269/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Öpt. 10. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott pénztárakra.

(2) A pénztárak az Szt. előírásait e rendeletben meghatározott kiegészítésekkel kötelesek alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A pénztár tevékenységéről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, befektetései hatékonyságának, a biztosításmatematikai elvek módszertani érvényesülésének, a tagok befizetései értékállóságának alakulásáról, egy-egy naptári időszak könyveinek zárását követően e rendeletben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni.

(2) A beszámolónak elkülönítetten kell tartalmaznia a pénztár fedezeti és likviditási tartalékai képzésének és felhasználásának eredményét, valamint a pénztár működésének és kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredményét.

4. § (1) A pénztár beszámolási kötelezettsége:

(2) Rendszeres beszámoló

(3) A pénztár eseti (évközi) beszámolót köteles készíteni, ha

(4) Az eseti beszámolók tartalma azonos az éves pénztári beszámoló tartalmával.

(5) A pénztár rendszeres beszámoló készítési kötelezettsége az általa működtetett magánnyugdíjpénztár beszámoló készítési kötelezettségére is kiterjed.

(6) A pénztár az általa működtetett magánnyugdíjpénztár beszámolóját az elkülönítetten vezetett könyvviteli nyilvántartások adatai alapján, a magánnyugdíjpénztárak beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló 173/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglalt előírások szerint köteles elkészíteni.

(7) Egyesített (összesített) beszámolót is köteles készíteni az a pénztár, amely magánnyugdíjpénztárat is működtet.

(8) Ha a pénztár egyesített (összesített) beszámoló készítésére is kötelezett, akkor a rendszeres és az eseti beszámolót is ilyen formában köteles teljesíteni.

5. § (1) A pénztár a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében folyamatosan – e rendeletben rögzített szabályok szerint – üzemgazdasági szemléletű nyilvántartást vezet, és azt a naptári év, illetve negyedév végével lezárja.

(2) A könyvvezetés a 24–25. §-okban foglalt sajátosságok figyelembevételével és csak magyar nyelven, a Magyar Köztársaság pénznemében történhet.

(3) A pénztár az általa működtetett magánnyugdíjpénztár könyvvezetésénél a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 50. §-ának (4) bekezdésében, valamint a R.-ben foglalt előírásokat köteles figyelembe kell venni.

6. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az Szt. 15. §-ában meghatározott elveket érvényesíteni kell.

(2) Az Szt.-ben rögzített alapelvek, értékelési előírások, valamint az Öpt.-ben a pénztárak gazdálkodására vonatkozó szabályok alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a pénztár tevékenységének megfelelő számviteli politikát.

(3) A magánnyugdíjpénztárat is működtető pénztárnak számviteli politikája kialakításánál figyelembe kell venni az Mpt.-ben a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodására vonatkozó szabályokat is.

(4) A számviteli politika keretében rögzíteni kell, hogy a pénztár számviteli elszámolás szempontjából mit tekint lényegesnek:

(5) A pénztár számviteli politikája keretében köteles elkészíteni:

(6) A pénztár az alapítási engedély napjától számított 180 napon belül köteles elkészíteni a (4)–(5) bekezdés szerinti számviteli politikáját.

7. § (1) A pénztár az éves pénztári beszámolót – a magánnyugdíjpénztárat működtető pénztár az egyesített (összesített) éves beszámolót – a naptári évről december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni a Pénztárfelügyelet által kiadott nyomtatványok felhasználásával. A könyvvizsgáló által auditált éves pénztári beszámolót, illetve az egyesített (összesített) éves beszámolót két példányban, legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig kell a Pénztárfelügyeletnek megküldeni. A nyomtatványok helyettesíthetők elektronikus adatfeldolgozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal.

(2) A negyedéves jelentést – illetve az egyesített (összesített) negyedéves jelentést – az (1) bekezdés szerinti adathordozókon két példányban, a negyedévet követő hónap 30-áig kell a Pénztárfelügyeletnek megküldeni.

(3) A 4. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti beszámoló fordulónapját és elkészítésének határidejét a Pénztárfelügyelet esetenként határozza meg.

(4) A 4. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti beszámolót a közgyűlés döntését követő 30 napon belül kell elkészíteni, és a Pénztárfelügyeletnek 2 példányban megküldeni.

(5) A pénztár az éves pénztári beszámolót, a negyedéves jelentést, valamint az egyesített (összesített) beszámolót és az egyesített (összesített) negyedéves jelentést e rendelet mellékleteiben meghatározott tartalommal és formában, a Pénzügyminisztérium és a Pénztárfelügyelet együttes kitöltési útmutatója segítségével készíti el.

(6) Az éves beszámolónak a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről és annak változásáról a tényleges körülményeknek megfelelő, valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőke részét képező – be nem fizetett pénzbeli alapítói támogatásokkal, illetve a vagyontárgy formájában felajánlott, de még nem teljesített alapítói támogatásokkal korrigált – induló tőkét olyan megbontásban, hogy az a működés vagy a nyugdíjszolgáltatás fedezetét képező, illetve a likviditási célú induló tőke, továbbá a nyugdíjszolgáltatások fedezetére, likviditási célra képzett céltartalékokat, minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszaknak a működéssel, a kiegészítő vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeit és ráfordításait, a kiegészítő vállalkozási tevékenységet terhelő adófizetési kötelezettséget, a működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredményét, valamint a kiegészítő mellékletben azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a pénztár valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, a befektetési tevékenység hatékonyságának és a működés eredményének bemutatásához szükségesek.

(7) Az egyesített (összesített) beszámoló mérlegének a (6) bekezdés szerinti eszközöket és forrásokat önkéntes nyugdíjpénztár eszközei és forrásai, valamint magánnyugdíjpénztár eszközei és forrásai megbontásban kell tartalmaznia.

(8) Az egyesített (összesített) beszámoló eredménykimutatása a (6) bekezdés szerinti bevételeket és ráfordításokat önkéntes nyugdíjpénztár bevételei és ráfordításai, valamint a magánnyugdíjpénztár bevételei és ráfordításai megbontásban kell tartalmaznia.

8. § Az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke, illetve a pénztár ügyvezetője köteles aláírni.

9. § (1) Az éves pénztári beszámoló részei:

(2) A negyedéves jelentés részei:

(3) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár:

(4) A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentősebb, összegű hibá(ka)t állapított meg, amelyek együttes, összevont abszolut értéke a mérleg főösszegének 1 százalékát, de legalább 3 millió forintot meghaladja, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét a mérleg és az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredénykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.

10. § A mérlegben az eszközöket és a forrásokat, az eredménykimutatásban a bevételeket, költségeket és a ráfordításokat bruttó módon kell kimutatni.

11. § (1) A mérleg tagolását, az egyes tételek tartalmára vonatkozó további előírásokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az egyesített (összesített) mérleg tagolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

12. § (1) A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket és az aktív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni.

(2) Az eszközök minősítése annak figyelembevételével történik, hogy az a pénztár tevékenységét tartósan – legalább egy éven túl – vagy egy éven belül szolgálja.

(3) A pénztár a (2) bekezdés szerinti minősítést saját hatáskörben dönti el, pénztári tevékenységének és szolgáltatásainak figyelembevételével.

(4) A pénztárnak a mérlegében szereplő összes eszközt e rendeletben, valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltakra figyelemmel a következő fő csoportokba kell sorolni, és az analitikus nyilvántartásban kimutatni:

13. § (1) A tárgyi eszközök között külön kell kimutatni a tartós befektetési céllal vásárolt, illetve követelés fejében kapott és bérbeadás útján éven túl hasznosított ingatlanokat, valamint a pénztár működését, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységét tartósan szolgáló, működtetett ingatlanokat.

(2) Azokat a forgalomképes ingatlanokat, amelyeket a pénztár továbbértékesítési céllal, árfolyamnyereség elérése céljából vásárolt és ténylegesen nem hasznosít, nem a tárgyi eszközök között, hanem a forgóeszközök között áruként kell kimutatni.

(3) A pénztár döntésétől függően a kisértékű – 30 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti – tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költsége a használatba vételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. A raktáron lévő új, használatba nem vett kisértékű tárgyi eszközöket a mérlegben a beruházások között kell kimutatni.

(4) A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatnia a tagság érdekében tartós hozam elérése céljából – a pénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló kormányrendelet szerint – eszközölt befektetéseit.

(5) A befektetett pénzügyi eszközök között, adott kölcsönként kell kimutatni – a hitelnek nem minősülő – a pénztár saját alkalmazottja részére nyújtott munkáltatói lakástámogatás visszafizetendő összegét.

14. § (1) Azokat az anyagi eszközöket, amelyeket a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységéhez szerzett be és egy évnél rövidebb ideig szolgálják a pénztár tevékenységét a készletek között anyagként kell kimutatni. A mérlegben az anyagok között csak a raktáron lévő, új készleteket kell kimutatni.

(2) Készletek között kell a mérlegben kimutatni a 13. § (2) bekezdése szerinti céllal beszerzett ingatlanokat, továbbá az anyag és árubeszerzéssel kapcsolatos előlegfizetésből származó, követelésként nyilvántartott fizetési igényeket is.

(3) Követelésként kell a mérlegben kimutatni az esedékességig nem teljesített tagdíjat, munkáltatói hozzájárulást, továbbá a támogató írásos nyilatkozata alapján a pénztár részére felajánlott eseti vagy rendszeres támogatásra vonatkozó fizetési igényt.

(4) Követelések között kell kimutatni a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatos vagy különféle egyéb szerződésekből jogszerűen eredő fizetési igényeket, amelyek a pénztár által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert értékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, rövid lejáratú tagi kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez, valamint a le nem zárt határidős és opciós ügyletek biztosítékaként átadott pénzeszközökhöz (elhelyezett letétekhez) kapcsolódnak, továbbá a más pénztárból átlépő tag által hozott, a tag követelésének megfelelő összeget, amelyet az átadó pénztár már visszaigazolt, de pénzügyileg még nem rendezett.

(5) Az értékpapírok között kell kimutatni a pénztár befektetési tevékenységével összefüggésben forgatási céllal, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt részvényeket, üzletrészeket, gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok és hitelintézetek által kibocsátott kötvényeket, állampapírokat, kincstárjegyeket, befektetési jegyeket, jelzálogleveleket, OECD tagországokban kibocsátott, Magyarországon forgalomba hozott állampapírokat és kötvényeket, egyéb értékpapírokat.

(6) Pénzeszközök között mutatja ki a pénztár a hitelintézettel szembeni, elszámolási betétszámlán, elkülönített betétszámlán és devizaszámlán lévő pénzköveteléseit, valamint a rövid lejáratú bankbetéteinek és készpénzállományának összegét.

15. § Aktív időbeli elhatárolásként – elkülönítetten – kell kimutatni a mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan kiadásokat, amelyek költségként vagy ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolhatók el.

16. § A mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat.

17. § (1) A pénztár saját tőkeként olyan tőkerészt mutathat ki, amelyet a pénztár alapításakor az alapítók vagy más támogatók bocsátottak a pénztár rendelkezésére, továbbá, amelyet a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének eredményéből tartalék tőkeként felhalmozott. A saját tőke részeként kell kimutatni a pénztár eszközeinek értékeléséből származó értékelési különbözettel azonos összegű értékelési különbözet tartalékát is.

(2) A saját tőke – a be nem fizetett pénzbeli alapítói támogatásokkal, illetve vagyontárgy formájában felajánlott, de nem teljesített alapítói támogatásokkal csökkentett – induló tőkéből, a tartalék tőkéből, a működés és a kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi mérleg szerinti eredményéből és az értékelési különbözet tartalékából áll.

(3) Az induló tőke a pénztár induláskori eszközeinek forrását képezi. A mérlegben az induló tőkét működési, nyugdíjszolgáltatási és likviditási célú részletezésben kell kimutatni a támogató rendelkezésének, annak hiányában az alakuló közgyűlés határozatának megfelelően.

(4) A mérlegben negatív előjelű induló tőke nem mutatható ki.

(5) Be nem fizetett alapítói támogatásként kell kimutatni a pénztár alapításakor a támogató írásos nyilatkozatában felajánlott, de még nem teljesített – pénzbeli és nem pénzbeli – támogatások összegét.

(6) A tartalék tőke a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége tárgyévet megelőző év(ek)ben keletkezett eredményének felhalmozott összege.

(7) Tartalék tőkét növeli: a pénztár működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenységének előző évi nyeresége, ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is.

(8) Tartalék tőkét csökkenti: a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének előző évi vesztesége, ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is.

(9) Működés és kiegészítő vállalkozási tevékenység tárgyévi eredményeként kell kimutatni az Öpt. 34. §-ának (3) és a 36. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a pénztár tárgyévi működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenysége bevételeként, valamint az Öpt. 36. §-a (4) bekezdésének b) és d) pontjában foglaltak alapján a pénztár tárgyévi működési, illetve kiegészítő vállalkozási tevékenysége költségeként és ráfordításaként elszámolt összegek különbözetének adóval csökkentett összegét.

(10) Értékelési különbözet tartalékaként kell kimutatni e rendelet 3., 5–6. §-ai, valamint az 1. számú melléklet 1. b), 2. f), 3. e), 4. d), 6. b) és 7. b) pontjai szerint a piaci értékelés alapján meghatározott értékelési különbözetek összegét. Az értékelési különbözet tartaléka és a befektetett eszközök, értékpapírok, áruk, devizabetétek értékelési különbözete kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési különbözet tartaléka terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség közvetlenül nem teljesíthető. Az értékelési különbözet tartalékát a mérlegben működési, fedezeti, valamint likviditási tartalék portfoliója szerint elkülönítetten kell kimutatni.

(11) A pénztártag más pénztárba történő átlépésekor, vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztártagnak, illetve kedvezményezettjének kifizetendő összeg meghatározásánál, valamint a nyugdíjszolgáltatás megkezdésekor a szolgáltatás fedezetének megállapításánál figyelembe kell venni a fedezeti tartalék portfoliója értékelési különbözetének pénztártagra jutó részét, és ennek összegében kell az igénybe vett értékelési különbözetre a likviditási tartalékon belül képzett tartalékából a fedezeti tartalékon belüli egyéni, illetve szolgáltatási számlákat feltölteni.

18. § (1) Céltartalékok között kell kimutatni a mérlegben:

(2) A fedezeti tartalékon belül elkülönítetten kell szerepeltetni az egyéni számlákat, valamint a szolgáltatási tartalékokat.

19. § (1) Hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a pénztár által egy évnél hosszabb lejáratra vállalt kötelezettségek összegét.

(2) Rövid lejáratú kötelezettségnek minősül az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, a pénztár által elismert – általános forgalmi adót is tartalmazó – kötelezettség, a vevőtől kapott előleg, valamint a munkavállalókkal, az adóhatósággal, a társadalombiztosítással, a Pénztárfelügyelettel szemben keletkezett rövid lejáratú kötelezettség, továbbá a le nem zárt határidős és opciós ügyletek biztosítékaként kapott pénzeszközökből eredő kötelezettségek. Ide tartozik a hosszú lejáratú kötelezettségből a tárgyévet követő évben esedékes, visszafizetendő törlesztés összege, továbbá a más pénztárba átlépő pénztártag részére fizetendő, a tag követelésének megfelelő összeg, amelyet a pénztár az átvevő pénztár részére már leigazolt, de pénzügyileg még nem rendezett.

20. § (1) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:

(2) A térítés nélkül kapott eszközök esetében elkülönítetten kell nyilvántartani a működési célú, a tartós befektetési célú, valamint a továbbértékesítési célú eszközökkel kapcsolatos passzív időbeli elhatárolásokat.

21. § (1) A mérleget az eszközöknek és a forrásoknak a mérleg fordulónapjára vonatkozóan leltározás alapján elkészített leltárával kell alátámasztani.

(2) Az eszközök és a források tételes leltározását a pénztár leltározási és leltárkészítési szabályzatában rögzítettek szerint – a követelések és a kötelezettségek esetében a bizonylatoknak a nyilvántartásokkal, az idegen helyen tárolt értékpapírok esetében a letétkezelői igazolással való egyeztetése útján – kell elvégezni.

22. § (1) A pénztár a mérlegtételek értékelésekor a Szt. 33. §-ának (1) bekezdését, a 34. §-ának (1) és (3) bekezdését, a 37. §-át, továbbá a 39. §-ának (3)–(4) bekezdését és 41/A. §-át a (2)–(10) bekezdésben foglalt sajátosságok figyelembevételével köteles alkalmazni.

(2) A külföldi pénznemre szóló, a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok és részesedések mérleg fordulónapján, valamint a negyedév utolsó napján történő értékelésekor, az értékelési különbözet meghatározásánál piaci értéknek a tőzsdén, illetve elismert értékpapírpiacon kialakult, az értékelés napján érvényes átlagárfolyamának (átlagárának), ennek hiányában bekerülési devizaértékének, a devizaműveletek végzésére felhatalmazott hitelintézetnek az értékelés napjára vonatkozóan meghirdetett, vételi árfolyamán átszámított forintértékét kell tekinteni.

(3) A vásárolt anyagokat és az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanokat egyedileg, azok beszerzési árán, illetve súlyozott átlagáron kell értékelni. A legkorábbi és legutolsó beszerzési áron, illetve elszámolóár különbözettel korrigált elszámoló áron való értékelés módszerét a pénztár nem alkalmazhatja. A raktárra vett készletek esetében beszerzéskor az azonnal költségként történő elszámolás módszere nem alkalmazható.

(4) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök – a beruházások, valamint a beruházásra és felújításra adott előlegek kivételével –, a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, részesedések és devizabetétek, valamint az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok esetében a mérleg fordulónapján, illetve a negyedév utolsó napján történő értékelése során, az eszközök értékelése napján érvényes piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözetet értékelési különbözetként kell kimutatni az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten, a források között a saját tőke részét képező értékelési különbözet tartalékával szemben. Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor, illetve a következő értékeléskor az értékelési különbözet csökkenésekor kell az értékelési különbözetet annak tartalékával szemben megszüntetni.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközök értékelése napján érvényes

(6) Az eszközök értékelési különbözetét az eszköz rendeltetésétől függően (működési, szolgáltatásnyújtási, likviditási fedezet céljára szolgáló eszköz) kell az eszközök analitikus nyilvántartásában, illetve a források között az értékelési különbözet tartalékán belül elkülöníteni, és szükség szerint módosítani.

(7) Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásakor a következő amortizációs kulcsokat kell alkalmazni:

Vagyoni értékű jogok 16%

Szellemi termékek 33%

Épületek 2%

Építmények 3%

Gépek, berendezések, felszerelések 14,5%

Számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök 33%

Járművek 20%

(8) A kiegészítő vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető immateriális javak és tárgyi eszközök esetében az értékcsökkenési leírás elszámolására az Szt. 37. §-ában foglalt előírások vonatkoznak.

(9) Az értékcsökkenési leírást a pénztárnak negyedévenként kell elszámolni a használatba vett (aktivált) immateriális javak és tárgyi eszközök után az üzembe helyezést, illetve a használatbavételt követő negyedév első napjától kezdődően.

(10) A továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok esetében értékcsökkenési leírást nem lehet elszámolni.

(11) Devizabetét piaci értékének a devizaművelet végzésére felhatalmazott hitelintézet értékelés napjára vonatkozóan meghirdetett devizavételi árfolyamán átszámított forintértéket kell tekinteni.

23. § (1) Az eredménykimutatás tagolását és az egyes tételek tartalmára vonatkozó részletes előírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az egyesített (összesített) eredménykimutatás tagolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

(3) A pénztár eredménykimutatása a következő fő részekből áll:

(4) A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kell kimutatni a pénztár működésével és kiegészítő vállalkozási tevékenységével kapcsolatban a tárgyévben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások különbségének adófizetési kötelezettséggel csökkentett összegét.

(5) A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni a tárgyévben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének összegében.

(6) A likviditás (a pénztár fizetőképességének) biztosításával, valamint az igénybe vett értékelési különbözet fedezetével összefüggésben a tárgyévben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből kell céltartalékot képezni.

(7) A negyedéves jelentés részét képező eredménykimutatásban külön kell bemutatni a naptári év elejétől a tárgynegyedév végéig elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások különbözeteként adódó eredményt (a naptári év elejétől halmozott eredmény), valamint az adott negyedévben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások különbözeteként kimutatott tárgynegyedévi eredményt.

24. § (1) A működési, a fedezeti, valamint a likviditási céltartalékokat az ilyen címen nevesített ráfordításokkal szemben kell képezni.

(2) Az Öpt. 36. §-ának (2) és (5) bekezdésében foglaltak alapján történő céltartalékok közötti átcsoportosítást a céltartalékok között közvetlenül kell elszámolni.

(3) A fedezeti tartalékon belül az egyéni számlát és a szolgáltatási számlát kötelezettség és kötelezettség teljesítése alszámlákra bontva kell vezetni. A szolgáltatási számla alszámláit nyugdíjszolgáltatási típusonként megbontva kell megnyitni.

Analitikus nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy az egyéni számlák egyenlege, valamint a tárgyidőszaki forgalma pénztártagonkénti bontásban megállapítható legyen.

(4) A felhalmozási időszakban a taggal szembeni kötelezettséget az egyéni számla kötelezettség alszámláján kell elszámolni. A nyugdíjszolgáltatási időszak megkezdésekor – annak összegét – az egyéni számla kötelezettség teljesítése alszámlájával szemben kell átvezetni a pénztártag által választott szolgáltatás típusnak megfelelő szolgáltatási számla kötelezettség alszámlájára.

(5) A nyugdíjszolgáltatás folyósításakor a pénztártagnak kifizetett összeggel a szolgáltatás típusonként megnyitott szolgáltatási számla kötelezettség teljesítése alszámláját kell csökkenteni a pénzeszközök csökkentésével egyidejűleg.

(6) A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások (költségek, ráfordítások) összegét a költségnem átvezetési számlán keresztül kell a ráfordítások közé átvezetni, majd a ráfordításokat csökkenteni kell a szolgáltatási számla kötelezettség teljesítése alszámlájával szemben.

(7) A pénztártag kilépésekor, vagy a tagsági viszony egyéb módon történő megszűnésekor a taggal szembeni kötelezettségeket kell növelni az egyéni számla, illetve a szolgáltatási számla kötelezettségek teljesítése alszámlájával szemben.

(8) A pénztár jogutód nélküli megszűnésekor a pénztártag más pénztárhoz történő átlépése esetén a pénztártagot megillető, a fedezeti tartalékban lévő egyéni, illetve szolgáltatási számlák, valamint a likviditási tartalékok eszközfedezetét képező értékpapírok, egyéb vagyontárgyak és pénzeszközök értékét csökkenteni kell a megfelelő tartalékkal szemben.

(9) Az Öpt. 34. §-a (3) bekezdésének g) pontja alapján a más pénztártól átlépő pénztártagok egyéni számlájának, illetve járadékfedezetének (szolgáltatási számlájának) átvételekor, azok fedezetéül kapott befektetések és pénzeszközök összegével növelni kell a megfelelő eszköz számlák értékét a fedezeti tartalékban lévő egyéni, illetve szolgáltatási számlákkal szemben.

(10) A tagdíjkövetelések negyedévet követő hónap 20-áig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett összegét meg nem fizetett tagdíjak tartalékaként kell megképezni a ráfordításokkal szemben.

(11) A befolyt tagdíjhátralék összegét utólag befolyt tagdíjak bevételeként kell elszámolni a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználásával.

(12) A pénztártag más pénztárba történő átlépésekor, vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott tagdíjhátralékának összegét az egyéb ráfordítások között hitelezési veszteségként kell elszámolni a tagdíjkövetelések csökkentésével egyidejűleg, valamint a meg nem fizetett tagdíjak tartalékát felhasználásként kell elszámolni az egyéb bevételekkel szemben.

(13) Az Öpt. 47. §-a (3) bekezdése szerint a pénztártag kilépésekor az alapszabályban meghatározott, a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott összegből levont kilépési költséget a működési céltartalék növekedéseként kell elszámolni.

25. § (1) A tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött határidős és opciós ügyletek esetén az ügylet tárgyára vonatkozó követelést vagy kötelezettséget mindaddig a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartani a szerződésben rögzített határidős áron, árfolyamon (a továbbiakban: kötési ár, árfolyam), amíg a szerződés szerinti határidő be nem következik (illetve az ügylet a lejáratkor lezárásra nem kerül, vagy lejárati idő előtt tőzsdén kötött ellenügylet miatt, vagy tőzsdén kívüli ügylettől való visszalépés miatt).

(2) Ha a szerződés szerinti határidő bekövetkezik (illetve az ügylet lezárul), akkor a határidős ügyletet, valamint az érvényesített opciókat az azonnali adásvételi ügyletekre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni, és mérlegtételként figyelembe venni. Ha a határidős ügylet teljesítése a szerződés szerint, a kötési ár és a lejáratkori piaci érték közötti különbözet pénzügyi rendezésével valósul meg – és az ügylet tárgya nem kerül átadásra, leszállításra –, akkor az ügylet lezárásakor csak a kötési ár és a záráskori piaci érték közötti különbözet összegét kell – pénzügyileg – elszámolni mérleget érintő tételként.

(3) Ha a határidős és opciós ügylethez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő (az ügylet lezárása) előtt pénzmozgással járó kifizetésre (például az ügylet biztosítékaként elhelyezett letét stb., kivéve az opciós díjat) került sor a felek között, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt pénzösszeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell kimutatni. Az ilyen követeléseket és kötelezettségeket a mérlegben szerepeltetni kell, és a szerződés szerinti határidő bekövetkezésekor – az ügylet azonnali ügyletként történő, végső elszámolásakor, lezárásakor – jogcímétől függően kell eredményt, beszerzési árat érintő tételként, pénz visszafizetésként, illetve visszakapott pénzbevételként kivezetni a könyvviteli nyilvántartásból.

(4) A tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén az elszámolóház részére átutalt pénzügyi fedezet, alapletét és – a kötési ár, valamint a piaci ár, árfolyam (elszámolóár) közötti árkülönbözetként befizetett – változó letét összegét az ügylet lezárásáig az egyéb követeléseken belül kell kimutatni.

(5) A (4) bekezdés szerinti ügyletek esetén az elszámolóháztól kapott – a befektetési vállalkozás által átutalt, illetve az ügyfélszámlán jóváírt – árkülönbözet összegét az ügylet lezárásáig az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül kell kimutatni a pénzeszközök növekedésével, illetve – a befektetési vállalkozással szembeni – egyéb követelések növelésével egyidejűleg.

(6) Ha a tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek lezárásakor – az opció érvényesítésekor – a teljesítés csak az árkülönbözet (az elszámolóár és a kötési ár közötti különbözet) pénzügyi rendezése formájában valósul meg vagy az ügylettel ellentétes irányú – azonos pénzügyi instrumentumra, illetve árura azonos időpontra és mennyiségre vonatkozó – ügylet kötésével (likvidálás) – az ügylet tárgyának leszállítása nélkül –, akkor a záráskori piaci ár, árfolyam (elszámolóár) és a kötési ár közötti árkülönbözet követelésként kimutatott összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni a követelés csökkentésével egyidejűleg, illetve a kötelezettségként kimutatott összeget a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni a kötelezettség csökkentésével egyidejüleg. Az elszámolóháztól visszakapott alapletét, pénzügyi fedezet összegét a pénzeszközök növeléseként és az egyéb követelés csökkenéseként kell elszámolni.

(7) Ha a nyereséges ügylet esetén a korábban befizetett árkülönbözetet csak az ügylet zárásakor fizeti vissza a befektetési vállalkozás a pénztár részére – a záráskori piaci ár és kötési ár közötti nyereség jellegű árkülönbözet összegével egyidejűleg –, akkor a visszakapott árkülönbözet összegét, valamint az ügylet nyereségeként kapott árkülönbözetet az egyéb követelések csökkenéseként és a pénzeszközök növekedéseként kell elszámolni.

(8) A fedezeti célú határidős ügyleteket, – amelyek valamely másik ügylet (ügyletek) sorozatából (fedezett ügyletek) adódó nyitott pozíció várható kamatveszteség, illetve árfolyamveszteség kockázatának fedezetére szolgálnak – azok megkötésekor fedezeti megjelöléssel kell ellátni és nyilvántartani. A fedezeti ügyletről vezetett nyilvántartásban a fedezeti ügylethez hozzá kell rendelni a fedezeti ügylet (ügyletek) miatt fennálló nyitott pozíciót, és annak várható kamat-, illetve árfolyamveszteségét. Ha a fedezeti céllal kötött ügylet fedezeti jellege a lejárati idő alatt megszűnik, akkor annak eredményét a határidős ügyletekre vonatkozó általános szabályok szerint kell elszámolni, ideértve a (11)–(12) bekezdésben foglaltakat is.

(9) A fedezeti ügylet eredményét a fedezett ügylet (ügyletek) eredményének realizálásakor – elszámolásakor – kell elszámolni kamatbevételként vagy kamatráfordításként, ha a fedezett ügylet eredménye is kamatként realizálódik, illetve pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy ráfordításaként, ha a fedezett ügylet eredménye árfolyamkülönbözetként realizálódik.

(10) A fedezeti céllal tőzsdén kötött, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős ügyletek (ide nem értve az opciós ügyleteket) esetében az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, egyéb áru kötési ára (árfolyama) és a mérleg fordulónapján ismert piaci értéke (tárgyévi utolsó tőzsdei kereskedési napjára vonatkozóan az elszámolóház által megállapított elszámolóára, árfolyama) közötti különbözetet legfeljebb a fedezett ügylet (ügyletek) mérleg fordulónapjáig felmerülő elszámolt időarányos eredményének – ellenkező előjelű – összegében el lehet számolni aktív időbeli elhatárolásként és bevételként, illetve passzív időbeli elhatárolásként és ráfordításként.

(11) Ha a nem fedezeti célú határidős tőzsdei ügylet jövőbeni eredménye a tőzsdei ár (árfolyam) alakulásának tendenciáját figyelembe véve nagy valószínűséggel veszteség lesz, akkor az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, illetve egyéb áru mérleg fordulónapi piaci értéke és kötési ára (árfolyama) közötti különbözet összegében az eladó által – az ár (árfolyam) emelkedés esetén –, illetve a vevő által – az ár (árfolyam) csökkenés esetén – az elszámolóház részére árkülönbözetként (változó letétként) befizetett és egyéb követelésként kimutatott összeget – mint a jövőbeni veszteség tárgyévre jutó részét – passzív időbeli elhatárolásként és pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.

(12) A tárgyévben vagy azt megelőzően kötött olyan tőzsdei határidős, illetve opciós ügyletek esetében, amelyek a tárgyévet követő évben a mérlegkészítés időszakában kerülnek lezárásra (járnak le), és amelyek eredménye ez időszakban realizálódik, a realizált eredmény tárgyévre jutó időarányos részét, a tárgyévi mérleg fordulónapjával aktív időbeli elhatárolásként és pénzügyi műveletek egyéb beveteleként (ha az eredmény nyereség), illetve passzív időbeli elhatárolásként és pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (ha az eredmény veszteség) kell elszámolni.

(13) A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt opciós ügylet mérleg fordulónapjáig várható időarányos eredményét nem lehet a tárgyévi eredményben figyelembe venni és időbeli elhatárolásként a mérlegben kimutatni.

(14) Az opció vevője a fizetett opciós díjat pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként köteles a kifizetéskor elszámolni, az opció kiírója pedig a kapott opciós díjat pénzügyi műveletek egyéb bevételeként köteles elszámolni.

(15) A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt opciós ügyletek kifizetett opciós díját a mérleg fordulónapján a vevő aktív időbeli elhatárolásként és a pénzügyi befektetések egyéb ráfordításai csökkenéséként, az opció kiírója passzív időbeli elhatárolásként és a pénzügyi műveletek egyéb bevétele csökkenéseként köteles elszámolni.

(16) Az opciós díjat – a (17)–(18) bekezdésben foglaltak kivételével – annak az időszaknak az eredményében kell figyelembe venni, amelyben a határidős ügylet lezárásra kerül, azaz amikor az opciót érvényesíti az opció vevője.

(17) Ha az opciós ügylet tárgyát az opció vevője befektetett eszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat a beszerzési ár részének kell tekinteni.

(18) Ha a tárgyévben vásárolt opció a mérlegkészítés időszakában lejár, és az opció vevője az opciót nem érvényesíti, akkor az opciós díj teljes – kifizetett – összegét a tárgyévi eredmény terhére kell elszámolni.

26. § (1) A kiegészítő melléklet célja a pénztár tevékenységének részletes bemutatása, az alapszabályban meghatározott feladatok teljesítésének értékelése.

(2) A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság), a pénztár vezetése, a munkáltatói tagok, a szolgáltatók, a Pénztárfelügyelet részére a pénztár vagyonáról, pénzügyi helyzetéről, működése eredményességéről, a pénztár befektetési tevékenységének hatékonyságáról a megbízható, valós összképet tükrözi.

(3) A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból tevődik össze.

(4) A kiegészítő melléklet számszaki része – az Szt.-ben előírt számszerű adatokon kívül – a pénztár pénzmozgásának jogcímeit tükröző cash-flow-t és a pénztári céltartalékok alakulását tartalmazza.

(5) A kiegészítő melléklet szöveges részében kell ismertetni azokat a körülményeket, amelyek meghatározó jelleggel befolyásolták a pénztár gazdálkodását. Részletesen be kell mutatni azokat az eseményeket, amelyek a pénzügyi terv teljesítését megakadályozták, az éven belüli ütemezésnél az eltéréseket okozták.

(6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a rendkívüli eseményeket és azokat a tényezőket, amelyek a pénzügyi helyzetre, ezen belül a befektetésekre, a befektetési szabályok érvényesülésére, a hozamok alakulására, az eszközök összetételének változására hatással voltak.

(7) A szöveges magyarázatnak ki kell terjednie a pénztár fedezeti és likviditási céltartalékainak alakulását befolyásoló tényezőkre is. E céltartalékok alakulását a közép- és hosszú távú pénzügyi terv tükrében kell elemezni, különös figyelmet fordítva a tartalékok egymás közötti helyes arányának vizsgálatára.

(8) Amennyiben a pénztár a fedezeti céltartalék hiánya miatt a likviditási céltartalékból átcsoportosít, akkor ennek okát részletesen be kell mutatni a kiegészítő mellékletben.

(9) A kiegészítő mellékletben külön kell elemezni a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége eredményének alakulását, az eredmény alakulására ható tényezőket, valamint a működési céltartalék képzését és felhasználását jogcímek szerinti bontásban.

(10) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékelési különbözetek nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét a következő részletezés szerint: vagyonértékű jogok, szellemi termékek, működtetett, illetve továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok, tartós befektetési célú ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, részesedések, értékpapírok, devizabetétek.

(11) A kiegészítő melléklet elemző értékelő részeként kell bemutatni a nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetéseket szolgáltatás típusonkénti bontásban, a szolgáltatások volumenében bekövetkezett változásokat, a nyugdíjszolgáltatási kötelezettség és azok fedezete összhangjának érvényesülését.

(12) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadásokat költségnemenkénti bontásban.

(13) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a pénztári taglétszám alakulását az alapszabály szerinti feladatokkal összefüggésben. A magánnyugdíjpénztárat is működtető pénztárnak külön be kell mutatni azon pénztártagok létszámának alakulását, akik mindkét pénztárnak tagjai.

(14) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a munkáltatói kötelezettségvállalások a megállapodásnak megfelelően teljesültek-e.

(15) A szöveges értékelő részen belül kell kimutatni a pénztár alkalmazotti állományának alakulását, ideértve a bér- és létszámváltozás hatásának elemzését is.

(16) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló kormányrendelet 31. §-a (1) bekezdésében meghatározott – a rendelet 6–9. számú mellékleteiben szereplő – táblázatokat, valamint a 32. §-a szerinti biztosításmatematikai mérleget.

27. § (1) A pénztár tárgyévben bekövetkezett pénzmozgásainak jogcímek szerinti tagolását a 5. számú melléklet szerinti cash-flow kimutatás tartalmazza.

(2) A cash-flow kimutatásban a pénzmozgásokat a tárgyév január 1-jétől a tárgyidőszak végéig halmozott tényadatok, valamint a tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok feltüntetése mellett az előző év azonos időszakára vonatkozóan is be kell mutatni.

(3) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár a cash-flow kimutatást az önkéntes nyugdíjpénztári tevékenység vonatkozásában az 5. számú melléklet szerint, a magánnyugdíjpénztári tevékenység vonatkozásában a R. 3. számú melléklete szerint köteles elkészíteni.

28. § (1) A pénztári fedezeti és likviditási céltartalékok alakulását tartalmazó kimutatás tagolását a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2) A kimutatás elkészítésének célja, hogy bemutassa a pénztári nyugdíjszolgáltatások fedezetére, a pénztár likviditásának biztosítására szolgáló céltartalékok alakulását az érdekeltek részére.

(3) Valamennyi céltartalék tekintetében a tárgyév január 1-jei nyitóállományból kiindulva, a tárgyévi növekedések és csökkenések figyelembevételével kell megállapítani a céltartalék tárgyév végi összegét.

(4) A pénztári fedezeti céltartalékok alakulását külön kell bemutatni az egyéni számlákon és külön a szolgáltatási számlákon.

(5) A likviditási céltartalékok alakulásáról a kimutatást a tartalék céljának megfelelő bontásban (igénybe vett értékelési különbözetre, egyéb likviditási célokra) kell elkészíteni.

(6) A céltartalékok alakulása kimutatást negyedévenként a negyedéves jelentés részeként is el kell készíteni.

(7) A kimutatásban a változásokat a tárgyév január 1-jétől a tárgyidőszak végéig halmozott tényadatok, valamint a tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok feltüntetése mellett az előző évi azonos időszakokra vonatkozóan is be kell mutatni.

(8) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár a fedezeti és likviditási céltartalékok alakulását tartalmazó kimutatást az önkéntes nyugdíjpénztári tevékenység vonatkozásában a 6. számú melléklet szerint, a magánnyugdíjpénztári tevékenység vonatkozásában a R. 4. számú melléklete szerint köteles elkészíteni.

29. § (1) A pénztár befektetési tevékenysége hatékonyságának értékelése céljából a kiegészítő melléklet szöveges részében a Pénztárfelügyelet által adott szempontok szerint elkészített számítási anyaggal alátámasztva kell a pénztárnak bemutatni:

(2) Az Öpt. 36. §-ának (6) bekezdésében megjelölt szolgáltató szervezet(ek)hez kihelyezett eszközök tekintetében az (1) bekezdés szerinti értékelést szervezetenként elkülönítetten is köteles a pénztár elvégezni.

(3) A negyedéves jelentés részét képező befektetési és likviditási jelentés felépítését, részletes tartalmát az 7. számú melléklet, a taglétszám alakulásáról készített kimutatatás részletes tartalmát a 8. számú melléklet tartalmazza.

(4) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár a befektetési és likviditási jelentést, valamint a taglétszámra vonatkozó kimutatást az önkéntes nyugdíjpénztári tevékenység vonatkozásában e rendelet 7. és 8. számú melléklete szerint, a magánnyugdíjpénztári tevékenység vonatkozásában az R. 5. és 6. számú melléklete szerint köteles elkészíteni.

30. § (1) Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy kell bemutatni a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, a céltartalékok alakulását és a befektetéseket, hogy a pénztár jövőbeni helyzetének megítéléséhez, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a pénztár tagjai a tényleges körülményeknek megfelelő képet kapjanak.

(2) Az üzleti jelentésben ki kell térni:

31. § (1) Az éves pénztári beszámoló felülvizsgálatával az Öpt. 40. §-ának (2) bekezdése alapján a pénztár bejegyzett könyvvizsgálót köteles megbízni.

(2) A könyvvizsgálónak az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül feladatát képezi a negyedév utolsó napján megállapított értékelési különbözet (piaci értéknek a könyv szerinti értéket meghaladó összege) hitelesítése is.

32. § (1) A pénztár az éves pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást a közgyűlés általi jóváhagyását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Hivatalos Értesítőben¹ köteles közzétenni.

(2) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár közzétételi kötelezettsége a könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyesített (összesített) mérleg, valamint az egyesített (összesített) eredménykimutatás közzétételére terjed ki.

(3) A már közzétett – a tárgyévet megelőző év(ek)re vonatkozó – mérleget, eredménykimutatást, a lezárt évekre vonatkozó – az eredeti adatokat változatlanul hagyva – módosításokkal kiegészítve akkor kell ismételten közzétenni, ha az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb – a mérleg főösszeg 1%-át, de legalább 3 millió forintot meghaladó – összegű hibákat tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a céltartalékok változásán keresztül lényegesen befolyásolják és így a már közzétett adatok megtévesztőek. Az ismételt közzétételhez is szükséges a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult közgyűlés (küldöttközgyűlés) elé terjesztés, továbbá a jóváhagyást követő 30 napon belül 2 példányban a Pénztárfelügyelet részére való beküldés. Az ismételt közzétételről a pénztár az ellenőrzés, az önellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni.

33. § (1) A pénztár a pénztárak számlakerete alapján számlarendet köteles készíteni.

(2) A pénztár számlarendjének az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell a pénztár által végzett tevékenységekhez – nyugdíjszolgáltatás fedezetének gyűjtése, befektetése és a nyugdíjszolgáltatások kifizetése – kapcsolódó sajátos számlaösszefüggéseket, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott tételek bemutatását is.

(3) A pénztár rendszeres és eseti beszámolókészítési kötelezettségének teljesítése érdekében a 9. számú mellékletben felsorolt főkönyvi számlák tagolásával, a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások, valamint a kiegészítő nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni a valóságnak megfelelő, áttekinthető adatszolgáltatásról.

(4) A pénztár saját hatáskörben köteles szabályozni az analitikus és kiegészítő nyilvántartások körét, tartalmát, formáját, azok vezetésének módját.

(5) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár a főkönyvi számlák önkéntes és magánnyugdíjpénztári megbontásával köteles biztosítani a két pénztári tevékenység elkülönített elszámolását.

34. § (1) A pénztár rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan, a negyedéves jelentések elkészítése céljából köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és bevételszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani (negyedéves könyvviteli zárlat).

(2) A pénztár az éves beszámoló elkészítéséhez az Szt. 82. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a tárgyév végén teljes körű könyvviteli zárlatot köteles készíteni.

(3) A negyedéves és az éves könyvviteli zárlat keretében a beszámoló alátámasztására a pénztár köteles a tárgyidőszakban megnyitott és vezetett könyvviteli számlákból – év végén leltárral is alátámasztott – főkönyvi kivonatot készíteni.

(4) A magánnyugdíjpénztárat is működtető önkéntes nyugdíjpénztár a főkönyvi kivonatot önkéntes nyugdíjpénztári és magánnyugdíjpénztári tevékenységre vonatkozóan külön-külön, valamint a két pénztári tevékenységre összesítve is köteles elkészíteni.

(5) A negyedéves, valamint az éves könyvviteli zárlati feladatok részletes tartalmát a pénztár számlarendjében saját hatáskörében határozza meg.

35. § (1) A megalakuló pénztár az alapítás napjával induló vagyonáról nyitómérleget köteles készíteni és a Pénztárfelügyeletnek megküldeni a tevékenységi engedély megadása iránti kérelem mellékleteként, továbbá könyvvezetési kötelezettségét az 5. §-ban, a 24–25. §-okban és a 33–34. §-okban foglaltaknak megfelelően megkezdeni.

(2) A pénztár beszámolási kötelezése az alapítás napjától kezdődően fennáll.

36. § A pénzügyminiszter külön rendelkezik a már működő önkéntes nyugdíjpénztárak pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvezetésről az üzemgazdasági szemléletű kettős könyvvezetésre való áttérés átmeneti szabályairól.

37. § (1) Az R. 6. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

(2) Az R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) Az R. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) Az R. 2. számú mellékletének ,,Az eredménykimutatás előírt tagolása''-ra vonatkozó részből a ,,B) Pénztári szolgáltatások fedezete,, cím alatt a ,,10. Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés (+)'' sor, valamint ,,Az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírások'' című részben a ,,B) Pénztári szolgáltatások fedezete''-n belül a ,,10. sor: Más pénztárból átlépő tagok által áthozott tagi követelés'' tartalmára vonatkozó előírás hatályát veszti.

38. § E rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba.