132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet

1. § (1) A vízminőségi kárelhárítás (a továbbiakban: kárelhárítás) a vizek előre nem látható események vagy ismeretlen ok miatt rendkívüli mértékben bekövetkező elszennyeződése esetén a keletkező károk megelőzésére, elhárítására, illetőleg mérséklésére irányuló tevékenység.

(2)² Aki a vízminőség veszélyeztetését vagy romlását előidézte (a továbbiakban: károkozó), valamint az elszennyeződött víz vagy vízilétesítmény tulajdonosa a veszély megszüntetésében, illetőleg a kár elhárításában – az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: KÖVIZIG) szakmai irányítása és az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: KTVF) felügyelete mellett – köteles közreműködni.

(3) Külföldről átterjedő vízszennyezés esetén vagy abban az esetben, ha a károkozó ismeretlen, a kárelhárítás ellátása a (2) bekezdés szerinti munkamegosztásban a VIZIG³ és a KF feladata.

(4)⁴ A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a kárelhárítás országos irányítását a területi szervek (KÖVIZIG, KTVF) tekintetében a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (a továbbiakban: VKKI) főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) útján látja el.

2. § A kárelhárítással kapcsolatos feladatok:

3. § A kárelhárításra való felkészülésben a vizek minőségét veszélyeztető gazdálkodó szervezetek, valamint a vízügyi és a környezetvédelmi szervek feladataikat önállóan és e rendeletben meghatározott együttműködéssel hajtják végre.

4. § (1) A KF köteles a működési területén felmérni és nyilvántartani azokat a lehetséges szennyezőforrásokat, amelyek rendkívüli mértékben veszélyeztethetik a térségben a vizek minőségi állapotát.

(2) A kárelhárítás egységes adatnyilvántartását a KF kezeli, és az adatok hozzáférhetőségét a VIZIG⁵, valamint a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek számára biztosítja. A VIZIG⁶ a birtokában lévő, a nyilvántartási rendszerbe illeszkedő adatokat rendszeresen szolgáltatja a KF-nek.

5. § (1) A kárelhárítást üzemi és területi tervek alapján kell végrehajtani.

(2)⁷ Üzemi tervet az 5 m³/h vízforgalmat meghaladó gazdálkodó szervezeteknek, továbbá a KTVF határozata alapján azoknak a gazdálkodó szervezeteknek is kell készíteniük, amelyek által alkalmazott technológia ezt indokolja.

(3) Az üzemi és területi tervek készítésének, karbantartásának és korszerűsítésének szabályait a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter határozza meg.

6. § (1) A kárelhárításhoz szükséges anyagokat és eszközöket az 5. § szerinti kárelhárítási tervek alapján kell meghatározni.

(2) A gazdálkodó szervezetek üzemi kárelhárítási terveiben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról az adott gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni, azok meglétét a VIZIG⁸ és a KF alkalomszerűen ellenőrzi.

(3) A területi kárelhárítási tervekben rögzített kárelhárítási anyagok és eszközök készenlétben tartásáról a VIZIG⁹ gondoskodik.

7. § (1) A VIZIG¹⁰ évente köteles megszervezni és lebonyolítani a kárelhárítási gyakorlatokat a beosztott munkatársak részére felkészítés és továbbképzés céljából, melybe az együttműködő szervezeteket is bevonja.

(2)¹¹ A gyakorlat megtartása – a főigazgató jóváhagyásával – mellőzhető abban az évben, melyben a KÖVIZIG III. fokú kárelhárítási készültségben volt.

8. §¹² A rendkívüli szennyezések észlelése céljából a KÖVIZIG figyelőhálózatot, a külön jogszabály szerinti KTVF mérő-megfigyelő rendszert működtet. A figyelőhálózat működtetésének szabályait és a mérő-megfigyelő rendszer működtetésének rendjét a környezetvédelmi és vízügyi miniszter állapítja meg.

9. § (1) A rendkívüli szennyezés felderítése a vízügyi és a környezetvédelmi szervek feladata.

(2)¹³ A főigazgató, a KÖVIZIG és a KTVF a rendkívüli szennyezéssel kapcsolatos bejelentésről kötelesek egymást azonnal tájékoztatni.

(3)¹⁴ A VKKI, a KÖVIZIG-eknél és a KTVF-eknél állandó ügyeletet kell tartani.

(4) A bejelentés alapján a VIZIG¹⁵ és a KF közösen köteles az esetet a helyszínen haladéktalanul kivizsgálni.

10. § (1) A rendkívüli szennyezés minősítése a KF feladata, a VIZIG¹⁶ és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ) bevonásával.

(2) A rendkívüli szennyezés minősítését

(3) A minősítés alapján a VIZIG¹⁹ alakítja ki a védekezés lehetséges módozatait, a KF egyidejű tájékoztatásával.

(4) A rendkívüli szennyezés minősítését követően a VIZIG²⁰ és a KF – feladatkörüknek megfelelően – tájékoztatják a szennyezéssel veszélyeztetetteket, az érintett hatóságokat és a közvéleményt.

11. § (1) A kárelhárítás feladatait készültségi fokozatokban kell ellátni.

(2) A kárelhárítás készültségi fokozatai:

12. § (1) A kárelhárítás érdekében

(2) A készültség fokozatait meg kell szüntetni, ha az azt kiváltó ok megszűnt, és annak közvetlen ismétlődésétől nem kell tartani.

13. § (1) A rendkívüli szennyezés kárelhárításának műveleti irányítása a VIZIG²⁵ feladata.

(2)²⁶ A kárelhárítás központi műveleti irányítását ellátó védelmi törzs felállításáról a kárelhárítás mértékétől vagy tartósságától függően a főigazgató dönt.

(3) A KF haladéktalanul elvégzi a kár elhárításához szükséges vízminőség-vizsgálatokat.

(4) Az eltávolított hulladék biztonságos elhelyezése a műveleti kárelhárítást végző szerv feladata. A hulladékok elhelyezésére a külön jogszabályok rendelkezése az irányadó.

(5) A KF a vízminőség változása alapján a beavatkozás szükségességét folyamatosan értékeli, és a VIZIG²⁷ bevonásával dönt a kárelhárítás befejezésének indokoltságáról.

14. § (1) A károkozó, a VIZIG²⁸ és a KF a kárelhárítás feladatainak végrehajtását elsősorban saját erőforrásaikkal látják el.

(2)²⁹ Ha a kárelhárítás ellátásához a saját erőforrás nem elegendő, a károkozó a KÖVIZIG-nél, a KÖVIZIG és KTVF vezetője a főigazgatónál kezdeményezi más vízügyi, illetőleg környezetvédelmi szervek erőforrásainak (így például anyagainak és eszközeinek) igénybevételét.

(3) Amennyiben a kárelhárítást tűz- és robbanásveszélyes vagy veszélyes vegyi, biológiai, illetőleg radiológiai körülmények között kell folytatni, azt – részben, illetve egészben – az erre illetékes szervezetek hajtják végre.

15. §³⁰ Kárelhárítási készültség esetén a főigazgató, a KÖVIZIG és a KTVF vezetője saját szervezeténél folyamatos kárelhárítási szakmai ügyelet tartását rendelheti el.

16. § A kárelhárítással összefüggő jelentéstétel rendjét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter határozza meg.

17. § (1)³¹ Az e rendelet szerinti feladatok ellátását végző költségvetési szervek felmerülő kiadásaikat maguk fedezik, de a kárelhárítás befejezése után a költségeknek károkozóra, illetőleg – ismeretlen károkozó esetén – az elszennyeződött víz vagy vízilétesítmény tulajdonosára való áthárításáról intézkednek.

(2) A központi költségvetési szerveknél felmerülő, de a károkozónál fennálló okok (így például csőd- vagy felszámolási eljárás, fizetésképtelenség, jogvita) miatt ideiglenesen vagy véglegesen meg nem térülő kiadások viselésére az (1) bekezdés szerinti költségmegosztást kell alkalmazni.

18. § (1) Ez a rendelet 1997. szeptember 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 31. §-a, a Vízminőségi Kárelhárítás Műszaki Szabályzatának kiadásáról szóló 9/1978. (V. É. 12.) OVF³² utasítás, továbbá a Vízminőségi Kárelhárítás Műszaki Szabályzatának együttműködésben történő végrehajtásáról és finanszírozásáról szóló 2/1993. (K. É. Ért. 3.) KTM–KHVM együttes utasítás.

(2) A gazdálkodó szervezeteknek az 5. § (2) bekezdésében említett kárelhárítási terveket e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül kell elkészíteni.