279/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet
1998.01.01.
,,(3) A T. 1. § (4) bekezdésének második fordulata alkalmazásában a nevelőszülő különösen akkor jogosult a családi pótlékra, ha a gyermek vérszerinti vagy örökbefogadó szülei három hónapot meghaladóan a) fekvőbeteg-gyógyintézeti gyógykezelésben, ápolásban vagy szanatóriumi ellátásban részesülnek,
b) bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesülnek,
c) sorkatonai, polgári szolgálatot teljesítenek,
d) külföldön tartózkodnak.''
,,(6) Ha a T. 1. § (6) bekezdésében meghatározott intézményi elhelyezés a tárgyhónap 16-át megelőzően szűnik meg, az intézményi jogviszony megszűnésének hónapjára a családi pótlékot a gyermeket nevelő személynek kell folyósítani, feltéve, hogy megfelel a T. 1. § (1) és (4) bekezdése szerinti feltételeknek.''
,,Az intézményi elhelyezéskor a családi pótlékra jogosult személy a családi pótlékra vonatkozó igényt benyújtja.''
,,(1) Ha az intézményben gondozott személy összefüggően 30 napot meghaladóan a családjánál tartózkodik, a családi pótlék felvételére jogosult személy a családi pótlék időarányos részét a szülőnek készpénzben kifizeti.''
5/A. § A T. 1/A. § (1) bekezdésének alkalmazásakor a család egy főre jutó jövedelmének számításánál nem lehet a család tagjaként figyelembe venni a katonai, illetve polgári szolgálatot teljesítő személyt.''
4. § A Csr. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,7. § (1) A családban az egy főre jutó nettó jövedelem kiszámításánál a család tagjainak – a jogosultsági évet megelőző naptári évre vonatkozó személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – összevont adóalap összegét, valamint az elkülönülten adózó jövedelmek közül a) az egyéni vállalkozó átalányadójának alapját,
b) az egyéni vállalkozó osztalékalapját,
c) a mezőgazdasági kistermelő átalányadójának alapját,
d) a föld bérbeadásából, a földjáradékból származó jövedelmet,
e) az életjáradékból származó jövedelmet,
f) a tőzsdei határidős, opciós üzletből származó jövedelmet,
g) a belföldön bejegyzett részvénytársaság részvényének elidegenítéséből származó jövedelmet,
h) az árfolyamnyereséget,
i) a belföldi és külföldi osztalékot,
j) a vállalkozásból kivont jövedelmet,
k) a privatizációs lízing jövedelmet
(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított jövedelmet növelni kell a kapott tartás éves összegével. a) a levont egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék,
b) a levont munkavállalói járulék,
d) a gyermekgondozási segély,
e) a gyermeknevelési támogatás
f) a fizetendő személyi jövedelemadó összegének súlyos fogyatékosság miatt kapott adókedvezménnyel növelt értékével.
(4) Az adóbevallásra nem kötelezett családtagnak a jogosultsági évet megelőző évi jövedelme kiszámításánál az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell. (5) A család egy főre jutó nettó jövedelmét a családi pótlékot igénylő személynek
a) ha a családban nincs adóbevallásra kötelezett személy, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) által a tárgyév január 15-éig kiadott ,,Egyszerűsített jövedelemnyilatkozat'' című nyomtatványon kell bejelentenie a családi pótlékot folyósító szervnél;
b) ha a családban van adóbevallásra kötelezett személy, az OEP által a tárgyév január 15-éig kiadott ,,Jövedelemnyilatkozat'' című nyomtatványon kell bejelentenie a családi pótlékot folyósító szervnél, továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes szervénél, illetőleg, ha az adómegállapítás nem egyéni adóbevallás, hanem munkáltatói elszámolás keretében történik, a munkáltatónál.
(6) A családi pótlékot igénylő személy a jövedelemnyilatkozat egy példányát 5 évig köteles megőrizni.
(7) Ha az (5) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatot a T. 7. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig nem nyújtják be, a családi pótlékot folyósító szerv a családi pótlék folyósítását határozattal megszünteti.''
13. § Ha a nevelőszülő a vérszerinti gyermeke után családi pótlékra jogosult, az összeg megállapításánál a gyámhivatali határozattal gondozásában elhelyezett, nevelésébe vett gyermeket is figyelembe kell venni.''
,,(5) A gyámhatóság határozata alapján a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek után járó családi pótlék igényléshez mellékelni kell a gyámhatóság elhelyezésre vonatkozó határozatának másolatát.''
,,24. § (1) A gyermekgondozási segély összegéből le kell vonni a nyugdíjjárulékot, továbbá magánnyugdíjpénztári tag esetén a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat. (2) A nyugdíjjárulékot a gyermekgondozási segély munkáltatói folyósítása esetén a munkáltató a tárgyhavi összesítő elszámoláson vallja be és fizeti be az egyéb járulékokkal együtt.
(3) A magánnyugdíjpénztári tagdíjat a gyermekgondozási segélyt folyósító szerv a folyósítási tárgyhónapot követő hó 10. napjáig átutalja az ellátásban részesülő személy által megjelölt magánnyugdíjpénztárhoz.''
[A gyermekgondozási segély nem folyósítható arra az időtartamra, amely alatt a szülő]
a) kereső tevékenységet folytat vagy egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezik, kivéve a T. 13/F. §-ában említett esetet,''
29/A. § Az OEP a családi pótlékban, a gyermekgondozási segélyben és az anyasági támogatásban részesülők számáról, valamint az ellátásokra fordított költségekről – megyei bontásban – havonta, a tárgyhónapot követő második hónap 5-éig tájékoztatja a Népjóléti Minisztériumot és Pénzügyminisztériumot.''
10. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg