171/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

1. § A rendelet hatálya az Mpt. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott magánnyugdíjpénztárakra (a továbbiakban: pénztár), valamint a 2. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szervekre és szervezetekre terjed ki.

2. § (1) A pénztár eszközeit – a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – kizárólag az e rendeletben meghatározott befektetési formákba (a továbbiakban: befektetési formák) fektetheti be, illetve eszközeit ilyen befektetési formákban tarthatja.

(2) A pénztár csak saját eszközeit fektetheti be.

(3) E rendelet befektetési szabályai nem vonatkoznak:

3. § (1) A pénztárnak a befektetett eszközeit az 1. számú mellékletben meghatározott portfolió osztályokba kell besorolni, illetve ezen portfolió osztályok szerint kell nyilvántartania.

(2) A pénztár befektetett eszközeire vonatkozó befektetési és likviditási keretszabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3)²

3/A. §³ A pénztár ugyanazon értékpapír-forgalmazónak – kivéve a pénztár vagyonkezelőit – adott, még nem teljesült értékpapír-bizományosi megbízásainak együttes árfolyamértéke nem haladhatja meg a pénztár befektetett pénztári eszközeinek 25%-át.

4. § (1) A vagyonkezelési tevékenység eredményességének mérése érdekében a pénztár eszközeit a 3. számú mellékletben szabályozott előírásoknak megfelelően kell értékelni. Az értékelés eredményét ismertető tájékoztatót az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részeként kell a közgyűlés elé terjeszteni.

(2) A pénztárnak az (1) bekezdés szerinti adatokat – e rendelet előírásainak megfelelően – nyilvánosságra kell hoznia. Ez nem érinti a pénztári tagság kötelező tájékoztatását, ami az éves beszámoló elfogadásával történik.

5. § (1) A pénztár befektetett eszközeit (portfolióját) úgy kell csoportosítani, hogy a fedezeti és likviditási tartalék eszközei, valamint a működés tartalékai befektetésének eredményei elkülönítetten megállapíthatók legyenek. A fedezeti tartalékon belül meg kell különböztetni az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok befektetési eredményességét.

(2) A pénztári befektetések e rendeletben meghatározott szabályozási mértékeit a számviteli szabályok alkalmazásával, a befektetett eszközök könyv szerinti értéke alapján kell megállapítani.

(3)⁴ A pénztár a pénzforgalmi számláján és a befektetési számláján történő pénzmozgásokról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely alapján a befektetésekkel kapcsolatos pénzáramlások napi szinten, legalább az (1) bekezdésnek megfelelő részletezettséggel elkülöníthetők az egyéb be- és kifizetésektől.

6. § (1) A befektetett pénztári eszközök állománya a támogató adománya vagy az induló vagyon összetétele miatt legfeljebb az összes befektetett pénztári eszköz értékének 10%-áig térhet el az előírt arányoktól. Az eltérésről az Állami Pénztárfelügyeletet⁵ (a továbbiakban: Pénztárfelügyelet) a befektetési és likviditási jelentés benyújtásával egyidejűleg értesíteni kell.

(2) Amennyiben a pénztár az induló vagyon részeként vagy a támogató adománya miatt az e rendeletben meghatározott portfolió osztályba nem tartozó, befektetett pénztári eszköznek minősített befektetéssel rendelkezik, azt portfolió osztályba be nem sorolt befektetett pénztári eszközként kell kimutatni.

(3) A pénztár az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott állapot létrejöttétől számított fél éven belül köteles:

7. § (1) Az Mpt. 63. §-ának (7) bekezdésében meghatározott, a tárgyévre vonatkozó hozamelvárást, a legkisebb és a legnagyobb hozamot (a továbbiakban együtt: hozamelőírások) a tárgyévet megelőző év november 30-áig a Pénzügyi Közlönyben és két, Magyarországon megjelenő országos napilapban nyilvánosságra kell hozni.

(2) A pénztárak befektetési tevékenységére vonatkozó hozamelőírások meghatározása a hivatalos nemzetgazdasági statisztikán alapuló inflációs mérések, a bér- és a fogyasztói árindexekre vonatkozó feltételezések, valamint a várható tőkepiaci folyamatok értékelése alapján történik. Amennyiben ezen tényezők értékei a feltételezettől lényegesen eltérően alakulnak, akkor a tárgyévre vonatkozó hozamelőírások év közben is módosíthatók.

(3) A hozamelőírások naptári éven belüli módosítása esetén az ugyanazon évre vonatkozó módosított értékeket a módosítás hatálybalépésének időpontja előtt legalább 30 naptári nappal nyilvánosságra kell hozni, illetve arról a pénztárakat írásban értesíteni kell.

(4) A hozamelőírások a pénztár egyéni számláira és szolgáltatási tartalékaira megállapított, a 13. §-ban meghatározott hozamra vonatkoznak.

8. §⁶ (1) Ha a pénztár éves hozamrátája kisebb, mint a hozamelőírás alapján a pénztárra vonatkozó minimális hozamráta, akkor a pénztár a hozamkiegyenlítési tartalékból a fedezeti tartalék egyéni számlái javára átcsoportosítást hajt végre. Az átcsoportosítást addig kell folytatni, ameddig vagy valamennyi számla hozama el nem éri az előírt legkisebb hozamot, vagy a hozamkiegyenlítési tartalék kimerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átcsoportosítást az egyéni számlák hozamrátáját azonos mértékben növelő módon kell végrehajtani.

(3) Ha a pénztár éves hozamrátája nagyobb, mint a hozamelőírás alapján a pénztárra vonatkozó maximális hozamráta, akkor a pénztár a fedezeti tartalék egyéni számláiról a hozamkiegyenlítési tartalék javára átcsoportosítást hajt végre. Az átcsoportosítást addig kell folytatni, ameddig vagy valamennyi számla hozama a legnagyobb előírt hozam szintjére csökken, vagy a hozamkiegyenlítési tartalék el nem éri az egyéni és szolgáltatási számlák összegének a 4%-át.

(4) A (3) bekezdés szerinti átcsoportosítást az egyéni számlák hozamrátáját azonos mértékben csökkentő módon kell végrehajtani.

(5) A számlák növelésénél, illetve csökkentésénél a 4. számú melléklet 4. pontjában meghatározott 4. számú képletet kell figyelembe venni.

9. § (1) A hozamkiegyenlítési tartalék és az egyéni és szolgáltatási számlák közötti, a 8. §-ban előírt átcsoportosítást az év végi zárlati munkák keretében kell elvégezni.

(2) Az átcsoportosítás csak azokra az egyéni számlákra vonatkozik, amelyek az év első napjától szerepelnek a pénztár nyilvántartásában.

10. §⁷

[[ A pénztárak befektetési politikája, vagyonkezelése és letétkezelése

10/A. §⁸ (1) A pénztár befektetési politikáját az igazgatótanács alakítja ki. A befektetési politika kötelező tartalmi elemei:

a) a pénztári vagyon befektetésének célja, alapelvei, a befektetési politikában érvényre juttatandó pénztártagi és pénztári érdekek,

b) a befektetési politika meghatározásának, teljesülése értékelésének és módosításának feltételei (ideértve az ehhez kapcsolódó jogosultságokat és felelősséget),

c) a befektetési tevékenység végrehajtásában a pénztár tisztségviselői, alkalmazottai és szolgáltatói – beleértve a vagyonkezelő(ke)t és a letétkezelőt – közötti feladat megosztás meghatározása, az ezzel kapcsolatos folyamatos ellenőrzés, valamint a szükségessé váló beavatkozás módja és feltételei,

d) a pénztár befektetéssel foglalkozó alkalmazottai, a letétkezelő, a vagyonkezelő(k) kiválasztásának, tevékenysége értékelésének, díjazásának az a) pontban foglaltakhoz igazodó irányelvei,

e) az egyes pénztári tartalékokhoz tartozó – a fedezeti tartalékon belül elkülönítve az egyéni számlák tartalékát és a szolgáltatási számlák tartalékát – kockázatvállalási képesség és lejárati szerkezet (ideértve a kötelezettségekhez való illeszkedést), az ennek megfelelő befektetési portfoliók összetétele és a befektetésükkel elérni kívánt hozamok mutatói (referencia indexek), valamint az ezektől való eltérések elfogadható mértéke,

f) az a)–e) pontokban foglaltak meghatározásának eljárási rendje,

g) az e) pontban foglaltaknál nagyobb mértékű eltérés, illetve a befektetésekkel kapcsolatban bekövetkező rendkívüli események esetén követendő eljárás.

(2) A pénztár igazgatótanácsa a vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó döntés, a pénztári vagyonkezelő kiválasztása és tevékenységének ellenőrzése során a pénztártagok érdekében köteles eljárni.

(3) A pénztár igazgatótanácsa köteles a pénztári vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni, és ennek során attól – a pénztár beszámolási kötelezettségeihez igazodóan – írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást kérni.

(4) A befektetési politikát megvalósító személyek részére a befektetési politika rájuk vonatkozó részét vagyonkezelési irányelvekbe kell foglalni. A vagyonkezelési irányelvek kötelező tartalmi eleme a befektetett eszközökre vonatkozó arányok és referenciaindexek, valamint az ezen arányokra és referenciaindexekre vonatkozó, a befektetési politikában meghatározott elfogadható mértékű eltérésnél nagyobb eltérés esetén követendő eljárás meghatározása.

(5) A befektetési politikát a pénztár minden esetben köteles annak elfogadását követő 15 napon belül a Felügyelethez benyújtani. A Felügyelet jogkörében eljárva megvizsgálja, hogy a benyújtott befektetési politika megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(6) Az igazgatótanács legalább évente köteles döntést hozni a befektetési politika fenntartása vagy módosítása kérdésében. A meghozott döntésről az igazgatótanács legkésőbb a pénztár közgyűlésének soron következő ülésén ad tájékoztatást.

(7) A pénztár az éves beszámoló kiegészítő mellékletében köteles beszámolni a tárgyévre vonatkozó befektetési politikáról, annak teljesítéséről, illetve a befektetési politikával kapcsolatos jövőbeni elképzeléseiről.

(8) A pénztár aktuális befektetési politikájának tartalmi kivonatát a pénztárba belépni kívánó magánszeméllyel ismertetni kell.

10/B. § (1) A pénztár vagyonkezelési tevékenységét részben vagy egészben kihelyezheti. Nem bízható meg pénztári vagyonkezeléssel az a gazdasági társaság,

a) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója a pénztár alkalmazottja vagy a pénztár vezető tisztségviselője, vagy ezek közeli hozzátartozója,

b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le.

(2) Amennyiben a pénztári vagyonkezelő az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.

(3) Az Mpt. 77. §-a szerinti, a vagyonkezelő és letétkezelő közötti összeférhetetlenség esetén a pénztár köteles vagy a letétkezelői szerződést, vagy a vagyonkezelői szerződést haladéktalanul felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.

10/C. § (1) A pénztár vagyonkezelője (vagyonkezelői) a pénztárral kötött szerződés feltételei szerint, önállóan rendelkezik a kezelésébe átadott pénztári portfolió és a szerződés tartama alatt a szerződés szerint átadásra kerülő pénztári eszközök felett, valamint gondoskodik az átvett pénztárvagyon e rendeletben meghatározott elvek és befektetési politika szerinti hasznosításáról és újrabefektetéséről. Ezen belül

a) a pénztár által megfogalmazott befektetési politika, illetve a vagyonkezelőre bízott portfolióra vonatkozó vagyonkezelési irányelvek kereteit figyelembe véve meghatározza a kezelésébe átadott pénztárvagyon befektetéseinek összetételét és lejáratát,

b) szervezi és irányítja a kezelésébe adott pénztárvagyon befektetési ügyleteit,

c) vezeti a vagyonkezelésbe átadott befektetett pénztári eszközök nyilvántartását.

(2) A vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó szerződésnek az Mpt. 74. § (1) bekezdésében foglaltak mellett tartalmaznia kell az átadott pénztárvagyonra vonatkozó, a 10/A. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő vagyonkezelési irányelveket. A szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelő mely esetekben és milyen mértékben felel azért, ha a kezelésbe átadott pénztári vagyon vonatkozásában a rá vonatkozó vagyonkezelési irányelvek nem teljesülnek.

(3) A pénztári vagyonkezelő a rábízott vagyon eszközeit és azok forrását nyilvántartásaiban elkülönítetten mutatja ki, de az elkülönített számlákon kimutatott pénztári eszközöket és azok forrását mérlegében nem szerepeltetheti.

10/D. § (1) A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat látja el:

a) vagyonkezelőnként és portfoliónként befektetési számlákat vezet a pénztár javára,

b) vagyonkezelőnként és portfoliónként értékpapírszámlákat és értékpapír letéti számlákat vezet a pénztár javára,

c) őrzi a pénztár eszközeit,

d) ellátja a pénztár tulajdonában lévő, nyomdai úton előállított értékpapírok letétkezelését,

e) beszedi a pénztár értékpapírszámláján, értékpapír letéti számláján nyilvántartott értékpapírok után járó hozadékot és egyéb járandóságokat,

f) elvégzi a befektetett pénztári eszközök piaci értékének meghatározását,

g) ellenőrzi a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírások betartását,

h) elszámolja és nyilvántartja az értékpapír ügyleteket, amelynek révén összeveti a befektetési számlán történt pénzforgalmi mozgásokat az értékpapír-állomány változásával,

i) a pénztár által adott felhatalmazás alapján ellátja a pénztár tulajdonosi képviseletét a birtokában lévő értékpapírok vonatkozásában.

(2) A pénztár pénzforgalmi számláját vezető hitelintézet naponta értesítőt küld a letétkezelőnek a pénztár pénzforgalmi számlájának és alszámláinak záró egyenlegéről.

10/E. § (1) A pénztár Pénzkezelési Szabályzatban köteles rögzíteni a pénztár pénzforgalmi számlája, illetve a letétkezelőnél vezetett befektetési számlája(számlái) közötti pénzáramlásokra vonatkozó szabályokat.

(2) A Pénzkezelési Szabályzatban a befizetés, illetve a felhasználás jogcíme szerint kell rendelkezni az utalások határidejéről, valamint az azok eljárási és nyilvántartási rendjéről. Befizetés jogcíme különösen a tagdíj célú befizetések, a támogatások és adományok, valamint a be nem azonosított (függő) tételek, és a befolyt hozam. Felhasználás jogcíme különösen a szolgáltatás, a tagsági viszony megszűnése, a működéshez és a befektetéshez kapcsolódó költségek, valamint a befektetésekhez kapcsolódó egyéb pénzforgalom.

(3) A Pénzkezelési Szabályzatban meg kell határozni, hogy a pénztár, illetve a pénztár vagyonkezelőjének mely alkalmazottja, tisztségviselője milyen összeghatárokon belül és mely befektetési (al)számla vonatkozásában adhat utasítást letétkezelőnek.

(4) A Pénzkezelési Szabályzatnak az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) a pénzáramlások egyenlege képzésének és nyilvántartásának rendjét,

b) a pénzforgalmi számla és a befektetési számla közötti átvezetések ütemezésének rendjét.

10/F. § A negyedév napjaira vonatkozó napi piaci eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést és az e rendelet szerinti negyedéves hozamráta mutatókat tartalmazó jelentést a letétkezelő a tárgynegyedévet követő 15 napon belül küldi meg a pénztárnak és a Felügyeletnek.]]

11. § (1) A pénztár gazdálkodását bemutató teljesítménymérést a pénztárnak negyedévente, valamint egy pénzügyi év vonatkozásában az év egészére is el kell végeznie.

(2) A pénztár a 3. számú mellékletben meghatározott értékelési elvek alapján határozza meg eszközei piaci értékét.

12. § (1) A portfolió piaci értékét a pénztár vagyonkezelését az értékelés zárónapján részben vagy egészben végző vagyonkezelőnként kell kimutatni, és fel kell tüntetni, hogy az adott vagyonkezelő mely időponttól kezdődően áll szerződésben a pénztárral.

(2)⁹ A vagyonkezelők szerinti kimutatást nem valamennyi vagyonkezelő szervezetre együttesen, hanem szervezetenként kell összeállítani a pénztár saját vagyonkezelésében lévő részt is beleértve.

(3) A vagyonkezelő által kezelt portfolió szempontjából nyitó dátumnak a pénztár részéről történt első vagyonátadás időpontját kell tekinteni.

(4)¹⁰

13. § (1) A pénztári hozamráta kiszámításának képletét a 4. számú melléklet tartalmazza. Hozamrátát kell kiszámolni a fedezeti tartalék egészére, valamint annak részeire (egyéni számlák tartaléka, szolgáltatási számlák tartaléka) is. A hozamelvárással a fedezeti tartalék egészére számított hozamrátát kell összehasonlítani. Az egyéni számlák tartalékára, illetve a szolgáltatási számlák tartalékára kiszámított hozamrátákat kell a hozamkiegyenlítési tartalékra vonatkozó átcsoportosításnál alkalmazni.

(2)¹¹ Amennyiben a fedezeti tartalék megosztva kerül vagyonkezelésre, akkor vagyonkezelőnként is – ideértve a pénztár által végzett vagyonkezelést – el kell végezni a hozam és a referenciaindex kiszámítását.

14. § (1) A pénztárnak az alapítás negyedévét követő negyedévtől kezdődően az előírt hozamráta értékeket a negyedév egészére, illetve év végén, az alapítás időpontjától kezdődően az egész évre kell meghatároznia.

(2)¹² Az éves hozamrátát ki kell számolni a pénztár egészére, valamint az egyes tartalékokra, a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlák tartalékára és a szolgáltatási tartalékra, a pénztári portfoliót megbontva külső vagyonkezelő szervezet(ek) által kezelt portfolió(k)ra és a pénztár saját kezelésében lévő eszközökre is.

(3) Vagyonkezelő szervezet megbízása esetén a 12. §-ban foglaltakat azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy vagyonkezelő(k) és a pénztár által megosztva vagy kizárólag vagyonkezelők által kezelt pénztári vagyon összesített hozamának meghatározásakor, a pénztárat egésznek tekintve kell az előírt képletbe a különböző szervezetek [pénztár, vagyonkezelő(k)] adatait összesítve behelyettesíteni, és a hozamrátát meghatározni.

15. § (1)¹³ Az Mpt. 70. §-a (6) bekezdésének i) pontjában előírt mutatók: a magánnyugdíjpénztárak éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 173/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 5. számú melléklet C. jelű táblázatában szereplő, az e rendelet 4. számú mellékletében leírt módon számított éves hozamráta értékek, valamint az 5. számú mellékletben meghatározott viszonyszámok. Az éves hozamráta értékek nyilvánosságra hozatalakor be kell mutatni a tárgyévet megelőző négy teljes év éves hozamrátáit. A teljesítménymérés mutatói között nyilvánosságra kell hozni továbbá:

(2) A nyilvánosságra hozatal során a pénztár más pénztár teljesítményét nem minősítheti.

15/A. §¹⁴ A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig. A pénztártagnak küldött számlaértesítőnek legalább tartalmaznia kell:

16. § A pénztár a likviditási tartalék fedezete mellett legfeljebb 12 havi lejáratú hitelt vagy kölcsönt vehet fel.

17. § A felvett hitel vagy kölcsön futamidőre tervezett, kamatokkal növelt összege – több hitel-, illetve kölcsönfelvétel esetén összesítve – nem haladhatja meg a pénztár likviditási tartalékának a pénztár éves pénzügyi tervében meghatározott bevételei 30%-át. Amennyiben a hitel vagy kölcsön futamideje két naptári évet érint, az első évre az éves pénzügyi tervben, a második évre a pénztár hosszú távú tervében foglalt bevételek időarányos részét kell figyelembe venni.

18. § (1) Hitel- vagy kölcsöntartozással nem rendelkező pénztár a tulajdonában lévő, a gazdálkodás nyilvántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a befektetési üzletmenetet végző szervezet részére kölcsönt nyújthat, tőle tartozást vállalhat át, és érte bírósági úton érvényesíthető követelésre nem készfizető kezességet vállalhat.

(2) Az (1) bekezdés szerint vállalt kötelezettségek összességükben nem haladhatják meg a pénztár kötelezettségvállalás időpontjában meglévő likviditási tartalékainak 30%-át. Nem vállalható ilyen kötelezettség addig, amíg a pénztár hozamkiegyenlítési tartaléka nem éri el az előírt szintet, illetve amíg a pénztár biztosításmatematikai jelentése szerint a fedezeti vagy szolgáltatási tartalékai hiányt mutatnak.

(3) A kötelezettségvállalást, az azt bizonyító okirat másolatával, annak keletkezését követő 8 napon belül be kell jelenteni a Pénztárfelügyeletnek.

19. § Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által működtetett pénztár befektetéseit külön kell nyilvántartani, és az egyes pénztártípusokra előírt befektetési és teljesítményértékelési előírásoknak külön-külön is meg kell felelni. A nyilvántartást az előírt befektetési szabályok betartására és ellenőrzésére alkalmas módon kell vezetni.

20. § Az önkéntes nyugdíjpénztár által üzemeltetett magánnyugdíjpénztár esetében a magánnyugdíjpénztári feladatok ellátásához szükséges vagyont az önkéntes pénztáréitól elkülönítetten kell kezelni. A magánnyugdíj-szolgáltatás céljára szolgáló vagyont semmilyen módon nem szabad az önkéntes nyugdíjpénztár gazdálkodásában felhasználni.

21. §¹⁵

22. § (1) A pénztárnak hozamfelosztási szabályzatot kell készítenie. A hozamfelosztási szabályzat tartalmazza mindazon szabályokat és eljárásokat, amelyek alapján az időszaki hozamokat a pénztár meghatározza, valamint az egyes tartalékok és számlák között felosztja, illetve jóváírja.

(2)¹⁶ A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó nettó hozambevételeket (hozambevételek és a befektetések költségeinek különbözete) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára, a hozamjóváíráskor fennálló egyenleg és az időtényező figyelembevételével kell jóváírni.

(3) A hozamfelosztási szabályzatnak rendelkeznie kell a be- és kilépő tagok esetében követendő eljárásról is.

23. §¹⁷ (1) Az egyik pénztárból a másikba átlépni kívánó pénztártagnak átlépési nyilatkozatot kell benyújtania az érintett pénztárakhoz (a továbbiakban: Átadó, illetve Átvevő pénztár). A pénztártag írásbeli felhatalmazása alapján az átlépési nyilatkozatot az Átvevő pénztár is benyújthatja az Átadó pénztárhoz. Az átlépési nyilatkozat nyomtatványt a tag kérésére a pénztár saját költségére haladéktalanul a tag rendelkezésére bocsátja.

(2) A nyilatkozat alapján, a pénztárak megvizsgálják az átlépés feltételeinek meglétét. A vizsgálat eredményéről az érintett pénztárak értesítést küldenek egymásnak oly módon, hogy az (5) bekezdés szerinti határidők tarthatók legyenek.

(3) A pénztártag átlépése nem engedélyezhető, ha a tagsági viszony megszűnésének napját megelőző negyedéves zárás alapján a pénztártagnál ki nem egyenlített tagdíjhátralék mutatható ki.

(4) Az Mpt.¹⁸ 23. § (4) bekezdésében előírt, az átlépéshez az Átadó pénztárban szükséges féléves tagsági jogviszonynak a tagsági viszony megszűnésének (5) bekezdése szerinti időpontjában kell fennállnia.

(5) Amennyiben az átlépés feltételei fennállnak, a tag tagsági viszonya az Átadó pénztárban

(6) Az átlépő tag tagsági viszonya az Átvevő pénztárban, az Átadó pénztári tagsági jogviszony megszűnését követő napon (a továbbiakban: átlépés napja) kezdődik. Az átlépés napjával kezdődő időszakra vonatkozó bevallási és tagdíjfizetési kötelezettséget az Átvevő pénztár részére kell teljesíteni.

(7) Az Átvevő pénztár az átlépés feltételeinek meglétéről a tagot, a tagdíjfizetési kötelezettségnek az átlépés napja utáni teljesítéshez szükséges adatokról a tagot és annak valamennyi munkáltatóját, illetve a javára befizetőket a tagdíjfizetés folytonosságát biztosító időpontban tájékoztatja.

(8) Az átlépett tagra vonatkozó, az átlépés napját követő hó első napja után az Átadó pénztárhoz érkező bevallásokat – ideértve az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó bevallások önellenőrzéseit – és befizetett tagdíjakat az Átadó pénztár visszaküldi az érintett munkáltatóknak (befizetőknek), a visszaküldés okának és az Átvevő pénztárnak a megjelölésével.

(9) A (8) bekezdésben foglalt önellenőrzés(ek)ből elszámolásait az Átvevő pénztár végzi el. Ennek során megállapítja az önellenőrzés(ek)ből adódó fizetési kötelezettségek mértékét, jogosultjait, illetve kötelezettjeit. Amennyiben az Átvevő pénztár a fizetésre kötelezett, úgy teljesíti a fizetési kötelezettséget, más esetben értesíti a fizetésre kötelezettet a kötelezettség mértékéről és okáról.

(10) Az Átadó pénztárban a taggal való elszámolást a tagsági viszony megszűnésének napjára vonatkozóan kell elvégezni. A tag egyéni számláját is ezzel a nappal kell lezárni, az azon addig elért hozamok és értékelési különbözetek egyidejű jóváírása mellett. A megállapított követelésnek az Átvevő pénztár részére történő átutalását, legkésőbb az Átadó pénztárnál a tag tagsági jogviszonyának megszűnése napját követő 45 napon belül kell elvégezni.

(11) Az Átadó pénztár legkésőbb a tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő 45. napig, mágneses adathordozón eljuttatja az Átvevő pénztár részére az átlépő pénztártag

(12) Az Átadó pénztár az átlépő tag és az Átvevő pénztár részére írásban megadja

(13) A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a pénztártag átlépésére tagsági jogviszonyának az Mpt. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott megszűnése miatt kerül sor.

24. §¹⁹

25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.