25/1997. (III. 26.) BM rendelet

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Belügyminisztérium hivatali szervezetére, a minisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekre, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetekre, a Határőrségre, a Rendőrségre, a Polgári Védelemre, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságokra (a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) és a velük szolgálati viszonyban lévő hivatásos állomány tagjaira.

2. § (1) A hivatásos állomány tagja nyugdíjának megállapítására a jogosultsági feltételek fennállása esetén kerül sor. A nyugdíjra jogosultság a szolgálati viszony megszüntetését követő naptári nappal kezdődik.

(2) A szolgálati viszony nyugállományba helyezéssel történő megszüntetését írásban, parancs, határozat (a továbbiakban együtt: parancs) formájában kell elrendeli, amelynek tartalmaznia kell:

(3) A nyugállományba helyezésről szóló parancshoz mellékelni kell a (2) bekezdés e) pontja szerinti időtartamokról készült részletes kimutatást.

(4) A nyugellátásra való jogosultság és a nyugellátás mértékének megállapításánál az egyszeresen és a Hszt. 329. §-a szerint kedvezményesen számított szolgálati időket egybe kell számítani.

3. § (1) A Hszt. 182. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti egészségi, pszichikai, illetve fizikai alkalmatlanság tényét önállóan, a b) pontja szerinti munkaképesség-csökkenést pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OEP OSZI) illetékes orvosi bizottsága által megállapított munkaképesség-csökkenés alapulvételével az illetékes belügyi orvosi felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV) állapítja meg.

(2) A Hszt. 182. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alkalmazása esetén a teljes összegű nyugdíjat a nyugdíjas ötvenedik életéve betöltése, illetőleg az 50%-ot elérő munkaképesség-csökkenés megállapítása napjától kezdve kell folyósítani. A munkaképesség-csökkenés napjának megállapításánál az OEP OSZI illetékes orvosi bizottsága által adott szakvélemény dátuma az irányadó.

4. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja tizenkét hónapnál rövidebb időre kapott illetményt, a nyugdíjat e rövidebb időszakban kapott illetmény egy hónapi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) Amennyiben a nyugdíjalap számításának időszaka két naptári évet érint, úgy a tört évekre eső illetményt naptári évenként külön-külön kell megállapítani, és ezek együttes összegének egytizenketted része képezi a nyugdíjalapot.

(3) A nyugdíj alapjául szolgáló illetmények közé csak teljes naptári hónapra kifizetett illetményt lehet felvenni.

(4) Ha a nyugellátás megállapítására közvetlenül a más szervnél teljesített szolgálatot követően kerül sor, a nyugdíj alapját a vezénylés, berendelés helyén elért, nyugdíjalapba beszámítható juttatások figyelembevételével kell kiszámítani.

5. § A Hszt. 183. §-ának (2) bekezdése szerinti korlátozásoknak megfelelően a nyugdíjalap megállapításánál a 4. § szerinti jövedelmek közül csak azokat lehet figyelembe venni, amelyekből nyugdíjjárulékot vontak, és azokat is csak a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti degresszív (sávosan csökkenő) mértékben.

6. § (1) Az állomány azon hivatásos vagy szerződéses tagjának, akinek munkaképesség-csökkenését az OEP OSZI illetékes orvosi bizottsága 67%-ban vagy azt meghaladó mértékben állapította meg, szolgálati viszonyát csak rokkantsági nyugállományba helyezéssel lehet megszüntetni. Az érintett részére a rokkantsági nyugdíjat a szolgálati viszony megszüntetését követő naptól kell folyósítani.

(2) A rokkantsági nyugdíj alapjának megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az ideiglenes rokkanttá nyilvánítottak esetében, ha az OEP OSZI által elvégzett ismételt felülvizsgálat során a munkaképesség-csökkenés mértéke nem éri el a 67%-ot, a vonatkozó orvosi megállapítás hónapját követő második hónap első napjától a rokkantsági nyugdíj folyósítását határozattal be kell szüntetni.

(4) A megszüntetett rokkantsági nyugdíj helyett olyan összegű szolgálati nyugdíjat kell megállapítani – a rokkantság ideje alatti nyugdíjemelések összegével megemelve –, mint amilyen a beszüntetés időpontjában a jogosultat a rokkantság harmadik csoportjában megillette, vagy megillette volna.

(5) A megszüntetett rokkantsági nyugdíj helyett megállapított szolgálati nyugdíjat a jogosult életkorától és a munkaképesség-csökkenés mértékétől függetlenül a rokkantsági nyugdíj megszüntetését követő hónap első napjától teljes összegben kell folyósítani.

7. § (1) Ha az ismételt orvosi felülvizsgálat során a rokkantság foka és csoportja megváltozik, a változásnak megfelelően a nyugdíj összegét is módosítani kell.

(2) A nyugdíj összegének emelését az ismételt felülvizsgálat hónapját követő hónap első napjától, a nyugdíj összegének csökkentését pedig a felülvizsgálatot követő második hónap első napjától kell végrehajtani.

(3) A szolgálat felső korhatárának betöltése után a rokkantsági nyugdíj összegét állapotváltozás miatt módosítani kell.

8. § (1) A hivatásos állomány tagja baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának megállapításához:

(2) A baleset (betegség) minősítésének szabályait külön rendelet tartalmazza.

9. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíjat a szolgálati viszony megszüntetését követő naptól kell folyósítani.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíj alapjának megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3) Amennyiben a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő egészségi állapotának változása miatt más rokkantsági csoportba kerül, a baleseti rokkantsági nyugdíjat a 7. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak szerint kell módosítani.

10. § (1) A baleseti járadék megállapítására igénybejelentés alapján, a jogosult kérelmére kerül sor.

(2) A baleseti járadékra vonatkozó igényt az állományilletékes parancsnok a személyügyi szerv útján köteles felterjeszteni a Belügyminisztérium Központi Gazdasági Főigazgatóság Nyugdíjmegállapító Osztályhoz (a továbbiakban: nyugdíjmegállapító szerv), ha az orvos szakértői vélemény szerint a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetből (megbetegedésből) eredő munkaképesség-csökkenés mértéke a 16%-ot eléri vagy meghaladja.

(3) Az igénybejelentéshez mellékelni kell:

11. § (1) A baleseti járadékra való jogosultság a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset napjától, a szolgálatból eredő betegség alapján megállapított baleseti járadék esetén az ebből származó munkaképesség-csökkenés megállapítása hónapjának első napjától kezdődik.

(2) A baleseti járadék alapját a 4. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével, a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset (megbetegedés) okozta munkaképesség-csökkenés orvosilag megállapított időpontját közvetlenül megelőző illetmények, keresetek alapján kell megállapítani.

(3) A szolgálati kötelmekkel összefüggő újabb baleset (betegség) esetén a következményeket együttesen kell figyelembe venni. Az együttes következmények alapján a baleseti járadék összegét újból meg kell állapítani, ha a járadékos az újabb baleset (betegség) következtében magasabb baleseti fokozatba kerül.

12. § (1) Amennyiben ismételt orvosi felülvizsgálat során a munkaképesség-csökkenés mértéke a 16%-ot nem éri el, az erre vonatkozó orvosi határozatban megállapított időpontot követő második hónap első napjától kell a baleseti járadék folyósítását határozattal megszüntetni.

(2) Ha a munkaképesség-csökkenés újból eléri a 16%-ot, a baleseti járadékra való igény újból megnyílik.

13. § A hivatásos állomány elhunyt tagjának vele közös háztartásban nem élt nyugellátásra jogosult családtagja részére megállapított ellátást az elhalálozás hónapjának, a jogosultság későbbi bekövetkezése esetén pedig a bekövetkezés hónapjának első napjától kezdve kell folyósítani.

14. § (1) Akinek szolgálati nyugdíját a felső korhatár elérése előtt nem vagy csökkentett mértékben folyósították, elhalálozása esetén a hozzátartozók ellátását a teljes összegű szolgálati nyugdíj alapján kell megállapítani.

(2) A hősi halott hozzátartozói részére az árvaellátást és a szülői nyugdíjat az elhunyt özvegyének járó özvegyi nyugdíj alapján kell megállapítani.

15. § (1) A Hszt. alapján az 1. §-ban meghatározott igényjogosultak részére járó nyugellátásokat a nyugdíjmegállapító szerv határozattal állapítja meg.

(2) A nyugdíjmegállapító szerv a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a 16. § (2) bekezdése szerint megküldött okiratok alapján hivatalból hoz határozatot

(3) A nyugdíjmegállapító szerv kérelemre bírálja el és hoz határozatot minden egyéb nyugdíjigény tárgyában, így különösen:

(4) A nyugellátásra vonatkozó határozatot meg kell küldeni:

16. § (1) A 15. § (3) bekezdésében felsorolt nyugdíjigényeket az erre a célra rendszeresített – az igénylő és az állományilletékes parancsnok aláírásával, bélyegzőjével ellátott – nyomtatványon kell bejelenteni, és az igény elbírálásához szükséges eredeti dokumentumokkal együtt kell a nyugdíjmegállapító szervhez felterjeszteni.

(2) Az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony megszűnését követő tizenöt napon belül köteles gondoskodni a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek, illetőleg elhunytak családtagjai nyugellátása elbírálásához előírt okmányoknak és egyéb adatszolgáltatásoknak a személyügyi szerv útján, az Országos Parancsnokság pénzügyi szervén keresztül a nyugdíjmegállapító szervhez történő megküldéséről.

(3) Ha mulasztás miatt az ellátás megállapítására és a folyósítás beindítására késedelmesen kerül sor, úgy a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 110. §-ának (2) bekezdésében meghatározott késedelmi pótlékot a mulasztást elkövető szerv köteles megfizetni.

(4) A megállapított és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kifizetett késedelmi pótlékot a mulasztásokért felelős szerv gazdasági vezetője az erről szóló értesítés megérkezésétől számított 60 napon belül az Igazgatóság szolgáltatási számlájára utalja át.

17. § A nyugdíjmegállapító szerv által hozott határozat ellen a Hszt. 191. §-ának (2) bekezdése szerinti fellebbezést a belügyminiszterhez címezve, a nyugdíjmegállapító szervhez kell benyújtani.

18. § (1) A Hszt. 192. §-a szerinti kéthavi illetmény nyugellátásnak minősül.

(2) Ha a hivatásos vagy a szerződéses állomány tagja meghalt, a kéthavi illetményt az elhalttal annak haláláig együttélő, nyugellátásra jogosult hozzátartozóknak – házastárs, élettárs, gyermek, szülő sorrendben – kell kifizetni. Ebben az esetben a kéthavi illetmény az özvegyi nyugdíj első kéthavi összegét helyettesíti.

(3) A kéthavi illetményt a hivatásos szolgálati jogviszony utolsó napján a hivatásos állomány tagjának vagy a (2) bekezdés szerinti hozzátartozónak kell kifizetni.

19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1996. szeptember 1-jét követő időponttól nyugállományba helyezettek esetén kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a fegyveres erők és fegyveres testületek nyugdíjáról szóló 22/1971. (VI. 1.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 20/1981. (BK 11.) BM utasítás hatályát veszti.