélőtornyok;

b) higany és/vagy lítium amalgám szivattyúk;

c) lítium amalgám elektrolitikus cellák;

d) elgőzölögtetők koncentrált lítium hidroxid oldatokhoz.

FÜGGELÉK

Részletes specifikáció a szerszámgépekhez
(1.2. pont a Nukleáris Kettős Használatú Termékek Ellenőrzési Jegyzékén)

1.2. Számjegyvezérlésű egységek, számjegyvezérlésű szerszámgépek és speciálisan tervezett szoftver az alábbiak szerint:

A) Megjegyzés: A hozzátartozó szoftverrel vezérelt számjegyvezérlésű egységeket lásd a C) (2) pontban.

B) Az alábbi szerszámgépek, amelyek alkalmasak fémek, kerámiák és kompozitanyagok megmunkálására vagy vágására és a gyártó műszaki specifikációja szerint elláthatók két vagy több tengelyen való egyidejű kontúrvezérlést lehetővé tevő elektronikus egységekkel:

(1) Esztergálásra szolgáló szerszámgépek, amelyek pozícionálási pontossága az összes lehetséges kompenzálással együtt kisebb (jobb) mint 0,006 mm bármely lineáris tengely mentén (a teljes pozícionálásra), a 35 mm-nél nagyobb átmérő megmunkálására alkalmas gépek esetében.

Megjegyzés: Nem tartoznak ellenőrzés alá az olyan rúdautomaták (Swissturn), amelyek csak rúdelőtolással képesek a megmunkálásra és a maximális megmunkálható rúd átmérője nem haladja meg a 42 mm-t, valamint nem szerelhetők fel tokmánnyal. Ezen gépek képesek lehetnek a 42 mm-nél kisebb munkadarabok fúrására és/vagy marására.

(2) Marásra szolgáló szerszámgépek, melyek rendelkeznek az alábbi tulajdonságok valamelyikével:

a) A pozícionálási pontossága az összes lehetséges kompenzálással együtt kisebb (jobb) mint 0,006 mm bármely lineáris tengely mentén (a teljes pozícionálásra); vagy

b) Két vagy több kontúrozó forgótengellyel rendelkeznek.

Megjegyzés: Ez a pont nem vonja ellenőrzés alá a következő tulajdonságokkal rendelkező marógépeket:

– az ,,x''-tengely pályája nagyobb mint 2 m; és

– a teljes pozícionálási pontossága az ,,x''-tengely mentén több (rosszabb) mint 0,030 mm.

(3) Köszörülésre szolgáló szerszámgépek, melyek rendelkeznek az alábbi tulajdonságok valamelyikével:

a) A pozícionálási pontossága az összes lehetséges kompenzálással együtt kisebb (jobb) mint 0,004 mm bármely lineáris tengely mentén (a teljes pozícionálásra); vagy

b) Két vagy több kontúrozó forgótengellyel rendelkeznek.

Megjegyzés: Ez a pont nem vonja ellenőrzése alá a következő köszörűgépeket:

– Hengeres külső, belső és külső-belső köszörűgépek, amelyek rendelkeznek az összes következő tulajdonsággal:

= hengeres köszörülésre korlátozottak,

= a megmunkálható munkadarab maximális külső átmérője vagy hossza 150 mm,

= egy időben maximálisan két tengelyük koordinálható kontúrvezérlésre, és

= nincs ,,c'' kontúrozó tengelyük.

– Koordináta-köszörűk, amelyek csak ,,x'', ,,y'', ,,c'' és ,,a'' tengellyel rendelkeznek, ahol a ,,c''-tengelyt arra használják, hogy merőlegesen tartsa a köszörűkövet a munkafelületre és az ,,a'' tengelyt palástgörbék köszörülésére konfigurálták.

– Szerszám- vagy marókés köszörűgépek, a szerszámok vagy a marókések gyártására speciálisan tervezett szoftverrel; vagy

– Köszörűk forgattyús tengelyek vagy excentertengelyek köszörülésére.

(4) Vezeték nélküli típusú elektromos kisülést hasznosító gépek (EDM), amelyek két vagy több kontúrozó forgótengellyel rendelkeznek, amelyek egy időben koordinálhatók kontúrvezérlésre.

Megjegyzés: Minden szerszámgép-modell esetében, amely az elfogadott ISO teszteljárást használja, az egyedi vizsgálati protokollok helyett használható a garantált pozícionálási pontosság is.

Műszaki megjegyzés:

1. A tengely nomenklatúrának meg kell felelnie az ISO 841, Számjegyvezérlésű Gépek, Tengelyek és Mozgások Nomenklatúrája nemzetközi szabványnak.

2. Nem számítanak a kontúrozó tengelyek teljes számához a másodlagos párhuzamos kontúrozó tengelyek, azaz a másodlagos forgó tengelyek, amelyek középvonala párhuzamos az elsődleges forgó tengelyekkel.

3. A forgó tengelyeknek nem kell feltétlenül képesnek lenniük 360°-ban való elfordulásra. A forgó tengelyt lineáris eszköz is hajthatja, mint pl. csavar vagy fogasléc.

C) Szoftver

(1) A fenti a) vagy b) alpontokban ellenőrzés alá vont berendezések fejlesztéséhez, gyártásához vagy használatához speciálisan tervezett vagy módosított szoftver.

(2) Azon elektromos berendezések vagy rendszerek bármely kombinációjához való szoftver, amely lehetővé teszi ezeknek az eszközöknek a számjegyvezérlő egységként való működését úgy, hogy 5 vagy annál több interpolációs tengelyt képes egyidejűleg kontúrvezérlésre koordinálni.

1. Megjegyzés: Ellenőrzés alatt áll a szoftver, függetlenül attól, hogy külön, vagy egy számjegyvezérlésű egységben, vagy bármilyen elektronikus eszközben vagy rendszerben kerül exportálásra.

2. Megjegyzés: Nem áll ellenőrzés alatt a vezérlőegység vagy a szerszámgép gyártói által a vezérlés nélküli szerszámgép működtetése céljából speciálisan tervezett vagy módosított szoftver.

Műszaki megjegyzés: A szakkifejezések definíciói:

Pontosság – általában pontatlanság formájában mérik, és az illető érték pozitív vagy negatív irányú maximális eltérését jelenti egy elfogadott szabványtól vagy a valós értéktől.

Kontúrvezérlés – két vagy több számjegyvezérelt mozgás azon utasításoknak megfelelően, amelyek meghatározzák a következő kívánt pozíciót és a pozícióhoz szükséges előtolási sebességet. Ezek a sebességek egymáshoz viszonyítva változók, és ily módon érik el a kívánt kontúr alakot (Hiv. ISO/DIS 2806-1980).

Lézer – koherens, gerjesztett sugárzás-emisszióval erősített fényt létrehozó alkatrészek együttese.

Mikroprogram – elemi utasítások sorozata, amely speciális memóriában van, és amelynek végrehajtását a referencia utasításuk utasításregiszterbe történő bevitele indítja el.

Számjegyvezérlés – egy meghatározott berendezés által megvalósított automatikus folyamatvezérlés, amely olyan numerikus adatokat használ, amelyeket általában a művelet során visznek be (Hiv. ISO 2382).

Pozícionálási pontosság – a számjegyvezérlésű szerszámgépek esetén a 2.13. pontnak megfelelően kell meghatározni és megadni, az alábbi követelményekkel összhangban:

a) Tesztfeltételek (ISO/DIS/230/2; 3. paragrafus):

(1) A mérés előtt 12 órával kezdődően, illetve a mérés alatt a szerszámgépet és a mérőműszereket ugyanazon a környezeti hőmérsékleten kell tartani. A mérést megelőző időszakban a szerszámgép vágókéseit ugyanazon folyamatos ciklusban kell üzemeltetni, mint a pontossági mérés során;

(2) A gépet fel kell szerelni mindazon mechanikus, elektronikus vagy szoftver kompenzációval, amelyeket a géppel együtt exportálnak;

(3) A méréseknél alkalmazott mérőberendezés pontosságának legalább négyszer nagyobbnak kell lennie, mint a szerszámgép feltételezett pontossága;

(4) A vágókések meghajtása az alábbi kell, hogy legyen:

(i) A vonalfeszültség-változás nem lehet nagyobb mint +-10%, a névleges feszültséghez viszonyítva;

(ii) A frekvenciaváltozás nem lehet nagyobb, mint +-2 Hz, a normál frekvenciához viszonyítva;

(iii) Üzem közbeni megszakítások nem megengedettek.

b) Teszt program (4. paragrafus):

(1) Az előtolás sebessége (a kések gyorsasága) a mérés során a gyors keresztirányú sebesség kell, hogy legyen;

Megjegyzés: Azon szerszámgépek esetén, amelyek optikai minőségű felületeket állítanak elő, az előtolási sebesség 50 mm/perc vagy kisebb kell legyen.

(2) A méréseket inkrementális módon kell végrehajtani a tengely egyik végpontjától a másikig (a kiinduló pontra való visszatérés nélkül) a célpontig történő egyes mozgások során;

(3) A nem mért tengelyeket középállásban kell tartani a teszt során.

c) A teszteredmények megadása (2. paragrafus):

A mérési eredményeknek tartalmazniuk kell:

(1) pozícionálási pontosságot (A), és

(2) az átlagos visszaállási hibát (B).

Program – olyan utasítássorozat, amely elektronikus számítógép által végrehajtható formában, vagy erre konvertálható módon tartalmaz egy folyamat végrehajtására vonatkozó instrukciókat.

Érzékelők (szenzorok) – fizikai jelenségek érzékelői, amelyek kimeneti adatai (a vezérlő által értelmezhető formába történő jelátalakítás után) képesek programot generálni, vagy módosítani a programozott utasításokat, illetve numerikus program adatokat. Idetartoznak a gépi optikai érzékelő, infravörös és akusztikus megjelenítő, tapintó érzékelő, tehetetlenségi pozíció mérő, optikai vagy akusztikus távolságmérő, illetve erő- vagy nyomatékmérő szenzorok is.

Szoftver – egy vagy több program vagy mikroprogram gyűjteménye bármilyen kézzel fogható adathordozóra rögzítve.

Felhasználó általi programozhatóság – lehetővé teszi a felhasználó számára a programok bevitelét, módosítását vagy cseréjét, az alábbiaktól eltérő módszerekkel:

a) A vezetékek vagy csatlakozások fizikai cseréje; vagy

b) A funkcióvezérlések beállítása, beleértve a paraméterek bevitelét is.

Jelenleg a 112/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

121/1997. (VII. 17.) Korm. rendelet

a nukleáris export és import engedélyezéséről

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak