Kifejezéskereső
21/1997. (VII. 10.) NM rendelet
a kardiotechnikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról
1997.07.15.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A népjóléti ágazatba tartozó kardiotechnikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
Keller László s. k.,
népjóléti minisztériumi politikai államtitkár
Melléklet a 21/1997. (VII. 10.) NM rendelethez
Jegyzék
az állam által elismert – a népjóléti miniszter ágazatához tartozó – szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről
az állam által elismert – a népjóléti miniszter ágazatához tartozó – szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelményekről
|
Sor- |
OKJ azonosító |
Szakképesítés |
Bevezetésének |
Alkalmazásának |
Vizsga szervezője |
Szakképesítés központi |
Megjegyzés |
|
53 |
54 5030 02 |
Kardiotechnikus |
a rendelet |
visszavonásig |
Egészségügyi Szakképző- és Továbbképző Intézet |
|
|
A Jegyzék 53. sorszáma szerint kiadott
kardiotechnikus szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei
kardiotechnikus szakképesítés
szakmai és vizsgakövetelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben
szereplő adatai
szereplő adatai
1. Szakképesítés azonosító száma: 54 5030 02
2. Szakképesítés megnevezése: Kardiotechnikus
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-------------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-------------------------
3232 kardiotechnikus
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
-------------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma megnevezése
-------------------------
– –
3. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A kardiotechnikus a szívsebészeti műtőkben és az azokhoz kapcsolódó intenzív therápiás osztályokon a következő feladatokat végzi:
– extracorporális keringés előtti teendők ellátása,
– extracorporális keringés alatti teendők ellátása,
– extracorporális utáni teendők ellátása.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
– Az operáló team tagjaként önállóan, illetve orvosi felügyelet mellett tevékenykedik.
– Előkészíti a szív-tüdőmotort és az egyéb technikai berendezéseket és eszközöket.
– Ellenőrzi azok működőképességét, meghibásodás esetén gondoskodik megjavíttatásukról.
– Előkészíti a szívmotor működtetéséhez szükséges steril műszereket, az oxygenátort, a kiegészítő egyszerhasználatos eszközöket, a szükséges infúziós oldatokat és gyógyszereket.
– Kivitelezi az extracorporális keringést.
– Gondoskodik a tartalékanyagok feltöltéséről.
– Sterilizálásra előkészíti a műszereket és az újra felhasználható anyagokat, gondoskodik azok központi sterilizálóba juttatásáról.
– Közreműködik a kardiotechnikus szakképzésben résztvevők gyakorlati oktatásában.
– Rendszeresen részt vesz továbbképző programokon.
– Elvégzi a szükséges dokumentációkat, és vezeti a gépműszerkönyvet.
III/2. Követelmények
A kardiotechnikus legyen képes:
a) Extracorporális keringés előtti teendőket ellátni:
– bekészíteni a műtőbe a szívmotort és tartozékait, a monitort, a hűtő-fűtő gépet,
– előkészíteni az egyszerhasználatos eszközöket: oxygenátort, csőkészletet, cardioplégiás szettet, fecskendőket,
– előkészíteni az infúziós oldatokat, gyógyszereket,
– ellenőrizni a szívmotor és a csatlakozó készülékek technikai állapotát,
– tájékozódni a beteg állapotáról, a műtét várható menetéről, konzultálni a sebész és az anaesthesiológus orvossal,
– kiszámítani a haemodynamikai paramétereket,
– összeállítani a mesterséges keringéshez szükséges oxygenátort és csőkészletet,
– légteleníteni a rendszert a mesterséges keringés megkezdéséhez,
– összekapcsolni az oxygenátort és a matracot a hűtő-fűtő berendezéssel.
b) Extracorporális keringés kivitelezése során a következő feladatokat ellátni:
– elindítani, elvégezni és befejezni az extracorporális keringést,
– figyelemmel kísérni az on-line monitorokon a beteg vitális paramétereit,
– elindítani a hypothermiát,
– elindítani a gázcserét,
– elindítani a kardioplégiát,
– vérmintát venni vérgázanalysisre és egyéb szükséges vizsgálatokra,
– jegyzőkönyvet vezetni az extracorporális keringésről,
– rögzíteni és értékelni a haemodynamika, hőmérséklet, vérgáz, valamint az on-line monitorok adatait,
– betartani a sterilitást és a hygiénés szabályokat,
– kontrollálni a szívmotor működését,
– felügyelni és szabályozni a gázcserét,
– figyelemmel kísérni a folyadékháztartás egyensúlyát,
– kivitelezni a haemofiltrációt extracorporális keringés alatt,
– transfuziót végezni, gyógyszereket adagolni,
– a műtéti team tagjaival konzultációt folytatni.
c) Extracorporális keringés befejezése után a következő feladatokat ellátni:
– fertőtleníteni a szívmotort és tartozékait,
– előkészíteni sterilizálásra a műszercsomagot,
– tartozékaival felszerelni a szívmotort a következő műtéthez,
– gondoskodni a tartalékanyagok feltöltéséről (infúziók, gyógyszerek, fecskendők),
– elvégezni az extracorporális keringéssel kapcsolatos dokumentációt.
d) Speciális tevékenységeket ellátni a műtőben és az intenzív osztályon:
– előkészíteni, működésbe helyezni a Cell-Savert,
– elkészíteni autolog vvt. suspensiót,
– előkészíteni és üzembe helyezni mechanikus keringéstámogató rendszert, és részt venni működtetésében,
– előkészíteni, kivitelezni az ECMO-t,
– kivitelezni a perctérfogat mérést.
e) Időszakosan a következő tevékenységeket ellátni:
– technikai és szervezési feladatok,
– elvégezni egyszerűbb javításokat, karbantartásokat az extracorporális keringéshez szükséges berendezéseken,
– kapcsolatot tartani szervizekkel,
– elvégezni statisztikai számításokat, és azokat ábrázolni,
– részt venni az extracorporális keringéshez szükséges anyagok, eszközök beszerzésével kapcsolatos teendőkben,
– ellenőrizni az eszközök minőségi állapotát, és arról dokumentációt vezetni,
– részt venni extracorporális keringéshez használatos anyagok és készülékek tesztelésében, gyakorlati bevezetésében.
IV. A szakképesítés vizsga- és vizsgáztatási
követelményei
követelményei
IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei
a) Iskolai végzettség
– középiskolai végzettség (érettségi),
– szakmai előképzettség (az alább felsoroltak valamelyike)
= felnőtt szakápoló (vagy annak megfelelő ápoló szakképesítés 1979 előtt),
= ápoló (OKJ-ben szereplő szakképesítés),
= diplomás ápoló,
= mentőtiszt,
= intenzív betegellátó szakápoló,
= anaesthesiológus szakasszisztens,
= műtős szakasszisztens, amennyiben ápoló szakképesítéssel rendelkezik.
b) A munkaterületen eltöltött legalább hároméves gyakorlat.
c) A szakmai vizsga megkezdéséig három különböző szívsebészeten letöltött, szívsebészetenként egy hónapos műtőgyakorlat teljesítése (összesen három hónap), amelynek elvégzését a jelölt az ,,Igazolás'' című nyomtatványon igazoltat.
Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.
IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltétele
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
IGAZOLÁS
a kardiotechnikus képzéshez
a kardiotechnikus képzéshez
(amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)
Név: .......................
Munkahely: .................
1.
Gyakorló intézmény: ........
............................
Dátum: .....................
Gyakorlatvezető aláírása:
............................
P. H.
2.
Gyakorló intézmény: ........
Dátum: .....................
Gyakorlatvezető aláírása:
............................
P. H.
3.
Gyakorló intézmény: ........
Dátum: .....................
Gyakorlatvezető aláírása:
............................
P. H.
IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A feladatok azonosak a III. fejezet, ,,A szakképesítés szakmai követelményei''-ben meghatározottakkal.
IV/4. A szakmai vizsga részei
4.1. Szakmai gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga munkafeladatait a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a III. fejezet 2. pontjában meghatározott követelmények alapján.
A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, helyét a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki.
A gyakorlati vizsga két részből áll:
a) Megelőző vizsgafeladat
10 napig tartó értékelt szakmai feladatok elvégzése.
A vizsgázónak számot kell adnia arról, hogy a szakmai követelményeknek a gyakorlatban megfelel-e.
A vizsgázó vizsgafeladatait egy – legalább ötéves gyakorlattal rendelkező – kardiotechnikus és egy anaesthesiológus szakorvos megfigyelése mellett végzi.
b) Vizsgabizottság előtti vizsga
A vizsgázó egy extracorporális keringés előtti, alatti, utáni teendőket lát el.
4.2. Szakmai elméleti vizsga
Tantárgyak:
a) Anatómia, élettan, kórélettan.
b) Szívsebészet.
c) Perfúzió elmélete és gyakorlata.
d) Gyógyszertan.
e) Műtőszolgálati ismeretek.
Írásbeli vizsga
A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldják meg.
Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga során a vizsgázó a vizsgatantárgyanként a következő témakörökből ad számot a tudásáról.
a) Anatómia, élettan, kórélettan:
– a központi idegrendszer felépítése, működése,
– a vegetatív idegrendszer felépítése és hatása az egyes szervek működésére a légzés, a szív és vérkeringés, a kiválasztás rendszereinek anatómiája, élettana, kórélettana,
– EKG ismeretek,
– a vér és alkotórészei, véralvadási mechanizmus,
– a víz- és elektrolitháztartás élettana, kórélettana,
– a sav-bázis egyensúly élettana, kórélettana,
– anyagcserefolyamatok élettani, kórélettani ismerete,
– a belső elválasztású mirigyek anatómiája, élettana, kórélettana,
– resuscitátio,
– agyi keringés,
– ingerképzési és ingerületvezetési zavarok formái, kezelése,
– vérzési és véralvadási zavarok,
– veseelégtelenség okai, tünetei, kezelése.
b) Szívsebészet:
– veleszületett szívbetegségek és műtéti megoldásaik,
– szerzett szívbetegségek és műtéti megoldásaik (billentyűhibák, ischaemiás megbetegedések, ingervezető rendszer megbetegedései),
– szívátültetés,
– pacemaker-kezelés.
c) Perfúzió elmélete és gyakorlata:
– a víz- és elektrolitháztartás zavarai, kezelése,
– a sav-bázis egyensúly zavarai, kezelése,
– a shock fogalma, formái, kezelése,
– myocardium védelem,
– cardioplegiás technikák,
– speciális perfúziós technikák,
– keringéstámogató rendszerek,
– szöveti oxygenisátió,
– kanülálási módok,
– vérgázanalysis,
– monitorozás,
– szívkathéterezés,
– szívmotorok felépítése, fajtái, szervizmunkái,
– anyagismeret,
– perfusiós ügyvitel.
d) Gyógyszertan:
– gyógyszerek hatásmechanizmusa, gyógyszerkölcsönhatások,
– altatók, nyugtatók, fájdalomcsillapítók,
– a vegetatív idegrendszer gyógyszertana,
– a keringés gyógyszertana,
– izomrelaxánsok,
– a vizeletelválasztás gyógyszertana,
– a légzőrendszer gyógyszertana,
– a véralvadás gyógyszertana,
– hormonhatású készítmények,
– infúziós készítmények,
– a vér- és plasmakészítmények.
e) Műtőszolgálati ismeretek
– hygiénés ismeretek,
– biztonságtechnikai ismeretek,
– műszerismeret,
– dokumentáció,
– számítógépes ismeretek,
– fizikai, kémiai, laboratóriumi ismeretek,
– anyagismeret.
IV/5. A vizsgázó teljesítményének értékelése
A gyakorlati vizsga osztályzatát a megelőző vizsgafeladatokra és a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladatra kapott érdemjegyek alapján kell megállapítani.
Megfigyelési szempontok:
– munkaszervezés,
– tevékenység kivitelezése,
– ismeretek alkalmazása,
– team-ben való munkavégzés képessége.
Értékelési szempontok:
Elégtelen a vizsgázó gyakorlati vizsgája, ha
– elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,
– önálló tevékenységre nem képes,
– a követelményeknek csak nagy hiányossággal képes eleget tenni,
– alapvető sterilitási hibát vét.
Ha bármely gyakorlati vizsgarész érdemjegye elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata is elégtelen.
Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.
A szóbeli vizsgát tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni, és az érdemjegyekből egyetlen (1–5-ig terjedő) osztályzattal minősíteni.
A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének átlaga alapján kell meghatározni. Az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatának átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani. Bármely vizsgarész elégtelen osztályzata esetén átlag nem számítható.
Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a vizsgázó írásbeli vagy szóbeli vizsgájára elégtelen osztályzatot kapott.
A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.
V. Egyéb tudnivalók
A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére az egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.
