270/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet
az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól
1998.01.01.
Beszámolási kötelezettség
2. § (1) A pénztár beszámolási kötelezettsége vagyoni, jövedelmi helyzetének, befektetései hatékonyságának, a biztosításmatematikai elvek módszertani érvényesülésének, a tagok befizetései értékállóságának alakulására, a pénzügyi terv teljesítésére terjed ki.
(2) A beszámolónak tükröznie kell a szolgáltatások tervezett szintjéhez képest azok tényleges megvalósulását.
(3) A beszámolónak a pénztár eredményét a fedezet, a működés és a likviditás tekintetében elkülönítetten kell tartalmaznia.
3. § (1) A pénztár beszámolási kötelezettsége
adatszolgáltatásra terjed ki.
a) az éves pénztári beszámoló,
b) a negyedéves jelentés.
(3) Eseti beszámolót kell készíteni, ha
b) a pénztár más pénztárral egyesül, több pénztárrá szétválik, megszűnik, illetve felszámolják.
(4) Az eseti beszámolók tartalma azonos az éves pénztári beszámoló tartalmával.
Könyvvezetési kötelezettség
4. § (1) A pénztár a vagyoni és a pénzügyi helyzetére ható eseményekről a kettős könyvvitel rendszerében – e rendeletben rögzített szabályok szerint – pénzforgalmi szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a naptári év végével zár le.
(2) A könyvvezetés a 29–33. §-okban foglaltak figyelembevételével csak magyar nyelven és a Magyar Köztársaság pénznemében történhet.
(3) Az Szt. és az e rendeletben foglalt alapelvek és értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a pénztár tevékenységének leginkább megfelelő számviteli politikát.
(4) A számviteli politika keretében rögzíteni kell, hogy a számviteli elszámolás szempontjából mit tekint lényegesnek:
a) az éves pénztári beszámolóra vonatkozóan a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében;
b) a pénztár alapszabályában rögzített szolgáltatások teljesítésénél;
c) a befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok értékelésénél;
d) a befektetésekből származó hozambevételek egyéni számlákra történő felosztásánál;
e) a pénztárból más pénztárba történő átlépés vagy pénztárból kilépés esetén, illetve a pénztári tagság egyéb módon történő megszűnése esetén a pénztártaggal, az örökössel való elszámolásnál a visszatérítendő összeg megállapítása tekintetében.
(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;
b) az eszközök és források értékelésének szabályozását;
c) a kiegészítő vállalkozási tevékenység keretében rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;
d) a pénzkezelési szabályzatot;
e) a tagokkal való elszámolások szabályzatát;
f) a befektetésekből származó hozamok elszámolásának szabályzatát.
5. § (1) A vállalkozás folytatásának elve a pénztár tevékenysége folyamán oly módon érvényesül, hogy a pénztári beszámolónak tükröznie kell a szolgáltatások színvonalában, körében, szerkezetében, összetételében bekövetkezett változásokat is. A pénztári beszámoló a hosszú távú és az éves pénzügyi tervek készítéséhez biztosítja a megbízható bázisadatokat.
(2) A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a pénztár könyvvezetési kötelezettsége pénzforgalmi szemléletű.
(3) A következetesség elvének megvalósítása érdekében biztosítani kell, hogy az alapok szerkezete, képzése különböző időszakokban, valamint a hosszú távú és az éves pénzügyi tervek a beszámolóval összehasonlíthatók legyenek.
(4) Az összemérés elvének alkalmazásával elkülönítetten kell figyelembe venni a fedezeti, a működési és a likviditási alaphoz kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat. Bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, ráfordításként a ténylegesen teljesített kiadásokat kell a könyvvitelben kimutatni.
(6) A bruttó elszámolás elvét mindhárom alap (fedezeti, működési és likviditási) elszámolásánál alkalmazni kell.
(7) Az időbeli elhatárolás elve a naptári évre készülő pénzforgalmi teljesítésről összeállított beszámoló miatt a pénztáraknál nem alkalmazható.
(8) A költség–haszon összevetésének elve alkalmazásánál az információk hasznosítása és az előállításukkal kapcsolatban felmerült kiadások egybevetésénél nem lehet figyelembe venni azon információk előállításának kiadásait, amelyek szolgáltatását jogszabály írja elő, valamint amelyek a Pénztárfelügyelet részére a felügyeleti feladatok gyakorlásához biztosítanak információkat.
(10) A valódiság, a világosság, a folytonosság, az egyedi értékelés, valamint a tartalom elsődlegessége a formával szemben elvét a pénztárak az Szt.-ben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák.
A pénztári beszámolóra vonatkozó
általános szabályok
6. § (1) A pénztár az éves pénztári beszámolót a naptári évről december 31-i fordulónappal köteles elkészíteni a Pénztárfelügyelet által kiadott nyomtatványgarnitúra űrlapjainak kitöltésével, és két példányban legkésőbb a következő év május 31-ig a Pénztárfelügyeletnek megküldeni. A nyomtatványgarnitúra helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal.
(2) A negyedévenként készítendő pénzforgalmi jelentést, valamint a befektetési és likviditási jelentést az (1) bekezdés szerinti adathordozókon a negyedévet követő hónap 30-áig kell a Pénztárfelügyeletnek megküldeni.
(4) A 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti beszámolót a közgyűlés döntését követően 30 napon belül kell elkészíteni, és a Pénztárfelügyeletnek 2 példányban megküldeni.
(5) A pénztár az éves beszámolót, a pénzforgalmi jelentést és a befektetési és likviditási jelentést az e rendelet mellékleteiben meghatározott tartalommal és formában a Pénzügyminisztérium és a Pénztárfelügyelet együttes kitöltési útmutatója segítségével készíti el.
7. § (1) Az éves pénztári beszámoló részei:
(2) A negyedéves jelentés részei:
a) pénzforgalmi jelentés,
b) befektetési és likviditási jelentés.
(3) A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók össze akkor ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentősebb összegű hibá(ka)t állapított meg, amelyek együttes, összevont abszolút értéke a mérleg főösszegének 1 százalékát, de legalább 3 millió forintot meghaladja, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert, nem vitatott, nem fellebbezett, vagy jogerőssé vált, önellenőrzés esetén nyilvántartásba vett megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év és tárgyév adatai mellett be kell mutatni. Ez esetben a mérlegben és az eredménykimutatásban külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó, a tárgyévben könyvelt módosításokat is tartalmazó tárgyévi adatok és külön oszlopban a tárgyév adataiból a lezárt évekre vonatkozó módosítások adatai.
8. § A mérlegben az eszközöket és a forrásokat, a pénzforgalmi jelentésben a bevételeket és kiadásokat bruttó módon kell kimutatni.
9. § A pénztári beszámolót és a pénzforgalmi jelentést a hely és a kelet feltüntetésével az igazgatótanács elnöke és az ügyvezető írja alá.
A mérleg tételeinek tartalma
11. § (1) A mérlegben eszközként a befektetett eszközöket és a forgóeszközöket kell kimutatni.
(2) Az eszközök minősítése annak figyelembevételével történik, hogy azt a pénztár tartósan – egy éven túl – vagy egy éven belül használja működéséhez.
(3) A pénztár a (2) bekezdés szerinti minősítését saját hatáskörben dönti el, pénztári feladatának és szolgáltatásainak figyelembevételével.
12. § (1) A mérlegben ki kell mutatni az immateriális javakon belül a pénztár által működési feltételeinek biztosítása, szolgáltatásai teljesítése érdekében vásárolt, valamint az induló vagyonként megállapított forgalomképes vagyonértékű jogokat, szellemi termékeket stb.
(2) Tárgyi eszközként kell kimutatni – függetlenül attól, hogy üzembe helyezésük megtörtént-e vagy sem – minden olyan telket, épületet, építményt, gépet, berendezést, felszerelést, járművet stb., amely a pénztár tulajdonát képezi, és a pénztár működését tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.
(3) A pénztár döntésétől függően a kisértékű – 30 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti – tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költsége folyó kiadásként egy összegben elszámolható. Ez esetben csak az új – használatba nem vett – kisértékű tárgyi eszközöket kell a mérlegben kimutatni.
(4) A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatnia a tagság érdekében – a befektetési szabályokban előírtaknak megfelelően – tartós hozam elérése céljából eszközölt befektetéseit, ideértve a közös befektetési alapba történő befizetéseket is.
(5) A befektetett pénzügyi eszközök között, adott kölcsönként kell kimutatni – a hitelnek nem minősülő – a pénztár saját alkalmazottja részére nyújtott munkáltatói lakástámogatás visszafizetendő összegét.
(6) Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközként kell kimutatni a pénztár tulajdonát képező azon tárgyi eszközöket, amelyeket nem működési célból használ és nem részesedésként mutat ki a mérlegben, hanem jövedelemszerzés vagy hozam elérése érdekében más gazdálkodó szervnél működtet.
13. § (1) A mérlegben készletként csak a teljes értékű, új (raktárban lévő) készleteket kell kimutatni.
(2) Készletnek minősülnek a vásárolt és saját termelésű anyagok és áruk, a betétdíjas göngyölegek, az alvállalkozói teljesítmények, valamint a befejezetlen termelés és félkész termékek, a késztermékek.
(3) Követelésként kell a mérlegben kimutatni az esedékességig nem teljesített tagdíjat, munkáltatói hozzájárulást a magánszemély pénztártag, illetve munkáltatói tag írásos nyilatkozatában elismert összegben, továbbá alapításkor a támogató írásos nyilatkozata alapján a felajánlott támogatást, a rendszeres támogatást, a pénztár által – kiegészítő vállalkozási tevékenység keretében – teljesített és az igénybe vevő által elismert termék értékesítéséből és szolgáltatás nyújtásból származó – általános forgalmi adót is tartalmazó – fizetési igényeket. Itt kell továbbá kimutatni a befektetett eszközök értékesítéséből, valamint a befektetések hozamából származó, december 31-ig időarányosan járó és a befektetésre vonatkozó szerződés szerint december 31-ig pénzügyileg is teljesítendő, de nem realizálódott összegeket.
(4) Értékpapírok között kell kimutatni a forgatási céllal, átmeneti jelleggel – egy évnél nem hosszabb lejárattal – vásárolt kötvényeket, kincstárjegyeket, befektetési jegyeket, egyéb pénzintézeti értékpapírokat stb.
(5) A pénztár a pénzeszközök között mutatja ki a pénzintézettel szembeni elszámolási és betétszámláin lévő pénzköveteléseit, valamint készpénzállományát.
(6) Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni a végleges kiadásként el nem számolható kifizetéseket. Itt kell kimutatni a működéssel kapcsolatos – szolgáltatások igénybevételéhez, készletek beszerzéséhez, alkalmazottakhoz kapcsolódó – előlegeket, a függő kiadásokat (téves kifizetések és terhelések), valamint az aktív pénzforgalmi átvezetésként elszámolandó bankszámlák közötti, illetve a bankszámla és a házipénztár közötti pénzforgalmat, továbbá a vagyonkezelővel és értékpapír-forgalmazóval kapcsolatos elszámolásokat.
14. § A mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, az alapok tartalékait és a kötelezettségeket. A pénztár saját forrását képezi a saját tőke és az alapok tartalékai.
15. § (1) A pénztár induláskori eszközeinek forrását képezi az induló tőke. A mérlegben az induló tőkét az alapszabályban meghatározottak szerint kell részletezni.
(2) A működési alap induló tőkéjét képezik az induláskor meglévő immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek alapszabály szerint meghatározott hányada. Az induláskor meglévő tárgyi eszközöknek az alapszabály szerint meghatározott – a működési alap induló tőkéjét nem képező – hányada a likviditási alap induló tőkéje.
(3) A mérlegben negatív előjelű induló tőke nem mutatható ki.
(4) Tőkeváltozásként kell kimutatni a saját forrásban bekövetkezett változásokat. A mérlegben a pozitív előjelű tőkeváltozás a saját forrás növekedését, a negatív előjelű változás a saját forrás csökkenését mutatja.
(5) A saját forrás növekedhet:
a) a kis értékű tárgyi eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek állományának változásából;
b) a működési alap terhére vásárolt immateriális javak, tárgyi eszközök beszerzési és létesítési költsége miatt, valamint a működési alap terhére elszámolt tárgyi eszközök felújítása miatt;
c) a saját kivitelezésű beruházás, felújítás miatt;
d) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli növekményből;
e) a kötelezettségek leírása (törlése) miatt;
f) a térítés nélkül átvett tárgyi eszközök értékével;
g) tartalékok növekedéséből.
(6) A saját forrás csökkenhet:
a) a kisértékű tárgyi eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek állományának változásából;
b) az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékcsökkenéséből, megsemmisüléséből, hiányából, selejtezéséből, értékesítéséből;
c) a követelések leírásából (törléséből);
d) a részesedések, az értékpapírok értékvesztéséből;
e) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződés szerinti értékéből származó rendkívüli csökkenés miatt;
f) tartalékok csökkenéséből.
16. § (1) A pénztárnak ténylegesen befolyt (befizetett) és bevételként elszámolt bevételeit az Öpt. 36. §-ának (3) bekezdésében foglalt előírások szerint kell a gazdálkodási alapok tartalékaiba helyezni.
(2) A gazdálkodási alapokon belül elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni azokat a forrásokat, amelyeknek eszközei a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között és az értékpapírok között szerepelnek.
(5) Likviditási alap tartalékaként kell a mérlegben kimutatni az Öpt. 34. §-ának (3) és a 36. §-ának (3) bekezdései szerint alapba helyezett bevételek és a hiányok fedezetére felhasznált összegek különbözetét, hozzáadva az előző évben (években) képzett alap maradványát.
17. § (1) A kötelezettségek között kell a mérlegben kimutatni a rövid lejáratú kötelezettségeket és az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat.
(2) A pénztár hosszú lejáratú kötelezettséget a mérlegben nem mutat ki.
(3) Rövid lejáratú kötelezettségnek minősül az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, a pénztár által elismert – általános forgalmi adót is tartalmazó – kötelezettség, valamint az adóhatósággal, továbbá az Egészségbiztosítási Alappal és a Nyugdíjbiztosítási Alappal szembeni, a mérleg fordulónapjáig esedékes, de nem rendezett kötelezettség.
(4) Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások között a pénztár vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó (vevőtől) kapott előlegeket, a függő bevételeket (téves és tisztázatlan befizetések, jóváírások), valamint a passzív pénzforgalmi átvezetésként elszámolandó bankszámlák közötti, illetve a házipénztár és a bankszámla közötti pénzforgalmat kell kimutatni.
A mérlegtételek értékelésének szabályai
a) a beszerzési költség (beszerzési ár) részeként a kizárólag tárgyi adómentes pénztári tevékenységhez beszerzett, létesített immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek előzetesen felszámított általános forgalmi adója vehető figyelembe;
b) a beszerzési költségnek (beszerzési árnak) nem képezi részét az az előzetesen felszámított általános forgalmi adó, amely a tételes elszámolás vagy az arányosítás módszerét – a c) pontban foglaltak figyelembevételével – alkalmazva levonható;
c) a tárgyi eszközök beszerzési értékében a le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót arányosítás esetén is figyelembe kell venni.
(3) Az immateriális javak és a tárgyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor a megszerzésért fizetett ellenértékből, beszerzési, illetve előállítási költségből le kell vonni az e rendelet szerint elszámolt értékcsökkenés összegét.
(4) Ha a tőzsdén jegyzett, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír tőzsdei árfolyama tartósan (a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül) alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, az értékpapírt az év utolsó, közzétett tőzsdei átlagárfolyama alapján kell értékelni. Minden más esetben az Szt. 39. §-ának (3)–(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok beszerzési ára nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamat összegét.
19. § A pénztár az általa teljesítendő szolgáltatásokhoz, működési feladatainak ellátásához, valamint kiegészítő vállalkozási tevékenységéhez térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket – ideértve a forgalomképes immateriális javakat is – ugyanazzal az értékkel mutatja ki a mérlegében, mint amilyen értéken az az átadó mérlegében szerepelt, ennek hiányában forgalmi, piaci értéken. Az ajándékként, hagyatékként, illetve öröklés címén kapott, a többletként fellelt eszközöket az állománybavétel időpontja szerinti forgalmi, piaci értéken kell a mérlegben kimutatni.
20. § (1) A vásárolt készletek a mérlegben tényleges beszerzési áron, átlagos (súlyozott) beszerzési áron, folyamatosan karbantartott elszámolóáron, a hozzárendelt árkülönbözettel együtt értékelhetők.
(2) A mérlegben használt készletek, ideértve a térítésmentesen átvett használt készleteket is, nem mutathatók ki.
21. § (1) Az üzembe helyezett (használatba vett) immateriális javak és tárgyi eszközök után értékcsökkenést kell elszámolni.
(2) Az értékcsökkenést évente egyszer, év végén a december 31-én állományban levő, üzembe helyezett (aktivált) immateriális javak és tárgyi eszközök, továbbá az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök után kell elszámolni. Az értékcsökkenést a beszerzési vagy előállítási költség (bruttó érték) után kell számítani a következő leírási kulcsok szerint:
– vagyoni értékű jogok 16%
– egyéb immateriális javak 20%
– épületek 2%
– építmények 3%
– gépek, berendezések, felszerelések 14,5%
kivéve:
– számítástechnikai és ügyviteltechnikai eszközök 33%
– járművek 20%
A mérlegtételek alátámasztása leltárral
22. § (1) A mérlegben kimutatott eszközök és kötelezettségek értékét leltárral kell alátámasztani. A leltározás alapján készített leltárnak tételesen kell tartalmazni a pénztár eszközeit és kötelezettségeit, mennyiségben és értékben.
(2) A tárgyi eszközök és az új raktári készletek leltározását a pénztár mennyiségi felvétellel köteles elvégezni.
(3) Szabályzatban kell rögzíteni a pénztár által meghatározott módon, a mérlegben nem szereplő használt és használatban lévő kis értékű tárgyi eszközök és készletek leltározásának és selejtezésének szabályait.
Az eredménykimutatás, a pénzforgalmi jelentés,
a befektetési és likviditási jelentés tagolása és tartalma
23. § (1) Az eredménykimutatás elkészítésének célja a pénztár tárgyévi eredményének bemutatása és összehasonlítása az előző év eredményével. Ennek megfelelően tartalmazza az eredmény levezetését, alapok szerint részletezve.
(2) Az eredménykimutatásban az eredmény összetevőit a tényleges pénzforgalmi teljesítések alapján kell megállapítani.
(3) A fedezeti alap eredménye a szolgáltatási tevékenységgel, a működési alap eredménye a fenntartással, üzemeltetéssel és a kiegészítő vállalkozási tevékenységgel, a likviditási alap eredménye a garanciális biztosítékokkal kapcsolatos tárgyévben keletkezett nyereséget vagy veszteséget mutatja.
(4) Az eredményt a bevételek és a kiadások különbözeteként kell meghatározni a 2. számú mellékletben meghatározott tagolásban.
24. § (1) A pénzforgalmi jelentés az adott időszakban (negyedévben) befolyt bevételeket, illetve teljesített kiadásokat, valamint a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(2) Bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált összegeket kell figyelembe venni.
(3) A pénzforgalmi jelentésben a teljesítéseket a fedezeti, a működési és a likviditási alap tagolásában kell részletezni.
(5) A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészletből kiindulva a pénzforgalom változását kell bemutatni és a záró pénzkészletet kell megállapítani. A pénzforgalmi jelentésben a tárgynegyedév és a tárgynegyedévet megelőző negyedév adatait egymás mellett kell bemutatni.
25. § (1) A befektetési és likviditási jelentés célja az adott időszakban (negyedévben) a befektetett és szabad pénztári eszközök változásainak és a gazdálkodás szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott befektetési, likviditási, biztonsági szabályoknak történő megfelelés bemutatása.
(2) A befektetett pénztári eszközt könyv szerinti értéken, portfolió osztályok és pénztári alapok szerinti tagolásban kell részletezni, és a 4. számú melléklet szerinti formában kell kimutatni.
(3) A befektetett pénztári eszközök portfolió osztályokba történő besorolásánál a mérleg Befektetett eszközök és Forgóeszközök fejezeteiből kell kiindulni a 6. számú melléklet figyelembevételével.
(4) A tárgynegyedévi portfolió osztályok szerint részletezett állomány bemutatása után a mellékletben fel kell tüntetni a tárgynegyedév nyitó állományát és az állományváltozást. Portfolió osztályonként be kell számolni a befektetési arányok alakulásáról és a jelentős részesedéssel bíró befektetésekről is.
26. § (1) A kiegészítő melléklet célja a pénztár tevékenységének részletes bemutatása, az alapszabályban meghatározott feladatok teljesítésének értékelése.
(2) A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a részletes információkat, amelyek a tulajdonosok (tagság) részére a pénztár vagyonáról, jövedelmi helyzetéről a megbízható és valós összképet tükrözik.
(3) A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból tevődik össze.
(4) A kiegészítő melléklet számszerű kimutatása a pénztári alapok alakulását, valamint a pénztári szolgáltatásokra vonatkozó éves adatokat tartalmazza.
(5) A szöveges részben kell ismertetni azokat a körülményeket, amelyek meghatározó jelleggel befolyásolták a pénztár gazdálkodását. Rögzíteni kell azokat az eseményeket, amelyek a pénzügyi terv teljesítését megakadályozták, az éven belüli ütemezésnél az eltéréseket okozták. Be kell mutatni a rendkívüli eseményeket és azokat a tényezőket, amelyek a pénzügyi helyzetre, ezen belül a befektetésekre, a befektetési szabályok érvényesülésére, az eszközök nagyságára és összetételére hatással voltak.
(6) A szöveges magyarázatnak ki kell terjednie az alapok alakulását befolyásoló tényezőkre is. Az alapok alakulását a hosszú távú terv tükrében kell elemezni, különös figyelmet fordítva az alapok egymás közötti helyes arányának vizsgálatára.
(7) Amennyiben a pénztár a fedezeti alap hiánya miatt átcsoportosít a likviditási alapból, akkor ennek okát részletesen be kell mutatni. Ugyancsak foglalkozni szükséges a visszapótlási kötelezettséggel és annak feltételeivel, biztosítékaival.
(8) Elemző értékelésben be kell mutatni a szolgáltatások igénybevételéért teljesített kifizetéseket és a szolgáltatások volumenét, színvonalát, az összhang érvényesülésének gyakorlatát.
(9) A pénztári taglétszám alakulását az alapszabály szerinti feladatokkal összefüggésben kell bemutatni. Számot kell adni arról, hogy a munkáltatói kötelezettségvállalások megállapodásnak megfelelően teljesültek-e a beszámolási időszakban.
(10) A pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenysége és a szolgáltatási feladatok összhangját biztosító intézkedések bemutatására, a vállalkozási tevékenység jövedelmezőségének értékelésére és szerepére a működési kiadások finanszírozásában, a szöveges indoklásban ki kell térni. A pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytató egységeinek bevételeit, kiadásait és eredményét egységenként elkülönítetten, részletesen be kell mutatni. A jövedelmezőség alakulásának elemzését a kiegészítő vállalkozási tevékenység összességére és az egyes egységekre külön-külön is el kell végezni.
(11) A szöveges értékelés részét képezi a pénztár alkalmazotti állományának a bemutatása, ideértve a bér- és létszámváltozás hatásának az elemzését is.
(12) Amennyiben a pénztár számviteli politikáját lényegesen módosítja, a változásokat és a változások pénztári alapokra gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.
27. § (1) A pénztári alapok alakulása kimutatás tagolását az 5. számú melléklet tartalmazza.
(2) A melléklet elkészítésének célja, hogy bemutassa a pénztár alapjainak alakulását, az érdekeltek részére összképet biztosítson az induló tőkéről és a tartalékokban bekövetkezett változásokról.
(3) A tartalékokban bekövetkezett változásokat fedezeti alap, működési alap és likviditási alap tagolásban kell bemutatni. Valamennyi alap tekintetében a január 1-jei nyitóállományból kiindulva a tárgyévi növekedések és csökkenések figyelembevételével kell megállapítani az alap december 31-i összegét.
(4) Az egyes alapok állománya növekedhet:
a) a tárgyévi bevételből;
b) az alapok közötti pénzeszköz-átcsoportosításból;
c) a befektetések állományának változásából.
(5) Az egyes alapok állománya csökkenhet:
a) a tárgyévi kiadások teljesítéséből;
b) az alapok közötti pénzeszköz-átcsoportosításból;
c) a befektetések állományának változásából;
d) a befektetett eszközök és értékpapírok értékesítésekor keletkezett árfolyamveszteségből.
(6) A (4) és (5) bekezdések b) és c) pontjaiban foglalt növekedések és csökkenések a pénztár alapjainak állományát nem módosítják, csak az alapok egymás közötti megosztásának, illetve a befektetések és a szabad pénzeszközök arányának a változását tükrözik.
(7) Az egészségpénztár, illetve az önsegélyező pénztár által finanszírozott szolgáltatásokra vonatkozó adatokat a 7. számú melléklet szerinti kimutatás tartalmazza.
28. § (1) Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy kell bemutatni a pénztár vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az alapok gazdálkodását és befektetéseit, hogy ezekről a pénztár tagjai számára a pénztár jövőbeni helyzetének megítélése szempontjából, valamint a pénztár előrelátható fejlődésére vonatkozóan a tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon.
(2) Az üzleti jelentésben ki kell térni:
a) a mérleg fordulónapja után a mérlegkészítésig bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra és ezek várható hatásaira is;
b) a pénztár gazdálkodásának, taglétszámának várható alakulására.
Könyvvizsgálati kötelezettség
29. § (1) Az éves pénztári beszámoló felülvizsgálatával az Öpt. 40. §-ának (2) bekezdése alapján a pénztár bejegyzett könyvvizsgálót köteles megbízni.
(2) A könyvvizsgáló megbízásáról az igazgatótanács elnöke köteles gondoskodni legkésőbb a mérleg fordulónapját megelőző 30. napig.
30. § (1) A pénztár a pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és a beszámoló könyvvizsgálói záradékát a jóváhagyást követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő június 30-ig a Hivatalos Értesítőben1 köteles közzétenni.
(2) A már közzétett – a tárgyévet megelőző év(ek)re vonatkozó – mérleget, eredménykimutatást a lezárt évekre vonatkozó – az eredeti adatokat változatlanul hagyva – módosításokkal kiegészítve akkor kell ismételten közzétenni, ha az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb – a mérleg főösszegének 1 százalékát, de legalább 3 millió forintot meghaladó – összegű hibá(ka)t tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a tartalékok változásán keresztül lényegesen befolyásolják és így a már közzétett adatok megtévesztőek. Az ismételt közzétételhez is szükséges a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult közgyűlés (küldöttközgyűlés) elé terjesztés, továbbá a jóváhagyást követő 30 napon belül 2 példányban a Pénztárfelügyelet részére való beküldés. Az ismételt közzétételről a pénztár az ellenőrzés, az önellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni.
31. § (1) A pénztár a tulajdonában (kezelésében) lévő eszközökről és azok forrásairól kettős könyvvitelt vezet.
(2) A gazdasági műveleteket, azok hatásait a kettős könyvvitel rendszerében idősorosan és számlasorosan kell rögzíteni.
(3) A könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi műveleteket és ezeknek hatását az eszközökre és a forrásokra a valóságnak megfelelően, hiánytalanul, folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja be.
(4) A könyvviteli nyilvántartásokban az egyéb gazdasági műveletek eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását csak időszakonként – a mérleg fordulónapján teljeskörűen – kell rögzíteni.
32. § (1) A pénztárak számlakeretének célja, hogy
a) a közgyűlés és a pénztári tagok részére egységes, áttekinthető információt biztosítson a gazdálkodásról;
b) a Pénztárfelügyelet részére megfelelő információt biztosítson a felügyeleti feladatok gyakorlásához.
(2) A pénztárak számlakeretét a 6. számú melléklet tartalmazza, amely a könyvviteli számlák számát és megnevezését (számlakeret-tükör) és a számlaosztályok tartalmát foglalja magában.
33. § (1) A pénztár a pénztárak számlakerete alapján számlarendet köteles készíteni.
(2) A pénztár rendszeres és eseti beszámoló készítési kötelezettségének teljesítése érdekében a 6. számú mellékletben felsorolt főkönyvi számlák tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások, továbbá kiegészítő nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni a valóságnak megfelelő, áttekinthető adatszolgáltatásról.
(3) A pénztár saját hatáskörben köteles szabályozni az analitikus és kiegészítő nyilvántartások körét, tartalmát, formáját, azok vezetésének módját.
(4) A számlarendnek az Szt.-ben foglalt előírások kiegészítéseként tartalmaznia kell mindazokat szabályozásokat, amelyeket e rendelet a pénztár hatáskörébe utal.
34. § (1) A pénztár rendszeres beszámolási kötelezettsége teljesítéséhez a negyedév végén részleges, a tárgyév végén teljes körű könyvviteli zárlatot köteles készíteni.
(2) A negyedéves könyvviteli zárlat részét képezi a beszámoló alátámasztására szolgáló főkönyvi kivonat.
(3) A negyedéves zárlati feladatok tartalmát a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a pénztár saját hatáskörében határozza meg.
Bizonylati elv és bizonylati fegyelem
35. § A pénztár pénzforgalmi gazdasági műveletek adatait a pénzintézet értesítése alapján, annak megérkezésekor, illetve a készpénzforgalomról készített bizonylat alapján, annak teljesítésével egyidőben késedelem nélkül köteles könyvviteli számlán feljegyezni.
36. § (1) A megalakuló pénztár az alapítás napjával induló vagyonáról nyitómérleget köteles készíteni és a Pénztárfelügyeletnek megküldeni a bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követő 60 napon belül, továbbá könyvvezetési kötelezettségét a 4. §-ban és a 29–33. §-okban foglaltaknak megfelelően megkezdeni.
(2) A pénztár beszámolási kötelezése az alapítás napjától kezdődően fennáll.
37. § (1) E rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 7/1994. (I. 21.) Korm. rendelet.
(3) A rendelet 4. §-a (5) bekezdésének e) és f) pontjaiban foglalt kötelezettségeket a működő pénztárak esetében 1998. március 31-éig, az újonnan alakuló alakuló pénztárak esetében pedig az alapítás napjától számított 120 napon belül kell teljesíteni.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 270/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez
-------------------------------
EB: Előző évi beszámoló záró adatai
ME: Megállapított eltérések (+, -)
EA: Előző év auditált beszámoló záró adatai
TB: Tárgyévi beszámoló záró adatai
MT: Megállapított eltérések (+, -)
TA: Tárgyév auditált beszámoló záró adatai
-------------------------------
-------------------------------
2. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek
4. Beruházásra, felújításra adott előlegek
III. Befektetett pénzügyi eszközök
4. Hosszú lejáratú bankbetétek
IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök
2. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
3. Alapítással kapcsolatos támogatói követelések
2. Pénztári elszámolási számla
3. Rövid lejáratú bankbetétek
V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások
1. Fedezeti alap induló tőkéje
2. Működési alap induló tőkéje
3. Likviditási alap induló tőkéje
1. Fedezeti alap tőkeváltozásai
2. Működési alap tőkeváltozásai
3. Likviditási alap tőkeváltozásai
I. Fedezeti alap tartaléka
1. Egyéni számlák befektetett tartaléka
2. Egyéni számlák szabad tartaléka
3. Szolgáltatási számlák befektetett tartaléka
4. Szolgáltatási számlák szabad tartaléka
II. Működési alap tartaléka
1. Befektetett működési tartalék
2. Likvid működési tartalék
III. Likviditási alap tartaléka
1. Befektetett likviditási tartalék
2. Szabad likviditási tartalék
I. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Tagokkal szembeni kötelezettségek
2. Kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
3. Kötelezettségek rövid lejáratú hitelfelvételből
4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
II. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások
2. számú melléklet a 270/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez
Az eredménykimutatás előírt tagolása
-------------------------------
EB: Előző évi beszámoló záró adatai
ME: Megállapított eltérések (+, -)
EA: Előző év auditált beszámoló záró adatai
TB: Tárgyévi beszámoló záró adatai
MT: Megállapított eltérések (+, -)
TA: Tárgyév auditált beszámoló záró adatai
-------------------------------
-------------------------------
01. Tagok által fizetett tagdíj
02. Munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulás
I. Tagdíjbevételek (01+02)
03. Befektetések hozama és kamat
04. Támogatóktól befolyó összeg
05. Eszközök értékesítéséből származó bevétel
06. Belépő tagok áthozott egyéni fedezete
07. Tagok egyéb befizetései
08. Átcsoportosítás likviditási alapból
09. Átcsoportosítás működési alapból
II. Különféle bevételek (03+04+05+06+07+08+09)
10. Szolgáltatások kiadásai
11. Tagoknak visszatérített összeg
12. Befektetések vagyonarányos költségei
13. Visszapótlás likviditási alapba
III. Fedezeti alap kiadásai (10+11+12+13)
IV. Fedezeti alap tárgyévi eredménye (I+II–III)
01. Tagok által fizetett tagdíjak
02. Munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulás
I. Tagdíjbevételek (01+02)
03. Befektetések hozama és kamat
04. Támogatóktól befolyó összeg
05. Eszközök értékesítéséből származó bevétel
06. Kiegészítő vállalkozási tevékenység bevétele
07. Tagok egyéb befizetései
09. Átcsoportosítás likviditási alapból
II. Különféle bevételek (03+04+05+06+07+08+09)
10. Folyó működési kiadások
12. Befektetések vagyonarányos költségei
13. Átcsoportosítás likviditási alapba
14. Átcsoportosítás fedezeti alapba
III. Működési alap kiadásai (10+11+12+13+14)
IV. Adózás előtti eredmény (I+II–III)
15. Adófizetési kötelezettség
V. Működési alap tárgyévi adózott eredmény (IV–15)
C) KIEGÉSZÍTŐ VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG
01. Működési alapból kiegészítő vállalkozási tevékenység bevétele
02. Működési alapból kiegészítő vállalkozási tevékenység kiadása
03. Kiegészítő vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye (01–02)
01. Tagok által fizetett tagdíjak
02. Munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulás
I. Tagdíjbevételek (01+02)
03. Befektetések hozama és kamata
04. Támogatóktól befolyó összeg
05. Eszközök értékesítéséből származó bevétel
06. Tagok egyéb befizetései
07. Átcsoportosítás működési alapból
08. Visszapótlás fedezeti alapból
II. Különféle bevételek (03+04+05+06+07+08)
09. Befektetések vagyonarányos költségei
10. Átcsoportosítás fedezeti alapba
11. Átcsoportosítás működési alapba
III. Likviditási alap kiadásai (09+10+11)
IV. Likviditási alap tárgyévi eredménye (I+II–III)
01. Tagdíjbevételek (A/I+B/I+D/I)
02. Különféle bevételek (A/II+B/II+D/II)
I. Alapok bevételei (01+02)
II. Alapok kiadásai (A/III+B/III+D/III)
III. Alapok tárgyévi eredménye (A/IV+B/IV+D/IV)
3. számú melléklet a 270/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez
Pénzforgalmi jelentés az 199… évi …… negyedévében teljesített bevételekről és kiadások
-------------------------
Sorszám Megnevezés | Fedezeti alap | Működési alap | Likviditási alap | Összesen
-------------------------
01. Tagok által fizetett tagdíj | | | |
02. Munkáltatói tag által fizetett hozzájárulás | | | |
03. Befektetési hozama | | | |
04. Támogatóktól befolyt összeg | | | |
05. Eszközök értékesítéséből származó bevétel | | | |
06. Kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétel | – | | – |
07. Belépő tagok által hozott egyéni fedezet | | – | – |
08. Tagok egyéb befizetései | | | |
09. Egyéb bevételek | – | | – |
10. Pénztári bevételek összesen
11. Hitel, kölcsön igénybevétele | – | | |
12. Passzív elszámolások | – | – | – |
13. Alapok közötti átcsoportosítás | | | |
14. Tárgynegyedévi bevételek összesen
(10–11–12–13. sor) | | | |
15. Tárgynegyedévet megelőző negyedévek bevételei összesen | | | |
16. Tárgyévi halmozott bevételek összesen
-------------------------
Sorszám Megnevezés | Fedezeti alap | Működési alap | Likviditási alap | Összesen
-------------------------
01. Pénztári szolgáltatások kiadásai | | – | – |
02. Bérkiadások | – | | – |
03. Személyi jellegű kifizetések | – | | – |
04. Biztosítási járulékok és hozzájárulások | – | | – |
05. Készletbeszerzések | – | | – |
06. Igénybe vett szolgáltatások kiadásai | | | |
07. Egyéb kiadások | | | |
071. Egyéb kiadásokból: felügyeleti díj | – | | – |
08. Folyó kiadások (01–07. sorok) | | | – |
09. Beruházások | – | | – |
10. Felújítások | – | | – |
11. Pénzügyi befektetések | | | |
12. Tőkekiadások (09–11. sorok) | | | |
13. Tagoknak visszatérítés | | | |
14. Pénztári kiadások összesen
15. Hiteltörlesztés | – | | |
16. Aktív elszámolások | – | – | – |
17. Alapok közötti átcsoportosítás | | | |
18. Tárgynegyedévi kiadások összesen
(14–15–16–17. sor) | | | |
19. Tárgynegyedévet megelőző negyedévek kiadásai összesen | | | |
20. Tárgyévi halmozott kiadások összesen
C) A PÉNZFORGALOM EGYEZTETÉSE
--------------------------
Sorszám Megnevezés Előző negyedév Tárgynegyedév
--------------------------
02. Pénztári bevételek és hitelfelvét
03. Nyitó pénzkészlet növekedése a befektetések tárgynegyedévi csökkenése miatt (beváltás, értékesítés)
04. Pénztári kiadások és hitelvisszafizetés
05. Nyitó pénztárkészlet csökkenése a befektetések tárgynegyedévi növekedése miatt (vásárlás)
06. Aktív és passzív elszámolások egyenlege
07. Záró pénzkészlet (01+02+03–04–05+–06)
4. számú melléklet a 270/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez
Befektetési és likviditási jelentés
A) A befektetés és likviditás alakulása az 199… év …… negyedévében
1. Állomány a negyedév zárónapján
|
Sor-
szám |
Megnevezés |
Fedezeti
alap |
Működési
alap |
Likviditási
alap |
Alapok
összesen |
|
Összeg |
|
011. |
Rövid lejáratú állampapírok (321) |
|
|
|
|
|
012. |
Rövid lejáratú betétek (342) |
|
|
|
|
|
013. |
Bankszámla pénzeszközei (341) |
|
|
|
|
|
014. |
Házipénztár pénzeszközei (331, 332) |
|
|
|
|
|
01. |
I. portfolió osztály összesen (011+012+013+014. sor) |
|
|
|
|
|
021. |
Hosszú lejáratú állampapírok (181, 182, 323, 329-ből) |
|
|
|
|
|
022.
|
Hosszú lejáratú, állam által garantált értékpapírok
(181, 183, 189, 323, 329-ből) |
|
|
|
|
|
023. |
Hosszú lejáratú, pénzintézet által kibocsátott garantált értékpapír (181, 183, 323, 329-ből) |
|
|
|
|
|
024. |
Hosszú lejáratú, garanciával fedezett egyéb értékpapírok (183, 189, 323, 329-ből) |
|
|
|
|
|
025. |
Jelzáloglevél (189, 329) |
|
|
|
|
|
026. |
Nemzetközi pénzügyi szervezet által kibocsátott kötvény (182, 183) |
|
|
|
|
|
027. |
A II. portfolió osztályba tartozó befektetési jegy
(189, 329-ből) |
|
|
|
|
|
02. |
II. portfolió osztály összesen
(021+022+023+024+025+026+027. sor) |
|
|
|
|
|
031. |
Tőzsdén jegyzett (az I. és II. portfolió osztályba be nem sorolt) értékpapírok (323, 324, 329, 172, 183, 189-ből) |
|
|
|
|
|
0311. |
Ebből: részvény |
|
|
|
|
|
0312. |
kötvény |
|
|
|
|
|
0313. |
befektetési jegy |
|
|
|
|
|
032.
|
Egyéb a III. portfolió osztályba sorolt befektetési jegy
(189, 329-ből) |
|
|
|
|
|
033.
|
Zálogjoggal vagy pénzintézeti garanciával fedezett hosszú lejáratú egyéb kötvény (182, 183, 323) |
|
|
|
|
|
034. |
Egy évnél hosszabb lekötésű banki betét (195) |
|
|
|
|
|
03. |
III. portfolió osztály összesen (031+032+033+034. sor) |
|
|
|
|
|
041.
|
Tőzsdén forgalmazott (az I., II., III. portfolió osztályba be nem sorolt) értékpapír (322, 323, 324, 329, 172, 183, 189-ből) |
|
|
|
|
|
042 |
Tőzsdére be nem vezetett (az I., II., III. portfolió osztályba be nem sorolt) értékpapír (322, 323, 324, 329, 172, 183, 189-ből) |
|
|
|
|
|
043. |
Terheletlen, üzemeltetésbe átadott ingatlan (121) |
|
|
|
|
|
044. |
A III. portfolió osztályba be nem sorolt tagság, üzletrész (171) |
|
|
|
|
|
045. |
Az I–III. portfolió osztályba be nem sorolt befektetési jegy (189, 329-ből) |
|
|
|
|
|
046. |
Pénzintézet által kibocsátott értékpapír jellegű okirat
(189, 329-ből) |
|
|
|
|
|
04. |
IV. portfolió osztály összesen
(041+042+043+044+045+046. sor) |
|
|
|
|
|
05. |
Be nem sorolt befektetett pénztári eszközök |
|
|
|
|
|
06. |
Negyedévi záró állomány összesen |
|
|
|
|
2. Állomány a tárgynegyedévet megelőző negyedév zárónapján
Sorszám Megnevezés Összeg
01. I. portfolió osztály összesen
02. II. portfolió osztály összesen
03. III. portfolió osztály összesen
04. IV. portfolió osztály összesen
05. Be nem sorolt befektetett pénztári eszközök
06. Nyitó állomány összesen (01+02+03+04+05)
3. Tárgynegyedévi változás
Sorszám Megnevezés Összeg
01. I. portfolió osztály változása összesen (+–)
02. II. portfolió osztály változása összesen (+–)
03. III. portfolió osztály változása összesen (+–)
04. IV. portfolió osztály változása összesen (+–)
05. Be nem sorolt befektetett pénztári eszközök változása (+–)
06. Tárgynegyedévi változás összesen (01+02+03+04+05)
B) A befektetési arányok alakulása
az 199... év ... negyedévében
1. A portfolió osztályok részesedése (a tárgynegyedév végi befektetett pénztári eszközök %-ában)
c) III. portfolió osztály
e) Be nem sorolt befektetett pénztári eszközök
2. A befektetett pénztáralapok a tárgynegyedév végi befektetett pénztári eszközök %-ában
C) A 10%-nál nagyobb részesedéssel bíró
befektetések az 199... év ... negyedévében
Portfolió osztály Befektetés megnevezése Értéke (M Ft)
D) A taglétszám alakulása
Sorszám .... negyedév Létszám (fő)
02. Időszak alatti változás
022. Átlépő más pénztárból
023. Átlépő más pénztárba
03. Időszak végén összesen
031. Ebből tagdíjfizetést szüneteltető
A befektetett pénztári eszközök besorolása
a pénztár negyedéves jelentésében
A befektetési és likviditási jelentés (a továbbiakban: jelentés) kitöltése során:
a) magyar állami garanciával fedezett, 1 évnél rövidebb lejáratú értékpapírt a jelentés 011. rovatában (rövid lejáratú állampapírok);
b) az OECD tagországokban kibocsátott, devizabelföldiek által korlátozás nélkül megvásárolható állampapírt a jelentés 021. rovatában (hosszú lejáratú állampapírok);
c) a jelzáloggal vagy pénzintézeti garanciával fedezett, 1 évnél rövidebb lejáratú értékpapírt, valamint az olyan nyíltvégű befektetési alap befektetési jegyét, amely kezelési szabályzata szerint csak az I–II. portfolió osztályba tartozó eszközökbe fektethet be a jelentés 023. rovatában (hosszú lejáratú, garanciával fedezett egyéb értékpapír);
d) az olyan zárt végű befektetési alap befektetési jegyét, amely kezelési szabályzata szerint csak az I–II. portfolió osztályba tartozó eszközökbe fektethet be, valamint az 1 évnél hosszabb lekötésű banki betétet a jelentés 032. rovatában (egyéb befektetési jegy);
e) az OECD tagországokban kibocsátott, devizabelföldiek által korlátozás nélkül megvásárolható értékpapírt a jelentés 031. rovatában (tőzsdén jegyzett, az I. és II. osztályba be nem sorolt értékpapír);
f) a kárpótlási jegyet a jelentés 041. rovatában (tőzsdén forgalmazott értékpapírok) kell feltüntetni.
5. számú melléklet a 270/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez
A pénztári alapok alakulása
01. Induló tőke nyitó állománya
02. Induló tőke tárgyévi változása
03. Induló tőke záró állománya
04. Tőkeváltozások nyitó állománya
05. Tőkeváltozások tárgyévi változása
06. Tőkeváltozások záró állománya
07. Befektetett tartalék nyitó állománya
08. Befektetett tartalék tárgyévi változása
09. Befektetett tartalék záró állománya
10. Likvid tartalék nyitó állománya
11. Likvid tartalék tárgyévi változása
12. Likvid tartalék záró állománya
13. Egyéni számlák nyitó állománya (01+04+07+10)
14. Egyéni számlák tárgyévi változása (02+05+08+11)
15. Egyéni számlák záró állománya (03+06+09+12)
II. Szolgáltatási számlák
16. Induló tőke nyitó állománya
17. Induló tőke tárgyévi változása
18. Induló tőke záró állománya
19. Tőkeváltozások nyitó állománya
20. Tőkeváltozások tárgyévi változása
21. Tőkeváltozások záró állománya
22. Befektetett tartalék nyitó állománya
23. Befektetett tartalék tárgyévi változása
24. Befektetett tartalék záró állománya
25. Likvid tartalék nyitó állománya
26. Likvid tartalék tárgyévi állománya
27. Likvid tartalék záró állománya
28. Szolgáltatási számlák nyitó állománya (16+19+22+25)
29. Szolgáltatási számlák tárgyévi változása (17+20+23+26)
30. Szolgáltatási számlák záró állománya (18+21+24+27)
Fedezeti alap nyitó állománya (13+28)
Fedezeti alap tárgyévi változása (14+29)
Fedezeti alap záró állománya (15+30)
01. Induló tőke nyitó állománya
02. Induló tőke tárgyévi változása
03. Induló tőke záró állománya
04. Tőkeváltozások nyitó állománya
05. Tőkeváltozások tárgyévi változása
06. Tőkeváltozások záró állománya
07. Befektetett tartalék nyitó állománya
08. Befektetett tartalék tárgyévi változása
09. Befektetett tartalék záró állománya
10. Likvid tartalék nyitó állománya
11. Likvid tartalék tárgyévi változása
12. Likvid tartalék záró állománya
13. Működési alap nyitó állománya (01+04+07+10)
14. Működési alap tárgyévi változása (02+05+08+11)
15. Működési alap záró állománya (03+06+09+12)
01. Induló tőke nyitó állománya
02. Induló tőke tárgyévi változása
03. Induló tőke záró állománya
04. Tőkeváltozások nyitó állománya
05. Tőkeváltozások tárgyévi változása
06. Tőkeváltozások záró állománya
07. Befektetett tartalék nyitó állománya
08. Befektetett tartalék tárgyévi változása
09. Befektetett tartalék záró állománya
10. Likvid tartalék nyitó állománya
11. Likvid tartalék tárgyévi változása
12. Likvid tartalék záró állománya
13. Likviditási alap nyitó állománya (01+04+07+10)
14. Likviditási alap tárgyévi változása
(02+05+08+11)
15. Likviditási alap záró állománya (03+06+09+12)
PÉNZTÁRI ALAPOK EGYÜTTESEN
Nyitó egyenleg Záró egyenleg
Induló tőke nyitó egyenlege
+Tőkeváltozások nyitó egyenlege
+Tartalékok nyitó egyenlege
_______________________________
Pénztári alapok nyitó egyenlege
6. számú melléklet a 270/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez
111. Immateriális javak állományának értéke
112. Immateriális javak értékcsökkenése
113. Immateriális javak vásárlása
121. Ingatlanok állományának értéke
122. Ingatlanok értékcsökkenése
123. Ingatlanok vásárlása, létesítése
124. Ingatlanok felújítása
13. GÉPEK, BERENDEZÉSEK ÉS FELSZERELÉSEK
131. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek állományának értéke
132. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek értékcsökkenése
133. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek vásárlása, létesítése
134. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek felújítása
141. Beruházások állományának értéke
143. Beruházások beszerzési, létesítési kiadásai
149. Kisértékű – éven belül amortizálandó – új tárgyi eszközök raktári állománya
15. BERUHÁZÁSRA, FELÚJÍTÁSRA ADOTT ELŐLEGEK
151. Beruházásra, felújításra adott előlegek állománya
153. Beruházásra, felújításra adott előlegek kiadása
16. ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT ESZKÖZÖK
161. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök állománya
162. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök értékcsökkenése
17–19. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
181. Államkötvények és állam által garantált kötvények
182. Pénzintézet által garantált kötvények
185. OECD tagországokban kibocsátott állampapír, értékpapír
19. ADOTT KÖLCSÖNÖK ÉS HOSSZÚ LEJÁRATÚ BANKBETÉTEK
191. Alkalmazottaknak adott kölcsönök
195. Hosszú lejáratú bankbetétek pénzintézeteknél
197. Egyéb hosszú lejáratú betétek
221. Irodaszerek és nyomtatványok
222. Tüzelő-, hajtó- és kenőanyagok
223. Munkaruha, védőruha, formaruha
224. Textilanyagok és textíliák
225. Szerszámok és egyéb munkaeszközök
226. Berendezések és felszerelések
229. Különféle egyéb anyagok
23. BETÉTDÍJAS GÖNGYÖLEGEK
24. ALVÁLLALKOZÓI TELJESÍTMÉNYEK
28. BEFEJEZETLEN TERMELÉS ÉS FÉLKÉSZ TERMÉKEK
KÖVETELÉSEK ÉS PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK
311. Tagdíjkövetelés egyéni tagoktól
312. Tagdíjkövetelés munkáltatói tagoktól
314. Alkalmazottakkal szembeni követelések
315. Alapítással kapcsolatos követelések
326. OECD tagországokban kibocsátott állampapír, értékpapír
341. Pénztári elszámolási számla
342. Rövid lejáratú betétek pénzintézeteknél
343. Befektetési célra elkülönített pénzeszközök
35. AKTÍV ELSZÁMOLÁS A TAGOKKAL
351. Visszatérítés egyéni tagoknak
352. Visszatérítés munkáltatói tagoknak
37–38. EGYÉB AKTÍV PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK
37. ADOTT ELŐLEGEK ÉS KÖLCSÖNÖK
371. Alkalmazotti előlegek állománya
372. Alkalmazotti előlegek tárgyévi forgalma
375. Szállítói előlegek állománya
376. Szállítói előlegek tárgyévi forgalma
38. FÜGGŐ KIFIZETÉSEK ÉS AKTÍV PÉNZFORGALMI ÁTVEZETÉSEK
381. Függő kiadások állománya
382. Függő kiadások tárgyévi forgalma
383. Pénzforgalmi átvezetések állománya
384. Pénzforgalmi átvezetések tárgyévi forgalma
385. Vagyonkezelőnek elszámolási kötelezettséggel átadott pénzeszközök állománya
386. Vagyonkezelőnek elszámolási kötelezettséggel átadott pénzeszközök tárgyévi forgalma
391. Visszatérítések átvezetése fedezeti alap terhére
411. Fedezeti alap induló tőkéje
4111. Fedezeti alap induló tőkéje egyéni számlákon
4112. Fedezeti alap induló tőkéje szolgáltatási számlákon
412. Működési alap induló tőkéje
413. Likviditási alap induló tőkéje
421. Fedezeti alap tőkeváltozása
4211. Fedezeti alap tőkeváltozása egyéni számlákon
4212. Fedezeti alap tőkeváltozása szolgáltatási számlákon
422. Működési alap tőkeváltozása
423. Likviditási alap tőkeváltozása
431–432. Fedezeti alap tartaléka
431. Egyéni számlák tartaléka
4311. Egyéni számlák befektetett tartaléka
4312. Egyéni számlák likvid tartaléka
432. Szolgáltatási számlák tartaléka
4321. Szolgáltatási számlák befektetett tartaléka
4322. Szolgáltatási számlák likvid tartaléka
433–434. Működési alap tartaléka
433. Befektetett működési tartalék
434. Likvid működési tartalék
435–436. Likviditási alap tartaléka
435. Befektetett likviditási tartalék
436. Szabad likviditási tartalék
45–46. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
451. Egyéni tagokkal szembeni kötelezettségek
452. Munkáltatói tagokkal szembeni kötelezettségek
461. Rövid lejáratú hitelek
466. Adóhatósággal szembeni kötelezettségek
467. Társadalombiztosítással szembeni kötelezettségek
469. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
47–48. EGYÉB PASSZÍV PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK
475. Vevői előlegek állománya
476. Vevői előlegek tárgyévi forgalma
48. FÜGGŐ BEFIZETÉSEK ÉS PASSZÍV PÉNZFORGALMI ÁTVEZETÉSEK
481. Függő bevételek állománya
482. Függő bevételek tárgyévi forgalma
483. Pénzforgalmi átvezetések állománya
484. Pénzforgalmi átvezetések tárgyévi forgalma
492. Mérlegrendezési számla
51. PÉNZTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK KIADÁSAI
511. Önsegélyező pénztári szolgáltatások
512. Egészségpénztári szolgáltatások
521. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak összes bére és jutalma
522. Részmunkaidőben foglalkoztatottak összes bére és jutalma
523. Nyugdíjasok bére és jutalma
524. Másodállásúak, mellékfoglalkozásúak összes bére és jutalma
526. Pénztári tisztségviselők díja
53. SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK
532. Kereset és költségtérítés
533. Kiküldetési kiadások
534. Alkalmazottaknak kifizetett hozzájárulások
537. Újítási, találmányi díjak
539. Egyéb személyi kiadások
54. MUNKAADÓT TERHELŐ JÁRULÉKOK ÉS HOZZÁJÁRULÁSOK
541. Társadalombiztosítási járulék
543. Egészségügyi hozzájárulás
544. Önkéntes biztosítási hozzájárulás
549. Egyéb járulékok és hozzájárulások
551. Irodaszerek és nyomtatványok
552. Tüzelő-, hajtó- és kenőanyagok
553. Munkaruha, védőruha, formaruha
554. Textilanyagok és textíliák
555. Szerszámok és egyéb munkaeszközök
556. Berendezések és felszerelések
557. Kisértékű tárgyi eszköz beszerzés
559. Különféle egyéb anyagbeszerzések
56. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK 561. Energiaszolgáltatások
563. Postai szolgáltatások
566. Karbantartási szolgáltatások
567. Vagyonkezelői, letétkezelői szolgáltatás díja
568. Pénzügyi, számviteli, könyvvizsgálói szolgáltatások díja
569. Egyéb szolgáltatások
573. Bírság, kötbér, önellenőrzési és késedelmi pótlékok stb.
576. Immateriális javak, tárgyi eszközök előzetesen felszámított, levonható, illetve beszerzési árba be nem számítható áfája
577. Vásárolt termékek és szolgáltatások előzetesen felszámított, levonható, illetve beszerzési árba be nem számítható áfája
578. Hatósági díjak, illetékek
579. Különféle egyéb kiadások
58. BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK
582. Általános forgalmi adó befizetés
583. Munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó
586. Egyéb adójellegű befizetések
59. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS ÉS ÁTVEZETÉSI SZÁMLÁK
591–595. Értékcsökkenési leírás
596–599. Átvezetési számlák
KÖZVETETT (ÁLTALÁNOS) KIADÁSOK
61–62. KISEGÍTŐ RÉSZLEGEK KIADÁSAI
63–64. SZAKMAI EGYSÉGEK KIADÁSAI
631. Raktárra beszerzett készletek kiadásai
65. ÉPÜLETEK FENNTARTÁSÁNAK KIADÁSAI
67. VÁLLALKOZÁSI RÉSZLEGEK KÖZVETETT KIADÁSAI
68. KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS KIADÁSAI
71–74. FEDEZETI ALAPHOZ KAPCSOLÓDÓ KIADÁSOK
75. MŰKÖDÉSI ALAPHOZ KAPCSOLÓDÓ KIADÁSOK
76. LIKVIDITÁSI ALAPHOZ KAPCSOLÓDÓ KIADÁSOK
77. KIEGÉSZÍTŐ VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KIADÁSAI
791. Fedezeti alap kiadásainak átvezetése
792. Működési alap kiadásainak átvezetése
793. Likviditási alap kiadásainak átvezetése
91. EGYÉNI TAGOK ÁLTAL FIZETETT TAGDÍJAK
911. Fedezeti alapot képező egyéni tagdíj
913. Működési alapot képező egyéni tagdíj
915. Likviditási alapot képező egyéni tagdíj
92. MUNKÁLTATÓI TAGOK ÁLTAL FIZETETT HOZZÁJÁRULÁS
921. Fedezeti alapot képező munkáltatói hozzájárulás
923. Működési alapot képező munkáltatói hozzájárulás
925. Likviditási alapot képező munkáltatói hozzájárulás
93. BEFEKTETÉSEK HOZAMAI ÉS KAMATOK
931. Fedezeti alapot képező hozam és kamat
933. Működési alapot képező hozam és kamat
935. Likviditási alapot képező hozam és kamat
94. TÁMOGATÓKTÓL BEFOLYÓ ÖSSZEGEK
941. Fedezeti alapot képező támogatás
9411. Fedezeti alapot képező rendszeres támogatás
9412. Fedezeti alapot képező eseti támogatás
943. Működési alapot képező támogatás
9431. Működési alapot képező rendszeres támogatás
9432. Működési alapot képező eseti támogatás
945. Likviditási alapot képező támogatás
9451. Likviditási alapot képező rendszeres támogatás
9452. Likviditási alapot képező eseti támogatás
95. ESZKÖZÖK ÉRTÉKESÍTÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL
951. Fedezeti alapot képező eszközértékesítési bevétel
952. Fedezeti alapot képező árfolyamnyereség
953. Működési alapot képező eszközértékesítési bevétel
954. Működési alapot képező árfolyamnyereség
955. Likviditási alapot képező eszközértékesítési bevétel
956. Likviditási alapot képező árfolyamnyereség
96. BELÉPŐ TAGOK EGYÉNI FEDEZETE ÉS TAGOK EGYÉB BEFIZETÉSEI
961. Fedezeti alapot képező belépő tagok befizetései
962. Fedezeti alapot képező egyéb befizetések
963. Működési alapot képező egyéb befizetések
964. Likviditási alapot képező egyéb befizetések
97. KIEGÉSZÍTŐ VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG BEVÉTELE ÉS EGYÉB BEVÉTELEK
971. Kiegészítő vállalkozási tevékenység bevétele
98. BEFOLYT ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ
982. Működési tevékenységhez kapcsolódó kiszámlázott termékek és szolgáltatások áfája
983. Kiegészítő vállalkozási tevékenység kiszámlázott termékek és szolgáltatások áfája
985. Működési tevékenység visszatérült áfája
986. Kiegészítő vállalkozási tevékenység visszatérült áfája
991. Fedezeti alap bevételeinek átvezetése
992. Működési alap bevételeinek átvezetése
993. Likviditási alap bevételeinek átvezetése
01. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA
02. KÉSZLETEK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA
03. KÖVETELÉSEK, ÉRTÉKPAPÍROK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA
04. NYILVÁNTARTÁSI ELLENSZÁMLÁK
05. ÉVES PÉNZÜGYI TERV KIADÁSAI NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA
06. ELŐZETESEN FELSZÁMÍTOTT ÁFA NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA
07. FIZETENDŐ ÁFA NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA
09. ÉVES PÉNZÜGYI TERV BEVÉTELEI NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA
A számlaosztályok tartalma
1. Az 1. számlaosztály a mérlegben befektetett eszközként kimutatandó eszközök főkönyvi számláit foglalja magában. A számlaosztály számlacsoportjain belül külön számlán kell kimutatni:
– az eszköz január 1-jei nyitóállományát és azokat a gazdasági műveleteket, amelyek az állomány értékét módosítják, de nem pénzforgalommal kapcsolatosak (pl. térítés nélküli átadás-átvétel, értékesítés, selejtezés),
– az értékcsökkenés elszámolását,
– a nyitóállomány növekedését beszerzésből, létesítésből (kiadási pénzforgalom miatti növekedés),
– a nyitóállomány növekedését felújításból (kiadási pénzforgalom miatti növekedés).
A beszerzési ár (előállítási költség) megállapításánál az Szt. előírásait kell alkalmazni. Az immateriális javak között kell kimutatni a vagyonértékű jogokat és az egyéb immateriális javakat.
Immateriális javak közé a vagyoni értéket megtestesítő forgalomképes jogok tartoznak.
Vagyonértékű jognak minősül többek között a bérleti jog, szolgalmi jog, földhasználat, haszonélvezet és használat.
Egyéb immateriális javak között mutatandók ki a találmányok, szerzői jogvédelemben részesülő javak, szoftver termékek, újítások, a jövőben értékesíthető alapkutatás, alkalmazott kutatás aktivált értéke.
b) Ingatlanok körébe tartozik a föld és minden anyagi eszköz aktivált értéke, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.
Ingatlanok közé sorolandók: a földterület, a telek, az épület, az egyéb építmény, az ültetvény (erdő).
c) Gépek, berendezések és felszerelések és járművek között kell kimutatni a pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenységét tartósan szolgáló eszközök aktivált értékét.
Ide sorolhatók a pénztári szakmai feladatok ellátását segítő berendezések és felszerelések, valamint a számítás- és ügyviteltechnikai stb. gépek, berendezések és felszerelések.
Járművek között a forgalmi rendszámmal ellátott közúti járművek, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközök aktivált értéke szerepeltethető.
d) Beruházásnak minősül az üzembe nem helyezett tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, saját vállalkozásban történő előállítására fordított kiadás, a beszerzett tárgyi eszközök üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig végzett tevékenység, továbbá mind az a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg hozzákapcsolható. Beruházások között kell a mérlegben kimutatni a kisértékű új tárgyi eszközök év végi raktári állományát, ha a pénztár azt éven belül amortizálandónak minősítette.
Nem beruházásként kell kimutatni azoknak a tárgyi eszközöknek a beszerzését, amelyek a beszerzéssel egyidejűleg üzembe helyezhetők (aktiválhatók). Ezen tárgyi eszközök aktivált értéke a beszerzéskor az ingatlanok, gépek, berendezések és felszerelések, járművek számlacsoportokban vehetők állományba.
e) Beruházásra adott előlegként a beruházási, felújítási szállítóknak ilyen címen átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegeket kell kimutatni. Az előleget terhelő előzetesen felszámított, levonható, illetve beszerzési árba be nem számítható általános forgalmi adót az 57. számlacsoportban az egyéb kiadások között kell elszámolni.
f) A befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni a tartós (egy éven túli) céllal befektetett részesedéseket, értékpapírokat, adott kölcsönöket és bankbetéteket. A részesedések között kell kimutatni többek között a részvényeket és a gazdasági társaságba bevitt vagyon értékét. Értékpapírok körébe tartoznak a vásárolt államkötvények, egyéb kötvények, befektetési jegyek, valamint az OECD tagországokban kibocsátott, devizabelföldiek által korlátozás nélkül megvásárolható állampapírok és értékpapírok.
A Részesedések, Értékpapírok számlacsoportokon belül, valamint az alkalmazottaknak adott kölcsönök számlákon belül külön alszámlákon kell kimutatni a részesedések, értékpapírok, illetve a kölcsönök nyitóállományát és a tárgyidőszaki pénzforgalmát.
A befektetett pénzügyi eszközök (részesedések, értékpapírok, bankbetétek) főkönyvi számláihoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből az éves pénztári beszámoló, valamint a befektetés és likviditási jelentés adatszolgáltatása befektetésenként biztosítható, továbbá a befektetési szabályok betartása potfolió osztályok szerint ellenőrizhető.
Az analitikus nyilvántartásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
– az azonosításhoz szükséges adatok (befektetett eszköz megnevezése, kibocsátója stb.),
– a befektetés, vásárlás éve,
– a befektetés értéke és annak időközben bekövetkezett esetleges értékvesztése,
– az osztalék, a kamatfizetés, illetve a hozam realizálásának feltételei.
Amennyiben a pénztár – döntése alapján – a pénztártagok részére olyan befektetési lehetőséget biztosít, hogy azok a pénztár által felkínált portfolió csomagokból választhatnak, annak elkülönített nyilvántartását is biztosítani kell.
g) A számlaosztály számláihoz kapcsolódóan a bruttó értékkel számszerűen megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni.
A befektetett eszközökről vezetett főkönyvi számlák további tagolásával vagy külön analitikus nyilvántartás vezetésével biztosítani kell, hogy a beszámoló adatszolgáltatásához az induló tőkerészt képező összeg, illetve a pénztári tevékenység során keletkezett növekedés értéke elkülönítetten gazdálkodási alapok bemutatásában rendelkezésre álljon.
2. A 2. számlaosztály a mérlegben készletként kimutatandó forgóeszközöket foglalja magában.
A számlaosztályban kimutatott készletek a mérlegben szereplő készletérték alátámasztását szolgálják, vásárolt anyagok, betétdíjas göngyölegek, alvállalkozói teljesítmények, áruk, állatok, befejezetlen termelés és félkész termékek, késztermékek tagolásában.
A számlaosztály számláin év közben könyvelni nem kell. A készletbeszerzéseket kiadásként kell elszámolni. Az anyagokat, betétdíjas göngyöleget, árukat és késztermékeket raktározó pénztárak a vásárolt és saját előállítású készletekről – a kettős könyvvitelen kívül – részletező nyilvántartást kötelesek vezetni mennyiségben és értékben. A használt és munkahelyen használatban lévő anyagokról csak mennyiségi nyilvántartás vezetendő. A raktárral nem rendelkező pénztár készleteiről csak mennyiségi nyilvántartást köteles vezetni.
Év végén a leltározás alapján megállapított új készletek értéke és a nyitókészlet értéke különbözetét tőkeváltozásként kell elszámolni.
A készletek értékéből az induló tőkerész az 1. g) pontban foglaltak szerint elkülönítendő.
3. A 3. számlaosztály a követelések, az értékpapírok, a pénztárak (házipénztárak), a bankszámlák, a tagokkal kapcsolatos aktív elszámolások, az előlegek, a függő kifizetések és aktív pénzforgalmi átvezetések számláit tartalmazza.
a) A követelések között elkülönítetten kell kimutatni a pénztári tagoknak (egyéni és munkáltatói tagoknak) a tagdíjjal kapcsolatos, a pénztár alkalmazottaival kapcsolatos, valamint a kiegészítő vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos vevőkkel szembeni – általános forgalmi adót is tartalmazó – követeléseket, továbbá az alapításkor a támogató írásos nyilatkozata alapján a felajánlott, de a pénztár rendelkezésére még nem bocsátott támogatást és az egyéb követeléseket. A követelések számláin – a stornó és helyesbítő tételek kivételével – év közben könyvelni nem kell.
A követelésekről év közben – a kettős könyvvitelen kívül – analitikus nyilvántartást kell vezetni.
Év végén a leltározás alapján megállapított és értékelt – általános forgalmi adót is tartalmazó – követelések és a nyitóérték különbözetét kell tőkeváltozásként elszámolni.
b) Értékpapírok között kell kimutatni a forgatási célból, nem tartós befektetésként vásárolt kárpótlási jegyeket, kincstárjegyeket, kötvényeket, részvényeket, befektetési jegyeket, az OECD tagországokban kibocsátott, devizabelföldiek által korlátozás nélkül megvásárolható állampapírokat és egyéb értékpapírokat. Az értékpapírokról az 1. f) pont szerintieknek megfelelő analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az értékpapírok beszerzési árának meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a kamatozó értékpapírok beszerzési ára nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamatot.
c) A pénztárak számlacsoportban kell kimutatni a készpénzforgalmat, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok változásait. A valutában eszközölt kifizetéseket és befizetéseket elkülönített számlán kell kimutatni.
A készpénzállományról, valamint a készpénz forgalmáról a pénztárszámlához kapcsolódóan – a pénztár által szabályozott módon – analitikus nyilvántartást kell vezetni.
d) A bankszámlák számlacsoport számlái a gazdálkodási feladatok pénzforgalmának lebonyolítására szolgálnak. Ebben a számlacsoportban kell elszámolni az éves pénzügyi terv végrehajtásaként teljesített valamennyi bevételt és kiadást. A számlacsoporton belül elkülönített bankszámlán kell kimutatni a vagyonkezelőnek, értékpapír forgalmazónak befektetési célból elkülönített pénzösszegeket.
e) Az Aktív elszámolás a tagokkal számlacsoportban kell kimutatni a pénztári tagok részére a fedezeti alap terhére történt visszafizetéseket.
f) A beruházási, felújítási előlegek kivételével az adott előlegek számlacsoportban kell elszámolni a pénztár által nyújtott valamennyi előleget. Ennek megfelelően itt mutatandó ki az alkalmazottak és szállítók részére adott előlegek.
Szállítóknak adott előlegként a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összegeket kell kimutatni.
g) A függő kifizetések és aktív pénzforgalmi átvezetések számlacsoportban olyan kifizetéseket kell kimutatni, amelyek a teljesítés időpontjában nem jelentenek végleges kiadást a pénztárnak. Ezek a kiadások rendszerint későbbi időpontban megtérülnek. Ide tartoznak továbbá a bankszámlák közötti, illetve a bankszámla és a házipénztárak közötti pénzforgalmi átvezetések is. Itt kell kimutatni a vagyonkezelőnek, értékpapír forgalmazónak befektetési célból elszámolási kötelezettséggel átutalt pénzeszközöket.
h) Az átvezetési számlák számlacsoport technikai számlákat tartalmaz. Az elszámolás áttekinthetősége érdekében e számlák közbeiktatásával kell átvezetni a tagoknak visszatérített összegeket a fedezeti alap tartaléka terhére.
i) Az értékpapírok, az adott előlegek és kölcsönök, a függő kifizetések és aktív pénzforgalmi átvezetések számlacsoportokon belül külön számlán kell kimutatni az elszámolások nyitóállományát és a tárgyidőszaki forgalmat.
A pénzeszközök értékéből az induló tőkerész az 1. g) pontban foglaltak szerint elkülönítendő.
4. A 4. számlaosztály tartalmazza az eszközök forrásainak kimutatására szolgáló számlákat. Itt kell kimutatni a saját tőkét, és az azt kiegészítő, de elkülönítetten kimutatandó tartalékokat, továbbá a kötelezettségeket, a kapott előlegeket, a függő befizetéseket és passzív pénzforgalmi átvezetéseket, továbbá az évi (technikai) mérlegszámlákat.
a) A saját tőke egyrészt azt a tőkerészt mutatja, amely alapításkor a pénztár rendelkezésére állt, másrészt minden olyan tőkeváltozást, amelyek nem pénzforgalmi gazdasági műveletek hatásaként módosítják a saját forrásokat. A saját tőkét induló tőke, valamint tőkeváltozások tagoláson belül alapok szerinti részletezésben kell kimutatni. A tőkeváltozások jogcímeit a rendelet 15. §-ának (5) és (6) bekezdése tartalmazza. Az induló tőke tartalmazza a pénztár alapításakor a támogató írásos nyilatkozata alapján felajánlott tőkerészt is. b) A tartalékok számlacsoport számláira kell átvezetni – legkésőbb a mérleg fordulónapján, vagy a pénztár számlarendjében meghatározott időszakok végén – a pénztár tárgyidőszakban elszámolt bevételeit a 9. számlaosztály számláiról. A szolgáltatások kiadásaira a fedezetet az Egyéni számláról át kell vezetni a megfelelő Szolgáltatási számlára. A 35. számlacsoport kiadásait az Egyéni számlák tartalékára, a 7. számlaosztály szolgáltatási kiadásait a Szolgáltatási számlák, a működéssel kapcsolatos kiadásokat a Működési alap tartalékára, a Likviditási alappal kapcsolatos kiadásokat a Likviditási alap tartalékára kell átvezetni. Az immateriális javak és tárgyi eszközök kiadásaira fordított összeget is ki kell itt mutatni a tőkeváltozással szemben. A tárgyidőszaki bevételek és kiadások különbözete a tartalékok növekedését, illetve csökkenését mutatja. A tartalékok nyitóegyenlegéhez hozzászámítva a bevételek és kiadások különbözetét kapjuk meg a tartalékok tárgyidőszaki záróállományát, amely azonos a tárgyidőszakot követő időszak nyitóállományával.
c) A rövid lejáratú kötelezettségek számlacsoport számláin kell kimutatni az egy évet meg nem haladó lejáratú kötelezettségeket. Itt kell kimutatni mérlegkészítéskor az egyéni és munkáltatói tagokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségeket és a szállítókkal szembeni – általános forgalmi adót is tartalmazó – kötelezettségeket, továbbá az adóhatósággal és a társadalombiztosítással szembeni kötelezettségeket, valamint a rövid lejáratú hiteleket.
A szállítók számláján év közben könyvelni nem kell.
d) A kapott előlegek között kell elszámolni a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódóan a vevőktől kapott előlegeket. Az előleg összegén belül elkülönítetten kell kimutatni az előleget terhelő általános forgalmi adót.
e) A függő befizetések és passzív pénzforgalmi átvezetések számlacsoport számláin a pénztárhoz beérkezett olyan bevételeket kell elszámolni, amelyek rendeltetése tisztázatlan, rendszerint nem számolhatók el a pénztár tevékenységével kapcsolatban végleges bevételként, összegüket a befizető részére vissza kell utalni. Pénzforgalmi átvezetésként kell elszámolni a bankszámlák, illetve a bankszámla és a házipénztár közötti passzív jellegű pénzforgalmat.
f) Az évi mérlegszámlák számlacsoport számlái technikai jellegű számlák. A számlák vezetésének célja az év eleji nyitó és az év végi zárlati tételek világos, áttekinthető kimutatása.
5. Az eredménykimutatás és a pénzforgalmi jelentés összeállításához szükséges adatokat az 5., 7. és 9. számlaosztály tartalmazza. Az 5. számlaosztályban kimutatott folyó kiadásoknak és a 7. számlaosztályban tevékenységenként kimutatott kiadásoknak egyezniük kell.
6. A folyó kiadások egy részéről a teljesítéskor nem lehet megállapítani, hogy az melyik tevékenység érdekében merült fel. Azok a kiadások, amelyekről teljesítésükkor nem állapítható meg, hogy melyik tevékenységet terhelik, a közvetett (általános) kiadások körébe tartoznak, és azok tevékenységre történő elszámolásukig a 6. számlaosztályban mutatandók ki.
A pénztár saját hatáskörben dönt arról, hogy a folyó kiadásokat először az 5. számlaosztályban könyveli és innen vezeti át a 6–7. számlaosztályokba, vagy fordítva.
7. Az 5. számlaosztály az éves pénzügyi terv végrehajtásaként ténylegesen teljesített folyó kiadásokat tartalmazza.
A kiadásokat a pénzforgalmi jelentésben meghatározott szerkezeti tagolásban kell kimutatni a kiadások jogcímei szerint.
a) A pénztári szolgáltatások kiadásai számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár által a pénztártag részére nyújtott pénzbeli szolgáltatásokat, valamint a pénztártagok részére vásárolt szolgáltatásokat.
A számlaosztály további számlacsoportjaiban kell kimutatni a saját tulajdonban lévő és saját üzemeltetésű, valamint idegen tulajdonban lévő, de a pénztár által üzemeltetett egészségügyi intézmény kiadásait, továbbá a működési alapot terhelő kiadásokat.
Ebben az esetben a pénztár köteles gondoskodni arról, hogy a költség elszámolást szabályozza, amelynek alapján megállapíthatók a fedezeti alap, illetve működési alap kiadásai.
b) A bérkiadások számlacsoportban kell kimutatni a bérkiadásokat foglalkoztatási formák szerinti tagolásban. Itt kell kimutatni a béralap terhére kifizetett jutalmakat, valamint a pénztári tisztségviselőknek kifizetett tiszteletdíjak összegét is.
c) A személyi jellegű kifizetések számlacsoport tartalmazza azokat az alkalmazottak részére teljesített személyi jellegű kifizetéseket, amelyek nem tartoznak a bérkiadások közé. Ide tartoznak többek között a kiküldetési költség, az étkezési és egyéb hozzájárulás, a kereset- és költségtérítés, a végkielégítés, a reprezentáció kiadásai.
d) A biztosítási járulékok és hozzájárulások számlacsoportban kell elszámolni a pénztárnak az alkalmazottai után fizetett társadalombiztosítási járulékokat, munkaadói járulékot, egészségügyi hozzájárulást, valamint az alkalmazottai részére kötött önkéntes, illetve kiegészítő biztosításokat.
e) A készletbeszerzések számlacsoportban kell elszámolni minden anyagbeszerzésre fordított – általános forgalmi adót nem tartalmazó – kiadást, függetlenül attól, hogy azt a pénztár azonnal felhasználja vagy későbbi felhasználás céljából raktározza. Itt mutatja ki a pénztár a 30 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök kiadását is.
f) Az igénybe vett szolgáltatások számlacsoport a pénztár által felhasznált energiakiadásokat, továbbá a közmű-, postai, bérleti, szállítási, karbantartási és egyéb szolgáltatások ellenértékeként fizetett – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – kiadásokat mutatja. Itt kell kimutatni a pénztár által igénybe vett vagyonkezelői, letétkezelői, pénzügyi, számviteli és könyvvizsgálói szolgáltatások kiadásait is.
g) Az egyéb kiadások számlacsoportban kell kimutatni a pénztár beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított, levonható, illetve a beszerzési árba be nem számítható általános forgalmi adót, a bankköltségeket a kamatkiadásokat – ideértve a kamatozó értékpapírok vételárában elismert kamat összegét is – és kamat jellegű kifizetéseket, a biztosítási díjakat és a biztosítási ügyletek költségeit, a kötbért, az önellenőrzési és késedelmi pótlékot, hatósági díjakat és illetékeket, a Pénztárfelügyeletnek fizetendő felügyeleti díjat, valamint a különféle egyéb kiadásokat. Itt kell szerepeltetni a különféle jogcímen fizetett bírságokat, így a Pénztárfelügyelet által – az alapszabályt vagy a vonatkozó számviteli, pénzügyi előírásokat sértő tevékenység miatt – kiszabott bírságot is.
h) A befizetési kötelezettségek számlacsoport tartalmazza a munkáltató által fizetett személyi jövedelemadót, valamint az adójellegű és az egyéb befizetések miatti kiadásokat.
i) Az értékcsökkenési leírás számlák tartalmazzák az üzembe helyezett (használatba vett) immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értéke után számított értékcsökkenési leírást. A leírási kulcsokat a rendelet 21. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Az átvezetési számlák technikai jellegűek, a kiadások 6–7. számlaosztályokba történő átvezetésére vagy a 6–7. számlaosztályokból az 5. számlaosztályba való átvezetésére szolgálnak, biztosítva a kiadások elszámolásának áttekinthetőségét.
8. A 6. számlaosztályban kimutatott közvetett (általános) kiadásokat azok felmerülésének helye szerint kell csoportosítani. Itt kell kimutatni a működési és kiegészítő vállalkozási tevékenység ellátását biztosító kisegítő részlegek és a központi irányítás kiadásait. A közvetett kiadások tevékenységre (alapokra) történő felosztásának módját és a felosztáshoz alkalmazott mutatókat és vetítési alapokat a pénztár saját hatáskörében határozza meg.
a) A kisegítő részlegek kiadásai számlacsoportban kell kimutatni azoknak a szervezeti egységeknek a kiadásait, amelyek közvetlenül szolgálják a pénztár tevékenységét. Ilyen kisegítő részlegnek minősül például a karbantartó részleg, nyomda stb. a karbantartó részlegek kiadásaként kell kimutatni a tárgyi eszközök saját vállalkozásban megvalósított felújítási, javítási kiadásait.
b) A szakmai egységek kiadásai számlacsoport tartalmazza a sajátos, az alaptevékenység részeként működő szakmai részlegek kiadásait. A raktárral rendelkező pénztárak itt számolják el készletbeszerzéseiket kiadásként.
c) Az épületek fenntartásának kiadásai számlacsoport az épületek és az ahhoz tartozó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos kiadások kimutatására szolgál.
d) A vállalkozási részlegek közvetett kiadásai számlacsoportban kell kimutatni a kiegészítő vállalkozási tevékenységet végző önálló részlegek működése érdekében felmerülő kiadásokat.
e) A központi irányítás kiadásai számlacsoport tartalmazza a pénztár egészére kiterjedő kiadásokat. Ide tartoznak azon szervezeti egységeknek a kiadásai, amelyek nem a kisegítő vagy szakmai részlegek. Ilyennek minősül például a gazdálkodási tevékenységet ellátó részleg kiadása.
9. A 7. számlaosztály az alapok folyó kiadásait tartalmazza az 5. számlaosztály 51–58. számlacsoportjában kimutatott kiadásokkal azonos összegben. A tevékenységek kiadásai a közvetlen és közvetett kiadásokból tevődnek össze. A közvetlen kiadásokat azok a kiadások képezik, amelyekről felmerülésükkor megállapítható, hogy melyik tevékenységre számolhatók el. A közvetett kiadásokat a 6. számlaosztályból kell átvezetni ebbe a számlaosztályba, felosztás után. Elsődlegesen 7. számlaosztályba történő könyvelés esetén ebből a számlaosztályból kell átvezetni a kiadásokat az 5. számlaosztály megfelelő számláira.
a) A fedezeti alaphoz kapcsolódó kiadások között kell kimutatni a pénztár által a tagok részére nyújtott szolgáltatások kiadásait. Ezek a kiadások csak az alapszabályban meghatározott alaptevékenységhez kapcsolódhatnak. Önsegélyező pénztár és egészségpénztár esetében a szolgáltatási számla kiadása felosztásra kerül az egyéni számlákra az alapszabályban és számlarendben meghatározott módszer alapján. Amennyiben az egészségpénztár önsegélyező pénztári szolgáltatásokat is nyújt, a számlacsoporton belül elkülönítetten kell kimutatnia a pénztártípusnak megfelelő szolgáltatások kiadásait. A szolgáltatási számlához kapcsolódóan szolgáltatás fajtánként analitikus nyilvántartást kell vezetni.
b) A működési alaphoz kapcsolódó kiadások tartalmazzák mindazokat a kiadásokat, amelyek a pénztári tevékenység ellátása érdekében merülnek fel. Az itt kimutatott kiadások tagolhatók a pénztár szervezeti felépítése figyelembevételével.
c) A likviditási alaphoz kapcsolódó kiadások között kell kimutatni a likviditási alap eszközeinek befektetésével kapcsolatos költségeket.
d) A kiegészítő vállalkozási tevékenység kiadásai között kell kimutatni a pénztár vállalkozási tevékenységével kapcsolatos kiadásait. A vállalkozási tevékenységet kizárólag az alaptevékenységhez kapcsolódó, kiegészítő vállalkozásnak minősülő tevékenység keretében végezheti a pénztár, amelynek bevételeit és kiadásait elkülönítetten kell elszámolni és nyilvántartani.
e) Az átvezetési számlák szolgálnak a számlaosztályban kimutatott, tárgyidőszakban teljesített kiadások átvezetésére a 43. Tartalékok számlacsoport megfelelő számláira.
10. A 9. számlaosztály a ténylegesen teljesített (befolyt) bevételeket tartalmazza bevételi fajtánként. Az alapok bevételeit az Öpt. 36. §-a (3) bekezdése részletesen meghatározza. Ennek figyelembevételével a bevételeket a következőképpen kell elszámolni: a) Az egyéni tagok által fizetett tagdíjak számlacsoportban kell kimutatni a természetes személy pénztártag által a pénztárszervezet részére rendszeresen fizetett saját pénzbeni hozzájárulását. A tagdíjakat a fedezeti, a működési és a likviditási alapba kell helyezni az alapszabályban (pénzügyi tervben) meghatározottak szerint.
b) Az egyéni tagdíjak befizetését a pénztártag munkáltatója megállapodás keretében egyoldalú kötelezettségvállalás alapján részben vagy egészben átvállalhatja. Ezeket a befizetéseket a munkáltatói tagok által fizetett hozzájárulások között kell bevételként – az alapszabály rendelkezései szerint – mindhárom alapba helyezni.
c) A pénztár alapszabályzatában köteles rögzíteni a pénztárvagyon befektetésének szabályait. Az alapok befektetéseinek hozamát a befektetések hozamai számlacsoportban kell kimutatni, alaponként elkülönítve. Itt kell kimutatni a kamatbevételeket is.
d) A támogatóktól befolyó összegek között kell kimutatni a pénztár támogatói által a pénztárnak ellenszolgáltatás kikötése nélkül juttatott adományát, amely lehet pénzbeli juttatás vagy természetbeni juttatás. A támogató az alapszabállyal összhangban meghatározhatja, hogy adományát a pénztár mely alapjába helyezzék. Egyéb rendelkezésének hiányában az összeget a likviditási alapba kell helyezni. A számlacsoportban külön kell kimutatni a rendszeres támogatás, illetve az eseti támogatás összegét.
e) A tárgyi eszközök, immateriális javak és készletek értékesítéséből származó bevételt, valamint a részesedések és értékpapírok értékesítéséből származó árfolyamnyereséget az alapszabályban (pénzügyi tervben) meghatározottak szerint kell a fedezeti, működési és likviditási alapba helyezni.
f) A belépő tagok egyéni fedezete és tagok egyéb befizetései számlacsoportban kell kimutatni más pénztárból átlépő tagok egyéni számláján nyilvántartott összeget, amelyet a fedezeti alapba kell helyezni. A számlacsoport tartalmazza továbbá a tagok egyéb befizetéseit, amelyet az alapszabályban meghatározottak szerint kell a fedezeti, a működési alap, illetve a likviditási alap javára elszámolni.
g) A kiegészítő vállalkozási tevékenység bevétele és egyéb bevételek számlacsoportban a pénztár az Öpt. 31. §-ában meghatározott vállalkozási tevékenységből származó bevételeit mutatja ki. A kiegészítő vállalkozási tevékenység bevételeit a pénztár a működési alapba köteles helyezni. A számlacsoport tartalmazza továbbá az egyéb bevételeket is, amelyek között a pénztár a különféle egyéb bevételeit tartja nyilván. Az egyéb bevételek szintén a működési alapot illető összegek. h) A befolyt általános forgalmi adó számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni a vevő által fizetett adót, valamint az adóhatóságtól igényelt és befolyt, levonásba helyezhető előzetesen felszámított és fizetendő adó különbözetét.
i) Az átvezetési számla számlacsoport technikai számlákat tartalmaz, amelyek arra szolgálnak, hogy a különböző címeken befolyt bevételek rendeltetés szerinti alapba helyezése áttekinthető legyen.
j) Az a)–f) pontokban felsorolt bevételekről egyéni számlánként analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az egyéni számlánként vezetett analitikus nyilvántartásból ki kell tűnni, hogy a bevételből (befizetésből), mekkora összeg illeti az egyéni számlákat.
Az analitikus nyilvántartást úgy kell megszervezni, hogy – az átvezetések mellett – alkalmas legyen a szolgáltatási számlákról teljesített kifizetések, valamint a pénztártag által választott befektetési portfolióból származó hozambevételek kimutatására is.
Tekintettel arra, hogy az egyéni számlák és a bevételek analitikus nyilvántartása egy elszámolási rendszert alkot, az adatok egyeztetését, ellenőrzését mind a bevételek, befizetések, mind a fedezeti alap megfelelő főkönyvi számlái között biztosítani kell. A bevételeket az Egyéni számláknak, a szolgáltatások kiadásait a Szolgáltatási számláknak kell megfeleltetni.
11. A 0. számlaosztály tartalmazza a befektetett eszközök és a forgóeszközökkel, az éves pénzügyi terv bevételeivel és kiadásaival, valamint az előzetesen felszámított és a fizetendő általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartási számlákat és ellenszámlákat.
7. számú melléklet a 270/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez
Az egészségpénztár, illetve az önsegélyező pénztár szolgáltatási adatai
Finanszírozott szolgáltatás megnevezése Szolgáltatás költsége (E Ft) Ellátott személyek
