23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet
a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról1
2001.07.28.
1. § A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek óvodai nevelését végző óvoda, a nevelési programját az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltak figyelembevételével készíti el, illetve fogadja el.
2. § (1)2 Az ép értelmű testi, érzékszervi, beszéd- és más fogyatékos tanulók iskolai nevelését és oktatását végző iskola helyi tantervét az iskolatípusra kiadott kerettantervek és az e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvének figyelembevételével készíti el, illetve fogadja el.
(2)3 Az értelmi fogyatékos tanulók iskolai nevelését és oktatását végző iskola helyi tantervét az e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott tantervi irányelvek V. fejezetében foglaltak figyelembevételével készíti el, illetve fogadja el.
(3)4 Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló iskolai nevelését és oktatását végző speciális szakiskola és előkészítő szakiskola helyi tantervének elkészítésekor a kilencedik-tizedik évfolyamon figyelembe veheti a kerettantervek kiadásáról szóló – többször módosított – 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet VI. számú mellékleteként kiadott ,,FELZÁRKÓZTATÓ OKTATÁS KERETTANTERVE'' pályaorientáció, szakmai előkészítő/alapozó gyakorlat tantárgyak tananyagát.
(4)5 A közoktatásról szóló törvény 23. §-ára tekintettel engedélyt kap az értelmi fogyatékos tanulókat nevelő és oktató általános iskola, a speciális szakiskola, a készségfejlesztő speciális szakiskola fenntartója, hogy olyan helyi tantervet hagyjon jóvá, amely alapján az iskola a tanulókat – fejlettségüktől függően – alapfokú iskolai végzettség megszerzésére vagy alapfokú iskolai végzettség megszerzésére és alapműveltségi vizsga letételére készíti fel. Az iskola a felvétel előtt tájékoztatja a jelentkezőket és a szüleiket a helyi tantervben foglaltakról.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1. számú melléklet a 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelethez
A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve
1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésében
Az óvodai nevelés tartalmi szabályozásának alapdokumentuma, mely az egységes működéséhez szükséges közös tartalmi elemeket határozza meg, kiterjed a fogyatékos gyermekek intézményes nevelésére is.
Az alapdokumentumban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló különbségek ellenére minden gyermek számára szükségesek, és az óvodák között fennálló különbségek ellenére minden óvodában alkalmazhatók. Az óvodák e szabályozás figyelembevételével készítik el saját nevelési programjukat, melynél már figyelembe veszik a közoktatási törvény rájuk vonatkozó előírásait, a nevelés helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, a szülők és a fenntartók óvodai neveléssel kapcsolatos elvárásait, és az általuk nevelt gyermekek sajátosságait.
A fogyatékosság a gyermekek között fennálló különbségek olyan formája, amely a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét teszik szükségessé.
A fogyatékos gyermekek különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely az életkori sajátosságokhoz hasonlóan a fogyatékos gyermekek nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki.
A különleges gondozási igény a gyermek életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulása, ami sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások és szervezeti megoldások (szakszolgálati ellátás, integrált óvodai csoportok, külön óvodák) alkalmazását teszi szükségessé.
2. A különleges gondozást igénylő gyermekek fejlesztése a számukra megfelelő helyi programok kialakításán túl más pedagógiai feltételek biztosítását is igényli.
A fogyatékos gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. E jog érvényesítését szolgálja a korai fejlesztés és gondozás, mely az óvodai nevelést megelőzően biztosítja a fogyatékos kisgyermek fejlesztését, családi nevelésének segítését.
A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. Az általánosan kötelező feltételeket a közoktatási törvény a fogyatékos gyermekek sajátosságaihoz igazodva több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani és hozzáférhetővé kell tenni a fogyatékos gyermekek számára.
3. A különleges gondozási igényű gyermekeket nevelő óvodákat helyi nevelési programjuk elkészítésében a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve (a továbbiakban: Irányelv) segíti.
Az óvodai nevelés folytatója a családi nevelésnek, új módon kiegészíti – bizonyos esetekben korrigálja – azt, azoknál a fogyatékos gyermekeknél pedig, akik korai gyógypedagógiai fejlesztésben és gondozásban részesültek, arra is épít.
Az Irányelv a fogyatékos gyermekeket nevelő óvodák helyi programjainak elkészítéséhez, az Óvodai nevelés országos alapprogramjának alkalmazásához ad útmutatást.
Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok a fogyatékos gyermekeknél ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél, a fogyatékos gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, az elvárások igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez és a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai az intézmények programjainak tartalmi elemeivé váljanak. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a fogyatékos gyermekek más, nem fogyatékos gyermekekkel együtt (integráltan) és tőlük elkülönítetten (szegregáltan) történő nevelésére.
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja – függetlenül attól, hogy a fogyatékos gyermek nevelése az e célra létrehozott óvodában, óvodai csoportban (szegregáltan) vagy a többi gyermekkel együtt (integráltan) történik – a fogyatékos gyermekek nevelését ellátó óvodák helyi nevelési programjában az alábbiak figyelembevételével kerül megvalósításra:
– a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő, másságát elfogadó környezet segíti;
– a fogyatékos gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg; terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága befolyásolja; a fogyatékos kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes lehet, ennek felismerése és gondozása kiemelt feladatot jelent;
– az óvodai nevelés a fogyatékos gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik; a nevelés hatására a sérülés arányában a fogyatékos kisgyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek; ennek érdekében a napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni;
– a fogyatékos gyermek óvodai nevelésének sajátossága, hogy az egész napos tevékenység a különleges gondozási igény kielégítését is szolgálja csoportos, kiscsoportos vagy egyéni formában; ennek érdekében sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása szükséges, és indokolt lehet speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, az azok következetes használatára és megőrzésére nevelés folyamatos feladat;
– a különleges gondozási igényből adódó feladatok végrehajtásánál törekedni kell arra, hogy a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek;
– a fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni; a multiszenzoriális fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését; az egyes fogyatékossági típusnak megfelelően más-más terület kap nagyobb hangsúlyt.
A fogyatékos gyermekek sérülésspecifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során
1. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe.
A jelentősen eltérő kóreredet – végredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok; petyhüdt bénulást okozó kórformák; a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek; egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák; a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák – és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat.
A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott és halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott) gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása. Az óvodában biztosítani kell – a gyermek állapotának megfelelően – az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét.
A mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat.
2. A látási fogyatékos gyermek látásteljesítménye (vízusa az ép látáshoz (100%) viszonyítva két szemmel és korrigáltan is 0–33% közötti. A látási fogyatékos gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, aliglátók, gyengénlátók. A speciális, gyermekre szabott pedagógiai program meghatározója a látásélesség mellett a látási fogyatékosság kóroki tényezője, a látássérülés bekövetkeztének időpontja, és a látássérüléshez esetleg csatlakozó egyéb fogyatékosság, rendellenesség.
Minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a közös játékban részvételt, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti bátor szereplést, mert e tevékenységeket a látási kontroll hiányosságai akadályozzák.
Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása.
Az óvodai nevelés során mindig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel a szembetegségre.
a) Az óvodai nevelésben részesülő vak gyermekeknél (vízus: 0) is kiemelt szerepet kap a játék, ami tág lehetőséget ad az ép érzékszervek gyakoroltatásával, a hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés, mozgás–ritmus, tájékozódási képesség fejlesztésére.
Az önkiszolgálás terén életkoruk és sérültségük mértéke szerinti önállóság kialakítása, környezetük valósághű megismerése, a biztonságos téri tájékozódás támpontokhoz és széles körű érzékeltetéshez kötötten valósítható meg.
Az iskolai tanulmányokra felkészítés az ép gyermekek óvodai nevelésében jelöltekkel azonos követelményeket állít a vak gyermekek elé is, a nevelés-oktatás módszerei és eszközei azonban eltérőek pl. a Braille írás-olvasásrendszer megtanulásának előkészítése: hatrekeszes dobozok, gombás, szöges tábla alkalmazásával; a matematikai eszközöknél – színek helyett – a jól tapinthatóságot kell biztosítani.
b) Az aliglátó gyermekek (vízus: fényérzéstől 10%-ig) adottságaik szerint vagy a tapintó-halló vagy a látó-halló (tapintó) életmódra alkalmasak.
A gyakorlatilag vaknak tekinthető aliglátók (pl. fényérzékelők, színeket felismerők) nevelési programja a tapintó-halló életmódra felkészítést célozza [2. a) pont], de nem hanyagolható el látásmaradványuk megőrzése, fejlesztése sem.
Az aliglátó gyermekek közül a látásukat praktikusan is használók számára olyan fejlesztő programot kell biztosítani, mely a látó-halló (tapintó) életmódra felkészítést tűzi ki célul.
A fejlesztés fő területei ez esetben megegyeznek a gyengénlátó gyermekek nevelésének elveivel [2. c) pont].
c) A gyengénlátó gyermekek főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják használni látásukat. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási analizátor kompenzatív működésének is.
A gyengénlátó gyermek fejlesztésének kiemelt területei az óvodában:
– a látásnevelés (a látásmaradvány használatának megtanítása, a távoli és a közeli környezetben; a nagymozgás fejlesztése (térbeli tájékozódás a látás felhasználásával, mozgáskoordináció, mozgásbiztonság);
– a finommozgás fejlesztése (a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése);
– a látás-mozgáskoordináció fejlesztése.
A gyengénlátó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése.
3. A súlyosan hallássérült – siket – és enyhébben hallássérült – nagyothalló – gyermekek hallásvesztesége a főbb beszédfrekvenciákon olyan mértékű, hogy ennek következtében a beszédnek hallás útján történő megértésére képtelenek, vagy csak részben képesek. A halláskárosodás miatt a beszéd érthető ejtése teljesen elmarad, vagy meg sem közelíti a hallók teljesítményét. Fentiek miatt korlátozott a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében a gyermek egész személyisége megváltozhat. A súlyos következmények csökkenthetők a legkorábbi életkortól alkalmazott orvosi-egészségügyi és speciális pedagógiai ellátás együttes alkalmazásával.
A megfelelő otológiai, audiológiai gondozás, a korszerű hallókészülékkel történő ellátás mellett a speciális pedagógiai segítség – mely a szülők aktív közreműködésére is irányul – eredményeként a gyermek óvodás életkorára elérhető hogy a súlyos fokban hallássérült (siket) kisgyermek jelzi a hang érzékelését, képes lesz az emberi hang kommunikációs funkciójának felismerésére; a beszédhallás fejlődésével és a szájra irányultság kialakulásával párhuzamosan tudatos hangadásra képessé válik, megindul a passzív szókincs fejlődése, körvonalazódnak az első aktív szavak.
Az enyhébben hallássérült (nagyothalló) kisgyermek hallásra épített kommunikációja megindul. A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az óvodás kor kezdetére, hogy a fogyatékos kisgyermekek egy része további speciális segítséggel halló társaikkal együtt, más részük speciális intézményi ellátás igénybevételével részesülnek óvodai nevelésben.
A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének középponti feladata – a korai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van, ami nagymértékben függ a hallásállapottól, a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (mentális állapot stb.).
a) A súlyos fokban hallássérült – siket – gyermekek (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga 90 dB vagy nagyobb veszteséget mutat) óvodás életkorban történő fejlesztési feladata a nyelvi kommunikáció rendszerében a hallás fejlesztése, a hangos beszéd aktív használatának építése, a grafomotoros készségfejlesztés és a diszfázia-prevenció.
Az óvodai nevelés során arra kell törekedni, hogy a súlyos hallási fogyatékos kisgyermek hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel magára a figyelmet, közölje kívánságait. Környezete a gyermek közölnivalóját, kommunikációs próbálkozásait igyekezzen megérteni.
Az óvodai nevelés egész időtartamát átfogó speciális pedagógiai feladat az aktív nyelvhasználat építése. Ennek keretében kell fejleszteni a beszédértést, szájrólolvasási készséget, érthető kiejtésre nevelést, grafikus megerősítést, szükség esetén az ujj ábécét.
Az óvodai nevelés során a nyelvi kommunikáció megalapozása érdekében kívánatos, hogy értsék legalább 3–400 szó terjedelmében a hozzájuk intézett kérdéseket, közléseket, azokat globális szóképi felismerés, mondatba foglalt formában is. Ennek keretében ezek egy részét legyen képes pontos szótagszámmal, megközelítő érthetőséggel, a hangzó beszéd jellegzetességeinek alkalmazásával visszaadni. Körvonalaiban pontosan ejtse és adekvátan használja legalább 30–50 aktív szavát.
b) Az enyhébb fokban hallássérült – nagyothalló – gyermekek a beszédtartományban mért hallásszintek enyhe nagyothallás esetében 30–45 dB, középsúlyos esetben 45–65 dB, súlyos esetben 65–90 dB hallásveszteséget mutatnak. A nagyothalló óvodás korú gyermek az emberi beszédhang, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képes. Beszédfejlődése késve, általában spontán, esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg.
A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét.
Fentiek feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció szituatív alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe.
c) A halmozottan fogyatékos hallássérült óvodás korú gyermekek esetében a hallás különböző mértékű csökkenésén kívül még más, testi, érzékszervi vagy értelmi fogyatékosság is súlyosbítja a fejlesztés lehetőségét. Fejlesztésük döntően a szurdopedagógia és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációival történik. Fejlesztésüket eredményesen egyéni vagy kiscsoportos formában lehet megvalósítani.
4. Az enyhe értelmi fogyatékos kisgyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés az óvodában. A spontán tanulást, a társakkal történő együttműködést, a kommunikáció fejlődését segíti a számtalan élmény és minta, amelyet a kortárscsoportban megél. Az óvodai nevelés során a gyermek szükségletei szerint folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről kell gondoskodni, hogy a tankötelezettségi korra elérje azt az iskolakészültséget, amellyel tanulmányait elkezdheti.
Enyhén értelmi fogyatékos gyermekek részére külön (szegregált) óvodai csoport létrehozása kizárólag a óvodai nevelés keretében történő, kötelező iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson részt vevő, s a komplex – gyógypedagógiai, pedagógiai, pszichológiai és orvosi – vizsgálat diagnózisa alapján egyértelműen az enyhe értelmi fogyatékos övezetbe sorolt gyermekek számára javasolt.
5. A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése az időben elkezdett korai fejlesztésre épül. A kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe véve olyan képességfejlesztést kell megvalósítani, mely kellő időt, alkalmat biztosít az alapmozgások kialakítására, fejlesztésére, a minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére, a grammatikai rendszer kiépítésére, az alapvető önkiszolgálási szokások kialakítására, az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére.
Ezek kialakításánál a rendszerességre nevelésnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek van kiemelt szerepe. A szociabilitás – az egymáshoz való közeledés, az egymás melletti tevékenykedés – fejlesztése a csoportos foglalkoztatáson valósul meg.
6. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzó képesség gyengeségében nyilvánul meg.
A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése alapozhatja meg a tanulási zavarok megelőzését, speciális terápiák alkalmazásával (diszlexia prevenció, diszkalkulia prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.).
7. A pervazív zavarban szenvedő, autisztikus kisgyermek minél korábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhítheti a fejlődés devianciáját. Ennek eredményeként – ha mentális szintje megengedi – óvodába lépésekor már rendelkezhet korlátozott mennyiségű, de funkcionálisan használt augmentált – vizuálisan segített – kommunikációs eszköztárral (amely lehet beszéd vagy alternatív kommunikáció), a szociális interakció csecsemőkori szintjét segítséggel használja és szociális helyzetekben, illetve környezetében az egyéni fejlesztéshez szükséges viselkedéselemekkel képességeitől függő szinten rendelkezhet. Korai speciális terápia hiányában ezek lesznek az óvodai fejlesztés fő céljai, a viselkedésproblémák viselkedés- és kognitív terápiájával, szükség esetén a korai elemi készségek (szobatisztaság, rágás, evés, önkiszolgálás) és a korai kognitívfejlesztés elemeivel kiegészítve.
A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autisztikus kisgyermek számára is a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelés, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött idő, különösen a természetes élethelyzetek kihasználódnak a fejlesztésre, az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használatát is elváró, egyénileg motiváló, speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módon. Az óvodai fejlesztés minden esetben pszichológiai képességmérés, a fejlődési szint és szociális adaptáció követése alapján, egyéni tervekkel történik, speciális módszerek és eszközök használatával, egyéni fejlesztési helyzetekben megalapozva. Az autisztikus óvodás fejlesztéséhez az óvodai környezet speciális kialakítása és a speciális módszerekben képzett szakember szükséges.
2. számú melléklet a 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelethez
A Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve
1. A Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervek a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentumai.
A kötelező iskoláztatás általános tartalmi szabályozásának kiterjesztése a fogyatékos tanulók nevelésére és oktatására azon alapul, hogy a fogyatékos és a nem fogyatékos tanulók ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban élnek, és ezért az ő felnőtté válásukhoz is a tartalmi szabályozás állami dokumentumában foglalt tartalmak és fejlesztési követelmények jelölik ki az iskolában elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket.
2. Az iskolák pedagógiai programjuk és helyi tantervük elkészítésekor helyi sajátosságaiknak megfelelően alkalmazzák a Nemzeti alaptantervet és a kerettanterveket.
A kerettantervek a közoktatási rendszer egységes működéséhez szükséges közös tartalmi elemeket határozzák meg.
Ezek a tartalmi elemek biztosíthatják, hogy minden magyar gyermek – beleértve a különleges gondozást igénylő fogyatékos gyermekek többségét is – elsajátíthassa a kultúra leglényegesebb ismereteit, iskolaváltás esetén egy másik iskolában is folytatni tudja tanulmányait – kivéve, ha a fogyatékosság mint objektív tény a tanuló szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztése mellett sem teszi ezt lehetővé –, eleget tegyen az alapműveltségi vizsga követelményeinek, és ezzel képessé váljon a továbbtanulásra, a szakképzésre.
Az alapdokumentumban körvonalazott nevelési, oktatási, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló különbségek ellenére minden gyermek számára szükségesek, és az iskolák között fennálló különbségek ellenére minden iskolában legalább az általános követelmények szintjén alkalmazhatók.
Az iskolák saját pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik a közoktatási törvény rájuk vonatkozó előírásait, a rájuk vonatkozó kerettanterveket, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, a szülők és a fenntartók iskolai neveléssel kapcsolatos elvárásait és az általuk nevelt tanulók sajátosságait is.
A kerettantervek az egységes közoktatás rendszerszerű működéséhez a rendszer oldaláról határozzák meg a fejlesztés feladatait.
3. A fogyatékos gyermekek, tanulók különleges gondozási igénye a tanulók között fennálló különbségek egyik formája.
A kerettantervek az oktatásban átadandó tudást tagolják az ismeretrendszer belső összefüggései alapján, évfolyamonként, tantárgyanként az elsajátítás egymásra épülő lépései szerint. A tanulók között fennálló különbségeket az iskolák a náluk nevelt tanulók közös és egyedi sajátosságaihoz igazodva a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe. A pedagógiai eljárások a tanulók egyéni sajátosságainak megfelelően tovább differenciálják a nevelés és oktatás tartalmait.
A fogyatékosság a gyermekek között fennálló különbségek olyan formája, amely a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét teszi szükségessé.
A fogyatékos tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonságegyüttes, amely az életkori sajátosságokhoz hasonlóan a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki.
A különleges gondozási igény a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulása, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesése, fejletlensége, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetősége, az iskolába hozott ismeretek szűkebb köre miatt áll elő, ami sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.
4. A kerettantervek alkalmazását – a különleges gondozási igényű tanulókat nevelő és oktató iskolák pedagógiai programjainak elkészítésekor – a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve (a továbbiakban: Irányelv) segíti.
Az Irányelv a fogyatékos gyermek különleges gondozási igénye alapján a tartalmi szabályozás központi dokumentumai – a kerettantervek – alkalmazásakor a fogyatékos tanulókat nevelő intézmények helyi pedagógiai programjainak, helyi tanterveinek elkészítéséhez ad útmutatást. Az Irányelv határozza meg:
– a kerettantervekben meghatározott tartalmak és követelmények módosítási lehetőségeit,
– a tartalmak kijelölésekor egyes területek elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,
– az iskolaérettséget megalapozó iskoláskor előtti fejlődés egyes funkcióinak és szakaszainak további iskolai fejlesztési formáit,
– a sérült képességek rehabilitációs célú korrekciójának területeit,
– a tananyagátadás és a fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésének lehetőségeit.
Az irányelvben foglaltak célja, hogy a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok a fogyatékos tanulóknál ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél, a fogyatékos tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Fejlesztésük a számukra megfelelő tantárgyi területeken valósuljon meg, az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak fejlődésük lehetséges üteméhez, a fejlesztés, ha szükséges, az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is kiterjedjen, és a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé váljanak.
A sérülés jellege miatt a kerettantervekben meghatározott tantárgyi rendszer, tartalom, a követelmények az értelmi fogyatékos, valamint a más fogyatékosság körébe sorolt autista és autisztikus tanulók iskolai nevelésében, oktatásában jelentősen módosulnak.
Az értelmi fogyatékos tanulók egyes típusaira egységesen jellemző sajátosságok mellett a nevelés és oktatás során a fejlesztő, a korrekciós, a rehabilitációs és terápiás célú munka eredményeként jellegzetes különbségek alakulhatnak ki. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók egyes csoportjainál a gyógypedagógiai eljárások összessége gyorsabb ütemű fejlődést, magasabb szintű fejleszthetőséget mutat, amely a tanulási képességek módosulása ellenére lehetővé teszi a kerettantervekben meghatározott követelmények elérését a tantárgyi területek valamely részénél. A képezhetőség ezen jellegzetes különbségei miatt az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelő intézmény nem mondhat le teljesen az alapműveltségi vizsgára történő felkészítésről azoknál a tanulóknál, ahol erre esélyt lát. Ennek megvalósulását az intézmények helyi pedagógiai programjuk alapján biztosítják.
A pervazív (átható) fejlődési zavarban szenvedő, autista és autisztikus (továbbiakban autisztikus) gyermekek népességcsoportjáról közös szükségleteik alapján közoktatási szempontból egységesen kell gondolkodni, mert lényegében azonos szociális, kommunikációs, gondolkodásbeli fogyatékosságaik és fejlődési zavaruk miatt (általános értelmi képességüktől függetlenül) azonos jellegű, közös speciális szükségleteiket kielégítő nevelési megközelítésre van szükségük.
Kései diagnózis, súlyos értelmi fogyatékosság, atípusos megjelenés stb. miatt esetleg csak ,,autisztikus tünetek'' azonosíthatóak, de ha ezek a gyermek adaptációját, fejlődését befolyásolják, fontos a speciális (esetleg csak részleges) pedagógiai szükségletek kielégítése, illetve ennek megkísérlése.
Az autisztikus tanulót – mért értelmi színvonala és egyéb jellemzői tekintetbevételével – befogadó többségi iskola a speciális autista csoport intézményen belüli megszervezésével és/vagy speciális célok, elvek és módszerek integrációs helyzetben alkalmazandó adaptálásával tudja az autisztikus tanulók speciális szükségleteit ellátni.
5. A különleges gondozást igénylő gyermekek fejlesztése a számukra megfelelő helyi programok kialakításán túl más pedagógiai feltételek biztosítását is igényli.
A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. Az általánosan kötelező feltételeket a közoktatási törvény a fogyatékos gyermekek sajátosságaihoz igazodva több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani és hozzáférhetővé kell tenni a fogyatékos gyermekek számára.
6. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a fogyatékos tanulók más, nem fogyatékos tanulókkal együtt (integráltan) és tőlük elkülönítetten (szegregáltan) történő nevelésére, oktatására.
A fogyatékos tanulók fejlesztéséhez a helyi pedagógiai programokban biztosítani kell az Irányelvben kifejtett elvek alkalmazását, mind a szegregált, mind az integrált fejlesztés esetében egyaránt. A fogyatékos tanulók felnőtté válását, közösségbe való beilleszkedését jobban elősegítheti a nem fogyatékos tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. A fejlesztéshez szükséges speciális feltételeket viszont általában a szegregált oktatásban lehet könnyebben létrehozni. Ezért az integrált vagy a szegregált nevelés közül a fogyatékos tanulók számára az a megfelelőbb, amely fejlesztésükhöz optimális feltételeket biztosít.
7. Az Irányelvben megfogalmazott célok, tartalmak és feladatok figyelembevételével, az iskola pedagógiai programjára építve kell elkészíteni a diákotthon (kollégium) helyi programját.
A fogyatékos tanulók egy része többcélú – diákotthont is magába foglaló – gyógypedagógiai intézményben teljesíti tankötelezettségét. Fejlesztésükben, személyiségformálásukban fontos, meghatározó nevelési színtér a diákotthon, mely pedagógiai célkitűzésének megvalósításában az iskolával való szoros együttműködést igényel. A tanulóknak közvetítendő értékek meghatározásánál és a terápiás célú foglalkozások tervezésénél alapul szolgál az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve. A diákotthoni nevelőmunkának a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztését kell szolgálnia, és a tevékenységek mindegyikét át kell hatnia a játéknak, a tanulásnak és a munkának. Az itt folyó pedagógiai munka során is kiemelkedően fontos az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása. A diákotthoni foglalkozások szervezése során kiemelt szerepet kell kapnia a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés) fejlesztésének, az egészségnevelésnek (a tanuló speciális igényeihez igazítva az egészség megőrzéséhez szükséges technikák, az egészségfejlesztés képességeinek megszerzése, megőrzése), olyan tevékenységi formák (szabadidős program, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas kapcsolatok, közösségi tevékenységek) alkalmazásának, amelyek a tanuló későbbi életközegében való eredményes társadalmi beilleszkedést is elősegítik. A diákotthonnak törekednie kell a családi funkció pótlására.
A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei
1. A mozgáskorlátozott tanuló
1.1. Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció.
A tanuló speciális nevelési szükségletét meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, annak formája, mértéke és területe.
Ebből a szempontból a következő csoportosítás vehető figyelembe:
– végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok,
– petyhüdt bénulást okozó kórformák,
– a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek,
– egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák,
– a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák.
1.2. A jelentősen eltérő kóreredet és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. Ebből eredően a tanulók más-más személyiségfejlődési utat járnak be. Nevelhetőségüket meghatározza, hogy tapasztalatszerzési lehetőségeik beszűkültek, a környezethez való alkalmazkodásukban gátoltak. A hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény és a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai képzés egész időtartama alatt megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció és a fizikai korlátozottságot csökkentő, megszüntető környezeti adaptáció alkalmazását.
2. A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése
2.1. A mozgáskorlátozott tanuló fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai
A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni.
A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket az ,,épek'' között, tehát a többségi iskolákban is.
Az iskolában biztosítani kell – a tanuló állapotának megfelelően – az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét.
Megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy az iskolai tanulmányok adott pontján az önálló életvitelre felkészültek legyenek a mozgáskorlátozott gyermekek.
– Ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat.
– Növelni kell a kudarctűrő képességet.
– Nevelni kell az önállóságra.
Speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazásával és a technikai jellegű segédeszközök igénybevételével meg kell segíteni
– az akadályozott mozgásbiztonságot,
– mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát,
– az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket.
2.1.4. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai
Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával.
A mozgáskorlátozott gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy az első évfolyam teljesítésére a helyi pedagógiai program egy tanévnél hosszabb időt (két tanév) biztosítson, de szükség esetén a további pedagógiai szakaszok is szerveződhetnek hosszabb idősávban.
Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, az a komplex rehabilitációs hatásrendszer, amely ötvözi a sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó gyógyító és a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítás-tanulás folyamatába.
Mivel a mozgáskorlátozott tanulóknál minden esetben a mozgató- és tartó szervrendszer irreverzibilis károsodása áll fenn, a mozgásnevelés feladatait nem az életkor, hanem a betegség – annak végleges, javuló vagy romló volta –, továbbá a mozgásállapot súlyossága határozza meg.
2.2.1. Közös követelmények
A mozgáskorlátozott tanulók nevelésében érvényesítendők a NAT közös és általános követelményei, a sérülésből adódó lehetőségek figyelembevételével. De a közös követelményekben – a korszerű műveltség elemein túl – meg kell jelenniük a nevelési szükséglethez igazodó céloknak, feladatoknak, hangsúlyosan a Testi és lelki egészség, a Tanulás és a Pályaorientáció területén.
2.2.2. Általános követelmények7
Az általános követelmények teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskárosodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolják.
2.2.3.8 A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél
A mozgáskorlátozott tanulókra mindenütt a kerettantervek tartalmai és követelményei az irányadóak, de az egyes tantárgyi területekhez rendelt képességek, azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye.9 Azokat az eltéréseket, amelyek azért szükségesek, hogy a mozgáskorlátozott gyermek többet és jobban hasznosítson belőle, az alábbiak tartalmazzák.
– Az olvasás és írástanítás az egyénnek megfelelő tempó és segédeszköz kiválasztásával történjen, a helyesírásra és a tartalomra koncentrálva.
– Szükség esetén a gépi írás elsajátítása történjen meg, egyénre szabott fejlesztési terv alapján.
– Mivel a beszéd formája a sérülés függvénye, ezért annak a tartalmi részére kell a nagyobb hangsúlyt fektetni.
– A nyelvtanulás a továbbtanulás, a későbbi munkavállalás, az önbizalom növelésének fontos eszköze, ezért minden esetben a megszerzett nyelvtudás gyakorlati felhasználhatóságának egyénre szabott megfogalmazása szükséges.
– Az olvasási és írásnehézségekkel küzdő gyermekek esetében az auditív tanulási módszereket kell preferálni.
– Kiemelten figyelembe kell venni, hogy a tanítás során a sokoldalú érzékleti megerősítésre törekedjünk.
– A geometriai anyag gyakorlati része a mozgásállapottól függően, egyéni elbírálás alapján történjen, a sérültségének megfelelő, egyénre adaptált eszközök használatával, mert ezek át tudják segíteni a tanulót a technikai nehézségeken.
– Szükség van a társadalmi tapasztalatszerzés hiányainak pótlására.
– Meg kell ismertetni a tanulókkal a mozgáskorlátozottakra vonatkozó jogszabályokat és érdekvédelmi szerveződéseket.
– Az embertani, egészségügyi ismereteknek tartalmazniuk kell a tanuló diagnózisának ismeretét, az ezzel kapcsolatos egészségügyi feladatok és problémák kezelését.
– Amennyiben a tanuló mozgásos ismeretszerzése gátolt, a lehető leginkább meg kell teremteni a tapasztalás lehetőségét.
A mozgáskorlátozott tanuló harmonikus fejlődésének és önkifejezésének egyik fontos eszköze a zene, a mozgás és az alkotás.
– Minden esetben meg kell keresni azokat az eljárásokat, módszereket, testhelyzeteket, eszközöket, amelyeknek segítségével alkotni képes, a felmentés bármely formája indokolatlan.
– A tánc és a gyermekjátékok témáinak a tartalmait és követelményeit egyénre szabott formában kell megfogalmazni.
Életvitel, gyakorlati ismeretek
– Olyan ismeretek, tevékenységformák és eszközök használatát kell megtanítania, amelyeket a mozgáskorlátozott gyermek hasznosítani tud a szabadideje eltöltésében, pályaválasztásában, önálló felnőtt életében, társadalomba való beilleszkedésében.
– A sérülésből, valamint a mozgásállapotból eredően meg kell határozni az egyéni képességekhez igazodó célokat, feladatokat, alkalmazni az egyénenként változó speciális eszközöket, megtanítani az önállóság elérését szolgáló praktikumokat.
– Meg kell ismertetni és gyakoroltatni a gyógyászati segédeszközök használatát, karbantartását és a velük való közlekedést.
Informatika, számítástechnika, könyvtár
– A műveltségi terület tartalma bővül a gépi írás megtanításával – ha az már az előző osztályfokok valamelyikén, pl. 2. osztályban nem történt meg –, mert az nem csak az olvasható íráskép megjelenését segíti, hanem előkészíti a számítástechnika tanítását is.
– A számítástechnika tanításában szükség esetén meg kell találni az egyénre szabott, adaptált eszközöket (pl. speciális egér, klaviatúravédő stb.).
E műveltségi terület elemei és feladatai az alábbiak szerint módosulnak.
– gyógytorna passzív és aktív eljárásai;
– a fizikoterápia módszerei és eljárásai;
– korrekciós és gyógyászati segédeszközök alkalmazása;
– hidroterápia és egyéb terápiás eljárások;
– a testnevelés mozgásanyagának (gimnasztika, torna, atlétika, testnevelési és sportjátékok) sérülésspecifikusan adaptált formái;
– adaptált sportfoglalkozások;
– a mindennapos tevékenységek végzésére való mozgásos felkészítés és adaptív eszköz használatának megtanítása.
– a károsodott mozgási és tartási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja;
– a mozgásszervrendszer optimális működőképességének biztosítása;
– az állapotromlás, másodlagos károsodások megelőzése;
– a motoros képességek fejlesztése, fizikai kondíció növelése, egészséges életre nevelés, mozgásigény, mozgástudat kialakítása;
– a reális mozgásos éntudat kialakítása, önálló életvitelre elő- és felkészítés;
– tehetséggondozás különböző adaptált sportfoglalkozásokon keresztül.
A fejlesztési követelmények jelentős eltérései miatt a helyi tantervekben a testnevelés tantárgyi elnevezés helyett a mozgásnevelés elnevezés javasolt.
2.3. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció
A mozgáskorlátozott tanulók rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés következtében hátránnyal induló tanulónak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre. Ennek érdekében szükséges:
– a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar (beszédzavar, beszédhiba, figyelemzavar, a szenzomotorium zavara, részképesség-kiesés, pszichés és/vagy motoros tempó lassúsága stb.) megszüntetése vagy csökkentése,
– a kórforma és mozgásállapot fajtája és súlyossága függvényében kialakított és a tanrendbe iktatott csoportos és egyéni mozgásnevelés,
– mivel a szenzomotoros zavar dyslexiához, apraxiához vezethet és ez tanulási problémákat idézhet elő, ezért szükséges a pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése,
– a tanulók logopédiai fejlesztése folyamatos feladat, különös tekintettel a központi idegrendszeri sérülés következtében dysarthriás gyermekek esetében a speciális szomatopedagógiai és logopédiai terápiára. Mindez szervesen illeszkedik a komplex rehabilitációs célú programba,
– a diagnózis szerinti speciális gépírás (gépi írás) megtanítása akkor indokolt, ha a kóreredet miatt a tanuló nem tudná iskolai munkáját kézírással végezni,
– speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre,
– az önkiszolgálást, az iskolai munkát segítő és a fejlesztést szolgáló sérülésspecifikus egyedi eszközök biztosítása,
– a nyelvoktatás megvalósítása úgy, hogy az megsegítse a gyermek más anyanyelvű emberekkel történő kommunikációját, és a médiák segítségével biztosítsa a számára elérhetetlen élményeket,
– a gyógyászati segédeszközök és az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása,
– alapos szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció,
– a mozgáskorlátozottak jogi lehetőségeinek és érdekvédelmi ismereteinek (szövetség, egyesületek, klubok, alapítványok stb.) ismerete.
3. A halmozottan sérült mozgáskorlátozott tanulók fejlesztése
A halmozott fogyatékosság olyan állapotot jelent, amelyben különböző társult formában van jelen az értelmi képességek, a mozgásfunkciók, a verbális kommunikáció, a látás, hallás, valamint más megismerési funkciók, esetenként a személyiség és viselkedés zavara.
Az épen maradt és sérült funkciók korrekciós jellegű fejlesztésével olyan szintre kell a gyermeket eljuttatni, mely az adottságaikhoz és korlátaikhoz mért legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt teszi lehetővé.
Az egyéni felzárkóztató programok alapján történő fejlesztésükben a domináns fogyatékossághoz igazodva, de a társult fogyatékosságból eredő korlátokra figyelve szükséges a képességek fejlesztését megvalósítani. Az egyéni fejlődést nyomon kísérő pedagógiai diagnosztizálásra alapozva kell megfogalmazni a fejlesztés rövid távú célját, feladatait, követelményeit.
Kiemelt pedagógiai feladatok:
– Az adottságokhoz és korlátokhoz rugalmasan alkalmazkodó mennyiségű és minőségű műveltségi tartalmak elsajátítása.
– Minden sérült funkció korrekciós jellegű fejlesztése.
– Tanulási zavarok esetén sérülésspecifikus módszerek alkalmazása.
– Egyéni fejlesztési terv kidolgozása még abban az esetben is, ha a gyermek csoportfoglalkozáson vesz részt.
– Az egyéni fejlesztéssel sem korrigálható esetekben a szociális tanulásra való áttérés.
– Önkiszolgálásra és esetleg munkavégzésre történő felkészítés a képességeihez mérten.
– A személyiségük fejlesztése a kiegyensúlyozottság, harmonikusság, a szocializációra való alkalmasság irányában.
A látási fogyatékos (vak, alig látó, gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei
1. A látási fogyatékos tanuló
A látási fogyatékosság a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. A gyógypedagógiai nevelés, oktatás szempontjából azok a tanulók látási fogyatékosok, akiknek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0–0,33 közötti. Ezen belül:
– vakok azok, akiknek látóképessége teljesen hiányzik (vízus: 0),
– az aliglátók minimális látásmaradvánnyal rendelkeznek, fényt érzékelők, ujjolvasók, nagytárgylátók (vízus: fényérzés –0,1)
– a gyengénlátók vízusa: 0,1–0,33 közötti.
A vak, valamint a gyakorlatilag vak aliglátó tanulók a tapintó-halló életmód elsajátítására képesek. A gyengénlátók és a látásmaradványukat praktikusan használó aliglátók a látó-halló (tapintó) életmódra alkalmasak.
A pedagógiai fejlesztés szempontjából elsődlegesen a látásélesség és a látási funkciók ismerete fontos, de a pedagógusnak tájékozottnak kell lennie a látássérülés kórokáról, a látási fogyatékosság kialakulásának időpontjáról is, ismernie kell a szemészeti állapot, prognózis javuló vagy romló tendenciáját, a pedagógiai látásvizsgálat eredményét, a gyermek intelligenciáját, személyiségvonásait.
A látássérüléshez gyakran társulhat egyéb fogyatékosság is (pl. értelmi, hallás-, mozgásfogyatékosság, részképesség-kiesések, autizmus).
A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.
2. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai és elvei
2.1. A látási fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai kis eltéréssel megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. A helyi tantervben az első évfolyam tananyagának két évre történő elosztása a Braille-írás, illetve a síkírás-olvasás előkészítése, a matematikai fogalmak kialakítása, eszköz- és jelrendszerének elsajátítása, a környezet vizuális és tapintásos megismertetése miatt indokolt.10
2.2. A látássérült tanulók nevelése során, a kötelező oktatás szakaszainak tervezésekor – az ép tanulókhoz hasonlóan – figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat.11 Az eltérő életkori jellemzők miatt a személyiségfejlesztésnek speciális feladatai vannak a következők szerint.
Az iskolakezdéstől a prepubertásig (6–12 év):
– az önállóság iránti igény fejlesztése elsősorban az önkiszolgálás, a mozgás és tájékozódás terén,
– az érdeklődés felkeltése a környezet, a látható világ megismerése iránt, a speciális segédeszközök használatával,
– a működő érzékszervek fokozott kihasználása,
– az akarati tulajdonságok erősítése a látássérülés hátrányainak leküzdéséhez,
– az önbizalom, a pozitív énkép alapozása,
– az egészségvédő viselkedés szokásainak kialakítása, a higiénés tevékenységek, a szem védelme.
– az önállóság iránti igény további fejlesztése különösen azon speciális optikai segédeszközök iránt, melyekkel a látásmaradvánnyal rendelkező tanulók maximálisan kihasználhatják látásukat,
– az érdeklődés irányítása a látóképesség szempontjából reális pályaválasztási területek felé,
– a céltudatos és kitartó akarati tulajdonságok kialakítása az önálló tanulás és a későbbi munkavégzés céljából,
– az önfejlesztés igényének kialakítása különösen az ismeretszerzés terén és az egyéni tehetség kibontakoztatásában,
– az önbizalom és az önkritika egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása,
– az egészségvédő magatartás szokásainak továbbfejlesztése, az egészséges életmód iránti igény kialakítása,
– felkészítés az ép látásúakkal való kapcsolatépítésre, a közösségbe való beilleszkedésre.
2.3. Az átjárhatóságot a képzési idő alatt mindvégig biztosítani kell:
– a gyógypedagógiai iskolák, illetve
– a gyógypedagógiai és a többségi iskolák között.
2.4. A többségi iskolában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni felkészítést igényel. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre:
– Az iskola helyi tantervét ki kell egészíteni azzal a tananyaggal és követelménnyel, amelyet a látássérült gyermek speciális fejlesztése igényel.
– A látási fogyatékos tanulónak meg kell kapnia mindazon egyéni fejlesztést, amelyre egyéni állapotából fakadóan szüksége van (habilitációs, rehabilitációs fejlesztés, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozások). Ennek megszervezéséhez a szakértői javaslat, a speciális iskolák részéről történő folyamatos tanácsadás és szervezett továbbképzés nyújthat segítséget.
– A látási fogyatékos gyermek számára biztosítani kell azokat a segédeszközöket, taneszközöket, amelyek használata a tanulmányok ideje alatt szükségesek. Ezen eszközök használatát meg kell tanítani a változtatási igény és lehetőség szerint.
3. A vak és aliglátó tanulók iskolai fejlesztése
3.1. A nevelő-oktató munka kiemelt feladatai
A vak tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményeknek az alapfokú iskoláztatás során két fő feladat megoldását kell felvállalniuk. Az általános, korszerű alapműveltség nyújtásán túl a speciálisan jelentkező, a látás hiányából, az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdését is. Mindkét feladat megvalósításához szükség van gyógypedagógiai ismeretekre, ismerni kell a vak gyermeknek a hasonló korú látó társaktól eltérő pszichés és értelmi funkcióit. Ebből adódóan a nevelési feladatok megtervezésekor, a megválasztandó módszereknél figyelembe kell venni, hogy a vak gyermek ismeretszerzése a látás hiánya miatt más, a külvilág iránti látó beállítódás helyett a haptikus (bőr- és mozgásérzékelés együttese) és a hallási beállítódás jellemzi. Ezért fontos feladat minél korábban megkezdeni az ép érzékszervek gyakoroltatását, a hallás-, tapintás-, szaglás-, ízérzékelés fejlesztését.
A látás hiánya nemcsak a tanulás terén okoz eltéréseket a látó gyerekhez képest, hanem a tájékozódás, a közlekedés, az önkiszolgálás, egyáltalán a mindennapi élet tevékenységei mind nehezítettek a súlyosan látássérült gyermek számára. Mindez pszichésen megterhelő, emiatt gyakran személyiségzavar, szocializációs zavar is kialakulhat, például önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás, önbizalomhiány, elkülönülésre való hajlam vagy túlzott önérvényesítő magatartás, indulatosság, téves eszmék.
A pedagógus fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a gyermekközösség segítségével tudja mindezt korrigálni.
3.2.1. Közös követelmények
A vak tanulók oktatásában állapotukhoz igazodóan kell alkalmazni a NAT közös követelményeit a következő szempontok és módosítások figyelembevételével.
A kommunikációs kultúra kialakítása
A vak gyermek ismeretelsajátításában a verbális kommunikációnak elsődleges szerepe van. Törekedni kell arra, hogy a jellemzően bő szókincs mögött tényleges tartalom legyen. A valóságnak ugyanis vannak olyan területei, amelyek csak vizuálisan érzékelhetők (pl. színek, fények, fényképek, festmények), ezért a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt sokoldalú megközelítéssel, érzékeltetéssel lehet kialakítani a gyermekeknél.
A metakommunikáció (fejtartás, testtartás, a beszélő felé fordulás, távolságtartás, gesztus, mimika stb.) következetes nevelői ráhatással, különféle helyzetekben sok gyakoroltatással sajátítható el.
A testi-lelki egészség gondozása során a vak gyermek ismerje meg látásveszteségének kórokát, az ebből eredő következményeket, fizikai terhelhetőségét (pl. nehéz súlyok emelése, megerőltető testmozgás). A balesetek elkerülését megfelelő tájékozódási és közlekedési ismeret birtokában lehet kiépíteni a gyermekeknél (pl. közvetlen környezetben a megszokott haladási irány betartása, a kéz védekező tartása, világos támpontok szerinti tájékozódás, nagyobb térségben a fehér bot használatának elsajátítása).
Ügyelnie kell a vak gyermeknek a szem higiénéjének betartására, a rendszeres orvosi ellenőrzés szükségességére. Az egészséges életmódra nevelés segítse a vak tanulót a betegségek megelőzésében, egészségének megőrzésében.
Számukra is fontos a rendszeres mozgás, testedzés. Ismerjék az egészséget károsító tényezőket, a helyes táplálkozást! Kerüljék majd felnőtt életük során is a káros szenvedélyeket (pl. alkohol, kábítószer, dohányzás)! A pedagógus részéről a jobb mozgásállapot kialakításához, a járási, testtartási hibák, túlmozgások megszüntetéséhez nagy türelemre, állandó és következetes korrigálásra van szükség.
Tanulás: ahhoz, hogy a pedagógus a gyermek tanulását megfelelően irányítani, ellenőrizni tudja, ismernie kell a tanuló speciális szükségleteit (pl. a Braille-írást, annak olvasását, az abakusz számolóeszköz használatát, a tanuláshoz szükséges egyéb eszközrendszert), a gyermek tanulási szokásait.
A tanítási-tanulási folyamatban építeni lehet arra, hogy a vak gyermekek figyelme a folyamatos gyakoroltatás eredményeként koncentráltabb, emlékezetük terjedelme jobb, mint látó társaiké. Ugyanakkor a hiányos szemléletes gondolkodásra épülő elvont gondolkodásuk jellegzetesen ,,vakos''. Az iskolai évek során a tanuló sajátítsa el az önálló tanulását segítő speciális eszközök használatát (pl. beszélő számítógép, olvasóeszközök, Braille-kijelző).
A pályaorientáció első lépése az önkiszolgálás, az önállóság fejlesztése. Az önálló életvitelhez szükséges ismereteket, szokásokat folyamatosan ki kell építeni a gyermeknek. Fontos feladat a vakos életvezetéshez szükséges rend szeretetének, megtartásának kialakítása is. A pályaválasztás előtt álló gyermeknek tisztában kell lennie a szemészeti állapotából fakadó pályaválasztási korlátokkal. A kézügyességet kibontakoztató képességfejlesztő foglalkozásokat (pl. szövés, gyékény-, kosárfonás, kerámiázás) úgy kell megszervezni és biztosítani a tanulók számára, hogy ezek segítsék elő a későbbi választható pályák körének bővítését.
3.2.2. Általános követelmények
A vak tanulók nevelésében az életkori szakaszokhoz rendelt általános fejlesztési követelményeket a nevelhetőség korlátaira figyelve kell alkalmazni. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó sajátos eltéréseket a helyi tantervekben kell kimunkálni.
3.2.3.13 A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél
A vak tanulókra a kerettantervek tartalmai és követelményei az irányadóak, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében más pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A műveltségi területenként jelentkező speciális vonásokat, eltéréseket az alábbiakban emeljük ki:
Anyanyelv és irodalom műveltségi területen belül az írás-, olvasásrendszert a vakok számára a Braille-féle pontírásrendszer alkotja. Elsődleges feladat tehát az írásos közlés és az olvasás Braille-féle alaprendszerének megismertetése, eszközi használatának kialakítása. Ehhez speciális eljárásokra, módszerekre és eszközökre van szükség. (Pl. hatrekeszes dobozok, gombás-, szögestábla, elfordítható hatpont tábla, pontírógép, írótábla stb.)
Az Élő idegen nyelvek tanulásakor a tanulóknak meg kell tanulni az idegen nyelv pontírásos betűhasználatát. Az ismeretelsajátításban hangsúlyosabb szerepet kap a hallás útján történő nyelvtanulás.
A Művészetek műveltségi területek tananyagának és követelményrendszerének módosítására szükség van.
A vizuális érzékelés helyébe a tapintással történő érzékelés lép a tárgy- és környezetkultúrára koncentráltan, illetve a művészeti alkotásokra vonatkozóan.
A vizuális kultúra keretében az alkotás elsősorban a domborúrajz elsajátítását jelenti, ami a síkban speciális módon készített ábrák elemzésével, értelmezésével, létrehozásával a többi szaktárgy (pl. geometria, földrajz, fizika, kémia) tanításához nyújt segítséget, fejleszti a tanulók absztrakciós készségét, kézügyességét. Speciális eszközei: fólia, rajztábla, vonalhúzók, körzők, sablonok stb.
A zenei nevelés tananyagában nincs változás, a hangjegyek rögzítése a Braille-kotta segítségével történik. A szolmizálás kézjeleit módosított formában lehet alkalmazni.
A médiaismeret műveltségi részterületét hang által közvetítő médiarendszerek dominanciája jellemzi, vonatkozik ez a többi műveltségi területre is.
– a számemlékezet fejlesztése, illetve a fejben történő műveletvégzés elsődlegessége, a fejszámolás tempójának fokozatos erősítése,
– a négy alapművelet írásban történő végzése helyett az abakusz nevű speciális számolóeszköz használata,
– a logikus gondolkodást fejlesztő és a kombinatorikai feladatokat minden témakörön belül nagyobb arányban kell szerepeltetni,
– a geometriatanítás a praktikus ismeretek bővítését szolgálja, szerkesztés helyett mértani modellezés történik (eszközei: mértani testek, speciális körzők, vonalzók stb.),
– módszertani szempontból a folyamatos tevékenykedtetés kiemelt szerepet kap.
Az Ember és társadalom, az Ember és természet, Földünk és környezetünk műveltségi területeken fő cél, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak a természeti és társadalmi környezetben, minél több közvetlen tapasztalatot, állandóan bővíthető ismeretet kapjanak a természeti és társadalmi valóságról.
E műveltségi területek tantárgyai nyújtsanak sokoldalú lehetőséget a megfigyelőképesség, az emlékezet fejlesztéséhez, az információszerzés korlátozottsága következtében hiányos fogalmaik tartalmi gazdagításához, tapasztalati bázisuk kiszélesítéséhez. Ezért fontos, hogy sok konkrét érzékeltetéssel tényleges fogalmak alakuljanak ki a tanulókban. A tapintásos ismereteken túl, jelentős szerepet kapnak a hangok által közvetített információk, szemléltetések. A földrajz és történelem tantárgyak oktatásánál speciális szemléltető eszköz a domború térkép, az ezeken történő tájékozódás sok előkészítést, gyakorlást igényel.
Az Informatika műveltségi anyaga kiegészül a gépírással, a speciális hangkijelzéssel ellátott számítógép megismerésével. Ezen eszközök használatával olyan alapismeretek, jártasságok birtokába juttatjuk a vak gyermekeket, hogy a látókkal való kapcsolat létesítésére, a mindennapi életben adódó írásbeli ügyeik intézésére alkalmassá váljanak. A gépírás tanulása négy éven keresztül történik, ezen belül a szövegszerkesztési alapismeretek birtokába jutnak a tanulók. A ,,beszélő'' számítógépek kezelésének elsajátítása hasznos a továbbtanulás, az önálló ismeretszerzés szempontjából.
A könyvtári ismeretek kiegészülnek a Braille-, valamint a hangos könyvtárak használatával.
Az Életvitel és gyakorlati ismeretek alapját a NAT-ban megfogalmazottak jelentik, fokozottabb hangsúlyt kapnak a személyiségállapothoz igazított vakos életviteli technikák. Jelentős a szerepe a látó személyekkel, közösségekkel való nyelvi és szociális érintkezésnek.
A speciális pályákra történő előkészítés fokozottabb szerephez jut (a szövés, kosár-, gyékényfonás, kefekötés beépül a tantervi anyagba).
A Testnevelés műveltségi területnek kiemelten kell szolgálnia az intenzív mozgás- és tájékozódásfejlesztést, a tartáshibák megelőzésére, korrigálására be kell építeni a gyógytestnevelés tananyagát is. Meg kell ismertetni a tanulót a vak emberek sportolási lehetőségeivel (csörgőlabda, úszás stb.).
3.3. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció
A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció céljai és feladatai a kötelező oktatás teljes vertikumában azonos súllyal jelentkeznek, és a döntően individuális jelleg miatt egyéni vagy kiscsoportos foglalkoztatási formában valósíthatók meg. A rehabilitáció főbb területei:
– az ép érzékszervek működésének intenzív fejlesztése,
– látásnevelés, a látásmaradvány megőrzése, fejlesztése, optikai segédeszközök használata,
– intenzív mozgásfejlesztés:
= tapintás, finommozgás, a kézügyesség fejlesztése, a Braille írás-olvasás technikájának gyorsítása,
= a testkultúra kialakítása, a testtartási hibák javítása (pl. fejlógatás, túlmozgások korrigálása), súlyosabb eseteknél gyógytornász, szomatopedagógus bevonásával,
= a közlekedést, tájékozódást segítő ismeretek konkrét élethelyzetekben történő elsajátítása, alkalmazása (mozgástréner segítségével a fehér bot technikájának elsajátítása),
– a speciális tan- és segédeszközök használatának gyakoroltatása,
– a személyiségzavarok megelőzése, ha szükséges, pszichológus segítségével (helyes önértékelés, önelfogadás, alkalmazkodási képesség fejlesztése, megfelelő társas kapcsolatok kialakítása),
– a helyes viselkedéskultúra kialakítása a leendő munkahelyen és hivatalos helyeken.
4. A gyengénlátó és aliglátó tanulók iskolai fejlesztése
4.1.14 A NAT és a kerettantervek alkalmazása
4.1.1. Közös követelmények
A gyengén látó, alig látó tanulók nevelés-oktatása során a NAT közös követelményeinek teljesítése javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni, hogy egyéni adottságaik többnyire eltérnek az ép tanulók adottságaitól.15 Ezért amennyiben a gyengénlátó tanuló szemészeti és pszichés állapota lehetővé teszi, akkor a NAT tananyagot és követelményeit kell alkalmazni, ha azonban a szemészeti és pszichés állapot akadályozza a tanulót, akkor a megadott módosítások szerint kell a helyi tantervet elkészíteni.
Mindkét csoportba tartozó tanulók számára biztosítani kell a tanuláshoz és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges speciális ismeretanyagot (speciális technikák és eszközök használata stb.) és a készségfejlesztést (önálló tanulásban használható eljárások, lényegkiemelés, megtartó emlékezet növelése, szóbeli kifejezőképesség gazdagítása, célszerű munkaszokások kialakítása, vizuális megfigyelőképesség fejlesztése stb.).
Kommunikációs kultúra. A gyengénlátó, aliglátó tanulóknál a megfelelő látási kontroll hiányának következtében nehezített a kommunikáció, a metakommunikáció által terjedő információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az ép érzékszervek segítségével más területek fokozott kiművelésével is pótolhatják.
– A testi-lelki egészségre nevelésnek átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a gyengénlátó, aliglátó tanuló miként viszonyuljon szembetegségéhez. Képessé kell tenni a tanulókat a helyes higiénés szabályok elsajátítására, a szem óvására, tisztán tartására, a látáskímélő előírások betartására. Ismerjék a szembetegségek következtében javasolt mozgáskorlátozásokat, az optikai segédeszközöket és azok rendeltetésszerű, helyes használatát. Legyenek tisztában a gyengénlátásból, aliglátásból fakadó fokozott baleseti lehetőségekkel, azok megelőzésével a finommozgások és a tájékozódás ismereteinek elsajátításában.
– A tanulás területén legyenek tisztában a látásos megismerésben fennálló nehézségeikkel, törekedjenek kompenzatív eljárások kialakítására és begyakorlására. Vegyenek tevékenyen részt a külső feltételek, körülmények számukra kedvező kialakításában, tanulják meg önállóan használni az optikai segédeszközöket (szemüveg, távcsőszemüveg, lupe, teleszkópos nagyító, olvasó-televízió stb.), hogy a láthatóság legelőnyösebb feltételeit megteremtsék maguknak.
– A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását a látássérülés miatti szűk lehetőségek között. Ehhez biztosítani kell a szemészeti diagnózis és következményeinek ismeretét, a választható pályák tapasztalati úton történő megismerését, a szűk választási lehetőségek, a valóság, a vágyak és a realitások összehangolását.
4.1.2. Általános követelmények
Az általános fejlesztési követelmények a gyengénlátó, aliglátó tanulók nevelése-oktatása során teljesíthetők azokkal a módosításokkal, amelyeket a látási fogyatékosságból eredően figyelembe kell venni. Az egyes műveltségi területeket érintő változtatásokat az iskolák helyi tanterveiben kell érvényesíteni. A NAT tananyaga kiegészülhet vagy csökkenhet, sajátos készségfejlesztő feladatok épülhetnek be a tanítási folyamatba. A kerettantervek tananyaga kiegészülhet vagy csökkenhet, sajátos készségfejlesztő feladatok épülhetnek be a tanítási folyamatba.16
Biztosítani kell számukra a megfelelő eszközrendszert (teremvilágítás, egyéni megvilágítás, speciális tanulóasztal, tankönyvkiválasztás, speciális füzet, megfelelő íróeszköz stb.). A követelmények teljesítése a gyengénlátók egyéni adottságai szerint várható el (mennyiségi és minőségi követelmények). Ennek érdekében több gyakorlási lehetőségre van szükség.
A tananyag és a követelmények átcsoportosítása, módosítása nem lehet öncélú, nem akadályozhatja az iskolák közötti átjárhatóságot. A követelmények eseti átcsoportosítása, módosítása nem lehet öncélú, nem akadályozhatja az iskolák közötti átjárhatóságot.
4.1.3.17 A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél
A gyengén látók, alig látók nevelés-oktatására készülő helyi tantervhez a NAT-ban megfogalmazott műveltségi területek, a kerettantervekben meghatározott tananyagok és követelmények az irányadók. Amennyiben a gyengén látó tanuló szemészeti és pszichés állapota lehetővé teszi, akkor a kerettantervek tananyagát és követelményeit alkalmazni kell, ha azonban a szemészeti és pszichés állapot akadályozza a tanulót, akkor a megadott módosítások szerint kell a helyi tantervet elkészíteni. Az eltéréseket az alábbiak tartalmazzák:
Az olvasás-írás tananyagának elsajátításához az 1. és 2. évfolyamon magasabb óraszámot kell biztosítani a gyengénlátásból, aliglátásból fakadó sajátos nehézségek megoldása miatt. A tananyag kiegészül a kommunikációs készség kialakításával, fejlesztésével.
Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű olvasmányok (kötelező olvasmányok) választása indokolt. Az olvasási tempó a látásteljesítménytől függően követelhető meg. Az írás tanításánál törekedni kell az áttekinthető, rendezett, olvasható írásképekre, amelyet a tanuló saját adottságainak megfelelő betűméretben és taneszközökkel teljesít.
Az élő idegen nyelv tanulása a gyengénlátó és az aliglátó számára a látó társadalomba való beilleszkedést és az esélyegyenlőséget célozza. Ennek érdekében a tananyag egészüljön ki mindazon ismeretanyaggal, mely a mindennapokban előforduló, nehezített élethelyzetek gyors megoldását teszi lehetővé (információkérés, tájékozódás, segítségkérés, fejlett kommunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában).
A gyengénlátó, aliglátó az élet minden területén több nehézséggel küzd, mint az ép társai, ezért kiemelten fontos a művészetek személyiségkorrekciós hatása a készségek, képességek fejlesztése mellett.
Ének-zene ismeretanyagában a hallásos tanulás kerül előtérbe.
A vizuális kultúrán belül – elsősorban az aliglátók esetében – a hangsúly a síkábrázolás helyett a plasztikus megjelenítésen (mintázás) legyen. Fokozottan érvényesül a jó minőségű eszközök biztosítása a látássérült gyermek számára megfelelő vizuális élmény megszerzéséhez. A szerkesztési feladatoknál a pontosság terén engedményeket kell tenni.
A tánc- és dráma-, valamint a médiaismeret tananyaga más műveltségi területhez is kapcsoló tantárgyak tananyagába is beépíthető.
A tanítás során kiemelten figyelembe kell venni az alábbiakat:
– szemléltetéshez és a tanulói munkához speciális eszközöket kell használni (speciális vonalzó, körző stb.);
– a mérés, szerkesztés jelentősen függ a látássérülés mértékétől, ezért a pontosság szempontjából engedményeket kell tenni.
Az ismeretanyag és a követelmények többnyire megegyeznek a kerettantervekben megfogalmazottakkal.
A tananyag nagyrészt megegyezik a kerettantervekben megfogalmazottakkal, de az alábbiak alkalmazása elengedhetetlen:
– a teljes látást igénylő jelenségeket az ismeret szintjén kell biztosítani (fizikai, kémiai, biológiai jelenségek, pl. fénytan);
– a tananyagba be kell építeni a gyengénlátással kapcsolatos fizikai és biológiai ismereteket;
– a tanári és a tanulói kísérletekben való aktív részvételre lehetőséget kell adni a gyengénlátó, aliglátó számára.
A követelmények terén engedményeket kell adni az ismeretek szintjén elsajátított tananyagban, valamint a balesetek elkerülése érdekében a tanulói kísérletek terén jelentős engedményeket kell adni.
A tananyag megegyezik a kerettantervekben megfogalmazottakkal.21 A tanítás során biztosítani kell a gyengénlátók, aliglátók számára használható térképeket (lényegkiemelő, kontrasztos, esetenként tapintható jelzések stb.).
A követelményeknek ismeretanyag szempontjából teljes körűen, de a gyengénlátók, aliglátók által használt eszközzel kell eleget tenni.
Az informatikai műveltségi terület bővül a gépírás alapjainak tanításával, amelynek oktatásához javasolt a számítógép billentyűzetének használata.23
A gépírás tanítás célja, hogy a gyengénlátó, aliglátó a mindennapi életben adódó írásbeli feladatait (dolgozat, önéletrajz stb.) esztétikus külalakban végezhesse. A gépírás tanítása egyben előkészíti a számítástechnika tanítását is.
A számítástechnika tanítása során az aliglátók számára speciális hangjelzős és tapintásos információt adó készülékek alkalmazása szükséges.
A könyvtárhasználat a gyengénlátóknál, aliglátóknál az iskolai könyvtár használatára korlátozódik azzal a kiegészítéssel, hogy tanuljon meg ismeretlen könyvtárban segítséget kérni és ezúton tájékozódni. Lehetőség szerint ismerje a hangoskönyvtárat és annak igénybevételét.
Életviteli és gyakorlati ismeretek
A technika tantárgy ismeretanyaga és követelményrendszere a látássérülés fokától függően jelentősen módosul. Számos tananyagrész elhagyása mellett mindazon ismereteket be kell építeni, melyek a gyengénlátók mindennapi életvezetéséhez szükségesek, illetve alakítják későbbi pályaválasztásukat.
A háztartástan ismeretanyaga a NAT-ra épül, és kiegészül a látássérültek mind teljesebb önálló életviteléhez szükséges speciális tudnivalókkal (esztétikai ismeretek pl. öltözködés, megjelenés, alapvető biztonsági ismeretek gyakorlása, háztartási gépek használata, a látássérültek speciális eszközeinek ismerete stb.). A követelmények között hangsúlyozott a látássérülés miatti speciális ismeretanyag számonkérése.
A pályaorientáció tananyaga bővül a közös követelményekben foglaltakkal.
A gyengénlátók, aliglátók az állapotuknak megfelelő speciális mozgásnevelésben vesznek részt. A tananyag tartalmazza a nem ellenjavallt normál testnevelés anyagot, a diagnózis ismeretében ajánlott speciális tananyagot, beépítve a gyógytestnevelési eljárásokat. A speciális tananyag kialakításánál figyelemmel kell lenni:
– a mozgás-látás koordinációjának fejlesztésére,
– a helyes testtartást segítő gyakorlatokra és a meglévő mozgásszervi betegségek korrekciós gyakorlataira.
A követelmények teljesítése mindig a gyermek egyéni állapotától függ, a látásteljesítmény, a szembetegség és a társuló mozgásszervi betegség figyelemvételével.
Amennyiben lehetőség van rá, meg kell ismertetni a gyengénlátó, aliglátó tanulót a látássérültek sportolási lehetőségeivel és biztosítani kell az abban való részvételt (pl. atlétika, csörgőlabda, úszás).
4.2. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció
A tanulók fejlesztése többnyire egyéni, ritkán kiscsoportos program alapján történik. A gyengénlátó, aliglátó tanulók rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozásai általában az következő területeket érintik:
– látásnevelés (a látási funkciók fejlesztése, optikai segédeszközök használata),
– mozgáskorrekció (finommozgás, nagymozgás),
– az olvasási készség fejlesztése,
– tájékozódásra nevelés (közlekedési önállóság),
– tapintó írás-olvasás (Braille írás-olvasás),
– diszlexia, dysgraphia, diszkalkulia,
– a speciális optikai segédeszközök használata.
5. A halmozottan sérült látási fogyatékos tanulók oktatása
A halmozottan sérült, vak, aliglátó, gyengénlátó tanulók nevelését-oktatását és optimális fejlesztését a gyógypedagógiai iskolákon belül működő speciális tagozatok biztosítják. A helyi tanterv kidolgozásánál a látási és az értelmi fogyatékosokra vonatkozó irányelveket együttesen kell alkalmazni. A többszörösen sérült látási fogyatékosoknál egyéni fejlesztési tervet is szükséges készíteni.
A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei
A hallássérült tanulónál a hallás hiánya vagy csökkenése miatt a szokásostól eltér a beszéd, a nyelv és – ennek következtében – a személyiség fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál a hallásállapottal, attól pozitív és negatív irányban is eltérhet.
1.1. A siket tanulónál súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti) áll fenn. Ennek következménye a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége, elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége, valamint a kommunikáció általános akadályozottsága. A hallásveszteség mértékétől, jellegétől, a környezeti hatásoktól függően módosulhat a megismerő tevékenység, a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése.
1.2. A nagyothalló tanulónál (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30–45 dB, közepes nagyothallás esetén 45–65 db, súlyos nagyothallásnál 65–90 dB) a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet.
1.3. A halmozottan fogyatékos hallássérült (siket, nagyothalló) tanuló hallásveszteségéhez mozgáskorlátozottság, látás-, értelmi fogyatékosság, tanulási, beszéd-, nyelvfejlődési akadályozottság vagy a fejlődés más zavarai társulhatnak.
A halmozottan hallássérült tanuló nevelhetősége, oktathatósága a fentiek következtében súlyosan nehezített.
1.4. A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók személyisége az előző csoportokhoz viszonyítva sérülékenyebb. Általában még nem alakultak ki náluk a kompenzációs csatornák. Segítség nélkül nehezen dolgozzák fel a hallás elvesztésével fellépő állapotváltozást, vagyis a nehezített kommunikációt, a környezettel való kapcsolatuk beszűkülését.
2. A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei
A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit meghatározza a hallássérülés bekövetkeztének és felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, az intelligencia foka és egyéb személyiségjegyek. A hallássérült gyermek fejlesztése pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A komplex ellátás a korai és óvodai nevelésre építkezve, döntően a szurdopedagógiában használatos módszerek alkalmazásával, megfelelő audiológiai ellátással, a nagyteljesítményű hallókészülékek használatával és a legkorszerűbb műtéti technikával beépített cochleáris implantátumokkal történik. A felsoroltak együttesen határozzák meg a hallássérült tanuló eredményes nevelhetőségét, oktathatóságát.
3. A súlyos fokban hallássérült tanulók iskolai fejlesztése
3.1. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai
A súlyos fokban hallássérült (siket) tanulók egész iskolai fejlesztését a mondanivalót hűen közvetítő, a közlést értő nyelvi kommunikációra nevelés határozza meg, ezért az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai módosításokkal egyeznek meg a NAT-ban és a kerettantervekben rögzített pedagógiai szakaszokkal és tartalmakkal.24
Az általános iskolai oktatás alsó tagozatának (1–4. évfolyam, melynek teljesítésére hat tanév javasolt) speciális tartalmát a nyelvi kommunikáció alapozása jelenti, melynek 1. évfolyamán a nyelvi kommunikáció intenzív fejlesztése történik.25 Ez az intenzív nyelvi kommunikációs fejlesztő szakasz – a speciális nevelési szükségletek miatt – általában három tanévnyi időtartamot vesz igénybe. A megnövelt időtartam funkciója (a korai és óvodai fejlesztésre építkezve) a nyelvi kommunikáció alapozásának folytatása, az életkornak megfelelő ismeretek tartalmainak nyelvi megfogalmazása, megértése, továbbá e feladat részeként a szókincs bővítése, valamint a szükséges grammatikai elemek alkalmazása. Célja: az azonos évfolyam halló tanulói teljesítményeinek megközelítése a következő anyanyelvi területeken:
– az olvasás technikájának kialakítása,
– az írás technikájának kialakítása,
– a tudatos anyanyelvtanulás előkészítése.
A nyelvi kommunikáció biztonságos megalapozásával, folyamatos fejlesztésével lehetséges, hogy a megfelelő kultúrtechnikák (olvasás, írás, nyelvi rendszer) mindinkább az ismeretszerzés eszközeivé váljanak. Az első évfolyam végén szükséges a ,,nyelvi kommunikációs érettségi szint'' vizsgálata, mert ekkorra már kialakul az a nyelvi fejlettség, amely összehasonlítási alapul szolgálhat az azonos életkorú halló társak teljesítményéhez. Ennek során áll már kellő mennyiségű információ rendelkezésre a fejlesztés biztonságos prognosztizálásához, a legalkalmasabb oktatási környezetre vonatkozó javaslat kialakításához. A jelentősen eltérő fejlődési ütemű tanulók esetében – az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával – javaslatot kell tenni a fejlesztés további formájára, módjára, szükség esetén iskolatípus változtatására.
A nyelvi rendszer kiépítése átfogó feladatot jelent a hatodik évfolyam végéig.26 Megvalósítása alapvetően az Anyanyelv és irodalom műveltségi terület tantárgyainak feladata. Általános cél, hogy ez a szakasz megalapozza egy olyan direkt kommunikációs szint elérését, amely egyre teljesebben lesz alkalmas valamennyi műveltségi terület ismeretanyagának elsajátítására (szókincs, nyelvalaki struktúrák stb. vonatkozásában). Alkalmazása, gyakorlása minden tantárgyban megvalósítandó fejlesztési feladat. A fentieknek megfelelően szükséges a szabadon tervezhető tanórák tartalmát, a rehabilitációs célú tanórák felhasználását megtervezni.27
A nyelvi kommunikáció építésének feladatai az általános iskolai oktatás egész időtartama alatt döntően befolyásolják a tantárgyak tartalmainak feldolgozását.28 Az iskolai fejlesztés befejezésének időpontjára a nyelvi készségek olyan szintjére kell eljuttatni a súlyos fokban hallássérült tanulókat, amely alkalmassá teszi őket az egyre önállóbb ismeretszerzésre, szövegalkotó műveletek végzésére és így összességében a korszerű műveltség iskolai tartalmának birtoklására. Ennek megfelelően valamennyi tantárgyban a későbbiekben is megjelenik a fejlesztés azon tartalma, amely az anyanyelvi készségek intenzív fejlesztését (szóbeli és írásbeli közlés, a beszéd- és szövegértés készségei, az aktív és passzív szókincs gyarapítása, a passzív szókincs aktivizálási folyamatának gyorsítása) szolgálják.
A jelnyelv a megértés fontos eszköze a súlyos fokban hallássérült egyének számára az egymás közötti kommunikációban. A hangos beszédet kísérő jelnyelv segítséget nyújt a nyelvi kommunikáció közvetítésében és értelmezésében azokban az esetekben, amikor a nyelvi közlés megértése különböző okok miatt akadályozott (kedvezőtlen fizikai körülmények, mentális problémák stb.).
A nyelvi és jelnyelvi közlések kölcsönös tolmácsolásának oktatását az általános iskolai képzés második szakaszában, a nyelvi kommunikáció alapjainak elsajátítását követően, a tanulók és szüleik elhatározásának figyelembevételével, valamint a szükséges személyi, szakmai feltételek biztosításával kell megszervezni.
A jelnyelvnek az iskolai oktatásban történő más jellegű alkalmazása ,,a halmozottan sérült siket tanulók'' fejlesztése című fejezetben található.
3.2. A fejlesztés kiemelt feladatai
– A szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, nyelvi formáinak elsajátítása, a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében.
– Az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszer pontos kiépítése, a tudáselemek értő, értelmező összekapcsolása a kognitív funkciók (a felfogás, a feldolgozás, alkalmazás) szintjeinek fejlesztésével.
– A vizuális percepció, az önkifejezés, önmegvalósítás, a valóság képi feldolgozásának, megjelenítésének, értelmezésének folyamatos bekapcsolása a tanulás-tanítás folyamatába a személyiség kibontakoztatása, gazdagítása céljából.
– A beszédhallás, a mozgás, a ritmus intenzív fejlesztése az oktatás valamennyi szakaszában.
– A továbbtanulás, a szakmaszerzés ismereteinek, lehetőségének alapozása, kitekintés a munka világára.
A súlyos fokban hallássérült tanulók nevelésében az életkori és iskolai szakaszokhoz rendelt követelményeket a fejleszthetőség sajátosságainak figyelembevételével szükséges alkalmazni és a helyi tantervekben érvényesíteni.
A fejleszthetőség sajátos akadályát döntően a nyelvi fejlettségi állapot jelenti: a hallók azonos korosztályától egyedileg nagyon változó mértékben elmaradott szókincs, a nyelvi kifejező eszközök kevésbé automatizált és árnyalt használata, a nyelvhasználat akusztikus, ritmikai összetevőinek érzékeléséből, felhasználásából következő eltérések. A NAT elveit és lényegét nem érintő módosításoknak ezek a jelenségek képezik az alapját.
3.3.1. Közös követelmények
A NAT közös követelményeinek elvei érvényesülnek a siket tanulók oktatásában. A kommunikációs kultúra hangsúlyt kap, mert ezen a területen összpontosulnak a speciális nevelési szükségletek. Ezért az anyanyelvi korrekciónak minden tanítási és – lehetőség szerint – élethelyzetben érvényesülnie kell.
3.3.2. Általános követelmények
Az iskolák helyi tanterveiben előírt műveltségi szint globálisan meg kell, hogy feleljen a NAT általános követelményeinek, mert csak így biztosítható az iskolák közötti átjárhatóság.
3.3.3.29 A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél
A súlyos fokban hallássérült tanulók oktatása a NAT tíz műveltségi területét követi. A kerettanterv tantárgyi témaköreinek elnevezése, tartalma, specifikus módosításokkal alkalmazható, követelményei átcsoportosíthatóak, módosíthatóak.30 A legtöbb módosítás az Anyanyelv és irodalom műveltségi területen indokolt. Ez a terület számos olyan specifikus műveltségi témakört foglal magába, amelyek nélkül a siket tanuló nem képes elsajátítani az alapműveltség kötelező minimumát. Valamennyi műveltségi terület oktatásában jelen vannak a rehabilitációs célzatú tartalmak.
Főbb tartalmi jegyei a következők:
– A tantárgyak oktatása folyamán komplex nyelvi fejlesztés történik a NAT alapján, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításának céljából.
– Tartalmába integrálódhat – az alsóbb évfolyamokon hangsúlyosabban – a közvetlen környezet társadalmi és természetismereteinek anyaga, az ismeretanyag, valamint a tanulók testi, lelki szükségleteinek, társas kapcsolatainak egyre magasabb szintű nyelvi kifejezése, értése céljából.
Az Anyanyelv és irodalom műveltségi terület speciális fejlesztési részterületei valamennyi évfolyamon:
– Hallás–ritmus–mozgásnevelés. Közvetlenül a hallássérülést és annak következményeit tantárgyi keretekben hivatott egyénre tervezett fejlesztési programmal csökkenteni, kompenzálni. Speciális tevékenykedtetéssel célozza a beszédhallás, hangos beszéd további komponenseinek – mozgási, ritmikai – fejlesztését. A fejlesztési program az egyéni adottságok figyelembevételével készül. Az elért teljesítmények az egyéni adottságok miatt nagy eltérést mutatnak. Ezért közös követelményrendszerének meghatározása nem indokolt.
– Beszédhallás–nevelés. Speciális eljárásokkal valamennyi anyanyelvi tantárgy keretében. További alkalmazása minden tantárgy, foglalkozás keretében szükséges.
– Helyes ejtés. Döntően a hangzásilag érthető beszéd komplex kialakítása, fejlesztése céljából az egyén adottságaihoz igazodóan, individuális keretek között folyó foglalkozás. A fejlesztés az egyéni anyanyelvi nevelés ,,tantárgy'' keretei között történik.
– Szájrólolvasás. A beszédhallás elégtelensége vagy hiánya miatt a beszédértés vizuális formáját jelenti. Kiemelt feladata a nyelvi kombinációs készség, vizuális emlékezet fejlesztése.
A jelnyelv (7–10. évfolyam) a hallássérültek sajátos, alapvetően szocializációs funkciójú, a nyelvi kommunikációt vizuális úton közvetítő forma.
A siket tanulók oktatásában az élő idegen nyelv műveltségi terület tanítása az intézmény pedagógiai programja, helyi tanterve alapján szervezett keretekben, a nyelvi fejlettségi szint függvényében történik. Az oktatás folyamatában jelentős hangsúlyt kap az írásos forma.
A nyelvi kommunikációs szint, a fogalmi gondolkodás, valamint a matematikai problémák felismeréséhez és megoldásához szükséges absztrakciós képesség szoros összefüggést mutat. Fentiekből következően a matematika eredményes oktatásának feltétele a fogalmi gondolkodásbeli megalapozottság. Ennek további feltétele, hogy a nyelvi kommunikációs szint megfelelő alapokat biztosítson a gondolkodási műveletek elsajátításához.
A műveltségi terület speciális fejlesztési tartalmát képezi a tér–idő viszonylatok kialakítása, tájékozódási képesség, történésekből, folyamatokból a tendenciák felismertetése. Nyújtson segítséget a hallássérült embernek sajátos problémái miatti akadályozott helyzetében a társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához. Sérülésspecifikus tartalma kiegészül a siketek társadalmi beilleszkedését segítő szociális és jogi ismeretek oktatásával.
Ember és természet, Földünk és környezetünk
A nyelvi kommunikációban és megismerő tevékenységükben akadályozott siket tanulókat gyakorlati tevékenykedtetéssel juttassa olyan alkalmazható ismeretek birtokába, mely konvertálható a természeti környezet, viszonylatok, összefüggések felismeréséhez.
Az önkifejezés, információszerzés széles skálája teremthető meg e műveltségi terület tartalmain keresztül. A kreativitás fejlesztése szempontjából megkülönböztetett jelentőséggel bír a vizuális kultúra sokoldalú művelése. A tanulók teljesítménye e részterületeken eléri, esetenként meghaladhatja a halló társak produktumait.
A hallássérült tanulóknak az információszerzésben és kommunikációban meglévő akadályozottságuk következtében alapvető szükségük van a vizuális információszerzés, -feldolgozás és -átadás legkorszerűbb technikáinak ismeretére és ezek alkalmazására. Ezeknek az ismereteknek a jelentős részét a számítástechnika fogja át. Ezért a lehető legkorábbi életkortól javasolt, hogy megismerkedjenek az információcsere technikai lehetőségeivel. A fentiek indokolják, hogy a hallássérült tanulók elsajátítsák a gépírást és a számítógép kezelését is.
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Megkülönböztetett jelentősége a hallássérültek oktatásában abban áll, hogy lehetőséget biztosít a manuális készségek magas fokú fejlesztésére, mozgássorok összerendezettségének fokozására, az önálló életvitel megalapozására. Feladata, hogy direkt módon alapozza meg a munkavégzésre történő felkészülést, a pályaválasztást.
A közlekedés világában való részvételre történő felkészítés hangsúlyos szerepet kap az oktatásban, mivel a hallássérült populáció a baleseteknek, veszélyhelyzeteknek fokozottabban van kitéve.
Speciális szerepe többirányú. A fejlesztésnek figyelembe kell vennie a tanulók adottságait, az átlagosnál gyakrabban előforduló mozgáskoordinációs zavarokat, testi fejlődési rendellenességeket stb. A tehetséggondozás fontos területe is egyben, ahol a hallássérült tanulók jó adottságait fejlesztve a halló társakkal azonos teljesítményekre képesek. Feladata a fizikai munkavégzésre történő testi és pszichikai felkészítés, a halló gyermekekkel való kapcsolatok kiépítése, versenyhelyzetek teremtése.
3.4. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció
A feladat jellegéből adódóan a pedagógiai és egészségügyi rehabilitáció döntően individuális jellegű, ezért egyéni vagy kiscsoportos keretben valósul meg.
– Az egészségügyi célú rehabilitáció a hallássérült tanulók esetében elsősorban a folyamatos otológiai és audiológiai ellátásra irányul, melyet számukra iskolai keretekben szükséges biztosítani.
– A siket tanulóknál az információk szerzésében nagy szerepet játszik a vizuális csatorna, ezért a látás védelme, a szemészeti ellátás a fülészeti gondozással azonos fontosságú.
– Különösen a hallásukat a hangos beszéd kialakulása után elvesztett tanulók esetében az eredményes iskolai oktatás szempontjából kiemelten fontos a mentálhigiénés gondozás, a pszichológiai ellátás.
– A hallás hiánya és annak súlyos következményei döntő befolyással bírnak nemcsak a fogalmi gondolkodás fejlődésére, hanem a lelki élet egészére is. Ezért alapvető pedagógiai fejlesztési cél a lehetőség szerinti legkorábbi időponttól kezdett szakszerű hallásfejlesztés, a meglévő hallásmaradvány aktivizálására alapozva a technikai lehetőségek felhasználásával.
– A siket tanuló nyelvi kommunikációjának egyik összetevője a szájrólolvasás, amely az Anyanyelv és irodalom műveltségi területen és mint rehabilitációs feladat is megjelenik.
– A nyelvi kommunikáció kiépítésének sajátos eszközeként használható az ujj ábécé, mint a nyelvi kommunikációt döntően a betűk ujj-jelekkel történő vizuális megjelenítése, valamint a nehezített artikulációt segítő jelrendszer. Döntően – az óvodai fejlesztésre alapozva – az alsóbb évfolyamokon jelenik meg, mint a nyelvi kommunikáció kiépítését támogató sajátos eszköz. A további évfolyamokon is a vizuális megjelenítéssel az akadályozott artikulációt segíti. Különösen nehezített körülmények között az információ értéséhez nyújt segítséget.
– Főként a rehabilitációs célú foglalkozások között jelenik meg a gépírás tanítása az írásos kommunikáció és az informatikai eszközök használatának elősegítése érdekében.
– A helyes ejtés kialakítása és gondozása a legkorábbi életkortól az iskoláztatás teljes ideje alatt gyógypedagógiai módszerekkel történik.
– Az egyéni anyanyelvi nevelés a habilitációs, illetve a rehabilitációs célú órakeretben kerül megvalósításra, kiemelten az iskolai fejlesztés első szakaszában. Tartalma: a siket tanulók komplex anyanyelvi képességeinek egyéni differenciált fejlesztése, az eltérő kommunikációs adottságok figyelembevételével, kiemelten a helyes ejtésre. Szoros egységben áll az Anyanyelv és irodalom műveltségi terület követelményeivel.
– A beszéd-, nyelvtanulási (diszfáziás) és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók komplex korrekciója az iskoláztatás végéig szükséges.
– Az intézmények integrációs nevelést segítő, gondozó tevékenységének keretében részben az iskolai életre való felkészítés, részben a hallókkal folyó kommunikáció, részben pedig az egyéni integrációt támogató gyógypedagógiai közreműködés feladatai jelennek meg.
3.5.32 A halmozottan sérült siket tanulók fejlesztése
A siket ép intellektusú tanulók között jelentős azoknak az aránya, akik súlyos beszéd-, nyelvtanulási zavar tüneteit mutatják. Ennek következtében nem érik el a siket tanulók átlagos fejlettségi szintjét sem a beszéd megértésében és kivitelezésében, sem az írásos kommunikációban. Fejlesztésük döntően egyéni programok alapján történik. Hosszabb-rövidebb ideig tartó prevenciós és korrekciós foglalkozások eredményeként jelentős részük képes felzárkózni a siketek fejlettségi szintjére. Ezek a súlyos, nyelvtanulási zavar tüneteit mutató (diszfáziás) tanulók egyéni elbírálás alapján speciális beszédoktatásban és mozgásnevelésben részesülnek. Oktatásukban – az illetékes szakértői bizottság javaslata alapján – szükség esetén mint módszer a jel alkalmazása indokolt.
A halmozottan sérült siket tanulók másik csoportjában a különböző fokú értelmi fogyatékosság jelent súlyos akadályozottságot mind a pszichés fejlődés egészében, mind a kognitív területen, mind pedig a nyelvi és más kommunikációs lehetőségek kialakulásában. Fejlesztésük a súlyos hallássérült és az értelmi fogyatékos tanulók lehetőségeinek, módszereinek figyelembevételével történik. A helyi tanterv készítésénél az V. fejezetben meghatározottakat kell alapul venni azzal, hogy a követelmények – a halmozottan sérült hallássérült tanuló iskolai fejleszthetőségének figyelembevételével – módosíthatóak. Oktatásukban szükség esetén a jelnyelv – mint módszer és döntő információszerzési, valamint közlő csatorna – alkalmazása javasolt. A hallássérülés együtt járhat más testi és érzékszervi (látás, mozgás) sérüléssel is. Az oktatás a domináns fogyatékosságnak megfelelő intézményben történik. A halmozottan sérült siket tanuló oktatásában valamennyi érintett fogyatékossági terület pedagógiai és rehabilitációs feltételeit biztosítani kell, a helyi tantervben a követelmények, a továbblépés feltételeinek meghatározásánál a testi, érzékszervi fogyatékosság tényét figyelembe kell venni.
A halmozottan sérült siket tanulók esetében a fejlesztési ciklusok is módosulhatnak, szükség esetén egyéni fejlesztési terv szerinti képzésük indokolt, ezek tervezése a helyi pedagógiai programokban és tantervekben történik.
4. A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztése
4.1. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai
A nagyothalló tanulók oktatásának pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT és a kerettantervek pedagógiai szakaszolásával.33 Az egyes pedagógiai szakaszokra fordítható időtartam azonban a tanulók nevelési szükséglete szerint meghosszabbodhat. Általában erre az első pedagógiai szakaszban van szükség, de a későbbiekben is sor kerülhet rá. Az időtartam meghosszabbítását az iskola pedagógiai programjában és a helyi tantervben szükséges rögzíteni.
– Az iskoláztatás első szakaszában – a korai gondozás és a speciális óvodai nevelés eredményeire támaszkodva – a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése dominál. Ez a szakasz a szókincs fejlesztését, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítását a beszédérthetőség fejlesztését, a nyelvi különbségek kezelését, valamint a nyelvi-szociális érintkezési formák kialakítását tartalmazza.
– Kisiskolás korban a tanulók elsajátítják az alapvető kultúrtechnikákat, és azokat olyan szinten birtokolják, hogy eszközként használják a további tudás megszerzésében. Legkésőbb a hatodik évfolyam végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége általában elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét.34
– Az iskolai fejlesztés következő szakaszában fő elemeiben már kialakultnak tekinthető az egyéni beszédfejlődés. Erre támaszkodva általánosságban megvalósítható:
= a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, az olvasás-írás eszközszintű használata, a nyelvi érintkezés formáinak bővítése: tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a műveltségi területek és körök tartalmának megfelelő fogalmak értő használata, a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztása,
= valamennyi pedagógiai szakasz kiemelt feladata a beszédhallás folyamatos fejlesztése minden nevelési helyzetben,
= az egyes tanulók beszédállapotában a hallássérülés mértékével, minőségével nem feltétlenül korreláló nagy egyedi különbségek kezelése,
= a pályairányítás, a reális pályaválasztás előkészítése, a továbbtanulás megalapozása és kitekintés a munka világára,
= az épen maradt funkciók fejlesztése, a tehetség gondozása.
4.2. A NAT alkalmazása a nagyothalló tanulók oktatásában
4.2.1. Közös követelmények
A NAT közös követelményeinek elvei érvényesülnek a nagyothalló gyermekek oktatásában. A követelményeket a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Tanulás és a Pályaorientáció területein a nagyothalló tanulók állapotához igazodva kell értelmezni és alkalmazni.
4.2.2. Általános követelmények
A nagyothalló tanulók oktatásában is az egyes műveltségi területek – NAT által jelzett – általános követelményei a meghatározók.
4.2.3.35 A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél
A kerettantervekben meghatározott követelmények módosítása akkor szükséges, ha azokat az ismeretszerzés nagyothallásból eredő sajátosságai indokolják.36
Anyanyelv az iskola kezdő évfolyamán olyan komplex tantárgy, melynek speciális célja a nagyothalló tanulók nyelvhasználatának fejlesztése. A NAT-hoz igazodó cél- és feladatrendszerben az alapműveltség megszerzéséhez szükséges kultúrtechnikák elsajátíttatása.
Magyar nyelv és irodalom (2–6. évfolyam) komplex tantárgy, melynek speciális célja a nagyothalló tanulók nyelvhasználatának tartalmi-szemantikai vonatkozású továbbfejlesztése. Általános célja a nyelvtani-helyesírási és irodalmi ismeretek közvetítése, a kultúrtechnikák teljes értékű elsajátíttatása.
Magyar nyelv (7. évfolyamtól) Általánosságban a kerettantervek alapján közvetíti a nyelvi ismereteket, kisebb mértékben tartalmaznia kell azonban hallássérült specifikus elemeket is.37
Irodalom (7. évfolyamtól) a kerettantervekben meghatározottakon túl a helyi tantervnek tartalmaznia kell a hallássérüléssel kapcsolatos speciális feladatcsoportokat is.38
– Egyéni anyanyelvi nevelés (minden évfolyamon). Speciális célja a nagyothalló gyermekek szükségleteihez igazított nyelvi korrekció, különös tekintettel a beszédérthetőség javítására, a nyelvi megnyilvánulások szintjének minél jobb közelítése a halló gyermekek kommunikációjához.
– Integrációs gyakorlat (az első két évfolyamon). Az óratervbe beépítendő – a halló gyermekekkel való érintkezés és kapcsolattartás folyamatában – szocializációs és kommunikációs tartalmú, integrációt előkészítő formák gyakorlására szolgál.
A nagyothalló gyermek nyelvi fejlettségi szintje alapján általában képes egy élő idegen nyelv tanulására. A hallásállapot, a nyelvhasználat nehezítettsége miatt esetenként szükséges a követelmények módosítása.
Az intézmény pedagógiai programja, helyi tanterve kell, hogy tartalmazza az Élő idegen nyelv iskolai oktatásának módját.
A műveltségi terület tantárgyait speciális céllal kell kialakítani. A Hallás és zenei nevelés tantárgy tartalma részben megegyezik az ,,ének-zenével''. Az eltéréseket a speciális feladatrendszer határozza meg, aminek célja a hallóképesség fejlesztése, a természeti-társadalmi környezet hangjainak megismertetése, az emberi beszéd akusztikus felfogásának a segítése.
4.3. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció
A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozásokat a gyermek állapotához igazodóan egyéni vagy kiscsoportos formában kell megszervezni.
– Nagyothalló tanulók esetében az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a folyamatos otológiai és audiológiai ellátásra irányul, melyet számukra iskolai keretekben szükséges biztosítani. A nagyothalló tanuló fokozottabban támaszkodik a látására, ezért annak védelme a szemészeti ellátással azonos fontosságú.
– Nagyothalló tanulóknál is – különösen a hangos beszéd kialakulása után bekövetkezett halláscsökkenés esetén – kiemelten fontos a mentálhigiénés gondozás, pszichológiai ellátás.
– A nyelvi kommunikáció döntő befolyással bír – nem csak a fogalmi gondolkodás fejlődésére, hanem – a lelki élet egészére is. Ezért alapvető pedagógiai fejlesztési cél a lehetőség szerinti legkorábbi időponttól kezdett szakszerű szurdologopédiai ellátás.
– Speciális intézményi oktatás esetén az integrált iskolai és iskolán kívüli életre történő felkészítés biztosítása is feladat.
– A beszéd-, nyelvtanulási (diszfáziás) és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók korrekciója az iskoláztatás végéig szükséges. A számukra alkalmazott követelmények egyéni képességeik függvényében módosulnak.
4.4. A halmozottan sérült nagyothalló tanulók fejlesztése
A halmozottan sérült nagyothalló tanulók nevelési, oktatási lehetőségeit alapvetően befolyásolja a társult fogyatékosság jellege és súlyossága, ezért az iskolai fejlesztés elveit és szakaszait – valamennyi érintett fogyatékossági terület pedagógiai és rehabilitációs feltételeinek biztosításával – a helyi tantervekben kell meghatározni. A helyi tantervben a követelmények, a továbblépés feltételeinek meghatározásánál a testi, érzékszervi fogyatékosság tényét figyelembe kell venni.39
5. A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók iskolai fejlesztése
A tanulók e csoportja esetében a speciális nevelési igény a hallássérülés bekövetkezésének idejétől jelenik meg. Állapotuktól függően folytatják tanulmányaikat előző iskolájukban vagy a hallássérültek megfelelő iskolatípusában. Oktatásuk NAT-hoz való viszonyát alapvetően a befogadó iskola helyi tanterve szabályozza.
Pedagógiai, valamint egészségügyi célú rehabilitációjukat – ezen Irányelvnek a hallássérültekre vonatkozó fejezetén túl – az alábbiak figyelembevételével szükséges tervezni:
– a hallókészülék használatára szoktatás,
– a hallásmaradvány kondicionálása,
– a meglévő beszédállapot fenntartása (megőrzése) és fejlesztése,
– a szájrólolvasás készségének kiépítése, fejlesztése,
– a módosult életvitel elfogadtatása, a harmonikus személyiség erősítése.
AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI
1. AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK
Az értelmi fogyatékosság súlyossága, a tanulók fejlesztési szükséglete szerint a közoktatási törvény a következő csoportokat különbözteti meg:
– enyhe értelmi fogyatékos tanulók,
– középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók,
– ,,képzési kötelezett'', súlyos értelmi fogyatékos gyermekek.
A közoktatási törvény a súlyos és a legsúlyosabb kategóriába sorolt gyermekek számára fejlesztő foglalkoztatást biztosít a tankötelezettség időtartamára, amelyet ,,képzési kötelezettség'' formájában kell teljesíteni.
2. AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSE
2.1. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók az értelmi fogyatékos (mentálisan sérült) gyermekek egyik csoportját képezik. Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat.
Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finom motorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Oktatásuk többnyire az enyhén értelmi fogyatékos tanulók oktatására létesített általános iskolákban (tagozatokon, osztályokban) történik. Megfelelő gyógypedagógiai támogatás és kedvező szociális feltételek esetén integrált iskoláztatásuk megkísérelhető. Speciális nevelési szükségleteiknek megfelelő rendszeres gyógypedagógiai nevelés/terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet.
2.2. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemzői
A fogyatékosságból eredően az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál jellegzetes különbségek alakulnak ki, amelyek megmutatkoznak:
– a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók jellegzetes különbségét létrehozó okok sokszínűségében,
– abban, hogy az eltérés ugyan minden pszichikus funkciót (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi, akarati élet, viselkedés, magatartás, cselekvés, attitűdök stb.) érinthet, azonban ennek változatossága tanulónként és funkciónként vizsgálva igen eltérő,
– a fejlődés ütemében és dinamikájában,
– a fejlesztés várható eredményében.
Nem prognosztizálható biztonsággal, hogy az enyhe értelmi fogyatékos tanuló a tanulás, az ismeretelsajátítás folyamatában milyen készség-, képesség szintre, milyen ismeret birtokába juttatható el.
A nevelést és oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni az ismeretek tartalmának és mélységének, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek (egyéni, csoport, osztály), valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének.
2.3. Az iskolai fejlesztés szakaszai
Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézményben az alapfokú nevelés, oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyamig tart. További két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó, valamint az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó szakaszra.
Az 1–4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek.
Az alapozás évei különösen fontos időszakot jelentenek az enyhe értelmi fogyatékos tanulók további iskolai pályafutásában. Ezért ebben a szakaszban javasolt – a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve – egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. Például az első évfolyam tananyagának átadását két – az első két évfolyam tananyagának átadását három – tanévre tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése.
Az iskolák helyi tantervükben határozzák meg azokat a pedagógiai diagnosztikán és fejlesztési stratégián alapuló konkrét gyógypedagógiai eljárásokat – szükség esetén terápiákat –, amelyek az iskoláskor kezdő éveiben hatékonyan segítik a készségfejlesztést. A folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálás nyomán, a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg biztonsággal az iskolatípus módosításának esetenkénti szükségessége.
Az alapfokú nevelés, oktatás második szakasza az 5–8. évfolyamot foglalja magába. A tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakasz eredményeire – elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra – épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.
Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók középfokú nevelési, oktatási szakasza a 9. és 10. évfolyamon kezdődik. A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása.
2.4. Az általános fejlesztési követelmények
A NAT általános fejlesztési követelményeiben az 1–6. évfolyamig meghatározott követelmények az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára az iskolai képzés végére célul tűzhetők. A 7–10. évfolyam számára meghatározott általános fejlesztési követelmények beépítése a helyi tantervbe az adott tanulócsoport fejlesztési lehetőségeinek függvényében történhet, tanulónként is változhat.
2.5. Az integrált keretek között nevelt enyhe értelmi fogyatékos tanuló fejlesztése
Az integrált keretek között nevelt enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésében a tantervi irányelvekben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. A befogadó iskolának helyi tantervében szerepeltetnie kell a fogyatékos tanuló nevelésének, oktatásának sajátos elveit és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül meg kell határoznia és biztosítania kell azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, a habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, a kultúrtechnikai tárgyak tanításához, az egyéniesített neveléshez szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár alkalmazása szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába.
2.6. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció
A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni) programokba.
A gyógypedagógus, a terapeuta – esetenként más szakember véleményének figyelembevételével – készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja.
A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg.
A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.
2.7. A NAT differenciált alkalmazása az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai nevelésében, oktatásában
Az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat nevelő közoktatási intézmények a tantárgyi rendszer és óraszám helyi tantervi szintű kimunkálásánál figyelembe veszik a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendeletnek a tanórai foglalkozások kialakítására vonatkozó rendelkezéseit, a tanulók tanítási órán való részvételének rendjét, valamint a helyi tantervek elkészítésére vonatkozó rendelkezéseket. A helyi tantervben az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs órák helyi tantervi tanóraként szerepelnek. Az 1–4., valamint az 1–6. évfolyamok tekintetében a szabad mozgástér még hangsúlyosabban jelentkezhet. Valamennyi tantárgy a helyi tantervben összevont tantárgyként is szerepelhet az előírt és a modul tantárgyakból vagy a témakörök átcsoportosításából eredően.
A szabadon tervezhető órák száma évfolyamszinten vagy az egymást követő páratlan és páros évfolyamok közötti átcsoportosítással szélesebb körben ad szabad választást és döntést a helyi tanterveknek. Ennek megfelelően az iskola az általa kidolgozott követelményekre épülő, az iskola helyi tantervében meghatározott tantárgyat, a terápiás célokat, a habilitációs, rehabilitációs feladatokat helyi szinten határozza meg.
Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésében új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra vonatkozóan, hogy milyen tanulási szituációkat, helyzeteket kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához.
A követelmény egy-egy tantárgyra vonatkozóan orientáló elvárást tartalmaz, jelezve, hogy milyen alapokra van szüksége a tanulóknak a továbbhaladáshoz.
A magasabb évfolyamba lépés feltételeit az iskola – az Irányelvben megfogalmazott követelmények értelmezésével, szükség szerint konkretizálásával és helyi szintre történő lebontásával, szintezésével – helyi tantervében határozza meg.
TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK
ISKOLÁI SZÁMÁRA
|
TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK
ISKOLÁI SZÁMÁRA
1–8. évfolyam |
|
Tantárgyak |
Az évfolyamok óraszámai |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
|
Magyar nyelv és irodalom |
7 |
7 |
7 |
7 |
5 |
5 |
4 |
4 |
|
Történelem és társadalmi ismeretek |
0 |
0 |
0 |
0 |
2 |
2 |
2 |
2 |
|
Matematika |
4 |
4 |
4 |
4 |
4 |
4 |
4 |
4 |
|
Informatika |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1 |
1 |
|
Környezetismeret |
2 |
2 |
2 |
2 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Természetismeret |
0 |
0 |
0 |
0 |
2 |
2 |
0 |
0 |
|
Természetismeret – Biológia,
egészségtan |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1,5 |
1,5 |
|
Természetismeret – Fizika
Természetismeret – Kémia |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1,5 |
1,5 |
|
Földrajz |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1,5 |
1,5 |
1,5 |
|
Ének-zene |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
Rajz és kézművesség |
1,5 |
1,5 |
2 |
2 |
2 |
1 |
1 |
1 |
|
Életvitel és gyakorlati ismeretek |
1 |
1 |
2 |
2 |
3 |
3 |
4 |
4 |
|
Testnevelés és sport |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
|
Osztályfőnöki |
0 |
0 |
0 |
0 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
Tantervi modulok |
0 |
0 |
|
|
|
|
|
|
|
Tánc és dráma |
|
|
|
|
0,5 |
|
0,5 |
|
|
Ismerkedés az informatikával |
|
|
0,5 |
0,5 |
0,5 |
0,5 |
|
|
|
Hon- és népismeret |
|
|
|
|
0,5 |
0,5 |
0,5 |
0,5 |
|
Médiaismeret |
|
|
|
|
|
|
|
0,5 |
|
Kötött óraszám |
19 |
19 |
21 |
21 |
24 |
24 |
26 |
26 |
|
Szabadon tervezhető |
1 |
1 |
1,5 |
1,5 |
1 |
1 |
1,5 |
1,5 |
|
Kötelező óraszám |
20 |
20 |
22,5 |
22,5 |
25 |
25 |
27,5 |
27,5 |
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
1–8. évfolyam
Óraszámok |
Tantárgyak |
Az évfolyamok óraszámai |
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
Heti óraszám |
7 |
7 |
7 |
7 |
5 |
5 |
4 |
4 |
Éves óraszám |
259 |
259 |
259 |
259 |
185 |
185 |
148 |
148 |
Témakörök |
Témakör |
Évfolyamok |
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
Kommunikáció |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
Nyelvi ismeretek |
x |
x |
x |
x |
|
|
|
|
Nyelvtani ismeretek |
|
|
|
|
x |
x |
x |
x |
Olvasás, szövegértés |
x |
x |
x |
x |
|
|
|
|
Olvasás, ismerkedés
az irodalommal |
|
|
|
|
x |
x |
|
|
Irodalomolvasás, tájékozódás
az irodalmi kifejezésformákban |
|
|
|
|
|
|
x |
x |
Írás, íráshasználat |
x |
x |
x |
x |
|
|
|
|
Fogalmazási ismeretek, szövegértés,
szövegalkotás |
|
|
|
|
x |
x |
x |
x |
1–4. évfolyam
Célok
– Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése, az anyanyelv igényes köznyelvi formájának megismertetése és használata.
– A kommunikációs igény motiválása.
– A tanuláshoz, az önálló ismeretszerzéshez szükséges alapkészségek kialakítása.
– A szövegértő képesség megalapozása.
– Kommunikáció különböző csatornák igénybevételével.
– A beszédfejlődés hátrányainak, valamint a kognitív funkciók sérülésének kompenzálása.
Feladatok
– A tantárgy fejlessze a beszédpercepciós képességet és a beszédértést.
– Gazdagítsa a tanulók által aktívan használt szókincset.
– Sajátíttassa el a kommunikációs helyzeteknek megfelelő szövegalkotást, magatartási, társalgási, udvariassági formulákat.
– Gyakoroltassa az érthető, megközelítően természetes ritmusú hangos beszédet.
– Tegye gyakorlottá a tanulókat a szóbeli szövegértésben.
– Közelítse a tanulók beszédét a köznyelvi kiejtési normához.
– Sajátíttassa el a néma és a hangos olvasást.
– Fejlessze az íráskészséget, az összerendezett írásmozgások kialakulását, teremtse meg az írásbeli nyelvhasználat lehetőségét.
– Csökkentse a meglévő nyelvhasználati zavarokat, tegye tudatosabbá a nyelvhasználatot.
– Ismertesse meg nemzeti kultúránk hagyományait, neveljen az anyanyelv megbecsülésére.
– Formálja a tanulók személyiségét, gazdagítsa érzelemvilágukat, a korrekciós szempontok érvényesítésével enyhítse a személyiségfejlődés zavarainak következményeit.
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök
Kommunikáció
Kommunikációs képesség. A köznyelvi ejtés tisztasága. A szituációnak megfelelő hangerőváltás képessége. Beszédkészség. A beszédmegértési képesség és a szövegösszefüggés megértésének képessége. Az információk felidézésének képessége. A tanult nyelvi fordulatok alkalmazásának képessége.
Szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség. Képesség értelmes mondatokkal való közlésre.
Képesség rövid írásmű (üzenet, levél) megírására. Hibajavítási képesség tanári segítséggel.
Szocializációs, együttműködési készség.
Nyelvi ismeretek
A tanult nyelvtani fogalmak, ismeretek felidézésének képessége konkrét példákon, helyzetekben. A gondolkodási képességek (elemzés, összehasonlítás, lényegkiemelés, absztrakció). A helyesírási készség. Szabályok alkalmazásának képessége.
Olvasás, szövegértés
Az olvasási folyamat háttérképességei (vizuális és akusztikus figyelem, emlékezet, téri tájékozódási képesség, lateralitás, auditív és vizuális megkülönböztetés, vizuomotoros koordináció). A hangos és néma olvasás technikai jellegű készségei. Szövegértő, -elemző képesség. Az önálló ismeretszerzési, tanulási képesség. Gyermeklexikonok használatában jártasság.
Gondolkodási képességek. Nyelvi kifejezőképesség. Verbális emlékezet.
Írás, íráshasználat
Az írás jelrendszerének elsajátításához szükséges képességek – síkban, térben való tájékozódás, a finom motorika, az összerendezett írásmozgás. A vizuális figyelem, differenciálás képessége.
Az íráskészség fejlesztése, eszközszintű használatának képessége. Önellenőrzés, hibajavítás képességének szokása. Írásbeli szövegalkotás képessége. |
1. évfolyam |
Témakör |
Tartalom |
Kommunikáció |
Beszédlégzés, tiszta hangoztatás, helyes ejtés. |
Beszéd |
Passzív szókincs aktivizálása. Szókincsgyarapítás. Társas érintkezés gyakran használt formulái. Szituációs játékok mindennapi élethelyzethez kapcsoltan. |
Nyelvi ismeretek, helyesírás |
Hang, betű. Beszédhangok felismerése szavakban. Az ábécé betűi. Magánhangzók és mássalhangzók időtartama, ejtésük, jelölésük írásban. Szótagolás. Mondatkezdés,
-zárás, nevek kezdőbetűinek írása. |
Olvasás, szövegértés
Olvasási képesség |
A választott anyanyelvtanítási módszernek megfelelően, az olvasás jelrendszerének, technikájának elsajátítása. Értő olvasás a tanult betűkre szerkesztett szavakon, szövegeken. |
Irodalmi ismeretek alapozása |
Ismerkedés gyermekkönyvekkel. |
|
Versek, mesék, gyermekjátékok, mondókák. |
Írás, íráshasználat |
Az írástanulás előkészítése. Vonalvezetési gyakorlatok. Betűelemek, tanult betűk alakítása, kapcsolása. Írás vonalközbe. Füzethasználat. A tanult betűk írása, kapcsolása. Szavak, rövid mondatok írása. |
Tevékenységek
Légzőgyakorlatok, artikulációs gyakorlatok, játékos hangutánzások. A társas érintkezés mindennapos formáinak változatos helyzetekben történő gyakorlása (bemutatkozás, köszönés, kérdezés, válaszadás, megszólítás). Eseményekről, eseményképekről mondatok alkotása. Akusztikus és vizuális érzékelés, észlelés, differenciálás folyamatos gyakorlása. Hanganalízis, hangösszevonás. Betűfelismerés, hangoztatás. Betűk, hangok válogatása, rendezése, csoportosítása adott szempontok alapján (pl. magánhangzók időtartama, mássalhangzók zöngéssége).
Szótagok, szavak, rövid mondatok (szövegek) hangos, szótagoló olvasása. Néma olvasás után a megértés bizonyítása segítséggel történő feladatmegoldással (jelöléssel, cselekvéssel, rajzzal, egyeztetéssel, kiegészítéssel, válaszadással).
Betűelemek vázolása, írása, kapcsolása, a tanult betűk leírása tollbamondás után, előkészítéssel. Szavak, rövid mondatok másolása. Feladatok a mondatkezdő betű, a mondatvégi írásjel segítséggel történő alkalmazására.
A tanult mondókák ritmizálása, közös és egyéni mondogatása. Bekapcsolódás mesék (részletek) dramatizálásába. |
2. évfolyam |
Témakör |
Tartalom |
Kommunikáció |
Beszédtechnikai gyakorlatok. Helyes artikuláció, időtartam, hangsúly, hanglejtés, hangerő. |
Köznyelvi kiejtés
Beszéd
Szóbeli szövegalkotás |
A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Mondatok tartalmi bővítése, pontosítása ki? hol? mit? mikor? kérdésekre válaszoló szavakkal.
Szövegalkotás megalapozása képsorról, eseményekről, élményekről mondatok alkotása. Időrend megállapítása. |
Nyelvi ismeretek, helyesírás |
Hang, betű, szótag, szó, mondat, szöveg differenciálása. Az ábécé (magánhangzók, mássalhangzók). Hangok időtartama, jelölésük. Szótagolás.
Mondatok, nevek helyesírása, ,,j”–,,ly” jelölése a tanult szavakban. Magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése írásban |
Olvasás, szövegértés |
A választott módszernek megfelelően az olvasás jelrendszere, technikája (ütemes szótagolás, szóképes olvasás). Értő olvasás a tanult betűkre szerkesztett szavak, szövegek, versek, mesék felhasználásával. |
Olvasási képesség |
Néma olvasás után a megértés bizonyítása. Olvasmányok feldolgozása irányítással. |
Irodalmi ismeretek |
Versek, mesék, mondókák, nyelvtörők. |
|
Közmondások, szólások. |
Írás, íráshasználat |
Az írás jelrendszere. Szövegek másolása írottról, nyomtatottról. Szavak, mondatok tollbamondás utáni írása előkészítéssel. Begyakorolt szavak emlékezet utáni írása. |
Tevékenységek
Gyakorlatok a hallási, a látási figyelem és emlékezet fejlesztésére.
Tájékozódási gyakorlatok térben, síkon, testen – irányok, arányok megfigyelése –, a megfelelő nyelvi kifejezések használata. Gyakorlatok a helyes artikuláció, hangsúly, hangerő, beszédtempó kialakítására. Játékos szituációkon keresztül a helyzethez alkalmazkodó kommunikációs formák gyakorlása. Bekapcsolódás a mindennapi társas érintkezésbe, beszélgetésekbe. Egyszerű kommunikációs helyzetekben kérdezés, válaszadás, üzenetek átadása. Eseményekről, élményekről, képekről mondatok alkotása az időrend betartásával.
Szókincsbővítés, új kifejezések alkalmazása. Szógyűjtések, mondatbővítések kérdések segítségével – más tantárgyak szakszavainak használata. Ismerkedés a gyermeklexikonnal.
Szavak hangokra bontása, helyes ejtés, hangok időtartama. Betűk felismerése, hangoztatása, differenciálása. Adott szempontok alapján történő rendezésük, válogatásuk, csoportosításuk.
Betűkből szavak alkotása, hiányzó betűk pótlása.
Hangos olvasás gyakorlása változatos formában (pl. párbeszéd olvasása, válogató olvasás technikai, grammatikai szempont szerint). Némán olvasott szövegek megértésének bizonyítása irányított feladatmegoldással (jelöléssel, kiegészítéssel, válaszadással, tartalom megbeszélésével).
Gyakorlatok jelek, piktogramok felismerésére, értelmezésére, rajzos utasítások értelmezésére – ritmikus sorok rajzolása, ábra, alak előállítása pontok összekötésével.
Másolás írottról, nyomtatottról. Látási-hallási előkészítéssel szavak, rövid mondatok írása tollbamondással.
Begyakorolt szavak emlékezet utáni írása. Nevek, mondatok helyesírásának és a ,,j” hang kétféle jelölésének változatos formában történő gyakorlása.
Mondókák, versek ritmizálása, mesék dramatizálása. Tanulás, füzet, könyv használata, együttműködés.
Követelmény
– Mutasson fel a tanuló mérhetően folyamatos fejlődést a kommunikációs készségében, tudjon bekapcsolódni beszélgetésekbe kérdésekkel, válaszadással.
– Legyen képes közreműködni egyszerű üzenetek átadásában.
– Tudja elmondani saját személyi adatait.
– Beszéljen érthetően, tagoltan, helyes köznyelvi kiejtéssel, helyes ritmusban.
– Legyen képes szövegértést bizonyító feladatok megoldására segítséggel – előkészítéssel.
– Legyen képes felkészülés után egyenletes tempóban olvasni.
– Írásképe legyen rendezett, olvasható.
– Tudjon szavakat, rövid mondatokat másolni írottról, nyomtatottról – előkészítéssel, 3–4 betűből álló szavakat tollbamondás után leírni, előkészítéssel.
– Legyen képes alkalmazni a gyakorolt helyesírási szabályokat: előkészítés mellett alkalmazza a mondatkezdő nagybetűt, a mondatvégi írásjeleket, legyen ismerete a ,,j” hang kétféle jelöléséről.
– Legyen betűismerete a tanult betűk körében.
– Legyen képes 3–4 mondóka vagy vers elmondására. |
3. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Kommunikáció
Beszéd |
Beszédtechnikát fejlesztő gyakorlatok. Helyzetnek megfelelő hangerő, beszédtempó.
Kiejtési tréningek. Hangkapcsolatok (hosszú mássalhangzók, hasonulások). Szókincs gyarapítása. A társas érintkezés alapvető nyelvi formái. Beszédhelyzetnek megfelelő szövegalkotási gyakorlatok. |
|
Nyelvi ismeretek, helyesírás |
Az ábécé ismerete. Magánhangzók, mássalhangzók. Betűrend, szótagolás, elválasztás. Szavak jelentése. Mondatfajták felismerés szinten a beszélő szándéka szerint. Mondat szavakra tagolása. Mondatok helyesírása.
Mondatkezdő nagybetű, írásjel alkalmazása. Tulajdonnevek írása. Magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése, ,,j”–,,ly” jelölése a begyakorolt szókészletben. |
|
Olvasás, szövegértés
Olvasási képesség |
Szóképes (folyamatos) hangos olvasás. Olvasástechnikát fejlesztő gyakorlatok. Hangsúly, hanglejtés, hangerő érzékeltetése. Szövegek, szövegrészek néma olvasása. Tartalom elmondása. Megértés bizonyítása feladatmegoldással. |
|
Irodalmi ismeretek |
Vers és próza. Vers és próza megkülönböztetése. Népköltészeti alkotások. A mesék jellemzői. |
|
Írás, íráshasználat |
Írástechnikát fejlesztő gyakorlatok. Rövid szövegek másolása, írás tollbamondás után, emlékezetből. Önellenőrzés, hibajavítás. |
|
Tevékenységek
Beszédtechnikai gyakorlatok, logopédiai elemekkel. A beszédritmus gyakorlása. Társalgási formulák gyakorlása. Bekapcsolódás beszélgetésekbe: tematikus társalgás. Összefüggő szóbeli szövegalkotás eseményképekről. Szókincsgyarapítás szógyűjtéssel.
Hangok csoportosítása (magánhangzók, mássalhangzók) az ejtés időtartama szerint. Betűrendbe sorolás. Szavak szótagolásának, elválasztásának gyakorlása. Csoportosításuk szótagszám szerint, jelentésük szerint kérdések segítségével. Mondat szavakra tagolása. Mondatfajták felismerése, megfigyelése beszédben, olvasott szövegekben. A tanult helyesírási szabályok változatos feladatmegoldásokkal történő begyakorlása, alkalmazása. Önellenőrzés, hibajavítás.
Olvasástechnikát fejlesztő gyakorlatok. Felolvasás helyes hangerővel, hangsúllyal, tempóval. Párbeszédes olvasás, válogató olvasás. Néma, értő olvasás után szövegértést bizonyító feladatok megoldása. Beszámolás az olvasottak tartalmáról.
Információkereső technikák gyakorlása. Gyermeklexikonok használata.
Írástechnika fejlesztését szolgáló gyakorlatok. Másolás írottról, nyomtatottról. Rövid mondatok írása látási, hallási előkészítéssel, tollbamondás után, emlékezetből. Olvasmányokhoz kapcsolódó feladatok megoldása íráshasználattal.
A vers jellemzőinek megfigyelése, felismerése (versszak, ritmus, rím).
Versek ritmizálása. Olvasmányok dramatizálása. Memoriter. |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Kommunikáció
Beszéd |
Beszédtechnikai gyakorlatok (artikuláció, hangsúly, hanglejtés, beszédritmus, hangerő).
Helyes ejtés (toldalékok, kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok). A kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegalkotási gyakorlatok. Szöveg átalakítása kérdések segítségével. Szavak, szövegkörnyezet kapcsolata.
Fogalmazási alapismeretek: anyaggyűjtés, szövegalkotás. Címadási gyakorlatok. |
|
Nyelvi ismeretek, helyesírás |
Mondatfajták a beszélő szándéka szerint. Szófaji ismeretek (ige, főnév, melléknév, számnév). A szó szerkezete (szótő, toldalék). A szavak elválasztása. Toldalékok és helyesírásuk. Kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése. ,,j”–,,ly” a tanult szavakban. Magánhangzók, mássalhangzók időtartamának jelölése. A mondat helyesírása. Tulajdonnevek, földrajzi nevek. |
|
Olvasás, szövegértés
Olvasási képesség |
A hangos olvasás ütemének fejlesztése. Folyékony olvasás.
Szövegek olvasása. Szövegmegértés bizonyítása (feladatmegoldás, tartalomelmondás). |
|
Irodalmi ismeretek |
Népköltészet, népdalok, népmesék, közmondások, szólások, találós kérdések.
Próza és vers. Elemi ismeretek írókról, költőkről, művekről. |
|
Írás, íráshasználat |
Írástechnika fejlesztése. Másolás, írás tollbamondás után, emlékezetből.
Szövegrendezés, önellenőrzés, hibajavítás. |
|
Tevékenységek
Gyakorlatok a beszédtechnika fejlesztésére (hangerő, hangváltás, ritmus, hangsúly).
Bekapcsolódás felnőttek beszélgetésébe. A kommunikációs célnak megfelelő szövegalkotás tanulása. Mindennapi kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó nyelvi formák alkalmazása. Szituációs játékok. Események megvitatása, vélemény megfogalmazása.
Hangok, betűk különböző szempontú csoportosítása.
Szavak elemeikre bontása (szótő, toldalék). Szótagolás, elválasztás.
Gyakorlatok a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölésére.
Szavak csoportosítása jelentéstartalom és szerkezet alapján. Szószerkezetek alkotása, átalakítása.
Mondatok tagolása, átalakítása (szűkítése, bővítése). Mondatfajták felismerésének gyakorlása.
Mondatok csoportosítása a beszélő szándéka szerint. A grammatikai szinthez kapcsolódó helyesírási gyakorlatok.
Írás másolással, tollbamondással, emlékezetből. Hibák javítása. Önellenőrzés.
Olvasástechnika fejlesztését szolgáló gyakorlatok: szöveg bemutató jellegű olvasása, gyorsolvasó gyakorlatok, párbeszédes olvasás, válogató olvasás.
Szövegelemző feladatok. Szöveg átalakítása kérdések segítségével. Címadási gyakorlatok. Lényegkiemelés, tömörítés.
Néma olvasással szöveg megértése, a megértés bizonyítása feladatvégzéssel, tények, adatok kiemelésével. Tartalomelmondás.
Információkereső technikák alkalmazásának gyakorlása. Gyermek- és más lexikonok használata.
Gyakorlatok az anyaggyűjtés módjainak megállapítására. Információk, adatok keresése. Vers és próza jellemző jegyeinek megfigyelése, felismerése.
Rímek pótlása.
Vers- és prózamondás, dramatizálás.
Követelmény
– Legyen képes a nyelvi formák alkalmazására a mindennapos társas érintkezésben.
– Tudja gondolatait kifejezni összefüggő mondatokban.
– Legyen képes adott témában 4–5 mondat alkotására.
– Ismerje fel a tanult nyelvi fogalmakat (mondatfajták, szófajok).
– Alkalmazza a megismert nyelvtani szabályokat tollbamondásnál, emlékezetből való írásnál a begyakorolt szavakban.
– Legyen képes a feldolgozott szövegek folyamatos olvasására.
– Alkalmazza eszközszerűen az olvasást és az írást a tartalmi megértést bizonyító egyszerű feladatok megoldásában.
– Legyen képes röviden, összefüggően beszámolni az olvasottakról, az eseményekről.
– Rendelkezzen elemi műfaji ismeretekkel (vers, próza megkülönböztetése).
– Írásképe legyen tiszta, rendezett, könnyen olvasható.
– Legyen képes előkészítés után tollbamondással 4–5 mondat leírására.
– Tudjon szöveghűen elmondani emlékezetből 3–4 verset. |
|
5–8. évfolyam |
|
Célok |
|
– A jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés és szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése.
– A kultúrához hozzásegítő, valamint a nemzeti hovatartozás érzését nevelő anyanyelvi képességeknek, készségeknek a továbbfejlesztése.
– A beszédkultúra, az önkifejezést segítő kommunikáció fejlesztése. |
|
Feladatok |
|
– Fejlessze bátorító, önbizalom-növelő, az önismeretet elősegítő neveléssel a játékosságot és az alkotóképességet.
– Vezesse be a tanulókat irodalmi szövegek feldolgozásával a magyar nyelv rendszerébe, ismertesse meg velük a magyar irodalom néhány – összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő – klasszikus művét.
– Építse tovább a tanuló társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét.
– Támogassa a tanulók érzelmi, szociális, intellektuális érését irodalmi műveken keresztül – vegye figyelembe funkciózavarait, személyiségének sérülését.
– Folyamatosan fejlessze a szövegalkotást, a szövegértési képességet.
– Teremtsen kommunikációs szituációkat, használja ki a drámapedagógiai lehetőségeket.
– Segítse az információszerzést, az információk rögzítését. |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
Kommunikáció |
|
Kommunikációs készségek. Az iskolai, hétköznapi – egyéni és közösségi – kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás képessége. Beszédtechnikai készség, szövegszerkesztési képesség. A társas kapcsolatok fenntartására irányuló képesség. |
|
Nyelvtani ismeretek |
|
A szófajok, a mondatrészek körében elsajátított tantárgyi készségek. Önellenőrzés a helyesírási készségükben. A tudatos nyelvhasználat képessége. Az írásbeli kifejezésformák alkalmazásának képessége. |
|
Olvasás, ismerkedés az irodalommal |
|
A differenciáló, összehasonlító, a lényegkiemelő képesség. Szövegelemzési és -alkotási ismeretek alkalmazásának képessége olvasói vagy átélt élmény feldolgozásában. A tantárgyi terminológia használatának képessége. Az életkorhoz, befogadóképességhez alkalmazkodó szövegolvasás képessége. |
|
Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban |
|
A különböző műfajú irodalmi szövegek megértésére és elemzésére irányuló képesség. Az olvasói kedv fenntartása, igény fokozása a hosszabb terjedelmű szövegek önálló olvasására. Olvasástechnikai készség. Figyelem, összehasonlítási, lényegkiemelő képesség. Véleménynyilvánítási készség és képesség. Beleélő és kritikai érzék. A koncentrálóképesség. Verbális emlékezet. Az empátiakészség. Azonosulási képesség az olvasott művek szereplőivel. Magatartásformák értékelésének, elemzésének képessége. |
|
Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás |
|
Tanulási motiváció. A szövegértés és -alkotás folyamatának algoritmusa. Szövegszerkesztési képességek. Törekvés a szöveg belső logikájának és struktúrájának feltárására. Az önkifejezés, az érzelmek kifejezésének képessége. A kreativitás, az önállóság. Esztétikai ítélőképesség, fogékonyság. |
|
5. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Kommunikáció
Köznyelvi kiejtés
Beszéd |
Helyes légzéstechnika, artikuláció. Ritmusgyakorlatok.
Időtartam, hangkapcsolatok ejtése, szünet.
Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, szándék- és véleménynyilvánítás, az elemi udvariassági formák ismerete és alkalmazása. |
|
Nyelvtani ismeretek |
A beszédhangok, a hangképzési folyamat. Magánhangzók, mássalhangzók képzése, időtartama. A szavak szerkezete: szótő, toldalék; egyszerű, összetett szó. Az elválasztás. |
|
Helyesírás |
Kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése. Írásjelek a mondatok végén. Helyesírási alapelvek. Betűrend. A mondat fajtái a beszélő szándéka szerint. |
|
Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás |
Szövegszerkesztés különféle közlésformákban, közlésmódban: elbeszélés, leírás, tömörítés.
Nyelvi megformálás, választékos szóhasználat olvasott, átélt eseményről. |
|
Olvasás, ismerkedés az irodalommal |
Népdalok, népmesék a klasszikus magyar és európai irodalomból (Benedek Elek, Arany László, Andersen, Grimm, La Fontaine).
Válogatás a népmondák köréből. A Biblia. Bibliai történetek.
Gyermekekről szóló elbeszélések (Móra, Gárdonyi), egy ifjúsági regény részlete.
Könyvtárlátogatás – búvárkodás. |
|
Tevékenységek |
|
Különféle tartalmú szövegek olvasása, elemzése. Elbeszélő, leíró fogalmazások szerkesztése.
A mindennapi érintkezés helyzeteinek és szóhasználatának megfigyelése és értékelése.
Gyakorlatok a beszédkultúra továbbfejlesztésére.
Nyelvtani, helyesírási ismeretek alkalmazása – fokozódó önállósággal.
Információgyűjtés, könyvtárhasználat.
Irodalmi olvasmányélményre, szótári vizsgálódásokra épülő játékos szóalkotási gyakorlatok.
A szöveg tagolásának, a lényeg kiemelésének, a szöveg tömörítésének gyakorlása.
Példák keresése a helyesírási alapelvekre. A nyelv(használat)i zavarok korrigálása, megszüntetése.
Szövegelemző gyakorlatok a művekben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban.
Dramatizálás, szituációs játékok. Irodalmi művek (mesék) film- és tévés feldolgozásának megtekintése, megbeszélése. |
|
Követelmény |
|
– Ismerje és alkalmazza az emberi kapcsolatfelvétel illemszabályait.
– Legyen képes eligazodni a mindennapi kommunikációs helyzetekben.
– Alkalmazza a tanult helyesírási, nyelvi, nyelvhelyességi szabályokat.
– Legyen képes szóban és írásban az olvasott vagy átélt élmények közlésére – adott szempontsor szerint.
– Aktívan vegyen részt a dramatizálásban.
– Ismerje fel a tanult műfajokat.
– Tudjon írásbeli munkát készíteni – előkészítés után, segítséggel – a tanult műfajokban.
– Beszéljen tisztán, érthetően.
– Ismerje fel és nevezze meg a már megismert nyelvi elemeket (hang, szótag, szótő, toldalék, szó).
– Tudja megkülönböztetni a könyvet – folyóiratot – újságot és fejtse ki a különbségeiket.
– Olvasson az osztályfoknak megfelelő jó tempóban, értelmesen.
– Legyen képes – irányítással – a megismert irodalmi szövegekben a lényeg kiemelésére és a szöveg tömörítésére. |
|
6. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Kommunikáció
Köznyelvi kiejtés
Beszéd |
Szógyakorlatok a beszédkultúra továbbfejlesztésére. Légzéstechnikai ismeretek alkalmazása olvasáskor, beszédben.
Szókincsbővítés. Mondatalkotás. Tantárgyi szaknyelv használata. Helyzetgyakorlatok. Lényegkiemelés. |
|
Nyelvtani ismeretek
Nyelvhelyességi ismeretek
Helyesírás |
Szavak csoportosítása jelentéstartalmuk alapján.
Ige, igekötő, főnév, névelő, melléknév, számnév.
Igealakok egyeztetése, személyragok használata. Igekötős igék alakzatai.
Tulajdonnevek írása. Szóvégi magánhangzók írása a főnevekben, melléknevekben. Fokozott és képzett melléknevek helyesírása. Számnevek betűvel és számjeggyel. Postai űrlapok kitöltése. |
|
Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás |
Szövegolvasás, szövegelemzés különböző irodalmi műfajokban.
Az elbeszélő fogalmazás ismereteinek bővítése. |
|
|
A leírás, a leíró jellegű szöveg jellemző jegyei irodalmi és ismeretterjesztő szövegekben. Szövegalkotási gyakorlatok: jellemzés, beszámoló. |
|
Olvasás, ismerkedés az irodalommal |
Mesetípusok.
Népköltészet.
A népdal. A népballada (Kádár Kata, Kőmíves Kelemen).
Válogatás a kuruc költészetből. Végvári énekek.
Magyar költők, írók.
Petőfi Sándor. Élete. Témák szerinti válogatás verseiből. János vitéz.
A regény és az elbeszélés.
Gárdonyi Géza: Egri csillagok (részletek).
Tömörkény István, Fekete István, Lázár Ervin egy-egy művéből választott egy-egy részlet. |
|
Tevékenységek |
|
Légzéstechnikai gyakorlatok szöveg- és versolvasáskor, beszédben.
Gyakorlatok a beszédkultúra továbbfejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, feladatmegoldásban, vitában.
Példák keresése az ismert szófajokra, gyűjtés irodalmi szövegből.
A leírás, jellemzés, elbeszélés gyakorlása más tantárgyakból vett tárgyakról, személyekről, jellemzőik megfogalmazásával – segítséggel. Levélírás. Borítékok címzése, utalványok, csekkek kitöltése.
Szövegelemző eljárások, a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek megbeszélése. Irányított vizsgálódás a könyvtárban az életkori sajátosságaiknak megfelelően. Az adatok rendszerezése – segítséggel.
A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, szövegtagolás, tipográfiai eszközök), értelmezésük, szerepük felismerése, adatrendszerezés, feldolgozás.
Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírási biztonságnak a továbbfejlesztésére.
Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum felismerése (gyerekek–felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség). |
|
Követelmény |
|
– Tartsa be a kommunikációs helyzetekben a normákat, illemszabályokat.
– Legyen gyakorlott egyszerű helyzetekben történő önálló véleménynyilvánításban.
– Alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat.
– Legyen képes összefüggő (5–6 mondatos) szóbeli és írásbeli szövegalkotásra, a tanult szövegszerkesztés szabályainak alkalmazásával.
– Legyen tájékozott a megismert szófajok körében és igyekezzen fokozott önállósággal alkalmazni az ezekhez kapcsolódó nyelvtani szabályokat.
– Legyen képes néma olvasással egyszerű stílusú, kb. egyoldalnyi, gyermekeknek szóló ismeretterjesztő szöveg áttekintésére, megértésére – adott szempontok alapján.
– Legyen képes ismert szöveg jó tempójú, értelmes hangos olvasására, elemezze irányítással tartalmi és formai szempontból az olvasottakat.
– Tudjon néhány fontos adatot ismertetni, megnevezni irodalmi művekből (helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete, érzelmek).
– Ismerje fel a tanult irodalmi művekben a pozitív és negatív hősöket, tudjon véleményt nyilvánítani – irányítással – a művekkel kapcsolatban. |
|
7. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Kommunikáció
Beszédművelés |
Beszédgyakorlatok: hangsúly, mondat- és szövegfonetika.
Érvelés, cáfolás. Vita. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Beszámoló. Köszönet. Tanácsadás. |
|
Tömegkommunikáció |
Tömegkommunikációs nyelv. Újság, rádió, televízió.
Különböző tömegkommunikációs műfajú szövegek alkotása. |
|
Nyelvtani ismeretek
Nyelvhelyességi ismeretek
Helyesírás |
A szófaj fogalmi körének bővítése (névszó, névmás, határozószó, névutó, kötőszó). A mondat szerkezete. Fő mondatrészek és bővítmények.
A magyar helyesírás elvei szerinti írásmód. A tanult szófajokban a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése. |
|
Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás |
Az elbeszélő fogalmazás: olvasott műből, élmény alapján.
Levélírás. Irodalmi mű szerkezeti felépítése. Szövegalkotás különböző műfajokban |
|
Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban |
Népballada – műballada.
Műköltészet.
Arany János élete, válogatás verseiből. Balladái. Petőfi Sándor és Arany János levelezése.
Toldi.
Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből (a magyar és világirodalomban).
Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond elbeszélései.
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig – A pakk (részlet).
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk.
Válogatás világirodalmi alkotásokból.
Részletek Verne Gyula szabadon választott műveiből. |
|
Tevékenységek |
|
Beszédtechnikai gyakorlás. Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére. Saját álláspont megfogalmazása, cáfolat, ellenvélemény kifejtése.
Az elbeszélés, leírás, jellemzés és levélírás tanult ismereteinek gyakorlása.
A szófaj fogalmi körének bővítése (névszó, névmás, határozószó, névutó, kötőszó).
A mondatelemzés gyakorlása.
Eltérő műfajú irodalmi szövegek kifejező olvasásának gyakorlása.
Önálló szókincsgyűjtés, lexikonokban, szótárakban. Különböző műfajú és tematikájú irodalmi művek elemzése. Példák gyűjtése a népköltészeti és műköltészeti alkotásokra.
Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, a felbukkanó érzelmek, gondolatok felfedezése és bemutatása.
Részvétel irodalmi művek közös feldolgozásában, csoportmunkában, a társakkal és a tanárral való kommunikációban. Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás, szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel.
Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről.
|
|
Követelmény |
|
– Legyen képes összehangolni verbális megnyilvánulásait a testbeszéddel.
– Udvariasan működjön együtt a felnőtt és a kortárs beszédpartnerekkel.
– Adekvátan alkalmazza a mondatfonetikai eszközöket.
– Rendelkezzen elemi tájékozottsággal a tömegkommunikáció körében és a közéleti, közszereplési műfajokban (felszólalás, a cáfolás, az érvelés, az egyéni vélemény árnyaltabb nyelvi megfogalmazása).
– Ismerje a nyelvi egységek jelentéstani és szerkezeti tartalmát gyakorlottsági szinten.
– Írása legyen rendezett, olvasható.
– Ismerje a mondatrészek mondatbeli szerepét.
– Legyen képes az olvasott művek tartalmáról 5–6 mondatban, szóban és írásban beszámolni, helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatására.
– Lássa be a negatív és pozitív emberi tulajdonságok, cselekvések következményeit.
– Társaival együttműködve – aktívan – vegyen részt a dramatikus játékokban. |
|
8. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Kommunikáció
Beszédművelés |
A magán- és közéleti kommunikáció tipikus helyzetei, kifejezésmódjuk különbsége.
Kommunikációs helyzetekben való viselkedés. Beszédtechnikai és szerkesztési ismeretek különböző stílusrétegekben. |
|
Tömegkommunikáció |
Különféle tömegkommunikációs műfajok és eszközeik. A kisközösségi kommunikáció alapvető beszédhelyzetei, gyakori szövegműfajai, magatartásformái. |
|
Nyelvtani ismeretek
Nyelvhelyességi ismeretek
Helyesírás |
Mondattani ismeretek. Mondatelemzés.
A magyar helyesírás elvei szerinti írás. A mondattanhoz kapcsolódó helyesírási ismeretek. Ragozott és képzett szavak helyesírása. |
|
Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás |
Elbeszélés különböző anyaggyűjtési módok felhasználásával. Stílusfejlesztő gyakorlatok. Leírás fokozott önállósággal. Egyszerűbb szövegelemző műveletek szóban és írásban. Tömörítés. A hivatalos levél. |
|
Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban |
A reformkor.
Az adott korszak hatása a költőkre és költészetükre.
A nemzeti összetartozás. Testvéri szeretet, hazaszeretet, becsület.
Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály.
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. Részlet: A nem mutatott levél.
Tegnapjaink. A Nyugat nemzedéke.
Válogatás Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád, Juhász Gyula műveiből.
Napjaink. Történetek a gyermekkorról.
Válogatás a magyar és a világirodalomból. |
|
Tevékenységek |
|
Gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, értékelése. Együttműködés a beszédpartnerekkel. Irodalmi olvasmányokhoz, mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó véleményalkotás, -nyilvánítás. Szövegelemzés, a tanult nyelvi egységekről tanultak szintetizálása.
A mondattani és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban.
Irodalmi művekben ábrázolt emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások értelmezése, megvitatása. Beszámoló szóban, írásban az olvasott műről, látott vagy átélt élményről. Elbeszélés, leírás, jellemzés, levélírás fokozott önállósággal.
Összehasonlítások a hasonló műfaji jellemzők, a szerkezeti felépítés, a nyelvi kifejezések összevetésével. Példák keresése a történelemnek az irodalomra gyakorolt hatásáról. Az aktív szókincs folyamatos gyarapítása szóban és írásban, adott témakörökben. Az olvasott szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése.
Érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok, indítékok önálló bemutatása, például a jellemzés, az ismertetés műfajában.
A magyar irodalom nagyobb korszakaira (reformkor, a XX. század első és második fele) vonatkozó ismeretek összefoglalása. Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása irodalmi művekben. Az olvasott művek elhelyezése a korban. |
|
Követelmény |
|
– Legyen tájékozott az alapvető tömegkommunikációs helyzetekben és műfajokban, ismerje fel a tömegkommunikáció szerepét és hatását.
– Tartsa tiszteletben mások véleményét.
– Ismerje fel nyelvi szövegben a tanult hangtani, szó- és alaktani, mondattani jelenségeket.
– Használja a helyesírási segédkönyveket.
– Rendelkezzen megfelelő írásmóddal, írástempóval. Tudjon önállóan, 7–8 mondatban beszámolni irodalmi, film és színházi élményeiről szóban és írásban.
– Legyen képes feltárni a költő, író ábrázolt érzelmi világát az elemzett művekben.
– Aktívan vegyen részt közös dramatikus játékokban és az azokat elemző megbeszéléseken.
– Legyen képes kitölteni a mindennapi élet alapvető, egyszerűbb hivatalos iratait (feladóvevény, pénzesutalvány, csekk, hivatalos levél, kérvény). Ismerje ezek formai követelményeit, tudjon tájékozódni a kitöltés módjáról.
– Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák, kapcsolatok, élethelyzetek, erkölcsi kérdések megnevezése, bemutatása olvasónaplóban, feljegyzés, vázlat, jellemzés vagy elbeszélés formájában. |
TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALMI ISMERETEK
|
TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALMI ISMERETEK |
|
5–8. évfolyam |
|
Célok |
|
A tantárgy általános célkitűzése, hogy az 1–4. évfolyamon megalapozott társadalmi ismeretekre építve tárja a tanulók elé, valamint ismertesse meg velük a társadalomban élés múltbeli és jelenkori történéseit, lehetőségeit.
Ennek megfelelően az oktatás során:
Tudatosodjon a tanulókban, hogy a történelem tényei, eseményei az ember megjelenésének kezdeteitől egymással összefüggésben, társadalmi keretek között mennek végbe, és a különböző társadalmak többféle szintű, minőségű társadalmi, emberi létezést biztosítanak.
A tanuló jusson szakszerű, reális történelmi ismeretekhez.
Alakuljon ki a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz.
Segítse az oktatás az érzelmileg is megalapozott énazonosság-tudat, valamint a nemzeti és európai identitás kialakulását.
Járuljon hozzá a humán szocializációs, rehabilitációs folyamat eredményességéhez. |
|
Feladatok |
|
A tér-idő tájékozódási képesség fejlesztése, az időbeli viszonyítás képességének kialakítása.
A szűkebb és tágabb környezetben való eligazodás képességének fejlesztése.
A különböző társadalmak jellemző kultúrájának, életmódjának megismertetése.
Érzékeltetni, majd megértetni a tanulókkal az egymást követő időben végbemenő változások folyamatát, a történeti fejlődést.
Megláttatni az ok-okozati összefüggéseket.
Képessé tenni a tanulókat következtetések levonására, véleménynyilvánításra, ítéletalkotásra, alapvető törvényszerűségek felismerésére, saját önálló életvitelükhöz szükséges tanulságok levonására.
Az 5–6. évfolyamon a képszerűen megjelenített múlt elemzése történettanítás jellegű, amely megalapozza a 7–8. évfolyamon történő történelemtanítást. |
|
Óraszámok |
|
|
Évfolyamok |
|
|
5. |
6. |
7. |
8. |
|
Heti óraszám |
2 |
2 |
2 |
2 |
|
Éves óraszám |
74 |
74 |
74 |
74 |
|
Témakörök |
|
Témakör |
Évfolyamok |
|
5. |
6. |
7. |
8. |
|
Társadalmi ismeretek |
|
|
|
|
|
Közvetlen környezetünk |
x |
|
|
|
|
A lakóhelytől a nagyvilágig |
|
x |
x |
x |
|
Történelem |
|
|
|
|
|
A múlt megismerése |
x |
|
|
|
|
Élet az őskorban |
x |
|
|
|
|
Élet az ókori Keleten |
x |
|
|
|
|
Az ókori görögök |
x |
|
|
|
|
Az ókori rómaiak |
x |
|
|
|
|
A magyar történelem kezdetei |
x |
|
|
|
|
Élet a középkori Európában |
|
x |
|
|
|
Magyarország az Árpád-házi uralkodók idején |
x |
|
|
|
|
A virágzó középkor Magyarországon |
|
x |
|
|
|
Az újkor kezdete Európában |
|
x |
|
|
|
Magyarország az újkor hajnalán |
|
x |
|
|
|
A polgári átalakulás kora |
|
|
x |
|
|
Polgárosodás Magyarországon |
|
|
x |
|
|
A kiegyezés kora |
|
|
x |
|
|
A késő újkor Európában |
|
|
x |
|
|
Az első világháború |
|
|
x |
|
|
A trianoni Magyarország |
|
|
|
x |
|
A jelenkor kezdete, a két háború között |
|
|
x |
|
|
A második világháború, hazánk a háborúban |
|
|
x |
|
|
Korunk történelme |
|
|
|
x |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
Auditív és vizuális észlelés, verbális, vizuális emlékezet, képzelet, reproduktív képzelet.
Megfigyelő-, időbeli és térbeli tájékozódási, kommunikációs képességek. A közvetett ismeretszerzés fejlesztése korszerű ismerethordozók segítségével.
A megkülönböztetés, az azonosítás, az összehasonlítás műveleteinek aktivizálása a perceptív cselekvéses gondolkodás fejlesztése érdekében.
Az elvonatkoztatás, az általánosítás műveleteinek aktivizálása, a fogalomalkotó, analógiás gondolkodás fejlesztése.
Cselekvések belső összevetése.
Érzelmek aktivizálása, az átélés képessége. Elfogadó és elutasító attitűd. |
|
5. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Társadalmi ismeretek |
|
|
Közvetlen környezetünk |
A családi közösség. Helyem a családban, saját élettörténet, a család múltja, története, generációk. A családfa.
Az iskolai közösség. Az iskola múltja, története. |
|
Történelem |
|
|
A múlt megismerése |
A múlt megismerésének forrásai: tárgyi és írásos emlékek, történelmi gyűjtemények, a múzeumok. A régészek munkája.
Az időszámítás –történetek Jézus életéről. A keresztény időszámítás. |
|
Élet az őskorban |
Az ember megjelenése a Földön, az ősember nyomában. A gyűjtögető, halászó, vadászó ősember életmódja. Küzdelem a természettel, a tűz szerepe az ősember életében. A földművelő és állattenyésztő ősember életmódja. Az első mesterségek és a csere kialakulása. |
|
Élet az ókori Keleten |
Egy földműves házánál a Nílus partján. Vendégségben a fáraónál. Az egyiptomi iskolában. Történetek Mezopotámiából, Kínából, Indiából, az emberi összefogás, tudományok és művészetek születése. |
|
Az ókori görögök |
Történetek a görög mondavilágból. Olimpiai játékok. Az athéni iskolában. A városállamok: Athén és Spárta. Mesterek és művészek. |
|
Az ókori rómaiak |
Mondák Róma alapításáról. A rabszolgapiacon, szabadok és rabszolgák. Történetek a római császárokról. Róma, az ókori nagyváros. A római iskolában.
Rómaiak hazánk területén, megmaradt emlékek a római korból. |
|
A magyar történelem kezdetei |
A magyarság születése – a magyarok eredete, mondák és valóság.
Vándorlás a pusztákon, az ősmagyarok életmódja. Harcoló őseink.
Letelepedés, honfoglalás, 895. |
|
Tevékenységek |
|
A tanuló környezetére vonatkozó közvetlen megfigyelések, tapasztalatok gyűjtése, beszámolás a megfigyelési szempontok alapján. Közvetett ismerethordozók – képanyagok, fényképek gyűjtése, válogató, összehasonlító, rendező tevékenységek. Történetek, mondák olvasása, dramatizálása. Történetek mesélése. Rajzos illusztrációk készítése. Rajzos történeti napló összeállítása.
Múzeumok, gyűjtemények látogatása. Kiállítási anyag – rajzok, makettek, képanyagok – összeállítása korok jellegzetes ruházataiból, használati eszközeiből. Jellemzések, példák felsorolása. Tananyag, tananyagrészletek elmondása kérdések segítségével. Manipuláció képes időszalagon képekkel. |
|
Követelmény |
|
Társadalmi ismeretek |
|
– Legyen tájékozott saját életeseményei alapján a múlt-jelen-jövő relációs rendszerben.
– Ismerje saját helyét, szerepét a családjában.
– Mutassa be az iskolai közösséget közvetlen tapasztalatszerzés, saját élmény alapján.
– Meséljen családja és iskolája múltjából érdekes történeteket. |
|
Történelem |
|
– Tudjon különbséget tenni a történelem különböző megismerési forrásai között.
– Legyenek elemi összehasonlító fogalmai a távoli korban és a ma élő emberek életmódjáról.
– Ismerje fel a tanult korokat képről: ruházatot, használati tárgyakat, jellegzetes épületeket.
– Legyen képes beszélni Jézus születéséről, a kereszténység kialakulásáról.
– Értékelje a Biblia jelentőségét, tudjon elmondani bibliai történetet.
– Mondja el önállóan a megismert mondák, legendák, történetek tartalmát.
– Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között.
– Tudja a tanult eseményeket időrendbe rendezni.
– Legyen képes segítséggel rajzos beszámolókat készíteni.
– Ismerjen fel és nevezzen meg hazánk őskori és ókori emlékeiből legalább kettőt képről, filmről.
– Tudja leolvasni, megmutatni a képes történelmi atlaszban a tanultakkal összefüggő történelmi helyeket.
– Olvassa le és mutassa meg vándorló őseink állomáshelyeit.
– Ismerje a letelepedés, a honfoglalás évszámát, valamint fontosabb emlékhelyeit.
– Tudjon érzelmileg azonosulni a honfoglalással, a magyarság életében betöltött szerepével. |
|
6. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Társadalmi ismeretek |
|
|
A lakóhelytől a nagyvilágig |
A lakóhely ismerete: a lakóhely településformája, természeti szépségei, gazdasági értékei. Kulturális értékek, hagyományok ápolása. Népművészeti, történelmi emlékek, emlékhelyek. |
|
Történelem
Élet a középkori Európában |
Élet a középkori falvakban. Önellátó gazdálkodás. Jobbágyság és szolgáltatások.
A középkori városok. Céhmesterek és kereskedők. A középkori várakban, a lovagi élet.
Történetek az egyház szerepéről – a kolostori élet. |
|
Magyarország az Árpád-házi uralkodók idején |
Kalandozások kora. Géza és I. István. István koronázása, az államalapítás – 1000–1001.
I. (Szent) László és Könyves Kálmán – törvények születnek.
II. András, a királyi hatalom gyengülése.
A tatárjárás, a muhi csata.
IV. Béla, a második honalapító.
Az Árpád-kor műveltsége és művészete.
Az Árpád-ház kihalása. |
|
A virágzó középkor Magyarországon |
Az Anjouk kora – Károly Róbert gazdasági intézkedései.
Zsigmond király. Nagy Lajos birodalma.
A parasztok elégedetlensége – felkelés Erdélyben.
Hazánkat veszélyeztető külső támadások.
Hunyadi János a török ellen. Nándorfehérvár, 1456.
Hunyadi Mátyás. Kultúra és művelődés Mátyás udvarában.
Dózsa György, a parasztok vezére, 1514.
A mohácsi vész, 1526.
Buda török kézen, 1541. Az ország három részre szakadása. |
|
Az újkor kezdete Európában |
Nagy földrajzi felfedezések, 1492. Felfedezők és hódítók, leigázott népek.
Történetek a kor emberének gondolkodásáról – reformáció, ellenreformáció. |
|
Magyarország az újkor hajnalán |
Élet a török hódoltságban, a királyi Magyarországon, a független Erdélyben.
A végvárak dicsősége, élet a végeken.
Nagy várvédők, kiemelkedő személyiségek.
Függetlenségi harcok.
,,Istennel a hazáért és a szabadságért” – II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, 1703–1711.
A szatmári béke és következményei. |
|
Tevékenységek |
|
Tapasztalatszerzés bővítése, képi információk gyűjtése adott témáról, válogató, összehasonlító, rendszerező tevékenység, tablók, képes időszalagok készítése. Egyszerű, korabeli írásos források (legendák, krónikák) olvasása, kérdések megfogalmazása.
Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése.
Múzeumok, gyűjtemények látogatása, rajzos, 1–2 mondatos beszámoló készítése. Tananyag, tananyagrészletek elmondása kérdések segítségével. |
|
Követelmény |
|
Társadalmi ismeretek |
|
– A tanuló ismerje lakóhelyének településformáját, természeti szépségeit, gazdasági értékeit.
– Legyen képes ezek rövid szöveges bemutatására.
– Tudjon biztonságosan tájékozódni és közlekedni lakóhelyén.
– Ismerje és használja a lakóhely művészeti és kulturális szolgáltatásait. |
|
Történelem |
|
– Tudja megnevezni a tanult korok uralkodóit, beszéljen tetteikről.
– Legyen képes tanári rávezetéssel ok-okozati összefüggések felismerésére, következtessen tanulságokra.
– Legyen képes példákkal illusztrálni az ország fennmaradásának, a magyarság megmaradásának küzdelmeit.
– Legyen képes ismereteit bővíteni forrásanyagok felhasználásával, olvasson rövid részleteket a tananyaghoz kapcsolódóan.
– Tudja a tanult évszámokat az időszalagon elhelyezni, az események helyszíneit a térképen megmutatni.
– Legyen képes a jártasság szintjén használni a képes történelmi atlaszt.
– Mondjon példákat a történelmi események művészeti megjelenítésére. |
|
7. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Társadalmi ismeretek |
|
|
A lakóhelytől a nagyvilágig |
A lakóhely társadalma – jellegzetes társadalmi csoportok a lakóhelyen.
A helyi közösségek tevékenysége a lakóhely életében, részvételi lehetőségek.
A helyi társadalom nyugalmát veszélyeztető csoportok – bűnözés, alkoholizmus, kábítószer. |
|
Történelem |
|
|
A polgári átalakulás kora |
Találmányok és feltalálók. |
|
|
Az ipari forradalom és hatása a társadalomra és a gazdaságra.
Történetek a nagy francia forradalomról, Napóleonról. |
|
Polgárosodás Magyarországon |
Hazánk a Habsburg Birodalom részeként. A soknemzetiségű ország. Mária Terézia és II. József uralkodásának hatása a gazdasági életre.
A reformkor politika irányítói – Széchenyi, Kossuth a társadalom átalakításáért. Reformkori országgyűlések.
Nemzeti kultúránk kibontakozása, jeles személyiségek.
1848. március. 15. A forradalom eseményei. Nemzetiségi törekvések kibontakozása, polgári törvények. A szabadságharc legfontosabb eseményei, eredményei. |
|
A kiegyezés kora |
Programok és intézkedések a szabadságharc bukása után. A kiegyezés, 1867. Gazdasági felzárkózás. Budapest – a világváros születése. A millennium. ,,Boldog békeidők.” |
|
A késő újkor Európában |
Versenyben a világ felosztásáért. |
|
Az első világháború |
Az első világháború, 1914–1918. Frontvonalak – villámháború, állóháború, a hátország. Forradalom, hatalmi átrendeződések Oroszországban. Győztesek és vesztesek. |
|
Tevékenységek |
|
Írásos anyagok tanulmányozása, elemzése, célszerű válogatása. A helyi hírek, újságok figyelése, gyűjtés, rendszerezés, beszámoló. Különböző térképek használata. Feladatvégzés térképvázlatokkal. Fogalmi szemléltető eszközök – szókártyák, mondatkártyák használata, rendszerezése. Jellemzők, példák válogatása adott tananyaghoz. Történetek dramatizálása, rendezés, szereplés, tudatos szerepválasztással. Tananyag, tananyagrészletek önálló elmondása, kérdések megfogalmazása. Tematikus rajzok készítése.
Időszalag, időtáblázatok használata. |
|
Követelmény |
|
Társadalmi ismeretek |
|
– Tudjon megnevezni a tanuló lakóhelyén működő helyi közösségeket, ismerje alapvető tevékenységeiket, mondjon gyakorlati példákat.
– Ismerje a nyugalmat veszélyeztető csoportok társadalmi, közéleti hatásait, utasítsa el a benne való részvételt. |
|
Történelem |
|
– Tudja kezelni a kiemelkedő személyiségekről gyűjtött életrajzi adatokat.
– Legyen képes szóban felvázolni rövid életrajzi portrét egy általa példaképnek tartott történelmi személyiségről.
– Ismerjen fel a kor eseményei között történelmi összefüggéseket, készítsen róla vázlatot.
– Tudjon számot adni a tanult anyagról néhány mondatos szóbeli felelettel.
– Ismerje a legjellegzetesebb reformkori személyiségek nézeteit, érveljen, vitázzon a megismert tények alapján.
– Tudjon összefüggéseket említeni a világtörténelem és a magyar történelem eseményei között.
– Elemezze a társadalmi, gazdasági változásokat, konkrét példákkal mutasson rá a fejlődésre megadott szempontok alapján.
– Tudja a tanult történelmi évszámokat.
– Jártasság szintjén használja a képes történelmi atlaszt. |
|
8. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Társadalmi ismeretek |
|
|
A lakóhelytől a nagyvilágig |
A helyi ügyintézés színterei a lakóhelyen. Intézmények, szolgáltatások – családsegítő szolgálat, munkaügyi szolgálat, polgármesteri hivatal. Az ügyintézés folyamatai. |
|
Történelem |
|
|
A trianoni Magyarország |
Trianoni békeszerződés és következményei.
Élet a Horthy-kor Magyarországán.
Társadalmi, politikai megmozdulások. Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság – helytörténeti vonatkozások. |
|
A jelenkor kezdete, a két háború között |
A nagy gazdasági világválság Európában – túltermelés, következmények.
Háborús készülődés – Németország világuralmi tervei. |
|
A második világháború, hazánk a háborúban |
A II. világháború eseménytörténete, 1939–1945 – a fordulópontok.
A háború befejezése, a párizsi béke.
Hazánk a háborúban, német megszállás, helytörténeti vonatkozások. |
|
Korunk történelme |
Földünk a II. világháború után – megosztott világ.
A hidegháború, fegyverkezés, katonai, gazdasági szövetségek, kommunista diktatúrák. Hazánk a vesztes háború után.
A pártállam kialakulása. Új kormányprogram – Nagy Imre.
Forradalom és szabadságharc, 1956 – helytörténeti vonatkozások.
A Kádár-korszak. A pártállam összeomlása – vissza a demokráciához.
A békés rendszerváltás – a Magyar Köztársaság létrejötte, 1989. október 23.
A demokratikus intézményrendszer kialakulása – az Antall-kormány megalakulása. |
|
Tevékenységek |
|
Szituációs játékok, dramatikus feldolgozások. Beszélgetések, vélemények megfogalmazása, ütköztetése, vita. Történelmi visszaemlékezések meghallgatása. Forrásanyagok keresése, felhasználása. A lakóhelyi információk gyűjtése, a gyűjtött anyag felhasználása beszámolókban, önálló feleletekben. Tananyagról vázlatkészítés.
Történelmi témájú regényrészletek, filmek, dokumentumfilmek nézése, beszélgetés, érzések, vélemények megfogalmazása. |
|
Követelmény |
|
Társadalmi ismeretek |
|
– Ismerje lakóhelyén a lakossági ügyintézés intézményeit, tudja, hova, milyen ügyben lehet fordulni. |
|
Történelem |
|
– Ismerje fel, hogy népünk számára milyen gazdasági, társadalmi veszteségeket jelentett a háborúkban való részvétel.
– Legyen képes a térképről önállóan leolvasni a háborús eseményeket, használja fel a térképet szóbeli feleletéhez.
– Utasítsa el a nemzeti, faji gyűlöletet.
– Legyen magatartásában megnyilvánuló magyar és európai azonosságtudata.
– Ismerjen néhány történelmi témájú irodalmi művet, filmet.
– Legyen képes beszámolni az olvasottakról, a látottakról, megfogalmazni saját véleményét.
– Az ok-okozati összefüggések felismeréséből, a következtetésekből legyen képes elemi ítéletalkotásokra.
– Legyen képes önállóan felkészülni tankönyvből, könyvtárban forrásanyagot keresni, irodalmi ismeretei alapján illusztrációkat gyűjteni adott témához.
– Alkalmazza a tanulás során gyűjtött anyagot, a kortársak visszaemlékezéseit. |
|
MATEMATIKA
1–8. évfolyam
Óraszámok |
|
|
Évfolyamok |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
|
Heti óraszám |
4 |
4 |
4 |
4 |
4 |
4 |
4 |
4 |
|
Éves óraszám |
148 |
148 |
148 |
148 |
148 |
148 |
148 |
148 |
|
Témakörök |
|
Témakör |
Évfolyamok |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
|
Témakör Évfolyamok |
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
|
Gondolkodási műveletek alapozása |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Számtan, algebra |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Számfogalom, számköri ismeretek |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Műveletek |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Szöveges feladatok |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Geometria, mérések |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Gyakorlati mérések, mértékegységek számítások |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Szerkesztések |
|
|
|
|
x |
x |
x |
x |
|
Összefüggések, függvények, sorozatok |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Valószínűség, kombinatorika, statisztika |
|
|
|
|
x |
x |
x |
x |
|
1–4. évfolyam |
|
Célok |
|
– A környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedeztetése tapasztalati úton.
– Differenciált fejlesztéssel megalapozni a matematikai gondolkodást.
– Kialakítani az alapvető matematikai képességeket. |
|
Feladatok |
|
– Tárja sokoldalúan a tanulók elé, fedeztesse fel a matematika szerepét a mindennapi életben.
– Járuljon hozzá a valóság megismeréséhez.
– Alakítsa ki a készségszintű műveletvégzést.
– Fejlessze – változatos matematikai tevékenységek során – a megismerés képességét, az idő- és térszemléletet.
– Szoktasson a tevékenységek megtervezésére, megszervezésére, ellenőrzésére, értékelésre, neveljen önkontrollra.
– Alakítsa a tanulók szemléletét gyakorlati példákkal a valóság és a matematikai modellek kapcsolatáról.
– Fejlessze a tevékenységekhez kötött problémafelismerést, -megoldást. |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
Közvetett tapasztalatszerzés, bővülő cselekvésközpontú tevékenység.
A megfigyelőképesség, a tudatos, tartós figyelem, az emlékezet tartalmának bővítése. Az összefüggések felismerése.
A gondolkodási műveletek: a perceptív, cselekvéses gondolkodás, a csoportosítás, az osztályozás, a konkretizálás. |
|
1. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Gondolkodási műveletek alapozása |
A közvetlen környezetben lévő személyek, tárgyak tulajdonságai:
– szín, forma, nagyság
– térbeli helyzetek – viszonyszavak
– azonosságok, különbözőségek
– csoportosítás azonosság és azonos tulajdonság alapján |
|
Számtan, algebra |
|
|
Számfogalom, számköri ismeretek |
Számfogalom kialakításának előkészítése: határozatlan és határozott halmazok alkotása, összehasonlítása, mennyiségfogalmak érzékeltetése: sok, kevés, semmi, több, kevesebb, ugyanannyi.
Relációs jelek.
Számfogalom kialakítása: 5–10-es körben. |
|
Számfogalom, számköri ismeretek |
Halmazok számosságának megállapítása – az elemek megszámlálása, egyeztetésük számnévvel, számképpel, számjeggyel.
Számok viszonyítása, rendezése.
Számok helye a számegyenesen, számszomszédok.
Sorszámok, sorszámnevek. Páros, páratlan számok.
1, 2, 5, 10 Ft-os pénzérmék használata. |
|
Műveletek |
Szóbeli összeadás, kivonás 10-es számkörben.
A műveletek tartalmi értelmezése: halmazok bővítése – szűkítése; egyesítése – különbsége.
Műveletek megoldása matematikai eszközökkel, rajzban.
A tagok felcserélhetősége. |
|
Szöveges feladatok |
Eljátszással, kirakással, rajzzal szóban, szóban megfogalmazott egyszerű szöveges feladatok. |
|
Geometria, mérések |
|
|
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik |
Geometriai alakzatok létrehozása.
Testek építése építőkockákból, rudakból. Síkidomok előállítása tépéssel, vágással, hajtogatással.
Geometriai alakzatok tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása.
Szétválogatásuk megismert tulajdonságaik alapján. |
|
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások |
Mennyiségek összehasonlítása, összemérése. Mérés választott egységekkel (hosszúság, tömeg, űrtartalom).
Tájékozódás térben. Tárgyak térbeli helyzetének megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása. Az alatt, fölött, mellett, előtt, mögött fogalmak helyes használata. |
|
Összefüggések, függvények, sorozatok |
Összefüggések felismertetése: személyek, tárgyak kapcsolatában.
Relációk megfogalmazása szóban.
Hozzárendelések párosító játékokban.
Ciklikus sorok folytatása, növekvő, csökkenő számsorozatok. |
|
Követelmény |
|
– Legyen képes tárgyak, személyek tulajdonságainak megfigyelésére, megnevezésére.
– Tudjon csoportosítani azonosság, azonos tulajdonság alapján.
– Legyenek elemi tapasztalatai térbeli helyzetekről, nagyságbeli viszonyokról.
– Tudja 10-es számkörben a számjegyeket írni, olvasni.
– Legyen biztos számfogalma 10-es számkörben.
– Legyen jártas az összeadás, kivonás elvégzésében eszközhasználattal.
– Értse az egyszerű szóbeli feladatok tartalmát.
– Ismerje fel és nevezze meg a környező tárgyi világban előforduló alakzatokat, személyek és tárgyak egymás közötti kapcsolatait. |
|
2. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Gondolkodási műveletek alapozása |
Ciklikus sorok folytatása, sorozatok, sorrend, egymásutániság megfigyelése, leképezése.
Válogatás, csoportosítás tulajdonságok alapján, tulajdonság jelölése jelkártyával.
Tulajdonságok megfogalmazása állítások formájában, állításokhoz halmazok alkotása.
Tulajdonságok változásának megfigyelése, megfogalmazása. |
|
Számtan, algebra |
|
|
Számfogalom, számköri ismeretek |
Számkör bővítése 20-ig.
A természetes szám mint a mennyiségek mérőszáma.
Tízes számrendszer szerkezeti sajátosságainak bemutatása.
Mennyiségtartalom megerősítése.
Az egyjegyű és kétjegyű szám fogalma.
Halmazok számosságának megállapítása – az elemek megszámlálása. Egyeztetésük számnévvel, számképpel, számjeggyel.
Számok viszonyítása, rendezése. Számok helye a számsorban, számszomszédok. |
|
Sorszámok, sorszámnevek. |
Páros, páratlan számok. A helyi értékes írásmód tudatosítása.
Soralkotások, növekvő, csökkenő számsorok.
Számsorok állandó különbsége: 1, 2, 5.
20-as pénzérme használata. |
|
Műveletek |
Műveletek előkészítése – kétjegyű számok bontása tízesek és egyesek összegére.
Halmazok összemérése – több, kevesebb.
Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás, tízes átlépés nélkül: kerek tízeshez egyjegyűek adása, teljes kétjegyű számhoz egyjegyű adása tízes átlépés nélkül (analógia).
Műveleti jelek bevezetése. |
|
Szöveges feladatok |
Egyszerű szöveges feladat lejátszása, megjelenítése, lerajzolása, lejegyzése, közös megoldás. |
|
Geometria, mérések |
|
|
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik |
Testek építése minta alapján. Síkidomok előállítása megadott feltétel szerint pálcikákból, lyukas táblán.
Testek tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása, csoportosításuk (gömbölyű, szögletes). Síkidomok tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása (négyszög, háromszög, kör).
Testek és síkidomok csoportosítása, rendezése adott tulajdonság alapján. Tájékozódás síkon. Síkbeli helyzetek megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása. |
|
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások |
Mérési tapasztalatok gyűjtése. Mennyiségek mérése választott és szabvány mértékegységekkel (méter, liter, kilogramm).
Az idő múlásának érzékeltetése: óra, napszak, nap. |
|
Összefüggések, függvények, sorozatok |
Összefüggések felismertetése személyek, tárgyak, helyzetek, geometriai kapcsolatok, halmazok számossága között.
Jelölések használata (összekötés, nyíl, relációs jelek).
Logikai készlet elemeinek egymáshoz rendelése egy tulajdonság változásával.
Hozzárendelések más matematikai témakörök anyagához igazodva. Sorozatok képzése adott szabály alapján. |
|
Követelmény |
|
– Tudjon ciklikus sorokat folytatni.
– Legyen képes legalább háromelemű szekvencia felidézésére.
– Tudjon a megismert tulajdonságok alapján csoportosítani.
– Tudjon kész csoportokat egy tulajdonsággal elnevezni.
– Legyen biztos számfogalma 20-as számkörben.
– Jártasság összeadás, kivonás elvégzésében 10-es számkörben, eszközhasználat nélkül.
– Tudja az egyszerű szöveges feladatot művelettel megjeleníteni, lejegyezni.
– Ismerjen fel összefüggéseket személyek, tárgyak, számok között.
– Tudja kifejezni a felismert összefüggéseket tevékenységgel, szóval.
– Legyen képes dolgokat egymáshoz rendezni.
– Tudjon egyszerű sorozatokat alkotni megadott szabály alapján.
– Különböztesse meg a kerek, szögletes, gömbölyű alakzatokat.
– Gyűjtsön tapasztalatokat a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom méréséhez. |
|
3. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Gondolkodási műveletek alapozása |
Csoportosítások megadott és választott szempont szerint.
Tulajdonságok változásának megfigyelése, megfogalmazása.
Igaz, nem igaz állítások megfogalmazása.
Transzformációs játék két tulajdonság változásával.
Nyitott mondatokba elemek, számok helyettesítése, igazságtartalmak eldöntése. |
|
Számtan, algebra |
|
|
Számfogalom, számköri ismeretek |
Számkör bővítése 50-ig, majd 100-ig – alapozás.
Tízes számrendszer szerkezeti sajátosságainak elmélyítése.
A száz fogalma.
Kerek tízesek, teljes kétjegyű számok írása, olvasása, értelmezése.
Elemek megszámlálása, leszámlálása. Csoportosítás, tízes csoportok alkotása. Kétjegyű számok. Mennyiség egyeztetése számnévvel, számjeggyel.
Számok viszonyítása, rendezése. Számok helye a számsorban, számszomszédok.
A mindennapi gyakorlatban előforduló római számok írása, olvasása 50-ig. Soralkotások, állandó különbség: 1, 2, 5, 10.
Műveletek előkészítése: kétjegyű számok bontása.
50-es, 100-as pénzérme használata, kifizetések különböző pénzérmékkel. |
|
Műveletek |
Összeadás, kivonás 20-as számkörben tízes átlépéssel.
Kétjegyű számok összeadása, kivonása tízes átlépés nélkül, analógia segítségével.
Szorzás, bennfoglalás és részekre osztás értelmezése.
A műveleti jelek bevezetése.
10-es, 5-ös, 2-es szorzó- és bennfoglaló táblák kiépítése. Műveletek megjelenítése cselekvéssel, tárgyakkal, rajzban.
Műveletek közötti kapcsolat: összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás. |
|
Szöveges feladatok |
Egyszerű szóbeli, írásbeli szöveges feladatok megjelenítése, lejegyzése, megoldása, ellenőrzése. |
|
Geometria, mérések |
|
|
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik |
Testek építése, síkidomok előállítása adott feltétellel. Síkidomok rajzolása (szabad kézzel, vonalzóval).
Testek (kocka, téglatest, henger, gömb), síkidomok (téglalap, négyzet, háromszög, kör) felismerése, megnevezése.
Testek és síkidomok válogatása megadott szempont szerint.
Tükrözés síktükörrel. A megfigyelések megfogalmazása.
Tengelyesen tükrös alakzatok létrehozása.
Vonalak tulajdonságai. Pont és vonal helyzete. |
|
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások |
Mérés választott és szabvány egységekkel.
Hosszúság (m, dm), űrtartalom (l, dl), tömeg (kg) becslése, mérése.
Időtartalom érzékeltetése: évszak, hónap, hét, nap, napszak, óra.
Időpont leolvasása (egész órák). |
|
Összefüggések, függvények, sorozatok |
Összefüggések kifejezése rajzzal, jelekkel.
Szabályjáték logikai készlettel, számokkal egy, majd két tulajdonság változásával.
Állandó különbségű sorozatok megadott, majd felismert szabály alapján. |
|
Követelmény |
|
– Legyen jártas a tulajdonságok változásainak megfigyelésében, megfogalmazásában,
– Tudjon igaz és nem igaz állításokat mondani kész halmazokról.
– Legyen jártas az állítások igazságának eldöntésében.
– Legyen tájékozott a 100-as számkörben.
– Legyen jártas a kétjegyű számok írásában, olvasásában.
– Összeadás, kivonás 10-es számkörben készségszinten, összeadás, kivonás 20-as számkörben analógia segítségével.
– Tudjon önállóan megoldani egyszerű szöveges feladatot.
– Legyen képes konkrét és matematikai relációk felfedezésére.
– Tudjon megfogalmazni felismert kapcsolatokat.
– Legyen képes egyszerű sorozatok folyatására.
– Fogalmazzon meg szabályt egyszerűbb esetekben.
– Ismerje fel a kockát, téglatestet, gömböt, hengert, négyzetet, kört, háromszöget, tudjon előállítani testeket gyurmából, síkidomokat vágással, tépéssel, rajzolással.
– Ismerje a szabvány mértékegységeket: m, dm, cm, l, dl, kg, dkg, Ft, nap, óra, perc. |
|
4. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Gondolkodási műveletek alapozása |
Elemek rendezése adott vagy felismert szempontok alapján.
Részhalmaz és kiegészítő halmaz előállítása változatos alaphalmazokon (személyek, tárgyak, logikai készlet).
Tulajdonságok és tagadásuk megfogalmazása, jelölésük jelkártyával. |
|
Számtan, algebra |
|
|
Számfogalom, számköri ismeretek |
Számfogalom elmélyítése 100-as számkörben.
Mennyiségfogalom megerősítése gyakorlati példákkal.
Alaki érték, helyi érték, valódi érték közötti összefüggés elmélyítése.
Számok nagyságbeli viszonya, relációs rendezések, soralkotások. |
|
Műveletek |
Műveletfogalom előkészítése – teljes kétjegyű számok bontása.
Szóbeli összeadás, kivonás tízes átlépéssel.
Írásbeli összeadás: teljes kétjegyűek tízes átlépés nélkül, egyeseknél tízes átlépéssel.
Írásbeli kivonás tízes átlépés nélkül elvétellel, pótlással.
4, 3, 6 szorzó – bennfoglaló tábla kiépítése.
200, 500, 1000-es pénznemek használata. Kifizetések. |
|
Szöveges feladatok |
Egyszerű szóbeli, írásbeli szöveges feladatok várható eredményének becslése, összehasonlítása a valósággal. Kérdések megválasztása. Ismert és ismeretlen adatok megállapítása.
A mennyiségi változás megjelenítése rajzban, lejegyzés művelettel. |
|
Geometria, mérések |
|
|
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik |
Testek építése, felismerése, megnevezése. Válogatások megadott tulajdonság alapján.
Síkidomok előállítása, megnevezésük határoló vonalak, határoló oldalak és csúcsok száma szerint.
A négyzet és a téglalap tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása. Rajzolásuk négyzethálós papíron. Tükrös alakzatok felismerése, előállításuk egy tükörtengellyel (kirakással, tépéssel, nyírással). Eltolás térben és síkban, az eltolás eredményének megfigyelése.
A kerület fogalma. A terület fogalmának előkészítése lefedéssel. |
|
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások |
Egyenesek, félegyenesek, szakaszok, síkidomok rajzolása szabad kézzel és vonalzó segítségével.
Hosszúság (cm), tömeg (dkg) becslése, mérése.
Időpont leolvasása (perc). |
|
Összefüggések, függvények, sorozatok szabály alapján |
Összefüggések felfedezése bővülő elemek megadásával.
Szabályjáték alkalmazása számolási műveletekkel. Táblázatok kiegészítése adott szabály alapján.
Hiányos sorozatok kiegészítése. |
|
Követelmény |
|
– Tudjon alaphalmazokon adott tulajdonságú részhalmazt előállítani.
– Tudjon megfogalmazni egyszerű állításokat és azok tagadását.
– Legyen biztos számfogalma 100-as számkörben.
– 100-as számkörben tízes átlépés nélkül készségszinten tudjon összeadni és kivonni.
– Legyen jártas a tízes átlépéses összeadásban, kivonásban.
– Értse a szorzás, bennfoglalás és a részekre osztás tartalmát.
– Tudjon önállóan megoldani egyszerű szöveges feladatokat.
– Legyen jártas egyszerű relációk értelmezésében, kifejezésében, megfogalmazásában.
– Jártasság a számok nagyságának összehasonlításában.
– Ismerjen fel szabályokat és tudja azokat megfogalmazni.
– Tudjon állandó különbségű számsorozatot folytatni mindkét irányban.
– Ismerje a téglalap és a négyzet tulajdonságait.
– Legyen jártas a négyzet és a téglalap kerületének tapasztalati számításában.
– Ismerje a tanult szabvány mértékegységeket. |
|
5–8. évfolyam |
|
Célok |
|
– Az 5–8. évfolyamon a matematikatanítás célja a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak konkrét megismertetése.
– Ebben a szakaszban képessé tenni a tanulókat egyszerű matematikai problémák felismerésére.
– Segíteni szükséges az ismeretek olyan szintű alkalmazását, amely a mindennapi élethelyzetekben előforduló matematikai feladatok önálló megoldásával lehetővé teszi a továbbképzési igény egyszerűbb szintű kielégítését. |
|
Feladatok |
|
– Alakítsa ki a készségszintű műveletvégzést.
– Biztosítsa – változatos matematikai tevékenységek során, az életkor és az egyéni sajátosságok figyelembevételével – a megismerés képességének fejlődését.
– Fejlessze a tér- és időszemléletet.
– Szoktasson a tevékenységek megtervezésére, megszervezésére, ellenőrzésre, értékelésre.
– Neveljen önkontrollra.
– Fejlessze az alkotó képzeletet.
– Alakítsa ki a függvényszerű gondolkodást.
– Juttassa el a tanulókat az oksági összefüggések felismeréséhez. |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
Pozitív attitűd a számok világához. A kapcsolatok felismerése, az összefüggéslátás.
A matematikai nyelv, a szövegértő képesség.
A problémamegoldó képesség.
A becslő, elemző, ellenőrző-önellenőrzési, az értékelő képesség.
A gondolkodási műveletek: a perceptív, cselekvéses gondolkodás, a csoportosítás, az osztályozás, a konkretizálás.
Analógiás gondolkodás, az elvonatkoztatás, az általánosítás műveletei. |
|
5. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Gondolkodási műveletek alapozása |
Két halmaz közös elemeinek keresése.
Metszethalmaz képzése (személyek, tárgyak, matematikai eszközök).
Metszethalmaz ábrázolása.
Állítások halmazábra részeiről.
A logikai ,,és” értelmezése, ,,minden”, ,,van olyan”, ,,van, amelyik nem”, ,,egyik sem” kifejezések használata. |
|
Számtan, algebra |
|
|
Számfogalom, számköri ismeretek |
Számkör bővítése 1000-ig.
Tízes számrendszer szerkezeti sajátosságának felelevenítése, elmélyítése. A helyiérték-táblázat bővítése. Az 1000-esek helye.
Számképzés adott feltételekkel.
Számok helye a számegyenesen (százas szomszédok, egyes szomszédok).
Tört fogalmának előkészítése: előállítás tevékenységgel, a részek neve, az egész neve törtrésszel.
Negatív számok fogalmának előkészítése: hőmérő, adósság. |
|
Műveletek |
Műveletfogalom előkészítése: kerek százasok bontása, helyi érték szerinti bontások, kerek számok szorzatalakja.
Szóbeli összeadás, kivonás gyakorlása 8, 9, 7, szorzó-, bennfoglaló
tábla kiépítése. Összefüggések a szorzótáblák között.
Szóbeli műveletek kerek 10-el, 100-al, az egyjegyű számok analógiájára.
Írásbeli összeadás teljes háromjegyű számokkal, helypótló a tízesek és az egyesek helyén a tízes átlépés fokozatainak betartásával.
Írásbeli kivonás.
Írásbeli szorzás, osztás egyjegyű szorzóval, osztóval, a fokozatok bemutatásával.
Műveleti tulajdonság: összeadásoknál a tagok, szorzásnál a tényezők felcserélhetősége.
Műveletek közötti kapcsolat: összeadás-kivonás, összeadás-szorzás, szorzás-bennfoglalás. |
|
Szöveges feladatok |
Összetett (2 művelettel megoldható) szöveges feladatok.
Feltételek és a kérdés szétválasztása. Lejegyzés, megoldás, ellenőrzés. |
|
Geometria, mérések |
|
|
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik |
Testek építése lapokból és egységkockákból. Síkidomok előállítása lyukas táblán, rajzolással. Tulajdonságaik megfigyelése, megfogalmazása. Nagyítás eredeti elemekkel. A két alakzat összehasonlítása. Terület fogalmának előkészítése lefedéssel. |
|
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások |
Mérés szabvány mértékegységekkel. Mértékegység-rendszerek bővítése (km, mm, hl, cl, t, q, év, hónap, hét, nap).
Négyzet és téglalap területének számítása.
Négyzet, téglalap területének mérése lefedéssel. |
|
Szerkesztések |
Egyenesek és szakaszok, kölcsönös helyzete.
Párhuzamos, merőleges, metsző egyenesek, négyzet, téglalap rajzolása derékszögű vonalzóval.
Különböző sugarú körök rajzolása körzővel.
Tükrözés egy tükörtengellyel lyukas táblán. Nagyítás, kicsinyítés négyzethálón rajzban. |
|
Összefüggések, függvények, sorozatok |
Szimmetrikus és nem szimmetrikus relációk rajzosan.
Bontott alakú számok közötti kapcsolat, a nyíldiagram használata.
Számok közötti relációk.
Felismert szabály lejegyzése, szabály leolvasása nyíldiagramról.
Egy- és kétbemenetelű táblázatok kiegészítése adott szabály alapján.
Különbségsorozat egy-két, majd állandó és változó különbséggel. |
|
Valószínűség, kombinatorika, statisztika |
Események megfigyelése, összeszámlálása (fej-írás játék, kockadobálás).
Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, közvetlen környezetben megfigyelhető események megszámlálása (járműforgalom). |
|
Követelmény |
|
– Tudja kiválogatni két halmaz közös elemeit.
– Értse a logikai ,,és” tartalmát.
– Tudja alkalmazni a csoportosítást, a részhalmazképzést más matematikai témakörökben.
– Használja értelmesen a ,,minden”, ,,van olyan”, ,,van, amelyik nem”, ,,egyik sem” kifejezéseket.
– Tudja a háromjegyű számokat írni, olvasni.
– Legyen biztos számfogalma 1000-es számkörben.
– Értse a tört és a negatív szám fogalmát.
– Számoljon szóban készségszinten 100-as számkörben.
– Legyen jártas a szorzó- és bennfoglaló táblák körében.
– Legyen jártas az írásbeli műveletekben.
– Legyen képes összetett szöveges feladatok megoldására segítséggel.
– Legyen képes összefüggések felismerésére a matematika különböző témaköreiben.
– Felismert és megfogalmazott szabályokat tudjon lejegyezni.
– Legyen jártas változó különbségű számsorozatok folytatásában.
– Tudjon mennyiségeket különböző pénznemekkel kifejezni.
– Növekedjen gyakorlottsága a gyakorlati mérésekben.
– Legyen jártas a kerületszámításban.
– Legyen gyakorlata a szerkesztőeszközök használatában.
– Végezzen csoportos valószínűségi kísérleteket. |
|
6. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Gondolkodási műveletek alapozása |
Halmazokról tanultak elmélyítése. Az alap-rész és kiegészítő halmazok további vizsgálata, tagadások, a logikai ,,nem”. Metszethalmaz számokkal, geometriai alakzatokkal. A logikai ,,és” használata. |
|
Számtan, algebra |
|
|
Számfogalom, számköri ismeretek |
Számkör bővítése 10 000-ig. A tízes számrendszer szerkezeti sajátossága 10 000-es helyi értékig.
Számok írása, olvasása, helyük a számegyesen, ezres számszomszédok, teljes négyjegyű számok és kerek ezresek egyes szomszédjai.
Relációk azonos és különböző nagyságrendű számok között.
Állandó és váltakozó különbségű sorozatok.
A közönséges tört fogalma: törtrészek ábrázolása, jelölés bevezetése: számláló, nevező, törtvonal. Törtszám írása, olvasása. Az egész különböző nevei.
Negatív számok: a számegyenesen.
2000, 5000, 10 000-es pénznemek használata, kifizetések. |
|
Műveletek |
Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás kerek százasokkal, ezresekkel.
Szorzó-, bennfoglaló táblák gyakorlása. Írásbeli összeadás, kivonás teljes háromjegyű számokkal, helypótló különböző helyi értékekben.
Különbség változásának megfigyelése.
Fokozatos körátlépéssel két- és háromjegyű számok szorzása egy, majd kétjegyű szorzóval – részletszorzatok lejegyzése.
Két-, három- és négyjegyű számok osztása egyjegyű osztóval.
Műveletek közönséges törtekkel: azonos nevezőjű törtek összeadása, kivonása.
1 egésznél kisebb törtszám pótlása 1 egészre eszközzel, majd eszköz nélkül. |
|
Számtan, algebra |
|
|
Szöveges feladatok |
Összetett szöveges feladatok: megoldási sorrend felállítása, leírás nyitott mondattal, megoldás, ellenőrzés. |
|
Geometria, mérések |
|
|
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik |
Testek további tulajdonságai.
Csoportosítások határoló lapok tulajdonságai alapján (alak, nagyság, helyzet). Síkidomok bővülő tulajdonságai. Csoportosítások határoló vonalak, oldalak száma, nagysága, helyzete, átlók, szimmetriatengelyek száma alapján. |
|
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások |
Mérések választott és szabvány mértékegységekkel. Mértékváltások tanult mértékegységekkel. Átváltások, beváltások. |
|
Szerkesztések |
A szög fogalma, fajtái. Szög rajzolása, mérése szögmérővel.
Sokszögek kerületének mérése, számítása. Szakaszok és szögek másolása. Párhuzamos, merőleges egyenesek, szögfelező és szakaszfelező egyenesek, négyzet, téglalap szerkesztése.
A négyzet és a téglalap kerületének számítása (összeadással, szorzással), területének mérése, lefedése szabvány egységekkel.
Tükrözés, nagyítás, kicsinyítés négyzethálón. |
|
Összefüggések, függvények, sorozatok |
Relációk egyenlő nevezőjű közönséges törtek, mértékegységek, geometriai alakzatok között. |
|
|
Változó különbségű sorozatok folytatása. Hányados sorozatok megadott szabály alapján. |
|
Valószínűség, kombinatorika, statisztika |
Megfigyelések, kísérletek a biztos és a lehetetlen megkülönböztetésére. |
|
Követelmény |
|
– A tanuló legyen képes két halmaz metszetének előállítására, elemszámok megállapítására.
– Értse és használja helyesen a logikai fogalmakat.
– Legyen biztos számfogalma tízezres számkörben.
– Értse a közönséges tört szám és a negatív szám fogalmát.
– Tudjon készségszinten számolni szóban ezres számkörben.
– Szorzó-, bennfoglaló táblák készségszintű használata.
– Legyen jártas a szorzásban, osztásban egyjegyű szorzó és osztó esetén.
– Tudjon önállóan összetett szöveges feladatot megoldani.
– Legyen jártas a természetes számok nagyság szerinti összehasonlításában tízezres számkörben.
– Tudjon különbségsorozatot folytatni mindkét irányban.
– Legyen tapasztalata hányados sorozatok alkotásában.
– Legyen képes egyszerű összefüggések felismerésére, leírására.
– Tudjon csoportosítani testeket és síkidomokat a tanult tulajdonságok alapján.
– Ismerje a mértékegységeket és a mértékegységek közötti viszonyszámokat.
– Legyen jártas a szögmérő használatában, a szögek mérésében.
– Tudja a négyzet és a téglalap kerületét kiszámítani, területét lefedéssel mérni.
– Tudja szerkeszteni a tanult geometriai alakzatokat.
– Gyűjtsön adatokat, szerezzen tapasztalatokat a lejegyzési módban.
– Értse a ,,biztos” és a ,,lehetetlen” kifejezéseket. |
|
7. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Gondolkodási műveletek alapozása |
Halmazokkal végzett tevékenységek bővítése: elemek válogatása, elhelyezése, kördiagramok, halmazok sokféle kapcsolatának vizsgálata.
Feltétel tagadása, több feltétel egyidejű teljesülése.
Halmazok egyesítése, feltételek valamelyikének teljesülése, a logikai ,,vagy”. |
|
Számtan, algebra |
|
|
Számfogalom, számköri ismeretek |
Számkör bővítése 100 000-ig. A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságai. Teljes ötjegyű számok írása, olvasása, helypótló a különböző helyi értékeknél.
Számok helye a számegyenesen. Bontás helyi érték szerint.
Számképzés legalább két feltétellel.
Tört szám fogalmának elmélyítése: azonos nevezőjű és számlálójú törtek összehasonlítása, rendezése.
Közönséges törtek (10, 100, 1000 nevezőjű) írása tizedes alakban.
Tized, század, ezred értelmezése, helyük a helyi érték táblázatban.
Negatív számok fogalmának megerősítése többféle esetben. |
|
Műveletek |
Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás kerek tízezresekkel.
Kerek ezresek szorzása egyjegyű szorzóval.
Szorzás, osztás 10-el, 100-al, 1000-el.
Teljes ötjegyű számok összeadása, (többtagú) kivonása írásban.
Két-, háromjegyű számok szorzása kétjegyű szorzóval.
Három-, négy-, ötjegyű számok osztása egyjegyű, majd kétjegyű osztóval.
Műveletek közönséges törtekkel: különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása (közös nevező valamelyik tag nevezőjével azonos). |
|
Számtan, algebra |
|
|
Műveletek |
Szorzás egész számmal, osztás egész számmal (maradék nélküli).
Műveletek tizedes törtekkel: összeadás, kivonás, tizedes tört szorzása egész számmal. Tizedes vessző a szorzatban. |
|
Szöveges feladatok |
Egyszerű és összetett szöveges feladathoz megfelelő matematikai modell keresése.
Egyszerű szöveges feladat készítése. |
|
Geometria, mérések |
|
|
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik |
Testek-testhálók. A négyzetes oszlop, a kocka és a téglatest fogalmi jegyei.
Háromszögek tulajdonságai. Osztályozásuk az oldalak és szögek nagysága szerint.
A kör és alkotórésze. |
|
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások |
Mérések növekvő pontossággal.
Sokszögek kerületének kiszámítása. A négyzet és a téglalap területének kiszámítása.
A terület mértékegységei: km 2 , m 2 , dm 2 , cm 2 , mm 2 . |
|
Szerkesztések |
Szögek szerkesztése, szögmásolás, szögfelezés. Tükrözés, kicsinyítés, nagyítás szerkesztéssel. Háromszög szerkesztése. A négyzetes oszlop, a kocka és a téglatest hálózatának rajzolása négyzethálós papíron. |
|
Összefüggések, függvények, sorozatok |
Relációk a tanult számkörben, azonos nevezőjű és számlálójú közönséges törtek között.
Negatív számok összehasonlítása egymással, 0-val, a pozitív számokkal.
Hányados sorozatok.
Állandó különbségű sorozatok közönséges és tizedes törtekkel. |
|
Valószínűség, kombinatorika, statisztika |
Valószínűségi játékok: a ,,lehet”, a ,,biztos”, a ,,lehetetlen” kifejezések értelmezése.
Statisztikai adatok értelmezése, oszlopos grafikonok. Koordinátarendszer bevezetése, helymeghatározások. |
|
Követelmény |
|
– Legyen képes halmazok egyesítésére.
– Értse és használja a logikai ,,vagy” kifejezést.
– Legyen biztos számfogalma 100 000-es számkörben.
– Jártasság a racionális számok körében.
– Tudjon készségszinten szorozni, osztani egyjegyű szorzóval, osztóval.
– Legyen jártas a kétjegyű szorzóval való szorzásban, a tizedes törtek szorzásában.
– Tudjon közönséges törteket összeadni, kivonni, szorozni és osztani egész számmal.
– Tudjon összetett szöveges feladathoz megoldási tervet készíteni.
– Tudjon összehasonlítani azonos nevezőjű és számlálójú közönséges törteket és tizedes törteket.
– Legyen képes összefüggések felfedezésére a szabály kiválasztásánál, tudjon állandó és változó különbségű sorozatokat folytatni pozitív egész számmal, állandó különbségű sorozatot folytatni közönséges törtekkel és tizedes törtekkel.
– Legyen jártas hányados sorozatok folytatásában természetes számok körében.
– Ismerje a kocka, a téglatest, a háromszög tulajdonságait, a kör alkotórészeit.
– Tudja kiszámítani a téglalap és négyzet területét, ismerje a terület mértékegységét.
– Tudjon szerkeszteni szögeket, téglalapot, négyzetet, háromszöget.
– Tudjon síkidomot tükrözni, kicsinyíteni, nagyítani.
– Gyűjtsön tapasztalatokat a ,,lehet”, a ,,biztos” a ,,nem biztos” kifejezésekkel kapcsolatban.
– Ismerje a statisztikai adatok feldolgozásának, rendezésének módját. |
|
8. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Gondolkodási műveletek alapozása |
A tanultak elmélyítése, bővítése: végtelen halmazok, az üres halmaz (egy dolog sem eleme). |
|
Számtan, algebra |
|
|
Számfogalom, számköri ismeretek |
Számkör bővítése 1 000 000-ig.
A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságai.
Mennyiségtartalmak mindennapi, gyakorlati példákkal.
Teljes hatjegyű számok írása, olvasása.
Számok helye a számegyenesen.
Bontás helyi érték szerint.
Törtszám fogalmának elmélyítése: tört számok összehasonlítása egyszerűsítéssel, bővítéssel. Tizedes törtek írása, olvasása, értelmezése. A helyi értékes írásmód kiterjesztése tizedes törtekre.
Összefüggések a tized, század, ezred között.
Negatív számok összehasonlítása egymással, 0-val és a pozitív egész számokkal. |
|
Műveletek |
Kerek számok szorzása, osztása egyjegyű szorzóval, osztóval szóban.
Egész számok szorzása, osztása 10-el, 100-al, 1000-el szóban.
Teljes hatjegyű számok összeadása, kivonása írásban.
Két-, háromjegyű számok szorzása két-, háromjegyű szorzóval. |
|
Számtan, algebra |
|
|
Műveletek |
Három-, négy-, ötjegyű szám osztása egy-, két-, háromjegyű osztóval.
Közönséges törtek szorzása közönséges törttel, közönséges törtek osztása egész számmal és közönséges törttel.
A reciprok érték fogalma.
Összeadás, kivonás tizedes törtekkel.
Szorzás egész számmal, tizedes törttel, osztás egész számmal. Tizedes törtek szorzása, osztása 10-el, 100-al, 1000-el. |
|
Szöveges feladatok |
Fordított szövegezésű szöveges feladatok megoldása. |
|
Geometria, mérések |
|
|
Geometriai alakzatok, tulajdonságaik |
Testek építése testhálóból, egységkockákból.
A henger és a kúp tulajdonságai tapasztalati úton.
A testek nézetei. |
|
Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások |
Gyakorlati mérések, mértékváltások gyakorlása.
A négyzet és a téglalap kerületének és területének kiszámítása. A négyzetes oszlop, a téglatest és a kocka felszínének számítása.
Térfogatuk mérése egységkockákkal. A térfogat mértékegységei: m 3 , dm 3 , cm 3 .
Összefüggések mértékegységek között. |
|
Szerkesztések |
Tanult szerkesztések begyakorlása: szakaszok, szögek másolása, felezésük. A négyzet, téglalap, háromszög szerkesztése. Speciális négyszögek tulajdonságai.
Tükrözés, kicsinyítés, nagyítás. |
|
Összefüggések, függvények, sorozatok |
Kapcsolatok megfogalmazása szöveggel, nyitott mondattal, táblázattal, grafikonnal.
Táblázat adatainak kiegészítése, adatpárok ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben. |
|
Valószínűség, kombinatorika, statisztika |
Valószínűségi játékok: a ,,lehet”, a ,,biztos”, a ,,lehetetlen” kifejezések elmélyítése.
Események gyakoriságának megfigyelése.
Táblázatból, grafikonról adatok leolvasása, értelmezése. |
|
Követelmény |
|
– Legyen képes közös elemeket tartalmazó halmazok egyesítésére, unió elemeinek felsorolására.
– Értse a logikai ,,és”, ,,vagy” tartalmát.
– Legyen biztos számfogalma milliós számkörben.
– Alakuljon ki jártassága a racionális számkörben: összeadás, kivonás, szorzás, osztás.
– Tudjon összetett szöveges feladatra több megoldást keresni.
– Legyen képes adatokat táblázatba rendezni.
– Legyen képes adatokat ábrázolni koordinátarendszerben.
– Legyen képes adott szabályú táblázat kiegészítésére egész számokkal, közönséges és tizedes törtekkel.
– Használja a ,,kisebb”, ,,nagyobb”, ,,nem kisebb”, ,,nem nagyobb”, ,,egyenlő”, ,,kevesebb, mint”, ,,több, mint” kifejezéseket.
– Ismerje a henger és a kúp tulajdonságait.
– Nevezze meg a speciális négyszögeket.
– Legyen képes kocka és téglatest felszínének kiszámítására testháló segítségével.
– Tudjon tanult geometriai alakzatokat szerkeszteni.
– Legyen képes megállapítani a valószínűségi játékok és kísérletek kimenetelét.
– Ismerje a ,,biztos”, ,,lehetséges”, ,,lehetetlen” fogalmakat.
– Tudjon grafikont készíteni táblázatból leolvasott adatok alapján. |
|
INFORMATIKA
7–8. évfolyam
Célok |
|
A tantárgy tanításának célja, hogy az információs kultúra alapjainak tevékenységcentrikus, gyakorlatorientált megismerésével hozzásegítse a tanulókat a munkájukhoz, az életvitelük alakításához szükséges információk korszerű, gyors megszerzéséhez, feldolgozásához és alkalmazásához. |
|
Feladatok |
|
A számítógép-kezelés alapjainak megismertetése.
A modern informatikai eszközök és információhordozók használatának elsajátítása, alkalmazása.
Egyszerű adatbázisok kezelésének elsajátítása.
A hétköznapi életben előforduló tevékenységekben az algoritmusok felfedeztetésén keresztül az algoritmustervezés és -megvalósítás elsajátítása.
A könyvtárhasználat megtanítása, a könyvtárhasználói magatartás kialakítása.
A személyi számítógép és a könyvtári munka alkalmazása a tanulásban, az önművelésben. |
|
Óraszámok |
|
|
Évfolyamok |
|
7. |
8. |
9. |
10. |
|
Heti óraszám |
1 |
1 |
2 |
2 |
|
Éves óraszám |
37 |
37 |
74 |
74 |
|
Témakörök |
|
Témakör |
Évfolyamok |
|
7. |
8. |
9. |
10. |
|
Számítástechnika |
|
|
|
|
|
A számítástechnika alapjai |
x |
|
|
|
|
Számítógép-kezelési alapismeretek |
|
x |
|
|
|
Algoritmusok |
x |
x |
x |
|
|
Dokumentumkészítés |
|
|
x |
x |
|
Adatkezelés |
|
|
x |
|
|
Táblázatkezelés |
|
|
x |
|
|
Számítógéppel segített problémamegoldás |
|
|
x |
|
|
Számítógépes hálózat |
|
|
|
x |
|
Könyvtárhasználati ismeretek |
|
|
|
|
|
Dokumentumismeret |
x |
x |
x |
x |
|
Általános könyvtárhasználati ismeretek |
x |
x |
x |
x |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
Az érzékszervi megismerések, a vizuális és auditív felfogóképesség, a térbeli és időbeli tájékozódás.
A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet.
A géppel segített kommunikáció.
A finom motorika, a gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség.
Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás.
Összehasonlítás, csoportosítás, osztályozás, megkülönböztetés.
Analízis, szintézis. Algoritmikus, problémamegoldó gondolkodás.
Tervezés, döntés, önértékelés.
A szabályalkotás és -elfogadás képességének fejlesztése.
Az önállóság és a kreativitás fejlesztése. |
|
7. évfolyam |
|
|
|
Témakör |
Tartalom |
|
Számítástechnika |
|
|
A számítástechnika alapjai |
A számítógép története – korai számolóeszközök.
Az elektronikus számítógépek fejlődése.
Az informatikatörténet magyar vonatkozásai.
A kalkulátor használata: egyszerű matematikai műveletek elvégzése.
Számítógép-kezelési alapismeretek: a számítógép perifériális egységeinek, funkcióinak megismerése. |
|
Algoritmusok |
Algoritmusok leírása szöveggel, rajzzal – játékos számítógépes környezet alkalmazásával.
Egyszerű algoritmus kódolása. |
|
Könyvtárhasználati ismeretek |
|
|
Dokumentumismeret |
Dokumentumfajták megismerése, csoportosítása – könyv, sajtótermékek, audiovizuális ismerethordozók, formai, szerkezeti jellemzők. |
|
Általános könyvtárhasználati ismeretek |
A szabadpolcos könyvtári állomány.
Kézikönyvtár használata.
Direkt tájékoztató eszközök: lexikonok, enciklopédiák. |
|
Követelmény |
|
– Legyen ismerete a számítástechnika múltjáról, a jövőben betöltött szerepéről.
– Ismerje fel a számítógép perifériális egységeit, ismerje fel alapvető funkcióit.
– Legyen tájékozott a kalkulátorral való számolás körében.
– Legyenek elemi gyakorlati tapasztalatai az algoritmusok leírási lehetőségeiről.
– Ismerje fel egy-egy algoritmus jelölését.
– Legyen képes tanári segítséggel algoritmusok megjelenítésére játékos számítógépes környezetben.
– Legyen képes a legfontosabb könyvtárban található dokumentumfajták megnevezésére, megkülönböztetésére.
– Legyen képes információk keresésére lexikonokból, gyermekenciklopédiákból. |
|
8. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Számítástechnika |
|
|
Számítógép-kezelési alapismeretek |
Operációs rendszer alapműködésének, alapvető parancsoknak a megismerése, futtatás, keresés, másolás. Mágneslemez formázása.
A számítógépes információ tartalma, adat és jel közötti összefüggések. |
|
Algoritmusok |
Gyakori problémák algoritmusai: nagyság szerinti rendezés, elemek keresése szempontok alapján, tantárgyi átlag, osztályátlag. Algoritmus kipróbálása kész programokban. |
|
Könyvtárhasználati ismeretek |
|
|
Dokumentumismeret. |
Különböző dokumentumfajták szerepe a tantárgyi ismeretszerzésben: könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok. |
|
Általános könyvtárhasználati ismeretek |
Indirekt tájékoztató eszközök: a betűrendes katalógus használata szerző és cím szerint. |
|
Tevékenységek |
|
Szöveg készítése. Rajzolás. Gyűjtőmunka. Dokumentumválasztás. Bibliográfia készítése.
Tantárgyi, tanulmányiátlag-számítás. Saját mágneslemez készítése. Adatgyűjtés – játék az adatokkal, csoportosítás, rendezés, összehasonlítás, elemzés.
Szakkatalógus böngészése.
Információs játékok. ,,Szörfözés” a hálózaton.
Saját hivatalos irat (pl. önéletrajz, pályázat) készítése. |
|
Követelmény |
|
– Legyen képes néhány egyszerű parancs bevitelére funkcióhoz kapcsoltan.
– Tudjon kész programba adatokat beírni, eredményeket értelmezni.
– Legyen képes tanári segítséggel értelmezni egyszerű, ismétlődéseket, elágazásokat tartalmazó algoritmusokat.
– Segítséggel tudjon készségfejlesztő és oktató programokat futtatni.
– Ismerje a lakóhelyi (vagy legközelebbi) közkönyvtárat.
– Használjon tanuláshoz többféle könyvtári dokumentumot.
– Legyen képes a könyvtárban adott témában segítséggel keresni, betűrendes katalógust használni. |
|
KÖRNYEZETISMERET
1–4. évfolyam
Célok |
|
– Az élőlények sajátosságainak, a közvetlen természeti környezet változásainak, jelenségeinek elemi szintű megismertetése.
– A korszerű, elemi természettudományos műveltség alapozása.
– A természet megszerettetése, kincseinek megóvása, az élő és élettelen környezet iránti érzékenység és felelősség kialakítása. A környezetvédő magatartásra nevelés.
– Az élővilág és környezete kapcsolatainak, egymásra utaltságának tudatosítása. |
|
Feladatok |
|
– Alapozza meg a természethez, a közösséghez, a szülőföldhöz, a hazához tartozás örömét és az ehhez kapcsolódó felelősségérzetet.
– Keltse fel a tanulók érdeklődését közvetlen és tágabb környezetük tárgyai, jelenségei iránt. Motiváljon a gyermeki kíváncsiságra, a tapasztalatszerzésre, az együttműködésre környezete megismerésében.
– Segítse a tanulók tér- és időbeli tájékozódó képességének fejlődését.
– Mutassa be az élő és élettelen természet szépségét, sokszínűségét és érzékeltesse a körülöttünk lévő természet egységét.
– Ismertesse meg a természet megfigyelésére alkalmas – életkoruknak megfelelő – módszereket.
– Fedeztesse fel a tanulóval, hogy ő maga is a természet része.
– Megfigyeltetni a lakóhely közelében, majd a távolabbi környezetben előforduló élőlények jellemzőit.
– Sajátíttassa el a biztonságos közlekedés alapszabályait. |
|
Óraszámok |
|
|
Évfolyamok |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
|
Heti óraszám |
2 |
2 |
2 |
2 |
|
Éves óraszám |
74 |
74 |
74 |
74 |
|
Témakörök |
|
Témakör |
Évfolyamok |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
|
Megismerési módszerek |
x |
x |
x |
x |
|
Az élettelen természet vizsgálata |
x |
x |
x |
x |
|
Tájékozódási alapismeretek |
x |
x |
x |
x |
|
Az élő természet vizsgálata |
x |
x |
x |
x |
|
Testünk és egészségünk |
x |
x |
x |
x |
|
Környezetvédelem |
|
x |
x |
x |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
Percepciós készség, felismerő, ráismerő készség, grafomotoros készség, elemzés készsége, a vizsgálódás képessége, megfigyelőképesség, sorba rendezés, szóbeli kifejezőképesség, kommunikációs változások észrevételének képessége, téri tájékozódás, időbeli tájékozódás képessége.
Gondolkodási képesség. Becslés, mérés képessége. Elemi szintű általánosítás képessége.
Megismerési módszerek (tapasztalat, megfigyelés, csoportosítás) alkalmazásának képessége.
A természettudományos ismeretszerzés képessége. Érdeklődés a természet iránt. Pozitív attitűd.
Összehasonlítás, csoportosítás képessége. A szűkebb, majd tágabb környezetben való biztonságosabb eligazodás képessége.
Folyamatos gyermeki aktivitás, a cselekvésbe ágyazott megismerési tevékenység. |
|
1. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Megismerési módszerek alapozása |
A közvetlen környezet tárgyainak, jelenségeinek megfigyelése, megnevezése. Néhány jellemző tulajdonság felfedezése. Elemi szintű összehasonlítások. Egyszerű változások felfedezése a természetben. Csoportosítás feltűnő tulajdonságok alapján tanári segítséggel. |
|
Az élettelen természet vizsgálata, |
Tárgyak csoportosítása fizikai jellemzők alapján (szín, nagyság, anyag, hőmérséklet). Napszakok változásának évszakok, időjárás megfigyelése.
Az évszakok változásának nyomon követése. A legfontosabb csapadékformák felismerése. A napi időjárás nyomon követése tapasztalati szinten. |
|
Tájékozódási alapismeretek |
Egyszerű téri és időbeli relációk, irányok: jobb-bal.
A közvetlen iskolai környezet. Közlekedés az iskola környékén és az otthonig. Legfontosabb közlekedési szabályok és magatartási formák.
Lakóhelyünk (település) neve. Saját lakcím megismerése. |
|
Az élő természet vizsgálata |
A közvetlen környezet növényeinek és állatainak megfigyelése.
A fa részei. A lombos fa évszakonkénti változása. Az állatok csoportosítása kültakaró, mozgás, táplálék, testfelépítés szerint. A tanuló kapcsolata a közvetlen környezetében élő növényekkel és állatokkal. |
|
Testünk és egészségünk |
Az emberi test fő részei.
Az érzékszerveink.
A tisztálkodás fő szabályai és eszközei.
Elemi ismeretek egészségünk óvásával kapcsolatban. |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Megismerési módszerek |
A közvetlen megfigyelések, összehasonlítások rögzítése rajzzal.
A tartós, aktív figyelem fejlesztése.
Fokozatos önállósodás az összehasonlítási, csoportosítási feladatok végzésében.
A tárgyak jól érzékelhető tulajdonságainak becslése, mérése: nagyobb-kisebb, hosszabb-rövidebb, nehezebb-könnyebb, hidegebb-melegebb, sima-érdes. |
|
Az élettelen természet vizsgálata |
Az évszakok. Az évszakok jellemző jegyei.
Az időjárás rendszeres megfigyelése. Beszámolás a tapasztalatokról. |
|
Tájékozódási alapismeretek |
Az időbeli tájékozódás fejlesztése: régen volt, most van, később lesz.
A hét napjai. Leggyakoribb ünnepeink periodikus ismétlődése. Ünnepnap-hétköznap.
A térbeli tájékozódás fejlesztése. Az iskola helységeinek alaposabb ismerete. A környék gyalogos közlekedésének bővülő megismerése.
Az iskola címe. A tanárok és osztálytársak neve. Helyes viselkedés a társas kapcsolatokban (család, osztály), szeretet, barátság. |
|
Az élő természet vizsgálata |
A környezet jellemző növényeinek, fák (akác, vadgesztenye, almafa), a kert virágainak (petúnia, muskátli), a zöldségeskert növényeinek (paradicsom, hagyma, retek) felismerése és megnevezése. A főbb növényi részek. Fű, fa, bokor, virágos növények megkülönböztetése. A növények ehető részei.
A gyümölcsök vizsgálata: alma, szilva.
A környezet állatainak megfigyelése. Néhány emlős (kutya, macska), madár (veréb), hal és rovar megismerése. Csoportosításuk testfelépítésük, hangjuk, kültakarójuk, élőhelyük, szaporodásuk, könnyen felfedezhető külső jegyeik alapján.
Az ember szerepe a növények és az állatok életében, gondozásában. Az időjárás szerepe a növények változásában, az állatok viselkedésében. |
|
Testünk és egészségünk |
Az érzékszervekről tanultak koncentrikus bővítése. Az érzékszervek védelme (szemüveg, hallókészülék).
A helyes napirend szerepe az egészséges életmód kialakításában.
A testmozgás szerepe a fejlődésben, az egészség megóvásában.
Az öltözködés és táplálkozás elemi szabályai. |
|
Környezetvédelem iskolában és az utcán |
Az iskolai környezet rendjének megteremtése, megóvása. A hulladék elhelyezése az iskolában és az utcán. |
|
Tevékenységek |
|
Megfigyelés, vizsgálódás, tapasztalatszerzés. A tapasztalatok megfogalmazása szóban, kifejezése rajzban, alkotásban. Mérések, becslések, összehasonlítások. Szituációs játékok, helyzetgyakorlatok. Kiadványok, képes gyermeklexikonok, képek, filmek megtekintése, irányított elemzés, a képi információk értelmezése. Egyszerű következtetések megfogalmazása. Egyszerű feladatok megoldása, rajzok készítése. Gyakorlatok öltözködésre, a test tisztán tartására. Közlekedés gyalogosan. |
|
Követelmény |
|
– Alkalmazza a gyakorolt megismerési módszereket (tapasztalat, megfigyelés, csoportosítás).
– Tudja kifejezni tapasztalatait szóban és rajzban.
– Tudja az időjárás elemeinek, a napoknak, a napszakoknak és az évszakoknak a nevét.
– Értse az összehasonlítások során a tanár által használt kifejezéseket, relációkat.
– Ismerje a fő csapadékfajtákat.
– Használja a téri és idői relációkat jelentő legegyszerűbb kifejezéseket.
– Fokozatosan önállósodjon a gyalogos közlekedésben.
– Ismerje fel és nevezze meg a megfigyelt növényeket és állatokat. Tudja, hogy a növényeknek emberi táplálkozásra alkalmas részeik vannak, melyek az egészséges táplálkozásban fontos szerepet játszanak.
– Vegyen részt az életkorának megfelelő növényápolási és állatgondozási munkákban.
– Fokozódó önállósággal válassza meg az évszaknak, az időjárásnak megfelelő öltözéket. |
|
3. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Megismerési módszerek |
Megfigyelések, összehasonlítások konkrét jegyek, tulajdonságok alapján.
Mérések, becslések, az eredmények lejegyzése.
Egyszerű összefüggések felismerése. Csoportosítások.
Fontos és kevésbé lényeges tulajdonságok megkülönböztetése. |
|
Az élettelen természet vizsgálata |
Az élő és élettelen megkülönböztetése.
Néhány anyag tulajdonságainak felfedezése.
Vizsgálat méréssel, becsléssel, összehasonlítással. A víz előfordulása a természetben. A halmazállapotok felfedezése megfigyeléssel és a legegyszerűbb kísérleti eszközökkel. A levegő az élet feltétele. |
|
Tájékozódási alapismeretek ismétlődése |
Időbeli tájékozódás bővítése: napi, heti, havi történések időrendbe állítása. Saját élettörténet, a születéstől máig. Az ünnepek periódusos ismétlődése.
Téri tájékozódás: a lakás jellemző helységei, azok funkciói. A lakosságot kiszolgáló intézmények és üzletek a környéken. A lakóhely és környékének közlekedési eszközei. Rokonok neve, szerepe a családi munkamegosztásban. A tanulók környezetében élők munkájának megismerése. |
|
Az élő természet vizsgálata |
Legfontosabb termesztett növényeink felismerése, megnevezése. Az ember által felhasznált részeik.
Lomblevelű és tűlevelű fák megkülönböztetése. A cserjék megismerése. A cserje és a fa összehasonlítása.
Különböző növényi társulások megfigyelése. Az erdő, a mező, a víz és a vízpart növényei.
A növények évszakonkénti változása.
Állatok csoportosítása élőhely szerint. Vadon élők: erdőben, mezőn, vízparton, vízben élők (emlősök, halak, madarak). |
|
Az élő természet vizsgálata |
Jellemző tulajdonságaik, búvóhelyük, táplálékuk, kicsinyeik gondozása.
Néhány háziállat felismerése, megnevezése, jellemző tulajdonságaik megnevezése. Az állatok szerepe az ember táplálkozásában. |
|
Testünk és egészségünk |
A helyes táplálkozási szokások: változatosság, az ételek hőmérséklete, rendszeresség, étkezési rend.
Az élvezeti szerek káros hatásai gyermekkorban.
A fogmosás.
Az érzékszervek védelme.
Néhány gyermekkori fertőző betegség. Az orvos és a gyógyszerek szerepe a gyógyításban.
Kisgyermekek – felnőttek – öregek a környezetünkben. Egymásra utaltság. |
|
Környezetvédelem |
Saját felszerelés pontos helye – táskában, padban, osztályban, öltözőszekrényben.
Szemétgyűjtés otthon, az iskolában és az utcán. A szemétszállítás megfigyelése. |
|
Követelmény |
|
– Tudjon csoportosítani adott szempontok alapján. Vegye észre, hogy a tulajdonságok egy része fontos, lényegi, míg mások kevésbé fontosak.
– Tudja, hogy a víz és a levegő elengedhetetlen feltétele az élőlények létezésének.
– Tapasztalja meg, hogy a halmazállapotok egymásba átalakulhatnak.
– Fedezze fel az időbeli sorrendiséget a napi, havi történésekkel kapcsolatosan. Tudja az évszakok, hónapok, napok, napszakok nevét.
– Tudja megkülönböztetni a tűlevelű és a lomblevelű fát.
– Ismerje a lényeges különbséget a fa és a cserje között.
– Vegyen részt növényápolásban és a környezetében lévő állatok gondozásában.
– Fedezze fel, hogy az évszakok változása periodikus változásokat okoz a növények életében.
– Tudja felismerni a különböző élőhelyek jellemző állatait.
– Ismerje fel a háziállatokat képen és lehetőség szerint a valóságban is.
– Tudja, hogy az ember gondoskodik az állatokról és az állatok táplálékot nyújtanak az embernek.
– Ismerje a helyes étkezési rendet és étkezési szokásokat.
– Tudja, hogy betegség esetén orvoshoz kell fordulnia.
– Használja tudatosan a szemétgyűjtőket.
– Tájékozódjon biztonsággal az iskola épületében és a lakásban.
– Ismerje az utat a lakástól az iskoláig.
– Egyre bővülő körben sajátítsa el a helyes közlekedés szabályait és alkalmazza az elvárható udvariassági szabályokat. |
|
4. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Megismerési módszerek |
Az érdeklődés fenntartása természeti környezetünk iránt.
Az elsajátított ismeretszerzési módszerek önálló alkalmazása. Részvétel a tanári kísérletekben. A tanult fogalmak bővülő körének megjelenése a szóbeli beszámolókban. A szerzett tapasztalatok összegzése szóban és írott, rajzolt formában. Kérdések megfogalmazása a természet tárgyaival, élőlényeivel és jelenségeivel kapcsolatosan.
Gyűjtőmunka, tablók készítése.
Ismeretszerzés tanórán kívüli forrásokból: könyvtár, rádió, újságok, tv. |
|
Az élettelen természet vizsgálata |
Az anyagok vizsgálata érzékszervi úton. Szilárd, folyékony, légnemű fogalma. A levegő tulajdonságai.
A hő hatása. Az anyagok viselkedése a hő növekedésekor és csökkenésekor.
Az anyagok keveredése, az oldódás megfigyelése. |
|
Tájékozódási alapismeretek |
A lakóhely és környéke.
A lakóhely közigazgatási, kulturális és egészségügyi intézményei.
Felszíni formák, síkság, dombság, hegy, hegység. Felszíni vizek a lakóhelyen és környékén: patak, folyó, tó.
Egyszerű alaprajzok, útvonalrajzok, térképvázlat.
Fő világtájak. Tájékozódás világtájak szerint. Az iránytű. A nap járásának megfigyelése. |
|
Az élő természet vizsgálata |
A lakóhely környékének jellemző növényei és állatai.
Lágy szárú és fás szárú növények. Termesztett növények a lakóhely környékén. A mezőgazdaság ágazatai. Védett természeti értékek a környezetben.
Életjelenségek: táplálkozás, légzés, növekedés, fejlődés, mozgás, a környezet változásainak érzékelése, szaporodás. A gyümölcs részei. Egy teljes virág részei.
Az élővilág és környezetének egymásra utaltsága. Védett természeti értékek a környezetben.
A tenyésztett állatok szerepe az ember életében, állati eredetű táplálékok és használati tárgyak. |
|
Testünk és egészségünk |
Az ember fejlődésének szakaszai.
Az egészséges életmód.
A balesetek megelőzése a közlekedésben, az iskolai életben.
A fertőző betegségek: terjedésük, megelőzésük. |
|
Környezetvédelem |
A levegő, a víz és a talaj lehetséges szennyező anyagai lakóhelyükön.
Mit tehet a gyermek környezete védelme érdekében?
Környezetvédelmi napok, feladatok. |
|
Tevékenységek |
|
Megfigyelés, mérés, becslés, összehasonlítás. Gyűjtőmunka, tablók készítése. Ismeretszerzés a médiából és más tanórán kívüli forrásból. Egyszerű kísérletek megfigyelése és végzése. Aktív részvétel az iskolai és otthoni feladatok végzésében. A lakóhely és környékének bejárása, megfigyelése, szóbeli beszámolás. Szituációs játékok, helyzetgyakorlatok, dramatizálás. Magatartási és közlekedési szabályok gyakorlása. Tulajdonságlisták összeállítása.
Rajz és makett készítése, terepasztal használata. Iránytű- és térképhasználat segítséggel. |
|
Követelmény |
|
– Aktívan vegyen részt a tapasztalatok önálló vagy kiscsoportban történő gyűjtésében.
– Legyen képes a tapasztalatait mondatokba foglalni, rajzban vagy írásos formában rögzíteni.
– Ismerje környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és vizeit.
– Használja a földrajzi neveket, ismerje a fő világtájak nevét.
– Legyen képes megfigyelni különböző anyagokat.
– Ismerje fel közvetlen környezetében a halmazállapot-változásokat.
– Tudja csoportosítani megadott szempontok alapján lakóhelye élőlényeit.
– Legyen képes felsorolni segítséggel az életjelenségeket és az élethez szükséges környezeti feltételeket.
– Sorolja fel kép vagy a valóság alapján a virág és a gyümölcs részeit.
– Vegyen részt környezetvédelmi tevékenységben.
– Ismerje a balesetmegelőzés fő szabályait.
– Tudja szűkebb lakóhelyén útbaigazítani az idegent. |
|
TERMÉSZETISMERET
5–6. évfolyam
Célok |
|
– Természettudományosan megalapozott, a tanulók által is megfigyelhető, megvizsgálható, különböző ismeretszerzési forrásokból megerősíthető tudás átadása a környezet tárgyairól, élőlényeiről, jelenségeiről, folyamatairól.
– Az életkornak megfelelő és a speciális nevelési igényekkel összhangban lévő megismerési módszerek megtanítása.
– A közvetlen környezetben végezhető – természettel kapcsolatos – tevékenységek elsajátíttatása. |
|
Feladatok |
|
– Az elemi természettudományos nevelés.
– Alapozza meg a földrajzi ismeretek tanulását. Segítse a térképen való tájékozódás biztonságának kialakulását.
– Motiválja a szűkebb és tágabb környezet megismerése iránti igényt.
– Fejlessze a tanuló tájékozódási képességét, térben, időben és saját személyére vonatkozóan.
– Ismertesse meg az élő és élettelen természet kölcsönös egymásra hatását, sokféleségét.
– Megismertetni a testi-lelki fejlődés szakaszait.
– Nevelje a tanulókat környezetük szépségét érzékelni tudó, azért tudatosan tenni képes emberré.
– Keltse fel a tanulókban a haza iránti megbecsülést, szeretetet, a közösséghez tartozás érzését. |
|
Óraszámok |
|
|
Évfolyamok |
|
5. |
6. |
|
Heti óraszám |
2 |
2 |
|
Éves óraszám |
74 |
74 |
|
Témakörök |
|
Témakör |
Évfolyamok |
|
5. |
6. |
|
Megismerési módszerek |
x |
x |
|
Élettelen természet, az anyagok vizsgálata |
x |
|
|
Kölcsönhatások a természetben |
x |
x |
|
Az élő természet: termesztett növények, a házi és a ház körül élő állatok |
x |
|
|
Hazai tájak életközösségei |
|
x |
|
Földrajzi ismeretek alapozása: tájékozódási ismeretek |
x |
|
|
Természetföldrajzi környezetünk, az időjárás |
x |
|
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
A vizsgálódáshoz, méréshez szükséges eszközök használatának képessége.
Érdeklődés az élő és élettelen környezet iránt. Tájékozódási képesség térben és időben.
Együttműködés, pozitív attitűd.
A tudatos környezetvédő magatartás. A szépség iránti fogékonyság. A figyelem, az emlékezet, az akarat aktivizálásának képessége és az együttműködési készség. |
|
5. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Megismerési módszerek |
A kíváncsiság, az érdeklődés, a tartós figyelem fenntartása.
A megismerési módszerek önálló alkalmazása.
Az ok-okozati viszonyok keresése, feltárása.
Természettudományos alapfogalmak kiépítése, használata.
A vizsgálóeszközök adekvát megválasztása, használata.
A tapasztalatok lejegyzése segítséggel – növekvő önállósággal. |
|
Élettelen természet, az anyagok vizsgálata |
Anyagok vizsgálata, csoportosítása (szilárd, képlékeny, folyékony, légnemű).
Az anyagok egyszerűen mérhető tulajdonságai (tömeg, térfogat, hosszúság, hőmérséklet). |
|
Kölcsönhatások a természetben |
Egyszerű kölcsönhatások megfigyelése: hőhatások.
A hő hatása az élőlényekre.
A tűz, az égés. Az anyagok viselkedése hőmérséklet-csökkenés esetén. Az élőlények és a lehűlés. |
|
Az élő természet |
|
|
Termesztett növények |
Szántóföldi növények: a búza és a kukorica, egyéb gabonafélék. A zöldségeskert és a gyümölcsöskert növényei. Kártevők a zöldségeskertben és a gyümölcsösben.
Az állatok háziasításának története, fontossága. |
|
Házi és a ház körül élő állatok |
A legismertebb háziállatok és szerepük az ember életében: sertés, szarvasmarha, ló, baromfiak. Jellemző testrészeik, kültakarójuk, táplálkozásuk, szaporodásuk, ivadékgondozásuk, mozgásuk. A haszonállatok tartásának, gondozásának módja a ház körül és a nagyüzemekben. Állatvédelem. |
|
Természetföldrajzi környezetünk, az időjárás |
Az időjárás folyamatos megfigyelése. Az időjárás elemei: szél, csapadék, hőmérséklet, napsütés. A tapasztalatok rögzítése. Az időjárás-jelentések értelmezése.
A víz körforgása a természetben. |
|
Földrajzi ismeretek alapozása
Tájékozódási ismeretek |
A világtájak a valóságban és a térképen. Az iránytű használata. Alaprajz, térképvázlat, sík térkép, domború térkép.
Domborzati viszonyokat jelölő színek és jelek a térképen.
Vizek ábrázolása a térképen. A felszíni vizek fajtái. A vizek szennyezése és óvása.
Hazánk térképének megismerése. |
|
Követelmény |
|
– Tudja tapasztalatait szóban, rajzban, írásban rögzíteni.
– Legyen tapasztalata a hő hatására bekövetkező változásokról.
– Ismerje a tanult és vizsgált anyagok jellemző tulajdonságait, tudja azokat felsorolni.
– Tudja, hogy tűz esetén hogyan kell segítséget kérni.
– Ismerje a termesztett növények, valamint a házi és ház körül élő állatok szerepét az emberek életében.
– Tudja jellemezni a tanult állatok testfelépítését, kültakaróját, életmódját, táplálkozását, szaporodását – szempontok szerint.
– Tudja felsorolni az időjárás elemeit és ezek segítségével önállóan jellemezni a napi időjárást.
– Tudja felsorolni és kijelölni a fő világtájakat a valóságban és a térképen.
– Tudja használni az iránytűt.
– Ismerje a színek jelentését a térképen.
– Ismerje fel Magyarország természetföldrajzi térképét. |
|
6. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Megismerési módszerek |
A megismerési módszerek és eszközök önálló, rutinos használatának gyakorlása. Részvétel a tanári kísérletekben, a kísérletezés szabályainak pontos ismerete és betartása a balesetek megelőzése érdekében.
Könyvek, lexikonok, tömegkommunikációs eszközök használata az ismeretszerzésben. |
|
Hazai tájak életközösségei |
|
|
A hazai mezők, rétek, élővilága |
Jellegzetes növények: gyermekláncfű, csalán, kamilla.
Jellegzetes állatok: fehér gólya, mezei nyúl, fürge gyík. Külső jegyeik, testfelépítésük, mozgásuk, táplálkozásuk, szaporodásuk, alkalmazkodás a környezetben.
Az évszakoknak megfelelő változások a mezők, rétek élővilágában.
Tápláléklánc felfedezése a mezők, rétek élővilágában. Emlős, madár, hüllő: csoportokba sorolás. |
|
Hazai tájak életközösségei |
|
|
Hazai vizek, vízpartok élővilága |
Jellemző növényei: nád, gyékény, fűzfa.
Jellemző állatai: szúnyog, ponty, folyami rák, kecskebéka, vízisikló, tőkésréce.
Egyéb vízi, vízparti élőlények folyamatos megfigyelése.
A növények és állatok hasznosítása az ember életében.
Jellemző táplálékláncok.
A növények és állatok testfelépítése, életmódja, szaporodása.
A vizek és vízpartok élővilágának jellemző, évszakonkénti változásai.
Alkalmazkodásuk a környezethez.
Az állatok kétéltű, hüllő, hal, madár, ízeltlábú csoportba rendezése. |
|
Hazai erdők élővilága |
Az erdő jellemző növényei: tölgyfa, bükkfa, erdei fenyő, kökény, vadrózsa, hóvirág, ibolya, gyöngyvirág, gyógynövények. A gombák az erdő különleges élőlényei. |
|
|
Jellemző állatai:
Madarak: széncinke, nagy fakopács, erdei fülesbagoly.
Emlősök: szarvas, vaddisznó, vörösróka, erdei egér.
Rovarok: erdei vöröshangya, szarvasbogár.
Puhatestűek: éti csiga.
Az évszakonkénti változások erdeinkben, a növények és állatok életritmusa.
A megismert növények és állatok jellemzői.
Az állatok testfelépítése, kültakarójuk, búvóhelyük, táplálkozásuk, szaporodásuk, ivadékgondozásuk. Az állatok és növények kölcsönös kapcsolata, egymásrautaltsága. Táplálékláncok az erdő életközösségében.
Az ember felelőssége az erdők védelmében. Pusztító hatások. Az erdőgazdálkodás fő szabályai. Az erdőtüzek, savas esők pusztító hatása. |
|
Kölcsönhatások a természetben |
Mechanikai hatásokból eredő változások. Az anyagok viselkedése ütésre, nyomásra.
A mágneses jelenség megfigyelése játékos kísérleti szituációban.
A gravitáció felfedezése.
Egyszerű kísérletek a fény és anyag kapcsolatáról. Elemi ismeretek a fényről.
Az energia elemi szintű értelmezése. Gyakorlatban megfigyelhető energiahordozók. |
|
Tevékenységek |
|
Megfigyelések, a változások lejegyzése rajzban, írásban. Vizsgálódások, vizsgálóeszközök használata. Összehasonlítások eredményének megfogalmazása. Modellezés. Szituatív helyzetgyakorlatok a tananyaghoz kapcsolódóan. Egyszerű jelenségek okszerű magyarázata.
Sétákon, kirándulásokon tapasztalatgyűjtés. Tapasztalatok megbeszélése szempontok szerint. Tájékozódási feladatok végrehajtása. Elemi általánosítások, következtetések levonása tanári irányítással. Szokásrendszerek alakítását szolgáló gyakorlatok. Gyűjtőmunka, táblák készítése. |
|
Követelmény |
|
– Használja tudatosan az ismeretszerzési eszközöket, módszereket.
– Váljon igényévé a könyvek és egyéb ismerethordozók használata.
– Legyen képes önállóan lejegyezni tapasztalatait.
– Ismerjen fel és nevezzen meg a hazai tájakra jellemző egy-egy növényi és állati egyedet.
– Tudja jellemezni és csoportosítani a tanult növényeket és állatokat, adott szempontok alapján.
– Ismerje az összefüggéseket az időjárás, az évszakok változása és az élő természetben végbemenő változások között.
– Tudja, hogy az ember pozitív és negatív értelemben is befolyásolja a természeti életközösségek fennmaradását, életét.
– Tudjon felsorolni a környezetében alkalmazott környezetvédelmi módszereket.
– Aktívan vegyen részt környezetvédelmi tevékenységekben.
– Ismerje fel a valóságban és képeken a hazai tájak jellemző növényeit és állatait.
– Kirándulások során tanúsítson érdeklődést az élővilág iránt. Magatartása legyen környezetkímélő. Tudja úgy megfigyelni a növényeket és állatokat, hogy ne zavarja, ne károsítsa azokat.
– Figyelje meg játékos kísérletek során a mechanikai hatásokat, a mágneses jelenséget, a gravitációt.
– Soroljon fel néhány energiahordozót. |
TERMÉSZETISMERET – BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN
|
TERMÉSZETISMERET – BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN
7–8. évfolyam
Célok |
|
– Az élő és élettelen természet szoros kapcsolatának, az élőlények állandóságának és változékonyságának megismertetése.
– Tudományosan megalapozott, korszerű ismeretek nyújtása a növényi, állati, emberi szervezet működéséről, az egészség megóvásáról.
– Hozzásegíteni a tanulókat az egészséges életmód kialakítása és megtartása szempontjából szükséges szokásrend elsajátításához.
– Annak elérése, hogy a tanulók képesek legyenek napi egészségügyi problémáik megoldására, megfelelő segítség kérésére és a kapott tanácsok betartására.
– Az aktív természetvédelem igényének felkeltése. |
|
Feladatok |
|
– A tantárgy nyújtson ismereteket a távoli tájak életközösségeiről.
– Ismertesse meg az egészséges emberi szervezetet és annak működését.
– Alakítsa ki az igényt az egészségmegőrző szokások elsajátítása iránt.
– Tudatosítsa a tanulókban, hogy saját és családjuk testi-lelki egészsége cselekedeteik függvénye.
– Tegye képessé őket arra, hogy baleset, betegség esetén célszerűen cselekedjenek és elemi szinten segítséget tudjanak nyújtani.
– Ismertesse meg az egészségkárosító szokásokat és tegye belső igénnyé azok meggyőződéses elutasítását.
– Egészségügyi kiadványok, filmek, újságok iránti figyelem felkeltése.
– Az egészséges környezet megóvása iránti felelősségtudat.
– Az emberi másságot elfogadó magatartás kialakítása. |
|
Óraszámok |
|
|
Évfolyamok |
|
7. |
8. |
|
Heti óraszám |
1,5 |
1,5 |
|
Éves óraszám |
55,5 |
55,5 |
|
Témakörök |
|
Témakör |
Évfolyamok |
|
7. |
8. |
|
Távoli tájak természetes életközösségei |
x |
|
|
A növények életműködése |
x |
|
|
Az állatok életműködése |
x |
|
|
Az emberi test és működése |
|
x |
|
Egészségtani ismeretek |
|
|
|
Egészséges életvezetés, egészségmegőrzés |
x |
x |
|
Fejlesztendő képességek, készségek, attitűdök |
|
Biológiai jelenségek megfigyelése. A tapasztalatok megfogalmazása. Önálló feladatvégzés képessége összehasonlítási, csoportosítási feladatokban. A lényeg kiemelésének képessége. Az egyszerű szakkifejezések használatának képessége. Törekvés a személyes és a környezet higiénéjének biztosítására.
Érdeklődés Földünk élővilága iránt. Felelősségérzet az élővilág védelme, óvása érdekében. |
|
7. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Távoli tájak természetes életközösségei |
A dél-amerikai erdők jellemző növényei és állatai: óriásfák, kúszónövények, fán lakó növények. Bőgőmajom, jaguár, óriáskígyó.
A szavannák élővilága: fűfélék, majomkenyérfa. Csimpánz, antilopfélék, oroszlán, elefánt, nílusi krokodil.
A sivatagok élővilága: kaktuszok. Teve, vipera.
A mérsékelt égövi füves puszták élővilága: tajgaerdő: lucfenyő, vörösfenyő, nyír.
Antilopok, futómadarak, bölény.
A tengerek élővilága: planktonok, heringek, korallok, kék bálna, cápa.
A hideg övezet élővilága: tundra. A sarkvidékek jellemző élőlényei. |
|
A növények életműködése |
A növényi sejt és szövet. A növények tápanyagfelvétele, gázcseréje, anyagátalakítása, szaporodása, mozgása. Fotoszintézis. A növények szerepe az emberek életében. |
|
Az állatok életműködése |
Egysejtű és soksejtű állatok.
Az állatok táplálkozása, légzése, mozgása, szaporodása. Utódgondozási formák.
Az állatok kültakarója.
Az állatok szerepe az ember életében. |
|
Egészségtani ismeretek |
Az ember legnagyobb kincse az egészsége. Az egészség megóvásának alapfeltétele az egészséges környezet és életrend.
A Föld népessége, az emberek sokfélék.
Földünk jellemző embertípusai.
A másság elfogadása. |
|
Követelmény |
|
– Tudjon példákat mondani a tanult életközösségek növényi és állati egyedeire, jellemző életformájukra.
– Legyen képes példákon keresztül bemutatni egy-egy életközösséget veszélyeztető történést és az ember felelősségét.
– Vegyen részt a növények, állatok gondozásában, óvásában, becsülje élő környezetét.
– Legyen igénye egészséges környezetre, tevőlegesen vegyen részt annak kialakításában.
– Fogadja el a másságot, lássa meg benne a természet sokszínűségét, szépségét. Legyen toleráns a saját környezetében felfedezhető mássággal kapcsolatosan.
– Bővítse ismereteit különféle információhordozó anyagokon keresztül.
– Legyen képes információk rövid, tömör közlésére szóban és írásban. |
|
8. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Az emberi test és működése |
Sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet.
A bőr: szerkezete, bőrérzékelés. A túlzott napozás veszélyei.
A mozgás: a test fontosabb csontjai. A csontok kapcsolódása. Az izmok rögzülése és feladata.
A mozgásszegény életmód következményei.
A táplálkozás: a táplálkozás szervei. Az emésztés folyamata. A fogápolás és az egészséges táplálkozás fontossága.
A légzés: a légzés szervei. A légcsere. A dohányzás kóros hatásai.
A keringési rendszer részei, funkciója.
A vér anyagszállítása, útja a nagy- és kisvérkörben. Összetétele.
A kiválasztás szervei és működése. A kiválasztó működés jelentősége a szervezet fenntartásában.
A szaporodás: a férfi ivarszervek és működése.
A női ivarszervek és működése.
A terhesség és a szülés.
Az ember nemi élete.
Az ivarszervek higiénéje. Fogamzásgátlás.
Az idegi szabályozás.
Az érzékszervek: látás, hallás, íz-, szag- és hőérzékelés.
Az idegrendszer tagolódása, működésének főbb jellemzői.
A kábító- és élvezeti szerek hatása az idegrendszerre. |
|
Egészséges életvezetés, egészségmegőrzés |
A betegség tünetei általában. Mikor kell orvoshoz fordulni?
Teendők, míg az orvos megérkezik.
A természetgyógyászat, népi gyógymódok.
A gyógynövények szerepe a gyógyításban.
A kuruzslás. |
|
Tevékenységek |
|
A valóság megfigyelése. Megfigyelés demonstrációs eszközökön, értelmezés.
Tapasztalatok megfogalmazása, lejegyzése. Ismeretszerzés lexikonokból, atlaszokból, képes és szöveges információhordozókból. Gyógynövénygyűjtés, tabló készítése a gyógynövényekből.
A lakóhelyen hagyományos népi gyógymódok gyűjtése, lejegyzése. Vélemény-, ítéletalkotás a kuruzslás és a természetgyógyászati esetek szétválasztására. |
|
Követelmény |
|
– Ismerje saját teste felépítését, a szervrendszereket. Tudja elhelyezkedésüket, működésük lényegét és szerepét a szervezet harmonikus működésében.
– Ismerje a fogamzásgátlás néhány lehetőségét.
– Legyen képes megkülönböztetni a szervezet egészséges és beteg működését.
– Legyenek ismeretei a természetgyógyászatról. Utasítsa el a kuruzslás minden formáját. |
TERMÉSZETISMERET – FIZIKA
|
TERMÉSZETISMERET – FIZIKA
7–8. évfolyam
Célok |
|
– A korszerű fizikai szemléletmódra nevelés.
– A mindennapi élet és a technikai fejlődés által felvetett egyszerűbb, fizikával kapcsolatos kérdések megválaszolása. |
|
Feladatok |
|
– Keltse fel a tanulók érdeklődését a fizikai jelenségek, folyamatok iránt.
– Alakítsa ki azt a meggyőződést, hogy a mindennapi élet problémáinak megoldásában és az életünk minőségét meghatározó műszaki-tudományos fejlődésben jelentős szerepe van a fizika tudományának.
– Fejlessze a tanulók technikai és kommunikációs készségét, gondolkodását.
– Alapozza meg fizikai ismeretekkel szakmatanulását.
– Neveljen környezettudatos magatartásra, aktív környezetvédelemre.
– Tudatosítsa a tanulókkal, hogy a természet egységes egész, a különböző tudományok ugyanazt az anyagi világot vizsgálják.
– Nyújtson alapismereteket az anyag fizikai tulajdonságairól, a kölcsönhatásokról, a mindennapi gyakorlatban is megfigyelhető problémákról.
– Ismertesse meg a fizikai vizsgálatok eszközrendszerét, munkamódszereit. A pontosság, a munkafegyelem jelentőségének beláttatása.
– Gyakoroltassa a megismerési módszerek egyre önállóbb használatát, a tapasztalatok pontos megfogalmazását. |
|
Óraszámok |
|
|
Évfolyamok |
|
7. |
8. |
|
Éves óraszám |
27 |
27 |
|
Témakörök |
|
Témakör |
Évfolyamok |
|
7. |
8. |
|
A testek mozgása, mozgásállapot-változások |
x |
|
|
A mechanikai munka |
|
|
|
Egyszerű gépek |
|
x |
|
Hőtani alapjelenségek |
x |
|
|
A nyomás |
|
x |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
Érdeklődés, kíváncsiság. Megfigyelés, elemzés, a tapasztalatok lejegyzésének, becslések, mérések képessége. A gondolkodási funkciók fejlesztése.
Alapfokú kísérletező készség. Többszempontú vizsgálódás képessége. Az ismeretek önálló bővítésének képessége. Szakkönyvek, lexikonok, népszerű ismeretterjesztő kiadványok, rádió- és tv-műsorok, az internet használatának képessége. Kritikai viszonyulás az áltudományos információkhoz. |
|
7. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
A testek mozgása, mozgásállapot-változások |
A testek mozgása: mozgás és nyugalom.
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás, az egyenletesen változó mozgás, körmozgás és rezgő mozgás megfigyelése.
A szabadesés.
A dinamika alapjai. A testek tehetetlensége és tömege. Az erő mozgásállapot-változtató hatása. Erő-ellenerő – példák a mindennapi életből. |
|
Hőtani alapjelenségek |
A hőmérséklet mérése. A hőtágulás jelensége a mindennapi életben.
A termikus kölcsönhatás, a hőmennyiség.
A termikus energia felhasználása a mindennapokban munkavégzésre.
Halmazállapot-változások: olvadás, fagyás, forrás, párolgás, lecsapódás megfigyelése hétköznapi példákon. Olvadáspont, forráspont.
Az égés-égéshő. Tűzoltás. Teendők tűz észlelésekor.
Az energiamegmaradás érzékeltetése egyszerű, hétköznapi példákkal. Az energia-megmaradás törvénye. |
|
Követelmény |
|
– Legyen képes a tanuló egyszerű mechanikai és hőtani jelenségeket megfigyelni a gyakorlatban és kísérletekben. Tapasztalatait fogalmazza meg.
– Ismerje fel a tanult fizikai ismeretek szerepét a technikai és természeti környezetben. Lássa be például, hogy a súrlódás és a közegellenállás egyaránt lehet hasznos és káros.
– Ismerje a fizikai vizsgálatokhoz szükséges eszközök balesetmentes használatát.
– Legyen járatos a mérések végzésében és tudjon egyszerű kísérleteket önállóan is elvégezni.
– Tudja kiválasztani azokat a cikkeket, könyveket, rádió-, televízió-műsorokat, amelyek segíthetik a fizikai jelenségek jobb megismerését.
– Tudja megkülönböztetni az egyenletes és egyenletesen változó mozgásokat.
– Tudja, hogy nem a mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához kell erő.
– Ismerje fel a halmazállapot-változásokat a mindennapok gyakorlatában.
– Ismerje a hőmérséklet-kiegyenlítődés elvét és az energia-megmaradás törvényét.
– Tudjon gyakorlati példákat mondani a hőmérséklet mérésére.
– Példák segítségével tudja értelmezni, hogy mi a különbség a test súlya és tömege között.
– Ismerje fel az anyagok halmazállapotát, tudja azokat jellemezni. |
|
8. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
A mechanikai munka |
A mechanikai munka: a munka értelmezése.
A munka, az erő és az út összefüggése. Egyszerű számításos feladatok. |
|
Egyszerű gépek |
Az egyszerű gépek: emelő, lejtő, hengerkerék, csiga. Egykarú, kétkarú emelő. Álló, mozgó csiga – csigasor. Egyszerű gépek a gyakorlatban. |
|
A nyomás |
A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján.
A szilárd testek által kifejtett nyomás. Nyomás a folyadékokban és gázokban. Gyakorlati példák keresése: járművek fékberendezései, hidraulikus sajtó.
Közlekedőedények megfigyelése egyszerű kísérletek során. Gyakorlati vonatkozások pl. kutak, vizek szennyeződése belvizek esetén.
Arkhimédész törvényének érvényesülése a gyakorlatban. A felhajtóerő, úszás, lebegés, elmerülés feltételeinek megfigyelése kísérletekben.
A felületi feszültség megfigyelése a mindennapok gyakorlatában. |
|
Tevékenységek |
|
Jelenségek, kísérletek megfigyelése, értelmezése szóban. Becslések, mérések, az eredmények ellenőrzése, lejegyzése. Fizikai problémák felismerése a gyakorlatban, megoldások keresése. Ismeretterjesztő irodalom, lexikonok, információhordozók használata tanári segítséggel. |
|
Követelmény |
|
– Ismerjen fel a gyakorlatban néhány egyszerű gépet.
– Legyen tájékozott arról, hogy az egyszerű gépek a mindennapi munkavégzésben nélkülözhetetlenek. Tudja, hogy az összetett gépek alapjául is az egyszerű gépek szolgálnak.
– Tudjon példát mondani a nyomás fizikai törvénye alapján készült berendezésre.
– Tudja, hogy a vízvezetékrendszerek létrehozása a fizika törvényein alapul.
– Ismerje a közlekedőedény fogalmát.
– Tudja indokolni fizikai ismeretei segítségével a testek úszását, lebegését, elmerülését. |
|
TERMÉSZETISMERET – KÉMIA
7–8. évfolyam
Célok |
|
– A természettudományokon belül felkelteni a tanulók érdeklődését a kémia iránt.
– Olyan alapismeretek nyújtása, amelyek lehetővé teszik a modern életben megjelenő vegyszerek, kémiai folyamatok felismerését.
– Segítséget nyújtani a tanulóknak abban, hogy a kémia tudományának gyakorlati eredményei ne fenyegetettséget jelentsenek számukra, hanem lehetőséget a komfortosabb élet megteremtésére.
– Megerősíteni a tanulókban azt a meggyőződést, hogy az ember felelős környezete állapotáért. A tanítási órákon megszerzett tudás segítse hozzá őket a környezetszennyezés felismeréséhez, a környezettudatos magatartáshoz. |
|
Feladatok |
|
– Ismertesse meg a tantárgy a kémiai megfigyelésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, anyagokat, módszereket és magatartást.
– Sajátíttassa el az alapvető kémiai fogalmakat, műveltségelemeket.
– Fedeztesse fel és értelmeztesse a mindennapi életben megjelenő kémiai jelenségeket.
– Alkalmaztassa a megszerzett tapasztalatokat, tudáselemeket a napi problémák megoldásában.
– Keltse fel a figyelmet, motiválja a kémia tudományával kapcsolatos hírek, cikkek, könyvek, tudósítások olvasását, értelmezését.
– Ismertesse fel, hogy Földünk bármilyen nagynak tűnik is, terhelhetősége véges.
– Neveljen a tantárgy a természet szeretetére és a környezetkímélő, környezetvédő magatartásra. |
|
Óraszámok |
|
|
Évfolyamok |
|
7. |
8. |
|
Éves óraszám |
27 |
27 |
|
Témakörök |
|
Témakör |
Évfolyamok |
|
7. |
8. |
|
Kémiai alapismeretek. A kémia mint tudomány |
x |
x |
|
Az anyagok tulajdonságai és változásai |
x |
|
|
Fémes elemek és vegyületeik |
|
x |
|
A nemfémes elemek és vegyületeik |
|
x |
|
Környezetvédelmi ismeretek |
x |
x |
|
Vegyszerek a háztartásban |
|
x |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
A kémiai jelenségek megfigyelésének képessége. Lényeges és lényegtelen tényezők megkülönböztetésének képessége. Mérések önálló végrehajtása.
Becslés, önellenőrzés képessége. Kísérletező attitűd. Képesség a bizonyítások rendszerének betartására.
Lexikonok, cikkek használatának, felhasználásának képessége. Kritikai érzék képessége. |
|
7. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Kémiai alapismeretek |
|
|
A kémia mint tudomány |
A kémia mint tudomány a természettudományok része. Néhány híres magyar kémikus nevének, munkássága lényegének megismerése.
A kísérletezés szerepe a kémiai megfigyelésekben. Kísérleti eszközök megismerése. |
|
Az anyagok tulajdonságai és változásai |
A fizikai és kémiai változások jellemzői. Anyagok, elemek vizsgálata.
A levegő, a víz. Az oxigén, a hidrogén, a vas, az alumínium megfigyelése.
Oldatok: oldott anyagok, oldószerek. A víz mint a legfontosabb oldószer.
Nem csak a víz lehet oldószer. Keverékek. A levegő az oxigén és a nitrogén keveréke.
Az égés. Az égés feltételei. Az oxidáció. Gyors és lassú égés. |
|
Környezetvédelmi ismeretek |
A levegő és víz szennyeződésének megfigyelése. Okok keresése, példák a napi sajtóból. |
|
Tevékenységek |
|
Megfigyelés és összehasonlítás. Kísérletek. Tapasztalatok gyűjtése, megfogalmazása, következtetések levonása. A mértékegységek gyakorlása. Összefüggések felfedezése tanári segítséggel. A tapasztalatok felhasználása a mindennapi gyakorlatban. Információk felkutatása. Gyűjtőmunka. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel.
Szabályok gyakorlása. Modellezés. A szaknyelv elemi kifejezéseinek megismerése, használata. |
|
Követelmény |
|
– Lássa be a tanuló a kémiai ismeretek fontosságát a mindennapi életben és a tudományos fejlődésben.
– Tudja csoportosítani tanári segítséggel a változásokat aszerint, hogy megváltozott-e az anyagok minősége.
– Ismerje fel a vizsgált anyagok leglényegesebb fizikai és kémiai tulajdonságait.
– Tudja, hogy az oxigén és a víz elengedhetetlen feltétele az életnek.
– Ismerje a tűz hasznát és pusztítását. Ismerje a tűzoltás néhány alapszabályát.
– Tudja a tűzoltók riasztásához szükséges tennivalókat.
– Legyen képes tájékozódni a napi sajtóban, ismereteket szerezni a médián keresztül, tudja azokat átadni, értelmezni. |
|
8. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Kémiai alapismeretek |
A kísérleti eszközök használatának egyre bővülő ismerete.
A periódusos rendszer szerepe az elemek közötti tájékozódásban. |
|
Fémes elemek és vegyületeik |
A fémes elemek jellemzői: jól vezetik a hőt és az elektromos áramot.
Nátrium, kalcium, alumínium, vas, ólom, réz, higany, arany, ezüst vizsgálata, jellemzőik.
Lúgos kémhatás kimutatása kísérletek során. A lúgok és a savak hatására bekövetkező változások megfigyelése.
A lúgok szerepe a mindennapokban. |
|
A nemfémes elemek és vegyületeik |
A klór mérgező és fertőtlenítő hatása.
A savas kémhatás megfigyelése tanári kísérleten.
A sósav hatásai, előfordulása a tisztítószerekben.
Az oxigén szerepe az élőlények életében, a gyógyászatban.
A kén és az égése során keletkező kéndioxid.
A kénsav mint a mosószer és műanyaggyártás fontos alapanyaga. |
|
A nemfémes elemek és vegyületeik |
A szén megfigyelése, a grafit, a gyémánt.
Vegyületek: szén-dioxid, szén-monoxid.
A hidrogén.
A nitrogén mint a levegő alkotórésze, a fehérjék építőeleme. |
|
Vegyszerek a háztartásban |
Mosó- és tisztítószerek használati utasításainak és összetételi ismertetőinek közös értelmezése. |
|
Környezetvédelmi ismeretek |
Az el nem használt vegyszerek elhelyezésének szabályai a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. |
|
Tevékenységek |
|
Megfigyelés és összehasonlítás a tanári és tanulói kísérletek során. Tapasztalatok gyűjtése, megfogalmazása, következtetések levonása. Gyakorlat szerzése a mértékegységek használatában.
Összefüggések felfedezése. A tapasztalatok felhasználása a mindennapi gyakorlatban. Elemi jártasság szerzése az információk felkutatásában.
Gyűjtőmunka. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel.
Egészséges veszélyérzet kialakítása a kémiai anyagokkal kapcsolatosan. Szabályok értelmezése és gyakorlása.
Modellezés. Verbális fejlesztés, a szaknyelv elemi kifejezéseinek megismerése, használata. |
|
Követelmény |
|
– Fogalmazza meg tanári segítséggel, majd fokozódó önállósággal a vizsgált anyagok jellemző tulajdonságait.
– Tudja, hogy a lúg veszélyes méreg, ismerje kezelésének szabályait.
– Mondjon példát a lúgok hasznosítására.
– A tanuló ismerje a tanult elemek és vegyületek nevét.
– Tudjon példát mondani felhasználásukról, jelentőségükről az ember életében.
– Ismerje azokat a veszélyeket, amelyeket a tanult kémiai anyagok jelenthetnek, tartsa be kezelésük, tárolásuk szabályait.
– Tudja, hogy a vásárolt termékek használata előtt mindig el kell olvasnia a használati utasításokat és azokat maradéktalanul be kell tartania. |
|
FÖLDRAJZ
6–8. évfolyam
Célok |
|
– A földrajz tantárgy célja, hogy kialakítsa, majd fokozatosan fejlessze a tanulók földrajzi, környezeti tájékozódását és gondolkodását.
– A tantárgy sajátos eszközeivel elősegíti, hogy a tanulók megismerjék a világban elfoglalt helyünket, földrajzi és környezeti adottságainkat.
– Elmélyíti a természettudományos vizsgálati módszerek alkalmazását.
– A szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi, gazdasági jellemzőivel ismerteti meg a tanulókat. |
|
Feladatok |
|
– Formálja a tanulók szemléletét, a nemzeti, az európai értékekhez való pozitív viszonyulást.
– Fejlessze tovább és erősítse meg a napi gyakorlat során szükséges térbeli és időbeli tájékozódási képességet.
– Keltse fel a tanulók érdeklődését a megfigyelhető, észlelhető, megvizsgálható jelenségek, folyamatok iránt, a közvetlen és a tágabb környezetet érintően.
– Bővítse a tér- és időbeli tájékozódási képességeket, és fejlessze a térképi alapismereteket. Járuljon hozzá az ökológiai szemlélet, a környezeti attitűd, magatartás és értékrend kialakulásához.
– Késztessen az élő, az élettelen, az épített környezet megóvására a haza, az európai és a távoli tájak földrajzának megismertetésével.
– Járuljon hozzá a tanulási szokások kialakításához, az elsajátított ismeretek, készségek, jártasságok alkalmazásához a napi gyakorlat és életvitel szintjén is.
– Készítse fel a tanulókat a reális értékelésre, a földrajzi információhordozók értelmes felhasználására, kiválasztására (térképek, földgömb, tv-műsorok, kiadványok, útikönyvek).
– Alakítson ki – a tanulók fejlettségének megfelelő – topográfiai ismereteket, földrajzi fogalmakat. Biztosítson megfelelő gyakorlást, megerősítést az alapvető földrajzi szakkifejezések használatára, az írásos rögzítésre, az ábrázolásra, az elemzésre. |
|
Óraszámok |
|
|
Évfolyamok |
|
6. |
7. |
8. |
|
Heti óraszám |
1,5 |
1,5 |
1,5 |
|
Éves óraszám |
55,5 |
55,5 |
55,5 |
|
Témakörök |
|
Témakör |
Évfolyamok |
|
6. |
7. |
8. |
|
A Föld |
x |
|
|
|
Szárazföldek és óceánok |
x |
|
|
|
Ismeretek hazánkról |
x |
|
|
|
Ismeretek a Földről |
|
x |
|
|
Kontinensek, tájak, országok |
|
x |
|
|
Európa országai |
|
x |
|
|
Közép-Európa, a Kárpát-medence |
|
|
x |
|
Magyarország természeti, társadalmi, gazdasági jellemzői |
|
x |
|
|
Megyénk, fővárosunk |
|
|
x |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
A tantárgy speciális eszközrendszerével, ismeretanyagával, tevékenységrendszerével fejlessze a természettudományos vizsgálómódszerek alkalmazásának képességét.
A természeti, társadalmi jelenségek, folyamatok összefüggésének felismerése. A térbeli és időbeli tájékozódás képességének fejlesztése a tantárgy sajátos tartalmával. Az elemző képesség fejlesztése – a hasonlóságok, különbségek, kapcsolatok észrevétele.
Önálló vizsgálódás képessége, a vizsgálatok, megfigyelések alapján a véleményalkotás, az érvelés, a döntés képességének fejlesztése.
A kifejezőképesség fejlesztése – szóban, írásban, rajzban. A tanult szakkifejezések használatának képessége. Az önálló, az irányított tanulás képessége. A speciális ismerethordozók használatának képessége.
A szemléleti térképolvasás készségszinten, a logikai, a következtető térképolvasás jártasság szinten.
A természetben, a társadalmi folyamatokban lezajló változás felismerésének képessége.
Pozitív viszonyulás a hazai tájhoz, természeti és társadalmi értékeinkhez. A természet, a környezetpusztítás elítélése. A környezetkárosodás megakadályozására történő összefogás megértése. |
|
6. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
A Föld |
A Föld alakja. Ásványok, kőzetek. A földfelszín alakulása, hegységek képződése, vetődés, gyűrődés, vulkáni működés. Lepusztulás, feltöltődés. A talajképződés, a termőföld. Belső és külső erők a felszín alakulásában. Jellegzetes felszíni formák. Éghajlati övezetesség. Az éghajlati övek jellemzői. |
|
Szárazföldek és óceánok |
Tájékozódás a földgömbön, a Föld természetföldrajzi térképén. A szárazföldek, óceánok. A kontinensek földrajzi fekvése. Sarkvidékek. Térbeli, időbeli tájékozódás a kontinensek között – időeltolódás. Kontinensek közötti távolságok.
A kontinensek eltérő természeti képe. A földrészek jellemző országainak leolvasása a térképről. |
|
Ismeretek hazánkról |
Hazánk helye Európában, a Kárpát-medencében. Tájékozódás Magyarország természetföldrajzi térképén – a világtájak szerint. Magyarország felszíne – hazai tájtípusok. A nagy tájak arculata, természetes vizei, természeti erőforrásai.
Tájékozódás Magyarország közigazgatási térképén, településtípusok, településjelek.
Jelentős környezeti értékeink. Hazánk fővárosa. |
|
Tevékenységek |
|
Információszerzés különböző tartalmú földrajzi térképeken. Modellek, makettek tanulmányozása a földfelszín folyamatainak megértéséhez. Ásványok, kőzetek érzékszervi vizsgálata, a termőföld vizsgálata. Felszíni formák megfigyelése, felismerése képanyagon, leírás alapján. Tájékozódás légi fotókon, űrfelvételeken.
Gyakorlatok a földgömbön, a világtérképen. A kontinensek, az óceánok összehasonlítása nagyság és fekvés szerint. Tevékenység homokasztalon.
Képzeletbeli utazások, távolságok, utazási idő becslése. Országok, fővárosok leolvasása az egyes kontinensek térképéről.
Tájékozódás Európa térképén – hazánk kijelölése. Gyakorlatok, információk gyűjtése hazánk természetföldrajzi és közigazgatási térképén. A térképjelek, -színek, -számok értelmezése, következtető térképolvasás. Tájak csoportosítása tájtípus szerint, a természetföldrajzi adottságok szerint. Tájékozódás világtájak szerint. Településtípusok felismerése a képeken, a térképen a térképjelek segítségével. Játékos utazás a nagy tájakon – a táj arculatának leírása szóban, képek, fotók és a térkép segítségével.
Gyűjtemény összeállítása környezeti értékeinkről. |
|
Követelmény |
|
– Ismerje fel a tanult földi képződményeket, nevezzen meg jelenségeket, folyamatokat a földfelszín alakulásában.
– Legyen ismerete az éghajlati övekről. Tudja segítség mellett megmutatni, megnevezni az éghajlati öveket.
– Legyen képes a földgömbön, a Föld térképén irányítás mellett tájékozódni, a kontinenseket, óceánokat megnevezni, helyüket, helyzetüket meghatározni.
– Legyen képes egyszerű összehasonlításokat végezni a térkép vagy modell, makett segítségével.
– Gyűjtsön képeket, leírásokat. Vegyen részt tablókészítésben. Tudja megmutatni hazánk helyét Európa térképén. Legyen képes a térképről információt szerezni, hazánk nagy tájait megmutatni, megnevezni, a tanult földrajzi neveket, szakkifejezéseket pontosan használni.
– Tudja megfigyeléseit szóban elmondani, röviden, tömören írásban rögzíteni, rajzban ábrázolni. |
|
7. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Ismeretek a Földről |
A Föld vizei – a földfelszín feletti és a felszín alatti vizek. óceánok, tengerek.
A légkör – az időjárás-változás és okai. |
|
Kontinensek, tájak, országok |
Tájékozódás szemléleti térképolvasással – földrészek.
A földrészek nagy tájegységei. Egy-egy tipikus táj bemutatása a földrajzi övezetesség szerint: monszunvidék, mediterrán táj, tajgavidék, a sivatag.
A felszínhez kapcsolódó tipikus tájak: magashegység, középhegység, alföldek.
A gazdálkodáshoz kapcsolódó tipikus táj: ipari körzet, farmvidék, ültetvény, öntözéses gazdálkodás, oázis.
Speciális térség: kikötőövezet, üdülőövezet. |
|
Európa |
Európa fekvése, részei és természetföldrajzi jellemzői.
Európa természeti erőforrásai, gazdasági jellemzői.
Az Európai Unió. |
|
Európa országai |
Észak-Európa országainak közös és egyedi természetföldrajzi jellemzői. Az európai népek élete. Nyugat-Európa országainak közös és eltérő földrajzi vonásai. Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A dél-európai mediterrán táj, üdülőövezet, a kikötők világa.
Kelet-Európa jellegzetes vonásai – országai, népei. |
|
Tevékenységek |
|
Információszerzés különféle tartalmú térképekből, ábrákról.
Képanyagok, hanganyagok, leírások elemzése, tájleírások olvasása.
Tájékozódás a tipikus tájak felől, jellegzetességek elképzelése, lerajzolása. Képzeletbeli utazások, beszámolók készítése a csoportnak.
Tipikus tájak csoportosítása a megadott szempont szerint. Példák keresése földrajzi jellegzetességekre.
Képek gyűjtése, tablók összeállítása. Példák gyűjtése Európában élő népek szokásairól, életéről filmek, képek, irodalmi alkotások felhasználásával.
Játékos gyakorlatok, szituációs játékok az idegenvezetésre, a tanult tájak, országok, népek sajátosságainak bemutatására. |
|
Követelmény |
|
– Ismerje a sós víz és az édesvíz különbségeit.
– Tudjon példát mondani a felszín feletti és a felszín alatti vizek főbb típusaira. Legyen ismerete a légkör főbb alkotórészeiről.
– Rendelkezzen elemi szintű tájékozottsággal különféle méretarányú és jelrendszerű térképek olvasásában.
– Tudjon példákat mondani a természetföldrajzi övezetességre, alapvető jellegzetességének bemutatására tanári irányítás mellett. Legyen képes egy táj természeti jellemzőit bemutató kép, ábra, adatsor elemzésére irányítás, segítségadás mellett. Megadott szempontok szerint tudja csoportosítani a nagyobb tájegységek tipikus tájait, legyen képes a térképen megmutatni ezeket.
– Tudjon egy-egy példát mondani az adott táj természeti és társadalmi környezetének alapvető összefüggéseire, tanári segítséggel.
– Legyen képes felsorolni, térképen megmutatni Európa főbb részeit.
– Szempontsor mellett legyen képes jellemezni Európa természetföldrajzi adottságát, erőforrásait.
– Legyen elemi ismerete az Európai Unióról.
– Ismerje Európa legfontosabb országait. Mondjon példát a közös és az eltérő földrajzi vonásokra.
– Használja pontosan a témához kapcsolódó földrajzi, topográfiai fogalmakat, legyen képes megmutatni ezeket a térképen is.
– Legyen igénye különféle térképes, földrajzi információszerzésre, a gyűjtésre. Végezze jártasság szinten a szemléleti térképolvasást. |
|
8. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Közép-Európa, a Kárpát-medence |
Közép-Európa általános természetföldrajzi képe. Hasonló természeti adottságok – eltérő gazdasági fejlődés. Sokszínűség Közép-Európában – népek, népcsoportok, eltérő kultúra. Társadalmi sokszínűség. A Kárpát-medence természetföldrajzi képe, fejlődése. |
|
Magyarország természeti, társadalmi, gazdasági jellemzői |
Hazánk fekvése, felszíne, domborzata. Nagy tájak, természeti adottságok, erőforrások – éghajlat, vízrajz, természetes élővilág, talaj, energiahordozók, ásványi nyersanyagok.
A földrajzi környezet hatása a táj gazdálkodására, településtípusára, településhálózatára. A nagy tájak népességföldrajzi, tájtörténeti jellegzetességei. Fejlődés – infrastruktúra. A tájak idegenforgalmi értéke. A nagy tájak környezeti állapota. Természetvédelmi területek. A világörökség részét alkotó tájak, települések, építmények.
Hazánk idegenforgalmi kapcsolatai – integrációs törekvések. |
|
Megyénk, fővárosunk |
A megye természeti környezete. A megye települései, közutak, vasutak. A megye gazdasági jellemzői, népessége, népcsoportok, kultúrák. A táj szépsége – a táj környezeti gondjai.
A főváros természeti, gazdasági, kulturális jellemzői. Történeti emlékei. Népessége.
A közlekedésben betöltött szerepe. A főváros környezetvédelmi gondjai, az urbanizáció jellegzetességei. |
|
Tevékenységek |
|
Gyakorolja, segítség mellett használja a tematikus térképek, a légi felvételek, űrfelvételek leolvasását.
Tájékozódás a napi időjárás-jelentésben használt Európa térképen, űrfelvételen. Adatok értelmezése az időjárás-jelentés alapján.
Példák a medencefekvésből adódó folyamatokra, összefüggésekre, a természeti környezetnek a népek életére gyakorolt hatására.
Gyűjtsön képanyagot, irodalmi szemelvényt tájtörténeti jellegzetességekről, a hazai népcsoportokról.
Játékos idegenvezetés – hazánk idegenforgalmi nevezetességeinek bemutatása. Vita, érvelés, megoldáskeresés hazánk környezeti állapota jobbítása érdekében.
Képanyag, információs anyag gyűjtése a megyéről. A helyi szokások, népcsoportok, jellegzetességek bemutatása. Tájleírás képek alapján. A fejlődés, a változás bemutatása a szűkebb lakóhelyen. Anyaggyűjtés a fővárosról, tablókészítés.
Hírek, információk a fővárosról. |
|
Követelmény |
|
– Legyen képes röviden jellemezni Közép-Európa természeti adottságait megadott szempont szerint.
– Tudjon példát mondani a medencefekvés jellemzőire.
– Ismerjen fel egyszerű összefüggéseket a földrajzi fekvés és a tájban élő emberek élete között.
– Legyen képes a fejlettségének megfelelő információk gyűjtésére a megadott szempontok szerint.
– Legyen képes jellemezni hazánk nagy tájait szempontsor szerint. Végezze önállóan írásbeli feladatait a munkalapokon, feladatlapokon.
– Mutasson tér- és időbeli tájékozottságot a térkép használatában, a képzeletbeli utazásokban, játékos idegenvezetői szerepben.
– Használja pontosan a tanult földrajzi szakkifejezéseket, topográfiai fogalmakat, mutassa meg ezeket a térképen is.
– Oldja meg készség szinten a szemléleti térképolvasást, jártasság szinten a következtető térképolvasást.
– Tudja a megye, a főváros főbb jellemzőit.
– Tudjon példát mondani a megye környezeti állapotára. |
|
ÉNEK-ZENE
1–8. évfolyam |
|
Óraszámok |
|
|
Évfolyamok |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
|
Heti óraszám |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
Éves óraszám |
37 |
37 |
37 |
37 |
37 |
37 |
37 |
37 |
|
Témakörök |
|
Témakör |
Évfolyamok |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
|
Daléneklés |
x |
x |
x |
x |
|
|
|
|
|
Éneklés |
|
|
|
|
x |
x |
x |
x |
|
Zenei ismeretek |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Zenehallgatás |
|
|
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Percepciófejlesztés |
x |
x |
x |
|
|
|
|
|
|
Improvizáció |
x |
x |
x |
x |
|
|
|
|
|
1–4. évfolyam |
|
Célok |
|
– Eljuttatni a tanulót az ének-zene eszközrendszerével, a ,,hangzó nyelv” élményével az aktív éneklés és zenehallgatás oldott befogadására.
– Megteremteni az érzelmi élet, a személyiség harmóniáját a tantárgy tanításával.
– A tanuló segítése kapcsolatrendszere építésében, az önmegvalósítás, önkifejezés gyakorlásában – a feszültségektől mentes, oldott kommunikáció átélésében a művészetterápia eszközeivel, módszereivel.
– Elsajátíttatni a szép, kifejező éneklés technikáját. |
|
Feladatok |
|
– Nyújtson maradandó élményt az aktív énekléssel, a ,,hangzó nyelv” értékeinek elsajátításával.
– Ismertessen meg a tanulók sérülésspecifikumaihoz, értelmi sajátosságaihoz, életkorához igazodó énekes és zenei szemelvényeket, amelyek fejlesztik a tanuló énekes – reprodukáló és zenehallgató – befogadói képességét.
– Fejlessze a tanulók ritmus- és dallamérzékét, hallási percepciós, a zenei írás-olvasás készségeit – az életkori sajátossághoz és a sérüléshez igazodóan.
– Késztessen a zenei élmény szóbeli, vizuális, mozgásos megfogalmazására, az ének-zenei önkifejezésre, az önmegvalósításra, a játékosságra, az örömteli részvételre.
– Fejlessze a zenei memóriát, a reprodukciós képzeletet, az érzelmi, az akarati életet.
– A dalrepertoár kialakításával, a zenei ismeretek megerősítésével fejlessze az analógiás, az algoritmizált gondolkodást. |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
Az éneklés, az önkifejezés készségei. Az éneklési kultúra.
A csoportos, a közös, az egységes éneklés képességei. Alkalmazkodóképesség.
A szövegkiejtés, a szövegtanulás, a szép és pontos artikuláció képessége.
Az emlékezet, a figyelem, az érdeklődés fejlesztése.
A zenei hallás, a dallamhallás, a ritmusérzék.
A zenei olvasás-írás készségei.
Az érzelem, az empátia, a felszabadultság. A mozgáskészség. Gyors, pontos mozgásos reagálás.
A zenei befogadókészség. |
|
1. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Daléneklés |
Óvodából hozott dalok, gyermekdalok éneklése. Gyermekdalok – gyermekjátékdalok az évszakokhoz, a jeles napokhoz, ünnepkörhöz, állatokhoz, növényekhez kapcsolódóan. Közös éneklés és játék. Dallam- és ritmusimprovizáció – névre, gyermekversre. |
|
Zenei ismeretek |
|
|
Ritmikai elemek |
Egyenletes lüktetésű dalritmus megszólaltatása tapssal, kopogással. Ritmuselemek: negyed, páros nyolcad, a negyed értékű szünet, a kettes ütem. A ritmusmotívumok felismerése, egyszerű ritmushangszer játékos megszólaltatása – dob, cintányér, fadob, ütőfa, háromszög. |
|
Dallami elemek |
A tanult dalok felismerése dallamokról, hangok közötti különbségek: magas – mély, halk – hangos, lassú – gyors.
A pentatónia dallamhangjai (,,dó”, ,,re”, ,,mi”, ,,szó”, ,,lá”). |
|
Percepciófejlesztés |
A vizuális, akusztikus, taktikus figyelem fejlesztése – csönd, zaj, zörej, beszédhang, zenei hang, dallam megtapasztalása, felismerése, látáson, halláson, tapintáson alapuló koncentrációs játékok. A környezetünk hangjai – emberi hang, tárgyak, közlekedési eszközök hangjai, a hang iránya, erőssége, a hang időtartama (hosszú, rövid ideig tartó). |
|
Improvizáció |
Énekes és ritmikus variációs játék. Saját név éneklése. Énekes párbeszéd, visszhangjáték. |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Daléneklés |
Az 1. évfolyamon tanult dalok megerősítése. Új dalok – gyermekdalok hosszabb terjedelemmel és bővülő hangkészlettel. Értelmes szövegkezelés. Dalok közös előadása – körjátékok önállóan, egyszerű mozgáselemek, tánclépések a tanult dalokhoz kötötten. Improvizációs játékok, gyakorlatok; névéneklés – ritmussal, dallammal; kérdés-felelet. |
|
Zenei ismeretek |
|
|
Ritmikai elemek |
A tanult ritmusmotívumok, ritmuselemek felismerése, megszólaltatása tapssal, kopogással. Felismerés kottaképről és különböző hangszeres megszólaltatásban. A ritmushangszerek önálló használata ritmikus gyakorlatokban, játékokban. Visszhangjáték, ritmuskiegészítő játék. A fél értékű hang jele, értéke, hangoztatása. |
|
Dallami elemek |
Szolmizációs hangok és kézjelek (,,dó”, ,,re”, ,,mi”, ,,szó”, ,,lá”). Az ötfokú hangsor éneklése közösen a pedagógussal. A háromvonalas kotta. A hangsor elhelyezése a kottakirakón. Színes kotta, betűs kotta. |
|
Percepciófejlesztés |
Az akusztikus ingerek pontos felfogása – az ingerek jellemzőinek felismerése, szóbeli közlése: a környezet hangjai – természet hangja, munkafolyamatok hangja, többféle énekhang, hangszerek együttes megszólalása, a hang iránya, távolsága; a hangzás hossza, időtartama, hangerő, hangszín. Koncentrációs játékok – hallási, látási és tapintási ingerekre építve. Szekvencia felfedezése, visszaadása. |
|
Improvizáció |
Ritmusfelelgetős, énekes párbeszéd, visszhangjáték.
Zenei kérdés-felelet irányítottan. |
|
Tevékenységek |
|
Közös éneklés, körjáték, népi játék, tánclépések elemeinek utánzása, ismerete.
Ritmusok kopogása, tapsolása, ritmushangszer használata.
Ritmus és dallammotívumok leolvasása, hangoztatása, olvasógyakorlatok.
Kézjelek olvasása, hangok jelölése színekkel, betűkkel.
Hangok differenciálása, emberi hangfajták felismerése. Helyes testtartás, helyes levegővétel. A kezdő hang felismerése, átvétele.
Énekes párbeszéd, visszhangjáték. Irányított improvizáció. |
|
Követelmény |
|
– Tudjon csoportban egyre nagyobb terjedelmű gyermekdalokat, népi játékokat, körjátékokat énekelni.
– Vegyen részt oldottan, örömmel az éneklésben.
– Értse a ritmus, a dallam, a szöveg jelentését.
– Törekedjen a szöveg tiszta, szép ejtésére, a helyes artikulációra, a megfelelő tempó és hangerő alkalmazására.
– Ismerje fel a tanult dalokat dallam- és ritmusmotívumaikról.
– Tudjon egyszerű ritmusmotívumokat megszólaltatni, ritmushangszert használni.
– Fejlődjön akusztikus figyelme, irányultsága, intenzitása.
– Kapcsolódjon be körjátékba, mozgásos, táncos tevékenységbe.
– Jelenítse meg az improvizációban a saját nevét. |
|
3. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Daléneklés |
Az előző évfolyamok dalainak megerősítése. Új dalok – gyermekdalok, magyar népdalok bővülő hangterjedelemmel. Dalok a népszokások, a jeles napok köréből. Közös éneklés, párbeszédes éneklés, váltott éneklés csoportokban: fiúk-leányok; halk-hangos szövegelvonásos éneklés (hangos-néma), énekes körjátékok, táncok mozdulatai, tánclépések a tanult dalokhoz kötötten. |
|
Zenei ismeretek |
|
|
Ritmikai elemek |
A tanult ritmuselemek felismerése, megszólaltatása hangzás és kottakép alapján – a kettes és a négyes ütem. Ritmusjátékokban való részvétel, ritmushangszer önálló használata. Ritmusok másolása, írása. |
|
Dallami elemek |
A tanult szolmizációs (alsó ,,lá”, alsó ,,szó”, felső ,,dó") hangok és kézjeleik. Éneklés kézjelről – a tanárral közösen. A tanult hangok elhelyezése a háromvonalas kottarendszerben, hangjelölés színekkel. A zenei olvasás-írás alapjai. Az ötvonalas kottarendszer bemutatása. |
|
Zenehallgatás |
A tanult gyermekdalok, népdalok különböző jellegű zenei feldolgozása. A tanult hangszerek felismerése, kórusok hangja (férfi, női, gyermek). A zenehallgatás szabályai. |
|
Percepciófejlesztés |
Az akusztikus ingerek pontos felfogása, értelmezése, a természet ritmusainak, az emberi élet ritmusainak kifejezése mozgással, felismerése zenei hanganyagon, pl. ébresztő-altató. Színhangulat-zenei hangulat párhuzama. Koncentrációs játékok. |
|
Improvizáció |
Játékok a dinamikával, a tempóval. Ritmus és dallampótlás. Dallamkiegészítés, zenei kérdés-felelet. |
|
Tevékenységek |
|
Mondóka, népi játék, népdal csoportos éneklése emlékezetből.
Gyermekdalokhoz tartozó játékok eljátszása. Az egyszerű ritmushangszer használata.
Elemi zenei olvasás-írás a tanult dallammotívumokkal.
Hangszerek hallás utáni azonosítása. Játékok a dinamikával, a tempóval. Befejezés rögtönzése. Dallamkiegészítés.
Élmények rögzítése rajzzal, színekkel, mozdulatokkal. |
|
Követelmény |
|
– Tudja a tanult dalokat közösen énekelni emlékezetből.
– Legyen képes a megismert gyermekjátékokat, gyermekdalokat, népi játékokat társaival együtt eljátszani.
– Kapcsolódjon be az improvizációs gyakorlatokba.
– Ismerje fel hangzás alapján a tanult hangszereket.
– Legyen ismerete a háromvonalas kottáról.
– Tudjon énekelni kézjelről tanári irányítás mellett. |
|
4. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Daléneklés |
Gyermekdalok, népdalok, az ünnepkör és a jeles napok dalainak éneklése. A szöveg pontos kezelése, megfelelő tempó, hangerő alkalmazása. Tanári segítséggel kánon éneklése. Ereszkedő, emelkedő dallamok, motívumok. A dalok táncos, mozgásos megjelenítése, körtánc, páros táncmozdulatok követése, megtanulása. |
|
Zenei ismeretek |
|
|
Ritmikai elemek |
A tanult ritmusértékek felismerése hangzás és kottakép alapján. Ritmusok leolvasása, másolása. Kettes, hármas, négyes ütem, pontozott félhang. Ritmusgyakorlatok játékos formában, ritmushangszerek használatával. |
|
Dallami elemek |
Az ötvonalas kottarendszer megismerése. A tanult szolmizációs hangok neve (,,fá”, ,,ti” és az alsó ,,ti”), kézjele – hanglétra, a hétfokú hangsor hanggal. Játékos gyakorlatok zenei írás-olvasásból, kottakirakó használata, olvasógyakorlatok. |
|
Zenehallgatás |
Az életkornak, a fejlettségüknek megfelelő rövid zenei részlet meghallgatása. A tanult dalok különböző feldolgozásai, zenés mesék. Irányított figyelmű hallgatás – az élmények kifejezése szóban, bábbal, drámajátékkal. A zenehallgatás szabályainak megismerése. |
|
Improvizáció |
Ritmuskíséret rögtönzése irányítással, mozdulatrögtönzés. Dallamkiegészítés, zenei kérdés-felelet. |
|
Tevékenységek |
|
Ritmusok visszaadása, kopogás, tapsolás. A ritmushangszer használata. Körjáték, népi játék, gyermekjáték eljátszása. Szolmizálás kézjelről, elemi zenei olvasás-írás a tanult dallammotívumokkal. Olvasógyakorlat, hangsúlyjelölés, hangszín felismerése, hangzásbeli különbség felismerése. Hangszerek hangjának felismerése, zenehallgatás. Élménybeszámoló, élmények rögzítése rajzzal, színekkel, megjelenítése mozgással. Ritmuskíséret rögtönzése ismert dallamhoz. A tanult dallamok kiegészítése. Zenei kérdés-felelet játék. |
|
Követelmény |
|
– Tudjon a tanult dalok hangulatának megfelelően közösen énekelni emlékezetből, legyen képes a tanult gyermekjátékokat, népi játékokat eljátszani.
– Vegyen részt improvizációs gyakorlatokban, jelenítse meg saját nevének ritmusát, dallamát.
– Legyen gyakorlott a helyes légzéstechnikában, a szövegkezelésben, a dal hangulatának megfelelő előadásban.
– Ismerje fel a tanult ritmusértékeket hallás és kottakép alapján.
– Használja a ritmushangszereket önállóan, ritmusjátékok gyakorlott megvalósítása.
– Ismerje fel a tanult szolmizációs hangok nevét és kézjelét, énekelje le azokat kézjelről.
– Rendelkezzen ismeretekkel a tanult kottáról (betűs, szám-, színes, ötvonalas kotta).
– Vegyen részt a ritmus-, az olvasó-, a kottakirakó gyakorlatokban, növekvő önállósággal.
– Legyen képes fegyelmezetten meghallgatni rövid – életkorának, fejlettségének megfelelő – zeneművet, zenei részletet.
– Tudja élményét, érzelmét szóban, rajzban, mozgásban, játékos formában kifejezni. |
|
5–8. évfolyam |
|
Célok |
|
– A tantárgy célja az éneklési, a zenehallgatási kultúra, a zenei műveltség megalapozása.
– A népdalok, a magyar népzene különböző rétegeinek, stílusának bemutatásával, énekes reprodukálásával tudatosítani nemzeti zenekultúránk nagy múltú értékeit.
– Fejleszteni a zenei esztétikai érzéket, az érzelmi életet, a személyiség harmóniáját.
– Hozzájárulni a tanulók irodalmi, történelmi, erkölcsi tudatának fejlődéséhez. |
|
Feladatok |
|
– Keltse fel a tanulók érdeklődését a hazai zeneművészeti alkotások iránt.
– Fejlessze a zenei fantáziát, a zenei emlékezetet, a belső hallást a zenei olvasás, írás tevékenységén keresztül.
– Segítse elő a zenei ízlés formálódását, és alakítsa ki a tanulók fejlettségének megfelelően a zenehallgatási szokásokat.
– Bővítse a zenei ismereteket a dalrepertoár kialakításán, a zeneművek megismertetésén, elemzésén keresztül.
– Segítse elő az együttes éneklés, zenehallgatás örömeinek megélését, az oldott befogadást, a feszültségoldó együttlét átélését.
– A tanuló fejlettségéhez, érzelmi világához, érdeklődéséhez igazodva fejlessze a kommunikációs, a szociális és emocionális képességeket. |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
A szép, kifejező éneklés készségei. A csoportban, a közösségben történő pontos, szép éneklés képessége. A dallamhallás, a ritmusérzék, tempó- és dinamikaérzék. A belső hallás, a zenei memória. A zenei olvasás-írás képessége. Az átélési, az értelmezési képesség. A zeneművekben előforduló hangszerek felismerésének képessége. A szókincs, az árnyaltabb érzelmek kifejezésének képessége. Érzelmi nyitottság a néphagyományok, a népzene, a néptánc iránt.
A művészetekhez való pozitív attitűd alakulása. A közösséghez tartozás élményének átélése. Az önművelés, az önmegvalósítás készségeinek fejlődése. |
|
5. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Éneklés |
Népdalok, más népek dalainak tanulása. Régi és új stílusú népdalok. Dalok a jeles napok köréből. Dalcsokrok készítése. Többszólamú éneklés – egyszerű kánonok. Szolmizáló éneklés, olvasógyakorlatok, énekes játékok. A Himnusz éneklése. |
|
Zenei ismeretek |
|
|
Zenei olvasás-írás |
|
|
Ritmikai elemek
Dallamai elemek |
Ritmuselemek, ritmusképletek, a szinkópa – kettes, hármas, négyes ütem. Ritmusírás, -olvasás, -másolás. Dalkísérés ritmushangszerekkel. Ritmikai kérdés-felelet.
Az ötvonalas kotta értelmezése, használata. Betűkotta, számkotta. Szolmizálás kézjelről, olvasógyakorlatok. Könnyű, ismert dallamok lejegyzése. Népdalok elemzése, zenei kérdés-válasz. A hajlítás hangzása. Hangszerek, zenekarok hangja, hangzása. |
|
Zenehallgatás |
Zenehallgatási szokások megerősítése. Népdalfeldolgozások kóruselőadásban, kórusművészet. Részletek a középkor és a barokk zeneműveiből. Jellegzetes részek megfigyelése – irányítottan. Dalok, zeneművek kapcsolódása irodalmi, képzőművészeti ismeretekhez. Népi hangszerek. |
|
Tevékenységek |
|
A környezet ritmusainak megfigyelése, ritmusjátékok. A ritmushangszerek használata. A ritmusképletek, -elemek megszólaltatása, lejegyzése, olvasása, gyakorlása. A dallamolvasás, szolmizálás, közös éneklés. Dallamra egyszerű tánclépések, mozgások, éneklés, improvizáció. Zenei élmény megfogalmazása, kifejezése rajzzal, színekkel, képekkel. Népi hangszerek meghallgatása, duda, cimbalom, tekerő. |
|
Követelmény |
|
– Vegyen részt a képességeinek megfelelően a közös, a kiscsoportos vagy páros éneklésben.
– Énekeljen szívesen, örömmel és szorongásmentesen.
– Tartsa be a szép éneklés szabályait, a kiejtésben, a légzéstechnikában, a hangerő és a tempó megválasztásában.
– Legyenek képesek tanári segítséggel könnyű kánont énekelni, vegyen részt többszólamú éneklésben.
– Ismerje fel és szólaltassa meg a tanult ritmusokat.
– Alkalmazza jártasan a ritmushangszereket.
– Olvasson, írjon ritmusmotívumokat önállóan.
– Legyenek pontos ismeretei a tanult szolmizációs hangokról.
– Legyen képes segítségnyújtással dallamolvasásra a tanult zenei elemekkel.
– Ismerje fel a többször hallott zenei részleteket, hangszerek, zenekarok hangját.
– Készítsen zenéhez illusztrációt szabadon választott technikákkal. |
|
6. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Éneklés |
Népdalok, népszokások. A magyar népzene csoportjai. Régi és új stílusú népdalok, közös éneklés, önként vállalt egyéni éneklés, szép, kifejező éneklés, tempó, dinamika betartása. Kánonok megszólaltatása. A Himnusz közös énekléssel. A dalok élményvilága. Szolmizációs éneklés, olvasógyakorlatok, énekes játékok – illusztrálás. |
|
Zenei ismeretek |
|
|
Ritmikai elemek |
Zenei műfajok: népzene, műzene, jellemzőik. Népzenei stílusjegyek. Ritmusok írása-olvasása önállóan. Ritmusok pontos megszólaltatása képességeik szerint – ritmushangszer használata. Éles és nyújtott ritmus. Ritmusjátékok – memóriajátékok. |
|
Zenei olvasás-írás |
Betűkotta, ötvonalas kotta használata. A pótvonal. Olvasógyakorlatok. Szolmizálás, ismert motívumok lejegyzése a vonalrendszerbe – játékos feladatok. |
|
Zenehallgatás |
A XVIII. század zenéje, a bécsi klasszicizmus. Zeneművek jellegzetes részleteinek tudatos megfigyelése. A klasszikus zenekar hangszerei, hangszercsoportjai. A tanult népdalfeldolgozások, eredeti felvételek. Magyar népdalgyűjtők és szerzők – Bartók, Kodály, Bárdos – népzenei ihletésű művei. A zenei élmények kifejezése különböző formában. Zeneművek kapcsolása történelmi, képzőművészeti, irodalmi ismeretekhez. |
|
Tevékenységek |
|
Újabb magyar népdalok és népszokások dalainak éneklése.
A környezet zenei jellegű hangjainak megfigyelése – szélzúgás, madárhang, csöngő, harang.
Ritmushangszerek megszólaltatása, ritmushangoztatás, ritmusolvasás, lejegyzés, ritmusjátékok.
Éneklés, szolmizálás, dallamolvasás, lejegyzés, improvizáció.
Zenei élmény ábrázolása, kifejezése, zeneművek, részletek hallgatása. |
|
Követelmény |
|
– Legyen képes énekelni érthetően, pontosan, a tanult szabályok betartásával, a megfelelő tempó és dinamika alkalmazásával egyedül vagy társakkal.
– Ismerje fel az éles és a nyújtott ritmust, hangoztassa és alkalmazza a ritmusjelet.
– Tudjon ritmuskísérettel, ritmushangszerekkel együtt énekelni.
– Tájékozódjon biztonsággal a vonalrendszeren, énekeljen és szolmizáljon dallamokat.
– Ismerjen zenei formákat, műfajokat.
– Rendelkezzen ismeretekkel a magyar zeneszerzőkről, népdalgyűjtőkről.
– Énekelje pontosan a magyar Himnuszt. |
|
7. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Éneklés |
Népdalok, népies műdalok. A jeles napok dalai. A magyar népzene rétegei. Régi és új stílusú népdalok. Más népek dalai. Kánonok és kétszólamú dalok kifejező éneklése. |
|
Zenei ismeretek |
|
|
Zenei olvasás-írás |
Népzenei jellegzetességek, ereszkedő dallamok, visszatérő szerkezet, kupolás dallamok, változó ütemek. Népzene, néprajz háttér. Hangszerek, zenekarok – zenei műfajok. A zenei írás-olvasás jelrendszere. Ötvonalas kotta, pótvonal használata. |
|
Ritmikai elemek |
Olvasógyakorlat – dalfelismerés – dallamkártya rendezése.
Változó ütemű ritmusok. Daléneklés ritmuskísérettel, ritmushangszerek megszólaltatása ritmuszenekarban. Ritmusképletek felismerése, megszólaltatása. |
|
Zenehallgatás |
A XIX. század zenéje, a romantika. Zeneművek jellegzetes részleteinek tudatos megfigyelése. Népzenei felvételek felismerése a stílusjegyek alapján. Zeneművek: a magyar zeneszerzők művei – Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán. A zenei élmények kifejezése – koreográfia készítése. |
|
Tevékenységek |
|
Közös éneklés, egyéni éneklés, a kifejező éneklés, éneklés kísérettel, olvasógyakorlatok, énekes játékok. Magyar népdalok és nemzetiségek, kisebbségek dalainak előadása közös énekléssel.
Ritmusok írása-olvasása, másolása, ritmusjátékok, ritmushangszerek gyakorlott megszólaltatása – ritmuszenekarban közreműködés.
Betűkotta, számkotta olvasása.
Dalelemzés, dalcsoportosítás, zenei élmények kifejezése, zenemű felismerése. |
|
Követelmény |
|
– Legyen képes a tanult dalok pontos, szöveghű előadására emlékezetből.
– Tudjon szépen és kifejezően énekelni csoportban és egyénileg is.
– Legyen képes csoportosítani a magyar népdalokat.
– Legyen gyakorlott a ritmusok írásában, olvasásában, megszólaltatásában.
– Ismerje a vonalrendszert és fejlettségének megfelelően tájékozódjon benne. Ismerje fel a dalokat a motívumok alapján.
– Tudjon zenei részleteket irányítottan megfigyelni, elemezni, élményeit kifejezni szóban és más eszközzel is.
– Szerezzen ismereteket a kiemelkedő magyar zeneszerzők munkásságáról, zeneműveikről.
– Hallgassa érdeklődéssel a szülőföld zenéjét, ismerje fel a többször hallott zeneműveket. |
|
8. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Éneklés |
Magyar népdalok. A hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai. Más népek dalai. Többszólamú éneklés. A tanult dalok stílusjegyei, stílusos előadásuk. A megismert dalok tempója, dinamikája, hangulata. A Szózat éneklése. |
|
Zenei ismeretek |
|
|
Zenei írás-olvasás |
Tempó és dinamikai jegyek. A tanult hangszerek és zenekarok felismerése.
A műzenei és a népzenei ismeretek rendezése.
A dalok néprajzi háttere – népszokások, családi ünnepek. |
|
Olvasógyakorlatok |
Dallamok olvasása, lejegyzése a fejlettség szerint. Szolmizálva éneklés. |
|
Ritmikai elemek |
Begyakorolt ritmuselemek megszólaltatása – ritmusértékek és jelölésük, ritmusjátékok, ritmuszenekar. |
|
Zenehallgatás |
Irányított figyelmű zenehallgatás. A lakóhely szerinti tájegység legjellemzőbb népzenei sajátosságai. A XX. századi zenei irányzatok – a dzsessz. Az értékes szórakoztató zene. A műzenei ismeretek rendszerezése. A legismertebb magyar zeneszerzők többször hallgatott zeneművének felismerése. Zenei élmények kifejezése. |
|
Tevékenységek |
|
Közös éneklés, egyéni éneklés, éneklés kísérettel, ritmuszenekarral. Éneklés választott témakörökhöz – iskolai ünnepek, ballagás dalai, nemzeti ünnep.
Olvasógyakorlatok, énekes játékok.
Ritmusolvasás, -másolás, -írás diktálásra. Ritmikus játékok, ritmuszenekarban együttműködés.
Betűkotta, számkotta olvasása, dalelemzés, dalok csoportosítása.
Életrajzi adatok magyar zeneszerzőkről, zeneműhallgatás, beazonosítás. |
|
Követelmény |
|
– Legyen képes az előző évfolyamokon tanult és begyakorolt dalok szöveghű, pontos előadására csoportosan és egyénileg is.
– Ismerje a népzenei rétegeket, stílusokat. Példák a más népek dalaiból, a nemzeti és etnikai kisebbség dalaiból.
– Rendelkezzen ismeretekkel a népdalok néprajzi hátteréről és értelmezze azokat.
– Legyen tájékozott a vonalrendszerben, a ritmusok olvasásában, megszólaltatásában.
– Tudja kifejezni zenei élményeit, legyen gyakorlott a zenei részletek megfigyelésében.
– Tudjon magyar zeneszerzőt megnevezni, a tanult zeneművet beazonosítani.
– Mutasson megkülönböztetett érdeklődést a szülőföld zenei értékei iránt. |
|
RAJZ ÉS KÉZMŰVESSÉG
1–8. évfolyam |
|
Óraszámok |
|
|
Évfolyamok |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
|
Heti óraszám |
1,5 |
1,5 |
2 |
2 |
2 |
1 |
1 |
1 |
|
Éves óraszám |
55,5 |
55,5 |
74 |
74 |
74 |
37 |
37 |
37 |
|
Témakörök |
|
Témakör |
Évfolyamok |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
|
Vizuális nyelv |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Kifejezés, képzőművészet |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Tárgy- és környezetkultúra |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Vizuális kommunikáció |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Technika |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
1–4. évfolyam |
|
Célok |
|
– Felkelteni a tanulók érdeklődését a környező világ vizuális sokfélesége és az emberi alkotások iránt.
– Képessé tenni a tanulókat kézműves és művészi jellegű alkotások létrehozására.
– A tevékenységek során teret adni a felszabadultságnak, az alkotás örömének. |
|
Feladatok |
|
– Fejlessze ki és erősítse meg a vizuális önkifejezést.
– Tegye képessé a tanulókat a képi információk befogadására, könnyítse meg ezzel a világban való eligazodásukat.
– Tegye gazdagabbá a tanulók kommunikációs és szocializációs képességét.
– Tegye alkalmassá a tanulókat a természetes és mesterséges környezet vizuális befogadására.
– Keltse fel az érdeklődést a művészeti kifejezésformák iránt.
– Ismertesse meg a tanulókat az ábrázolásalakítás anyagaival, azok helyes használatával.
– Sajátíttasson el különböző rajzos és kézműves technikákat, népi kismesterségeket.
– Fedeztesse fel a környezet szépségét, esztétikumát.
– Mutassa be a népművészet értékeit.
– Fedeztesse fel, hogy a különböző művészeti ágak egyaránt alkalmasak ugyanannak a gondolatnak, élménynek, érzelemnek a kifejezésére – külön-külön és együttesen is. |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
A megfigyelés és az elemzés képessége.
Az ábrázolási módok és kifejezőeszközök alkalmazásának készségei.
Az élmények, benyomások kifejezésének, megfogalmazásának képessége.
A látvány, az alkotás átélése.
Gyakorlottság a kifejezési technikák, eljárások alkalmazásában, megvalósításában, a képi közlések kigondolásában, elkészítésében.
Koordinált mozgáskészség.
A térbeli tájékozódás készsége.
A ritmusérzék.
A vizuális közlésformák, kommunikációs területek (jelek, ábrák, reklám, újság, közlekedési jelek, információk) megkülönböztetésének, jelentésfelfogásának képessége.
Az ábrák, rajzok, mintázások, festések technikai jártasságai.
A tárgykultúra anyagainak vizsgálatához, megmunkálásához fűződő képességek. A kéziszerszámok használatának készségei.
Az alkotás örömének megélése. |
|
1. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
A vizuális nyelv alapjai |
Néhány egyszerű forma-, vonal- és színminőség használata az alkotómunkában, azok felismerése és megnevezése (pl. kicsi, nagy formák; vastag, vékony vonalak; egyenes, ferde, hullámvonal, körvonal).
Foltfestés. Formák megfigyelése a nagyság szempontjából.
Tárgyak helyének, helyzetének meghatározása és szerepeltetése alkotásokban. |
|
Kifejezés, képzőművészet |
Önmagával vagy a családdal kapcsolatos események kifejezése személyes hangú rajzokban, festményekben.
Történetek eljátszása bábokkal. Műalkotások néhány perces szemlélése, közös beszélgetések a tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról. |
|
Vizuális kommunikáció |
Megfigyelt tárgyak, élőlények ábrázolása körvonallal és foltszerűen. Saját jelek választása, egymás jelének megismerése. Ábrák, jelek, a mindennapi környezetben megfigyelhető egyéb látványok szemlélése, értelmezése. Emberi gesztusok értelmezése. |
|
Tárgy- és környezetkultúra |
Babaszoba berendezése. Egyszerű használati és dísztárgyak készítése mintakövetéssel. A környezet (pl. osztályterem) szebbé tétele, átrendezése. |
|
Technika |
Ismerkedés különféle technikákkal; anyagok és munkaeszközök használata: ceruza-, golyóstoll- és ecsetrajz; vízfestés; mintázás agyagból, plasztilinből; konstruálás papírból tépéssel, nyírással, síkbáb készítésének egyszerű technikája. |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Vizuális nyelv |
A színismeret bővítése, árnyaltabb színek létrehozása és megnevezése. A vonal mint a mozgás kifejezője. Szabályos és szabálytalan formák felismerése és ábrázolása. Szögletes, íves, gömbölyű formák. Formák, színek szimmetrikus elrendezése. Egyszerű ritmusok létrehozása és felfedezése. |
|
Kifejezés, képzőművészet |
Élmények feldolgozása emlékek alapján, megjelenítése síkon és térben. Évszakok hangulatának kifejezése. Saját, kitalált történetek megjelenítése síkon és térben. A tanulók által kiválasztott műalkotások nézegetése adott szempontok szerint. Tetszésítéletek megalkotása. |
|
Vizuális kommunikáció |
Tárgyak, élőlények, egyszerű események ábrázolása változatos technikákkal (pl. vonallal, folttal, színesen és fekete-fehérben). Előzőleg tudatosan megfigyelt változások (pl. évszak, időjárás) legjellegzetesebb állapotainak ábrázolása. Arckifejezések értelmezése, jelek, piktogramok megértése. |
|
Tárgy- és környezetkultúra |
Tárgyak készítése könnyen alakítható anyagokból (papír, agyag).
Csomagolások készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése (egyénileg). Környezetalakító tevékenység (pl. tanterem átrendezése, alkalmi díszítés). Köznapi és ünnepi tárgyak (pl. jeles napok tárgyi kellékei) formája és funkciója közötti összefüggések megbeszélése. |
|
Technika |
Különféle technikák, könnyen megmunkálható változatos anyagok (pl. papír, agyag) és egyszerű munkaeszközök használata. A ceruza- és ecsetrajz, valamint a vízfestés technológiai változatai. Formálás agyagból.
Papírhajtogatás.
Nyomtatás krumplidúccal. |
|
Követelmény |
|
– Tudjon megfigyelni, nagyság szerint rendezni formákat.
– Tudja a tárgyak helyét, helyzetét meghatározni segítségnyújtással.
– Tudja megkülönböztetni a sík- és térformákat. A szabályos-szabálytalan formákat, valamint a szögletes-íves, szögletes-gömbölyű és szimmetrikus formákat tudja megnevezni, ábrázolni.
– Értse meg a tankönyv ábráit, az egyszerű eligazító táblákat, piktogramokat.
– Értelmezze az egyszerű arckifejezéseket, gesztusokat.
– Tudjon szabadon képet alakítani élmény alapján festéssel, rajzzal.
– Ki tudja fejezni az időjárás egyszerű jelenségeit az évszakokhoz kapcsolódóan képkialakításaiban.
– Tudjon tárgyakat készíteni papírból, agyagból. |
|
3. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Vizuális nyelv |
A tanult vizuális nyelvi elemek, minőségek és viszonylatok felismerése képek, tárgyak, látványok elemzésekor. Egyszerű forma-, vonal- és színritmusok alkalmazása és felfedezése a különböző célú képalkotásokban (díszítményekben, vizuális jelekben). Hangsúlyozás formák és színek kiemelésével. Formakompozíciók, kompozíciós megoldások, formaritmusok. |
|
Kifejezés, képzőművészet |
Egyedül vagy közösségben szerzett mindennapi élmények kifejezése festményben, rajzban, plasztikában, térben. Évszakok hangulata. Szépirodalmi és filmélmények, zenei élmények megjelenítése síkon és térben. |
|
Vizuális kommunikáció |
Tárgyak jelzése, felismerése egy nézet alapján. Egyszerű tér- és mozgásábrázolások. Tárgy ábrázolása szemmagasságban. Tárgyak alaprajza. Egyszerű történés, folyamat értelmezése fázisrajzok felhasználásával. |
|
Tárgy- és környezetkultúra |
Egyszerű tárgyak készítése (pl. játékok, bábok, edényféleségek). Csomagolások készítése minta után és egyéni elképzeléssel. A tárgyalkotó folyamat végigvitele (próbálkozások a folyamat lépéseinek betartására). Környezetalakító tevékenység (pl. helyiségek átrendezése új funkciónak megfelelően, díszlet készítése). |
|
Technika |
Különféle technikák, technológiák megismerése, munkafolyamataik értelmezése, könnyen megmunkálható változatos anyagok és egyszerű munkaeszközök használata. A mintázás és a kollázstechnikák újabb technológiai változatai. Rajzolás rosttollal, krétával. Festés temperával. Különféle tárgy- és anyagnyomatok. |
|
Követelmény |
|
– Ismerje a vizuális alapelemek egyszerű rendszereit, mint a vonalfajták, formák, színritmusok.
– Ismerje a vizuális alapelemek viszonylatait (irány, arány, kompozíció, hangsúlyozás).
– Váljon gyakorlottá az egyes vizuális elemek használatában. Fejlődjön érzelmi világa és kreativitása.
– Tudjon képet alkotni az időjárás, az évszakok hangulatának kifejezésével, a téri viszonylatok spontán rögzítésével.
– Legyen képes egyszer vizuális ritmusok létrehozására.
– Tudjon megfigyeléseket tenni és azokat megfogalmazni a természeti környezet vizuális jellemzőire vonatkozóan.
– Tudjon tárgyakat készíteni a megismert anyagokkal.
– Értse a legegyszerűbb vizuális jelzéseket. |
|
4. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Vizuális nyelv |
A formák (foltok, tömegek) és színek közlési szándéknak megfelelő elrendezése (körvonal, foltképzés, árnyék). A forma szerkezete – síkformák, körformák megfigyelése, létrehozása. Ritmikus felületek létrehozása. Térbeli viszonylatok létrehozása dobozokkal. |
|
Kifejezés, képzőművészet |
Élmény, hangulat kifejezése síkon és térben az évszakokról.
Emlékek, gondolatok és történetek megjelenítése. Emberi kapcsolatok kifejezése. Képzőművészeti alkotások leírása néhány mondatban (pl. köztéri szobor), jellemzőik magyarázata. |
|
Vizuális kommunikáció |
Tapasztalati úton megismert jelenségek, folyamatok állapotainak ábrázolása. Szögletes és forgásformák nézet alapján. Egy-két tárgyból álló modell rálátásos és nézetszerű ábrázolása rajzolással. Élethelyzetekhez kapcsolódó magyarázó rajzok, folyamatábrák és vizuális jelek olvasása és üzenetük értelmezése (pl. plakátok). |
|
Tárgy- és környezetkultúra |
Egyszerű tárgyak egyéni igényt kielégítő és használatnak megfelelő elkészítése, a funkció, forma, méret, anyag, technika összefüggései (pl. tárgyak agyagból). Környezetalakító tevékenység (pl. kiállítás rendezése). A magyar kultúrából származó köznapi ünnepi tárgyak és tárgycsaládok elemzése a rendeltetés, az anyag, a forma és díszítés legegyszerűbb összefüggéseinek meglátásával. |
|
Technika |
Különféle technikák, technológiák megismerése, könnyen megmunkálható változatos anyagok és egyszerű munkaeszközök használata. |
|
Követelmény |
|
– Ismerje a vonal- és foltképzési technikákat.
– Legyen képes forma- és színritmusok létrehozására tárgykészítés céljából.
– Biztosan ismerje téri szerkezetek létrehozásakor a térbeli viszonylatokat.
– Ismerjen fel cselekvéssort képeken.
– Ismerjen fel tárgyak két nézete alapján.
– Legyen képes látvány hatására képet alkotni.
– Tudjon látvány alapján tárgyakat segítséggel, szóban elemezni, összefüggéseket rávezetéssel felfedezni. |
|
5–8. évfolyam |
|
Célok |
|
– Az érdeklődés, a fogékonyság felkeltése a természetes és mesterséges környezet esztétikai és más látható értékei iránt.
– Élményszerű tapasztalatok nyújtása a tárgy- és környezetkultúra területéről.
– Az esztétikai érzékenység, nyitottság, fogékonyság, ízlés alakítása, fejlesztése, a múlt értékeinek, hagyományainak tudatosítása a nemzeti műveltség közvetítésével.
– A környezettudatos magatartás kialakítása a tárgykultúra példáin keresztül. |
|
Feladatok |
|
– Fejlessze a kreativitást, a kreatív gondolkodást.
– Alakítson ki olyan személyiségjegyeket a tantárgy sajátos tartalmával és eszközrendszerével, amelyek felkeltik a szakmák iránti érdeklődést és segítik az eredményes szocializációt.
– Biztosítson tapasztalatszerzési lehetőséget a tárgy- és környezetkultúra világáról, a vizuális kommunikáció területeinek használatáról, az információk képi rögzítéséről, értelmezéséről.
– Gyakorlatokon keresztül fejlessze a jártasságot a vizuális technikák alkalmazásában.
– Segítse elő az érzelmek minél árnyaltabb kifejezését, a személyes élmények megjelenítését. |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
A síkbeli és térbeli kifejezőeszközök, kompozíciós eljárások alkalmazásának képességei.
A megfigyelés, az elemzés, az értelmezés képességei a képek és műalkotások, valamint a saját és társai alkotásának elemzésében.
Térábrázolás, térlátás képessége.
Jelenségek, érzelmek, gondolatok térbeli és síkbeli kifejezésének képessége. A kifejezés hagyományos technikáinak és az újszerű technikák elsajátításának készségei.
Közlő, magyarázó, eligazító ábrázolás képessége. Tipikus vizuális közlemények (térkép, alaklemez, szabásminta) értelmezésének képessége. A köznapi élet tipikus vizuális közleménye (televízió, rádió, sajtó) felfogásának, megértésének, megítélésének képessége.
Egyszerű tárgyak megtervezésének képessége.
Képesség a tervezés elveinek megértésére, alkalmazására.
Célszerűség–használhatóság–megmunkálás–anyag–szerkezet összefüggéseinek meglátása.
Jártasság a tanult kézműves technikákban, a modellezésben, építésben.
A munka, az alkotás esztétikai értéke.
A saját és mások alkotásának megbecsülése. Az ésszerű, anyagtakarékos megoldások előnyben részesítése. A környezetbarát megoldások keresése.
Az együttműködési és alkalmazkodási készség, csoportmunkában részvétel képessége.
Az empátiás készség fejlesztése. |
|
5. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Vizuális nyelv |
Folthatárok, foltfestés, vonalabsztrakció, a tárgy formája vonalkövetéssel. Ritmikus felületek kialakítása. Szabályos és szabálytalan sík- és térformák. Természeti formák csoportosítása. A forma árnyéka – körülrajzolás. |
|
Kifejezés, képzőművészet |
Különböző hangulatú, látványhoz kötött élmények, személyes élmények síkbeli és térbeli megjelenítése rajzzal. Élménykifejezés emberábrázolással.
Meseszerű történetek megjelenítése rajzolással, festéssel, plasztikával.
Művészeti élmények (tánc, zene, irodalom) feldolgozása képi kompozícióban. |
|
Vizuális kommunikáció |
Látványok ábrázolása – természeti formák ábrázolása modell után, forgásformák ábrázolása. Egyszerű kompozíciós megoldások létrehozása. |
|
Tárgy- és környezetkultúra |
Néhány alkotás rajzos és szóbeli összehasonlítása az alkotások anyaga, valamint az anyagok tulajdonságai alapján. A tanulók alkotásainak vizsgálata, elemzése az érzelmi hatás szempontjából. A tárgyalkotó folyamat lépései a tárgykészítésben. Tárgykészítés agyagból, papírból, textilből. |
|
Technika |
Tárgyértelmezés az érintett korokban és kultúrákban. A honfoglaló magyarok művészete, a népművészet. |
|
Követelmény |
|
– Tudjon egyszerűbb vizuális problémákra, emocionális késztetésekre kreatívan reagálni adottságai függvényében.
– Szerezzen tapasztalatokat a vizuális kifejezőelemek változatos felhasználhatóságáról a folt, a vonal, a felületek kapcsolatában.
– Ismerje a komponálás néhány fontos eszközét (vonalvastagság, szín, elhelyezés).
– Tudjon ritmikus kompozíciókat létrehozni.
– Legyen képes egyszerű formák látványszerű ábrázolására.
– Fejlődjön képi kifejezése irodalmi és zenei élmények hatására (festés, rajzolás és plasztikus alakítások).
– Tudjon – a tárgyalkotó folyamat lépéseinek betartásával – egyszerű tárgyat készíteni a megismert anyagokból. |
|
6. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Vizuális nyelv |
Foltképzés. A tónusmelegítés, a tónus szerepe a kifejezésben. Mértani formák megfigyelése, testek felülete, élek, testek létrehozása. Tulajdonságok elemzése, bevonása papírral. |
|
Kifejezés, képzőművészet |
Személyes élmények, fantáziaképek síkbeli és térbeli megjelenítése festéssel, kollázzsal, agyag- és/vagy papírplasztikával. Művészeti élmények (színház, tánc, zene, irodalom) vizuális kifejezése, feldolgozása képi, plasztikai kompozícióban. Néhány képzőművészeti technika vizsgálata, tájábrázolások. Tájábrázolás megfigyelés alapján. |
|
Vizuális kommunikáció |
Térformák ábrázolása modell után. Forgás- és szögletes formák ábrázolása. A tárgyak két nézetének megrajzolása. Tárgyak, tárgycsoportok alaprajzának elkészítése. Térképrajz értelmezése. |
|
Tárgy- és környezetkultúra |
A tárgyak csoportosítása a funkció szerint. Őseink tárgyai, ma használatos tárgyak. Funkció, forma, anyag, esztétikum egysége. Egyszerű terv a tárgykészítéshez – tárgykészítés a tanult technikákkal. |
|
Követelmény |
|
– Legyen jártas az összetettebb síkbeli alkotások létrehozásában.
– Tudatosan alkalmazza térábrázolásaiban a térjelzéseket (közel, távol, takarás).
– Szerezzen tapasztalatokat az egyszerű tárgyak szerkezetéről.
– Legyen képes művészeti és személyes élményei képi kifejezésére, szabadon választott technikával.
– Tudjon tárgyat készíteni valamely tanult kézműves technikával.
– Szerezzen gyakorlatot az ismert ábrázolási technikák alkalmazásában.
– Tartsa be a balesetvédelmi szabályokat. |
|
7. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Vizuális nyelv |
Formacsoportosítások – sík- és térformák, szabályos és szabálytalan mértani formák. Térformák, forgásformák származtatása, felhasználása térépítéshez. Térkompozíciók létrehozása, térrendezés, térépítésmodellek létrehozása. |
|
Kifejezés, képzőművészet |
Művészeti élmények kifejezése – irodalom, zene.
Ábrázolás a tanult technikákkal.
Műalkotás elemzése.
Érzelem kifejezése a képzőművészetben. |
|
Vizuális kommunikáció |
Testek ábrázolása, az árnyék, a vetett árnyék kifejezése. Tárgyak nézeti ábrázolása. Emberalak látványszerű ábrázolása. Az álló ember arányai. Ábrázolás modell után. Az emberi arc ábrázolása. Önarckép. |
|
Tárgy- és környezetkultúra |
A tárgyalkotás folyamata, tervezés, kivitelezés. Kézműves technikák alkalmazása a tárgykészítésben. Az ember épített környezetének elemzése. Őseink épített környezete, a mai világunk. Lakóépületek, középületek. |
|
Követelmény |
|
– Használja tudatosan a vizuális nyelv elemeit.
– Ismerje a mértani térformák legfontosabb tulajdonságait és tudja azokat felhasználni térelemzéshez, térképzéshez.
– Alkalmazza a fény-árnyékot a plasztikus formák megjelenítésében.
– Legyen képes művészeti élmény hatására kifejező alkotásokat készíteni térben vagy síkban.
– Legyen képes egyszerű mértani testek látványszerű ábrázolására.
– Tudjon embert ábrázolni modell után. Legyen ismerete az ember méreteiről, arányairól.
– Tudjon egyszerű tárgyat készíteni valamely tanult kézműves technikával.
– Szerezzen tapasztalatot a szűkebb, a tágabb emberi környezet, a lakás, a lakóépület komfortos és funkcionális alakításáról és alakíthatóságáról, fejlődéséről. |
|
8. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Vizuális nyelv |
A fény kiemelt szerepének megfigyelése a műalkotásokban. A ritmus, a szimmetria, az aszimmetria a műalkotásokban. Ítéletalkotások, következtetések. Ritmuskompozíciók készítése. |
|
Kifejezés, képzőművészet |
Zenei élmény vizuális kifejezése. Egy adott hangulat, lelkiállapot kifejezése. Hangulatok, érzelmek kifejezése különböző témák feldolgozása során. Adott téma képi feldolgozása során különböző kompozíciós megoldások kipróbálása. Festés zenéhez. Művészeti kiállítások, múzeumok megtekintése során szerzett élmények szóbeli és képi feldolgozása. |
|
Vizuális kommunikáció |
Bonyolultabb tárgyak látványszerű ábrázolása. Ceruzarajzok, festmények készítése. Emberábrázolás – ülő, álló ember rajzolása modell után. Önarckép. Vizuális közlések – tervezés, kivitelezés (meghívó, plakát). Munkafolyamatok szemléltetése – folyamatábra. Nézetábrázolások mértani formákról. |
|
Tárgy- és környezetkultúra |
A funkció-forma összefüggései az építészetben, különféle épülettípusokban. Településtípusok elemzése képen, modelleken. A tárgyi környezet és életmód összefüggéseinek elemzése. Használati és dísztárgyak megtekintése, elemzése. |
|
Követelmény |
|
– Ismerje fel a műalkotásokon a kompozíció legfontosabb eszközeit.
– Használja tudatosan képalakításain a vizuális kifejezőelemeket.
– Legyen képes művészeti élmény vizuális kifejezésére a tanult kompozíciós eszközök felhasználásával.
– Legyen nyitott az esztétikai közlést és befogadást illetően.
– Tudjon bonyolultabb természeti formát és emberformát látványszerűen ábrázolni.
– Legyen képes egyszerű plakátok megtervezésére és kivitelezésére.
– Tudjon értékítéleteket hozni természeti és mesterséges környezetének esztétikájára vonatkozóan.
– Legyen jártas a környezet alakításában, a tárgykészítésben használatos egyszerű eszközök, szerszámok használatában.
– Legyen ismerete a tárgyi környezet és az életmód összefüggéseiről. |
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
|
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
1–8. évfolyam
Óraszámok |
|
|
Évfolyamok |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
|
Heti óraszám |
1 |
1 |
2 |
2 |
3 |
3 |
4 |
4 |
|
Éves óraszám |
37 |
37 |
74 |
74 |
111 |
111 |
148 |
148 |
|
Témakörök |
|
Témakör |
Évfolyamok |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Életvitel |
x |
x |
x |
x |
|
|
|
|
|
Tervezés, építés |
x |
x |
x |
x |
|
|
|
|
|
Anyagok és átalakításuk |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Közlekedési ismeretek |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Háztartástan és életvitel |
|
|
|
|
x |
x |
x |
x |
|
Tervezés, szerelés, modellezés |
|
|
|
|
x |
x |
x |
x |
|
Termelés és gazdálkodás |
|
|
|
|
x |
x |
x |
x |
|
4. évfolyam
Célok |
|
– Ismeretek, tevékenységek, készségek, képességek kialakítása, amelyek segítik a tanulókat a gyakorlati problémák megoldásában.
– Fokozatosan feltárni és bemutatni a tanulóknak a természetben, a társadalomban élő ember és az általa létrehozott technikai környezet egyszerű, felfogható kapcsolatát.
– Az alapozás időszakában a tantárgy kiemelt célja a kézügyesség, a koncentrálás, a tájékozódóképesség fejlesztése. Képessé tenni a tanulót munkalépések elvégzésére, az önellátás egyszerűbb technikáinak gyakorlására, elsajátítására. |
|
Feladatok |
|
– Biztosítson gazdag tapasztalatszerzést az egyszerű érzékszervi benyomásoktól a bonyolultabb gondolati műveletekig a tanulót körülvevő természeti, társadalmi és technikai környezetben. Neveljen olyan életmódra, amely lehetővé teszi a környezettel való helyes együttélést.
– Mutasson be példákon, élményanyagon, személyes tapasztalatokon alapuló egészségmegóvást.
– Alakítson ki helyes munkaszakaszokat.
– Tegye képessé a tanulókat a műveleti algoritmusok alkalmazására, egyszerű tervezési tevékenységek lehetőségének felismerésére, megoldására.
– Ismertesse meg a tanulókkal – tapasztalatokon, élményanyagon, példákon keresztül – az alapvető közlekedési szabályokat, a környezetben való biztonságos tájékozódást.
– Alapozza a tanulók önértékelő, elemző képességét, alkotókedvét, a modellezés iránti érdeklődését. |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
A megfigyelő, az elemző képesség, az egyszerű összefüggések felismerésének képessége. Tájékozódási képesség fejlesztése síkban, térben. A képolvasási, a rajzolási képesség fejlesztése egyszerű tervezési, kivitelezési műveletekben. A tárgykészítés, az önkifejezés képessége különféle művelet-végrehajtási helyzetben. A figyelem, az emlékezet fejlesztése. Az örömérzés fejlesztése, érzelmek harmonizálása. Eszközhasználati készség fejlesztése különféle manuális, rajzolási tevékenységben. Arány- és formaérzékelés, formalátás képességei, térábrázoló képesség. Kommunikációs képesség. Alakítási készség, a koordinált mozgás készségei. Az önellátás képességeinek fejlesztése különféle önellátó technikák alkalmazásával. A helyes magatartás alakítása az egészségmegőrzés, a balesetmentes közlekedés elsajátítása érdekében. A testápolás, a higiénés szokások szükségességének belátása, együttműködési képesség alakítása. A ház körüli teendőkben való részvétel készségei. Az elemi szolgáltatások igénybevételének készségei. Pozitív viszonyulás a környezet értékeihez. |
|
1. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Életvitel |
Öltözködés – ruházat, felszerelés felismerése, használata fokozódó önállósággal: fűzés, gombolás, cipő párosítása, szekrény és fogas használata, tornafelszerelés felismerése, tárolása. Felsőruha, fehérnemű, lábbeli.
Tisztálkodás: kéz, az arc, a fogmosással kapcsolatos tevékenységek önálló elvégzése. A tisztálkodás eszközei. Tisztasági csomag.
A fésű használata, a WC használata. Táplálkozás – az evőeszközök ismerete, a kanál, a villa használata. A napirendnek megfelelő étkezés megtanulása. Ételfélék felismerése, megnevezése. |
|
Tervezés, építés |
Játékos építés nagyobb elemekkel, térképzés. Spontán építés különféle kockával. Az építődoboz elemei. Építés térben és síkban. |
|
Anyagok és átalakításuk |
Természetes anyagok (homok, fa, kavics, termések, levelek) gyűjtése, érzékszervi vizsgálat, belőlük készíthető tárgyak.
Mesterséges környezetünk anyagai – lakásban, iskolában, az iskola környékén. |
|
Anyagok és átalakításuk |
Átalakított anyagok – papír, fonal, zsineg, hurkapálca, képlékeny anyag – gyurma. Érzékszervi vizsgálat, tapasztalatgyűjtés.
Anyagfeldolgozási alaplépések, egyszerű tárgykészítési technikák. |
|
Közlekedési ismeretek |
A gyalogos közlekedés szabályai. A gyermek, a gyermek-felnőtt közlekedése az utcán, járdán; tapasztalatok gyűjtése. Tapasztalatok a tömegközlekedésről, a helyi közlekedésről. Veszélyhelyzetek megfigyelése. |
|
Tevékenységek |
|
Személyes holmi felismerése, öltözködés. A felszerelés elpakolása. Folyamatos, rendszeres tisztálkodás. Tisztálkodási eszközök rendeltetésszerű használata, tárolása. A kulturált étkezés gyakorlása. Építés önálló elgondolással. Építés minta, kép alapján. Anyagok megfigyelése, érzékszervi vizsgálata. Egyszerű összefüggés felismerése az anyag és a belőle készíthető tárgy között. Becslések, mérések, anyagcsoportosítás megadott algoritmus szerint. A gyalogos közlekedésben való részvétel irányított megfigyelése, magatartásformák gyakorlása. |
|
2. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Életvitel |
Öltözködés: az évszaknak, az időjárás változásának megfelelő öltözködés. Tárolás. Ruhanemű kezelése – zipzár, gombolás, patent, kapocs. Cipőfűzés, kötés, tépőzár. Tisztálkodás: körömtisztítás, hajmosás fokozódó önállósággal, mosakodás.
Cipőtisztítás: eszközök használata. A helytelen tisztálkodás következményei.
Táplálkozás: étkezési szokások a napszaknak megfelelően, terítés felügyelet mellett. A szalvéta használata. Étkezés késsel, villával. A rendetlen étkezés és táplálkozás elemzése, következményeinek megismerése. |
|
Tervezés, építés |
Építés az építődoboz elemeivel. Építés minta alapján. Belső tér modellezése. Építés a szabadban – homokozóban. Térrendezés terepasztalon – tereptárgyak felismerése, használata. |
|
Anyagok és átalakításuk |
Természetes anyagokból formák, alakzatok képzése. Alakított anyagok megmunkálása – képlékeny anyag egyszerű megmunkálása, elemi kézműves technikák.
Textilek: anyagvizsgálat érzékszervi tapasztalással, nyírás.
Papírmunkák – célszerű és takarékos anyagfelhasználás, tépés, nyírás, hajtogatás. Helyes szerszámhasználat.
Fa: hurkapálca – darabolás, csiszolás, festés, ragasztás. |
|
Közlekedési ismeretek |
Gyalogos közlekedés: biztonságos közlekedés a gyalogos közlekedésre kijelölt helyeken. Veszélyhelyzetek felismerése. Tapasztalatok gyűjtése a helyi tömegközlekedésről – utazás felnőttel. A gyalogos átkelőhely – zebra, jelzőlámpák, a forgalomirányítás jelzései, a rendőr karjelzései. |
|
Tevékenységek |
|
Egyszerű önellátó technikák folyamatos gyakorlása, önálló megoldása. A testápolás technikáinak önálló elvégzése a higiénés magatartás fontosságának tudatosítása.
A táplálkozási szokások megerősítése. Részvétel a táplálkozással összefüggő egyszerű teendőkben.
Építés szabadon, önálló elképzelés. Építés minta alapján. Belső téralakítás dobozokkal, tárgyakkal. Modellezés tereptárgyakkal. Anyagvizsgálat – textilszálak, anyagok érzékszervi vizsgálata, nyírás. A fa vizsgálata – egyszerű műveletek hurkapálcával. Az olló, a festék és a ragasztó használata.
A gyalogos közlekedés tudatos gyakorlása, veszélyhelyzetek elemzése. |
|
Követelmény |
|
– Fokozódó önállóság az önkiszolgáló tevékenységben – öltözködés önállóan (eseti segítségnyújtás mellett), alapvető tisztálkodási szokások alkalmazása.
– Ruházat, tisztálkodási eszközök, tanszerek helyének, pakolásának, kezelésének elsajátítása. Részvétel a fejlettségének megfelelő házimunkában, csoportos tevékenységben.
– Az étkezési, táplálkozási rend betartása. Étkezés késsel, villával.
– Építőelemek felismerése, megnevezése. Tudjon saját elképzelést, ötletet megvalósítani az építésben.
– Részvétel a közös tevékenységben, az építésben.
– A megismert természetes anyagok pontos megnevezése. Képek, formák, kompozíciók létrehozása irányítás, segítségnyújtás mellett.
– Tudjon átalakított anyagot megnevezni, csoportosítani, egyszerű műveleteket végezni.
– Használja rendeltetésszerűen a megismert eszközöket, szerszámokat.
– Tudjon papírt nyírni ollóval. Tudjon festékkel, ragasztóval bánni.
– Rendelkezzen elemi ismeretekkel az anyagtakarékosságról, a környezet megóvásáról.
– Elvárható a tanulótól a gyalogos közlekedés szabályainak ismerete, a tanult szabályok alkalmazása, a balesetmentes közlekedés a felnőttek közelében.
– Rendelkezzen tapasztalatokkal a helyi tömegközlekedésről, az utazás közbeni magatartásról.
– Ismerje a gyalogos átkelésre kijelölt helyek jelzését (zebra-lámpa), a rendőr karjelzéseit. |
|
3. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Életvitel |
Öltözködés: az időjárásnak, az évszaknak, a napszaknak megfelelő öltözet. Lábbeli tisztítása.
Tisztálkodás – kéz, láb, köröm ápolása, fogmosás és eszközeinek alkalmazása, tárolása.
Táplálkozás: terítés, tálalás. Az életkornak, a napszaknak megfelelő táplálkozás. Változatos étrend. Mosogatás.
Munkatevékenységek – játékok tisztítása, virágápolás, közös helyiségek csoportos takarítása. A takarítás eszközei. Házimunkák. A házimunkát megkönnyítő gépek, eszközök, darálók, háztartási robotgépek, porszívó. |
|
Tervezés, építés |
Építés – ház, családi ház makettje, alaprajz, építés az építődoboz elemeinek felhasználásával. Belső tér modellezése dobozokkal, építődobozokkal. Térrendezés terepasztalon – település modellezése. |
|
Anyagok és átalakításuk |
Alakított anyagok: tárgyalakítás képlékeny anyaggal, mintázóeszköz használatával. Papírok nyírása, hajtogatása.
Textilek nyírása – alaklemez használata.
Varrás (differenciáltan) – tűbefűzés, csomózás. Gyöngyfűzés.
A fa: darabolás, csiszolás, festés. Alapanyagok és hulladékok. Hulladékhasznosítás. |
|
Közlekedési ismeretek |
Gyalogos közlekedési helyzetek modellezése, értelmezése. Közlekedési gyakorlatok a tömegközlekedési eszközökön: szabályok betartása. Közlekedési eszközök csoportosítása. |
|
Tevékenységek |
|
Gyakorlatok a célszerű, a helyes öltözködésre. Összefüggés tudatosítása – öltözködés az időjárásnak, a napszaknak, az évszaknak megfelelően. Higiénés szokások és technikák gyakorlatai a fogmosásban, a kéz, a láb ápolásában.
Feladatok önálló megoldása az egyszerű házimunkákban. Az egészséges, az életkornak megfelelő táplálkozás szükségessége, alkalmazása. A háztartást megkönnyítő eszközök, kisgépek megismerése, használata felnőtt irányításával. Balesetveszély felismerése a háztartásban. Körvonalrajzok, alaprajzok készítése. Építés látszati rajz alapján. Modellezés, térrendezés egyéni elképzelésekkel. Hasznos tárgyak készítése. Anyag-forma-funkció felismertetése. Hagyományos kézműves technika természetes és mesterséges anyag felhasználásával. Nyírás, fűzés, darabolás, csiszolás, hajtogatás, tűbefűzés, csomózás műveletei. Balesetmentes szerszámhasználat.
A tömegközlekedési eszközök használatának szabályai: várakozás, fölszállás, kapaszkodás, leszállás jelzése, tudakozódás. Veszélyhelyzetek a tömegközlekedésben. |
|
4. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Életvitel |
Öltözködés: fehérnemű, zsebkendő, zokni mosása. Egyszerű karbantartó munkák. Ruházat portalanítása.
Tisztálkodás: köröm gondozása, vágása. A test tisztán tartása.
Munkatevékenységek: részvétel a családi munkában, szolgáltatások igénybevétele – vásárlás, gyógyszertár, posta. Egyszerű ételkészítés reggelire. Mosogatás, portalanítás a lakásban. |
|
Tervezés, építés |
Építés: építőelemek illesztése, egyensúlya. Térrendezés, téralakítás. Építés látszati rajz alapján a síkra. Lakóházak modellezése – település makettje, értelmezése. Szerelődoboz, szerelőelemek – eszközök, szerszámok használata. |
|
Anyagok és átalakításuk |
Átalakított anyagok: a papír felhasználása – csomagolás, csomagolási technikák. Textilek varrása: egyszerű öltésformák.
Fémek: anyagvizsgálat, az anyag érzékelhető tulajdonságai.
A fa: darabolás, faragás. A műanyag hasznosítása a háztartásban. |
|
Közlekedési ismeretek |
A közlekedés eszközei: a vonat. Pályaudvar. Információk, jelzések értelmezése. Udvarias, biztonságos közlekedés. A helyi közlekedés eszközei falun és városban, közlekedési helyzetek modellezése. |
|
Tevékenységek |
|
A test, a felszerelés tisztaságával kapcsolatos szokások, technikák elsajátítása, gyakorlása. A gyermekek által is elvégezhető házimunkák végrehajtása. A legszükségesebb szolgáltatások ismerete, elvégzése önállóan vagy a felnőtt irányításával. Összefüggések felismerése az építés folyamataiban, az illesztés, az egyensúly. Tervezés a térrendezéshez, téralakításhoz. Gyakorlottság a látszati rajz alapján történő építésben.
A szerelődoboz elemeinek megismerése, összeillesztésének gyakorlása. Természetes anyagok, műanyagok vizsgálata. Az alapanyagok célszerű, esztétikus megmunkálása. Algoritmus használata a tárgykészítéshez. A hulladék hasznosítása. A takarékosság alkalmazása. Öltés, nyírás, csomagolás, darabolás, faragás.
Közlekedés tömegközlekedési eszközökön. Információs táblák leolvasása, információkérés, tudakozódás. Udvariasság a közlekedési helyzetekben. Veszélyhelyzetek felismerése a gyalogos és tömegközlekedésben. |
|
Követelmény |
|
– Az egészséges életmódhoz szükséges szokásrend ismerete, betartása. Önállóság, gyakorlottság az önellátásban – öltözés, tisztálkodás, étkezés.
– Egyszerű háztartási munkák gyakorlott elvégzése, háztartási kisgépek használata.
– Részvétel és aktivitás a környezetellátó munkatevékenységben.
– Az építődoboz jártasság szintű használata. Ismeretek a szerelődoboz elemeiről, szerszámainak használatáról. A rajz és a tárgy megfeleltetése, alaprajz elkészítése.
– Műveleti algoritmus leolvasása, értelmezése segítséggel, használata a tárgykészítésben.
– Az egyensúly és stabilitás alkalmazása az építésben, a térrendezésben, a modellezésben.
– A térhelyzetre, -viszonyokra vonatkozó fogalmak pontos használata.
– Anyagvizsgálati módszerek ismerete, tapasztalatok megfogalmazása.
– Gyakorlott eszközhasználat a papírmunkában, a famunkában, a textilek megmunkálásában a megismert eszközök tekintetében.
– Az anyag-forma-funkció értelmezése, felismerése a tárgykészítésben – irányítás mellett. Az esztétikai követelményekre való törekvés a tárgykészítésben, a munkában.
– Az anyagtakarékossági szempontok ismerete és alkalmazása a tervező, kivitelező munkában.
– Tudjon tisztán dolgozni, a problémák megoldásához segítséget kérni.
– A tanult, a begyakorolt magatartási szabályok betartása a közlekedési helyzetekben. Biztonságos közlekedés gyalogosan és a tömegközlekedési eszközön.
– A közlekedés eszközeinek ismerete, csoportosítása.
– Vészhelyzetek felismerése, elkerülése a gyalogos és a tömegközlekedésben. |
|
5–8. évfolyam |
|
Célok |
|
– Ismeretek, tevékenységek, készségek, képességek kialakítása, amelyek segítik a tanulókat a szakmatanulásra, valamint az önálló életvezetésre való felkészülésben.
– A technikai műveltség alapozása – a természeti környezet, a társadalom és az ember által létrehozott technikai környezet kapcsolatrendszerének bemutatása, feltárása a tanulók fejlettségének megfelelően.
– A manualitás, a kézügyesség fejlesztése – a bonyolultabb feladatok, munkafolyamatok, munkalépések elvégzésére is képessé teszi a tanulót. |
|
Feladatok |
|
– Tegye képessé a tanulókat a környezettudatos életvezetésre, a környezet megóvására, az anyagtakarékos megmunkálásra, a kitartó munkavégzésre.
– Gyakoroltassa be az önellátás egyszerű, majd bonyolultabbá váló technikáit.
– Biztosítsa a gazdag tapasztalatszerzést az egyszerű érzékszervi benyomásoktól a bonyolultabb gondolati műveletekig, a problémamegoldásokig.
– Mutassa be és gyakoroltassa gazdag tevékenységrendszeren, feladatokon az anyagfeldolgozás alaplépéseit, az egyszerű tárgykészítési technikák elsajátítását, alkalmazását.
– Sajátíttassa el a példákon, személyes tapasztalaton alapuló egészségmegóvást.
– Hangsúlyozza a nevelés során a környezetkárosítás elkerülését, megelőzését, a környezettel való helyes együttélést.
– Neveljen kitartó munkavégzésre, pontos munkára.
– Sajátíttassa el és gyakoroltassa be a helyes munkaszokásokat, a balesetmentes szerszámhasználatot, ismertesse meg a helyes és veszélyes eljárásokat.
– Alkalmaztasson műveleti algoritmusokat a tárgykészítésben, a munkafolyamatban, ismertesse fel a szabályszerűségeket a technikai problémák megoldásában.
– Ismertesse meg a közúti közlekedés veszélyforrásait és sajátíttassa el – konkrét példákon, élményanyagokon keresztül – a közlekedés alapvető szabályait.
– Érje el a takarékos anyagfelhasználást, a kíméletes eszközhasználatot, a higiéniai szempontok figyelembevételét.
– Alakítson ki felelősségtudatot a családért, a megélhetés megteremtéséért, a környezetért.
– Ismertesse meg és alkalmaztassa az önálló életvezetést segítő – karbantartó, javító, fejlesztő – technikákat, a tanulók életkorának és fejlettségének megfelelően.
– Alakítsa ki a reális önértékelést, segítse elő a szakmaválasztást a tanuló lehetőségeinek függvényében. |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
A képolvasási, a rajzolási, a számolási képességek fejlesztése. A terv, a munkamenet-készítés képességének alakítása, a manualitás fejlesztése.
Tárgykészítési képesség, egyszerű tárgyak létrehozása, tervszerű előkészítés utáni kivitelezés képessége.
Az önmegvalósítás, az önkifejezés képessége, az alkotás, a kíváncsiság, a becslés, a döntés, a pontosság, a problémameglátás képességének fejlesztése.
Az összehasonlítás képessége, a közös jellemzők, az eltérő jegyek megértése, elemzése. Az önértékelés és mások értékelésének képessége. A térben, a síkon való tájékozódás képessége, a téri hely és helyzet kifejezése, viszonyszavak helyes használata. A tárgykészítés, a műveletek végrehajtásának készségei. A kéziszerszámok, egyszerű gépek balesetmentes használatának készségei.
Az eredményes szocializáció, a társadalmi beilleszkedés képességének fejlesztése. Az egészséges életmód, az önálló életvezetés megvalósításának képességei. Az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztása. A háztartási gazdálkodás folyamatainak átlátása.
Az együttműködéshez, a szakmatanuláshoz szükséges együttélési szabályok elfogadásának, megértésének képességei.
A testápolás szokásainak önálló elvégzése. A szolgáltatások önálló igénybevételének készségei. Felelős viszonyulás a környezet értékeihez, a környezetóváshoz.
A balesetmentes közlekedés, tájékozódás végrehajtásának készségei.
Helyes munkaszokások, az anyagtakarékos magatartás kialakítása. |
|
5. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Háztartástan és életvitel |
Egyszerű háztartási munkák és ház körüli teendők. Háztartási kisgépek működtetése. A családi munkamegosztás. Vásárlás boltban, piacon, szolgáltatások igénybevétele – posta, gyógyszertár, közintézmények szolgáltatásai. A test tisztán tartása, kamaszkori testápolás, hajmosás, szárítás, az arc tisztán tartása, körömápolás kézen, lábon. Fehérnemű, zokni, zsebkendő mosása. A textíliák szerepe a ruházkodásban, célszerű használatuk. |
|
Tervezés, szerelés, modellezés |
A tárgykészítés lépései. Anyag, forma, rendeltetés, célszerűség szempontjai az elemzésnél. A valóság műszaki rajzi ábrázolása. A műszaki rajz alapjai: egyezményes jelek. A becslés, a mérés pontossága, rajzoló, mérő-, szerkesztő eszközök. A mérés lejegyzése. Az épített környezet megjelenítése maketten, modellen. Emberi alkotással létrehozott terek, formák esztétikuma. A lakóházak, a lakókörnyezet. Falu és város. |
|
Anyagok és átalakításuk |
Természetes anyagok. Feldolgozott (átalakított) anyagok. Természetes anyagok átalakítása – anyagvizsgálatok, anyagok csoportosítása. A fa az otthonunkban. A fa feldolgozása. Léc darabolása, faragás.
A népművészet hagyományai – a természetes anyagok megmunkálása: szalma, gyékény, csuhéj, rafia, gyapjú; egyszerű szövési technikák munkalépéseinek megfigyelése, tanulása. Feldolgozott anyagok és a belőlük készült tárgyak. A papír, papírfélék. A kartonpapír megmunkálása, a tárgykészítés lépései.
A feldolgozott állati bőr vizsgálata, megmunkálhatósága. A bőrmegmunkálás szerszámai. Tárgykészítés textilből, filcből. |
|
Közlekedés |
Közlekedési információk – a járatok menetrendje a megállóban, információ kérése pályaudvaron. Veszélyhelyzetek, baleseti tényezők a tömegközlekedésben. Ezek megelőzése, elkerülése. A vízi közlekedés, a vízi szállítás: hajó, komp. Kerékpárosok az utakon – tapasztalatgyűjtés. |
|
Termelés és gazdálkodás |
Az ember termelő tevékenysége. Védekezése a környezet kellemetlen hatásai ellen. Talajvizsgálatok. Talajjavító eljárások a kiskertben. Növények szaporítása: magvetés, palántázás. Növényápolási munkák. A növénytermesztés egyszerű eszközei, kéziszerszámai. Az eszközök fejlődése, korszerűsödése a termelés során. |
|
Tevékenységek |
|
Részvétel az egyszerű háztartási munkákban, ház körüli teendőkben, a családi munkamegosztásban.
Tapasztalatok szerzése a különféle szolgáltatások köréből, pl. gyógyszer kiváltása, levél feladása, cipő javíttatása, a művelődési ház kínálta tevékenységek igénybevétele.
A következetes és rendszeres testápolás tevékenységeinek gyakorlása, testápoló szerek és eszközök használata.
A textilanyagok vizsgálata az egészséges viselet szempontjából. A ruházat tisztán tartása kézi mosással. A ruhanemű megóvása, gondozása.
Tervezés, munkamenet elkészítése a tanult algoritmussal. Algoritmusok alkalmazása. Becslés és mérés. A mérési eredmények leolvasása, lejegyzése.
Az épített környezet vizsgálata az esztétikum, a célszerűség, a rendeltetés szerint. Harmónia a lakókörnyezetben.
Anyagok felismerése és csoportosítása az érzékelhető tulajdonság szerint. Az anyagvizsgálat elemi módszereinek alkalmazása. Tapasztalatszerzés az anyagok tulajdonságairól, a funkció-forma-esztétikum összefüggéseiről. A vizsgált anyagok megmunkálásához szükséges szerszámok, eszközök balesetmentes használata. Egyszerű tárgykészítő eljárás elsajátítása.
Tájékozódás a tömegközlekedésben – információkérés a vonat- és autóbusz-pályaudvaron. A közúti megállóhelyeken kifüggesztett menetrend megismerése. Vészhelyzetek a tömegközlekedésben – elemzés, tapasztalatgyűjtés. A vízi közlekedés lehetőségei, személy- és teherszállítás vízen, tapasztalatgyűjtés, tájékozódás. A kerékpárosok megfigyelése kerékpárúton, közúton.
Az ember növénytermelő tevékenységének megfigyelése. Tapasztalatgyűjtés a konyhakerti munkákról, kiskertekben folyó növényápolásról. Talajvizsgálat, talajjavítás, magok ültetése, palántázás. Kéziszerszámok felismerése. |
|
Követelmény |
|
– Következetes testápolásra való törekvés. Rendelkezzen ismeretekkel a kamaszkorral járó testápolásról. Tudja a textil ruhanemű tisztán tartását elvégezni saját ruházatára vonatkozóan.
– Ismerje a ruhanemű célszerű használatát, megóvását. Vegyen részt a családi munkamegosztásban. Szerezzen tapasztalatokat a környezetében található szolgáltatásokról, azok igénybevételéről.
– Tudjon algoritmusokkal önállóan dolgozni, becslést végezni, mérni segítséggel. Tudja bejegyezni a mért adatokat.
– Tudjon megfigyeléseket végezni az ember épített környezetében lakóházak, terek, lakóhelyek szerint.
– Tudja csoportosítani a megismert anyagokat érzékelhető tulajdonság szerint. Szerezzen ismereteket az anyagok formálhatóságáról a funkció-forma-esztétikum összefüggéseiben. Legyen képes a megismert anyagokból egyszerű tárgy elkészítésére műveleti algoritmus segítségével.
– Használja a szükséges szerszámokat, eszközöket balesetmentesen.
– Legyen ismerete a tömegközlekedésben az információk megszerzéséről. Tudja a vasút, az autóbusz, a városi tömegközlekedés veszélyhelyzeteit.
– Alkalmazza tudatosan a helyes közlekedési szokásokat. Szerezzen ismeretet a vízi közlekedésről.
– Rendelkezzen elemi tapasztalatokkal a kertművelésről, a kiskert növényeinek gondozásáról, a kéziszerszámok használatáról. |
|
6. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Háztartástan és életvitel |
Az életkornak megfelelő táplálkozás, a táplálék mennyisége és minősége. Napi étrend – helyes arányok. A rendszeres étkezés élettani hatása. Gyümölcsfogyasztás, zöldségek. Főzési előkészület, bevásárlás, előkészítés – egytálétel. Vendég a családban. A zsebpénz beosztása. Háztartási pénz. A takarékosság – hol költsük el a pénzt? A szolgáltatói környezet megítélése – ésszerű szelekció. Háztartási gépek a takarításban, háztartási tisztítószerek. Személyi higiénia a kamaszkorban – napi tisztálkodás, fehérneműváltás, lábápolás. Divat és célszerűség a felsőruházat megválasztásában. A ruházat, a lábbeli egészségre gyakorolt hatása. Ruhanemű-ápolás. Környezetbarát szerek használata. Háztartási hulladékkezelés – szelektív hulladékgyűjtés. A háztartási hulladékok élettani hatása. |
|
Tervezés, szerelés, modellezés |
A műszaki rajz jelei, mérések, egyszerű szerkesztések cm-es pontossággal. Konstruálás, modellezés szerelőelemekkel, mozgó, működő modellek fémépítő szerszámai, eszközei. Szerelés rajz alapján. A kerékpár részei rajz, leírás alapján, beazonosítás a kerékpáron. |
|
Anyagok és átalakításuk |
Tárgykészítés munkamenetről, algoritmus segítségével. Funkció-anyag-forma összefüggései a tárgykészítésben. Textil szabása, illesztése a tanult öltésformákkal. Díszítő munkák. Szövés, hurkolás. Elemi ruhajavító eljárások. Textíliák a lakásban. A természetes anyagok helyettesíthetősége. A műanyagok. Tulajdonság és funkció. A környezetre ártalmas anyagok. A műanyagok alakíthatósága. A fa megmunkálása: illesztési, szerelési formák és módok. A bőrmegmunkálás. Egyszerű tárgykészítés és szerszámhasználat. Anyagtakarékosság, hulladékhasznosítás. A népművészet hagyományai, a természetes anyagok felhasználása, tárgykészítés. Fazekasság. A munkavégzés higiéniája. |
|
Közlekedés |
A szárazföldi közlekedés története. A kerék története. A kerékpáros közlekedés elemi szabályai – kerékpárút, jelzőtáblák, veszélyhelyzetek. Információk értelmezése a tömegközlekedésről: menetrend, késés, jegyelővétel, útipoggyász. Csomagolás rövidebb, hosszabb utazásra. A tömegközlekedési, a szállítási eszközök környezetszennyező hatása, veszélyek. |
|
Termelés és gazdálkodás |
Talajjavító eljárások, tápanyag-utánpótlás, talajmegművelő kéziszerszámok, karbantartás, használat, tárolás. Kiskert növényeinek szaporítása: palántázás, dugványozás, bujtás; növényápolás, vízgazdálkodás. Betakarítás, tárolás. Környezetbarát növényvédelem. Helyes és veszélyes eljárások a növényvédelemben. |
|
Tevékenységek |
|
A környezet, a háztartás rendjének, tisztaságának gyakorlatai. A tisztaság, a jó közérzet összefüggéseinek feltárása. Egyszerű konyhatechnológiai, ételkészítési módok, eljárások. Jártasság az egytálétel elkészítésében.
A változatosság megtapasztalása az étkezésben. A háztartási pénz beosztása, takarékossági szempontok. Egyszerű konyhatechnikai eszközök használata.
Szelektív hulladékgyűjtés. A nem megfelelő hulladéktárolás élettani következményei. A műanyagok, fémdobozok gyűjtése.
A ruházat, a lábbeli szerepe az egészségmegóvásban, a jó közérzetben. Környezetbarát szerek megismerése a ruházat tisztításában.
Egyszerű műszaki rajzok, jelek leolvasása, értékelése, szerkesztés, mérés. Konstruáláshoz, szereléshez munkaterv készítése irányítással. Szerelés algoritmus alkalmazásával. A mérési pontosság jelentősége a tervezésben, a kivitelezésben.
A kerékpár részeinek felismerése, megnevezése.
Jártasság az egyszerű tárgykészítésben, az anyagkezelésben, a funkció-anyag-forma követelményeinek alkalmazásában. Textilmunkák tervezéssel, a munkafolyamat elemzése. Ruhajavító munkák – feslés, szakadás varrása, felszegés, gombvarrás.
Famunkák, illesztés, szerelés. Egyszerű tárgykészítés bőrből, a hulladék hasznosítása.
A közlekedés fejlődéstörténetének megismerése.
Az utazáshoz szükséges ismeretek, tevékenységek.
Tapasztalatok a tömegközlekedés és a szállítóeszközök környezetkárosításáról.
A kiskert növényápolási munkáinak tervezése, végrehajtása.
A helyes és a veszélyes eljárások megismerése a növényvédelemben.
Kéziszerszámok használata, karbantartása. |
|
Követelmény |
|
– Rendelkezzen a testápolás alapvető tevékenységével, szokásaival.
– Öltözködjön önállóan az évszaknak, az időjárásnak, az egészség megőrzésének megfelelően.
– Sajátítsa el ruházatának alapvető gondozási szokásait.
– Gyakorlottan végezze az egyszerűbb háztartási munkákat.
– Legyen tájékozott a szűkebb lakóhelyi szolgáltatások használatában.
– Ismerjen fel egyszerű technikai problémát. Megoldások keresése, mérlegelése a konstruálásban, a modellezésben. Gyakorlottság az egyszerű mérésben, rajzeszközök használatában.
– A munkafolyamat algoritmusának pontos követése.
– A megismert anyagokból hasznos tárgy készítése irányítás mellett.
– Az anyag, forma, funkció összefüggéseinek felismerése. Gyakorlottság a megismert kéziszerszámok használatában, munkafogások elvégzésében.
– Munkaszokások betartása: helyes testtartás, rend, anyagtakarékosság, balesetvédelem, munkaeszközök kímélése.
– Munkája során tudjon segítséget kérni, társaival együttműködni, segítséget nyújtani.
– Törekedjen a biztonságos közlekedésre. A megismert, begyakorolt szabályokat alkalmazza önállóan. Feleljen meg a közlekedésben elvárt udvariassági szabályoknak. Növekvő önállósággal használja a tömegközlekedés információhordozóit, jelrendszerét.
– Vegyen részt az egyszerű talajművelő eljárások végrehajtásában. Tudja az eszközök balesetmentes használatát.
– Legyen gyakorlott a kiskert növényeinek szaporításában, gondozásában. |
|
7. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Háztartástan és életvitel |
Fejlődés és táplálkozás összefüggései, tápanyagszükséglet életkoronként. A kamaszkori táplálkozás. Ételkészítési eljárások: előkészítés, főzés, párolás, sütés, habarás. A magyaros konyha jellemzői. A szakácskönyv használata segítséggel. Az esztétikus terítés. Takarékos háztartásvezetés. Élelmiszerek tárolása – a hűtőgép működése. Lakókörnyezet és a közérzet összefüggései. A lakás tagoltsága. A bútorok ápolása, karbantartása. A korszerű testápolás: testápoló szerek, kozmetikumok serdülőknek. Az ember testi, szellemi egészsége. Egészségre káros szerek elutasítása. Egészségkárosító életmód. |
|
Tervezés, szerelés, modellezés |
Kommunikációs rendszerek. A jelek világa. A nyelv mint jelrendszer. A hír, a jel, az információ fogalmai. Korszerű információs rendszerek: rádiózás, televíziózás, a telefon, a számítógép. A vetületi ábrázolás. Tárgyfelismerés a vetület alapján. Egyszerű rajzos ábrák készítése. Mérőeszközök, rajzeszközök. Mérés mm-es pontossággal. Működő modellek összeállítása. |
|
Anyagok és átalakításuk |
Nyersanyagok, energiahordozók. A fémek tulajdonsága, alkalmazása, megmunkálhatósága. A fém tárgyak szerepe a háztartásban, környezetünkben. A fémek védelme, kezelése. Használati tárgyak az otthonunkban – tárgykészítés tervezése, kivitelezése fa, bőr, textil alapanyagokból. A tanult anyagmegmunkálási technikák alkalmazása, balesetmentes eszközhasználat. Anyagtakarékosság, hulladékhasznosítás. A környezetszennyező anyagok újrahasznosítása a gazdaságban. Díszítő, javító, karbantartó munkák az otthonunkban. |
|
Közlekedés |
Közlekedési helyzetek modellezése, megítélése. A közlekedési jelzések, közúti jelzőtáblák értelmezése. Baleseti okok elemzése, balesetelkerülés, elsősegélynyújtás. Környezetkímélő közlekedési eszközök, anyagok. Hasznos tudnivalók utazáshoz – tájékozódás, információk begyűjtése. Utazás belföldön. Utazás külföldön. |
|
Termelés, gazdálkodás |
A bevétel és a kiadás tervezési módjai. A család gazdálkodása. Pazarló, rongáló életmód következményei. Munkaszervezés a családban. Szobanövények nevelése, a terasz, az erkély és a kiskert növényei, gondozás. Kertművelés, hulladékhasznosítás. A kiskert haszonnövényei a háztartásban. Gyomok elleni védelem. Környezetbarát eljárások. Komposztálás. A környezet megváltoztatása a legkisebb környezeti károkozással. Az eredményes munkavégzés összetevői. Képesség és továbbtanulás, pályaválasztás. |
|
Tevékenységek |
|
Az egészséges táplálkozás jelentősége. A kamaszok étrendjének összeállítása, példák a helyes táplálkozásra.
Jártasság a főzésben, párolásban, sütésben, habarásban.
A lakás otthonossá tétele, a térkihasználás. Terítés a napi étkezéshez és rendkívüli alkalmakra. Jártasság a testápolásban, a testápoló szerek alkalmazása. Gyakorlott tervezés a családi pénzbeosztásban. Részvétel a munkamegosztásban, felelősség a növények gondozásában. A szobanövények, a terasz, az erkély, a kiskert növényeinek gondozása, átültetés, szaporítás, gyomtalanítás, öntözés.
Tervek a környezet átalakítására a környezeti károkozás elkerülésével.
Vetületi ábrák értelmezése, tárgyfelismerés vetület alapján.
Mérési pontosság, gyakorlatok mérésekre.
A hír, a jel, az információ értelmezése a mindennapok gyakorlatában. Tapasztalatok szerzése a nyersanyagokról, energiahordozókról. Fémek vizsgálata, a tulajdonság és a funkció összefüggései.
Tárgykészítés önálló tervezéssel, a munkamenet megválasztásával. Az anyagok átalakításához szükséges szerszámok, eszközök megválasztása, balesetmentes használata, energiatakarékos eljárások keresése.
Menetrendek tanulmányozása, használatuk segítséggel. Közlekedési helyzetek megítélése. A közlekedési jelzések – a KRESZ – biztonságos, pontos értelmezése.
Utazás tervezése. |
|
Követelmény |
|
– Igényesség a testápolásban, a ruházata gondozásában, javításában, esztétikumában.
– Gyakorlott részvétel a családellátó tevékenységben, a háztartási munkában a szolgáltatások igénybevételében.
– Igény, nyitottság a korszerű táplálkozásra. A kulturált étkezés, terítés alkalmazása.
– Takarékossági lehetőségek felismerése, alkalmazása a gyakorlatban a saját zsebpénz és a háztartási költségek vonatkozásában.
– Ismeretek alkalmazása a saját lakókörnyezetének gondozásában, esztétikumának megteremtésében.
– Felelős viszonyulás az ember környezetátalakító tevékenységéhez – a károkozás elutasítása.
– A fejlettségnek megfelelő eligazodás a kommunikációs rendszerek által közvetített jelvilágban. Alapvető ismeret a számítógépes rendszerről.
– Nézetek, vetületek olvasása irányítás mellett. Alapvető ismeretek a szakmatanulásról, a pályaválasztásról.
– A megismert anyagok megmunkálása munkaterv, algoritmus alapján – hasznos tárgy készítése. A megmunkálás eszközeinek balesetmentes, gyakorlott alkalmazása. Önállóság az anyag-forma-funkció-esztétikum egységének alkalmazásában.
– Ismeretek alkalmazása a saját lakókörnyezetének gondozásában, esztétikumának megteremtésében.
– Mutasson gyakorlottságot a közlekedési helyzetek helyes és gyors megítélésére a gyalogos közlekedés szempontjából.
– Értse a közlekedés jelzéseit a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szempontjából is. Mutasson gyakorlottságot az utazáshoz szükséges személyes csomag elkészítésében, jegy, okmányok és utazási információk beszerzésében.
– Feleljen meg a tömegközlekedésben elvárt kultúra alkalmazásában. |
|
8. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Háztartástan és életvitel |
A lakás, a lakókörnyezet. Lakás és háztípusok. Célszerű, esztétikus berendezés. Nagytakarítás. Háztartás gépesítése, munkaszervezés. A hatékony munka ismérvei. A helyes táplálkozási szokások, változatos étrend. Az egészséget fenyegető tényezők. A csecsemő, a kisgyermek, az idős, a beteg személy étrendje. Ételkészítési eljárások: előkészítés, elkészítés, befejezés. Élelmiszertárolás. Tartósító eljárások. Készételek tárolása. A ruházat karbantartása: tisztítás, kézi, gépi mosás, mosószer megválasztása. Fertőtlenítés. A család testi-szellemi egészsége. Generációs kapcsolatok, szabadidő eltöltése, egészségmegőrzés és felelősség, házi patika. Gyermekvállalás, türelmes, önzetlen gondozás és ápolás. Családi ünnepek – tervezés, szervezés. Az ünnep hangulata, légköre. |
|
Tervezés, szerelés, modellezés |
Egyszerű háztartási gépek kezelése, tisztítása, karbantartása. A célszerű, balesetmentes működtetés. Energiatakarékos működtetés. Világítás, fűtés, hőszigetelés – takarékos használat. A környezet anyagainak felhasználása, hagyományos és korszerű építkezés. A családi ház, a társasház fűtésének, vízellátásának modellezése, értelmezése. A csatornahálózat: szennyvíz, szennyvíztisztítás. Nézetek, vetületek olvasása, értelmezése. Egyszerű vázlatrajz készítése. |
|
Anyagok és átalakításuk |
A textilfélék javító, karbantartó munkái. A varrógép. Varrógéphasználat. Textil tárgyak, játékok készítése: tervezés, munkalépések algoritmus felhasználásával. A bőr hasznosítása – hulladék felhasználása, hasznos tárgyak tervezése, kivitelezése. A fa üzemi feldolgozása. A feldolgozott fafélék felhasználási területe. A fa megmunkálása. A kéziszerszámok balesetmentes használata. Munkamenet – tervezés, kivitelezés. |
|
Közlekedés |
A közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés rendszere. Közlekedéstörténet. Környezetkárosítás. A környezetkímélő közlekedési eszközök. A közlekedési helyzetek elemzése a gyalogos, a kerékpáros szemszögéből. Balesetmegelőzés. A közlekedés írott és íratlan szabályai. Udvariasság, előzékenység, segítőkészség a közlekedésben. Szabályok, előírások betartása. |
|
Termelés, gazdálkodás |
Háztartási pénzgazdálkodás. Bevétel-kiadás tervezése. Megtakarítás, tartalékképzés. Váratlan kiadás. Családi vállalkozás-költségvetés-ügyintézés. A lakókert, a haszonkert gondozása, az ápolás rendje és eszközei. A kerti termékek hasznosítása. Tájékozódás a munkaerőpiacon. Életpálya, pályakép. Szakmatanulási lehetőségek. A munkavállalás feltételei. |
|
Tevékenységek |
|
A népi építészeti jellegzetességek tanulmányozása. Korunk építészeti jellemzőinek (acél, vasbeton) ismerete.
Újságok, könyvek tanulmányozása – a lakás berendezésének, esztétikumának elemzése. A szép otthon, a korszerű lakás és környezet hatása a közérzetre.
Étrend összeállítása korra, nemre, testi állapotra való tekintettel. A takarékosság felismerése a táplálkozásban. Egészségügyi szempontok a tárolás, a tartósítás esetén. Gyakorlatok tartósítási eljárásokra, a kiskert hasznosítására. A generációs kapcsolatok elemzése. Beszélgetések, viták a család iránti felelősségről. Az egészséget károsító szerek elutasítása, vélemény, vita – veszélyhelyzetek felismerése, elemzése.
A lehetőségek mérlegelése a családi megtakarításban. Tapasztalatok gyűjtése a munka világáról. A pályaválasztás ismérvei.
Háztartási kisgépek önálló használata, karbantartása. Tapasztalatok, megfigyelések az energiatakarékos fogyasztásról – energia, víz, fűtés. Anyaghasznosítás, karbantartás, egyszerű javító eljárások a háztartásban, a családi ruhatárban. A háztartási gépek, a lakás villamos és gáz berendezéseinek helyes használata. Teendők áramütéskor.
A motorizáció előnyeinek és hátrányainak felismerése. Veszélyei. Teendők a közlekedési baleseteknél. Közlekedési helyzetek, szituációk elemzése. |
|
Követelmény |
|
– Megjelenésében is mutatkozzon meg a következetes testápolási szokások elsajátítása. Legyen ismerete az egészséget fenyegető tényezőkről. Tudja elemezni az alkohol, a cigaretta, a drogok egészségromboló hatását.
– Alkalmazza az egészségmegóvó táplálkozási szokásokat, a kulturált étkezést.
– Magatartásában, viszonyulásában mutatkozzon meg a családellátó feladatok elfogadása, az idősek segítése, a gyermeknevelés felelősségének felismerése.
– Legyen önálló a heti étrend elkészítésében, tervezésében, a tanult ételkészítési eljárások kivitelezésében, az élelmiszerek tárolásában.
– Alkalmazza a takarékosságot a családi pénzgazdálkodásban, a zsebpénz felhasználásában. Rendelkezzen alapvető ismeretekkel a szobanövények, a kiskert, a konyhakert növényeinek gondozásáról. A kertgondozás kéziszerszámait gyakorlottan alkalmazza.
– Értse a célszerű, ésszerű lakástervezés jelentőségét a család életvitele szempontjából. Legyen elképzelése saját lakásáról, berendezéséről, az egészséges lakás kialakításáról.
– Lássa be a takarékosság, az ésszerűség fontosságát a lakás vízellátásában, világításában, fűtésében. Legyen felkészült a környezetbarát, egészségóvó eljárások, technikák, anyagok alkalmazására a lakásban, a környezetében.
– Mutasson gyakorlottságot a háztartási gépek alkalmazásában, a balesetmentes működtetésben.
– Tudjon modellrajzot készíteni segítséggel, irányítással. Egyszerű szerkesztési feladatokat gyakorlottan végezzen. Használja pontosan a rajzoló- és mérőeszközöket.
– A megismert közlekedési szabályokat jártasság szinten alkalmazza.
– Pozitív magatartást mutasson különféle közlekedési helyzetben. Legyen ismerete a közlekedési rendszer várható környezeti hatásairól.
– Értelmezze a munka világáról szerzett tapasztalatait, mérlegelje saját pályaválasztási lehetőségeit.
– Legyen gyakorlott az egyszerű tárgykészítésben, a javító és az elemi karbantartó munkában. |
|
TESTNEVELÉS ÉS SPORT
1–8. évfolyam |
|
Óraszámok |
|
|
Évfolyamok |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
|
Heti óraszám |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
2,5 |
|
Éves óraszám |
92,5 |
92,5 |
92,5 |
92,5 |
92,5 |
92,5 |
92,5 |
92,5 |
|
Témakörök |
|
Témakör |
Évfolyamok |
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
|
Rendgyakorlatok |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
|
|
Szervezési feladatok (rendgyakorlatok) |
|
|
|
|
|
|
x |
x |
|
Atlétika |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Torna |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Labdás gyakorlatok |
x |
x |
x |
x |
|
|
|
|
|
Testnevelési és sportjátékok |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Természetben űzhető sportok
(választható) |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
x |
|
Úszás |
|
|
|
x |
x |
x |
x |
x |
|
Gimnasztika |
Folyamatos |
|
Könnyített testnevelés |
Folyamatos |
|
1–4. évfolyam |
|
Célok |
|
– Az egészséges testi fejlődés elősegítése, a testtartási rendellenességek kialakulásának megelőzése.
– A mozgásműveltség fejlesztése.
– A motorikus képességek fejlesztése.
– A mozgásigény felkeltése és fenntartása.
– Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás igényének megalapozása. |
|
Feladatok |
|
– Biztosítsa a feltételeket a kondicionális és koordinációs képességek, a mozgásos cselekvésbiztonság fejlődéséhez.
– Végeztessen rendszeres mozgástevékenységet.
– Sajátíttassa el a különféle mozgások (futás, ugrások, dobások) alaptechnikáját, a támasz- és függéshelyzeteket.
– Alakítson ki mozgásos játékkészséget.
– Járuljon hozzá a testtartási és mozgásos rendellenességek megelőzéséhez, illetve korrigálásához.
– Tudatosan és rendszeresen, egyéni gyakorlatvégzéssel szoktassa hozzá a könnyített testnevelésre szoruló tanulókat a megfelelő terheléshez. Ellensúlyozza bennük a kialakult kisebbségi érzést, gátlásokat. |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
Az egészséges testi fejlődés. A mozgásigény. Játékkészség. A motorikus képességek. Mozgásos alaptechnikák elsajátításának képessége. Kondicionális és koordinációs képesség.
A harmonikus mozgás. Cselekvésbiztonság.
Téri tájékozódási képesség. Gyors, pontos mozgásos reagálás képessége. Mozgásminták utánzása, alkalmazása. Együttműködési készség és tolerancia.
A terápiás attitűd elfogadása. |
|
1. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Rendgyakorlatok |
Sorakozások, szétszóródások segédvonalnál. Szórt alakzat felvétele játékos formában. Testfordulatok ugrással, lábfejnyitással. Járás ütemtartással: tapsra, mondókára, énekre. |
|
Gimnasztika |
Utánzó és játékos gyakorlatok. Alapállásban törzs-, kar- és lábmozgások. Különböző testhelyzetekben végzett tartásjavító gyakorlatok. |
|
|
Egyszerű kéziszergyakorlatok: kézben labda, karika, szalag, tornabot. Bordásfalgyakorlatok: gerincdeformitásokat megelőző gyakorlatok, hátsó és mellső lefüggésben is. |
|
Atlétika |
Járások, futások: különböző irányba, akadályok között, akadályokon meghatározott ütemben, variált testhelyzetben, kar- és lábtartással. Szökdelések és ugrások: helyben és haladással, páros és egy lábon, akadályok között és felett. Felugrás páros lábbal zsámolyra, kéztámasszal. Egyszerű dobások eltérő méretű dobóeszközökkel (babzsák, kisméretű gumilabda, maroklabda). Célbadobás, -rúgás különböző nagyságú labdákkal, vízszintes és függőleges célra. |
|
Torna |
Támasz- és függésgyakorlatok; utánzó állatjárások talajon, egyenes és rézsútos padon. Haladás fel, le és oldalt bordásfalon kapaszkodással, lépegetéssel. Egyensúlygyakorlatok: járások tornapad ülőlapján; előre, hátra, oldalt, meghatározott kar- és lábtartásokkal. |
|
Torna |
Egyszerű talajtorna-gyakorlatok: guruló átfordulások a test hossztengelye körül, mindkét irányba. Guruló átfordulás előre, hátra guggolásból guggolásba. Gyertya kartámasszal. |
|
Labdás gyakorlatok |
Egyénileg: labda fogása, feldobása, elkapása ölelő fogással, pattogtatása helyben. Párban: átdobás kétkezes alsóval. Testnevelési játékban: egyéni versengések elsajátított labdakezelési technikákkal, adogató, kidobó csoportjátékok. |
|
Testnevelési és sportjátékok |
Futó-, fogójátékok szabálymódosításokkal. és sportjátékok Énekes és mondókás körjátékok. Sor- és váltóversenyek sporteszközök beépítésével. |
|
Természetben űzhető sportok |
A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök. |
|
Könnyített testnevelés |
Testtartást javító és korrigáló gyakorlatok.
Prevenciós és rehabilitációs feladatok, sporteszközök alkalmazásával is. |
|
Tevékenységek |
|
Elemi szintű alapmozgások és kiegészítő terápiás mozgásgyakorlatok.
Szenzoros integrációs gyakorlatok.
Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok.
A motorikus képességek általános és egyéniesített gyakorlatai.
A mozgásigényt kielégítő csoportos és egyéni játékok. Az egészséges életmód szokásainak megismerése, gyakorlása. Rendszeres testedzés. Az iskolán kívüli mozgáslehetőségek felismerése, igénybevétele, tapasztalatainak megbeszélése.
Játékos versenyek, mozgásos vetélkedők. Szabályok betartása. |
|
2. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Rendgyakorlatok |
Jelentésadás egyszerű formában. Sorakozás támponthoz, segédvonalak mentén. Nyitódások, zárkózások, vonal- és oszlopalakzatban. Testfordulatok jobbra és balra, lábfejnyitással két ütem alatt. Járás ütemtartással, tapsra. Köralakítás kézfogással, járásban körszűkítéssel. |
|
Gimnasztika |
Kötetlen formában végrehajtott szabad- és kéziszergyakorlatok: az előző évben tanult mozgásformák, kar-, lábtartások, testhelyzetek. Határozott formájú 2 és 4 ütemű gyakorlatok. Testtartást javító gimnasztikai gyakorlatok. |
|
Atlétika |
Járások: alakzatokban, különböző lábtartással. Futások: kötetlen, tartós futás, gyorsfutás, futás irányváltással: akadályok között, akadályok leküzdésével. Állórajt: induló láb megkötése nélkül. Ugrások: szökdelések – ugróiskola feladatai. Szökdelések egy- és páros lábon, haladás előre, hátra, oldalirányba. Kéztámasszal, páros lábbal felugrás zsámolyra. Természetes ugrásfeladatok: távolugrás helyből és nekifutásból. Mélyugrás tornaszerekről. Magasugrás, merőleges nekifutással alacsony magasság felett. Dobások: kislabdadobás helyből, helyes hajító mozdulattal. Célba dobás függőleges és vízszintes célra. |
|
Torna |
Támasz- és függésgyakorlatok: helyváltoztatással állatjárások talajon és tornaszereken. Kúszások, csúszások, mászások tornapadon, akadályok alatt. Függeszkedés bordásfalon. Egyensúlygyakorlatok: vonalon, zsinóron, tornapad ülőlapján, keskeny pallón, kar- és lábtartás váltásokkal. Torna jellegű gyakorlatok: guruló átfordulás előre, hátra, sorozatgurulások, tarkóállás. |
|
Labdás gyakorlatok |
Egyénileg: járás közben a labda feldobása és elkapása. Labdapattogtatás lassú előrehaladással. Labda lábbal rúgása. Labda falhoz dobása egykezes felsővel. Párokban: különböző testhelyzetekben labda átgurítása, dobása, rúgása társnak. Csoportban, testnevelési játékban: labda továbbítása adogatással, átdobással, rúgással, gurítással, sor- és váltóversenyekben. Egyéni versengések célba dobással, rúgással, pattogtatással. |
|
Testnevelési és sportjátékok |
Futó- és fogójátékok, nehezedő szabályokkal. Labdával végzett egyszerű testnevelési játékok megismert labdakezelési technikák beépítésével. Sor- és váltóversenyek sportszerek és eszközök beállításával, hordásával. |
|
Természetben űzhető sportok |
A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök. |
|
Könnyített testnevelés |
Testtartást javító és korrigáló gyakorlatok, prevenciós és rehabilitációs feladatok, sporteszközök alkalmazásával is. |
|
Tevékenységek |
|
Alapmozgások és szenzoros integrációs gyakorlatok.
Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok.
A motorikus képességek általános és egyéniesített gyakorlatai.
A mozgásigényt kielégítő csoportos és egyéni játékok. Az egészséges életmód szokásainak megismerése, gyakorlása. Rendszeres testedzés. Az iskolán kívüli mozgáslehetőségek felismerése, igénybevétele, tapasztalatainak megbeszélése.
Játékos versenyek, mozgásos vetélkedők. Sportjátékok. Szabályok betartása, alkotása.
A testnevelés szakkifejezéseinek használata, utasítások gyakorlása. |
|
Követelmény |
|
– Tartsa be a biztonsági szabályokat.
– Értse az órán elhangzó utasításokat és szakkifejezéseket, ezeknek megfelelően cselekedjen.
– Legyen képes alkalmazni a tanult sorakozási formákat, alakzatokat, menetgyakorlatokat.
– Tudja végrehajtani a bemelegítő gyakorlatokat bemutatás után.
– Legyen képes gyors indulásokra, irány- és iramváltásokra futásgyakorlataiban.
– Alakuljon ki a hajító mozdulat. Érzékelje a távolba és a célba dobás különbségét.
– Legyen képes mozgásában megkülönböztetni a magasba és a távolba történő ugrást.
– Tudja összekapcsolni és irányítással sorozatban végrehajtani a tanult talajtornaelemeket.
– Ismerje, illetve alkalmazza a labda birtokbavételének és továbbításának egyszerű kéz- és lábtechnikás megoldásait.
– Ismerje a tanult játékok nevét, tanári segítséggel tudja és tartsa be a játékszabályokat. |
|
3. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Rendgyakorlatok |
Sorakozás, nyitódás, zárkózás: eltérő távközök kialakítása. Testfordulatok helyben. Járás ütemtartással: az ütem fokozatos felvétele, megállás, megindulás két ütem alatt. |
|
Gimnasztika |
Határozott formájú szabadgyakorlatok: helyes ütemben, pontos kivitelezéssel végrehajtott 2–4 ütemű kar-, láb-, törzsgyakorlatok. Társas és kéziszergyakorlatok: a 2. évfolyamon tanult mozgáselemek végrehajtása nehezedő feltételek között (medicinlabda, 1 kg-os kézi súlyzó, gumikötél). Játékos képességfejlesztő gyakorlatok – zenére. Táncos elemek, mozdulatok. |
|
Atlétika |
Járások alakzatformálással. Futások: kitartó és gyorsfutás, állórajt. Irány- és iramváltások, akadályfutások. Rajtversenyek állórajttal. Futóiskola. |
|
|
Ugrások: magasugrás próbálgatása lépő technikával, rézsútos nekifutással, alacsony magasság felett. Távolugrás guggoló technikával, elugró sávból. Sorozatugrások. |
|
|
Dobások: különféle labdával és dobásmóddal célba. Kislabdadobás helyes kidobóterpeszből, erőteljes hajító mozdulattal távolba. |
|
Torna |
Gyakorlatok támaszban: állatjárások, ferde tornapadon, átszökkenések kéz segítségével tornaszerről tornaszerre. Fel-, le- és átmászások sportszerről sportszerre. Függésben és függőállásban bordásfalgyakorlatok, ,,vándormászás”, kézenállás előkészítése – kéztámasz, lábfejakasztgatás. Egyensúlygyakorlatok (járások és fordulatok) tornapadon kijelölt kar- és lábtartásokkal (1 zsámoly magasságában is). Torna jellegű gyakorlatok talajon: különféle kiindulási helyzetből guruló átfordulás előre, hátra. Tarkónállás közben lábterpesztés, lábhajlítás és -nyújtás, biciklizés lábbal. Híd, mérleg, kézenállási kísérlet. Szekrényugrás: kéztámasszal felugrás guggolásba, leugrás nyújtott testtel. Mélyugrások: a magasság fokozatos növelésével mélyugrások tornaszerekről, célkarikába is. |
|
Labdás gyakorlatok |
Járásban és lassú futásban labdavezetési és labdaadogatási gyakorlatok. Labdapattogtatás mindkét kézzel. Párokban labdaátadások egy és két kézzel. Labdaiskola feladatai falnál, labdakezelési elemi technikák beépítése játéktevékenységbe. |
|
Testnevelési és sportjátékok |
Futó- és fogójátékok taktikus elemek beemelésével.
Sor- és váltóversenyek nehezedő feltételekkel. Labdás játékok könnyített szabályokkal: egyéni versengések. |
|
Természetben űzhető sportok |
A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök. |
|
Könnyített testnevelés |
Testtartást javító és korrigáló gyakorlatok. |
|
Tevékenységek |
|
Alapmozgások gyakorlása.
Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok.
A motorikus képességek általános és egyéniesített gyakorlatai.
A mozgásigényt kielégítő csoportos és egyéni játékok. Az egészséges életmód szokásainak megismerése, gyakorlása. Rendszeres testedzés. Az iskolán kívüli mozgáslehetőségek felismerése, igénybevétele, tapasztalatainak megbeszélése.
Játékos versenyek, mozgásos vetélkedők. Sportjátékok. Szabályok betartása, alkotása.
A testnevelés szakkifejezéseinek használata, utasítások gyakorlása. |
|
4. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Rendgyakorlatok |
Sorakozások, nyitódások, zárkózások segédvonalak nélkül.
Fejlődések járás közben. Menetelés ütem- és lépéstartással, lépésváltás megkísérlése. |
|
Gimnasztika |
Határozott formájú szabad-, társas, kéziszer-, pad- és bordásfalgyakorlatok az ismétlésszám fokozatos növelésével. Gyakorlatok ritmusra, zenére ismert mozgáselemek alkalmazásával, táncos kivitelezéssel. |
|
Atlétika |
Járások alakzatban, különböző lépésmóddal, akadályok között, fölött és tempóban.
Futások nehezített mesterséges akadályok között, irány-, iramváltásokkal, fordulatok beiktatásával. Futóiskola feladatai. Iramfutás állórajttal.
Ugrások: fel-, le- és átugrások, mélyugrások akadálypályán – differenciáltan. Magasugrás lépő technikával, nekifutás 45°-os szögből, a lendítőláb rögződése, alacsony magasság felett – differenciáltan. Távolugrás guggoló technikával, elugrósávból, közepes távú és tempójú nekifutással. Dobások: kislabdahajítás kidobóterpeszből, helyes hajító mozdulattal távolba. Célzó feladatok eltérő méretű dobóeszközökkel. |
|
Torna |
Támaszgyakorlatok: padon, szekrényen, fokozatos magasság- és lejtésemeléssel.
Függésgyakorlatok bordásfalon feladatkombinációk alkalmazásával. Gyűrűn hintázás.
Kötélmászási kísérlet: helyes mászókulcsolás, félmagasság. Egyensúlygyakorlatok: járás zsinóron (labirintus) padon (50 cm), padmerevítő gerendáján, ferde padon meghatározott kar-, lábtartásokkal, beiktatott leguggolással, fordulattal. Egyszerű gyakorlatok kiegészítő tornakészleten: függeszkedések, átfordulások, átmászások, mélyugrások.
Talajtorna: elemfűzések, guruló átfordulás előre, hátra, tarkónállás, híd, mérlegállás, tigrisbukfenc, kézenállás segítővel, sorozatgurulások. |
|
Labdás gyakorlatok |
Adogatás párokban: álló helyzetben, mozgásban: járásban és lassú futásban, irányváltoztatásokkal végzett labdavezetési és labdaadogatási gyakorlatok.
Labdás sportjátékok előkészítése elemi szinten: technikai és taktikai megoldások gyakoroltatása játék közben. |
|
Testnevelési és sportjátékok |
Sor- és váltóversenyek. Labdás testnevelési és sportjátékok könnyített szabályokkal. Küzdőfeladatok, játékok: húzások-tolások, emelések-hordások párban, csoportban. |
|
Természetben űzhető sportok |
A helyi lehetőségek függvényében választhatók a sportágak és a sporteszközök. |
|
Könnyített testnevelés |
Testtartást javító és korrigáló gyakorlatok (önálló gyakorlással). |
|
Úszás |
Szárazföldi gyakorlatok: előkészítő gyakorlatok a parton, bemelegítő célgimnasztika.
Légzőgyakorlatok: ki- és belégzés, levegő benntartása. Vízbiztonsági gyakorlatok: vízhez szoktató játékok és feladatok. Felfekvés, lebegés, siklás eszközzel (úszódeszka), leállás. Vízi játékok: fogó, labdás, páros, csoportos. |
|
Tevékenységek |
|
Az alapmozgások gyakorlása.
Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok. Zenés-ritmikus gyakorlatok.
A motorikus képességek gyakorlatai a testnevelés témaköreinek megfelelően.
Labdás sportjátékok előkészítő gyakorlatai. A mozgásigényt kielégítő csoportos és egyéni játékok. Az egészséges életmód szokásainak megismerése, gyakorlása. Rendszeres testedzés. Az iskolán kívüli mozgáslehetőségek felismerése, igénybevétele, tapasztalatainak megbeszélése.
Játékos sor- és váltóversenyek, mozgásos vetélkedők, küzdőfeladatok. Sportjátékok. Szabályok betartása, alkotása.
A vízhez szoktatás, a vízbiztonság játékos gyakorlása.
A testnevelés szakkifejezéseinek használata, utasítások gyakorlása. |
|
Követelmény |
|
– Értse meg és hajtsa végre az utasításokat menetgyakorlatok közben.
– Törekedjen a tanult mozgásformák, gyakorlatok esztétikus, koordinált végrehajtására. Egyéni teljesítménye mérhetően növekedjen.
– Tudjon egyenletes iramban 6–8 percig futni vagy futómozgást tartalmazó tevékenységet végezni.
– Törekedjen a maximális futósebesség elérésére rövid távon, majd a sebesség minél hosszabb ideig történő tartására.
– Tudjon állórajtból indulni, ugrásoknál hangsúlyozott legyen az elrugaszkodás.
– Növekedjen a célba dobásoknál a találatszám, távolba dobásoknál az egyéni eredmény.
– Tudjon a tanult talajtornaelemekből összeállított egybefüggő talajgyakorlatot végrehajtani tanári segítséggel.
– Tudjon egyfajta szekrényugrást végrehajtani, segítségnyújtás mellett elvégezni.
– Alkalmazkodjon a labda méretéhez, súlyához, a repülő labda útjához, ívéhez, irányához, sebességéhez.
– Alkalmazzon egy számára megfelelő labdafogást, elkapást, birtoklást feladathelyzetben és játékban.
– Tudjon a játékhelyzetnek megfelelően helyezkedni, viselje el játék közben a kudarcokat.
– Tudjon a mellig érő vízben biztonságosan mozogni. |
|
5–8. évfolyam |
|
Célok |
|
– Az egészséges testi fejlődés elősegítése, a tanulók egészséges életmódra szoktatása.
– A változatos mozgásformák alkalmazási készségének fejlesztése, az alapvető mozgásműveltség igényének felkeltése.
– A tanulók cselekvésbiztonságának fokozása, a motorikus képességek fejlesztése.
– A mozgási és cselekvési igény felkeltése és fenntartása.
– Az egészséges életmód és rendszeres fizikai aktivitás igényének megalapozása. |
|
Feladatok |
|
– Neveljen a testnevelés eszközeivel egészséges életmódra.
– Sajátíttassa el a különféle mozgásos alaptechnikákat, hely- és helyzetváltoztatási képességeket.
– Fejlessze a mozgásos játékkészséget.
– Ismertesse meg és gyakoroltassa néhány sportjáték szabályait és technikáját.
– Biztosítsa a feltételeket a kondicionális és koordinációs képességek, a mozgásos cselekvésbiztonság fejlődéséhez.
– Fejlessze a tanulók izomérzékelését, ritmus- és reakcióképességét, térbeli tájékozódó képességét.
– Járuljon hozzá a testtartási és mozgásos rendellenességek megelőzéséhez, illetve korrigálásához.
– Tudatosan és rendszeresen, egyéni gyakorlatvégzéssel szoktassa hozzá a könnyített testnevelésre szoruló tanulókat a megfelelő terheléshez. Ellensúlyozza bennük a kialakult kisebbségi érzést, gátlásokat. |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
Általános kondicionális (erő, állóképesség, gyorsaság) és koordinációs (futó, ugró, dobó, ügyesség, hajlékonyság, lazaság, rugalmasság, egyensúlyérzék, téri tájékozódás) képességek.
A torna, az atlétika és a sportjátékok szerkezelési képességei. A mozgásminták helyzethez igazított alkalmazási képessége. A mozgásszabályozó képesség.
Játékkészség és sportági képességek: mozgáskombináció, konstruktív emlékezet, helyzetfelismerő és cselekvéses gondolkodás. Állóképesség, kitartás, együttműködés, egészséges versenyszellem, önkifejezés, önállóság. |
|
5. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Rendgyakorlatok |
Sorakozások, nyitódások, zárkózások vezényszóra, sor- és oszlopalakzatban térforma felvételéhez, elbontásához. Menetelés ütem- és lépéstartással. Megindulás, megállás két ütem alatt. Fejlődések kettes oszlopba, állás és járás közben vezényszóra.
Testfordulatok járás közben: jobbra és balra fordulások, valamint hátraarc végzése. |
|
Gimnasztika |
Határozott formájú, 4–8 ütemű szabadgyakorlatok. Különböző testhelyzetekből a felső és az alsó végtag, a törzs gyakorlatai. Nagy izomcsoportok erejét növelő összetett gimnasztikai gyakorlatok. Társas gyakorlatok: testrészfogással, párban, kisebb csoportokban. Társhordások. Kéziszergyakorlatok: tornabottal, ugrókötéllel, medicinlabdával. Gyakorlatok zenére egyszerű táncos elemek beépítésével. |
|
Atlétika |
Járások: előre, hátra, akadályok kerülésével. Futások: kitartó, gyors- és iramfutások, a futóiskola feladatainak beiktatásával. Ugrások: távolugrás guggoló technikával, elugró sávból. Magasugrás lépő technikával tetszőleges oldalról – a fejlettség és az adottság szerint. Dobások: kislabdadobás távolba, rövid nekifutással. Célba dobás vízszintes és függőleges célra, eltérő nagyságú és súlyú labdával. |
|
Torna |
Támaszugrások szekrényen: zsugorkanyarlat a szekrény 3. fokán. Bátorugrás – differenciáltan, fejlettség szerint. Egyszerű talajtornaelemek különböző kiindulási helyzetből: guruló átfordulás előre, hátra, tarkónállás. Kézenállás, kézen átfordulás oldalt előkészítő és rávezető gyakorlatai – segítséggel. Függéshelyzetek és gyakorlatok bordásfalon, lábemelések, törzserősítő gyakorlatok. Gyűrűn, kiegészítő tornakészleten: húzódzkodások, lengések, hintázások. |
|
Sportjátékok |
Kosárlabdázás, labdarúgás könnyített szabályokkal: alaptechnikák elsajátítása labdával és labda nélkül. |
|
Testnevelési játékok |
Futó- és fogójátékok: szabálymódosításokkal. Sor- és váltóversenyek kéziszerek, akadályok beiktatásával. Labdás sportjátékok ,,házi” szabályokkal. Küzdőfeladatok és játékok: társ társ ellen. |
|
Természetben űzhető sportok |
A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök. |
|
Könnyített testnevelés |
Testtartást javító és korrigáló gyakorlatok, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavallt tananyagok. |
|
Úszás |
Szárazföldi és vízbiztonsági gyakorlatok. A mellúszás előkészítése. Siklások eszközök nélkül. Mellúszás kar- és lábtempójának gyakorlása eszközzel és eszköz nélkül. Mellúszás kar- és lábtempójának összekapcsolása. Mellúszás helyes levegővétellel. Vízi játékok. |
|
Tevékenységek |
|
Az alapmozgások gyakorlása.
Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlás.
Zenés-ritmikus gyakorlás.
A motorikus képességek gyakorlása a testnevelés témaköreinek megfelelően.
A kondicionális képességek gyakorlása.
Sportjátékok és testnevelési játékok gyakorlása, szabályok betartása, alkotása.
Az egészséges életmód szokásainak alkalmazása. Rendszeres testedzés.
Játékos sor- és váltóversenyek, mozgásos vetélkedők, küzdőfeladatok.
A vízbiztonság játékos gyakorlása. A választott úszásnem részmozdulatainak eszköz nélküli összekapcsolása, gyakorlása. |
|
Követelmény |
|
– Értse meg és alkalmazza a tanult gyakorlatok, feladatok eredményes végrehajtásához szükséges szakkifejezéseket, utasításokat.
– Váljon képessé a szervezést elősegítő gyakorlatok fegyelmezett végrehajtására.
– Ismerje a mozgáslehetőségeket az egyes sportszereken és szerkombinációkon.
– Segítségnyújtás mellett képes legyen összetettebb gimnasztikai elemek kivitelezésére.
– Tudja a futások, járások különböző formáit.
– Legyen képes futás közben a felgyorsulásra, a sebesség, a lendület fokozására.
– Tudjon futás közben akadályokat leküzdeni, adottságainak megfelelően.
– Sajátítsa el az ugrások jellemző mozgásösszetevőit – alkalmazza fejlettségének megfelelően.
– Tudja a hajító mozdulatot pontosan kivitelezni.
– Tudjon három elemből álló összefüggő talajgyakorlatot végrehajtani.
– Tudjon egyfajta szekrényugrást végrehajtani – tanári segítségnyújtás mellett.
– Alkalmazza a megszerzett labdakészséget a megismert szabályok szerint.
– Vegyen részt szívesen játékokban, versenyeken.
– Működjön együtt csoporttársaival a szabályokat betartva.
– Viselje el a kudarcot, fogadja el a jobbik győzelmét.
– Mutasson fel önmagához képest javulást az úszás technikájában. |
|
6. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Rendgyakorlatok |
Nyitódások és zárkózások, fejlődések és szakadozások járás közben: a tér- és távköz pontos felvétele. Testfordulatok: jobbra, balra, hátraarc két ütemben. Menetelések: átmenet járásból, futásból, ütemre, lépéstartással menetelésbe, majd kétütemű megállás. |
|
Gimnasztika |
Kötetlen és határozott formájú, 2–4–8 ütemű szabadgyakorlatok szer nélkül és kéziszerekkel: egyénileg, párban, sportszerhez kapcsolódva (bordásfal, pad).
Testtartást javító, erősítő, nyújtó, lazító hatású és légzőgyakorlatok (mellkasi, hasi légzés). Gyakorlatok zenére. |
|
Atlétika |
Futások: kitartó futás 6–8 percig, közbeiktatott akadálykerülések, alkalmazott futóiskola feladatai. Iram- és gyorsfutások: állórajttal, térdelőrajttal. Rajt- és futóversenyek. Ugrások: ugró- és szökdelő iskola. Távolugrás guggoló technikával elugró sávból, teljes rohammal: az elrugaszkodó láb bevésése. Magasugrás: lépő technikával, optimális nekifutási szögből, lendítőláb bevésése. Dobások: kislabdadobás rövid nekifutással, a kitámasztás, a csípőforgatás bevésése – fejlettség szerint. |
|
Torna |
Talajtorna: statikus és dinamikus elemek tökéletesedő technikával, zsugorfejenállás. Dinamikus elemek különböző kiindulási és befejező helyzetekben, kézenállás bordásfalnál. Elemkapcsolások. Támaszugrások padon és 3–4 részes szekrényen: függőleges leugrás, repülés közben lábfelhúzás, terpesztés, testfordulat – fejlettség szerint differenciáltan. Zsugorkanyarulati átugrás tetszőleges oldalra. Bátorugrás – a fejlettségnek megfelelően. Függésgyakorlatok kiegészítő tornakészleten. Egyszerű elemek érintő magas gyűrűn: fészek, zsugortestű lefüggés. Egyensúlygyakorlatok 2 zsámolyra tett tornapad merevítő gerendáján: járások előrehaladással, láb-, kartartással, mélyugrások kapcsolásával. |
|
Sportjátékok |
Labdarúgás, kosárlabdázás nehezedő technikával: labdavezetés, irány- és iramváltásokkal, labdaátadások lábbal, illetve egy és két kézzel álló és mozgó társnak, védekezés, támadás játékhelyzetben, kapura rúgás, kosárra dobás alaptechnikával. Sportjáték szabálybővüléssel. Zsinórlabdázás: alapvető játékelemekkel, csökkentett, sportági labdával, házi szabályokkal. |
|
Testnevelési játékok |
Futó- és fogójátékok: betartandó feladatbővítésekkel.
Labdás testnevelési játékok: számfeladatok, labdaterelések kézzel, lábbal, fejjel, eszközzel.
Küzdőjátékok: húzások-tolások párokban és csoportokban, test-test ellen, eszköz beiktatásával. |
|
Természetben űzhető sportok |
A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök. |
|
Könnyített testnevelés |
Tartás- és mozgásjavító, -korrigáló gyakorlatok egyénre szabottan, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavallt tananyagok. |
|
Tevékenységek |
|
Az alapmozgások technikai gyakorlása.
Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok.
A motorikus képességek gyakorlatai a testnevelés témaköreinek megfelelően.
A kondicionális képességek gyakorlása.
A koordinációs képességek továbbfejlesztése. A mozgáskontroll gyakorlása.
Sportjátékok és testnevelési játékok gyakorlása, szabályok betartása, alkotása.
Az alapvető játékelemek rögzítése, támadási és védekezési megoldások bővítése a kosárlabda, a labdarúgás, a zsinórlabdázás alkalmazásakor.
Az egészséges életmód szokásainak alkalmazása. Rendszeres testedzés.
Játékos sor- és váltóversenyek, mozgásos vetélkedők, küzdőjátékok.
A vízbiztonság játékos gyakorlása. A választott úszásnem részmozdulatainak eszköz nélküli gyakorlása. |
|
Követelmény |
|
– Hajtsa végre a tanult óraszervezést segítő rendgyakorlatokat, értse az utasításokat, vezényszavakat.
– Legyen képes 4 ütemű gimnasztikai gyakorlatokat végrehajtani eszközzel.
– Tudjon a távolságnak megfelelően gyorsan és kitartóan futni 6–8 percig.
– Sajátítsa el az ugrások sajátos mozgásösszetevőit – alkalmazza fejlettségének megfelelően.
– Tudja a hajító mozdulatot pontosan kivitelezni.
– Talajtornában törekedjen az elsajátított gyakorlatok összefüggő, biztos végrehajtására.
– Szekrényugrásnál törekedjen a bátor nekifutásra, az erőteljes elrugaszkodásra, az esztétikus kivitelezésre.
– Alakuljon a statikus, dinamikus és egyensúlyozó képessége.
– Alkalmazza a labda birtokbavételének és továbbításának legegyszerűbb változatait kézzel, lábbal.
– Tudja játék közben is alkalmazni a tanult technikai elemeket.
– Tudjon játék közben tartósan figyelni, összpontosítani és gyorsan reagálni.
– A könnyített testnevelésben részt vevő tanuló irányítás mellett pontosan végezze a számára előírt korrigáló gyakorlatokat.
– Legyen képes mellúszással úszni. |
|
7. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Rendgyakorlatok |
Sorakozások: kétsoros vonalba, kettes oszlopba. Alakzatok, alakzatváltások: félkör, köralakítás vonalból, oszlopból. Sorbontások, fejlődések párokban, járásban. Menetelések, átmenetek: járásból, futásból. Testfordulatok járás, futás közben. |
|
Gimnasztika |
4–8 ütemű szabadgyakorlatok: alapformák, összetett gimnasztikai elemek. Mozgás közben végzett szabadgyakorlatok: járásban, lassú futásban. Páros, társas, kéziszerrel, sporteszközhöz kapcsolódva végzett bemelegítő gyakorlatok. Légzőgyakorlatok. Zenés gimnasztika. |
|
Atlétika |
Futások kerüléssel, átugrással, jelre végzett feladatokkal, fokozódó tempóban, növekvő időtartamig, váltással. Álló- és térdelőrajt: rajtversenyek. Ugrások: helyből, sorozatban. Távolugrás guggoló technikával, elugró deszkáról, közepes és teljes rohammal. Magasugrás: lépő technikával, optimális ellapulás és lendítés – fejlettség szerint. Dobások: kislabdahajítás keresztlépéssel, lendületes nekifutás után távolba: keresztlépés, kitámasztás, csípőforgatás, kidobószög, utánlépés. Súlylökés tömött labdával (1, 2 kg), oldalfelállással. |
|
Torna |
Ismert talajtornaelemek összekapcsolása, összefüggő talajgyakorlat bemutatása.
Fejenállás nyújtott testtel. Kézenállás falnál, segítővel. Sorozatgurulások. Szekrényugrások: kismacska, bátorugrás. A szekrény 4. rekeszállásában dobbantó használata javasolt – differenciáltan. Érintő magas gyűrűn. Két elem: nyújtott testű és hátsó lefüggés összekapcsolása. Függésgyakorlatok: mászás fel, le, bordásfalon, kötélen és rúdon – fejlettség szerint. Egyensúlygyakorlatok: tornapad merevítő gerendáján járások, fordulatok, leguggolások, meghatározott kar- és lábtartások. |
|
Testnevelési és sportjátékok |
Labdával végzett testnevelési játékok: kosárlabdázás, labdarúgás. Támadó és védekező játékelemek (emberfogás). Helyezkedések üres helyre. Gyors térfélváltás.
Röplabdázás: csökkentett játéktéren, alacsony hálómagasság mellett: alsó nyitás, egy- és kétkezes alkarérintés, kosárérintés, leütés, feladás, sáncolás, mozgáselemek beépítése a sportjátékba. |
|
Természetben űzhető sportok |
A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök. |
|
Könnyített testnevelés |
Kitartóan és önállóan végzett mozgáskorrekció, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavallt tananyagok. |
|
Úszás |
Szárazföldi gyakorlatok: célgimnasztika, rávezető gyakorlatok (lehetőség szerint) a gyorsúszáshoz. Légzőgyakorlat a gyorsúszás kartempójához.
Vízbiztonsági gyakorlatok: gyorsúszás kar- és lábtempójának elkülönített gyakorlása. Kartempó és a légvétel összeegyeztetése. Kar-, láb- és légvétel technikájának összehangolása, mellig érő vízben. Vízi játékok. |
|
Tevékenységek |
|
Az atlétikai alapmozgások technikai gyakorlása.
Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok. Zenés gimnasztikai gyakorlás.
A motorikus képességek gyakorlása a testnevelés témaköreinek megfelelően.
A kondicionális képességek gyakorlása.
A koordinációs képességek továbbfejlesztése. A mozgáskontroll gyakorlása.
Sportjátékok és testnevelési játékok gyakorlása, szabályok betartása, alkotása.
Az alapvető játékelemek rögzítése, támadási és védekezési megoldások bővítése a kosárlabda, a labdarúgás, a zsinórlabdázás alkalmazásakor.
Az egészséges életmód szokásainak alkalmazása. Rendszeres testedzés.
Sportolás természeti környezetben.
Sor- és váltóversenyek, mozgásos vetélkedők, küzdőjátékok.
A vízbiztonság játékos gyakorlása. A gyorsúszás részmozdulatainak eszköz nélküli gyakorlása. |
|
Követelmény |
|
– Váljék igényévé a rendszeres testmozgás.
– Legyen képes a tanult alaki és gimnasztikai gyakorlatok pontos végrehajtására.
– Legyen képes technikai váltásra a gyors, valamint a tartós futás esetén.
– Mutasson fel önmagához viszonyítva mérhető javulást ugró- és dobóteljesítményben, valamint állóképességben, kitartásban, ügyességben.
– Tudja légzését szabályozni különböző mozgásos helyzetekben.
– Legyen képes a zene és a mozgás elemi összehangolására.
– Ismerje és tartsa be a mozgások kivitelezésnél a balesetmegelőzés szabályait.
– Ismerje két sportág játékszabályait.
– Tanúsítson sportszerű magatartást játék közben.
– Legyen birtokában a vízbiztonságnak, alkalmazza a gyorsúszás technikáját.
– Könnyített testnevelés során is mutasson objektíven mérhető mozgásfejlődést. |
|
8. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Rendgyakorlatok |
Sorakozások, nyitódások, zárkózások: vonal- és oszlopalakzatban, az igazodás, takarás begyakorlásával. Fejlődés kettes oszlopba járás és lassú futás közben, torlódásmentes átmenettel. Menetelés alakzatformálással. Sorbontások, alakzatváltások különböző formái. |
|
Gimnasztika |
Szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok, emelt szériaszámmal. Önálló bemelegítés 8–10 gimnasztikai gyakorlattal, egyénileg, előtornásszal, párban -tükörképjáték.
Zenés gimnasztika. |
|
Atlétika |
Futások: futóiskola feladatai nehezedő feltételek között. Rövid és középtávú futások egyénileg és csoportosan, időméréssel. Térdelőrajt vezényszóra, kifutással.
Ugrások: ugróiskola feladatai, helyből, sorozatban. Távolugrás teljes rohammal, elugródeszkáról, guggoló technikával. Magasugrás: lépő technikával, a magasság fokozatos emelésével – differenciáltan. Dobások: helyből, nekifutásból, távolba és célba, egy- és két kézzel. Kislabdadobás teljes rohammal, keresztlépéssel, teljesítményemeléssel.
Súlylökés 2 kg-os tömött labdával, oldalfelállásból. |
|
Torna |
Ismert 3–6 elem összekapcsolásával összefüggő talajgyakorlat végzése.
Talajtorna: fejenállás térdelésből, guggolásból, terpeszállásból indítva, gurulás előre, érkezés guggolásba. Kézenállás, ereszkedés guruló átfordulásba. Cigánykerék, domináns oldalra.
Szekrényugrás, átguggolás, átterpesztés, 5. rekeszállásban, dobbantó használatával – differenciáltan. Ismert elemek összekapcsolása gyűrűn: zsugor, hátsó, nyújtott testű, lebegő lefüggés.
Függésgyakorlatok: bordásfalon, ,,vándormászás” karral, rúdon és kötélen mászás 2–3-szor egymás után – fejlettség, adottság szerint. |
|
Testnevelési és sportjátékok |
Sportjátékok: röplabdázás, labdarúgás, kosárlabdázás. A játékok technikai, taktikai alapjainak begyakorlása, a szabályok fokozatos szigorításával (gyorsindítások, cselezések, pontszerzésre törekvés).
Küzdőjátékok: húzások-tolások párokban és csoportban. |
|
Természetben űzhető sportok |
A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és sporteszközök. |
|
Könnyített testnevelés |
Mozgáskorrekciót szolgáló gyakorlatok egyénre szabottan, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavallt tananyagok. |
|
Úszás (lehetőség szerint) |
Szárazföldi gyakorlatok. Speciális célgimnasztika. Vízbiztonsági gyakorlatok. Mell- és gyorsúszás növekvő távon. Rajttechnika és fordulók úszásnemekhez kapcsolása. Vízi játékok. |
|
Tevékenységek |
|
Az atlétikai alapmozgások technikai gyakorlása.
Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok. Zenés gimnasztikai gyakorlás.
A motorikus képességek gyakorlása a testnevelés témaköreinek megfelelően.
A kondicionális képességek gyakorlása.
A koordinációs képességek továbbfejlesztése. A mozgáskontroll gyakorlása.
Sportjátékok és testnevelési játékok gyakorlása, szabályok betartása, alkotása.
Az alapvető játékelemek rögzítése, támadási és védekezési megoldások bővítése a kosárlabda, a röplabda, a labdarúgás keretében.
Az egészséges életmód szokásainak alkalmazása. Rendszeres testedzés.
Sportolás természeti környezetben.
Részvétel helyi és iskolák közötti versenyeken, ügyességi vetélkedőkön.
A vízbiztonság automatizálása. A mell- és a gyorsúszás gyakorlása.
A sportolás higiéniai teendőinek rendszeres elvégzése. |
|
Követelmény |
|
– Lássa be a tanult rendgyakorlatok szükségességét, az utasításokat megfelelő önfegyelemmel hajtsa végre.
– Legyen képes bemelegítésre alkalmas 8–10 gimnasztikai gyakorlat önálló elvégzésére.
– Ismerje a legfontosabb testtartást javító gyakorlatokat, alkalmazza tanórán kívül is.
– Tudjon 6–8 percig kitartóan futni.
– Ismerje és alkalmazza az ugrásoknál az energikus elugrást, a légmunka fontosságát, a biztonságos talajérést.
– Mérhetően javuljon a hajítás és a lökés mozdulata, fejlődjön teljesítménye az előző évihez képest.
– Tudjon 3–6 elemből álló összefüggő talajgyakorlatot (tanári segítséggel) folyamatosan bemutatni.
– Labilis egyensúlyi helyzetben is növekvő biztonsággal uralja testhelyzetét.
– Legyen gyakorlott két sportjátékban, ismerje és tudja betartani a szabályokat.
– Tanúsítson megfelelő önfegyelmet, önuralmat, sportszerű magatartást játék közben.
– Ismerjen két úszástechnikát és legyen képes folyamatos úszásra.
– Tudjon alkalmazkodni az időjáráshoz szabadtéri sporttevékenység közben is. |
|
OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA
5–8. évfolyam |
|
Az osztályfőnöki órának nem az a feladata, hogy a tanulók tanórán mutatott teljesítményét az ötfokú skálán megjelenítse, hanem hogy a személyiségük alakulását nyomon követve szintetizálja a nevelési folyamatot, formálja a pozitív attitűdöt.
Az osztályfőnöki órák terápiás jellege hangsúlyozott, az egyénhez, a sérüléshez, a speciális szükséglethez igazított módszerek, tartalmak szolgálják az eredményes habilitációt.
Az osztályfőnök – a sérülésspecifikumok figyelembevételével – az életkori, kamaszkori sajátosságokból kiindulva a személyiség fejlődésében, alakulásában, megnyilvánulásában bizonyos elvárásokat fogalmazhat meg, amelyet viszonyítási alapként kezelhet a tanuló személyiségfejlődésének megítélésében. |
|
Célok |
|
– Sérülésspecifikus eljárások alkalmazásával fejleszteni a tanulók társas kapcsolatát, a helyes magatartási és viselkedési szokások elsajátítását, a szabálytudat erősítését.
– Az egyéni szükségletek mentén építkezve az énkép, az önértékelés alakítása, az érzelmi egyensúly, a jó iránti fogékonyság megteremtése.
– A konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével fejleszteni a szociabilitást, a testi-lelki harmóniát. |
|
Feladatok |
|
– Erősítse a terápiás eljárások alkalmazásával az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést.
– Biztosítsa a szociális érzékenység légkörét, a konfliktus kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon, megélt, átélt élményeken keresztül.
– Tudatosítsa az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, keresse a közvetlen környezet humán értékeit.
– Gyűjtsön tapasztalatokat a serdülőkor testi-lelki változásairól – vitassa meg a saját élményeket, véleményeket.
– Alakítson ki riportok, filmek, cikkek, tanulmányok értelmezésével, megvitatásával – saját élmény eseti bekapcsolásával – pontos képzetet és viszonyulást az élvezeti szerek veszélyeiről, a deviáns magatartás következményeiről.
– Készítse fel a tanulókat a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására.
– Gyűjtsön tapasztalatokat a munka világáról, a szakmákról.
– Feladat továbbá a vonzódások, lehetőségek mérlegelése – szakmatanulási lehetőségek a képességnek megfelelően –, a képességfejlesztés útjainak, módjainak számbavétele az életcélok elérése érdekében. |
|
Óraszámok |
|
|
Évfolyamok |
|
5. |
6. |
7. |
8. |
|
Heti óraszám |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
Éves óraszám |
37 |
37 |
37 |
37 |
|
Témakörök |
|
Témakör |
Évfolyamok |
|
5. |
6. |
7. |
8. |
|
Társas kapcsolatok, illemszabályok |
x |
x |
|
|
|
Társas kapcsolatok, konfliktuskezelések |
|
|
x |
x |
|
Önismeret, testi-lelki egészség |
x |
x |
x |
x |
|
Az emberi természet |
|
|
x |
x |
|
Pályakép, pályatükör |
|
|
|
x |
|
Az osztályfőnöki óra sajátos jellege, funkciója nem teszi szükségessé a hagyományos módon történő ellenőrzést, értékelést, osztályozást. |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
Önismeret, a reális önértékelés, akaraterő.
Eredményes alkalmazkodás képessége a társas kapcsolatokban.
A szokások, a normák bensővé válása szociális helyzetekben.
A társas kapcsolatra való alkalmasság, a szociális érzület.
A család, a barát, a társ értékeinek felismerése, képesség az el- és a befogadásra, az őszinteség, a becsületesség.
Az emberi élet megbecsülésének képessége, a test, a lélek egészsége, megóvása.
A felelősség, a kötelesség, az udvariasság, készség a másság elfogadására.
A környezet értékeinek megbecsülése. A kulturált vita és konfliktuskezelés készségei. |
|
5. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Társas kapcsolatok, illemszabályok |
A kommunikáció elfogadott formái felnőtt és gyermek, gyermek és gyermek között. Kommunikációs formák ismert és idegen közegben – köszönés, bemutatkozás, megszólítás, tegeződés-magázódás; szándéknyilvánítás. Illemszabályok helyzetekre – vásárlás, utazás, könyvtár, kulturális intézmény, vendégségben, ünnepnapokon (születésnap, névnap, esküvő). |
|
Önismeret, testi-lelki egészség |
Önmaga bemutatása – drámajáték, mimetikus játék; ,,ez vagyok – ez voltam” fotók a múltról, a családról, a gyermekkorról. Élmények, történések, családi események. Adatok önmagáról, családjáról. Pozitív tulajdonság, képesség. Az önellátás – ruházat, felszerelés, saját környezet rendje, tisztasága. A testi fejlettségnek, adottságnak megfelelő táplálkozás: mértéktelenség, mohóság, önkorlátozás. Tisztálkodási szokások napi ritmusa. |
|
Tevékenységek |
|
Helyzetgyakorlatok, szituációs játékok, az illemszabályok alkalmazása. Történetek, játékok a helyes, a helytelen viselkedés bemutatására. Születés- és névnapi naptár készítése az osztálynak. Ajándékcsomagolás technikái, az átadás helyzetgyakorlatai.
Adatok önmagáról, a családról szóban, írásban – pozitív jellemvonások szóban.
Önarckép – tükörbe nézve. Családrajz – ahogyan látom őket, ahogyan viszonyulok a családtagjaimhoz. Szépirodalmi szemelvény bemutatása, megbeszélés. Önellátó, testápoló technikák. |
|
6. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Társas kapcsolatok, illemszabályok |
Az önérvényesítés helyzetei az osztályban, a családban – vélemény, vita, ellentmondás, generációs feszültségek: szülő-gyerek; nagyszülő-szülő; nagyszülő-gyerek. Kommunikációs formák idegennel – óvatosság, távolságtartás, kellő tisztelet. Bemutatkozás, kézfogás, teljes név elmondása. Beszélgetés telefonon keresztül. |
|
Önismeret, testi-lelki egészség |
Önarckép szóban, írásban, rajzban. Önfejlődés felfedezése, tudatosítása. Pozitív, negatív jegyek. Játékos átváltoztatás – saját és mások megváltoztatása. Visszafogott önérvényesítés. A serdülő megváltozott testi adottságai – lelki konfliktusok. A testápolás, tisztán tartás folyamatai. A rendszeres és bőséges táplálkozás, a táplálék összetevői, minősége. A rendszeres mozgás. A megjelenés, a küllem, az ápoltság, igényesség jelei. |
|
Tevékenységek |
|
Szituációs játékok, helyzetgyakorlatok: bemutatkozás, társalgás idegennel, telefonálás, tudakozódás telefonon, üzenetmondás üzenetrögzítőre. Drámajátékok: konfliktus, vita a családban, feloldás, visszafogott önérvényesítés, film megtekintése, megbeszélés, viszonyulás a témához.
Önarckép készítése. Játékos átváltozás – mások átváltoztatása, barát vagy családtag bemutatása, leírása. Öltözködési kultúra bemutatása játékosan a valóságban, képeken. Az egészséges fejlődéshez szükséges heti étrend, mozgás, pihenés, szórakozás, heti program összeállítása. Bizalmas közlendők a testünk működéséről – fiúk és lányok külön-külön. |
|
7. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Társas kapcsolatok, konfliktuskezelés |
A kamaszkori konfliktusok leggyakoribb helyzeteinek feldolgozása: konfliktus az osztályban, a rivalizálás egészséges és egészségtelen formái, öltözködés, zene, sport, szórakozás, barátkozás, párkapcsolat, fiú-leány kapcsolat. Peremhelyzet, magányosság, szorongás, agresszivitás a helyzetből adódóan. Feloldási módok. Önfegyelem – tűrőképesség. |
|
Önismeret, testi-lelki egészség |
Felelősség önmagunkért, a családért. Felelős és felelőtlen döntések önmagukra, a családra nézve. Például csavargás, szülők elhagyása, érték, pénz eltulajdonítása, elköltése, pazarlás, az egészség károsítása szerekkel, itallal, dohányzással, korai párkapcsolat, szexualitás és követelményei. Az öltözködési kultúra, a divat végletei – személyiség és divat. A célszerű, egészséges ruhadarab: a felsőruházat gondozása, a lábbeli megválasztása. |
|
Az emberi természet |
A kíváncsiság. Önszeretet, önzés. Siker és boldogság. Öröm és szervezés. Indulatok, érzelmek. Előítélet és nyitottság, megértés. Gyávaság és bátorság. Erőszak és jogos önvédelem. |
|
Tevékenységek |
|
Kommunikációs helyzetgyakorlatok, dramatikus játék, mimetikus játék, tréningek, terápiák kapcsolatteremtésre, párkapcsolat építésére, helyzetgyakorlatok a rivalizálás feloldására.
A konfliktusos helyzet feloldása szóban; levélváltás – levélírás – telefonálás.
Élménybeszámoló, döntéshelyzetek bemutatása dramatikus játékkal, vita, állásfoglalás.
Saját viselkedés elemzése változó nézőpontból.
Film megtekintése – vita, megbeszélés, tanulságok.
Divatbemutató szervezése.
Érvelés, vitatkozás, példák gyűjtése az emberi természet jellemzőire – merítés a környezetből. |
|
8. évfolyam |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Társas kapcsolatok, konfliktuskezelés |
A kamaszkori konfliktusok leggyakoribb helyzeteinek feldolgozása; konfliktus a családban: szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel.
Kortárscsoportok: konfliktusok a csoporton belül, csoporthelyzet, alkalmazkodás, tűrőképesség, peremhelyzet. Deviáns csoportok veszélye az egyéni életútra. |
|
Önismeret, testi-lelki egészség |
Önmaga változásának, alakulásának leírása. Elképzelések, vágyak, tervek a felnőtt szerepekről, a felnőttkori önmaga megvalósításáról.
Nyitottság, zárkózottság. Lelki bántalmak, sérelmek veszélyei – kamaszkori öngyilkosság. A rendszertelen táplálkozás következményei. A mozgás, a sportolás fontossága – élvezeti szerek elutasítása. |
|
Az emberi természet |
A normák. Az illendőség, az igazságosság. Jó és rossz. Választás és döntés. A hiba és a bűn. A lelkiismeret, az erkölcs. A helyes életvezetés. Őszinteség és hazugság. Rokonszenv, ellenszenv. |
|
Pályakép, pályatükör |
Felkészülés a pályaválasztásra – mit takarnak a fogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás szakképzettség, munkakör. Érdeklődési területek, vonzódások. Reális pályakép a képességek, adottságok szerint, mérlegelés. A szakmatanulási lehetőségek – szakiskolák, speciális szakiskola. Tanműhelyek látogatása. |
|
Tevékenységek |
|
Helyzetgyakorlat, dramatikus játék családi konfliktus bemutatásáról és feloldási technikákról. Szituációs játék egy-egy csoporthelyzetről – elemzés, vita, állásfoglalás.
Film megtekintése: deviáns csoport, deviáns magatartás – megbeszélés, viszonyulás, értékítélet.
Irodalmi részletek bemutatása a lelki élet problémáiról – megbeszélés.
Film megtekintése: a kamaszok érzékenysége.
Sportolási lehetőségek felkutatása.
Étrend, napirend összeállítása.
Munkahely-látogatás, szakiskolák felkeresése. Önismereti tréning, szituációs gyakorlat.
Az emberi természetről való tudás alkalmazása az önismeretben, az emberismeretben, a társas kapcsolatokban.
Az erkölccsel, az emberi természettel kapcsolatos film megtekintése, megbeszélés, elemzés, vita, érvelés. |
TANTERVI MODULOK - TÁNC ÉS DRÁMA
|
TANTERVI MODULOK – TÁNC ÉS DRÁMA
5 és 7. évfolyam
Célok |
|
– Az ember aktivitásának serkentése együttes élmény alapján.
– A tanuló ön- és emberismeretének gazdagítása.
– Az alkotó és kapcsolatteremtő képesség kibontakoztatása.
– Összpontosított, megtervezett munkára szoktatás. |
|
Feladatok |
|
– A tantárgy segítse elő speciális eszközrendszerével, tartalmával a tanulók testi, térbeli biztonsága javulását, idő- és ritmusérzékének fejlődését.
– Fejlessze a kifejezőkészséget, a beszéd tisztaságát, a harmonikus, esztétikus mozgást a közös játék során.
– Gazdagítsa élményszerű megtapasztalással a tanulók érzelmi világát, a játékok iránti vonzódását.
– Segítse elő megjelenítéssel a valós emberi szituációk, a fiktív történések megértését, feldolgozását.
– Alakítsa ki a szép és kifejező mozgást egyszerű, táncos mozdulatokkal, gyakorlatokkal.
– Gyakoroltassa közös szereplésben a játékbátorságot, az önkifejezést, az önmegvalósítást.
– Hozzon létre olyan helyzetgyakorlatokat és foglalkozásokat, ahol a tanulók a más tantárgyakban elsajátított ismereteiket a drámában, a táncban és a bábjátékban is alkalmazni tudják.
– Fejlessze némajátékokon, szöveges játékokon keresztül a tanulók spontán megnyilatkozását, természetes rögtönző kedvét, improvizációs készségét.
– Ismertesse meg a tanulókat nemzeti kultúránk dallam- és szókincsével, egyszerű, könnyen érthető szertartásaival, hiedelemvilágával. |
|
Óraszámok |
|
|
Évfolyamok |
|
5. |
7. |
|
Éves óraszám |
18 |
18 |
|
Témakörök |
|
Témakör |
Évfolyamok |
|
5. |
7. |
|
A hagyomány játékai |
x |
|
|
Énekes-táncos játékok |
x |
x |
|
Drámajátékok |
x |
x |
|
Ünnepi szertartás játékai |
x |
x |
|
5. évfolyam |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
Az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezés.
Az improvizációs készség fejlődése a mozgás, a tánc eszközrendszerével.
Az egyensúly, a ritmus és a térérzékelés.
Az elemző, a kommunikációs képesség.
Önkifejezés és játékbátorság. Alkalmazkodóképesség.
Az együttes szereplés élményének átélése, a szorongásmentes, felszabadult szereplés örömének elérése. |
|
Témakör |
Tartalom |
|
A hagyomány játékai |
Térformák kialakítása járással, futással, ritmusképzés, egyszerű táncos mozgáselemek, lépések, szökkenések. Tárgyjátékok, improvizáció, kiolvasók, párválasztók, párcserélők, vonulós, kapuzós játékok, énekek. Csukott szemes hely- és helyzetérzékelő játékok. |
|
Énekes-táncos játékok |
Egyszerű kar- és lábmozgások, lépés, dobbantás, taps. Egy-egy eszközös tánc alaplépései szabad előadásban, ugrós, karikázó, szatmári csárdás.
A tartás változásainak követése, a lassítás-gyorsítás pontos átvétele. |
|
Drámajátékok |
Érzékelő, ritmus- és fantáziagyakorlatok. Rövid mesék, versek önálló elmondása. Életjáték, dramatikus improvizáció szerepcserével. Telefon-, rádióbeszélgetés, interjú.
Dramatikus improvizációk tanári irányítással – síkbábok, árnyjátékok alkalmazásával. |
|
Ünnepi szertartások játékai |
Az évszakhoz kötődő ünnepkör játékai, ünnepi köszöntőszövegek.
Az esztendő jeles napjaihoz kapcsolódó szertartások, játékok: betlehemezés, regölés, farsang, húsvét, pünkösd. |
|
Tevékenységek |
|
Táncos mozgáselemek, lépések, szökkenések utánzása, előadása csoporttársaival.
Játékos gyakorlatok kiolvasókra, párválasztókra, párcserélőkre, hely- és helyzetérzékelő játékokra. Az olvasott, a tanult mese, vers elmondása.
Dramatikus improvizációk a tanár által megadott vagy a tanuló által választott történet alapján. Önmaga problémájának, történéseinek előadása – önkéntes vállalás alapján.
Síkbáb készítése, mozgatása, kellékkészítés.
Az ünnepkör játékainak, szertartásainak megtanulása, előadása a csoporttal – a felnőtt segítségével. |
|
Követelmény |
|
– Tudjon néhány játékot dallal, mondókával.
– Legyen képes egyszerű táncos mozgáselemeket utánozni.
– Tudja bemutatni mondókák ritmusát egyenletes járással, tapsolással, dobogással.
– Ismerje a tanult táncok megnevezését, egy-egy alaplépést szabad előadásban mutasson be.
– Legyen aktív a drámajátékokban, elemző beszélgetésekben.
– Tudjon rövid mesét, verset önállóan elmondani és társa előadását figyelemmel kísérni.
– Vegyen részt a népszokásokat megjelenítő játékokban. Tanuljon meg egy-két köszöntőt.
– Legyen képes együttműködni társaival a bábjátékokban, az improvizációkban. |
|
7. évfolyam |
|
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök |
|
A személyiségnek, a fejlettségnek megfelelő kifejezőkészség fejlődése. Az önkifejezés, a saját vélemény, viszonyulás megmutatásának képessége. Képesség a jelenségek, a helyzetek improvizálására.
Az elemző képesség, a kommunikáció, a metakommunikáció képességeinek fejlődése. Az együttműködés, a csoporttal együttes szereplés képességei.
Az egyensúly, a ritmus- és térérzékelés képességei.
A koncentrálás, a lazítás képességei. |
|
Témakör |
Tartalom |
|
Énekes-táncos játékok |
Lépések, szökkenések monoton ismétlődésben. Mozdulatok követése, a motívumok egyedi vonásainak visszaadása – tempó, dinamika, térbeli rajzolat. Játékon belüli irányítás átvétele. Járás közben ritmusok tapsolása, dobogása egyenletes zenére. Régi és új stílusú táncok felismerése, motívumok utánzása. Improvizáció. Történelmi táncok felismerése, tánclépéseinek utánzása – keringő, polka. |
|
Drámajátékok |
Mozgásimprovizációk és gyakorlatok: némajáték, pantomimes gyakorlatok, jellemábrázoló mozgások. Állatvilág mozgásformáit utánzó játékok. Jellemábrázolás hanggal és metakommunikatív úton.
Improvizációk bábok alkalmazásával: árnyjátékkal, síkbábokkal, egyszerű marionettfigurákkal. |
|
Ünnepi szertartások játékai |
Ünnepi köszöntőszöveg – lakodalmas játékok. Történelmi tanulmányokhoz kapcsolódó ősi szertartások, improvizatív jellegű táncok – bábok, maszkok készítése, használata. |
|
Tevékenységek |
|
Az alapvető, a tanult táncos, bábos és drámai kifejezésformák elsajátítása.
A tanult táncok, tánclépések előadása a társakkal. Táncok felismerése, megnevezése.
A különféle jellemábrázoló mozgások, pantomimes gyakorlatok végrehajtása együttesen.
Improvizációs gyakorlat különféle élethelyzetekre. Elemzés közösen a mindennapi élet különféle szituációira, a saját történetekre.
Bábkészítés a tanult technikákkal, bábmozgatás, maszkkészítés.
Ünnepi köszöntőszöveg (szövegrészlet) elsajátítása, előadása a csoportban. |
|
Követelmények |
|
– Sajátítsa el fejlettségének megfelelően a megismert énekes-táncos játékokat.
– Tudjon egyszerű ritmusképletet visszaadni a tempó, a dinamika megjelenítésével.
– Ismerje fel a tanult táncokat, jelenítse meg alaplépéseit szabad előadásban. Alkalmazza a helyes testtartást.
– Legyen gyakorlott a csoporton belüli szereplésben és tanúsítson játékbátorságot.
– Értse a mozgásimprovizációs, a jellemábrázoló metakommunikációs megnyilvánulásokat. Mutasson gyakorlottságot a bábos játékokban, a bábkészítésben.
– Ismerje fel a szereplő szándékait, tetteit és elemezze kapcsolatait.
– Tanuljon meg egy-két népszokást, vegyen részt a jeles napok szertartásaiban, az előkészületben és a lebonyolításban. |
TANTERVI MODULOK – ISMERKEDÉS AZ INFORMATIKÁVAL
|
TANTERVI MODULOK – ISMERKEDÉS AZ INFORMATIKÁVAL
3–6. évfolyam
Célok |
|
– Az információszerzés, -feldolgozás, -átadás szerepének felfedeztetése a mindennapi életben, valamint az Informatika tantárgy tanításának előkészítése, alapozása. |
|
Feladatok |
|
– Jelenségek, cselekvések gyűjtése algoritmusokra közvetlen tapasztalatszerzés útján.
– A tájékozódás képességének fejlesztése a közvetlen környezetben előforduló jelek üzenettartalmai alapján.
– Érdeklődés felkeltése a számítógéppel végzett tevékenység iránt.
– A tantárgyi ismeretekre alapozott könyvtárhasználati képesség kialakítása. |
|
Óraszámok |
|
|
Évfolyamok |
|
3. |
4. |
5. |
6. |
|
Éves óraszám |
18 |
18 |
18 |
18 |
|
Témakörök |
