19/1997. (VII. 4.) NM rendelet
az egészségügyi gázmester szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról
1997.07.19.
1. § A népjóléti ágazatba tartozó egészségügyi gázmester (a továbbiakban: gázmester) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. § (1) A gázmester újabb szakmai ismeretek elsajátítása érdekében ötévenként továbbképzésen vesz részt. A továbbképző tanfolyamot az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fővárosi Intézete (a továbbiakban: Intézet) szervezi.
(2) A továbbképző tanfolyam 16 órás és szóbeli beszámolóval zárul, amelynek sikeres letétele esetén az Intézet igazolást ad a gázmesternek.
(3) Az Intézet a továbbképző tanfolyam időpontját évente legalább egy alkalommal a Népjóléti Közlönyben közzéteszi, az azon résztvevőkről nyilvántartást vezet.
(2) Az R. alapján, valamint korábbi jogszabály alapján szerzett gázmesteri bizonyítványok továbbra is érvényesek és a 2. § (1) bekezdésében írt továbbképzési kötelezettség teljesítése esetén a gázmesteri tevékenység körébe tartozó munkák végzésére jogosítanak.
Dr. Kökény Mihály s. k.,
népjóléti miniszter
Melléklet a 19/1997. (VII. 4.) NM rendelethez
Jegyzék
az állam által elismert – a népjóléti ágazathoz tartozó – szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről
|
Sor-
szám |
OKJ azonosító
szám |
Szakképesítés
megnevezése |
Bevezetésének
kezdő napja |
Alkalmazásának
utolsó napja |
Vizsga szervezője |
Szakképesítés központi
programjának
engedélyszáma |
Megjegyzés |
|
55. |
51 5002 01 |
Egészségügyi gázmester (kártevőirtó) |
a rendelet
hatálybalépésének
időpontja |
visszavonásig |
Egészségügyi Szakképző Iskola, Egészségügyi Szakképző- és Továbbképző Intézet |
|
|
A Jegyzék 55. sorszáma szerint kiadott
egészségügyi gázmester (kártevőirtó) szakképesítés
szakmai és vizsgáztatási követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 51 5002 01
2. Szakképesítés megnevezése: egészségügyi gázmester (kártevőirtó)
3. Szakképzés formája: iskolarendszeren kívüli
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
5353 Egészségügyi kártevőirtó
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az egészségügyi gázmester:
– az ember közvetlen környezetében, az ipar és a mezőgazdaság területén szervezi, irányítja vagy önállóan végzi az egészségügyi szempontból káros rovarok és rágcsálók írtását, szabadforgalmú, veszélyes, mérgező és erősen mérgező minősítésű írtószerekkel. A mezőgazdaság területén gázosítószerekkel (méreg és erős méreg minősítésű gázokkal) gázosítást végez.
Ellátja a szolgáltatás keretében az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet folytató társas vállalkozások szakmai irányítását.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
– Gázosítószerek önálló alkalmazása, a gázosítás szervezése, irányítása és végrehajtása.
– Az egészségügyi kártevők elleni védekezés szervezése és végrehajtása.
– Szolgáltatás keretében egészségügyi kártevőirtó tevékenységet folytató társas vállalkozások szakmai irányítása.
– Az írtószerek, gázosítószerek, anyagok, eszközök és veszélyes hulladékok jogszabályban rögzített módon való kezelése.
– Az érintettek egészségnevelése, tájékoztatása az írtással, mentesítéssel, fenntartással kapcsolatos tudnivalókról.
– Elsősegélynyújtási feladatok végzése.
– Dokumentációs feladatok végzése.
– Szakmai, etikai normák betartása, hivatásszerű munkavégzés.
– A szakmai területtel, vállalkozással kapcsolatos jogszabályok alkalmazása.
Az egészségügyi gázmester legyen képes:
– a gázosítószereket a gyakorlatban alkalmazni, figyelembe véve azok fizikai, kémiai és toxikológiai tulajdonságait, ártalmait és megelőzési lehetőségeit,
– az egészségügyi kártevők biológiai sajátosságainak, a védekezés szakmai feltételeinek, a védekezésre szolgáló módszercsoportok felhasználási lehetőségeinek ismeretében
= a kártevőket felismerni,
= a védekezési eljárásokat kivitelezni,
= a fertőzöttség és a védekezés során elért eredmények objektív mérésére szolgáló módszereket alkalmazni, alkalmaztatni és ellenőrizni,
– az írtószerek, gázosítószerek (hatóanyagok és készítmények) felhasználási lehetőségeinek, fizikai, kémiai és toxikológiai tulajdonságainak, ártalmainak és azok megelőzésének, a gázosításra és az egészségügyi kártevők elleni védekezésre vonatkozó jogszabályok ismeretében a munka- és környezetvédelmi, illetve a biztonságtechnikai előírásokat betartani, betartatni, ellenőrizni,
– az Országos Közegészségügyi Intézet által időszakosan megjelentetett ,,Tájékoztató az engedélyezett írtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről'' című kiadványt használni,
– a munka végzéséhez szükséges gépeket kezelni, üzemeltetni, karbantartani,
– az írtószerek, gázosítószerek, eszközök és veszélyes hulladékok jogszabályban rögzített módon való kezeléséről gondoskodni,
– mérgezés esetén munkatársi elsősegélynyújtást alkalmazni,
– szakmai ismereteire támaszkodva tevékenysége során a környezetet védeni,
– az írtószerek, gázosítószerek raktározásával, szállításával, nyilvántartásával kapcsolatos előírásokat betartani,
– a szakmai, etikai és jogi normákat teljes felelősséggel betartani, illetve betartatni,
– megbízóival, munkatársaival, környezetével etikus magatartást tanúsítani,
– hatékony kommunikációt alkalmazni,
– tevékenységével kapcsolatos dokumentációs feladatokat ellátni,
– vállalkozási ismereteit, illetve a vállalkozással kapcsolatos jogszabályokat alkalmazni,
– megjelenésével, magatartásával, beszédével a munkakörével kapcsolatos elvárásoknak megfelelni.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
IV/1. Szakmai vizsgára jelentkezés feltételei
– középiskolai végzettség (érettségi).
b) Szakmaterületen eltöltött gyakorlat
– kártevőirtó egyéni és társas vállalkozásoknál a vizsga megkezdéséig legalább 3 hónap szabadforgalmú írtószerekkel történő munkavégzés szakképzett egészségügyi gázmester felügyelete mellett és annak igazolása a ,,Gyakorlati igazolás I.'' című nyomtatványon (kivéve az egészségőr fertőtlenítő, közegészségügyi és járványügyi felügyelő, növényvédelmi képzettséggel rendelkezőket),
– irányított gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a ,,Gyakorlati igazolás II.'' című nyomtatványon meghatározottak szerint, az abban feltüntetett munkaterületek mindegyikén (ez a gyakorlat kizárólag az ÁNTSZ Fővárosi Intézetében végezhető).
Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.
GYAKORLATI IGAZOLÁS I.
az egészségügyi gázmesteri képzéshez
(amely egyben igazolja, hogy a jelölt
irányított gyakorlatra bocsátható)
Név:.............................
Gyakorlóhely Időtartam 480 óra* Dátum Az igazoló aláírása P. H.
GYAKORLATI IGAZOLÁS II.
az egészségügyi gázmesteri képzéshez
(amely egyben igazolja, hogy a jelölt
a gyakorlati vizsgára bocsátható)
Név:.............................
A gyakorlat témája | Időtartama 80 óra* | Dátum | Az igazoló aláírása P. H.
Demonstráció (kártevők, irtószerek) | 8 | |
Rovarok elleni védekezés | 14 | |
Rágcsálók elleni védekezés | 10 | |
* A gyakorlat teljesítése a gyakorlóhelyen előírt munkarend szerint folyik.
c) A szakmai vizsgára jelentkezés egyéb feltételei:
– munkaköri (egészségügyi) alkalmasság.
IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltétele
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a 10/l993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a alapján adható. IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
Azonosak a III. ,,A szakképesítés szakmai követelményei'' pontban meghatározottakkal.
IV/4. A szakmai vizsga részei
4.1. Szakmai gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga témaköreit az ÁNTSZ Fővárosi Intézete határozza meg és munkafeladatait a vizsgát szervező intézmény dolgozza ki ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottak alapján.
A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
a) Két napig tartó, értékelt szakmai feladatok elvégzése (megelőző vizsgafeladat).
A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.
A vizsgázó vizsgafeladatait két egészségügyi gázmester jelenléte mellett végzi.
b) A vizsgabizottság előtti vizsga
A gyakorlati vizsga munkafeladat(ok) elvégzése vizsgabizottság előtt.
4.2. Szakmai elméleti vizsga
– a gázosítószerek és a gázosítás,
– az egészségügyi kártevők biológiája és a védekezés lehetőségei,
– az írtószerek (hatóanyagok és készítmények),
– toxikológia (munka-, környezetvédelem) és elsősegélynyújtás.
A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg a fenti tantárgyakból.
A szóbeli vizsga során a vizsgázónak a megadott tantárgyak mindegyikéből egy-egy kérdést kell megválaszolnia.
A gázosítószerek és a gázosítás:
– matematikai, fizikai és kémiai alapismeretek,
– a gázosítás általános alapelvei,
– a gázosítás hatékonyságát befolyásoló tényezők,
– a gázosítószerek kiválasztásának szempontjai,
– a gázosítószerek fizikai-kémiai tulajdonságai,
– a gázosítás végrehajtásának folyamata,
– a gázosítás légzésvédelmi eszközei
– a gázosítás különleges veszélyei és megelőzésük lehetőségei.
Az egészségügyi kártevők biológiája és a védekezés lehetőségei:
– a kártevők közegészségügyi-járványügyi és gazdasági jelentősége,
– a kártevők csoportosítása,
– a kártevők életmódja, terjedésük és felismerésük lehetőségei,
– a kártevők elleni védekezés szakmai feltételei,
– a kártevők elleni védekezésre alkalmas módszer-csoportok,
– az egyes kártevők életmódja és az ennek megfelelő védekezés lehetőségei.
Az írtószerek (hatóanyagok és készítmények):
– az írtószer fogalma, tulajdonsága és szerkezete,
– az írtószerek felhasználási módjai,
– az írtószerek alkalmazási formái,
– a gyomormérgek és alkalmazásuk,
– a durva és fajlagos érintőmérgek alkalmazása,
– az írtószerekkel szembeni rezisztencia kialakulásának okai és késleltetésének lehetőségei,
– a riasztószerek és alkalmazásuk,
– a biológiai védekezésre alkalmas írtószerek és felhasználási lehetőségük.
Toxikológia (munka-, környezetvédelem) és elsősegélynyújtás:
– toxikológia fogalma, feladatai és szakterületei,
– a méreg fogalma, a mérgek csoportosítása és minősítése,
– a mérgezés kialakulásának folyamata,
– a mérgezések csoportosítása,
– az írtószerek forgalomba hozatala és minősítése,
– az írtószerek beszerzése, szállítása, tárolása és felhasználása,
– az írtószerek ártalmai és a megelőzésük lehetőségei,
– az elsősegélynyújtás irányelvei és alapszabályai,
– a munkatársi elsősegélynyújtó általános teendői mérgezés és baleset esetén,
– a gázosítószerek és egyes írtószer hatóanyagok toxikológiai tulajdonságai, felhasználásuk speciális óvórendszabályai és munkatársi elsősegélynyújtás az egyes mérgezés esetén.
IV/5. A vizsgázó teljesítményének értékelése
A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladat(ok)ra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat(ok)ra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani, és jegyzőkönyvben rögzíteni. A vizsga átlageredményét a vizsgabizottság előtti vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
Megfigyelési és értékelési szempontok:
– tevékenység kivitelezése,
– munkacsoportban való munkavégzés képessége,
– munkaeszközök megválasztása, előkészítésük módja és szakszerű használatuk,
– megjelenés, viselkedés.
Elégtelen a vizsgázó gyakorlati osztályzata, ha
– elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,
– önálló tevékenységre nem képes,
– a munkavédelmi szabályokat vizsgázáskor nem tartja be.
Bármely gyakorlati vizsgarész elégtelen osztályzata esetén a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.
Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni és egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szóbeli vizsgát egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:
– az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.
Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó ,,Egészségügyi gázmester'' szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított ,,Bizonyítvány'' tanúsít.
A népjóléti miniszter, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.