Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

19/1997. (II. 13.) Korm. rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának egyes szabályairól1

2003.06.30.

Az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra, így

a) az Információs Hivatalra,

b) a Nemzetbiztonsági Hivatalra, és

c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra

(a továbbiakban együtt: szolgálatok) terjed ki.

A szolgálatok jogállása és felügyelete

2. § A szolgálatok költségvetési felügyeletét ellátó szerv a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter kabinetje (a továbbiakban: kabinet), a felügyeletet ellátó szerv vezetője a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter (a továbbiakban: miniszter).

Előirányzat-átcsoportosítások

3. § A szolgálatok működési költségvetésén belüli – az eredeti működési célú előirányzatok összegének legfeljebb 10%-át kitevő mértékű – átcsoportosítások joga a minisztert illetik meg.

A szolgálatok és a Kincstár kapcsolata 2

4. § (1) A szolgálatok a Kincstár ügyfelei, amelyek saját gazdasági szervezeteik útján a tervezéssel, előirányzat-felhasználással, a hatáskörükbe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával és nyilvántartásával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, valamint a beszámolási kötelezettséggel és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat az e rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével saját maguk látják el.

(2) A szolgálatoknak a Kincstárnál vezetett számlái az erre vonatkozó jogszabály szerinti speciális (bizalmas) számlák.

(3) A szolgálatok a Kincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámla feletti rendelkezések során a kincstári tranzakciós kódokat nem használják.

(4)3 A szolgálatok számláinak forgalmáról a Kincstár – az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a kabinet erre feljogosított munkatársai kivételével – adatot nem szolgáltathat. A számlák egyenlegéről – az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a kabinet kivételével – kizárólag a miniszter engedélyével közölhető adat.

(5) A szolgálatok házipénztárába befolyt bevételeket értékhatártól függetlenül a kincstári egységes számlára nem kell naponta befizetni, azokról minden hónap végén – a 8. § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatás részeként – kell elszámolni. Ugyanekkor gondoskodni kell – amennyiben szükséges – a bevételeknek megfelelő összegű előirányzat-felhasználási keret megnyitásáról, a bevételek addig is közvetlenül felhasználhatók a kiadások teljesítésére.

(6) A szolgálatok házipénztárukban az erről szóló miniszteri utasításban meghatározott összegig tarthatnak készpénzt.

(7) A szolgálatok áthúzódó kiadásaik fedezetére év végén házipénztárukban elkülönített módon készpénzt tarthatnak. Ebből kifizetést a tárgyévet követő évben, kizárólag a tárgyév terhére teljesíthetnek, amelyet a tárgyév terhére kell elszámolni kiadásként. Az így elkülönítetten kezelt házipénztári pénzkészletnek a maradványát kell a tárgyév házipénztári pénzmaradványának tekinteni, és a költségvetési beszámolóban bemutatni, amelyet a beszámoló kabinethez történő benyújtásával egyidejűleg a fejezeti maradványelszámolási számlára kell befizetni.

5. § (1) A szolgálatok a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó közbeszerzések dologi és felhalmozási kiadásokat terhelő kötelezettségvállalásaikat saját hatáskörben vezetik.

(2) A Kincstárnak a szolgálatok számláinak kifizetés előtti fedezetvizsgálatakor csak a rendelkezésre álló előirányzat-keretet kell figyelembe vennie.

(3)4 A szolgálatok kiemelt előirányzatok szerint, havi bontásban negyedéves kiadási és bevételi tervet készítenek, melyet a kabinet hagy jóvá.

Gazdálkodás a kincstári vagyonnal

6. § (1) A szolgálatok által kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat a szolgálatok gyakorolják.

(2) A szolgálatok a kincstári vagyonról saját hatáskörben vezetnek nyilvántartást. A nyilvántartás adattartalmának és részletezettségének meg kell felelnie a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által előírt adattartalomnak és részletezettségnek.

(3) A szolgálatok a kincstári vagyonról legfeljebb a könyvviteli mérleg szerinti részletezettségben a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak, az Állami Számvevőszéknek, a Kormányzati Ellenőrzési Irodának és a Pénzügyminisztériumnak közölhetnek adatot. A kabinet jogosult a kincstári vagyonról vezetett nyilvántartásokban szereplő adatok teljes körének megismerésére.

(4)5 A szolgálatok a használatukban, illetve kezelésükben lévő és feladataik ellátásához feleslegessé váló ingatlanokat – értékhatártól, továbbá bérbeadás esetén a bérbeadás időtartamától függetlenül is – a Kincstári Vagyoni Igazgatóság egyidejű értesítése mellett a kincstári vagyonért felelős miniszter és a miniszter együttes engedélyével saját maguk értékesíthetik, illetve adhatják bérbe.

7. § (1) A szolgálatok alaptevékenységének ellátásához szükséges speciális kezelésű lakásokról a szolgálatok elkülönített nyilvántartást vezetnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakásokat a szolgálatok saját hatáskörben értékesíthetik, ahhoz nem kell a 6. § (4) bekezdés szerinti engedélyeket beszerezni. Az így szerzett bevétel teljes egésze az (1) bekezdés szerinti lakások vételére, felújítására fordítható.

(3) Amennyiben a szolgálat az (1) bekezdés szerinti lakás vételárát nem a (2) bekezdés szerint szeretné felhasználni, akkor az ingatlan elidegenítésekor az általános szabályok, illetve a 6. § (4) bekezdése szerint köteles eljárni.

Beszámolási rendszer

8. § (1) A szolgálatok költségvetését (kiadásait és bevételeit) az éves költségvetési törvény, illetve az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvény előkészítése és az Országgyűlés elé terjesztése során szolgálatonként a költségvetési törvényben szereplő kiemelt előirányzatok szerinti bontásban kell szerepeltetni. A törvényjavaslatok indoklását is ezen részletezés szerint kell elkészíteni. A javaslatokat a miniszter terjeszti elő.

(2) A szolgálatok a Pénzügyminisztérium előírásai szerinti részletes költségvetés tervezetét, illetve az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló részletes beszámoló tervezetét, továbbá a jogszabályokban előírt adatszolgáltatásokat (elemi költségvetés, elemi beszámoló, féléves és éves beszámoló) a kabinet részére küldik meg.

(3) A kabinet a Pénzügyminisztérium előírásai szerinti részletes költségvetés tervezetét, illetve az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló részletes beszámoló tervezetét a Pénzügyminisztérium illetékes szervének, valamint az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának küldi meg. Az elemi költségvetést és az elemi beszámolót a kabinet a Pénzügyminisztérium illetékes szervének küldi meg.

(4) A kabinet a jogszabályokban előírt, a (2) bekezdésben fel nem sorolt adatszolgáltatásokat a (7) bekezdés szerint meghatározott összevont formában a Pénzügyminisztérium illetékes szervének küldi meg.

(5) A (2) bekezdés szerinti részletezések nem tartalmazhatnak a szolgálatok létszámára és személyi juttatásaira vonatkozóan ,,hivatásos'', illetve ,,közalkalmazott'' felosztásnál részletesebb bontású adatokat.

(6)6 A szolgálatok a költségvetésük végrehajtásáról saját pénzforgalmi kettős könyvviteli adataikból a vonatkozó jogszabály szerinti havi pénzforgalmi jelentést kötelesek készíteni, és a Kincstárnak, valamint a kabinetnek megküldeni a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig.

(7) Az adatszolgáltatásokról készített összesítésekben a szolgálatok által megadott

a) személyi juttatások kiemelt előirányzat alapilletményként,

b) a munkaadókat terhelő járulékok, befizetések kiemelt előirányzat társadalombiztosítási járulékként,

c) a dologi kiadások kiemelt előirányzat szakmai tevékenységhez igénybe vett szolgáltatásként,

d) a felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat szakmai gépek, berendezések, felszerelések vásárlása, létesítéseként,

e) a felújítási kiemelt előirányzat szakmai célokat szolgáló ingatlanok felújításaként,

f) az intézményi működési bevételek kiemelt előirányzat egyéb bevételként,

g) a felhalmozási és tőke jellegű bevételek kiemelt előirányzat gépek, berendezések, felszerelések értékesítéseként

vehető figyelembe.

Speciális kiadások

9. § (1) A szolgálatok költségvetéseikben az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásaik fedezésére elkülönített előirányzatot a dologi kiadások kiemelt előirányzaton belül egy összegben a ,,Szakmai tevékenységhez igénybe vett szolgáltatások'' előirányzaton kell tervezni és elszámolni, függetlenül attól, hogy az személyi jellegű, felhalmozási, felújítási célú vagy dologi kiadás.

(2) A speciális működési kiadások körébe eső, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 63. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, személyi jövedelemadó köteles kifizetések után levont adót a szolgálatok havonta egy összegben utalják át az adóhatóságnak.

(3) A szolgálatok speciális kiadásaik teljesítéséhez Magyarországon működő kereskedelmi bankoknál bankszámlát/folyószámlát nyithatnak.

(4)7 A szolgálatok speciális kiadásaik teljesítéséhez kereskedelmi bankoknál devizaszámlát nyithatnak. A devizaszámláról sem a szolgálatoknak, sem a számlavezető banknak nem kell a Kincstár részére adatot szolgáltatnia.

(5) A (3) bekezdésben szereplő számlákra történő átutalások teljes összegét az átutalás időpontjában a megfelelő jogcímeken kiadásként kell könyvelni. Ezen számlák év végi záró egyenlegét a pénzmaradvány-elszámoláskor kell házipénztárban tartott készpénzként figyelembe venni.

Felhatalmazó rendelkezés

10. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a speciális működési kiadásokra vonatkozó felhasználási, bizonylatolási, elszámolási és ellenőrzési szabályokat saját hatáskörben utasításban megállapítsa.

Záró rendelkezés

11. § E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a 85/1994. (V. 31.) Korm. rendelet hatályát veszti.

1

A rendeletet a 32/2004. (III. 2.) Korm. rendelet 15. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte 2004. március 10. napjával.

2

A 4. §-a előtti cím a 89/2003. (VI. 25.) Korm. rendelet 50. §-ával megállapított szöveg.

3

A 4. § (4) bekezdése a 141/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított, a 89/2003. (VI. 25.) Korm. rendelet 84. §-ának i) pontja szerint módosított szöveg.

4

Az 5. § (3) bekezdése a 141/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.

5

A 6. § (4) bekezdésében a „pénzügyminiszter” szövegrészt „kincstári vagyonért felelős miniszter” szövegrészre módosította a 153/1998. (IX. 25.) Korm. rendelet 2. §-a.

6

A 8. § (6) bekezdése a 141/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított, a 89/2003. (VI. 25.) Korm. rendelet 85. §-ának c) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 9. § (4) bekezdése a 141/2001. (VIII. 8.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított, a 89/2003. (VI. 25.) Korm. rendelet 84. §-ának i) pontja szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás