Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
160/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet
a főiskolai és az egyetemi szintű egészségtan-tanár szakok képesítési követelményeiről1
1997.10.04.
A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § Az egészségtan-tanár szakokon alapképzésben főiskolai, valamint egyetemi végzettség és ,,egészségtan-tanár'' szakképzettség szerezhető.
2. § (1) A főiskolai szintű egészségtan-tanár szak képesítési követelményeit e rendelet 1. számú, az egyetemi szintű egészségtan-tanár szak képesítési követelményeit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az egészségtan-tanár szakokon a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés a tanári képesítés követelményeiről szóló 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint, kizárólag a szakterületi képzéssel együtt folyhat.
3. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1. számú melléklet a 160/1997. (IX. 26.) Korm. rendelethez
A főiskolai szintű egészségtan-tanár szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
Olyan tanárok képzése, akik a testi, lelki, szociális egészség fogalomra alapozott egészségtani, egészségmegőrző és mentálhigiénés ismeretekkel rendelkeznek; felkészültek arra, hogy a hazai általános képzést folytató oktatási-nevelési intézményekben az 5–10. évfolyamokon, valamint a szakképzésben és az iskolarendszeren kívüli képzésben szakképzettségüknek megfelelően tanári oktató-nevelő munkát végezzenek; akik az egészséges életmódot, a test- és egészségkultúrát modellként alkalmazzák és közvetítik, illetve egészségügyi és egészségpedagógiai szakismereteik rendszerezésével és alkalmazásával képesek a mentálhigiénés szemlélet kialakítására, tudományterületük alkotó művelésére és továbbfejlesztésre.
2. A végzettség szintje és a szakképzettség
A főiskolai szintű végzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: egészségtan-tanár.
3. A képzési idő
Nappali tagozaton 8 félévben legalább 2300 tanóra.
Értelmező rendelkezések:
E szak képesítési követelményeinek alkalmazásában:
1. tanóra: a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez oktató közreműködését igénylő idő;
2. egy félév: 15 hét szorgalmi időből és vizsgaidőszakból tevődik össze;
3. gyakorlati minősítés: ötfokozatú gyakorlati jegy vagy háromfokozatú minősítés.
4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
4.1. Általánosan művelő, értelmiségképző terület
A filozófia, etika, szociológia, számítástechnika, informatika, közgazdaságtan, politológia, logika.
4.2. Szakterületi elméleti ismeretek és gyakorlati képességek
A szakterületi képzés 5 tantárgyi képzési modulból tevődik össze:
a) Alapozó elméleti képzési modul
Medicinális alapismeretek (anatómia, élettan, biokémia, humángenetika), egészségmegőrzés, biometria.
b) Egészség–társadalom–környezet modul
Egészségszociológia, bioetika, népegészségtan, családszociológia, addiktológia, környezetvédelem, szociálpolitika, egészségügyi jog, egészségbiztosítás-politika, kommunikáció, management.
c) Lelki egészségvédelem modul
Pszichológia, mentálhigiéné, konfliktuskezelési és kommunikációs készségfejlesztés, személyiségfejlesztés.
d) Prevenció és rehabilitáció modul
Egészségnevelés módszertana, krónikus betegségek megelőzése és házi ápolása, balesetvédelem és elsősegély-nyújtás, családtervezés és szexuális kultúra, rehabilitációs, gyógypedagógiai, gyógytestnevelési, természetgyógyászati alapismeretek, a relaxáció módszertani alapjai.
e) Rekreációs modul
Rekreáció elmélete és módszertana, kötelezően választható speciális kollégium valamely rekreációs tevékenység alapismereteiből.
E képzési terület a tanórákban kifejezett képzési idő minimum 60%-át alkotja, melyben az a)–e) pontban jelzett részterületek mindegyike 10–15%-ot tesz ki. Az elmélet mintegy 40%, a gyakorlat mintegy 60%-os arányban oszlik meg.
4.3. A tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés
E tekintetben a tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
E képzési terület a tanórákban kifejezett képzési idő mintegy 25%-át alkotja, legalább 600 tanórában.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt – részben egymásra épülő, részben egymástól független – aláírások, gyakorlati minősítések megszerzéséből, vizsgákból – kollokvium, szigorlat, nyelvvizsga –, szakmai gyakorlat elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze.
5.1. Kötelező vizsgák, kollokviumok, gyakorlati minősítések
A 4.1. pontban foglalt területen az intézményi tantervek az irányadók.
A 4.2. pontban foglalt területen 11 kollokvium és 9 gyakorlati minősítés.
A 4.3. pontban foglalt területen a tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabályban foglaltak az irányadók.
5.2. Kötelező szigorlatok
A 4.2. pontban foglalt területen legalább 3 szigorlat: pszichológia, egészségszociológia, népegészségtan.
5.3. A szakdolgozat
A tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabályban foglaltakra is figyelemmel olyan írásbeli dolgozat, amely az egészségtudománnyal, illetve a tanári oktató-nevelő munkával összefüggő témában készült, s tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva, illetve a vonatkozó szakirodalom és gyakorlati tapasztalatai feldolgozásával önállóan képes a tanult ismeretanyag alkotó alkalmazására.
5.4. A záróvizsga
5.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei
A tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése. Bírálattal elfogadott szakdolgozat.
5.4.2. A záróvizsga részei:
– szakdolgozat megvédése,
– komplex szóbeli vizsga a szakterületi képzés két átfogó témaköréből (egészségmegőrzés-egészségvédelem, egészségpszichológia), amelynek során a gyakorlaton szerzett tapasztalatokról is számot kell adni,
– tanári képesítő vizsga.
5.4.3. A záróvizsga eredménye
A szakterületi képzés szigorlatainak átlaga, a szakdolgozat és védés átlaga, a szakterületi képzés szóbeli záróvizsgáján nyújtott teljesítmény érdemjegye és a tanári képesítő vizsga átlageredménye alapján számított átlag, ötfokozatú jeggyel kifejezve.
2. számú melléklet a 160/1997. (IX. 26.) Korm. rendelethez
Az egyetemi szintű egészségtan-tanár szak képesítési követelményei
1. A képzési cél
Olyan tanárok képzése, akik a testi, lelki, szociális egészség fogalomra alapozott egészségtani, egészségmegőrző és mentálhigiénés ismeretekkel rendelkeznek; felkészültek arra, hogy a hazai általános képzést folytató oktatási-nevelési intézményekben az 5–12. (13.) évfolyamok, illetve a szakképző évfolyamok tanulóinak szakrendszerű oktatásában, valamint az iskolarendszeren kívüli képzésben szakképzettségüknek megfelelően tanári oktató-nevelő munkát végezzenek; akik az egészséges életmódot, a test- és egészségkultúrát modellként alkalmazzák és közvetítik, illetve egészségügyi és egészségpedagógiai szakismereteik rendszerezésével és alkalmazásával képesek a mentálhigiénés szemlélet kialakítására, tudományterületük alkotó művelésére, továbbfejlesztésére és eredményeik közlésére.
2. A végzettség szintje és a szakképzettség
Az egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: okleveles egészségtan-tanár.
3. A képzési idő
Nappali tagozaton 10 félévben legalább 2600 tanóra.
Értelmező rendelkezések:
E szak képesítési követelményeinek alkalmazásában:
1. tanóra: a tananyag elsajátításához és szorgalmi időn belüli ellenőrzéséhez oktató közreműködését igénylő idő;
2. egy félév: 15 hét szorgalmi időből és vizsgaidőszakból tevődik össze;
3. gyakorlati minősítés: ötfokozatú gyakorlati jegy vagy háromfokozatú minősítés.
4. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai
4.1. Általánosan művelő, értelmiségképző terület
Az e rendelet 1. számú melléklete 4.1. pontjában foglalt követelmények mellett az egyetemes művelődéstörténet, retorika.
4.2. Szakterületi elméleti ismeretek és gyakorlati képességek
A szakterületi képzés 5 tantárgyi képzési modulból tevődik össze. Az e rendelet 1. számú melléklete 4.2. a)–e) pontjában foglalt főiskolai szintű szak követelményei érvényesek, amelyek az alábbi modulokban a következőkkel egészülnek ki:
a) Alapozó elméleti képzési modulban:
egészségtudomány, kutatáselmélet, kutatásmódszertan.
b) Egészség–társadalom–környezet modulban:
egészségügyi management.
c) Lelki egészségvédelem modulban:
egészségpszichológia.
d) Prevenció és rehabilitáció modulban:
a tanácsadás módszertani alapjai.
E képzési terület a tanórákban kifejezett képzési idő minimum 60%-át alkotja, melyben az a)–e) pontban jelzett részterületek mindegyike 10–15%-ot tesz ki. Az elmélet mintegy 60%, a gyakorlat mintegy 40%-os arányban oszlik meg.
4.3. A tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés
E tekintetben a tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabály rendelkezései az irányadók.
E képzési terület a tanórákban kifejezett képzési idő mintegy 20%-át alkotja, legalább 600 tanórában.
5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt – részben egymásra épülő, részben egymástól független – aláírások, gyakorlati minősítések megszerzéséből, vizsgákból – kollokvium, szigorlat, nyelvvizsga –, szakmai gyakorlat elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze.
5.1. Kötelező vizsgák, kollokviumok, gyakorlati minősítések:
A 4.1. pontban foglalt területen az intézményi tantervek az irányadók.
A 4.2. pontban foglalt területen 16 kollokvium és 11 gyakorlati minősítés.
A 4.3. pontban foglalt területen a tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabályban foglaltak az irányadók.
5.2. Kötelező szigorlatok
A 4.2. pontban foglalt területen legalább 4 szigorlat: az 1. számú melléklet 5.2. pontjában megjelölt 3 szigorlati tárgy mellett az egészségtudomány.
5.3. A szakdolgozat
A tanári képesítés követelményeiről szóló külön jogszabályban foglaltakra is figyelemmel olyan írásbeli dolgozat, amely az egészségtudománnyal, illetve a tanári oktató-nevelő munkával összefüggő témában készült, s tanúsítja, hogy a hallgató tanulmányaira támaszkodva, illetve a vonatkozó szakirodalom, emellett vizsgálattal szerzett tapasztalatok feldolgozásával önállóan képes ezek alkalmazására és a tanítandó ismeretanyag fejlesztésére.
5.4. A záróvizsga
5.4.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei
A tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése. Bírálattal elfogadott szakdolgozat.
5.4.2. A záróvizsga részei
– szakdolgozat megvédése,
– komplex szóbeli vizsga a szakterületi képzés két átfogó témaköréből (egészségmegőrzés-egészségvédelem, egészségpszichológia), amelynek során a gyakorlaton szerzett tapasztalatokról is számot kell adni,
– tanári képesítő vizsga.
5.4.3. A záróvizsga eredménye
A szakterületi képzés szigorlatainak átlaga, a szakdolgozat és védés átlaga, a szakterületi képzés szóbeli záróvizsgáján nyújtott teljesítmény érdemjegye és a tanári képesítő vizsga átlageredménye alapján számított átlag, ötfokozatú jeggyel kifejezve.
1
A rendeletet a 44/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésének a) pontja 2002. 03. 29. napjával hatályon kívül helyezte.
Változott rendelkezések
Megváltozott
Nincs változás
Változni fog
Nincs változás
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás