Kifejezéskereső
134/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet
a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) Mt. rendelet módosításáról
1997.08.06.
1. § A lakáscélú támogatásokról szóló, többször módosított 106/1988. (XII. 26.) Mt. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(3) E rendelet alapján a saját méltányolható – legalább a (7) bekezdés szerinti alsó határt elérő – lakásigénye kielégítése céljából a lakás építéséhez, vásárlásához, lakásszövetkezet tulajdonában lévő lakrész állandó használati jogának (a továbbiakban: állandó használati jog) megszerzéséhez, lakótelek vásárlásához, a nagykorú, valamint a 16. életévét betöltött állami vagy intézeti nevelt kiskorú magyar állampolgár akkor vehet igénybe támogatást, ha magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs. E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás. Erről a tényről a támogatást igénylő nyilatkozni köteles.
Külföldi állampolgár vagy hontalan esetében a támogatás igénybevételét a Pénzügyminisztérium engedélyezheti.''
2. § Az R. 1. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában a lakásigény akkor tekinthető méltányolhatónak, ha a lakás)
,,b) telekárat nem tartalmazó építési költsége, eladási ára az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a Pénzügyminisztérium által közzétett építési átlagköltségét nem haladja meg.''
3. § Az R. 1. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
,,A kedvezményezett rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a korábban értékesített lakásának eladási árát, csökkentve az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, valamint a kiegyenlített lakáscélú pénzintézeti hitel összegével.''
4. § Az R. 3. §-a a következő (3), (4), (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (3)–(4) bekezdés számozása (7)–(8) bekezdésre változik.
,,(3) Saját beruházású lakásépítés esetén a kedvezmény akkor folyósítható, ha az építtető a folyósító pénzintézetnek:
a) az építkezéshez felhasznált vásárolt anyagok és szolgáltatások jogszerű eredetét igazoló – legalább az igényelt kedvezményt elérő összegű – saját nevére kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat, illetve számlát helyettesítő okmányokat (a továbbiakban együtt: bizonylatok) bemutatja, továbbá
b) írásban hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, az azokban foglalt gazdasági esemény megtörténtét, a kedvezmény igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen (a lakásban is) ellenőrizze, és annak eredményéről a folyósító pénzintézetet tájékoztassa.
(4) A (3) bekezdés szerinti bizonylatokat az építtető köteles a használatbavételi engedély megadásától számított öt évig megőrizni.
(5) Ha a folyósító pénzintézet azt észleli, hogy a bizonylatok valódisága vagy a bizonylatolt gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az építkezés helye szerint illetékes állami adóhatóságot.
(6) Ha az adóhatóság vizsgálatot folytatott és azt állapítja meg, hogy a kedvezmény igénybevétele vagy felhasználása jogosulatlan volt, vagy az építtető érdekkörében felmerült ok miatt a szabálytalan, vagy a nem valós gazdasági eseményről kiállított és a (3) bekezdés alapján bemutatott bizonylatban feltüntetett ellenérték a kedvezmény 15%-át eléri vagy meghaladja, a kedvezmény igénybevevőjének állandó lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság – jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén – előírja a folyósított kedvezmény késedelmi pótlékkal növelt összegének visszatérítését. Abban az esetben, ha ez az összeg nem éri el a 15%-ot, úgy az ellenértéke összegének késedelmi pótlékkal növelt visszatérítését kell előírni.''
5. § Az R. 4. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
,,Ezt a támogatást csak olyan hitelszerződéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelező vállalja, hogy e kölcsönre a hiteldíj – az 1996. évi CXII. törvény 212. §-ának (2) bekezdésének megfelelően számított – mértéke a törlesztés folyamán az éven túl lekötött lakossági betétei legkisebb kamatát legfeljebb a pénzügyminiszter által meghatározott mértékkel haladja meg.''
6. § Az R. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
,,(4) Ha a fiatal házaspár kérelmére a születendő gyermekre tekintettel a szociálpolitikai kedvezményt a pénzintézet önálló kölcsönként előlegezte meg, de a gyermek nem születik meg, és a teljes összegű törlesztés megfizetése az adósok számára a megélhetésüket veszélyeztetné, úgy a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzattól a fennálló tartozás egészének vagy részletekben történő megfizetéséhez kamatmentes kölcsönt, vagy a tartozás törlesztéséhez a rászorultsággal arányos támogatást kérhetnek.''
7. § Az R. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(4) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján működő társulat útján megvalósuló helyi jelentőségű közcélú közműlétesítményeknek a lakosság érdekeltségi hozzájárulásból fedezett munkáihoz a lakossági hitelre irányadó kamat 70%-át – a kölcsönt igénylő társulat helyett – a költségvetés a hitelező pénzintézetnek megtéríti, függetlenül attól, hogy a beruházást vagy a beruházás lebonyolítását ki végzi.''
8. § Az R. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(3) Ha a fiatal házaspár kérelmére a születendő gyermekre tekintettel a szociálpolitikai kedvezményt a pénzintézet önálló kölcsönként előlegezte meg, és a gyermek azért nem születik meg, mert a házastársak egyike elhunyt, vagy a gyermek megszületését a házastársak egyikének legalább 67%-os mértékű megrokkanása következtében nem vállalták, vagy a gyermek a terhesség 28. betöltött hetét követően halva születik, és a kölcsöntartozás kiegyenlítésére megállapodás még nem jött létre, a folyósító pénzintézethez benyújtott kérelemre a tőketartozást a központi költségvetés fizeti ki az adós helyett. A kérelmet a megelőlegezésről szóló szerződésben vállalt határidő leteltét követő 60. napig lehet benyújtani.''
9. § Az R. 14. §-ának (7) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy)
,,b) a kamattámogatásban részesülő kölcsön hiteldíjának a betéti kamathoz viszonyított mértékét rendeletben meghatározza.''
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba; a 2. § rendelkezéseit 1998. január 1-jétől, a 4. § rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott kérelmek esetében, az 5. § rendelkezéseit 1997. szeptember 1-jét követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
