Kifejezéskereső
157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet
az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól
A Kormány – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden építmény (épület, műtárgy) építészeti-műszaki tervezésére.
(2) E rendelet alkalmazása szempontjából építészeti-műszaki tervezés:
a) az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki (beépítési, hatósági engedélyezési, megvalósítás célját szolgáló) tervdokumentáció elkészítése,
b) az építészeti-műszaki tervdokumentáció készítését megelőző, azzal összefüggő, illetve azt közvetlenül szolgáló műszaki tervezés (állapotfelmérési terv-, műszaki előterv-, tanulmányterv- és programtervkészítés, továbbá geotechnikai vizsgálat stb.),
c) a tervezői művezetés.
2. § (1) Önálló építészeti-műszaki tervezési tevékenységet az a magyar állampolgárságú természetes személy folytathat,
a) aki tagja a Magyar Mérnöki Kamarának, illetve a Magyar Építész Kamarának (a továbbiakban együtt: szakmai kamara),
b) aki az e rendeletben meghatározott szakmai feltételeknek megfelel, és
c) akit kérelmére a – tervezési szakterület szerint hatáskörrel rendelkező – szakmai kamara az építészeti-műszaki tervezők hivatalos névjegyzékébe (a továbbiakban: tervezői névjegyzék) bejegyzett.
(2) Nem magyar állampolgár – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – magyarországi építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatására nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján jogosult.
(3) Tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet.
3. § (1) Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szakmai feltételei:
a) szakirányú egyetemi végzettség és ezt követően szerzett legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlat, vagy
b) szakirányú főiskolai végzettség és ezt követően szerzett legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlat.
(2) A tervezői jogosultsággal rendelkező személy (a továbbiakban: tervező) csak olyan meghatározott körű építészeti-műszaki tervezési tevékenységet folytathat, amelyre vonatkozóan tervezői névjegyzéki besorolását (tervezői fokozatát) az adott szakterület szerint hatáskörrel rendelkező szakmai kamara jogszabály alapján megállapította.
(3) Jogszabályban meghatározott tervezési szakterületeken a teljes körű tervezői tevékenység külön jogszabályban részletezett feltételek teljesítése alapján folytatható.
(4) A szakmai kamarai tagságra megfelelő időtartamú tervezési gyakorlat hiánya miatt még nem jogosult műszaki felsőfokú végzettségű személy csak a tervező munkatársaként, annak felelősségi körén belül folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, és szerezhet tervezési szakmai gyakorlatot.
4. § (1) Az építészeti-műszaki tervezői jogosultság vonatkozásában szakirányú az olyan egyetemi (főiskolai) oklevél által tanúsított és külön jogszabályban meghatározott végzettség,
a) amelynél az alapképzés célja és tartalma az adott tervezési szakterületnek megfelel, vagy
b) amelynél a részlegesen szakirányú alapképzés szakirányú kiegészítő képzéssel együtt az adott tervezési szakterületnek megfelel.
(2) E rendelet alkalmazásában részlegesen szakirányú az olyan egyetemi (főiskolai) oklevél által tanúsított végzettség, amely
a) adott tervezési szakterület valamely részterületére vonatkozóan szakirányú, vagy
b) szakirányú kiegészítő képzéssel együtt a szakterület egészére vonatkozóan
megfelel a szakirányúság követelményének.
(3) Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzését követően folytatott, az adott tervezési szakterületnek megfelelő
a) építészeti-műszaki tervezési,
b) felsőoktatási intézményben oktatói, valamint
c) külön jogszabályban meghatározott
szakirányú szakmai tevékenységet lehet figyelembe venni. A kiegészítő képzés (továbbképzés) a szakmai gyakorlati időbe beleszámít.
5. § (1) A tervezői névjegyzékbe való felvételt annál a – tervezési szakterület szerint hatáskörrel rendelkező – területi szakmai kamaránál kell kérelmezni, amelynek a kérelmező tagja.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelmező azon személyi adatait, amelyek a szakmai kamarai tagságával való azonosításhoz szükségesek, illetve amelyek időközben megváltoztak,
b) annak a tervezési szakterületnek (részterületnek) a megjelölését, amelyre a kérelmező személy szakmai feltételekkel rendelkezik, illetve amelyre névjegyzékbe való felvételét kéri,
c) a felsőfokú szakképesítést (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél hiteles másolatát, amennyiben ez a kamarai nyilvántartásban még nincs meg,
d) a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt abban az esetben, ha a névjegyzékbe való felvételt a kamarai tagfelvétel időpontját követő egy éven túl kérik, illetve, ha a kamarai tagfelvételi kérelemhez erkölcsi bizonyítványt nem mellékeltek,
e) a tervezői névjegyzékbe való bejegyzéshez külön jogszabályban meghatározott eljárási díj befizetését igazoló csekkszelvényt.
(3) A tervezői névjegyzékbe történő bejegyzési kérelem elbírálásáról a területi szakmai kamara – tervezői nyilvántartási számának egyidejű közlésével – határozatban értesíti a kérelmezőt.
6. § (1) A kamarai tagokat és a kamarai tagságra nem jogosult – szerzett jogaikat a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 52. §-ában foglaltak alapján gyakorló – személyeket külön névjegyzékben kell nyilvántartani.
(2) A tervezői névjegyzékbe történő bejegyzés a kamarai tagok számára öt évig érvényes; ezt követően külön eljárás keretében ötévenként – adategyeztetés céljából – meg kell újítani. Az ismételt eljáráshoz – az erkölcsi bizonyítványon kívül – az eredetileg mellékelt iratok közül csak azokat kell csatolni, amelyeknek tartalma időközben megváltozott.
(3) Az országos szakmai kamarák – a tervezői névjegyzéket vezető területi szakmai kamarák adatszolgáltatása alapján – a tervezői névjegyzékbe felvett személyekről évenként országos, nyilvános, szakterületenként fejezetekre bontott névjegyzéket jelentetnek meg. A tervezői névjegyzékben a tervező nevén, szakképzettségén, értesítési címén és tervezői nyilvántartási számán kívül egyéb adat csak a tervező beleegyezésével tehető közzé. A tervezői névjegyzék szolgáltatásáért a szakmai kamara jogosult a felhasználóknak díjat felszámolni.
7. § (1) A tervezőnek az általa készített építészeti-műszaki tervet az annak megvalósulásától számított legalább 10 évig meg kell őriznie.
(2) A tervezőnek az általa készített műszaki terveket, iratokat és számításokat alá kell írnia és ezzel azonos helyen fel kell tüntetnie szakképesítését, értesítési címét (lakás, telephely vagy postafiók), valamint a tervezői névjegyzékben szereplő nyilvántartási számát. Az építési (létesítési) engedély iránti kérelmeken a tervező szakképesítését az oklevélben szereplő megnevezéssel azonos módon, rövidítés nélkül kell feltüntetni.
8. § Nem folytathat építészeti-műszaki tervezést az építési (létesítési) engedélyezési eljárást lefolytató vagy abban közreműködő
a) építésügyi hatóság, illetve szakhatóság illetékességi területén annak vezetője és ügyintézője,
b) a tervezés tárgyának helyszíne szerinti települési önkormányzati hivatal alkalmazottja, továbbá
c) közmű működési területén annak vezetője és az ügyben eljáró dolgozója.
9. § (1) Nem vehető fel a tervezői névjegyzékbe az a személy, akit a tervezői névjegyzékből kizártak, és a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől három év még nem telt el.
(2) Írásbeli figyelmeztetésben kell részesíteni azt a személyt,
a) akinek építészeti-műszaki tervei a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és szakmai minőségi követelményeknek nem felelnek meg, vagy
b) aki a tervezés alapjául szolgáló, illetve a tervezés során keletkezett körülményeket, adatokat meghamisítja. Ilyen ügyben a területi szakmai kamara az építésügyi (létesítési) hatóságok, a jogszabályban ügydöntő hatáskörrel felruházott közműszolgáltatók, vagy hatósági eljárásban közreműködő és érintett felek bejelentései alapján jár el. A figyelmeztetést határozatban kell közölni.
(3) Ki kell zárni a tervezői névjegyzékből azt a személyt,
a) akivel szemben a szakmai kamarai tagságot kizáró ok merült fel,
b) aki az általa végzett építészeti-műszaki tervezési munkát más tervező munkájaként igazolta, vagy a más által végzett építészeti-műszaki tervezési munkát sajátjaként szolgáltatta, illetve jogosulatlanul felhasználta,
c) akit a tervezői névjegyzéket vezető területi szakmai kamara három éven belül három alkalommal jogerős írásbeli figyelmeztetésben részesített.
(4) Törölni kell a tervezői névjegyzékből azt a személyt,
a) akivel kapcsolatban utólag merül fel olyan körülmény, amely az építészeti-műszaki tervezői tevékenység engedélyezését kizárja,
b) aki a törlést kérte,
c) akinek – lakóhelyének megváltozására vonatkozó – bejelentése alapján a tervezői névjegyzéket vezető területi szakmai kamara illetékessége megszűnt,
d) aki elhalálozott.
(5) Abban az esetben, ha a törlést a (4) bekezdés c) pontja alapján rendelik el, a tervezői névjegyzéket addig vezető területi szakmai kamara az összes vonatkozó irat egyidejű megküldésével értesíti az új lakóhely szerint illetékes területi szakmai kamarát, ahol a tervezőt díjmentesen nyilvántartásba veszik.
10. § (1) A mérnöki kamarák az építésügy körében
a) a tartószerkezeti,
b) az épületgépészeti,
c) az épületvillamossági,
d) a közlekedési,
e) a hírközlési,
f) a vízügyi,
g) a hő- és villamosenergetikai,
h) a geotechnikai,
i) a geodéziai, valamint
j) a bányaműveléssel kapcsolatos
tervezési szakterületeken rendelkeznek hatáskörrel az építészeti-műszaki tervezési jogosultság megállapítására (megvonására), illetve a tervezői névjegyzék vezetésére.
(2) Az építész kamarák az építésügy körében
a) az építészeti, valamint
b) a táj- és kertépítészeti
tervezési szakterületeken rendelkeznek hatáskörrel az építészeti-műszaki tervezési jogosultság megállapítására (megvonására), illetve a tervezői névjegyzék vezetésére.
11. § A kamarai tagfelvételre felsőfokú végzettség hiányában nem jogosult személy korábban szerzett tervezői jogosultságát a törvény hatálybalépésétől számított három éven túl akkor tarthatja meg, ha
a) külön jogszabályban meghatározott szakvizsgát tesz, vagy
b) korábbi jogszabály alapján vezető tervezői jogosultságot szerzett.
12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az építéstervezési jogosultságról szóló 8/1986. (III. 20.) MT rendelet, az ezt módosító 93/1990. (V. 14.) MT rendelet, valamint az 50/1991. (III. 27.) Korm. rendelet hatályát veszti.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
