Kifejezéskereső
273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet
az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről
Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet hatálya:
a) a központi költségvetés Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások előirányzatában a vállalkozások folyó támogatására, továbbá
b) az agrárgazdaság támogatását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatra, valamint
c) egyéb, a központi költségvetésben az agrárgazdasági célok támogatására vagy felmerülő költségek csökkentésére
biztosított előirányzatok – ideértve a privatizációs bevételekből nyújtott támogatásokat is –, valamint az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 10. § (1) bekezdésének b) pontja szerint képződő forrás felhasználására terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt forrás terhére történő költségvetési támogatás mértékének meghatározásáról, valamint a támogatás igénybevételének feltételeiről – a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelete rendelkezik.
(3) A piacra jutási támogatások közül:
a) a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás (a továbbiakban: exporttámogatás) igénybevételi rendjének általános szabályairól, valamint
b) az exporttámogatás feltételeiről és mértékéről a földművelésügyi miniszter, a pénzügyminiszter és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel együttesen kiadott rendelete,
c) az 1993. évi VI. törvény hatálya alá tartozó agrárpiaci támogatásról a földművelésügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel, valamint az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel egyetértésben kiadott rendelete, továbbá
d) a c) pont hatálya alá nem tartozó, az egyes agrártermékek piacra jutását elősegítő támogatásról a földművelésügyi miniszter által – e részben a pénzügyminiszterrel, valamint az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel egyeztetve – kiadott rendelet
rendelkezik.
(4) A Kormány külön határozata alapján egyes, több költségvetési fejezeti előirányzatot terhelő, és az agrárgazdasági célok megvalósítását elősegítő támogatás mértékéről, az igénybevétel feltételeiről az érintett miniszterekkel együttesen kiadott rendeletben vagy a külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.
(5) Az (1) bekezdésben megjelölt költségvetési előirányzat a támogatások elbírálásával, folyósításával, ellenőrzésével, valamint az ehhez szükséges információs rendszer kialakításával, működtetésével kapcsolatos kiadások teljesítésére is felhasználható.
(6) A támogatás folyósításával kapcsolatos kiadások teljesítéséről a miniszter gondoskodik. Erre a célra – a Kormány eltérő rendelkezésének hiányában – legfeljebb a központi költségvetésben az (1) bekezdésben foglaltak szerint biztosított előirányzat másfél százaléka használható fel.
(7) Az egyes költségvetési előirányzatok esetében legfeljebb a központi költségvetésben külön meghatározott mértékéig vállalható olyan fizetési kötelezettség, amelynek kiadási előirányzatait a tárgyévi, valamint az azt követő évek költségvetésében kell előirányozni.
(8) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatok közötti átcsoportosításról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a tárgyévi központi költségvetésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy egyes támogatási célok esetén saját hatáskörben megyei támogatási kereteket állapítson meg, illetve, hogy e keretek között átcsoportosítson, továbbá központi kormányzati programokhoz kapcsolódó támogatásról közvetlenül intézkedjen.
(10) Az (1) bekezdés szerinti előirányzatok terhére folyósított támogatási összeg felhasználásakor a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti költségvetési forrás terhére költségvetési támogatás az alábbi formákban nyújtható:
a) bevételt növelő, illetve a termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői (működési) támogatás;
b) éven belüli lejáratú hitel kamattámogatása;
c) éven túli lejáratú hitel kamattámogatása
d) fejlesztési célú juttatás [az a)–d) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: támogatás].
(2) A támogatás a külön jogszabályban foglaltak szerint megbízás alapján vagy kérelemre, pályázat alapján, illetve előre meghatározott feltételek (események) bekövetkezése, teljesítése vagy fennállása és ezek igazolása esetén
a) végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül, vagy
b) nem végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség mellett
nyújtható.
(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatást – a jogtalanul igénybe vett támogatás kivételével – visszafizetési kötelezettség nem terheli.
(4) A támogatás igénybevételének jogosságát igazoló valamennyi okiratot a támogatást igénybe vevőnek a támogatás igénybevételét követő öt évig meg kell őriznie.
(5) A hitel lejárata tekintetében
a) éven belüli lejáratúnak minősül az a hitel, amelynek lejárata a háromszázhatvanöt napot nem haladja meg;
b) éven túli lejáratúnak minősül az a hitel, melynek lejárata a háromszázhatvanöt napot meghaladja.
(6) Mezőgazdasági, illetőleg erdőgazdasági termelő tevékenységhez kapcsolódó támogatás igénybevételére a részesművelő, valamint bérmunkás – ideértve a feles bérlőt is – nem jogosult.
(7) A kamattámogatás mértékét – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jegybanki alapkamat százalékában kell meghatározni.
(8) Kamattámogatás – ha jogszabály másként nem rendelkezik – csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyben
a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a teljes hiteldíj legfeljebb négy százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének (megújításának) időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot. Ez a hiteldíj a kamaton kívül magában foglalja a kezelési költséget és az egyéb járulékos díjakat is. Kamattámogatás szempontjából a hitelszerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekinteni;
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti forgóeszköz és beruházási hitelek esetében a teljes hiteldíj (amely a kamaton kívül magában foglalja a kezelési költséget és az egyéb járulékos díjakat is) legfeljebb öt százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot. A támogatás szempontjából a kamattámogatási igénylés benyújtásakor érvényes jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekinteni;
c) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a hitelt folyósító hitelintézet az éven túli lejáratú forgóeszköz hitelek esetében egyéves törlesztési haladékot engedélyez, valamint a kezességvállaló intézmény által érvényesített kezességvállalási díj nem haladja meg az intézmény által kiadott szabályzatban rögzített, de legfeljebb a másfél százalékos mértéket.
(9) Az állami kezességvállalás alapjául szolgáló hitel keretösszegét a Kormány határozatban állapítja meg.
(10) Törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában kamattámogatás és állami kezességvállalás csak forint fizetőeszközben felvett hitelek esetében vehető igénybe. A kamattámogatás devizahitel esetén is forintban kerül kifizetésre a Magyar Nemzeti Bank – a támogatási igény benyújtásának napján érvényes – hivatalos devizaárfolyamán.
(11) E rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni az egyes állami feladatok közhasznú társaságon, illetve közalapítványon keresztül történő megvalósítására is.
3. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában támogatásban
a) felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá
b) végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó, valamint
c) a személyi jövedelemadóról szóló módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJA tv.) szerint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély [az a)–c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: igénylő]
részesülhet, feltéve, ha lejárt adó-, vám-, egészség-, nyugdíjbiztosítási járulékhátralékkal nem rendelkezik, azt az illetékes szerv által a pályázati kérelem benyújtását, illetve a támogatás igénybevételét megelőző hatvan napnál nem régebben kiállított igazolással igazolja, illetőleg arról írásban nyilatkozik.
(2) Jogszabály a támogatás igénybevételét az abban meghatározottak szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésétől is függővé teheti.
4. § (1) A jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
a) a 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerint végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást egyéb bevételként elkülönítetten köteles elszámolni;
b) a 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás összegét tőketartalékba (tartalékba) kell helyezni;
c) a 2. § (1) bekezdés szerinti támogatást, ha visszafizetési kötelezettséggel nyújtották, a kötelezettségek között kell nyilvántartania, a törlesztést pedig a kölcsöntörlesztésre vonatkozó szabályok szerint számolhatja el;
d) a jogtalanul igénybe vett támogatás egyéb bevételként elszámolt összegét és a kamattámogatást az egyéb ráfordítások (költségek) terhére, a tőketartalék (tartalék) javára elszámolt összegét a tőketartaléka (tartaléka) terhére kell visszafizetnie.
(2) Az egyéni vállalkozó az SZJA tv. X. fejezete és 10. számú melléklete szerint, a mezőgazdasági őstermelő az SZJA tv. VI. fejezete és 2. számú melléklete szerint a támogatást bevételként számolja el, illetőleg az általányadózó egyéni vállalkozó és mezőgazdasági kistermelő a hivatkozott törvény 51. §-ának szabályai szerint veszi figyelembe.
(3) Az SZJA tv. hatálya alá tartozó mezőgazdasági kistermelőnek minősülő és a jövedelmét az általány szabályai szerint megállapító természetes személy, a végleges juttatásként kapott támogatást annak a tevékenységének a bevételéhez kell hozzászámítania, amelyhez a támogatást igénybe vette.
(4) A támogatás visszafizetése esetén a kötelezettséget ugyanabból a forrásból kell teljesíteni, amelynek javára a támogatást kellett elszámolni.
(5) A külön jogszabályok szerint fizetendő
a) erdőfenntartási járulékot,
b) erdőgazdálkodási bírságot,
c) erdővédelmi bírságot,
d) újraerdősítési költséget,
e) földvédelmi járulékot,
f) földvédelmi bírságot,
g) talajvédelmi bírságot,
h) tenyésztési hozzájárulást,
i) állattenyésztési bírságot,
j) lóverseny totalizatőri forgalom jogszabályban meghatározott részét,
k) halászatfejlesztési hozzájárulást,
l) halgazdálkodási bírságot,
m) halvédelmi bírságot,
n) vadgazdálkodási bírságot,
o) vadvédelmi bírságot
p) vadvédelmi hozzájárulást,
r) az erdészeti, a vadászati, valamint a halászati hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat
a befizető, ha az SZJA tv. hatálya alá tartozik, költségként, más esetben pedig egyéb ráfordításként számolhatja el.
(6) A támogatás alapjának meghatározásánál az általános forgalmi adót nem lehet figyelembe venni.
5. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti költségvetési előirányzat forráshiánya esetén:
a) pályázat alapján igényelhető támogatás esetében a pályázat befogadása felfüggeszthető, visszautasítható,
b) a már befogadott pályázatok versenyeztethetők, rangsorolhatók, elbírálásuk felfüggeszthető, illetve kiegészítő adatszolgáltatás rendelhető el,
c) a nem pályázat alapján igényelhető támogatás (a továbbiakban: automatikus támogatás) esetén a támogatás folyósítása felfüggeszthető,
d) külön jogszabály rendelkezése esetén a már benyújtott, de még el nem bírált támogatási kérelmek arányosan is teljesíthetők.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása nem érinti a Magyar Államkincstárnak a költségvetési támogatás folyósításával kapcsolatos külön törvény szerinti jogát.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha arra a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése miatt kerül sor.
(4) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés elrendeléséről a miniszter a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben, valamint szükség szerint a sajtó útján is közleményt tesz közzé.
6. § (1) A gazdasági kamarák, a megyei gazdasági kamarák, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a hegyközségek, a terméktanácsok, az agrár érdekképviseleti szervek, a területfejlesztésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján létrehozott megyei területfejlesztési tanács, továbbá az elismert tenyésztő szervezetek az egyes támogatási célokról rendelkező jogszabályokban meghatározottak szerint
a) közreműködhetnek az egyes támogatási összegek felhasználásával összefüggő részletes feltételek kialakításában,
b) igazolhatják a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó egyes feltételek meglétét,
c) külön megállapodás esetén közreműködhetnek a támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos egyes feladatok ellátásában,
d) véleményt nyilváníthatnak a támogatási kérelemről.
(2) A megyei fejlesztési tanácsok jogszabályban meghatározott módon vesznek részt a pályázat alapján igénybe vehető támogatási kérelmek elbírálásában.
(3) Amennyiben az igénylő a támogatási kérelmet a megyei agrárkamara, illetve az annál alkalmazott gazdajegyzőn keresztül nyújtja be, a megyei agrárkamara, illetve a gazdajegyző felel az igénylő felé a támogatási kérelem továbbításáért.
7. § (1) A pályázat alapján igénybe vehető támogatás esetében az adott időszakban támogatásban részesíthetők körét, a támogatás alapjául szolgáló jogcímet, a támogatás formáját, mértékét, igénybevételének eljárási rendjét, a pályázat elbírálásánál érvényesítendő elsődleges szakmai szempontokat, valamint a támogatás igénybevételének egyéb részletes feltételeit a – az e rendeletben, valamint a külön jogszabályban foglaltakra is tekintettel, továbbá a tárgy szerint illetékes miniszterekkel egyeztetve – pályázati felhívás vagy közlemény határozza meg.
(2) Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzé kell tenni:
a) a pályázati felhívást;
b) a pályázat elbírálását követően évente egy alkalommal – a piacra jutási és az intervenciós támogatások kivételével – a támogatásban részesült igénylő nevét (cégét), lakhelyét (székhelyét), összegét, valamint a közvetlen támogatási célt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak a szakmai lapokban is közzétehetők.
(4) A pályázati kérelem benyújtása a pályázó részéről a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok nyilvánosságra hozatalához, valamint az adatok kezeléséhez való hozzájárulásnak minősül.
(5) Amennyiben a pályázati felhívás a pályázat benyújtására határnapot állapít meg, annak elmulasztása jogvesztő és igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.
8. § (1) A támogatások részletes feltételeit meghatározó miniszteri rendelet vagy az ennek alapján kiadott pályázati felhívás, illetve közlemény előírhatja, hogy
a) a támogatást csak az igénylők meghatározott köre veheti igénybe;
b) a kötelező gazdasági kamarai tagsági körben egyes támogatásokat csak gazdasági kamara tagja veheti igénybe;
c) a támogatással megszerzett eszköz, létesítmény meghatározott idő előtti értékesítése, apportálása esetén a támogatás arányos részét vissza kell fizetni;
d) kamattámogatás csak hitelintézettől felvett hitelek után vehető igénybe;
e) kamattámogatás a szövetkezeti tag által nyújtott kölcsön után is igénybe vehető;
f) fejlesztési támogatás esetében támogatás csak meghatározott mértékű saját forrás biztosítása esetén vehető igénybe;
g) fejlesztési támogatás csak a támogatás igénybe vevőjének gazdasági tevékenységére vonatkozó adatszolgáltatást követően vehető igénybe;
h) a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott költségvetési támogatás visszafizetésének, illetve a visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott állami támogatással megvalósuló új beruházások rendeltetésszerű használatának biztosítására a visszafizetés idejéig, illetve a beruházás üzem behelyezéséig jelzálogjog jegyezhető be a támogatással érintett vagyontárgyra;
i) támogatás a közraktári fedezet mellett felvett, a közraktárak által kibocsátott hitelekhez, valamint a közraktározási költségek csökkentéséhez is nyújtható;
j) egyes mezőgazdasági, erdőgazdasági, illetve halászati tevékenység folytatásával kapcsolatos új gép vásárlásához nyújtott támogatás csak BTO szerint meghatározott rendeltetésű géphez vagy ezen belül előzetesen meghatározott géptípusok esetén vehető igénybe;
k) többlettámogatás vehető igénybe, ha a támogatási célhoz egyidejűleg a megyei Területfejlesztési Tanács is támogatást nyújt;
l) területileg eltérő támogatási mértékeket és feltételeket állapíthat meg;
m) támogatást csak a miniszter által elismert terméktanács tagja veheti igénybe, illetve terméktanács hiányában a támogatás az illetékes szakmai szervezet (szövetség) véleménye alapján vehető igénybe;
n) a támogatással beállított, illetve az induló állatállományt vagy annak egy részét meghatározott ideig tartani köteles;
o) a támogatás csak megfelelő szakképzettség előzetes igazolása esetén vehető igénybe;
p) támogatás csak a nemzetközi higiéniai előírásoknak megfelelő üzem létesítéséhez, vagy az ilyen előírásoknak megfelelő üzemből történő értékesítés után vehető igénybe.
(2) A támogatás szempontjából beruházásnak minősül a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti beruházás. A mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása folyósítása szempontjából beruházásnak kell tekinteni a pénzügyi lízinget az azzal kapcsolatos kamatok kivételével, valamint a szövetkezeti üzletrész vásárlására fordított összeget is.
(3) Amennyiben tevékenység folytatásához vehető igénybe támogatás, a tevékenység tartalmi meghatározása (TEÁOR) fogalmakat, termékek esetében a belföldi termékosztályozás (BTO) szerinti, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által kiadott közleményben foglaltaknak megfelelő, exporttámogatások esetén a Kereskedelmi Vámtarifának a támogatás igénybevételének időpontjában hatályos fogalmait kell irányadónak tekinteni.
(4) A támogatás csak az adószám vagy adóazonosító jel feltüntetésével vehető igénybe.
(5) Amennyiben a támogatás nem automatikusan igényelhető, a támogatásra való jogosultságról, valamint annak összegéről a támogatási igény elbírálójának kifizetést engedélyező iratot kell kiállítani. A támogatási szerződés csak a kifizetést engedélyező irat alapján köthető meg.
(6) Amennyiben az állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) által folyósított támogatások esetében a támogatás igénybevételét jogszabály más szerv igazolásához köti, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatás a rendelet 1. számú melléklete szerint – az arra a miniszter által felhatalmazott szerv és az e célra rendszeresített számítógépes program által – kiállított igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól. Az igazolás kiállítása nem érinti az illetékes állami adóhatóságnak a támogatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos külön törvényben foglaltak szerinti jogát.
(7) Jogszabály a támogatási kérelem elbírálását
a) a támogatás igénybe vevője támogatással érintett gazdasági tevékenységére – ideértve az üzemgazdasági adatokat is – vonatkozó adatok előzetes szolgáltatásához, illetőleg
b) előzetes nyilvántartásba vételhez
kötheti. Ebben az esetben a támogatási kérelem benyújtása az adatok külön törvény szerinti kezeléséhez való hozzájárulásnak minősül.
9. § (1) A támogatásban részesített cél megvalósításához – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az igénylő más jogszabály alapján is vehet igénybe állami támogatást. Az igénylőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben megjelölt cél megvalósítására eddig milyen jogcímen és milyen összegű költségvetési támogatásban részesült.
(2) Amennyiben az igénylő a támogatásban részesített cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz igénybe költségvetési támogatást és ennek következtében az állami támogatások együttes összege – figyelemmel az előírt saját forrásra – meghaladná a cél megvalósításához szükséges mértéket, köteles az így keletkezett többletet arányosan visszafizetni.
(3) Az ugyanarra a célra különböző előirányzatok terhére igénybe vehető támogatások összehangolt felhasználásának biztosítása érdekében e rendeletet a fejezeti kezelésű előirányzatok és az elkülönített állami pénzalapok egymáshoz kapcsolódó célú, rendeltetésű előirányzatai összehangolt felhasználásának szabályairól szóló 263/1997. (XII. 21.) Korm. rendeletben foglaltakra is figyelemmel kell alkalmazni.
10. § (1) A támogatási kérelem elbírálása magában foglalja a támogatásra való jogosultságnak, a támogatás összegének, a támogatás igénybevétele feltételeinek, mértékének, valamint a folyósítás feltételeinek meghatározását.
(2) A támogatási kérelmet a miniszter bírálja el. A miniszter e jogát jogszabályban más szervre, annak vezetőjére átruházhatja, illetve a Földművelésügyi Minisztériumnál közszolgálati jogviszonyban álló személynek megbízást adhat arra, hogy a támogatási kérelmet nevében elbírálja.
(3) Pályázat alapján igénybe vehető támogatások esetében a pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a kérelemben megjelölt összegű költségvetési támogatás igénybevételére. A támogatás igénybevétele szempontjából a pályázatot támogatási kérelemnek kell tekinteni.
(4) A pályázat elbírálásának eredményéről a pályázót értesíteni kell. A támogatási kérelem elutasítása esetén az értesítésben meg kell jelölni az elutasítás okát. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a pályázót a rendelet 2. számú melléklete szerinti módon kell a költségvetési támogatási kérelem elutasításáról értesíteni.
(5) A támogatási feltételek teljesítésének igénylőnél történő ellenőrzéséért, továbbá a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésért felelős szervet a miniszter jogszabályban, illetve a pályázati felhívásban határozza meg. Amennyiben a támogatást nem az állami adóhatóság folyósítja, úgy e rendelkezést csak az adóhatósággal kötött külön megállapodás esetén lehet alkalmazni.
11. § (1) Az adóhatóságon keresztül folyósított támogatás igénybevételére – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Amennyiben a támogatás pályázat alapján vehető igénybe, a pályázat elbírálására – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény mellőzésével – törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában kizárólag az e rendeletben, valamint a támogatás mértékét és feltételeit tartalmazó külön jogszabályokban, illetve pályázati felhívásban foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Aki – az adóhatóság által elbírált támogatás kivételével – a pályázat elbírálása során a 2. számú melléklet szerinti értesítésben foglaltakkal nem ért egyet, a miniszternél kifogást terjeszthet elő. A kifogásban meg kell jelölni azt a jogszabályhelyet is, amelyre a kifogást alapítják. A kifogást a támogatási kérelem elutasításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a támogatási kérelem elbírálójánál kell benyújtani. Amennyiben a támogatási kérelem elbírálója korábbi határozatát tizenöt napon belül nem változtatja meg, köteles a kifogást – véleményével együtt – haladéktalanul a miniszternek továbbítani. A kifogást a miniszter saját hatáskörben és végleges jelleggel, további jogorvoslati igény nélkül bírálja el. A jogszabálysértés megállapítása esetén a miniszter köteles a támogatási kérelmet a jogszabályban, illetve a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően és az azonos vagy hasonló pályázatoknál alkalmazott szempontok figyelembevételével elbírálni.
(4) A támogatási kérelem elbírálásáért díj fizetése nem írható elő.
(5) A jogszabály alapján kötelező be- és visszafizetések elrendelésére, végrehajtására – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni.
(6) A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, és azt – a visszafizetést elrendelő jogerős határozat alapján – a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve kell visszafizetni. Indokolt esetben a miniszter részletfizetési kedvezményt adhat. A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználásának minősül különösen, ha a jogosult a támogatás igénybevétele feltételeként jogszabályban vagy a támogatási szerződésben meghatározottaktól eltér, a támogatás igénybevételét előírt és hiteles bizonylatokkal nem tudja alátámasztani, a támogatás (7) bekezdésben foglaltakkal ellentétes módon történő igénybevétele, illetve a 9. § (2) bekezdése szerint igénybe vett többlettámogatás.
(7) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás kétszeres mértékéig ugyanazon jogcímen ismételten nem vehet igénybe az 1. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó támogatást az, aki a támogatási kérelem benyújtását megelőző tizennyolc hónapon belül jogerős határozattal megállapított módon jogtalanul vett igénybe támogatást. Önbevallás esetén ennek összegét a támogatás igénybe vevője saját maga számítja ki, egyéb esetben a támogatási kérelem elbírálója állapítja meg. E rendelkezést a (6) bekezdésben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
(8) A támogatási kérelmet csak a rendelet 3. számú melléklete szerinti nyilatkozat benyújtását követően lehet elbírálni. A pályázat alapján igénybe vehető támogatás esetén a pályázó (vállalkozás) adatairól a 4. számú melléklet szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatot kell mellékelnie a támogatási kérelemhez.
(9) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a támogatást kizárólag hitelintézetnél nyitott számlára és banki átutalással lehet teljesíteni.
(10) A támogatás csak a jogszabályban vagy a pályázati felhívásban előirt és hiteles bizonylatok bemutatását követően folyósítható.
12. § (1) A támogatási kérelmek elbírálása – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában és a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – azok beérkezésének sorrendjében történik.
(2) Amennyiben a pályázati kiírás a pályázat benyújtására határnapot tűz ki, a támogatási kérelmek csak a határnap letelte után bírálhatók el.
(3) A hiánypótlásra visszaadott kérelem beérkezési sorrendjét a hiánypótlás teljesítése határozza meg.
(4) A pályázati kérelmek elbírálásakor a pályázati felhívásban előzetesen meg nem hirdetett szempontok nem vehetők figyelembe.
13. § (1) Amennyiben a támogatás elemi csapással összefüggésben vehető igénybe – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a támogatásra való jogosultság szempontjából elemi csapással sújtottnak minősül az a mezőgazdasági, erdőgazdasági, valamint halászati termelő, akinél (amelynél) a földadóról szóló többször módosított 1991. évi LXXIX. törvény 7. §-a szerinti elemi csapás az abban foglalt mértékben és számítás szerint hozamkiesést okoz.
(2) A mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó számításait a területileg illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: földművelésügyi hivatal) – külön megállapodás esetén, a jogszabályban foglaltaknak megfelelően a megyei agrárkamara bevonásával – az erdőgazdálkodónak pedig a területileg illetékes erdészeti hatóság igazolja.
14. § Nemzetközi megállapodás külön rendelkezése esetén a 2–13. §-okban foglalt egyes rendelkezéseket a külföldi segélyekből származó fedezet mellett meghirdetett pályázatok esetében is alkalmazni kell.
15. § (1) A támogatás igénybevételére, elszámolására – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a támogatási kérelem elbírálásakor érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A támogatásra való jogosultságot vagy a támogatás visszafizetését érintő jogvita esetén a támogatási kérelem elbírálásakor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.
(3) Amennyiben a támogatást egy évet meghaladó időtartamra kötött szerződés alapján veszik igénybe – eltérő megállapodás hiányában – a támogatásnak csak a tárgyévre ütemezett összege vehető igénybe.
16. § (1) A rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes agrárgazdasági célok 1997. évi költségvetési támogatásáról szóló 220/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet és az azt módosító 130/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet.
(3) A 11. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a rendelet hatálybalépését követően benyújtott támogatási kérelmek igénylésekor, elbírálásakor is alkalmazni kell.
(4) A 11. § (7) bekezdése alkalmazásában az ugyanazon jogcím körét a miniszter által kiadott rendelet határozza meg.
(5) A 15. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést csak az 1998. január 1. napja után megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez
2. számú melléklet a 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez
költségvetési támogatási kérelem elutasításáról
3. számú melléklet a 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez
4. számú melléklet a 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez
