Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

13/1997. (II. 18.) MKM rendelet

a vezető óvodapedagógus és a gyermektáncoktató szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről1

2001.07.08.

A felsőoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXX. törvény 74. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A vezető óvodapedagógus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A gyermektáncoktató szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

2. § (1)2

(2) E rendelet hatálybalépését megelőző időszakban – a szakosító továbbképzésről szóló 7/1987. (VI. 29.) MM rendelet alapján a Budapesti Tanítóképző Főiskolán – megszerzett óvodamenedzser szakképzettség egyenértékű a vezető óvodapedagógus szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettséggel.

3. § E rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. E rendelettel meghatározott követelményeket 1997-ben a képzést megkezdő évfolyamra, a következő években fokozatosan a magasabb évfolyamokra is alkalmazni kell.

1. számú melléklet a 13/1997. (II. 18.) MKM rendelethez


A vezető óvodapedagógus szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A képzési cél

Felsőfokú óvónői, illetve óvodapedagógusi oklevéllel rendelkezők továbbképzése, akik az elsajátított szakmai, vezetési, igazgatási, jogalkalmazási, gazdálkodási ismeretek felhasználásával képesek az óvodákkal kapcsolatos különböző szintű vezetői munkakörök szakszerű betöltésére; szaktanácsadói tevékenység és független szakértői feladatok ellátására; a fenntartókkal, a közoktatási rendszer más intézményeivel, az óvoda társadalmi környezetével való hatékony együttműködésre; a napi óvónői teendők innovatívabb végzésére, a helyi nevelési programok fejlesztésére; az óvoda menedzselésére.

2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: vezető óvodapedagógus.

A szakirányú továbbképzésben kizárólag felsőfokú, vagy főiskolai végzettséggel, óvónői, illetve óvodapedagógusi szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

3. A képzési idő

4 félév, nappali tagozaton legalább 1120 tanóra.
Esti, levelező tagozaton, távoktatásban a képzési időt a felsőoktatási intézmény határozza meg oly módon, hogy a képzési idő nem lehet kevesebb a nappali tagozaton megállapított képzési időnél.
A képzési idő magába foglalja a kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit, valamint a kötelező, szakmai gyakorlatok idejét.
A gyakorlati képzés az összóraszám 35–38%-a.

Meghatározások:
A félév a nappali tagozaton legalább 15 szorgalmi hét. Egy szorgalmi hét legalább 16 tanórából áll. A legkisebb összóraszám félévenként 240 tanóra.
A levelező tagozaton egy konzultációs órához egy óra egyéni tanulás, a távoktatási tagozaton egy kontakt órához öt óra egyéni tanulás tartozik.

4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

a) Közoktatás-rendszertani ismeretek (a képzési idő 20–25%-a).
A közoktatási rendszer alakulásának fejlődéstörténete; a rendszert meghatározó tényezőknek, alapelveinek ismerete, különös tekintettel a nemzetközi tapasztalatokra, a hazai nevelési és oktatási intézmények strukturális változásaira, tartalmi megújhodására; autonómia, alternativitás az óvodákban; innovatív törekvések, kísérletek; helyi nevelési programok, szaktanácsadás, szakértés, szakmai segítő szolgáltatások; az óvoda helye, kapcsolata a rendszer más elemeivel.
b) Vezetéselméleti szakismeretek (a képzési idő 30–35%-a).
Vezetéselméleti felfogások, alkalmazási lehetőségeik; vezetési funkciók; tervezéselmélet és gyakorlati technikái; szervezéselmélet, döntéselmélet; pedagógiai ellenőrzés-elemzés-értékelés sajátosságai.
c) Vezetéslélektani szakismeretek (a képzési idő 15–25%-a).
A vezetési funkciók és a vezetési szerep pszichológiája, csoportdinamika, szociometria, kontaktometria, motiváció, innováció, kommunikáció, konfliktuspedagógia, önismereti, önfejlesztési tréningek, információáramoltatási technikák.
d) Igazgatási, jogalkalmazási, gazdálkodási ismeretek (a képzési idő 20–30%-a).
Tanügyigazgatás, óvodaszervezés, munkáltatói jogkörből eredő feladatok, bér-, létszám-, készletgazdálkodás, erőforrás-menedzselés.

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt – részben egymásra épülő, részben egymástól független – aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból – kollokviumok, kötelező szigorlatok –, valamint szakmai gyakorlatok, tréningek teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből, záróvizsga letételéből tevődik össze.

5.1 Általánosan kötelező szigorlatok:
– óvodavezetés elmélete,
– óvodavezetés módszertana.

5.2 A szakdolgozat:
A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő választott probléma megoldása, amelynek elkészítésével a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a tananyagon túlmenően a hazai és nemzetközi szakirodalomban, képes ismereteinek alkotó alkalmazására.

5.3 A záróvizsgára bocsátás feltételei:
– a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése,
– a szakdolgozat elkészítése, benyújtása.

5.4 A záróvizsga részei:
– a szakmai tárgyakat átfogó – komplex – szóbeli vizsga,
– a szakdolgozat megvédése.

5.5 A záróvizsga eredménye:
A szakdolgozatra adott osztályzatnak, annak megvédésére adott osztályzatnak, valamint a záróvizsgán tett komplex szóbeli vizsga osztályzatának számított egyszerű átlag.

2. számú melléklet a 13/1997. (II. 18.) MKM rendelethez


A gyermektáncoktató szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei

1. A gyermektáncoktató szakirányú továbbképzés célja

Olyan, a táncművészet iránt érdeklődő vagy e területen előképzett pedagógusok táncpedagógusi képzése, akik rendelkeznek már korábban alapképzésben megszerzett korszerű általános pedagógiai-pszichológiai és szakmai műveltséggel, és a szakirányú továbbképzésben olyan elméleti, gyakorlati ismeretekre, képességekre, jártasságokra és készségekre tesznek szert, amelyek alkalmassá teszik őket a 6–12 év közötti gyermekközösségekben a különböző játékok, táncok tanítására, a magyar és más népek hagyományainak ismeretére, tiszteletére, a gyermekek komplex művészeti nevelésére, ízlésének fejlesztésére, kreativitásuk kibontakoztatására, a harmonikus életvitelre.

2. A szakképzettség megnevezése: gyermektáncoktató

A szak felvételének feltétele főiskolai szintű tanítói oklevél, legalább kétéves szakmai (táncos) gyakorlat.

3. A képzési idő

Esti vagy nappali képzésben: 4 félév, összóraszám 780 óra.
A képzés nappali vagy esti tagozaton folyhat.
A képzési idő magába foglalja az elméleti és gyakorlati tantárgyak óraszámát, valamint a szakmai gyakorlat idejét. Az elméleti és gyakorlati órák aránya 50–50%. A gyakorlati képzés óraszáma 60 óra.

4. A képzés főbb tanulmányi területei, azok jellege és aránya

Népi gyermekjátékok (elmélet+gyakorlat) 13%
Néptáncismeret (elmélet+gyakorlat) 13,5%
Mozdulatművészet (elmélet+gyakorlat) 12,5%
Klasszikus balett (gyakorlat) 5%
Társastánc (gyakorlat) 5%
Ritmika (gyakorlat) 4,5%
Anatómia (elmélet) 3,5%
Mozdulatelemzés–táncjelírás (elmélet) 11,5%
Folklórismeret (elmélet) 8,0%
Tánctörténet–táncesztétika (elmélet) 8%
Zenei ismeretek (elmélet+gyakorlat) 15,5%

5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból – kollokvium, kötelező szigorlat –, valamint a szakmai gyakorlatok teljesítéséből, szakdolgozat elkészítéséből, záróvizsga letételéből tevődik össze.
A tananyag ismeretének értékelése öt fokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

5.1 Kötelező szigorlatok:
– zenei ismeretek,
– mozdulatelemzés.

5.2 A szakdolgozat:
A szakdolgozat a tánckultúra-oktatáshoz kapcsolódó olyan feladat, amelynek elkészítésével a hallgatónak tanúsítania kell, hogy jártas a tananyagon túlmenően a hazai és nemzetközi szakirodalomban, és a tanulmányaira alapozva, a szakirodalom feldolgozásával képes a tanult ismeretanyag iskolai gyakorlati alkalmazására.

5.3 A záróvizsgára bocsátás feltétele:
– a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése,
– a szakdolgozat elkészítése és benyújtása.

5.4 A záróvizsga részei:
– a szakdolgozat záróvizsga-bizottság előtti megvédése,
– néptánc-, folklór- és zeneismeretből komplex szóbeli vizsga.

5.5 A záróvizsga eredménye:
A szakdolgozat, a védés és a komplex szóbeli vizsga érdemjegyeinek átlaga.
1

A rendeletet a 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet 8. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2006. október 3. napjával.

2

A 2. § (1) bekezdését a 20/2001. (VI. 30.) OM rendelet 6. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás