Kifejezéskereső
20/1997. (VII. 4.) NM rendelet
a fülilleszték-készítő és az egészségügyi szakasszisztens (kardiológiai szakasszisztens) szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról
1997.07.09.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A népjóléti ágazatba tartozó fülilleszték-készítő és egészségügyi szakasszisztens (kardiológiai szakasszisztens) szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
Dr. Kökény Mihály s. k.,
népjóléti miniszter
Melléklet a 20/1997. (VII. 4.) NM rendelethez
Jegyzék
az állam által elismert – a népjóléti ágazathoz tartozó – szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről
az állam által elismert – a népjóléti ágazathoz tartozó – szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről
|
Sor- |
OKJ azonosító |
Szakképesítés |
Bevezetésének |
Alkalmazásának |
Vizsga szervezője |
Szakképesítés központi |
Megjegyzés |
|
56. |
54 5030 01 |
Fülilleszték-készítő |
a rendelet |
visszavonásig |
Egészségügyi Szakképző Iskola, Egészségügyi Szakképző- és Továbbképző Intézet |
|
|
|
57. |
54 5018 01 |
Egészségügyi szakasszisztens (kardiológiai szakasszisztens) |
a rendelet |
visszavonásig |
Egészségügyi Szakképző Iskola, Egészségügyi Szakképző- és Továbbképző Intézet |
|
A rendelet kiadásával egyidejűleg érvényét veszti az 1983-ban kiadott „Tanterv elektrokardiográfiai asszisztensi szak, szakosító képzés” című oktatási dokumentum |
I.
A Jegyzék 56. sorszáma szerint kiadott
fülilleszték-készítő szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei
szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 54 5030 01
2. Szakképesítés megnevezése: fülilleszték-készítő
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
7442 Fülilleszték-készítő
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
– –
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
Az orr-fül-gégészeti rendelőkön belül vagy önnállóan müködő audiológiai mérőállomásokon az audiológus szakorvos ténymegállapítását követően az audiológus asszisztens által rögzített (audiogram, a hallókészülékek paraméterei) adatok felhasználásával, az audiológiai laboratóriumban, a hallásjavító készülékhez nélkülözhetetlen, a halláskárosult egyéni halláskárosodásához igazodó speciális jelleghordozó fülillesztéket készít.
Az audiogram kiértékelése során szoros kapcsolatot tart az audiológus szakorvossal, az audiológus asszisztenssel, illetve az akusztikus szakemberrel.
Munkája során megfelelő kapcsolatot alakít ki a hallássérültekkel.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
a) Lenyomatvétel során végzett jellegzetes tevékenységek:
– lenyomatvételi paszta+katalizátor vagy 1:1 arányú két komponensű anyag felhasználása,
– a halláskárosult füléről hagyományos technológiával vagy lenyomatvételre alkalmas fecskendővel lenyomatvétel,
– a halláskárosult füléről lenyomatanyag keverő pisztollyal lenyomatvétel,
– a halláskárosult füléről lenyomatvevő és keverőcsúccsal ellátott gép segítségével lenyomat készítése.
b) Hagyományos fülilleszték-készítés során végzett tevékenységek:
– a lenyomat alapján kemény vázilleszték készítése,
– a lenyomat alapján félkemény és lágy fülilleszték készítése,
– kombinált fülilleszték és
– kombinált dobozos fülilleszték készítése.
c) Különböző fülilleszték fajták akusztikai tulajdonságainak kialakítása során végzett jellegzetes tevékenységek:
– a szellőző furatok (ventingek), valamint különböző átmérőjű lezáró dugók tizedmiliméteres pontossággal történő kialakítása,
– speciális, egyéni jelleghordozó akusztikai csövek kiválasztása.
d) A hallójárati fülillesztékek készítése során végzett tevékenységek:
– MODUL hallásjavító készülékekhez egyéni illesztékház elkészítése,
– egyéni hallójáratba helyezhető (individuális) hallásjavító készülékekhez illesztékek készítése faceplate segítségével. Az illesztékek lehetnek mélyhallójárati (szabad szemmel nem látható) és concha, illetve semiconcha (fél concha).
2. Követelmények
A fülilleszték-készítés során végzett jellegzetes tevékenységek
a) Alapvető elméleti ismeretek
A fülilleszték-készítő legyen képes:
– elsajátítani az osztoszkópiai ismereteket,
– rendelkezzen a fül anatómiájára vonatkozó alapvető ismeretekkel,
– megismerni a hallásjavító készülékek működési elvét és működési paramétereit,
– kiértékelni az audiogramokat, szakmai konzultáció alapján kiválasztani az egyéni fülilleszték típusát.
b) Alapvető gyakorlati ismeretek
A fülilleszték-készítő legyen képes:
– lenyomatot venni a hallójáratról, és speciális lenyomatot venni a MODUL egyéni hallójárat sajátosságait figyelembe véve, a pozitív mintákat kiértékelni,
– berajzolni a kritikus pontokat és a mintát előkészíteni a negatív forma elkészítéséhez,
– különböző eljárásokkal elkészíteni negatív formákat,
– egyéni hallójárati pozitív mintát kiönteni UV lámpa alatt,
– polimerizálni (fényrekötő vagy nyomásedényben kötő anyagokkal),
– egyéni megoldások figyelembevételével kidolgozni a polimerizált fülilleszték anyagot,
– a munka előkészítése során a speciális igényeknek megfelelő, egyéni segédeszközöket használni,
– MODUL és individuális készüléket mint hallásjavító készüléket tesztelni (a visszacsatolás, sípolás elkerülése céljából),
– megismerni és alkalmazni az eszközökkel, az anyagokkal és a betegekkel kapcsolatos egészségügyi, higiénés és sterilitási szabályokat,
– megismerni, betartani és betartatni – a balesetek és a tűzkár megelőzése érdekében – a munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat,
– együttműködni a fülilleszték-készítő team-mel, beilleszkedni a team munkájába,
– hatékonyan, szakszerűen kommunikálni (verbális, nonverbális) a különböző életkorú és súlyosságú hallássérülttel,
– megismerni és munkája során alkalmazni a szakmai és etikai normákat,
– a szakmai előmenetele érdekében továbbképző programokon részt venni.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
IV/1. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll.
IV/2. A vizsgarészek tantárgyai és időtartama
a) Az írásbeli vizsgán a vizsgázók komplex feladatot oldanak meg, amely a következő tantárgyak ismeretanyagát tartalmazza:
– Szakmai ismeret.
– Anyagismeret.
– Munkavédelem.
A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg.
b) A gyakorlati vizsga két részből áll:
– az audiogrammokat kiértékelni és – szakmai konzultáció alapján – az egyéni fülilleszték típusát kiválasztani,
– az audiogram kiértékelése alapján egy modul fülilleszték-ház elkészítése, valamint egy individuális hallójárati készülék elkészítése.
A két feladat végrehajtására a vizsgázók részére 180 perc áll rendelkezésre.
A vizsgamunkát a szakmai vizsgát szervező állítja össze, és azt a szakmai vizsga elnöke hagyja jóvá.
c) A szóbeli vizsga tantárgyi vizsgákból áll.
A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a Népjóléti Minisztérium által – a követelményrendszert figyelembe véve – meghatározott tantárgyakból és a kiadott szóbeli tételek alapján ad számot a tudásáról.
A vizsgatárgyak:
– Szakmai ismeret.
– Anyagismeret.
A vizsgázónak minden tantárgyból két-két kérdést kell megválaszolni, egy-egy feleletre maximálisan 10-15 perc fordítható. A vizsgázó önállóan felel, a vizsgabizottság csak szükség esetén tesz fel kérdéseket a vizsgázónak.
A vizsgázók felkészülésére 30 perc áll rendelkezésre.
IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok
a) Az írásbeli vizsga tartalma:
– külső fül anatómiája (a fül részei a külső hallójárattól a dobhártyáig),
– külső fül patológiája (veleszületett, hajlamfüggő betegségek, fölösleges torzulatok, gyulladásos megbetegedések, anyagcserefüggő betegségek, új képződmények, sérülések),
– otoszkópos fülvizsgálat (betekintés a hallójáratba, a dobhártya állapotának vizsgálata a lenyomatvétel szemszögéből, operált fül esetén a lenyomatvételi módszer meghatározása),
– lenyomatvételi módszerek (szivaccsal, vattatamponnal, a lenyomatanyag megválasztása, keverési aránya, a kötési idők figyelembevétele, állkapocsmozgások a lenyomatvétel közben),
– mintázó módszerek (lenyomatfelépítés, a viasz megválasztása),
– fülilleszték fajták és elkészítésük (kemény és puha illesztékek fajtái, a fülilleszték formák elkészítése, csőcsere, dobozos fülilleszték, puha+kemény variáció),
– akusztikai ismeretek (kemény, illetve puha illeszték frekvenciaátvitele, az audiogrammok alapján a megfelelő akusztikai megoldások kiválasztása, ellenőrző méréssel az akusztikai furatok és a legmegfelelőbb egyéni fülilleszték megoldások kiválsztása),
– a hallójárat megítélése (fülmögötti készülék esetén: allergia szempontjából, akusztikai szempontból, hallójárati készüléknél),
– lenyomatok felépítéséhez használható segédanyagok (rózsa viasz, mártó viasz),
– fülilleszték anyagok (kemény akrilát, félkemény anyagok, lágyanyagok, UV-lámpa fényére kötő anyagok),
– az akusztikai hangátvételt elősegítő csőfajták (vastag cső, libby horn cső, bakke horn cső, egyéb csőfajták),
– a hallókészülékek működési elve,
– a munkavégzés személyi feltételei,
– a munkahelyi rend, az anyagok, gépek, eszközök biztonságos kezelése,
– az üzemi balesetek megelőzése, az üzemi balesetek esetén teendő intézkedések.
b) A gyakorlati vizsga tartalma:
– audiogram kiértékelése és – szakmai konzultáció alapján – hagyományos egyéni fülillesztékek elkészítése,
– audiogram kiértékelése és – szakmai konzultáció alapján- egy modul fülilleszték-ház elkészítése, valamint egy individuális hallójárati készülék elkészítése.
c) A szóbeli vizsga tartalma:
Szakmai ismeret:
– a külső fül anatómiája (a fül részei a külső hallójárattól a dobhártyáig),
– a külső fül patológiája (veleszületett hajlamfüggő betegségek, fölösleges torzulatok, gyulladásos megbetegedések, anyagcserefüggő betegségek, új képződmények, sérülések),
– otoszkópos fülvizsgálat (betekintés a hallójáratba, a dobhártya állapotának vizsgálata a lenyomatvétel szemszögéből, operált fül esetén a lenyomatvételi módszer meghatározása),
– lenyomatvételi módszerek (szivaccsal, vatta tamponnal, a lenyomatanyag megválasztása, keverési aránya, a kötési idők figyelembevétele, állkapocsmozgások a lenyomatvétel közben),
– mintázó módszerek (lenyomat felépítése, a viasz megválasztása),
– fülilleszték fajták és elkészítésük (kemény és puha illesztékek és fajtái, a fülilleszték formák elkészítése, csőcsere, dobozos fülilleszték, puha+kemény variáció),
– akusztikai ismeretek (kemény, illetve puha illeszték akusztikai átvitele, az audiogrammok alapján a megfelelő akusztikai megoldások kiválasztása, ellenőrző méréssel az akusztikai furatok, és a legmegfelelőbb egyéni fülilleszték megoldások kiválasztása),
– a hallójárat megítélése (fülmögötti készülék esetén, allergia szempontjából, akusztikai szempontból, hallójárati készüléknél),
– a hallókészülékek működési elve.
Anyagismeret:
– lenyomatanyagok és segédanyagok,
– fülilleszték anyagok (kemény akrilát, lágy és félkemény anyagok, UV lámpa fényére kötő anyagok,
– akusztikai hangátvételt elősegítő csőfajták (vastag cső, libby horn cső, bakke horn cső, egyéb csőfajták).
IV/4. A szakmai vizsga értékelése
a) Az írásbeli vizsgarész értékelése
Az írásbeli vizsgarészt a Népjóléti Minisztérium által kiadott javítási és pontozási útmutató alapján egy érdemjeggyel (1–5-ig) kell értékelni.
b) A gyakorlati vizsgarész értékelése:
– A gyakorlati vizsgán végrehajtott feladat értékelése során a következőket kell figyelembe venni:
= a munka előkészítése, a munkaterület megszervezése,
= a feladat végrehajtásához szükséges eszközök megválasztása,
= a feladat végrehajtásának szakszerűsége, minősége,
= a munkavédelmi és higiénés szabályok betartása,
= adminisztráció.
– A két munkafeladatot külön-külön érdemjeggyel kell értékelni (1–5-ig).
– A gyakorlati vizsgarész végső osztályzatát a két feladatra adott érdemjegyek számtani átlaga alapján kell kiszámítani. Elégtelen a vizsgarész végső osztályzata, ha bármely feladatra adott érdemjegy elégtelen.
– A részeredményektől függetlenül elégtelen a gyakorlati vizsgarész végső osztályzata, ha
= a vizsgázó a megadott határidőig a munkadarabot nem készítette el, vagy
= a munkadarab javíthatatlanul selejtes, vagy
= a vizsgázó a munkavédelmi és higiénés szabályokat súlyosan megszegte.
c) A szóbeli vizsgarész értékelése
A vizsgázók teljesítményét tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel (1–5-ig) kell értékelni.
A szakmai vizsgán a vizsgázó teljesítményét szakmai elmélet és szakmai gyakorlatból kell értékelni.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli vizsgarész érdemjegye és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegy alapján kell megállapítani.
Elégtelen a szakmai elmélet osztályzata, ha az írásbeli vizsgarész vagy a szóbeli tantárgyak valamelyik érdemjegye elégtelen.
A szakmai gyakorlat osztályzatát a gyakorlati vizsgán elért osztályzat adja.
IV/5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
IV/6. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
– szakmai egészségügyi alkalmasság,
– középiskolai végzettség,
– szakmai előképzettség (fogműves vagy fogtechnikus szakmunkásbizonyítvány, fogtechnikus szakmai bizonyítvány),
– minimum 300 órás (200 óra gyakorlat, 100 óra elmélet) szakmai vizsgára felkészítő tanfolyam elvégzése.
A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
V. Egyéb tudnivalók
1. A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképző intézményeiken túl, a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
2. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott tevékenység ellátásában csak olyan szakember vehet részt, aki e szakmai követelmények alapján szakmai vizsgát tett.
* * *
II.
A Jegyzék 57. sorszáma szerint kiadott
egészségügyi asszisztens (kardiológiai asszisztens) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 54 5018 01
2. Szakképesítés megnevezése: egészségügyi szakasszisztens (kardiológiai szakasszisztens)
3. Szakképzés formája: iskolarendszeren kívüli szakképzés
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
3232 Szakasszisztens (orvosi)
Kardiológiai szakasszisztens
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-----------------------
3239 Egyéb asszisztens (EKG asszisztens)
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A kardiológiai szakasszisztens tevékenységi körében a szakorvos irányítása mellett, az országos intézetekben, klinikákon, kórházakban, rendelőintézetekben és egyéb kardiológiai szakrendeléseken alkalmazott kardiológiai vizsgálatokhoz előkészít, vizsgáló eljárásokat végez, és vezeti a szükséges adminisztrációt.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok
A kardiológiai szakasszisztens
– önállóan végez műszeres cardiovascularis vizsgálatokat,
– orvosi irányítással végez speciális vagy kutatási célt szolgáló vizsgálatokat,
– segédkezik az orvos által végezhető vizsgálatoknál.
2. Követelmények
A kardiológiai szakasszisztens megfelelő szakismeret (kardiovascularis kórkép, vizsgáló eljárások célja, elve, a vizsgálatok kivitelezése) alapján legyen képes:
– a heveny kardiovascularis rosszulléteket felismerni, és az orvos megérkezéséig a szükséges ellátást elvégezni,
– ismerni és alkalmazni a cardiovertert – defibrillátort,
– az életmentő gyógyszerek ismeretében azokat önállóan, illetve orvos utasítására alkalmazni,
– önállóan EKG vizsgálatot végezni, a szabályos és kóros EKG görbét felismerni,
– az ergometriás, Holter, echocardiográfiás, angiológiai, ABPM vizsgálatokhoz a betegeket előkészíteni, a vizsgálatokat részben önállóan, részben az orvos felügyelete mellett elvégezni, és az elvégzett vizsgálatokat szakszerűen dokumentálni,
– alkalmazni a korszerű, számítógépes dokumentációs eljárásokat, vizsgálati eredmények értékelési módszereit,
– a végzett vizsgálatokhoz szükséges technikai eszközöket előkészíteni, az eszközök használhatóságáról meggyőződni, a szükséges karbantartást elvégeztetni,
– hivatásával összefüggő szakszerű kommunikációt alkalmazni, szakmai és etikai normákat betartani, a helyzet megkövetelte módon alkalmazni a pszichológiai, ápoláslélektani ismereteit és a kommunikációs technikákat,
– ápolási, gondozási, rehabilitációs tanácsokkal szolgálni,
– szakmai továbbképzéseken, fórumokon való részvétellel szinten tartani és fejleszteni a szakmai tudását,
– munkavédelmi szabályokat betartani.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei
a) Iskolai végzettség:
– középiskolai végzettség.
b) Szakmai előképzettség:
– szakápolói képesítés (általános betegápoló 1969-ig, felnőtt szakápoló, mentő szakápoló, pszichiátriai ápoló és gondozó, körzeti ápoló és gyermekápoló),
– ápoló 1996-tól,
– csecsemő- és gyermekápoló 1996-tól,
– diplomás ápoló,
– szülésznő,
– EKG asszisztens.
c) A szakmai gyakorlatok hiánytalan letöltése, a ,,Gyakorlati igazolás''-ban előírt szakterületek szerint.
IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga részei a szakmai követelmények egészét átfogják, ezért felmentés a munkaügyi miniszter 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletében foglaltakon túl nem adható.
IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok
A feladatok azonosak a III. fejezet 2. pontjában meghatározottakkal.
IV/4. A szakmai vizsga részei
– Szakmai elmélet (írásbeli és szóbeli vizsga).
– Szakmai gyakorlat.
A szakmai vizsga részeinek sorrendje:
1. írásbeli vizsga, 2. gyakorlati vizsga, 3. szóbeli vizsga.
4.1. Szakmai elméleti vizsga
Tantárgyai:
a) Anatómia, élettan, kórélettan
b) Biofizika, műszerismeret
c) EKG, ergometriai, echocardiografiai és angiológiai ismeretek és vizsgáló eljárások
d) Gyógyszertan
e) Reanimáció elmélete és gyakorlata
f) Számítástechnika, ügyvitel
g) Egészségmegőrzés, kardiológiai gondozás, rehabilitáció
Tantárgyak témakörei:
a) Anatómia, élettan, kórélettan
Anatómia:
– a keringési rendszer általános leírása,
– a szív
= a szívet alkotó szerkezeti egységek, a szív üregei,
= a szívbillentyűk,
= a szívfal szerkezete,
= a szív ingerületvezető rendszere, a szív erei, a szívburkok,
– a kisvérkör és erei,
– a nagyvérkör és erei,
– a magzati vérkeringés,
– a vér és vérképzés,
– nyirokrendszer.
Élettan:
– a keringési rendszer működése,
– a keringés szabályozása,
– a szív működése, a szívciklus,
– a koszorúérkeringés sajátosságai,
– az ingerületképző és vezetőrendszer működése.
Kórélettan:
– szívbillentyű betegségek,
– szívizom betegségek,
– keringési elégtelenség,
– hypertónia,
– arteriosclerosis, rizikófaktorok,
– ischaemiás szívbetegség,
– ritmuszavarok,
– a szívburok kórélettana,
– thromboembóliás folyamatok,
– a nagyerek kórélettana,
– a szív és keringési rendszer fejlődési rendellenességei,
– ritkább szív és érrendszeri megbetegedések.
b) Biofizika, műszerismeret
Biofizika:
– alapvető biofizikai ismeretek
= transzportfolyamatok,
= folyadékok áramlása,
= membrántranszport,
– az ingerületi folyamat biofizikája
= a nyugalomban lévő sejt elektromos tulajdonságai,
= az ingerületben lévő sejt elektromos tulajdonságai,
= a test felületén regisztrálható feszültségek,
– bioelektronika
= a jel mint információ hordozó,
= alapvető elektronikus funkciók (erősítők, megjelenítők, regisztrálók, energiaforrások),
= jelfeldolgozás, képalkotó eljárások, az ultrahang-diagnosztika biofizikai alapjai.
Műszerismeret:
– EKG regisztrálók, EKG monitorok, Holter felvevő és kiértékelő készülékek,
– ABPM monitorok,
– ergometriás vizsgáló berendezések,
– echocardiographia,
– angiológiai Doppler-készülékek, duplex scan, plethysmographia.
c) EKG, ergometriai, echocardiographiai és angiológiai ismeretek és vizsgáló eljárások
EKG (felszíni, terheléses és Holter EKG ismeretek)
– a hagyományos 12 elvezetéses EKG,
– kiegészítő EKG elvezetések,
– a myocardiális ischaemia és infarctus EKG jelei,
– pericarditis EKG jelei,
– a kamra hypertrophia EKG jelei,
– az elektrolitzavarok EKG jelei,
– digitális hatás EKG jelei,
– ritmuszavarok
= ingerületképzési és vezetési zavarok,
= extrasystolia,
= tachycardiák,
– EKG pacemaker működése mellett,
– EKG műtermékek.
Terheléses EKG vizsgálatok:
– kerékpárergometria, treadmill,
– speciális terheléses módszerek (pitvari stimulálás, gyógyszeres terhelés, terheléses haemodynamikai vizsgálat),
– a terheléses vizsgálat feltételei, ellenjavallatai, a megszakítás indikációi,
– a vizsgálat értékelése, diagnosztikus EKG-eltérések.
Echocardiographia:
– 2-dimenziós echocardiographia,
– M-mód echocardiographia,
– Doppler-echocardiographia
= pulzatilis Doppler-echocardiographia,
= folyamatos hullámú Doppler-echocardiographia,
= színkódolt Doppler-echocardiographia,
– speciális echocardiographiás módszerek
= transoesophagealis echocardiographia,
= stress echocardiographia.
Angiológia
– Doppler-vizsgálat,
– duplex scan,
– plethysmographia.
ABPM.
d) Gyógyszertan (alapismeretek, cardiovascularis gyógyszerek és adagolásuk)
– általános gyógyszertan (a gyógyszerhatást befolyásoló tényezők, a gyógyszerek felszívódása, eloszlása és kiürülése, farmakokinetika, gyógyszermellékhatások),
– a vegetatív idegrendszer gyógyszertana
= parasympatholyticumok,
= sympathomimeticumok, sympatholyticumok,
– a központi idegrendszer gyógyszertana
= általános érzéstelenítés,
= fájdalomcsillapítók, nyugtatók és altatók,
– a szív és a keringés gyógyszertana
= antiaritmiás szerek,
= antianginás szerek,
= a hypertónia gyógyszerei,
– a kórokozók gyógyszertana
= fertőtlenítőszerek,
– toxicológia.
e) Reanimáció elmélete és gyakorlata
– BLS (basic life support)
= légútbiztosítás,
= lélegeztetés,
= keringés fenntartás,
– ALS (advenced life support)
= defibrillátor és használata,
= a légútbiztosítás és lélegeztetés eszközei és technikái,
= véna biztosítás,
= az újraélesztéskor alkalmazott gyógyszerek,
= ideiglenes pacemaker kezelés,
– specifikus therápiás algoritmusok
= kamravibrillatio és kamratachycardia tapintható pulzus nélkül asystolia,
= bradycardia,
= tapintható pulzus nélküli elektromos aktivítás,
= tachycardiák.
f) Számítástechnika, ügyvitel
– számítástechnikai alapismeretek (számítógép kezelése, operációs rendszerek, hálózati alapismeretek),
– szövegszerkesztés,
– adatbázis-kezelés,
– prezentációs programok,
– kommunikációs programok használata.
g) Egészségmegőrzés, kardiológiai gondozás
– egészséges életmód
= cardiovasculáris rizikófaktorok,
= diétás alapismeretek;
– gondozás
= szűrés,
= nyilvántartás,
= betegellenőrzés,
= betegkövetés,
= rehabilitáció.
Írásbeli vizsga
A vizsgázó az előzőekben meghatározott tantárgyak témaköreiből összeállított komplex feladatlapot old meg, amelyet a Népjóléti Minisztérium központilag ad ki.
A feladat megoldásra a vizsgázók részére 180 perc áll rendelkezésre.
Szóbeli vizsga
Szóbeli vizsgán a vizsgázó az előzőekben felsorolt tantárgyak témaköreiből összeállított tételek alapján felel.
A szóbeli vizsga tételeit a Népjóléti Minisztérium központilag adja ki.
4.2. Szakmai gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga olyan gyakorlati területen szervezhető, ahol az intézmény rendelkezik az EKG, ergometria, Holter, echocardiográfiai, valamint angiológiai vizsgálatok végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.
A vizsgázó a gyakorlati vizsga során a III. fejezet 2. pontjában meghatározott gyakorlati feladatot old meg. A gyakorlati vizsga konkrét feladatait – az I. fejezet 3. pontjában meghatározott szakmaterületeknek megfelelően külön-kölön – a szakmai vizsgát szervező intézet állítja össze, és a szakmai szervezet képviselőjének egyetértésével a szakmai vizsga elnöke hagyja jóvá.
IV/5. A vizsgázó teljesítményének értékelése
5.1. Szakmai elmélet
A vizsgázó szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli és írásbeli vizsga érdemjegyeinek átlaga adja, középérték esetén az osztályzatot a szóbeli vizsga eredménye felé kell kerekíteni.
A szóbeli vizsga osztályzatát a szóbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyei alapján kell megállapítani. Amennyiben bármely tantárgy érdemjegye elégtelen, a szóbeli vizsga végső osztályzata is elégtelen. Ismételt vizsgán a szóbeli vizsga egészét meg kell ismételni.
Az írásbeli vizsga osztályzatát a Népjóléti Minisztérium által kiadott megoldókulcs alapján kell meghatározni.
5.2. Szakmai gyakorlat
A szakmai gyakorlat osztályzatát a felsorolt szakmaterületeken végzett vizsgálatokra adott részjegyek átlaga szerint kell meghatározni, amennyiben azonban bármely terület gyakorlati jegye elégtelen a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.
Javítóvizsgán csak az elégtelenre minősített gyakorlati feladatot kell a vizsgázónak megismételni.
A vizsgázó gyakorlati feladatának értékelési szempontjai:
– munkaszervezés, a kijelölt feladat előkészítése, kivitelezése, dokumentálása,
– az előírt munkavédelmi és higénés szabályok betartása,
– gyakorlati feladat megoldásának pontossága, felhasznált idő,
– a tevékenység elméleti alapjainak ismerete.
V. Egyéb tudnivalók
A kardiológiai szakasszisztens szakképesítés szakmai vizsga megszervezésére – a szakképzés intézményein túl – az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet jogosult.
A szakképesítés követelményeinek kiadásával egyidejűleg érvényét veszti a ,,Tanterv elektrokardiografiai asszisztensi szak, szakosító képzés'' című 1983-ban – az Egészségügyi Minisztérium Szakoktatási és Továbbképzési Főosztálya által – kiadott oktatási dokumentum.
GYAKORLATI IGAZOLÁS
a kardiológiai szakasszisztens szakképzéshez
Név:..........................
--------------------------
Elvégzett vizsgálatok | Vizsgálatok száma | Dátum | Aláírás P. H.
--------------------------
EKG önállóan végzendő vizsgálat | 20 | |
Holter önállóan végzendő vizsgálat (a készülék programozása, felszerelése, leszerelése, felvétel), elemzés | 50 | |
Terheléses EKG (orvos ellenőrzése mellett), kerékpár ergometria, treadmill, handgrip vizsgálatokhoz a készülék programozása, a vizsgálat előkészítése, leletezése | 50 | |
ECHO felnőtt vizsgálat (készülékek előkészítése, asszisztálás a vizsgálat alatt, leletkészítéshez számítások elvégzése, képi felismerés) | 50 | |
ECHO gyermek és magzati vizsgálat (készülékek előkészítése,, asszisztálás a vizsgálat alatt, leletkészítés, számítások elvégzése, képi felismerés) | 20 | |
Doppler önállóan végzendő vizsgálat | 20 | |
Duplex scan vizsgálatban való asszisztálás | 20 | |
ABPM önállóan végzett vizsgálat (programozás, a készülék fel- és leszerelése, a beteg betanítása a készülék használatára, számítógépes kiértékelés, leletkészítés | 20 | |
