Kifejezéskereső
17/1997. (V. 14.) PM rendelet
a helyszínen kívüli ellenőrzéshez az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról
1997.05.17.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (2) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § Hitelintézet a rendszeres helyszínen kívüli felügyeleti ellenőrzés érdekében havi, negyedéves, továbbá évenkénti jelentést (a továbbiakban: felügyeleti jelentés) készít, amelyet e rendelet mellékleteiben meghatározott határidőn belül megküld az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) részére.
2. § (1) A bank és a szakosított hitelintézet felügyeleti jelentését az 1. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában köteles elkészíteni.
(2) Az (1) bekezdésben, valamint a Hpt.-ben meghatározott jelentések kitöltési útmutatóját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A szövetkezeti hitelintézet (takarék- és hitelszövetkezet) felügyeleti jelentését a 3. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában köteles elkészíteni.
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba azzal, hogy a benne foglaltakat először az 1997. március 31-re vonatkozó jelentés készítése során kell alkalmazni, amelyet 1997. május 20-ig kell a Felügyelet részére megküldeni.
(2) E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a helyszínen kívüli ellenőrzéshez az Állami Bankfelügyelet részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 1/1994. (PK. 7.) BAF rendelkezés, valamint az e rendelkezést módosító 4/1994. (PK. 18.) BAF, 1/1995. (PK. 18.) BAF, 1/1996. (PK. 5.) BAF, 3/1996. (PK. 11.) BAF, 6/1996. (PK. 13.) BAF rendelkezések, továbbá a takarékszövetkezeti formában működő takarékpénztárak által végezhető pénzintézeti tevékenységek egyes szabályairól szóló 5/1994. (PK. 18.) BAF rendelkezés.
Akar László s. k.,
pénzügyminisztériumi politikai államtitkár
1. számú melléklet a 17/1997. (V. 14.) PM rendelethez
FELÜGYELETI JELENTÉSEK1
2. számú melléklet a 17/1997. (V. 14.) PM rendelethez
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ
a felügyeleti jelentések elkészítéséhez
a felügyeleti jelentések elkészítéséhez
I. RÉSZ
BEVEZETÉS
1. A Felügyeleti jelentés célja
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény meghatározza az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: ÁPTF) feladatait. Ezeket többek között az ún. nem helyszíni vizsgálatok (azaz a hitelintézetek által rendszeresen teljesített Felügyeleti jelentések) elemzései alapján meghozott intézkedésekkel látja el.
A Felügyeleti jelentés célja, hogy felhívja a figyelmet a banküzemet, a betétesek biztonságát veszélyeztető tényekre, folyamatokra, ezzel segítve az ÁPTF-et a törvény által ráruházott feladatok ellátásában, valamint a jelentés adatainak feldolgozásával a törvénynek megfelelő működés numerikus paraméterei előállításán és ellenőrzésén túl
– lehetőség legyen pénzügyi elemzések készítésére;
– a jelentések nyújtsanak segítséget a hitelintézet menedzsmentjének is a kockázatok kezeléséhez;
– a jelentőtáblák (tagolása) tükrözzék a nemzetközi gyakorlatot.
2. Az ÁPTF, az MNB és egyéb információs rendszer kapcsolata
A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendeletének 3. § (3) bekezdése értelmében a hitelintézet belső számviteli rendjét úgy köteles kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse az ÁPTF és az MNB információs igényeit.
A Felügyeleti jelentés, a jegybanki és egyéb publikus adatszolgáltatások különböző célt szolgálva egészítik ki egymást (jegybanki funkció, felügyeleti funkció, ügyfelek, befektetők tájékoztatása), ehhez kapcsolódóan a szükséges egyezőségeket az 1. sz. függelék tartalmazza.
A deviza nyitott pozícióval, illetve az értékpapír forgalomba hozatallal és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatást külön jogszabály szerint kell teljesíteni.
3. A jelentés tartalma
A Felügyeleti jelentés a következő táblázatokat tartalmazza:
A Havi jelentés táblázatai:
I/A MÉRLEG – Eszközök
I/B MÉRLEG – Források
I/C MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK
II/A LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS
II/B DEVIZANEMENKÉNTI LEJÁRAT (nettó)
III/A EGYÉB INFORMÁCIÓK
III/B SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA
III/C TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓ SZÁMÍTÁSA
III/D HATÁRIDŐS ÜGYLETEK ESZKÖZ-SÚLYOZÁSA
III/E LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR ADATAI
IV EREDMÉNYKIMUTATÁS
A Negyedéves jelentés táblázatai:
V/A–B PORTFOLIÓELEMZÉS – Lejárt követelések
V/C PORTFOLIÓELEMZÉS – Minősítés
VI/A KOCKÁZATKONCENTRÁCIÓ – Legnagyobb kockázatok
VI/B KOCKÁZATKONCENTRÁCIÓ – Legnagyobb betétesek
VII/A KAPCSOLÓDÓ VÁLLALKOZÁSOK
VII/B KAPCSOLÓDÓ TULAJDONOSOK
VII/C BELSŐ HITELEK
VIII BEFEKTETÉSEK
VIII/A Közvetlen és Közvetett tulajdonlású BEFEKTETÉSEK
VIII/B INGATLANBEFEKTETÉSEK
IX A HITELINTÉZET GAZDÁLKODÁSÁNAK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE
IX/A TULAJDONOSI STRUKTÚRA
IX/B A CÉLTARTALÉK ÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSA
Az Évenkénti jelentés táblázatai:
X ÁGAZATI KONCENTRÁCIÓELEMZÉS
XI AUDITÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS
XII A HITELINTÉZET ALAPADATAI
Az Időszakos jelentés táblázatai:
XII A HITELINTÉZET ALAPADATAI
XIII/A HITELINTÉZETI VEZETŐK ADATAI
XIII/B FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI TAGOK ADATAI
XIII/C A HITELINTÉZET KÖNYVVIZSGÁLÓJÁNAK ADATAI
XIII/D SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
XIII/E A HITELINTÉZET TERMÉSZETES SZEMÉLY TULAJDONOSÁNAK AZONOSÍTÓ ADATAI
XIII/F A HITELINTÉZET BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉSSEL RENDELKEZŐ TULAJDONOSÁNAK ADATAI
XIII/G A HITELINTÉZET FIÓKJÁNAK ALAPADATAI
4. Az adatszolgáltatás formai követelményei
Az adatszolgáltatást az ÁPTF akkor tekinti teljesítettnek, ha a hitelintézet az időszaknak megfelelő teljes jelentést hiánytalanul beküldte.
Amennyiben valamelyik mellékleten nincs jelentendő adat, ,,nemleges'' felülírással kell ellátni.
A hitelintézetnek az adatszolgáltatást minden esetben a megfelelő fedőlapokkal együtt – a havi, negyedéves, éves jelentést külön – összetűzve (vagy kötve, spirálozva stb.), a feltüntetett beosztású személyek aláírásával kettő példányban kell az ÁPTF részére benyújtani.
Abban az esetben, ha az ÁPTF megállapítja, hogy a hitelintézet adatszolgáltatása javításra szorul, például téves adatközlés és/vagy belső adatlapok közötti egyezőségek hiánya miatt, akkor a javított táblázatot a formai követelményeknek megfelelően (fedőlappal, aláírással, összetűzve) 2 munkanapon belül az ÁPTF részére 2 példányban meg kell küldeni abban az esetben is, ha azt a hitelintézet a felügyelőjével szóban egyeztette.
Egy táblázatnak tekintendő(k) az azonos római sorszámmal/betűvel ellátott adatlap(ok). Javítás esetén (csak ekkor) ×-szel meg kell jelölni a fedőlapon a javított táblá(k) számát, valamint a javított táblá(k) jobb szélén a javított adato(ka)t.
Abban az esetben, ha a hitelintézet önellenőrzési vagy belső ellenőrzési stb. tevékenysége folytán derül ki, hogy a hitelintézet nyilvántartása alapján szolgáltatott adatok korrekcióra szorulnak, akkor a módosítást visszamenőleg attól a hónaptól (negyedévtől) kezdve kell végrehajtani, amelyben az adat módosításra szorul. A hibafeltárásra vonatkozó jegyzőkönyvet, dokumentumot a jelentéshez mellékelni kell.
Az auditált jelentések megküldésével egy időben (lásd később), amennyiben a Hpt. előírásainak betartása miatt az addig kitöltött tárgyévi havi és negyedéves jelentések a hitelintézet megítélése szerint módosításra szorulnak, úgy a módosított táblázatokat az ÁPTF részére meg kell küldeni.
A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet, de a jelentési kötelezettséget számítógéppel kinyomtatott adatlapokon is lehet teljesíteni. Az adatszolgáltatáshoz a szükséges nyomtatványokat a hitelintézetek maguk állítják elő.
5. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei
Az érvényes számviteli jogszabályok szerint a hitelintézetnek saját magának kell az adatgyűjtését megszervezni és gondoskodni arról, hogy az egyes táblákba csak bizonylattal alátámasztott és a hitelintézet nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.
Gondoskodni kell továbbá arról, hogy az 1.sz. függelékben szereplő kötelező egyezőségek teljesüljenek.
Az adatokat millió forintra kerekítve kell megadni, kivéve a III/E és a VII/C táblát, ahol ezer forintra kerekítve szerepelnek az adatok.
A forint, valamint a külföldi valuták és devizák értékét általában összevontan kell megadni, kivételt képeznek az I/A, I/B, I/C és II/B táblák. A devizában végzett műveletek átszámítási kulcsa a számviteli szabályok szerinti (az MNB által közzétett hivatalos, vagy választás esetén a hitelintézet által alkalmazott) devizaárfolyam. A számviteli előírások szerint a hitelintézet által alkalmazott deviza-(valuta-) árfolyamokról a tájékoztatást a II/B táblán kell feltüntetni.
Ahol az ügyfél nevét fel kell tüntetni a jelentésben, ott a megnevezés oszlopban az ügyfél teljes nevét meg kell adni. Külföldiek esetén a név mellett fel kell tüntetni az ügyfél székhelyét is és a Törzsszám oszlopba ,,K'' betűt, az Ág oszlopba pedig ,,–'' kell írni. Belföldi ügyfelek esetében az ,,Ág'' oszlopba a statisztikai TEÁOR betűjelet kell feltüntetni (pl. a pénzügyi szolgáltatási Ág betűjele ,,J'').
Kisvállalkozások, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások esetében is be kell írni az adószám első nyolc számjegyét a Törzsszám oszlopba.
A jelentőtáblák kitöltésénél figyelni kell arra, hogy háromféle minősítést kell alkalmazni, amelyek kölcsönhatásban vannak egymással, de mást-mást jelentenek és más-más a céljuk is. Ezek a következők:
– Az eszközök súlyozása ország- (részben partner-) és ügylettípusonként.
– Kockázatok minősítése és céltartalékképzés.
– Adósminősítés a hitelintézet által kialakított szabályzat alapján.
A Mérlegen kívüli tételeknél, ha az adott garancia beváltására sor kerül, akkor a beváltástól kezdődően a garancia összegét az ügyféllel szembeni követelésként kell nyilvántartani, ennek megfelelően a mérlegen kívüli tétel mérlegtétellé alakul át – nem a nyújtás, hanem – a beváltás napján.
A kapott garancia a követelés fedezetéül szolgál. Beváltása azt jelenti, hogy vagy az ügyféltől vagy a garantőrtől a hitelintézet hozzájut a követeléséhez. A kapott garanciához kapcsolódó követelésnek az adatszolgáltató hitelintézet Mérlegében már a beváltás előtt kell szerepelni.
6. Az adatszolgáltatás határideje
Az alábbi határidők minden esetben a beérkezésre és nem a postázásra vonatkoznak!
Nem auditált jelentések
A Havi jelentést a beszámolás napját követő hónap 15. munkanapjáig kell az ÁPTF részére megküldeni, kivéve abban a hónapban, amikor a hitelintézet Negyedéves jelentést is készít. A Negyedéves jelentést – a Havi jelentéssel együtt – a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig kell benyújtani.
Amennyiben a december 31-ről szóló adatszolgáltatás I–V. táblái az adatszolgáltatás teljesítése után jelentősen módosulnak, akkor évente egyszer, május 31-ig a módosított adattartalommal meg kell küldeni az ÁPTF részére a I–V. jelentéseket.
Az Évenkénti jelentéseket csak az auditált jelentéssel együtt kell megküldeni.
Auditált jelentés
A hitelintézetnek az éves rendes közgyűlését követően 15 munkanapon belül, a közgyűlés által jóváhagyott, auditált adatokkal, az ÁPTF részére meg kell küldenie a Havi, Negyedéves és Évenkénti jelentéseket (I–III. és V–XII. táblázatokat).
7. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben előírt adatszolgáltatás
A Hpt.-ben előírt adatszolgáltatással kapcsolatos információkat a Kitöltési útmutató, illetve az egyes engedélyezési eljáráshoz, nyilvántartásba vételhez a formanyomtatványokat az ,,Időszakos jelentés'' című rész tartalmazza, de a felügyeleti adatszolgáltatás (jelentés) egyéb táblái, nyomtatványai is felhasználhatók.
A rendszeres (havi, negyedévi) adatszolgáltatási kötelezettség nem mentesíti a hitelintézetet a Hpt.-ben meghatározott – az ÁPTF részére történő – egyéb jelentési kötelezettsége alól.
8. Adatvédelem
A szolgáltatott adatok banktitkot, illetve üzleti titkot tartalmaznak! A bank-, illetve üzleti titok megsértését a Btk. bünteti! Az adatszolgáltatás teljes folyamatában a vonatkozó jogszabályokat be kell tartani, ezért az adatszolgáltatást csak kézbesítővel lehet elküldeni az ÁPTF részére.
9. Az MNB részére történő adatszolgáltatás
A Felügyeleti jelentést minden esetben egy példányban a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai Főosztályának is meg kell küldeni.
10. Konszolidált adatszolgáltatás
A konszolidált adatszolgáltatást az érvényben lévő jogszabályok alapján kell elkészíteni.
Az ÁPTF részére a konszolidált jelentéseket az auditált adatokkal évente meg kell küldeni a Hpt.-ben meghatározott határidőre. Ilyen esetben a konszolidálásra kötelezett hitelintézet két jelentést szolgáltat, egyet a saját, egyet pedig a konszolidált kimutatásai alapján.
11. A szavatoló tőkével kapcsolatos adatszolgáltatás
A Hpt. szavatoló tőkéhez viszonyítva mérhető előírásai betartásánál a nem helyszíni ellenőrzés során az ÁPTF egyrészt a havi (negyedévi), másrészt az auditált mérleg szerinti szavatoló tőkét veszi figyelembe, szem előtt tartva a Hpt. 76. §-ában foglaltakat.
Az előírásoknak megfelelően év közben a havi (negyedévi), illetve a nem auditált év végi szavatoló tőke számításánál pozitív összegű eredményt figyelembe venni nem lehet, azonban a negatív eredményt (veszteséget) számításba kell venni!
A szavatoló tőke módosulása (pl. jegyzett tőke emelése vagy csökkentése, alárendelt kölcsöntőke juttatás, tőke-, illetve eredménytartalék átadása-átvétele, -képzése stb.) esetén a következő bizonylatokat, iratokat haladéktalanul meg kell küldeni:
– a tőke emeléséről, csökkentéséről szóló közgyűlési és/vagy alapítói, igazgatósági határozat (jegyzőkönyvi) másolata,
– az alárendelt kölcsöntőke juttatásról szóló szerződés, illetve módosításának másolata,
– a tőkebefizetés tényét igazoló bizonylat/ok (átutalás) másolata, amelyből a jogcím is egyértelműen megállapítható,
– a hitelintézeti auditor nyilatkozata a tőkejuttatás, -módosulás megvalósulásáról, a hitelintézet számláján, könyvvitelében való megjelenésről, a szavatoló tőke számítás helyességéről,
– a jegyzett tőke emeléséről, csökkentéséről szóló jegyzőköny (határozat) Cégbírósághoz történő benyújtásának igazolása (másolatban), illetve a Cégbírósági bejegyzés másolata,
– az idegen nyelven kötött szerződésnek a magyar nyelvű hiteles fordítása.
A szavatoló tőke számításánál a változásokat, illetve a jegyzett tőke módosulását – a Hpt. és a számviteli előírásoknak megfelelően – csak a pénzügyi realizálás és a megfelelő dokumentumok egyidejű rendelkezésre állásától lehet figyelembe venni!
Ha a közgyűlés (alapító) a jegyzett tőke csökkentéséről dönt, a tőke leszállításának értékét a döntést követő naptól a szavatoló tőke számításánál már figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a Cégbíróságra a jegyzett tőke leszállítására vonatkozó jegyzőkönyvet, alapszabály-módosítást benyújtották-e, vagy sem.
Az alárendelt kölcsöntőke juttatásnál a Hpt. 5. számú melléklete 2. d) pontja szerint meghatározott esetben a visszafizetési időpontot megelőző öt év során a csökkentést évente egy alkalommal a szerződés szerinti lejárat időpontjának megfelelő napon az eredeti tőkeösszeg 20%-ával csökkentett összegben kell számításba venni.
A jelentéseket úgy kell kitölteni, hogy megállapítható legyen minden hónapban az aktuális, illetve az auditált szavatoló tőke értéke, amelyet a tendenciák vizsgálatához, a törvényi előírások betartásának ellenőrzéséhez, valamint az intézkedések meghozatalához használ az ÁPTF.
12. Fogalmak, rövidítések
A Kitöltési útmutatóban használt kifejezéseket – külön magyarázat hiányában – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, valamint a számvitelről szóló jogszabályoknak megfelelően kell érteni.
Az alábbiakban közölt fogalmak, rövidítések a kitöltési útmutatóra vonatkozóan érvényesek.
Épt.: az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásoktól és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény.
Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény.
Ltpt.: a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény.
Szmt.: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. sz. törvény és módosításai.
Szkr.: a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet.
Adós: a VI/A–VII/C jelentésekben adósnak kell tekinteni azokat az ügyfeleket, akiknél a Hpt. szerint a nagykockázat, belső és kapcsolódó hitelek tekintetében a hitelintézet kockázatot vállal.
Hosszú lejáratú: az az ügylet, amelyet az Szmt. annak minősít.
Látra szóló: az az ügylet, amelyet az Szkr. annak minősít.
Hitelintézet: amit a Hpt. annak minősít (A jegybank nem!).
Rövid lejáratú: az az ügylet, amelyet az Szmt. annak minősít.
SZT: Szavatoló tőke
TMM: Tőkemegfelelési mutató
Tulajdoni hányad: közvetlen és közvetett tulajdoni kapcsolat a Hpt.-nek megfelelően.
Tulajdoni kapcsolat: a hitelintézet és részvényese között, valamint a hitelintézet és a teljes vagy részleges tulajdonában lévő társasága – beleértve a hitelintézeteket is – között fennálló kapcsolat.
Ügyfelek: természetes személyek, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, állami vállalatok, szövetkezetek, területi önkormányzatok, költségvetési szervek, pártok, érdekképviseleti szervek, alapítványok, alapok, egyesületek, ezeken kívül még az itt fel nem sorolt olyan szervezetek, amelyek gazdálkodásukról az Szmt. alapján mérleget, illetve eredménykimutatást kötelesek készíteni. Ügyfelek továbbá a biztosítók, a befektetési vállalkozás stb.
II. RÉSZ
HAVI JELENTÉS
I. MÉRLEG
A jelentés célja
Ez a jelentés a Felügyeleti jelentések alapdokumentumát képezi, ezért úgy kell kitölteni, hogy lehetővé tegye az ÁPTF számára a beszámolás napjára vonatkozólag a hitelintézet működéséről különböző mutatók segítségével elemzések végzését, a rendszeres adatszolgáltatás során pedig tendenciák vizsgálatát, valamint a TMM aktuális szintjének megállapítását.
A jelentés kitöltése
Az Szkr. 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan – az ÁPTF, valamint az MNB részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából – köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, továbbá főkönyvi kivonatot készíteni.
A Felügyeleti jelentésben lévő Mérleg tartalmának meg kell egyezni az Szmt.-ben és az Szkr.-ben előírtakkal, tagolását illetően azonban eltér attól, mivel a TMM-re vonatkozó, illetve a Hpt. előírások ellenőrzését biztosítani és az egyes eszközcsoportok sorrendjével a likviditás csökkenését is jelezni kell.
A megfelelő eszköz- és forráscsoportoknál a tőke és kamatkövetelést, illetve -tartozást az Szkr. évközi, illetve év végi elszámolási előírásainak megfelelően kell szerepeltetni.
A mérlegséma értékadataiból az összesen a hóvégi (fordulónapi) állományokat, a devizaoszlop pedig a devizában végzett műveletek állományának forintra átszámított értékét tartalmazza.
A Hpt. 83. § (4), a 84. § (3) és a 85. § (3) bekezdésnek megfelelő, elkülönítetten nyilvántartott tételek Mérlegben való szerepeltetését a befektetésekre általánosan érvényes számviteli előírásoknak megfelelően kell elvégezni. Ezen tételeket kiemelten csak a III/A és VIII, VIII/A, B jelentésekben kell közölni.
I/A MÉRLEG – Eszközök
1. Pénzeszközök
Ebben az eszközcsoportban kell kimutatni azokat az Szkr.-ben meghatározott forint, illetve deviza (valuta) pénzeszközöket, amelyek a hitelintézet (a továbbiakban: bank) pénztárában, csekkszámlán, különféle elszámolási számláin (nostro is!), továbbá a kötelező jegybanki tartalékszámlán tart.
Az a) sorban kell kimutatni a törvényes fizetési eszközül szolgáló nemesfém pénzeket is, a b) sor tartalmazza az MNB-nél elhelyezett pénzeszközök közül az éven belüli lejáratú elszámolási és betétszámlákat, valamint a (hitelintézetek közötti) átvezetési számlák egyenlegét is.
A c) sorban kizárólag a pénzeszközökön belül elkülönítetten nyilvántartott az Szkr. 5. § (1) bekezdése szerinti összeget kell kimutatmi.
2. MNB-vel és az állammal szembeni követelések
Itt kell feltüntetni – az Épt. 3. § (2) bekezdés 2. pontja szerinti – magyar állampapírokat.
Az a) sorban kell kimutatni azokat az MNB-vel szembeni követeléseket, amelyek nem tartoznak az Szkr. szerint a pénzeszközök közé. Így többek között az MNB-nél elhelyezett éven túli lejáratú betétszámlák összegét, az MNB-vel kötött határidős repo ügyletekből eredő követeléseket, továbbá a jegybank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is.
A b) sor tartalmazza mindazokat az értékpapírokban lévő követeléseket, amelyeket a magyar állam (kormány) bocsátott ki, valamint a központi költségvetéssel szembeni egyéb követeléseket is.
3. Hitelintézetekkel szembeni követelések
Ez az eszközcsoport felöleli mindazokat a követeléseket, amelyek a hitelintézetek egymás közti aktivitásából (belföldi és külföldi pénzpiac) származnak, beleértve a betételhelyezéseket és az egymásnak nyújtott hiteleket.
Ebben az eszközcsoportban csak a Hpt. szerint meghatározott hitelintézetekkel szembeni követeléseket szabad kimutatni.
A c) Úton lévő követelések sorban azokat a bizonylattal alátámasztott követeléseket kell szerepeltetni, amelyek az adósnál már terhelésre kerültek, de a kedvezményezett számláján a beszámolás időpontjában még nem jelentek meg.
4. Ügyfelekkel szembeni követelések
Az ügyfelekkel szembeni követelések között (a 2. eszközsorban és a hitelintézeteknél szerepeltetett követelések kivételével) kell kimutatni (lejárattól függően) az olyan követeléseket is, amelyeket a hitelintézet valamilyen támogatási rendszer (konstrukció) keretében a saját kockázata terhére nyújt (pl. Start hitel, Vállalkozásfejlesztési alapítványi hitel stb., valamint az MNB-nél viszontleszámítolható váltó is).
5. Pénzügyi lízing követelések
A Szkr.-nek megfelelően kell a pénzügyi lízing követelések (nettó) értékét itt szerepeltetni. Ebben a sorban csak akkor szerepelhet adat, ha a pénzügyi lízinget a hitelintézet közvetlenül végzi.
6. Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok
Tartalma megegyezik a hitelintézet azon értékpapír-állományával (a 2. eszközsorban kimutatottak kivételével!), amelyeknek hozadéka tőkearányosan (pl. kamat) kerül megállapításra, így többek között például a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, mindenfajta kötvény, letéti jegy és egyéb értékpapírok stb.
Itt kell szerepeltetni a külföldi állampapírokat, valamint azokat az értékpapírokat is, amelyekért a magyar állam vagy az MNB garanciát vállalt.
a) Költségvetési szervek értékpapírjai
Az aa) sorban kell szerepeltetni a központi költségvetési szervek, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint egyéb központi szervek és elkülönített állami pénzalapok (kezelői), illetve az ab) sorban az egyéb (nem központi) költségvetési szervek, illetve alapok által kibocsátott értékpapírokat.
b) Külföldi állampapírok
Itt kell a külföldi kormányok, illetve jegybankok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat feltüntetni.
c) Saját kibocsátású értékpapírok
Ezen a soron a visszavásárolt saját kibocsátású értékpapírokat kell felvenni.
d) Egyéb kibocsátó értékpapírjai
Ide tartoznak a más hitelintézetek és gazdasági társaságok, vállalatok, közüzemek által kibocsátott értékpapírok.
7. Részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok
a) Szokásos kereskedelmi célra vásárolt értékpapírok
Ebben az eszközcsoportban a hitelintézet elsősorban azokat a részvényeket (illetve azok értékét) mutatja ki, amelyeket forgatási (spekulációs) céllal vásárolt, függetlenül attól, hogy a vásárlás az elsődleges vagy a másodlagos piacon történt-e, illetve az külföldi vagy belföldi értékpapír-e.
b) Egyéb értékpapírok
Itt kell kimutatni azokat a tulajdoni hányadokat is – beleértve a nem értékpapírban megtestesülő tulajdoni hányadokat (pl. üzletrész, vagyoni arány stb.) –, amelyek a hitelintézet tulajdonába hitelkiegyenlítés útján kerültek és elkülönítetten vannak nyilvántartva.
A hitelkiegyenlítés útján átmenetileg, legfeljebb egy évre a hitelintézet tulajdonába került tulajdoni hányadot képviselő részesedéseket lehet itt figyelembe venni.
A tartósan (éven túli időtartamra) megszerzett részvényeket a tulajdoni hányadok (szavazati jogok) nagysága szerint az I/A/9. vagy a I/A/10. eszközsorokban kell szerepeltetni.
8. Saját részvények
Ezen a soron a visszavásárolt saját részvények vagy hitelkiegyenlítés útján a tulajdonba került saját részvények állománya szerepel.
9. Részesedések, befektetések
Itt kell szerepeltetni az 50% és az az alatti tulajdoni hányadokat (szavazati jogokat) jelentő befektetéseket, részesedéseket, kivéve azokat, amelyeket az Szmt. szerint konszolidálni kell.
A befektetési céllal vásárolt kötvényeket az I/A/6. sorban kell szerepeltetni.
A részesedéseket attól függetlenül kell szerepeltetni, hogy bel- vagy külföldön történt-e a befektetés, a tulajdonjogot bejegyezték-e a cégnyilvántartásba, illetve a hitelintézet a könyveiben hol tartja nyilván a részesedésszerzést.
10. Konszolidálásba bevont vállalkozásokban lévő részesedések, befektetések
Ezen a soron az 50%-ot meghaladó tulajdoni hányadokat (szavazati jogokat) jelentő, valamint az 50%-ot el nem érő, de az Szmt. szerint konszolidálandó befektetéseket, részesedéseket kell feltüntetni.
11. Céltartalék I.
Az a) sor a követelések – ideértve az egyéb eszközök között kimutatott halasztott fizetéssel értékesített kövelések – után, a c) sor a befektetett pénzügyi eszközök (részesedések, befektetések), az értékpapírok, valamint a készletek között kimutatott a követelések fejében átvett eszközök után képzett kockázati céltartalékot tartalmazza.
A b) sorban kell kimutatni a kamatkövetelések után képzett kockázati céltartalékként a lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után képzett kockázati céltartalékot.
Az 1996. január 1-jét megelőzően megképzett kamatkövetelések utáni (meglévő) kockázati céltartalékot továbbra is a b) sorban kell nyilvántartani mindaddig, amíg az egyedileg rendezésre (felhasználásra, felszabadításra) nem kerül.
12. Immateriális javak
Itt a számviteli előírások szerint kell az immateriális javakat feltüntetni.
13. Tárgyi eszközök
A számviteli előírások szerinti tárgyi eszközöknél külön kell feltüntetni a nem hitelintézeti tevékenységet szolgáló tárgyi eszközöket.
14. Egyéb eszközök
a) Függő tételek
Ez a sor a beszámolás napján hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás stb.) könyvelésileg még nem rendezett tételeket tartalmazza.
b) Követelések fejében átvett eszközök
Ezen a soron kell feltüntetni a készletek között nyilvántartott követelések fejében átvett eszközöket.
c) Halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések
Itt kell kimutatni a halasztott fizetéssel eladott befektetések (értékpapír, részesedés stb.), értékesített követelés miatt a vevővel szemben (az eladási árban) fennálló követelések összegét.
d) Befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelések
Ezen a soron kell feltüntetni az Szkr. szerinti tételeket.
e) Egyéb eszközök
Ezen a soron kell feltüntetni az előzőekben nem részletezett tételeket.
15. Aktív időbeli elhatárolások
Itt kell feltüntetni az Szkr. szerint elszámolandó összegeket, úgy, hogy a kamatok aktív időbeli elhatárolását külön sorban kell kimutatni.
A mérlegadatok kitöltésénél ügyelni kell arra, hogy kamatokat az Szkr. szerint vagy az aktív időbeli elhatárolásnál, vagy a 0. nyilvántartási számlák között, mint függővé tett kamatot, vagy az érintett követelésállománynál mutassák ki.
I/B MÉRLEG – Források
1. MNB és hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek
Ezen a forrássoron kell kimutatni a más hitelintézetektől származó betéteket, a felvett hiteleket, valamint a loro számlák állományát is.
2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
Itt kell kimutatni minden ügyféllel szembeni tartozást, akár külföldi, akár belföldi illetékességű. A betétek között a csekkszámlákat is szerepeltetni kell!
3. Kötvények és más kamatozó értékpapírok
a) Kötvények
A hitelintézet által kibocsátott és ügyfelek (más hitelintézet is) által megvásárolt kötvények értékét kell feltüntetni.
b) Egyéb nem hátrasorolt értékpapírok
A forrássoron a hitelintézet által kibocsátott letéti jegyek és egyéb értékpapírok értékét kell kimutatni.
4. Egyéb kötelezettségek
a) Fizetendő kamat
A fizetendő kamatsoron csak a működéssel összefüggő kamatok (pl. számítástechnikai fejlesztésre felvett világbanki hitelek kamatai) szerepelhetnek. A betét- (esetleg hitel) ügyletből eredő kamatot az 1., 2., 3. és 5. forrássorokba kell beépíteni.
c) Függő tételek
Lásd: I/A/14/a)
d) Úton lévő kötelezettségek
Az I/A/3/c) sorban foglaltakhoz hasonló kötelezettségeket kell itt kimutatni.
e) Befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettségek
Ezen a soron kell feltüntetni az Szkr. szerinti tételeket.
f) Egyéb kötelezettségek
Ezen a soron kell feltüntetni az előzőekben, illetve külön nem részletezett tételeket.
5. Passzív időbeli elhatárolások
Itt kell feltüntetni az Szkr. szerint elszámolandó összegeket úgy, hogy a kamatok passzív időbeli elhatárolását külön sorban kell kimutatni.
6. Céltartalék II.
A lakástakarékpénztárak kiegyenlítési céltartalékát az e) Egyéb céltartalék sorban kell kimutatni.
7. Hátrasorolt kötelezettségek
Az a) Alárendelt kölcsöntőke sorba a Hpt. 5. sz. mellékletének I/2. pontjában ilyenként meghatározott tételek kerülnek. A törvényi előírás d) pontja szerint a szavatoló tőke értékébe figyelembe nem vehető kölcsöntőke összegének az aa) sorból az ab) sorba történő átsorolását a hitelintézetnek el kell végezni!
A visszafizetési időpontot megelőző öt év során az évenkénti fokozatos csökkenést a lejárat szerinti időpontban egy összegben kell számításba venni és ez(eke)t az összeg(ek)et az ab) sorban feltüntetni.
(Pl. Az 1000 M Ft értékű szerződés lejárat szerinti időpontja március 31., akkor a visszafizetést megelőző években minden év március 31-én egy összegben 20–20%-kal, vagyis 200–200 M Ft-tal kell csökkenteni az alárendelt kölcsöntőke számításba vehető – 7/a/aa) sorban szereplő – értékét.
Deviza esetén a csökkentés nagyságát a szerződés szerinti alárendelt kölcsöntőke devizaértéke határozza meg, amelyet a hóvégi alkalmazott számviteli előírások szerinti devizaárfolyamon kell számításba venni. Ez a számítás nem érinti a könyv szerinti értéket, az a visszafizetésig továbbra is a szerződés szerinti értéken szerepel a főkönyvben!)
8. Konszolidált mérlegben kimutatott kisebbségi érdekeltség
Ezt a sort csak a konszolidálásra kötelezett hitelintézet tölti ki. Itt szerepel a konszolidált mérleg készítésére kötelezett hitelintézet konszolidálás alá vont vállalkozásában meglévő ,,idegen tőkerész'', ha a vállalkozás nem áll 100%-ig a hitelintézet tulajdonában (lásd 2. sz. függelék 1. pont).
9. Saját tőke
Az évközi, illetve év végi saját tőke elemeket számviteli előírásoknak megfelelően kell részletezni.
a) Jegyzett tőke
Itt a Cégbíróságon bejegyzett összeget kell feltüntetni. Részvénytársaságnál a jegyzett tőke összegében figyelembe kell venni – az Szmt. által meghatározottak szerint – a tőke emelésének, illetve leszállításának azon összegét is, amelyről szóló alapszabály-módosítást a Cégbírósághoz bejegyzés céljából már benyújtottak.
b) Jegyzett tőke be nem fizetett része
A jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegét a saját tőke értékének kiszámításakor le kell vonni.
c) Tőketartalék
A számviteli szabályok szerint megképzett tőketartalékokat kell itt feltüntetni.
d) Eredménytartalék
Itt a számviteli szabályok által meghatározottak szerinti összeget kell feltüntetni. A db) sorba csak a mérleg fordulónapját követően lehet – a jogszabályi előírások szerint elszámolandó tételek figyelembevétele után – a közgyűlés által még jóvá nem hagyott előző évi (mintegy a várható mérleg szerinti, a későbbiek során eredménytartalékként funkcionáló) eredményt kimutatni.
e) Értékelési tartalék
A számviteli szabályok szerint megképzett értékelési tartalékot itt kell feltüntetni.
f) Általános tartalék
A Hpt. által előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett általános tartalékot itt kell kimutatni.
g) Eredmény
A számviteli szabályok szerinti havi főkönyvi adatok lezárása utáni (a bevételeknek és a ráfordításoknak az adófizetéssel csökkentett egyenlege), illetve év végén az éves beszámoló mérleg szerinti eredmény kerül itt feltüntetésre.
I/C MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK
1. Függő kötelezettségek
Itt kell kimutatni az Szkr. szerint meghatározott és előírásai alapján nyilvántartott tételeket.
A csoportosítást a tőkemegfelelési mutató számításának szabályairól szóló külön jogszabály mellékletében meghatározott (alap) ügyletek szerinti kockázati súlyozás alapján kell elvégezni.
(A tőkemegfelelési mutató számításához lásd a 2. sz. függelék 2. pontjában szereplő példát és táblázatot.)
2. Jövőbeni kötelezettségek
Ide tartoznak az Szkr. szerint meghatározott és előírásai alapján nyilvántartott tételek.
Az a) sorban a határidős ügyletekből eredő kötelezettségeket (határidős vásárlásokat) kell kimutatni. A kötelezettségeket szerződés szerinti értéken bruttó módon, vagyis szerződésenként (és nem egyenlegezve) kell kimutatni.
A b) sorban kell kimutatni az összes egyéb jövőbeni kötelezettséget az Szkr. szerint.
(A tőkemegfelelési mutató számításához lásd a 2. sz. függelék 2. pontjában szereplő példát és táblázatot.)
3. Egyes határidős ügyletek részletezése
Az adatszolgáltatást – a tőkemegfelelési mutató számításának szabályairól (eszközsúlyozásról) szóló jogszabályi előírások szerinti csoportosításnak megfelelően – a beszámolási kötelezettség (a hónap utolsó) napjára vonatkozóan kell kitölteni.
Mind a határidős kötelezettségeknél, mind a követeléseknél az egyes ügyletek értékét a szerződés szerinti – a hatályos számviteli rendeletekben előírt módon forintra átszámított összegben az eredeti lejáratnak megfelelő bontásban kell feltüntetni.
Az egyes határidős (mind a kötelezettség, mind a követelés) ügyleteknél a teljes alapösszeget a táblázatban részletezett – az eredeti lejáratnak megfelelő – időintervallumoknak megfelelő bontásban kell feltüntetni.
Az eredeti szerződés szerinti értékekből kiemelésre kerül a 7. oszlopban az alapösszegcserés ügyletek összege, illetve külön ki kell mutatni a 8. oszlopban a készpénzfedezetek értékét, amelyek az ügyletekhez kapcsolódnak.
A napi kiegyenlítés alatt azokat a tőzsdei ügyleteket kell érteni, amelyek esetében a szerződő felek a tőzsdei szabályoknak megfelelően kötelezettséget vállalnak arra, hogy az ügyletből eredő esetleges tartozásaikat napi szinten kiegyenlítik.
A napi kiegyenlítésre és az eladott opciókra vonatkozó sorokban szereplő összegeket – mivel csak kiemelés – természetesen a határidős ügyletek megfelelő soraiban is szerepeltetni kell. Amennyiben a kötelezettséghez fedezeti ügylet is kapcsolódik, úgy annak a követelések között is meg kell jelenni.
Tájékoztatásul közöljük a határidős ügyletek definícióit.
a) Határidős ügylet: mindazon ügylet, amely deviza vagy értékpapír vásárlásához, eladásához vagy cseréjéhez, vagy ezek kamatainak cseréjére, megszerzésére vagy adására vonatkozik, és a teljesítése a szerződés szerint az ügylet megkötését követő második munkanapon túl történik, kivéve a tőzsdén kötött olyan azonnali ügylet, amelynek teljesítése a tőzsdei eljárási szabályok miatt két munkanapon túl, de öt munkanapon belül történik, és amelynek egyes típusai a b)–f) pontokban kerülnek meghatározásra.
b) Csere (swap) ügylet: két vagy több fél megállapodása pénzáramlás vagy pénzáramlás-sorozatok kicserélésére általában devizaárfolyam vagy kamatszint alapján számított módon.
c) Forward ügyletek: tőzsdei forgalmon kívül kötött határidős devizavásárlás vagy jövőbeli kamatláb-megállapodás (FRA).
d) Futures ügyletek: a tőzsdei szokványoknak megfelelően szabványosított határidős ügyletek.
e) Vásárolt opció: más féltől vásárolt jog deviza vagy értékpapír eladására vagy vételére, illetve kamatszint érvényesítésére szerződésben meghatározott későbbi határidőben vagy időpontig meghatározott áron vagy árfolyamon.
f) Határidős index ügylet: olyan határidős ügylet, amelyben a felek az ügylet teljesítési összegét vagy összegeit valamilyen index (pl. tőzsdeindex) alakulásának függvényében határozzák meg.
4. Spot ügyletek
Itt a spot ügyletek közül a már megkötött azonnali deviza adásvételi szerződésből a beszámolás időpontjában még nem teljesült, átutalásra még nem került ügyletek értékét kell az alkalmazott számviteli előírások szerinti devizaárfolyamon feltüntetni.
II. LEJÁRATI ÖSSZHANG
A jelentés célja
A táblázatot úgy kell kitölteni, hogy a benne foglalt adatok alapján elemezhető legyen a Hpt.-ben, valamint külön jogszabályban megfogalmazott folyamatos fizetőképesség.
A lejárati összhang elemzése a hitelintézet forrásoldali likviditását jelenti, és azt fejezi ki, hogy a táblázatban foglalt ütemezésnek megfelelően várhatóan hogyan tudja a hitelintézet a fizetési kötelezettségeit teljesíteni.
II/A LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS
A jelentés kitöltése
A jelentést a beszámolás napjára vonatkozóan elkészített mérleggel egyezően kell teljesíteni.
A táblában az adatokat a beszámolás napján fennálló hátralévő esedékesség szerint kell kitölteni, így a tőke- és kamatkövetelések és -kötelezettségek törlesztő részletei azok fizetési esedékességi időintervallumában szerepelnek.
A beszámolás napján a fizetési késedelemben lévő követeléseket és kötelezettségeket a teljesítés várható időpontjának megfelelő kategóriába kell sorolni.
A lehívási jogok között kizárólag a szerződéssel alátámasztott jogokat lehet szerepeltetni, amelyeket a hitelintézet kapott (pl. standby hitelkeret, de garancia, kezesség nem!).
Az I/A/1. Pénzeszközöket is a megfelelő időintervallumok szerinti bontásban kell részletezni.
Az összes látra szóló kötelezettséget a 0–30 napos időintervallumban kell kimutatni!
Az eredeti kimutatáson túlmenően – amennyiben a hitelintézet úgy véli, hogy az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeknél a látra szóló (folyószámla és betét) állomány egy része hosszabb távú lekötésnek tekinthető – további tájékoztatásul a II/A táblának azt a változatát is megküldheti, amelyben a látra szóló állomány ún. ,,kemény (stabil) magját''-t nem a 0–30 napos kötelezettségek között szerepelteti. Ebben az esetben a hitelintézet köteles az alkalmazott számítási eljárást, annak leírását is az ÁPTF-nek bemutatni.
II/B DEVIZANEMENKÉNTI LEJÁRAT (nettó)
A jelentés kitöltése
Devizanemenként a II/A Lejárati összhang elemzés című táblában szerepeltetett mérlegtételekből, valamint a határidős ügyletekből eredő követelések és kötelezettségek különbségét kell feltüntetni a megfelelő időintervallumban.
Az egyéb sorba sorolt, de nem kiemelt devizákat szükség szerint a táblázattal azonos bontásban külön lehet részletezni.
A határidős ügyletekkel kapcsolatban az MNB rendelkezései is tájékoztatást adnak.
Tájékoztató adatok a deviza árfolyamról
Ezekbe az oszlopokba tájékoztatásként csak akkor kell a hitelintézet által – a számviteli előírások alapján a beszámolás napjára vonatkozóan elkészített mérleghez (főkönyvi adatokhoz) – alkalmazott devizaárfolyamok értékét devizanemenként feltüntetni a jelzéseknek megfelelő kockába, ha azok eltérnek az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamtól.
III/A EGYÉB INFORMÁCIÓK
A jelentés kitöltése
A jelentésben közölt adatoknak, információknak segítséget kell nyújtani a Hpt.-nek való megfeleltetés méréséhez, az SZT és a TMM számításához.
1. Feltételes eszközök (kapott)
A táblában az adatokat a beszámolás napján az ügyfelekkel szemben (beleértve a pénzügyi intézményeket is) fennálló követelések (mérlegtételek – köztük a halasztott fizetéssel eladott eszközök utáni követelések – és mérlegen kívüli kötelezettségek) mögé állított fedezetek, biztosítékok szerint kell kitölteni.
Az a) sorban a bankgaranciák között szerepeltetni kell a más hitelintézettől kapott garanciákat is, azaz ide számít az olyan leszámítolt váltó, amelynek korábbi forgatmányosai között hitelintézet is szerepelt.
A b) sorban kell feltüntetni a hitelintézeti követelés mögé – akár jogszabály által biztosított állami garanciaként, akár szerződés szerint a központi költségvetés által adott készfizető kezességként – állított fedezeteket.
A c) sorban kell kimutatni az ügyfelek által a hitelek fedezeteként nyújtott olyan engedményezést (bevétel, ár, készlet stb.), amelyet a hitelintézet biztosítékként kapott és akként kezel.
A d) sorban szerepelnek az egyéb – az előzőekben nem kiemelt – biztosítékok, fedezetek (pl. a hitelek fedezetére szolgáló biztosíték, kézizálog, devizabetét, célbetét stb.).
A) Fedezetek teljes értéke
Itt a hitelintézet ügyfeleivel szembeni követelések mögé állított és elfogadott biztosítékok teljes értékét kell feltüntetni a megfelelő sorokban. [Pl. egy 100 M Ft értékű hitel fedezete 150 M Ft, amelynek megoszlása a következő: 30 M Ft bankgaranciát az a) sorba, 70 M Ft jelzálogot a b) sorba, az 50 M Ft célbetét összegét a d) sorba kell beírni, egy másik 200 M Ft hitel fedezete csak 140 M Ft jelzálog.]
B) Fedezetek a követelés értékéig
Itt a biztosítékul szolgáló eszközök értékénél – a követelés nagyságát jóval meghaladó biztosítottság esetén is – legfeljebb a követelés teljes értékének megfelelő összeget lehet figyelembe venni. (Pl. ha egy 100 M Ft hitelnek 150 M Ft értékű biztosítéka van, vagyis 150%-kal fedezett, akkor is csak 100 M Ft értékkel – a hitelintézet által választott ,,erősségi'' sorrendben – lehet figyelembe venni, ha a másik 200 M Ft hitel mögött csak 140 M Ft áll, vagyis csak 70%-kal fedezett, akkor azon az értéken szerepelhet a biztosíték.)
Többféle biztosíték esetén a fedezetek erőssége szerint a sorrendet és arányt a hitelintézet határozza meg.
2. Egyes tételek kockázati súlyozás szempontú korrekciója
Az összesen értéknek ebben az esetben csak számszaki értelme van.
E jelentésrészben kell az eszközök súlyozásakor az aggregálás miatt magasabb súllyal számításba vett tételek korrigálására szolgáló adatokat kimutatni.
Az a), b), c) sorokba ennek megfelelően az egyes tételek mérleg szerinti összegét kell a csoportosításnak megfelelően feltüntetni. E korrekció nélkül a számított TMM alacsonyabb lenne a valóságosnál (lásd 2. sz. függelék 3. pont). Az összesen sorban is a súlyozás nélküli számtani összeget kell szerepeltetni, amely a számszaki ellenőrzésre szolgál.
A d) pontban a mérlegen kívüli tételek (kötelezettségek) súlyozásának – a 2. sz. függelék 2. pontja szerint elvégzett – összesített korrekcióját kell kimutatni. Ide az alap(ügylet)kockázat és a súlyozás szerinti érték különbözetét mint a levonandó összeget – az egyes határidős ügyletek miatti különbözetet a db) sorba, a többi mérlegen kívüli tételét pedig a da), illetve a dc) sorba – kell beírni (lásd 2. sz. függelék 2. pont).
3. Kiegészítő információk a Hpt. előírásainak ellenőrzéséhez
Az összesen értéknek ebben az esetben is csak számszaki értelme van.
a) Hpt. 84. § (1) bekezdése szerinti tételek összege
Itt azoknak az ingatlanoknak az értékét kell feltüntetni, amelyek a törvényi korlátozás alá tartoznak.
b) Hpt. 84. § (2) bekezdése szerinti tételek összege
Itt azoknak az ingatlanoknak az értékét kell kimutatni, amelyek a hivatkozott eljárás során történt szerzéstől számított 3 évig a törvényi korlátozás alá nem tartoznak.
c) Hpt. 85. § (3) bekezdése szerinti tételek összege
Itt a hivatkozott törvényi korlátozás alá nem tartozó befektetéseknek az értékét kell feltüntetni.
d) Kockázati céltartalék hiánya
Ebben a sorban a hitelintézet, az auditor vagy az ÁPTF által megállapított (a szavatoló tőke számításához szükséges) meg nem képzett céltartalék összege szerepel. Itt kell jelezni a minősített állomány utáni megképzendő kockázati céltartalékigénynek a még el nem számolt (könyvelési késedelem miatti) összegét is.
e) Általános kockázati céltartalék hiány
Ebben a sorban az általános kockázati céltartaléknak a mérleg fordulónapján a Hpt. 87. § (2) bekezdésében – figyelembe véve a Hpt. 223. §-ában – meghatározott mérték szerinti alapján képzett összeg és a beszámolás időpontjában meglévő állomány közötti különbséget kell kimutatni.
f) Az immateriális javak szavatoló tőke számítás során levonandó része
Itt – a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló vásárolt bérleti jog kivételével – az immateriális javak értékét kell feltüntetni.
g) Pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke
Itt azoknak a – pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozások részére nyújtott – hiteleknek az értékét kell kimutatni, amelyek a törvényi előírások szerint megfelelnek az alárendelt kölcsöntőke feltételeinek.
h) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és állampapírok
Ide csak az I/A/6. eszközsorban szereplő értékpapírokból a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (pl. kötvényeket) és – az Épt. 3. § (2) bekezdés 2. pontjában meghatározottak szerinti – külföldi állampapírokat lehet kiemelni, amelyeket a befektetési korlátnál nem kell figyelembe venni.
i) Hpt. 61. § (1) bekezdése szerinti limitet meghaladó összeg
Ebben a sorban a kapcsolódó vállalkozások és tulajdonosok részére nyújtott hitelek és vállalt kötelezettségek együttes értékének a törvényi előírást meghaladó összegét kell kimutatni.
j) Hpt. 83. § (1)–(3) bekezdése szerinti limitet meghaladó összegek
Itt a befektetések egyedi, illetve a befolyásoló részesedések együttes értékének a törvényi előírást meghaladó összegeit összevontan kell feltüntetni, amelyet szavatoló tőke számításánál a 83. § (5) bekezdése szerint figyelembe kell venni.
k) Adott garanciák és kezességek
Ebben a sorban kell kimutatni az adott garanciák és kezességek könyv szerinti értékét.
l) Jegyzett tőke leszállításának összege
Ide – a közgyűlési (alapítói) döntést követő naptól kezdve – a jegyzett tőke leszállításának összegét kell beírni, függetlenül attól, hogy a módosított alapszabályt a Cégbírósághoz már benyújtották-e, vagy sem, illetve a jegyzett tőkénél a számviteli előírások szerint már figyelembe vették-e. Ezt a sort csak a cégbírósági bejegyzés és a jegyzett tőke ezzel az összeggel történt csökkentése után nem kell kitölteni.
m) Jegyzett tőkéből az emelésnek a Cégbíróságon még be nem jegyzett része
Ebbe a sorba a részvénytársasági formában működő hitelintézetek esetében a jegyzett tőke emelésének – a közgyűlési döntésnek megfelelő – összegét kell beírni, amelyet a Cégbíróságon már benyújtottak, azonban még nem jegyeztek be, de a számviteli előírások szerint már figyelembe lehet venni a jegyzett tőkében, vagyis az ezzel az összeggel már megnövekedett a jegyzett tőke értéke. A cégbírósági bejegyzés után már nem kell ezt a sort kitölteni.
n) Jegyzett tőkéből a visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéke
Itt a jegyzett tőkének azt a – számviteli előírások szerint kimutatandó – részét kell jelenteni, amelyet a visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéke képvisel.
o) Jegyzett tőkéből a befektetési szolgáltatási vállalkozásba fektetett rész
Ide a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnek a jegyzett tőkén belül – a számviteli előírásokban meghatározottak szerint – külön nyilvántartott befektetési szolgáltatóban lévő tulajdoni részesedésének értékét kell beírni.
p) Jegyzett tőkéből az apport-rész
Itt csak azoknak a hitelintézeteknek kell jelenteni, akiknél az alapítás vagy a későbbi tőkeemelés apporttal történt.
q) Még be nem jegyzett vállakozásokba fizetett alapítói hozzájárulás
Ide az olyan vállalkozásokba befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulásoknak az összegét kell beírni, amelyet még nem jegyeztek be a cégnyilvántartásba. (Ezeknek a befektetéseknek szerepelniük kell a mérleg I/A/9. vagy I/A/10. sorában.)
r) Valódi penziós ügyletek
Itt a mérlegben szereplő valódi penziós ügyletek összértékét kell kimutatni.
s) Nem valódi penziós ügyletek
Itt a mérlegen kívüli (I/C/1) tételek között szereplő nem valódi penziós ügyletek összértékét kell kiemelni.
4. Összes létszám
A sor kitöltése értelemszerű, a havi átlagos állományi létszámot kell feltüntetni.
5. Egyéb tájékoztató adatok
Az egyéb tájékoztató adatokra vonatkozó sorok kitöltése értelemszerű.
Az a) sorban a Függő kamatok cím alatt az Szkr. szerint függővé tett kamatokat összesen, illetve a felsorolt mérlegtételenként kell csoportosítani. Az adatszolgáltatás során – hasonlóan, mint az MNB jelentéseknél – az öt munkanapon belül bekövetkezett változásokat figyelembe lehet venni.
A b) sorban a Halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök cím alatt részletezett táblázatban az I/A/14/c) Halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések, valamint a mérlegen kívüli tételek közül a halasztott fizetéssel és/vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök összértékét kell feltüntetni a fennálló követelés (hátralévő tartozás) alapján a lejárati időtartamtól (éven belül vagy túl) függetlenül.
A könyv szerinti értéken az adott eszköznek az Szkr. előírásainak megfelelő nyilvántartási értékét kell feltüntetni. Az eladási érték alatt a szerződésben rögzített értéknek a teljesített fizetések figyelembevételével vett összegét kell érteni. (Ha a vevő fizet (törleszt), akkor az eladási árat annak megfelelően, a nyilvántartási értéket pedig arányosan (az eladási ár és a törlesztés arányában) kell csökkenteni.
A visszavásárlási érték a szerződésben rögzített összeg.
A Hpt. 5. sz. mellékletének II/2. pontjában a szavatoló tőke számítása során figyelembe nem vehető visszavásárlási kötelezettséggel eladott (saját) részvényből szerzett tőke értékét külön a d) sorban ki kell mutatni.
A c) Tulajdoni kapcsolatban álló vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek sor alatt részletezni kell hitelintézetek és ügyfelek bontásban azokat a forrásokat (akár betét, akár hitel jellegű), amelyeket a hitelintézettel tulajdoni kapcsolatban lévő gazdálkodó szervezetektől gyűjtöttek. A tulajdoni kapcsolatot a részesedés mértékének nagyságától függetlenül kell figyelembe venni.
III/B SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA
A jelentés célja
A táblázat a Hpt. 5. sz. mellékletben foglaltak alapján kell levezetni az Alapvető és a Járulékos tőkét, majd a 83. § (5), illetve a 61. § (5) bekezdéseit (a tőkével fedezendő túllépéseket) is figyelembevéve meghatározza a szavatoló tőkét (SZT).
A jelentés kitöltése
A jegyzett tőkénél a számviteli előírások szerinti értéket az 1/a) sorban kell kimutatni. (A részvénytársasági formában működő hitelintézeteknél a Cégbírósághoz már benyújtott közgyűlési, alapítói döntés szerinti módosítást is figyelembe kell venni, vagyis itt a tőkeemeléssel növelt, illetve a tőkeleszállítás összegével csökkentett jegyzett tőke értékének kell megjelennie.)
A közgyűlési (alapítói) határozat szerinti jegyzett tőke csökkentés (leszállítás) értékét a 2/b) sorban csak addig kell – a döntést követő naptól kezdve – szerepeltetni, amíg a jegyzett tőke értéke ezzel nem módosul.
A még be nem fizetett jegyzett tőke összegét a 2/a) sorba kell beírni.
A szavatoló tőke számításánál év közben a saját tőke értékéből csak a főkönyv szerinti negatív eredménnyel, az év végén az auditált éves beszámoló mérleg szerinti eredmény pozitív értékével is [az 1/e) sorban] kell számolni. (A nem auditált mérleg eredményét nem lehet figyelembe venni.) Az évközi (illetve az év végi nem auditált) negatív eredményt az 5/b) sorban kell szerepeltetni.
A 2/e) sorban minden (bel- , illetve külföldön létesített) pénzügyi intézményben, biztosítóban, befektetési vállalkozásban történt befektetések értékét fel kell tüntetni.
Az értékelési tartalék csak a Hpt. 5. sz. melléklet I/4. pontja szerinti 0,45-szörös értéken vehető figyelembe a szavatoló tőke elemei között a 4/a) sorban.
A visszavásárlási kötelezettséggel eladott (saját) részvényekből szerzett tőke értékét figyelembe venni nem lehet, ezért az 5/c) sorban le kell vonni.
A táblázatban az 5/a) sor számított érték, amelyet csak akkor kell kitölteni, ha a járulékos tőke meghaladja az alapvető tőkét.
Amennyiben az alapvető tőke negatív értéket mutat, ebben az esetben a járulékos tőke összegét nem lehet a szavatoló tőkénél számításba venni.
A 6. sorban szereplő (módosítandó) szavatoló tőke alapján kell a befektetésekhez, illetve a kapcsolódó hitelekhez meghatározott korlátozás szintjét megállapítani.
A Hpt. által a szavatoló tőke, illetve a vállalkozás jegyzett tőkéjének százalékában meghatározott korlátokat meghaladó túllépések (a hivatkozott sorokban részletezett) összegét a 7. Túllépés tőkével fedezendő összege sorban ki kell mutatni, függetlenül attól, hogy a törvényi előírásoknak ezek után a hitelintézet miként felel meg.
A 7. sor összegét le kell vonni a 6. sorban lévő összegből, amely a 8. sorban a – további számítások alapját szolgáló – szavatoló tőke értékét adja. Ez a szavatoló tőke a tőkemegfelelési mutató számításának, illetve a szavatoló tőkéhez rendelt más korlátozó előírásnak a viszonyítási alapja.
III/C A TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓ SZÁMÍTÁSA
Az eszköztételek súlyozásáról
Az eszköztételek esetében a megadott súlyokkal kell számolni. Ahol különféle súlyozású eszközök kerülnek összevonásra, ott a többletsúlyozást a III/A Egyéb információk 2. sz. sorának alpontjaiban kell visszakorrigálni a 2. sz. függelék 3. pontjában megadott példa szerint.
A súlyozást a tőkemegfelelési mutató számításának szabályairól szóló jogszabályi előírások alapján kell végrehajtani, az eszközöknek a számviteli nyilvántartásokban történő megfelelő csoportosításával.
A hitelintézet elhelyezését szolgáló bérleti jog értékét a tőkemegfelelési mutató számításánál a súlyozott érték oszlopban mint hozzáadandó tételt kell feltüntetni és figyelembe venni, tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások szerint az immateriális javak közül a többi tétel ,,0'' súlyozású. Ennek érdekében a mérleg I/A/12. sorban feltüntetett immateriális javak összegéből le kell vonni a III/A tábla 3. Kiegészítő információk f) sorában szereplő értéket, és a különbözettel – a bérleti jog értékével – meg kell növelni a súlyozott eszközértéket.
A Mérlegen kívüli tételek súlyozásáról
A kettős súlyozást mind a függő, mind a jövőbeni kötelezettségeknél a vonatkozó jogszabályi előírások értelmében kell végrehajtani.
Az Egyéb információk 2/db) sorában a kiemelt, egyes határidős ügyletek, az egyéb mérlegen kívüli tételek – függő, illetve az egyéb jövőbeni kötelezettségek – miatt levonandó összeget a 2/da), illetve a 2/dc) sorokban kell feltüntetni és figyelembe venni (lásd 2. sz. függelék 2. pont).
III/D Határidős kötelezettségek eszközsúlyozása
A jelentés kitöltése
Az eredeti lejáratnak megfelelően kimutatott határidős kötelezettségeket – a tőkemegfelelési mutató számításának szabályairól (eszközsúlyozásról) szóló jogszabályi előírások alapján történő csoportosításban – a beszámolási kötelezettség (a hónap utolsó) napjára vonatkozóan kell kimutatni.
A határidős kötelezettségeknél az eszközsúlyozás ügyletkockázat szerinti – a készpénzfedezet figyelembevételével vett – értéket is szerepeltetni kell.
(A tőkemegfelelési mutató számításához lásd a 2. sz. függelék 2. pontjában szereplő példát és táblázatot.)
III/E LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR ADATAI
A jelentés kitöltése
A táblázatokban az 1996. évi CXIII. törvény hatálya alá tartozó lakástakarékpénztár tevékenységéhez kapcsolódó kockázatok vizsgálatához és a vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez szolgáló adatokat kell itt jelenteni.
1. Információk a törvényi előírások betartásához
Az első oszlopban az összegeket ezer forintban, a második oszlopban az arányszámokat (kiszámított hányadot) százalékban két tizedes pontosságig kell kimutatni (pl. ha a mutató 0,46451, akkor a beírandó adat 46,45 lesz).
a) Tárgyévi kollektív teljesítménymutató tervszáma (becslés)
Az adatszolgáltatás időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján kell megbecsülni a kollektív teljesítmény mutató év végi értékét. A számításhoz az általános szerződési feltételekről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében lévő képletet kell használni.
b) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állomány összegét kell itt jelenteni, ami az adatszolgáltatás időpontjában még forgalomban van.
c) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az utolsó kibocsátás időpontjában
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományának az utolsó kibocsátást követő időpontban meglévő összegét kell kimutatni.
d) Összes felvett kölcsön
Itt a lakástakarékpénztár által felvett kölcsönnek (ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is) az adatszolgáltatás időpontjában meglévő összegét kell jelenteni.
e) Az összes felvett kölcsönből az ÁPTF által engedélyezett összeg
A lakástakarékpénztár által felvett kölcsönből a vonatkozó törvény 10. § (2) bekezdése szerinti, az ÁPTF által engedélyezett összeget kell beírni.
f) Összes felvett kölcsön az utolsó kölcsön felvételekor
Itt az utolsó kölcsön felvételekor meglévő összes tartozás összegét kell jelenteni.
g) Ügyfelek által elhelyezett betétállomány
Ide az adatszolgáltatás időpontjában nyilvántartott összes betétbefizetés összegét kell beírni.
h) Az utolsó kölcsön felvételekor (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor) meglévő betétállomány
A kölcsön felvételének időpontja és az értékpapír kibocsátás időpontja közül az időben későbbit kell figyelembe venni.
i) Szabad eszközök állománya és aránya a kiutalási összeghez
A tárgynegyedév első napján a meglévő szabad eszközök összegét, illetve ezen időpont kiutalási összegéhez viszonyított arányát kell ide beírni. A szabad eszközök meghatározása a törvény 15. § (2) bekezdése szerint történik.
j) Államkötvény, kincstárjegy, számlapénz, készpénz együttes összege és aránya a szabad eszközökhöz
Itt az adatszolgáltatás időpontjában nyilvántartott államkötvények, kincstárjegyek, számlapénz és készpénz együttes állományának összegét kell kimutatni. Ezt az állományt kell arányosítani a tárgynegyedév első napján meglévő szabad eszközök állományához.
k) Éven belüli lejáratú kihelyezés devizabelföldi hitelintézethez és aránya a szabad eszközökhöz
Az adatszolgáltatás időpontjában éven belüli lejáratúnak számító, devizabelföldi hitelintézetekhez kihelyezett állományt kell itt szerepeltetni. Arányosítani a tárgynegyedév első napján meglévő szabad eszközök állományához kell.
l) Befektetés jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe és aránya a szabad eszközökhöz
Az adatszolgáltatás időpontjában nyilvántartott azon befektetések állományát kell beírni, melyeket jelzáloghitelintézet által kibocsátott jelzálog levelében testesülnek meg. Az állományt a tárgynegyedév első napján meglévő szabad eszközök összegéhez kell viszonyítani.
m) Folyósított áthidaló kölcsön állománya és aránya a szabad eszközökhöz
A lakástakarékpénztár által nyújtott áthidaló kölcsöntőke állományát kell feltüntetni. Arányosítani a tárgynegyedév első napján meglévő szabad eszközök állományához kell.
n) A betétállomány és aránya a kiutalási összeghez
Az összes betétbefizetés és a betétekre jóváírt kamat összegét kell beírni. Arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.
2. Éves jelentés a törvényi előírások betartásáról
Az auditált adatok alapján összeállított éves jelentéssel egyidejűleg kell kitölteni.
a) Tárgyévi kollektív teljesítménymutató tényszáma
Az adott év valamennyi kiutalási adatának ismeretében töltendő ki.
b) Szabad eszközök kihelyezésével elért tárgyévi hozam
A mindenkor rendelkezésre álló szabad eszközök kihelyezéséből származó, már befolyt hozam összegét kell beírni.
c) Szabad eszközök tárgyévi átlagos állománya
A tárgyév valamennyi negyedévének első napján rendelkezésre álló szabad eszközök összegének számtani átlagát kell jelenteni.
d) Tárgyévi kollektív kamat
A törvény 2. § c) pontja szerint számított hányados ezerrel szorzott értékének egész részét kell itt jelenteni.
f) Kiegyenlítési céltartalék összege tárgyév december 31-én és aránya az összes megtakarításhoz
A tárgyév végén rendelkezésre álló kiegyenlítési céltartalék állományát, s annak az összes megtakarításhoz (betét, elszámolt betéti kamat, állami támogatás és kamatának összege) viszonyított arányát kell szerepeltetni.
g) A tárgyévben az ÁPTF engedélyével felvett kölcsön
Itt a törvény 10. § (2) bekezdése szerint ÁPTF engedéllyel a tárgyévben felvett kölcsön összegét kell jelenteni.
h) Az ÁPTF engedélyével felvett kölcsön után a tárgyévben fizetett kamat
Az összes ÁPTF engedélyével felvett kölcsön után a tárgyévben kifizetett kamat összegét kell beírni.
i) A kiegyenlítési céltartalékból felhasznált összeg
A törvény 16. § (4) bekezdése szerint felhasznált összeget kell kimutatni.
3. Társasházak, lakásszövetkezetek szerződései
Itt a meghatározott (tárgyhó, -negyedév, -év) időszaki felsorolással az Ltpt. 6 §-ának (1) bekezdés c) és d) pontjaiban megfogalmazott lakásszövetkezetekkel, illetve társasházi közösségekkel kötött szerződések darabszámát, állományát, illetve a hivatkozott időszak összes új szerződéseihez viszonyított arányát kell kimutatni.
4. Termékösszetétel
Ebben a táblázatban a működés engedélyezésének eljárása során benyújtott és az ÁPTF által a működési engedélyt kiadó határozattal jóváhagyott, jelzőszámmal azonosítható termékek adatait kell felsorolni.
A termék megnevezéseként a termék engedélyszáma szerepeltetendő (pl. OTP/1/A/1997., amely azt jelenti, hogy az OTP 1997-ben forgalmazásra engedélyezett 1. számú, még nem módosított termékéről van szó. Ugyanezen termék első módosítása B, második módosítása C, stb. betűjelzéssel azonosítható). Az engedélyszámmal megnevezett termékek állománya és aránya a megfelelő oszlopok szerinti bontásban tüntetendőek fel, a működés megkezdése óta göngyölített, s a jelentés időpontjáig elvégzett összesítéssel.
IV. EREDMÉNYKIMUTATÁS
A jelentés célja
A jelentésben a hitelintézet bevételeinek és ráfordításainak (költségeinek) havi és az év elejétől halmozott forgalmi adatait kell részletezni a hitelintézetek megítéléséhez szükséges jövedelmezőségnek perspektívikus vizsgálata, ezen belül a főbb hitelintézeti tevékenységek jövedelemtermelő képességének értékelése érdekében.
A jelentésnek a hitelintézetnek – az érvényes számviteli előírások alapján összeállított – főkönyvi adatbázisán kell alapulni, de szerkezetét illetően eltér a publikus Eredménykimutatástól, mivel igazodik az egyes hitelintézeti tevékenységekből származó eredményképződéshez.
Az első oszlopba a tárgynegyedévi, a másodikba az év elejétől halmozott értékeket kell írni. A jelentés ,,Le:'' jelölésű soraiba az adatokat mindig előjel nélkül kell beírni.
1. Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek
Itt kell kimutatni a hitelnyújtásból és betételhelyezésből (forint és deviza egyaránt), továbbá a váltóleszámítolásból, illetve faktorálásból származó kamatbevételeket, a késedelmi kamatokat, az olyan pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalékbevételeket, amelyekhez kamatbevétel is kapcsolódik.
a) Hitelezési tevékenység után
Itt kell szerepeltetni a betételhelyezésből származó kamatbevételt is.
A magyar állampapírok és kincstárjegyek utáni kamatbevételeket az aa) sorban, az MNB-vel szembeni követelések és értékpapírok utánit az ab) sorban, míg a külföldi állampapírok utáni kamatbevételeket az af) sorban kell kimutatni. A pénzügyi lízing követelések után csak a kamatbevételt szabad az ae) sorban feltüntetni.
c) Hitelezéssel kapcsolatos jutalékok
Itt azok az Szkr. szerint meghatározott tételek szerepelnek, amelyek kamatjellegűek (pl. rendelkezésre tartási, folyósítási, kihelyezési jutalékok stb).
d) Határidős ügyletek kamatjellegű bevétele
Ebben a sorban csak akkor szerepel adat, ha a határidős ügylethez (akár forint, akár deviza) valamilyen kamatbevétel is párosul. Például, ha a hitelintézet a határidős vásárlásához a szokásos bankári garancián kívül fedezetet nyújt és ebből bevétele származik. Külön a da) sorban kell kimutatni az MNB-vel szembeni határidős (köztük a repo) ügyletekből származó kamatjellegű bevételeket.
2. Fizetett kamatok és kamat jellegű kifizetések
E tételcsoportban kell kimutatni mindazokat a költségeket, amelyeket a hitelintézet a passzív bankműveletei után elszámolni köteles. Ebbe a csoportba beállított tételek költségjellegüknél fogva levonandók, ezt a műveletet a számítógépes adatfeldolgozás során a gép előjelhelyesen elvégzi. Ha tehát a hitelintézetnek valamelyik költség-számlája az aggregálás után Követel egyenleget mutatna, akkor a tételt a szám előtt kitett (–) előjellel kell jelölni.
A kamatbevételhez hasonlóan az MNB-vel szembeni kötelezettségek utáni kifizetéseket külön sorokban kell kimutatni. A külföldi állampapírok utáni kamat jellegű kiadásokat a d) sorban kell szerepeltetni.
4. Egyéb pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye
Ebben a blokkban a hitelezésen kívüli egyéb hitelintézeti és pénzügyi, valamint befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevételek és ráfordítások egyenlegét kell kimutatni. A részletező sorok lényegében – az a) sor kivételével – a publikus eredménykimutatásban szereplő egyéb hitelintézeti tevékenységek bevételeinek és ráfordításainak tevékenység alapú kiemelését tartalmazzák.
a) Kapott osztalékok és részesedések
A forráscsoportban a különböző tagsági jogokat megtestesítő tulajdoni hányadokból származó osztalékbevételek szerepelnek a felsorolt hármas bontásban.
Az aa) sorban a 50%-os tulajdoni arányt, az ab) sorban a 25%-os tulajdoni hányadot – hitelintézet esetében a 10%-ot – meghaladó részesedések bevételét kell szerepeltetni.
b) Jutalékért végzett pénzügyi szolgáltatások eredménye
Itt kell kimutatni mindazokat a jutalék, illetve jutalék jellegű bevételeket, illetve költségeket, ráfordításokat, amelyek a pénzügyi (pl. garancia- és kezességvállalás, hitelvizsgálati, folyószámla, letéti, széf, elszámolásforgalmi, lebonyolítási, pénzforgalmi, csekk, kártya stb.) szolgáltatáshoz kapcsolódnak, de nem kamatjellegűek.
c) Befektetési szolgáltatások eredménye
Itt kell a befektetési szolgáltatások után – az Szkr. szerint – elszámolt eredményeket szerepeltetni, amelyek közül az átruházható értékpapírokkal végzett műveletekből, értékpapírügyletekből (értékpapír-forgalombahozatal szervezés, illetve kereskedelem) származó eredmény külön mutatandó ki.
d) Devizakereskedelem eredménye
A devizakereskedelemből (kivéve a pénzváltási ügyletből) származó eredményt kell itt szerepeltetni.
e) Egyéb pénzügyi szolgáltatás eredménye
Itt kell szerepeltetni azokból a pénzügyi szolgáltatásokból, tevékenységekből származó – Szkr. szerint elszámolandó – bevételeket és ráfordításokat (például a postaforgalmi díjakat is), amelyek eddig nem kerültek részletezésre. Céltartalékot nem szabad itt feltüntetni.
f) Egyéb bevételek
Itt a számviteli szabályok által meghatározott bevételeket kell feltüntetni.
A céltartalékra vonatkozó tételeket nem szabad itt, hanem kiemelve a 8. Céltartalék változása cím alatt a megfelelő céltartalék csökkentése sorban kell szerepeltetni.
A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeit külön a 10/a) sorban kell kimutatni.
g) Egyéb ráfordítások
Itt a számviteli szabályok által meghatározott ráfordításokat kell feltüntetni.
Kivételt képeznek a céltartalékokra vonatkozó tételek, amelyeket a 8. Céltartalék változása megfelelő – mint céltartalékképzés – soraiban kell feltüntetni.
A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításait külön a 10/b) sorban kell kimutatni.
6. Működési költségek
Ez a csoport, hasonlóan a Fizetett kamatok és kamat jellegű kifizetések csoportjához, alapvetően negatív előjelű, tehát egy esetleges költségcsökkentő összeget (–) előjellel kell jelölni.
c) Immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása
A hitelintézetnél elszámolt összes értékcsökkenést [kivéve lízing, ami 4/e) tétel] itt kell feltüntetni.
d) Konszolidálás alá vont üzleti vagy cégérték értékcsökkenési leírása
Ebben a sorban csak akkor szerepelhet adat, ha a hitelintézet konszolidált adatot szolgáltat.
8. Céltartalék változása
Az a), c), e) sorokban a ráfordításként képzett és elszámolandó összegeket kell feltüntetni.
A b), d), f) sorokban azt az összeget kell kimutatni, amelyet a hitelintézet a már megképzett céltartalék felhasználása, illetve felszabadítása során, mint céltartalék-csökkenést (az Szkr. szerint egyéb bevételként) számol el (lásd 2. sz. függelék 4. pont).
A lakástakarékpénztárak kiegyenlítési céltartalékát a c) és d) Szkr. szerinti céltartalék sorokban kell szerepeltetni.
10. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredménye
Itt az Szkr. szerint elszámoladó olyan egyéb bevételeket és ráfordításokat kell elszámolni, amelyek nem a pénzügyi és nem a befektetési szolgáltatásokból adódnak. A pénzügyi lízing követelésekkel kapcsolatos bevételeket és ráfordításokat külön ki kell emelni. A bevételek között a pénzügyi lízing követelés utáni kamat itt nem szerepelhet.
12. Rendkívüli eredmény
Itt csak a számviteli szabályok szerinti rendkívüli bevételeket, illetve levonandó tételként a ráfordításokat lehet beírni, de céltartalékot nem.
14. Adófizetés
A nem auditált jelentésekben a ténylegesen kifizetett adóelőleg összegét kell ezen a soron szerepeltetni. Az auditált jelentésben szereplő adat értelemszerűen megegyezik az Szkr.-ben rögzítettekkel.
16. Általános tartalék képzése és felhasználása
18. Kisebbségi érdekeltség
Csak konszolidált adatszolgáltatás alkalmával töltendő ki. Itt kell szerepeltetni a konszolidálásra kötelezett tag tulajdoni hányadát meghaladó adózott nyereségrészt.
20. Eredmény
Év közben az Szkr. 12. § (2) bekezdés előírásainak megfelelően itt azt az eredményt (a bevételek és ráfordítások – kifizetett adóelőleggel csökkentett – egyenlegét) kell kimutatni, amely a hitelintézet főkönyvi adatain alapul.
Év végén az auditált éves beszámoló adata jelenti a mérleg szerinti eredményt, amelyet a XI. Eredménykimutatás táblán kell részletezni.
Tájékoztató adat: Adófizetési kötelezettség
Itt kell feltüntetni a – társasági adótörvény előírásainak figyelembevétele alapján – számított adófizetési kötelezettség időarányos részét. (A ténylegesen kifizetett adó összege a 14. sorban szerepel.)
III. RÉSZ
NEGYEDÉVES JELENTÉS
V. PORTFOLIÓ ELEMZÉS
A jelentés célja
A jelentésben kell a hitelintézet eszközeit,
portfolióját két szempontból részletezni, egyrészt a fizetési késedelem (lejártság), másrészt a kockázati minősítés oldaláról történő vizsgálata érdekében.
A jelentés kitöltése
Az ,,A'' és a ,,B'' táblarész a teljes portfolión belül a követelésállomány lejárattól eltelt idejét kell feltüntetni. Lejárt az a követelés, amely fizetési késedelemben van, illetve amit a hitelintézet lejárttá tesz.
Az ,,A'' táblarészben a nem teljesített tőke- és kamatfizetéseket kell egyenként a lejárattól eltelt időnek megfelelő oszlopban szerepeltetni, míg a ,,B'' táblarészben az egy adósnak nyújtott hitelek közül – ha van lejárt követelés, akkor – a legrégebben lejárt követelésnek megfelelő oszlopban kell szerepeltetni a szóban forgó adós felé fennálló teljes követelésállományt. Így az ,,A'' és a ,,B'' táblarész együtt két szélső értéket fog mutatni, mivel az egyik követelés törlesztési késedelme minden esetben kihat ugyanazon adós felé fennálló még nem esedékes teljes követelésállományra.
A ,,C'' táblarészben kell a Hpt. 87. § és a vonatkozó jogszabályi előírások szerint előírt minősítés és annak alapján megképzett céltartalékokat részletezni.
V/A–B PORTFOLIÓ ELEMZÉS – Lejárt követelések
,,A'' KÖVETELÉSEK tételenként, lejárat szerint
A jelentés kitöltése
Az ,,A'' táblában a kihelyezéseket a szerződésben rögzítettek alapján, az egyes törlesztő részletek lejárata szerint kell szerepeltetni.
A 10. oszlopban azok a tételek szerepelhetnek, amelyeket a hitelintézet újratárgyalt (beleértve a prolongált hiteleket is) az adóssal, ez a körülmény azonban a követelést nem teszi újból nem lejárttá!
,,B'' KÖVETELÉSEK adósonként, a legrégebben lejárt tétel szerint
A jelentés kitöltése
Az egy adósra vonatkozó összes követelésállományt a legrégebben lejárt esedékességnek megfelelő időoszlopban kell szerepeltetni.
A 3. oszlopban csak azoknak az adósoknak a tartozásai szerepelhetnek, akiknek sem lejárt, sem újratárgyalt tartozásuk nincs.
A 10. oszlopban kell kimutatni a teljes adósságállományt abban az esetben, ha egy adósnak csak újratárgyalt vagy csak le nem járt és újratárgyalt tartozásai vannak.
Ha tehát egy adósnak van nem lejárt, lejárt és újratárgyalt tartozása, akkor a teljes adósságállományt a legrégebben lejárt tartozásnak megfelelő időoszlopban (4–9) kell kimutatni (lásd 2. sz. függelék 5. pont).
V/C PORTFOLIÓ ELEMZÉS – Minősítés
A jelentés kitöltése
A ,,Tartalékok'' nevű oszlopokban a hivatkozott mérlegkategóriákra, valamint mérlegen kívüli tételekre vonatkozóan a ténylegesen megképzett céltartalékot kell szerepeltetni. Az összes minősített állomány és a megképzett kockázati céltartalék oszloponkénti értékét a 4. Mindösszesen sorban kell összegezni.
Az 5. Még meg nem képzett céltartalék sorban a kockázati céltartalék hiányát kell részletezni, és a minősítésnek megfelelően a ,,Tartalékok'' oszlopai szerint kimutatni, függetlenül attól, hogy mi a céltartalék hiányának oka (pl. többletképzési igény, vagy könyvelési késedelem).
Az 5. sorban a minősítési állományok oszlopába csak akkor kell adatot beírni, ha a Mindösszesen sorok minősített állományától eltér. (Például, ha a minősítés megtörtént és az állományok megfelelően vannak részletezve, de a céltartalék képzése könyvvitelileg még nem rendezett, akkor csak a hiányzó tartalékokat kell feltüntetni.)
A lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után a kockázati céltartalékot az ,,I/A. 4. Ügyfelek'' sorban kell kimutatni.
Az I/A/14/c) sorból a halasztott fizetéssel eladott eszközök közül az értékesített követelések minősített eszközértékét és a kockázati céltartalékot az ,,1. Kintlévőségek'' között az utolsó sorban, míg az eladott értékpapírok és befektetések után a minősített eszközértéket és a kockázati céltartalékot a ,,2. Befektetések'' között az utolsó sorban kell feltüntetni.
A Mérleg I/A/6. sorában kimutatott eszközök után képzett kockázati céltartalékot meg kell bontani. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a külföldi állampapírok után képzett céltartalékot külön az I/A/6-ból Kötvény, állampapír sorban kell kimutatni, és ezek 12. oszlopban szereplő állományának meg kell egyezni a III/A/3/h) sorban feltüntetett összeggel. A többi értékpapír utáni céltartalékot pedig az I/A/6-ból Egyéb értékpapírok sorban kell feltüntetni.
A I/A/14/b) sorban az egyezőség érdekében a problémamentes oszlopban szerepeltetni kell a vonatkozó jogszabályi előírások alapján nem minősített tételek összegét is.
Tájékoztató adatként a táblázatban szereplő adatokból kiemelve a Mindösszesenből sor után külön részletezni szükséges a halasztott fizetéssel eladott eszközökre, illetve az Szkr. szerinti (lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló) kamatokra vonatkozó céltartalékot.
VI. KOCKÁZAT KONCENTRÁCIÓ
A jelentés célja
A jelentőtáblákat a hitelintézet tevékenységében az adósokhoz, illetve a betétesekhez kapcsolódó koncentrált kockázatok felméréséhez, illetve a VI/A táblát egyben a Hpt. 79. § betartásának ellenőrzéséhez kell kitölteni, mivel a fizetésképtelen ügyfélnek, illetve egy jelentős betétállomány kedvezőbb feltételek miatti gyors megmozdulásának a hitelintézet fizetőképességre gyakorolt hatása hasonló. A jelentésekben a hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint adósokat vagy betételhelyezőket (hitelnyújtókat).
VI/A KOCKÁZAT KONCENTRÁCIÓ – Legnagyobb kockázatok
A jelentés kitöltése
A 49 legnagyobb adóst tételesen, név szerint, a törzsszám és TEÁOR (Ág) betűjel feltüntetésével kell felsorolni a velük szemben fennálló követelések és vállalt kötelezettségek összegének – a 13. oszlop szerinti – csökkenő sorrendjében. Az 50. sorban a fel nem sorolt adósokat együtt kell kimutatni.
Abban az esetben, ha a hitelintézetnek többféle kintlevősége, valamint függő és jövőbeni kötelezettsége van, akkor ezeket a tábla 7., 8. és 9. oszlopában jellegük szerint csoportosítva, összevontan, a határidős kötelezettségeket a 10. oszlopban kell szerepeltetni. Az I/A/14/c) sorban kimutatott halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követeléseket a 7. oszlopban kell feltüntetni.
Az adatok között részletezni kell a más hitelintézetnek nyújtott hitelekből származó követeléseket is.
Az 5. oszlopban a legrégebben lejárt adósságtól eltelt napok számát kell a megfelelő soron feltüntetni.
A 6. oszlopban az adósminősítés kódját kell az adott adósra vonatkozóan megadni a hitelintézet minősítési rendszerétől függően.
A 7–10. oszlopok 1–49. sorában a Hpt. 80. § (1) bekezdésében foglalt feltételek mellett keletkezett követeléseket is szerepeltetni kell. Amikor ilyen tétel kerül az adatlapra, akkor a kivételes kezelésre utaló ,,(KV)'' megjegyzést kell az adós neve mellett szerepeltetni.
A 7–10. oszlopokban a teljes értéken kell szerepeltetni a Hpt. 79. § (4)–(5), illetve a 80. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti tételeket is.
A 8. oszlopban a Mérleg I/A/6–7. és I/A/9–10. eszközsorában szereplő tételekből kerülnek adósonként felsorolásra az adatok. A Hpt. 2. sz. mellékletének III./10/e) pontja szerinti részesedés esetén az ,,adósokat'' (*)-gal kell megjelölni.
Az I/C táblában szereplő mérlegen kívüli kötelezettségeket teljes értéken a táblázati csoportosításnak megfelelően vagy a 9. vagy a 10. oszlopokban kell feltüntetni.
A 12. oszlopban a Hpt. 79. §-ának (4) és (5), valamint a 80. § (1) bekezdése szerinti, a 7., 9. és 10. oszlopokban már szereplő tételeket adósonként azon az értéken kell összevontan kimutatni, amelyen a nagykockázat-számítás során le lehet őket vonni. A határidős ügyleteknél a levonandó összeg az I/C táblában szereplő szerződés szerinti összeg és az (alap) ügylet szerinti kockázati súlyozás értékének a különbsége.
Az 50. sorban a ki nem részletezett tételeket összevontan kell felvenni, illetve – az egyezőség érdekében – a más hitelintézetnél elhelyezett betéteket egy összegben szerepeltetni kell.
Amennyiben a hitelintézetnek a nagykockázat szabály értelmében vett adós ügyfélcsoportról kell adatokat közölnie, akkor az Adós, Törzsszám és Ág oszlopban szereplő értéket a legnagyobb adósságot megtestesítő adós adatainak megfelelően kell szerepeltetni. Ilyenkor a jelentést ki kell egészíteni a VI/A táblával azonos szerkezetű melléklettel, amelyből megállapíthatók az adóscsoporton belüli egyes ügyfelek adatai.
A konzorciálisan, illetve lebonyolításra nyújtott hiteleknél a Legnagyobb kockázat táblában való részletezés során a vállalkozás neve után ,,(ko)'' jelet kell feltüntetni.
A konzorciális hiteleket, illetve a vállalt kötelezettségeket a konzorciumszervezőnek (lebonyolítónak) – a VI/A táblával külön mellékletként az általa vezetett nyilvántartás szerint – ügyfelenként (vállalkozásonként) a részt vevő hitelintézetek név szerinti felsorolásával és az általuk nyújtott összegek feltüntetésével részletezni kell. Ez vonatkozik arra az esetre is, amennyiben mint lebonyolító a hitelintézetektől a hitel összegét már megkapta, de a hitelfelvevő vállalkozás részére még nem utalta át, feltüntetve a hitelfelvevő vállalkozás nevét.
VI/B KOCKÁZAT KONCENTRÁCIÓ – Legnagyobb betétesek
A jelentés kitöltése
A 49 legnagyobb betétest tételesen, név szerint, a törzsszám és a TEÁOR (Ág) betűjel feltüntetésével kell felsorolni az elhelyezett összes betétfajta összegének csökkenő sorrendjében.
Ha az ügyfél (beleértve a hitelintézetet is) többféle betétet helyezett el, akkor ezeket a tábla 5., 6., 7., 8. és 9. oszlopában jellegük szerint csoportosítva, összevontan kell szerepeltetni.
A hitelintézetektől (esetleg más vállalkozástól) kapott hiteleket az 50. ,,H'' jelzésű sorban kell kimutatni a lejárat szerinti (6. vagy 7.) oszlopokban.
Azoknál a tulajdoni kapcsolatban álló vállakozásoknál, amelyekben a hitelintézet, illetve amelyek a hitelintézetben részesedéssel (érdekeltséggel) rendelkeznek, a megnevezés után ,,T'' betűjelet kell beírni, a sorokban nem részletezett vállalkozásokat az 51. sorban kell feltüntetni.
Az 52. sorban a fel nem sorolt betéteseket együtt, illetve – az egyezőség érdekében – a más hitelintézettől kapott hiteleket egy összegben kell kimutatni. Amennyiben mérlegen kívüli tételként nyilvántartott forrást is kapott a hitelintézet, úgy azt a 11. oszlopban kell szerepeltetni.
A ,,H'' jelzésű 50. sorból az anya-, vagy leányhitelintézettől, csoporttagtól kapott hiteleket, illetve, ha több vállalkozástól származik, akkor ezeket a hiteleket, illetve kapott kötelezettségeket – a VI/B táblával egyezően külön mellékletként ügyfelenként (vállalkozásonként) név szerinti felsorolásával és az általuk nyújtott összegek feltüntetésével részletezni kell.
VII. KAPCSOLÓDÓ HITELEK
A jelentés célja
A jelentőtáblákon a hitelintézettel – egyszerre tulajdoni és ügyfél – kapcsolatban álló vállakozásokat, továbbá vezetői pozícióban lévő személyeket kell feltüntetni a hitelintézet és betétesei számára potenciális veszélyt jelentő összefonódások feltérképezése érdekében.
A VII/A és VII/B táblákon a Hpt. 61. §-ának, míg a VII/C táblán a Hpt. 60. §-nak ellenőrzéséhez szolgáló adatokat kell kimutatni. A Hpt. 61. § (1) bekezdés betartásának figyelembevételéhez mind a VII/A, mind a VII/B táblán kimutatott befolyásoló részesedéssel rendelkezők részére nyújtott hiteleket és kötelezettségvállalásokat együttesen kell számításba venni.
A követelésállományt mindegyik táblán a mérleg szerinti összeggel kell kimutatni, és mivel ezek az adatok kiemelések a Mérlegből, ezért egy adós több (VI/A, VII/A, VII/B) táblázaton is szerepelhet.
VII/A KAPCSOLÓDÓ VÁLLALKOZÁSOK
A jelentés kitöltése
A jelentésben elsődlegesen – a Hpt. 61. § (1) bekezdése alapján – olyan adósoknak (vállalkozásoknak) az adatait kell kimutatni, ahol a hitelintézet tulajdonos, valamint ahol a hitelintézet tulajdonosa (részvényese), vezető tisztségviselői (igazgatósági, felügyelő bizottsági tagok, ügyvezetők) és ezek közeli hozzátartozói befolyásoló részesedéssel (a tulajdoni hányad, szavazati jog eléri, illetve meghaladja a 10%-ot stb.) rendelkeznek. Ezen túlmenően a tulajdoni kapcsolatban álló, de nem befolyásoló részesedésű vállalkozások adatait is fel kell tüntetni.
A 49 legnagyobb tételt – elsősorban a befolyásoló részesedésűek figyelembevételével – a 13. oszlopban szereplő összegek csökkenő sorrendjében kell a táblázat soraiban, de a mérleg szerinti (I/A és I/C táblákban szereplő) összeggel szerepeltetni.
Az 50. sorban a nem részletezett tételeket kell feltüntetni.
Az 52. sorban a befolyásoló részesedéssel rendelkezők, az 51. sorban a nem befolyásoló részesedésű vállakozások adatait kell összesíteni.
A 6. oszlopban a legrégebben lejárt adósságtól eltelt napok számát kell a megfelelő soron feltüntetni.
A 7. oszlopban az adósminősítés kódját kell az adott adósra vonatkozóan megadni a hitelintézet minősítési rendszerétől függően.
A 8. oszlop tartalmazza az I/A/14/c) sorban kimutatott halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követeléseket is.
A 9. oszlopban az értékpapírok közül a vállakozásban szerzett részvények (részesedések) értéke nem szerepelhet.
A 10. oszlopban a teljes értéken kell szerepeltetni a függő és jövőbeni kötelezettségeket.
Abban az esetben, ha a hitelintézetnek többféle követelése és függő, jövőbeni kötelezettsége van, akkor ezeket a tábla 8., 9. és 10. oszlopába jellegük szerint csoportosítva, összevontan kell szerepeltetni.
A 12. oszlopba a Hpt. 61. § (2) bekezdésében fogaltak szerinti vállalkozásoknak azokat az adatait kell beírni, amelyeket a korlátozásnál nem kell figyelembe venni.
A 13. oszlopban a kivételekkel csökkentett összegeket kell feltüntetni. A törvényi előírások betartásánál az 53. sorban összesített befolyásoló részesedésű vállalkozások hiteleit és vállalt kötelezettségeit kell figyelembe venni.
VII/B KAPCSOLÓDÓ TULAJDONOSOK
A jelentés kitöltése
A jelentőlapon azoknak az adósoknak a tartozásait kell kimutatni, akik a hitelintézet részvényesei és részvényeik értéke eléri, illetve meghaladja az 5%-ot. A szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvényeket figyelmen kívül kell hagyni.
A 20 legnagyobb tételt a tulajdoni arány csökkenő sorrendjében kell a táblázat soraiban a mérleg szerinti (I/A és I/C táblákban szereplő) összeggel szerepeltetni.
A tulajdoni arányt két tizedes pontossággal kell jelenteni.
A 6. oszlopban a legrégebben lejárt adósságtól eltelt napok számát kell a megfelelő soron feltüntetni.
A 8. oszlop tartalmazza az I/A/14/c) sorban kimutatott halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követeléseket is. A 9. oszlopban a vállakozásban szerzett részsedések értékét nem kell feltüntetni. A 10. oszlopban a teljes értéken kell szerepeltetni a függő és jövőbeni kötelezettségeket.
Abban az esetben, ha a hitelintézetnek többféle követelése és függő, jövőbeni kötelezettsége van, akkor ezeket a tábla 8., 9. és 10. oszlopába jellegük szerint csoportosítva, összevontan, de a mérleg szerinti összeggel kell szerepeltetni.
A 12. oszlopba azokat – a Hpt. 61. § (2) bekezdésében fogaltak szerinti – adatokat kell beírni, amelyeket a korlátozásnál nem kell figyelembe venni.
A 13. oszlopban a kivételekkel csökkentett összegeket kell feltüntetni.
A 23. sorban a befolyásoló részesedéssel rendelkezők, a 22. sorban a nem befolyásoló részesedésűek adatait kell összesíteni.
VII/C BELSŐ HITELEK
A jelentés kitöltése
A tábla kitöltése során a – külön nyilvántartott – Hpt. 60. § (1) bekezdésében felsoroltak részére nyújtott hiteleket kell részletezni. A jelentést teljes körű egyedi adatszolgáltatással kell elvégezni, ezért, ha nincs elég hely a táblázatban, a felsorolást mellékletként kell csatolni.
A felsorolt személyek részére nyújtott belső – a Hpt. 60. § (3) bekezdése szerinti – hiteleket a tábla 5. és 6. oszlopában kell részletezni.
A Hpt. 60. § (2) bekezdése alapján a 8. oszlopban a hitelkeret szerződés szerinti, a 9. oszlopban a munkáltatói kölcsönből még fennálló tartozás összegét kell szerepeltetni.
A 10. oszlopban a 7. oszlopban szereplő hitelek mögötti fedezetek értékét kell kimutatni.
A táblázatban a beszámolás napján fennálló követelésállományt kell szerepeltetni!
VIII. BEFEKTETÉSEK
A jelentés célja
A befektetésekre vonatkozó (VIII., VIII/A és VIII/B) jelentőtábláknak a Hpt. 83., 84. és 85. §-ainak ellenőrzése érdekében az I/A/7. és I/A/9–10. eszközsorok, valamint az ingatlan befektetések részletezését kell tartalmazni figyelembe véve az egyéb befektetéseket is.
A jelentés kitöltése
A VIII. táblán a Mérleg I/A/7., 9. és 10. sorában szereplő közvetlen tulajdonlású befektetéseket tételesen fel kell sorolni, míg az I/A/6. és 14/b) sort egy összegben kell feltüntetni.
A részesedések közül a befektetett összeg csökkenő sorrendjében a legnagyobb 49 befektetést kell kimutatni, míg a többi az 50. sorban összevontan kerül az adatlapra a I/A/6. és I/A/14/b) sorban szerepeltetett tételekkel együtt.
A tételeket a könyv szerinti (bekerülési) értéken kell feltüntetni. A táblázatban nem kell tételesen felsorolni az 1 millió forint alatti befektetéseket.
A megnevezés oszlopban az ügyfél (hitelintézet is) alapító dokumentumaiban szereplő megnevezést kell alkalmazni. A kivétel alá tartozó pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, biztosító részvénytársaságok esetében a TEÁOR szerinti ,,J'' jelet, amennyiben járulékos vállalkozásról (banküzemi célú befektetésről) van szó ,,BÜ'' jelzést kell a név mellé írni.
Ha egyes befektetéseknél közvetett tulajdonlásról is szó van, akkor ,,(kt)'' jelet kell feltüntetni a vállalkozás neve után. Ebben az esetben VIII/A tábla felhasználásával a befektetéseket részletezni szükséges.
A 3. oszlopban azt az időpontot kell feltüntetni, amikor a befektetés – a veszteségmérséklés céljából, illetve a hitel-tulajdonrész csereügylet, vagy a felszámolás során – került a hitelintézet tulajdonába. Ha a befektetés nem a 83. § (4), illetve a 85. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt eljárások során került tulajdonba, akkor nem kell kitölteni.
A 4. oszlopban két tizedes pontossággal kell kimutatni a hitelintézet (közvetlen) tulajdoni hányadát.
A 8. oszlopban kell szerepeltetni a Hpt. 83. § (4) bekezdése szerinti (a veszteségmérséklés céljából, illetve a hitel-tulajdonrész csereügylet, vagy a felszámolás során a hitelintézet tulajdonába került, elkülönítetten kezelt) befektetéseket.
Ha egy befektetés részben már a hitelintézet tulajdonában volt, de a vállalkozás további tuladoni hányada (része) a 83. § (4), illetve a 85. § (3) bekezdése a) pontja szerinti eljárás során került a hitelintézet birtokába, akkor csak ezt a további részt lehet a 8., illetve 10. oszlopban figyelembe venni, a régebben szerzett rész értékét nem. (A szerzéstől számított három év letelte után már nem szabad az addig kivételt képező befektetést ezekben az oszlopokban jelenteni.)
A 9. oszlopban kell feltüntetni a 83. § (1) és (2) bekezdése szerint a befektetetésenkénti egyedi túllépéseket. Ha egy befektetés mind a szavatoló tőkéhez, mind a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-ához viszonyított arányt meghaladja, akkor a kétféle túllépés értékét összegezve kell beírni.
A 10. oszlopban a 85. § (3) bekezdése szerint azokat a tételeket kell kimutatni, amelyeket a limit betartásánál nem kell figyelembe venni, beleértve a nem részletezendő tételeket is. A 85. § (3) bekezdése e) pontja szerinti tételek közül azokat nem kell megismételni, amelyek a 9. oszlopban szerepelnek. Ha egy befektetés pl. veszteségmérséklés következtében került a hitelintézet birtokába és a 83. § (1) és/vagy (2) bekezdése szerinti korlátokat meghaladja, akkor a túllépés nélküli értéket kell itt szerepeltetni. (A két oszlopban szereplő törvényi korlát alóli kivételek összege nem lehet több, mint a befektetés értéke.)
Az 50. sorban a 10. oszlopban az egyéb befektetések között szerepel a III/A/3/h) sorban kiemelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és állampapírok értéke is, de nem szerepelhetnek az I/A/2. sorban kimutatottak!
A 7. oszlopnál a befektetések után megképzett – de a Hpt. előírása szerint a nettósítás miatt figyelembe nem veendő – kockázati céltartalékot az 52. sorba összegezve kell beírni. [A befektetések után képzett kockázati céltartalék az V/C tábla Befektetések című rész 13. oszlopának I/A/6., 7., 9., 10. és 14/b) soraiban kimutatott összeg, de a I/A/14/c) Halasztott fizetéssel eladott befektetések, értékpapírok sorában lévő kockázati céltartalékot nem szabad figyelembe venni és levonni.]
A 10. oszlopban részletezett kivétel alá tartozó egyedi befektetések értékéhez kapcsolódó, valamint az V/C tábla Befektetésk I/A/6. Kötvények, állampapírok sorában lévő kockázati céltartalékot az 52. sorba összegezve kell beírni.
Ezeket az összevont kockázati céltartalékokat az 51. összesen sor értékéből levonva megkapjuk az 53. sorban a befektetések kockázati céltartalék nélküli összegét.
A Hpt. 85. § (1) bekezdésének betartásához a hitelintézetnek figyelembe kell venni a következőket:
A 7. oszlop 53. sorában szereplő értékhez [amelynek tartalmaznia kell az I/A/6., 7., 9., 10., és 14/b. eszközök kockázati céltartalék nélküli értékét] hozzá kell adni a tárgyi eszközök (nettó) értékét (I/A/13), valamint a pénzügyi intézmény és befektetési vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőkét [III/A/3/g) sor] is. Ebből le kell vonni a 9. oszlop 51. összesen sorában lévő összeget, valamint a 10. oszlopban felsorolt kivétel alá tartozó tételeknek az 53. sorban szereplő kockázati céltartalék nélküli értékét.
VIII/A Közvetlen és közvetett tulajdonú BEFEKTETÉSEK
A jelentés kitöltése
Ezen a táblán a Hpt. 83. §-ban foglaltak szerint a közvetett és közvetlen tulajdoni hányadot, illetve a befolyásoló részesedést jelentő befektetések (részesedések) adatait kell részletezni.
Az oszlopok kitöltése és a kivételes elbírálású vállalkozások jelzése (,,J'', illetve ,,BÜ'') értelemszerűen a VIII. táblához hasonlóan történik. A részletezést a 9. oszlop szerint a befektetett összeg csökkenő sorrendjében kell megtenni. A tulajdoni hányad (szavazati jog) a vállalkozás jegyzett tőkéjének arányát jelenti.
Mind a közvetlen, mind a közvetett tulajdonlású befektetéseket a könyv szerinti (bekerülési) értéken kell kimutatni.
A táblázatban nem kell tételesen felsorolni az 1 millió forint alatti befektetéseket, csak azokat, amelyek meghaladják a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-át.
A közvetett tulajdoni hányadokat (szavazati jogokat) a 4. oszlopban és a hozzá tartozó befektetési értéket a 8. oszlopban kell kimutatni. Amennyiben egy vállalkozásban nincs közvetlen, csak közvetett tulajdonlású részesedése a hitelintézetnek, akkor azt is fel kell tüntetni ebben a táblában, amennyiben a 83. § előírása alá tartozik.
A közvetlen és közvetett tulajdoni hányadokat (szavazati arányokat) összevontan az 5. oszlopban, a részesedések értékét együttesen a 9. oszlopban kell feltüntetni.
A 10. oszlopban kell szerepeltetni a Hpt. 83. § (4) bekezdése szerinti (a veszteségmérséklés céljából, illetve a hitel-tulajdonrész csereügylet, vagy a felszámolás során a hitelintézet tulajdonába került, elkülönítetten kezelt) befektetéseket.
Ha egy befektetés részben már a hitelintézet tulajdonában volt, de a vállalkozás további tulajdoni hányada (része) a 83. § (4) bekezdésében foglalt eljárás során került a hitelintézet birtokába, akkor csak ezt a további részt lehet a 10. oszlopban figyelembe venni, a régebben szerzett rész értékét nem. (A szerzéstől számított három év letelte után már nem szabad az addig kivételt képező befektetést itt jelenteni.)
A 11. oszlopban kell feltüntetni a 83. § (1) és (2) bekezdése szerint a befektetésenkénti egyedi túllépéseket. Ha egy befektetés mind a szavatoló tőkéhez, mind a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-ához viszonyított arányt meghaladja, akkor a kétféle túllépés értékét összegezve kell beírni.
Az 51%-on felüli tulajdonrész értékének kiszámításánál mind a közvetetten, mind a közvetlenül szerzett befektetés (bekerülési) értékének az együttes összegét kell figyelembe venni és ezt kell elosztani az együttes tulajdoni hányaddal. (Pl. közvetlen tulajdon 50% 320 M Ft, közvetett tulajdon 10% 40 M Ft, összesen 60% 360 M Ft. Számítás: 360/60=6, a túllépés 9%, amelynek értéke 9×6=54 M Ft)
A VIII/A táblát a következő csoportosításban kell elkészíteni:
1. Külön kell kimutatni a befolyásoló (10%-ot elérő vagy meghaladó tulajdoni hányad, szavazati jog) részesedésű befektetéseket.
Itt a befektetéseket vállalkozásonként kell felsorolni. Amennyiben a táblázat sorai nem elegendőek, pótlapon kell folytatni és utána összesíteni.
2. Amennyiben a Hpt. 83. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó, de a befolyásoló részesedés mértékét el nem érő befektetésekkel is rendelkezik a hitelintézet, úgy ezeket a tételeket külön mellékletben részletezni szükséges.
3. A vállalkozás közvetett tulajdonlásának figyelésére a jelentést ki kell egészíteni a VIII/A táblával azonos szerkezetű melléklettel, amelyből megállapíthatók a vállakozás többi tulajdonosainak adatai.
A felsorolást a tulajdont képező vállalkozásonként külön-külön, valamint a Hpt. 4. sz. mellékletében meghatározottak szerinti közvetett tulajdonosok (köztes vállalkozások) és tulajdoni arányuk, valamint a hozzá kapcsolódó befektetés értékének feltüntetésével részletezni szükséges.
Amennyiben a befektetések száma kevés, akkor a közvetett részesedés a tulajdonosi struktúrával részletezve egy táblázaton, de vállalkozásonként összesítve is megküldhető az ÁPTF részére.
A szavatoló tőkénél a tőkével való fedezettség kiszámításához a Hpt. 83. § (5) bekezdése szerinti túllépés értékét a 11. oszlop 51. összesen sora, illetve a 9. oszlop 52. sora együttetesen adja.
VIII/B INGATLANBEFEKTETÉSEK
A jelentés kitöltése
Ezen a táblán az ingatlanbefektetések adatait kell – a legrégebbi szerzési időtől való számítás szerint – részletezni.
A felsorolásnak az ideiglenesen kivételt képező – a 84. § (2) bekezdés a), b), és c) pontjában foglaltak szerinti – ingatlanokhoz kell igazodni, ezért a 3. oszlopban azt a szerzési időpontot kell feltüntetni, amikor az ingatlanbefektetés a hivatkozott előírás szerinti eljárás folytán került a hitelintézet tulajdonába.
Az ingatlanokat azonosíthatóan – megnevezés (pl. székház, konzervgyár) és a cím (helység, utca, házszám) feltüntetésével – tételesen a befektetett összeg csökkenő sorrendjében kell kimutatni.
Ha a jogszabályi előírás szerint szerzett ingatlanok száma a részletezésre szolgáló sorok számát meghaladja, ilyenkor pótlapot kell mellékelni.
A táblázatban nem kell tételesen felsorolni az 1 millió forint alatti befektetéseket.
A banküzemi célú – külön nyilvántartott – ingatlanokat a 7. oszlopban egy összegben kell feltüntetni, kivéve, ha olyan – a 84. § (2) bekezdésében foglaltak szerint szerzett – ingatlannal együtt kerül a hitelintézet tulajdonába, amely megosztott funkciójú, vagyis az újonnan szerzett ingatlan egy része banküzemi célokat szolgál (pl. bérleti joggal bankfiók). Ebben az esetben a hitelintézet tulajdonába került banküzemi ingatlan résznek az értékét kell a 7. oszlopba, míg a többit az eseménynek megfelelő oszlopba beírni.
Az oszlopokban fel nem sorolt ingatlanokat a 24. sorban összevontan, míg a Hpt. által meghatározott limitbe számító egyéb ingatlanok értékét a Mindösszesen sor előtti 25. sorban egy összegben a 8. oszlopban kell szerepeltetni.
IX. A HITELINTÉZET GAZDÁLKODÁSÁNAK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE
A jelentés célja
A jelentésben azokat az információkat kell részletezni, amelyek a pénzügyi adatokat tartalmazó jelentésekből nem állapíthatóak meg, de a hitelintézet biztonságos működésének, jövedelmezőségének, illetve helyzetének állapotára vonatkoznak és jövőbeni alakulására várhatóan hatással lehetnek.
A jelentés kitöltése
A jelentés kitöltése során elsősorban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
– A hitel- és betéti kamatszintet meghatározó elemek és azok összhangja az üzleti tervvel. A kamatok és jutalékok változásainak oka és módja, eredményre való hatása.
– A banktevékenységből származó kamatkülönbözet és az egyéb tevékenység eredményének alakulása a szokásos vállalkozási eredményen belül az üzleti tervben megfogalmazott célokhoz képest, és az alakulásukra ható főbb tényezők.
– A hitelintézeti tevékenység költségei, valamint a céltartalékképzés aránya, és az azok alakulására ható főbb tényezők.
– A hitelintézeti csoporthoz tartozó gazdasági társaságok főbb jövedelmezőségi mutatóinak bemutatása.
– A hitelintézet jövedelmezőségének alakulása az éves üzleti tervben megfogalmazottakhoz képest, az eltérések főbb okai.
– Ki kell térni azokra az intézkedésekre, ügyletekre, tendenciákra, amelyek a hitelintézet mérlegadatainak jelentős változását okozzák mind az auditált mérleg, mind az előző időszakok adataihoz viszonyítva.
– Azokat az ellentétes változást (tendenciát) okozó tényezőket is ismertetni szükséges, amelyek összességükben a mérleg főbb adataiban nem vagy csak kis mértékű módosulással jelentkeznek. (Pl. értékpapírok lejárat szerinti visszavásárlása, ugyanakkor újabb értékpapírok kibocsátása, eladása.)
– A hitelintézet által elszámolt veszteségleírások, eszközeladások alakulását is, az ebből eredő összes bevétel, céltartalék-felszabadítás és ráfordítás bemutatásával közölni kell.
– Szükséges az ÁPTF határozatokban előírt intézkedések határidejéről, végrehajtásáról szóló tájékoztatás.
– Jelentés a Hpt. előírásainak megsértését megszüntető intézkedések megtételéről.
– A konzorciálisan, illetve lebonyolításra nyújtott hitelek (kötelezettségvállalások) esetén a hitelintézet által nyújtott saját részt, valamint konzorciumszervezőként – az általa vezetett nyilvántartás szerint – a többi résztvevő bankok részét, illetve a még át nem utalt összeget külön kell bemutatni forint- és devizabontásban. A konzorcium keretében kapott forrásokat (hiteleket) is – nevesítve – ismertetni kell.
– Ki kell térni továbbá a VI/A tábla 12. oszlopában szereplő tételekre.
– A jegyzett és a szavatoló tőke, a hitelintézeti tevékenység változásaival kapcsolatban az adatszolgáltatásnál rövid szöveges magyarázatot kell mellékelni arra vonatkozóan, hogy a változás miért következett be, és mit tesz annak érdekében a hitelintézet, hogy a kialakult helyzeten érdemben változtasson.
– Hitelintézeti csoport esetében, ha az egyik hitelintézet szavatoló tőkéje csökken és azt be kell jelenteni, akkor az irányító hitelintézet köteles a csökkenésnek a hitelintézeti csoportra való hatását is számítással és magyarázattal bemutatni.
IX/A TULAJDONOSI STRUKTÚRA
A jelentés kitöltése
A IX/A táblán a hitelintézet részvénytulajdonosainak megoszlását, illetve az 5%-ot elérő vagy az azt meghaladó részvényesek név szerinti (azonosító adatokkal történő) felsorolását – a részvénykönyv alapján – szükséges közölni.
IX/B A CÉLTARTALÉK ÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSA
A jelentés kitöltése
A IX/B táblázatban a hitelintézet által elszámolt céltartalékok változását kell kimutatni a veszteségleírások, eszközeladások figyelembevételével.
A nyitóállomány a január 1-jén fennálló céltartalék állomány. A képzés (2. oszlop) a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett céltartalék összege.
A követelés veszteséggel történő értékesítésénél a céltartalék csökkenését a megképzett összeg mértékéig felhasználásnak tekintjük, a céltartalékkal nem fedezett részt a 9. oszlopban kell kimutatni.
Ha a megképzett céltartalék összege meghaladja a könyv szerinti érték és az eladási ár különbségét, akkor a különbségen felüli részt a felszabadításnál kell feltüntetni.
A záróállomány a beszámolási időszak végén fennálló céltartalék állománya.
A táblázat kitöltéséhez a 2. sz. függelék 6. pontjában szereplő példa nyújt segítséget.
IV. RÉSZ
ÉVENKÉNTI JELENTÉS
X. ÁGAZATI KONCENTRÁCIÓ ELEMZÉS
A jelentés célja
A jelentőtáblában a hitelintézet ágazati koncentrációjában lévő kockázatokat lehet felmérni.
A jelentés kitöltése
A táblázatban a Mérleg I/A/1–2., 8. és 11–15. eszközcsoportjainak, valamint I/B/3–9-ig terjedő forráscsoportjainak a kivételével kell az adatokat részletezni a TEÁOR szerinti bontásban, az eszközök esetében beleértve a I/C Mérlegen kívüli ügyletekből származó tételeket is.
A 12. és 13. sorban értelemszerűen kell szerepeltetni a magyar törzsszámmal nem rendelkező külföldi és belföldi személyeket.
XI. AUDITÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS
A jelentés kitöltése
A jelentést a hitelintézet évente egy alkalommal, az auditált éves beszámoló adatai alapján, a IV. Eredménykimutatás tábla helyett tölti ki. A sorok kitöltésére vonatkozó egyéb előírás megegyezik a IV. Eredménykimutatás táblánál leírtakkal.
XII. A HITELINTÉZET ALAPADATAI
A jelentés kitöltése
Ezt az adatszolgáltatást az év végén a – nem auditált – jelentésekkel együtt kell megküldeni, függetlenül az engedélyezési vagy nyilvántartási eljárás keretében megküldött adatoktól.
Az 1. sorba a hitelintézetnek a Cégbíróságon bejegyzett teljes nevét kell beírnia.
A 2. sorba a leggyakrabban használt nemzetközi nevet kell írni.
Az 5. sort csak a leányhitelintézetek töltik ki.
A 6. sorba a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos nevét kell írni.
A 7. sorba a hitelintézet külföldi tulajdonosainak tulajdoni hányadát kell írni.
A 8. és 9. sorban az adatokat névértéken kell szerepeltetni.
A 13. sorba a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetőjének nevét kell írni.
V. RÉSZ
IDŐSZAKOS JELENTÉS
A jelentések kitöltése
Az egységes nyilvántartás érdekében az engedélyezési, illetve nyilvántartási eljáráshoz a következő alapadatokat részletező formalizált táblákat is meg kell (2 példányban) küldeni.
XII. A HITELINTÉZET ALAPADATAI
XIII/A HITELINTÉZETI VEZETŐK ADATAI
XIII/B FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI TAGOK ADATAI
XIII/C A HITELINTÉZET KÖNYVVIZSGÁLÓ-JÁNAK ADATAI
XIII/D SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
XIII/E A HITELINTÉZET TERMÉSZETES SZEMÉLY TULAJDONOSÁNAK AZONOSÍTÓ ADATAI
XIII/F A HITELINTÉZET BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉSSEL RENDELKEZŐ TULAJDONOSÁNAK ADATAI
XIII/G A HITELINTÉZET FIÓKJÁNAK ALAP-ADATAI
A XII. táblán lévő adatszolgáltatást az engedélyezési vagy nyilvántartási eljárás során be kell nyújtani, függetlenül az év végi állapotnak megfelelő megküldött adatoktól. A Hpt. előírásai szerinti eljárások keretében az információs tábla 2. oldalán lévő adatokat természetesen csak akkor kell kitölteni, amennyiben szükséges a felügyeleti eljáráshoz.
Az alapítás engedélyezési eljárás során természetesen a cégbejegyzésre vonatkozó sort még nem kell kitölteni.
A XIII/E, illetve XIII/F táblákon a hitelintézet tulajdonosára vonatkozó adatokat értelemszerűen kell kitölteni akár eredeti részesedésszerzésről, akár megváltozó (vétel vagy eladás) tulajdonlásról van szó. Külön kell jelezni a közvetlen, illetve a közvetett tulajdonlást (a megfelelő kockába X -szel). Közvetett tulajdonlás esetén a köztes vállalkozásra vonatkozó azonosító adatokat is ki kell tölteni.
A XIII/G táblát minden fiókra, kirendeltségre, irodára, képviseletre ki kell tölteni.
A 3. sorban a fiók típusának kódszámát kell beírni az alábbiak szerint:
1. Központi fiók (területi igazgatóság, megyei központ stb.)
2. Fiók
3. Körzeti fiók
4. Kirendeltség
5. Iroda
6. Képviselet (külföld is)
7. Egyéb.
A tábla 8. sorában a 2. sorban megnevezett fióknak a beszámolás napján a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámát kell feltüntetni.
A 7. és 8. sorban szereplő adatok megváltozását az ÁPTF részére külön nem kell bejelenteni.
A formanyomtatványon teljesített bejelentések esetében a fedőlapon meg kell jelölni, hogy mely nyomtatványokat, illetve összesen hány lapot tartalmaz az adatszolgáltatás.
FÜGGELÉK A KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓHOZ
1. SZ. FÜGGELÉK a Kitöltési útmutatóhoz
KÖTELEZŐ EGYEZŐSÉGEK
TÁBLÁKON BELÜLI EGYEZŐSÉGEK
I/A Mérleg – Eszközök
I/A/1 = I/A/1/a+b+c
I/A/2 = I/A/2/a+b
I/A/2/a = I/A/2/aa+ab+ac+ad
I/A/2/b = I/A/2/ba+bb+bc+bd
I/A/3 = I/A/3/a+b+c+d
I/A/3/a = I/A/3/a/aa+ab+ac
I/A/3/b = I/A/3/b/ba+bb+bc
I/A/4 = I/A/4/a+b+c+d+e+f
I/A/6 = I/A/6/a+b+c+d
I/A/6/a = I/A/6/a/aa+ab
I/A/7 = I/A/7/a+b
I/A/9 = I/A/9/a+b+c+d+e+f
I/A/10 = I/A/10/a+b+c+d+e+f
I/A/11 = I/A/11/a+b+c
I/A/13 = I/A/13/a+b
I/A/13/a = I/A/13/a/aa+ab+ac+ad
I/A/14 = I/A/14/a+b+c+d+e
I/A/14/d = I/A/14/d/da+db
I/A/15 = I/A/15/a+b
I/A/16 = I/A/1+2+3+4+5+6+7+8+9+10–
11+12+13+14+15
11+12+13+14+15
I/B Mérleg – Források
I/B/1 = I/B/1/a+b+c+d
I/B/1/a = I/B/1/a/aa+ab
I/B/1/b = I/B/1/b/ba+bb+bc
I/B/1/c = I/B/1/c/ca+cb+cc
I/B/2 = I/B/2/a+b+c
I/B/2/a = I/B/2/a/aa+ab+ac
I/B/2/b = I/B/2/b/ba+bb+bc
I/B/3 = I/B/3/a+b
I/B/3/a = I/B/3/a/aa+ab
I/B/3/b = I/B/3/b/ba+bb
I/B/4 = I/B/4/a+b+c+d+e+f
I/B/4/e = I/B/4/e/ea+eb
I/B/5 = I/B/5/a+b
I/B/6 = I/B/6/a+b+c+d+e
I/B/7 = I/B/7/a+b
I/B/7/a = I/B/7/a/aa+ab
I/B/9 = I/B/9/a-b+c+d+e+f+g
I/B/9/c = I/B/9/c/ca+cb
I/B/9/d = I/B/9/d/da+db+dc
I/B/10 = I/B/1+2+3+4+5+6+7–8+9
I/C Mérlegen kívüli tételek
I/C = I/C/1+2
I/C/1 = I/C/1/a+b+c+d
I/C/2 = I/C/2/a+b
I/C/3. Egyes határidős ügyletek részletezése
a) Kötelezettségek soronként:
6 = 2+3+4+5
b) Követelések soronként:
13 = 9+10+11+12
Oszloponként: az összesen értékek megegyeznek az alkotó (1-től 12-ig) elemek összegével.
II/A Lejárati összhang elemzés
A Követelésekre, Kötelezettségekre egyaránt: a 3-tól a 8. oszlopig, valamint az I/A/1. sortól a Nettó fedezettség sorig: az összesen tételek értéke megegyezik az alkotó részösszegek összegével.
Fedezettség sor értékei a 3-tól a 8. oszlopban megegyezik oszloponként a Követelések összesen sorában mínusz a Kötelezettségek összesen sorában szereplő értékekkel.
Mérlegen kívüli tételek egyenlege sorértékei a 3-tól a 8. oszlopban megegyezik oszloponként a Lehívási jogok mínusz Függő és Jövőbeni kötelezettségek sorokban szereplő értékekkel.
Nettó fedezettség sorértékei a 3-tól a 8. oszlopban megegyezik oszloponként a Fedezettség sorában plusz a Mérlegen kívüli tételek egyenlege sorban szereplő értékekkel.
II/B Devizanemenkénti lejárat (nettó)
Soronként:
9 = 3+4+5+6+7+8.
10 = 3+4+5+6+7+8.
Oszloponként: az összesen értékek megegyeznek az alkotóelemek összegével.
III/A Egyéb információk
III/A/1 = III/A/1/a+b+c+d+e
III/A/2 = III/A/2/a+b+c+d+e
III/A/2/d = III/A/2/d/da+db+dc
III/A/3 = III/A/3/a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l+m+n+o+p+q+r+s
III/A/4 = III/A/4/a+b
III/A/5/a = III/A/5/a/aa+ab+ac
A III/A/5/b tábla összesen értékei soronként és oszloponként megegyeznek az alkotótételek értékének összegével.
III/A/5/c = III/A/5/c/ca+cb
III/B Szavatoló tőke számítása
III/B/1 = III/B/1/a+b+c+d+e
III/B/2 = III/B/2/a+b+c+d+e+f+g+h
III/B/3 = III/B/1–2
III/B/4 = III/B/4/a+b
III/B/5/a = III/B/4–3 vagy 0
III/B/5 = III/B/5/a+b+c
III/B/6 = III/B/3+4–5
III/B/7 = III/B/7/a+b+c+d
III/B/8 = III/B/6–7
III/C Tőkemegfelelési mutató számítása
A tábla Mérleg szerinti értékoszlopában szereplő azonosságok megegyeznek az I/A Mérleg – Eszközök táblára vonatkozó azonosságokkal.
III/C/A = I/A/16/S+I/C/1/S+I/C/2/S–III/A/2/S
(S: súlyozott érték)
(S: súlyozott érték)
III/C/C = III/C/A–B
III/C/E = III/C/(D/C×100)
Az Egyéb információk egyezősége a következő:
2. Egyes tételek kockázati súlyozás szempontú korrekciója
Könyv szerinti értéknél:
2 = 2/a+b+c
Súlyozott értéknél:
2 = 2/a+b+c+d-e
2/d = 2/d/da+db+dc
III/D Határidős kötelezettségek eszközsúlyozása
Soronként:
6 = 2+3+4+5
11 = 7+8+9+10
Oszloponként: az összesen értékek megegyeznek az alkotó (1-től 12-ig) elemek összegével.
IV. Eredménykimutatás
IV/1 = IV/1/a+b+c+d+e
IV/1/a = IV/1/a/aa+ab+ac+ad+ae+af
IV/1/d = IV/1/d/da+db
IV/2 = IV/2/a+b+c+d+e+f
IV/2/c = IV/2/c/ca+cb+cc+cd+ce+cf
IV/2/e = IV/2/e/ea+eb
IV/3 = IV/1–2
IV/4 = IV/4/a+b+c+d+e+f–g
IV/4/a = IV/4/a/aa+ab+ac
IV/4/b = IV/4/b/ba–bb
IV/4/c = IV/4/c/ca+cb+cc
IV/4/e = IV/4/e/ea–eb
IV/5 = IV/3+4
IV/6 = IV/6/a+b+c+d+e
IV/6/a = IV/6/a/aa+ab+ac
IV/7 = IV/5–6
IV/8 = IV/8/–a+b–c+d–e+f
IV/9 = IV/7±8
IV/10 = IV/10/a–b
IV/11 = IV/9+10
IV/12 = IV/12/a–b
IV/13 = IV/11+12
IV/15 = IV/13–14
IV/20 = IV/15±16+17–18–19
V/A–B Portfolióelemzés – Lejárt követelések
Az ,,A'' és a ,,B'' táblarész belső egyezősége azonos a II/A Lejárati összhang elemzés első bekezdésében leírtakkal, melyet értelemszerűen kell alkalmazni.
V/C Portfolióelemzés – Minősítés
A 3., 4., 6., 8., 10. oszlopokban szereplő tételek soronként megegyeznek a 12. oszlopban szereplő tétellel, míg a ,,Tartalékok'' nevű oszlopokban szereplő tételek soronként megegyeznek a 13. oszlopban szereplő tétellel.
Az oszlopokra vonatkozó egyezőség azonos a II/A Lejárati összhangelemzés első bekezdésében leírtak értelemszerű alkalmazásával.
VI/A Koncentrációelemzés – Legnagyobb kockázatok
Soronként:
11 = 7+8+9+10
13 = 11–12
Oszloponként: 7., 8., 9., 10., 11., 12. és a 13. oszlopok összesen soraiban szereplő értékek megegyeznek az 1–50. sorokban szereplő értékek összegével.
VI/B Koncentrációelemzés – Legnagyobb betétesek
Soronként:
10 = 5+6+7+8+9
Oszloponként: 5., 6., 7., 8., 9., 10. és a 11. oszlopok összesen soraiban szereplő értékek megegyeznek az 1–52. sorokban szereplő értékek összegével.
VII/A Kapcsolódó vállalkozások
Soronként:
11 = 8+9+10
Oszloponként: 8., 9., 10., 11. oszlopok összesen soraiban szereplő értékek megegyeznek az 1–50. sorokban szereplő értékek összegével.
VII/B Kapcsolódó tulajdonosok
Soronként:
11 = 8+9+10
Oszloponként: 3., 8., 9., 10., 11. oszlopok összesen soraiban szereplő értékek megegyeznek az 1–20. sorokban szereplő értékek összegével.
VII/C Belső hitelek
Soronként:
7 = 5+6
Oszloponként: 5., 6., 7., 8., 9. oszlopok összesen soraiban szereplő értékek megegyeznek az 1–24. sorokban szereplő értékek összegével.
VIII. Befektetések
Oszloponként: 7., 8., 9., 10. oszlopok összesen soraiban szereplő értékek megegyeznek az 1–50. sorokban szereplő értékek összegével.
VIII/A Közvetlen és közvetett tulajdonlású befektetések
Oszloponként: 7., 8., 9., 10. oszlopok összesen soraiban szereplő értékek megegyeznek az 1–50. sorokban szereplő értékek összegével.
VIII/B Ingatlanbefektetések
Soronként:
8 = 4+5+6+7
Oszloponként: 4., 5., 6., 7. oszlopok Mindösszesen soraiban szereplő értékek megegyeznek az 1–24. sorokban, míg a 8. oszlopnál az 1–25. sorokban szereplő értékek összegével.
(A 8. oszlop összesen = (4+5+6+7) oszlopok összesen + 5. sor)
IX/B A céltartalék állomány változása
A tábla egyezősége a következő:
Soronként:
8 = 1+2–3–4–5–6–7
Az oszloponkénti egyezőséget a táblázat tartalmazza.
X. Ágazati koncentrációelemzés
Soronként:
9 = 3+5+7
10 = 4+6+8
Oszloponként: a 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10. oszlopok összesen soraiban szereplő értékek megegyeznek az 1–13. sorokban szereplő értékek összegével.
XI. Auditált eredménykimutatás
A IV. Eredménykimutatás táblára vonatkozóan közölteket értelemszerűen kell alkalmazni.
TÁBLÁK KÖZÖTTI EGYEZŐSÉGEK
I/A/16 = I/B/10
I/B/9/g = IV/20 = XI/20
II/A/(I/A. 1. sor 8. oszlop) = I/A/1
II/A/(I/A. 2. sor 8. oszlop) = I/A/2
II/A/(I/A. 3. sor 8. oszlop) = I/A/3
II/A/(I/A. 4. sor 8. oszlop) = I/A/4
II/A/(I/A. 5. sor 8. oszlop) = I/A/5
II/A/(I/A. 6. sor 8. oszlop) = I/A/6
II/A/(I/B. 1. sor 8. oszlop) = I/B/1
II/A/(I/B. 2. sor 8. oszlop) = I/B/2
II/A/(I/B. 3. sor 8. oszlop) = I/B/3
II/A/(I/C. 1. sor 8. oszlop) = I/C/1
II/A/(I/C. 2. sor 8. oszlop) = I/C/2
II/B (Összesen sor 9. oszlop) =
= I/A/(1+2+3+4+5+6) deviza–I/B/(1+2+3) deviza
III/A/2/a+b+c = III/C/Egyéb információk 2/a+b+c (könyv szerinti érték)
III/A/2/d = III/C/Egyéb információk 2/d (súlyozott érték)
III/A/2/e = III/C/Egyéb információk 2/e (súlyozott érték)
III/A/3/a = VIII/B/25. sor (8. oszlop)
III/A/3/b = VIII/B/4+5+6. oszlopok összesen
III/A/3/c = VIII/9.+10. oszlopok/51. sor összesen
III/A/3/d = (I/A/11+I/B/6/a) – (V/C/13. oszlop 4. Mindösszesen sor) = V/C/13. oszlop 5. sor
III/A/3/h = V/C/12. oszlop I/A/6. Kötvények, állampapírok sora
III/A/3/i = VII/A/13. oszlop Összesen 53. sor + VII/B/13. oszlop/23. sor értékeinek összege (ott, ahol VII/A/3 és VII/B/3 ≥10%)
III/A/3/j = VIII/A/11. oszlop 51. összesen sor+9. oszlop 52. sor
III/A/5/b/6. oszlop B/2+3 sorok = I/A/14/c (ha nincs MNB-vel kötött ügylet)
III/A/5/c = VI/B/10. oszlopból a soronkénti ,,T'' jelűek + 51. sor
III/B/1/a = I/B/9/a
III/B/1/b = I/B/9/c
III/B/1/c = I/B/9/d
III/B/1/d = I/B/9/f
III/B/1/e = I/B/9/g =XI/20. sor
III/B/2/a = I/B/9/b
III/B/2/b = III/A/3/l
III/B/2/c = III/A/3/f
III/B/2/d = I/A/8
III/B/2/e = I/A/9(a+b+c)+I/A/10(a+b+c)
III/B/2/f = III/A/3/g
III/B/2/g = III/A/3/d
III/B/2/h = III/A/3/e
III/B/4/a = I/B/9/e X 0,45
III/B/4/b = I/B/7/a/aa
III/B/5/c = III/A/5/b/D
III/B/7/a+b = VIII/A/11. oszlop 51. összesen sor + 9. oszlop 52. sor
III/C/B = I/A/11+I/B/6/a+b+d
III/C/D = III/B/8
III/D/6. oszlop= I/C/3/(6. oszlop–8. oszlop) soronként és összesen
V/A/11. és V/B/11. oszlopokban szereplő adatok megegyeznek a hivatkozott mérlegadatokkal.
Az V/C/12. oszlopokban szereplő adatok, amelyeknél a mérlegsor számjelzése is szerepel, megegyeznek a hivatkozott mérlegtételekkel.
A befektetések között:
V/C/12. oszlop I/A/6. Kötvény, állampapír sora = III/A/3/h
V/C/12. oszlop I/A/6. Kötvények, állampapírok + I/A/6 Egyéb értékpapírok sorok = I/A/6
V/C/13/Összesen = I/A/11+I/B/6/a
VI/A/7/Összesen = I/A/3+4+5+14/c
VI/A/8/Összesen = I/A/6+7+9+10
VI/A/9+10/Összesen = I/C/1+2
VI/A/11/Összesen = I/A/3+4+5+6+7+9+10+14/c+I/C/1+2
VI/B/5/Összesen = I/B/1/b/ba+1/c/ca+2/a/aa
VI/B/6/Összesen = I/B/1/b/bb+1/c/cb+2/a/ab
VI/B/7/Összesen = I/B/1/b/bc+1/c/cc+2/a/ac
VI/B/8/Összesen = I/B/2/b
VI/B/9/Összesen = I/B/1/d+2/c
VI/B/10/Összesen = I/B/1/b+c+d+I/B/2
VIII/7/Összesen = I/A/6+7+9+10+14/b
VIII/A/11. oszlop 51. összesen sor + 9. oszlop 52. sor = III/A/3/j
VIII/B/4+5+6 oszlopok összesen = III/A/3/b
VIII/B/8. oszlop 25. sor = III/A/3/a
VI/B/10. oszlopból a soronkénti ,,T'' jelűek + 51. sor = III/A/5/c
IX/B/2/Mindösszesen = IV/8/a+c+e (év elejétől halmozott)
IX/B/3+4+5+6+7/Mindösszesen = IV/8/b+d+f (év elejétől halmozott)
IX/B/8/Mindösszesen = I/A/11+I/B/6
IX/B/8/Mindösszesen = V/C/13/Mindösszesen+
I/B/6/b+c+d+e
I/B/6/b+c+d+e
IX/B/8/III. sor = I/B/6/d
X/Eszközök/3/Össz. = I/A/3+4+5
X/Eszközök/4/Össz. = (I/A/3+4+5) deviza
X/Eszközök/5/Össz. = I/A/6+7+9+10
X/Eszközök/6/Össz. = (I/A/6+7+9+10) deviza
X/Eszközök/7/Össz. = I/C/1+2
X/Eszközök/8/Össz. = (I/C/1+2) deviza
X/Eszközök/9/Össz. = I/A/3+4+5+6+7+9+10+
I/C/1+2
I/C/1+2
X/Eszközök/10/Össz. = (I/A/3+4+5+6+7+9+10+
I/C/1+2) deviza
I/C/1+2) deviza
X/Források/3/Össz. = I/B/1/b/ba+1/c/ca+2/a/aa+2/b/ba
X/Források/4/Össz. = (I/B/1/b/ba+1/c/ca+2/a/aa+
2/b/ba) deviza
2/b/ba) deviza
X/Források/5/Össz. = I/B/1/b/bb+1/c/cb+2/a/ab+
2/b/bb
2/b/bb
X/Források/6/Össz. = (I/B/1/b/bb+1/c/cb+2/a/ab+
2/b/bb) deviza
2/b/bb) deviza
X/Források/7/Össz. = I/B/1/b/bc+1/c/cc+2/a/ac+2/b/bc
X/Források/8/Össz. = (I/B/1/b/bc+1/c/cc+2/a/ac+
2/b/bc) deviza
2/b/bc) deviza
X/Források/9/Össz. = I/B/1+2–(1/a+1/d+2/c)
X/Források/10/Össz. = I/B/1+2–(1/a+1/d+2/c) deviza
EGYEZŐSÉGEK AZ ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEGGEL
--------------------------
ÁPTF jelentés Éves beszámoló
--------------------------
I/A/1 A/1
I/A/5 A/III/6
I/A/8 A/II/3
I/A/11 A/II/4+A/III/7+8+A/IV/6+B/I/4
I/A/12 B/II
I/A/13 B/III
I/A/15 C
I/A/2+3+4+6+7+9+10+14 = A/II/1+2+A/III/1+2+3+4+5+A/IV–IV/6+B/I–B/I/4
--------------------------
I/A/16Eszközök (aktívák) összesen
--------------------------
I/B/5 E
I/B/6 F
I/B/6/a F/1
I/B/6/b F/2
I/B/6/c F/3
I/B/6/d F/4
I/B/6/e F/5
I/B/7 D/II/4
I/B/9 G
I/B/9/a G/1
I/B/9/b G/2
I/B/9/c/ca G/3/a
I/B/9/c/cb G/3/b
I/B/9/d G/4
I/B/9/e G/5
I/B/9/f G/6
I/B/9/g G/7
I/B/1+2+3+4+8 D/I+D/II
--------------------------
I/B/10 Források (passzívák) összesen
--------------------------
I/C/1 Mérlegen kívüli tételek/Függő kötelezettségek
--------------------------
I/C/2 Mérlegen kívüli tételek/Jövőbeni kötelezettségek
--------------------------
Megjegyzés: mind a konszolidált, mind a nem konszolidált mérleget készítőknél a mérlegen kívüli tételek (függő, illetve jövőbeni kötelezettségek) összegének értelemszerűen meg kell egyeznie az éves beszámolók adataival.
Az ÁPTF mérlegjelentéseinek év közben is a fenti egyezőségeknek meg kell felelniük.
EGYEZŐSÉGEK AZ ÉVES BESZÁMOLÓ EREDMÉNYKIMUTATÁSSAL
--------------------------
ÁPTF jelentés ÉVes beszámoló
--------------------------
IV/1 = EK/1
IV/2 = EK/2
IV/3 = EK/3
IV/4/a = EK/4
IV/4/b+c+d+e+f–g+-IV/8 = EK/5+6+7–8–9–10
IV/6 = EK/11
IV/9 = EK/12
IV/10 = EK/15
IV/10/a = EK/13
IV/10/b = EK/14
IV/11 = EK/16
IV/12 = EK/19
IV/12/a = EK/17
IV/12/b = EK/18
IV/13 = EK/20
IV/14 = EK/21
IV/15 = EK/22
IV/16 = EK/23
IV/17 = EK/24
IV/19 = EK/25
IV/20 = EK/26
--------------------------
2. SZ. FÜGGELÉK a Kitöltési útmutatóhoz
PÉLDÁK
1. I/B/8
Adott egy gazdasági társaság, amelyet három tulajdonos alapított, ebből ,,A'' hitelintézet tulajdonában van 67%, a többi megoszlik a másik két tulajdonos között. Ezen a forrástételen tehát az ,,A'' (konszolidálásra kötelezett) hitelintézet 33%-nak megfelelő idegen tőkerészt mutat ki.
2. I/C/1
Egy hitelintézet a beszámoló időszakában az alábbi mérlegen kívüli ügyleteket hajtotta végre:
I. ügylet: 200 millió Ft visszavonhatatlan készenléti hitelt nyújtott egy hazai gazdasági társaságnak,
II. ügylet: 1 millió USD (140 millió Ft) le nem hívott éven belüli hitelkeret áll egy ,,A'' zóna székhelyű hitelintézetért rendelkezésére,
III. ügylet: 500 ezer USD (70 millió Ft), osztrák állampapírokkal fedezett, akkreditívet nyitott egy osztrák vállalatnak,
IV. ügylet: 300 millió Ft garanciát vállalt egy hazai hitelintézetnél.
A mérlegen kívüli tételek kockázatának megállapítása a vonatkozó ÁPTF rendelkezés 5. §-a alapján:
1. lépés: az ügylet kockázata (a tőkemegfelelési mutató számításának szabályairól szóló jogszabály melléklete alapján) az I. és IV. ügylet esetében teljes kockázat (100%), a II. ügyletnél közepes (50%), a III. esetben kockázatmentes (0%).
millió Ft
----------------------------
Ügyletkockázat szerint | Összesen | Súlyozás | Súlyozott érték
----------------------------
Függő kötelezettségek | 710 | … | 570
a) teljes kockázatú | 200+300 | 100% | 500
b) közepes kockázatú | 140 | 50% | 70
c) alacsony kockázatú | 0 | 20% | 0
d) kockázatmentes | 70 | 0% | 0
2. lépés: az ügylethez kapcsolódó ügyfél (partner) kockázat megállapítása a tőkemegfelelési mutató számításának szabályairól szóló jogszabály 4. §-a alapján. Az I. ügyletnél az ügyfélkockázat 100%, a II. és IV. ügyletnél 20– 20%, a III. esetében 0%.
----------------------------
Ügyletkockázat szerint | Ügyfélkockázat szerint
----------------------------
Függő kötelezettségek | 100% 50% 20% 0%
a) teljes kockázatú | 200 … 300 …
b) közepes kockázatú | … … 140 …
c) alacsony kockázatú| … … … …
d) kockázatmentes | … … … 70
3. lépés: a tőkemegfelelési mutató számításának szabályairól szóló jogszabály szerint a két kockázat szorzatát kell a súlyozott eszközértéknek tekinteni, de a már számításba vett összegeket korrigálni szükséges. (A korrekciós tételek az eredeti ügylet szerinti összeg százalékában értendők.)
Ügyletkockázat szerint |
Ügyfélkockázat szerint (%) |
Korrekciós tételek |
||||||
100 |
50 |
20 |
0 |
az ügyletkockázatnál számításba |
||||
Súlyozási szorzatok |
||||||||
Függő kötelezettségek |
% |
% |
% |
% |
100 |
50 |
20 |
0 |
a) teljes kockázatú |
100 |
50 |
20 |
0 |
0 |
–50 |
–80 |
–100 |
b) közepes kockázat |
50 |
25 |
10 |
0 |
0 |
–25 |
–40 |
–50 |
c) alacsony kockázat |
20 |
10 |
4 |
0 |
0 |
–10 |
–16 |
–20 |
d) kockázatmentes |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
A fenti ügyletek szerinti korrigált összegek, amelyet a III/A/2/d/da sorba kell beírni és III/C/2/d/da sorban levonni a súlyozott értékekből.
-------------------------------
Ügyletkockázat szerint Ügyfélkockázat szerinti korrekció (%)
---------------------- | 100 | 50 | 20 | 0 | Összesen
-------------------------------
Függő kötelezettségek | M Ft | M Ft | M Ft | M Ft | M Ft
a) teljes kockázatú | 0 | … | 240 | … | 240
b) közepes kockázatú | … | … | 56 | … | 56
c) alacsony kockázatú | … | … | … | … | …
d) kockázatmentes | … | … | … | 0 | 0
Összesen | 0 | … | 296 | 0 | 296
A fentiek alapján az I. ügylet 100%, a III. pedig 0%, ezért ott nem kell korrigálni, mivel azok már a megfelelő súlyozott értéken szerepelnek.
A II. ügylet esetében a súlyok szorzata alapján 10%-kal, tehát csak 14 millió Ft, a IV. ügyletnél a súlyok szorzata alapján 20%-kal, tehát csak 60 millió Ft vehető számításba, ezért tekintettel arra, hogy az alapsúlyozásnál 300, illetve 70 millió Ft lett figyelembe véve a súlyozott eszközérték számításánál, a korrekciós tételekkel együtt már a megfelelő összegek (300–240=60, illetve 70–56=14) mutathatók ki.
A III/A/2/d/da, illetve a III/C/2/d/da sorokba a 296 millió Ft-ot kell beírni.
Megjegyzés: mivel az I/C/1 sorban a függő kötelezettségek a kockázatok szerint vannak csoportosítva, ezért a III/A/2 sorban nem szabad korrekciós tételként egyetlen függő kötelezettségvállalást sem szerepeltetni!
I/C/2
Az I/C/2 sorban szerepeltetett jövőbeni kötelezettségeket az előbbiek szerint kell súlyozni azzal a különbséggel, hogy a teljes (100%) kockázatból kell visszakorrigálni a megfelelő ügyfél (partner) kockázatok miatt.
Ügyletkockázat szerint |
Ügyfélkockázat szerint (%) |
Korrekciós tételek |
||||||
100 |
50 |
20 |
0 |
az ügyletkockázatnál számításba |
||||
Súlyozási szorzatok |
||||||||
Jövőbeni kötelezettségek |
% |
|||||||
teljes kockázatú |
100 |
50 |
20 |
0 |
0 |
–50 |
–80 |
–100 |
Az ügylet- és ügyfélkockázat szerinti szorzattal kapott érték és a teljes összeg közötti különbözetet kell III/C/2/d/dc sorban levonandó tételként, illetve a III/A/2/d/dc sorban számításba venni.
Az előzőekhez hasonlóan kell eljárni a vonatkozó ÁPTF rendelkezés mellékletének E) pontjában meghatározott egyes határidős kamatláb- és devizaügyletek esetében azzal a különbséggel, hogy az ott meghatározottak szerinti százalékos érték az ügyletkockázat. Az ügylet- és ügyfélkockázat szerinti szorzattal kapott érték és a teljes összeg közötti különbözetet kell a III/C/2/d/db sorban levonandó tételként, illetve a III/A/2/d/db sorban figyelembe venni.
3. III/A/2
A gépi program a következő módosítást végzi el! Emeljük ki az I/A/4/b eszközcsoportot. Tételezzük fel, hogy a hitelintézet ezen a soron 200 millió Ft-ot mutat ki. Az alábbi táblázat készíthető el:
Millió Ft
---------------------------
Megnevezés | MT | Súlyozás | Súlyozott MT | Eltérés
---------------------------
Magyar állam garanciájával | 100 | 0 | 0 | –100
Más magyar hitelintézet garanciájával | 50 | 20 | 10 | –40
Normál fedezet mellett nyújtott hitelek | 50 | 100 | 50 | 0
Összesen | 200 | – | 60 | –140
_______
(MT: Mérlegtétel)
Tehát a program által kiszámolt súlyozott mérlegfőösszeg 140 millió Ft-tal magasabb, mint amennyit a jogszabály előír. Ezért a program a III/A/2/a sorból 100 millió Ft-ot, a b) sorból pedig 40 millió Ft-ot fog levonni a nevező meghatározásakor.
A fenti példa alapján a hitelintézet a III/A/2/a sorába 100 millió Ft-ot, a b) sorába 50 millió Ft-ot ír be, a III/C táblában a súlyozott érték oszlopba pedig az eltérésként kimutatott értéket.
Természetesen a korrekciót csak azoknál a mérlegsoroknál kell elvégezni, ahol az aggregálás miatt magasabb súlyozást kellett alkalmazni. Így például a I/A/2 eszközcsoportban szerepeltetett tételek 0 súlyozásúak, ezért itt korrekcióra nincs szükség.
4. IV/8/b
Például: befolyt 100 millió Ft követelés, ami után a minősítéskor 20 millió Ft (20%) céltartalékot képeztek, akkor ebbe a sorba 20 millió Ft-ot kell beállítani.
5. V/B
Példa a kitöltésre három adós több követelése esetén. (Az 1. számú adóssal szemben két követelés áll fenn – az első két sorban szereplő 50, illetve a további két sorban feltüntetett 18 millió Ft értékben.)
----------------------
1. sz. adós | millió Ft
----------------------
Nem lejárt követelés | 10
20 napja lejárt követelés | 40
190 napja lejárt követelés | 8
63 napja lejárt követelés | 10
Összesen | 68
----------------------
2. sz. adós | millió Ft
Nem lejárt követelés | 50
375 napja lejárt követelés | 15
85 napja lejárt követelés | 20
Összesen | 85
----------------------
3. sz. adós | millió Ft
Nem lejárt követelés | 0
38 napja lejárt követelés | 100
750 napja lejárt követelés | 40
Újratárgyalt | 80
43 napja lejárt követelés | 20
Összesen | 240
----------------------
Követelések mindösszesen | 393
,,A'' tábla kitöltése
----------------------
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11
----------------------
– | – | 60 | 40 | 150 | – | 8 | 15 | 40 | 80 | 393
,,B'' tábla kitöltése
----------------------
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11
----------------------
– | – | 0 | – | – | – | 68 | 85 | 240 | – | 393
6. IX/B
A céltartalék állomány változása című tábla kitöltésénél mind az értékesítés, mind a leírás esetében azonos módon kell eljárni.
I. követelés: a könyv szerinti érték 15 millió Ft, a megképzett céltartalék 7 millió Ft.
a) Az ügyfél minősítése romlik, további 2 millió Ft céltartalék képzése válik szükségessé, ezért azt a 2. oszlopban kell szerepeltetni. (A követelés céltartalék állománya 9 millió Ft lesz.)
b) A követelést értékesítették 5 millió Ft-ért. Ebben az esetben a könyv szerinti érték és az eladási ár különbsége (10 millió Ft) meghaladja a megképzett céltartalék összegét, ezért az teljes egészében felhasználásra került. A 3. oszlopban 9 millió Ft-ot, a 9. oszlopban 1 millió Ft-ot kell feltüntetni.
II. követelés: a könyv szerinti érték 28 millió Ft, a megképzett céltartalék 16 millió Ft.
a) Az ügyfél törlesztése (garanciális kikötésekből befolyó összegek, átvett eszközök, jogok stb.) miatt a céltartalékigény kisebb lesz, ezért 3 millió Ft felszabadításra (6. oszlopba) kerül.
(A céltartalék állománya 13 millió Ft, a könyv szerinti érték 25 millió Ft lesz.)
b) A követelést 17 millió Ft-ért adták el. Ebben az esetben a könyv szerinti érték és az eladási ár különbségét (8 millió Ft) meghaladja a megképzett céltartalék összege, ezért a céltartalékból 8 millió Ft tekinthető felhasználásnak (3. oszlop) és 5 millió Ft felszabadításnak (5. oszlop).
III. követelés: a könyv szerinti érték 14 millió Ft, a megképzett céltartalék 7 millió Ft.
Az ügyfél minősítése javul, ezért a korábban megképzett céltartaléknál 1 millió Ft-tal kevesebbre van szükség, ebben az esetben ezt az összeget a 7. oszlopban kell szerepeltetni. (A céltartalék állomány 6 millió Ft-ra változik.)
3. számú melléklet a 17/1997. (V. 14.) PM rendelethez
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ
a szövetkezeti hitelintézetek felügyeleti jelentéseinek az elkészítéséhez
a szövetkezeti hitelintézetek felügyeleti jelentéseinek az elkészítéséhez
I. RÉSZ
BEVEZETÉS
1. A Felügyeleti jelentés célja
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény meghatározza az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: ÁPTF) feladatait. Ezeket többek között az ún. nem helyszíni vizsgálatok (azaz a hitelintézetek által rendszeresen teljesített Felügyeleti jelentések) elemzései alapján meghozott intézkedésekkel látja el. A Felügyeleti jelentés célja tehát az, hogy felhívja a figyelmet a banküzemet, a betétesek biztonságát veszélyeztető tényekre, folyamatokra, ezzel segítve az ÁPTF-et a törvény által ráruházott feladatok ellátásában.
2. Az ÁPTF, az MNB és egyéb információs rendszer kapcsolata
A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében a hitelintézet belső számviteli rendjét úgy köteles kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse az ÁPTF és az MNB információs igényeit.
A Felügyeleti jelentés, a jegybanki adatszolgáltatás, a publikus kimutatások különböző célt szolgálva egészítik ki egymást (jegybanki funkció, felügyeleti funkció, ügyfelek, befektetők tájékoztatása).
3. A jelentés kialakításának szempontjai
A jelentőrendszer elkészítésénél szempont volt többek között az, hogy
– a jelentés adatainak feldolgozásával a törvénynek megfelelő működés numerikus paraméterei előállításán és ellenőrzésén túl lehetőség legyen pénzügyi elemzések készítésére;
– a jelentések a hitelintézet menedzsmentjének is nyújtsanak segítséget a kockázatok kezeléséhez;
– a jelentőtáblák (tagolásuk) tükrözzék a nemzetközi gyakorlatot.
4. A jelentés tartalma
A Negyedéves jelentés táblázatai:
I MÉRLEG – Eszközök
II MÉRLEG – Források
III MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK
IV LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS
V EGYÉB INFORMÁCIÓK
VI/A–B PORTFOLIÓELEMZÉS – Lejárt követelések
VI/C PORTFOLIÓELEMZÉS – Minősítés
VII EREDMÉNYKIMUTATÁS
VIII/A KOCKÁZATKONCENTRÁCIÓ – Legnagyobb adósok
VIII/B KOCKÁZATKONCENTRÁCIÓ – Legnagyobb betétesek
IX KAPCSOLÓDÓ VÁLLALKOZÁSOK
X BELSŐ HITELEK
XI/A BEFEKTETÉSEK
XI/B INGATLANBEFEKTETÉSEK
XII/A A HITELINTÉZET GAZDÁLKODÁSÁNAK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE
XII/B A CÉLTARTALÉK ÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSA
XIII A HITELINTÉZET SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA
XIV TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓ SZÁMÍTÁSA
Az Évenkénti jelentés táblázatai:
XV AUDITÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS
XVI A HITELINTÉZETRE VONATKOZÓ ALAPADATOK
XVII KIRENDELTSÉGEK ÉS BETÉTGYŰJTŐ PÉNZTÁRAK ALAPADATAI
XVIII/A A HITELINTÉZET MENEDZSMENTJÉRE VONATKOZÓ ADATOK
XVIII/B AZ IGAZGATÓSÁG TAGJAINAK ADATAI
XVIII/C A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG TAGJAINAK ADATAI
XIX SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
5. Az adatszolgáltatás formai követelményei
Az adatszolgáltatást az ÁPTF akkor tekinti teljesítettnek, ha a hitelintézet a teljes jelentést hiánytalanul beküldte. Amennyiben valamelyik mellékleten nincs jelentendő adat, ,,nemleges'' felülírással kell ellátni.
A hitelintézetnek az adatszolgáltatást minden esetben a megfelelő fedőlapokkal együtt, összetűzve (vagy kötve, spirálozva stb.), a feltüntetett beosztású személyek aláírásával kell teljesítenie. (Feldolgozási okok miatt a negyedéves, éves jelentést külön kell kötni.) A jelentéseket mindig egy példányban kell az ÁPTF részére benyújtani.
Abban az esetben, ha az ÁPTF megállapítja, hogy a hitelintézet adatszolgáltatása javításra szorul, például téves adatközlés és/vagy belső adatlapok közötti egyezőségek hiánya miatt, akkor a javított táblázatot a formai követelményeknek megfelelően (fedőlappal, aláírással, összetűzve) 2 munkanapon belül az ÁPTF részére 1 példányban meg kell küldeni abban az esetben is, ha azt a hitelintézet a felügyelőjével szóban egyeztette. Egy táblázatnak tekintendő(k) az azonos római sorszámmal/betűvel ellátott adatlap(ok). Javítás esetén (csak ekkor) ×-szel meg kell jelölni a fedőlapon a javított táblá(k) számát, valamint a javított táblá(k) jobb szélén a javított adato(ka)t.
Abban az esetben, ha a hitelintézet önellenőrzési vagy belső ellenőrzési stb. tevékenysége folytán derül ki, hogy a hitelintézet nyilvántartása alapján szolgáltatott adatok korrekcióra szorulnak, akkor a módosítást visszamenőleg attól a negyedévtől kezdve kell végrehajtani, amelyben az adat módosításra szorul. A hibafeltárásra vonatkozó jegyzőkönyvet, dokumentumot a jelentéshez mellékelni kell.
A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet, de a jelentési kötelezettséget számítógéppel kinyomtatott adatlapokon is lehet teljesíteni. Az adatszolgáltatáshoz a szükséges nyomtatványokat a hitelintézetek maguk állítják elő.
6. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei
Az érvényes számviteli jogszabályok szerint a hitelintézetnek saját magának kell az adatgyűjtését megszervezni, és gondoskodni arról, hogy az egyes táblákba csak bizonylattal alátámasztott és a hitelintézet nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy a függelékben szereplő kötelező egyezőségek teljesüljenek.
Az adatokat ezer forintra kerekítve kell megadni.
Ahol az ügyfél nevét fel kell tüntetni a jelentésben, ott a megnevezés oszlopban az ügyfél teljes nevét meg kell adni. Az ,,Ág'' oszlopba a statisztikai TEÁOR betűjelet kérjük feltüntetni (pl. a pénzügyi szolgáltatási ,,Ág'' betűjele: ,,J'').
Kisvállalkozások, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások esetében is az adószám első nyolc számjegyét kell beírni a Törzsszám oszlopba.
A nem kiemelt fogalmak, meghatározások, értelmezések tekintetében a hitelintézetekre vonatkozó előírások az irányadók.
7. Az adatszolgáltatás határideje
Az alábbi határidők minden esetben a beérkezésre és nem a postázásra vonatkoznak!
Nem auditált jelentések
A Negyedéves jelentést a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig, az előzetes éves jelentést január 31-ig kell az ÁPTF részére eljuttatni.
Auditált jelentés
A hitelintézetnek az éves rendes közgyűlését követően 15 munkanapon belül, a közgyűlés által jóváhagyott, auditált adatokkal, az ÁPTF részére meg kell küldenie a Negyedéves és Évenkénti jelentőlapokat.
A rendszeres (negyedévi) adatszolgáltatási kötelezettség nem mentesíti a hitelintézetet az ÁPTF részére történő egyéb jelentési kötelezettsége alól.
8. Adatvédelem
A szolgáltatott adatok banktitkot, illetve üzleti titkot tartalmaznak! A banktitok megsértését a Btk. bünteti! Az adatszolgáltatás teljes folyamatában tehát a vonatkozó jogszabályokat be kell tartani. Ezért az adatszolgáltatást csak kézbesítővel lehet elküldeni az ÁPTF részére.
9. Az MNB részére történő adatszolgáltatás
A Felügyeleti jelentést minden esetben egy példányban a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai Főosztályának is meg kell küldeni.
10. A szavatoló tőke
A Hpt. szavatoló tőkéhez viszonyítva mérhető előírásai betartásánál a nem helyszíni ellenőrzés során az ÁPTF egyrészt a havi (negyedévi), másrészt az auditált mérleg szerinti szavatoló tőkével számol, szem előtt tartva a Hpt. 76. §-ban foglaltakat.
Év közben a havi (negyedévi), illetve a nem auditált év végi szavatoló tőke számításánál pozitív összegű eredményt figyelembe venni nem lehet, azonban az évközi negatív eredményt (veszteséget) számításba kell venni.
A szavatoló tőke módosulása (pl. jegyzett tőke emelése vagy csökkentése, alárendelt kölcsöntőke juttatás, tőke-, illetve eredménytartalék-átadás, -átvétel, -képzés stb.) esetén a következő bizonylatok, iratok haladéktalan megküldése szükséges:
– a tőke emeléséről, csökkentéséről szóló közgyűlési és/vagy alapítói, igazgatósági határozat (jegyzőkönyvi) másolata,
– az alárendelt kölcsöntőke juttatásról szóló szerződés, illetve módosításának másolata,
– a tőkebefizetés tényét igazoló bizonylat/ok (átutalás) másolata, amelyből a jogcím is egyértelműen megállapítható,
– a hitelintézeti auditor nyilatkozata a tőkejuttatás, -módosulás megvalósulásáról, a hitelintézet számláján, könyvvitelében való megjelenésről, a szavatoló tőke számítás helyességéről,
– a jegyzett tőke emeléséről, csökkentéséről szóló jegyzőkönyv (határozat) Cégbírósághoz történő benyújtásának igazolása (másolatban), illetve a Cégbírósági bejegyzés másolata.
A szavatoló tőke számításánál a változásokat, illetve a jegyzett tőke módosulását – a Hpt. és a számviteli előírásoknak megfelelően – csak a pénzügyi realizálás és a megfelelő dokumentumok egyidejű rendelkezésre állásától lehet figyelembe venni!
Az alárendelt kölcsöntőke juttatásnál a Hpt. 5. számú melléklete 2.d) pontja szerint meghatározott esetben a visszafizetési időpontot megelőző öt év során a csökkentést évente egy alkalommal a szerződés szerinti lejárat időpontjának megfelelő napon az eredeti tőkeösszeg 20%-ával csökkentett összegben kell figyelembe venni.
A jelentésekből megállapítható az aktuális, illetve az auditált szavatoló tőke értéke, amelyet a tendenciák vizsgálatához, a törvényi előírások betartásának ellenőrzéséhez, valamint az intézkedések meghozatalához használ az ÁPTF.
11. Konszolidált adatszolgáltatás
A konszolidált adatszolgáltatást az érvényben lévő jogszabályok alapján kell elkészíteni.
Az ÁPTF részére a konszolidált jelentéseket az auditált adatokkal évente meg kell küldeni a Hpt.-ben meghatározott határidőre.
Ilyen esetben a konszolidálásra kötelezett hitelintézet két jelentést szolgáltat, egyet a saját, egyet pedig a konszolidált kimutatásai alapján.
12. Fogalmak, rövidítések
A Kitöltési útmutatóban használt kifejezéseket – magyarázat hiányában – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, valamint a számvitelről szóló jogszabályoknak megfelelően kell érteni.
Az alábbiakban közölt fogalmak, rövidítések a Kitöltési útmutatóra vonatkozóan érvényesek:
Épt.: az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény.
Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény.
Szmt.: a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény és módosításai.
Szkr.: a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet.
Adós: a VIII/A – X. jelentésekben adósnak kell tekinteni azokat, akiknél a Hpt. szerint a nagykockázat, belső hitelek és kapcsolódó hitelek tekintetében a hitelintézet kockázatot vállal.
Hosszú lejáratú: az az ügylet, amelyet az Szmt. annak minősít.
Látra szóló: az az ügylet, amelyet az Szkr. annak minősít.
Hitelintézet: amit a Hpt. annak minősít (jegybank nem!).
Rövid lejáratú: az az ügylet, amelyet az Szmt. annak minősít.
SZT: Szavatoló tőke
TMM: Tőkemegfelelési mutató
Tulajdoni hányad: közvetlen és közvetett tulajdoni kapcsolat a Hpt.-nek megfelelően.
Tulajdoni kapcsolat: a hitelintézet és tulajdonosa között, valamint a hitelintézet és a teljes vagy részleges tulajdonában lévő társasága között fennálló kapcsolat.
Ügyfelek: természetes személyek, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, állami vállalatok, szövetkezetek, területi önkormányzatok, költségvetési szervek, pártok, érdekképviseleti szervek, alapítványok, alapok, egyesületek, ezeken kívül még az itt fel nem sorolt olyan szervezetek, amelyek gazdálkodásukról az Szmt. alapján mérleget, illetve eredménykimutatást kötelesek készíteni. Ügyfelek továbbá a biztosítók, a befektetési vállalkozás stb.
II. RÉSZ
NEGYEDÉVES JELENTÉS
MÉRLEG
A Felügyeleti jelentésben lévő Mérleg tartalmát illetően megegyezik a Szmt.-ben és az Szkr.-ben előírtakkal, tagolását illetően azonban eltér attól. A forma a TMM-re vonatkozó előírások ellenőrzésére így jobban megfelel, de az egyes eszközcsoportok sorrendje a likviditás csökkenését is jelzi. A megfelelő eszköz- és forráscsoportoknál a tőke- és kamatkövetelést, illetve -tartozást az Szkr. évközi, illetve év végi elszámolási előírásainak megfelelően kell szerepeltetni.
I. MÉRLEG – Eszközök
1. Pénzeszközök
Ebben az eszközcsoportban kell kimutatni mindazokat a pénzeszközöket, amelyeket a hitelintézet pénztárában, csekkszámlán, különféle elszámolási számláin, továbbá a kötelező jegybanki tartalékszámlán tart. A b) sor tartalmazza az MNB-nél elhelyezett pénzeszközök közül az éven belüli lejáratú elszámolási és betétszámlákat, valamint az egyéb hitelintézetnél vezetett számlák egyenlegét is (pl. integrált takarékszövetkezetek).
A c) sorban kizárólag a pénzeszközökön belül elkülönítetten nyilvántartott, az Szkr. 5. § (1) bekezdése szerinti összeget kell kimutatni.
2. MNB-vel és az állammal szembeni követelések
Itt kell kimutatni – az Épt. 3. § (2) bekezdés 2. pontja szerinti – magyar állampapírokat.
Az a) sorban kell kimutatni azokat az MNB-vel szembeni követeléseket, amelyek nem tartoznak az Szkr. szerint a pénzeszközök közé. Így többek között az éven túli lejáratú betétszámlák összegét, az MNB-vel kötött határidős repo ügyletekből eredő követeléseket, továbbá a jegybank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is.
A b) sor tartalmazza mindazokat az értékpapírokban lévő követeléseket, amelyeket a magyar állam (kormány) bocsátott ki, valamint a központi költségvetéssel szembeni egyéb követeléseket is.
3. Hitelintézetekkel szembeni követelések
Ez az eszközcsoport felöleli mindazokat a követeléseket, amelyek a hitelintézetek egymás közti aktivitásaiból származnak, beleértve a betételhelyezéseket és az egymásnak nyújtott hiteleket.
Ebben az eszközcsoportban csak a Hpt. szerint meghatározott hitelintézetekkel szembeni követeléseket szabad kimutatni.
A c) sorban az Úton lévő követelések között azokat a bizonylattal alátámasztott követeléseket kell szerepeltetni, amelyek az adósnál már terhelésre kerültek, de a kedvezményezett számláján a beszámolás időpontjában még nem jelentek meg.
4. Ügyfelekkel szembeni követelések
Az ügyfelekkel szembeni követelések között kell kimutatni azokat a követeléseket is, amelyeket a hitelintézet valamilyen támogató akció keretében a saját kockázata terhére nyújt (pl. Start hitel, Vállalkozásfejlesztési alapítványi hitel stb., illetve az MNB-nél viszontleszámítolható váltó is).
5. A pénzügyi lízing követelések
A Szkr.-nek megfelelően kell a pénzügyi lízing követelések (nettó) értékét itt szerepeltetni. Ebben a sorban csak akkor szerepelhet adat, ha a pénzügyi lízinget a hitelintézet közvetlenül végzi.
6. Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok
Tartalma megegyezik a hitelintézet azon piacképes, kereskedelmi célú értékpapír-állományával (a 2. eszközsorban kimutatottak kivételével!), amelyeknek hozadéka tőkearányosan (pl. kamat) kerül megállapításra, így többek között például a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, mindenfajta kötvény, letéti jegy, értékjegy, postatakarékjegy és egyéb (quasi) értékpapírok stb.
Itt kell kell szerepeltetni a központi költségvetési szervek, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint egyéb központi szervek és alapok kezelői, illetve a nem központi költségvetési szervek, illetve alapok által kibocsátott értékpapírokat, a más hitelintézetek és gazdasági társaságok, vállalatok, közüzemek által kibocsátott értékpapírokat.
7. Részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok
Az eszközcsoportban a hitelintézet elsősorban azokat a részvényeket (ill. azok értékét) mutatja ki, amelyeket forgatási (spekulációs) céllal vásárolt, függetlenül attól, hogy a vásárlás az elsődleges vagy a másodlagos piacon történt-e, illetve az külföldi vagy belföldi értékpapír-e.
Itt kell kimutatni azokat a tulajdoni hányadokat is – beleértve a nem értékpapírban megtestesülő tulajdoni hányadokat (pl. üzletrész, vagyoni arány stb.) –, amelyek a hitelintézet tulajdonába hitelkiegyenlítés útján kerültek, és elkülönítetten vannak nyilvántartva.
A hitelkiegyenlítés útján átmenetileg, legfeljebb egy évre a hitelintézet tulajdonába került tulajdoni hányadot képviselő részesedéseket lehet itt figyelembe venni. A tartósan (éven túli időtartamra) megszerzett részvényeket a tulajdoni hányadok (szavazati jogok) nagysága szerint az I/8. vagy a I/9. eszközsorokban kell szerepeltetni.
8. Részesedések, befektetések
Itt kell szerepeltetni az 50% és az az alatti tulajdoni hányadokat (szavazati jogokat) jelentő befektetéseket, részesedéseket, kivéve azokat, amelyeket az Szmt. szerint konszolidálni kell. A befektetési céllal vásárolt kötvényeket az I/6. sorban kell szerepeltetni.
9. Konszolidálásba bevont vállalkozásokban lévő részesedések, befektetések
Ezen a soron az 50%-ot meghaladó tulajdoni hányadokat (szavazati jogokat) jelentő, valamint az 50%-ot el nem érő, de az Szmt. szerint konszolidálandó befektetéseket, részesedéseket kell feltüntetni.
10. Céltartalék I.
Az a) sor a követelések – ideértve az egyéb eszközök között kimutatott halasztott fizetéssel értékesített követelések – után, a c) sor a befektetett pénzügyi eszközök (részesedések, befektetések), az értékpapírok, valamint a készletek között kimutatott a követelések fejében átvett eszközök után képzett kockázati céltartalékot tartalmazza.
A b) sorban kell kimutatni a kamatkövetelések után képzett kockázati céltartalékként a lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után képzett kockázati céltartalékot.
Az 1996. január 1-jét megelőzően megképzett kamatkövetelések utáni (meglévő) kockázati céltartalékot továbbra is a b) sorban kell nyilvántartani mindaddig, amíg az egyedileg rendezésre (felhasználásra, felszabadításra) nem kerül.
11. Immateriális javak
Itt a számviteli előírások szerint kell az immateriális javakat feltüntetni.
12. Tárgyi eszközök
A számviteli előírások szerinti tárgyi eszközöknél külön kell feltüntetni a nem hitelintézeti tevékenységet szolgáló tárgyi eszközöket.
13. Egyéb eszközök
a) Követelések fejében átvett eszközök
Ezen a soron kell feltüntetni a készletek között nyilvántartott követelések fejében átvett eszközöket.
b) Halasztott fizetéssel eladott
Itt kell kimutatni a halasztott fizetéssel eladott befektetés (értékpapír, részesedés stb.), követelés miatt a vevővel szemben (az eladási árban) fennálló követelés összegét is.
c) Befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelések
Ezen a soron kell feltüntetni az Szkr. szerinti tételeket.
d) Egyéb eszközök
Ezen a soron kell feltüntetni az előzőekben nem részletezett tételeket.
14. Aktív időbeli elhatárolások
Itt kell feltüntetni az Szkr. szerint elszámolandó összegeket úgy, hogy a kamatok aktív időbeli elhatárolását külön sorban kell kimutatni.
II. MÉRLEG – Források
1. MNB és hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek
Ezen a forrássoron kell kimutatni a más hitelintézetektől származó betéteket, a felvett hiteleket, valamint a loró számlák állományát is.
2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
Itt kell kimutatni minden ügyféllel szembeni tartozást, akár külföldi, akár belföldi illetékességű. A betétek között a csekkszámlákat is szerepeltetni kell!
3. Kötvények és más kamatozó értékpapírok
a) Kötvények
A hitelintézet által kibocsátott és ügyfelek (más hitelintézet is) által megvásárolt kötvények értékét kell feltüntetni.
b) Egyéb nem hátrasorolt értékpapírok
A forrássoron a hitelintézet által kibocsátott letéti jegyek és egyéb értékpapírok értékét kell kimutatni.
4. Egyéb kötelezettségek
A hitelintézet működésével összefüggő kötelezettségeknek, a számviteli előírások szerinti kimutatására szolgál. A fizetendő kamat soron csak a működéssel összefüggő kamatok szerepelhetnek, a hitel és esetleg betétügyletből eredő kamatot az 1., 2., 3. forrássorokba kell beépíteni. A tárgyévi osztalékot a 4/d) sorban kell jelenteni.
5. Passzív időbeli elhatárolások
Itt kell feltüntetni az Szkr. szerint elszámolandó összegeket úgy, hogy a kamatok passzív időbeli elhatárolását külön sorban kell kimutatni.
6. Céltartalék II.
7. Hátrasorolt kötelezettségek
Az a) Alárendelt kölcsöntőke sorba a Hpt. 5. sz. mellékletének I/2. pontjában ilyenként meghatározott tételek kerülnek. A törvényi előírás d) pontja szerint a szavatoló tőke értékébe figyelembe nem vehető kölcsöntőke összegének az átsorolását a hitelintézetnek el kell végezni!
A visszafizetési időpontot megelőző öt év során az évenkénti fokozatos csökkenést a lejárat szerinti időpontban egy összegben kell számításba venni és ez(eke)t az összeg(ek)et a b) sorban feltüntetni. (Például, ha az 1000 M Ft értékű szerződés lejárat szerinti időpontja március 31., akkor a visszafizetést megelőző években minden év március 31-én egy összegben 20–20%-kal, vagyis 200–200 M Ft-tal kell csökkenteni az alárendelt kölcsöntőke számításba vehető – 7/a) sorban szereplő – értékét. Ez a számítás nem érinti a könyv szerinti értéket, az a visszafizetésig továbbra is a szerződés szerinti értéken szerepel a főkönyvben!)
8. Konszolidált mérlegben kimutatott kisebbségi érdekeltség
Ezt a sort csak a konszolidálásra kötelezett hitelintézet tölti ki. Itt szerepel a konszolidált mérleg készítésére kötelezett hitelintézet konszolidálás alá vont vállalkozásában meglévő ,,idegen tőkerész'', ha a vállalkozás nem áll 100%-ig a hitelintézet tulajdonában.
9. Saját tőke
Az a) sorban szereplő jegyzett tőkét a következők szerint kell bontani:
aa) a Cégbíróság által bejegyzett tőke kimutatására szolgál,
ab) itt kérjük jelenteni a részjegy és vagyonjegyalapot,
ac) ezen a soron a bankkonszolidáció során kapott vagyoni hozzájárulást kell szerepeltetni,
ad) itt kell kimutatni az egyéb, például nem konszolidációhoz kapcsolódó vagyoni hozzájárulást.
A b) soron a jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegét kell kimutatni, amelyet a saját tőke értékének meghatározásakor le kell vonni.
A c) soron megjelenő tőketartalék ca) sorában az 1994. június 30-i ingatlanátértékeléshez kapcsolódó tőketartalékot kell jelenteni.
III. MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK
1. Függő kötelezettségek
Itt kell kimutatni az Szkr. szerint meghatározott és előírásai alapján nyilvántartott tételeket.
A csoportosítást a tőkemegfelelési mutató számításának szabályairól szóló külön jogszabály mellékletében meghatározott (alap) ügyletek szerinti kockázati súlyozás alapján kell elvégezni.
2. Jövőbeni kötelezettségek
Ide tartoznak az Szkr. szerint meghatározott és előírásai alapján nyilvántartott tételek.
IV. LEJÁRATI ÖSSZHANG
A jelentést a beszámolás napjára vonatkozóan elkészített mérleggel egyezően kell teljesíteni.
A táblában az adatokat a beszámolás napján fennálló hátralévő esedékesség szerint kell kitölteni, így a tőke- és kamatkövetelések és -kötelezettségek törlesztő részletei azok fizetési esedékességi időintervallumában szerepelnek.
A beszámolás napján a fizetési késedelemben lévő követeléseket és kötelezettségeket a teljesítés várható időpontjának megfelelő kategóriába kell sorolni.
A lehívási jogok között kizárólag a szerződéssel alátámasztott jogokat lehet szerepeltetni, amelyeket a hitelintézet kapott (pl. standby hitelkeret, de garancia, kezesség nem!).
Az I/1. Pénzeszközöket is a megfelelő időintervallumok szerinti bontásban kell részletezni.
Az összes látra szóló kötelezettséget a 0–30 napos időintervallumban kell kimutatni!
Az eredeti kimutatáson túlmenően – amennyiben a hitelintézet úgy véli, hogy az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeknél a látra szóló (folyószámla és betét) állomány egy része hosszabb távú lekötésnek tekinthető – további tájékoztatásul a IV. táblának azt a változatát is megküldheti, amelyben a látra szóló állomány ún. ,,kemény (stabil) magját'' nem a 0–30 napos kötelezettségek között szerepelteti. Ebben az esetben a hitelintézet köteles az alkalmazott számítási eljárást, annak leírását is az ÁPTF-nek bemutatni.
V. EGYÉB INFORMÁCIÓK
1. Feltételes eszközök (kapott)
A táblázatot a beszámolás napján az ügyfelekkel szemben fennálló követelések mögé állított fedezetek, biztosítékok szerint kell kitölteni.
A garanciák között szerepeltetni kell a más hitelintézettől kapott garanciákat is, azaz ide számít az olyan leszámítolt váltó, amelynek korábbi forgatmányosai között hitelintézet is szerepelt.
A c) sorban szerepelnek az egyéb biztosítékok, fedezetek (pl. a hitelek fedezetére szolgáló biztosíték, kézizálog, devizabetét, célbetét stb.).
A biztosítékul szolgáló eszközök értékénél – a követelés nagyságát jóval meghaladó biztosítottság esetén is – legfeljebb a követelés teljes értékének megfelelő összeget lehet figyelembe venni. (Például, ha egy 100 M Ft hitelnek 150 M Ft értékű biztosítéka van, vagyis 150%-kal fedezett, akkor is csak 100 M Ft értékkel – a hitelintézet által választott ,,erősségi'' nagyságrendben – lehet figyelembe venni, ha a másik 200 M Ft hitel mögött csak 140 M Ft áll, vagyis csak 70%-kal fedezett, akkor a 140 M Ft-tal lehet a biztosítékot figyelembe venni.)
Többféle biztosíték esetén a fedezetek erőssége szerint a sorrendet és arányt a hitelintézet határozza meg.
2. Egyes tételek kockázati súlyozás szempontú korrekciója
A jelentésnek ez a része az ÁPTF gépi adatfeldolgozása miatt szükséges, amely az eszközök súlyozásakor az aggregálás miatt magasabb súllyal számításba vett tételek korrigálására szolgál.
Az a), b), c) sorokban ennek megfelelően az egyes tételek mérleg szerinti összegét kell a csoportosításnak megfelelően feltüntetni. E korrekció nélkül a számított TMM alacsonyabb lenne a valóságosnál. Az összesen sorban is súlyozás nélküli számtani összeget kell szerepeltetni, amely a számszaki ellenőrzésre szolgál.
A d) pontban a mérlegen kívüli tételek (kötelezettségek) súlyozásának összesített korrekcióját kell kimutatni. Ide az alap(ügylet)kockázat és a súlyozás szerinti érték különbözetét mint a levonandó összeget kell beírni.
3. Kiegészítő információk a Hpt.-nek való megfelelés méréséhez
Az összesen értéknek csak számszaki értelme van.
d) Kockázati céltartalék hiánya
Ebben a sorban (a szavatoló tőke számításához) az auditor vagy az ÁPTF által feltárt kockázati céltartalék hiányának összege szerepel.
h) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és állampapírok
Ide csak az I/6. eszközsorban szereplő értékpapírokból a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (pl. kötvényeket) és az Épt. 3. § (2) bekezdés 2. pontjában meghatározott külföldi állampapírokat lehet kiemelni, amelyeket a befektetési korlátnál nem kell figyelembe venni.
n) Jegyzett tőkéből az apport-rész
Itt csak azoknak a hitelintézeteknek kell jelenteni, akiknél az alapítás vagy a későbbi tőkeemelés apporttal történt.
o) Még be nem jegyzett vállalkozásokba fizetett alapítói hozzájárulás
Ide az olyan vállalkozásokba befizetett pénzbeli vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulásoknak az összegét kell beírni, amelyeket még nem jegyeztek be a Cégbíróságon és nem szerepelnek a mérleg I/8. vagy I/9. sorában.
p) Valódi penziós ügyletek
Itt a mérlegben szereplő valódi penziós ügyletek összértékét kell kimutatni.
r) Nem valódi penziós ügyletek
Itt a mérlegen kívüli tételek között szereplő nem valódi penziós ügyletek összértékét kell kiemelni.
4. Összes létszám
A sor kitöltése értelemszerű, az átlagos állományi létszámot kell feltüntetni.
5. Egyéb tájékoztató adatok
Az egyéb tájékoztató adatokra vonatkozó sorok kitöltése értelemszerű.
Az a) sorban a Függő kamatok cím alatt az Szkr. szerint függővé tett kamatokat összesen, illetve a felsorolt mérlegtételenként kell csoportosítani. Az adatszolgáltatás során – hasonlóan, mint az MNB jelentéseknél – az öt munkanapon belül bekövetkezett változásokat figyelembe lehet venni.
A b) táblázatban a I/13/b) Halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések, valamint a mérlegen kívüli tételek közül a halasztott fizetéssel és/vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök összértékét kell feltüntetni a fennálló (hátralévő) lejárat alapján az időtartamtól (éven belül vagy túl) függetlenül.
A könyv szerinti értéken az adott eszköznek az Szkr. előírásainak megfelelő nyilvántartási értékét kell feltüntetni.
Az eladási érték alatt a szerződésben rögzített összeget kell érteni. Abban az esetben, ha a vevő törleszt, akkor az eladási árat annak megfelelően, illetve a nyilvántartási értéket is csökkenteni kell, mégpedig a törlesztés és az eladási érték arányában.
A visszavásárlási érték a szerződésben rögzített összeg.
A c) tábla cb) sorában kell jelenteni azoknak a követeléseknek a könyv szerinti értékét, amelyet a hitelintézet a válságkezelő szervezet (pl. OTIVA) közreműködésével portfolió tisztítás keretében visszavásárlási kötelezettséggel eladott.
A cc) sorban azokat a forrásokat (akár hitel, akár betét jellegű) kell szerepeltetni, amelyeket a hitelintézet a vele tulajdoni kapcsolatban álló vállalkozásoktól gyűjtött, függetlenül a részesedés mértékétől.
VI/A–B PORTFOLIÓ ELEMZÉS
Lejárt követelések
,,A'' KÖVETELÉSEK tételenként, lejárat szerint
Az ,,A'' táblában a kihelyezéseket a szerződésben rögzítettek alapján, az egyes törlesztő részletek lejárata szerint kell szerepeltetni.
A 10. oszlopban azok a tételek szerepelhetnek, amelyeket a hitelintézet újratárgyalt (beleértve a prolongált hiteleket is) az adóssal, ez a körülmény azonban a követelést nem teszi újból nem lejárttá!
,,B'' KÖVETELÉSEK adósonként, a legrégebben lejárt tétel szerint
Az egy adósra vonatkozó összes követelésállományt a legrégebben lejárt esedékességnek megfelelő időoszlopban kell szerepeltetni.
A 3. oszlopban csak azoknak az adósoknak a tartozásai szerepelhetnek, akiknek sem lejárt, sem újratárgyalt tartozásuk nincs.
A 10. oszlopban kell kimutatni a teljes adósságállományt abban az esetben, ha egy adósnak csak újratárgyalt vagy csak le nem járt és újratárgyalt tartozásai vannak.
Ha tehát egy adósnak van nem lejárt, lejárt és újratárgyalt tartozása, akkor a teljes adósságállományt a legrégebben lejárt tartozásnak megfelelő időoszlopban (4–9) kell kimutatni.
VI/C. PORTFOLIÓ ELEMZÉS
Minősítés
A ,,Tartalék'' nevű oszlopokban a hivatkozott mérlegkategóriákra, valamint mérlegen kívüli tételekre vonatkozóan a ténylegesen megképzett céltartalékot kell szerepeltetni.
A I/13/a) sorban az egyezőség érdekében a problémamentes oszlopban szerepeltetni kell a vonatkozó jogszabályi előírások alapján nem minősített tételek összegét is.
A lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után a kockázati céltartalékot az ,,I/4. Ügyfelek'' sorban kell kimutatni.
A halasztott fizetéssel értékesített követelések minősített eszközértékét és a kockázati céltartalékot a ,,Kintlévőségek'' között az utolsó sorban kell feltüntetni.
A halasztott fizetéssel eladott értékpapírok és befektetések után a minősített eszközértéket és a kockázati céltartalékot a ,,Befektetések'' között az utolsó sorban kell feltüntetni.
A halasztott fizetéssel eladott eszközökre, illetve az Szkr. szerinti (lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében) kamatokra vonatkozó céltartalékot tájékoztató adatként a táblázat Mindösszesen sora után külön kiemelve részletezni szükséges.
A Mérleg I/6. sorában kimutatott eszközök után képzett kockázati céltartalékot meg kell bontani. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a külföldi állampapírok után képzett céltartalékot külön az I/6 Kötvények, állampapírok sorban kell kimutatni, és ezek 12. oszlopban szereplő állományának meg kell egyezni a V/3/h) sorban feltüntetett összeggel.
A többi értékpapír utáni céltartalékot pedig az I/6 Egyéb értékpapírok sorban kell feltüntetni.
A Még meg nem képzett céltartalék sorban a kockázati céltartalék hiányát kell részletezni és a minősítési kategóriának megfelelő Tartalék oszlopban szerepeltetni, függetlenül attól, hogy mi a céltartalék hiányának az oka (pl. többletképzési igény). Ebben a sorban a minősítési állományok oszlopaiba csak akkor kell adatot írni, ha nemcsak a céltartalék képzés nem történt meg, hanem a minősített állományok sem megfelelően szerepelnek az előzőekben részletezett sorokban.
VII. EREDMÉNYKIMUTATÁS
Az ÁPTF-nek küldendő jelentés ráépül az érvényes számviteli előírásokra, de szerkezetét illetően eltér a publikus Eredménykimutatástól, igazodik az egyes hitelintézeti tevékenységekből származó eredményképződéshez. Kitöltése a hitelintézet főkönyvi adatbázisán alapszik.
Az első oszlopba a tárgynegyedévi, a másodikba az év elejétől halmozott értékeket kell írni. A jelentés ,,Le:'' jelölésű soraiba az adatok mindig előjel nélkül kerülnek be.
1. Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek
Itt kell kimutatni a hitelnyújtásból és betételhelyezésből, továbbá a faktorálásból származó kamatbevételeket, a késedelmi kamatokat, valamint az olyan pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalékbevételeket, amelyekhez kamatbevétel is társul. Az eddigiektől eltérően itt kell kimutatni a pénzügyi lízing követelések után járó kamatbavételeket is, de csak a kamatbevételt.
2. Fizetett kamatok és kamat jellegű kifizetések
A tételcsoportban kell kimutatni mindazokat a költségeket, amelyeket a hitelintézet a passzív bankműveletei után elszámolni köteles. Ebbe a csoportba beállított tételek költségjellegűknél fogva levonandók, ezt a műveletet a számítógépes adatfeldolgozás során a gép előjelhelyesen elvégzi. Ha tehát a hitelintézetnek valamelyik költség-számlája az aggregálás után Követel egyenleget mutatna, akkor a tételt a szám előtt kitett (–) előjellel kell jelölni.
4. Egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenység eredménye
Ebben a blokkban a hitelezésen kívüli egyéb hitelintézeti és pénzügyi, valamint befektetési szolgáltatási tevékenységből származó bevételek és ráfordítások egyenlegét kell kimutatni.
A céltartalékok képzését és felhasználását a 8. Céltartalék változása című blokkban kell szerepeltetni.
6. Működési költségek
Ez a csoport, hasonlóan a Fizetett kamatok és kamat jellegű kifizetések csoportjához, alapvetően negatív előjelű, tehát egy esetleges költségcsökkentő összeget (–) előjellel kell jelölni.
8. Céltartalék változása
Az a), c), e) sorokban a ráfordításként képzett és elszámolandó összegeket kell feltüntetni.
A b), d), f) sorokban azt az elszámolt összeget kell kimutatni, amelyet a hitelintézet a már megképzett céltartalék felhasználása, illetve felszabadítása során, mint céltartalék-csökkenést (az Szkr. szerint egyéb bevételként) számol el.
10. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredménye
Itt az Szkr. szerint elszámolandó olyan egyéb bevételeket és ráfordításokat kell kimutatni, amelyek nem a pénzügyi és nem a befektetési szolgáltatásokból adódnak. A korábbiaktól eltérően itt kell kimutatni a pénzügyi lízing követelésekkel kapcsolatos bevételeket és ráfordításokat is. A bevételek között a pénzügyi lízing követelés utáni kamat itt nem szerepelhet, azt a kapott kamatok között kell jelenteni. A pénzügyi lízingre vonatkozó adatokat a negyedéves és a halmozott oszlopokból kell kiemelni és az említett oszlopok előtt lévő mezőkben szerepeltetni.
12. Rendkívüli eredmény
Itt csak a számviteli szabályok szerinti rendkívüli bevételeket, illetve ráfordításokat lehet beírni, de céltartalékot nem.
14. Adófizetési kötelezettség
A kiszámítására vonatkozó szabályokat a társasági adótörvény tartalmazza. A nem auditált jelentésekben a számított adóelőleg összegét kell ezen a soron szerepeltetni. Az auditált jelentésben szereplő adat értelemszerűen megegyezik az Szkr.-ben rögzítettekkel.
A 15–19. sorok megegyeznek a publikus Eredménykimutatással. A negyedéves jelentésekben a 15. sor összegét kell a 19. sorba is írni. A 16., 17., 18. sorokat csak a IV. negyedévi jelentés halmozott oszlopában, illetve az Auditált eredménykimutatásban kell kiszámítani.
Az egyes részeredmény sorokon, ha veszteség jelentkezik ki kell tenni a negatív előjelet.
VIII/A KOCKÁZAT KONCENTRÁCIÓ – Legnagyobb adósok
A 23 legnagyobb adóst tételesen, név szerint, a törzsszám és TEÁOR (Ág) betűjel feltüntetésével kell felsorolni a velük szemben fennálló követelések és vállalt kötelezettségek összegének csökkenő sorrendjében. A 25. sorban a fel nem sorolt adósokat együtt kell kimutatni.
Abban az esetben, ha a hitelintézetnek többféle kintlevősége, valamint függő és jövőbeni kötelezettsége van, akkor ezeket a tábla 7., 8. és 9. oszlopában jellegük szerint csoportosítva, összevontan kell szerepeltetni. Az I/13/b) sorban kimutatott halsztott fizetéssel eladott eszközök miatti követeléseket a 7. oszlopban fel kell tüntetni.
Az 5. oszlopban a legrégebben lejárt adósságtól eltelt napok számát kell a megfelelő soron feltüntetni.
A 6. oszlopban az adósminősítés kódját kell az adott adósra vonatkozóan megadni a hitelintézet minősítési rendszerétől függően.
A 7–9. oszlopok 1–23. sorában a Hpt. 80. § (1) bekezdésében foglalt feltételek mellett keletkezett követeléseket is szerepeltetni kell. Amikor ilyen tétel kerül az adatlapra, akkor a kivételes kezelésre utaló (KV) megjegyzést kell az adós neve mellett szerepeltetni.
A 7–9. oszlopokban a teljes értéken kell szerepeltetni a Hpt. 79. § (4)–(5), illetve a 80. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti tételeket is.
A 8. oszlopban a Mérleg I/6–7. és I/8–9. eszközsorában szereplő tételekből kerülnek adósonként felsorolásra az adatok. A Hpt. 2. sz. mellékletének III/10/e) pontja szerinti részesedés esetén az ,,adósokat'' (*)-gal kell megjelölni.
A 11. oszlopban a Hpt. 79. §-ának (4) és (5), valamint a 80. § (1) bekezdése szerinti, a 7. és 9. oszlopokban már szereplő tételeket azon az értéken kell adósonként összevontan kimutatni, amelyen a nagykockázat számítás során le lehet őket vonni.
A 24. sorban az egyezőség érdekében a más hitelintézetnek nyújtott hitelekből származó követeléseket, a más hitelintézetnél elhelyezett betéteket, valamint részesedéseket egy összegben szerepeltetni kell.
Amennyiben a hitelintézetnek a nagykockázat szabály értelmében vett adós ügyfélcsoportról kell adatokat közölnie, akkor az Adós, Törzsszám és Ág oszlopban szereplő értéket a legnagyobb adósságot megtestesítő adós adatainak megfelelően kell szerepeltetni. Ilyenkor a jelentést ki kell egészíteni a VIII/A táblával azonos szerkezetű melléklettel, amelyből megállapíthatók az adóscsoporton belüli egyes ügyfelek adatai.
A konzorciálisan, illetve lebonyolításra nyújtott hiteleknél a Legnagyobb kockázat táblában való részletezés során a vállalkozás neve után ,,(ko)'' jelet kell feltüntetni. Ezeket a hiteleket, illetve a vállalt kötelezettségeket a konzorciumszervezőnek (lebonyolítónak) – a VIII/A táblával megegyező külön mellékletként az általa vezetett nyilvántartás szerint – ügyfelenként (vállalkozásonként) a részt vevő hitelintézetek név szerinti felsorolásával és az általuk nyújtott összegek feltüntetésével részletezni kell. Ez vonatkozik arra az esetre is, amennyiben mint lebonyolító a hitelintézetektől a hitel összegét már megkapta, de a hitelfelvevő vállalkozás részére még nem utalta át, feltüntetve a hitelfelvevő vállalkozás nevét.
VIII/B KOCKÁZAT KONCENTRÁCIÓ – Legnagyobb betétesek
A 22 legnagyobb betétest tételesen, név szerint, a törzsszám és a TEÁOR (Ág) betűjel feltüntetésével kell felsorolni az elhelyezett összes betétfajta összegének csökkenő sorrendjében.
Ha az ügyfél többféle betétet helyezett el, akkor ezeket a tábla 5., 6., 7., és 8. oszlopában jellegük szerint csoportosítva, összevontan kell szerepeltetni. Amennyiben az 1–22. sorban olyan kötelezettséget szerepeltetnek, amely tulajdoni kapcsolatban álló ügyféltől származik, akkor a betétes neve után ,,T'' jelet kell tenni.
A más hitelintézettől (esetleg más vállalkozástól) kapott hiteleket a 23. sorban, a fel nem sorolt tulajdoni kapcsolatban állókkal szembeni kötelezettségeket a 24. sorban, az egyéb fel nem sorolt betéteseket pedig a 25. sorban kell kimutatni.
IX. KAPCSOLÓDÓ HITELEK
A jelentésben a szövetkezeteknek a Hpt. 61. § (1) bekezdése alapján a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosoknak, továbbá az olyan adósoknak (vállalkozásoknak) az adatait kell kimutatni, ahol a hitelintézet vagy a hitelintézet tulajdonosa, vezető tisztségviselői (igazgatósági, felügyelő bizottsági tagok, ügyvezetők) és ezek közeli hozzátartozói befolyásoló részesedéssel (a tulajdoni hányad, szavazati jog eléri, illetve meghaladja a 10%-ot stb.) rendelkeznek.
A 24 legnagyobb tételt a 11. oszlopban szereplő összegek csökkenő sorrendjében kell a táblázat soraiban, de a mérlegben kimutatott összeggel szerepeltetni.
A 6. oszlopban a legrégebben lejárt adósságtól eltelt napok számát kell a megfelelő soron feltüntetni.
Abban az esetben, ha a hitelintézetnek többféle követelése és függő, jövőbeni kötelezettsége van, akkor ezeket a tábla 8., 9. és 10. oszlopába jellegük szerint csoportosítva, összevontan kell szerepeltetni.
A 8. oszlopnak tartalmaznia kell az I/13/b) sorban kimutatott halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelést is.
A 12. oszlopban a Hpt. 61. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti, korlát alá nem tartozó vállalkozások adatait kell a 11. oszlopból kiemelni. A 13. oszlopban a kivételekkel csökkentett összegeket kell feltüntetni, majd ezen oszlop 25. Összesen sorában lévő adatot kell a törvényi előírások betartásának ellenőrzésénél a szavatoló tőkéhez viszonyítani.
X. BELSŐ HITELEK
A tábla kitöltése során a – külön nyilvántartott – Hpt. 60. § (1) bekezdésében felsoroltak részére nyújtott hiteleket kell szerepeltetni. A hitelintézeti vezetőkön kívül részletezni kell még az igazgatóság tagjainak, a felügyelő bizottsági tagok, könyvvizsgáló és ezek közeli hozzátartozói (Ptk. 685. §), illetve az általuk ellenőrzött vállalkozás, valamint a hivatkozott bekezdés d) pontjában meghatározottak kölcsöneit is. A jelentést teljes körű egyedi adatszolgáltatással kell elvégezni, ezért, ha nincs elég hely a táblázatban, a felsorolást mellékletként kell csatolni.
A felsorolt személyek részére a Hpt. 60. § (3) bekezdése szerint nyújtott belső hiteleket a tábla 5. és 6. oszlopában szerepeltetni.
A 8. és 9. oszlopban kell szerepeltetni a Hpt 60. § (2) bekezdések szerinti tételeket.
A 10. oszlopban a 7. oszlopban szereplő hitelek mögötti fedezetek értékét kell kimutatni.
A táblázatban a beszámolás napján fennálló követelésállományt kell szerepeltetni!
XI/A BEFEKTETÉSEK
A befektetések közül tételesen a befektetett összeg csökkenő sorrendjében a legnagyobb 24 befektetést kell kimutatni, míg a többi a 25. sorban összevontan kerül az adatlapra a I/6 és I/13/a) sorban szerepeltetett tételekkel együtt.
A tételeket a könyv szerinti (bekerülési) értéken kell feltüntetni.
A 2. oszlopban az ügyfél (hitelintézet is) alapító dokumentumaiban szereplő megnevezést kell alkalmazni. Amennyiben járulékos vállalkozásról (banküzemi célú befektetésről) van szó (BÜ) jelzést kell a név mellé írni.
A 3. oszlopban azt az időpontot kell feltüntetni, amikor a befektetés – a veszteségmérséklés céljából, illetve a hitel-tulajdonrész csereügylet, vagy a felszámolás során – a hitelintézet tulajdonába került. Ha a befektetés nem a Hpt. 83. § (4), illetve a 85. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt eljárások során került tulajdonba, akkor nem kell időpontot közölni.
A 4. oszlopban két tizedes pontossággal kell kimutatni a hitelintézet tulajdoni hányadát.
A 8. oszlopban a 7. oszlopból azokat a befektetéseket kell ismét kimutatni, amelyekre a Hpt. befektetési korlátai vonatkoznak. A 9. oszlopban viszont a 7. oszlopból azokat a befektetéseket kell kiemelni, amelyeket a limitek betartásánál nem kell figyelembe venni (le lehet vonni). A 10. oszlopban kell megjelölni a Hpt. azon paragrafusát, bekezdését, amely alapján a 9. oszlopban szerepeltette a hitelintézet az adott befektetést [pl. Hpt. 83. § (1), Hpt. 83. § (2) stb.].
A közvetlen tulajdonlás esetén mind a Mérleg I/7., mind a I/8., illetve I/9. sorában figyelembe vett befektetéseket fel kell sorolni.
Amennyiben a Hpt. 83. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó befektetések is szerepelnek a 25. sorban, úgy ezeket a tételeket külön mellékletben részletezni kell.
Ha egyes befektetéseknél közvetett tulajdonlásról is szó van, akkor (kt) jelet kell feltüntetni a vállalkozás neve után. Ebben az esetben külön mellékletként a XI/A tábla felhasználásával vállalkozásonként a tulajdoni arány, valamint a hozzá kapcsolódó befektetés értékének feltüntetésével részletezni szükséges közvetlen és közvetett tulajdoni bontásban.
A Hpt. 85. § (1) bekezdésének betartásához a hitelintézetnek figyelembe kell venni a következőket:
A 7. oszlop ,,Összesen'' sorában szereplő értékhez (amelynek tartalmaznia kell az I/6., 7., 8., 9., és 13/a) eszközöket) hozzá kell adni a tárgyi eszközök (nettó) értékét (I/12), valamint a pénzügyi intézmény és befektetési vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőkét [V/3/g) sor] is. Ebből az összegből le kell vonni a Hpt. 85. § (3) bekezdése szerinti befektetések összegét. Amennyiben az ilyen tételekre is képzett céltartalékot [V/3/s) sor], azt figyelembe kell venni, vagyis az eddigi értékhez hozzá kell adni.
XI/B INGATLANBEFEKTETÉSEK
Ezen a táblán az ingatlanbefektetések adatait kell részletezni.
Az ingatlanokat azonosíthatóan megnevezéssel (pl. székház, konzervgyár) és cím feltüntetésével tételesen a befektetett összeg csökkenő sorrendjében kell kimutatni.
A felsorolásnak elsősorban a 84. § (2) bekezdés a), b), és c) pontjában foglaltakhoz kell igazodni, ezért a 3. oszlopban azt a szerzési időpontot kell feltüntetni, amikor az ingatlanbefektetés a hivatkozott előírás szerinti eljárás folytán került a hitelintézet tulajdonába.
Ha a jogszabályi előírás szerint szerzett ingatlanok száma a részletezésre szolgáló sorok számát meghaladja, ilyenkor a 24. sorban összevontan szerepeltetett tételeket pótlapon kell a XI/B táblának megfelelő módon részletezni.
A banküzemi célú – külön nyilvántartott – ingatlanokat a 7. oszlopban kell feltüntetni.
Az egyéb – a Hpt. limitbe számító – ingatlanok értékét a 25. sorban egy összegben a 8. oszlopban kell szerepeltetni.
XII/A A HITELINTÉZET GAZDÁLKODÁSÁNAK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE
A jelentés kitöltése során elsősorban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni.
– A hitel- és betéti kamatszintet meghatározó elemek és azok összhangja az üzleti tervvel.
– A banktevékenységből származó kamatkülönbözet és az egyéb tevékenység eredményének alakulása a szokásos vállalkozási eredményen belül az üzleti tervben megfogalmazott célokhoz képest, és az alakulásukra ható főbb tényezők.
– A hitelintézeti tevékenység költségei, valamint a céltartalékképzés aránya, és az azok alakulására ható főbb tényezők.
– A hitelintézet jövedelmezőségének alakulása az éves üzleti tervben megfogalmazottakhoz képest, az eltérések főbb okai.
– Ki kell térni azokra az intézkedésekre, ügyletekre, tendenciákra, amelyek a hitelintézet mérlegadatainak jelentős változását okozzák mind az auditált mérleg, mind az előző időszakok adataihoz viszonyítva.
– Azokat az ellentétes változást (tendenciát) okozó tényezőket is ismertetni szükséges, amelyek összességükben a mérleg főbb adataiban nem vagy csak kis mértékű módosulással jelentkeznek (pl. értékpapírok lejárat szerinti visszavásárlása, ugyanakkor újabb értékpapírok kibocsátása, eladása).
– A hitelintézet által elszámolt veszteségleírások, eszközeladások alakulását is, az ebből eredő összes bevétel, céltartalék-felszabadítás és ráfordítás bemutatásával közölni kell.
– Az ÁPTF határozatokban előírt intézkedések határidejéről, végrehajtásáról szóló tájékoztatás szükséges.
– A Hpt. előírásainak megsértését megszüntető intézkedések megtételéről.
– A konzorciálisan, illetve lebonyolításra nyújtott hitelek (kötelezettségvállalások) esetén a hitelintézet által nyújtott saját részt, valamint konzorciumszervezőként – az általa vezetett nyilvántartása szerint – a többi résztvevő bankok részét, illetve a még át nem utalt összeget külön kell bemutatni forint- és devizabontásban. A konzorcium keretében kapott forrásokat (hiteleket) is – nevesítve – ismertetni kell.
– Ki kell térni továbbá a VIII/A tábla 11. oszlopában szereplő tételekre.
– A jegyzett és a szavatoló tőke, a hitelintézeti tevékenység változásaival kapcsolatban az adatszolgáltatásnál rövid szöveges magyarázatot kell mellékelni arra vonatkozóan, hogy a változás miért következett be, és mit tesz annak érdekében a hitelintézet, hogy a kialakult helyzeten érdemben változtasson.
XII/B A CÉLTARTALÉK ÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSA
A XII/B táblázatban a hitelintézet által elszámolt céltartalékok változását kell kimutatni a veszteségleírások, eszközeladások figyelembevételével.
A nyitóállomány a január 1-jén fennálló céltartalék állomány. A képzés (2. oszlop) a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett céltartalék összege.
A követelés veszteséggel történő értékesítésénél a céltartalék csökkenését a megképzett összeg mértékéig felhasználásnak tekintjük, a céltartalékkal nem fedezett részt a 9. oszlopban kell kimutatni.
Ha a megképzett céltartalék összege meghaladja a könyv szerinti érték és az eladási ár különbségét, akkor a különbségen felüli részt a felszabadításnál kell feltüntetni.
A záróállomány a beszámolási időszak végén fennálló céltartalék állománya.
A céltartalék állomány változása című tábla kitöltésénél mind az értékesítés, mind a leírás esetében azonos módon kell eljárni.
Példák a kitöltésre:
I. követelés: a könyv szerinti érték 15 millió Ft, a megképzett céltartalék 7 millió Ft.
a) Az ügyfél minősítése romlik, további 2 millió Ft céltartalék képzése válik szükségessé, ezért azt a 2. oszlopban kell szerepeltetni. (A követelés céltartalék állománya 9 millió Ft lesz.)
b) A követelést értékesítették 5 millió Ft-ért. Ebben az esetben a könyv szerinti érték és az eladási ár különbsége (10 millió Ft) meghaladja a megképzett céltartalék összegét, ezért az teljes egészében felhasználásra került. A 3. oszlopban 9 millió Ft-ot, a 9. oszlopban 1 millió Ft-ot kell feltüntetni.
II. követelés: a könyv szerinti érték 28 millió Ft, a megképzett céltartalék 16 millió Ft.
1. Az ügyfél törlesztése (garanciális kikötésekből befolyó összegek, átvett eszközök, jogok stb.) miatt a céltartalék igény kisebb lesz, ezért 3 millió Ft felszabadításra (6. oszlopba) kerül. (A céltartalék állománya 13 millió Ft lesz, a könyv szerinti érték pedig 25 millió Ft.)
2. A követelést 17 millió Ft-ért adták el. Ebben az esetben a könyv szerinti érték és az eladási ár különbségét (8 millió Ft) meghaladja a megképzett céltartalék összege, ezért a céltartalékból 8 millió Ft tekinthető felhasználásnak (3. oszlop) és 5 millió Ft felszabadításnak (5. oszlop).
III. követelés: a könyv szerinti érték 14 millió Ft, a megképzett céltartalék 7 millió Ft.
Az ügyfél minősítése javul, ezért a korábban megképzett céltartaléknál 1 millió Ft-tal kevesebbre van szükség, ebben az esetben ezt az összeget a 7. oszlopban kell szerepeltetni. (A céltartalék állomány 6 millió Ft-ra változik.)
XIII. A SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA
A táblázat a Hpt. 5. sz. mellékletben foglaltak alapján levezeti az Alapvető, a Járulékos tőkét, majd a 61. § (5), illetve a 83. § (5) bekezdéseit is figyelembe véve meghatározza a Szavatoló Tőkét (SZT).
A szavatoló tőke számításánál év közben a saját tőke értékéből csak a főkönyv szerinti negatív eredménnyel, az auditált jelentésben természetesen a mérleg szerinti eredmény pozitív értékével is kell számolni. Az értékelési tartalék csak a Hpt. 5. sz. melléklet I/4. pontja szerinti 0,45-szörös értéken vehető figyelembe a szavatoló tőke elemei között a 4/a) sorban.
A táblázatban az 5/a) sor számított érték, amelyet csak akkor kell kitölteni, ha a járulékos tőke meghaladja az alapvető tőkét.
Amennyiben az alapvető tőke negatív értéket mutat, ebben az esetben a járulékos tőke összegét nem lehet a szavatoló tőkénél számításba venni.
A 6. sorban szereplő (módosítandó) szavatoló tőke alapján kell a befektetésekhez, illetve a kapcsolódó hitelekhez meghatározott korlátozás szintjét megállapítani.
A Hpt. által a szavatoló tőke, illetve a vállalkozás jegyzett tőkéjének százalékában meghatározott korlátokat meghaladó túllépések (a hivatkozott sorokban részletezett) összegét a 7. Túllépés tőkével fedezendő összege sorban ki kell mutatni, függetlenül attól, hogy a törvényi előírásoknak ezek után a hitelintézet miként felel meg.
A 7. sor összegét le kell vonni a 6. sorban lévő értékből, a 8. sorban így megjelenő szavatoló tőke a tőkemegfelelési mutató számításának, illetve a szavatoló tőkéhez rendelt más korlátozó előírásnak a viszonyítási alapja.
XIV. A TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓ SZÁMÍTÁSA
Az eszköztételek súlyozásáról
Az eszköztételek esetében a megadott súlyokkal kell számolni. Ahol különféle súlyozású eszközök kerülnek összevonásra, ott a többletsúlyozást a V. Egyéb információk 2. sorának alpontjaiban kell visszakorrigálni.
A súlyozást a tőkemegfelelési mutató számításának szabályairól szóló jogszabályi előírások alapján kell végrehajtani, az eszközöknek a számviteli nyilvántartásokban történő megfelelő csoportosításával.
A hitelintézet elhelyezését szolgáló bérleti jog értékét a szavatoló tőke számításánál a súlyozott érték oszlopban mint hozzáadandó tételt kell feltüntetni és figyelembe venni, tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások szerint az immateriális javak közül a többi tétel ,,0'' súlyozású. Ennek érdekében a mérleg I/11. sorában feltüntetett immateriális javak összegéből le kell vonni a V. Kiegészítő információk tábla f) sorában szereplő értéket és a különbözettel – a bérleti jog értékével – meg kell növelni a súlyozott eszközértéket.
A kettős súlyozást mind a függő, mind a jövőbeni kötelezettségeknél a vonatkozó jogszabályi előírások értelmében kell végrehajtani.
Az Egyéb információk 2/da) sorában a függő kötelezettségek, a 2/db) sorában a jövőbeni kötelezettségek miatt levonandó összeget kell feltüntetni és figyelembe venni.
A mérlegen kívüli tételek súlyozásának korrekcióját a következő példával szemléltetjük:
Egy pénzintézet a következő függő kötelezettségeket vállalta:
1. ügylet: teljes kockázatú 200 E Ft értékben,
2. ügylet: közepes kockázatú 140 E Ft értékben,
3. ügylet: kockázatmentes 70 E Ft értékben,
4. ügylet: teljes kockázatú 300 E Ft értékben.
Ennek megfelelően a XIV. tábla Mérlegen kívüli tételek 1. Függő kötelezettségek (adott) része a következők szerint alakul:
---------------------------
Ügyletkockázat szerint | Könyv szerinti érték | Súlyozás | Súlyozott érték
---------------------------
Függő kötelezettségek (adott) | 710 | Plusz | 570
a) Teljes kockázatú | *500 | x100% | 500
b) Közepes kockázatú | 140 | x50% | 70
c) Alacsony kockázatú | 0 | x20% | 0
d) Kockázatmentes | 70 | x0% | 0
_______
*500: 200 + 300
A tőkemegfelelés alapelveiről szóló előírásoknak megfelelően a következő lépés az ügyfélkockázat megállapítása, amely példánkban a következők szerint alakul:
az 1. ügyletnél az ügyfélkockázat 100%-os,
a 2. ügyletnél az ügyfélkockázat 20%-os,
a 3. ügyletnél az ügyfélkockázat 0%-os,
a 4. ügyletnél az ügyfélkockázat 20%-os.
Mivel az előírások szerint a két kockázat szorzatát kell a súlyozott értéknek tekinteni, ezért a már számításba vett összegeket (500 és 70) korrigálni szükséges:
az 1. ügyletnél korrekcióra nincs szükség, mivel mind az ügyletkockázat, mind az ügyfélkockázat 100%-os,
a 2. ügyletnél a már megállapított 70 E Ft-nak csak a 20%-át kell figyelembe venni, ezért 56 E Ft-os korrekció szükséges,
a 3. ügyletnél nincs szükség korrekcióra, mert már 0 Ft-on szerepel,
a 4. ügyletnél a már beállított 300 E Ft-nak csak 20%-át kell figyelembe venni, ezért 240 E Ft-os korrekció szükséges.
A kockázatok összeszorzása miatt tehát 296 E Ft-os korrekcióra van szükség, amely összeget a XIV. tábla Egyéb információk 2/da) sorában, valamint az V. tábla 2/da) sorában kell feltüntetni, mint levonandó tételt.
A jövőbeni kötelezettségeket is hasonló módon kell korrigálni azzal, hogy a kiszámított, levonandó összeget a XIV. tábla Egyéb információk 2/db) és az V. tábla 2/db) sorában kell feltüntetni.
III.RÉSZ
ÉVENKÉNTI JELENTÉS
XV. AUDITÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS
A jelentést a hitelintézet évente egy alkalommal, az auditált éves beszámoló adatai alapján, a VII. Eredménykimutatás tábla helyett tölti ki. A sorok kitöltésére vonatkozó egyéb előírás megegyezik a VII. Eredménykimutatás táblánál leírtakkal.
A XVI., XVII., XVIII/A, B, C, D táblázatokat az auditált jelentéssel együtt minden évben be kell küldeni a beküldés időpontjában érvényes adatokkal. Év közben ezeket a táblákat akkor kell csak megküldeni a Felügyeletre, ha változás történt az adatokban.
VÁLTOZÁS JELENTÉS
Az előzőeknek megfelelően a XVI., XVII., XVIII/A, B, C, D táblákat változás esetén Változás jelentés fedőlappal kell beküldeni.
Amennyiben olyan változás történik, amely nem igényli adatlap beküldését (pl. egy igazgatósági tag lemond, de a helyét még nem töltik be), levélben kérjük a változást jelenteni.
A XIX. Szakmai önéletrajz című adatlapot az azon megjelölt személyek megválasztása/kinevezése előtt a Hpt.-ben előírtak szerint kell beküldeni.
IV. RÉSZ
FELÜGYELETI JELENTÉS2
V. RÉSZ
FÜGGELÉK
A KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓHOZ
KÖTELEZŐ EGYEZŐSÉGEK
TÁBLÁKON BELÜLI EGYEZŐSÉGEK
I.
I/1 = I/1(a+b+c)
I/1/b = I/1/b(ba+bb)
I/2 = I/2(a+b)
I/2/a = I/2/a(aa+ab+ac+ad)
I/2/b = I/2/b(ba+bb+bc+bd)
I/3 = I/3(a+b+c+d+e)
I/4 = I/4(a+b)
I/4/a = I/4/a(aa+ab+ac)
I/4/b = I/4/b(ba+bb)
I/6 = I/6(a+b+c)
I/8 = I/8(a+b+c+d+e+f)
I/9 = I/9(a+b+c+d+e+f)
I/10 = I/10(a+b+c)
I/12 = I/12(a+b)
I/12/a = I/12/a(aa+ab+ac+ad)
I/13 = I/13(a+b+c+d)
I/13/c = I/13/c(ca+cb)
I/14 = I/14(a+b)
I/15 = I/1+I/2+I/3+I/4+I/5+I/6+I/7+I/8+I/9–
I/10+I/11+I/12+I/13+I/14
I/10+I/11+I/12+I/13+I/14
II.
II/1 = II/1(a+b+c)
II/1/b = II/1/b(ba+bb)
II/1/c = II/1/c(ca+cb)
II/2 = II/2(a+b)
II/2/a = II/2/a(aa+ab+ac)
II/2/b = II/2/b(ba+bb+bc)
II/3 = II/3(a+b)
II/3/a = II/3/a(aa+ab)
II/3/b = II/3/b(ba+bb)
II/4 = II/4(a+b+c+d+e+f)
II/4/e = II/4/e(ea+eb)
II/5 = II/5(a+b)
II/6 = II/6(a+b+c)
II/7 = II/7(a+b)
II/7/a = II/7/a(aa+ab+ac)
II/9 = II/9(a–b+c+-d+e+f+-g)
II/9/a = II/9/a(aa+ab+ac+ad)
II/9/c = II/9/c(ca+cb)
II/10 = II/1+II/2+II/3+II/4+II/5+II/6+II/7–
II/8+II/9
II/8+II/9
III.
III/1 = III/1(a+b+c+d)
IV.
A tábla minden vízszintes sorában értelemszerű összegzést kell végrehajtani, így a 3., 4., 5., 6., 7. oszlopok értékeinek összege megegyezik az adott sor 8. oszlopában lévő értékkel.
Az egyes oszlopok kötelező egyezőségei:
– Követelések:
I/1+I/2+I/3+I/4+I/5+I/6 = követelések összesen
– Kötelezettségek:
II/1+II/2+II/3 = kötelezettségek összesen
II/1/a+II/1/b+c = II/1
– Fedezettség:
Követelések összesen – kötelezettségek összesen = fedezettség
– Mérlegen kívüli tételek
Lehívási jogok : III/1–III/2 = Mérlegen kívüli tételek egyenlege.
Megjegyzés: A Lehívási jogok, a III/1., valamint a III/2. sorokban előjelet kitenni nem kell, ha egyébként az előjel megegyezik a sor előtt zárójelben szereplő előjellel. A Mérlegen kívüli tételek egyenlege sorban, amennyiben a Függő kötelezettség és a Jövőbeni kötelezettség nagyobb abszolút értékű, mint a Lehívási jogok, akkor a negatív előjelet ki kell tenni.
Nettó fedezettség:
Fedezettség + Mérlegen kívüli tételek egyenlege = Nettó fedezettség
V.
V/1 = V/1(a+b+c)
V/2 = V/2(a+b+c+d+e)
V/2/d = V/2/d(da+db)
V/3 = V/3(a+b+c+d+e+f+g+h+i+j+k+l+m+n+o+p+r+s)
V/4 = V/4(a+b)
V/5/a = V/5/a(aa+ab+ac)
V/5/b = a táblákon vízszintesen és függőlegesen értelemszerű összegzéseket kell végrehajtani
V/5/c = V/5/c(ca+cb+cc)
VI/A–B
A tábla minden sorában értelemszerű összegzést kell végrehajtani, így a 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10. oszlopok értékeinek összege megegyezik az adott sor 11. oszlopában lévő értékkel. A tábla oszlopaiban hasonló módon az I/3., I/4., I/5., I/6. sorok értékeinek összege megegyezik az adott oszlop összesen sorában lévő értékkel.
VI/C
A tábla soraiban a 3., 4., 6., 8., 10. oszlop értékeinek összege megegyezik az adott sor 12. oszlopában, valamint az 5., 7., 9., 11. oszlop értékeinek összege megegyezik az adott sor 13. oszlopában lévő értékkel.
Az egyes oszlopokban a Kintlévőségeket, a Befektetéseket, a Mérlegen kívüli tételeket az Összesen sorokban értelemszerűen összegezni kell, majd e három összesen érték együttes összege adja az adott oszlop Mindösszesen értékét.
A Halasztott fizetésű összesen sor értékei az adott oszlop Halasztott fizetéssel eladott követelés, Halasztott fizetéssel eladott értékpapír és a Halasztott fizetéssel eladott befektetés értékeinek összegével egyezik meg.
VII.
VII/1 = VII/1(a+b+c+d)
VII/1/a = VII/1/a(aa+ab+ac+ad+ae+af)
VII/2 = VII/2(a+b+c+d+e)
VII/2/c = VII/2/c(ca+cb+cc+cd+ce+cf)
VII/3 = VII/1–VII/2
VII/4 = VII/4(a+b+c–d)
VII/4/b = VII/4/b(ba–bb)
VII/4/c = VII/4/c(ca–cb)
VII/5 = VII/3+-VII/4
VII/6 = VII/6(a+b+c+d)
VII/6/a = VII/6/a(aa+ab+ac)
VII/7 = VII/5–VII/6
VII/8 = VII/8(a–b+c–d+e–f)
VII/9 = VII/7+-VII/8
VII/10 = VII/10(a–b)
VII/11 = VII/9+-VII/10
VII/12 = VII/12(a–b)
VII/13 = VII/11+-VII/12
VII/15 = VII/13–VII/14
VII/19 = VII/15+-VII/16+VII/17–VII/18
VIII/A
Soronként:
7+8+9 = 10
10+11 = 12
Oszloponként:
a 7., 8., 9., 10., 11., 12. oszlopok Összesen soraiban szereplő értékek megegyeznek az adott oszlop 1–25. soraiban szereplő értékek összegével.
VIII/B
Soronként:
5+6+7+8 = 9
Oszloponként:
az 5., 6., 7., 8., 9. oszlopok Összesen soraiban szereplő értékek megegyeznek az adott oszlop 1–25. soraiban szereplő értékek összegével.
IX.
Soronként:
8+9+10 = 11
11–12 = 13
Oszloponként:
a 8., 9., 10., 11., 12., 13. oszlopok Összesen soraiban szereplő értékek megegyeznek az adott oszlop 1–24. soraiban szereplő értékek összegével.
X.
Soronként:
5+6 = 7
Oszloponként:
az 5., 6., 7., 8., 9. oszlopok Összesen soraiban szereplő értékek megegyeznek az adott oszlop 1–24. soraiban szereplő értékek összegével.
XI/A
Oszloponként:
a 7., 8., 9. oszlopok Összesen soraiban szereplő értékek megegyeznek az adott oszlop 1–25. soraiban szerelő értékek összegével, amelyet csökkenteni kell a 26. sorban kimutatott céltartalék értékével.
XI/B
Soronként:
4+5+6+7 = 8
Oszloponként:
a 4., 5., 6., 7. oszlopok Összesen soraiban szereplő értékek megegyeznek az adott oszlop 1–24. soraiban szereplő értékek összegével, a 8. oszlop Összesen sorában lévő érték pedig az 1–25. sorok értékeinek összegével.
XII/B
Soronként:
1+2–3–4–5–6–7 = 8
Az oszloponkénti egyezőséget a táblázat tartalmazza.
XIII.
Auditált jelentésben:
XIII/1 = XIII/1(a+b+c+d+-e)
Évközi jelentésben:
XIII/1 = XIII/1(a+b+c+d)
XIII/2 = XIII/2(a+b+c+d+e+f+g)
XIII/3 = XIII/1–XIII/2
XIII/4 = XIII/4(a+b)
XIII/5 = XIII/5(a+b)
XIII/6 = XIII/3+XIII/4–XIII/5
XIII/7 = XIII/7(a+b+c+d)
XIII/8 = XIII/6–XIII/7
XIV.
Mérleg szerinti érték oszlop:
XIV/1 = XIV/1(a+b+c)
XIV/1/b = XIV/1/b(ba+bb)
XIV/6 = XIV/6(a+b+c)
XIV/8 = XIV/8(a+b+c+d+e+f)
XIV/15 = XIV/1+XIV/2+XIV/3+XIV/4+XIV/5
+XIV/6+XIV/7+XIV/8+XIV/9–
XIV/10+XIV/11+XIV/12+XIV/13+XIV/14
+XIV/6+XIV/7+XIV/8+XIV/9–
XIV/10+XIV/11+XIV/12+XIV/13+XIV/14
Súlyozott érték oszlop:
XIV/1 = XIV/1/b
XIV/1/b = XIV/1/b/bb
XIV/6 = XIV/6(a+b+c)
XIV/8 = XIV/8(b+c+d+e+f)
XIV/15 = XIV/1+XIV/3+XIV/4+XIV/5+XIV/6
+XIV/7+XIV/8+XIV/9+XIV/12+
XIV/13+XIV/14
+XIV/7+XIV/8+XIV/9+XIV/12+
XIV/13+XIV/14
XIV/C = XIV/A–XIV/B
XIV/E = (XIV/D : XIV/C) X 100
XV.
A VII. Eredménykimutatás táblára vonatkozó egyezőségek érvényesek.
TÁBLÁK KÖZÖTTI EGYEZŐSÉGEK
I/15 = II/10
II/9/g = VII/19
V/2/e = I/11–V/3/f
VI/A
(I/3. sor 11. oszlop) = I/3
(I/4. sor 11. oszlop) = I/4
(I/5. sor 11. oszlop) = I/5
(I/6. sor 11. oszlop) = I/6
VI/B
(I/3. sor 11. oszlop) = I/3
(I/4. sor 11. oszlop) = I/4
(I/5. sor 11. oszlop) = I/5
(I/6. sor 11. oszlop) = I/6
VI/C
(I/3. sor 12. oszlop) = I/3
(I/4. sor 12. oszlop) = I/4
(I/5. sor 12. oszlop) = I/5
(I/7. sor 12. oszlop) = I/7
(I/8. sor 12. oszlop) = I/8
(I/9. sor 12. oszlop) = I/9
(I/13/a sor 12. oszlop) = I/13/a
(III/1. sor 12 oszlop) = III/1
(III/2. sor 12. oszlop = III/2
VI/C/13. Mindösszesen sora = I/10+II/6/a
VII/8 = XII/B/8. oszlop Mindösszesen sor–XII/B/1. oszlop Mindösszesen sor
VII/8(a+c+e) = XII/B/2. oszlop Mindösszesen sor értékével
VII/8(b+d+f) = XII/B (3+4+5+6+7) oszlop Mindösszesen sor értékeinek összegével
VIII/A/7. összesen = I/3+4+5+13/b
VIII/A/8. összesen = I/6+7+8+9
VIII/A/9. összesen = III/1+2
VIII/A/10. összesen = I/3+4+5+13/b+6+7+8+9+
III/1+2
III/1+2
VIII/B/5. összesen = II/1/b/ba+1/c/ca+2/b/ba
VIII/B/6+7. összesen = II/1/b/bb+1/c/cb+2/b(bb+bc)
VIII/B/8. összesen = II/2/a
VIII/B/9. összesen = II/1(b+c)+II/2
XI/A/7. oszlop összesen sor = I/6+7+8+9+13/a
XI/B/4+5+6 oszlop összesen sorainak összege = V/3/b
XII/B/8/Mindösszesen = I/10+II/6
XII/B/8/Mindösszesen = VI/C/13+II/6(b+c)
EGYEZŐSÉGEK AZ ÉVES BESZÁMOLÓ MÉRLEG MELLÉKLETÉVEL
-----------------
ÁPTF Éves beszámoló
-----------------
I/1 = A/I
I/5 = A/III/6
I/10 = A/II/4+A/III/7+8+A/IV/6+B/I/4
I/11 = B/II
I/12 = B/III
I/14 = C
I/15 = Eszközök (aktívák) összesen
II/5 = E
II/3 = D/I/3+D/II/3
II/6 = F
II/6/a = F/1
II/6/b = F/4
II/6/c = F/2+3+5
II/7 = D/II/4
II/9 = G
II/9/a = G/1
II/9/b = G/2
II/9/c = G/3
II/9/d = G/4
II/9/e = G/5
II/9/f = G/6
II/9/g = G/7
II/10 = Források (passzívák) összesen
III/1 = Mérlegen kívüli tételek (Függő kötelezettségek)
III/2 = Mérlegen kívüli tételek (Jövőbeni kötelezettségek)
EGYEZŐSÉGEK AZ ÉVES BESZÁMOLÓ EREDMÉNYKIMUTATÁS MELLÉKLETÉVEL
-----------------
ÁPTF Éves beszámoló
-----------------
VII/1 = EK/1
VII/2 = EK/2
VII/3 = EK/3
VII/4/a = EK/4
VII/4/+-b+-c+d–e+-VII/8 = EK/5+6+7–8–9–10
VII/6 = EK/11
VII/9 = EK/12
VII/10 = EK/15
VII/11 = EK/16
VII/12 = EK/19
VII/13 = EK/20
VII/14 = EK/21
VII/15 = EK/22
VII/16 = EK/23
VII/17 = EK/24
VII/18 = EK/25
VII/19 = EK/26
1
Lásd: 1997. MK 42. szám 2888-2939. oldal.
2
Lásd: 1997. MK 42. szám 2982-3016. oldal.
