19/1997. (VII. 4.) NM rendelet
az egészségügyi gázmester szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról1
2005.06.03.
1. § Az egészségügyi3 ágazatba tartozó egészségügyi gázmester (a továbbiakban: gázmester) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. § (1) A gázmester újabb szakmai ismeretek elsajátítása érdekében ötévenként továbbképzésen vesz részt. A továbbképző tanfolyamot az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fővárosi Intézete (a továbbiakban: Intézet) szervezi.
(2) A továbbképző tanfolyam 16 órás és szóbeli beszámolóval zárul, amelynek sikeres letétele esetén az Intézet igazolást ad a gázmesternek.
(3) Az Intézet a továbbképző tanfolyam időpontját évente legalább egy alkalommal az Egészségügyi Közlönyben közzéteszi, az azon résztvevőkről nyilvántartást vezet.
(2) Az R. alapján, valamint korábbi jogszabály alapján szerzett gázmesteri bizonyítványok továbbra is érvényesek és a 2. § (1) bekezdésében írt továbbképzési kötelezettség teljesítése esetén a gázmesteri tevékenység körébe tartozó munkák végzésére jogosítanak.
Melléklet a 19/1997. (VII. 4.) NM rendelethez
Jegyzék
az állam által elismert – az egészségügyi ágazathoz tartozó – szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről
|
Sor-
szám |
OKJ azonosító
szám |
Szakképesítés
megnevezése |
Bevezetésének
kezdő napja |
Alkalmazásának
utolsó napja |
Vizsga szervezője |
Szakképesítés központi
programjának
engedélyszáma |
Megjegyzés |
|
55. |
51 5002 01 |
Egészségügyi gázmester (kártevőirtó) |
a rendelet
hatálybalépésének
időpontja |
visszavonásig |
Egészségügyi Szakképző Iskola, Egészségügyi Szakképző- és Továbbképző Intézet |
|
|
A Jegyzék 55. sorszáma szerint kiadott
egészségügyi gázmester (kártevőirtó) szakképesítés
szakmai és vizsgáztatási követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 51 5002 01
2. Szakképesítés megnevezése: egészségügyi gázmester (kártevőirtó)
3. Szakképzés formája: iskolarendszeren kívüli
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
5353 Egészségügyi kártevőirtó
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az egészségügyi gázmester:
– az ember közvetlen környezetében, az ipar és a mezőgazdaság területén szervezi, irányítja vagy önállóan végzi az egészségügyi szempontból káros rovarok és rágcsálók írtását, szabadforgalmú, veszélyes, mérgező és erősen mérgező minősítésű írtószerekkel. A mezőgazdaság területén gázosítószerekkel (méreg és erős méreg minősítésű gázokkal) gázosítást végez.
Ellátja a szolgáltatás keretében az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet folytató társas vállalkozások szakmai irányítását.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
– Gázosítószerek önálló alkalmazása, a gázosítás szervezése, irányítása és végrehajtása.
– Az egészségügyi kártevők elleni védekezés szervezése és végrehajtása.
– Szolgáltatás keretében egészségügyi kártevőirtó tevékenységet folytató társas vállalkozások szakmai irányítása.
– Az írtószerek, gázosítószerek, anyagok, eszközök és veszélyes hulladékok jogszabályban rögzített módon való kezelése.
– Az érintettek egészségnevelése, tájékoztatása az írtással, mentesítéssel, fenntartással kapcsolatos tudnivalókról.
– Elsősegélynyújtási feladatok végzése.
– Dokumentációs feladatok végzése.
– Szakmai, etikai normák betartása, hivatásszerű munkavégzés.
– A szakmai területtel, vállalkozással kapcsolatos jogszabályok alkalmazása.
Az egészségügyi gázmester legyen képes:
– a gázosítószereket a gyakorlatban alkalmazni, figyelembe véve azok fizikai, kémiai és toxikológiai tulajdonságait, ártalmait és megelőzési lehetőségeit,
– az egészségügyi kártevők biológiai sajátosságainak, a védekezés szakmai feltételeinek, a védekezésre szolgáló módszercsoportok felhasználási lehetőségeinek ismeretében
= a kártevőket felismerni,
= a védekezési eljárásokat kivitelezni,
= a fertőzöttség és a védekezés során elért eredmények objektív mérésére szolgáló módszereket alkalmazni, alkalmaztatni és ellenőrizni,
– az írtószerek, gázosítószerek (hatóanyagok és készítmények) felhasználási lehetőségeinek, fizikai, kémiai és toxikológiai tulajdonságainak, ártalmainak és azok megelőzésének, a gázosításra és az egészségügyi kártevők elleni védekezésre vonatkozó jogszabályok ismeretében a munka- és környezetvédelmi, illetve a biztonságtechnikai előírásokat betartani, betartatni, ellenőrizni,
– a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ4 által időszakosan megjelentetett ,,Tájékoztató az engedélyezett írtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről'' című kiadványt használni,
– a munka végzéséhez szükséges gépeket kezelni, üzemeltetni, karbantartani,
– az írtószerek, gázosítószerek, eszközök és veszélyes hulladékok jogszabályban rögzített módon való kezeléséről gondoskodni,
– mérgezés esetén munkatársi elsősegélynyújtást alkalmazni,
– szakmai ismereteire támaszkodva tevékenysége során a környezetet védeni,
– az írtószerek, gázosítószerek raktározásával, szállításával, nyilvántartásával kapcsolatos előírásokat betartani,
– a szakmai, etikai és jogi normákat teljes felelősséggel betartani, illetve betartatni,
– megbízóival, munkatársaival, környezetével etikus magatartást tanúsítani,
– hatékony kommunikációt alkalmazni,
– tevékenységével kapcsolatos dokumentációs feladatokat ellátni,
– vállalkozási ismereteit, illetve a vállalkozással kapcsolatos jogszabályokat alkalmazni,
– megjelenésével, magatartásával, beszédével a munkakörével kapcsolatos elvárásoknak megfelelni.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
IV/1. Szakmai vizsgára jelentkezés feltételei
– középiskolai végzettség (érettségi).
b) Szakmaterületen eltöltött gyakorlat
– kártevőirtó egyéni és társas vállalkozásoknál a vizsga megkezdéséig legalább 3 hónap szabadforgalmú írtószerekkel történő munkavégzés szakképzett egészségügyi gázmester felügyelete mellett és annak igazolása a ,,Gyakorlati igazolás I.'' című nyomtatványon (kivéve az egészségőr fertőtlenítő, közegészségügyi és járványügyi felügyelő, növényvédelmi képzettséggel rendelkezőket),
– irányított gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a ,,Gyakorlati igazolás II.'' című nyomtatványon meghatározottak szerint, az abban feltüntetett munkaterületek mindegyikén (ez a gyakorlat kizárólag az ÁNTSZ Fővárosi Intézetében végezhető).
Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.
GYAKORLATI IGAZOLÁS I.
az egészségügyi gázmesteri képzéshez
(amely egyben igazolja, hogy a jelölt
irányított gyakorlatra bocsátható)
Név:.............................
Gyakorlóhely Időtartam 480 óra* Dátum Az igazoló aláírása P. H.
GYAKORLATI IGAZOLÁS II.
az egészségügyi gázmesteri képzéshez
(amely egyben igazolja, hogy a jelölt
a gyakorlati vizsgára bocsátható)
Név:.............................
A gyakorlat témája | Időtartama 80 óra* | Dátum | Az igazoló aláírása P. H.
Demonstráció (kártevők, irtószerek) | 8 | |
Rovarok elleni védekezés | 14 | |
Rágcsálók elleni védekezés | 10 | |
* A gyakorlat teljesítése a gyakorlóhelyen előírt munkarend szerint folyik.
c) A szakmai vizsgára jelentkezés egyéb feltételei:
– munkaköri (egészségügyi) alkalmasság.
IV/2.5 A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltétele
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 7. §-a alapján adható. IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Azonosak a III. ,,A szakképesítés szakmai követelményei'' pontban meghatározottakkal.
IV/4. A szakmai vizsga részei
4.1. Szakmai gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga témaköreit az ÁNTSZ Fővárosi Intézete határozza meg és munkafeladatait a vizsgát szervező intézmény dolgozza ki ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján.
A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
a)6 Két napig tartó, értékelt szakmai feladatok elvégzése (megelőző vizsgafeladat).
A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.
A vizsgázó vizsgafeladatait két egészségügyi gázmester jelenléte mellett végzi. A megelőző vizsgafeladatot a gyakorlati felkészülés terhére kell megszervezni.
b) A vizsgabizottság előtti vizsga
A gyakorlati vizsga munkafeladat(ok) elvégzése vizsgabizottság előtt.
4.2. Szakmai elméleti vizsga
– a gázosítószerek és a gázosítás,
– az egészségügyi kártevők biológiája és a védekezés lehetőségei,
– az írtószerek (hatóanyagok és készítmények),
– toxikológia (munka-, környezetvédelem) és elsősegélynyújtás.
A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium7 által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.
A szóbeli vizsga során a vizsgázónak a megadott tantárgyak mindegyikéből egy-egy kérdést kell megválaszolnia.
A gázosítószerek és a gázosítás:
– matematikai, fizikai és kémiai alapismeretek,
– a gázosítás általános alapelvei,
– a gázosítás hatékonyságát befolyásoló tényezők,
– a gázosítószerek kiválasztásának szempontjai,
– a gázosítószerek fizikai-kémiai tulajdonságai,
– a gázosítás végrehajtásának folyamata,
– a gázosítás légzésvédelmi eszközei
– a gázosítás különleges veszélyei és megelőzésük lehetőségei.
Az egészségügyi kártevők biológiája és a védekezés lehetőségei:
– a kártevők közegészségügyi-járványügyi és gazdasági jelentősége,
– a kártevők csoportosítása,
– a kártevők életmódja, terjedésük és felismerésük lehetőségei,
– a kártevők elleni védekezés szakmai feltételei,
– a kártevők elleni védekezésre alkalmas módszer-csoportok,
– az egyes kártevők életmódja és az ennek megfelelő védekezés lehetőségei.
Az írtószerek (hatóanyagok és készítmények):
– az írtószer fogalma, tulajdonsága és szerkezete,
– az írtószerek felhasználási módjai,
– az írtószerek alkalmazási formái,
– a gyomormérgek és alkalmazásuk,
– a durva és fajlagos érintőmérgek alkalmazása,
– az írtószerekkel szembeni rezisztencia kialakulásának okai és késleltetésének lehetőségei,
– a riasztószerek és alkalmazásuk,
– a biológiai védekezésre alkalmas írtószerek és felhasználási lehetőségük.
Toxikológia (munka-, környezetvédelem) és elsősegélynyújtás:
– toxikológia fogalma, feladatai és szakterületei,
– a méreg fogalma, a mérgek csoportosítása és minősítése,
– a mérgezés kialakulásának folyamata,
– a mérgezések csoportosítása,
– az írtószerek forgalomba hozatala és minősítése,
– az írtószerek beszerzése, szállítása, tárolása és felhasználása,
– az írtószerek ártalmai és a megelőzésük lehetőségei,
– az elsősegélynyújtás irányelvei és alapszabályai,
– a munkatársi elsősegélynyújtó általános teendői mérgezés és baleset esetén,
– a gázosítószerek és egyes írtószer hatóanyagok toxikológiai tulajdonságai, felhasználásuk speciális óvórendszabályai és munkatársi elsősegélynyújtás az egyes mérgezés esetén.
IV/5.8 A vizsgázó teljesítményének értékelése
A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladat(ok)ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani, és jegyzőkönyvben rögzíteni. A vizsga átlageredményét a vizsgabizottság előtti vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
Megfigyelési és értékelési szempontok:
– tevékenység kivitelezése,
– munkacsoportban való munkavégzés képessége,
– munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,
– megjelenés, viselkedés.
Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha
– elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,
– önálló tevékenységre nem képes,
– a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be.
Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.
Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
– az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendeletben foglaltak az irányadók.
Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó ,,Egészségügyi gázmester'' szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít.
A népjóléti miniszter, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.