Kifejezéskereső
14/1997. (IV. 22.) IM rendelet
a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének b), c), f) és h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
A RENDELET HATÁLYA
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: országos parancsnokság), a büntetés-végrehajtási intézetekre, intézményekre (a továbbiakban az országos parancsnoksággal együtt: bv. intézet), valamint az e szerveknél szolgálatot teljesítő hivatásos állomány tagjaira (a továbbiakban: ht. állomány tagja).
(2) E rendelet szabályait a más szervhez vezényelt ht. állomány tagja esetében – a Hszt. és a végrehajtására kiadott 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) előírásai szerint – értelemszerűen alkalmazni kell.
A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE
A szolgálati viszony alanyai
(A Hszt. 36. §-ához)
2. § A szolgálati viszony az állam képviseletében a bv. intézet és a hivatásos szolgálatot vállaló természetes személy között jön létre.
3. § (1) A szolgálati viszonyt érintő és hatáskörét meghaladó személyi jellegű javaslat kezdeményezésére – a közvetlen szolgálati elöljáró véleményének kikérése mellett – az állományilletékes parancsnok jogosult.
(2) A személyi jellegű javaslatot a szolgálati út betartásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz kell felterjeszteni.
(3) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró e jogköre a szolgálati alárendeltségében lévőkre terjed ki.
(4) Az egyes munkáltatói jogkörök gyakorlására feljogosított vezetők körét külön jogszabály tartalmazza.
A szolgálati viszony létesítése
(A Hszt. 39. §-ához)
4. § (1) A ht. állományba való felvétel során a jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a büntetés-végrehajtási szolgálattal járó kötelezettségeket vállalja. Csatolni kell a részletes önéletrajzot, az iskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló okirat másolatát, a Hszt. 302. §-ának (3) és (4) bekezdésében meghatározott írásbeli nyilatkozatokat.
(2) Az ellenőrzés adatainak értékelése az állományilletékes parancsnok irányítása alatt működő személyügyi szerv, az alkalmasság elbírálása az állományilletékes parancsnok feladata.
(3) Ha a felvételi eljárás alkalmával az állományba vételt kizáró ok merül fel, vagy az állományilletékes parancsnok a jelentkezőt büntetés-végrehajtási szolgálat ellátására alkalmatlannak tartja, a jelentkezőt erről – indokolás nélkül – értesíteni kell.
(4) Állományba vétel kezdeményezése esetén a kinevezési javaslatot és a rendezett személyi anyagot a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz kell előterjeszteni. A miniszter kinevezési jogkörébe tartozók esetében, az esedékesség előtt 30 nappal kell a kinevezési anyagot az országos parancsnokság humánpolitikai főosztálya (a továbbiakban: központi személyügyi szerv) útján előterjeszteni.
(5) A rendezett személyi anyagnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a jelentkező (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát,
b) a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai alkalmasságot bizonyító okiratot, amely csak a rendvédelmi szerv orvosi bizottsága által készíthető, és hat hónapon belüli vizsgálaton alapul,
c) a legmagasabb iskolai, szakmai végzettséget (tanfolyamot) tanúsító okiratok másolatát,
d) kérdőjegy-összesítőt a büntetlen előélet ellenőrzéséről,
e) a személyi adatlapot,
f) az önéletrajzot,
g) a kérdőívet a szolgálati idő megállapításához,
h) a kinevezési javaslatot.
(6) A hivatásos állományba kinevezést határozatban vagy parancsban (a továbbiakban: parancsban) kell elrendelni. A parancs kivonatának egy példányát a kinevezettnek át kell adni.
(7) Azt, aki a fegyveres erők vagy rendvédelmi szervek állományában korábban rendfokozatot ért el, legalább abba a rendfokozatba kell kinevezni.
(8) A szolgálati viszony létesítésének egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági szempontjait külön jogszabály határozza meg.
(9) A ht. állomány tagjának szolgálati viszonya azzal a nappal kezdődik, amelyet az állományba vételről szóló parancs meghatároz.
(10) A ht. állományba kinevezett személy esküt tesz. Akinek hite, vallása vagy elve tiltja az eskütételt, az fogadalmat tesz. Az eskü vagy fogadalom letételét igazoló okiratot a kinevezési okmány mellékleteként, a személyi anyag részeként kell kezelni.
(A Hszt. 40. §-ához)
5. § A ht. állomány tagját a szolgálati viszony létesítését követően – rendfokozati állománycsoporttól függetlenül – büntetés-végrehajtási alapismeretekből kiképzésben kell részesíteni. Ezen ismeretek elsajátítása nélkül a ht. állomány tagját nem lehet szolgálatba állítani.
Próbaidő
(A Hszt. 41. §-ához)
6. § (1) A próbaidő alatti szolgálatteljesítés és magatartás, továbbá a büntetés-végrehajtási szakmai vizsga és az ismételt orvosi vizsgálat eredménye alapján a szolgálati elöljárónak javaslatot kell készítenie a véglegesítésre, alkalmatlanság esetén pedig a szolgálati viszony megszüntetésére.
(2) Próbaidő nélkül kerülhet ht. állományba a bv. intézet köztisztviselői, közalkalmazotti állományából kinevezett, ha megfelel a beosztás ellátásához előírt képesítési követelményeknek.
Állományba tartozás és szolgálatteljesítés
7. § (1) A ht. állomány tagja más szervhez történő vezénylésének részletes szabályait a Vhr. határozza meg.
(2) A hivatásos szolgálati beosztás köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré átminősítése esetén a ht. állomány tagja szolgálati viszonyának megszűnéséig változatlan feltételek mellett – eltérő létszámhelyen – a hivatásos állományra vonatkozó jogszabályok szerint tovább foglalkoztatható.
Rendelkezési állomány
(A Hszt. 44. §-ához)
8. § (1) A Hszt. 44. §-a (1) bekezdésének a) és i) pontjai szerint a rendelkezési állományban lévő ht. állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő szabályokat a Vhr. határozza meg.
(2) A Hszt. 44. §-a (1) bekezdésének b), e) és f) pontjai alapján rendelkezési állományban lévőnek az állományilletékes parancsnok köteles – képzettségének, felkészültségének, illetve egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő – ideiglenes szolgálati feladatot biztosítani.
(3) A ht. állomány tagjának soron való előléptetéséről, fizetési fokozatba előresorolásáról az állományilletékes parancsnok gondoskodik. A járandóság változásáról, azok összegéről a ht. állomány tagját írásban tájékoztatni kell.
Pályázati rendszer
(A Hszt. 45. §-ához)
9. § (1) A pályázatot kiíró munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró vagy állományilletékes parancsnok a betöltendő beosztás, illetve a szolgálati feladat jellege, a szolgálat érdeke és a speciális feltételek, körülmények alapján dönt arról, hogy az adott szolgálati beosztást belső vagy nyilvános pályázatra írja-e ki.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a kiíró szervezetet,
b) a szolgálati hely, a beosztás megnevezését,
c) a beosztás betöltésének személyi és szakmai feltételeit,
d) a legfontosabb munkaköri követelményeket, a szolgálati hely körülményeit, az illetményt,
e) a pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket,
f) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét,
g) a pályázat elbírálásának határidejét és a tájékozatás rendjét.
(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó személyi adatait,
b) az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok másolatait,
c) a részletes szakmai önéletrajzot,
d) a feladatok teljesítésére vonatkozó pályázói programot.
(4) A pályázatok elbírálását a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró vagy az általa vezetett bizottság végzi. A döntésről a pályázat elbírálásának határidejét követő 30 napon belül minden pályázót – a pályázat egyidejű visszaküldésével – írásban értesíteni kell.
A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA
A szolgálati viszony módosításának esetei
(A Hszt. 46. §-ához)
10. § (1) A szolgálati viszony a szolgálati beosztás, a szolgálat helye vagy egyéb lényeges körülmény tekintetében a szolgálati elöljáró kezdeményezésére vagy a ht. állomány tagjának kérelmére módosítható.
(2) A szolgálati viszony módosulása esetén vizsgálni kell a ht. állomány tagjának az új beosztásra való alkalmasságát.
Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés
(A Hszt. 47. §-ához)
11. § (1) Más beosztásba kinevezés (áthelyezés) történhet szolgálati helyen belül, illetőleg annak megváltoztatásával, a korábbival azonos vagy annak megfelelő más szolgálati beosztásba.
(2) A ht. állomány tagjának a szolgálat érdekében történő áthelyezésénél figyelembe kell venni személyi és családi körülményeit, valamint a lehetőségekhez képest jogos igényeit.
(3) A ht. állomány tagja indokolt egyéni érdekből kérheti más szolgálati helyre való áthelyezését. Kérelemre áthelyezés akkor engedélyezhető, ha az szolgálati érdeket nem sért. A kérelemhez be kell szerezni a szolgálati elöljáró véleményét, javaslatát.
(4) A kérelmet az állományilletékes parancsnokhoz kell írásban benyújtani, aki köteles azt 30 napon belül megvizsgálni, a kérelmezőt állásfoglalásáról tájékoztatni. Jogkörét meghaladó esetben a kérelmet javaslatával együtt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz kell továbbítani.
(5) Amennyiben a ht. állomány tagja az új beosztás betöltéséhez előírt szakirányú végzettséggel nem rendelkezik, de vállalja annak megszerzését, akkor áthelyezésével egyidejűleg annak teljesítésére megfelelő határidőt kell előírni. A határidő eredménytelen eltelte esetén a ht. állomány tagját a beosztásából fel kell menteni vagy meglévő szakirányú végzettségének megfelelő más beosztásba kell helyezni.
Alacsonyabb beosztásba helyezés
(A Hszt. 48. §-ához)
12. § (1) A ht. állomány tagját kérelmére alacsonyabb beosztásba azzal a hatállyal lehet helyezni, amikor munkakörét a szolgálati érdek sérelme nélkül át tudja adni.
(2) Ha a ht. állomány tagja minősítése vagy szolgálati jellemzése alapján a beosztás ellátására alkalmatlan, a szolgálat érdekében alacsonyabb beosztásba helyezhető.
A szolgálati viszony szünetelése
(A Hszt. 51. §-ához)
13. § (1) A szolgálati viszony szünetelésének részletes szabályait a Vhr. állapítja meg.
(2) A ht. állomány tagja szolgálati viszonyának a Hszt. 51. §-ának (1) bekezdése szerinti szünetelése esetén beosztása – a választások eredményének közzétételéig – csak ideiglenesen, megbízással tölthető be.
A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE
A szolgálati viszony megszűnésének esetei
(A Hszt. 53. §-ához)
14. § (1) A ht. állomány tagja bármely oknál fogva kérheti szolgálati viszonyának megszüntetését. Ebben az esetben a törvényben meghatározott megszűnési jogcímek feltételeinek megfelelően, a szolgálati jegy benyújtásától számított hatvan napon belül – a próbaidő alatti azonnali hatályú megszűnés esetét kivéve – szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.
(2) A szolgálati viszony megszüntetését – a Hszt.-ben meghatározott eseteket kivéve – lehetőleg az adott hónap utolsó napjával kell elrendelni.
Lemondás
(A Hszt. 55. §-ához)
15. § A szolgálati viszony azzal a nappal szűnik meg, amelyet a parancs meghatároz. A ht. állomány tagja szolgálati kötelezettségeit szolgálati jogviszonyának megszűnéséig köteles teljesíteni.
Felmentés
(A Hszt. 56. §-ához)
16. § (1) A ht. állomány tagjának szolgálati viszonyából történő felmentéséről – a felmentés indokának és a jogorvoslati lehetőségek megjelölésével – parancsban kell rendelkezni. A parancsot a felmentés időpontja előtti utolsó munkanapon kell a ht. állomány tagjának kézbesíteni.
(2) A felmentés ellen a Hszt. 194. és 196. §-aiban meghatározottak szerinti jogorvoslatnak van helye.
(3) Felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati viszonyát annak, akit a Fegyveres szervek I. vagy II. fokú Felülvizsgáló Orvosi Bizottsága (a továbbiakban: FÜV Bizottság) a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai vagy fizikai ok miatt alkalmatlannak minősített. Ebben az esetben a FÜV Bizottság jogerős határozatát csatolni kell. Az orvosi felülvizsgálati eljárás szabályait külön jogszabály tartalmazza.
(4) A Hszt. 56. §-a (6) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott esetekben az ítélet jogerőre emelkedése után haladéktalanul meg kell szüntetni a ht. állomány tagjának szolgálati viszonyát, feltéve, hogy a Hszt. 56. §-a (7) bekezdését nem alkalmazták.
Más fegyveres szervhez történő áthelyezés
(A Hszt. 60. §-ához)
17. § (1) A ht. állomány tagja beleegyezésével a szolgálat érdekében – az átadó és a fogadó szerv vezetőjének egyetértésével –, a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedésével más fegyveres szervhez áthelyezhető.
(2) Az áthelyezést kérő fegyveres szerv megkeresérére a más fegyveres szervhez történő áthelyezéssel kapcsolatos feladatokat a központi személyügyi szerv intézi.
(3) Az áthelyezés részletes szabályait a Vhr. állapítja meg.
A hivatásos állományba való visszavétel
(A Hszt. 64. §-ához)
18. § (1) A hivatásos állományba való visszavétel esetén – a Hszt. 64. §-ának (2) bekezdésében foglaltak kivételével – ismételten vizsgálni kell a felvételi követelményeknek való megfelelést.
(2) A ht. állomány tagját legalább a korábbi szolgálati viszonya során elért, de legfeljebb a Hszt. 64. §-ának (5) bekezdése szerinti rendfokozatba kell kinevezni.
Összeférhetetlenség
19. § (1) Az országos parancsnokságon a más kereső foglalkozást nem folytatható vezetők körébe a következő személyek tartoznak:
a) az országos parancsnok,
b) a módszertani és vizsgálati főigazgató (országos parancsnokhelyettes),
c) gazdasági főigazgató (országos parancsnokhelyettes).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezető szolgálati beosztása mellett csak a Hszt. 65. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint folytathat jövedelemszerző tevékenységet.
20. § (1) E rendelet alkalmazásában más kereső foglalkozás a ht. állomány tagjának a szolgálati viszonyon kívüli rendszeres jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
(2) Rendszeres jövedelemszerzésre irányuló tevékenység különösen:
a) a munkaviszony, a köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony (részmunkaidős foglalkoztatás) keretében történő munkavégzés,
b) gazdasági társaságok vezető tisztségviselőjeként, felügyelőbizottsági tagjaként, könyvvizsgálójaként kifejtett tevékenység,
c) a gazdasági társaságok tagjai és a szövetkezeti tagok munkavégzése,
d) a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (megbízás, vállalkozás) alapján végzett tevékenység.
21. § (1) A más kereső foglalkozással kapcsolatos jogviszony létesítését vagy módosítását az állományilletékes parancsnok engedélyezi. A kérelmet írásban kell benyújtani.
(2) A ht. állományú orvos polgári magángyakorlat folytatása iránti kérelmet az állományilletékes parancsnok előzetes hozzájárulásával nyújthat be a területileg illetékes első fokú egészségügyi hatósághoz.
(3) Ha a más kereső foglalkozás folytatására irányuló kérelem tekintetében összeférhetetlenség [Hszt. 65. § (1) bekezdés b) pontja, (5) és (6) bekezdése] nem állapítható meg, az engedélyt (hozzájárulást) meg kell adni.
(4) A kérelem tárgyában az állományilletékes parancsnok 30 napon belül határoz. Az engedélyt (hozzájárulást) rávezeti a kérelemre, ha az abban foglaltakkal egyetért. E döntéséről külön alakszerű határozatot nem hoz, az engedély (hozzájárulás) elutasítását viszont írásban indokolnia kell.
(5) A kérelem elutasítása esetén a ht. állomány tagja panasszal élhet az állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnokához, aki a sérelmezett döntést megváltoztathatja, és erről értesíti a kérelmezőt.
22. § A ht. állomány tagja a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett folytatható más kereső foglalkozása szüneteltetését vagy megszüntetését is köteles bejelenteni.
23. § (1) Ha a ht. állomány tagja a szolgálati kötelezettségeit más kereső foglalkozása miatt nem megfelelően látja el, az állományilletékes parancsnok felszólítja őt kötelességei maradéktalan teljesítésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az engedélyt vissza kell vonni.
(2) Amennyiben a ht. állomány tagja a más kereső foglalkozás folytatásával kapcsolatos bejelentési, valamint az engedélykérés iránti kötelezettségét elmulasztja, úgy fegyelmi felelősségrevonásnak van helye.
24. § A más kereső foglalkozás engedélyezésével, az engedély visszavonásával, illetve a szolgálati viszony összeférhetetlenség miatti megszüntetésével kapcsolatban keletkezett jogvita rendezésére a Hszt. 196–198. §-ai az irányadók.
A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA
A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok
25. § A szolgálati viszony létesítését követő 8 napon belül a szolgálati elöljárónak ismertetnie kell a ht. állomány tagjával a szolgálati beosztásra vonatkozó munkaköri leírást, amelyet az érintettel alá kell íratni, és részére egy példányt át kell adni.
Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények
(A Hszt. 72. §-ához)
26. § (1) A ht. állomány tagjának az ellátandó szolgálati beosztásnak megfelelő, a Hszt. 72. §-a szerint lehetőleg szakirányú iskolai végzettséggel kell rendelkeznie.
(2) A ht. állomány tagjának a rendfokozati állománycsoportjától, illetőleg szolgálati beosztásától függően az 1. számú mellékletben meghatározott büntetés-végrehajtási szaktanfolyamot el kell végeznie.
(3) A büntetés-végrehajtási szaktanfolyam elvégzésének feltételeiről az országos parancsnokság gondoskodik.
27. § (1) Ha a ht. állomány tagja az előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) nem rendelkezik, köteles azt az iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzéséhez szükséges képzési idő alatt a Hszt. 336. §-ának (2) bekezdése szerint megszerezni. Ezt a kötelezettséget a besorolásnál elő kell írni.
(2) A ht. állomány más szervhez vezényelt tagja részére a munkáltatói jogkörrel rendelkező vezető – a más szerv munkavállalóira vonatkozó jogszabályok szerint – további, a munkakör ellátásához szükséges képesítési követelményt írhat elő.
28. § (1) A ht. állomány tagjának az országos parancsnokság nemzetközi kapcsolatok főosztályán, szolgálati beosztással járó feladata egy idegen nyelv használata.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezeti egység ht. állományú tagja esetén a további idegen nyelv használatáért – az állami nyelvvizsga szintjétől függően – idegennyelv-tudási pótlékot kell fizetni.
Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság
(A Hszt. 75. §-ához)
29. § A ht. állomány tagja beosztásának és életkorának megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeket külön jogszabály tartalmazza.
A hivatásos állomány tagjának minősítése
30. § (1) A ht. állomány tagjával a minősítőnek ismertetni kell a minősítéssel, a szolgálati jellemzéssel kapcsolatos jogait.
(2) A ht. állománynak a bv. gazdálkodó szervezethez vezényelt és minősítésre kötelezett tagját az állományilletékes parancsnok, a gazdálkodó szervezet vezetőjének írásbeli véleménye alapján, minősíti.
Szolgálati jellemzés
31. § A ht. állomány tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagjáról – amennyiben az előző minősítéstől több mint két év eltelt – szolgálati jellemzést kell készíteni
a) más fegyveres szervhez történő áthelyezés,
b) magasabb vagy más szakirányú végzettség megszerzéséhez történő beiskolázás
esetén.
32. § A ht. állomány tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjáról szolgálati jellemzést – a nyugdíjkorhatár elérését megelőző öt év kivételével – az alábbi esetekben kell készíteni:
a) a véglegesítést megelőzően,
b) magasabb beosztásba kinevezés esetén,
c) más fegyveres szervhez történő áthelyezést megelőzően,
d) rendvédelmi oktatási intézményben végzett hallgatóról tanulmányai befejezésekor,
e) minősítése alapján alkalmatlanság miatti felmentéskor,
f) büntetés-végrehajtási oktatási intézménybe történő beiskolázáskor,
g) más beosztási kategóriába sorolás előtt,
de legalább öt évenként.
33. § (1) A szolgálati jellemzésben értékelni kell a ht. állomány tagjának szakmai ismeretszintjét és jártasságát, fizikai állóképességét, terhelhetőségét, teljesítőképességét, a vele szemben támasztott követelmények teljesítését, személyiségi és magatartásbeli jellemzőit, továbbá a szolgálati viszonyt vagy annak módosítását érintő esetben az arra vonatkozó javaslatot és indokolást.
(2) A szolgálati jellemzés készítése a szolgálati elöljáró feladata.
34. § Az elkészült minősítést (szolgálati jellemzést) a ht. állomány tagja személyi anyaggyűjtőjében kell elhelyezni, és tárolni.
Szolgálatteljesítési idő
35. § (1) A ht. állomány tagja beosztásától függően a bv. intézetek jogszabályban meghatározott feladatainak folyamatos ellátása érdekében
a) hivatali,
b) a hivatali munkarendtől eltérő, és
c) folyamatos, váltásos szolgálati
időrendszerben teljesíti szolgálatát.
(2) A ht. állomány tagja szolgálatteljesítési időrendjét az állományilletékes parancsnok határozza meg.
(3) A bv. intézeteknél a szolgálatteljesítési idő szempontjából őrszolgálat jellegű beosztásnak minősül a fogvatartás rendjének és biztonságának fenntartására rendszeresített szolgálati beosztás.
Túlszolgálat
36. § (1) Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként legfeljebb 450 óra.
(2) Túlszolgálat teljesítése esetén – a fogvatartás rendjét és biztonságát ellátó beosztásban lévő ht. állomány tagja kivételével – 150 óráig terjedő időtartamig, elsősorban szabadidőt kell biztosítani.
Ügyeleti, készenléti, készültségi szolgálat köre
37. § (1) Ügyeleti szolgálat:
a) az IM tiszti ügyelet,
b) a bv. intézetnél az állományilletékes parancsnok által elrendelt ügyelet.
(2) Készenléti szolgálatot látnak el azok a szolgálati beosztásba kinevezettek, akik a napi szolgálatteljesítést követően a következő szolgálatba lépésig – szolgálati helyen kívül – kötelesek elérhető helyen tartózkodni, és szükség esetén büntetés-végrehajtási feladatot ellátni.
(3) Készültségi szolgálatot látnak el a ht. állomány tagjai rendkívüli helyzet esetén (a büntetés-végrehajtási szervezet működését veszélyeztető rendkívüli körülmények bekövetkezése), meghatározott szolgálati helyen büntetés-végrehajtási feladatok (rendkívüli esemény megszakítása, felszámolása, a bv. objektum védelme stb.) végrehajtása során.
Szabadság
38. § (1) A Hszt. 305. §-ának (1) bekezdése szerinti vezetői pótszabadság a bv. gazdálkodó szervezet ht. állományú vezető beosztású tagját is megilleti.
(2) Az (1) bekezdés szerint pótszabadság szempontjából
a) osztályvezető-helyettesnek minősül: az üzemvezető, a részlegvezető,
b) osztályvezetőnek minősül: az osztályvezető, az ágazatvezető, a biztonsági vezető,
c) parancsnokhelyettesnek minősül: az igazgató,
d) parancsnoknak minősül: az ügyvezető igazgató.
39. § (1) A ht. állomány tagját megillető pótszabadság mértékét évente kell megállapítani, és az érdekelttel közölni.
(2) A ht. állomány tagját, ha a szolgálati viszonya év közben jön létre vagy szűnik meg, az alap- és pótszabadság együttes mértékének időarányos része illeti meg.
(3) A harminc napot meghaladó – kivéve a gyermek gondozása céljából igénybe vett – illetmény nélküli szabadság, a szolgálati beosztásból felfüggesztés, az előzetes letartóztatás, valamint a katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztés idejére a ht. állomány tagját alap- és pótszabadság nem illeti meg.
(4) A szabadság kiadásának tervezését és nyilvántartását szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és a ht. állomány tagja igényének figyelembevételével, az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani.
(5) A szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói jogkört az állományilletékes parancsnok a szolgálati elöljáróra átruházhatja.
(6) A szabadság kiadásánál a hivatali munkarendben dolgozók számára az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. A folyamatos ügyeleti szolgálatot ellátók és a váltásos szolgálatteljesítési rendben dolgozók esetében a szabadság kiadása a szolgálati napok figyelembevételével történik.
(7) A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanulókat az oktatási intézmény által meghatározott rend szerint illeti meg a szabadság. A tanulmányaikat év közben befejezők a szolgálati idejük függvényében a szabadság időarányos részére is jogosultak.
(8) A szabadság utólagos kiadása esetén a Hszt. 97. §-ának (3) bekezdése szerint a szabadság az esedékesség évében megállapított mértékben jár. Az igénybe nem vett szabadság három év után elévül.
(9) A szolgálati viszony megszűnése esetén, ha a jogszerűen járó szabadság kiadására nincs lehetőség, azt pénzben meg kell váltani. Egyéb esetben a szabadság pénzbeli megváltására nem kerülhet sor.
SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS
40. § (1) A ht. állomány tagjának személyi anyagát a szolgálati helye szerinti személyügyi szervnél az e célra rendszeresített személyügyi anyaggyűjtőben kell kezelni, nyilvántartani és tárolni.
(2) A bv. gazdálkodó szervezethez vezényelt ht. állomány tagjának személyi anyagát az illetékes bv. intézet személyügyi szerve kezeli és tárolja.
(3) Az országos parancsnokság központi személyügyi szerve tartja nyilván és kezeli:
a) az országos parancsnokság állományának,
b) a bv. intézet parancsnokának és rendszeresített helyettesének,
c) a bv. gazdálkodó szervezet vezetőjének, és a
d) bv. intézet személyügyi osztályvezetőjének
személyi anyagát.
(4) A személyi anyagban kell elhelyezni az alábbi iratokat:
a) a felvételi eljárás során keletkezett okmányok [kérelem és annak mellékletei, alkalmassági ellenőrzések anyagai, az érintett(ek) nyilatkozatai stb.],
b) a kinevezési okmány egy hiteles kivonati példánya,
c) az eskü vagy fogadalom letételét igazoló okirat,
d) a személyi adatlap, fénykép,
e) az önéletrajz,
f) a szolgálati viszony során keletkezett döntéseket igazoló okmányok (beosztási javaslat, szolgálati lakás bérbeadása, lakáscélú munkáltatói kölcsön biztosítása stb.),
g) a képzéssel (továbbképzéssel) kapcsolatos okmányok (beiskolázási javaslat, tanulmányi szerződés, végzettséget, képzettséget igazoló irat másolata),
h) kérdőív a szolgálati idő megállapításáról,
i) munkaköri leírás,
j) minősítés (szolgálati jellemzés),
k) a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igazolások, egyéb nyilatkozatok,
l) a szolgálati viszony megszűnésével kapcsolatos okmányok (javaslat, kérelem, bírói döntés, nyugdíj megállapításáról a határozat stb.).
(5) A személyi anyagba bejegyzést tenni csak okirat, illetve erről készült írásos vezetői intézkedés alapján lehet.
(6) A fegyveres szervek közötti áthelyezés esetén a személyi anyag a fogadó szerv kikérése alapján adható ki. Más esetben a személyi anyagot csak a ht. állomány tagja írásos hozzájárulása alapján lehet átadni.
(7) A ht. állományba visszavett személy már meglévő és újonnan felfektetett személyi anyagát együttesen kell kezelni.
(8) A központi személyügyi nyilvántartás számítógépes módszerrel történik, az alapnyilvántartást a helyi lehetőségeknek megfelelően kézi vagy számítógépes módszerrel kell vezetni.
(9) Az alapnyilvántartást vezető személyügyi szerv a központi személyügyi szerv részére a szervezeti egység személyi állományáról, az adatbázis adatairól, annak változásáról havi rendszerességgel szolgáltat adatokat.
A hivatásos állományra vonatkozó munkáltatói intézkedések (határozatok, parancsok) kiadásának rendje
41. § (1) A szolgálati viszony keletkezésével, módosításával, megszüntetésével, valamint a szolgálati viszony fennállása alatt tett munkáltatói intézkedésekkel összefüggő vezetői döntéseket parancsba kell foglalni. Így különösen:
a) a szolgálati viszony keletkezését, kinevezést,
b) a szolgálati hely és beosztás változását, módosítását,
c) a besorolást, előléptetést, előresorolást,
d) a kitüntetést, jutalmazást,
e) a fegyelmi eljárással kapcsolatos szolgálati viszonyt, rendfokozatot és illetményt érintő intézkedéseket,
f) az illetmény nélküli szabadság engedélyezését,
g) a névváltozást,
h) a más szervhez történő áthelyezést és vezénylést, a vezénylés megszüntetését,
i) a megbízást,
j) a rendelkezési állományba helyezést, annak megszüntetését,
k) a szolgálati viszony megszüntetését.
(2) A személyi állományra vonatkozó parancsnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) az intézkedés tartalmát,
b) az intézkedés hatályát,
c) a jogszabályi hivatkozást,
d) a személyi adatokat,
e) a tényállást,
f) a jogorvoslati lehetőséget.
(3) A ht. állomány tagjára vonatkozó munkáltatói döntéseket tartalmazó parancsot annyi példányban kell elkészíteni, hogy az intézkedéssel érintett valamennyi szerv és személy a döntésről tudomást szerezzen. A parancs egy példányát a központi személyügyi szervnek meg kell küldeni.
(4) A parancs eredeti irattári példányát a kiadó szerv személyügyi archívumában, az ügykezelési szabályoknak megfelelően, évenkénti csoportosításban, sorszám szerint kell tárolni és őrizni.
A szolgálati igazolvány kiadásával kapcsolatos
eljárás rendje
42. § (1) A szolgálati igazolványok készítése, nyilvántartása, kiadása – a központi személyügyi nyilvántartás adatbázisára támaszkodva – a központi személyügyi szerv feladata. Az alapnyilvántartásra kötelezett szerv az igazolvány ügyintézést érintő adatváltozást soron kívül köteles – a központi nyilvántartás számára – jelenteni.
(2) A bármilyen okból bevont szolgálati igazolványt a kiadó szervnek kell megküldeni.
(3) A rendfokozat-változás miatti igazolványcsere esetén az új igénylése, a régi bevonása a szolgálati hely szerint illetékes személyügyi szerv feladata. Az igazolványt selejtezésre a kiadó szervnek kell megküldeni.
(4) Szolgálati igazolvány külföldre – sem szolgálati úton, sem magáncélú utazáskor – nem vihető ki.
(5) Nyugdíjas igazolvánnyal kell ellátni azt, akinek a szolgálati viszonya rokkantsági vagy szolgálati nyugdíjba helyezés miatt szűnik meg.
A szolgálati idő számítása
43. § (1) A szolgálati viszonyban eltöltött idő Hszt. 329. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott 1,2-szeres számítására a Vhr.-ben rögzített és e rendelet 2. számú mellékletében tételesen felsorolt szolgálati beosztások ellátása esetén kerülhet sor.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beosztásban töltött időkről folyamatos nyilvántartást kell vezetni. Az állományilletékes parancsnok a nyilvántartás alapján évente dönt a kedvezményesen számított összidőről, amelyet a személyi anyagban rögzíteni és erről a központi személyügyi és illetményszámfejtő szervet értesíteni kell.
(3) A Hszt. 61. § szerinti szolgálati viszonyra vonatkozó igazoláson a kedvezményesen számított időt is fel kell tüntetni.
A katonai ügyintézés rendje
44. § (1) A hadköteles hivatásos állományba kinevezésekor a szolgálati hely szerint illetékes személyügyi szerv a kinevezésről köteles értesíteni a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságot.
(2) Az értesítésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a hadköteles személyi adatait (név, születési hely, idő, anyja neve, lakcíme, katonai azonosítója),
b) a hivatásos állományba kinevezés hatályát, a parancs számát.
(3) A hadköteles szolgálati viszonyának megszűnése esetén ugyancsak az (1) bekezdés szerint kell eljárni. Ez esetben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározottakon túl az értesítésnek tartalmaznia kell a szolgálati viszony megszűnésének módját, a Hszt. szerinti jogalapját.
A SZEMÉLYÜGYI IGAZGATÁS
45. § A személyügyi igazgatás körébe tartozik:
a) a bv. intézetek állományszervezési táblázatainak és a módosításoknak, a beosztások átminősítésének, az eltérő létszámhelyen való foglalkoztatás engedélyezésének vezetői döntésre történő előkészítése,
b) a ht. állomány tagjainak szolgálati beosztásba helyezésével, illetménybesorolásával, képzésével, továbbképzésével, tevékenységük értékelésével, minősítésével összefüggő szervezői, közreműködői feladatok végrehajtása,
c) a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, az állományilletékes parancsnok, illetve a szolgálati elöljáró személyügyi feladataival kapcsolatos döntés-előkészítő, koordináló tevékenység, valamint a személyi döntések végrehajtása,
d) a vezetői állomány utánpótlásának tervezése és biztosítása,
e) a ht. állomány előmenetelének biztosításával, az érdemek elismerésével összefüggő személyügyi feladatok végzése.
A személyügyi igazgatás irányítása és ellenőrzése
46. § (1) A személyügyi igazgatás irányítását a bv. szervezet egészére kiterjedően az országos parancsnok a központi személyügyi szerv útján végzi.
(2) A központi személyügyi szerv személyügyi igazgatásra vonatkozó felügyeleti és ellenőrzése jogköre a bv. szervezet egészére kiterjed.
Az állományilletékes parancsnok személyügyi feladatai
47. § (1) Az állományilletékes parancsnok a személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatait személyesen, illetve a személyügyi szervén keresztül folyamatosan intézi.
(2) Az állományilletékes parancsnok e feladatokat a bv. gazdálkodó szervezethez vezényelt ht. állomány tekintetében a gazdálkodó szerv vezetőjének egyetértésével végzi.
(3) Az állományilletékes parancsnok:
a) gondoskodik az állományszervezési táblázatban meghatározott szolgálati beosztások betöltéséről,
b) kezdeményezi, illetve hatáskörébe tartozó esetben módosítja az állományszervezési táblázatot, előterjeszti a beosztások átminősítésére, valamint az eltérő létszámhelyen való foglalkoztatásra vonatkozó javaslatait,
c) gondoskodik a magasabb beosztásra alkalmas vezetők felkészítéséről, az első beosztásba kinevezettek beilleszkedésének elősegítéséről, illetve a személyi állomány előmenetelének biztosításáról,
d) kezdeményezi a szükséges személyi változtatásokat (illetve hatáskörében intézkedik), a vezetők előmeneteléhez szükséges intézkedéseket, a szolgálati beosztás ellátására alkalmatlan személyek más beosztásba helyezését,
e) figyelemmel kíséri a ht. állomány tagjainak szociális helyzetét, és a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezi (hatáskörében intézkedik),
f) együttműködik a helyi érdekképviseleti szervekkel,
g) gondoskodik a szolgálati jellemzések, minősítések elkészítéséről,
h) biztosítja a személyügyi szerv vezetőjének részvételét minden tanácskozáson, ahol személyügyi kérdésekről tárgyalnak, illetve állást foglalnak.
ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
48. § E rendelet alkalmazásában:
(1) Elöljáró parancsnok
a) az országos parancsnok,
b) a főigazgatók (országos parancsnokhelyettesek).
(2) Állományilletékes parancsnok
a) az országos parancsnok:
aa) az országos parancsnokság teljes személyi állománya,
ab) a bv. intézetek, intézmények parancsnoka, igazgatója, főigazgató főorvosa (a továbbiakban: parancsnok) és szervezetszerű helyettese,
ac) a bv. gazdálkodó szervezet vezetője
tekintetében;
b) a parancsnok:
ba) az adott bv. intézet és intézmény teljes személyi állománya – kivéve szervezetszerű helyettese –,
bb) a bv. intézet székhelyén működő gazdálkodó szervhez vezényelt ht. állomány tagjai
tekintetében.
(3) Szolgálati elöljáró
a) a büntetés-végrehajtási szervezet teljes személyi állománya – beleértve a gazdálkodó szervekhez vezényelt hivatásos állományúakat is – tekintetében:
aa) az országos parancsnok,
ab) a főigazgató (országos parancsnokhelyettes);
b) az országos parancsnokság szervezeti egységét illetően:
ba) az a) pontban meghatározott vezetők,
bb) a főosztályvezető, igazgató, önálló osztályvezető és helyettese;
c) bv. intézet és intézmény teljes személyi állománya tekintetében:
ca) az a) pontban meghatározott vezetők,
cb) a parancsnok,
cc) a parancsnokhelyettes;
d) a bv. intézet és intézmény szervezeti egységeit illetően:
da) a c) pontban meghatározott vezetők,
db) a szervezeti egység vezetője és helyettese;
e) a bv. gazdálkodó szervezethez vezényelt hivatásos állomány tekintetében:
ea) az a) pontban meghatározott vezetők,
eb) a gazdálkodó szervezet vezetője;
f) a bv. gazdálkodó szervezet szervezeti egységeit illetően:
fa) az e) pontban felsorolt vezető,
fb) a gazdálkodó szervezet szervezeti egységének vezetője, helyettese.
49. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendeletnek a büntetés-végrehajtási testületnél történő végrehajtásáról szóló 104/1971. IM utasítás, valamint az ezt módosító 106/1975., 113/1984. és a 113/1987. IM utasítás,
b) a büntetés-végrehajtási testület hivatásos állományú tagjainak szabadságáról szóló 112/1982. IM utasítás és az ezt módosító 106/1983. IM utasítás,
c) a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek a büntetés-végrehajtás hivatásos állománya szolgálati viszonyára történő alkalmazásáról szóló 14/1992. (IX. 26.) IM rendelet és az ezt módosító 16/1993. (XII. 8.) IM rendelet,
d) a kiképzési (továbbképzési) költségek visszatérítése a hivatásos szolgálati viszony megszűnésének egyes eseteiben tárgyú 107/1975. IM utasítás,
e) az IM Büntetés-végrehajtás területén dolgozók képesítési követelményeinek szabályairól szóló 10/1979. (IK Bv. Mell. 8.) IM utasítás és az ezt módosító 12/1990. (IK Bv. Mell. 7.) IM utasítás.
Dr. Vastagh Pál s. k.,
igazságügy-miniszter
1. számú melléklet a 14/1997. (IV. 22.) IM rendelethez
követelmények
2. számú melléklet a 14/1997. (IV. 22.) IM rendelethez
