29/1997. (IV. 30.) FM rendelet

1. § Az állam a tulajdonában levő erdőkben a közérdek fokozottabb érvényesüléséről tulajdonosi képviselete útján, az erdővagyon-kezelés szabályainak meghatározásával és betartásával gondoskodik.

2. § (1) A tv. alkalmazásában üzem-, major-, valamint tanyafásításnak minősül:

(2) Erdőtömbön kívülinek kell tekinteni azokat az önálló földrészletként vagy alrészletként nyilvántartott karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területeket, melyek kerületük harminc százalékát meg nem haladó mértékében erdőterülettel határosak, és rendeltetésszerű használatukhoz az erdőterületen való áthaladásra nincs szükség.

(3) Út, vasút, valamint egyéb műszaki létesítmény tartozékának kell tekinteni azt az erdei fafajokkal fedett, ötezer négyzetméternél kisebb területet, vagy a fák tőben mért távolsága szerint a húsz méternél nem szélesebb fasort, amely az adott létesítménnyel azonos földrészleten van, vagy annak rendeltetésszerű használatához, megóvásához szükséges, vagy azt elősegíti.

(4) Zátonynak kell tekinteni a folyó medrében keletkezett, időszakosan vízzel borított, ötezer négyzetméternél kisebb földterületet.

(5) Patakot, csatornát szegélyező fásításnak kell tekinteni az erdei fafajokkal fedett, ötezer négyzetméternél kisebb területet vagy fasort, amely az adott vízfolyással azonos földrészleten van.

(6) Szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya csak azon a fásított területen helyezhető el, amelyen faállományt igazolhatóan e célból telepítettek, illetve amelynek termelésből való kivonását – a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával – az Állami Erdészeti Szolgálat első fokú hatósági feladatokat ellátó igazgatósága (a továbbiakban: erdészeti hatóság) előzetesen engedélyezte. Művelés alól kivett területnek kell tekinteni azt a faállománnyal fedett területet, amely a szennyvíz elhelyezését, szikkasztását szolgálja.

3. § (1) Erdőnek kell tekinteni a tv. 5. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelő életközösséget, melynek faállományát ötven százalékot meghaladó mértékben az 1. számú mellékletben felsorolt fafajok (a továbbiakban: erdei fafajok) vagy azok természetes vagy nemesített fajtái, illetve hibridjei alkotják.

(2) Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt fafajokból álló faállományt akkor kell erdőnek tekinteni, ha az elsősorban faanyagtermelés, vagy erdészeti kutatás céljából erdőfelújításként, vagy erdőtelepítésre fordítható állami támogatás igénybevételével létesült.

4. § A legalább három sor erdei fával fedett ezerötszáz négyzetméter vagy annál nagyobb területet (erdősávot) a tv. 8. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakra is figyelemmel, erdőterületnek kell tekinteni.

5. § (1) Az erdőtelepítés első kiviteli munkáinak az erdészeti hatóság által igazolt sikeres elvégzése (erdei fák magjának elvetése, a csemete- és dugványültetés végrehajtása) az ingatlan-nyilvántartás szempontjából a telepítés befejezésének minősül.(2) A tv. 8. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek szerinti telepítés esetén faültetvénynek kell tekinteni az akác és fajtái, az európai és az Európán kívüli nyár- és fűzfajok nemesítéséből és keresztezéséből származó vegetatív úton szaporított fajtái, hibridjei, a fenyőfajok és -fajták, valamint az 1. számú mellékletben fel nem sorolt fafajok és cserjefajok által borított területet.

(3) A fásításra vonatkozó szabályokat azokra az ötezer négyzetméternél kisebb erdőterületekre kell alkalmazni, melyek más erdőterülettel folyamatos határvonalon nem érintkeznek.

6. § (1) Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősül, művelési ágától függetlenül, az erdőterülettel körülzárt, vagy kerületének ötven százalékát meghaladó mértékben erdőterülettel határolt

(2) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek a tv. 65. §-ának b), c) és d) pontjaiban foglaltak szerinti igénybevétele esetén az erdőterület igénybevételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az erdei vízfolyást és az erdei tavat a külön jogszabályok figyelembevételével lehet az erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületnek tekinteni.

(4) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet a körzeti erdőtervben és az üzemtervben fel kell tüntetni.

7. § (1) Az erdészeti magánút és annak tartozékát képező műtárgy és – a (2) bekezdés kivételével – egyéb erdészeti létesítmény építését, korszerűsítését, értéknövelő felújítását, használatba vételét, megszüntetését az erdészeti hatóság engedélyezi.

(2) Az erdei vasút, az állandó jellegű erdészeti kötélpálya és épület építését, korszerűsítését, megszüntetését az illetékes hatóság, az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulásával engedélyezi.(3) Védett erdőterületen az erdészeti létesítmény építéséhez be kell szerezni a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását is.

(4) Az erdőgazdálkodás érdekében az erdőterületen létesített csatorna és tározó erdészeti létesítménynek minősül.

(5) Az erdészeti létesítmény építésének és korszerűsítésének engedélyezése során az erdőterület igénybevételére vonatkozó szabályokat is be kell tartani.

8. § Erdészeti magánút a közforgalom számára az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulásával nyitható meg.

9. § Az erdészeti létesítmény – különösen az erdészeti magánút – tervezése és építése során tekintettel kell lenni az erdei életközösség megóvására, ezen belül a talaj vízgazdálkodására, a fényviszonyokra és a vadon élő állatok mozgására, valamint a tájkép védelmére.

10. § (1) Erdészeti magánutat a külön jogszabályban meghatározott tervezési jogosultsággal rendelkező személy tervezhet.

(2) Az erdészeti magánút tervezésének, valamint az erdészeti hatósági engedély kiadásának feltételeit a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben teszi közzé.

11. § Az erdészeti tervezési körzeteket, illetve a körzeteket alkotó helyiségek jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

12. § A körzeti erdőterv készítése során az egyes erdőgazdálkodók erdőterületének terepen állandósított vagy természetben fellelhető határvonalát egyúttal erdőrészlethatárnak kell kialakítani.

13. § (1) Amennyiben az erdőgazdálkodó nem, vagy nem csak a székhelye szerinti erdészeti hatóság illetékességi területén gazdálkodik, úgy az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatóság(ok)nál is köteles kérni a nyilvántartásba vételét.

(2) Az erdő használatának jogszerűségét mint az erdőgazdálkodói jogosultság feltételét az erdészeti hatóság köteles vizsgálni, és ezzel kapcsolatban a kérelmezőt határidő kitűzésével felhívhatja a használat jogcímének igazolására. Az igazolás elmulasztása esetén az erdészeti hatóság a kérelmet elutasítja.

(3) Természetben összefüggőnek kell tekinteni azt az erdőterületet, melyet a település közigazgatási határa, az erdőgazdálkodás célját közvetlenül nem szolgáló más művelési ágú terület, közút, vasút, folyó vagy más, művelés alól kivett földrészlet nem szakít meg.

14. § (1) A tv. 13. § (4) bekezdésében meghatározott társult erdőgazdálkodói tevékenységet az erdészeti hatóság az alábbi feltételek esetén köteles előírni:

(2) Ha a természetben összefüggő erdő több földrészletből áll, és az egyes földrészletek tulajdonosai többségükben nem azonosak, a társult erdőgazdálkodást a több földrészletre vonatkozóan abban az esetben kell előírni, ha

(3) Amennyiben a külön jogszabály szerinti kárpótlási földárverés során, vagy részarányként nyilvántartott erdőterület nevesítésével az erdő birtokba adása még nem történt meg, az (1)–(2) bekezdés alapján nem lehet társult erdőgazdálkodási kötelezettséget előírni. A rendelet alkalmazásában a tulajdonszerzési folyamat befejezésének minősül az erdőterület birtokba adása.

(4) Társult erdőgazdálkodásnak kell tekinteni, ha a tulajdonosok az erdőterületüket erdőgazdálkodó szervezet vagy személy használatába, haszonbérletébe adják, vagy az erdőgazdálkodói tevékenység ellátásával ilyen szervezetet vagy személyt bíznak meg.

15. § (1) Az erdőterület erdőbirtokossági társulat használatába adása külön jogszabályban foglaltak szerint, az erdő más erdőgazdálkodó használatába, haszonbérletébe adása és az erdőgazdálkodó megbízása pedig kizárólag írásbeli szerződéssel történik.

(2) A szerződésben rögzíteni kell, hogy az a tv. 14. §-ában meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos jogok és kötelezettségek átruházására vonatkozik.

(3) A szerződésben fel kell tüntetni az erdőterület ingatlan-nyilvántartási adatait, valamint az üzemtervi tag, erdőrészlet jeleit és területadatait is.

16. § Egyéni erdőgazdálkodásnak minősül, ha egy személy a kizárólagos tulajdonában levő és az erdészeti hatóság által önálló erdőgazdálkodásra alkalmasnak minősített erdőterületen gazdálkodik. Ebben az esetben erdőgazdálkodóként az erdő tulajdonosát, vagyonkezelőjét kell nyilvántartásba venni.

17. § Az erdőgazdálkodó – amennyiben nem azonos az erdő tulajdonosával – az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatására, az erdőterület igénybevételére vonatkozó kérelméhez köteles csatolni a terület tulajdonosainak e tárgyban adott hozzájárulását.

18. § Az erdőgazdálkodó köteles a tv. 14. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében az erdejének külső és belső határvonalai főbb töréspontjaira jól látható és időtálló határjeleket elhelyezni, ezek fenntartásáról, megsemmisülésük esetén pótlásukról gondoskodni.

19. § (1) Az erdészeti hatóság a tv. 14. §-ának (2) bekezdése alapján akkor köteles erdőgazdálkodó kijelölésére javaslatot tenni, ha

(2) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kijelölésére vonatkozó javaslatának a miniszterhez való felterjesztése előtt felszólítja az erdőterület tulajdonosát, hogy teljesítse a tv. szerinti erdőgazdálkodási kötelezettségét, gondoskodjon az erdőgazdálkodó pótlásáról, melynek teljesítésére határidőt állapít meg.

(3) A tv. 14. §-ának (2) bekezdése alapján olyan erdőgazdálkodó szervezet (személy) kijelölésére lehet javaslatot tenni, aki/amely a szükséges munkák elvégzését, illetve az erdőgazdálkodói jogok érvényesítését és kötelezettségek teljesítését az erdészeti hatóság előtt tett nyilatkozatban előzetesen vállalja. A nyilatkozatot az erdészeti hatóságnak a javaslatához csatolni kell.

(4) A miniszter által kijelölt és a haszonvételek gyakorlására felhatalmazott erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodói feladatokat és a haszonvételeket az erdészeti hatóság által a tv. 29. §-a szerint jóváhagyott erdőgazdálkodási terv szerint gyakorolhatja.

(5) A kényszerkijelölés alapján végzett erdőgazdálkodási tevékenység esetén a kijelölt erdőgazdálkodó külön jogszabályban meghatározott módon és mértékben támogatást igényelhet.

20. § (1) Az erdő elsődleges és további rendeltetését vagy rendeltetéseit a tv. 105. §-a figyelembevételével annak 17–20. §-aiban foglaltak szerint, a körzeti erdőtervben, erdőrészletenként kell megállapítani.

(2) Arról, hogy a tv. hatálybalépése előtt készült tíz évre szóló erdőgazdasági üzemtervben megállapított elsődleges rendeltetés a törvény alapján melyik elsődleges rendeltetésnek felel meg, indokolt esetben az erdészeti hatóság – az érintett hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával – határozatban dönt.

(3) A rendeltetés megállapításának részletes feltételeit a miniszter által a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzétett Erdőrendezési Szabályzat tartalmazza.

21. § (1) Az erdő elsődleges rendeltetése mellett erdőrészletenként további rendeltetést vagy rendeltetéseket kell megállapítani az alábbi esetekben:

(3) A körzeti erdőterv készítését megelőzően az erdő további rendeltetésének megállapításáról az erdészeti hatóság kérelemre, szakhatósági megkeresésre vagy indokolt esetben hivatalból dönt.

22. § Új erdő telepítésekor az erdő további rendeltetését az erdészeti hatóság a tv. 16. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint állapítja meg.

23. § (1) Védelmi rendeltetés megállapítása esetén, védett természeti területen lévő erdőben – a fokozottan védett természeti terület kivételével – a védőfeladatok betöltését kell elsődlegesnek tekinteni.

(2) A nem fokozottan védett természeti területen lévő erdőre, a korábbi, tízéves erdőgazdasági üzemtervben megállapított gazdasági elsődleges rendeltetést, a továbbiakban a tv. által megállapított további rendeltetésnek kell tekinteni.

24. § (1) A körzeti erdőtervben és az üzemtervben megállapított – elsődleges és további rendeltetésektől eltérő – rendeltetés megállapítására, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatására vonatkozó szabályok szerint kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az üzemterv készítése során további rendeltetés megállapítására kerül sor.

25. § (1) Az erdő további rendeltetésének megváltoztatására az elsődleges rendeltetés megváltoztatásának szabályait kell alkalmazni.

(2) Az erdő elsődleges rendeltetésének megváltozása maga után vonhatja az erdő további rendeltetésének megváltozását is.(3) Az erdő elsődleges rendeltetésének a tv. 22. §-a szerinti megváltoztatása esetén az erdőgazdálkodó termelési többletköltségének megállapítása – megegyezés hiányában – a bíróság hatáskörébe tartozik.

26. § (1) Az erdőgazdálkodás tartamosságát biztosító, a tv.-ben meghatározott új, hosszú távú tervezési rendszer alkalmazását 2006. december 31-ig kell teljeskörűen megvalósítani.

(2) Az Állami Erdészeti Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) a rendelet hatálybalépését követő hatvan napon belül kidolgozza a körzeti erdőtervek készítésének 2006. december 31-ig szóló ütemtervét (a továbbiakban: erdőtervezési ütemterv).

(3) Az erdőtervezési ütemtervet a tv. 24. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel úgy kell összeállítani, hogy a körzeti erdőterv készítésének időpontja és a körzetbe tartozó erdőkre a tv. hatálybalépése előtt készített erdőgazdasági üzemtervek lejárati időpontja lehetőség szerint ne térjen el.

(4) A körzeti erdőterv és körzeti vadgazdálkodási terv összhangjának céljából a körzeti vadgazdálkodási tervben az erdő vonatkozásában a körzeti erdőterv adatait kell felhasználni. Ennek biztosítása érdekében a körzeti vadgazdálkodási terv készítésének ütemtervét egyeztetni kell az erdőtervezési ütemtervvel.

27. § A körzeti erdőterv készítésének részletes szabályait az Erdőrendezési Szabályzat tartalmazza.

28. § (1) A körzeti erdőterv előkészítéséről, a jóváhagyott körzeti erdőterv Országos Erdőállomány Adattáron (a továbbiakban: Adattár) történő átvezetéséről és kiadásáról a miniszter a Szolgálat útján gondoskodik.

(2) A körzeti erdőtervek készítése az erdőtervezési ütemterv alapján történik. Az ütemtervtől eltérni csak különlegesen indokolt esetben, a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) mint országos erdészeti hatóság engedélye alapján lehet.

(3) Az erdészeti hatóság, a korábban készített üzemterv körzeti erdőtervezésig történő meghosszabbításáról – minden olyan esetben, amikor az erdőtervezési ütemterv alapján nem biztosított annak megújítása – határozatban intézkedik. Amennyiben az erdőállomány állapota ezt indokolja, az erdészeti hatóság elrendelheti az üzemterv kiegészítést is.

(4) A körzeti erdőterv kiadásával egyidejűleg a körzetben lévő erdőterületekre korábban készített erdőgazdasági üzemtervek és az azokból készített üzemtervi kivonatok hatályukat vesztik.

29. § A körzeti erdőterv az erdőgazdálkodási feladatokat és lehetőségeket tíz évre meghatározza, emellett tartalmaznia kell a tervezés idejében meghatározható, a gazdálkodás tartamossága szempontjából szükséges olyan adatokat is, melyek a tervidőszakon túlmutatnak. A körzeti erdőterv állapotadatai a terv érvénybelépésének időpontjára vonatkoznak, azonban egyes adatok előrevetítettek.

30. § (1) A körzeti erdőterv készítése során a tv. hatálya alá tartozó erdőterületek meghatározásánál az ingatlan-nyilvántartás adatait és térképét kell alapul venni.

(2) Amennyiben az ingatlan-nyilvántartás adatai a természetbeni állapottól vagy a tényleges birtoklási és használati viszonyoktól eltérnek, az erdészeti hatóság az erdő művelési ág megfelelő nyilvántartása érdekében a tv. 73. §-ában foglaltaknak megfelelően jár el, vagy indokolt esetben, az erdőgazdálkodó útján, felhívja a tulajdonosokat az eltérések felszámolásának kötelezettségére.

(3) Az erdőgazdasági üzemi térkép tartalmát is érintő erdészeti hatósági ügyekben csak a Szolgálat által hitelesített körzeti erdőtervi, illetve üzemtervi térképmásolat, vagy kivonat használható fel. A hitelesített másolat érvényességi ideje hat hónap.

31. § (1) A körzeti erdőterv készítéséről, a terepi munkák megkezdése előtt, a körzetben érintett erdőgazdálkodókat értesíteni kell. Az értesítésben a munkák várható időpontja mellett tájékoztatni kell az erdőgazdálkodókat a törvényben foglalt jogaikról és kötelezettségeikről is.

(2) A körzeti erdőterv előkészítése során a Szolgálat, az érintett erdőgazdálkodók vagy azok képviselői, a hatáskörrel rendelkező szakhatóságok, az érdekképviseleti szervek és a települési önkormányzatok értesítésével előzetes egyeztető tárgyalást tart.

(3) A Szolgálat az előzetes egyeztető tárgyalásról, annak helyszínéről és időpontjáról – a tárgyalást megelőző tizenöt nappal – értesíti az érdekelteket.(4) Az előzetes egyeztető tárgyaláson hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közreműködő szakhatóságok, az érdekelt erdőgazdálkodók, érdekképviseleti szervek és települési önkormányzatok képviselői megismerhetik a tervezés alapjául szolgáló adatokat, valamint véleményt nyilváníthatnak a tervezés irányelveivel kapcsolatosan. Az értesítettek távolmaradása az egyeztető tárgyalás megtartását nem akadályozza meg, és eredményét nem hiúsítja meg.

(5) Az előzetes egyeztető tárgyalásról a Szolgálat jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az irányelvek jóváhagyása céljából megküld a minisztériumnak.

32. § (1) A Szolgálat az elkészült körzeti erdőterv ismertetése céljából az előzetes egyeztető tárgyaláson érintettekkel azonos körben és módon zárótárgyalást hív össze. A zárótárgyalás megtartására az előzetes egyeztető tárgyalás szabályait kell alkalmazni.

(2) A zárótárgyalás előtt tizenöt napon keresztül biztosítani kell, hogy a körzetben érintett erdőgazdálkodók és a zárótárgyalásra meghívottak a rájuk vonatkozó adatokba betekinthessenek annak érdekében, hogy a zárótárgyaláson véleményt nyilváníthassanak.

(3) A zárótárgyalásról zárójegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a Szolgálat a minisztérium útján a miniszterhez terjeszt fel jóváhagyásra.

(4) A miniszter, jóváhagyási záradék aláírásával megállapítja a körzeti erdőtervet. Amennyiben a zárójegyzőkönyv véleményeltéréssel került felterjesztésre, úgy a jóváhagyási záradék a véleményeltérés kérdésében is rendelkezik.

33. § (1) A körzeti erdőtervet három példányban kell elkészíteni. A körzeti erdőterv egy példánya a minisztériumnál marad, két példányát a Szolgálat kapja meg.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt további érintett hatóságok kérésére a Szolgálat a körzeti erdőtervből térítés ellenében kivonatot készít. A kivonat a körzeti erdőterv átfogó részét teljeskörűen tartalmazza.

34. § (1) A körzeti erdőterv érvénybe lépése után a körzetben található erdőgazdálkodók kötelesek üzemtervük elkészítéséről gondoskodni.

(2) Az üzemterv érvényességének lejárati éve megegyezik a körzeti erdőterv érvényességének lejárati évével.(3) Az erdőgazdálkodó üzemtervének elkészítéséig, az erdőgazdálkodási feladatok meghatározása tekintetében az érvényben lévő körzeti erdőterv vonatkozó részét kell üzemtervnek tekinteni.

35. § (1) Az egyes erdőgazdálkodók üzemtervét körzetenként három példányban kell elkészíteni, melynek egy példányát az erdőgazdálkodó, másik két példányát az erdészeti hatóság kapja.

(2) Az üzemterv készítése során el kell végezni az ingatlan-nyilvántartással való összevetést. Az esetleges eltérések rendezéséről az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.

36. § (1) Az erdőgazdálkodó nyilatkozhat arra nézve, hogy a körzeti erdőtervnek a területére vonatkozó részét minden vonatkozásban elfogadja, és a Szolgálattól kérheti annak üzemtervként való kiadását.

(2) Az erdőfenntartás hosszú távú érdekeinek és a tartamos gazdálkodás szakmai alapelveinek maradéktalan érvényesülése érdekében az állam, a tulajdonában álló területeken, az erdőtervben előírtak végrehajtását írja elő, ezért ezeken a területeken a körzeti erdőtervek vonatkozó részét kell üzemtervnek tekinteni. Az állam tulajdonában álló területekre vonatkozó üzemterveket a rendelet hatálybalépésének napját követően, első alkalommal 1997. évben kell kiadni.

37. § (1) A Szolgálat, ha az üzemterv elkészítésével bízzák meg – térítés ellenében – köteles azt elvállalni.

(2) Amennyiben az erdőgazdálkodó üzemtervét nem a Szolgálattal készítteti (vagy maga készíti), kérésére az üzemterv elkészítése céljából a Szolgálat – a rendeletben meghatározott díj megfizetése ellenében – átadja az erdőtervnek az erdőgazdálkodóra vonatkozó részeit – külön kérésre mágneses adathordozón is –, az üzemi térkép másolatát vagy kivonatát, valamint szöveges tájékoztatást ad a területet érintő irányelvekről, korlátozásokról. Igény szerint szolgáltatja a segédleteket és nyomtatványokat.

38. § (1) Ha az erdőgazdálkodó az üzemterv elkészítésére vonatkozó kötelezettségének a 35. és 36. §-okban foglaltak szerint, a körzeti erdőterv érvénybelépésének évében tesz eleget, úgy – a külön jogszabályban meghatározott módon és mértékben – támogatásra tarthat igényt.

(2) A külön jogszabályban foglaltak szerint csökkentett összegű támogatás igényelhető, ha az üzemterv elkészítéséről az erdőgazdálkodó nem a körzeti erdőterv érvénybelépésének évében gondoskodik.

39. § (1) Amennyiben egy üzemtervbe felvett erdőterület része az üzemtervi időszakon belül más erdőgazdálkodóhoz kerül, a Szolgálat az érintett részről az erdőgazdálkodó kérésére térítés ellenében hitelesített kivonatot ad. A kivonat külön kérésre az átvevő erdőgazdálkodó meglévő üzemtervével egybeszerkeszthető.

(2) Ha az üzemtervbe felvett összes terület új erdőgazdálkodó használatába megy át és egyúttal az üzemterv is átadásra kerül, az üzemterv csak az erdészeti hatóság erre vonatkozó záradékolása után tekinthető az új gazdálkodó üzemtervének.

(3) Az erdészeti hatóság csak az előírt nyilvántartásokat tartalmazó üzemterveket záradékolja.

40. § Ha az erdőgazdálkodó az üzemterv készítése során a körzeti erdőterv tervjavaslatától el kíván térni, az általa választott erdőgazdasági tevékenységet érvényesítheti üzemtervében, amennyiben az a tv.-ben foglalt előírásokat nem sérti.

41. § (1) Az üzemterv és az egyszerűsített üzemterv készítésének részletes szabályait az Erdőrendezési Szabályzat tartalmazza.

(2) A tv. 27. §-ának d) pontjában előírt nyilvántartást saját üzemtervében köteles az erdőgazdálkodó vezetni, melyet az erdészeti hatóság ellenőrizhet.

42. § (1) Az üzemtervtől eltérő gazdálkodás engedélyezéséről az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó éves erdőgazdálkodási tervének (a továbbiakban: éves terv) jóváhagyásakor, továbbá a terv módosításának engedélyezésekor dönt.(2) Az üzemtervtől eltérő gazdálkodást hivatalból akkor kell előírni, ha az erdő fenntartása, fejlődése vagy védelme érdekében szükséges, és a gazdálkodó azt nem tervezte meg vagy megtervezte, de nem hajtotta végre.

43. § (1) Éves tervet szakirányú közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember készíthet.

(2) Az éves tervet a 3. számú melléklet szerinti nyomtatvány felhasználásával, vagy annak megfelelő tartalmi és formai követelmények szerint kell elkészíteni, és a tárgyévet megelőző év november 30-áig, kivételes esetben az éves erdőgazdálkodói tevékenység megkezdésének tervezett vagy szükséges időpontja előtt harminc nappal kell – védett természeti terület esetén négy, egyébként három példányban – az erdészeti hatósághoz benyújtani. Az éves tervet az erdőgazdálkodón vagy képviselőjén kívül a tervezőnek is alá kell írnia.

(3) Az erdőrészlet részterületére vonatkozó éves tervhez az Erdőrendezési Szabályzatban foglaltak szerint vázrajzot kell csatolni a részterület feltüntetésével.

(4) Az erdőgazdálkodó az éves terve jogerős jóváhagyását követően, az erdészeti hatóság által előírt időpontig, a terv alapján összeállított költségvetést köteles benyújtani az erdészeti hatósághoz az általa fizetendő erdőfenntartási járulék és a külön jogszabályban meghatározott, őt megillető állami támogatás elszámolása céljából. A költségvetést a külön jogszabályban meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni.

(5) Az éves terv felülvizsgálata során az erdészeti hatóság jogosult megvizsgálni, hogy a feladatok és haszonvételek ütemezése az üzemtervi időszakon belül megfelel-e a tv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott tartamossági követelményeknek.

(6) Ha az éves terv az (1)–(5) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, az erdészeti hatóság a terv jóváhagyását megtagadja, és a haszonvételek gyakorlását nem engedélyezi.

(7) Az éves terv teljes vagy részbeni jóváhagyásáról és a munkák végrehajtásának engedélyezéséről az erdészeti hatóság határozatban dönt, a tervet záradékolja, és a záradékolt terv példányát visszaküldi az erdőgazdálkodónak.

(8) Amennyiben év közben a jóváhagyott éves terv bármilyen okból történő megváltoztatására van szükség, a változást az éves terv készítésével azonos formai követelmények szerint kell megtervezni, és jóváhagyására az éves tervre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a változás az erdőfenntartási járulék összegét, vagy az igénybe vehető állami támogatást is érinti, az erdőgazdálkodó a megváltozott tartalmú költségvetést is köteles az erdészeti hatósághoz benyújtani.

(9) Amennyiben egy erdőterületre a törvény hatálybalépése előtt nem készült erdőgazdálkodási üzemterv, a körzeti erdőterv elkészítéséig az éves erdőgazdálkodói feladatokat és haszonvételi lehetőségeket kérelemre vagy hivatalból az erdészeti hatóság a tv. 2. §-ának (1) bekezdésére és az erdő elsődleges rendeltetésére figyelemmel állapítja meg.

44. § (1) Az erdőállomány szerkezetátalakítást az éves tervben kell megtervezni, azonban az érintett erdőrészleteknél a szerkezetátalakítás tényét fel kell tüntetni.

(2) Az erdőállomány szerkezet-átalakítás tervezése esetén az éves tervhez csatolni kell a külön jogszabály szerinti állami támogatás igényléséhez szükséges költségvetést az ott előírt nyomtatvány felhasználásával, vagy azzal azonos tartalommal és formában.

45. § A Szolgálat felelős az Adattár üzemeltetéséért és karbantartásáért, az adatok védelméért, az információs rendszer számítógépparkjának és programjainak folyamatos fejlesztéséért.

46. § (1) Az Adattár adatai közül a tv. 31 § (2) bekezdésének a) pontjában szereplő adatokat a Szolgálat erdőtervezési feladatot ellátó részlegei, a b) pontjában foglaltak szerinti adatokat a hatósági feladatot ellátó részlegek, a c) pontjában foglaltak szerinti adatok közül az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszerből származókat a rendszert üzemeltető szervezeti egységek, illetve az üzemeltetésben közreműködő megbízott szervezetek, fennmaradó részét pedig a hatósági feladatot ellátó szervezeti egységek szolgáltatják.

(2) Az Adattárba adatot szolgáltató szervezetek az adatok hitelességéért felelősséggel tartoznak.

(3) Az Adattár adatainak frissítése évente egy alkalommal történik. Az adatok vonatkozási időpontja mindig a tárgyév január első napja.

(4) Az Adattár tárgyévi állapotának előállítása után az előző évi állapotú Adattárat archiválni kell.

47. § (1) Az Adattár adatainak a tervezésben, irányításban, ellenőrzésben és tájékoztatásban történő felhasználása módját, a felhasználandó adatok körét az Erdőrendezési Szabályzat tartalmazza.

(2) Az ország erdőállomány állapotára vonatkozó adatok közül csak a miniszter által közzétett adatok nyilvánosak.

(3) A (2) bekezdésben foglalt nyilvános adatokkal kapcsolatban a miniszter által meghatározott példányszámon felül igényelt másolatok előállítási költségét a szolgáltatást igénylő köteles megtéríteni.

48. § (1) Az Adattárban a nyilvános adatokba való betekintés díjmentes, azonban az Erdőrendezési Szabályzatban meghatározott szolgáltatási kötelezettségen túl felmerült igények esetén a szolgáltatás rendeletben meghatározott díját az igénylő köteles megfizetni.

(2) Az erdőterület tulajdonosa, jogszerű használója, valamint az erdőgazdálkodó hozzájárulása nélkül a Szolgálat nem adhat ki harmadik fél részére adatokat. Amennyiben ilyen adatok igénylésére közérdekből kerül sor, úgy a szolgáltatást igénybe vevő köteles a jogosultságot igazolni.

49. § A Szolgálat az Erdőrendezési Szabályzatban foglaltak figyelembevételével térítés ellenében jogosult adatot szolgáltatni:

50. § Az Adattár működtetésének, valamint az országos és a körzeti hozamszabályozás elkészítésének módját az Erdőrendezési Szabályzat tartalmazza.

51. § (1) Erdőtelepítési kivitelezési tervet csak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy (erdőmérnök) vagy ilyen személyt foglalkoztató szerv készíthet.

(2) Az erdőtelepítési kivitelezési tervnek tartalmaznia kell:

(3) Az erdőtelepítési kivitelezési tervhez csatolni kell a termőhelyi adatok meghatározása alapjául szolgáló termőhelyvizsgálati jegyzőkönyvet, melynek mintáját az Erdőrendezési Szabályzat tartalmazza.

(4) Elsődlegesen nem gazdasági rendeltetésű erdő telepítése esetén az erdészeti hatóság a (2) és (3) bekezdésben foglaltakon felül további tartalmi előírásokat tehet.

(5) A szennyvíz, a szennyvíziszap és a hígtrágya elhelyezésére igénybe vett vagy arra szolgáló ingatlanra erdőtelepítési vagy fásítási kérelem nem engedélyezhető.

52. § Az erdőtelepítés első kiviteli, pótlási és ápolási munkáit az erdőgazdálkodónak az éves erdőgazdálkodási tervében fel kell tüntetni, illetve megtervezni, és ahhoz csatolni kell a külön jogszabályban meghatározottak szerinti költségvetést.

53. § (1) Fásítás telepítésének tervezése esetén a tv. 36. és 37. §-ában meghatározott tervet csak állami támogatás igénylése esetén kell az erdészeti hatósághoz benyújtani. A terv tartalmi és formai követelményeit a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a fásítás telepítését az erdészeti hatóság a terv jóváhagyásával engedélyezi. Egyéb esetben a fásítás telepítését előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak. Az erdészeti hatóság a fásítás telepítését határozatban megtilthatja.

54. § (1) Amennyiben az engedély nélkül telepített erdőt a hatáskörrel bíró szakhatóságok állásfoglalása vagy az erdészeti hatóságnak a tv. 38. §-ának (2) bekezdése alapján hozott határozata szerint fel kell számolni, arról az erdészeti hatóság határozatot hoz. A határozatban meg kell állapítani a felszámolás határidejét.

(2) Ha a kötelezett a felszólításnak határidőre nem tesz eleget, az erdőtelepítés felszámolását az erdészeti hatóság a kötelezett költségére elvégezteti.

55. § (1) Az erdőtelepítés terv szerinti végrehajtása esetén az erdőgazdálkodó a kivitelezési tervnek az erdő művelési ágának feltüntetéséhez szükséges adatait a külön jogszabályban meghatározott vázrajzzal együtt köteles megküldeni az illetékes földhivatal részére.

(2) Amennyiben az erdőtelepítés a tervtől eltérő határokkal valósult meg, az erdőgazdálkodó az első kivitel végrehajtását, vagy az eltérés megállapítását követően harminc napon belül köteles a terv megfelelő adatainak módosításáról gondoskodni, és a módosított adatokat az illetékes erdészeti hatósághoz záradékolásra megküldeni, és azt követően benyújtani az illetékes földhivatal részére.

56. § A közérdekből elrendelt erdő-, illetve fásítás telepítés tervezésére és hatósági ellenőrzésére az erdőtelepítés tervezésének és ellenőrzésének szabályait kell alkalmazni.

57. § (1) A faállomány tarvágását vagy kipusztulását követően:

(2) Az erdősítés elvégzését (első kivitel) követően – a külön jogszabályban gazdaságtalannak minősített erdők felújítását kivéve – a sikeresen erdősült területnek az erdősítési kötelezettség alá eső terület hetven százalékát, gyorsan növő állományok esetén két, lassan növő állományok esetén három év alatt el kell érni.

(3) Felújító vágással történő természetes, mageredetű erdőfelújítás esetén az idős faállomány és a természetes újulat együttes fedettsége (záródás) nem csökkenhet hetven százalék alá. Ha az idős állomány záródása harminc százalék alá csökken, akkor a természetes újulatnak – az esetleg végzett kiegészítő mesterséges erdősítés eredményével együtt – kell a hetven százalékos fedettséget elérni. Ha a természetes újulat részben vagy teljesen elpusztul, hiányát mesterséges erdősítéssel kell pótolni.

(4) A tarvágást vagy a faállomány pusztulását követően az erdőfelújításban és az erdőtelepítésben a kocsánytalan tölgy főfafajú erdősítést tíz, a kocsányos tölgy, a bükk, a fenyő és az egyéb kemény lombos főfafajú erdősítést nyolc, az akác és a lágy lombos főfafajú erdősítést hat év alatt be kell fejezni. Az erdészeti hatóság által engedélyezett sarjról történő felújításokat legkésőbb a tarvágást követő ötödik évben kell befejezni.

(5) Magról történő természetes felújítás esetén a kocsánytalan tölgy főfafajú erdőfelújítást a végvágás utáni nyolcadik, a többi fafaj esetében a hatodik évben be kell fejezni.

(6) Az erdősítésben az erdőgazdálkodónak fel nem róható okból bekövetkezett jelentősebb károsítás, valamint honvédelmi, határrendészeti és nemzetbiztonsági célú korlátozás esetén az erdészeti hatóság az (1)–(5) bekezdésben megállapított határidőket szakmailag indokolt mértékben megváltoztathatja.

58. § Az erdőfelújítások és erdőtelepítések (a továbbiakban együtt: erdősítés), valamint az állami támogatással létesített fásítások ellenőrzését és értékelését az erdészeti hatóság az Erdőrendezési Szabályzatban foglaltak szerint végzi.

59. § (1) Fásításból való fakitermelés vagy a fásítás faállományának pusztulása esetén a felújításról csak akkor és olyan módon kell gondoskodni, ahogy az erdészeti hatóság azt határozatban előírta.

(2) Ha a fásítás tulajdonosa vagy jogszerű használója a fásítás felújítását az erdészeti hatóság által előírt módon és e rendelet szerint előírt határidőre nem hajtja végre, a mulasztóra az erdőfelújítási kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

60. § Amennyiben az erdőgazdálkodó az elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdő faállományának megfelelő fejlődéséhez szükséges nevelővágásokat nem tervezte meg, az erdészeti hatóság a szükséges beavatkozások végrehajtását hivatalból elrendelheti. Az így elrendelt munkák elmulasztása esetén erdőgazdálkodási bírság kiszabásának van helye.

61. § (1) Az üzemtervben vagy az erdészeti hatóság által a tv. 28. §-a alapján hivatalból előírt erdőnevelési feladatokat az erdőgazdálkodónak az éves erdőgazdálkodási tervében kell megtervezni. Ha az erdőgazdálkodó elmulasztja az erdészeti hatóság határozatában előírt erdőnevelési feladatokat az éves tervben feltüntetni, továbbá azokat végrehajtani, az erdészeti hatóság az államigazgatási eljárás szabályai szerint jár el.

(2) Az engedélyezett erdőnevelési munkák végrehajtásának ellenőrzését és értékelését az erdészeti hatóság a munkák befejezésének bejelentését követően az Erdőrendezési Szabályzatban foglaltak szerint végzi el.

62. § Az erdő nevelése során a 81. § fakitermelésekre meghatározott előírásait figyelembe kell venni.

63. § (1) A befejezett erdősítés felülvizsgálata során az erdő minőségi romlásának minősül, ha az erdősítés

(2) Ha az erdősítés faállománya elpusztult, vagy további megfelelő fejlődése erdőgazdálkodási beavatkozással nem biztosítható, valamint a megváltozott fafaj összetételű faállomány a területen a tv. 2. §-ában és 41. §-ában foglaltakra való tekintettel nem tartható fenn, az erdészeti hatóság elrendeli a területen levő faállomány letermelését, és az erdősítés megismétlését. Ha az erdősítés megismétlésének elrendelésére az erdőgazdálkodónak felróható okból kerül sor, rendelkezik az erdőgazdálkodó által az erdősítésre igénybe vett állami támogatásnak az (5) bekezdés előírásai szerinti visszafizetéséről.

(3) Amennyiben az erdő minősége az (1) bekezdés szerint romlott, de erdővédelmi vagy állománynevelési eljárással helyrehozható, az erdészeti hatóság az erdőt folyamatos erdősítéssé visszaminősíti, és határidő megállapításával elrendeli a szükséges munkák elvégzését. Egyúttal rendelkezik a gazdálkodó által az erdősítésre igénybe vett állami támogatás (5) bekezdés előírásai szerinti részleges visszafizetéséről.

(4) Ha a felülvizsgálatnál talált erdő fafajösszetétele a harminc százalékot meghaladó mértékben helyrehozhatatlanul leromlott, de fejlődése megfelelő és a megváltozott összetételű faállomány a területen a tv. 2. §-ában foglaltak figyelembevételével fenntartható, az erdészeti hatóság gondoskodik a változásnak az Adattárba való átvezetéséről, és intézkedik a gazdálkodó által az erdősítésre igénybe vett állami támogatás (5) és (6) bekezdés előírásai szerint megállapított részének visszafizetéséről.

(5) Az erdészeti hatóság az alábbiak szerint rendelkezik az erdőgazdálkodó által jogtalanul igénybe vett állami támogatás visszafizetéséről. Ha a visszafizetés elrendelésére

(6) Ha a visszafizetési kötelezettség megállapítására az erdőszerkezet-átalakítással létrehozott erdősítés vagy gazdaságtalan erdő felújítása esetében került sor, a visszafizetendő összeg megállapításánál a felülvizsgálat idején igényelhető többlettámogatási összeget is figyelembe kell venni.

64. § (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetését a Szolgálat – a törvényben foglalt feladatok ellátása érdekében – az alábbi alrendszereken keresztül valósítja meg:

(2) Indokolt esetben a minisztérium meghatározott erdővédelmi feladat ellátására önálló megfigyelőrendszer létrehozását és időleges működtetését rendeli el a Szolgálat számára.

65. § (1) A nagyterületű egészségi állapotfelmérés adatokat szolgáltat:

(2) A vizsgálatokat az (1) bekezdés a)–b) pontja esetében a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, egy hónap alatt, évente, a c) pontja esetében vegetációs időn kívül, legalább ötéves visszatérési idővel, a d) pontja esetében az év tetszőleges időszakában, legalább ötéves visszatérési idővel kell elvégezni.

66. § (1) Az egészségi állapot változásának intenzív vizsgálati hálózata ismereteket szolgáltat:

(2) A vizsgálatokat az (1) bekezdés a) és c) pontjai esetében július–augusztus hónapban, a b) és d) pontja esetében folyamatosan, évente kell elvégezni.

67. § Az ökológiai bázisterületeken folyó megfigyelés és kutatás az erdei ökoszisztémák működésének és a bennük lezajló folyamatoknak a megismerését szolgálja. A kutatás programját a 73. § (1) bekezdés szerinti útmutatóval összhangban, folyamatosan kell kidolgozni.

68. § A Szolgálat az országos fénycsapdahálózat és az erdővédelmi jelzőlapok alapján készített előrejelzések felhasználásával tájékoztatást nyújt a tömeges elszaporodásra hajlamos károsítók várható megjelenéséről, indokolt esetben kezdeményezi a védekezés megszervezését. Az előrejelzésekről hivatalból tájékoztatja a növényvédelmi hatóságot.

69. § (1) A 64. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti alrendszerek kialakítása során a hatályos nemzetközi egyezményeket és kötelezettségvállalásokat figyelembe kell venni, így különösen:

(2) Részben az (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség, részben az Európai Unióhoz való társult tagsági jogviszonyból fakadóan az Unió országain belül hatályos (EEC) No. 3528/86. számú rendeletben, valamint a végrehajtására kiadott (EC) No. 1091/94. számú rendeletben, és annak kiegészítéseiben foglaltakat, mint ajánlást kell alkalmazni.

70. § (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során a Szolgálat gondoskodik:

(3) A vizsgálati adatokat és eredményeket tartalmazó adatállományok az Adattár önálló alrendszereit képezik.

71. § (1) A Szolgálat az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során gondoskodik a tudományos és kutatóműhelyek megfelelő szintű közreműködéséről.

