260/1997. (XII. 21.) Korm. rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján működő biztosítóra.

(2) A biztosító a Tv. előírásait e rendeletben meghatározott kiegészítésekkel köteles alkalmazni.

2. § (1) A biztosító kettős könyvvitelen alapuló éves beszámolót köteles készíteni.

(2) A biztosító éves beszámolója a 3. § (1) bekezdése szerinti mérlegből, a 7. § (1) bekezdése szerinti eredménykimutatásból, a 14. § szerinti kiegészítő mellékletből és a 15. § szerinti üzleti jelentésből áll.

(3) A Tv. 3/A. § a)–b) pontjában, valamint a 8/A. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő biztosító az 1. számú melléklet szerinti mérlegét a 4. számú melléklet szerint, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatását az 5. számú melléklet szerint részletezetten köteles elkészíteni.

(4) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a biztosító egyesület, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket, illetve újonnan alakuló biztosítási egyesület abban az esetben, ha a biztosítási tevékenység engedélyezésekor jóváhagyott üzleti terv első két évének tervszámaiból a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket:

(5) A biztosító egyesület egyszerűsített éves beszámolója a 3. § (2) bekezdése szerinti mérlegből, a 7. § (2) bekezdése szerinti eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből áll.

(6) A biztosítónak számviteli politikája keretében – a Tv. 14. §-ának (3)–(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően – szabályoznia kell:

3. § (1) A mérleg előírt tagolását az 1. és 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A biztosító egyesület egyszerűsített éves beszámolójának mérlege az 1. számú melléklet szerinti mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza.

(3) Az élet- és nem-életbiztosítási ágazatot egyaránt művelő biztosító az éves beszámoló mérlegében a tárgyévet megelőző év adatait összevontan (egy oszlopban), a tárgyévi adatokat négy oszlopban, életbiztosítás, nem-életbiztosítás, egyéb, fel nem osztott és összesen bontásban köteles elkészíteni. Azokat a tételeket, amelyeket a biztosító közvetlenül nem tud élet- és nem-életbiztosítási ágra megbontani, csak az egyéb, fel nem osztott oszlopban kell feltüntetni, és – amennyiben az jelentős – a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.

(4) Az ellenőrzés, az önellenőrzés által megállapított jelentősebb összegű hibáknak a mérlegtételekre gyakorolt hatását – az érintett mérlegtételekkel – a kiegészítő mellékletben kell bemutatni. Nem minősül a biztosítónál önellenőrzésnek a biztosítástechnikai tartalékok következő év(ek)ben történő helyesbítése, a jutalékvisszaírás és a kármegtérítés (regresz).

(5) A mérleg tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat e rendelet 4–6. §-ai figyelembevételével kell alkalmazni.

4. § (1) Az immateriális javak között kell kimutatni azokat az összegeket, amelyeket a biztosító biztosítási állományok megszerzéséért más biztosítónak fizet.

(2) Az egyéb immateriális javak között kell kimutatni a Tv. szerint nevesített immateriális javakat, amennyiben azok nem tartoznak az (1) bekezdés szerint fizetett díjak közé.

(3) Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként lehet kimutatni – az egyéb immateriális javak mérlegsoron – az olyan költségeket, ráfordításokat, amelyek a biztosító belső és külső szervezetének megteremtése, az üzlettervek kidolgozása, kirendeltségek létesítése, piaci tanulmányokat és biztosítási típusokat bevezető reklámokat készítő munkacsoport létrehozása, valamint az állomány- és díjkezelés számítógépes rendszerének kifejlesztése kapcsán merülnek fel, és nem minősülnek beruházásnak, tárgyi eszköz beszerzésének.

(4) A biztosító az alapítás-átszervezés aktivált értékeként kimutathatja a biztosítási ágazat beindítását vagy jelentős piaci részesedés megszerzését célzó üzleti akciói érdekében felmerült egyszeri költségeit, ideértve – amennyiben a biztosító azok összegét aktív időbeli elhatárolásként nem számolta el és a meg nem szolgált díjak tartaléka vagy a matematikai tartalék képzése során csökkentő tényezőként nem vette figyelembe – a szerzési költségeket.

(5) Az ingatlanok között kell kimutatni az ingatlan-beruházásokat és az ingatlan-beruházásokra adott előlegek összegét is.

(6) A részesedések között a tulajdonosi kapcsolatban lévő vállalkozások (kapcsolódó vállalkozások: anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás) részesedéseit (részvényeit, üzletrészeit), az általuk kibocsátott értékpapírokat, továbbá a nekik adott kölcsönöket kell kimutatni.

(7) A viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések között kell kimutatni a viszontbiztosítónak, amennyiben viszontbiztosítást fogad el, a közvetlen biztosítókkal szembeni követelések összegét az általuk biztosítékként visszatartott összegek nagyságában.

(8) Az életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot viselő tulajdonosai javára végrehajtott befektetések között kell kimutatni azon befektetéseket, amelyek értéke meghatározza a befektetési alaphoz (állományhoz) kapcsolódó biztosítási kötvények (szerződések) értékét azon életbiztosítási típusoknál, amelyeknél a befektetés kockázatát az életbiztosítási kötvény tulajdonosa viseli. Ezen befektetéseket piaci értéken kell értékelni a kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékokkal (J. mérlegtétel) azonos összegben, nem alkalmazható a Tv. 31. §-ának (1) és (2) bekezdése, továbbá 34. §-ának (4) bekezdése és 41/A. §-a. Ezen befektetések beszerzési árát a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

(9) A D/III. mérlegtétel alatt kell kimutatni az életbiztosítási díjtartalékból a viszontbiztosításba adott kockázatokra megképzett biztosítástechnikai tartalékok fedezetére visszahagyott, a viszontbiztosítóval szembeni követelés összegét is.

(10) A tárgyi eszközök között a gépek, berendezések, járművek értékét, ezen eszközök beruházásának és ezen eszközök beruházásaira adott előlegeknek az értékét kell kimutatni.

(11) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott életbiztosítási szerzési költségként kell kimutatni, a tárgyévben felmerült egyszeri szerzési költségek tárgyévet követő éve(ke)t terhelő összegét is, amennyiben ezen költségeket a tartalékok képzésénél csökkentő tényezőként nem vették figyelembe.

5. § (1) Alárendelt kölcsöntőkeként kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a biztosító rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződésben a kölcsönt nyújtó fél egyetért azzal, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a biztosító adósságának rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, továbbá a kölcsön eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú.

(2) Biztosítástechnikai tartalékként kell kimutatni a biztosító által, a Bit. alapján és a külön jogszabály előírásai szerint megképzett biztosítástechnikai tartalékokat.

(3) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai – az életbiztosítási díjtartalék kockázati díjtartalékot meghaladó részének kivételével – csak a saját megtartású, a viszontbiztosításba nem adott és együttbiztosítás esetén a biztosítóra jutó kockázatok fedezetére szolgáló tartalékokat tartalmazhatják. Ezért – az életbiztosítási díjtartalék kivételével – a viszontbiztosításba adott összegekre jutó tartalékok tényleges vagy becsült összegét külön sorban levonásba kell helyezni.

(4) Biztosítástechnikai tartalékok az életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot viselő tulajdonosai javára végrehajtott befektetések után mérlegsoron kell bemutatni azokat a tartalékokat, amelyeket az ezen életbiztosításokkal összefüggő befektetésekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezetére képeztek. Ezen kötelezettségek értékét a befektetések értéke határozza meg, a befektetési kockázatot a kötvénytulajdonos viseli. Ezen soron más biztosítástechnikai tartalék (pl. halálozási kockázatra képzett tartalék) nem szerepelhet.

(5) Várható veszteségek fedezetére képzett céltartalékként kell kimutatni a Tv. 27. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéb – nem biztosítási ügyletekből származó – követelések hitelezési veszteségének fedezetére képzett céltartalékot.

(6) Várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalékként kell kimutatni a Tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerint a végkielégítés és a korengedményes nyugdíj miatti jövőbeni kötelezettség fedezetére képzett céltartalékot.

(7) Egyéb céltartalékként kell kimutatni

(8) A viszontbiztosítótól kapott letétként kell kimutatni a közvetlen biztosítónál a viszontbiztosításba adott kockázatok fedezetéül a viszontbiztosítótól átvett (visszatartott) biztosítékok értékét, ideértve az életbiztosítással kapcsolatosan a viszontbiztosítónak járó díj visszatartott összegét is.

6. § (1) A biztosítónak a mérlegtételek értékelésekor a Tv. 32. §-ának (1)–(2) bekezdését, valamint a 33. §-ának (2)–(5) bekezdését és a 40. §-ának (2)–(5) bekezdését a (2)–(3) bekezdése szerinti sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A biztosító a viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó, külföldi pénznemben fennálló követeléseket és kötelezettségeket a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az elszámolás napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken köteles a könyvekben szerepeltetni.

(3) Ha a viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó, külföldi pénzértékben fennálló követelések, illetve kötelezettségek pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapjáig nem történt meg, akkor a könyvekben szereplő értéket a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértékre kell helyesbíteni az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások közötti elszámolással.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti árfolyam-különbözet nyereség, annak összegéből céltartalékot kell képezni, és azt a viszontbiztosítási ügyletek árfolyamváltozásából adódó veszteségek fedezetére lehet felhasználni.

7. § (1) Az eredménykimutatás tagolását a 2. és 5. számú melléklet, valamint az egyes tételekre vonatkozó előírásokat ezen § és a 8–9. §-ok, továbbá a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az egyszerűsített éves beszámolót készítő biztosító egyesület eredménykimutatását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az élet- és nem-életbiztosítási ágat egyaránt művelő biztosító az éves beszámoló eredménykimutatásában a tárgyévet megelőző év adatait összevontan (egy oszlopban), a tárgyévi adatokat a biztosítástechnikai eredményig három oszlopban, életbiztosítás, nem-életbiztosítás és összesen bontásban köteles elkészíteni.

(4) Az ellenőrzés, az önellenőrzés által megállapított jelentősebb összegű hibáknak az eredménykimutatás tételeire gyakorolt hatását az eredménykimutatás tárgyév oszlopa nem tartalmazhatja, ezért azt – az érintett bevétel, ráfordítás, eredmény tételekkel – a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.

(5) A biztosító eredményét forgalmi költség eljárással, a bevételek, a költségek és ráfordítások korrigálásával állapítja meg.

(6) Az adott időszak eredményének meghatározásakor a biztosítási időszaknak a naptári évre jutó bevételeit, a mérleg fordulónapjáig a naptári évre vonatkozó, bejelentett eseményeinek kifizetett és felmért költségeit (ráfordításait) kell számba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.

(7) A biztosító a naptári év díjbevételét megállapíthatja csoportosan is a fizetési gyakoriság, a biztosítási időszak és a díj alapján, illetve statisztikai adatokra alapozva.

(8) A biztosító az elsődleges kockázatvállalását megoszthatja más biztosítóval viszontbiztosítási szerződéssel (viszontbiztosításba adás), és részt vállalhat más biztosító kockázataiból (viszontbiztosításba vétel). A biztosító tárgyévi éves eredmény-elszámolásának tartalmaznia kell a biztosítási szerződések, kockázati események viszontbiztosításba adása esetén azok teljeskörű viszontbiztosítási elszámolásait. A viszontbiztosításba vétel tárgyévi teljes elszámolását a következő évben is el lehet végezni, ha a szerződéses partnerekkel történő elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig nem ismert.

8. § (1) A biztosító teljesítési (kockázatvállalási) időszakát a biztosítási szerződés határozza meg. Éven belüli tartalmú a szerződés, amelynek a kockázatviselési tartama – az aláírástól számítva – naptári évnél nem hosszabb, a biztosítási díjat a tartam egészére a biztosítás kötésekor megfizetik.

(2) A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos perelt és behajtás alatt lévő díjkövetelések a tárgyévi eredménykimutatásban csak abban az esetben szerepeltethetők, ha a követeléseket a biztosító behajthatónak minősíti. Ellenkező esetben ezeket a díjelőírásokat a pénzügyi realizálás időpontjában kell számba venni.

(3) A biztosítónak tárgyévi eredménye meghatározásánál figyelembe kell vennie a biztosítottak kárbejelentéseinek késedelmei miatt a tárgyidőszakban bekövetkezett, a mérleg fordulónapjáig be nem jelentett biztosítási események várható költségeinek, ráfordításainak összegét is.

(4) A viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó, külföldi pénzértékben fennálló követelések, illetve kötelezettségek pénzügyi rendezésekor jelentkező árfolyamkülönbözetet az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

9. § (1) A Biztosítástechnikai bevételek befektetésekből soron kell szerepeltetni az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló valamennyi befektetés bevételét (ideértve a befektetés kamat- és osztalékbevételeit, valamint az értékesítéshez, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamnyereséget és az értékpapír eladási árában érvényesített kamatbevételt, ingatlanok elszámolt bérleti díját és egyéb bevételeit stb.). Ezeket a bevételeket a Befektetések nettó bevételei között nem lehet kimutatni.

(2) A Biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekből soron kell kimutatni az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések ráfordításait (ideértve az elszámolt értékvesztést, az eladáshoz, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamveszteséget, valamint a kamatozó értékpapír vételárában levő kamatráfordítást, az ingatlan értékcsökkenési leírását, egyéb ráfordításait stb.). Ezeket a ráfordításokat a Befektetések ráfordításai között nem lehet kimutatni.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti bevételek meghaladják a (2) bekezdés szerinti ráfordításokat, a biztosító – saját döntésétől függően – átvezetheti a többlet egy részét vagy teljes összegét a Befektetések nettó eredményébe, Életbiztosításból allokált befektetési bevétel címen. Az allokált befektetési bevétel összege nem haladhatja meg az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések teljes eredménye és a biztosítási szerződések, valamint a Bit. alapján a biztosítottaknak visszajuttatandó eredmény közötti különbözet összegét.

(4) A nem-életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási bevételeken belül elkülönítetten kell kimutatni a Befektetések nettó eredményéből – a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételeiből – átvezetett, a szerződés alapján a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési hozamot.

(5) A Befektetések nettó bevételei között kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések, valamint nem a tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételét, növelve az Életbiztosításból allokált befektetési bevétellel és csökkentve a Biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel.

(6) A Befektetések ráfordításai között kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló, valamint nem a tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések ráfordításait (ideértve az elszámolt értékvesztést, az eladáshoz, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamveszteséget, az értékpapír vételárába lévő kamatráfordítást, az ingatlan értékcsökkenési leírását, egyéb ráfordításait stb.).

(7) A saját tulajdonú és saját használatú ingatlanok miatt növelni kell a nettó működési költségeket (és a Befektetések nettó eredményében kell kimutatni) azzal az összeggel, amelyet ezen ingatlanok bérbeadás útján történő hasznosítás esetén a biztosító el tudna érni.

(8) Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között a Tv. előírásainak megfelelő egyéb bevételeket és egyéb ráfordításokat kell kimutatni a Biztosítástechnikai tartalékok felhasználása, felszabadítása, illetve képzése, továbbá a biztosítási állományhoz kapcsolódó ingatlan értékesítésének bevételei, illetve ráfordításai kivételével.

(9) A kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat összegét az értékpapír beszerzésekor kamatráfordításként a biztosítástechnikai ráfordítások, befektetésekből (az életbiztosítási ágnál), illetve a befektetések ráfordításai között kell elszámolni és az eredménykimutatásban szerepeltetni. A kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített kamat összegét az értékpapírok eladásakor a biztosítástechnikai bevételek befektetésekből (az életbiztosítási ágnál), illetve a befektetések nettó bevételei között kell elszámolni és az eredménykimutatásban szerepeltetni.

(10) A pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell kimutatni az életbiztosítási kötvények befektetési kockázatot viselő tulajdonosai számára végrehajtott befektetések beszerzési (nyilvántartási) értéke és piaci értéke közötti különbözetet is.

10. § (1) A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság (a továbbiakban: MEHIB Rt.) a központi költségvetés terhére a Kormány készfizető kezessége mellett végzett biztosítási tevékenységével kapcsolatosan – a kettős könyvvitel zárt rendszerében – elkülönített számviteli nyilvántartást köteles vezetni oly módon, hogy abból a biztosítottakkal szembeni követelései és kötelezettségei, illetve a költségvetéssel szembeni követelések és kötelezettségek, továbbá a bevételek, valamint a felmerült költségek és ráfordítások megállapíthatóak legyenek.

(2) E tevékenységével kapcsolatosan a MEHIB Rt. a költségvetéssel a pénzügyminiszter rendeletében szabályozott módon köteles elszámolni.

(3) Kárkintlévőség eredményes behajtása után járó jutalékot a MEHIB Rt.-nek egyéb bevételei között kell elszámolnia.

(4)² A MEHIB Rt. az (1) bekezdésben foglalt tevékenységének költségeit és ráfordításait az e tevékenységből származó bevételeiből (ideértve a befolyt biztosítási díjbevétel összegét is) fedezi.

(5) A MEHIB Rt. a biztosítási ügyletekből származó követelésein és kötelezettségein belül elkülönítetten köteles kimutatni a Kormány készfizető kezességével fedezett biztosítási ügyletekhez kapcsolódóan az ügyfelekkel szemben fennálló biztosítási díj követelésének és biztosítási díjvisszatérítési kötelezettségének összegét.

(6) A MEHIB Rt. az általa a központi költségvetés terhére a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosításairól az állomány nyilvántartása és a változások nyomon követése céljából biztosítási módozatonként forintban és devizakövetelés esetén devizában is, részletes analitikát köteles vezetni oly módon, hogy az a költségvetési elszámolásokhoz hiteles alapot nyújtson és kimutatható legyen a jogelődöktől átvett szerződéses biztosítási állomány is.

11. § (1) A MEHIB Rt. számlarendjében a 0. Számlaosztályban a (2) bekezdés szerinti kötelezettségeket és a (4) bekezdés szerinti követeléseket biztosítási módozatonként – a kockázatviselés tartamának megfelelően – kell nyilvántartani.

(2) A 0. Számlaosztályban a kötelezettségek között kell kimutatni:

(3) A 0. Számlaosztályban a követelések között kárkintlévőségként kell kimutatni azt az állományt, amelyre a kárfizetés megtörtént és a jövőben a követelés részbeni vagy teljes megtérülése lehetséges. E követeléseket megtérülésükig, illetve leírhatóságukig kell nyilvántartani.

(4) A MEHIB Rt. a kárfizetés megtörténtét követően a biztosított által ráruházott követelés összegét a 0. Számlaosztályban, számlán és ellenszámlán köteles kimutatni, a devizakövetelést eredeti értékén devizában és annak forintértékét az adott ügyletet lebonyolító hitelintézet által az esedékesség napján (kárfizetés napján) alkalmazott devizavételi árfolyamon.

(5) A MEHIB Rt. – a 0. Számlaosztályban vezetett nyilvántartásai alapján – köteles bemutatni kötelezettségei és követelései alakulását az éves beszámoló kiegészítő mellékletében.

(6) A MEHIB Rt.-nek az egyéb bevételek között elkülönítetten kell elszámolnia ,,Belföldi bevételek kármegtérítésekből'' címen a Kormány által vállalt készfizető kezességgel fedezett biztosítási szerződések teljesítéséhez a központi költségvetés által közvetlenül átutalt összegeket.

(7) A MEHIB Rt.-nek az egyéb ráfordítások között, ,,Belföldi károk és szolgáltatások költségei'' címen, a belföldi károk és szolgáltatások ráfordításain belül elkülönítetten kell kimutatnia a Kormány készfizető kezességével fedezett biztosítási szerződésekből adódó kárfizetések összegeit.

(8) A MEHIB Rt. kárkintlévőség megtérülése esetén az erre a célra megnyitott elszámolási számlára befolyt összegből a költségvetésnek járó összeget a költségvetéssel szembeni kötelezettségként, illetve a biztosítottnak járó összeget, a biztosítottal szembeni kötelezettségként köteles elszámolni. A MEHIB Rt.-hez kármegtérülés esetén befolyt kamatot és késedelmi kamatot is a költségvetéssel szembeni kötelezettségként kell kimutatni. Devizakövetelés megtérülése esetén az elszámolás az ügyletet lebonyolító hitelintézet által a teljesítés (követelés befolyása) napján alkalmazott devizavételi árfolyamon történik.

(9)³ Kormányrendelet alapján a MEHIB Rt. által megképzett céltartalék a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti céltartaléknak minősül, és várható költségekre képzett céltartalékként külön kell kimutatni.

(10) Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások között kell kimutatni a céltartalék felhasználásának, felszabadításának, illetve képzésének összegét.

12. § (1) A könyvvezetésre vonatkozó sajátos előírásokat ezen §, valamint a 13. § tartalmazza.

(2) A 2. § (3) bekezdése szerinti biztosító a Tv. 1. számú melléklete 23. pontját nem alkalmazhatja.

(3) A főkönyvi könyvelés keretében a főkönyvi számlák megbontásával vagy az analitikus nyilvántartás keretében célszerű biztosítani, hogy

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl élet- és nem-életbiztosítási ág bontásban kell – az elkülönítés belső szabályzatának megfelelően – nyilvántartani a befektetett eszközöket, az értékpapírokat, valamint mindazon eszközöket, forrásokat, költségeket, ráfordításokat és bevételeket, amelyeket a külön rendeletben meghatározottak szerint élet- és nem-életbiztosítási ágra elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. Ha a költségek, ráfordítások, bevételek külön nyilvántartása a felmerüléskor nem oldható meg, az elkülönítés belső szabályzatában kell rögzíteni az élet- és nem-életbiztosítási ágra (ezen belül ágazatra) történő felosztásának módszerét.

(5) A szerzési, a kárrendezési és az igazgatási költségeknek a biztosítási ágra, ágazatokra közvetlenül nem terhelhető részét célszerű legalább negyedévenként felosztani – a külön rendeletben meghatározottak szerint – biztosítási ágakra, ágazatokra és a felosztás módját a kiegészítő mellékletben bemutatni.

(6) A biztosító a tárgyévben felmerült költségeit költségnemenként folyamatosan és költségfunkciónként (szerzési, kárrendezési, igazgatási, befektetési), ez utóbbiakat áganként, továbbá legalább a 14. § e) pontja szerinti ágazatonként megbontva köteles elszámolni.

(7) Ha a biztosító önkéntes vagy magánnyugdíjpénztár részére vagyonkezelői tevékenységet végez, köteles ezen tevékenységéhez kapcsolódó befektetései, bevételei, ráfordításai elkülönített nyilvántartására.

13. § (1) A biztosító az 5. § (2) bekezdése szerinti biztosítástechnikai tartalékok képzését az egyéb ráfordításokon belül, a felhasználását az egyéb bevételeken belül, tartalékfajtánként elkülönítetten, a külön jogszabályban meghatározott mértékben, legalább a mérleg fordulónapján köteles elszámolni a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) A biztosítástechnikai tartalékokat a mérleg fordulónapján a meglévő állomány növelésével (képzés) vagy csökkentésével (felhasználás) a külön jogszabályban meghatározott szükséges szintre kell módosítani.

14. § A kiegészítő mellékletben – a Tv. 51–55. §-aiban foglaltakon túlmenően az 51. § (8) bekezdését kivéve – be kell mutatni:

15. § A biztosító a Tv. 56. §-ának (1) bekezdésében és a Tv. 56. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint, a biztosító sajátosságainak bemutatásával készítse el üzleti jelentését.

16. § (1) Az anyavállalatnak minősülő biztosító összevont (konszolidált) éves beszámolójának mérlege a 6. számú melléklet szerinti kiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet szerinti mérleg tagolásától.

(2) Az anyavállalatnak minősülő biztosító összevont (konszolidált) éves beszámolójának eredménykimutatása a 7. számú melléklet szerinti kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától.

17. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet, a 16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet, valamint a 182/1994. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-ának (2) bekezdése.

(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 3. §-a alapján olyan szabályozást tartalmaz, amely összeegyeztethető az Európai Közösségek Tanácsának a biztosítók éves és konszolidált beszámolójáról szóló 91/674/EGK irányelvével.