18/1997. (II. 4.) Korm. rendelet
a Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a jegybanki funkció sajátosságaira tekintettel –, a Magyar Nemzeti Bank véleményének előzetes kikérésével, a Kormány a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) terjed ki.
(2) Az MNB a Tv. előírásait az e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. jegybanki célú nemesfémkészlet: olyan nemesfémkészlet, amely likvid eszköznek tekinthető, így különösen a monetáris arany és az egyéb jegybanki célú nemesfém (ezüst, platina);
2. IMF tartalék kvóta: a Nemzetközi Valuta Alapba SDR-ben (Special Drawing Right = különleges lehívási jog) befizetett IMF kvóta szabadon lehívható – még le nem hívott – hányada;
3. repo-ügylet: olyan ügylet, ahol a szerződés megkötésével egyidejűleg az eladó per-, igény- és tehermentesen, meghatározott összeg ellenében, meghatározott későbbi időpontban és feltételekkel történő visszavásárlási kötezettség mellett – az a) vagy a b) pont szerint – eladja értékpapírjait;
a) óvadék típusú repo-ügylet: az értékpapírokat az ügylet (a hitelnyújtás) teljes időtartamára az eladó számlavezetőnél vezetett értékpapír-számláján a vevő kedvezményezettségével óvadékként zárolják;
b) szállításos típusú repo-ügylet: az értékpapírokat a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg az eladó számlavezetőnél vezetett értékpapír-számlájáról transzferálják a vevő értékpapír-számlájára, aki az ügylet időtartama alatt az értékpapírokkal szabadon rendelkezhet;
4. pénzügyi instrumentum, fedezeti ügylet, tőzsdén kívüli határidős ügylet, elszámolóár, swap-ügylet: a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 197/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint meghatározott fogalom;
5. kamatozó deviza-swap (currency swap) ügylet: olyan – általában közép, illetve hosszú lejáratra kötött – ügylet, amely különböző devizák cseréjét, a tőke utáni kamatfizetések sorozatát és az ügylet lezárásakor a tőkék törlesztését foglalja magába;
6. deviza-swap ügylet: olyan – általában rövid lejáratra kötött – ügylet, amely különböző devizák cseréjét és az ügylet lezárásakor a szerződésben – a keresztárfolyam és a devizák kamatrátája által – meghatározott áron történő visszacserélését foglalja magába;
7. kamat-swap ügylet: olyan – általában hosszú lejáratra kötött – ügylet, amelynek alapján a szerződő felek azonos devizanemben, különböző típusú kamatot fizetnek egymásnak meghatározott időtartam alatt, a tőke összege csak a kamatszámítás alapjául szolgál;
8. tőzsdei határidős, opciós és azonnali ügylet, elszámolóház, értékpapír-számla: az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) szerint meghatározott fogalmak;
9. az MNB nyitott pozíciója: adott értéknapra vonatkozó deviza-, kamatláb-, piaci és egyéb kockázati tényezőnek kitett eszköz- vagy forrástöbblet;
10. devizaeszközök és devizaforrások átértékelési különbözete: az átértékelési körbe bevont devizaeszközök és devizaforrások könyv szerinti forint értékének – a forint külföldi pénznemhez viszonyított árfolyama módosulásából eredő – forintban kimutatott változása;
11. devizaeszközök és devizaforrások értékelési különbözete: az értékelési körbe bevont devizaeszközök és devizaforrások könyv szerinti devizaértékének a piaci megítélés miatti, devizában kimutatott változása, az értékelés napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken;
12. piaci érték: aktív piacon egy pénzügyi instrumentum értékesítése révén megszerezhető vagy megvétele során kifizetendő összeg;
13. piaci értékelésbe és elszámolásba bevont ügylet (mark to market ügylet): bármely határidős ügylet köthető oly módon, hogy
a) a futamidő alatt, a szerződésben meghatározott időszakonként a szerződő felek az ügyletet értékelik, a piaci ár és a kötési ár (vagy az előző értékelésnél alkalmazott ár) közötti különbözetet kölcsönösen elszámolják;
b) a futamidő alatt az egyik fél kérésére az ügyletet értékelik és a szerződésben előzetesen rögzített feltételek mellett lezárják;
14. az átértékelési körbe bevonandó eszközök: a mérlegben kimutatott devizaeszközök és devizaforrások, továbbá ezen eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos fedezeti ügyletek miatti, mérlegen kívüli követelések és tartozások;
15. deviza pozíció: egy adott devizanem összes eszköz- és forrásszámláinak egyenlege.
Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség
3. § (1) Az MNB kettős könyvvitellel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni.
(2) Az MNB összevont (konszolidált) éves beszámolót is készíthet.
(3) Az (1) bekezdés szerinti éves beszámoló az e rendelet 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból, a kiegészítő mellékletből és a makrogazdasági összefüggéseket bemutató üzleti jelentésből áll.
(4) Az MNB statisztikai és elemzési célokra a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő összetételű és tagolású beszámolót is készít, és tesz közzé.
(5) Az MNB belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 78. §-a szerinti havi osztalékelőleg-fizetési kötelezettségének hitelt érdemlő módon eleget tehessen, továbbá, hogy az MNB tv. 78. §-ának (3) bekezdésében meghatározott monetáris bázis alakulását – ellenőrizhető módon – figyelemmel lehessen kísérni.
A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
Eszközök – aktívák
4. § (1) A mérleget legalább az 1. számú melléklet szerinti tagolásban kell elkészíteni. A mérleg tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) Az éven belüli lejáratú követelések között kell kimutatni:
a) a központi költségvetés MNB-nél vezetett folyószámláján jelentkező átmeneti tartozásállományt, valamint – elkülönítetten – a Magyar Állam által kibocsátott, forgatási céllal vásárolt értékpapírok állományát;
b) a hitelintézeteknél elhelyezett rövid lejáratú betétek és dollárelszámolású egyezményes (klíring) számlák állományát, továbbá a hitelintézetek MNB-nél vezetett folyószámláin jelentkező átmeneti tartozásállományt és a hitelintézetek által kibocsátott váltókon alapuló követeléseket.
(3) Az éven belüli lejáratú egyéb devizakövetelések között kell kimutatni:
a) a konvertibilis devizában fennálló, ,,kockázatos'' és ,,külön figyelendő'' minősítésű betéteket, értékpapírokat, hiteleket és azok tőkésített kamatait;
b) a devizára szóló váltó- és egyéb deviza-követeléseket;
c) a nem konvertibilis devizában fennálló külföldi követeléseket;
d) a nem konvertibilis valutakészleteket;
e) a külföldi hitelintézetek MNB-nél vezetett folyószámláin jelentkező átmeneti tartozásállományt;
f) az egyéb jegybanki célú nemesfémkészletet;
g) a külföldi devizapozíciók árfolyamkockázatára kötött fedezeti célú (éven belüli lejáratú), határidős ügyletekkel kapcsolatos átértékelési különbözetek összevontan aktív egyenlegét.
(4) Az egyéb éven belüli lejáratú követelések között kell kimutatni a beváltott bankgaranciákat, az egyéb (nem hitelintézeti) váltón alapuló követeléseket, a központi költségvetéssel kapcsolatos elszámolási számla egyenlegét (tartozik egyenleg esetén), a munkavállalóktól levont nyugdíjpénztári tagdíjjal összefüggő követelést.
(5) Az éven túli lejáratú devizakövetelések között kell kimutatni az MNB és a központi költségvetés közötti adósságcsere során az MNB által devizában nyújtott hitelt. Itt kell kimutatni az e hitel árfolyamkockázatára kötött fedezeti célú (éven túli lejáratú), határidős ügyletekkel kapcsolatos átértékelési különbözetek összevontan aktív egyenlegét is. A devizakövetelések között kell kimutatni Magyarország forintban és SDR-ben befizetett – devizában nyilvántartott – IMF kvótájának a tartalék kvótával csökkentett részét.
(6) Az egyéb követelések között kell kimutatni a külföldi devizapozíciók árfolyamkockázatára kötött fedezeti célú (éven túli lejáratú), határidős ügyletekkel kapcsolatos átértékelési különbözetek összevontan aktív egyenlegét.
(7) Az arany- és devizatartalékok között kell kimutatni:
a) a monetáris aranykészletet,
b) a konvertibilis valutakészletet,
c) az IMF tartalék kvótát,
továbbá
d) ,,rendben lévő'' minősítés esetén a konvertibilis és likvid devizaeszköznek minősülő
1. az MNB külföldi hitelintézetnél vezetett folyószámláinak, betéti és letéti számláinak állományát,
2. egyéb külföldi betételhelyezéseket,
3. forgatási céllal vásárolt külföldi értékpapírok állományát beszerzési értéken,
4. szállításos típusú repo-ügylet keretében megvásárolt külföldi értékpapírok állományát beszerzési értéken.
(8) Elkülönítetten kell kimutatni a pénzforgalmi közvetítő tevékenység lebonyolításával kapcsolatban a Magyar Postának nyújtott hitelek miatti követelések összegét.
(9) Úton levő tételként kell kimutatni – tartozik egyenleg esetén – a posta pénzforgalmi közvetítő tevékenységével kapcsolatos, valamint a giro elszámolásával összefüggő tételeket.
(10) A banküzem működésének eszközei között egyéb eszközként kell kimutatni az értékpapír-forgalmazással kapcsolatos aktív elszámolásokat, a bankügyletekkel kapcsolatos egyéb elszámolások, a munkavállalókkal kapcsolatos elszámolási számlák, egyéb aktív jellegű elszámolások, követelések áruszállításból és szolgáltatásból számlák tartozik egyenlegeit, a költségvetési befizetési kötelezettségek, adóelszámolási számlák összevont tartozik egyenlegeit, a szállítói számlák, vegyes aktív elszámolások, vevőktől kapott előlegek, Vám- és Pénzügyőrség elszámolási számlák tartozik egyenlegeit, valamint az egyéb aktív elszámolási számlák tartozik egyenlegét.
(11) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig járó, a fordulónap és a mérlegkészítés napja között pénzügyileg realizált kamatok és jutalékok összegét, valamint a mérleg fordulónapjáig, időarányosan járó, de a mérlegkészítés napjáig nem esedékes kamatok összegét.
Források – passzívák
5. § (1) Az éven belüli lejáratú betétek között kell kimutatni:
a) a hitelintézetekkel és pénzügyi vállalkozásokkal kötött óvadék típusú repo-ügyletekből származó rövid lejáratú kötelezettségeket;
b) az MNB dolgozóinak látra szóló devizabetéteit, az egyéb devizabetétek között;
c) egyéb kötelezettségként a külföldi devizapozíció árfolyamkockázatára kötött, fedezeti célú (éven belüli lejáratú), határidős ügyletekkel kapcsolatos átértékelési különbözetek összevontan passzív egyenlegét.
(2) Az éven túli lejáratú devizakötelezettségek között kell kimutatni:
a) a Nemzetközi Valuta Alap által swap hitel formájában nyújtott devizahitelek forintellenértékét, az éven túli IMF kvóta forintfedezetét (együttesen az IMF forintkészlete) és a forintkészlet értékállandóságát biztosító évenkénti átértékelési különbözetek összegét;
b) az MNB és a központi költségvetés közötti adósságcsere során az MNB által devizában nyújtott hitel árfolyamkockázatára kötött fedezeti célú (éven túli lejáratú), határidős ügyletekkel kapcsolatos átértékelési különbözetek összevontan passzív egyenlegét;
c) egyéb kötelezettségként, a külföldi devizapozíció árfolyamkockázatára kötött, fedezeti célú (éven túli lejáratú), határidős ügyletekkel kapcsolatos átértékelési különbözetek összevontan passzív egyenlegét;
d) egyéb kötelezettségként, a központi költségvetésen és a belföldi hitelintézeteken kívüli hitelezőkkel szemben fennálló devizakötelezettségeket.
(3) Úton levő tételként kell kimutatni – követel egyenleg esetén – a posta pénzforgalmi közvetítő tevékenységével kapcsolatos, valamint a giro elszámolásával összefüggő tételeket.
(4) Általános tartalékba kell helyezni azt az összeget, amit a közgyűlés az MNB tv. 78. §-ának (1) bekezdése alapján egyéb célra visszatartott összegből ekként nevesítve rendel tartalékolni.
(5) Az elkülönített eredménytartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni – az MNB tv. 20. §-a szerint – az MNB-nek a külföldi pénznemben fennálló követeléseivel és kötelezettségeivel kapcsolatos napi átértékelésből származó árfolyamnyereséget vagy árfolyam-veszteséget (a devizaeszközök és devizaforrások átértékelési különbözetét) [figyelemmel a 4. § (3) bekezdése g) pontjára, az (5) és (6) bekezdésére az 5. § (1) bekezdés c) pontjára és a (2) bekezdés b) és c) pontjára]. Az elkülönített eredménytartalékhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat oly módon kell vezetni, hogy abból az elkülönített eredménytartalék számla terhére és javára elszámolt tételek jogcímenként megállapíthatók legyenek.
(6) Az egyéb források között kell kimutatni a központi költségvetéssel, az egészségbiztosítási pénztárral és az önkormányzatokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségeket, a munkavállalókkal kapcsolatos passzív elszámolásokat, az áruszállításból és szolgáltatásból eredő szállítói követeléseket és az egyéb, belföldi és külföldi bankügyletekkel kapcsolatos rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeket. Itt kell kimutatni a mérleg fordulónapján a fizetendő és a mérlegkészítés napjáig esedékes és ki nem fizetett kamatok és jutalékok összegét.
(7) Az MNB mérleg szerinti eredménye a tárgyévi eredményből a közgyűlés határozata alapján fejlesztésre, tartalékolásra és egyéb célra visszatartott összeggel egyezik meg.
(8) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig felmerült, a fordulónap és a mérlegkészítés napja között fizetett kamatok és jutalékok összegét, valamint a mérleg fordulónapjáig időarányosan a tárgyévet terhelő (fizetendő), de a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok összegét.
A mérlegtételek értékelése
Az eszközök értékelése
6. § (1) A forgatási céllal vásárolt értékpapírokat beszerzési értéken – kamattal csökkentett vételáron – kell kimutatni. Ezen értékpapírok mérlegfordulónapi állományát minősíteni kell. Az értékpapírokra a veszteségek kockázatának mértékével arányos céltartalékot kell képezni az MNB elnöke által jóváhagyott belső szabályzat alapján.
(2) A devizában belföldön és külföldön fennálló követeléseket (hitelek, betétek, váltókövetelések, értékpapírok, fedezeti célú, határidős ügyletek miatt fennálló követelések), a valutakészletet az MNB által közzétett, a tárgyév utolsó naptári napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell értékelni. Amennyiben egyes külföldi pénznemre hivatalos devizaárfolyam nincs, akkor az állományt magyar, országos napilapban a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatóban közzétett árfolyamon kell szerepeltetni, ennek hiányában az MNB által a legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamot kell alkalmazni.
(3) A monetáris aranykészletet a tárgyév utolsó naptári napján jegyzett világpiaci (londoni fixing) árfolyamon kell kimutatni, az egyéb monetáris nemesfémkészleteket a Tv. árukészletekre vonatkozó szabályai szerint kell értékelni, figyelemmel a 11. § (4) bekezdésére.
(4) A befektetési céllal vásárolt belföldi értékpapírokat beszerzési értéken, a külföldi pénznemben befektetett pénzügyi eszközöket az MNB által közzétett, a tárgyévi mérleg fordulónapján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell értékelni. Céltartalékot kell képezni ezen értékpapírok után, ha a gazdasági társaság piaci megítélése a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül a befektetés értéke alá csökken.
A források értékelése
7. § (1) A devizában fennálló belföldi és külföldi kötelezettségeket (hiteleket, betéteket, váltókötelezettségeket, értékpapíron alapuló kötelezettségeket, mérlegen kívül nyilvántartott, fedezeti célú határidős ügyletek miatti kötelezettségeket) az MNB által hivatalosan közzétett, a tárgyévi mérleg fordulónapján érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell értékelni.
(2) Jegybanki kötelezettség a forgalomban lévő bankjegy- és érmeállomány, melyet a címlettel egyezően könyv szerinti értéken kell szerepeltetni.
Az eredménykimutatás tagolása, tartalma
A bevételek tagolása
8. § (1) Az eredménykimutatást legalább a 2. számú melléklet szerinti tagolásban kell elkészíteni. Az eredménykimutatás tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A diszkont értékpapírok névértéke és vételára közötti különbözetként számított, a tárgyévre időarányosan jutó kamatjellegű hozamot kamatbevételként kell elszámolni.
(3) Az éven belüli lejáratú követelések utáni kamatbevételek között kell kimutatni:
a) a Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok kamatbevételét, függetlenül az értékpapírok lejárati idejétől,
b) a hitelintézetek esetében az óvadék típusú repo-ügylet és a viszontleszámítolt váltók után számított kamatbevételt,
c) az éven belüli lejáratú, határidős ügyletek kamatát és kamatjellegű bevételeit (az ügylet indulásakor lebonyolított devizacserénél érvényes keresztárfolyam és kötési árfolyam különbözetét), valamint
d) az MNB-nél vezetett folyószámlán jelentkező átmeneti tartozásállomány után kapott büntetőkamatok összegét.
(4) Az éven túli lejáratú követelések utáni kamatbevételek között kell kimutatni az éven túli egyéb ügyletek kamatbevételeit és kamatjellegű bevételeit.
(5) Az egyéb követelések utáni kamatbevételek között kell kimutatni:
a) a hitelügyletekkel kapcsolatosan kapott különféle késedelmi és büntető kamatokat,
b) a folyósított dolgozói kölcsönök után kapott kamatok összegét,
c) az egyéb szervezetek MNB-nél elhelyezett betéteihez kapcsolódó – bármely jogcímű – kamatbevételeket.
(6) A pénzforgalommal kapcsolatos bevételek között kell kimutatni:
a) a betét- és hitelszámlákkal kapcsolatos forgalmi jutalékokat, postaforgalmi díjakat,
b) a bankszámlákkal kapcsolatos külön kezelési díjakat,
c) az emissziós szolgáltatáshoz kapcsolódó (pénztári szolgálat, pénzszállítás, pénzfeldolgozás) bevételeket.
(7) Az egyéb bevételek között kell kimutatni az MNB által folytatott minden olyan pénzügyi tevékenységből származó bevételt, amely nem tartozik a kamat- és kamatjellegű bevételek közé, így különösen:
a) a forintban befolyt jutalékokat és forgalmi jutalékokat,
b) a devizában befolyt jutalékokat és költségtérítéseket, Világbanki hitellel kapcsolatos megbízási díjat, rendelkezésre tartási jutalékot,
c) az MNB tv. 78. §-a szerint, a központi költségvetéstől kapott térítéseket,
d) az egyéb üzletági nyereséget, mint az értékpapírok eladásánál, vételénél realizált árfolyamnyereségeket, a határidős ügyletek árfolyamnyereségeit, a marge-t, az intervenciós és egyéb konverziós árfolyamnyereséget, az exportfinanszírozási hitelkompenzációt.
A ráfordítások tagolása
9. § (1) Az éven belüli lejáratú betétek utáni kamatráfordítások között kell kimutatni:
a) a Magyar Államkincstár elszámolási betétszámlája után fizetett kamatok összegét, valamint a központi költségvetés által elhelyezett egyéb betétek kamatait,
b) a hitelintézetek kötelező jegybanki (forint- és deviza-)tartalékai után fizetendő, az MNB által visszavásárlási kötelezettséggel eladott értékpapírok, valamint az értékesített Magyar Államkötvények és Kincstárjegyek után fizetett kamatokat, és
c) egyéb kamatráfordításként az MNB-vel munkaviszonyban álló munkavállalók betétei után fizetett kamatok összegét.
(2) Az éven túli lejáratú betétek utáni kamatráfordítások között kell kimutatni:
a) a központi költségvetés által az MNB-nél elhelyezett betétek után fizetett kamatok összegét;
b) a Központi Váltó és Hitelbank Rt. által kibocsátott hosszú lejáratú kötvények után fizetett kamatok összegét.
(3) A pénzforgalommal kapcsolatos ráfordítások között kell kimutatni a pénzforgalommal és pénzkibocsátással kapcsolatos költségeket, így:
a) a bankjegy- és érmegyártás ráfordításait,
b) a pénzcserével összefüggő ráfordításokat,
c) a fizetési forgalommal (postának fizetett díjak, klíringszolgáltatásért fizetett díj) összefüggő ráfordításokat.
(4) Az egyéb ráfordítások közé tartoznak az MNB által folytatott minden olyan pénzügyi tevékenységből származó ráfordítások, amelyek nem tartoznak a kamat és kamatjellegű ráfordítások közé, így különösen:
a) a forintban elszámolt jutalékok és költségek, az értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatási és forgalmazási ráfordítások,
b) a devizában elszámolt jutalékok és költségek [a Nemzetközi Valuta Alappal, a Világbankkal és a SWIFT-tel (Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Távközlési Társaság) stb. kapcsolatos költségek].
(5) Az egyéb ráfordítások között, üzletági veszteségek címen kell kimutatni:
a) a belföldi és külföldi értékpapírok árfolyamveszteségeit,
b) a határidős ügyletek árfolyamveszteségeit,
c) a világbanki hitelekkel kapcsolatos és egyéb árfolyamveszteségeket.
(6) A banküzem működési költségei és ráfordításai között kell kimutatni az MNB gazdálkodásával kapcsolatban, a tárgyévben felmerült és elszámolt összes költséget és ráfordítást.
Az osztalék elszámolása
10. § (1) Az MNB a bevételeinek és ráfordításainak alakulá-sával összefüggő osztalékelőleg elszámolását (fizetés vagy visszaigénylés) a rövid lejáratú kötelezettségek között mutatja ki, mint alapítóval szembeni kötelezettséget.
(2) Amennyiben az MNB-nek az éves eredménye alapján visszaigénylési jogosultsága keletkezik, az alapító által megtérítendő összeget a tárgyév rendkívüli bevételeként számolja el.
(3) Az MNB a saját tőke – monetáris bázishoz viszonyított – alakulásához kapcsolódó osztalékelőleget (befizetést vagy visszaigénylést) az elkülönített eredménytartalékkal szemben számolja el.
Könyvvezetési és egyéb előírások
A forint-, deviza- és nemesfémkészletek elszámolása
11. § (1) Az MNB forintpénzkészlete – mint forgalomba nem került pénz – a bank eszközei között értékben nem mutatható ki.
(2) A forgalomban lévő forint készpénzállományt havonta a források között nyilvántartott bankjegy- és érmeállomány, valamint a pénztárban lévő készpénz különbözeteként meg kell állapítani, és a források között elkülönítetten – mint rövid lejáratú kötelezettséget – kell kimutatni.
(3) A vám és forgalmi típusú adók megfizetése nélkül beszerzett monetáris nemesfémkészletek kereskedelmi célú nemesfémkészletté átminősítése során az MNB a vámot és a forgalmi típusú adókat a kereskedelmi készletre vételkor tartozik bevallani és megfizetni. Belföldön csak kereskedelmi célú nemesfém értékesíthető.
(4) A nem monetáris (kereskedelmi célú) nemesfémeket árukészletként kell kimutatni.
(5) Az MNB a bankjegy- és érme-előállításhoz, -kibo-csátásához közvetlenül kapcsolódó valamennyi költségét – ideértve a tervezés költségeit is – ráfordításai között számolja el.
(6) A törvényes fizetési eszköznek minősülő nemesfém érméket a pénzeszközök között – névértéken – kell nyilvántartásba venni. Az érmék értékesítésekor az eladási ár és a névérték különbözetét az érmekibocsátás árfolyam-különbözeteként kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között elszámolni. Törvényes fizetőeszköznek minősülő nemesfémérmék vásárlásakor a vételár és a névérték különbözetét az érmekibocsátás árfolyam-különbözeteként kell az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között elszámolni.
A repo-ügyletek elszámolása
12. § (1) Az óvadék típusú repo-ügyletek esetében az ügylet tárgyát képező értékpapír eladásakor az értékpapír továbbra is az MNB eszközei között marad. Az ügyletet a vevővel szembeni repo-kötelezettségként kell elszámolni. Amennyiben az MNB óvadék típusú repo-ügylet keretében értékpapírt vásárol, a vásárolt értékpapírt beszerzési értéken, mérle-gen kívüli tételként veszi nyilvántartásba, a vételárat pedig az eladóval szembeni követelései között tartja nyilván.
(2) A szállításos típusú repo-ügylet tényleges értékpapír adásvételnek minősül.
Eladáskor az MNB kivezeti az értékpapírt eszközei közül, ugyanakkor mérlegen kívüli kötelezettségként mutatja ki visszavásárlási kötelezettségét (a visszavásárlási áron), valamint mérlegen kívüli követelésként a vevőnek az MNB-vel szembeni visszaadási kötelezettségét (a korábbi eladási áron), továbbá a kötelezettség és a követelés különbözeteként a repo-ügylet kamatráfordítását is.
Vétel esetén az értékpapír az MNB eszközeit növeli. Ugyanakkor az MNB mérlegen kívüli követelésként mutatja ki az eladónak az MNB-vel szembeni visszavásárlási kötelezettségét (a visszavásárlási áron), valamint mérlegen kívüli kötelezettségként a jegybank visszaadási kötelezettségét (a korábbi vételáron), továbbá a kötelezettség és követelés különbözeteként a repo-ügylet kamatbevételét is.
(3) A repo-ügyletek eredményét a kamatráfordítások, illetve a kamatbevételek között kell kimutatni.
Az értékpapírok elszámolása
13. § Az értékpapírok vételárában megfizetett kamatot kamatráfordításként, az értékesítéskor az eladási árban realizált kamatot kamatbevételként kell elszámolni. Értékesítéskor a kamatot nem tartalmazó vételár, illetve az eladási ár különbözetét – jellegének megfelelően – árfolyamnyereségként vagy árfolyamveszteségként kell elszámolni.
Egyéb sajátosságok
14. § (1) Az MNB a befektetett eszközök között elkülönítetten mutatja ki a bankjegy- és érmemúzeum készletét. A múzeum készlete után értékcsökkenési leírást elszámolni nem lehet.
(2) Az MNB a követeléseit és a mérlegen kívül nyilvántartott vállalt kötelezettségeit azok értékelése során a ,,rendben levő'', a ,,külön figyelendő'' és a ,,kockázatos'' kategóriák egyikébe sorolja be.
(3) A befektetett eszközök, a követelések, az értékpapírok és a jövőbeni kötelezettségek minősítésének rendjéről, valamint a céltartalék képzésének rendjéről – a sajátosságok figyelembevételével – az MNB elnöke belső szabályzatot készít.
(4) A befektetett eszközök, a követelések után képzett céltartalék állományát az MNB-nek a mérlegben az eszközök között kell kimutatni negatív előjellel.
(5) A mérlegen kívüli függő és jövőbeni kötelezettségek után képzett céltartalék állományát a mérlegben a források között kell kimutatni.
(6) Az egyéb követelések, illetve az egyéb kötelezettségek között kimutatott – a külföldi devizapozíciók árfolyamkockázatára kötött, fedezeti célú határidős ügyletekkel kapcsolatos átértékelési különbözetek miatti – aktív, illetve passzív elszámolási számlákat, a határidős ügyletek lezárásakor meg kell szüntetni.
(7) A saját tőke és a monetáris bázis MNB tv. 78. §-ának (3) bekezdése szerinti összehasonlítása során a saját tőke megállapításánál az értékelési tartalékot figyelmen kívül kell hagyni.
(8) A 9. § (6) bekezdésben megjelölt költségeket költségnemenkénti bontásban kell kimutatni.
(9) A járó és fizetendő kamatokkal, kamatjellegű bevételekkel és ráfordításokkal, illetve a Tv.-ben rögzített egyéb tételekkel összefüggésben az aktív és passzív időbeli elhatárolásokat havonta kell megállapítani és elszámolni.
Mérlegen kívüli tételek
15. § (1) Mérlegen kívüli tételnek minősülnek a (2)–(5) bekezdésben meghatározott tételek.
(2) Függő kötelezettségek és követelések az olyan, általában harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségek vagy kimutatott követelések, amelyek a mérleg fordulónapján fennállnak, de a mérleg fordulónapján mérlegtételkénti szerepeltetésük jövőbeni eseményektől függ.
(3) Jövőbeni kötelezettségek az olyan visszavonhatat-lan kötelezettségek, amelyek a mérleg fordulónapján már fennállnak, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethetők.
(4) Függő követelések közé tartoznak az olyan követelések is, amelyeket az MNB korábban hitelezési veszteségként leírt, de nem engedett el.
(5) Mérlegen kívüli tételnek minősül a 16–18. §-ban meghatározott ügyleteknek az a része, mely jövőbeni kötelezettségnek, illetve követelésnek minősül.
(6) A (2)–(5) bekezdésben felsorolt, mérlegen kívüli tételeket – azok szerződés szerinti értékén – a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartani.
A határidős ügyletek elszámolása
16. § (1) A határidős követeléseket és kötelezettségeket – ideértve az opciós jogokat és kötelezettségeket – mérlegen kívüli tételként a szerződésben rögzített határidős áron, árfolyamon (a továbbiakban: kötési áron) bruttó módon kell nyilvántartani, amíg a szerződés szerinti határidő be nem következik, vagy az ügyletet le nem zárják.
(2) Ha a szerződés szerinti határidő bekövetkezik, akkor a határidős ügyletet, a swap ügylet határidős ügyletrészét, valamint az érvényesített opciókat az azonnali adásvételi ügyletekre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni és mérlegtételként figyelembe venni.
(3) A határidős ügyleteket azok keletkezésekor pontos egyedi megnevezéssel a következő csoportokba kell besorolni:
a) fedezeti jelleggel,
b) egyéb céllal kötött
határidős ügyletek.
(4) Ha az ügylet keletkezését követően bekövetkező gazdasági események indokolják, a pénzügyi instrumentum első besorolását követően a pénzügyi instrumentumot át kell sorolni, az értékelést meg kell változtatni és az értékelés alapjának változásából származó nyereséget vagy veszteséget az átsorolás időszakában kell az eredményben elszámolni.
(5) Az opciós díjat annak az időszaknak az eredményében kell figyelembe venni, amelyben az opciót érvényesítik (az ügyletet lezárják). Amennyiben az opció tárgyát befektetett eszközként hasznosítják, akkor az opciós díj a beszerzési ár részét képezi.
Fedezeti céllal kötött ügyletek
17. § (1) Fedezeti ügyletként kell elszámolni azokat az ügyleteket, amelyek az alábbi feltételeknek egyidejűleg megfelelnek:
a) a fedezeti ügyletet egyértelműen hozzárendelték valamely nyitott pozícióhoz, amely az MNB-t deviza-, kamatláb-, piaci kockázatnak teszi ki,
b) az ügyletet indításkor kifejezetten fedezeti ügyletként jelölték meg,
c) a fedezet kizárja vagy lényegesen csökkenti a fedezendő pozícióból eredő kockázatot.
(2) Mérlegkészítéskor a még le nem zárt, mérlegen kívüli tételként nyilvántartott, a fedezeti ügyletekkel kapcsolatos követeléseket és kötelezettségeket, és az ebből származó eredményt (ügyletek értékét) a fedezett alapügylettel, pozícióval azonos módon kell értékelni és a fedezett alapügylethez, pozícióhoz igazodóan kell a mérlegben, illetve az eredménykimutatásban megjeleníteni.
(3) Mérlegkészítéskor a fedezeti ügylet eredményeként – tartalmának megfelelően és a fedezett alapügylet (pozíció) eredményéhez igazítva – a bevételek, illetve ráfordítások között kell elszámolni:
a) kamatozó deviza-swap ügyletek után elszámolt kamatbevételek, illetve kamatráfordítások időarányos részét,
b) deviza-swap ügylet esetében a két devizának a határidős szerződés megkötése napján érvényes keresztárfolyama és a kötési árfolyam közötti, devizában fennálló árfolyamkülönbözet (ún. swap költség) időarányos összegét,
c) kamat-swap ügylet esetén a kamatösszegek cseréjéből származó többlet kamatbevételek, illetve kamatráfordítások időarányos részét,
d) a határidős fedezeti ügylet idő előtti lezárásakor a könyv szerinti érték (a kötési ár, árfolyam) és a pénzügyileg rendezett összeg közötti különbözet összegét,
e) az átsorolásból eredő értékelési módszer megvál-toztatásakor az eddig fedezetinek minősített ügylet könyv szerinti értéke és a megváltozott minősítés szerinti értéke közötti különbözetet.
(4) Ha a fedezeti ügyletekhez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő előtt pénzmozgással járó kifizetésre kerül sor az ügylet lezárása nélkül, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt összeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell a mérlegben megjeleníteni.
(5) Az MNB és a központi költségvetés között – a központi költségvetés devizapozíciójának kockázata miatt – kötött fedezeti ügylet – egyben – fedezett ügyletnek minősül.
Egyéb céllal kötött határidős ügyletek
18. § (1) Az egyéb céllal kötött határidős ügyletekkel kapcsolatos követeléseket és kötelezettségeket a nyilvántartásba vételt követően minden mérleg fordulónapon piaci értéken kell értékelni.
(2) A mérleg fordulónapján a piaci érték meghatározásának alapja:
a) tőzsdei ügyletek esetén az elszámolóház által megállapított, az adott határidőre szóló elszámolóár, árfolyam, kamatláb;
b) a tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek, deviza, kamatswap, opciós ügyletek esetén a piacon általánosan elfogadott modellekkel számított érték;
c) egyéb tőzsdén kívüli ügyletek esetében a mérlegké-szítéskor a piaci értékítéletet megfelelően jellemző ár.
(3) Az egyéb céllal kötött határidős ügyleteknek a piaci érték változásából eredő nyereségét csak az ügylet lezárásakor lehet elszámolni.
(4) A nyitott (le nem zárt) határidős ügyletnek a piaci érték változásaiból származó veszteségére céltartalékot kell képezni.
Kiegészítő melléklet
19. § A kiegészítő mellékletnek a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a következőket:
(1) Az MNB-nek a központi költségvetéssel, a belföldi hitelintézetekkel szembeni nettó pozíciójának és nettó kamategyenlegének alakulását, összetevőit, meghatározó tényezőit.
(2) Az MNB nettó deviza pozíciójának alakulását, összetevőit, meghatározó tényezőit.
(3) A külföldi és belföldi hitelintézeti, az egyéb belföldi követelésekhez, a befektetésekhez, a várható és jövőbeni kötelezettségekhez kapcsolódó céltartalékképzést, illetve -felszabadítást.
(4) Az MNB részesedéseit, és az abban bekövetkezett változások megjelölését, valamint a kapott osztalékot.
(5) A saját tőke összetételét tőkeelemenként, volume-nének alakulását az MNB tv. 78. §-ában előírt minimális összeghez viszonyítva.
(6) Az MNB tv. 20. §-ában meghatározott elkülönített eredménytartalék alakulását.
(7) Az állam megbízásából az MNB saját nevében és saját számlára kötött fedezeti ügyleteknek az elkülönített eredménytartalékra gyakorolt hatását.
(8) Az MNB tv. 21. §-ában meghatározott pénzbevonási nyereség tárgyévi alakulását és összegének felhasználását.
(9) Az MNB tv. 78. §-ában előírt:
a) a bevételek-ráfordítások alapján osztalékelőlegként teljesített költségvetési befizetéseket, illetve a költségvetési térítéseket,
b) az elkülönített eredménytartalék alakulásától függő osztalékelőleg, illetve költségvetési térítés alakulását, osztalékfizetési kötelezettséget.
(10) A fejlesztési forrásokat és azok felhasználását.
(11) A központi költségvetéssel, az egészségbiztosítási pénztárral és az önkormányzatokkal szembeni egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket külön-külön részletezve.
Az üzleti jelentés
20. § Az MNB üzleti jelentésének tartalmaznia kell az arra vonatkozó közgazdasági számításokat is, hogy a monetáris bázis összetevőinek költségei hogyan viszonyulnak a monetáris bázis, mint forrás piaci hozamon történő kihelyezésével elérhető bevételekhez.
A közzététel
21. § Az MNB az éves beszámolót – az éves mérleget megállapító – rendes közgyűlés által meghatározott módon és formában teszi közzé.
Záró rendelkezések
22. § (1) A Tv. 15. §-ának (2) bekezdése, a 16. §-a, a 17. §-a, a 19. §-ának (4) bekezdése, a 26. §-ának (1) bekezdése, (4) bekezdésének d) pontja és az (5) bekezdése, a 29. §-ának c) pontja, a 37. §-ának (3) bekezdése, a 41/A. §-a, a 42. §-ának (1) bekezdése, a 46. §-ának (4) bekezdése, a 73. §-ának (1) bekezdése, a 79. §-ának (5) bekezdése és a 80. §-ának (4) bekezdése vonatkozásában az MNB a vállalkozókkal esik egy tekintet alá.
(2) A Magyar Nemzeti Bank a rendelet hatálybalépését követő 120 napon belül köteles számviteli politikáját írásba foglalni.
(3) Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 180/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet, a 71/1993. (V. 6.) Korm. rendelet, valamint a 40/1995. (IV. 19.) Korm. rendelet hatályát veszti.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 18/1997. (II. 4.) Korm. rendelethez
2. számú melléklet a 18/1997. (II. 4.) Korm. rendelethez