(2) Az erdőgazdálkodó köteles az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer munkáját segíteni:

72. § (1) Az erdőgazdálkodó köteles tűrni, hogy erdőterületén az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszerbe tartozó mintavételi pont létesüljön, s azt észlelési időszakban, a honvédelmi határrendészeti és nemzetbiztonsági erdő esetében előzetes egyeztetést követően, a rendszert üzemeltető felkeresse.

(2) A mintavételi pont a gazdálkodást nem befolyásolhatja, a gazdálkodó jogosult a mintafákat a tv.-ben meghatározott feltételek mellett kitermelni.

(3) A látható módon megjelölt mintavételi helyek létesítéséről a Szolgálat a gazdálkodót értesíti. A gazdálkodó köteles az értesítésben felsorolt jeleket és eszközöket óvni, megsemmisülésük esetén a Szolgálatot értesíteni.

(4) A jelek és eszközök megrongálása vagy megsemmisítése az erdőgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

73. § (1) Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer és annak egyes alrendszerei működésének részletes szabályait a miniszter a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben teszi közzé.(2) A Szolgálat köteles gondoskodni az (1) bekezdés szerint szabályozott rendszernek a 69. §-ban foglalt kötelezettségvállalásokkal való összhangjáról, és szükség esetén kezdeményezi a minisztériumnál a szabályozás korszerűsítését.

74. § (1) Az erdőt károsító hatások megelőzése érdekében a Szolgálat az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetése során nyert adatok és információk felhasználásával évente értékeli az erdők egészségi állapotát.

(2) A Szolgálat az éves értékelést követően és annak alapján előrejelzi a várható, erdőt érintő károsítások lehetőségét és valószínűségét.

(3) A Szolgálat az évente elkészített előrejelzést a területi szervei útján az erdőgazdálkodók számára hozzáférhetővé teszi.

75. § (1) Az erdőgazdálkodó az előrejelzés és saját megfigyelési adatai ismeretében, a rendes gazdálkodás körében köteles a várható károsításokra felkészülni, és a szükséges megelőző intézkedéseket megtenni.

(2) Amennyiben az erdőgazdálkodó a kár megelőzésére az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket elmulasztja, úgy az erdészeti hatóság az erdőt érő káros hatás megelőzésére teendő intézkedéseket elrendeli. Indokolt esetben az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa terhére a szükséges munkát elvégezteti.

(3) Amennyiben az erdőt érő káros hatás megelőzésére tett gazdálkodói tevékenységet az erdészeti hatóság a rendes gazdálkodás körét meghaladó mértékűnek minősíti, az erdőgazdálkodó jogosult költségeinek mérséklése céljából állami támogatást igényelni a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint.

76. § (1) Az erdőt érő azonosítható káros hatások mérséklése és az erdőkárok felszámolása céljából állami támogatás igényelhető a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, amennyiben az erdőkárok megelőzésére tett intézkedéseket az erdőgazdálkodó végrehajtotta.

(2) A támogatás az alábbiakban felsorolt azonosítható biotikus és abiotikus eredetű erdőkárok mérséklése és felszámolása címén igényelhető

77. § (1) Az erdőgazdálkodó jogosult támogatást igényelni a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a környezeti hatásokkal közvetlen összefüggésben, de nem azonosítható okok miatt bekövetkezett faegyedek elhalásából keletkező kára mérséklése céljából.

(2) Az erdőgazdálkodó a kára mérséklését célzó támogatást az őshonos lombos erdőállományát alkotó fő fafajok: a kocsányos tölgy, a kocsánytalan tölgy, a bükk, a cser és a hazai nyárak tömeges elhalása miatt kitermelt faanyag után igényelheti.

78. § (1) Az erdészeti hatóság engedélye alapján szabad gyakorolni az alábbi erdei haszonvételeket:

(2) A vadászati jog hasznosítására és gyakorlására vonatkozó külön rendelet előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) Az elhalt fekvő fa és gally gyűjtését, kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtését, valamint a bot, nád, sás, gyékény termelését és a fű kaszálását az erdőgazdálkodó gyakorolhatja, illetve e jogát előzetes írásbeli engedéllyel más személyre átruházhatja.

(4) Gomba, vadgyümölcs, moha, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése az állami erdőben, az egyéni szükségletet meg nem haladó mértékben, szabadon végezhető. A magánerdő területén bármilyen mértékű, állami területen az egyéni szükségletet meghaladó mennyiségű gyűjtés csak az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli engedélyével gyakorolható.

(5) A méhészeti tevékenység (a méhcsaládok elhelyezése nektár gyűjtés céljából) nem állami tulajdonú erdőben, az erdőgazdálkodó előzetes beleegyezésével, az állami tulajdonú erdőben szabadon gyakorolható, azonban a méhcsaládok elhelyezését és letelepedési helyét az erdőgazdálkodónak minden esetben be kell jelenteni. Különösen indokolt esetben az erdőgazdálkodó meghatározhatja a méhészeti tevékenység gyakorlásának feltételeit.

(6) A méhészeti tevékenység az erdőgazdálkodási tevékenységet és az erdei turizmust nem zavarhatja. Különösen indokolt esetben az erdőgazdálkodó meghatározhatja a méhészeti tevékenység gyakorlásának feltételeit.

(7) Védett természeti területen

79. § (1) Az erdő faállományának kitermelését az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó éves erdőgazdálkodási tervének jóváhagyásával, határozatban engedélyezi.

(2) Ha az egyes erdőrészletekben a kitermelésre tervezett fatérfogat mennyisége eltér az üzemterv szerinti kitermelési lehetőségtől, úgy az éves tervhez fatérfogat becslési jegyzőkönyvet kell csatolni.

80. § (1) Fásításban az 5. számú melléklet szerinti tartalommal és formában történő bejelentés alapján végezhető fakitermelés. A fakitermelés tervezett időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően kell bejelenteni az erdészeti hatóság részére.

(2) Az erdészeti hatóság a bejelentés tudomásul vételét határozatban megtagadhatja, és a fakitermelés elvégzését megtilthatja, vagy feltételhez kötheti.

(3) A bejelentés tudomásul vételének megtagadására és a fakitermelés elvégzésének megtiltására a bejelentés beérkezését követő tizenöt napon belül van lehetőség.

(4) A tv. hatálya alá tartozó egyes fák kitermelésére és pótlására külön jogszabály előírásai vonatkoznak.(5) A faültetvényből történő fakitermelést a 6. számú melléklet szerinti tartalommal és formában kell bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az erdészeti hatósági eljárás során felmerült költség az erdőgazdálkodót terheli.

81. § (1) Az ápoló vágás (felszabadító tisztítás) az erdősítés befejezését követő erdőnevelési munka. Célja a fő fafaj és az értékes kísérő fajok megfelelő tőszám eloszlásának és fejlődési feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében a sarjak (kivéve az arról való felújítás esetét), a nem kívánatos cserjék, mellékfajok visszaszorítása szükséges.

(2) A tisztító vágás célja a kedvező állományszerkezet rendeltetésszerű kialakítása, ezen belül az elegyarány szabályozása. A munka során a beteg, sérült, elhaló és alakhibás (görbe, villás, seprűs, böhöncösödő) egyedeket el kell távolítani.

(3) A törzskiválasztó gyérítéssel biztosítani kell az erőteljes magassági növekedést, a megfelelő nagyságú korona kialakítását, az állomány minőségi jellemzőinek javulását, a kedvező állományszerkezet kialakítását. Ennek érdekében el kell végezni a minőségi válogatást, elő kell segíteni a javafák fejlődését.

(4) A növedékfokozó gyérítés célja a faállomány-szerkezet végső kialakítása, a minőségi faanyagtermesztés elősegítése. Lassan növő kemény, lombos fafajok esetében a véghasználatot megelőzően húsz évvel növedékfokozó gyérítés csak különlegesen indokolt esetben végezhető.

(5) A véghasználati fakitermelések közül

(6) A szálalással végzett fakitermelés során évente legfeljebb a fakitermeléssel érintett terület faállománya folyónövedékének megfelelő famennyiség termelhető ki. A szálalás során az érintett erdő faállományának szerkezete nem romolhat és átlagos minősége nem csökkenhet. Ha az erdőgazdálkodó a szálalást nem évente végzi, az erdészeti hatóság engedélyezheti két évnél nem hosszabb visszatérési idő esetén a kimaradt év folyónövedékének megfelelő mennyiség kitermelést is.

(7) Készletgondozó használatnak minősül a véghasználati kor elérése előtt a fakészlet megőrzését biztosító, a szálalás (6) bekezdésben meghatározott szabályai szerint végrehajtott fakitermelés.

(8) Egészségügyi fakitermelés során csak az elhalt, vagy további fejlődésre alkalmatlanná vált sérült, beteg, valamint a károsítók elszaporodását előidéző lábon álló fák termelhetők ki. A tv. 60. § (2) bekezdésének f) pontja alkalmazásában egészségügyi fakitermelésnek kell tekinteni az elemi károk (vihar, hó, jég, árvíz stb.) által ledöntött fák tőről való leválasztását is.

82. § A fakitermelés engedélyezése során az erdészeti hatóság a források védőterületén, védett élő szervezetek élőhelyén, élettelen természeti vagy tájképi értékek környezetében, kirándulóhelyeken egyes fák vagy facsoportok kitermelését megtilthatja.

83. § (1) Az erdő nevelését szolgáló felszabadító tisztítás, tisztítóvágás, gyérítések és a természetes felújítás érdekében végzett bontóvágások során, amennyiben a biológiai változatosság tartamossága, valamint az erdő ökológiai stabilitásának biztosítása ezt szükségessé teszi, az adott termőhelynek megfelelő erdőtársulás mellékfafajait – az erdészeti hatóság által az éves erdőgazdálkodási terv jóváhagyása során meghatározott mértékig – meg kell hagyni.

(2) A szakszerű erdőnevelés és felújítás – ezen belül az (1) bekezdésben meghatározott követelmény – megvalósításának biztosítása érdekében az erdészeti hatóság a fakitermelésnek az éves erdőgazdálkodási terv jóváhagyásának engedélyezése előtt jogosult meggyőződni arról, hogy a kivágásra tervezett fák kijelölése megfelelő módon megtörtént-e. A jelölés szakszerű végrehajtása hiányában a fakitermelést az erdészeti hatóság nem engedélyezheti.

(3) A tv. 61. § (4) bekezdése alapján a fakitermelés korlátozásának vagy megtiltásának akkor van helye

(4) Amennyiben az erdőgazdálkodó a tv. 61. §-ának (5) bekezdése szerinti hatósági rendelkezésnek nem tesz eleget, és e mulasztásával az erdő egészségi állapotát veszélyezteti, vagy abban kárt okoz, a tv. 102. § (1) bekezdésének e) pontja alapján erdőgazdálkodási bírság kiszabásának van helye.

84. § (1) A tv. 62. §-a alkalmazásában felújítatlan vágásterületnek minősül az üres vágásterületen felül a folyamatban levő erdőfelújítás területe is, amíg az erdészeti hatóság – védett erdő esetén a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával – az erdőfelújítást befejezetté nem nyilvánítja.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában tarvágás hegyvidéki területen öt hektárnál nagyobb területen szerkezetátalakítás vagy más állományalkotó főfafaj cseréje esetén és csak akkor engedélyezhető:

85. § (1) A tv. 63. §-a alkalmazásában erdészeti szaporítóanyag gyűjtésének minősül az erdei fafajok magjának a faállomány alatt megtelepült csemetéinek gyűjtése, valamint a dugványozás céljából végzett hajtás szedés.

(2) Az erdészeti szaporítóanyag erdőterületen való gyűjtéséhez nincs szükség az erdészeti hatóság engedélyére ha

86. § Az üzemterv szerinti véghasználati fakitermelést megelőző öt évnél korábban megkezdett fenyőgyanta gyűjtés a tv. 102. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti szakszerűtlen állománynevelésnek minősül, és erdőgazdálkodási bírság kiszabását vonja maga után.

87. § (1) Az erdőterület igénybevételére vonatkozó, az erdészeti hatósághoz benyújtandó kérelemhez mellékelni kell a tervezett igénybevétel által bekövetkező változásnak az Adattárban, a körzeti erdőtervben és az üzemtervben való átvezetéséhez szükséges, az üzemtervi térkép kivonatának felhasználásával készült 1:10 000 méretarányú vázrajzot, az üzemtervi területkimutatást, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban való átvezetéshez szükséges, külön rendeletben meghatározott vázrajzot és területkimutatást, valamint az erdő tulajdonosának hozzájárulását. A kérelemben pontosan meg kell határozni a tervezett igénybevétel célját.

(2) Az erdő igénybevételének az erdészeti hatóság által történt engedélyezése nem mentesíti az engedélyest és az érdekelteket más, az igénybevétel célja szerint hatáskörrel rendelkező szerv hozzájárulásának, illetve engedélyének megszerzésére a külön jogszabályban előírt kötelezettsége alól. A kérelem mellékleteit védett vagy védő erdő tervezett igénybevétele esetén négy, egyébként három példányban kell benyújtani az erdészeti hatósághoz.

88. § (1) Az erdőterület honvédelmi vagy határrendészeti célra történő igénybevétele iránti kérelmet a területileg illetékes erdészeti hatóságnál kell előterjeszteni, aki azt véleményezve felterjeszti a miniszterhez.

(2) Az erdőterület igénybevételéhez való elvi hozzájárulás iránti kérelemben fel kell tüntetni az érintett erdő ingatlan-nyilvántartási és üzemtervi adatait, ezen felül a terület beazonosítására alkalmas 1:10 000 méretű vázrajzot kell csatolni. A kérelemben meg kell jelölni a tervezett igénybevétel célját.

(3) A tv. 67. § (3) bekezdése szerinti elvi hozzájárulást meg kell kérni abban az esetben, amikor nyomvonalas létesítmény, bányatelek kialakítása vagy erdőterület belterületbe vonása miatt az erdőterület igénybevételére várhatóan öt éven belül sor kerül.

89. § (1) Erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonása iránti kérelemhez mellékelni kell a területileg illetékes talajvédelmi hatóság nyilatkozatát az érintett erdőterület mezőgazdasági művelésre való alkalmasságáról.

(2) A faültetvény területének mezőgazdasági művelésbe vonásának az erdészeti hatósághoz való bejelentése nem mentesíti a gazdálkodót más jogszabályban előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól.

90. § (1) Az erdőterület időleges igénybevétele miatt az erdőgazdálkodó által a külön jogszabály szerinti számlára teljesítendő fizetési kötelezettség összegét és a befizetés határidejét és módját az erdészeti hatóság határozatban állapítja meg.

(2) Az erdőgazdálkodó által a tv. 70. § (4) bekezdése szerint fizetendő újraerdősítési költség, a tv. 70. § (5) bekezdése szerinti erdőgazdálkodási bírság, valamint a tv. 71. §-a szerint az időleges igénybevételért fizetendő összeg megfizetésének határidejét és módját az erdészeti hatóság határozatban állapítja meg.

91. § A tv. 71. §-ának (2) bekezdése alapján a miniszter által adható felmentés iránti kérelmet két példányban az erdészeti hatósághoz kell benyújtani.

92. § Amennyiben az erdőgazdálkodó az erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonásának engedélyezése során az újraerdősítési költség megfizetése helyett más művelési ágú területen vállal újraerdősítést, úgy az újraerdősítés tervezésére az erdőtelepítés, egyéb feltételeire az erdőfelújítás szabályai vonatkoznak.

93. § (1) Azt a nem erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletet vagy alrészletet, melyet a nyilvántartás szerinti művelési ágban már nem hasznosítanak és a faállományának fedettsége az ötven százalékot eléri vagy meghaladja, erdőterületnek kell minősíteni. A földhivatal a terület művelési ágát – az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulása vagy megkeresése alapján – az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra változtatja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a feltételek a földrészlet vagy alrészlet egyezerötszáz négyzetméterén vagy annál nagyobb részterületén állnak fenn.

94. § Az erdőterület megosztásának engedélyezése esetén az üzemterv módosításáról és a tv. 75. §-a alapján az erdészeti hatóság által előírt intézkedések végrehajtásáról az engedélyes köteles gondoskodni.

95. § (1) Az erdei haszonvételből származó termékek készletezése, valamint azoknak a járművekkel való elszállítása csak az erdő és az erdészeti létesítmény védelmére vonatkozó előírások maradéktalan megtartása mellett történhet. Amennyiben a védelem indokolja, az erdészeti szállítást és az erdőterületen való nem közérdekű közlekedést az erdészeti hatóság azonnal végrehajtható határozattal korlátozhatja vagy megtilthatja.

(2) Az erdészeti hatóság képviselője az erdő és erdészeti létesítmény védelme érdekében, halasztást nem tűrő esetben a helyszínen intézkedhet az erdészeti szállítás vagy az erdőn való nem közérdekű közlekedés korlátozására, illetve kizárására. A helyszíni intézkedés időbeli hatálya nem terjedhet túl a hetvenkét órán. A hetvenkét óra leteltével – amennyiben az erdészeti hatóság fellebbezés halasztó hatályát kizáró határozatot nem hoz az erdészeti szállítás vagy az erdőn való közlekedés korlátozására vagy kizárására – az intézkedés hatályát veszti. A kizáró vagy korlátozó hatósági intézkedésben vagy határozatban foglaltak megsértése az erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályok megsértésének minősül.

96. § Az erdészeti haszonvételből származó termékek szállítása más használatában levő erdőterületen csak a már meglevő erdészeti feltáró út, erdészeti kötélpálya vagy állandó jellegű közelítő nyomok igénybevételével történhet.

97. § Az erdei fa és egyéb erdei termék (a továbbiakban: erdészeti termék) származásának igazolásáról az erdőgazdálkodó az erdészeti szakszemélyzet útján rendelkezik. Az igazolást az erdőgazdálkodónál rendszeresített nyomtatvány igénybevételével kell kiállítani.

98. § (1) Az erdészeti hatóság képviselője és az erdészeti szakszemélyzet jogosult ellenőrizni az erdei termék származása igazolását.

(2) Az erdészeti terméket birtokló, illetve annak szállítását végző köteles bemutatni a származási igazolást az ellenőrzésre jogosult hatóság képviselője, illetve a szakszemélyzet felhívására.

99. § Az erdőgazdálkodó a gyalogos turizmus érdekeinek figyelembevételével jelölhet ki kerékpározásra és lovaglásra erdészeti magánutat. Kerékpározásra és lovaglásra az arra alkalmas erdészeti magánút jelölhető ki, amelynek szélessége legalább két méter.

100. § (1) Az erdészeti munkák szakirányítását, az erdő őrzését ellátó erdészeti szakszemélyzet tagjának igénybevételével, továbbá a minisztériumnál mint országos erdészeti hatóságnál, valamint a szolgálatnál igazgatási és hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolvány, jelvény, egyenruha, valamint fegyverviselés részletes szabályait a 7. számú melléklet szerinti Erdészeti Szolgálati Szabályzat tartalmazza.

(2) Az erdészeti képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a 8. számú melléklet tartalmazza.

101. § Az erdészeti hatósági eljárásokban a 9. számú melléklet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell a Szolgálat számlájára befizetni.

102. § (1) A faállomány kora alapján az erdőtervben növedékfokozó gyérítésre vagy véghasználatra tervezhető állományokban végzett egészségügyi fakitermelés után is meg kell fizetni az erdőfenntartási járulékot, ha a fák kitermelésére az erdő faállományát ért (vihar, hó, jég, árvíz stb.) károsítás miatt került sor, és az erdészeti hatóság megállapítja, hogy a károsítás a faanyag felhasználhatóságát lényegesen nem befolyásolta.

(2) Nem kell erdőfenntartási járulékot fizetni a növedékfokozó gyérítések és véghasználatok során kitermelt elhalt faanyag után, ha annak mennyisége az erdészeti hatóság részéről a fakitermelés engedélyezése vagy ellenőrzése során egyértelműen megállapítható volt, és mennyisége meghaladja az erdőrészlet élőfakészletének öt százalékát.

(3) Az erdőfenntartási járulék elszámolásának és megfizetésének részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

103. § (1) Az erdőgazdálkodó az erdejében neki fel nem róható okból történt engedély nélküli fakitermelés esetén nem kötelezhető erdőgazdálkodási bírság fizetésére, ha a tőle elvárható módon eleget tett az erdő őrzésére vonatkozó előírásoknak.

(2) Az illetéktelenek által végzett fakitermelés esetén az erdőgazdálkodó haladéktalanul köteles a falopásról bejelentést tenni az illetékes rendőri szerv és az erdészeti hatóság felé. A bejelentés elmulasztása az erdőgazdálkodási bírság megfizetésének elrendelését vonja maga után.

(3) Abban az esetben, ha az erdőgazdálkodó az erdejében szakszerűen és legfeljebb ötven köbmétert meg nem haladó mértékben végrehajtott, a fakitermelésre hatósági jóváhagyást nem kért, vagy az engedélyezett mértéket túllépte, kérelmezheti az erdészeti hatóságnál a fakitermelés tervének pótlólagos benyújtásával az erdőgazdálkodási bírság kiszabása alóli mentesítését. Az erdészeti hatóság a felmentést a minisztérium állásfoglalásának figyelembevételével, valamint az éves terv, illetve tervmódosítás jóváhagyása esetén engedélyezheti. Ez esetben az erdőgazdálkodó a kitermelt faanyag után erdőfenntartási járulékot köteles fizetni.

(4) A tv. 102. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti engedélytől eltérő fakitermelés esetén a bírság alapjául szolgáló bruttó fatérfogat mennyiségét a körzeti erdőterv adatai alapulvételével, helyszíni felmérés alapján az erdészeti hatóság állapítja meg.

(5) A tv. 102. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti, illetve a tv. 50. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt előírás megszegése esetén csak a tevékenységgel érintett területre kell az erdőgazdálkodási bírságot megállapítani.(6) A tv. 102. § (1) bekezdésének d) pontja alapján erdőgazdálkodási bírság fizetését az erdészeti hatóság akkor rendeli el, ha

– az állománynevelés céljából engedélyezett fakitermelés végrehajtása során nem az engedély szerinti faegyedek kitermelésére kerül sor, és ezáltal a faállomány szerkezete romlik, vagy

– a visszamaradó faállomány egyedeinek tíz százaléka vagy annál nagyobb hányada megsérül,

– az erdőgazdálkodó megszegi a fenyőgyanta gyűjtésének a tv. 64. §-ában előírt feltételét.

(7) A tv. 102. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt erdőgazdálkodási szabályok megszegése esetén az erdőgazdálkodási bírság összegét a tiltott tevékenység által okozott kár jellegének és mértékének figyelembevételével az alábbiak szerint kell megállapítani. Ha a tevékenység a faállomány, illetve az erdei életközösség más elemeit lényegesen nem károsítja, vagy veszélyezteti és nem nagy területre terjed ki, a bírság legkisebb mértékét lehet megállapítani. Különösen nagy kárt okozó tevékenység esetén a legmagasabb vagy ahhoz közelálló bírság megállapításának van helye. A bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki lehet szabni.

104. § (1) Az erdőfelújítás határidejét az erdészeti hatóság az 57. §-ban foglaltak szerint az erdőgazdálkodó éves tervének jóváhagyása során határozatban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított határidő túllépése esetén az erdőgazdálkodási bírság számításánál a területi adatokat az a)–d) pontban foglaltak szerint kell figyelembe venni:

105. § (1) A tv. 103. § (1) bekezdése alkalmazásában

(2) A tv. 103. §-a szerinti erdővédelmi bírságot az erdészeti hatóság hivatalból, a természetvédelmi hatóság megkeresésére vagy az erdőgazdálkodó kérelme alapján állapítja meg, és határozatban rendelkezik a befizetésről.

(3) Az erdővédelmi bírság – az erdei életközösség veszélyeztetése vagy károsítása miatt – a szabálysértési vagy büntetőeljárástól függetlenül kiszabható.

106. § (1) A tv. 103. §-ának (3) bekezdése alapján az erdészeti hatóság abban az esetben köteles az erdővédelmi bírság megfizetése iránt intézkedni, ha a vadállomány

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a vadászati hatóság az erdővédelmi bírság kiszabásához a tv.-ben előírt egyetértését csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a károsítást nem a vadászható vadállomány okozta.

107. § A 2. § (6) bekezdésében meghatározott művelési ág változás átvezetéséről legkésőbb a területen álló faállomány tervek szerint végrehajtott véghasználatát követő kilencven napon belül gondoskodik az erdészeti hatóság.

108. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1997. január 1. napjától indult és a rendelet hatálybalépése napjáig el nem bírált ügyekben alkalmazni kell. Az 1997. január 1. napját megelőzően indult és folyamatban lévő ügyekben a korábban érvényes jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) E rendeletet az egyes állami tulajdonú és honvédelmi kezelésben lévő, honvédelmi érdekeket is szolgáló erdők és fásítások esetén a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

(4) Jogszabály eltérő rendelkezéséig a faanyagvédelmi célokra védőszer, illetve készítmény előállításának, forgalomba hozatalának, illetve alkalmazásának engedélyét a Földművelésügyi Minisztérium az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény és a végrehajtásáról szóló 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet végrehajtására kiadott 27/1981. (XII. 29.) MÉM rendelet 42–43. §-ában, a 9/1987. (IX. 1.) MÉM rendelet 7. §-ával módosított 44. §-ában és a 45. §-ában foglaltak szerint bírálja el.