Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

267/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet

az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól1

2001.01.01.

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ában foglalt felhatalmazás, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 56. §-ának (6) bekezdése alapján a Kormány az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól a következőket rendeli el:

I. RÉSZ

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya az Öpt. 1. §-ában meghatározott önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakra (a továbbiakban: pénztár) terjed ki.

II. RÉSZ

BEFEKTETÉSI ÉS LIKVIDITÁSI SZABÁLYOK

Általános rendelkezések

2. § (1) A pénztár eszközeit – a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – kizárólag az e rendeletben meghatározott befektetési formákba (a továbbiakban: befektetési formák) fektetheti be, illetve eszközeit ilyen befektetési formákban tarthatja.

(2) A pénztár csak saját eszközeit fektetheti be.

(3) E rendelet befektetési szabályai nem vonatkoznak a kihelyezett kiegészítő vállalkozásból származó üzletrészre, a pénztár működtetésére és szolgáltatásainak nyújtására használt tárgyi eszközökre, valamint az ilyen tárgyi eszközök létrehozását, beszerzését szolgáló beruházásokra.

(4) E rendelet alkalmazásában az Öpt. 3. §-a (2) bekezdésének b) pontjában és a 36. § (1) bekezdésében meghatározott alapok tartaléknak minősülnek.

3. § (1) A pénztárnak a befektetett eszközeit az 1. számú mellékletben meghatározott portfolió osztályokba kell besorolni, illetve ezen portfolió osztályok szerint kell nyilvántartania.

(2) A pénztár befektetett eszközeire vonatkozó befektetési és likviditási keretszabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

4. § (1) A vagyonkezelési tevékenység eredményességének mérése érdekében a pénztár eszközeit a 3. számú mellékletben szabályozott előírásoknak megfelelően kell értékelni. Az értékelés eredményét ismertető tájékoztatót az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részeként kell a közgyűlés elé terjeszteni.

(2) A pénztárnak az (1) bekezdés szerinti adatokat – e rendelet előírásainak megfelelően – nyilvánosságra kell hoznia. Ez nem érinti a pénztári tagság kötelező tájékoztatását, ami az éves beszámoló elfogadásával történik.

5. § (1) A pénztár befektetett eszközeit (portfolióját) úgy kell csoportosítani, hogy a fedezeti, működési és likviditási tartalékok eszközei befektetésének eredményei elkülönítetten megállapíthatók legyenek.

(2) A pénztári befektetések e rendeletben meghatározott szabályozási mértékeit a számviteli szabályok alkalmazásával, a befektetett eszközök könyv szerinti (beszerzési) értéke alapján kell megállapítani.

(3)2 A pénztár a pénzforgalmi számláján és a befektetési számláján történő pénzmozgásokról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely alapján a befektetésekkel kapcsolatos pénzáramlások napi szinten – legalább az (1) bekezdésnek megfelelő részletezettséggel – elkülöníthetők az egyéb be- és kifizetésektől.

6. § (1) A befektetett pénztári eszközök állománya csak a támogató adománya vagy az induló vagyon összetétele miatt térhet el az előírt arányoktól. Az eltérésről az Állami Pénztárfelügyeletet3 (a továbbiakban: Pénztárfelügyelet) a befektetési és likviditási jelentés benyújtásával egyidejűleg értesíteni kell.

(2) Amennyiben a pénztár az induló vagyon részeként vagy a támogató adománya miatt az e rendeletben meghatározott portfolió osztályba nem tartozó, befektetett pénztári eszköznek minősített befektetéssel rendelkezik, azt portfolió osztályba be nem sorolt befektetett pénztári eszközként kell kimutatni.

(3) A pénztár az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott állapot létrejöttétől számított fél éven belül köteles:

a) az előírt befektetési arányoktól való eltérést megszüntetni,

b) a portfolió osztályba be nem sorolt befektetett pénztári eszközöket a portfolió osztályokba sorolt befektetési formák valamelyikébe átalakítani.

6/A. §4 Amennyiben a pénztár választható befektetési portfolió rendszert működtet, e rendeletnek a pénztárak fedezeti tartalékának egyéni számlák tartalékára vonatkozó rendelkezéseit a választható portfoliók mindegyikére alkalmazni kell.

6/B. §5 (1) Amennyiben a pénztár tárgynegyedévet megelőző negyedévi jelentése szerint a befektetett pénztári eszközök együttes állománya nem haladja meg az 50 millió forintot, vagy taglétszáma nem haladja meg a 100 főt (a továbbiakban: szabályozási szint), a pénztár igazgatótanácsa dönthet úgy, hogy a pénztári befektetett eszközöket kizárólag az 1. számú melléklet 1. pont a), b), c), da), db) pontjában meghatározott formákban tartja (a továbbiakban: korlátozott portfolió). Ebben az esetben a pénztár befektetéseire a 2. számú mellékletében foglaltak nem vonatkoznak.

(2) A pénztár a korlátozott portfolió alkalmazására vonatkozó döntéséről, illetve annak megszüntetéséről a letétkezelőt haladéktalanul, a Felügyeletet 15 napon belül értesíti.

III. RÉSZ

A PÉNZTÁRI BEFEKTETÉSEK BIZTONSÁGI SZABÁLYAI

A befektetett pénztári eszközök befektetésének elvei

7. § (1) A pénztári befektetéseknek összhangban kell lennie a pénztár rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a pénztár folyamatos fizetőképességét.

(2) A befektetéseket – a fedezeti ügyletek kivételével – úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától.

(3) A pénztári befektetéseket az egyes portfolió osztályokon belül is – befektetési formánként, illetőleg kibocsátónként – meg kell osztani.

(4) A pénztárnak el kell kerülnie, hogy befektetési üzletmenetében akár a befektetési formák, akár a befektetési közvetítők tekintetében egyoldalú kockázati függőség alakuljon ki.

(5) A pénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár esetében a pénztár önkéntes és magánpénztári vagyonrésze közötti belső átcsoportosítás, illetve közvetlen adásvétel tilos.

8. § A pénztár befektetései között ugyanazon kibocsátó különböző értékpapírjainak együttes részaránya – az állampapírok kivételével – nem haladhatja meg az összes pénztári eszköz 10%-át. Hitelintézet esetében az együttes részarány kiszámításakor figyelembe kell venni a hitelintézetnél elhelyezett betéteket is.

9. § A pénztár ugyanazon értékpapír-forgalmazónak – kivéve a pénztár vagyonkezelőit – adott, még nem teljesült értékpapír-bizományosi megbízásainak árfolyamértéke nem haladhatja meg a pénztár befektetett pénztári eszközeinek 25%-át.

10. § A pénztárnak a számviteli rendelet előírásai szerint negyedévenként igazolnia kell a befektetési és likviditási keretszabályoknak történő megfelelést.

A pénztárak számlavezetése és letétkezelése6

11. §7 (1) A pénztár köteles pénzforgalmát hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítani, számlavezetőjét és számlájának számát a számlamegnyitást követően haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek. A pénztár a pénzforgalmi számla alszámláin bonyolíthatja le többek között szolgáltatási tevékenységéhez, a tagsági viszony megszűnéséhez, a tagdíj gyűjtéséhez, valamint a szervezete működéséhez kapcsolódó pénzforgalmat. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközeit a pénztár a letétkezelőnél vezetett befektetési számlára utalja. A számlavezető a piaci értékelés elvégzéséhez naponta közli a letétkezelővel a pénzforgalmi számla és alszámlái egyenlegét.

(2) A pénztár befektetési tevékenységéhez kapcsolódó pénzforgalmát a számára letétkezelői szolgáltatást végző hitelintézetnél, kizárólag külön e célra nyitott befektetési számlán köteles bonyolítani.

12. § A pénztár a letétkezelési feladatok ellátásával az Épt. szerinti letétkezelési tevékenységre feljogosított hitelintézetet köteles megbízni. A pénztárnak – a letétkezelési szerződés felmondási idejének tartamát kivéve – csak egy letétkezelője lehet. A pénztár köteles a Felügyeletet 15 napon belül írásban értesíteni a pénztári letétkezelésre vonatkozó megbízásról, befektetési számlájának számáról, illetve a megbízás felmondásáról.

13. § (1) A pénztár nem bízhatja meg pénztári letétkezeléssel azt a szervezetet,

a) amely a pénztár pénzeszközeinek befektetését vagy befektetett eszközeinek adásvételét végzi,

b) amelyhez a pénztár befektetési üzletmenetét részben vagy egészben kihelyezi,

c) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amely ellen a tárgyévet megelőző két évben csődeljárást folytattak le,

d) amely 10%-ot meghaladó mértékben közvetlenül vagy közvetve tulajdonosa a pénztár vagyonkezelőjének,

e) amelynek 10%-ot meghaladó mértékben tulajdonosa olyan természetes vagy jogi személy, aki a pénztár vagyonkezelőjében 10%-ot meghaladó mértékű tulajdonnal rendelkezik,

f) amelyhez a pénztár nyilvántartásainak vezetését kihelyezte.

(2) A pénztár befektetési döntéseinek meghozatalára feljogosított személy vagy a döntéshozó testület tagja nem lehet a letétkezelő tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású alkalmazottja. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a pénztárnak van vagyonkezelője.

14. § (1) A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat látja el:

a) vagyonkezelőnként és portfoliónként befektetési számlákat vezet a pénztár javára,

b) vagyonkezelőnként és portfoliónként értékpapírszámlákat és értékpapír letéti számlákat vezet a pénztár javára,

c) őrzi a pénztár eszközeit,

d) ellátja a pénztár tulajdonában lévő, nyomdai úton előállított értékpapírok letétkezelését,

e) beszedi a pénztár értékpapírszámláján, értékpapír letéti számláján nyilvántartott értékpapírok után járó hozadékot és egyéb járandóságokat,

f) elvégzi a befektetett pénztári eszközök piaci értékének meghatározását,

g) ellenőrzi a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírások betartását,

h) elszámolja és nyilvántartja az értékpapír ügyleteket, amelyek alapján összeveti a befektetési számlán történt pénzforgalmi mozgásokat az értékpapír-állomány változásával,

i) a pénztár felhatalmazása alapján ellátja a pénztár tulajdonosi képviseletét a birtokában lévő értékpapírok vonatkozásában.

(2) A pénztári letétkezelő tevékenységét a pénztár érdekében, a letétkezelésre vonatkozó megbízásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben a pénztár befektetéseinek összetétele nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az ennek bekövetkeztét követő 3 munkanapon (bank esetében banki napon) belül a letétkezelő köteles erről a Felügyeletet, a pénztárat és a pénztár vagyonkezelőjét értesíteni. A letétkezelő a jogszabályba ütköző megbízásokat köteles visszautasítani.

15. § (1) A pénztár a Pénzkezelési Szabályzatában köteles rögzíteni a pénztár pénzforgalmi számlája, illetve a letétkezelőnél vezetett befektetési számlája (számlái) közötti pénzáramlásokra vonatkozó szabályokat.

(2) A Pénzkezelési Szabályzatban a befizetés, illetve a felhasználás jogcíme szerint kell rendelkezni az utalások határidejéről, valamint azok eljárási és nyilvántartási rendjéről. Befizetés jogcíme különösen a tagdíj célú befizetések, a támogatások és adományok, valamint a be nem azonosított (függő) tételek és a befolyt hozam. Felhasználás jogcíme különösen a szolgáltatás, a tagsági viszony megszűnése, a működéshez és a befektetéshez kapcsolódó költségek, valamint a befektetésekhez kapcsolódó egyéb pénzforgalom.

(3) A Pénzkezelési Szabályzatban meg kell határozni, hogy a pénztár, illetve a pénztár vagyonkezelőjének mely alkalmazottja, tisztségviselője milyen összeghatárokon belül és mely befektetési (al)számla vonatkozásában adhat utasítást a letétkezelőnek.

(4) A Pénzkezelési Szabályzatnak az (1)–(3) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) a pénzáramlások egyenlege képzésének és nyilvántartásának rendjét,

b) a pénzforgalmi számla és a befektetési számla közötti átvezetések ütemezésének rendjét.

A pénztár vagyonkezelése

16. § (1) A pénztár az Öpt. 37. §-ának (4) bekezdése alapján az Öpt. 36. §-ának (6) bekezdésében, valamint 38. §-ában foglalt feltételek mellett vagyonkezelési tevékenységét részlegesen vagy teljes egészében kihelyezheti.

(2) Amennyiben a pénztár nem alkalmaz vagyonkezelőt, az Öpt. 64. § (1) bekezdés b) pontja szerint alkalmazandó befektetési szakértőnek az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 14. § (1) bekezdés a) pontjában leírt szakképzettséggel kell rendelkeznie.

17. §8 (1) A pénztár befektetési politikáját az igazgatótanács alakítja ki. A befektetési politika kötelező tartalmi elemei a következők:

a) a pénztári vagyon befektetésének célja, alapelvei, az érvényesítendő pénztártagi és pénztári érdekek,

b) a befektetési politika meghatározásának, teljesülése értékelésének és módosításának feltételei (ideértve az ehhez kapcsolódó jogosultságokat és felelősséget),

c) a befektetési tevékenység végrehajtásában a pénztár tisztségviselői, alkalmazottai és szolgáltatói – beleértve a vagyonkezelő(ke)t és a letétkezelőt – közötti feladatmegosztás meghatározása és az ezzel kapcsolatos folyamatos ellenőrzés, valamint a szükségessé váló beavatkozás módja és feltételei,

d) a pénztár befektetéssel foglalkozó alkalmazottai, a letétkezelő, a vagyonkezelő(k) kiválasztásának, tevékenysége értékelésének, díjazásának az a) pontban foglaltakhoz igazodó irányelvei,

e) az egyes pénztári tartalékokhoz tartozó – a fedezeti tartalékon belül elkülönítve az egyéni számlák tartalékát és a szolgáltatási számlák tartalékát – kockázatvállalási képesség és lejárati szerkezet (ideértve a kötelezettségekhez való illeszkedést), az ennek megfelelő befektetési portfoliók összetétele és a befektetésükkel elérni kívánt hozamok mutatói (referenciaindexek), valamint az ezektől való eltérések elfogadható mértéke,

f) az a)–e) pontokban foglaltak meghatározásának eljárási rendje,

g) az e) pontban foglaltaknál nagyobb mértékű eltérés, illetve a befektetésekkel kapcsolatban bekövetkező rendkívüli események esetén követendő eljárás.

(2) A pénztár igazgatótanácsa a vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó döntés, a pénztári vagyonkezelő kiválasztása és tevékenységének ellenőrzése során a pénztártagok érdekében köteles eljárni.

(3) A pénztár igazgatótanácsa köteles a pénztári vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni, és ennek során attól – a pénztár beszámolási kötelezettségeihez igazodóan – írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást kérni.

(4) A befektetési politikát megvalósító személyek részére a befektetési politika rájuk vonatkozó részét vagyonkezelési irányelvekbe kell foglalni. A vagyonkezelési irányelvek kötelező tartalmi eleme a befektetett eszközökre vonatkozó arányok és referenciaindexek, valamint az ezen arányokra és referenciaindexekre vonatkozó, a befektetési politikában meghatározott elfogadható mértékű eltérésnél nagyobb eltérés esetén követendő eljárás meghatározása.

(5) A befektetési politikát – az elfogadását követő 15 napon belül – a Felügyelethez kell benyújtani törvényességi felülvizsgálat céljából.

(6) Az igazgatótanács legalább évente dönt a befektetési politika fenntartása vagy módosítása kérdésében, döntéséről legkésőbb a pénztár közgyűlésének soron következő ülésén ad tájékoztatást.

(7) A pénztár az éves beszámoló kiegészítő mellékletében köteles beszámolni a tárgyévre vonatkozó befektetési politikáról, annak teljesítéséről, illetve a befektetési politikával kapcsolatos jövőbeni elképzeléseiről.

(8) A pénztár aktuális befektetési politikájának tartalmi kivonatát a pénztárba belépni kívánó magánszeméllyel ismertetni kell.

18. § Nem köteles befektetési politikát készíteni és az ahhoz kapcsolódó rendelkezéseket végrehajtani az a pénztár, amely a 6/B. § szerinti korlátozott befektetési portfolió alkalmazása mellett döntött.

19. § (1) A pénztár vagyonkezelési tevékenységét részben vagy egészben kihelyezheti. Nem bízható meg pénztári vagyonkezeléssel az a gazdasági társaság,

a) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója a pénztár alkalmazottja, vagy a pénztár vezető tisztségviselője, vagy ezek közeli hozzátartozója,

b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le.

(2) Amennyiben a pénztári vagyonkezelő az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.

20. § (1) A pénztár nem bízhatja meg letétkezelési feladatokkal a vagyonkezeléssel, illetve a szolgáltatási feladatokkal megbízott gazdálkodó szervezetet.

(2) A pénztári szolgáltató és a letétkezelő között sem közvetlen, sem 10%-ot meghaladó közvetett tulajdonosi, sem egyéb olyan gazdasági kapcsolat nem lehet, amely összeférhetetlen a letétkezelői feladatok ellátásával.

(3) A pénztár által a befektetések irányítására alkalmazott személy és a befektetéssel kapcsolatos szervezeti egység dolgozója nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan feladatkörben dolgozó személy, aki a letétkezeléssel kapcsolatosan utasításokat adhat.

(4) A pénztár vagyonkezelőjénél vagyonkezelést irányító, illetőleg vagyonkezeléssel foglalkozó személy nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan beosztásban dolgozó személy, aki a letétkezeléssel foglalkozó szervezeti egységet irányítja, vagy annak közvetlen utasításokat adhat.

(5) A vagyonkezelő és letétkezelő közötti összeférhetetlenség esetén a pénztár köteles vagy a letétkezelői szerződést, vagy a vagyonkezelői szerződést haladéktalanul felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.

21. § (1) A pénztár vagyonkezelője (vagyonkezelői), a pénztárral kötött szerződés feltételei szerint, önállóan rendelkezik a kezelésébe átadott pénztári portfolió és a szerződés tartama alatt a szerződés szerint átadásra kerülő pénztári eszközök felett, valamint gondoskodik az átvett pénztárvagyon e rendeletben meghatározott elvek és befektetési politika szerinti hasznosításáról és újrabefektetéséről. Ezen belül

a) a pénztár által megfogalmazott befektetési politika, illetve a vagyonkezelőre bízott portfolióra vonatkozó vagyonkezelési irányelvek kereteit figyelembe véve meghatározza a kezelésébe átadott pénztárvagyon befektetéseinek összetételét és lejáratát,

b) szervezi és irányítja a kezelésébe adott pénztárvagyon befektetési ügyleteit;

c) vezeti a vagyonkezelésbe átadott befektetett pénztári eszközök nyilvántartását.

(2) A vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell az átadott pénztárvagyonra vonatkozó, a 17. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő vagyonkezelési irányelveket. A szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelő mely esetekben és milyen mértékben felel azért, ha a kezelésbe átadott pénztári vagyon vonatkozásában a rá vonatkozó vagyonkezelési irányelvek nem teljesülnek.

(3) A pénztári vagyonkezelő a rábízott vagyon eszközeit és azok forrását nyilvántartásaiban elkülönítetten mutatja ki, de az elkülönített számlákon kimutatott pénztári eszközöket és azok forrását mérlegében nem szerepeltetheti.

IV. RÉSZ

A PÉNZTÁRAK TELJESÍTMÉNYMÉRÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A teljesítménymérés alapelvei

22. § (1) A pénztár gazdálkodását bemutató teljesítménymérést a pénztárnak negyedévenként, valamint egy pénzügyi év vonatkozásában az év egészére kell elvégeznie.

(2) A pénztár a 3. számú mellékletben meghatározott értékelési elvek alapján határozza meg eszközei piaci értékét.

23. § (1) A portfolió piaci értékét a pénztár vagyonkezelését az értékelés zárónapján részben vagy egészben végző vagyonkezelőnként kell kimutatni, és fel kell tüntetni, hogy az adott vagyonkezelő mely időponttól kezdődően áll szerződésben a pénztárral.

(2)9 A vagyonkezelők szerinti kimutatást nem valamennyi vagyonkezelő szervezetre együttesen, hanem szervezetenként kell összeállítani a pénztár saját vagyonkezelésében lévő részt is beleértve.

(3) A vagyonkezelő által kezelt portfolió szempontjából nyitó dátumnak a pénztár részéről történt első vagyonátadás időpontját kell tekinteni.

(4) Abban az esetben, ha a pénztár a házipénztár pénzeszközei, a bankszámlák pénzeszközei és a bankbetétek kezelésén kívül minden más vagyonkezeléssel egyetlen vagyonkezelőt bízott meg, szabad választása szerint értékelheti az egész vagyont – a pénztár és a vagyonkezelő viszonyában – egyben vagy megosztva.

A pénztári hozamráta meghatározásának elvei

24. § (1) A pénztári hozamráta kiszámításának képletét a 4. számú melléklet tartalmazza. A hozamrátát ki kell számolni a pénztár egészére, valamint a fedezeti tartalékra vonatkozóan.

(2) Az olyan nyugdíjpénztár esetében, amelyik magánnyugdíjpénztári feladatokat is ellát, a pénztár egészére vonatkozó hozamráta ezen rendelet értelmében az önkéntes nyugdíjpénztári funkciót ellátó vagyonra vonatkozik.

(3)10 Amennyiben a fedezeti tartalék megosztva kerül vagyonkezelésre, akkor vagyonkezelőnként is – ideértve a pénztár által végzett vagyonkezelést – el kell végezni a hozam és a referenciaindex kiszámítását.

25. §11 (1) A pénztárnak az alapítás negyedévét követő negyedévtől kezdődően az előírt hozamráta értékeket a negyedév egészére, illetve év végén, az alapítás időpontjától kezdődően az egész évre kell meghatároznia.

(2) Az éves hozamrátát ki kell számolni a pénztár egészére, valamint a fedezeti tartalékra, a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlák tartalékára és a szolgáltatási tartalékra, a pénztári portfoliót megbontva külső vagyonkezelő szervezet(ek) által kezelt portfolió(k)ra és a pénztár saját kezelésében lévő eszközökre is.

(3) Vagyonkezelő szervezet megbízása esetén a 23. §-ban foglaltakat azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy vagyonkezelő(k) és a pénztár által megosztva vagy kizárólag vagyonkezelők által kezelt pénztári vagyon összesített hozamának meghatározásakor, a pénztárat egésznek tekintve kell az előírt képletbe a különböző szervezetek [pénztár, vagyonkezelő(k)] adatait összesítve behelyettesíteni, és a hozamrátát meghatározni.

Nyilvánosságra hozatal

26. § (1) A pénztárnak a fedezeti tartalékra és a pénztár egészére számított éves hozamrátáit (nettó és bruttó hozamok) a pénzügyi évet követő év május 31-ig kell nyilvánosságra hoznia a Pénzügyi Közlönyben és legalább egy országos terjesztésű napilapban. Az éves hozamráta értékek nyilvánosságra hozatalakor be kell mutatni a tárgyévet megelőző négy év éves hozamrátáit, a pénztár befektetéseinek piaci értékét és befektetési formák szerinti megoszlását az 1. számú melléklet által megadott csoportok szerint a tárgyév és a megelőző négy év végén, valamint az e rendelet 5. számú mellékletének 2. pontja szerinti mutatókat.

(2) A nyilvánosságra hozatal során a pénztár más pénztár teljesítményével összehasonlítást nem tehet, illetve azt nem minősítheti.

(3)12 Amennyiben a pénztár befektetési politika elkészítésére kötelezett, annak tartalmi kivonatát nyilvánosságra kell hozni.

(4) A nem területi, illetve nem ágazati alapon szerveződő pénztár az (1) és a (3) bekezdésben foglalt adatokat a pénztár saját szerveződési elvei és tájékoztatási rendszere szerint köteles közzétenni.

V. RÉSZ

EGYÉB GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOK

Hitelfelvétel

27. § (1) A pénztár a működési és a likviditási tartalék fedezete mellett legfeljebb 12 havi lejáratú hitelintézeti hitelt vagy kölcsönt vehet fel.

(2) A felvett hitel vagy kölcsön kamatokkal növelt összege nem haladhatja meg a két tartalék együttes – a hitel vagy a kölcsön futamidejére tervezett, és a pénztár éves pénzügyi tervében meghatározott – bevételeinek 30%-át.

Tagi kölcsön

28. § (1) A pénztártag részére tagi kölcsön egy alkalommal, a várakozási idő 3. évét követően nyújtható.

(2) A tagi kölcsönök együttes állománya nem haladhatja meg a pénztár fedezeti tartalékja mindenkori állományának 5%-át.

(3) A tagi kölcsön összege nem haladhatja meg a pénztártag egyéni számláján a kölcsönfelvétel időpontjában nyilvántartott összeg 30%-át. A tagi kölcsön lejárati ideje legfeljebb 12 hónap.

(4)13

(5) A tagi kölcsön nyújtásának egyéb feltételeit a pénztár alapszabályában kell meghatározni.

Hozamfelosztási szabályzat

29. § (1) A pénztárnak hozamfelosztási szabályzatot kell készítenie. A hozamfelosztási szabályzat tartalmazza mindazon szabályokat és eljárásokat, amelyek alapján az időszaki hozamokat a pénztár meghatározza, valamint az egyes tartalékok és számlák között felosztja, illetve jóváírja.

(2) A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó nettó hozambevételeket (hozambevételek és a befektetések költségeinek különbözete) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára, a hozamjóváíráskor fennálló egyenleg és az időtényező figyelembevételével kell jóváírni.

(3) A hozamfelosztási szabályzatnak rendelkeznie kell a be- és kilépő tagok esetében követendő eljárásról is.

A pénztárak közötti átlépésekre vonatkozó speciális szabályok

30. § (1)14 A pénztártag másik pénztárba történő átlépése esetén a tag követelésének átutalását legkésőbb a tag – az átadó pénztárnál történő – átlépésre vonatkozó bejelentésének negyedévét követő 45 napon belül kell elvégezni.

(2) A pénztártag más pénztárba történő átlépésekor a tag követeléséből legfeljebb az átlépéssel kapcsolatos tényleges, indokolt költségek vonhatók le.

(3) Az értékelési különbözet elszámolásánál az adott negyedévben belépő pénztártag egyéni számlájának összegét erre a negyedévre nem kell figyelembe venni.

A számlaértesítő tartalma

30/A. §15 A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig. A pénztártagnak küldött számlaértesítőnek legalább tartalmaznia kell:

a) a pénztár elérhetőségeit,

b) a tag azonosítására szolgáló adatokat,

c) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,

d) a tagdíjjellegű bevételek pénztári tartalékok közötti felosztásának tárgyévi arányszámait,

e) a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más pénztárból áthozott követelést,

f) az előírt tagdíj összegét,

g) az előírt munkáltatói hozzájárulást,

h) a tag által fizetett tagdíjat, a munkáltatói hozzájárulást (a jóváírt tagdíjjellegű bevételeket) összesen és tartalékok szerinti bontásban,

i) a rendszeres és eseti támogatást, adományt,

j) a jóváírt kedvezményezetti (örökösi) jogon áthozott követelést (jóváírt egyéb bevételek),

k) a jóváírt egyéb befizetéseket,

l) az egyéni számlára történő átcsoportosítást,

m) az egyéni számláról történő átcsoportosítást,

n) a befektetési tevékenység egyéni számlára jutó bevételeit,

o) a befektetési tevékenység egyéni számlára jutó ráfordításait,

p) a választható befektetési portfolió váltási költségeit,

q) az egyéb ráfordításokat,

r) a tagi követelés nyilvántartási záró értékét,

s) a tagi követelés piaci értékét,

t) a tag egyéni számlakövetelésére jutó értékelési különbözetet,

u) a tag által választott befektetési portfolió(k) megnevezését.

VI. RÉSZ

A pénztárak biztosításmatematikai előírásai és pénzügyi tervezésének egyes szabályai

31. § (1) A pénztár az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási számlákhoz kapcsolódó nyilvántartások alapján a tagdíjfizetők létszámáról, az egyéni számlák állásáról, a tagdíjfizetés szüneteltetéséről és a szolgáltatások igénybevételéről évente elkészíti a 6–9. számú mellékletekben szereplő táblázatokat.

(2) A biztosításmatematikai számításokhoz az éves és hosszú távú pénzügyi terv, valamint az egyéni számlák, a szolgáltatási számlák és a befektetések nyilvántartásainak adatait kell felhasználni.

32. § Tagjai felé már meghatározott nagyságú szolgáltatási kötelezettséggel rendelkező pénztárnak, első alkalommal a kötelezettség keletkezésének évétől kezdve, a tárgyévre vonatkozó éves beszámolója részeként legalább háromévente biztosításmatematikai mérleget kell készítenie:

a) meghatározott mértékű szolgáltatásonként ki kell mutatni a szolgáltatásra jogosultaknak a mérleg fordulónapjára vetített szolgáltatási fedezetszükségletét,

b) a pénztár befektetett pénztári eszközeinek piaci értékéből kiindulva meg kell határozni a szolgáltatási számlák tényleges fedezeti értékét a mérlegkészítés időpontjában. A szolgáltatási számlák tényleges fedezetéhez, és amennyiben rendelkezésre áll, a likviditási tartalék e célra elkülönített szolgáltatási tartalékát is hozzá kell számítani,

c) a fedezeti szükséglet számításánál használt kamatlábnak és a szolgáltatás fedezetébe bevont eszközök tényleges értékének meghatározásához alkalmazott vagyonértékelésnek összhangban kell állni. Az így számított fedezeti szükséglet és a tényleges fedezeti érték összevetése alapján kell meghatározni a biztosításmatematikai mérleg egyenlegét. A biztosításmatematikai számításokkal kimutatott fedezetszükséglet és a tényleges fedezeti érték közötti eltérésről az Öpt. 34., 36., 39., valamint 40. §-a szerint kell rendelkezni,

d) a fedezeti szükséglet meghatározások módszereként alkalmazott képletek, eljárások, az azokban használt paraméterek jelentése és értéke a módszer első alkalmazásakor része a biztosításmatematikai mérlegnek,

e) a biztosításmatematikai mérlegnek tartalmaznia kell az d) pontban felsoroltakra vonatkozó minden változást.

33. §16 (1) A pénztár éves terve a tervet elfogadó közgyűlés évét követő naptári évre vonatkozik. Az éves pénztári beszámolóban az értékelést az értékelt évre vonatkozó pénzügyi terv alapján kell elvégezni.

(2) A magánnyugdíjpénztári feladatokat is ellátó pénztár pénzügyi tervében elkülönítetten kell megjeleníteni az önkéntes, illetve a magánnyugdíjpénztári részre vonatkozó adatokat.

(3) A pénztár éves tervét negyedéves bontásban kell elkészíteni. A tervben lévő részidőszakok fordulónapjai egybeesnek a negyedéves jelentések fordulónapjaival.

(4) A pénztár hosszú távú tervét öt naptári évre, legalább éves bontásban kell elkészíteni. A tervben lévő részidőszakok fordulónapjai egybeesnek az éves beszámolók fordulónapjaival.

(5) A pénzügyi tervet a Felügyelet által kiadott formanyomtatványon, vagy azzal megegyező tartalmú és szerkezetű dokumentumban papír alapon, vagy mágneses adathordozón kell a Felügyeletnek benyújtani.

34. § (1) Az Öpt. 44. § (1) bekezdés c) pontjában előírt átalakulási tervre vonatkozóan az Öpt. 62. § (5) bekezdésnek az induló gazdálkodási tervre előírt szabályait kell alkalmazni a következő eltéréssel:

a) a tervnek az alapításkori vagyon helyett a jogutód pénztár vagyonát kell tartalmaznia,

b) a 62. § (5) bekezdés b) pont szerinti kimutatást nem kell tartalmaznia.

(2) Az Öpt. 44. § (1) bekezdés c) pont szerinti vagyonmérleg-tervezet a jogutód pénztárnak az összeolvadás, beolvadás vagy szétválás napjára vonatkozó, legfeljebb 60 napos leltárral alátámasztott mérlege.

VII. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

35. § (1) E rendelet – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 12. § (2) bekezdés d) és 18. § (2) bekezdés d) pontban megnevezett közvetett tulajdonlás mértékét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 4. számú melléklete szerint kell kiszámítani.

(3) A 11. § (2) bekezdés a) és d) pontjai 1998. július 1. napján lépnek hatályba.

Átmeneti szabályok

36. § Az e rendelet hatálybalépésekor tevékenységi engedéllyel rendelkező pénztáraknak a befektetések összetételére vonatkozó, valamint a 2. számú mellékletben előírt arányokat 1998. március 31-ig kell teljesíteniük.

Módosuló jogszabályok

37. § (1) A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 171/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bvr.) 2. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,4. A pénztár az 1. számú melléklet 1. pont i) és j) alpontjaiban felsorolt eszközökre vonatkozó szerződést csak fedezeti célból köthet, a spekulációs célú kötés nem megengedett. Fedezeti célúnak az olyan ügylet (egyszerre kötött ügyletek) tekinthetőek, amelyek eredményeképpen a pénztár portfoliójának és az ügylet(ek)nek az összesített kockázata kisebb, mint a portfolió kockázata. A pénztárnak csak olyan kötelezettséget jelentő nyitott pozíciója lehet, amelyet teljes egészében fedez a pénztár tulajdonában lévő értékpapírok és jogok értéke. A szerződés megkötésekor a pénztár összes nyitott pozíciójának árfolyamértéke nem haladhatja meg az összes befektetett eszköz 10%-át.''

(2) A Bvr. 3. számú melléklete II. rész 4. a) pontja kiegészül a következő mondattal:

,,Amennyiben a tőzsdei ár nettó ár, az értékeléskor a tőzsdei árhoz hozzá kell adni az értékelés napjáig felhalmozott kamatokat.''

(3) A Bvr. 3. számú melléklete II. rész 5. pontja Jelmagyarázata szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

,,E: az adott értékpapír eszközértéke,
CFi: a diszkont kincstárjegy névértéke,
H: az ÁKK által közzétett referenciahozam alapján számított hozamráta,
ni: az értékelés napjától az i-edik kifizetésig fennálló napok száma.''

(4) A Bvr. 4. számú mellékletének 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

,,3. Az 1. pontban leírtak szerint meghatározott negyedéves hozamráta értékét a 3. számú képlet alapján kell éves értékre átszámítani.
3. számú képlet: Az éves hozamráta érték meghatározása a negyedéves hozamráta értékből

R = 4 X rt, t–1

ahol:
R a pénztár negyedéves hozamráta értékének éves értéke;
rt, t–1 a pénztár vagyonának (t; t–1) időszakra, negyedévre vonatkozó hozamrátája, amely a 2. számú képlet szerint került kiszámításra;''

1. számú melléklet a 267/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez17

1. A 3. § (1) bekezdése szerinti csoportokba a következők tartoznak:
a) házipénztár: forint- és valutapénztár;
b) pénzforgalmi számla és befektetési számla;
c) lekötött betét:
ca) hitelintézeti betétszámlán legfeljebb egy évre lekötött pénzösszeg,
cb) hitelintézeti betétszámlán több mint egy évre lekötött pénzösszeg;
d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények):
da) magyar állampapír,
db) értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal,
dc) külföldön kibocsátott, Magyarországon forgalomba hozott és elismert értékpapírpiacra bevezetett állampapír,
dd) Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott, hitelintézeti garanciával fedezett kötvény,
de) Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény,
df) Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény,
dg) magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény,
dh) külföldön kibocsátott, Magyarországon forgalomba hozott és elismert értékpapírpiacra bevezetett kötvény,
di) nemzetközi pénzügyi szervezet által kibocsátott, Magyarországon forgalomba hozott és elismert értékpapírpiacra bevezetett kötvény,
dj) külföldön kibocsátott, Magyarországon forgalomba hozott kötvény;
e) részvények:
ea) a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett, jegyzett A kategóriájú részvény,
eb) a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett, jegyzett B és C kategóriájú részvény,
ec) elismert értékpapírpiacra bevezetett, Magyarországon kibocsátott részvény,
ed) elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott részvény;
f) befektetési jegyek:
fa) Magyarországon bejegyzett zártvégű értékpapír-alap által kibocsátott befektetési jegy,
fb) Magyarországon bejegyzett nyíltvégű értékpapír-alap által kibocsátott befektetési jegy,
fc) külföldön bejegyzett befektetési alap által kibocsátott, magyarországi elismert értékpapírpiacra bevezetett befektetési jegy,
fd) Magyarországon bejegyzett ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegy;
g) Magyarországon bejegyzett jelzáloghitel-intézet által kibocsátott jelzáloglevél;
h) ingatlan;
i) tőzsdei határidős ügyletek;
j) tőzsdei opciós ügyletek;
k) tagi kölcsön.

2. Az 1. pontban felsorolt eszközök közül
a) az I. portfolió osztályba tartoznak a ca) pont alatti eszközök, valamint a da), db) pont alatti eszközök közül a forgóeszközként nyilvántartottak;
b) a II. portfolió osztályba tartoznak a cb), dc), dd), df), di), ea), g) pont alatti eszközök, valamint a da), db) pont alatti eszközök közül a befektetett eszközként nyilvántartottak;
c) a III. portfolió osztályba tartoznak a de), dg), dh), dj), eb), ec), ed), fc), fd), h), i), j), k) pont alatti eszközök.

3. Az 1. pont fa), fb) alpontja alatti befektetési jegyeket abba a portfolió osztályba kell sorolni, amelybe a befektetési alap kezelési szabályzatában foglaltak szerint az alap számára befektetésként megengedett eszközöket kellene sorolni. Amennyiben egy alap több portfolió osztályba tartozó eszközbe fektethet be, és az I., II. portfolió osztályba tartozó eszközt vásárolhat, a befektetési jegyét a II. portfolió osztályba kell besorolni, ha a III. osztályba tartozó vagy az e rendeletben be nem sorolt eszközbe is befektethet, a befektetési jegyét a III. portfolió osztályba kell besorolni. Ha az alap kezelési szabályzata olyan általános meghatározást tartalmaz, amely több, az 1. pont szerinti eszközcsoportra vonatkozhat, a befektetési jegyet a III. portfolió osztályba kell sorolni.

4. A pénztárnak az 1. pont a)–b) eszközcsoportokba tartozó eszközeit nem kell portfolió osztályba sorolni.

5. Nem szabványosított ügyletet, így különösen repo vagy SWAP ügyletet a pénztár nem köthet.

2. számú melléklet a 267/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez


1. A pénztár az 1. számú melléklet szerinti befektetési formák esetében:
a) a II. portfolió osztályban a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 70%-át,
b) a III. portfolió osztályban a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 30%-át,
c) a dd) és df) alpontokban felsorolt eszközökben együttesen a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 30%-át,
d) az ea) alpontban feltüntetett eszközben a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 40%-át,
e) a g) pontban feltüntetett eszközben a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 10%-át,
f) a II. portfolió osztályba sorolandó befektetési jegyekben együttesen a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 30%-át,
g) a de), dg) és dh) alpontokban feltüntetett eszközben a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 10-10%-át,
h) a dj) pontban feltüntetett eszközben a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 5%-át,
i) a de), dg), dh) és dj) alpontokban feltüntetett eszközökben együttesen a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 20%-át,
j) az eb), ec) és ed) alpontokban feltüntetett eszközökben együttesen a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 20%-át,
k) a III. portfolió osztályba sorolandó befektetési jegyekben együttesen a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 20%-át,
l) ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegyben a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 10%-át,
m) befektetési céllal vásárolt ingatlanban a befektetett pénztári eszközök legfeljebb 10%-át
tarthatja.
n) A külföldi befektetések nem haladhatják meg a befektetett pénztári eszközök 20%-át, ezen belül az OECD országokon kívüli országokba való befektetések aránya nem haladhatja meg az összes külföldi befektetés 20%-át.

2. Az 1. számú melléklet da) és db) alpontjaiban felsorolt eszközökre ezen melléklet 1. a) pontjában előírt korlátozás nem vonatkozik.

3. A pénztár házipénztárában, annak napi zárásakor legfeljebb 500 000 Ft értékű készpénz tartható. Ha a pénztárnak több telephelye van, akkor ennek az előírásnak az egyes telephelyekre külön-külön kell érvényesülnie.

4. A pénztár az 1. számú melléklet 1. pont i) és j) alpontjaiban felsorolt eszközökre vonatkozó szerződést csak fedezeti célból köthet, a spekulációs célú kötés nem megengedett. Fedezeti célúnak az olyan ügylet (azonos mögöttes termékre kötött ügyletek) tekinthetőek, amelyek eredményeképpen a pénztár portfoliójának és az ügylet(ek)nek az összesített kockázata kisebb, mint a portfolió kockázata. Ezen összefüggő ügyleteket együtt kell kezelni és nyilvántartani. A pénztárnak csak olyan kötelezettséget jelentő nyitott pozíciója lehet, amelyet teljes egészében fedez a pénztár tulajdonában lévő értékpapírok és jogok értéke.
A szerződés megkötésekor a pénztár összes nyitott pozíciójának árfolyamértéke nem haladhatja meg az összes befektetett eszköz 10%-át.

5. A pénztár csak Magyarországon fekvő, tehermentes ingatlant vásárolhat.

6. A pénztár a járadékfizetési kötelezettsége teljesítéséhez szükséges mértékben, illetve a szabályzataiban foglaltak szerint köteles pénztári befektetett eszközeit likvid eszközben tartani.

3. számú melléklet a 267/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez


I. A pénztár befektetett eszközei értékének változása

1. A pénztárak befektetett eszközei értéke alatt az 1. számú mellékletben előírt befektetési formák meghatározott piaci értékét kell érteni. Ezen pénztári portfolió értékelésével kell a pénztár gazdálkodását, annak alakulását bemutatni.

2. Az értékelés időpontjai:
a) Azon pénztárak esetében, amelyek a tárgyévet megelőző időszakban alakultak, az értékelés kiterjed a tárgyév egész időszakára. Az értékelés időpontjai, a fordulónapok a tárgyév első napja (megegyezik a megelőző pénzügyi év záró napjával), a negyedév végi napok, valamint a tárgyév december 31-i napja, és az értékelés az akkor meglévő portfolióra vonatkozik.
b) Azon pénztárak esetében, amelyek a tárgyévben alakultak meg, az értékelés értelemszerűen a megalakulástól a tárgyév végéig terjed, a fordulónapok a nyitómérleg dátuma, a negyedév végi napok, valamint a tárgyév december 31-i napja.

3. A pénztárnak be kell mutatnia az adott időszakra vonatkoztatva a befektetett eszközei beszerzési értékének és ugyanezen eszközök piaci értékének változását.

4. A számításokban felhasználandó könyv szerinti értéket az elkészített negyedéves jelentés kitöltését alátámasztó, a pénztári befektetések alakulását bemutató analitikus nyilvántartás tartalmazza.

5. A pénztár letétkezelője végzi a pénztári eszközök piaci értékének meghatározását. Amennyiben a pénztár az értékelési időszakban letétkezelőt váltott, a megelőző letétkezelő a pénztár rendelkezésére bocsátja a pénztári eszközök befektetésére vonatkozó adatokat.

6. Az értékelés körébe tartozó eszközök teljeskörűen megegyeznek a Felügyeletnek küldött negyedéves jelentés megfelelő adataival.

7. A pénztár az értékelést elkülönítve, a likviditási, a működési, valamint a fedezeti tartalék eszközei szerint, s ezen belül az egyéni számlák tartalékára és a szolgáltatási tartalékokra megbontva végzi.

8. A pénztár könyvvizsgálója az óvatosság számviteli elvének érvényesítése érdekében alacsonyabb érték megállapítása céljából eltérhet a II. fejezetben leírt értékelési eljárásoktól.

II. Értékelési szabályok

A befektetett pénztári eszközök piaci értékének meghatározása
1. Pénzforgalmi számla és befektetési számla: a számlá(ko)n lévő eszközök megszolgált, de el nem számolt időarányos kamattal növelt fordulónapi záróállománya kerül beszámításra.

2. Házi pénztár: a házi pénztár értéke a fordulónapi pénztárjelentés záró értéke.

3. Lekötött betét: a lekötött betétek esetében a betét összegének a megszolgált, de el nem számolt időarányos kamattal növelt fordulónapi záróállománya.

4. Kötvények:
a) A pénztár tulajdonában lévő, a tőzsdén jegyzett fix vagy változó kamatozású kötvényeket – a diszkont kincstárjegyeket és az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett államkötvényeket kivéve – egységesen az értékelési időszakban az utolsó napi tőzsdei záróárfolyamon kell értékelni. Amennyiben a tőzsdei ár nettó ár, a piaci érték meghatározásakor a tőzsdei záróárhoz hozzá kell adni a felhalmozott kamatokat.
b) Az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett államkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ (a továbbiakban: ÁKK) által nyilvánosságra hozott fordulónapi legjobb vételi ajánlatból számított bruttó vételár alapján kell értékelni.
c) Ha tőzsdére bevezetett kötvénynek – az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett államkötvényeket kivéve – nincsen 30 napnál nem régebbi árfolyama, akkor a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és a BÉT hivatalos lapjában közzétett záróárfolyam alapján is meghatározható az eszköz értékelési árfolyama, ha az nem régebbi 30 napnál. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett, de elismert értékpapírpiacon forgalmazott kötvényekre.
d) Ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a beszerzési árat kell használni.

5. Diszkont kincstárjegyek: A diszkont kincstárjegyeket az 1. számú képlet alapján kell értékelni.

1. számú képlet: A diszkont kincstárjegyek eszközértékének meghatározása

Jelmagyarázat:
E: az adott értékpapír eszközértéke,
CFi: a névérték,
H: az ÁKK által közzétett éves referenciahozam alapján számított hozamráta,
ni: az értékelés napjától az i-edik kifizetésig fennálló napok száma.
A H hozamrátát az ÁKK által nyilvánosságra hozott állampapír piaci referenciahozamból kell kiszámítani. A számított referenciahozam megegyezik az adott értékpapír lejárati idejéhez legközelebb eső két referenciahozamból a lejárati időre időarányosan számított értékkel. Három hónaposnál rövidebb lejárat esetén a legközelebbit kell használni.

6. Részvények értékelése:
a) A tőzsdére bevezetett részvényeket a fordulónapi tőzsdei záróárfolyam szerint kell értékelni.
b) Ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó záróárfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi.
c) A tőzsdére be nem vezetett, de elismert értékpapírpiacon forgalmazott részvények értékét a BÉT hivatalos lapjában közzétett záróárfolyam alapján kell meghatározni, ha az nem régebbi 30 napnál.
d) Ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor függetlenül annak régiségétől, az utolsó tőzsdei, ennek hiányában tőzsdén kívüli záróárfolyam, illetve a beszerzési ár közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni.

7. A befektetési jegyek értékelése:
a) A nyíltvégű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyeket az alapkezelő által közzétett – visszaváltási jutalékkal csökkentett – legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni.
b) Zártvégű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy esetében az utolsó tőzsdei záróárfolyam és az utolsó nyilvánosságra hozott nettó eszközérték közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni.

8. Jelzáloglevél: a jelzáloglevelet a kötvényekhez hasonlóan, a 4. pont szerint kell értékelni.

9. Tőzsdei határidős ügyletek (kivéve a határidős indexkereskedelmet): az értékelés napján az összes (tőzsdei) pozíciót értékelni kell. Határidős vásárlás esetén az 5. pontban leírt módszerrel számolt H hozammal, mint diszkontrátával a határidős árfolyamból jelenértéket kell számolni a fordulónapra, majd ezt kell összevetni a fenti értékelési elvek szerint kalkulált fordulónapi piaci árfolyammal. Ezen árfolyamkülönbözetnek és a kötés névértéken vett nagyságának a szorzata adja a pozíció értékét (veszteség/nyereség nagyságát).

10. Tőzsdei opciós ügyletek: a szabványosított tőzsdei opciók értékelését a Felügyelet – a Budapesti Értéktőzsdével egyeztetve – a szabványosított opciós kereskedelem megindítása előtt 30 nappal a Pénzügyi Közlönyben hozza nyilvánosságra.

11. Tőzsdei határidős indexkereskedelem: a fordulónapi nyitott pozíciókat az adott instrumentumra közzétett fordulónapi, illetve ennek hiányában a legutolsó, hivatalos közzétett elszámoló ár szerint kell értékelni.

12. Külföldi befektetések értékelése: a külföldi befektetéseket a 4–11. pontokban leírtak szerint kell értékelni.

13. Ingatlan: az ingatlanokat beszerzési áron, vagy egy évnél nem régebbi, ingatlanszakértő által készített értékbecslés alapján kell értékelni.

4. számú melléklet a 267/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez

1. A pénztár befektetett eszközei (bruttó) hozamrátájának meghatározása a 2. számú képlet alapján történik.

2. számú képlet: A pénztári hozamráta képlete

ahol
rt, t–1: a pénztár vagyonának (t; t–1) negyedéves időszakra vonatkozó hozamrátája;
t: negyedév záró napjai;
t–1: negyedév első napjai vagy nyitó (alakuláskori) mérleg időpontja;
BPt: a pénztár vagyonának negyedév végi piaci értéke;
BPt–1: a pénztár vagyonának negyedév elejei vagy nyitó (alakuláskori) mérleg időpontbeli piaci értéke;
B: a portfolió bevételei az értékelési időszakban az eredménykimutatás, cash-flow kimutatás (negyedéves) felhasználásával a következő tételek:
Mindegyik tartalék (működéssel kapcsolatos bevételek) esetében: tagdíjbevételek, tagok egyéb befizetései, támogatás, adomány, az egyéb bevételek közül a nem hozamjellegű bevételek;
Kizárólag fedezeti tartalék esetében: a más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés;
Kizárólag működési tartalék (működéssel kapcsolatos bevételek) esetében: pénztári tevékenység egyéb bevételei, rendkívüli bevételek;
Kizárólag likviditási tartalék esetében: likviditási és kockázati célú egyéb bevételek közül a nem hozamjellegű bevételek;
K: a portfolió kiadásai az értékelési időszakban a negyedéves eredménykimutatás, cash-flow kimutatás felhasználásával a következő tételek:
Mindegyik tartalék (működéssel kapcsolatos kiadások) esetében: tartós befektetési célú ingatlanokkal kapcsolatos ráfordítások, befektetési tevékenységgel kapcsolatos egyéb ráfordítások, az egyéb ráfordítások közül a nem hozamjellegű kifizetések;
Kizárólag fedezeti tartalék esetében: egyéni számlákat terhelő egyéb költségek, ráfordítások, az egyéni számlákat és a szolgáltatási tartalékokat terhelő tagi (kedvezményezettek) jogon járó kifizetések;
Kizárólag működési tartalék (működéssel kapcsolatos kiadások) esetében: működési költségek, ráfordítások összesen, rendkívüli ráfordítások;
Kizárólag likviditási tartalék esetében: likviditási és kockázati célú bevételeket terhelő egyéb ráfordítások;

NBt, t–1, i: nettó befizetések (befizetések kifizetésekkel csökkentve); a (t; t–1) időszakban a pénztár portfoliója vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig, ahhoz képest az i-edik napon, ezen nap zárásakor a napi nettó forgalom (ha volt azon a napon pénzforgalom, egyébként 0);

N: a (t–1)-edik naptól az értékelési időszak végéig a napok száma;

Ni: az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;
T: az értékelési időszak napjainak a száma, negyedéves értékelés esetében az értéke 91;

2. Ha a pénztár egy vagy több vagyonkezelőt vesz igénybe befektetési portfoliójának részbeni vagy egészbeni kezelésére, úgy erre a vagyon(rész)re az eddig ismertetett elemek közül az alábbiakat a következő sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni:
a) Általában:
rt, t–1: a vagyonkezelő által kezelt portfolióra vonatkozó hozamráta, amelynek éves hozamráta értékre történő átszámítása a vagyonátadás időpontjának megfelelően értelemszerűen számítandó;
b) A számláló esetében:
BPt: vagyonkezelő által kezelt vagyonnak a tárgyidőszak végén fennálló piaci értéke;
BPt–1: vagyonkezelő által kezelt vagyonnak a tárgyidőszak elején, vagy nyitó (alapításkori) mérleg időpontbeli piaci értéke;
B: a portfolió bevételei a tárgyidőszakban, vagyis a vagyonkezelő számára vagyonkezelés céljából átadott vagyon, befizetések a portfolióba;
K: a portfolió kiadásai a tárgyidőszakban, vagyis a vagyonkezelőtől a pénztár számára a portfolióból vagy annak hozadékából, újra befektetésre nem kerülő átadott összeg;
c) A nevező esetében:
NBt, t–1, i: nettó befizetések (befizetések kifizetésekkel csökkentve) a vagyonkezelőnek átadott portfolióba; a (t; t–1) időszakban a tárgyidőszak végéig, ahhoz képest az i-edik napon, ezen nap zárásakor a napi nettó forgalom (ha volt azon a napon pénzforgalom, egyébként 0);

3. Az 1. pontban leírtak szerint meghatározott negyedéves hozamráta értékekből a 3. számú képlet alapján kell éves értéket átszámítani.

3. számú képlet: Az éves hozamráta érték meghatározása a negyedéves hozamráta értékekből

R=(1+rt–3,t–4) X (1+rt–2,t–3) X (1+rt–1,t–2) X (1+rt,t–1)–1

ahol
R: a pénztár éves hozamrátája,
rt–3,t–4, rt–2,t–3, rt–1,t–2, rt,t–1 = a pénztár megelőző negyedévekre a 2. számú képlet szerint számolt hozamai.

5. számú melléklet a 267/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez


1. A pénztár által elért eredmény bemutatásához a kiindulópontot az éves beszámolóban található eredménykimutatás szolgáltatja, a tárgyév előtt alakult pénztárak esetében összehasonlításban az előző év eredménykimutatásának megfelelő adataival.

2. Az értékelés az éves beszámoló kiegészítő mellékletében szöveges és számszaki részből áll. A szöveges részben ki kell térni az adott szám mértékét, alakulását magyarázó tényleges vagy vélhető okokra. A mutatók értékének magyarázatakor mindenképpen szükséges azon tényezőket is megemlíteni, amelyek a pénztár gazdálkodásával összefüggőek, de közvetlenül nem a pénztár belső gazdálkodásában jelentkeznek (pl. munkáltató vagy más szervezet által átvállalt költségek, reklámtevékenységek), s – amennyiben ez lehetséges – utalni kell arra, hogy ezen tényezők mikortól és milyen mértékben fogják terhelni a pénztár gazdálkodását. A szerepeltetendő mutatók:
a) gazdálkodást közvetlenül jellemző mutatók:
– tartalékok tárgyévi tagdíjbevétele/tartalékok tárgyévi összes bevétele,
– tartalékok tárgyévi (előző évi) befektetési hozam- és kamatbevételei/tartalékok tárgyévi (előző évi) összes bevétele,
– bér és személyi jellegű kiadásai/működéssel kapcsolatos tárgyévi költségek és ráfordítások,
– igénybe vett szolgáltatások kiadásai/működéssel kapcsolatos tárgyévi költségek és ráfordítások,
– tartalékok befektetésével kapcsolatos igénybe vett szolgáltatások tárgyévi kiadásai/működéssel kapcsolatos tárgyévi költségek és ráfordítások,
– a likviditási tartalék egyes tartalékai/likviditási tartalék záró állománya;
b) egyéb mutatók:
– éves átlagos taglétszám: a negyedéves adatok időszak eleji és végi értékeinek számtani átlagaiból ezen értékek (időszak közepére súlyozott) számtani átlaga,
– taglétszám életkor szerinti megoszlása,
– egy főre jutó nyugdíjszolgáltatás átlagos értéke járadéktípusonként,
– egyéni számlák állományának éves átlagos értéke: az értékelés zárónapján a pénztártagok egyéni számlái értékének egyszerű számtani átlaga,
– egy főre jutó átlagos havi befizetés értéke,
– befektetések lejárat szerinti megoszlása.

6. számú melléklet a 267/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez


A tagdíjfizetők létszáma korévenként (fő)

Kor (év)

Év elején

Új belépők

Tagsági viszony évközi megszűnése

kilépés

elhalálozás

nyugdíjba vonulás

a

b

c

d

e

f

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7. számú melléklet a 267/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez


A tagdíjfizetés szüneteltetésére vonatkozó létszámadatok (fő)

Kor (év)

Év elején

Év közben keletkezett

Év közben megszűnt

kilépés

elhalálozás

lejárt

a

b

c

d

e

f

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8. számú melléklet a 267/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez


Szolgáltatást igénybevevők létszáma korévenként

A szolgáltatás megnevezése:

Kor (év)

Év elején

Új igénybevétel

Szolgáltatás évközi megszűnése

lejárt

elhalálozás

egyéb ok

a

b

c

d

e

f

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9. számú melléklet a 267/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez


Az egyéni számlák állása

Év elején

Évközi befizetések

Évközi kifizetés

Év végén

tagdíj

adomány, másik
tartalékból

hozam

kilépés

elhalálozás

szolgáltatásra

a

b

c

d

e

f

g

h

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Tagdíjfizetés nélkül bennhagyott egyéni számlák száma és összege

 

Év elején

Év közben keletkezett

Év közben megszűnt

Év végén

a

b

c

d

Száma (db)

 

 

 

 

Összege (Ft)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A szolgáltatási számla állása

A szolgáltatás megnevezése:

Év elején

Évközi kifizetés

Évközi befizetés

Év végén

szolgáltatásra

egyéb okból

egyéni számláról

adomány, másik tartalékból

hozam

a

b

c

d

e

f

g

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
1

A rendeletet a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 34. §-ának (1) bekezdése 2002. január 1-jével hatályon kívül helyezte.

2

Az 5. § (3) bekezdését a 212/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.

4

A 6/A. §-t a 212/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta a szövegbe.

5

A 6/B. §-t a 212/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta a szövegbe.

6

A 11. §-a előtti alcímet a 212/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta a szövegbe.

7

A 11-15. § a 212/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

8

A 17-21. § a 212/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

9

A 23. § (2) bekezdése a 212/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

10

A 24. § (3) bekezdését a 212/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.

11

A 25. § a 212/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

12

A 26. § (3) és (4) bekezdését a 212/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta a szövegbe.

13

A 28. § (4) bekezdését a 212/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

14

A 30. § (1) bekezdése a 212/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

15

A 30/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 212/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta a szövegbe.

16

A 33. § a 212/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2001. július 1. napjától.

17

Az 1-4. számú melléklet a 212/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 13. §-ával, illetve 1-4. számú mellékletével megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás