13/1997. (II. 26.) BM rendelet
a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
A tűzvizsgálatra vonatkozó általános rendelkezések
1. § A tűzvizsgálat célja a tűzeset keletkezési körülményeinek – a tűz keletkezési helyének, idejének és okának – felderítése.
2. § Az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok – a 12. §-ban foglaltak kivételével – minden tudomására jutott tűzesetet követően köteles a tűzvizsgálati eljárást lefolytatni.
3. § (1) A tűzvizsgálat szempontjából nem minősül tűzesetnek:
– a hőhatáson alapuló, hőt hasznosító vagy hőt termelő technológiai folyamat, amennyiben üzemszerű kereteit nem lépte túl, nem okozott veszélyt, és alkalmazása jogszerű volt;
– a hulladék, a szemét és az avar égése, amennyiben nem okozott halálesetet, sérülést, egyéb veszélyt, illetve kárt;
– a hőhatás következtében a textíliákon kialakuló pörkölődés, elszíneződés, elváltozás;
– a villamos berendezések és készülékek olyan belső műszaki meghibásodása, amely a szigetelőanyagon kívül más anyagban nem okozott károsodást, illetve a berendezésen, készüléken nem terjedt túl;
– az a fizikai robbanás, amely nem okozott tüzet.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok és a Magyar Honvédség létesítményeiben keletkezett tűzesetek vizsgálatában az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság az érintettek felkérésére működik közre.
A tűzvizsgálat lefolytatásának szabályai
4. § (1) A tűzvizsgálatot a tűzvizsgáló végzi. A tűzvizsgáló a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok, illetve – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az általa kijelölt személy.
(2) Ha a tűzoltást az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság végezte és a tűzesetnél nem történt haláleset, ötnél több személy nem sérült meg, a keletkezési ok bizonyítása nem igényel szakértői közreműködést, illetőleg a becsült kár értéke várhatóan nem haladja meg a 10 millió forintot, akkor a tűzvizsgáló
a) a tűzoltási és kárelhárítási osztályvezető, vagy
b) a szolgálatparancsnok, vagy
c) a szolgálatparancsnok-helyettes.
(3) A hivatali munkaidőn túl, utólagosan bejelentett tűzeseteknél, amennyiben a bejelentésben foglaltak értékelése alapján a tűzvizsgálat megkezdése nem halasztható, az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság szolgálatparancsnoka jelöli ki a tűzvizsgálót.
5. § (1) Ha a tűzvizsgálatra jogosult személy nincs a helyszínen, a tűzoltás vezetője köteles a halaszthatatlan tűzvizsgálati cselekményeket elvégezni. Így lehetőség szerint
a) feljegyzésben rögzíteni a helyszínre vonatkozó adatokat, információkat;
b) gondoskodni a bizonyítékok megőrzéséről;
c) intézkedni a tanúk felkutatására, meghallgatására, adataik rögzítésére;
d) helyszínrajzot és szükség szerint fényképet készíteni;
e) intézkedni a terület biztonságos, változatlan megőrzésére.
(2) Nyílt vasúti vonalon a vonat vezetője, illetőleg az úton lévő hajón a hajó vezetője (kapitánya) köteles elvégezni azokat a halaszthatatlan tűzvizsgálati cselekményeket, amelyek a forgalom zavartalansága, továbbhaladása (fenntartása) miatt szükségesek és később nem pótolhatók, így különösen az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt cselekményeket.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak alapján végzett cselekményekről – az annak alapján szerzett adatok közlésével – a tűzoltásvezető, a vonat vezetője, illetőleg a hajó vezetője (kapitánya) köteles a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságot haladéktalanul tájékoztatni.
6. § (1) A hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok tűzvizsgáló készenléti szolgálatot rendelhet el.
(2) A készenléti szolgálat ellátásának szabályait a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok állapítja meg.
7. § (1) A tűzvizsgálati eljárásról összefoglaló jelentést kell készíteni.
(2) Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell a tűz keletkezésével, terjedésével kapcsolatos okozati összefüggéseket, a mellőzött bizonyítási eszközöket, a mellőzés indokolását, valamint mindezek alapján a tűz keletkezési helyére, idejére, okára és a személyi felelősségre vonatkozó megállapításokat, továbbá mellékleteként az ezeket alátámasztó bizonyítékokat.
8. § Ha a tűz keletkezési oka és körülményei nem állapíthatók meg, vagy nem bizonyíthatók, a tűz keletkezési okát ismeretlenként kell megjelölni.
9. § (1) Az összefoglaló jelentés alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok szükség szerint intézkedik a jelentés kiegészítéséről, vagy záradékolja az összefoglaló jelentést.
(2) A záradékolás során a tűzvizsgálat eredményétől függően a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok, amennyiben a feltételei fennállnak
a) hatósági intézkedést kezdeményez az illetékes hatóságnál;
b) szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez;
c) tűzvédelmi bírság kiszabására tesz javaslatot.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóság és a rendőrség együttműködése a tűzvizsgálatban
10. § A hivatásos önkormányzati tűzoltóság és a rendőrség szervei minden tudomásukra jutott tűzesetről – ügyeleteik útján – azonnal kötelesek egymást tájékoztatni.
11. § Ha a tűzesettel összefüggésben a helyszínen, a kórházba szállítás közben vagy a kórházban haláleset következett be, a rendőrség vizsgálatot folytat a rendkívüli haláleset során követendő rendőri eljárás szabályai szerint.
12. § (1) Ha a tűzvizsgálat megkezdése előtt vagy annak során bűncselekmény gyanúja merül fel, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság azonnal értesíti a rendőrség ügyeletét, és a rendőrség helyszínre érkezéséig a tűzvizsgálati eljárást felfüggeszti, egyidejűleg gondoskodik a helyszín biztosításáról.
(2) A rendőrségi helyszínelő és a tűzvizsgáló közös helyszínelés során értékeli a bűncselekmény gyanújának fennálltát.
(3) Bűncselekmény gyanúja esetén a rendőrség átveszi a vizsgálatot, amelyben a tűzvizsgáló szaktanácsadóként működik közre.
13. § A tűzvizsgáló szaktanácsadóként a tűzeset keletkezési körülményeinek feltárásában, továbbá a személyi felelősség megállapításához szükséges körülmények vizsgálatában működik közre. Ennek érdekében javaslatot tehet a nyomok rögzítésére, a tárgyi bizonyítékok lefoglalására, továbbá a tanúk, illetőleg a szakértők meghallgatására és egyéb eljárási, vizsgálati cselekményekre.
14. § A tűzvizsgáló, ha a vizsgálatot már megkezdte – a 12. § (1) bekezdésében említett esetben – megállapításairól összefoglaló jelentést készít, amelyet haladéktalanul átad a vizsgálatot végző rendőri szervnek.
15. § (1) Ha a rendőrség megállapítása szerint bűncselekmény alapos gyanúja nem áll fenn vagy egyéb okból a nyomozást megtagadja, a tűzvizsgáló folytatja le a vizsgálatot.
(2) A tűzvizsgáló igényelheti a helyszínen tartózkodó rendőri szervek segítségét a tanúk felkutatása, azonosítása, helyszínen tartása, továbbá nyomok megőrzése, rögzítése és a helyszín biztosítása érdekében.
16. § A rendőrség a tűzesettel kapcsolatban a nyomozás megtagadásáról, illetve megszüntetéséről a határozat megküldésével, a nyomozás ügyiratainak az ügyészhez történő megküldéséről pedig írásbeli értesítésben tájékoztatja az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságot.
A tűzvizsgálattal kapcsolatos hatósági bizonyítvány kiadásának szabályai
17. § (1) A tűzoltóság köteles tájékoztatni az ügyfelet a hatósági bizonyítvány iránti kérelem lehetőségéről, feltételeiről.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a tűzeset helyét, idejét, a kérelmező adatait, valamint azt az indokot, amely miatt a hatósági bizonyítvány kiadására szükség van.
(3) A települési önkormányzat jegyzője (körjegyző), a fővárosban a főjegyző az érdekelt kérelmére hatósági bizonyítványt ad ki.
(4) A hatósági bizonyítvány tartalmazza a tűz idejére, helyére és keletkezési okára vonatkozó megállapításokat, továbbá azt, hogy a személyi felelősség megállapítására indult-e eljárás.
(5) A hatósági bizonyítvány kiadásának alapjául a hivatásos önkormányzati tűzoltóság által a tűzvizsgálati eljárás során készített összefoglaló jelentés szolgál.
Záró rendelkezés
18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Kuncze Gábor s. k.,
belügyminiszter
