149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági feladat- és hatáskört gyakorló

(2) E rendelet hatálya kiterjed a bíróságra is a kapcsolattartás szabályozása tekintetében.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) A városi gyámhivatal feladatait a székhelyén működő önkormányzat polgármesteri hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező ügyintézője látja el. A városi gyámhivatal szakmai irányítását a megyei gyámhivatal gyakorolja [Gyvt. 118. § (1) bek.].

(2) A megyei gyámhivatal és a hivatásos pártfogók feladatait a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal igazgatási szerve látja el. A megyei gyámhivatal szakmai irányítását a népjóléti miniszter – a megyei gyámhivatal vezetője útján – gyakorolja.

4. § A megyei gyámhivatal vezetőjére, a gyámügyi és gyermekvédelmi ügyintézőkre, valamint a hivatásos pártfogókra vonatkozó képesítési előírásokat külön jogszabály rendezi.

5. § (1) A megyei gyámhivatal az államigazgatási feladat- és hatáskörök gyakorlásának ellenőrzése körében legalább négyévenként ellenőrzi az illetékességi területéhez tartozó jegyző, valamint a városi gyámhivatal gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági tevékenységének jogszerűségét, a Gyvt. hatályosulását.

(2) A megyei gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladat- és hatáskörét a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjével egyeztetett éves ellenőrzési terv és program szerint gyakorolja, amelyben meghatározza a teljes körű, illetve célellenőrzés alá vont szerveket, valamint a célvizsgálati tárgyköröket.

(3) A megyei gyámhivatal vezetője az ellenőrzési tervről, valamint az ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatja a népjóléti minisztert, és gyakorolja a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalokról szóló jogszabályban meghatározott jogait.

(4) A népjóléti miniszter legalább négyévenként ellenőrzi a megyei gyámhivatalok gyámügyi és gyermekvédelmi tevékenységét, valamint az igazságügy-miniszterrel együttesen a hivatásos pártfogók tevékenységét.

(5) A népjóléti miniszter a megyei gyámhivatal vezetőjét az ellenőrzési tervben meghatározottakon túl vizsgálat lefolytatására kérheti fel.

6. § (1) A gyámhivatalt a Gyvt. 113. §-ának (1) bekezdése szerinti bíróság előtti eljárásban a gyámhivatal vezetője vagy ügyintézője jogosult képviselni.

(2) A gyámhivatal a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 327. § (4) bekezdése értelmében a közigazgatási perben is perbeli jogképességgel rendelkezik.

7. § A gyámhatósági eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.), a Gyvt. szabályai, valamint az e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

8. § (1) A gyámhatóság – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – az eljárást a hatáskörébe tartozó ügyben hivatalból is megindíthatja vagy folytathatja.

(2) A gyámhatóságnak meg kell indítania az eljárást, ha azt a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálat vagy más, a Gyvt. 17. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy kezdeményezte.

(3) Névtelen beadvány alapján az eljárást megindítani akkor szükséges, ha a beadványban feltüntetett körülmények alapján nagy valószínűséggel fennáll a gyermek veszélyeztetettsége.

9. § (1) A gyámhatóság a Gyvt. 130. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján részletes környezettanulmányt (helyzetértékelést) készít, illetve ennek készítésére más szervet vagy személyt is felkérhet.

(2) A gyámhatóság környezettanulmány (helyzetértékelés) elkészítésére elsősorban a gyermekjóléti szolgálatot, a körzeti védőnői szolgálatot, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgálat) kérheti fel.

(3) A környezettanulmánynak (helyzetértékelésnek) tartalmaznia kell az ügy szempontjából lényeges adatokat, tényszerű megállapításokat, nyilatkozatokat, a család körülményeinek értékelését, az ügyben felvilágosítást adó személy(ek) nevét és lakcímét, valamint a környezettanulmány (helyzetértékelés) készítőjének aláírását, beosztását.

10. § (1) A gyámhatóság az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja, hogy a gyermeknek, illetve a gondnokság alatt álló személynek van-e törvényes képviselője.

(2) A törvényes képviselő az ügyben való képviselet ellátására meghatalmazottat is megbízhat, kivéve, ha jogszabály személyes eljárását írja elő.

(3) A szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a gyermek vagyoni ügyeiben – a Csjt. 86. §-ának (3) bekezdése alapján – meghatalmazást adhatnak egymásnak, melyet a meghatalmazott szülő köteles az eljárás során a gyámhatóságnak benyújtani.

(4) Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, illetőleg személyesen kell nyilatkoznia.

(5) Ha a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, a gyámhatóság eseti gondnok útján gondoskodik képviseletükről [Ptk. 225. § (1) bek.].

11. § (1) A gyámhatósági eljárásban a meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel jár, illetve a meghallgatást mellőzni kell, ha a meghallgatandó nagykorú személy cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen tartózkodik.

(2) A gyámhatóság a gyermeket az őt érintő kérdésekben közvetlenül vagy más módon, így különösen a gyermekjóléti szolgálat, valamint a Gyvt. 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy útján hallgatja meg.

(3) A gyámhatóság nem mellőzheti a gyermek közvetlen meghallgatását, ha azt az ítélőképessége birtokában lévő gyermek maga kéri, vagy ha azt jogszabály rendeli el.

(4) A gyámhatóság a gyermeket törvényes képviselője, illetve egyéb érdekelt jelenléte nélkül is meghallgathatja, ha az a gyermek érdekében áll.

12. § (1) Az ismeretlen helyen való távollét megállapítását

(2) A meghallgatandó személyt ismeretlen helyen tartózkodónak kell tekinteni, ha

(3) Az ügyfél tartózkodási helyének felderítése céljából a gyámhatóság a Hivatalt – és amennyiben szükséges – az Igazságügyi Minisztérium Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát vagy egyéb más szervet kereshet meg.

(4) A kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél ismeretlen helyen való távollétének bizonyítására az ügyfél is kötelezhető.

(5) Az ismeretlen helyen tartózkodás tényét az ügy érdemében hozott határozatban meg kell állapítani. A határozatot az ismeretlen helyen tartózkodó személy részére kirendelt kézbesítési ügygondnoknak kell megküldeni.

13. § (1) A gyámhatóság szükség esetén, illetve az ügyfél kérelmére tárgyalást tart, melyre az ügyfeleket székhelyére idézheti.

(2) A gyámhivatal – a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy érdekében – illetékességi területén bárhol tarthat tárgyalást, különösen akkor, ha több ügyfélnek kellene más helységből a székhelyre utaznia. A tárgyalás helyszíne ilyen esetben az ügyfél lakóhelyéhez legközelebb lévő települési önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos helyisége.

(3) Ha az ügyfél által kezdeményezett ügyben a gyámhatóság tárgyalást tart és a tárgyaláson az ügyfél nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, a gyámhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti.

14. § (1) A határozat rendelkező részének az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

(2) Ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a gyámhatóság a határozatot akkor is meghozhatja, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok nem állnak vagy csak részben állnak rendelkezésére.

15. § Minden olyan ügyben, amelyben a döntés más szerv feladatkörét is érinti, vagy a döntés valamely jog érvényesítéséhez, kötelezettség teljesítéséhez, illetőleg eljárás lefolytatásához szükséges, az ügyfelet és a feladatkörében érintett más szervet vagy személyt a határozat jogerőre emelkedéséről értesíteni kell.

16. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a gyámhatósági eljárás költségeit – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – az eljáró szerv viseli. A gyermekvédelmi gondoskodással kapcsolatos hatósági ügyekben az eljárás költségeit minden esetben az eljáró szerv viseli.

(2) Ha az eljárást azért kellett megindítani, mert jogsértés történt, az eljárás költségeit – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az az ügyfél viseli, akinek a jogsértés felróható.

(3) Az örökbefogadási, valamint – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét meghaladó értékhatárú – vagyoni ügyekben az eljárás költségeit az ügyfél viseli.

(4) Egyezség esetén mindkét fél viseli saját költségét.

(5) Ha az eljárásban közreműködők hibájából merültek fel költségek, azokat az viseli, akinek a költségek felmerülése felróható.

(6) A végrehajtás költségeit a kötelezett viseli.

17. § (1) A gyámhatósági eljárásban

– az eljárásban résztvevők készkiadásai (különösen az ügyfél, a tanú, a szakértő, a tolmács útiköltsége, szállásköltsége, a szakértő, a tolmács, az ügygondnok, az eseti gondnok munkadíja),

– a helyszíni szemle költségei,

– a szakértői vizsgálat díja,

– a végrehajtás költségei

számolhatók el költségként.

(2) A szakértő kirendelése esetén a gyámhatóság a szakértői díj megelőlegezésére kötelezheti az ügyfelet.

(3) A gyámhatóság az eljárási költségeket – a magánszemély kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel – méltányosságból teljesen vagy részben elengedheti.

(4) Ha az eljárásban több olyan azonos érdekű ügyfél vesz részt, akik a költségek viselésére kötelesek, közöttük a költségeket arányosan kell megosztani.

(5) A gyámhatóság a költségekről az érdemi határozatban vagy külön határozatban dönt.

18. § (1) Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a szülői felügyelet körébe tartozó kérdésekben [Csjt. 73. § (1) bek.] nem tudnak megegyezésre jutni, a gyámhivatal döntését bármelyik szülő kérheti.

(2) Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különélő szülők megállapodnak abban, hogy a jövőre nézve a szülői felügyeletet egyikőjük gyakorolja [Csjt. 72. § (1) bek.] a gyámhivatal e megállapodásukat – kérésükre – jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell azt a tényt is, hogy a gyermek – megállapodásuk alapján – melyik szülőnél kerül elhelyezésre, illetve, hogy a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorolják.

(3) A szülőket tájékoztatni kell arról, hogy az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásukat módosíthatják, valamint, hogy ezen megállapodásuk nem azonos hatályú a bíróság ilyen ügyben hozott határozatával.

19. § Ha a gyermek szülei nem élnek együtt és a gyermek azért nem áll szülői felügyelet alatt, mert az őt eddig nevelő szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, illetőleg a szülő felügyeleti joga a Csjt. 91. § (1) bekezdésének a)–b) pontja alapján szünetel vagy a szülő meghalt, a gyámhivatal megállapítja a másik szülő szülői felügyeleti jogának feléledését és felhívja őt joga gyakorlására, feltéve, hogy nem áll a szülői felügyelet megszüntetését kimondó ítélet hatálya alatt, vagy a szülői felügyeleti joga nem szünetel a Csjt. 91. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján, illetőleg a gyermek másnál történő elhelyezése iránt nem indokolt pert indítani.

20. § A gyámhivatal állapítja meg a gyermek nevét, ha

21. § (1) A szülői ház elhagyásával kapcsolatos eljárás a gyermek, a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve a gyermeket gondozó személy kérelmére indul.

(2) A gyámhivatal a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyásának engedélyezése során [Csjt. 77. § (2) bek.] vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartása a kérelemben megjelölt helyen miképpen biztosítható.

(3) A gyámhivatal a (2) bekezdésben megjelölt eljárása során, ha a gyermek nem intézménybe, hanem magánszemélyhez kíván költözni, köteles a magánszemélyt is meghallgatni és nála környezettanulmányt készíteni.

(4) Ha a gyámhivatal a kérelmet elutasítja és a gyermek a szülői házat már engedély nélkül elhagyta, egyidejűleg kötelezi a gyermeket a visszatérésre. Ugyanígy jár el abban az esetben is, ha az engedély megadását követően a feltételek megváltozása miatt az engedélyt visszavonja.

22. § (1) A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozat jóváhagyása [Csjt. 77. § (3) bek.] iránti kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat (különösen: a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt, iskolalátogatási igazolást, jövedelemigazolást, befogadó nyilatkozatot), amelyekből megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van.

(2) A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó jognyilatkozat elbírálása során mérlegelni kell, hogy a kapcsolattartást szabályozó bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e.

(3) Ha a különélő szülők a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal tájékoztatja a feleket a bírósági eljárás megindításának lehetőségéről.

23. § (1) A szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével, az iskola megválasztásával, a gyermek taníttatásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülő vagy a gyermek kérelmére dönt. A 12. életévét betöltött gyermek a kérelmet önállóan is előterjesztheti.

(2) A gyámhivatalnak az eljárás során elsősorban a szülők és a gyermek közötti megegyezésre kell törekednie.

(3) Az eljárás során gondosan vizsgálni és mérlegelni kell a gyermek képességeit, eddigi tanulmányait és annak eredményeit, továbbá egészségi állapotát.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak vizsgálata során be kell szerezni a nevelési tanácsadó vagy a gyermek nevelési- oktatási intézményének véleményét, továbbá – szükség esetén – a gyermek-pszichiátriai gondozó vagy egyéb egészségügyi intézet szakvéleményét.

24. § (1) A gyámhivatal a szülők vagyonkezelői jogát a Csjt. 79. §-ának (2) bekezdése, valamint 81. §-ának (2) bekezdése alapján a gyermek érdekében korlátozhatja, továbbá a vagyonkezeléssel kapcsolatos törvényes képviseleti jogát a Csjt. 87. §-ának (2) bekezdése alapján megvonhatja.

(2) Ha a gyermek azzal a kikötéssel kapott valamely vagyont, hogy azt a szülő nem kezelheti, a gyámhivatal e vagyon kezelésére – a vagyont juttató személy javaslatának figyelembevételével – eseti gondnokot rendel ki.

(3) A gyermek törvényes képviselője vagy gondozója kezéhez kiutalt gyermektartásdíj vagy a megelőlegezett gyermektartásdíj felhasználását a gyámhivatal az (1) bekezdés alapján indokolt esetben ellenőrizheti.

25. § (1) A szülők által a gyermekük nevében tett, továbbá a gyermeküket érintő jognyilatkozatok érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat

(2) A gyámhivatal az (1) bekezdésben felsorolt jognyilatkozat jóváhagyását elutasítja, ha a jognyilatkozatot tartalmazó okirat alaki szempontból érvénytelen. A jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyása a jognyilatkozat érvényességéhez szükséges – jogszabályban előírt – egyéb feltételeket nem pótolja.

26. § (1) Ha a szülő a gyámot nevező vagy a gyámságból kizáró nyilatkozatát [Csjt. 71. § (2) bek.] a gyámhivatal előtt teszi, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a gyermek, a nevezett gyám vagy a gyámságból kizárt személy természetes személyazonosító adatait, valamint a szülő felhívását lakóhely változásának bejelentésére.

(2) A gyámnevezést tartalmazó vagy a gyámságból kizáró jognyilatkozatról a gyámhivatal naprakész nyilvántartást vezet és a szülő lakóhely változása esetén az illetékessé vált gyámhivatalt a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével értesíti.

27. § (1) A kapcsolattartás célja, hogy

(2) A kapcsolattartási jog formái: folyamatos és időszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatása, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés.

28. § (1) A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, továbbá – ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van – a gyermek nagykorú testvére, szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult.

(2) A szülővel való kapcsolattartásra irányuló kérelmet a 14. életévét betöltött gyermek önállóan is előterjesztheti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartását nem érinti a Csjt. 52. §-ának (2) bekezdése szerinti közös gyermekké fogadás, ha az a házasság, amelyből az örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének elhalálozása folytán szűnt meg.

(4) A gyámhivatal indokolt esetben előmozdítja a szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban lévő szülő gyermekével való kapcsolattartását, ha ez a gyermeket nem veszélyezteti. Ennek érdekében a gyámhivatal a szülő kérelmére, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére – a jegyző véleményének figyelembevételével – a gyermekkel kapcsolatos információkat adhat.

29. § (1) A gyámhivatal vita esetében a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik.

(2) Különélő szülők kapcsolattartás iránti kérelmének elbírálása előtt tisztázni kell, hogy a gyermek melyiküknél van elhelyezve [Csjt. 72. § (2) bek.].

(3) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság – kérelemre – elsősorban akkor jogosítja fel a gyermek szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőjét a kapcsolattartásra, ha a gyermek érzelmi fejlődését a szülőtől való teljes elszakadása veszélyeztetné.

30. § (1) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával – tárgyalás megtartásával – rendezi. Ennek során a szülő és más kapcsolattartásra jogosult a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról és időtartamáról, a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről, az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról, valamint – szükség szerint – egyéb formáiról megegyezhetnek.

(2) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek lehetőleg írásban kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást pótolni kell.

(3) A gyámhivatalnak és a bíróságnak az egyezség létrehozása során törekednie kell a szülők és a 14. életévét betöltött gyermek közötti megegyezésre is.

(4) Az egyezséget a gyámhivatal, illetőleg a bíróság jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának. Az egyezség jóváhagyásával egyidejűleg a feleket tájékoztatni kell a 31–33. §-okban meghatározott jogkövetkezményekről.

(5) Egyezség hiányában a gyámhivatal, illetőleg a bíróság – a kapcsolattartás céljának megfelelően – a szülő és más kapcsolattartásra jogosult méltányos érdekére, körülményeire és a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt.

(6) A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell az (1)–(2) és (4) bekezdésben meghatározottakat is.

31. § (1) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmet elutasítja, ha a jogosult a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette, illetőleg a szülő szülői kötelességeit saját hibájából tartósan nem teljesítette, illetve elhanyagolta, és magatartásán nem változtatott.

(2) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében – kérelemre – korlátozza, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél.

(3) A kapcsolattartási jog korlátozása során a gyámhivatal vagy a bíróság a már megállapított kapcsolattartás formájának vagy gyakoriságának, továbbá időtartamának megváltoztatásáról dönthet.

(4) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság – kérelemre – meghatározott időre a kapcsolattartási jog szüneteltetését rendeli el, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél. A szünetelés leghosszabb időtartama 6 hónap.

(5) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a határozatában megállapított kapcsolattartási jogot – kérelemre – megvonja, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél, és e magatartásával a gyermek nevelését és fejlődését súlyosan veszélyeztette.

32. § (1) Ha a kapcsolattartás újraszabályozására indult eljárásban a rendelkezésre álló adatok szerint a kapcsolattartási jog korlátozása, szüneteltetése vagy megvonása látszik indokoltnak a gyámhivatal, illetőleg a bíróság a határozatában megállapított kapcsolattartás végrehajtását az új határozat jogerőre emelkedéséig felfüggesztheti.

(2) A gyámhivatal, illetve a bíróság kérelemre a kapcsolattartás újraszabályozására indult eljárásban a gyermek érdekében a kapcsolattartás korlátozását feloldhatja, illetve a kapcsolattartási jogot visszaállíthatja, ha azok a körülmények, amelyekre a határozatát korábban alapította, már nem állnak fenn.

33. § (1) A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult a gyermeket a szülő vagy a különélő másik szülő ellen neveli, illetve a kapcsolattartásra vonatkozó jogerős határozatnak szándékosan és ismételten nem tesz eleget.

(2) Ha a gyermeket nevelő szülő vagy más személy a kapcsolattartást szabályozó határozatnak nem tesz eleget, a gyámhivatal írásban figyelmezteti magatartásának következményeire, ennek eredménytelensége esetén az Áe. végrehajtásra vonatkozó szabályait alkalmazza.

(3) A gyámhivatal által kiszabott végrehajtási bírság adók módjára történő behajtásáról a kötelezett lakóhelye szerinti illetékes jegyző gondoskodik, aki ennek megtörténtéről értesíti az illetékes gyámhivatalt.

(4) Ha a gyermeket nevelő szülő vagy más személy a gyermeket bizonyíthatóan folyamatosan a jogosult ellen neveli és a kapcsolattartásra vonatkozó határozatnak a végrehajtási intézkedések ellenére sem tesz eleget, a bíróságnál a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti per indításának van helye.

(5) Ha a gyermeket nevelő szülő vagy más személy a kapcsolattartást szabályozó jogerős határozatnak önhibájából nem tesz eleget, a gyámhivatal őt a jogosultnak a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségei (pl. utazási költség) viselésére kötelezi.

34. § (1) A 16. évét betöltött házasuló a házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet a gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen terjesztheti elő.

(2) A házasságkötéshez szükséges előzetes engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell azokat az iratokat (különösen: a törvényes képviselői nyilatkozatot, jövedelemigazolást), amelyből megállapítható, hogy a 16. évet betöltött házasuló, illetve meglevő vagy a 18. évének elérése előtt születendő gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van.

35. § (1) A gyámhivatal a határozathozatal előtt meghallgatja a házasulókat, a kiskorú házasuló törvényes képviselőjét és környezettanulmányt készít.

(2) A meghallgatásnak ki kell terjednie azokra a körülményekre is, amelyek az engedély megadását indokolják, továbbá arra is, hogy nem áll-e fenn házassági akadály.

36. § (1) A gyámhivatal a házasságkötésre az előzetes engedélyt akkor adja meg, ha a házasságkötés a kiskorú gyermek érdekét szolgálja, továbbá, ha a kiskorú

(2) Önmagában az a tény, hogy a kiskorú várandós – az egyéb körülmények gondos vizsgálata és mérlegelése nélkül – nem alapozza meg a házasságkötés engedélyezését.

(3) A házasságkötési engedély a gyámhivatali határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapig érvényes.

37. § (1) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatára, vagy az átmeneti nevelésbe vett gyermek gyámjának kérelmére, továbbá hivatalból indul.

(2) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás kérdésében a gyámhivatal soron kívül jár el.

(3) Ha az örökbefogadhatónak nyilvánítás indoka az, hogy

(4) A gyámhivatal az örökbefogadhatónak nyilvánítás előtt köteles kikérni a gyermekjóléti szolgálat, valamint – ha az eljárás nem a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatára indult – a gyermekvédelmi szakszolgálat véleményét.

(5) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás szempontjából [Csjt. 48/A. § (1) bekezdése] nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-két látogatás, levélírás, illetve telefonhívás. A kapcsolattartás formájának és gyakoriságának elbírálása során a gyámhivatalnak mérlegelnie kell a szülő körülményeit is.

(6) A gyámhivatal a gyermek érdekében a kapcsolattartási jog korlátozását vagy szüneteltetését rendelheti el, melyről az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejűleg dönt.

(7) Amennyiben a szülő kapcsolattartási jogát a gyámhivatal a 31. § (4) bekezdésében foglaltak alapján szünetelteti, a szünetelés időtartamát a (3) bekezdés a) pontja szerinti örökbefogadhatónak nyilvánítási eljárás során figyelmen kívül kell hagyni.

38. § (1) Az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására.

(2) Az örökbefogadás előtti eljárást az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat készíti elő.

(3) A gyermekvédelmi szakszolgálatnál előterjesztett kérelemben – a Csjt. 47. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozik

(4) A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb 15 napon belül tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozót az örökbefogadás feltételeiről és arról, hogy alkalmasságának megállapítása érdekében az általa meghatározott helyen és időpontban vizsgálaton kell megjelennie, valamint arról, hogy családi és lakáskörülményeiről a helyszínen győződik meg.

(5) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy a kitűzött alkalmassági vizsgálaton nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, illetőleg a környezettanulmány elvégzését nem teszi lehetővé, kérelmét visszavontnak kell tekinteni.

(6) A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem beadásától számított 60 napon belül tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt az alkalmassági vizsgálat eredményéről.

39. § (1) A gyermekvédelmi szakszolgálat a lefolytatott vizsgálat eredményét és javaslatát – az ügyfél kérelmére – írásban megküldi az örökbe fogadni szándékozó lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnak, és erről az örökbe fogadni szándékozó személyt egyidejűleg értesíti.

(2) A gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmassága kérdésében a háziorvosi igazolás, a gyermekvédelmi szakszolgálat által megküldött szakvélemény, a a környezettanulmány, az örökbe fogadni szándékozó személy meghallgatása, valamint szükség szerint egyéb bizonyítékok alapján dönt.

(3) Alkalmatlanság megállapítása esetén új eljárás a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül nem indítható.

(4) Alkalmasság megállapítása esetén a gyámhivatal jogerős határozata alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi az örökbe fogadni szándékozó személyt saját nyilvántartásába és – a hozzájáruló nyilatkozat birtokában – továbbítja az adatokat az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartása számára.

(5) A gyámhivatal határozata a jogerőre emelkedéstől számított 2 évig érvényes, amely kérelemre, a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatára további 1 évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy azok a körülmények, amelyekre tekintettel az alkalmasságot megállapították nem változtak.

(6) Amennyiben az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nem kerül sor örökbefogadásra, az örökbefogadás előtti eljárást – kérelemre – meg kell ismételni.

(7) A gyámhivatali határozat (5) bekezdésben meghatározott érvényességi idejének leteltével a gyermekvédelmi szakszolgálat törli a nyilvántartásából az örökbe fogadni szándékozó adatait, és erről értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartását. A törlés tényéről az örökbe fogadni szándékozó személyt tájékoztatni kell.

40. § (1) Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére indul. A kérelmet a gyermek törvényes képviselőjének lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnál lehet előterjeszteni.

(2) A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül hozza meg az érdemi döntését.

41. § (1) A gyámhivatal az eljárás során beszerzi:

(2) Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárásban az örökbe fogadni szándékozó személynek csatolnia kell:

42. § (1) A gyámhivatal az eljárás során köteles meghallgatni:

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt jognyilatkozatot a hivatásos gyám, valamint a gyermekotthon vezetője írásban is előterjesztheti.

(3) Nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadót és a vér szerinti szülőt együttesen – tárgyalás keretében – kell meghallgatni.

43. § (1) A 42. §-ban megjelölt személyek meghallgatásáról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat nem lehet feltételhez kötni.

(3) A Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése alapján tett szülői hozzájáruló nyilatkozatot bármely gyámhatóság előtt meg lehet tenni és arról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) Ha a szülő a Csjt. 48. §-ának (2) és (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tesz, tájékoztatni kell annak jogkövetkezményeiről. A tájékoztatást, valamint annak tudomásul vételét a gyámhatóság jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet soron kívül meg kell küldeni az illetékes gyámhivatalnak.

44. § (1) A 6. életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a gyámhivatal a szülő Csjt. 48. §-ának (4) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozatának jóváhagyását a nyilatkozat napját követő 60 napon belül megtagadhatja. 60 nap elteltével – ha a gyámhivatal nem foglal állást – a nyilatkozatot jóváhagyottnak kell tekinteni.

(2) A gyámhivatal a szülő hozzájáruló nyilatkozatának jóváhagyását az (1) bekezdés esetén akkor tagadhatja meg, ha a gyermek örökbefogadására életkora vagy egyéb körülmény miatt nagy valószínűséggel nem fog sor kerülni.

(3) A gyermeknek a Csjt. 48. §-ának (4) bekezdése szerinti egészségkárosodását az illetékes szakorvosi intézet szakvéleménye alapján lehet megállapítani.

45. § (1) A gyámhivatal az örökbefogadás iránti kérelem elbírálása előtt

(2) A gyámhivatal a nevelésbe vett gyermek örökbefogadása esetén a gyermekre vonatkozó igazolásokat és szakvéleményeket a gyermekvédelmi szakszolgálat útján szerzi be.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt iratok tartalmát a gyámhivatal ismerteti az örökbefogadni szándékozó személlyel.

46. § (1) Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

(2) A határozatban az örökbefogadó lakóhelyeként azt a helyet is fel kell tüntetni, ahol az örökbefogadó a gyermek születésekor lakott.

47. § (1) Az örökbefogadás hatályát nem érinti, ha az engedélyező határozat az örökbefogadott nagykorúvá válását követően válik jogerőssé.

(2) Ha az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelmet a gyámhivatal nem utasította el, az örökbefogadást a nagykorúság elérése előtti napon a gyámhivatal jogerős határozatának hiányában is engedélyezettnek kell tekinteni, ha

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását és az örökbefogadás jogkövetkezményeinek beálltát a gyámhivatal határozattal állapítja meg.

48. § (1) A gyámhivatal az örökbefogadás felbontása iránti kérelem elbírálása során

(2) Az örökbefogadás felbontása iránti eljárás során készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

(3) Az örökbefogadást felbontó határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell

49. § (1) A külföldi állampolgárságú örökbefogadni szándékozó személyre – a rokon, illetve a szülő házastársa kivételével – az e rendelet örökbefogadásra vonatkozó szabályait a 49–51. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az örökbefogadásra irányuló szándékot a külföldi állampolgárságú örökbefogadó személy az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézetnél (a továbbiakban: Intézet) jelentheti be.

(3) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye külföldön van, az örökbefogadásra irányuló szándékát a magyar külképviselet konzuli tisztviselőjénél (a továbbiakban: konzuli tisztviselő) is bejelentheti, aki azt a diplomáciai futárposta útján az Intézetnek továbbítja. Ebben az esetben az (5) bekezdésben meghatározott határidőt az Intézethez való érkezéstől kell számítani.

(4) Az Intézet a beérkezéstől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a jelentkezőt az örökbefogadás feltételeiről és arról, hogy nyilvántartásba vétele érdekében milyen iratokat kell becsatolnia.

(5) A külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy a felhívásban foglaltaknak, annak kézhezvételétől számított 60 napon belül tesz eleget. A határidő eredménytelen eltelte esetén a nyilvántartásba vételi kérelmet visszavontnak kell tekinti.

50. § (1) A külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személynek – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez csatolnia kell az 1 évnél nem régebben kiállított, a magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített, hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott alábbi iratokat:

(2) Amennyiben a kérelem benyújtásától számított 2 éven belül az örökbefogadásra nem került sor, az (1) bekezdésben foglalt eljárást meg kell ismételni.

(3) Az Intézet az (1) bekezdésben meghatározott iratok benyújtását követően a jelentkezőt értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartásába történő felvételről.

(4) Ha az Intézet nyilvántartásában van olyan örökbe fogadható gyermek, akivel a kérelmező várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani, az iratokat megküldi az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatnak. Több örökbe fogadni szándékozó esetén az Intézetnek figyelemmel kell lenni a nyilvántartásba vétel időpontjára is.

(5) A gyermekvédelmi szakszolgálat – a (4) bekezdésben meghatározott esetben – a külföldi állampolgárságú kérelmezőt értesíti a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségéről. A kapcsolatfelvételt követő 8 napon belül, az (1) bekezdésben meghatározott iratokat, valamint a gyermekre vonatkozó igazolásokat és szakvéleményeket – az örökbefogadni szándékozó kérelmére – a Csjt. 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott gondozásra vonatkozó javaslatával együtt megküldi döntéshozatal céljából a gyámhivatalnak.

(6) Amennyiben az örökbefogadni szándékozó személy nem kéri az iratok gyámhivatalhoz történő továbbítását, azokat a gyermekvédelmi szakszolgálat visszaküldi az Intézet számára.

51. § (1) A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálattól érkezett iratok és vélemény megérkezését követően 15 napon belül

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakkal egyidejűleg a gyámhivatal megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot a gondozás figyelemmel kísérése, valamint az örökbefogadásra vonatkozó javaslat gyámhivatal részére történő megküldése céljából. A gyermekvédelmi szakszolgálat a megkeresésben foglaltakat 15 napon – indokolt esetben 30 napon – belül köteles teljesíteni.

(3) Az örökbefogadást jóváhagyó határozat rendelkező része tartalmazza a 46. §-ban foglaltakon kívül az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek állampolgárságának megjelölését is.

(4) A gyámhivatal az örökbefogadást jóváhagyó határozatában dönt a gyermek végleges külföldre távozásának szükség esetén a gyermek vagyona felhasználásának engedélyezéséről is.

52. § (1) A gyámhivatal a kérelem elbírálása előtt a gyermek személyes jogának figyelembevételével

(2) Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező része tartalmazza a 46. § a)–i) pontjában foglaltakon kívül az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek állampolgárságának megjelölését, valamint a fővárosi főjegyző megkeresését a gyermek születésének hazai anyakönyvezése érdekében.

(3) A külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadási ügyében egyebekben az e rendelet örökbefogadásra vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

53. § (1) A 14. életévét betöltött örökbefogadott gyermek a vér szerinti szülője adatainak megismerése iránti kérelmét személyesen, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is előterjesztheti.

(2) A gyámhivatal a vér szerinti szülő adatairól történő felvilágosítás megadása előtt meggyőződik arról, hogy az adatok megadása nem áll a kiskorú gyermek érdekével ellentétben.

(3) Indokolt esetben a gyámhivatal a tájékoztatás megadása előtt kikéri a gyermekvédelmi szakszolgálat pszichológiai szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy a gyermek személyiségfejlődését az adatokról történő tájékoztatás nem veszélyezteti-e.

(4) A kiskorú örökbefogadott esetén a tájékoztatás megadásához a gyámhivatal meghallgatja a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, nagykorú örökbefogadott esetén csak a vér szerinti szülőt.

54. § (1) A gyámhivatal a családi jogállás rendezésére irányuló eljárást hivatalból indítja meg, ha az anyakönyvvezető a szülő adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről küld értesítést, vagy a gyámhivatal egyéb más eljárása során észleli, hogy a gyermek családi jogállása rendezetlen.

(2) A családi jogállás rendezésére irányuló eljárás megindítását az anya vagy más törvényes képviselő, a gyermeket magáénak elismerni szándékozó férfi, a 14. életévét betöltött gyermek is kérheti.

55. § (1) Az anya – gyermeke családi jogállásának rendezése érdekében történő – meghallgatásakor jegyzőkönyvbe kell foglalni mindazokat az adatokat, amelyek a későbbiekben az apaság megállapítása iránti per megindításához, vagy a képzelt személy apaként történő bejegyzéséhez szükségesek.

(2) Az apaként megnevezett férfit a gyámhivatal meghallgatja és, ha az apaság tényét nem vitatja, felhívja őt az apai elismerő nyilatkozat megtételére, majd nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti.

56. § (1) A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése után vagy azt megelőzően – a fogamzási idő kezdetétől – személyesen lehet megtenni.

(2) Az elismerésről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy a férfi a gyermeket a Csjt. 37. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el. A gyámhatóság jegyzőkönyvbe foglalja továbbá az anya, a 14. évét betöltött gyermek és a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a gyermek családi nevére vonatkozó bejelentést.

(3) Az anyát vagy más törvényes képviselőt, a 14. életévét betöltött gyermeket, illetőleg az apaként megnevezett férfit lehetőleg együtt kell meghallgatni.

57. § (1) A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozatának érvényességéhez szükséges törvényes képviselői nyilatkozat pótlását [Csjt. 37. § (3) bek.] az elismerő nyilatkozatot tevő férfi vagy a gyermek kérheti.

(2) A nyilatkozat teljes hatályához szükséges

(3) Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában gátolva van, továbbá, ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatának megtételében tartósan gátolva van, igazolni kell. Azt a tényt, hogy a törvényes képviselő a hozzájárulást nem adja meg, jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4) A gyámhivatal hozzájárulásának megadását a nyilatkozatot tevő férfi, az anya vagy más törvényes képviselő, a gyermek, továbbá a jegyző, a bíróság vagy az anyakönyvvezető kérheti.

58. § (1) Ha a gyermek törvényes képviselete nem biztosított, de az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válásához a feltételek egyébként fennállnak, a nyilatkozatot felvevő jegyző eseti gondnokot rendel ki.

(2) Ha az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válásához az 56. § (2) bekezdésében meghatározott hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhivatalnak pótolnia kell, vagy ha a méhmagzatnak gondnokot, illetve a gyermeknek gyámot kell rendelni, az iratokat a jegyző az illetékes gyámhivatalhoz továbbítja.

59. § (1) Ha az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a fogamzás és a szülés feltételezett időpontját szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni.

(2) Az anya által megjelölt férfi a gyermek születése előtt nyilatkozattételre csak akkor idézhető meg, ha az anya az (1) bekezdésben meghatározott igazolást bemutatta.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt igazolást akkor is be kell mutatni, ha a születendő gyermeket a nyilatkozatot tevő férfi önként kívánja elismerni.

(4) Ha a születendő gyermek anyja korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, a gyámhivatal a méhmagzat részére – az elismerés teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozat megtételére – gondnokot rendel (Ptk. 10. §). A gondnok rendelés akkor is szükséges, ha az anya a gyermek születése idején előreláthatóan már nagykorú lesz.

60. § (1) A gyámhivatal a születési anyakönyvbe apa adatai nélkül bejegyzett gyermek részére képzelt személyt állapít meg apaként

(2) Ha a képzelt apa adatainak megállapítása iránt indult eljárás során a gyámhivatal tudomást szerez arról, hogy az apaság megállapítása iránt per van folyamatban, eljárását a bíróság jogerős határozatáig felfüggeszti.

61. § (1) Az anya meghallgatásakor, illetőleg kérelméről a gyámhivatal jegyzőkönyvet vesz fel és lehetőleg vele egyetértésben állapítja meg a képzelt személy

(2) Ha az anya nem hallgatható meg – ismeretlen helyen tartózkodik vagy meghallgatása céljából a szabályszerű idézésre nem jelenik meg – a gyámhivatal belátása szerint állapítja meg a szükséges adatokat.

(3) A képzelt apa családi nevének meghatározásánál a gyámhivatal a Csjt. 41. §-ának (2)–(3) bekezdése alapján jár el.

(4) Nem állapítható meg családi névként annak a férfinak a neve, akinek az apasága megállapítása iránt per volt folyamatban és a keresetet a bíróság jogerős ítéletével elutasította.

62. § (1) Az ismeretlen szülőktől származó gyermek törvényes képviseletével és anyakönyvezésével kapcsolatos, eljárás az anyakönyvvezetőnek azon értesítése alapján indul, amely szerint a gyermek kilétének megállapítása iránti vizsgálat nem vezetett eredményre.

(2) Ha az ismeretlen szülőktől származó gyermekről a gyámhivatal a gyermekvédelmi rendszerben eljáró vagy más személytől származó bejelentésből értesül, az eljárás hivatalból indul.

(3) Az ismeretlen szülőktől származó gyermek részére a gyámhivatal soron kívül gyámot rendel és – a Csjt. 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott intézkedések során – megállapítja mindazokat az adatokat, amelyekre a gyermek születésének anyakönyvezéséhez szükség van.

63. § (1) A gyermek születésének anyakönyvi bejegyzéséhez a gyámhivatal megállapítja

(2) A gyermek születési helye a szülés helye vagy a gyermek megtalálásának helye lehet.

(3) Ha a gyermek életkora bizonytalan, a feltételezhető születési időt igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján kell megállapítani.

(4) Az anyakönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat a gyámhivatal a gyermek gyámjával egyetértésben állapítja meg úgy, hogy az más jogos érdekét ne sértse. A gyermek megtalálásának körülményeire utalni nem lehet. A gyermekre sérelmes családi és utónév nem állapítható meg.

(5) Amennyiben a gyermek valódi adatai, valamint a vér szerinti szülők adatai utóbb ismertté válnak, a gyámhivatal kezdeményezi a gyermek születésének újbóli anyakönyvezését.

64. § (1) A családi jogállás rendezése iránti per megindításához a gyámhivatal a gyermek törvényes képviseletének ellátására eseti gondnokot rendel ki. Az eseti gondnok kirendelését a szülő, a gyám és a 14. életévét betöltött gyermek kérheti, de a kirendelésről a gyámhivatal hivatalból is dönthet.

(2) A családi jogállás megállapítására irányuló per megindítására – ha a gyermek gyámság alatt áll, a gyámhivatal előzetes hozzájárulásával – a gyám is jogosult.

(3) A Csjt. 44. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárás során igazolni kell azt, hogy a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van. Ha a törvényes képviselő a perindításhoz nem járul hozzá, ezt a tényt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4) A gyámhivatal annak eldöntésénél, hogy a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához a hozzájárulást megadja-e, azt vizsgálja, hogy a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a gyermek vagy gondnokság alatt álló személy érdekében áll-e.

65. § (1) A települési önkormányzat által megállapítandó rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelemhez csatolni kell

(2) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

(3) A benyújtott jövedelem nyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódisága az eljárás során szükség esetén környezettanulmány (helyzetértékelés) készítésével ellenőrizhető.

66. § (1) A Gyvt. 19. §-a (4) bekezdésének alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel vagy más törvényes képviselővel (a továbbiakban: támogatást kérő) közös háztartásában élő valamennyi

(2) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.

67. § (1) A tárgyhónapra esedékes rendszeres gyermekvédelmi támogatást a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(2) A támogatást megállapító szerv a Gyvt. 20. §-ának (3) bekezdésében meghatározott éves felülvizsgálat keretében ellenőrzi a támogatás felhasználását is.

68. § (1) Ha az öregségi nyugdíj mindekori legkisebb összege változik, a változás időpontjától a támogatást az új összegnek megfelelően kell folyósítani.

(2) A támogatás megállapításáról, összegének és formájának megváltoztatásáról, valamint a támogatás megszüntetéséről határozatban kell rendelkezni.

69. § (1) A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a gyermektartásdíjra jogosult törvényes képviselőjének vagy gondozójának kérelmére indul. A kérelemben

(2) A kérelemhez csatolni kell a 2. számú melléklet szerinti nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal együtt, a gyermektartásdíjat megállapító bírósági határozatot, valamint a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot.

(3) A közös háztartásban élő közeli hozzátartozók figyelembevételénél a 67. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A gyermek törvényes képviselője vagy gondozója a jövedelmét terhelő visszatérő kiadásai közül

70. § (1) A gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti – legalább 3 havi – behajthatatlanságáról.

(2) A gyermektartásdíj megelőlegezésére akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és a kötelezett munkabérére és más rendszeres jövedelmére vezetett végrehajtás eredménytelen volt.

(3) Ha még nem indult meg a gyermektartásdíj behajtása iránti végrehajtási eljárás, a jogosultnak kezdeményeznie kell a tartásdíj behajtását, és igényének érvényesítését igazolnia kell. A végrehajtás eredménytelenségét a kérelmező a letiltás vagy a foglalás sikertelenségére vonatkozó okirat csatolásával igazolja.

(4) Amennyiben a kérelmező 15 nap alatt nem igazolja a végrehajtási eljárás megindítását, a gyámhivatal a kérelmet elutasítja. Ha a kérelmező megindította a bírósági eljárást, de annak eredménye még nem ismeretes, a gyámhivatal megkeresi a bíróságot a végrehajtási cselekmény eredményének közlésére.

(5) Ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj behajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehetséges, a jogosultnak közokirattal kell igazolnia, hogy a gyermektartásdíj behajtását és igényének érvényesítését kezdeményezte.

71. § (1) A gyámhivatal szükség esetén megkeresi a végrehajtót, a kérelmező által megindított közvetlen letiltás vagy egyéb végrehajtási cselekmény eredményének közlésére.

(2) Amennyiben a tényállás tisztázása indokolja, a gyámhivatal megkeresi a munkáltatót a letiltással kapcsolatos adatok közlésére.

72. § A gyámhivatal értesíti a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt az eljárás megindításáról és felhívja őt a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre. A kötelezettet figyelmeztetni kell a Gyvt. 24. §-ának (4) bekezdésében foglalt következményekre.

73. § (1) A gyámhivatal határozatában megjelöli a megelőlegezett gyermektartásdíj összegét, a gyermektartásdíj megelőlegezésének időtartamát, a folyósítás kezdő időpontját, valamint kimondja az azonnali végrehajthatóságot.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó felhívást is, hogy az érintettek kötelesek haladéktalanul bejelenteni a gyámhivatalnak, ha tudomást szereznek a kötelezett jövedelméről, vagyonáról, illetve a gyermektartásdíj-fizetés feltételeinek megszűnéséről.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl az érintettek kötelesek továbbá bejelenteni a Gyvt. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott okok bekövetkezését is.

(4) A gyámhivatal határozatát megküldi a jogosultnak, a kötelezettnek, a kötelezett utolsó ismert munkáltatójának, a végrehajtást foganatosító bíróságnak, a kötelezett lakóhelye, valamint a gyámhivatal székhelye szerinti jegyzőnek és a külföldi vagy ismeretlen helyen tartózkodó kötelezett esetében a Kereskedelmi és Hitelbanknak.

(5) A gyámhivatal székhelye szerinti jegyző a megelőlegezett gyermektartásdíjról, annak késedelmi kamatáról és a folyósítással felmerült költségekről negyedévente tájékoztatja a kötelezett lakóhelye szerinti jegyzőt a hátralékos összeg adók módjára történő behajtása végett.

74. § (1) A tárgyhónapra esedékes megelőlegezett gyermektartásdíjat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(2) A gyámhivatal a Gyvt. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bejelentés alapján a gyermektartásdíj folyósítását – legfeljebb 6 hónapra – felfüggeszti.

(3) A gyermektartásdíj megelőlegezésének felfüggesztéséről vagy a folyósítás megszüntetéséről szóló határozatról értesíteni kell a 73. § (4) bekezdésben felsoroltakat.

(4) Ha a jogosultság a tárgyhónap 16-át megelőzően szűnik meg, részösszegű megelőlegezést kell folyósítani, egyéb esetekben a megelőlegezés teljes összegét kell kifizetni. A részösszegű megelőlegezés mértéke a megelőlegezett gyermektartásdíj időarányos része.

75. § (1) Amennyiben a jogosult a gyermektartásdíj előlegezésének ideje alatt rendszeresen vagy alkalomszerűen kétszeres tartásdíjat vett fel, az erre az időszakra eső előlegezett tartásdíjat köteles az államnak visszafizetni.

(2) A kötelezett, illetve a jogosult az előlegezés ideje alatt az (1) bekezdés szerint közvetlenül adott, illetve kapott tartásdíjat az előlegezés elrendelése előtt keletkezett hátralékba nem számíthatja be.

(3) A gyámhivatal és a kötelezett lakóhelye szerinti jegyző az (1) bekezdés, valamint a Gyvt. 24. §-ának (4) bekezdése szerint megtérített összeget köteles visszafizetni a központi költségvetésnek.

76. § (1) A gyámhivatal a megelőlegezett gyermektartásdíj összegéről a 3. számú melléklet szerinti adatlapon a kifizetés hónapjának 10-éig értesíti a területileg illetékes Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatot (a továbbiakban: TÁKISZ).

(2) A TÁKISZ a beérkezett adatokat összesíti és a 3. számú melléklet szerinti összesített adatokat a Belügyminisztérium részére megyénként, településsoros bontásban – mágneses adathordozón – minden hónap 15-éig megküldi. A Belügyminisztérium az összesített adatokat soron kívül megküldi a Népjóléti Minisztérium részére.

(3) A Népjóléti Minisztérium minden hónap 18-áig rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 3. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.

(4) A (1)–(3) bekezdés szerint igényelt támogatásokkal az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben foglaltak szerint kell elszámolni.

77. § (1) A fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelmében nyilatkoznia kell

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

78. § A gyámhivatal beszerzi a környezettanulmányt és a fiatal felnőtt utógondozójától javaslatot kér az otthonteremtési támogatás céljának és a pénzfelhasználási tervnek megvalósíthatóságáról, az együttműködés feltételeiről, a támogatás összegének felhasználási, valamint elszámolási módjáról és várható időpontjáról.

79. § A gyámhivatal az otthonteremtési támogatásról szóló határozata rendelkező részében a 14. §-ban foglaltakon túl

80. § (1) A gyámhivatal az utógondozó írásban benyújtott tájékoztatójának figyelembevételével elbírálja a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás felhasználásáról készített elszámolását.

(2) A gyámhivatal az elidegenítési tilalom időtartamának letelte előtt is hozzájárulhat az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlan elidegenítéséhez (a tilalom feloldásához), ha azt a fiatal felnőtt megváltozott életkörülményei (pl: házasságkötés) indokolják.

81. § (1) A gyámhivatal a határozat jogerőre emelkedését követő hónap 5. napjáig intézkedik az otthonteremtési támogatás összegének kifizetése iránt.

(2) Az otthonteremtési támogatás összegének igénylése és a támogatással való elszámolás során a 74. § (1)–(5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

82. § (1) A Gyvt. 11. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy, valamint a gyermekjóléti szolgálat akkor kezdeményezi a jegyző, illetve a gyámhivatal hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi intézkedést, ha az alapellátás nem vezet eredményre, vagy attól eredmény nem várható.

(2) A pártfogói felügyelet alatt álló gyermek esetében az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a hivatásos pártfogó is kezdeményheti.

(3) A gyermekjóléti szolgálat, valamint a hivatásos pártfogó a gyámhivatalnak tett intézkedéséről egyidejűleg tájékoztatja a jegyzőt.

(4) A jegyző, illetve a gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedést tesz, ha

(5) A szülő nem tekinthető együttműködőnek, ha megfelelő segítség és figyelmeztetés ellenére

(6) A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedések kiválasztásánál figyelembe kell venni

83. § (1) A jegyző az általa folytatott eljárás során

(2) A gyámhivatal az általa folytatott eljárás során

(3) A megkeresett hatóság az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben határozattal dönt a gyermekvédelmi intézkedés alkalmazásáról vagy annak mellőzéséről.

(4) Az (1) bekezdés a) valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a jegyző illetve a gyámhivatal az általa addig alkalmazott gyermekvédelmi intézkedést megszünteti.

84. § (1) A gyermekjóléti szolgálat a javaslatára indult védelembe vétel iránti eljárás során

(2) Ha a védelembe vétel iránti eljárás nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indult, a jegyző megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot a (1) bekezdés szerinti javaslat 15 napon belül történő megtételére.

85. § A jegyző a védelembe vétel iránti kérelem elutasításával, illetve az eljárás megszüntetésével egyidejűleg a gyermekjóléti szolgálatot felhívja az alapellátás keretében történő segítségadásra, ha

86. § (1) A jegyző a védelembe vétel iránti eljárás során tárgyalást tart.

(2) A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy hozzásegítse a gyermeket és a szülőt a védelembe vétel okának, céljának és jogkövetkezményeinek megismeréséhez.

(3) A tárgyaláson meg kell hallgatni a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeken túl azt a családgondozót is, aki a gyermek gondozását a védelembe vételt megelőzően segítette.

(4) Az eljárás során a gyermeket és a szülőt nyilatkoztatni kell arról, hogy vállalják-e a gyermekjóléti szolgálattal az alapellátás keretében való együttműködést. A nyilatkozattétel előtt a gyermeket és a szülőt figyelmeztetni kell az együttműködés hiányában alkalmazható jogkövetkezményekre.

87. § A védelembe vételről szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban meghatározottakon kívül tartalmazza

88. § (1) Családgondozóként elsősorban a gyermekjóléti szolgálat azon családgondozóját kell kirendelni, aki a védelembe vételt megelőzően a gyermeket gondozta, a veszélyeztetettségét feltárta. A kirendelt családgondozó – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a jegyzővel közvetlenül tart kapcsolatot.

(2) A családgondozó tisztsége megszűnik a védelembe vétel megszűnésével, illetve, ha a jegyző a családgondozót felmenti vagy elmozdítja.

(3) A jegyző a családgondozót felmenti, ha alkalmatlan feladatára, a családgondozó fontos okból felmentését maga kéri, vagy utólag keletkezik olyan akadály, amely miatt feladatát megfelelően ellátni nem tudja.

(4) Ha a családgondozó jogaival súlyosan visszaél, kötelességeit nagymértékben elhanyagolja, a jegyző tisztségéből elmozdítja.

(5) A családgondozót a kirendeléséről, felmentéséről, valamint a védelembe vétel megszüntetéséről a gyermekjóléti szolgálat útján kell értesíteni.

89. § (1) Az egyéni gondozási-nevelési tervet lehetőség szerint a szülővel és a gyermekkel együttműködve kell elkészíteni. A jegyző az elkészült gondozási-nevelési tervet minden esetben ismerteti a szülővel és a gyermekkel. Az ismertetés tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(2) Az egyéni gondozási-nevelési tervben kell meghatározni a családgondozó, a szülő és a gyermek azon feladatait, melyek a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez szükségesek.

90. § (1) A védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás hivatalból vagy a kirendelt családgondozó, a gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére indul.

(2) A felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban rendelkezni kell:

91. § (1) A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha

(2) A védelembe vétel megszűnik a gyermek nagykorúvá válásával.

(3) Ha a védelembe vétel fennállása alatt a jegyző illetékessége megszűnik, a kirendelt családgondozót határozatával felmenti, és egyidejűleg értesíti az illetékessé vált jegyzőt a szükséges intézkedések megtétele céljából.

92. § A családba fogadás iránti eljárás során a gyámhivatal

93. § A családba fogadásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

94. § (1) A gyám éves jelentésének és számadásának elbírálásával egyidejűleg a gyámhivatal vizsgálja azt is, hogy a családba fogadás fenntartása a gyermek érdekében továbbra is indokolt-e.

(2) Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a gyámhivatal azt állapítja meg, hogy a családba fogadás fenntartása ellentétes a gyermek érdekével, a gyámhivatal intézkedik a gyermek saját családjába történő visszahelyezése iránt, feltéve, hogy a családba fogadásra okot adó körülmények már nem állnak fenn. Ellenkező esetben a gyermekvédelmi gondoskodásnak azt a formáját rendeli el, amely a gyermek számára a legmegfelelőbb.

(3) A családba fogadás megszüntetésére irányuló kérelem elbírálásánál vizsgálni kell, hogy a gyermek saját családjába visszahelyezhető-e. Ellenkező esetben a gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás más formája iránt intézkedik.

95. § Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki vagy fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat.

96. § (1) A beutaló szerv az ideiglenes hatályú elhelyezésről való döntése előtt meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeket, kivéve, ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek életét közvetlen veszélynek teszi ki.

(2) A beutaló szerv az ideiglenes hatályú elhelyezés formájának meghatározásánál a gyermek személyiségének, egészségi állapotának megfelelően a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott sorrendiség figyelembevételével dönt.

(3) Az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartama legfeljebb 30 nap, kivéve, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vizsgálatára jogosult gyámhivatal pert indított a gyermek elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása vagy a szülői felügyelet megszüntetése iránt.

97. § (1) Az ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

(2) Az (1) bekezdés szerinti elhelyezést elrendelő határozatról értesíteni kell a gyermekétől különélő szülőt is.

(3) Ha a gyámhivatal dönt a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő ideiglenes hatályú elhelyezésről, a határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

98. § (1) Az ideiglenes hatályú elhelyezésről hozott döntés vizsgálata során az illetékes gyámhivatal

(2) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha annak okai nem állnak fenn, és indokolt esetben megkeresi a jegyzőt a védelembe vétel elrendelése céljából.

(3) A Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott beutaló szerv által elrendelt ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről – ha annak okai már nem állnak fenn – kizárólag a városi gyámhivatal dönt.

99. § (1) Átmeneti nevelésbe vételre nem kerülhet sor, ha a veszélyeztetettség megszüntetése és a gyermek gondozása megfelelően biztosítható a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő ideiglenes elhelyezéssel, családba fogadással, a gyermek átmeneti gondozásával, valamint más bentlakásos szociális vagy gyermekintézményben történő elhelyezése útján.

(2) Ha az átmeneti nevelésbe vétel feltételei nem állnak fenn, a gyámhivatal a kérelem elutasításával, illetve az eljárás megszüntetésével egyidejűleg megkeresi

100. § (1) Ha a gyámhivatal a Gyvt. 77. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, a gyermek az otthont nyújtó ellátás keretében teljes körű ellátást és segítséget kap a fejlődését veszélyeztető körülmények elhárításához, a családi környezetébe történő visszahelyezéséhez.

(2) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételére irányuló eljárása során

(3) A gyámhivatal a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak vizsgálata során szükség esetén beszerzi a Gyvt. 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakvéleményét. A gyámhivatal indokolt esetben a szakértőket közös szakvélemény elkészítésére kérheti fel vagy őket együttesen hallgathatja meg.

101. § (1) Az átmeneti nevelésbe vétel iránti eljárás során a gyámhivatal tárgyalást tart.

(2) A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy hozzásegítse a gyermeket és a szülőt a nevelésbe vétel okának, céljának és jogkövetkezményének megismeréséhez.

102. § (1) Az átmeneti nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

(2) A határozat indokolásának tartalmaznia kell az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakon kívül az átmeneti nevelésbe vétel okát.

(3) Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal értesíti a családi pótlékot és az árvaellátást folyósító szervet, továbbá a gyermek nevelőszülőnél történő elhelyezése esetén a védőnői szolgálatot.

103. § (1) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételének elrendelése előtt szakvéleményt szerez be a gyermekvédelmi szakszolgálattól a gondozási hely meghatározására [Gyvt. 82. § (1) bek.], és lehetőség szerint az egyéni elhelyezési tervre [Gyvt. 82. § (3) bek.].

(2) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételének fennállása alatt szakvéleményt szerez be a gyermekvédelmi szakszolgálattól az átmeneti nevelésbe vétel felülvizsgálatára, illetve megszüntetésére vonatkozóan [Gyvt. 82. § (5) bek.].

104. § (1) A gyámhivatalnak az átmeneti nevelésbe vett gyermek gondozási helyének meghatározásához be kell szereznie a jegyző – gyermekjóléti szolgálat véleményén alapuló – javaslatát.

(2) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek gondozási helyének meghatározásánál figyelemmel kell lenni a (3)–(4) bekezdésben, valamint a Gyvt. 82. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szempontokra.

(3) A gyermek nemzetiségi, vallási és kulturális hovatartozásának az a gondozási hely felel meg, amely biztosítja

(4) A tartósan beteg vagy fogyatékos, beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdő, valamint a kora miatt sajátos szükségletekkel bíró gyermek számára olyan gondozási helyet kell kijelölni, amely képes biztosítani a speciális ellátását. Ennek érdekében a gyámhivatal beszerzi a Gyvt. 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy szakvéleményét.

105. § (1) A gondozási hely meghatározása során a gyermek és a szülő kérheti, hogy a gyermeket nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezzék el. Az általuk kért elhelyezési módtól akkor lehet eltérni, ha az ellentétes a gyermek érdekével vagy a feltételei nem állnak fenn.

(2) A gyermek és a szülő jogosultak véleményt nyilvánítani a gyermekvédelmi szakszolgálat által javasolt gondozási helyről. A gyámhivatal a döntése során mérlegeli a gyermek és a szülő véleményét.

106. § (1) Az egyéni elhelyezési tervet a gyámhivatal általában az átmeneti nevelésbe vétel előtt, a gondozási helyre vonatkozó javaslattal együtt szerzi be. A gyámhivatal a terv elkészítésére legkésőbb az átmeneti nevelésbe vételtől számított 30 napos határidőt is meghatározhat.

(2) A gyámhivatal a terv elfogadásáról az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg, ha pedig a tervet később terjesztették be, külön határozatban dönt.

(3) A gyámhivatal az egyéni elhelyezési tervet akkor fogadja el, ha megfelel a 107. §-ban foglaltaknak és az átmeneti nevelés céljának.

(4) Amennyiben a gyámhivatal az egyéni elhelyezési tervet nem fogadja el, azt nem módosíthatja, hanem – megjelölve a módosítás szempontjait – újabb terv készítését rendeli el. Ha az újabb elhelyezési tervet sem tartja elfogadhatónak, az elutasításáról határozattal dönt.

107. § (1) Az egyéni elhelyezési terv célja, hogy elősegítse a gyermek saját családjába történő visszahelyezését és ehhez meghatározza a szükséges feltételeket.

(2) A gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv tartalmazza

(3) Az egyéni elhelyezési terv tartalmazza továbbá

(4) A gyámhivatalnak az egyéni elhelyezési terv elfogadásáról való döntése nem terjed ki a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezésekre.

108. § A gyámhivatal szükség szerint a 107. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak érdekében felhívja a szülőt a gyermekelhelyezési vagy a gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló per megindítására, vagy maga intézkedik a per megindítása iránt. Ha a bíróság a keresetet jogerősen elutasítja, a gyermek elhelyezésének más módját kell választani.

109. § (1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel éves felülvizsgálata során tájékoztatást kér a gyámtól, a gyermekvédelmi szakszolgálattól, a gyermekotthontól, illetve a gyermekjóléti szolgálattól

(2) A gyámhivatal a felülvizsgálat során indokolt esetben tárgyalást tart, amelyre meghívhatja a szülőt és a gyermeket, valamint a gyermekotthon, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyermekjóléti szolgálat képviselőjét.

(3) A gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján

110. § (1) Az átmeneti nevelésbe vételt megszüntető, illetve a megszűnést megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

(2) Ha az átmeneti nevelésbe vétel a gyermek nagykorúvá válása miatt szűnik meg, a határozatban a fiatal felnőttet tájékoztatni kell arról, hogy a vagyonára vonatkozó végszámadást volt gyámjától kérheti.

111. § Ha a gyámhivatal a Gyvt. 80. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket tartós nevelésbe veszi, a gyermek az otthont nyújtó ellátás keretében teljes körű ellátást és segítséget kap az örökbefogadásához vagy más, családot pótló környezetének megteremtéséhez.

112. § (1) A tartós nevelésbe vételt elrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza a 102. § (1) bekezdésében foglaltakat a d), e) és i) pontok kivételével.

(2) A tartós nevelésbe vételt elrendelő határozat indoklása tartalmazza az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakon kívül a tartós nevelésbe vétel okát, a szülői felügyeleti jogot megszüntető bírói ítélet számát, továbbá a szülői felügyeleti jog megszüntetésének, illetve megszűnésének időpontját.

113. § (1) A gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv tartalmazza

(2) A gyámhivatal a tartós nevelésbe vétel felülvizsgálata során [Gyvt. 80. § (6) bek.] arról foglal állást, hogy a gyermek részére kijelölt gondozási hely, továbbá az egyéni elhelyezési terv megfelel-e a gyermek érdekének.

114. § A tartós nevelésbe vételt megszüntető határozatnak a 110. §-ban foglaltakat kell megfelelően tartalmaznia.

115. § (1) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után fizetendő gondozási díj megállapításánál a Csjt.-nek a gyermektartásra vonatkozó, valamint a Gyvt.-nek a gondozási díjra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A gondozási díj fizetésének kötelezettsége a gyermek 18. életévének betöltése után is fennmarad, ha tanulmányait folytatja és további gondozása az utógondozói ellátás útján biztosított.

116. § A gondozási díj összegének megállapításánál a fizetésre köteles személy szociális körülményeit is figyelembe kell venni. Méltánylást érdemlő esetben a gondozási díj a kötelezett átlagos havi jövedelmének 15%-ánál alacsonyabb összegben is megállapítható.

117. § (1) A gyámhivatal határozatában megjelöli, hogy a gondozási díjat a kötelezett lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat számlájára kell befizetni, és határozatával értesíti az önkormányzat jegyzőjét is.

(2) A gondozási díj befizetéseket és a keletkezett hátralékot a jegyző köteles nyilvántartani. A befizetett összeg 60%-át negyedévenként át kell utalni a gyámhivatal által megjelölt gyermekvédelmi szakszolgálat számlájára, a negyedévet követő második hónap 15. napjáig.

118. § (1) A gondozási díjhátralék behajtásáról a kötelezett lakóhelye szerinti jegyző gondoskodik. A jegyző negyedévente tájékoztatja a gyámhivatalt az esetleges hátralékról.

(2) A jegyző a gondozási díj összegének felülvizsgálatához évente megküldi a gondozási díj fizetésére kötelezett körülményeit tanúsító iratokat (környezettanulmány, jövedelemigazolások).

(3) A gondozási díjhátralék elévülés miatt történő törlése a jegyző feladata.

(4) A gyámhivatal tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt feljelentést tesz az ellen, aki a megállapított gondozási díjfizetési kötelezettségét önhibájából nem teljesíti [Btk. 275. § (1) bek.].

119. § A gondozási díj összegét a gyámhivatal évente felülvizsgálja. A felülvizsgálathoz a gyámhivatal beszerzi a gondozási díj fizetésére kötelezettnek a 2. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatát és a környezettanulmányt.

120. § (1) Ha a nevelésbe vett gyermek szülőjét a bíróság a gondozási díjfizetési kötelezettség keletkezése előtt tartásdíj fizetésre kötelezte, a gondozási díj fizetését előíró határozat egy példányát meg kell küldeni az ítéletet hozó bíróságnak. Ha a tartásdíjat letiltás útján folyósítja a fizetésre kötelezett munkáltatója vagy egyéb szerv, a határozat egy példányával a jövedelmet folyósítót is értesíteni kell.

(2) A sorkatonai szolgálatot teljesítő, valamint a gyermekgondozási segélyben részesülő személy gondozási díjfizetési kötelezettsége szünetel.

(3) Ha a gyámhivatal illetékessége megszűnik, az ügy áttételével egyidejűleg a gyámhivatal értesíti

121. § (1) Az utógondozás elrendeléséről szóló határozatban a gyámhivatal dönt az utógondozó kirendeléséről és a gondozás időtartamáról, amely legfeljebb a fiatal felnőtt 24. évének betöltéséig tart.

(2) Amennyiben a fiatal felnőtt az utógondozás időtartama alatt otthonteremtési támogatásban részesül, az utógondozás időtartama meghosszabbodik az otthonteremtési támogatás elszámolásának időpontjáig.

(3) Utógondozóként a gyámhivatal

122. § (1) A kirendelt utógondozó negyedévente, illetve a gyámhivatal felhívására szükség szerint, valamint a kirendelés megszűnésekor köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak az utógondozás eredményéről.

(2) A gyámhivatal az utógondozást megszünteti, ha a gyermek védelembe vétele, családba fogadása, ideiglenes hatályú elhelyezése, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele válik szükségessé, illetve a fiatalkorú vagy a fiatal felnőtt hivatásos pártfogói felügyeletét elrendelték.

123. § (1) A gyám a gyermek nagykorúságának elérése előtt legalább két hónappal felterjeszti a gyámhivatalnak

(2) Ha a fiatal felnőtt szociális bentlakásos intézményi elhelyezése cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága miatt látszik indokoltnak, az utógondozói ellátás elrendelése előtt a gyámhivatal megvizsgálja a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti perindítás szükségességét.

(3) A gondnokság alá helyezés iránti per megindítására a gyám is tehet javaslatot a gyámhivatalnak, ha annak szükségessége felmerül.

124. § A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmének benyújtását követően az utógondozói ellátás elrendeléséhez beszerzi

125. § Az utógondozói ellátásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

126. § (1) A gyámhivatal az utógondozói ellátást megállapító határozatát módosítja, ha az ellátás elrendelésének feltételei megváltoztak, de szükségessége a fiatal felnőtt kérelme alapján továbbra is fennáll.

(2) Ha az utógondozói ellátás elrendelése a fiatal felnőtt szociális bentlakásos intézményi elhelyezésének hiányán alapul, a gyámhivatal megvizsgálja a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti perindítás szükségességét.

127. § (1) Ha a gyermek részére gyámrendelés szükséges, ennek tényét a Gyvt. 5. §-ának d) pontjában meghatározott hozzátartozók, valamint a Csjt. 94. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szervek és személyek kötelesek jelezni a gyámhivatalnak. A gyám kirendelését azonban bármely más szerv vagy személy is kezdeményezheti.

(2) A gyámhivatal gyámot a szülői felügyelet alatt nem álló gyermek részére rendel. Nem áll szülői felügyelet alatt a gyermek, ha

(3) Ha a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő meghal, szülői felügyeletét a bíróság megszüntette vagy az szünetel, de a másik szülő él és szülői felügyeletét gyakorolhatja, gyám rendelésének nincs helye.

128. § (1) A gyámrendelés előtt a gyámhivatalnak vizsgálnia kell:

(2) A gyámrendelés előtt a gyámhivatal beszerzi:

(3) A gyámhivatal a Gyvt. 128. §-ában meghatározottakon kívül meghallgatja a gyámi tisztség viselésére figyelembe vehető személyt, továbbá vizsgálja, hogy viselhet-e gyámságot, és személyiségénél fogva alkalmas-e a tisztség ellátására.

(4) A gyámhivatal a (3) bekezdésben foglaltak vizsgálata során – szükség szerint – orvosi, pszichológiai véleményt és jövedelemigazolást szerez be.

129. § (1) A hivatásos gyám feladatait közszolgálati jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében látja el.

(2) Hivatásos gyám nem lehet a gyámhivatal vezetője, illetve ügyintézője, továbbá a Csjt. 96. §-ának (2) bekezdésében meghatározott azon személy, akinél bíróság vagy a gyámhivatal a gyermeket elhelyezte.

(3) Ha a gyámhivatal valamely okból a testvérek részére nem közös gyámot rendel [Csjt. 97. § (2) bek.], a gyámok közül – meghallgatásuk után – kijelöli azt, aki a testvérek osztatlan közös tulajdonában lévő vagyontárgyakat kezeli.

130. § (1) A gyámrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza:

(2) A gyámhivatal határozatát azonnal végrehajthatónak nyilvánítja.

131. § (1) A gondnokságra, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik a gyámság szabályait kell alkalmazni.

(2) A gondnok kirendelése előtt a gyámhivatal vizsgálja:

132. § (1) A gyámhivatal annak a személynek,

(2) A gyámhivatal az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottakon túl eseti gondnokot rendel akkor is, ha

(3) A gyámhivatal az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakon túl

(4) Az eseti és ügygondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik,

133. § A gondnok kirendelése előtt a gyámhivatal beszerzi a gondnokrendelés okául szolgáló bizonyítékokat, így különösen

134. § (1) Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek nincs olyan hozzátartozója, aki a gondnokság viselésére alkalmas, részére a gyámhivatal hivatásos gondnokot rendel.

(2) A hivatásos gondnok a gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban (pl. megbízás) foglalkoztatott személy.

(3) A hivatásos gondnok egyidejűleg legfeljebb 40 gondnokság alatt álló személy részére rendelhető ki.

(4) Nem lehet kirendelni gondnokul a szociális vagy egészségügyi intézmény dolgozóját az intézetben elhelyezett, valamint a területi egészségügyi és szociális ellátás dolgozóját a gyógyítása, gondozása alatt álló személy részére.

135. § (1) A gyámhivatal annak megállapítása céljából, hogy a nagykorú személynek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel hiányzik, az ideiglenes gondnok rendelése előtt [Ptké. 44. § (1) bek.] beszerzi a gondnokság alá helyezendő lakóhelye szerint illetékes vagy a gyógykezelést ellátó pszichiátriai gondozó intézet (ideg- és elmegyógyintézet) szakvéleményét.

(2) Amennyiben a gondnokság alá helyezési per 1 év alatt nem fejeződik be, a gyámhivatal újból ideiglenes gondnokot rendel.

(3) Az ideiglenes gondnok kirendelésével egyidejűleg a gyámhivatal felhívja a gondnokság alá helyezés iránti per megindítására jogosult hozzátartozókat a kereset benyújtására. Ha a perindításra jogosultak a keresetet az ideiglenes gondnok kirendelését követő 60 nap elteltével nem nyújtották be, gyámhivatal köteles a pert megindítani.

136. § (1) Az eseti gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti.

(2) Eseti gondnokul – a Gyvt. 89. §-ának (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével – elsősorban ügyvédet kell kirendelni.

137. § (1) Az Áe. 18. §-ának (4) bekezdésében meghatározott ügygondnok kirendelésének csak államigazgatási eljárásban van helye.

(2) Az ügygondnok, ha jogszabály másként nem rendelkezik a gyámhatóság felhatalmazása nélkül pénzt vagy dolgot nem vehet át, egyezséget nem köthet, vitás jogot nem ismerhet el, illetve arról nem mondhat le, kivéve, ha ezzel az általa képviselt személyt a nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

(3) Az ügygondnok kirendelése a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti.

138. § (1) A gyermek részére már megszületése előtt gondnokot kell rendelni, ha ez jogainak megóvása érdekében szükséges, különösen, ha a gyermek és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn.

(2) Születendő gyermek családi jogállásának teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal történő rendezése érdekében a méhmagzat részére gondnokot kell rendelni, ha az anya cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes.

(3) A méhmagzat gondnokának a tevékenysége születés időpontjáig terjed.

(4) A szülő törvényes képviseleti jogát korlátozó rendelkezéseket [Csjt. 86. § (2) bek., 87. § (1)–(2) bek.] a méhmagzat tekintetében is alkalmazni kell.

139. § (1) A gyámhivatal a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési per során – a gondnokság alá helyezendő személy vagyonának megóvása érdekében – kérheti az alperes vagyonára zárlat elrendelését (Ptké. 9. §).

(2) Ha a bíróság a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési per során a gondnokság alá helyezendő személy vagyonára zárlatot rendel, a gyámhivatal által kirendelt zárgondnok a zár alá vett ingóságokat a zárlat feloldásáig, illetőleg a per jogerős befejezése után a gondnok kirendeléséig köteles megőrizni.

140. § (1) A gyámhivatal a gyámot a gyermek, a gondnokot a gondnokolt érdekében megfelelő intézkedés megtételére utasíthatja.

(2) A gyám (a gondnok) – függetlenül számadási kötelezettségétől – köteles a gyámhivatal felhívására a gyermek (a gondnokolt) helyzetéről soron kívül felvilágosítást adni.

141. § (1) A gyám (a gondnok) működése közben – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – indokoltan felmerült kiadásainak megtérítését igényelheti, ha a gyermek (a gondnokolt) megfelelő jövedelemmel rendelkezik. A kiadások szükségességét, a felmerült összeg helyességét a gyámhivatal a számadás elbírálása során állapítja meg.

(2) Működése során az eseti gondnok és az ügygondnok – a vagyonkezelésre kirendelt eseti gondnok kivételével – tevékenységéről félévenként, illetőleg, ha a kirendelés célja megvalósult, vagy annak oka megszűnt, ezt követően 8 napon belül köteles a gyámhatóságnak jelentését benyújtani.

(3) Az eseti gondnokot (ügygondnokot) tevékenységéért munkadíj illeti meg. A munkadíj mértékét az eseti gondnok (ügygondnok) munkateljesítményének figyelembevételével a gyámhivatal határozatban állapítja meg.

(4) A munkadíj összegét a gyámhivatal az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó vagyonnal rendelkező gyermek (a gondnokolt) vagyonának terhére állapítja meg, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező lakhatási és megélhetési feltételeit. Ennek hiányában a díj megfizetése a gyámhivatal székhelye szerint illetékes önkormányzat feladata.

(5) Ha az ügyfélnek nincs lakóhelye vagy az nem állapítható meg, a díj megfizetése az eseti gondnokot kirendelő gyámhatóság székhelye szerint illetékes önkormányzat feladata.

142. § (1) A gyámot, illetőleg a gondnokot a gyámhivatal kivételesen felmentheti, ha a gyám vagy gondnok működése ellen kifogás nem merül fel, azonban más személy kirendelése a gyámolt vagy gondnokolt érdekeit tekintve kedvezőbb.

(2) Ha a gyámhivatal a gyámot vagy a gondnokot tisztségéből felmenti, elmozdítja, illetőleg azonnali hatállyal felfüggeszti, ezen intézkedésével egyidejűleg új gyámot, gondnokot rendel.

143. § A nagykorúság elérése után, illetve a gondnokság megszüntetéséről rendelkező jogerős bírósági határozat alapján a gyámhivatal értesíti

144. § (1) A gyámhivatal a gondnokság alá helyezés iránt – ha annak feltételei [Ptk. 13. § (2) bek. és 16. § (2)–(3) bek.] fennállnak – akkor indít pert, ha a gondnokság alá helyezendő személynek nincs házastársa és egyenesági rokona, vagy van ugyan, de azok nem kívánnak pert indítani (Ptké. 8. §).

(2) A gyámhivatal a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt pert indít, ha annak fenntartása már nem indokolt, és a megszüntetés iránti pert a Ptké. 13. § (2) bekezdésében megjelölt más jogosultak nem kezdeményezik.

145. § (1) A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés, illetve a gondnokság megszüntetése iránti per esetén a keresetlevélben a Pp. 121. §-ában meghatározott adatokon kívül fel kell tüntetni a gondnokság alá helyezendő, illetve a gondnokság alatt álló személy ingatlanának tulajdoni lapszámát és helyrajzi számát, nyugdíja esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámot, betétben elhelyezett készpénz esetén a betétkönyv vagy folyószámla számát.

(2) A keresetlevélhez csatolni kell a gondnokság alá helyezendő, illetőleg a gondnokság alatt álló személy

146. § (1) A szülő vagyonkezelői jogát korlátozó – a Csjt. 80. §-ának (1) bekezdésében és a 82. §-ának (2) bekezdésében, valamint e rendelet 25. §-ában meghatározott – rendelkezéseket a gyám, hivatásos gyám (a továbbiakban: gyám) az ideiglenes gondnok, gondnok, vagyonkezelő eseti gondnok, zárgondnok (a továbbiakban: gondnok) tekintetében is alkalmazni kell.

(2) A gyermek, illetőleg a gondnokság alatt álló vagyonát a gyám és a gondnok leltárral veszi át. A leltárt a hagyatéki leltározásra vonatkozó rendelkezések szerint kell elkészíteni.

147. § (1) Ha a törvényes képviselő a Csjt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján a gyermek, illetve a gondnokság alá helyezett pénzét és értéktárgyait köteles a gyámhivatalnak beszolgáltatni

(2) A hitelintézet a betétet elkülönítetten kezeli.

(3) Ha az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletét hivatásos gyám vagy gyermekotthon vezetője látja el, a pénzt a vagyonkezeléssel felruházott törvényes képviselő székhelye szerint illetékes hitelintézetnél nyitott betétben kell elhelyezni.

148. § (1) A hitelintézet a gyermek, illetőleg a gondnokolt betétjébe történő befizetést igazoló okmányt a törvényes képviselőnek kiadja, vagy kérelmére letétként kezeli. A hitelintézet a betétben elhelyezett összegről és az elhelyezés időpontjáról a gyámhivatalt a jogosult nevének, lakcímének és a betét számának közlésével értesíti.

(2) A gyámhivatal megkeresésre, illetőleg a törvényes képviselő személyében történt változás esetén hivatalból haladéktalanul közli a hitelintézettel a törvényes képviselő nevét és lakcímét.

(3) A gyámhivatal az ügyben való illetékességének megszűnéséről értesíti a hitelintézetet. A hitelintézet a betétet megküldi az illetékes gyámhivatal székhelyén működő pénzintézetnek.

149. § (1) A gyámhivatal a betétben elhelyezett pénz feletti rendelkezésre csak a törvényes képviselőt jogosíthatja fel.

(2) A gyámhivatal akkor engedélyezheti a törvényes képviselő kérelmére a gyámi fenntartásos betétben elhelyezett pénznek államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe, ingó vagy ingatlan vagyonba történő befektetését, ha az a gyermek, illetve a gondnokolt érdekében áll.

(3) Az intézményben elhelyezett gyermek vagy gondnokolt esetében a gyámhivatal nem engedélyezheti a pénz felhasználását – a személyi térítési díj, illetve költőpénz kivételével – az intézményi költségek fedezésére.

(4) A gyermekotthonban elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek gyámja, valamint a bentlakásos szociális intézményben elhelyezett gondnokság alatt álló személy gondnoka, a gyermek, illetve a gondnokolt külön jogszabályban meghatározott kötelező ellátásait meghaladó szükségleteire – különösen tartós fogyasztási cikk vásárlására, a gyermek képességeinek fejlesztésére és jelentősebb vagyoni érték megszerzésére – a gyámi fenntartásos betétből pénzfelvétel engedélyezését kérheti a gyámhivataltól.

150. § Ha gondnokság alá helyezett személy tulajdonában olyan ingatlan van, amellyel kapcsolatosan az elsőfokú bíróság a Pp. 309. §-ának (2) bekezdése alapján nem intézkedett, a gyámhivatal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt a gondnokság alá helyezés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.

151. § (1) Amennyiben a gyámság vagy gondnokság alatt álló személy ingatlantulajdonnal vagy lakásbérleti jogviszonnyal rendelkezik, a gyám, a gondnok vagy a kijelölt vagyonkezelő eseti gondnok gondoskodik az ingatlan, illetőleg a lakás hasznosításáról.

(2) Az ingatlan, illetve a lakás fenntartásának költségeit elsősorban a hasznosításból eredő bevételekből kell fedezni. Ha az ingatlan, illetőleg a lakás hasznosítása akadályba ütközik, vagy a bevételek a fenntartás költségeit nem fedezik, továbbá ha az az állagmegóvás miatt indokolt, a gyámhivatal kezdeményezi az önkormányzatnál a szükséges összegnek a rendkívüli gyermekvédelmi vagy lakásfenntartási támogatásból történő juttatását.

152. § (1) A gyermek, illetve a gondnokság alá helyezett személy lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez vagy a lakás cseréjéhez történő hozzájárulás megszerzéséhez előírt törvényes képviselői jognyilatkozatot a gyámhivatal akkor hagyhatja jóvá, ha a gyermek vagy gondnokság alá helyezett személy lakhatása megfelelően biztosítva van.

(2) A gyermek, illetőleg a gondokság alá helyezett személy tulajdonában lévő ingatlan tulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal az eset összes körülményeit mérlegelve azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gyermek, illetőleg a gondokság alá helyezett személy érdekeit szolgálja-e.

153. § (1) A jóváhagyás iránti kérelemhez mellékelni kell

(2) A közös tulajdon megállapodás alapján történő megszüntetésének jóváhagyása iránti kérelemhez az (1) bekezdésben foglaltak mellett mellékelni kell az elvi telekmegosztási engedélyt, továbbá a megosztás után kialakításra kerülő ingatlanrészekre vonatkozó értékbecslést.

154. § (1) A tulajdonosváltozást, illetőleg a tulajdonközösség megszűnését az ingatlan-nyilvántartásba akkor lehet bejegyezni, ha a szerződésben foglalt törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyását és a határozat jogerőre emelkedését a szerződésekre, illetőleg megosztás esetén a vázrajzra rávezették.

(2) A gyámhivatal – eltérő rendelkezés hiányában – az okiratokat csak akkor láthatja el záradékkal, ha a szerződésben meghatározott vételárat betétben elhelyezték.

(3) Ha a felek megállapodása szerint a vevő a vételárat több részletben fizetheti meg, a gyámhivatal a jognyilatkozatot akkor hagyja jóvá, ha a tulajdonjogot – a vételár utolsó részlete kifizetésének időpontjáig – fenntartással ruházták át, vagy a kötelezettség biztosítására zálogszerződést kötnek, illetőleg a szerződés teljesítését készfizető kezes biztosítja.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a szerződés akkor látható el záradékkal, ha a kézi zálogról vagy az elzálogosított követelésről, jogról kiállított okiratot a gyámhivatalnál letétbe helyezték, továbbá kezesség esetén, ha a kezes igazolja, hogy a keresete, jövedelme a kielégítéshez megfelelő biztosítékul szolgál.

155. § A gyermek vagy a gondokolt tulajdonában lévő értékpapír, a személyes tulajdon szokásos tárgyai közé nem tartozó ékszerek, ezüst-, arany-, platinatárgyak, drágakövek és egyéb ingó tárgyak elidegenítésére és megterhelésére vonatkozó törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyása iránti kérelemhez mellékelni kell a vagyontárgy értékesítésével hivatásszerűen foglalkozó szerv vagy személy értékbecslését.

156. § (1) Ha a gyermek, a gondnokság alatt álló, az ismeretlen helyen levő, az ügyeinek vitelében akadályozott személy, a méhmagzat ingó vagyonra vonatkozó öröklési érdeke veszélyeztetve van, a gyámhivatal az ingóságot leltároztatja, és kezdeményezi a hagyatéki eljárás lefolytatását.

(2) A gyámhivatal a hagyatéki leltár alapján

(3) A gyámhivatal biztosítási intézkedést kezdeményezhet a hagyaték helye szerint illetékes jegyzőnél, a hagyaték, illetve a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak megóvása érdekében.

157. § (1) A gyámhivatal a hagyatékátadó végzés alapján megvizsgálja, hogy

(2) A gyámhivatal a hagyatékátadó végzés kézbesítése után

(3) A gyámhivatal az (1) bekezdésben foglaltak orvoslására a hagyatékátadó végzés ellen fellebbezéssel él, vagy szükség szerint intézkedik az igények perrel való érvényesítése iránt.

158. § (1) A gyám és a gondnok az előző évről szóló rendszeres számadást minden év február hó 15. napjáig köteles a gyámhivatalhoz benyújtani. A rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat külön-külön tételesen fel kell sorolni, csatolva – a számadásban feltüntetett tételek sorrendje szerint – a bevételeket és a kiadásokat igazoló iratokat. Okmányok nélkül fogadhatók el az élelmezési és a háztartással kapcsolatos egyéb költségek.

(2) A rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen feltüntetni, és az igazoló iratokat sem kell csatolni (egyszerűsített számadás), ha

(3) A gyámhivatal a számadásra köteles személyt a (2) bekezdés alapján készített egyszerűsített számadás benyújtását követően is kötelezheti a bevételek és kiadások tételes feltüntetésére és igazolására, melyről a kirendelő határozatban a gyámot és a gondnokot tájékoztatni kell.

(4) Ha a bevételt, illetőleg a kiadást igazoló okirat benyújtása akadályba ütközik, a tétel helyességét a gyámhivatal egyéb módon is megállapíthatja.

159. § (1) A gyámhivatal eseti számadás benyújtására kötelezi azt, akinek engedélyezte, hogy a gyermek vagy a gondnokság alá helyezett személy vagyonát igénybe vegye, illetőleg azt, aki rendszeres számadásra köteles.

(2) Az eseti számadás elkészítésekor a rendszeres számadás szabályai szerint kell eljárni.

160. § (1) A gyámhivatal által kirendelt vagyonkezelésre jogosult gyámnak, illetőleg gondnoknak a vagyon kezelői jogának megszűnésekor a vagyon állagára vonatkozó számadását (végszámadás) 60 napon belül kell előterjeszteni.

(2) A végszámadás a vagyonkezelés egész időtartamára kiterjed. Ha a vagyon kezelője tevékenységéről rendszeres számadásra köteles, a végszámadás a rendszeres számadásra épül.

(3) Ha a gyámság megszűnésével a gyermek szülői felügyelet alá kerül, a végszámadást a gyámhivatalhoz kell benyújtani.

(4) Ha a gyám vagy a gondnok személyében változás történik, az akinek a gyámi vagy a gondnoki tisztsége megszűnt, a gyámhivatalnak köteles a végszámadást benyújtani.

(5) Ha a gyámság a nagykorúság elérése vagy a gondnokság a gondnokság megszüntetése miatt szűnik meg, a gyámi, illetőleg a gondnoki tisztséget ellátó személy annak tartozik végszámadással, aki a vagyon felett rendelkezni jogosult. Ez az irányadó a gyámolt vagy gondokolt halála esetén is.

161. § (1) A számadás elbírálása során a gyámhivatal

(2) Ha a számadás helyes, a gyámhivatal azt elfogadja, és végszámadás esetén a számadásra kötelezettet a vagyonkezelés alól felmenti. Rendelkezni kell egyúttal a maradványösszeg felhasználásáról, illetőleg annak betétben történő elhelyezéséről is.

(3) Ha a számadás alapján a gyámhivatal hiányt vagy indokolatlan kiadást, illetve nem megfelelő gazdálkodás eredményeképpen kárt állapít meg, a számadásra kötelezett személyt felhívja, hogy az okozott kár összegét 8 napon belül betétbe fizesse be. Ha a számadásra köteles az összeget vagy annak egy részét vitatja, a gyámhivatal a követelés érvényesítése iránt pert indít.

162. § (1) Ha a számadásra kötelezett a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a gyámhivatal a kötelezettség megállapítása iránt pert indít (Pp. 123. §). A kereset benyújtásával egyidejűleg a szülőtől (gyámtól, gondnoktól) a törvényes képviseleti jogot a vagyoni ügyekre megvonja [Csjt. 87. § (2) bek.], illetőleg a gyámot, gondnokot tisztségéből elmozdítja.

(2) A Csjt. 110. §-ának (1) bekezdését kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szülő és a gyermek között a számadással kapcsolatosan vita keletkezett.

(3) A számadásra kötelezett azt a kárt, melyet a gyermeknek, gondnokoltnak jogellenesen okozott, a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni.

163. § (1) E rendelet szempontjából – az ellenkező bizonyításáig – magyar állampolgárnak kell tekinteni és a magyar jogot kell alkalmazni annak a gyermeknek az ügyében is, akit Magyarországon találtak és ismeretlen szülőktől származik, illetőleg, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkező, hontalan szülőktől Magyarországon született.

(2) Ha az ügyfélnek több állampolgársága van és egyik állampolgársága magyar, a gyámhatóság a magyar jogot alkalmazza.

(3) A nem magyar állampolgárságú gyermek, illetve személy ügyében az eljárás során a hatályos nemzetközi szerződést, jogsegélyszerződést, valamint a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendeletet kell alkalmazni.

164. § Ha a gyámhatósági eljárásban a külföldi jog alkalmazhatósága, az alkalmazandó külföldi jog tartalma vagy az alkalmazandó nemzetközi szerződés kétes, az iratokat – a felettes szerv útján – a Népjóléti Minisztériumhoz kell felterjeszteni állásfoglalás céljából. A Népjóléti Minisztérium állásfoglalásának kialakítása érdekében megkeresi az Igazságügyi Minisztériumot, illetve a Külügyminisztériumot.

165. § (1) A gyámhatóság a külföldre irányuló megkeresését vagy a külföldi hatóság megkeresésére küldött válaszát a felettes hatósága útján, a Népjóléti Minisztérium közreműködésével – külföldre történő kézbesítésre alkalmas formában, három példányban – juttatja el a címzettnek. A megkeresés (válasz) mellékleteként meg kell küldeni az abban foglalt megállapításokat alátámasztó iratokat (különösen az elkészült jegyzőkönyvet, környezettanulmányt).

(2) A gyámhatóság az (1) bekezdés szerinti iratokat hiteles fordítással ellátva továbbítja felettes szervéhez. Az ügyfél a fordítási díjat vállalhatja.

(3) Ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő lakóhelye vagy tartózkodási helye külföldön van, a gyermek személyi vagy vagyoni ügyeiben szükséges jognyilatkozat az illetékes konzuli tisztviselő által is felvehető.

(4) A külföldön kiállított közokiratot, a külföldön tett nyilatkozatról készített okiratot, kivéve a magyar külképviseleten felvett jognyilatkozatot – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az illetékes magyar külképviseleti hatóságnak felül kell hitelesítenie. A gyámhatóság azonban – ha szükségesnek találja – az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék.

166. § Ha a gyámhatóság eljárása során megállapítja, hogy vagyoni érték tekintetében a devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezések szerint külföldi az érdekelt, értesíti a devizahatóságot a vagyon állagáról, a jogosult nevéről és lakcíméről, valamint a szerzés jogcíméről. Egyidejűleg tájékoztatja a kötelezettet, hogy a teljesítéskor a devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárnia.

167. § (1) Ha Magyarországon lakó vagy tartózkodó, továbbá a Magyarországon talált nem magyar állampolgárságú gyermek elhelyezése, tartása vagy gondozása érdekében halasztást nem tűrő intézkedés szükséges, az eljáró gyámhatóság a magyar jog szerinti ideiglenes intézkedés megtételére köteles.

(2) A gyámhatóság az ideiglenes intézkedésről szóló határozatát megküldi az ügyfélnek, valamint

(3) A gyámhatóság haladéktalanul értesíti az állampolgárság szerint illetékes külképviseletet minden olyan esetben, amikor a külföldi állampolgárságú gyermek, továbbá cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviseletéről kell gondoskodni, de ideiglenes intézkedés megtétele nem indokolt.

(4) Ha az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek vagy várandós anya Magyarországra történő azonnali hazatérése a gyermek vagy a méhmagzat védelme érdekében elengedhetetlen, a konzuli tisztviselő a Külügyminisztérium útján értesíti a Népjóléti Minisztériumot a szükséges ideiglenes intézkedés megtétele céljából, feltéve, ha a hazatérés más módon nem biztosítható.

(5) A Népjóléti Minisztérium megkeresi az illetékes gyámhatóságot a gyermek saját családjába történő hazatérésének elősegítése, illetve, ha ez nem lehetséges, a gyermekvédelmi intézkedés megtétele érdekében.

168. § (1) Amennyiben a nem magyar állampolgárságú gyermek vagy a cselekvőképtelen személy sorsának rendezése érdekében további gyámhatósági intézkedés – így különösen a gyámság átvétele, gyám- és gondnokrendelés, örökbefogadás intézése – szükséges, az általános szabályok szerint kell eljárni.

(2) A magyar állampolgárságú gyermek vagy cselekvőképtelen személy érdekeinek védelmében, – különösen, ha gyám- vagy gondnokrendelés szükséges – a konzuli tisztviselői a fogadó állam jogszabályai által megszabott keretek között a kétoldalú nemzetközi szerződés és a nemzetközi jog egyéb normáinak figyelembevételével jár el.

(3) Ha a magyar állampolgárságú gyermek vagy cselekvőképtelen személy részére gyám vagy gondnok kirendelésének szükségessége felmerül, a konzuli tisztviselő – az erről való tudomásszerzést követően – soron kívül értesíti a Külügyminisztérium útján a Népjóléti Minisztériumot. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha a gyám vagy a gondnok, illetve más törvényes képviselő kirendelése már megtörtént.

169. § Ha magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó, illetve tartózkodó személy kíván külföldi állampolgár vagy külföldön lakó, illetve tartózkodó személlyel szemben tartásdíj fizetése iránt igényt érvényesíteni, a gyámhatóság tájékoztatja, hogy kérelmével a lakóhelye szerint illetékes elsőfokú bírósághoz kell fordulnia.

170. § (1) Külföldön lakó vagy tartózkodó személy által Magyarországon lakó vagy tartózkodó személy ellen tartásdíjigény érvényesítése iránti eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek a területén van annak a személynek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, aki ellen az igényt érvényesíteni kívánják.

(2) Ha a külföldön lakó vagy tartózkodó személy olyan államnak a polgára, illetve lakóhelye vagy tartózkodási helye olyan államban van, amely csatlakozott a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezményhez és a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Hágában, 1958. április 15-én aláírt egyezményhez, a gyámhatóság eljárása során mindkét egyezményt alkalmazza.

(3) A jegyző a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényének érvényesítésével kapcsolatos ügyben a belföldi adós meghallgatásáról soron kívül intézkedik.

(4) A tartásdíjigény elismerése tárgyában tartott meghallgatásról készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell a követelés jogossága tekintetében tett, valamint a jövedelmi helyzetre vonatkozó nyilatkozatot, azt az összeget, amelynek a megfizetését vállalták, továbbá a fordítási díj megfizetésére tett kötelezettségvállalást. Ha a tartási kötelezettség önkéntes teljesítését a belföldi adós nem vállalta, a jegyző a nyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyvet – további intézkedés céljából – haladéktalanul megküldi a gyámhivatalhoz.

(5) A belföldi adós tartási kötelezettségének teljesítése céljából a gyámhivatal eseti gondnokot rendel ki a magyar bíróság előtt történő perindítás, illetve a megítélt tartásdíj végrehajtása tárgyában.

(6) A gyámhatóság a tartásdíj iránti igény érvényesítése ügyében folytatott eljárása eredményéről jelentést tesz a Népjóléti Minisztériumnak.

171. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 1997. november 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 69–76. §-a 1998. január 1-jén lép hatályba.

172. § (1) Ezt a rendeletet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. A folyamatban levő ügyekben a korábbi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően nagykorúvá vált fiatal felnőtt önálló életkezdésének támogatása iránti kérelmet a korábban hatályos jogszabály alapján kell elbírálni [Gyvt. 160. § (2) bek.].

(3) Az állami gondoskodással kapcsolatos ügyekben – felülvizsgálatuk elvégzéséig – a rendelet hatálybalépése előtti rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az intézeti és állami nevelésben lévő gyermek gyámságát – ügyének felülvizsgálatáig – a gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője vagy az általa hivatásos gyámi feladatokkal megbízott munkatársa látja el.

(5) A Gyvt. 157. §-ának (2) bekezdése alapján gondoskodni kell a Gyvt. hatálybalépése előtt, a megyei és a fővárosi gyermek- és ifjúságvédő intézetnél az örökbe fogadni szándékozó személyekről vezetett nyilvántartás megőrzéséről, feltéve, hogy az örökbe fogadni szándékozó személyek 1998. május 1-jéig nyilatkozatukat megerősítik.

(6) Azokban az örökbefogadási ügyekben, amelyekben az e rendelet hatálybalépésekor a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal még nem döntött, a kérelmet át kell tenni az illetékes gyámhivatalhoz, amely a korábban hatályos jogszabályi rendelkezések szerint jár el.

173. § Ahol jogszabály gyámhatóságot említ azon a jegyzőt vagy a gyámhivatalt kell érteni.

174. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

175. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (a továbbiakban: Her.) 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Her. 15. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A Her. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A Her. 39. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

176. § (1) A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Közr.) 18. §-a (2) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Közr. mellékletének II. pontja az alábbiak szerint módosul:

177. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról rendelkező 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lar.) 30. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Lar. 31. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

178. § (1) A köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ker.) 1. számú melléklete I. fejezetének 9. pontja az alábbiak szerint módosul:

(2) A Ker. 2. számú melléklete I. fejezetének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

179. § A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény végrehajtásáról kiadott 68/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet 4. §-a az alábbi (2)–(4) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik: