Kifejezéskereső
159/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet
az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki szakértői tevékenység gyakorlásának általános szabályairól
A Kormány – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya az épített környezet tervezésével, kivitelezésével (a továbbiakban együtt: alakításával), valamint fenntartásával, használatával, működtetésével, megőrzésével (a továbbiakban együtt: védelmével) kapcsolatos, megbízás alapján végzett építésügyi műszaki szakértői tevékenységre (a továbbiakban: műszaki szakértői tevékenység) terjed ki.
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából építésügyi műszaki szakértői tevékenység az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki jelenségek ok-okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése, ezen belül a vitatott esetek megítélése; a hibák, károk, illetve ezek okainak feltárása; és mindezekkel kapcsolatban műszaki tanácsadás, szakértői vélemények készítése.
(3) Az építésügyi műszaki szakértői tevékenység nem irányulhat a külön jogszabályokban szabályozott építészeti-műszaki terv készítésére.
2. § (1) Építésügyi műszaki szakértői tevékenységet az a magyar állampolgárságú természetes személy végezhet,
a) aki tagja a Magyar Mérnöki Kamarának vagy a Magyar Építész Kamarának (a továbbiakban együtt: szakmai kamara),
b) aki a jogszabályban meghatározott szakmai feltételeknek megfelel, és
c) akit kérelmére, a hatáskörrel rendelkező szakmai kamara az építésügyi műszaki szakértők hivatalos névjegyzékébe (a továbbiakban: szakértői névjegyzék) bejegyzett.
(2) Nem magyar állampolgár – a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján végezhet műszaki szakértői tevékenységet.
(3) Tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett végezhet műszaki szakértői tevékenységet.
3. § (1) Az építésügyi műszaki szakértői jogosultság (a továbbiakban: jogosultság) együttes szakmai feltételei:
a) a szakirányú egyetemi vagy szakirányú főiskolai végzettség,
b) egyetemi végzettség esetében legalább nyolc év, főiskolai végzettség esetében legalább tíz év szakmai gyakorlati idő.
(2) Műszaki szakértői jogosultság szempontjából szakirányú az olyan egyetemi (főiskolai) oklevéllel tanúsított végzettség,
a) amelynek képzési célja és tartalma a külön jogszabályok szerint a kérelmezett szakértői tevékenységi körnek megfelel, vagy
b) amelynek képzési célja és tartalma részlegesen felel meg a kérelmezett szakértői szakterület sajátosságainak – a szakértői szakterület szempontjából szakirányú, legalább kétéves időtartamú – egyetemi vagy főiskolai keretek között folytatott kiegészítő képzés (továbbképzés) eredményes elvégzésével együtt.
(3) Szakmai gyakorlati időként a szakirányú oklevél megszerzését követően végzett és a kérelmezett szakértői tevékenységnek megfelelő
a) építészeti, illetőleg mérnöki tervezési,
b) terület- és településrendezési tervezési,
c) műszaki kivitelezési,
d) beruházási műszaki,
e) közigazgatásban műszaki,
f) felsőoktatási intézménynél műszaki szaktárgyat oktató
tevékenységet lehet figyelembe venni.
(4) A kiegészítő képzés (továbbképzés) a szakmai gyakorlati időbe beleszámít.
4. § (1) Az építésügyi műszaki szakértő csak olyan szakértői tevékenységet végezhet, amelyre vonatkozóan szakértői névjegyzéki besorolását a hatáskört gyakorló szakmai kamara megállapította.
(2) A szakértői vizsgálatnak – a megbízás keretein belül – az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. Az építésügyi műszaki szakértő köteles megbízójának figyelmét felhívni minden olyan tényre, amely az általa ismert adatok alapján szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, és amelynek ismerete a megbízónak érdeke.
(3) A szakértői véleményen fel kell tüntetni a szakértő nevét, szakértői nyilvántartási számát, a szakértői szakterületének megnevezését.
5. § (1) A szakértői névjegyzékbe való bejegyzést annál a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező területi szakmai kamaránál kell kérelmezni, amelynek a kérelmező tagja.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) részletes szakmai önéletrajzot,
b) a műszaki szakértői tevékenység folytatásának jogszabályban meghatározott szakmai feltételeit igazoló dokumentumokat,
c) a műszaki szakértők névjegyzékébe történő bejegyzéshez külön jogszabályban meghatározott eljárási díj befizetését igazoló csekkszelvényt,
d) három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt abban az esetben, ha a kamarai tagfelvétel időpontjától egy év eltelt, vagy a kamarai tagfelvételhez erkölcsi bizonyítványt nem mellékelt a kérelmező.
(3) A szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés iránti kérelem elbírálásáról a területi szakmai kamara – szakértői nyilvántartási számának egyidejű közlésével, a szakértői szakterület és részterület megnevezésével – határozatban értesíti a kérelmezőt.
(4) A szakértői névjegyzékbe való bejegyzés öt évig érvényes, ezt követően külön eljárás keretében, adategyeztetés céljából a kérelmet meg kell újítani.
(5) A szakértői névjegyzékbe való bejegyzésért és annak megújításáért a külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.
6. § (1) Kizárható a szakértői névjegyzékből az a személy, akit a szakmai kamara – szakértői tervékenységével összefüggésben – jogerős és végrehajtható fegyelmi büntetéssel sújtott.
(2) Nem vehető fel a szakértői névjegyzékbe az a személy, akit a szakértői névjegyzékből kizártak, és a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől három év még nem telt el.
(3) Törölni kell a szakértői névjegyzékből azt a személyt,
a) akivel szemben utólag merül fel olyan körülmény, amely a műszaki szakértői tevékenység engedélyezését kizárja,
b) aki a törlést kérte,
c) akinek – lakóhelyének megváltozására vonatkozó – bejelentése alapján a szakértői névjegyzéket vezető területi szakmai kamara illetékessége megszűnt,
d) aki elhalálozott.
(4) Abban az esetben, ha a törlést a (3) bekezdés c) pontja alapján rendelik el, a szakértői névjegyzéket vezető területi szakmai kamara az összes vonatkozó irat egyidejű megküldésével értesíti az új lakóhely szerint illetékes területi szakmai kamarát, ahol a szakértőt díjmentesen nyilvántartásba veszik.
7. § (1) A szakmai kamara – a szakértői névjegyzéket vezető területi szakmai kamarák adatai alapján az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével – nyilvános névjegyzéket jelentethet meg.
(2) Nem folytathat műszaki szakértői tevékenységet az adott feladatban más módon érintett vagy érdekelt személy.
8. § (1) A szakmai kamara tagjait és a tagságra nem jogosult – szerzett jogaikat a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 52. §-ában foglaltak alapján gyakorló – személyeket külön névjegyzékben kell nyilvántartani.
(2) A kamarai tagfelvételre felsőfokú végzettség hiányában nem jogosult személy korábban szerzett szakértői jogosultságát a törvény hatálybalépésétől számított három éven túl akkor tarthatja meg, ha külön jogszabályban meghatározott szakvizsgát tesz.
9. § (1) A Magyar Mérnöki Kamara az alábbi szakértői szakterületeken rendelkezik hatáskörrel a szakértői névjegyzék vezetésében, a bejegyzésben és törlésben:
a) építés
aa) épületek,
ab) épületnek nem minősülő építmények (sajátos építményfajták)
1. közlekedési,
2. hírközlési,
3. vízi,
4. honvédelmi,
5. bányaműveléssel kapcsolatos,
6. hő, villamos energia, kőolaj és gáz termelési, tárolási, szállítási célt szolgáló,
7. atomenergia alkalmazására szolgáló,
8. egyéb
építmények;
b) műszaki infrastruktúra hálózatok és rendszerek
1. közlekedés,
2. víziközmű,
3. energiaközmű,
4. hírközlés;
c) geotechnika;
d) geodézia;
e) építési anyagok, szerkezetek és berendezések
1. építési szakipar,
2. építési szerelőipar,
3. építőanyagipar,
4. építésgépesítés.
(2) A Magyar Építész Kamara az alábbi szakértői szakterületeken rendelkezik hatáskörrel a szakértői névjegyzék vezetésében, a bejegyzésben és törlésben:
a) építészet,
b) terület- és településrendezés,
c) táj- és kertépítészet,
d) építésügyi igazgatás.
10. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A szakértői működés egyes kérdéseiről szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
