13/1997. (II. 18.) MKM rendelet
a vezető óvodapedagógus és a gyermektáncoktató szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről1
2001.07.08.
1. § (1) A vezető óvodapedagógus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A gyermektáncoktató szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) E rendelet hatálybalépését megelőző időszakban – a szakosító továbbképzésről szóló 7/1987. (VI. 29.) MM rendelet alapján a Budapesti Tanítóképző Főiskolán – megszerzett óvodamenedzser szakképzettség egyenértékű a vezető óvodapedagógus szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettséggel.
3. § E rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. E rendelettel meghatározott követelményeket 1997-ben a képzést megkezdő évfolyamra, a következő években fokozatosan a magasabb évfolyamokra is alkalmazni kell.
1. számú melléklet a 13/1997. (II. 18.) MKM rendelethez
A vezető óvodapedagógus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
Felsőfokú óvónői, illetve óvodapedagógusi oklevéllel rendelkezők továbbképzése, akik az elsajátított szakmai, vezetési, igazgatási, jogalkalmazási, gazdálkodási ismeretek felhasználásával képesek az óvodákkal kapcsolatos különböző szintű vezetői munkakörök szakszerű betöltésére; szaktanácsadói tevékenység és független szakértői feladatok ellátására; a fenntartókkal, a közoktatási rendszer más intézményeivel, az óvoda társadalmi környezetével való hatékony együttműködésre; a napi óvónői teendők innovatívabb végzésére, a helyi nevelési programok fejlesztésére; az óvoda menedzselésére.
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: vezető óvodapedagógus.
A szakirányú továbbképzésben kizárólag felsőfokú, vagy főiskolai végzettséggel, óvónői, illetve óvodapedagógusi szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.
4 félév, nappali tagozaton legalább 1120 tanóra.
Esti, levelező tagozaton, távoktatásban a képzési időt a felsőoktatási intézmény határozza meg oly módon, hogy a képzési idő nem lehet kevesebb a nappali tagozaton megállapított képzési időnél.
A képzési idő magába foglalja a kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit, valamint a kötelező, szakmai gyakorlatok idejét.
A gyakorlati képzés az összóraszám 35–38%-a.
A félév a nappali tagozaton legalább 15 szorgalmi hét. Egy szorgalmi hét legalább 16 tanórából áll. A legkisebb összóraszám félévenként 240 tanóra.
A levelező tagozaton egy konzultációs órához egy óra egyéni tanulás, a távoktatási tagozaton egy kontakt órához öt óra egyéni tanulás tartozik.
4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
a) Közoktatás-rendszertani ismeretek (a képzési idő 20–25%-a).
A közoktatási rendszer alakulásának fejlődéstörténete; a rendszert meghatározó tényezőknek, alapelveinek ismerete, különös tekintettel a nemzetközi tapasztalatokra, a hazai nevelési és oktatási intézmények strukturális változásaira, tartalmi megújhodására; autonómia, alternativitás az óvodákban; innovatív törekvések, kísérletek; helyi nevelési programok, szaktanácsadás, szakértés, szakmai segítő szolgáltatások; az óvoda helye, kapcsolata a rendszer más elemeivel.
b) Vezetéselméleti szakismeretek (a képzési idő 30–35%-a).
Vezetéselméleti felfogások, alkalmazási lehetőségeik; vezetési funkciók; tervezéselmélet és gyakorlati technikái; szervezéselmélet, döntéselmélet; pedagógiai ellenőrzés-elemzés-értékelés sajátosságai.
c) Vezetéslélektani szakismeretek (a képzési idő 15–25%-a).
A vezetési funkciók és a vezetési szerep pszichológiája, csoportdinamika, szociometria, kontaktometria, motiváció, innováció, kommunikáció, konfliktuspedagógia, önismereti, önfejlesztési tréningek, információáramoltatási technikák.
d) Igazgatási, jogalkalmazási, gazdálkodási ismeretek (a képzési idő 20–30%-a).
Tanügyigazgatás, óvodaszervezés, munkáltatói jogkörből eredő feladatok, bér-, létszám-, készletgazdálkodás, erőforrás-menedzselés.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt – részben egymásra épülő, részben egymástól független – aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból – kollokviumok, kötelező szigorlatok –, valamint szakmai gyakorlatok, tréningek teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből, záróvizsga letételéből tevődik össze.
5.1 Általánosan kötelező szigorlatok:
– óvodavezetés módszertana.
A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő választott probléma megoldása, amelynek elkészítésével a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a tananyagon túlmenően a hazai és nemzetközi szakirodalomban, képes ismereteinek alkotó alkalmazására.
5.3 A záróvizsgára bocsátás feltételei:
– a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése,
– a szakdolgozat elkészítése, benyújtása.
– a szakmai tárgyakat átfogó – komplex – szóbeli vizsga,
– a szakdolgozat megvédése.
5.5 A záróvizsga eredménye:
A szakdolgozatra adott osztályzatnak, annak megvédésére adott osztályzatnak, valamint a záróvizsgán tett komplex szóbeli vizsga osztályzatának számított egyszerű átlag.
2. számú melléklet a 13/1997. (II. 18.) MKM rendelethez
A gyermektáncoktató szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei
1. A gyermektáncoktató szakirányú továbbképzés célja
Olyan, a táncművészet iránt érdeklődő vagy e területen előképzett pedagógusok táncpedagógusi képzése, akik rendelkeznek már korábban alapképzésben megszerzett korszerű általános pedagógiai-pszichológiai és szakmai műveltséggel, és a szakirányú továbbképzésben olyan elméleti, gyakorlati ismeretekre, képességekre, jártasságokra és készségekre tesznek szert, amelyek alkalmassá teszik őket a 6–12 év közötti gyermekközösségekben a különböző játékok, táncok tanítására, a magyar és más népek hagyományainak ismeretére, tiszteletére, a gyermekek komplex művészeti nevelésére, ízlésének fejlesztésére, kreativitásuk kibontakoztatására, a harmonikus életvitelre.
2. A szakképzettség megnevezése: gyermektáncoktató
A szak felvételének feltétele főiskolai szintű tanítói oklevél, legalább kétéves szakmai (táncos) gyakorlat.
Esti vagy nappali képzésben: 4 félév, összóraszám 780 óra.
A képzés nappali vagy esti tagozaton folyhat.
A képzési idő magába foglalja az elméleti és gyakorlati tantárgyak óraszámát, valamint a szakmai gyakorlat idejét. Az elméleti és gyakorlati órák aránya 50–50%. A gyakorlati képzés óraszáma 60 óra.
4. A képzés főbb tanulmányi területei, azok jellege és aránya
Népi gyermekjátékok (elmélet+gyakorlat) 13%
Néptáncismeret (elmélet+gyakorlat) 13,5%
Mozdulatművészet (elmélet+gyakorlat) 12,5%
Klasszikus balett (gyakorlat) 5%
Társastánc (gyakorlat) 5%
Mozdulatelemzés–táncjelírás (elmélet) 11,5%
Folklórismeret (elmélet) 8,0%
Tánctörténet–táncesztétika (elmélet) 8%
Zenei ismeretek (elmélet+gyakorlat) 15,5%
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból – kollokvium, kötelező szigorlat –, valamint a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből, záróvizsga letételéből tevődik össze.
A tananyag ismeretének értékelése öt fokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
5.1 Kötelező szigorlatok:
A szakdolgozat a tánckultúra-oktatáshoz kapcsolódó olyan feladat, amelynek elkészítésével a hallgatónak tanúsítania kell, hogy jártas a tananyagon túlmenően a hazai és nemzetközi szakirodalomban, és a tanulmányaira alapozva, a szakirodalom feldolgozásával képes a tanult ismeretanyag iskolai gyakorlati alkalmazására.
5.3 A záróvizsgára bocsátás feltétele:
– a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése,
– a szakdolgozat elkészítése és benyújtása.
– a szakdolgozat záróvizsga-bizottság előtti megvédése,
– néptánc-, folklór- és zeneismeretből komplex szóbeli vizsga.
5.5 A záróvizsga eredménye:
A szakdolgozat, a védés és a komplex szóbeli vizsga érdemjegyeinek átlaga.