3/1997. (I. 18.) FM rendelet
az agrárgazdasági célok 1997. évi költségvetési támogatásáról1
A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 97. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, valamint az agrárgazdasági célok 1997. évi költségvetési támogatási rendjéről szóló 220/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:
1. § (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az R. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az R. 1. számú mellékletében foglaltak szerinti igazolás kiállítása nem érinti az illetékes állami adóhatóságnak a támogatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos a külön törvényben foglaltak szerinti jogát.
(3) Az R. 5. §-ának (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása nem érinti a Magyar Államkincstárnak a költségvetési támogatás folyósításával kapcsolatos külön törvény szerinti jogát.
(4) A rendelet eltérő rendelkezése hiányában kamattámogatás és állami kezességvállalás csak a forint fizetőeszközben felvett hitelek esetében vehető igénybe. A kamattámogatás devizahitel esetén is forintban kerül kifizetésre, a támogatási igény benyújtásának napján érvényes és a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza középárfolyamon.
(5) Amennyiben az igénylő a támogatási kérelmet e rendelet alapján a megyei agrárkamara, illetve az azoknál alkalmazott gazdajegyzőkön keresztül nyújtja be, a megyei agrárkamara a polgári jog általános szabályai szerint felel az igénylő felé a támogatási kérelem továbbításáért.
(6) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában támogatásban
a) felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá
b) végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó, valamint
c) az 1997. június 30-ig igénybe vett támogatás esetében a mezőgazdasági őstermelő, az 1997. július 1. után igénybe vett támogatás esetében pedig a személyi jövedelemadóról szóló, módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJA tv.) szerint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély
[az a)–c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: igénylő] részesülhet, feltéve, ha lejárt adó-, vám-, egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási járulékhátralékkal nem rendelkezik, azt az illetékes szerv által hatvan napnál nem régebben kiállított igazolással igazolja, illetőleg arról nyilatkozik. Amennyiben az igénylő az őstermelői igazolványt a támogatási igény elbírálásáig még nem váltotta ki, úgy a támogatási igény elbírálójánál legkésőbb 1997. november 1-jéig köteles igazolni, hogy az őstermelői igazolványt kiváltotta. A határidő elmulasztása esetén a támogatás teljes összege jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül.
AGRÁRTERMELÉS TÁMOGATÁSA
2. § Az agrártermeléshez nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezet kiadások, 11. cím Vállalkozások folyó támogatása, 3. alcím Agrártermelési támogatás előirányzat, valamint a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím, Állam által vállalt kezesség érvényesítése kiemelt előirányzat alatt biztosított pénzösszeg.
A) Az agrárfinanszírozás támogatása
1. A mezőgazdasági tevékenység folytatását elősegítő kamattámogatás
3. § (1) Az A) 1. pontban foglaltak alapján:
a) a növénytermelés és kertészet, az állattenyésztés és vegyes gazdálkodás (TEÁOR A 011-013),
b) a vadgazdálkodás (TEÁOR A 0151),
c) az erdőgazdálkodás (TEÁOR A 0201), valamint
d) halászati tevékenység (TEÁOR B 0501)
[az a)–d) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: mezőgazdasági tevékenység] költségeinek fedezetére, pénzintézettől igénybe vett, legfeljebb egy éves lejáratú hitel után az eredeti hitelszerződés szerinti időszakra a pénzintézeti terhelés alapján kamattámogatás vehető igénybe.
(2)2 Az A) 1. pont szerinti támogatást az (1) bekezdés szerinti tevékenységet folytató, az R. 3. §-a szerint igénylő veheti igénybe. A kamattámogatás igénybevételének további feltétele, hogy a mezőgazdasági tevékenységet folytató igénylő
a) az 1. számú melléklet szerinti támogatási kérelmen nyilatkozatban vállalja évi ötven- és százezer forint közötti kamattámogatás igénybevétele esetén a hitel lejáratának évében legalább kettőszázötvenezer forint éves mezőgazdasági termékértékesítési árbevétel elérését, és azt a tárgyév lezárását követően, ellenőrzéskor számlával igazolja
b) évi százezer forintot meghaladó kamattámogatás igénybevétele esetén az 1. számú melléklet szerinti támogatási kérelmen nyilatkozatban vállalja a hitel lejáratának évében legalább egymillió forint éves mezőgazdasági termékértékesítési árbevétel elérését, és azt a tárgyév lezárását követően, ellenőrzéskor számlával igazolja, továbbá nyilatkozzon gazdasági kamarai tagságának meglétéről.
(3) A külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelelő, közraktárba letett élelmezési célú búzára (BTO 011111 2000, BTO 011112 1200), valamint takarmánykukoricára (BTO 011113 2100) – közraktári fedezet alapján pénzintézettől felvett – legfeljebb egy éves lejáratra engedélyezett hitel után kamattámogatás vehető igénybe. A kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy
a) a termék feleljen meg a garantált áron történő állami felvásárlásról szóló – külön jogszabályban meghatározott – minőségi előírásoknak,
b) a terméket az igénylő kizárólag saját gazdaságában termelje meg.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt kamattámogatás mértéke a hitelszerződés szerinti időszakra – a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat (a továbbiakban: jegybanki alapkamat) – negyven százalékának felel meg. A kamattámogatás szempontjából figyelembe veendő jegybanki alapkamat mértékét a hitelszerződésben fel kell tüntetni. A kamattámogatás kiszámításának módját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(5) Kamattámogatás forinthitel esetén csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyben a fizetendő kamat mértéke legfeljebb négy százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének (megújításának) időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot.
(6) Devizahitel esetén a támogatás mértéke a hitelszerződés szerinti kamat harminc százaléka. A kamattámogatás kiszámításának módjáta 2. számú melléklet tartalmazza.
(7) Az elemi csapással sújtottnak minősülő mezőgazdasági tevékenységet folytató igénylő, a károsodott termék termelésével összefüggő, az (1) bekezdés szerinti hiteltartozása után, a (4) bekezdésben meghatározott mértékű kamattámogatáson túl, a hitelszerződés szerinti időszakra a jegybanki alapkamat további huszonöt százalékának megfelelő mértékű kamattámogatásra jogosult. Devizahitel esetén a kiegészítő kamattámogatás mértéke a kamat tizenöt százaléka.
(8) Amennyiben az elemi csapás ténye a használt összes földterület hozamának tizenöt százalékot meghaladó kiesése következtében került megállapításra, az igénylő a (7) bekezdésben meghatározott mértékű kedvezményt a hitelszerződés szerinti időszakra – az elemi csapás tényének megállapításakor fennálló – összes növénytermesztési célú hitele után igénybe veheti.
(9)3 Az az igénylő, akinél az elemi csapás ténye a használt összes földterület hozamának 15%-ot meghaladó kiesése következtében került megállapításra és akinek/amelynek az (1) bekezdés szerinti eredeti hitelszerződését a pénzügyi intézmény megújítja, a hitelszerződés megújításának legfeljebb tizenkettő hónapra terjedő időtartamáig az összes növénytermesztési célú hitelei után az eredeti hitelszerződésnek megfelelő mértékű kamattámogatásra jogosult.
(10) A gabonapiacon bekövetkezett értékesítési nehézségekkel összefüggésben az az igénylő, akinek a búza, kukorica, rozs, árpa termelési költségeire felvett éven belüli lejáratú, (1) bekezdés szerinti eredeti hitelszerződését a pénzügyi intézmény megújítja, a hitelszerződés megújításának legfeljebb tizenkettő hónapra terjedő időtartamáig az eredeti hitelszerződésnek megfelelő mértékű kamattámogatásra jogosult.
4. § (1) A 3. § (1) bekezdése szerinti kamattámogatást a termeltető (integrátor) szervezet is igénybe veheti. Kamattámogatás szempontjából az a szervezet tekinthető (integrátor) szervezetnek, amely
a) a mezőgazdasági tevékenységet közvetlenül a termelővel kötött termeltetési szerződés keretében végezteti, és ebben kötelezettséget vállal arra, hogy
b) legalább az igénybe vett hitel erejéig és annak időtartamára finanszírozza a termelés ráfordításait,
c) az igénybe vett kamattámogatást a termelőnek továbbadja, illetve az elszámolás során azt érvényesíti,
d) az a)–c) pontok szerinti feltételekkel megtermelt mezőgazdasági terméket legalább a finanszírozás mértékének megfelelő értékben megvásárolja, és a vételár legalább hetven százalékát az átvételtől számított harminc napon belül, a fennmaradó összeget pedig további harminc napon belül pénzben kiegyenlíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kamattámogatás mértéke a hitelszerződés szerinti időszakra
a) forinthitel esetén a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat negyven százaléka,
b) devizahitel esetén a hitelszerződés szerinti kamat harminc százaléka.
A kamattámogatás szempontjából figyelembe veendő jegybanki alapkamat mértékét a hitelszerződésben fel kell tüntetni.
(3) A termelési ciklus folyamán adott vételárelőleg a támogatásra való jogosultság szempontjából a vételár – az (1) bekezdés d) pontjában előírt – hetven százalékos kiegyenlítési kötelezettségének részét képezi.
(4) A termeltető (integrátor) szervezet olyan esetben is részesülhet a (2) bekezdésben meghatározott mértékű kamattámogatásban, amikor a legfeljebb egy éves lejáratú pénzintézeti hitelt nem a partnerei termelési ráfordításainak, hanem a vele szerződéses kapcsolatban álló termelők érdekében végzett szolgáltatások finanszírozására használja fel. Ebben az esetben a támogatás folyósításának feltételei:
a) az igénylőnek rendelkeznie kell a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket tartalmazó termeltetési szerződéssel,
b) a támogatott hitelből igazolhatóan olyan szolgáltatások költségeit kell finanszíroznia, amelyek a termeltetési szerződésben rögzített mezőgazdasági termékek előállításához kapcsolódnak, és az igénybe vett kamattámogatást a szolgáltatások ellenértékének elszámolásánál érvényesíteni kell.
(5) A kamattámogatás igénybevételének további feltétele a termeltetési szerződésnek a hitelt folyósító banknál történő bemutatása.
5. § A kamattámogatás a területileg illetékes adóhatóságtól igényelhető. Az igényléshez mellékelni kell a 1. számú melléklet szerinti támogatási kérelemnek az igénylő lakhelye (székhelye) szerint illetékes földművelésügyi hivatal által hitelesített példányát, illetve termeltető (integrátor) esetében a termelővel kötött termeltetési szerződést is.
6. § Az A) 1. pontban foglalt feltételek teljesítését az állami adóhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) ellenőrzi.
7. § (1) Az A) 1. pontban foglaltak szerinti támogatást a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról kell teljesíteni.
(2) Az A) 1. pontban foglaltak szerint jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
2. Állami kezességvállalás
8. § (1) Az A) 2. pontban foglaltak alapján a mezőgazdasági termelő:
a) a búza (BTO 011111 0000, 011112 0000),
b) a kukorica (BTO 011113 0000),
c) a rozs (BTO 011116 1000),
d) az árpa (BTO 011115 0000)
termények termelési költségeire legfeljebb egy éves lejáratra kizárólag egy pénzintézettől felvett hitel hetven százalékáig, a termelés területének ugyanarra a hektárjára és időszakára számítva legfeljebb húszezer forint hitelösszeg után, állami kezességvállalást vehet igénybe.(2) Az állami kezességvállalás szempontjából mezőgazdasági termelőnek minősül az a részesművelőnek, illetve termeltetőnek (integrátornak) nem minősülő igénylő, amely az (1) bekezdés szerinti mezőgazdasági termék vetésétől a betakarításig terjedő termelési folyamat egészéért felel.
(3) Az állami kezességvállalás szempontjából ugyanazt a földterületet egy termelési ciklusban csak egyszer lehet figyelembe venni.
(4) Az állami kezességvállalás az (1) bekezdésben szabályozott hitel, illetve részteljesítés esetén a fennmaradó tőkeösszeg hetven százalékára terjed ki.
(5) Az állami kezességvállalás igénybevételének feltétele a 1. számú melléklet szerinti támogatási kérelem kitöltése és annak a föld fekvésének helye szerint illetékes földművelésügyi hivatal által történő hitelesítése. A földművelésügyi hivatal – a Kormány határozatában rögzített állami kezességvállalás betartása érdekében – a miniszter által külön rendeletben meghatározott időponttól kezdődően a hitelesítést megtagadja.
9. § Az állami kezességvállalás szempontjából csak olyan hitelszerződés fogadható el, amely szerint a jogosult hozzájárul ahhoz, hogy
a) a megtermelt termék az állami kezességvállalással érintett követelés összegéig a hitel biztosítékául szolgál, vagy
b) ha az a) pont alapján a hitel visszafizetésére nem kerülne sor, úgy a pénzintézet a hiányzó összeget az igénylő bármely egyéb bevételéből is fedezheti.
10. § (1) Amennyiben az állami kezességvállalással érintett hitel törlesztése meghiúsul, a pénzintézet a 9. § szerinti biztosítékok eredménytelen érvényesítését követően – a Pénzügyminisztérium egyidejű értesítése mellett – jogosult az állami kezességvállalásból eredő jogait érvényesíteni. Ebben az esetben az igénylő hiteltartozása az állammal szembeni kötelezettséggé válik.
(2) Az igénylőlapon kedvezményezettként megnevezett pénzintézet az állami kezességvállalást az adóhatóságnál – a 1. számú melléklet szerinti támogatási kérelemnek az illetékes földművelésügyi hivatal által hitelesített példányát egyidejűleg mellékelve – válthatja be a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím, Állam által vállalt kezesség érvényesítése kiemelt előirányzat terhére az eredeti hitelszerződés lejártát követő hatvanegyedik naptól.(3) Amennyiben az igénylő a hiteltartozásából már törlesztett, akkor a fennmaradó hitel tőkeösszegének hetven százalékára érvényesíthető az állami kezességvállalás.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség keletkezéséről az igénylőt a területileg illetékes adóhatóság határozatban értesíti.
(5) Amennyiben az állami kezességvállalás szempontjából ugyanazt a földterületet egy tenyészidőszakban több alkalommal kívánják figyelembe venni, csak az elsőként jogszerűen jelentkező pénzintézet javára váltható be a garancia.
11. § Az A) 2. pontban foglalt feltételek teljesítését az adóhatóság ellenőrzi.
12. § Az A) 2. pontban foglaltak alapján beváltott állami kezességvállalást a 10032000-01907010 számú APEH Agrárgazdasági kezesség beváltás folyósítási számláról kell teljesíteni, illetve erre a számlára kell a visszafizetési kötelezettséget teljesíteni.
3. A szövetkezet tagja által a szövetkezetnek nyújtott kölcsön kamattámogatása
13. § (1) Az A) 3. pontban foglaltak alapján mennyiben a szövetkezet a természetes személy tagja által – a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 54. § (1) bekezdése alapján egy évnél nem hosszabb időtartamra – nyújtott kölcsön összegét a 3. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági tevékenysége költségeinek fedezetére használja fel, a kölcsönszerződés szerinti időszakra kamattámogatást vehet igénybe.
(2) A kamattámogatás mértéke a kölcsönszerződés szerinti időszakra a jegybanki alapkamat negyven százaléka. A kamattámogatás kiszámításának módját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A kamattámogatás igénybevételének feltétele:
a) a kölcsönszerződésben a kamattámogatásra való igény megjelölése,
b) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. §-ában rögzített feltételek megléte.
(4) A támogatást igénybe vevő szövetkezet a tárgyhónapban felvett tagi kölcsön összegéről havonta, a tárgyhót követő ötödik munkanapon köteles tájékoztatni a területileg illetékes földművelésügyi hivatalt. A földművelésügyi hivatal a kamattámogatásban részesülő tagi kölcsön összesített adatairól tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot, valamint a minisztériumot.
(5) A támogatás negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap tizenötödik napjától igényelhető az adóhatóságtól. Az igénylésen hitelszerződésenként fel kell tüntetni a támogatás alapjául szolgáló kölcsön összegét, a kamatnapok számát, valamint a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat mértékét is.
14. § Az A) 3. pontban foglaltak teljesítését az adóhatóság ellenőrzi.
15. § (1) Az A) 3. pontban foglaltak szerinti kamattámogatást a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról történik.
(2) Az A) 3. pontban foglaltak szerint jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
4.4 Éven túli lejáratú tőkepótló hitel kamattámogatása
15/A. § (1) Az A) 4. pontban foglaltak alapján e rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató termelők gazdálkodásuk tartós forgóeszköz-szükségletének fedezetére felvett hiteleik után, a hitelszerződés szerinti – legalább négy-, de legfeljebb hatéves – időszakra kamattámogatást vehetnek igénybe. A kedvezményezett hitel összege legfeljebb az előző évi igazolt nettó árbevétel (bevétel) huszonöt százaléka, legfeljebb azonban ötvenmillió forint lehet. Kezdő vállalkozások esetében az üzleti tervben elfogadott árbevételt kell irányadónak tekinteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatást a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 19. pontjában jelölt mezőgazdasági kistermelők (a továbbiakban: kistermelők) integrálása tekintetében e rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti termeltető (integrátor) szervezet is – az ott megjelölt feltételek teljesítése esetén – igénybe veheti, amennyiben kötelezettséget vállal arra, hogy az igénybe vett támogatást a termelőnek továbbadja, illetve az elszámolás során azt érvényesíti.
(3) Kistermelői integrációs tevékenység keretében benyújtott hitelkérelmek esetében a kedvezményezett hitelösszeg – az (1) bekezdés szerinti időtartamra kötött – termeltetési keretszerződésekben 1998. évre rögzített felvásárlási összeg huszonöt százalékáig terjedhet azzal, hogy az (1) bekezdésben meghatározott ötvenmillió forint mértékű korlátozás nem kerül alkalmazásra.
15/B. § A kamattámogatás csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyre
a) a kiszámított teljes hiteldíjmutató százalékban kifejezett értéke – a hitelintézet által dokumentáltan – legfeljebb öt százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot. A szerződésben meghatározott díjakon és költségeken túlmenően az ügylet szerződés szerinti teljesítése esetén az ügyféllel szemben további jogcímen költség és díj nem számolható fel. A kamattámogatás alapja a jegybanki alapkamat és támogatás szempontjából a kamattámogatás lehívásakor érvényes jegybanki alapkamatot kell irányadónak tekinteni. A hiteldíjmutató hitelintézet által történő számítási módját a 2/A. számú melléklet tartalmazza;
b) a hitelintézet egyéves tőketörlesztési haladékot engedélyez;
c) készfizető kezesség igénybevétele esetén a kezességvállalási díj évenként nem haladja meg a szerződéskötéskor a hitelszerződés szerinti hitelösszegre, illetve az előző év december 31-én fennálló tőketartozásra vonatkoztatva a másfél százalékos mértéket.
15/C. § (1) A kamattámogatás mértéke az első évben ötven százalék, az ezt követő legfeljebb öt évben a még fennálló hitelre hetven, ötven, negyven, húsz és tíz százalék. A kamattámogatást az R. 2. számú mellékletének alkalmazásával kell kiszámítani.5
(2) Amennyiben a termelő a felvett hitelt a szerződésben vállaltnál rövidebb idő alatt fizetné vissza, a kamattámogatás mértéke a rövidebb időre számítva sem haladhatja meg átlagosan az ötven százalékot.
15/D. § (1) A hitel igénybevételéhez a teljes hitelösszegre legfeljebb nyolcvanszázalékos, garantőr intézményenként éves átlagban nem több, mint hatvanszázalékos mértékű kezességvállalás engedélyezhető, amelyet az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány,6 illetve a Hitelgarancia Rt. (a továbbiakban együtt: garantőr intézmény) vállal.
(2) A kezességvállalásért a termelő éves ütemezésben a fennálló hitelösszegre vetítve készfizető kezességvállalási díjat fizet a hitelintézetnek, illetőleg a garantőr intézménynek, amelynek ötven százalékát a költségvetés megtéríti.
(3) E rendelet szerint kamattámogatásban részesülő hitelek esetében a készfizető kezességvállalási díj tízmillió forint hitelösszegig a hitel összegére vetítve egységesen évi egy százalék, ezen összeg felett a vállalt kezesség mértékétől függően a hitel összegére vetítve az alábbiak szerint változik:
----------------
a kezesség mértéke (%) kezességvállalási díj (%)
----------------
50-ig 1.0
50–60 1.2
60–80 1.5
(4)7 A garantőr intézmény készfizető kezességvállalása után az állam 70%-os viszontgaranciát vállal.
15/E. § (1) A hitelkérelmeket az agrárfinanszírozásban részt vevő hitelintézetek területi fiókjaihoz 1997. szeptember 1-jétől folyamatosan lehet benyújtani a hitelintézetek által előírt példányban és tartalommal. A hitelintézetek csak olyan hitelkérelmeket fogadhatnak be, amelyeket előzetesen a területileg illetékes földművelésügyi hivatal nyilvántartásba vett és záradékolt.
(2) A hivatal által – a hitelkérelem egy példányára – rávezetett záradék tartalmazza, hogy a kérelmező, illetőleg az általa végzett tevékenység és annak finanszírozására felvenni tervezett hitel felhasználási célja és összege megfelel-e a rendeletben meghatározott feltételeknek. A záradékolást a területi Agrárfejlesztési Bizottság állásfoglalása alapján kell a hitelkérelemre rávezetni, és a záradékolt hitelkérelmet legkésőbb a beadástól számított tizedik munkanapon a kérelmező részére vissza kell juttatni.
(3) A hivatal a nyilvántartásba vett hitelszerződések legfontosabb összesített adatairól (hitelösszeg, évenként várható kamattámogatási igény) a záradékolást követően hetente folyamatosan tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot és a Földművelésügyi Minisztériumot.
(4) A hitelkérelmek beadásával és elbírálásával, valamint a kedvezmények megítélésével kapcsolatos eljárás rendjét a rendelet 2/B. számú melléklete tartalmazza.
15/F. § A hitelintézet a hitelkérelmeket az általa kialakított hitelbírálati rend szerint bírálja el, és szükség esetén a vele szerződéses kapcsolatban álló garantőr intézményekkel a kezességvállalási szerződéseket megköti. A hitelintézet által elfogadott hitelkérelmek benyújtói a megkötött hitelszerződések, illetve készfizető kezességvállalás esetén a kezességvállalási szerződések megkötése alapján a 15/C. § szerinti kamattámogatás, valamint a
15/D. § szerinti kezességvállalási díjtámogatás igénybevételére is jogosulttá válnak.
15/G. § (1) A hitelintézetek a hitelkérelmeket folyamatosan bírálják el, és a megkötött hitelszerződések összesített adatairól (hitelösszeg, annak évenkénti garancia- és kamattámogatási igénye) a hitelszerződések megkötésétől folyamatosan, hetente tájékoztatást adnak a Pénzügyminisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium részére.
(2) A Földművelésügyi Minisztérium a beérkezett adatok összesítése alapján a 220/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás szerint a költségvetési támogatási előirányzat kimerülésekor intézkedik a hitelszerződések megkötésének leállításáról.
15/H. § (1) A minisztérium a hitelszerződések megkötésének leállításáról szóló határozatát követően megkötött hitelszerződések esetében a kamattámogatás és a kezességvállalási díjtámogatás igénybevétele jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül, és azokat – visszafizetést elrendelő jogerős határozat alapján – a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve kell visszafizetni.
(2) A jogtalanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni azzal a támogatást igénybe vevő jogi személlyel, jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal, illetve természetes személlyel szemben is, aki a támogatással felvett hitelt nem a hitelkérelemben feltüntetett célokra használja. A rendeltetésszerű felhasználás ellenőrzésére az adóhatóság eseti, illetve rendszeres pénzügyi-gazdasági ellenőrzése keretében kerül sor.
(3) Nem minősül jogtalanul igénybe vett támogatásnak, ha a módosított felhasználási cél meghatározása a területileg illetékes földművelésügyi hivatal előzetes hozzájárulásával történik, és a tevékenység e rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi körbe tartozik.
15/I. § (1) Az adóhatóság által kialakított eljárási rend szerint a termelő a területileg illetékes adóhatóságtól
a) a kamattámogatást negyedévente igényelheti. Az igényléshez mellékelni kell a hitelintézet kamatbefizetési igazolását;
b) a hitelszerződés megkötését követően az első negyedévi kamattámogatás összegét a 2/C. számú melléklet szerinti igénylőlap felhasználásával előlegként igényelheti;
c) a kezességvállalási díjtámogatást a kezességvállalási szerződés szerinti díjfizetés gyakoriságának megfelelően igényelheti (a szerződés megkötésekor, illetve a futamidő alatt évente egyszer). Az igényléshez csatolni kell a garantőr intézmény vagy a hitelintézet díjfizetési igazolását.
(2) A támogatásokat az 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról kell teljesíteni.
B) Állattenyésztési támogatás
1. Tenyészbika beállításának támogatása
16. § A B) 1. pontban foglaltak alapján támogatást az az igénylő vehet igénybe, aki (amely) az apaállatot előállítja.
17. § A támogatás normatív módon vehető igénybe, tenyészbikánként 50 000 Ft/egyed mértékben.
18. § Támogatás igényelhető elismert tenyésztő szervezet által kijelölt, hazai tenyésztésű származási lappal ellátott tenyészbika értékesítése, illetve saját tenyészetből történő beállítása után.
19. § (1) A támogatási kérelmet a 3. számú melléklet alapján kell összeállítani, amelyhez csatolni kell az apaállat értékesítési jegyzőkönyvének egy példányát, vagy saját beállítás esetén az állat származási lapjának hiteles másodlatát.(2) Az igénylőnek az (1) bekezdésben előírt dokumentumokat, összesítés céljából az adott fajta elismert tenyésztő szervezete részére havonta, de legkésőbb december 1-jéig kell megküldeni.
(3) Az elismert tenyésztő szervezet köteles az összesítéseket az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézettel (a továbbiakban: OMMI) hitelesíttetni, és havonta, de legkésőbb december 10-éig a minisztérium részére megküldeni.
20. § A minisztérium a megküldött összesítők alapján az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki, és értesíti az apaállat fajtája szerinti elismert tenyésztő szervezetet az engedélyezésről. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
21. § Az igénylés jogosságát az igénybejelentés során az elismert tenyésztő szervezet köteles megvizsgálni, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI) pedig szúrópróbaszerűen ellenőrizni. Az OMMI kezdeményezi az adóhatóságnál a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését.
22. § (1) A B) 1. pont szerinti támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni.
(2) A B) 1. pont szerint jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
2. Tenyészkan beállításának támogatása
23. § A B) 2. pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely) az értékesített apaállat előállítója.
24. § Támogatás igényelhető elismert tenyésztő szervezet által kijelölt, hazai tenyésztésű származási lappal ellátott tenyészkan értékesítése, illetve saját tenyészetből történő beállítása után.
25. § A támogatás normatív módon vehető igénybe, az alábbiak szerint:
tenyészkan után, tenyészsüldő index alapján:
----------------------------
Indexpont Támogatás mértéke
----------------------------
105–110 10 000 Ft/egyed
111–115 15 000 Ft/egyed
116–120 20 000 Ft/egyed
121, illetőleg afelett 25 000 Ft/egyed
26. § (1) A támogatási kérelmet a 3. számú melléklet szerint kell összeállítani, amelyhez csatolni kell az apaállat értékesítési jegyzőkönyvének egy példányát, vagy saját beállítás esetén származási lapjának hiteles másodlatát.
(2) Az igénylőnek az (1) bekezdésben előírt dokumentumokat, összesítés céljából az adott fajta elismert tenyésztő szervezete részére folyamatosan, de legkésőbb december 1-jéig kell megküldeni.
(3) Az elismert tenyésztő szervezet köteles az összesítéseket az OMMI-val hitelesíttetni, és havonta, de legkésőbb december 10-éig a minisztérium részére megküldeni.
27. § A minisztérium a megküldött összesítők alapján az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki, és értesíti az apaállat fajtája szerint elismert tenyésztő szervezetet az engedélyezésről. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
28. § A B) 2. pont szerint igénybe vett támogatás ellenőrzésére, a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére, valamint a támogatás teljesítésére a B) 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
3. Tenyészkos és tenyészkecskebak beállításának támogatása
29. § A B) 3. pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely) az értékesített apaállat előállítója.
30. § A támogatás az elismert tenyésztő szervezet által kijelölt, hazai tenyésztésű származási lappal ellátott tenyészkos és tenyészkecskebak értékesítése, illetve saját tenyészetből történő beállítása után vehető igénybe.
31. § A támogatás mértéke tenyészkos és tenyészkecskebak után, tenyészkos és tenyészkecskebak index alapján:
----------------------------
Indexpont Támogatás mértéke
----------------------------
90–110 10 000 Ft/egyed
111–130 15 000 Ft/egyed
131, illetőleg afelett 20 000 Ft/egyed
32. § (1) A támogatási kérelmet a 3. számú melléklet alapján kell összeállítani, amelyhez csatolni kell az apaállat értékesítési jegyzőkönyvének egy példányát, vagy saját beállítás esetén az állat származási lapjának hiteles másodlatát.
(2) Az igénylőnek az (1) bekezdésben előírt dokumentumokat, összesítés céljából az adott fajta elismert tenyésztő szervezet részére folyamatosan, de legkésőbb december 1-jéig kell megküldeni.
(3) Az elismert tenyésztő szervezet köteles az összesítéseket az OMMI-val hitelesíttetni, és havonta, de legkésőbb december 10-éig a minisztérium részére megküldeni.
33. § A minisztérium a megküldött összesítők alapján az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki, és értesíti az elismert tenyésztő szervezetet az engedélyezésről. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
34. § A B) 3. pont szerint igénybe vett támogatás ellenőrzésére, a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére, valamint a támogatás teljesítésére a B) 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
4. Szarvasmarha és sertés szaporítóanyag-használat támogatása
35. § A B) 4. pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely) a termékenyíthető nőivarú szarvasmarha és sertés tulajdonosa vagy bérlője.
36. § (1) A támogatás normatív módon vehető igénybe, első termékenyítésenként:
a) szarvasmarha esetén ötszáz forint/egyed,
b) sertés esetén egyszáz forint/ egyed
mértékben.
(2) A támogatás:
a) a nőivarú szarvasmarha művi úton történő első termékenyítése után és csak hazai minősítéssel és mesterséges termékenyítési engedéllyel rendelkező kettős- és húshasznú, illetve ivadékvizsgálati programban részt vevő tenyészbika spermájával történő termékenyítést követően,
b) nőivarú sertés művi úton történő termékenyítése után csak hazai ivadékvizsgálati minősítéssel és mesterséges termékenyítési engedéllyel rendelkező tenyészkan spermájával történő termékenyítést követően
vehető igénybe.
37. § (1) A támogatási kérelmet a 4. számú melléklet alapján kell összeállítani, amelyhez csatolni kell a termékenyítő bizonylat – mesterséges termékenyítési jegy – másodpéldányát.
(2) Az igénylőnek az (1) bekezdésben megjelölt dokumentumokat összesítés céljából az apaállat fajtája szerinti elismert tenyésztő szervezete részére folyamatosan, de legkésőbb december 1-jéig kell megküldeni.
(3) Az elismert tenyésztő szervezet köteles az összesítést az OMMI-val hitelesíttetni, és negyedévente, de legkésőbb december 10-éig a minisztérium részére megküldeni.
38. § A minisztérium a megküldött összesítők alapján az R. 1. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
39. § (1) Az igénylés jogosságát az igénybejelentés során az elismert tenyésztő szervezet köteles megvizsgálni, az OMMI vagy a minisztérium által felkért szakértők pedig szúrópróbaszerűen ellenőrizni.
(2) A támogatási feltételektől eltérő szaporítóanyag-használat jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, és az ellenőrző szervezet, illetve szakemberek bejelentése alapján a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését.
40. § (1) A B) 4. pont szerinti támogatást a B) 1. pontban foglaltak szerinti számláról kell teljesíteni.
(2) A B) 4. pont szerint jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
5. A szarvasmarha, sertés, juh, illetve kecske nőivarú tenyészállat-állomány beállításának támogatása
41. § A B) 5. pontban foglaltak alapján a támogatás vehető igénybe a hazai tenyészállat-állomány minőségi és genetikai javítására és ebből eredően a piacképes termékelőállítás, az üresen álló állatférőhelyek feltöltésének elősegítésére és a gazdaságos állattenyésztési üzemméret kialakítása érdekében a nőivarú szarvasmarha, sertés, juh és kecske meghatározott körének (a továbbiakban: tenyészállatok) tényleges állománynövelésére, illetve tenyészcseréjére.
42. § A támogatást az igénylő akkor veheti igénybe, ha
a) az e rendelet szerinti feltételeknek megfelelő tenyészállat 1997. január 1-jétől már tulajdonában van, vagy azt követően 1997. december 31-ig történő beszerzéssel kerül a tulajdonába, valamint
b) gondoskodik a tulajdonában levő teljes tenyészállat-állomány tartós jelöléséről és tenyésztő szervezet útján való folyamatos nyilvántartásáról,
c) rendelkezik a tenyészállat-beszerzés esetén a beszerzést igazoló dokumentummal (számla, illetve szerződés),
d) rendelkezik a megfelelő állattartás és apaállat-használat feltételeivel,
e) rendelkezik a megnövelt állatállományának megfelelő, termékértékesítési szerződéssel, valamint tejhasznú szarvasmarha esetén a Tej Terméktanács által igazolt tejkvótával,
f) a 20/1994. (IV. 22.) FM rendelet, a 9/1995. (IV. 26.) FM rendelet, valamint a 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint vállalt korábbi állománynövelési kötelezettségét teljesítette,
g)8 telephelyén a pályázatban vállalt állománynövelés eredményeként a gazdaságos üzemméret kialakítása érdekében tehénállományát legalább öt egyedre, koca, valamint anyakecske állományát legalább tíz egyedre, anyajuh állományát pedig legalább ötven egyedre növeli.
43. § (1) E rendelet alapján egy tenyészállat után csak egy alkalommal igényelhető támogatás.
(2) A támogatási kérelmet a rendelet 5. számú melléklete szerint kell összeállitani.
44. § (1) Szarvasmarha esetében támogatás igényelhető tej-, kettős- és húshasznú vemhes üsző után (a továbbiakban: üsző), ha
a) az folyamatosan termelésellenőrzés alatt álló hazai tenyészetben van, vagy abból szerezték be,
b) tenyésztési nyilvántartásban nem szereplő magyar tarka esetében az elismert tenyésztő szervezet tenyésztési nyilvántartásba vette,
c) a brucellózistól, gümőkórtól és leukózistól mentes tenyészetben van, illetőleg a leukózis mentesítést megkezdték, és az igénylő vállalja, hogy a pozitív állatokat mentes állományból származó negatív egyedekkel cseréli ki legkésőbb 1999. december 31-ig.
(2) Az igénylőnek a támogatás igénybevételével egyidejűleg kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy
a) az 1997. január 1. napján meglevő tehénállományát az üszők tenyésztésbe állításával növeli oly módon, hogy
b) az e rendelet alapján támogatással vásárolt, illetőleg saját beállítású üszők összesített darabszámának legalább hetven százaléka állománynövelést szolgál a tartási kötelezettség végéig, 1999. december 31-ig, és azt a támogatott állomány ellését követően, folyamatosan tenyésztésben tartja,
c) az elszámolás alapjául szolgáló 1997. január 1. napján meglevő tehénlétszám legfeljebb tíz százalékkal csökkenthető a leukózismentesítési program keretében kiselejtezett tehenek számával, ha a termelő szerződésben vállalja szarvasmarha-állományának teljes körű leukózismentesítését.
(3) Az igénylő az (1)–(2) bekezdésben foglalt feltételeket a támogatás igénylésekor köteles vállalni.
(4) A támogatás összege egyedenként harmincezer forint, amely egy összegben igényelhető.
45. § (1) Sertés esetén támogatás igényelhető az üzemi saját teljesítményvizsgálat keretében, minősített tenyészkoca-süldő után, ha
a) azt az igénylő vásárolta, illetve saját tenyészetében beállítja, és a vásárlást, illetőleg a saját beállítást igazolja,
b) elismert sertésfajta, hibrid és hiteles törzskönyvi ellenőrzésbe vont tenyészetből származik,
c) vásárlás esetén származásigazolással rendelkezik,
d) a tenyészet mentes brucellózistól, leptospirózistól, Aujeszky-féle betegségtől és a PRRS (sertések szaporító- és légzőszervi tünetegyüttese) megbetegedéstől,
e) amennyiben a vásárlás, illetve saját beállítás állománybővítési célt szolgál, az igénylő köteles vállalni, hogy a rendelet alapján támogatással vásárolt, illetőleg saját beállítású kocasüldők összesített darabszámának, legalább hetven százaléka állománynövelést szolgál. Állománybővítés nélküli tenyészcsere esetén csak 420 vagy afeletti tenyészetbesorolási indexű kocasüldő vásárlása vagy saját beállítása után igényelhető támogatás. Az igénylő köteles az állománybővítés, illetőleg tenyészcsere céljából beállított egyedet 1999. december 31-ig tenyésztésben tartani.
(2) A termelő az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a támogatás igénylésekor köteles vállalni.
(3) A támogatás mértéke indexpontszám alapján:
---------------------------------
Tenyészet besorolási index Támogatás mértéke
---------------------------------
380–399 6 000 Ft/kocasüldő
400–419 8 000 Ft/kocasüldő
420, illetőleg afelett 15 000 Ft/kocasüldő
46. § (1) Juh és kecske esetén támogatás igényelhető a hazai tenyésztésű (kecske esetében hazai és import) hat hónapnál idősebb tenyészjerke, illetve tenyészgödölye után, ha az hazai, folyamatosan termelésellenőrzés alatt álló vagy nyilvántartott szaporító tenyészetben van, illetve abból szerezték be.
(2) Az igénylő, ha a támogatást igénybe veszi, kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy
a) az 1997. január 1. napján meglevő anyajuh (anyakecske) állományát a tenyészjerkék (tenyészgödölyék) tenyésztésbe állításával megnöveli oly módon, hogy
b) az e rendelet alapján támogatással vásárolt, illetőleg saját beállítású tenyészjerkék (tenyészgödölyék) összesített darabszámának legalább hetven százaléka állománynövelést szolgál a tartási kötelezettség végéig, 2000. december 31-ig és azt a támogatott állomány ellését követően, folyamatosan tenyésztésben tartja.
(3) Az igénylő az (1)–(2) bekezdésben foglalt feltételeket a támogatás igénylésekor köteles vállalni.(4) A támogatás mértéke a tenyészet besorolása alapján:
a) termelésellenőrzés alatt álló tenyészet esetében: 8000 Ft/jerke (gödölye),
b) szaporító tenyészet esetében: 6000 Ft/jerke (gödölye).
47. § (1) A támogatási kérelmet a rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, tíz példányban kell az állattartó telephelye szerint illetékes földművelésügyi hivatalnál benyújtani. A támogatási kérelem a megyei agrárkamara által alkalmazott gazdajegyzőn keresztül is benyújtható a földművelésügyi hivatalhoz. Ebben az esetben a gazdajegyző öt munkanapon belül köteles továbbítani a támogatási kérelmet a földművelésügyi hivatal részére.
(2) A földművelésügyi hivatal a megkapott és nyilvántartásba vett pályázatokat a nyilvántartásba vételt, vagy a szükség szerinti helyszíni szemlét követően javaslatával ellátva tizenöt napon belül eljuttatja a minisztérium részére. A minisztérium a pályázatokat folyamatosan bírálja el.
48. § A támogatási kérelemhez csatolni kell:
a) az adott fajta (hibrid) tenyésztő szervezetének, tejelő szarvasmarha esetében az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.-nek az igazolását arról, hogy a tenyészállatok folyamatos nyilvántartásának feltételei biztosítottak,
b) a beszerzés tényét bizonyító dokumentumokat (számla, szerződés, előszerződés), illetve a termékértékesitési szerződést, tejhasznú szarvasmarha esetén a tejkvóta igazolást,
c) a hatósági állatorvos igazolását a leukózismentesítési program keretszámáról, a szarvasmarha- és a tenyészkoca-süldő állomány állategészségügyi mentességéről, továbbá a tartási feltételek megfelelőségéről.
49. § (1) A támogatási kérelmeket a benyújtási határidőt követően az Tenyészállat Támogatási Bíráló Bizottság javaslata alapján a miniszter dönt. A Tenyészállat Támogatási Bíráló Bizottság állandó tagjainak száma kilenc fő, elnöke és két tagja a miniszérium képviselője, egy egy tagja pedig az OMMI, a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztő szövetség, az Állattenyésztési Teljesitményvizsgáló Kft. és a Magyar Agrárkamara képviselője.(2) A támogatási kérelmek elbírálása a rendelkezésre álló keretösszeg mértékéig folyamatosan történik. A támogatási kérelmek elbírálásának felfüggesztésére az R. 5. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A minisztérium a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a pályázatok elbírálását követő harminc napon belül akkor állítja ki, ha a termelő a beállítás, illetőleg a tenyészcsere tényét a tenyésztő szervezet, illetve az Állattenyésztési Teljesitményvizsgáló Kft. igazolásával, illetve a vásárlás tényét pedig számlával, szerződéssel, sertés esetében vásárlási jegyzékkel igazolta. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
50. § (1) A támogatásban részesített igénylő köteles elszámolást készíteni a földművelésügyi hivatal részére a támogatás feltételeinek teljesítéséről.
(2) A termelő köteles az R. 1. számú melléklete szerinti igazolás kézhezvételétől számított hat hónapon belül, de lekésőbb 1998. január 31-ig a földművelésügyi hivatalnak megküldeni az elismert tenyésztő szervezet igazolását a saját tenyésztésű és vásárolt nőivarú állatok beállításáról, tenyészcseréjéről, tejelő szarvasmarha esetében az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. igazolását.
(3) A termelő köteles a földművelésügyi hivatalnak megküldeni a tartási kötelezettség lejártát (szarvasmarha, sertés esetében 1999. december 31., juh esetében 2000. december 31.) követő tizenöt napon belül az elismert tenyésztő szervezetnek az OMMI által hitelesített igazolását a termelő tulajdonában lévő anyaállatlétszámról és a vállalt állománynövelési kötelezettség teljesítésének mértékéről.
51. § (1) A B) 5. pontban foglaltak alkalmazása szempontjából jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha az igénylő
a) a rendelet előírásai szerint vállalt létszámnövelésre, illetve annak folyamatos szintentartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti,
b) az e rendeletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzését meghiúsítja, vagy azt akadályozza,
c) a támogatás összegét a rendeltetésről eltérő célra használja fel.
(2) Nem minősül jogtalanul igénybe vett támogatásnak, ha az igénylő az állatorvos által igazolt kényszervágás vagy elhullás miatt, valamint a tenyésztési selejtnek minősülő támogatás alapjául szolgáló egyedet – az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül – saját költségére pótolja.
52. § (1) A B) 5. pontban foglaltak szerinti támogatás esetében az igénylés jogosságát az elismert tenyésztő szervezet vizsgálja meg és igazolja, azt pedig az OMMI, illetve a földművelésügyi hivatal ellenőrzi, a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését az adóhatóságnál pedig a földművelésügyi hivatal kezdeményezi.
(2) A B) 5. pontban foglaltak szerinti támogatás teljesítésére a B) 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
6. Szarvasmarha egyedi nyilvántartási és azonosítási rendszer (ENAR) támogatása
53. § A B) 6. pontban foglaltak alapján támogatás vehető igénybe a szarvasmarha egyedi nyilvántartási és azonosítási rendszer szerinti (ENAR program) nyilvántartása után. A támogatást a nyilvántartást végző Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet veheti igénybe.
54. § A támogatás mértéke: 450 Ft/1997-ben nyilvántartásba vett borjú.
55. § (1) Az OMMI az igényekről összesítést készít és havi gyakorisággal megküldi a minisztérium részére.
(2) A támogatási kérelmet a miniszter bírálja el.
(3) A minisztérium a támogatás igénybevétele jogosságáról, valamint összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
56. § (1) A támogatás igénybevételének jogosságát a minisztérium szakértők bevonásával ellenőrzi.
(2) A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.
57. § (1) A B) 6. pont szerinti támogatást a B) 1. pontban foglaltak szerinti számláról kell teljesíteni.(2) A B) 6. pont szerint jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
C) A biológiai alapok megőrzésének, fenntartásának, fejlesztésének támogatása
1. Egyes génmegőrzésnek minősülő tevékenységek támogatása
58. § (1) A C) 1. pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely) a 6. számú melléklet szerint génmegőrzésnek minősülő tevékenységeket állami megbízás vagy nyilvántartás alapján végzi.
(2) A C) 1. pontban foglaltak szerinti támogatás az alábbi célokra vehető igénybe:
a) a nemzeti génvagyon részét képező és azok szaporítását szolgáló növényi génrezervek a vonal- és fajtagyűjtemények fenntartásához, megőrzéséhez,
b) a szaporítások kiinduló bázisát jelentő törzskönyvezett növényállomány és központi törzsültetvények, valamint gyümölcs és alanyszőlő üzemi törzsültetvények létesítéséhez, felújításához, fenntartásához,
c) a nemzeti génvagyon részét képező, őshonosságuk miatt védett állatfajták törzsállományainak, illetve a magas genetikai értéket képviselő, veszélyeztetett állatfajok, állatfajták állományainak védelméhez, fenntartásához,
d) a fenti célok megvalósítását elősegítő műszerek és kiegészítő eszközök – a mezőgazdasági gépek kivételével – megvásárlásához.
59. § A támogatás összegét a genetikailag szükséges állomány nagysága alapján, illetve a pályázati feltételekben meghatározott normatívák alapján kell megállapítani.
60. § (1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázatot a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázat benyújtásának részletes feltételeit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben megjelenő pályázati felhívás határozza meg.
(2) A pályázati kérelmek elbírálásáról a miniszter a Biológiai Alapok Bíráló Bizottsága bevonásával dönt. A Biológiai Alapok Bíráló Bizottsága hét tagból áll, döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik, ügyrendjét maga állapítja meg. A Biológiai Alapok Bíráló Bizottsága elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki, illetve kéri fel.
61. § A minisztérium a pályázat elfogadása esetén szerződést köt a pályázóval. A minisztérium a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint az összegéről az R. 1. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
62. § (1) A szerződésben foglaltak szakmai ellenőrzését a minisztérium, az Országos Mezőgazdasági Minőségi Intézet, a Biológiai Alapok Bíráló Bizottsága és a miniszter által felkért szakértők végzik.
(2) A szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy a támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása a támogatás teljes összege vagy annak teljesítményarányos része vonatkozásában jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül. Az OMMI, illetve a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését.
63. § (1) A C) 1. pont szerinti támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni.
(2) A C) 1. pont szerinti jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
2. Biológiai alapok fejlesztésének támogatása
64. § A C) 2. pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely)
a) a magas genetikai értéket képviselő génvagyon felhasználásával jobb minőségű, piacképes növényfajták szaporítóanyagait állítja elő, tartja fenn (beleértve a vírusmentesítést is), aki a fajtákat belföldön és külföldön megismerteti,
b) a génmegőrzéshez kapcsolódó termesztési, tartási, takarmányozási és tenyésztési technológiát folyamatosan korszerűsíti, feltételeit javítja,
c) a fejlesztési tevékenység eredményeként jelentkező növényi és állati szaporítóanyagok növényfajták és tenyészállatok minősítésével kapcsolatos feltételeket korszerűsíti, a teljesítményvizsgálatokhoz és a törzskönyvezéshez szükséges eszközöket beszerzi,
d) a tenyésztői munkához szükséges, már meglévő nukleusz-állományokat fejleszti (kivéve a tenyészállat-vásárlást),
e) a fenti célok megvalósítását elősegítő műszereket, kiegészítő eszközöket – a mezőgazdasági gépek kivételével – beszerzi.
65. § A támogatás mértéke a költségek negyven százalékáig, de pályázatonként legfeljebb négymillió forint összeghatárig terjedhet.
66. § (1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázatot a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázat benyújtásának részletes feltételeit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben megjelenő pályázati kiírás határozza meg.
(2) A pályázati kérelmek elbírálásáról a miniszter a Biológiai Alapok Bíráló Bizottsága bevonásával dönt.
67. § A minisztérium a pályázat elfogadása esetén szerződést köt a pályázóval. A minisztérium a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint az összegéről az R. 1. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
68. § A C) 2. pontban foglaltak szerinti támogatás szakmai ellenőrzésére, a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kezdeményezésére, valamint a támogatás teljesítésére a C) 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
3. A biológiai alapok megőrzésével, fenntartásával, fejlesztésével összefüggő nemzetközi szakmai szervezetekben a nemzeti képviselet támogatása
69. § A C) 3. pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely) a minisztérium megbízásából nemzetközi szakmai szervezetekben nemzeti képviseletet lát el.
70. § A támogatás mértéke a nemzeti képviselet költségeinek legfeljebb negyven százaléka.
71. § (1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázatot a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázat benyújtásának részletes feltételeit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben megjelenő pályázati kiírás határozza meg.
(2) A pályázati kérelmek elbírálásáról a miniszter a Biológiai Alapok Bíráló Bizottsága bevonásával dönt.
72. § A minisztérium a pályázat elfogadása esetén szerződést köt a pályázóval. A minisztérium a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint az összegéről az R. 1. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
73. § A C) 3. pontban foglaltak szerinti támogatás szakmai ellenőrzésére, a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kezdeményezésére, valamint a támogatás teljesítésére a C) 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
D) Környezetkímélő vetésszerkezet kialakításának támogatása
74. § A D) pontban foglaltak alapján a támogatást a növénytermelést folytatók (TEÁOR A 011) vehetik igénybe.
75. § A támogatást az az igénylő veheti igénybe, aki (amely)
a) a szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezetében az 1996. évi vetésterülethez képest legalább öt hektárral növeli a nagymagvú abrakhüvelyes növények (magborsó, szója, lóbab, csicseriborsó, lencse, szegletes lednek, takarmányozást szolgáló csillagfürt) részarányát,
b) ehhez fémzárolt, államilag minősített vetőmagot használ fel, és amelynek tényét számlával igazolja.
76. § A támogatási kérelmet a 7. számú mellékletben foglaltak szerint legkésőbb június 15-éig kell benyújtani a földművelésügyi hivatalhoz. A kérelmet a területileg illetékes megyei agrárkamara által alkalmazott gazdajegyző igazolja. A támogatási kérelmet a földművelésügyi hivatal bírálja el, és egyidejűleg kiállítja az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást. A támogatás az igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól.
77. § A támogatás mértéke: a regisztrált területnövekedés után számlával igazolt vetőmag költségéhez hektáronként nyolcezer forint.
78. § (1) A támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása a támogatás teljes összege vagy annak teljesítményarányos része vonatkozásában jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül.
(2) A támogatás felhasználását a földművelésügyi hivatal ellenőrzi, és kezdeményezi az adóhatóságnál a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését.
79. § (1) A D) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni.
(2) A D) pontban foglaltak alapján jogtalanul felvett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlaszámra kell visszafizetni.
E) A szaktanácsadás igénybevételének támogatása
1. A szaktanácsadás díjának támogatása
80. § Az E) 1. pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely) a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halgazdálkodási, élelmiszer-feldolgozási termelő tevékenységet, valamint az ezen tevékenységeket kiegészítő falusi idegenforgalmi tevékenységet folytat.
81. § (1) A támogatásra jogosult igénylő a Földművelésügyi Minisztérium Szaktanácsadói Névjegyzékében (a továbbiakban: Szaktanácsadói Névjegyzék) szereplő szaktanácsadóval (a továbbiakban: szaktanácsadó) kötött szerződés alapján, a szerződés szerinti díj ötven százalékát igényelheti támogatásként.(2) A támogatható szaktanácsadási díj felső határa a 80. § szerinti tevékenységből származó éves árbevétel alapján a következő:
----------------------------------
Az éves árbevétel Szaktanácsadási
E Ft díj Ft/év
----------------------------------
2 000 100 000
2 000–15 000 200 000
15 000–50 000 400 000
50 000– 600 000
82. § (1) A szaktanácsadóval megköttött szerződés egy példányát – a szerződés megkötését követően harminc napon belül – előjegyzés céljából be kell nyújtani a földművelésügyi hivatalhoz.
(2) A támogatás iránti kérelmet az igénylő székhelye szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz kell írásban benyújtani. Átutalással történt fizetés esetén a fizetést igazoló bankszámlakivonatot is csatolni kell a kérelemhez.
(3) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a szaktanácsadóval kötött szerződést (a szolgáltatást részletesen leíró mellékletével, valamint a megrendelőnél rendszeresített napló másolatával együtt) és a szerződés alapján fizetett számlát, erdőgazdálkodási tevékenység esetén az erdészeti hatóság szakvéleményét is. Tartós, legalább fél éves szaktanácsadási tevékenységre kötött szerződés tartalmazhat részletfizetési feltételt is.
83. § A támogatás igénybevételének jogosságát a földművelésügyi hivatal vezetője – a területileg illetékes, hatáskörrel rendelkező gazdasági kamarai szerv véleményére is figyelemmel – állapítja meg.
84. § A támogatási kérelem elfogadása esetén a földművelésügyi hivatal az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
85. § A támogatás felhasználásának szakmai és pénzügyi ellenőrzését a minisztérium szervezi, a feladat ellátására alkalmas szervezet bevonásával. Amennyiben az ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a támogatás a vonatkozó rendelkezések megszegésével került kifizetésre, a támogatás jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül. A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.
86. § (1) Az E) 1. pont szerinti támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról kell teljesíteni.
(2) Az E) 1. pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
2. Szaktanácsadó által szervezett – iskolarendszeren kívüli – képzés támogatása
87. § Az E) 2. pontban foglaltak alapján támogatás vehető igénybe a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halgazdálkodási, élelmiszer-feldolgozási termelő tevékenységet, valamint az ezen tevékenységeket kiegészítő falusi idegenforgalmi tevékenységet folytatók számára a szaktanácsadó által szervezett – iskolarendszeren kívüli – képzés (beleértve a továbbképzés és egyéb szakirányú tanfolyam) költségeinek részbeni megtérítésére. A támogatás mértéke legfeljebb a számlákkal igazolt költségek ötven százalékáig terjedhet. A támogatásnak teljes egészében a részvételi díjat kell csökkentenie.
88. § Az E) 2. pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely) a Földművelésügyi Minisztérium Szaktanácsadói Névjegyzékében szerepel.
89. § (1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázat benyújtásának részletes tartalmi és formai követelményeit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben megjelenő pályázati felhívás tartalmazza.
(2) A pályázatot a képzési program helye szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A pályázathoz csatolni kell a területileg illetékes, hatáskörrel rendelkező gazdasági kamarai szerv véleményét is.
(3) A pályázatot a földművelésügyi hivatal – véleményével ellátva – harminc napon belül elbírálásra megküldi a minisztériumnak. A pályázatot – a Szaktanácsadási Bizottság bevonásával – a miniszter bírálja el. A Szaktanácsadási Bizottság döntés-előkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik, elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki, illetve kéri fel, ügyrendjét maga állapítja meg.
(4) A pályázat elfogadása esetén a miniszter döntéséről a minisztérium elfogadó iratot állít ki, és szerződést köt a pályázóval. A szerződés tartalmazza a részelszámolási feltételt is.
90. § (1) A támogatás a képzési program befejezését követően vehető igénybe.
(2) A pályázónak a programról értékelő beszámolót kell készítenie, és azt benyújtani a képzési program helye szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz. A beszámolónak tartalmaznia kell – számlákkal alátámasztva – a program elszámolását, amely magában foglalja a költségeket és bevételeket is. A beszámolót – elfogadása esetén – a földművelésügyi hivatal vezetője záradékkal látja el, és elküldi a minisztériumnak. A beszámoló és az elszámolás elfogadása esetén a minisztérium az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
91. § Az E) 2. pontban foglaltak szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kezdeményezésére, valamint a támogatás teljesítésére az E) 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
3. Szaktanácsadással, szakmai ismeretterjesztéssel kapcsolatos kiadványok támogatása
92. § Az E) 3. pontban foglaltak alapján támogatást az az igénylő veheti igénybe, aki (amely) a szakmai kiadványt kiadja, valamint, aki a szakmai kiadvány szerzője. A támogatást egyéni vállalkozói igazolvánnyal, valamint őstermelői igazolvánnyal nem rendelkező igénylő is igénybe veheti.
93. § (1) Támogatást olyan kiadványok költségeinek részbeni megtérítésére lehet igényelni, amelyek a gyakorló agrárgazdálkodóknak szólóan – nem termékismertető reklámanyagként és nem folyóiratként – gyakorlati ismeretek átadásával segítik az agrártevékenységet, és elegendően nagy kört érintenek ahhoz, hogy a nyomdai (vagy esetleg elektronikus) előállítás hasznos és indokolt legyen.
(2) A támogatás mértéke legfeljebb a számlákkal igazolt költségek ötven százalékáig terjedhet. A támogatásnak teljes egészében a kiadvány eladási árát kell csökkentenie.
94. § A támogatás pályázat alapján igényelhető. A pályázat benyújtásának részletes tartalmi és formai követelményeit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzétételre kerülő pályázati felhívás tartalmazza.
95. § A pályázatot a pályázó lakhelye, székhelye szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A pályázathoz csatolni kell a területileg illetékes, hatáskörrel rendelkező gazdasági kamarai szerv véleményét is.
96. § A pályázatot a földművelésügyi hivatal – véleményével ellátva – harminc napon belül elbírálásra megküldi a minisztériumnak. A pályázatot – a Szaktanácsadási Bizottság bevonásával – a miniszter bírálja el. A szerződés tartalmazhat részelszámolási feltételt is.
97. § (1) A támogatás a kiadvány elkészítése és az elszámolás elfogadását követően vehető igénybe.
(2) A pályázónak a – számlákkal alátámasztott – elszámolást kell készítenie és benyújtani a lakhelye, székhelye szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz. Az elszámolás magában foglalja a költségeket és bevételeket is. Az elszámolást – elfogadása esetén – a földművelésügyi hivatal vezetője záradékkal látja el, és elküldi a minisztériumnak. A beszámoló és az elszámolás elfogadása esetén a minisztérium az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
98. § Az E) 3. pontban foglaltak szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kezdeményezésére, valamint a támogatás teljesítésére az E) 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
4. Szaktanácsadók továbbképzésének támogatása
99. § Az E) 4. pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe a szaktanácsadók továbbképzésében részt vevő közép-, vagy felsőoktatási intézmény, vagy kutatóintézet.
100. § (1) Támogatást olyan képzési programok költségeinek részbeni vagy egészbeni megtérítésére lehet igényelni, amely ismeretek megszerzésével a szaktanácsadók eredményesebbé tudják tenni munkájukat.
(2) A támogatás mértéke a számlákkal igazolt költségek legfeljebb ötven százaléka lehet. A támogatásnak teljes egészében a részvételi díjat kell csökkentenie.
(3) A szaktanácsadók minisztérium által elrendelt továbbképzése esetén a támogatás a számlával igazolt költségekig terjedhet.
101. § (1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázat benyújtásának részletes tartalmi és formai követelményeit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben megjelenő pályázati felhívás tartalmazza.
(2) A pályázati kérelmet a Földművelésügyi Minisztériumhoz kell benyújtani.
(3) A pályázatot – a Szaktanácsadási Bizottság bevonásával – a miniszter bírálja el. A pályázat elfogadása esetén a miniszter döntéséről a minisztérium elfogadó iratot állít ki, és szerződést köt a pályázóval. A szerződés tartalmazhat részelszámolási feltételt is.
102. § (1) A támogatás a képzési program befejezését követően vehető igénybe.
(2) A pályázónak a programról értékelő beszámolót kell készítenie, és azt benyújtani a Földművelésügyi Minisztériumhoz. A beszámolónak tartalmaznia kell – számlákkal alátámasztva – a program elszámolását, amely magában foglalja a költségeket és bevételeket is. A beszámoló és az elszámolás elfogadása esetén a minisztérium az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
103. § Az E) 4. pontban foglaltak szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kezdeményezésére, valamint a támogatás teljesítésére az E) 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
5. Szaktanácsadási informatikához kapcsolódó fejlesztések támogatása
104. § (1) Az E) 5. pontban foglaltak alapján támogatás a minisztérium által működtetett központi szaktanácsadási informatikai rendszerhez kapcsolódó igénylő veheti igénybe.
(2) Támogatást olyan informatikai fejlesztés vagy meglévő informatikai szolgáltatás fenntartásának költségeihez lehet igényelni, amelynek következtében bővülnek vagy fennmaradnak a szaktanácsadókat támogató központi informatikai rendszer szolgáltatásai.
105. § (1) A támogatás mértéke a számlákkal igazolt költségekig terjedhet.
(2) A szaktanácsadással kapcsolatos központi informatika kiépítésére, fenntartására igénybevehető támogatás összegét a miniszter állapítja meg.
106. § (1) A támogatás – a 105. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével – pályázat alapján vehető igénybe. A pályázat benyújtásának részletes tartalmi és formai követelményeit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben megjelenő pályázati felhívás tartalmazza.
(2) A pályázatot a Földművelésügyi Minisztériumhoz kell benyújtani azt követően, hogy a szaktanácsadási informatikához történő kapcsolódás technikai részleteit a pályázó – fejlesztési javaslat formájában – előzetesen egyezteti a minisztériummal.
(3) A pályázatot – a Szaktanácsadási Bizottság bevonásával – a miniszter bírálja el. A pályázat elfogadása esetén a miniszter döntéséről a minisztérium elfogadó iratot állít ki, és szerződést köt a pályázóval. A szerződés tartalmazhat részelszámolási feltételt is, amely nem lehet magasabb a megítélt támogatás ötven százalékánál.
107. § A támogatás részletes feltételeit (részteljesítés, végelszámolás) a megkötött szerződés tartalmazza. A részteljesítés és végelszámolás kifizetése a szerződésben foglaltak teljesítése és minisztériumi elfogadása után, a számlák benyújtását követően történik. A teljesítés és az elszámolás elfogadása esetén a minisztérium az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
108. § Az E) 5. pontban foglaltak szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kezdeményezésére, valamint a támogatás teljesítésére az E) 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
F) A földhasznosítás elősegítésének támogatása
109. § (1) Az F) pontban foglaltak alapján a támogatást a termőföld aranykoronában (a továbbiakban: AK) kifejezett minőségében meglévő különbségek miatt a földhasználók között kialakult jövedelemszerzési esélyegyenlőtlenségek mérséklése céljából a külterületi szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, gyep (ideértve a rétet és a legelőt is) művelési ágú, valamint halastóként nyilvántartott termőföldet használó (a továbbiakban: földhasználó) az az igénylő veheti igénybe, aki (amely)
a) hektáronként tizenhét AK-t meg nem haladó átlagos kataszteri tisztajövedelmű külterületi szántó, kert, gyep művelési ágban nyilvántartott termőföldet, illetőleg
b) hektáronként hatvannyolc AK-t meg nem haladó szőlő, illetőleg gyümölcsös művelési ágú termőföldet hasznosít, továbbá
c) halastavat
használ.
(2) A földhasználó csak arra a földterületre igényelhet támogatást,
a) amely az igénylés időpontjának megfelelő gazdasági évben ténylegesen a használatában van, és
b) azt a külön törvényben foglaltaknak megfelelően mezőgazdasági termelő tevékenységgel hasznosítja, gyommentes állapotban tartja, továbbá
c) amelynek területe legalább egy hektár nagyságú.
(3) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a 110. § (1) bekezdése szerinti egyes támogatási kategóriákon belül a szántó, kert, szőlő és gyümölcsös összevont, illetve a gyep együttes területe értendő.(4) A támogatás igénybevétele szempontjából az átlagos AK értéket földrészletenként (alrészletenként), valamint művelési áganként kell meghatározni.
(5)9 A támogatás alapjául szolgáló földrészletre
a) a tárgyév február 28-ai állapot szerinti földhasználó külön támogatást igényelhet;
b) a gabonapiacon bekövetkezett értékesítési nehézségekkel összefüggésben az a) pont szerinti földhasználók a használatukban lévő 17 AK/ha alatti szántó terület után a 110. § (1) bekezdésében meghatározott mérték 50%-ának megfelelő összegű rendkívüli támogatást vehetnek igénybe;
c) azok a földhasználók, akik a rendelet feltételei szerint már igényeltek támogatást, a b) pontban meghatározott rendkívüli támogatást a földművelésügyi hivatal által a rendelet 8. számú melléklete alapján a szántó területre vonatkozóan kiadott igazolás alapján a területileg illetékes adóhatóságtól 1997. december 1-jéig igényelhetik;
d) azok a földhasználók, akik 1997. augusztus 15-ig nem igényelték a részükre a 109–116. §-ok szerint egyébként járó támogatást, azok a rendeletben előírt módon, a 8. számú melléklet szerint 1997. december 1-jéig igényelhetik a b) pont szerinti támogatást.
(6) A támogatás igénybevételének további feltételei:
a) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § (18) bekezdés szerinti őstermelői igazolvány megléte,
b) a támogatásnál figyelembe vehető együttesen tíz–huszonöt hektár közötti szántót, kertet, gyepet, illetve kettő–öt hektár közötti szőlőt, gyümölcsöst vagy halastavat hasznosító esetében 1997. évben legalább kettőszázötvenezer forint árbevétel elérésére vonatkozó kötelezettségvállalás,
c) a b) pont szerinti mértéket meghaladó területet hasznosítók esetében 1997. évben legalább egymillió forint árbevétel elérésére vonatkozó kötelezettségvállalás és nyilatkozat a gazdasági kamarai tagságról (kivéve a költségvetési szerv igénylőt),
d) a költségvetési szerv igénylőt kivéve nyilatkozat a borvidéki, bor termőhelyi településen szőlőművelést folytató földhasználónál pedig a hegyközségi tagság igazolása,
e) a gyep művelési ágú területre igényelt támogatás esetében az (5) bekezdés szerinti időpontra vonatkozóan kéthektáronként legalább egy számosállat megléte. A támogatás összegét a ténylegesen használt, de legfeljebb a 8. számú melléklet szerinti számosállatlétszám alapján kiszámított gyepterület figyelembevételével kell megállapítani.(7) Elemi kár esetén a (6) bekezdés b) és c) pontjaiban előírt árbevétel összege a földművelésügyi hivatal által külön eljárás keretében igazolt kárral arányosan csökkenthető.(8) Az új telepítésű szőlő és gyümölcsös területét a termőre fordulás évéig a (6) bekezdés b) és c) pontjai szerinti árbevétel számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
110. § (1) A támogatás mértéke:
a) szántó, kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágú földterület után, ha a termőföld hektáronkénti kataszteri tisztajövedelme
------------------------
Szántó kert esetén AK/ha
------------------------
0,01– 8,00 3000 Ft/ha
8,01–12,00 2500 Ft/ha
12,01-17,00 2000 FT/ha
------------------------------
Szőlő, gyümölcsös esetén AK/ha
------------------------------
0,01–20,00 3500 Ft/ha
20,01–32,00 3000 Ft/ha
32,01-48,00 2500 Ft/ha
48,01–68,00 2000 Ft/ha
b) gyep művelési ágú földterület után, ha a földminőség
0,01– 5,00 AK/ha 2000 Ft/ha
5,01–10,00 AK/ha 1500 Ft/ha
10,01–17,00 AK/ha 1000 Ft/ha
c) halastóként nyilvántartott, és így hasznosított földterület után 3000 Ft/ha.
(2) A támogatásra való jogosultságot és a támogatás mértékét táblánként, illetve önálló helyrajzi számú földrészletenként (alrészletenként), valamint művelési áganként és minőségi osztályonként kell meghatározni.
111. § A támogatási összeg kiszámításánál az egyes földminőségi kategóriákhoz, illetve támogatási mértékekhez tartozó területet kerekítve kell meghatározni úgy, hogy négyezer-kilencszázkilencvenkilenc négyzetméterig el kell hagyni az ötezer négyzetmétert és e feletti töredékhektárt pedig egész hektárra kell felkerekíteni. A kerekítést a szántó, kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágakhoz tartozó földterületeknél, azok összesített adataira, továbbá gyep művelési ágban nyilvántartott földterületeknél azok együttes területére kell elvégezni.
112. § (1)10 A támogatást a 8. számú melléklet szerinti igazolólap felhasználásával lehet igényelni legkésőbb 1997. augusztus 15-ig a földművelésügyi hivataltól. Az igazolólapot négy példányban kell kiállítani, és az a termőföld fekvése szerinti illetékes megyei agrárkamara alkalmazásában álló gazdajegyző gondoskodik arról, hogy az általa átvett, és a megyei agrárkamara javaslatával ellátott igazolólap tizenöt napon belül a földművelésügyi hivatalnál benyújtásra kerüljön.
(2) A 8. számú melléklet szerinti igazolólap 4. pontja szerinti kimutatást – ha a földhasználó több település közigazgatási területén is rendelkezik termőfölddel – településenként külön-külön kell kiállítani, melyekről összesítő igénybejelentő lap készítendő.
(3) Az igazolólapon feltüntetett adatok nem térhetnek el a tulajdoni lapon, illetve a kárpótlási vagy földkiadó bizottsági határozatokon és a földhasználati jogot biztosító szerződésekben szereplő adatoktól (termőföld minősége, terület nagysága stb.). Amennyiben egy helyrajzi számú földrészletet több jogcímen használnak, az igénylő a támogatás igénylésekor csak a tényleges földhasználata alapján veheti figyelembe a földterületet.
113. § (1) A támogatást az illetékes adóhatóságtól – a 8. számú melléklet szerinti igazolólapnak, a föld fekvése szerint illetékes földművelésügyi hivatal által hitelesített eredeti példányát mellékelve – lehet igényelni.
(2) A támogatás igénybevételének a jogosságát, a támogatás összegét a földművelésügyi hivatal vezetője a megyei agrárkamara javaslata alapján a 8. számú melléklet szerint igazolja.
(3)11 A támogatás egy összegben vehető igénybe.
(4)12
114. § (1) A minisztérium a támogatás felhasználásának jogosságát, illetve a földhasználat folyamatosságát, a földművelésügyi hivatal, valamint külön megállapodás esetén a megyei agrárkamara, szőlő művelési ágú földrészletek esetében pedig a hegyközségek, valamint más szakértők bevonásával ellenőrzi.
(2) A megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás a támogatás visszafizettetését kezdeményezi az adóhatóságnál, ha a földhasználó a külön jogszabály szerinti föld-, talaj-, illetve növényvédelmi kötelezettségeknek nem tesz eleget.
(3) A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését – a támogatás felhasználását az (1)–(2) bekezdésben foglaltak szerinti ellenőrző szervek véleményét is figyelembe véve – az adóhatóság rendeli el.
115. § (1) A támogatási feltételek nem teljesítése vagy részleges teljesítése, illetőleg a támogatás rendeltetésétől eltérő felhasználása jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül.
(2) Részleges teljesítés esetén a (1) bekezdés rendelkezését csak a támogatás arányos részére kell alkalmazni.
116. § (1) Az F) pont szerinti támogatást a 10032000-01905623 számú APEH Földhasznosítási támogatás folyósítási számláról kell teljesíteni.
(2) Az F) pont szerint jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
G) A mezőgazdasági biztosítás díjának támogatása
117. § (1) A G) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely)
a) a mezőgazdasági növénytermesztésben, illetve a szőlő- és gyümölcstermesztésben termelőként vesz részt,
b) a 4. § (1) bekezdés szerinti termeltető (integrátor), ha kötelezettséget vállal arra, hogy a termelőnek az igénybe vett támogatást továbbadja, illetve az elszámolás során azt érvényesíti.
(2) A támogatás igénybe vehető az önkéntes mezőgazdasági szakosított biztosító egyesületeknél kötött növénytermesztéshez kapcsolódó biztosítási díjakra is.
118. § A támogatás mértéke a ténylegesen kifizetett, számlával igazolt biztosítási díj legfeljebb harminc százaléka.
119. § (1)13 A mezőgazdasági növénybiztosítási díj támogatás igénylésének feltétele, hogy az igénylő a szántóföldi növénytermesztésben, a szőlő- és gyümölcstermesztésben érvényes jég-, illetve tűzbiztosítással rendelkezzen. Amennyiben jogszabály nem biztosítható elemi kár megtérítéséhez nyújt támogatást, e jogcímen támogatásban csak az részesülhet, aki (amely) megfelelő tartalmú mezőgazdasági biztosítással rendelkezik.
(2)14 A káresemények enyhítése érdekében az (1) bekezdésben meghatározott feltételt nem kell alkalmazni Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Komárom-Esztergom, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Tolna, Pest megye és Budapest területén az év folyamán bekövetkezett ár- és belvízkárok tekintetében azoknál a mezőgazdasági tevékenységet folytató igénylőknél, akik/amelyek káreseményüket 1997. október 15-ig a területileg illetékes földművelésügyi hivatalnak bejelentették.
120. § (1) A támogatás iránti kérelmet a 9. számú melléklet szerint a biztosítási szerződés, illetve az éves díjelőírás másolatával és a díjfizetési igazolással együtt nyilvántartásba vétel és felülvizsgálat céljából meg kell küldeni a kérelmező lakóhelye (székhelye) szerinti földművelésügyi hivatalnak.
(2)15 A támogatási kérelmet 1997. augusztus 31-ig lehet benyújtani. A földművelésügyi hivatal a kérelmet harminc napon belül felülvizsgálja, és azt véleményével együtt jóváhagyásra megküldi a minisztériumnak. A jóváhagyás alapján a földművelésügyi hivatal vezetője kiállítja az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást. Az igazolások részletdíjfizetések esetén is kiadhatóak.
(3) Az R. 1. számú melléklete szerinti igazolás kiállítása – részletdíjfizetés esetén az utolsó igazolás – alapján 1997. október 31-ig igényelhető a földművelésügyi hivataltól.
121. § (1) A támogatás jogosságának, valamint termeltető (integrátor) esetében a termelővel történő elszámolás teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az adóhatóság végzi.
(2) A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését az adóhatóság rendeli el.
122. § (1) A G) pontban foglaltak alapján egyedi elbírálás keretében, a kármegelőzés érdekében végzett talajgenerátoros jégeső-elhárítási tevékenység fenntartására céltámogatás vehető igénybe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti célra a támogatási kérelmet 1997. március 31-ig lehet a minisztériumhoz benyújtani. A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell a jégeső-elhárítási tevékenység részletes leírását, a tevékenység területi kiterjedését, a rendszer hatókörében levő mezőgazdasági vállalkozások számát, területét és egyéb adatait, a jégeső elhárítási tevékenység hatékonyságának előző évi adatait, valamint az éves költségvetést.
(3) A támogatási kérelmet a miniszter bírálja el. Az igénybevehető céltámogatásról a minisztérium az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
122/A. §16 (1) Az 1997. évben bekövetkezett ár- és belvízkárok enyhítésére azok a mezőgazdasági termelők, akiket (amelyeket) 1997. évben ilyen káresemény ért – és azt 1997. október 15-ig bejelentették a területileg illetékes földművelésügyi hivataloknak, valamint ez évben ezen káresemények tekintetében támogatásban még nem részesültek – a hozamérték-csökkenés 25%-ának megfelelő mértékű támogatásra jogosultak.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra való jogosultságról és annak mértékéről az igazolást a területileg illetékes földművelésügyi hivatal küldi meg a károsultaknak.
(3) A támogatás az igazolás alapján legkésőbb 1997. december 1-jéig igényelhető a területileg illetékes adóhatóságtól.
123. § (1) A G) pontban foglaltak szerint járó támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról kell teljesíteni.
(2) A G) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
H) Szövetkezet és erdőbirtokossági társulat megalakulásának támogatása
124. § A H) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe
a) a mezőgazdasági termékek beszerzését, értékesítését, raktározását, a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok beszerzését, valamint a mezőgazdasági termeléshez szükséges szolgáltatások nyújtását végző az a szövetkezet, amely a szövetkezetekről szóló 1992. I. törvényt alapján működik, és 1997. január 1. után alakult,
b) az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény alapján 1997. január 1. után alakult, illetőleg alakuló erdőbirtokossági társulat, illetőleg a kizárólag erdőtulajdonos tagokból álló és kizárólag erdőgazdálkodási, valamint ahhoz kapcsolódó tevékenységet végző szövetkezet, amely megfelel a társult erdőgazdálkodás külön jogszabály szerinti feltételeinek.
c)17 egyszeri támogatásként az agrárágazati támogatások igénybevételére jogosult agrártermelők többségi részvételével, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény előírásainak megfelelően alakult hitelszövetkezetek betét- és intézményvédelmi alapja.
125. § (1) A támogatás mértéke:
a) a szövetkezet, illetve erdőbirtokossági társulat számlával igazolt alapítási költségeinek hetvenöt százaléka, de legfeljebb nyolcvanezer forint,
b)18 a megalakult szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, illetve erdőszövetkezet forgóeszköz-feltöltéséhez az igazolt éves költségeinek (például bérleti díjak, működtetési költségek) harminc százaléka, de legfeljebb tagonként harmincezer forint. Az igénybe vehető támogatás összege azonban nem haladhatja meg a szövetkezet jegyzett tőkéje ötven százalékát, illetve az egymillió forintot,
c) a forgóeszköz-feltöltéshez felvett pénzintézeti hitel esetében a jegybanki alapkamat negyven százalékának megfelelő mértékű kamattámogatás.
(2) A 124. § b) pontja szerinti igénylő csak az (1) bekezdés a) pontja szerint vehet igénybe támogatást.
d)19 a hitelszövetkezetek betét- és intézményvédelmi alapja esetében a tagszövetkezetek 1996. december 31-i mérlege szerinti saját tőkéje összegének tizenöt százaléka mértékéig terjedhet.
(3)20 A 124. § c) pontja szerinti igénylő csak az (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatást veheti igénybe.
126. § (1) A támogatási kérelmet a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani.
(2) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:
a) alapszabályt, alapító okiratot,
b) a cégbejegyzési kérelem beadását tanúsító cégbírósági igazolást,
c) számlát az igazolt alapítási költségekről,
d) a tárgyévre vonatkozó komplex üzleti tervet,
e) három évre szóló eredménytervet,
f) nyilatkozatot arról, hogy a támogatásként megkapott forgóeszköz forrását a szövetkezet könyveiben a fel nem osztható vagyonelemek között tartja nyilván, és azt legalább tizenöt évig ott tartja.
(3) Amennyiben a támogatást a szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat alapítási költégeihez veszik igénybe, a pályázathoz a (2) bekezdés a)–c) pontjai szerinti igazolásokat, valamint az illetékes erdészeti hatóság véleményét is mellékelni kell.
(4)21 Amennyiben a támogatást a hitelszövetkezetek betét- és intézményvédelmi alapja veszi igénybe, a támogatási kérelemhez a (2) bekezdés c), d) és e) pontjai szerinti dokumentumokat nem kell mellékelni, ugyanakkor az alapnak a kérelemhez csatolnia kell az alapító összes hitelszövetkezet 1996. december 31-i mérlegét. A támogatási kérelmet a földművelésügyi miniszterhez kell benyújtani.
(5) A földművelésügyi hivatal – a részére megállapított keretösszegen belül – a támogatási kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül bírálja el.
(6) A támogatási kérelem elfogadása esetén a földművelésügyi hivatal az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
127. § A támogatási szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a miniszter – a földművelésügyi hivatal, az erdészeti hatóság, illetőleg más szakértő szervek bevonásával – látja el. A földművelésügyi hivatal, valamint az erdészeti hatóság a saját hatáskörben végzett ellenőrzésről készített jelentést negyedévenként, – intézkedést igénylő esetben azonnal – megküldi a minisztériumnak. A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.
128. § (1) A H) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról kell teljesíteni.
(2) A H) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
I) A biogazdálkodásra való áttérés támogatása
129. § Az I) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely) az EU Tanácsának 2092/91. EGK számú rendelete szerint megállapított termelési szabályok alkalmazásával szerződés alapján növényi termék-előállítást folytat az átállást követően legalább három éven keresztül, vagy biotermelésre alkalmas toleráns és rezisztens fajta előállítását, biotermelési módszerek, technológiák kidolgozását végzi.
130. § A támogatás igénybe vehető a biotermelésre való átállási időszakban – legfeljebb három év alatt – felmerülő
a) talajvizsgálati költségek,
b) a növények beltartalmi értéke vizsgálati költségeinek,
c) a vásárolt szervestrágya, speciális növényvédő szer, fémzárolt, minősített, rezisztens vagy toleráns fajták vetőmagja, szaporítóanyaga beszerzési költségeinek,
d) ellenőrzési és minősítési költségeinek,
e) a növényi károsítók elleni vagy egyéb rezisztenciával rendelkező növényfajok, illetve fajták egyedeinek megőrzési, felszaporítási költségeinek,
f) károsítók elleni rezisztenciavizsgálatok, termelési módszerek, fejlesztések kidolgozása költségeinek
csökkentéséhez.
131. § A támogatás mértéke az 1997. évben felmerülő, számlával igazolt költségek legfeljebb harminc százaléka.
132. § A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázatot a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázat benyújtásának részletes tartalmi és formai követelményeit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben megjelenő pályázati felhívás tartalmazza.
133. § A pályázatot a Biotermelési Bíráló Bizottság véleménye alapján a miniszter bírálja el. A Biotermelési Bíráló Bizottság hét tagból áll, döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik, ügyrendjét maga állapítja meg, egyik tagja a Biokultúra Egyesület képviselője. A Biotermelési Bíráló Bizottság elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki, illetve kéri fel.
134. § A minisztérium a pályázat elfogadása esetén szerződést köt a pályázóval, továbbá az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.
135. § A szerződésben foglaltak szakmai ellenőrzését a Biokultúra Egyesület és a Biotermelési Bíráló Bizottság bevonásával a minisztérium végzi. A szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy a támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása a támogatás teljes összege vagy annak teljesítményarányos része vonatkozásában jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül. A minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését.
136. § (1) Az I) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról kell teljesíteni.
(2) Az I) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
J) Az erdőkárok elhárításának támogatása
137. § A J) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Etv.) 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó, valamint az erdővédelmi mérő- és megfigyelő hálózatot működtető állami szerv.
138. § (1) Az erdőgazdálkodó az őshonos, lombos erdőállomány-alkotó fő fafajok (a kocsányos tölgy, a kocsánytalan tölgy, a bükk, a cser és a hazai nyárak) elhalása miatt kitermelt száradék faanyag után ötszáz Ft/bruttóköbméter rendkívüli támogatásban részesül az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
a) az elhalás a tulajdonában vagy jogszerű használatában lévő erdőterületeken a környezeti hatásokkal közvetlen összefüggésben, de nem azonosítható erdőkárosodás miatt lépett fel;
b) a kitermelés mértéke évente legalább száz bruttóköbméter károsodott faanyag, vagy a károsodott erdőrészlet élőfakészletének több mint tíz százaléka.
(2) Az erdőgazdálkodó a tárgynegyedévet követő hó 20-áig igényelheti a területileg illetékes erdészeti hatóságtól az R 1. számú melléklete szerinti igazolás kiállítását.
(3) Az erdőkárok támogatásának elhárítására rendelkezésre álló pénzösszegből évenként a keret huszonöt százalékos mértékéig fedezhetők az erdővédelmi mérő- és megfigyelő hálózat tevékenységével összefüggésben felmerült költségek. Ebben az esetben a minisztérium az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól.
139. § (1) A kitermelt famennyiséget az erdészeti hatóság ellenőrzi, és igazolja.
(2) A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdészeti hatóság vezetője kezdeményezi az adóhatóságnál.
140. § (1) A J) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01905599 számú APEH Erdőkárok elhárításához nyújtott támogatás folyósítási számláról kell teljesíteni.(2) A J) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
K) Rendkívüli erdőkárok elhárításának támogatása
140/A. §22 (1) A K) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Etv.) 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó, aki/amely a rendkívüli erdőkárok felszámolására az Erdészeti Szakbizottsághoz 1997. szeptember 30-ig támogatási igényt nyújtott be és az forrás hiányában elutasításra került.
(2) A támogatás igénybevételéhez a minisztérium az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján 1997. december 20-ig igényelhető az adóhatóságtól.
(3) A károk felmerülését, illetve a kárfelszámolás szükségességét az erdészeti hatóság igazolja és ellenőrzi.
(4) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdészeti hatóság vezetője kezdeményezi az adóhatóságnál.
(5) A K) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni.
(6) A K) pontban foglaltak alapján jogosulatlanul igénybe vett támogatást az (5) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
A REORGANIZÁCIÓS PROGRAM TÁMOGATÁSA
141. § A reorganizációs programhoz nyújtott támogatás forrása a Tv. 11. számú melléklet, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval, a vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítási, tartalékolási előirányzatai 2. Ráfordítások pontban az agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalása előirányzat alatt elkülönített pénzösszeg.
142. § (1) A II. fejezet szerinti agrárágazati reorganizációs támogatásra új pályázat nem kerül meghirdetésre.
(2) A II. fejezetben foglaltak alapján támogatást azok a személyek vehetnek igénybe, akik (amelyek) a mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló – többször módosított – 39/1987. (XII. 27.) MT rendelet, az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló 182/1993. (XII. 30.) Korm. rendelet, az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló – többször módosított – 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet, továbbá az egyes agrárgazdasági célok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló – többször módosított – 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján már reorganizációs támogatásra voltak jogosultak.
143. § A támogatás a minisztérium által a támogatás igénybevétele alapjául szolgáló jogszabályok alapján kiállított támogatási okiratban foglaltak alapján, az 1997. évre az abban engedélyezett mértékig igényelhető az adóhatóságtól.
144. § (1) Különösen indokolt esetben a miniszter engedélyezheti a reorganizációs támogatással érintett vagyontárgyak elidegenítését, gazdasági társaságba apportként való bevitelét, vagy átmeneti bérbeadását, feltéve, ha az új tulajdonos vagy bérlő vállalja az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítését és a vagyontárgyak eredeti feltételek szerinti hasznosítását.
(2)23 A reorganizációs támogatással beállított sertéstenyészállat kiesése esetén a pótlás saját nevelésű tenyész-, illetve kocasüldővel is teljesíthető, amennyiben az megfelel az R. 45. §-a (1) bekezdésének a)–d) pontjaiban meghatározott feltételeinek.
145. § (1) A támogatás felhasználásának – az 1997. évi támogatási előirányzat terhére történő – ellenőrzéséről a miniszter – a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszterrel egyetértésben – gondoskodik.
(2) A jogtalanul igénybe vett támogatás tényét – a 144. §-ban foglaltakra is figyelemmel – a támogatás alapjául szolgáló jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani
(3) A minisztérium az adóhatóságnál kezdeményezi a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizettetését.
146. § (1) A II. fejezetben foglaltak szerinti támogatást a 10032000-01856134 számú APEH Reorganizációs kamatköltségtérítés folyósítási számláról kell teljesíteni.
(2) A jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
A PIACRAJUTÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁS
147. § A piacrajutás elősegítéséhez nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások, 11. cím, 1. alcím alatt biztosított összeg.
A) A közösségi agrármarketing támogatása
148. § (1) Az A) pont szerinti támogatás célja a magyar mező- és élelmiszergazdaság termékei értékesítésének ösztönzése, a bel- és külföldi piacoknak a marketing modern eszközeivel és módszereivel történő feltárása és fenntartása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a miniszter az Agrármarketing Bizottság javaslata alapján további támogatási célt állapít meg.
149. § Az A) pont szerinti célra támogatásban az a pályázaton nyertes vagy a minisztérium által elrendelt célt megvalósító igénylő részesülhet, aki (amely) a pályázatban foglalt cél megvalósítására szerződést köt a minisztériummal.
150. § A támogatás mértéke:
a) a pályázatokban meghirdetett célokhoz, kiállításon, vásáron való részvétel címén a ténylegesen felmerült és igazolt költségek legfeljebb ötven százaléka,
b) a miniszter által megállapított esetben a ténylegesen felmerült és igazolt költség.
151. § (1) A támogatás pályázat alapján nyerhető el. A pályázatokat – évente több alkalommal is – a minisztérium írja ki, és teszi közzé a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben.
(2) A pályázatokat az Agrármarketing Bizottság javaslata alapján a miniszter bírálja el. Az Agrármarketing Bizottság a minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Ipari Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium képviselőiből, illetve külön döntés szerint szakértő meghívottakból áll.
(3) Az elfogadott pályázatok esetében a miniszter megbízásából az FM Agrárrendtartási Hivatal szerződést köt az igénylővel. A szerződés előkészítésével, az abban foglaltak teljesítésének ellenőrzésével, valamint annak koordinálásával kapcsolatos feladatokat az FM Agrármarketing Centrum Kht. (a továbbiakban: FM AMC Kht.) látja el.
(4) A megítélt támogatás legfeljebb ötven százalékáig az Agrármarketing Bizottság javaslata alapján előleg vehető igénybe.
(5) A támogatás az R. 1. számú melléklete szerinti igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól. Az igazolást a minisztérium állítja ki.
152. § (1) Az FM AMC Kht. üzleti tervében kell megállapítani működéséhez, valamint a minisztérium által elrendelt célok megvalósításához szükséges forrás összegét. Az FM AMC Kht. üzleti tervét az Agrármarketing Bizottság javaslata alapján a miniszter fogadja el.
(2) Az FM AMC Kht. elfogadott üzleti tervében szereplő célokra és összegekre pályázat kiírására nem kerül sor.
(3)24 Az FM AMC Kht. elfogadott üzleti tervében szereplő célok finanszírozása a ténylegesen felmerült és igazolt költségek alapján történik. Utólagos elszámolás elrendelésével előleg adható.
153. § A támogatási összeg felhasználását a minisztérium ellenőrzi. A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.
154. § (1) Az A) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01905630 számú APEH Piacrajutást elősegítő támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni.
(2) Az A) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
B) A gabonafélék piaci helyzete stabilizálásának támogatása
155. § (1) A B) pontban foglaltak szerinti támogatás a minisztérium által a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzétett külön pályázat meghirdetése esetén vehető igénybe.
(2) A támogatásra jogosult igénylők körét, valamint a támogatás mértékét a pályázati felhívás tartalmazza.
156. § (1) A támogatás céljai a következők lehetnek:
a) az állami készlet növelése,
b) a saját termelésű gabona raktározásának elősegítése,
c) a közraktározási költségek csökkentése,
d) az állattartók és az állattenyésztést integráló szervezetek takarmányszükségletének biztosításához történő hozzájárulás,
e) átmeneti állami készletrevétel,
f) az árualap piacról történő tartós kivonásának és készletezésének támogatása,
g) az árualap meghatározott részének a piacról történő végleges kivonásának támogatása.
(2) A pályázati felhívás az (1) bekezdésben foglaltakon túl további támogatási célokat is meghatározhat.
(3) A pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában a támogatás igénybevételéről, illetve a támogatási kérelem elbírálásáról a miniszter dönt.
(4) A támogatás a minisztérium által az R. 1. számú melléklete szerint kiállított igazolása alapján igényelhető az adóhatóságtól.
157. § A támogatás felhasználását a minisztérium a pályázati felhívásban megjelölt szervek bevonásával ellenőrzi. A minisztérium kezdeményezi a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését az adóhatóságnál.
158. § A B) pontban foglaltak alapján járó támogatás teljesítésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
C) A terméktanácsok informatikai rendszerének támogatása
159. § A C) pontban foglaltak szerinti támogatást a miniszter által elismert terméktanácsok vehetik igénybe.
160. § (1) A támogatás mértékét – figyelembe véve az érintett terméktanács 1996. évi vállalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését – a miniszter a terméktanáccsal kötött szerződésben határozza meg. A miniszter nevében az Agrárrendtartási Hivatal jár el.
(2) Az (1) bekezdésben említett szerződésben kell rögzíteni:
a) a terméktanácsok információ szolgáltatásának körét és tartalmát, valamint annak
b) rendjét és gyakoriságát, továbbá
c) a támogatás felhasználásának célját, nyilvántartásának, valamint ellenőrzésének rendjét.
(3) A terméktanácsnak teljes évi támogatás jár, amennyiben az (1) bekezdés szerinti szerződést 1997. március 31-ig az Agrárrendtartási Hivatallal megköti. Az ezen időpont után megkötött szerződések alapján a terméktanács az éves támogatás időarányos részére jogosult.
(4) A támogatási összeg kifizetése három részletben történik:
a) első alkalommal a terméktanács és az Agrárrendtartási Hivatal között megkötött szerződés aláírását követő tizenöt napon belül a támogatási összeg ötven százaléka,
b) második alkalommal a szerződésben kikötött feltételek teljesülése esetén 1997. augusztus 1-jéig további huszonöt százalék,
c) harmadik alkalommal a szerződésben kikötött feltételek teljesülése esetén 1997. december 1-jéig a fennmaradó huszonöt százalék.
(5) A támogatás az Agrárrendtartási Hivatal által az R. 1. számú melléklete szerint kiállított igazolása alapján igényelhető az adóhatóságtól. Az Agrárrendtartási Hivatal egyidejűleg értesíti az igazolás kiállításáról az adóhatóságot.
161. § A támogatás felhasználását a minisztérium ellenőrzi, valamint kezdeményezi az adóhatóságnál a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését.
162. § A C) pontban foglaltak alapján járó támogatás teljesítésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
D) A piaci versenyképesség javításának támogatása
163. § (1)25 A D) pontban foglaltak alapján a piaci versenyképesség javítása céljából pénzintézettől felvett, legfeljebb egyéves lejáratú hitelhez, a hitel futamidején belül, a halasztott fizetés időtartamára számított kamattámogatásban, valamint költségtérítésben részesülhetnek
a) a hús- és halfeldolgozást (TEÁOR II. D 1511),
b) a baromfifeldolgozást (TEÁOR II. D 1512),
c) a gyümölcs- és zöldségfeldolgozást (TEÁOR II. D 1513),
d) a tejtermékek gyártását (TEÁOR II. D 1520),
e) a tésztagyártást (TEÁOR II. D 1544),
f) a malomipari termékek feldolgozásán belül a tésztagyártást (TEÁOR II. D 1531),
g) a máshova nem sorolt élelmiszerek gyártásán (TEÁOR II. D 1549) belül a fűszerpaprika-feldolgozást,
h) bortermelést (TEÁOR II. D 1552)
végző igénylők, valamint
i) a mezőgazdasági termelők, az általuk előállított (TEÁOR A 011–012–013)
saját termékek, saját nevükben lebonyolított, halasztott fizetésű exportja ráfordításának csökkentése érdekében.
(2) A támogatás igénybevétele szempontjából halasztott fizetésnek minősül a teljesítéstől számított harminc napon túli, de egyszáznyolcvanegy napot el nem érő fizetés.
(3)26 Rolírozó hitel esetén a halasztott fizetés időtartamára kiszámított kamattámogatást a hitel futamidején belül annyiszor lehet igénybe venni, ahányszor a hitelkeret ismételten feltöltődik.
164. § A támogatás mértéke:
a) forinthitel esetében a hitelszerződés szerinti időszakra a hitelszerződés megkötésekor érvényes, és a hitelszerződésben is feltüntetett jegybanki alapkamat negyven százaléka,
b) devizahitel esetében a hitelszerződés szerinti kamat harminc százaléka,
c) az exporthitel-biztosítás igazolt költségeinek harminc százaléka.
165. § A támogatás igénybevételének feltétele, hogy
a)27 az igénylő a 10. számú, illetőleg 10/a) számú mellékletben foglaltak szerint támogatási kérelmet nyújtson be a minisztériumhoz,
b) a támogatás alapjául szolgáló hitel összege nem lehet kisebb tízmillió forintnál, devizahitel esetén pedig 75 000 USD-nél,
c) az igénylő vállalja a halasztott fizetésű szállítást szolgáló hitel értékének százhuszonöt százalékát meghaladó export árbevételnek a hitelfelvételtől számított legfeljebb tizenkét hónapon belüli teljesítését,
d) a hitelszerződést azzal a pénzintézettel kössék meg, amellyel a minisztérium előzetesen megállapodást kötött a támogatásban való részvételről,
e) a kamattámogatás forinthitel esetén csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyben a fizetendő kamat mértéke legfeljebb négy százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot.
166. §28 A támogatási kérelmet a minisztérium a beadástól számított harminc napon belül regisztrálja, és a kérelem elfogadása esetén az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás és a költségtérítés ezen igazolás és a kamatfizetések, valamint biztosítási díjbefizetések igazolása alapján negyedévente, illetve a hitel visszafizetésekor végelszámolás formájában az adóhatóságtól igényelhető.
167. § A támogatási összeg felhasználását a minisztérium ellenőrzi. A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.
168. § A D) pontban foglaltak alapján járó támogatás teljesítésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
MELIORÁCIÓS ÉS ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉSI BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA
169. § A meliorációhoz és öntözésfejlesztéshez nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 10. cím, 3. alcím és 3. előirányzat-csoport alatt biztosított összeg.
170. § Az IV. fejezetben foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely)
a) termőföldet használ,
b) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó [az a)–b) pontban foglaltak továbbiakban együtt: földhasználó],
c) az 1995. évi LVII. törvény 34. §-a szerinti vízgazdálkodási társulatnak minősül,
d) mezőgazdasági vízszolgáltató tevékenységet (TEÁOR A 0140) folytat.
171. § (1) A földhasználó, a vízgazdálkodási társulat, valamint az, aki vízszolgáltató tevékenységet folytat a termőföld termőképességének megőrzése, illetve javítása, valamint a termelés biztonságának elősegítése érdekében a meliorációhoz és az öntözési beruházásokhoz (a továbbiakban: melioráció) – kivéve az építéssel nem járó, a BTO 293240 1000 számú termékcsoportba tartozó önjáró, vagy egyéb módon hordozható, mobil öntözőrendszer-, illetve gépvásárlásokat – fejlesztési célú juttatást és kamattámogatást vehet igénybe. Amennyiben a beruházás részeként e fejezetben foglaltak alapján építéssel járó, nem beépített öntözőgép vásárlásához támogatást vesz igénybe, e célra más jogcímen nem vehető igénybe támogatás.
(2) A fejlesztési célú végleges juttatás a melioráció előirányzott költsége negyven százaléka mértékéig terjedhet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: beruházási támogatás).
(3) A hitelszerződés szerinti időszakra járó kamattámogatás mértéke az (1) bekezdésben meghatározott beruházások megvalósításához felvett éven túli lejáratú beruházási hitel után a jegybanki alapkamat negyven százalékának felel meg. A kamattámogatás forinthitel esetén csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyben a fizetendő kamat mértéke legfeljebb négy százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének (megújításának) időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot.
172. § (1) A beruházási támogatási kérelmet a 11. számú melléklet szerint kell benyújtani.
(2) A beruházási támogatás a 12. számú mellékletben felsorolt létesítményekre vehető igénybe.
(3) A vízgazdálkodási társulat és a vízszolgáltatási tevékenységet folytató igénylő kizárólag a 12. számú melléklet 3. pontjában foglalt, meliorációhoz kapcsolódó, helyi jelentőségű közcélú vízi létesítmény kiépítéséhez vehet igénybe beruházási támogatást és kamattámogatást.
173. § (1) A támogatási kérelmet a beruházás helye szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani.
(2) A támogatási kérelemhez csatolni kell:
a) az Etv. 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó esetében az erdőterület fekvésének helye szerint illetékes erdészeti hatóság jóváhagyását,
b) a vízszolgáltató tevékenységet folytató vállalkozás esetében a beruházás helye szerint illetékes vízügyi igazgatóság jóváhagyását,
c) a kamattámogatás igényléséhez pedig a pénzintézet előzetes nyilatkozatát (hiteligérvényt).
174. § (1) A beruházási támogatást, valamint a kamattámogatást – a részére megállapított keretösszegen belül – a földművelésügyi hivatal határozatban engedélyezi.
(2) A földművelésügyi hivatal csak olyan beruházás támogatását engedélyezheti, amelynek kivitelezési munkái még nem kezdődtek meg, és annak tervezett megvalósítási időtartama – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a három évet nem haladja meg. A kivitelezési munka megkezdésének minősül az építési vagy szerelési naplóba történő első bejegyzés időpontja.
(3) Ha a beruházás tervezett megvalósítása három évnél hosszabb időtartamú, akkor azt – önállóan is üzembe helyezhető – három éven belül megvalósítható szakaszokra lehet bontani. Ebben az esetben az egyes megvalósítási szakaszok új beruházásnak minősülnek, és támogatásuk külön-külön engedélyezhető.
(4) A több éven keresztül megvalósuló beruházásnál a támogatási engedélyben a beruházási költségek éves ütemét is meg kell határozni.
175. § (1)29 A földművelésügyi hivatal támogatási engedélyének birtokában a 13. számú mellékletben meghatározott szabályok szerint, az engedély keltét követő, legfeljebb hatvan napon belül, támogatási okirat kiállítását kell igényelni az adóhatóságtól.
(2) Az adóhatóság a támogatási okirat egy-egy példányát – az igénylőn kívül – a földművelésügyi hivatalnak, valamint a beruházás pénzügyi lebonyolítását végző pénzintézetnek is megküldi, továbbá gondoskodik a támogatás folyósításáról.
(3) Az adóhatóság által kiadott támogatási okirat érvényét veszti, ha a beruházást az okirat keltét követő négy hónapon belül nem kezdik meg.
176. § (1) Kamattámogatás igénybevétele esetén a pénzintézet a hitelszerződést a földművelésügyi hivatal támogatást engedélyező határozata alapján köti meg. A hitelszerződésben a kamattámogatás igénybevételét és mértékét is fel kell tüntetni.
(2) A beruházási támogatás alapjául szolgáló összeget az engedélyezett műszaki tartalom szerint felmerült, számlával igazolt tényleges bekerülési költség alapján kell kiszámítani.
(3) A támogatás a beruházó választása szerint:
a) a melioráció üzembe helyezése után, a támogatási okirat, a kifizetett beruházási számlák és a létesítmények műszaki átadás-átvételét tanúsító jegyzőkönyv alapján, utólagosan, vagy
b) a melioráció üzembe helyezése előtt, kettő millió forintot meghaladó összegű (rész-)teljesítés(ek) után, a támogatási okirat a kifizetett beruházási (rész-)számlák és a megyei földművelésügyi hivatal igazolása alapján vehető igénybe.
(4) A több létesítményt magában foglaló meliorációs beruházásoknál, ha az átadás-átvétel több részletben történik, a (3) bekezdés a) pontja szerinti elszámolás kezdési időpontja az utolsóként elkészült létesítmény műszaki átadás-átvétele.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti részteljesítés elszámolásának lehetőségével élő beruházó, a beruházás üzembe helyezése után végelszámolást köteles készíteni, s azt a földművelésügyi hivatalnak és az adóhatóságnak meg kell küldenie.
(6) Önálló vagy a melioráció részeként végrehajtott talajjavítás esetében a támogatás a (3) bekezdés a) pontja vagy a (3) bekezdés b) pontja szerinti igénybevételéhez a növényegészségügyi és talajvédelmi állomás igazolása is szükséges a talajjavítás végrehajtásáról.(7) A több éven keresztül megvalósuló meliorációs beruházásoknál – az elvégzett szakaszonként – a tárgyév végén időszakos elszámolást kell az engedélyező és az okiratot kiállító szerv részére benyújtani.
(8) A kamattámogatás a pénzintézeti terhelés kézhezvétele alapján vehető igénybe.
177. § (1) A IV. fejezet szerinti beruházási támogatás és kamattámogatás igénybevételét, felhasználását a miniszter a földművelésügyi hivatalon, a növényegészségügyi és talajvédelmi állomáson, valamint az erdészeti hatóságon keresztül ellenőrzi.
(2) A jogtalanul igénybe vett beruházási támogatás és kamattámogatás visszafizetését a földművelésügyi hivatal vezetője kezdeményezi az adóhatóságnál.
(3) A meliorációs támogatások amortizációval csökkentett részét vissza kell fizetni, ha az igénybevevő az üzembe helyezést követő öt éven belül a beruházást rendeltetésétől eltérően hasznosítja, illetve az eredeti cél szerinti tevékenységét megszünteti.
178. § (1) A IV. fejezet alapján járó támogatást a 10032000-01905324 számú APEH Melioráció és öntözésfejlesztés támogatása folyósítási számláról kell teljesíteni.
(2) A IV. fejezet alapján jogtalanul igénybe vett, valamint visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
AZ ERDŐVÉDELEM ÉS AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSA
A) Az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás
és a fásítás támogatása
179. § Az erdőtelepítéshez, az erdőszerkezet-átalakításhoz és a fásításhoz nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport alatt az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás és a fásítás támogatására elkülönített pénzösszeg.
1. Az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás
és a fásítás normatív támogatása
180. § (1) Az A) 1. pontban foglaltak alapján az ország erdőterületének mennyiségi növelése, minőségi javítása és közérdekű védelmi funkciójának fejlesztése érdekében pályázat alapján normatív fejlesztési célú támogatás vehető igénybe:
a) az erdőtelepítés műszaki befejezéséig az új erdők telepítési munkáihoz, ideértve a tervezést, a talajelőkészítést, az erdősítést, valamint az ápolást;
b) a telepítés befejezésétől számított tíz éven belül a befejezett erdősítések ápolásához;
c) a mező- és a legelővédő erdősávok, továbbá az utak, a vasutak, a csatornák, a vízfolyások mentén, a települések bel- és külterületein a talajvédelem és egyéb védelem érdekében erdősávok, illetve fásítások tervezéséhez, kivitelezéséhez;
d) a gazdaságtalannak minősített, de közérdekből fenntartandó erdők felújításához;
e) az erdőállományok szerkezetátalakításához.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti célra támogatást az Etv. 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó igényelheti.
(3) A támogatás igénylése szempontjából erdőgazdálkodónak kell tekinteni a földhasználónak minősülő igénylőt is, ha nem erdő művelési ágú termőföldön a jogszabályban foglaltaknak megfelelően erdőt telepít.
180/A. §30 (1) A kiemelt munkanélküli térségekben a Kormány által meghirdetett munkanélküliek foglalkoztatását szolgáló 1997. évi központi erdősítési programban részt vevő száz százalékban állami tulajdonú erdőgazdasági részvénytársaság (a továbbiakban: központi erdősítési programban részt vevő erdőgazdálkodó) normatív támogatás vehet igénybe.
(2) A munkanélküliek foglalkoztatását szolgáló központi erődítési programmal összefüggő normatív támogatás igénybevételének feltételeit és mértékét a 14/A. számú melléklet tartalmazza.
181. § (1) A támogatást területhez, fásítás esetén csemeteszámhoz rendelten, normatív módon kell meghatározni. Abban az esetben, ha az erdősítés megvalósítása közérdekből feltétlenül szükséges, de normatív támogatással a kedvezőtlen termőhelyi körülmények miatt nem valósítható meg, akkor a fejlesztési támogatást létesítési költség szerint ráfordításos alapon kell meghatározni. A ráfordításos alapon végzett munka támogatását egyedi árvetés alapján készített, és az erdészeti hatóság által jóváhagyott terv és költségvetés alapján – a jóváhagyott összegen belül – lehet kifizetni. Jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha a támogatással megvalósult beruházás rendeltetését az erdőgazdálkodó megváltoztatja.
(2) A normatív támogatás módját és mértékét a 14. számú melléklet tartalmazza.
(3) A beruházás során a külön jogszabályban meghatározott, erdőfelújításra előírt határidők be nem tartása esetén, ha az az erdőgazdálkodó hibájából ered, a támogatás jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül.(4) Amennyiben a beruházás az erdőgazdálkodó hibájából hiúsul meg, a támogatás jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül.
(5) A támogatás kifizetésének további feltétele az erdészeti hatóság által jóváhagyott éves költségvetés, mértéke pedig az erdészeti hatóság által éves műszaki átvételeken megállapított teljesítményérték (eredményesség).
182. § (1) Az A) 1. pont alatt felsorolt munkák ügyvitelével kapcsolatos feltételeket a 15. számú melléklet tartalmazza.
(2) A 180. § (1) bekezdés a) és a c) pontja alapján igényelt támogatáshoz szükséges termőhelyfeltárási szakvélemény kötelező tartalmi elemeit a 16. számú melléklet tartalmazza.
(3) A 180. § (1) bekezdés a), c) és d) pontja alapján igényelt támogatáshoz erdőtelepítési kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni a 17. számú mellékletben meghatározott esetekben és tartalmi előírásoknak megfelelően.
(4) Erdőtelepítési kiviteli tervdokumentációt csak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy (erdőmérnök) vagy ilyen személyt foglalkoztató szerv készíthet.
183. § (1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerül közzétételre.
(2) A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét az erdészeti hatóság vezetője állapítja meg, és gondoskodik annak kiutalásáról.
184. § (1) A támogatás felhasználását az erdészeti hatóság ellenőrzi.
(2) A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdészeti hatóság vezetője rendeli el.
185. § (1)31 Az A) 1. pontban foglaltak alapján járó támogatást a területileg illetékes erdészeti hatóságon keresztül a kincstári beruházási előirányzat felhasználási keretszámla 10032000-01720206-00000000 számú számlájáról kell teljesíteni.
(2) Az A) 1. pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
2. Az erdő elsődleges rendeltetése érvényesítésének támogatása
186. § (1) Az A) 2. pontban foglaltak alapján az ország erdeinek gazdasági, környezetvédelmi, közérdekű védelmi, szociális, üdülési, oktatási és ismertterjesztési funkciójának fejlesztése érdekében pályázat alapján, ráfordítások szerinti fejlesztési célú támogatás vehető igénybe:
a) a törzsültetvények, géngyűjtemények (klónarchívumok) az MSZ 080637–2, –3, –4 szabvány szerinti létesítéséhez, korszerűsítéséhez azok termőre fordulásáig;
b) a csemetekert létesítéséhez;
c) az erdőállományok telepítését és védelmét szolgáló műszaki berendezések létesítéséhez, valamint különleges jellegű erdősítési munkákhoz;
d) a szociális, üdülési, oktatási és ismeretterjesztési célt szolgáló műszaki létesítmények és berendezések létesítéséhez;
e) a korlátlan közhasználatú arborétumok, élőfa- és cserjegyűjtemények, botanikus kertek létesítéséhez.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti célra támogatást az Etv. 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó veheti igénybe.
(3) A támogatás igénylése szempontjából erdőgazdálkodónak kell tekinteni a földhasználónak minősülő igénylőt is, ha nem erdő művelési ágú termőföldön – a jogszabályban foglaltaknak megfelelően – beruházást végez.
187. § (1) A támogatást ráfordítások alapján kell meghatározni, melynek feltétele az erdészeti hatósághoz négy példányban benyújtott pályázat. A pályázat része a fejlesztési terv, a részletes műszaki kiviteli tervdokumentáció és a költségvetés. A fejlesztési tervet, illetve annak alapján a támogatás mértékét az erdészeti hatóság értékelő felterjesztését figyelembe véve a minisztériumban működő szakmai bizottság bírálja el. Jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha a támogatással megvalósult létesítmény rendeltetését az erdőgazdálkodó megváltoztatja.
(2) A támogatást egyedi árvetés alapján készített, és az erdészeti hatóság által előzetesen jóváhagyott terv és költségvetés alapján a jóváhagyott összegen belül lehet kifizetni.
188. § (1) Az A) 2. pontban foglaltak szerinti munkák ügyvitelével kapcsolatos részletes szabályokat a 15. számú melléklet tartalmazza.
(2) A 186. § (1) bekezdés e) pontja alapján igényelt támogatáshoz szükséges termőhelyfeltárási szakvélemény kötelező tartalmi elemeit a 16. számú melléklet tartalmazza.(3) A 186. § (1) bekezdés e) pontja alapján igényelt támogatáshoz erdőtelepítési kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni a 17. számú mellékletben meghatározott esetekben és tartalmi előírásoknak megfelelően. Erdőtelepítési kiviteli tervdokumentációt csak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy (erdőmérnök) vagy ilyen személyt foglalkoztató szervezet készíthet.
(4) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerül közzétételre.
(5) A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét az erdészeti hatóság vezetője állapítja meg, és egyidejűleg gondoskodik annak kiutalásáról.
189. § Az A) 2. pont szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, valamint a támogatás folyósítására az A) 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
B) Erdészeti közcélú feladatok ellátásának támogatása
190. § A B) pontban foglaltak szerinti célra igénybe vehető támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 4. alcím, 2. előirányzat-csoport alatt erdészeti közcélú feladatokra elkülönített pénzösszeg.
1. Az erdő természetes, illetőleg mesterséges felújításának, valamint a fiatal erdők ápolásának és nevelésének,
a tuskózásnak, a tűzpászták, nyiladékok és határjelek karbantartásának támogatása
191. § A B) 1. pontban foglaltak szerinti célra támogatást az Etv. 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó veheti igénybe.
192. § (1) A B) 1. pontban foglalt támogatás elnyerése és elszámolása érdekében, az erdőgazdálkodónak – az Etv. 29. §-ában elrendelt éves erdőgazdálkodási tervvel összhangban, figyelemmel a 18. számú mellékletben az erdőfelújításra és az erdőnevelésre meghatározott támogatások mértékére is – költségvetést kell készítenie. A költségvetést legkésőbb a tárgyévet megelőző november hónap harmincadik napjáig, kivételes esetekben az éves erdőgazdálkodási tevékenység megkezdésének tervezett vagy szükséges időpontja előtt harminc nappal kell elkészíteni, és az erdészeti hatósághoz elbírálásra és jóváhagyásra benyújtani. Az éves terv évközi változása esetén a kérelemhez módosító költségvetést is mellékelni kell.
(2)32 A központi erdősítési programban részt vevő erdőgazdálkodó, amennyiben az erdőfelújításokban végeznek erdőápolási munkát a 14/A. számú melléklet b), c), d) és e) pontjában foglaltak szerinti normatív támogatást veheti igénybe.
193. § A 18. számú melléklet VI–IX. pontjaiban jelzett célok támogatására a rendelkezésre álló költségvetési támogatási keret és a pályázati igények mértékének ismeretében a minisztérium erdészeti hatóságonként keretösszeget határoz meg.
194. § (1) Az erdőgazdálkodónak az Etv 101. §-ában meghatározott erdőfenntartási járulék befizetési kötelezettsége csökkenthető – az erdészeti hatóság által jóváhagyott – normatív támogatások mértékével.
(2) Ha az erdőfenntartási járulék összege meghaladja a költségvetésben jóváhagyott támogatás összegét, az erdészeti hatóság határozatban kötelezi az erdőgazdálkodót a különbözet összegének befizetésére. Előlegként a különbözet összegének hetvenöt százalékát három egyenlő részletben – április 30-ig, július 31-ig és október 31-ig – kell befizetni.
(3) Ha az erdőfenntartási járulék összege nem éri el az erdészeti hatóság által jóváhagyott támogatás összegét, az erdőgazdálkodó csak a különbözet mértékéig veheti igénybe a támogatást. Az erdészeti hatóság rendelkezik arról, hogy a támogatás összegének ötven százaléka a tárgyév május 31-éig, a további harminc százaléka pedig a tárgyév október 31-éig kerüljön kifizetésre az igénylő részére.
(4) Az erdőgazdálkodó köteles – a tárgyévet követő év február 15-éig – az éves költségvetési elszámolását jóváhagyásra az erdészeti hatósághoz megküldeni. Az éves elszámolás egyenlegétől függően az erdészeti hatóság rendelkezik a támogatás összegének kiegyenlítéséről vagy az erdőgazdálkodó befizetési kötelezettségének elrendeléséről.
195. § (1) A támogatás igénybevételének ügyvitelét a rendelet 15. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az erdőgazdálkodó által benyújtott költségvetés felülvizsgálatát az erdészeti hatóság végzi el. Az elszámolás alapján a támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét az erdészeti hatóság vezetője állapítja meg, és gondoskodik a támogatás összegének a Magyar Államkincstáron keresztül történő kifizetéséről.
196. § (1) A támogatás felhasználását az erdészeti hatóság ellenőrzi.
(2) A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdészeti hatóság vezetője rendeli el.
197. § (1) A B) 1. pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-52000001 számú Erdészeti közcélú feladatok támogatási folyósítási számláról kell teljesíteni.
(2) A B) 1. pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
2. Az erdőgazdálkodási üzemterv készítésének
támogatása
198. § (1) A B) 2. pontban foglaltak szerinti célra támogatást az Etv. 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó veheti igénybe.
(2) Az üzemterv készítéséhez az erdőgazdálkodót megillető támogatás a gazdálkodó hozzájárulásával közvetlenül az üzemterv készítőjének is kifizethető.
199. §33 A támogatás mértéke a körzeti erdőterv érvénybe lépésének évében készített üzemterv esetén a költségek nyolcvan százaléka, de legfeljebb erdőrészletenként négyszáz forint, minden más esetben a költségek ötven százaléka, de legfeljebb erdőrészletenként kettőszáz forint.
200. § (1) A támogatási kérelmet a 19. számú mellékletben foglaltak szerint az erdőgazdálkodó területe szerint illetékes erdészeti hatóságnál kell benyújtani. A kérelem benyújtásával egyidejűleg számlával igazolni kell az üzemterv elkészíttetésének költségét.
(2) A támogatás igénybevételére való jogosultságot az erdészeti hatóság vezetője állapítja meg, és gondoskodik a támogatás kifizetéséről.
201. § A B) 2. pontban foglaltak szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, valamint a támogatás teljesítésére a B) 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
3. A miniszter által elrendelt erdővédelmi munkák
és a kényszerkijelölés alapján végzett erdőgazdálkodási tevékenység költségeinek fedezete
202. § A B) 3. pontban foglaltak szerinti célra támogatást az Etv. 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó veheti igénybe, feltéve, hogy a közérdekű erdővédelmi munkák elvégzése nem a gazdálkodó mulasztása miatt vált szükségessé, illetve a kényszerkijelölés alapján végzett erdőgazdálkodási tevékenység költségei meghaladják az erdei haszonvételekből származó bevételt.
203. § A támogatásra való jogosultságot, valamint összegét a miniszter állapítja meg. Ezt követően a minisztérium az igénylővel a támogatott célok megvalósítására szerződést köt, és egyidejűleg gondoskodik a támogatási összegnek a szerződésben foglaltak szerinti ütemezésben történő kifizetéséről.
204. § A B) 3. pontban foglaltak szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, valamint a támogatás teljesítésére a B/1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
4. A nemzetközi szerződés alapján működtetett erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer, valamint
a nemzetközi szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásának támogatása
205. § A B) 4. pontban foglaltak szerinti cél esetében a támogatásra való jogosultságot a miniszter állapítja meg, illetve rendeli el. Ezt követően a minisztérium az igénylővel a támogatott célok megvalósítására szerződést köt, és egyidejűleg gondoskodik a támogatási összegnek a szerződésben foglaltak szerinti ütemezésben történő kifizetéséről.
206. § A B) 4. pontban foglaltak szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, valamint a támogatás teljesítésére a B) 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
5. Az erdei természeti rendszerek, az erdő természeti egyensúlya és egészségi állapota megőrzésének
támogatása
207. §34 A B) 5. pontban foglaltak szerinti célra támogatást az Etv. 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó, valamint e feladatot ellátó szervezet veheti igénybe.
208. § (1) A támogatás pályázat, illetőleg külön megállapodás alapján vehető igénybe. A pályázati felhívás a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerül közzétételre.
(2) A pályázatot az igénylő székhelye szerinti illetékes erdészeti hatósághoz kell benyújtani.
(3) A pályázatot az Erdészeti Szakbizottság bevonásával – figyelemmel az erdészeti hatóság véleményére is – a miniszter birálja el.
(4) A kilenctagú Erdészeti Szakbizottság véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő jogkörrel rendelkezik. Az Erdészeti Szakbizottság elnökét és egy tagját – a minisztérium képviselőjeként – a miniszter jelöli ki. A miniszter az Erdészeti Szakbizottság munkájában való részvételre felkéri a Magyar Agrárkamara, az erdészeti érdekképviseletek képviselőjét, valamint az erdőgazdálkodás szakértőit. Az Erdészeti Szakbizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
(5) A pályázat elbírálását követően a minisztérium a támogatott cél megvalósítására szerződést köt az igénylővel, továbbá gondoskodik a támogatás összegének kiutalásáról.
209. § A B) 5. pontban foglaltak szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, valamint a támogatás teljesítésére a B) 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
6. Az erdészeti kultúra, kutatás, oktatás
és ismeretterjesztés támogatása
210. § (1) A B) 6. pontban foglaltak szerinti célra támogatást vehet igénybe az erdészeti szakirányú oktatást, kutatást és ismeretterjesztést végző igénylő. A támogatást vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély is igénybe veheti.(2) A támogatási kérelmet az igénylő székhelye szerinti illetékes erdészeti hatósághoz kell benyújtani.
(3) A támogatási kérelmet a miniszter az Erdészeti Szakbizottság bevonásával – figyelemmel az erdészeti hatóság véleményére is – bírálja el.
(4) A támogatási kérelem elbírálását követően a minisztérium a támogatott célok megvalósítására szerződést köt az igénylővel, továbbá gondoskodik a támogatás összegének kifizetéséről.
211. § A B) 6. pontban foglaltak szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, valamint a támogatás teljesítésére a B) 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
C) Az erdei vasutak működtetésének támogatása
212. § A C) pontban foglaltak szerinti célra igénybe vehető támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 2. alcím, 2. előirányzat-csoport alatt az erdei vasutak működtetésének támogatására biztosított pénzösszeg.
213. § A C) pontban foglaltak szerinti célra támogatást – kérelem alapján – azok a szervezetek igényelhetik, amelyek az erdei vasutakat turisztikai, személyszállítási célból menetrendszerűen üzemeltetik.
214. § (1) A támogatás a közcélú személyszállítás üzemeltetési és fenntartási költségeinek az árbevételt meghaladó különbözetéig igényelhető, mértékét pénzügyi és számviteli adatokkal alátámasztott pályázat alapján kell meghatározni.
(2) A támogatási kérelmet 1997. január 31-ig kell a minisztériumhoz benyújtani. A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét a miniszter állapítja meg.
(3) A támogatás részletes feltételeiről az erdei vasutat üzemeltető és a minisztérium évente megállapodást köt, és egyidejűleg gondoskodik a támogatás összegének kiutalásáról.
215. § (1) A támogatás felhasználásának ellenőrzéséről a minisztérium az illetékes erdészeti hatóság útján gondoskodik.
(2) A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.
216. § (1) A C) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-50000005 számú FM fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási számláról kell teljesíteni.
(2) A C) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
D) A jóléti és parkerdő fenntartás támogatása
217. § A D) pontban foglaltak szerinti célra igénybe vehető támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport alatti jóléti és parkerdő fenntartás támogatására biztosított pénzösszeg.
218. § A D) pontban foglaltak alapján a támogatást – kérelem alapján – az veheti igénybe, aki (amely) az illetékes erdészeti hatóság által nyilvántartásba vett közjóléti létesítménnyel rendelkezik, és annak közhasználatát biztosítja.
219. § A D) pontban foglaltak alapján az alábbi jogcímek szerint vehető igénybe támogatás:
a) arborétumok, botanikus kertek,
b) üdülő-, pihenő-, séta- és kirándulóerdők, erdei táborok, valamint a lakóterületeket és kiránduló központokat összekötő zöldfolyosók műszaki létesítményei, berendezései,
c) turisztikai célt szolgáló gépkocsiutak és autós pihenők,
d) egyéb közjóléti célt (pl. oktatás, ismeretterjesztés) szolgáló műszaki létesítmények
üzemeltetési és fenntartási költségeihez való hozzájárulás.
220. § A támogatás éves összege nem haladhatja meg a közjóléti létesítmény beruházási költségének tíz százalékát.
221. § (1) A támogatási kérelmet négy példányban 1997. január 31-ig lehet benyújtani a területileg illetékes erdészeti hatósághoz.
(2) A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét az erdészeti hatóság véleménye alapján a miniszter állapítja meg. A minisztérium legkésőbb a tárgyév március 31-éig megállapodást köt a pályázóval a támogatással megvalósítandó munkák elvégzésére és finanszírozására.
(3) A támogatási összeg kifizetéséről a minisztérium gondoskodik. Az éves keret terhére – igazodva az erdőgazdálkodási szolgáltatás szakaszosságához – az erdészeti hatóság igazolása alapján előleg folyósítható az alábbi ütemezésben:
jóváhagyáskor 50%-ig,
június 30. 75%-ig,
szeptember 30. 90%-ig.
(4) A támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolást a gazdálkodó legkésőbb a tárgyév december 15-éig köteles beterjeszteni a területileg illetékes erdészeti hatósághoz.
222. § (1) A támogatás felhasználását az erdészeti hatóság ellenőrzi.
(2) A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdészeti hatóság vezetője rendeli el.
223. § (1) A D) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191- 50000005 számú FM fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási számláról kell teljesíteni.
(2) A D) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
EGYES AGRÁRGAZDASÁGI BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA
224. § Az egyes agrárgazdasági beruházásokhoz nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport alatt biztosított összeg.
A) Az egyes új építési beruházások megvalósításának, valamint a meglevő épületek, építmények átalakításának, felújításának támogatása
1. Egyes új építési beruházások megvalósításának támogatása
225. § (1) Az A) 1. pontban foglaltak szerint támogatásban
a) a növénytermelési és kertészeti, az állattenyésztési, a vegyes gazdálkodási (TEÁOR A 011-013) (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági tevékenység),
b) az erdőgazdálkodási (TEÁOR A 0201),
c) a vadgazdálkodási (TEÁOR A 0151),
d) a halászati (TEÁOR B 0501), valamint
e) az egyes élelmiszer-feldolgozási (TEÁOR D 1511-1512-1513)
tevékenységeket folytató igénylő részesülhet.
(2) A támogatást igénybe veheti az I. fejezet A) 1. pontja alapján termeltetési (integrátori) tevékenységet folytató igénylő is – amennyiben az I. fejezet A) 1. pontja szerinti – de legalább három évre szóló – termeltetési, értékesítési szerződéssel rendelkezik – és e tevékenysége körében mezőgazdasági termelést szolgáló berendezéseket, létesítményeket azzal a céllal vásárol, illetve létesít, hogy azokat az általa integrált termelők útján (saját üzemeltetéssel vagy bérbeadással) hasznosítsa.
(3) Ha az igénylő az A) 1. pontban foglaltak alapján új építési beruházásokhoz, valamint a meglévő épületek, építmények átalakításához, értéknövelő felújításához öt éven belül már támogatást vett igénybe ugyanazon épület, építmény átalakításához, értéknövelő felújításához támogatást nem vehet igénybe.
226. § (1) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló a 9018/1992. (SK. 9.) és a 9005/1994. (SK. 3.) KSH közleményekkel módosított 9017/1991. (SK. 8.) KSH közlemény szerint egyes mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halászati termelő tevékenységek folytatásához szükséges, azokat közvetlenül szolgáló új építési jellegű beruházások – beleértve az épületek (építmények) rendeltetésszerű használatához szükséges technológiai gépeket és berendezéseket is – megvalósításához:
a) a 20. számú mellékletben meghatározott nagyságrendű, a beruházási költség százalékában kifejezett alaptámogatás, kiegészítő támogatás, valamint
b) az azok megvalósításához, pénzintézettől felvett éven túli lejáratú hitelek után a jegybanki alapkamat negyven százalékának megfelelő kamattámogatás vehető igénybe.(2) Az (1) bekezdés alapján igénybe vehető fejlesztési célú támogatás összege, pályázatonként, valamint ugyanazon telephelyen megvalósuló beruházások esetében összesen nem haladhatja meg a harmincmillió forintot.
(3) Az (1) bekezdés alapján igénybe vehető kamattámogatás pályázatonként és ugyanazon telephelyen megvalósuló beruházások esetében összesen legfeljebb százötven millió forint éven túli lejáratú hitel alapulvételével vehető igénybe.
(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás – a termőföld és az immateriális javak kivételével – kizárólag az (1) bekezdésben felsorolt új tárgyi eszközök beszerzéséhez, előállításának költségeihez vehető igénybe.
(5)35 A kertészeti tevékenységet folytató gazdálkodók az (1) bekezdés a) és b) pontjában, illetve a 20. számú mellékletben meghatározott húszszázalékos alaptámogatást és negyvenszázalékos kamattámogatást növényházak építéséhez, felújításához is igénybe vehetik, amennyiben a létesülő növényházban az üzembe helyezést követő legalább öt évig az alapterület négyzetmétereként ezerkettőszáz forint zöldségtermesztésből származó árbevétel elérését vállalják.
(6) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti támogatás az általános forgalmi adó nélküli éves beruházási költség legalább húsz százalékának megfelelő mértékű saját forrás felhasználása esetén vehető csak igénybe.
(7) A beruházó a beruházás üzembe helyezését követő hatvan napon belül a beruházásról készített beszámolót – ideértve a teljes körű pénzügyi elszámolást is – köteles a Magyar Államkincstárhoz benyújtani.
2. Egyes mező-, erdő-, vad-, illetve halgazdasági rendeltetésű meglevő épületek, építmények technológiai korszerűsítéssel járó átalakításának, értéknövelő felújításának támogatása
227. § Az A) 2. pontban foglaltak alapján a 21. számú melléklet szerinti mező-, erdő-, vad-, illetve halgazdálkodási rendeltetésű meglévő épületek és építmények technológiai korszerűsítéssel járó – a szokásos karbantartási munkának nem minősülő – átalakításához, illetőleg értéknövelő felújításához
a) legfeljebb a 20. számú melléklet szerint, a beruházási költség százalékában meghatározott mértékű alaptámogatás, kiegészítő támogatás, valamint
b) az átalakításhoz, felújításhoz pénzintézettől felvett éven túli lejáratú hitelek után legfeljebb a jegybanki alapkamat negyven százalékának megfelelő kamattámogatás
vehető igénybe.
3. Egyes élelmiszer-feldolgozást, -előállítást,
-csomagolást szolgáló beruházások támogatása
228. § (1) Az A/3. pontban foglaltak alapján a hús- és halfeldolgozást, a baromfi-feldolgozást, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozást (TEÁOR II D 1511, 1512, 1513) a különféle termékek előállítását, csomagolását – elsősorban a meglévő kapacitások korszerűsítésével – szolgáló beruházások megvalósításához a 20. számú melléklet szerint – a pénzintézettől felvett éven túli lejáratú hitelek után kamattámogatás vehető igénybe. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a pályázó a beruházáshoz saját termelésű vagy a terméktanács által is igazolt termeltetés keretében biztosított mezőgazdasági alapanyagot dolgozzon fel, és a tevékenység megfelel az ISO–9000 szabványsorozat, illetve HACCP (Veszély Elemzés, Kritikus Szabályozási Pontok) rendszer minőségirányításra és minőségbiztosításra vonatkozó előírásainak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás nem vehető igénybe:
a) a hús- és hal-, valamint a baromfi-feldolgozás területén a vágási tevékenységhez,
b) a vágóhídi melléktermékek elsődleges feldolgozásához, továbbá az elhullott állatokból, illetve a vágóhídi melléktermékekből állati eredetű takarmány gyártásához,
c) a toll feldolgozásához és a baromfi feldolgozása során keletkező melléktermékek elsődleges feldolgozásához,
d) a rák és a kagyló, a csiga, továbbá más héjas és víziállatok húsának feldolgozásához.
(3) Az (1) bekezdés alapján igénybe vehető kamattámogatás pályázatonként és ugyanazon telephelyen megvalósuló beruházások esetében összesen legfeljebb százötven millió forint éven túli lejáratú hitel alapulvételével vehető igénybe.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti támogatás az általános forgalmi adó nélküli éves beruházási költség legalább húsz százalékának megfelelő mértékű saját forrás esetén vehető csak igénybe.
4. Az 1–3. pontoban foglaltak szerint benyújtott pályázatok elbírálási rendje
229. § (1) A támogatás igénybevétele részletes feltételeit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzétételre kerülő pályázati felhívás tartalmazza.
(2) Az A) 1. pontban foglaltak szempontjából:
a) átalakítás az a beruházás, amely a meglévő tárgyi eszközök rendeltetését megváltoztatja, átalakítja, élettartamát növeli;
b) a tárgyi eszköz értéknövelő felújítása pedig az a beavatkozás, amely az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának helyreállításával, a tárgyi eszközök nagyjavításával éri el a létesítmény korszerűbbé tételét. (A 21. számú mellékletben rögzített támogatható épületek, építmények karbantartási jellegű munkáihoz nem vehető igénybe támogatás.);
c) a halastó értéknövelő felújításának minősül a b) pontban foglaltakon kívül a hatályos vízjogi üzemeltetési engedélytől eltérő változások (így különösen a feliszapolódás, a töltés elhabolódás, töltéshossz-rövidülés, a halágy mélységének csökkenése) helyreállítása, feltéve, ha a vízügyi hatóság az elvégzendő munkák mennyiségét, illetve területét igazolja. A halastavaknál az átalakítás nem támogatható.
(3)36 A 220/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. §-a (1) bekezdésének h) pontjában foglaltak érvényesítése során ültetvénytelepítések és új építési beruházások esetén, a támogatással érintett ingatlan értékét meghaladó támogatási összeg erejéig más ingatlanra is bejegyezhető az állam javára jelzálogjog, de jelzálogjog bejegyzése nem kötelező. Ezen rendelkezés az 1997. január 18. és e rendelet hatálybalépése közötti időszakra is vonatkozik.
230. § (1) A pályázat elbírálásának feltételei:
a) a pályázó írásban és tételesen nyilatkozzon – a saját nevére szóló tulajdoni lap vagy a jogszerű földhasználatot igazoló megállapodás, szerződés egyidejű bemutatásával – arról, hogy a beruházás rendeltetésszerű megvalósításához, illetve hasznosításához szükséges mértékben a tulajdonában, illetőleg legalább ötéves bérleti (földhasználati) jogviszony keretében használatában lévő termőföld, vagy egyéb ingatlan rendelkezésére áll;
b)37 a beruházó írásban nyilatkozzon arról, hogy a beruházás megvalósításához rendelkezik a szükséges – a támogatáson felüli – forrásokkal; a megyei Területfejlesztési Tanácsok által kedvezményezett térségekben megvalósuló, alaptevékenységet szolgáló beruházások támogatására benyújtott pályázatok esetében – ha a pályázó írásban nyilatkozik arról, hogy pályázni kíván a megyei területfejlesztési célelőirányzatból, a Munkaerőpiaci Alap megyékben decentralizált foglalkoztatási alaprészéből, a turisztikai célelőirányzatból vagy egyéb forrásokból biztosított támogatásokra is (a továbbiakban: ,,egyéb'' támogatás) – a pályázónak lehetősége van arra, hogy a pályázat forrástáblájának ,,egyéb nem mezőgazdasági támogatás'' sorában anélkül is szerepeltesse az említett ,,egyéb'' támogatásokat, hogy csatolná a támogatást nyújtó erről szóló engedélyét, illetve szándéknyilatkozatát. Egyidejűleg a pályázónak írásban kell vállalnia, hogy az ,,egyéb'' támogatás elmaradása esetén a hiányzó forrást saját erőből vagy hitelből fogja biztosítani.
c) mezőgazdasági beruházások körében
ca) a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) nyilatkozatban vállalja, az ötvenezer és százötvenezer forint közötti támogatás igénybevétele esetén a beruházás megvalósítását követő öt évben évente legalább kettőszáz-ötvenezer forint éves mezőgazdasági termékértesítési árbevétel elérését, és azt az ellenőrzéskor számlával igazolja,
cb) a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) százötvenezer forintot meghaladó támogatás igénybevétele esetén nyilatkozatban vállalja a beruházás megvalósítását követő öt évben évente legalább egymillió forint éves mezőgazdasági termékértékesítési árbevétel elérését, és azt az ellenőrzéskor számlával igazolja, továbbá nyilatkozzon gazdasági kamarai tagságának meglétéről,
cc) a mezőgazdasági tevékenységet végző nem egyéni vállalkozó magánszemélyek esetében a mezőgazdasági őstermelői igazolvány bemutatása,
cd) a pályázat szerint illetékes terméktanács írásos véleményének bemutatása;
d) erdőgazdálkodási beruházások esetén csatolni kell a területileg illetékes erdészeti hatóság hozzájárulását.
(2) A támogatás igénybevétele nem érinti a föld használójának a föld tulajdonosával a beruházás megvalósítását lehetővé tevő külön megállapodását.
231. § (1) A pályázatot a tervezett beruházás telephelye szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani.
(2) Az 1997. évben kezdődő beruházás támogatására a pályázatot 1997. április 1-jéig lehet benyújtani. Amennyiben a pályázat benyújtásának határideje meghosszabbításra kerül, erről a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közleményt tesz közzé.
(3) A pályázatot – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a földművelésügyi hivatal vezetője a (2) bekezdés szerinti határnap lejártát követően, de harminc napon belül bírálja el.
(4) Az erdő-, vad-, halgazdasági, illetve az egyes élelmiszer-feldolgozást, -előállítást és -csomagolást szolgáló beruházások támogatására irányuló pályázatot a földművelésügyi hivatal véleményével ellátva a benyújtást követő tizenöt napon belül megküldi a minisztériumnak. A pályázatot a (2) bekezdésben foglaltak szerinti határnap lejártát követően, de harminc napon belül a miniszter bírálja el.
(5)38 A megyei Területfejlesztési Tanácsok által kedvezményezett térségekben megvalósuló alaptevékenységet szolgáló beruházások támogatásának a (3), illetve a (4) bekezdésben előírt jóváhagyását követően a megyei területfejlesztési célelőirányzatból, a Munkaerőpiaci Alap megyékhez decentralizált foglalkoztatási alaprészéből, a turisztikai célelőirányzatból vagy egyéb forrásokból biztosított további támogatásnak az igénybevétele esetén lehetőség van a kiadott Földművelésügyi Minisztérium (földművelésügyi hivatali) támogatási engedély vagy a Magyar Államkincstárral megkötött támogatási szerződés forrásösszetételének utólagos módosítására is.
(6) A támogatás kifizetését engedélyező irat kelte előtt megkezdett beruházásokhoz támogatás nem adható. Építéssel járó beruházás esetén a beruházás megkezdése időpontjának az építési naplóba történt első bejegyzés napját kell tekinteni.
232. § (1) A támogatás igénybevételének a jogosságát, valamint összegét
a) a mezőgazdasági beruházások esetén – beleértve az átalakítást és a felújítást is – az illetékes megyei agrárkamara, az agrár-érdekképviseleti szervek által közösen delegált személy,a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján létrehozott, a Megyei Területfejlesztési Tanács és a földművelésügyi hivatal képviselőiből álló bizottság – amelynek elnöke a földművelésügyi hivatal képviselője – javaslata alapján az adott megyére megállapított keretösszegen belül a földművelésügyi hivatal vezetője,
b) az erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halászati, és élelmiszer-feldolgozási célokat szolgáló beruházások esetén – beleértve az átalakítást és felújítást is – az illetékes gazdasági kamara, az agrár-érdekképviseleti szervek és a minisztérium képviselőiből álló Beruházási Szakbizottság (amelynek elnöke a Földművelésügyi Minisztérium képviselője) javaslata alapján a miniszter
állapítja meg.
(2) A bizottságok működésének ügyrendjét a Beruházási Szakbizottság javaslata alapján a miniszter állapítja meg.
(3) A mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásaihoz, a Tv.-ben előirányzott támogatások rendeltetésszerű felhasználása érdekében megyei, illetve miniszteri döntési hatáskörbe tartozó központi támogatási keretek kerülnek kialakításra. A támogatási kérelmet a támogatási keret összegéig, a pályázatokban rögzített támogatási igények szükség szerinti sorolásával lehet elbírálni.
(4) A rendelkezésre álló költségvetési támogatási keretet meghaladó támogatási igények esetén az e rendeletben megállapított határnapig benyújtott pályázatok sorolásánál előnyt élveznek:
a) az integrációs célokat szolgáló beruházások,
b) a meglevő termelőkapacitások értéknövelő átalakítására, felújítására irányuló beruházások,
c) a megyei területfejlesztési célelőirányzatból illetőleg a Munkaerőpiaci Alap megyékhez decentralizált foglalkoztatási alap részéből is támogatott pályázatok, valamint
d) azok a pályázatok, amelyek a kötelezően előírt legkisebb mértéknél nagyobb arányú saját forrás felhasználását tervezik.
(5) A pályázatok sorolásának a (4) bekezdésben foglaltak szerinti érvényesítése esetén a kiírási feltételeknek egyébként megfelelő pályázatok is visszautasíthatók.
233. § (1) A rendeletben, illetve a pályázati felhívásban foglaltaknak meg nem felelő pályázatokat, továbbá a beruházások támogatására rendelkezésre álló költségvetési előirányzat forráshiánya esetén már nem finanszírozható pályázatokat el kell utasítani.
(2) Amennyiben az igénylő a pályázat elbírálója által megállapított határidőn belül hiánypótlási kötelezettségének nem tesz eleget, a támogatási kérelmet el kell utasítani.
(3) Az elutasításra kerülő pályázat benyújtóját az R. 2. számú mellékletében foglaltak szerint kell értesíteni.
234. § (1) Az elfogadott pályázattal kapcsolatos döntésről a minisztérium, illetőleg a földművelésügyi hivatal kifizetést engedélyező iratot állít ki, melynek alapján a pályázó támogatás folyósítására szerződést köt a Magyar Államkincstárral.
(2) A támogatás nem vehető igénybe,
a) ha a pályázó a támogatási szerződést a kifizetést engedélyező irat kézhezvételétől számított hatvan napon belüli nem köti meg, vagy
b) ha a kivitelezést (beszerzést) a támogatási szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül, de legkésőbb 1997-ben nem kezdi el.
235. § (1) A támogatás az annak alapjául szolgáló beruházás költségeihez – a tárgyévre előirányzott sajátforrás-hányad, illetve az éven túli lejáratú pénzintézeti hitel tárgyévre ütemezett részének felhasználását követően – a támogatási szerződésben rögzített éves ütemezésben vehető igénybe. A kifizetés feltétele minden esetben a megvalósítani kívánt beruházás céljával összhangban levő számla bemutatása.
(2) A kamattámogatás a támogatási, illetve a hitelszerződés szerinti ütemben – az első három hónapra eső kamat kivételével a ténylegesen kifizetett kamatösszeg figyelembevételével – és azon a pénzintézeten keresztül vehető igénybe, amellyel a Magyar Államkincstár a támogatás folyósítására olyan szerződést kötött, amelyben a pénzintézet a kamattámogatás lehívásakor – az első három hónapra eső kamat kivételével – igazolja az igénylőre kiterhelt kamat befizetését.
(3) A beruházásnak a támogatási szerződésben rögzített műszaki tartalmát, a beruházás kezdésének, illetve a befejezésének határidejét – különösen indokolt esetben a támogatásban részesített kérelmére – a támogatási kérelem elbírálója módosíthatja.
(4) A támogatás – pályázat alapján – akkor vehető igénybe, ha a beruházás, átalakítás, felújítás a támogatási szerződésben megjelölt kezdési időponttól számított huszonnégy hónapon belül megvalósul.
236. § (1) A támogatási feltételek nem teljesítése vagy csak részleges teljesítése, jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak minősül. Részleges teljesítés esetén csak a támogatás arányos része minősül jogtalanul igénybe vett támogatásnak.
(2) Jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül:
a) a beruházásnak az elfogadott céltól eltérő rendeltetésű megvalósítása;
b) ha nem valósul meg a teljes beruházás (ideértve a nem támogatott beruházást is), vagy megvalósulását követően nem helyezik üzembe, továbbá, ha megvalósulása után öt éven belül értékesítik, gazdasági társaságba apportálják;
c) ha a beruházó a támogatással megvalósuló beruházás esetében a beruházás ellenőrzését, illetve megvalósulás után az üzemelés szemrevételezését akadályozza vagy azt lehetetlenné teszi.
(3) Indokolt esetben a miniszter engedélyezheti a megvalósított beruházásnak a (2) bekezdés b) pontjában előírt öt éven belüli értékesítését, apportálását, ha az új tulajdonos, bérlő – feltéve, ha az egyébként jogosult lenne ilyen kedvezmény igénybevételére – vállalja a korábbi tevékenység folytatását, valamint az állammal szemben fennálló kötelezettség teljesítését.(4) A támogatással megvalósított tárgyi eszköz bérbeadásánál a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.
237. § A támogatást igénybe vevő jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a támogatás igénybevételétől számított öt éven belüli jogutód nélküli megszűnése esetén, vagy ha természetes személy igénylő a támogatási kérelem elbírálásánál figyelembe vett, a támogatással létesített tárgyi eszközzel megvalósított tevékenységét öt éven belül megszünteti, a támogatás arányos részét – a támogatási kérelmet elbíráló határozata alapján – a jogtalanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint köteles visszafizetni. A tevékenység megszüntetésének minősül a támogatással megvalósított tárgyi eszköz más vállalkozásba történő bevitele, értékesítése is.
238. § (1) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a miniszter – a földművelésügyi hivatal, illetőleg külön megállapodás esetén más szakértő szervek (így különösen Magyar Államkincstár, Magyar Agrárkamara, megyei agrárkamara, terméktanácsok, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, hegyközségek, finanszírozó pénzintézetek) bevonásával – látja el. A földművelésügyi hivatal a saját hatáskörben végzett ellenőrzéséről készített jelentést negyedévenként – intézkedést igénylő esetben azonnal – megküldi a minisztériumnak.
(2) A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a támogatás igénybevételét engedélyező rendeli el.
239. § (1) Az A) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházási számláról kell teljesíteni.
(2) Az A) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
B) Az ültetvénytelepítések támogatása
240. § (1) A B) pontban foglaltak szerinti támogatásban, pályázat alapján, a növénytermelést és kertészetet, a vegyes gazdálkodást (TEÁOR A 011, 013) folytató igénylő részesülhet.(2) A támogatást igénybe veheti az I. fejezet A) 1. pontja alapján termeltetést (integrátori tevékenységet) folytató igénylő is – amennyiben az I. fejezet A) 1. pontja szerinti – de legalább három évre szóló – termeltetési, értékesítési szerződéssel rendelkezik – és e tevékenysége körében mezőgazdasági termelést szolgáló berendezéseket, létesítményeket azzal a céllal vásárol, illetve létesít, hogy azokat az általa integrált termelők útján (saját üzemeltetéssel vagy bérbeadással) hasznosítsa.
241. § (1) A mezőgazdasági termelő pályázat útján az ültetvények telepítéséhez
a) a (2) bekezdésben foglaltak szerinti beruházás költségeihez a 20. számú melléklet szerinti, a beruházási költség százalékában meghatározott mértékű alaptámogatásban, kiegészítő támogatásban, továbbá
b) a pénzintézettől felvett éven túli lejáratú hitel után jegybanki alapkamat százalékában kifejezett, a 20. számú melléklet szerinti mértékű kamattámogatást
vehet igénybe.
(2) A 20. számú melléklet szerint igénybe vehető alap-, illetve kiegészítő támogatás magában foglalja az ültetvény
a) tervezésének,
b) terület-előkészítésének,
c) szaporítóanyag beszerzésének,
d) tápanyag feltöltésének,
e) telepítésének,
f) termőre fordulásig az éves ápolásoknak, valamint
g) támberendezései, kerítése létesítésének
h) az intenzív ültetvényeknél a beépített stabil öntözőberendezések létesítésének
költségeihez nyújtott támogatást.
242. § (1) A pályázat benyújtására, elbírálására, a támogatás igénybevételének ellenőrzésére, a támogatással megvalósult ültetvény értékesítésére, bérletére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére az A) pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
a) ültetvénytelepítés esetén a beruházás megkezdése időpontjának a telepítési naplóba történt első bejegyzés napját,
b) beruházás megvalósításának pedig az ültetvény termőre fordulását kell tekinteni, továbbá
c) borvidéki bortermelőhelyi településen a szőlő telepítésének befejezését követő hatvan napon belül meg kell küldeni az illetékes földművelésügyi hivatalnak a hegyközség igazolását, miszerint a telepítés megfelel a telepítési engedélyben, továbbá a hegyközségi rendtartásban foglaltaknak,
d) a pályázatot tavaszi ültetvénytelepítésnél 1997. március 1-jéig, őszi ültetvénytelepítésnél 1997. április 1-jéig kell benyújtani.
(2) Az ültetvénytelepítések támogatásának szakmai feltételeit a 22. számú melléklet, az ültetvénytelepítési támogatásban részesíthető fajok felsorolását a 23. számú melléklet tartalmazza.
243. § (1) Az ültetvény telepítéséhez nyújtott, a beruházási költség százalékában meghatározott mértékű támogatást a támogatási szerződés alapján – az ültetvénytelepítési és ápolási munkák éves ütemezéséhez igazodóan – a tárgyévre előirányzott sajátforrás-hányad, illetve az éven túli lejáratú hitel tárgyévi ütemének felhasználását követően lehet a finanszírozó pénzintézet útján igényelni.
(2) A beruházó az ültetvény termőre fordulását követő hatvan napon belül a beruházásról készített beszámolót – ideértve a teljes körű pénzügyi elszámolást is – köteles a Magyar Államkincstárhoz benyújtani.
(3) A kamattámogatás igénybevételére az A) pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
244. § (1) A B) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházási számláról kell teljesíteni.
(2) A B) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
C) Az új mezőgazdasági gép vásárlásának
támogatása
245. § A C) pontban foglaltak szerinti célra támogatást az az igénylő vehet igénybe, aki (amely)
a) a növénytermelést és kertészetet, az állattenyésztést, a vegyes gazdálkodást (TEÁOR A 011-013),
b) az erdőgazdálkodást (TEÁOR A 0201),
c) a halászatot (TEÁOR B 0501),
d) a vadgazdálkodást (TEÁOR A 0151),
e) az esetenként egy évnél nem hosszabb időtartamra mezőgazdasági gép és berendezés kölcsönzést (TEÁOR K 7121)
f) a támogatásban részesülő új mezőgazdasági géppel bérmunkát,
g) mezőgazdasági vizszolgáltatási tevékenységet (TEÁOR A 0140)
folytat.
246. § (1) Az új mezőgazdasági erő- és munkagépek – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is – vásárlásához a tényleges beszerzési költségek alapulvételével (közvetlen import esetén tartalmazza a vámot, vámpótlékot, vámkezelési díjat)
a) huszonöt százalék mértékű, végleges fejlesztési célú juttatás, továbbá
b) pénzintézettől felvett, éven túli lejáratra engedélyezett hitel után a jegybanki alapkamat negyven százalékának megfelelő mértékű kamattámogatás
vehető igénybe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybe vehető:
a) a BTO 293000 0000 termékszámú mezőgazdasági gép, kivéve:
aa) az egytengelyes kerti traktort (BTO 293110 0000),
ab) a kétkerék meghajtású traktort legfeljebb 18 kW teljesítményig (BTO 293121 3300),
ac) a magajáró alvázat (BTO 293124 3000 és 293124 5000),
ad) a mezőgazdasági és erdészeti gépek alkatrészeit (BTO 293270 0000),
ae) az egyéb mezőgazdasági gépek, pázsit vagy sportpályák ápolására és más háztáji kisgépek közül:
1. pázsit- vagy sportpálya hengert (BTO 293215 6000),
2. villamos hajtású fűkaszáló gépet, pázsit, sportpálya, park nyírására (BTO 293220 1000),
3. motoros forgókéses vágószerkezetű fűkaszáló gépet pázsit, sportpálya, park nyírására (BTO 293220 3000),
4. motoros, nem forgókéses vágószerkezetű fűkaszáló gépet pázsit, sportpálya, park nyírására (BTO 293220 5000),
5. egyéb nem motoros fűkaszáló gépet pázsit, sportpálya, park nyírására (BTO 293220 7000)
6. hordozható porozó, permetező készüléket motor nélkül (BTO 293240 3300),
7. kézi hajtású takarmány-előkészítő gépet (BTO 293263 3510), továbbá
af) az e rendelet alapján pályázatos támogatás igénybevételével megvalósuló építési jellegű beruházásokhoz kapcsolódóan az azokkal egy időben beépítésre kerülő (BTO 293000 0000) technológiai gépet és berendezést;
b) a mezőgazdasági célra szolgáló rakodó- és emelőberendezés (BTO 292218 5000);
c) a mezőgazdasági és erdőgazdasági rendeltetésű lánctalpas vontató, (BTO 295250 2000);
d) a mezőgazdasági termékek szárításához igénybe vehető szárítóberendezés (BTO 295315 5000);
e) a modern rendszerű fémszerkezet (BTO 281123 6380) közül a komplett mézpergető
beszerzéséhez.
(3) Az esetenként egy évnél nem hosszabb időtartamra mezőgazdasági gép és berendezés kölcsönzést (TEÁOR K 7121), valamint mezőgazdasági bérmumkát folytató, az (1) bekezdés szerinti támogatást csak abban az esetben veheti igénybe, ha az e tevékenységből származó, számlával igazolt éves bevételek legalább ötven százaléka mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási termelő részére e tevékenységéhez nyújtott szolgáltatásból származik.
(4) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak alapján támogatással beszerzett új mezőgazdasági gép öt éven belül adásvétel jogcímen el nem idegeníthető, illetve lízingbe nem adható.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás igénybevételének feltétele:
a) nyilatkozat a támogatás igénybevétele feltételeként előírt tevékenység folytatásáról;
b) az új gép vásárlásának saját névre szóló, szükség szerint a gép egyedi azonosítási adatait is tartalmazó számlával történő igazolása és minőségi tanúsítványának bemutatása;
c) a mezőgazdasági gépkölcsönző a támogatásban részesülő új mezőgazdasági géppel bérmunkát végző esetében a gépkölcsönzésre, illetve a bérmunkavégzésre irányuló tevékenység folytatására jogosító vállalkozói igazolvány bemutatása;
d) a támogatást igénybe vevő nyilatkozata arról, hogy a támogatás alapjául szolgáló gépvásárláshoz az e jogszabály által más címen biztosított további támogatást nem igényelt;
e) a BTO 293240 1000 termékszámú öntözőgépek vásárlása esetén a támogatás igénybevételének további feltétele a számla tulajdonosának nevére kiállított, érvényes üzemelési vízjogi engedély, vagy mezőgazdasági vizszolgáltató tevékenységet (TEÁOR A 0140) folytató igénylő esetén a területileg illetékes vízügyi kezelővel kötött vízszolgáltatási, üzemeltetési szerződés bemutatása.
(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás igénybevételének feltétele a pénzintézettel kötött hitelszerződés bemutatása.
(7) Az új mezőgazdasági gépek vásárlásához igénybe vehető támogatások közül
a) a huszonöt százalék mértékű végleges fejlesztési célú juttatást az (5) bekezdésben felsorolt igazolások benyújtásával,
b) a kamat negyven százalékának megfelelő mértékű kamattámogatást az első három hónapra eső kamat esetében a pénzintézeti terhelés alapján, ezt követően a ténylegesen kifizetett kamatösszeg figyelembevételével
lehet igényelni a területileg illetékes állami adóhatóságtól.
247. § (1) A C) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01856127 számú APEH Új mezőgazdasági gépvásárláshoz, lízinghez nyújtott támogatás lebonyolítási számláról kell teljesíteni.
(2) A C) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
D) A mezőgazdasági gép lízingbevételének
támogatása
248. § A D) pontban foglaltak szerinti támogatást az az igénylő vehet igénybe, aki (amely)
a) a növénytermelést és kertészetet, az állattenyésztést, a vegyes gazdálkodást (TEÁOR A 011-013),
b) az erdőgazdálkodást (TEÁOR A 0201),
c) a halászatot (TEÁOR B 0501),
folytat.
249. § (1) A C) pontban foglaltak alapján támogatásban részesíthető új mezőgazdasági gép tartós lízingbevétele esetén az új mezőgazdasági gép nettó ára alapján a lízingszorzóval számított és megfizetett éves bérleti díj húsz százalékának megfelelő mértékű támogatás vehető igénybe.
(2) A támogatás igénybevételének feltétele:
a) legalább harmincnégy hónapos lejáratú, lízingszerződés bemutatása,
b) a kifizetett lízingdíj saját nevére szóló számlával történő igazolása.
(3) A lízingdíjcsökkentő támogatást a (2) bekezdés szerinti igazolások benyújtásával, a díj fizetését követő hónap tizenötödik napjától lehet igényelni a területileg illetékes állami adóhatóságtól.
250. § (1) A D) pontban foglaltak alapján járó támogatás teljesítésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére a C) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A D) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
E) Az integrációt erősítő fejlesztések
támogatása
251. § (1) Az E) pontban foglaltak alapján a mezőgazdasági termékek termelési, beszerzési, értékesítési integrációs tevékenységét ellátó gazdálkodó szervezetek, az e tevékenységükhöz szükséges mezőgazdasági, erdő- vad- és halgazdálkodási, élelmiszeripari létesítmények, ültetvénytelepítések megvalósításához az A), illetve a B) pontban foglalt alaptámogatáson kívül további, a 20. számú melléklet szerinti mértékben kiegészítő támogatást vehetnek igénybe.
(2)39 A támogatás igénybevételére a támogatási összeg felhasználásának ellenőrzésére az A), illetve a B) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A támogatás igénybevétele nem érinti az igénylőnek a föld tulajdonosával a beruházás megvalósítását lehetővé tevő külön megállapodását.
252. § (1) Az E) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházási számláról kell teljesíteni.
(2) Az E) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
F) A kedvezőtlen adottságú térségekben megvalósuló alaptevékenységet szolgáló beruházások
külön támogatása
253. § (1) Az F) pontban foglaltak alapján a 24. számú melléklet szerinti, mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen adottságú településeken mező-, erdő-, vadgazdálkodási és halászati tevékenységet folytató gazdálkodók, az e tevékenységükhöz szükséges
a) mezőgazdasági építési-, erdő-, vad-, halgazdasági létesítmények, valamint
b) ültetvénytelepítések
megvalósításához az A) és B) pontban foglalt alaptámogatáson felül a 20. számú melléklet szerinti – a beruházási költség 5%-ának megfelelő mértékű – kiegészítő támogatást vehetnek igénybe.(2) A tej- és kettőshasznosítású szarvasmarha, a baromfi- és a sertéstartási létesítmények esetén azonban ez a kiegészítő támogatás csak a meglévő épületek értéknövelő felújításához, átalakításához vehető igénybe.
(3) A Megyei Területfejlesztési Tanács által is támogatott beruházások esetén a kiegészítő támogatás mértéke tovább növelhető a Megyei Területfejlesztési Tanács által biztosított összeggel azonos mértékben, de legfeljebb a beruházási költség további 5%-áig.
(4)40 A megyei Területfejlesztési Tanács által is támogatott beruházások esetén a (3) bekezdésben meghatározott támogatást a 24. számú melléklet szerinti, mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen adottságú településeken kívül, a megyei Területfejlesztési Tanácsok által kedvezményezett térségekben gazdálkodó, mező-, erdő-, vadgazdálkodási és halászati tevékenységet folytatók is igénybe vehetik.
(5) A 231. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti esetben, a megyei területfejlesztési célelőirányzatból, a Munkaerőpiaci Alap megyékhez decentralizált foglalkoztatási alaprészéből, a turisztikai célelőirányzatból vagy egyéb forrásokból utólagosan biztosított kiegészítő támogatás alapulvételével az Földművelésügyi Minisztérium (földművelésügyi hivatalai) által kiadott támogatási engedély – a pályázó külön kérelmére – úgy módosítható, hogy az engedélyben meghatározott és a kamattámogatás alapjául szolgáló hitel összege csökkentésre kerül. Amennyiben a pályázó és a Magyar Államkincstár között támogatási szerződés is létrejött – a pályázó kezdeményezésére –, mód van arra, hogy az utólagosan biztosított kiegészítő támogatás alapulvételével a kamattámogatás alapjául szolgáló hitel vagy a saját forrás összege – legfeljebb a kötelező húsz százalékos mértékig – csökkentésre kerüljön.
(6) Az F) pontban foglaltak szerinti támogatás teljesítésére az E) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
G) Szövetkezeti üzletrész megvásárlásának
támogatása
254. § A G) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az 1967. évi III. törvény alapján alakult, majd az 1992. évi I. törvény alapján működő és az 1992. évi II. törvény alapján átalakult mezőgazdasági szövetkezet (a továbbiakban: szövetkezet) – ideértve annak a szövetkezetként működő jogutódját is
255. § Támogatás a szövetkezet 1995. december 31-i állapot szerint nyilvántartott üzletrészállománya értékének legfeljebb öt százalékáig vehető igénybe.
256. § (1) A támogatási kérelem elbírálásának feltételei:
a) a szövetkezeti üzletrész vásárlására fordított támogatás ne haladja meg a szerződés tárgyát képező egyedi üzletrész forgalmi (adásvételi szerződés szerinti) értékének ötven százalékát, de legfeljebb a szerződés tárgyát képező egyedi üzletrész 1995. december 31-i állapot szerint nyilvántartott névértékének hétegész öttized százalékát,
b) a szövetkezet vállalja, hogy a támogatással megvásárolt üzletrész adásvételi szerződés szerinti összegével csökkentett névértéken meghatározott összegét, valamint az üzletrészvásárlás kapcsán felvett támogatás összegét elkülönítetten tartja nyilván, azt a szövetkezet fel nem osztható vagyonába helyezi, és legalább tizenöt évig ott tartja.
(2) A támogatást 1997. szeptember 30-ig a 25. számú melléklet szerint kiállított támogatási kérelem alapján lehet igényelni. A támogatási kérelmet a szövetkezet székhelye szerinti földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A támogatási kérelemhez mellékelni kell:
a) a szövetkezet közgyűlésének határozatát a fel nem osztható vagyon létesítéséről,
b) a szövetkezeti üzletrész vásárlásáról szóló adásvételi szerződés(ek) vagy előszerződés(ek) egy-egy eredeti példányát.
(3) A földművelésügyi hivatal a támogatási kérelmet véleményével együtt tizenöt napon belül megküldi a minisztériumnak. A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint annak összegét a miniszter bírálja el.
(4) Amennyiben a támogatás összege előszerződés alapján került kifizetésre, a kérelmező a támogatási összeg kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles az üzletrész adásvételi szerződését a földművelésügyi hivatalnak megküldeni. A határidő elmulasztása esetén az így kifizetett támogatás jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül.
(5)41 Amennyiben a támogatás összegét a szövetkezet a későbbiekben – megfelelő indoklással ellátott kérelem alapján – vissza kívánja fizetni, és a támogatással képzett fel nem osztható vagyonrészt meg akarja szüntetni, a támogatás összegét a támogatás folyósítása és a visszafizetés közötti időtartamra kiszámított, a folyósításkor érvényes jegybanki alapkamattal növelt összegben visszafizetheti, és ezt követően a fel nem osztható vagyonát a visszafizetett támogatás és a kamat összegével csökkentheti.
257. § (1) A támogatásban részesített szövetkezet nevét, székhelyét, valamint az e fejezet szerinti jogcímen kapott támogatás összegét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzé kell tenni. A támogatási kérelem benyújtása az említett adatok közzétételéhez, valamint kezeléséhez való hozzájárulásnak minősül.
(2) A támogatás igénybevételének feltételeit a minisztérium a földművelésügyi hivatal bevonásával ellenőrzi. A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.
258. § (1) A G) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházási számláról kell teljesíteni.
(2) A G) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
H) A kedvezőtlen adottságú térségek fejlesztési támogatása
259. § (1) A H) pontban foglaltak alapján támogatásra jogosult a mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen adottságú, harmincezer lakosszám alatti településeken külterületi termőföldet használó igénylő az olyan fejlesztési célok megvalósításához, amelyek a foglalkoztatást, a jövedelemszerzési lehetőségeket javítják, és e rendelet alapján más fejlesztési célú támogatásban nem részesíthetők.
(2) A H) pontban foglaltak alkalmazásában mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen adottságú az a település, ahol a külterületi szántó művelési ágú földrészletek átlagos kataszteri tiszta jövedelme hektáronként nem haladja meg a tizenhét AK-t.
(3) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő a támogatott tevékenységet legalább négy évig folytassa.
(4) A térségi fejlesztési támogatásra kedvezményezett kedvezőtlen adottságú települések jegyzékét a 24. számú melléklet tartalmazza.
260. § A támogatás mértéke:
a) fejlesztési költségek legfeljebb harminc százaléka, valamint
b) a fejlesztésekhez pénzintézettől felvett éven túli lejáratú hitel után a jegybanki alapkamat negyven százalékának megfelelő mértékű kamattámogatás.
261. § (1) A H) pont alapján támogatott fejlesztési célok megvalósításához más jogszabályok alapján is igénybe vehető támogatás.
(2) A támogatás a tárgyévre ütemezett saját forrás és a hitel felhasználását követően vehető igénybe.
262. § (1) A támogatás a minisztérium által meghirdetett pályázat alapján igényelhető.
(2) A támogatási kérelem elbírálására az A) 4. pontban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a pályázatokat a földművelésügyi hivatalhoz 1997. július 31-ig lehet benyújtani,
b) a pályázatok elbírálásánál előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek
ba) megvalósítása nagyobb számú foglalkoztatást vagy nagyobb jövedelemszerzési lehetőséget biztosít,
bb) a Munkaerőpiaci Alap megyékhez decentralizált foglalkoztatási alaprészből is támogatásban részesülnek,
bc) a megyei területfejlesztési célelőirányzatból, illetve a turisztikai célelőirányzatból is támogatásban részesülnek,
bd)42 a területfejlesztési támogatásra kedvezményezett térségek településeiről nyújtottak be, a megyei Területfejlesztési Tanács által nyújtott támogatások esetén a megyei Területfejlesztési Tanácsok által kedvezményezett térségekben is részesülhetnek támogatásban,
be) fejlesztési céljai az agrárfejlesztési programok prioritásai között szerepelnek,
bf) az 5 AK/ha alatti szántó művelési ágú termőföld egyéb célú hasznosítását segítik elő.
263. § (1) A H) pontban foglaltak szerinti támogatást a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházási számláról kell teljesíteni.
(2) A H) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
I) A mezőgazdasági termelők közös vállalkozásában létesülő nagybani piacok beruházásának támogatása
264. § Az I) pontban foglaltak szerinti támogatás a mezőgazdasági értékesítési infrastruktúra, elsősorban a zöldség-gyümölcs termelés koordinációját, a piaci információs szolgáltatások, a marketing munka javítását, a termékskála bővítését szolgáló, nagybani termelői értékesítést és az ehhez kapcsolódó logisztikai feladatokat ellátó új beruházások megvalósításához nyújtható.
265. § (1) A támogatást az erre a célra létrehozott, a mezőgazdasági termelők többségi közös tulajdonában levő gazdasági társaság vagy szövetkezet veheti igénybe pályázat alapján. A pályázati felhívás a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerül közzétételre.
(2) A támogatás igénybevételének feltételei:
a) a támogatást igénylő gazdasági társaságban vagy szövetkezetben tulajdonosként a mezőgazdasági termelők száma legalább ötven legyen,
b) a nagybani piac tevékenységének a körzet zöldség-gyümölcs termelő területe, illetve az érintett mezőgazdasági termékek forgalma, a pályázati kiírásban meghatározott nagyságára kell kiterjednie.
266. § (1) A támogatás:
a) a beruházási költség százalékában kifejezett alaptámogatásból, valamint
b) a beruházás megvalósításához pénzintézettől felvett éven túli lejáratú hitel után kamattámogatásból áll.
(2) A támogatás mértéke:
a) a beruházási költség legfeljebb húsz százaléka,
b) a pénzintézettől felvett éven túli lejáratú hitel után a jegybanki alapkamat legfeljebb negyven százaléka.(3) Kamattámogatás pályázatonként legfeljebb kettőszázötven millió forint, éven túli lejáratú hitel alapulvételével vehető igénybe.
(4) A támogatás az általános forgalmi adó nélküli beruházási költség legalább húsz százalékának megfelelő mértékű saját forrás megléte esetén vehető csak igénybe.
267. § (1) A pályázatot a pályázati felhívásban meghatározott időpontig lehet a tervezett beruházás telephelye szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz benyújtani.
(2) A pályázatot a miniszter bírálja el.
268. § (1) A támogatás igénybevételének feltételeit a minisztérium, a földművelésügyi hivatal és más szakértő szervek bevonásával ellenőrzi
(2) A támogatást igénybe vevő a beruházás üzembe helyezését követő hatvan napon belül a beruházásról készített beszámolót – ideértve a teljes körű pénzügyi elszámolást is – köteles a Magyar Államkincstárhoz benyújtani.
(3) A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.
269. § (1) Az I) pont szerinti támogatást a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházási számláról kell teljesíteni.
(2) Az I) pont szerint jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
A TERMŐFÖLD VÉDELMÉNEK, HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA
270. § A termőföld minősége védelméhez, hasznosításához nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 4. alcím, 3. előirányzat-csoport alatt biztosított összeg.
A) A termőföld rendeltetésszerű hasznosításra
való alkalmassá tételével összefüggő feladatok végrehajtásának támogatása
271. § Az A) pontban foglaltak alapján támogatás a következő célokra vehető igénybe:
a) művelés alól kivett – természetvédelmi oltalom alatt nem álló – terület mezőgazdasági hasznosításra való alkalmassá tétele,
b) gyepterületek művelési ág változást nem eredményező hasznosításra való alkalmassá tétele,
c) borvidéken vagy bortermő helyen, a szőlő kataszterben I. és II. osztályú, tízszázalékos lejtés feletti, illetve százötven méter tengerszint magasság feletti területek szőlőtelepítés céljára történő kialakítása (pl: teraszírozás),
d) birtokösszevonási célú önkéntes földcsere lebonyolításának elősegítése,
e) a termőföldek privatizációja során tulajdonul megszerzett, szántóként nyilvántartott, de a természetben parlagon álló területek művelésbe vonása,
f) engedéllyel selejtezésre került ültetvények (szőlő, gyümölcsös) felszámolása,
g) jelenleg hasznosításra alkalmatlan, halastóként nyilvántartott területek művelési águknak megfelelő rekonstrukciója,
h) az a)–g) pontokban foglalt célok megvalósításának előkészítéséhez szükséges tervek és költségvetések beszerzése.
272. § (1) A támogatásban a mezőgazdasági termelést folytató, termőföld tulajdonnal rendelkező vagy termőföldet használó igénylő részesülhet.
(2) A termőföldet használó csak abban az esetben részesülhet támogatásban, ha az elvégzendő munkákkal érintett föld tulajdonosa a tervezett cél megvalósításához hozzájárulását adta.
273. § A támogatás mértéke az igazolt és elfogadott költségek legfeljebb negyven százaléka.
274. § (1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe, melynek részletes feltételeit, formai és tartalmi követelményeit, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzétételre kerülő pályázati felhívás tartalmazza.
(2) Támogatási kérelem csak a pályázati felhívásban meghirdetett célokra nyújtható be.
275. § (1) Az A) pontban foglaltak szerint támogatásban részesülő célok közül ugyanazon célra és földterületre támogatás ismételten nem vehető igénybe. Ez a rendelkezés az elutasított pályázatokra nem vonatkozik.
(2) Egy pályázatban az A) pontban foglaltak szerint támogatásban részesülő célok közül egyszerre több nem jelölhető meg. Ha a pályázó egyszerre több cél alapján is igényel támogatást, azt célonként külön pályázatban kell benyújtani.
276. § (1) A pályázatot 1997. április 1-jéig a föld fekvése szerint területileg illetékes megyei földhivatalnál (a továbbiakban: földhivatal) kell benyújtani.
(2) A beérkezett pályázatokat formai és tartalmi szempontból a földhivatal ellenőrzi, szükség esetén a pályázót hiánypótlásra szólítja fel, majd a pályázatot szakvéleménnyel látja el, rangsorolja és harminc napon belül elbírálásra a minisztériumhoz felterjeszti.
(3) A földhivatal a pályázatot elbírálásra akkor is köteles felterjeszteni, ha az a pályázati felhívásnak, illetőleg a rendeletben foglaltaknak nem felel meg, és a pályázó a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget.
277. § (1) A pályázatok elbírálásáról a miniszter a Földvédelmi Bíráló Bizottság bevonásával 1997. június 30-ig dönt.
(2) A Földvédelmi Bíráló Bizottság döntés-előkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik.
(3) A Földvédelmi Bíráló Bizottság nyolc tagból áll. elnöke és két tagja a minisztérium képviselője, egy tagja a Magyar Agrárkamara képviselője, további négy tagját a miniszter kéri fel a föld- és talajvédelem szakértői közül. A Földvédelmi Bíráló Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
278. § (1) A pályázat elfogadása esetén a miniszter az odaítélt támogatásról kifizetést engedélyező okiratot állít ki, melynek alapján a földhivatal a pályázóval támogatási szerződést köt, s annak egy példányát az aláírást követően megküldi a minisztériumhoz.
(2) A pályázat elutasítása esetén a miniszter döntéséről a földhivatal útján értesíti a pályázót.
(3) Nem veheti igénybe a támogatást az a pályázó, aki a földhivatal szerződéskötésről szóló kiértesítésének kézhezvételét követő harminc napon belül a támogatási szerződést nem köti meg.
(4) A támogatási szerződés megkötését követően a minisztérium harminc napon belül intézkedik az előlegnek a Magyar Államkincstár útján történő kifizetésére.
(5) A támogatásban részesített pályázó egy alkalommal kérheti a földhivataltól a támogatási szerződésben foglalt teljesítési határidő módosítását. Ha a földhivatal a kérelemnek helyt ad, a szerződésmódosításról köteles a minisztériumot értesíteni.
279. § Jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül:
a) részteljesítés esetén a felvett előlegnek a kifizetésre kerülő támogatást meghaladó része;
b) eredménytelen teljesítés esetén a felvett előleg teljes összege.
280. § A támogatás felhasználását a minisztérium a földhivatal útján, valamint közvetlenül ellenőrzi. A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.
281. § (1) Az A) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-53000004 számú Termőföld védelme, hasznosítása folyósítási számláról kell teljesíteni.
(2) Az A) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
B) Birtokösszevonási célú termőföldvásárlás
támogatása
282. § (1) A B) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe:
a) a birtokösszevonási célú termőföldvásárláshoz a termőföldtulajdon szerzésére jogosult, mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozói vagy őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély, valamint
b) az a magánszemély, aki mezőgazdasági, erdőgazdasági, vadgazdasági, illetve halászati tevékenységet folytató jogi személy tagja vagy tulajdonosa.(2) A támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, ha
a) a megvásárlásra kerülő föld a vevő
aa) állandó lakóhelye szerinti település közigazgatási területén fekszik, vagy
ab) az állandó lakóhelyével határos település területén fekszik, és a vevő ott már legalább 210 AK nagyságú termőföldtulajdonnal rendelkezik;
b) a vevő meglévő és támogatással megszerzett termőföldterületének együttes nagysága a 2000 AK-t, illetve a száz hektárt nem haladja meg.
(3) A támogatás igénybevétele szempontjából birtok-összevonási célú termőföldvásárlásnak minősül az az adásvétel, melynek tárgya a nem részarányként nyilvántartott, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, gyep, szőlő, gyümölcsös, kert vagy erdő művelési ágban nyilvántartott földterület, és amely a vevő meglévő tulajdonával azonos dűlőben vagy – településhatártól függetlenül – egymással érintkező dűlőben van, valamint amelynek eredményeként a tulajdonosok száma csökken, ideértve a közös tulajdonban lévő föld tulajdoni hányadának vételét is (közös tulajdon megszüntetése), vagy a földhasználó és a földtulajdonos személye azonossá válik.
283. § Támogatásban az a termőföldtulajdonnal rendelkező belföldi magánszemély részesíthető,
a) akinek termőföldtulajdona a vásárlás révén tulajdonába kerülő termőfölddel együtt a 210 AK-t, erdő művelési ágú termőföld esetében pedig a hat hektárt meghaladja;
b) aki a termőföld megvásárlásához legalább ötvenezer, de legfeljebb tízmillió forint pénzintézeti hitelt vesz igénybe;
c) aki kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatással tulajdonul megszerzett termőföldet a hitelszerződés időtartamára
ca) nem idegeníti el,
cb) más célra nem használja fel, és
cc) a művelési ágának megfelelő tényleges mezőgazdasági termeléssel hasznosítja.
284. § A támogatás mértéke a termőföld vásárláshoz nyújtott pénzintézeti hitel után a jegybanki alapkamat legfeljebb negyven százaléka.
285. § (1) A támogatási kérelmet a szerződés aláírásától számított hatvan napon belül, de legkésőbb 1997. október 1-jéig lehet a minisztériumhoz benyújtani.(2) A támogatási kérelmet a miniszter az (1) bekezdésben foglaltak szerinti határidő lejártát követően 1997. november 30-ig bírálja el.
(3) A támogatási kérelem elbírálása során előnyben részesül az, aki – a vásárlásra is tekintettel – kisebb földtulajdonnal rendelkezik.
286. § A pályázókat pályázatuk elfogadásáról, illetőleg elutasításáról a minisztérium a döntést követő harminc napon belül értesíti, s egyidejűleg gondoskodik az odaítélt támogatások a Magyar Államkincstáron keresztül történő folyósítására, illetőleg intézkedik a területileg illetékes földhivatal felé, hogy a hitelszerződés szerinti időtartamra az elidegenítési tilalom az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésére kerüljön.
287. § Jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha a pályázó a pályázatához csatolt, a támogatás igénybevétele előfeltételéül előírt kötelezettségvállaló nyilatkozatokban foglaltakat megszegi.
288. § A B) pontban foglaltak alapján járó támogatás felhasználásának ellenőrzésére, jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, a támogatás teljesítésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére egyebekben az A) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
C) A földbirtok-politika gyakorlati megvalósítását elősegítő nemzetközi kapcsolattartás támogatása
289. § A C) pontban foglaltak alapján támogatás vehető igénybe:
a) A földbirtok-politika gyakorlati megvalósítása külföldi tanulmányozásához, így különösen
aa) a termőföldek tulajdoni és használati viszonyainak nyilvántartásával,
ab) a területrendezéssel, birtokösszevonással,
ac) a termőföldek minőségének és értékének meghatározásával,
ad) a termőföldek más célra történő felhasználásának engedélyezésével és a művelés alatt nem álló területek rekultivációjával,
ae) a termőföld minősége védelmével
kapcsolatos tapasztalatszerzéshez.
b) Az A) pontban felsorolt témákban külföldön rendezett konferenciákon való részvételhez.
c) Az A) pontban felsorolt témákban itthon rendezett konferenciák költségeinek fedezésére.
290. § (1) A támogatás mértéke az igazolt és elfogadott költségek legfeljebb ötven százaléka.
(2) A támogatás mértékét indokolt esetben a miniszter az (1) bekezdésben meghatározott mértéknél magasabb arányban is megállapíthatja.
291. § (1) A támogatás pályázat útján vehető igénybe. A támogatás iránti pályázatok benyújtásának részletes feltételeit, formai és tartalmi követelményeit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzétételre kerülő pályázati felhívás tartalmazza.
(2) A pályázatot a minisztériumhoz kell benyújtani, azokat a miniszter a beérkezésüket követő hatvan napon belül bírálja el.
292. § A C) pontban foglaltak szerint támogatásban részesülő célra pályázatot nyújthatnak be
a) azok az intézmények és gazdálkodó szervezetek, akik a 289. § a) pontjában meghatározott témák végrehajtását, végrehajtásának irányítását vagy kutatását végzik,
b) azok, akik a 289. § b) pontjában meghatározott konferenciára való meghívásukat hitelt érdemlően igazolják,
c) azok, akik a 289. § c) pontjában meghatározott konferenciát rendeznek.
293. § (1) A pályázat elfogadása esetén a minisztérium a pályázóval támogatási szerződést köt.
(2) Nem veheti igénybe a támogatást az a pályázó, aki a minisztérium szerződéskötésről szóló kiértesítésének kézhezvételét követő harminc napon belül a támogatási szerződést nem köti meg.(3) A támogatás összegének forintban történő kifizetésére a támogatási szerződés aláírását követő harminc napon belül kerül sor.
294. § (1) A pályázó a támogatási szerződésben foglalt határidő lejártáig köteles megküldeni a minisztériumnak a tanulmányút vagy konferencia tapasztalatairól szóló beszámoló jelentést és a költségeket igazoló számlák másolatát.
(2) A jelentés elfogadásáról a miniszter dönt.
(3) A döntés meghozatala érdekében a miniszter a pályázótól a jelentés, illetőleg a költségelszámolás kiegészítését kérheti.
295. § Jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül a kifizetett támogatás, ha a miniszter a beszámoló jelentést nem fogadja el, vagy a pályázó a költségeket nem igazolja.
296. § A C) pontban foglaltak alapján járó támogatás felhasználásának ellenőrzésére, jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, a támogatás teljesítésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére egyebekben a B) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
D) A termőföld minősége védelmével összefüggő feladatok végrehajtásának támogatása
297. § A D) pontban foglaltak alapján támogatás a következő célokra vehető igénybe:
a) erodált vagy erózióra hajlamos területen a víz- és szélerózió elleni eljárások és létesítmények megvalósítása,
b) másodlagosan elvizenyősödött területek vízháztartásának szabályozása,
c) savanyú, szikes, illetőleg homoktalajok javítása,
d) talajvédelemmel összefüggő területrendezési munkák,
e) környezetkímélő talajvédelmi technológiák alkalmazása,
f) az a)–e) pontokban foglalt célok megvalósításának előkészítéséhez szükséges tervek és költségvetések beszerzése.
298. § (1) A D) pontban foglaltak szerint támogatást a mezőgazdasági termelést folytató, termőföldtulajdonnal rendelkező vagy termőföldet használó személy vehet igénybe.
(2) A használó csak abban az esetben részesülhet támogatásban, ha az elvégzendő munkákkal érintett föld tulajdonosa a tervezett cél megvalósításához hozzájárulását adta.
299. § A támogatás mértéke az igazolt és elfogadott költségek legfeljebb negyven százaléka.
300. § (1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázat benyújtásának részletes feltételeit, formai és tartalmi követelményeit, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzétételre kerülő pályázati felhívás tartalmazza.
(2) A D) pontban foglaltak szerint támogatásban részesülő célok közül csak a pályázati felhívásban megjelölt célokra nyújtható be.
(3) A 297. § a)–b) és d)–e) pontjaiban meghatározott célok közül ugyanazon célra és földterületre támogatás ismételten nem vehető igénybe. Ez a rendelkezés az elutasított pályázatokra nem vonatkozik.
(4) Egy pályázatban a D) pontban foglaltak szerint támogatásban részesülő célok közül egyszerre több nem jelölhető meg. Ha a pályázó egyszerre több cél alapján is igényel támogatást, azt célonként külön pályázatban kell benyújtani.
301. § (1) A pályázatot 1997. április 1-jéig a föld fekvése szerint területileg illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomáshoz [a D) pont alkalmazásában a továbbiakban: állomás] kell benyújtani.
(2) A beérkezett pályázatokat formai és tartalmi szempontból az állomás ellenőrzi, szükség esetén a pályázót hiánypótlásra szólítja fel, majd a pályázatot szakvéleménnyel látja el, rangsorolja, és negyvenöt napon belül elbírálásra a minisztériumhoz felterjeszti.
(3) Az állomás a pályázatot elbírálásra akkor is köteles felterjeszteni, ha az a pályázati felhívásnak, illetőleg a rendeletben foglaltaknak nem felel meg, és a pályázó a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget.
302. § (1) A pályázatot a Földvédelmi Bíráló Bizottság bevonásával a miniszter 1997. június 30-ig bírálja el.
(2) A pályázat elfogadása esetén a minisztérium a támogatásról kifizetést engedélyező okiratot állít ki, melynek alapján az állomás a pályázóval támogatási szerződést köt, s annak egy példányát az aláírást követően megküldi a minisztériumhoz.
303. § (1) Nem veheti igénybe a támogatást az a pályázó, aki az állomás szerződéskötésről szóló kiértesítésének kézhezvételét követő harminc napon belül a támogatási szerződést nem köti meg.
(2) A támogatási szerződés megkötését követően a minisztérium harminc napon belül intézkedik az előlegnek a Magyar Államkincstár útján történő kifizetésére.
(3) A támogatásban részesített pályázó egy alkalommal kérheti az állomástól a támogatási szerződésben foglalt teljesítési határidő módosítását. Ha az állomás a kérelemnek helyt ad, a szerződésmódosításról köteles a minisztériumot értesíteni.
304. § (1) A támogatásban részesített pályázó a teljesítési határidő lejártáig köteles a munkák elvégzését az állomásnak bejelenteni. A bejelentéshez az elvégzett munkákról részletes kimutatást és számlát kell mellékelni.
(2) A bejelentés alapján az állomás a munkák elvégzését a helyszínen ellenőrzi és megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja.
(3) A helyszíni ellenőrzésre a pályázót meg kell hívni.
305. § (1) A támogatás teljes összege a támogatási szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítése esetén kerül kifizetésre. Ebben az esetben az állomás a jegyzőkönyv felvételétől számított tizenöt napon belül, annak minisztériumhoz történő megküldésével – a teljesítésre való hivatkozással – kezdeményezi a támogatás előleggel csökkentett összegének kifizetését.
(2) Részben teljesítettnek kell tekinteni a vállalt kötelezettséget, ha az elvégzett munkák a támogatási szerződésben foglaltaknál kisebb területen valósultak meg.(3) Részteljesítés esetén az állomás a jegyzőkönyvet és a kifizetésre tett javaslatát megküldi a minisztériumnak. A kifizethető támogatás mértékéről, szükség esetén a felvett előleg visszafizetéséről a miniszter dönt, s ezzel egyidejűleg intézkedik a támogatás összegének a Magyar Államkincstár útján történő kifizetésére.
306. § (1) Eredménytelennek minősül a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése, ha
a) a munkák egy részét elvégezték, de az elérni kívánt cél részben sem valósult meg;
b) a teljesítési határidő lejártáig a munkák elvégzését nem jelentették be.
(2) Az eredménytelennek minősülő teljesítésről az állomás a jegyzőkönyv felvételét, illetőleg a teljesítési határidő lejártát követően értesíti a minisztériumot, szükség esetén egyidejűleg rendelkezik a felvett előleg visszafizetéséről, s erről jogerős határozatának egy példányával értesíti a minisztériumot.
307. § (1) Jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül:
a) részteljesítés esetén a felvett előlegnek a kifizetésre kerülő támogatást meghaladó része;
b) eredménytelen teljesítés esetén a felvett előleg teljes összege.
(2) A támogatás felhasználását a minisztérium az állomás útján, valamint közvetlenül ellenőrzi.
308. § A D) pontban foglaltak szerint jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, a támogatás teljesítésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére egyebekben az A) pont rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a földhivatal feladatait az állomás látja el.
E) A termőföld mennyiségi és minőségi védelmével összefüggő kutatások támogatása
309. § (1) Az E) pontban foglaltak alapján támogatás
a) a 271. § a)–f) és a 297. § a)–e) pontjaiban foglalt célok gyakorlati megvalósítását elősegítő kutatásokhoz, valamint
b) a növénytermesztéssel, az agrárstatisztikával, a földhasználat-változással, a birtokpolitikával, valamint az agrár-környezetgazdálkodással összefüggő távérzékelési tevékenységhez
vehető igénybe.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben támogatást az a jogi személy veheti igénybe, amely igazolja, hogy a kutatással feladatszerűen foglalkozik.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a támogatást a távérzékeléssel feladatszerűen foglalkozó szervezet veheti igénybe.
310. § (1) A támogatás mértéke:
a) a 309. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben az igazolt és elfogadott költségek legfeljebb negyven százaléka,
b) a 309. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben az elfogadott költségek mértékéig terjedhet.
(2) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A támogatás iránti pályázatok benyújtásának részletes feltételeit, formai és tartalmi követelményeit, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzétételre kerülő pályázati felhívás tartalmazza.
(3) Egy pályázatban egyszerre több kutatási cél nem jelölhető meg.
311. § (1) A pályázatot 1997. április 1-jéig kell a minisztériumhoz benyújtani.
(2) A pályázatok elbírálásáról a miniszter a Földvédelmi Bíráló Bizottság bevonásával 1997. június 30-ig dönt.
(3) A pályázat elfogadása esetén a minisztérium a pályázóval támogatási szerződést köt.
(4) Nem veheti igénybe a támogatást az a pályázó, aki a minisztérium szerződéskötésről szóló kiértesítésének kézhezvételét követő harminc napon belül a támogatási szerződést nem köti meg.
(5) A támogatás összegének kifizetésére a támogatási szerződésben foglalt ütemezés szerint kerül sor.
312. § (1) A pályázó a támogatási szerződésben foglalt határidő lejártáig köteles megküldeni a minisztériumnak a kutatás eredményéről szóló részletes beszámoló jelentést és költségelszámolást.(2) A jelentés elfogadásáról a miniszter a Földvédelmi Bíráló Bizottság véleményének figyelembevételével dönt.
(3) A döntés meghozatal érdekében a miniszter a pályázótól a jelentés, illetőleg a költségelszámolás kiegészítését kérheti.
313. § (1) Jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül a kifizetett támogatás, ha a miniszter a kutatásról szóló jelentést nem fogadja el.
(2) A támogatás felhasználását a minisztérium a támogatási szerződésben foglalt határidő lejártát megelőzően is ellenőrizheti.
314. § Az E) pontban foglaltak szerint járó támogatás felhasználásának ellenőrzésére, jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, a támogatás teljesítésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére egyebekben a B) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
F)43 Termőföld tulajdonrendezésével összefüggő egyes központi feladatok ellátása, költségeinek viselése.
314/A. § (1) Az F) pontban foglaltak alapján kifizetésre kerül sor a kárpótlási tulajdonrendezéssel összefüggő központi feladatok végrehajtása érdekében.
(2) A kifizetés összegét a miniszter állapítja meg.
(3) A kifizetés teljesítésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
ÁLLATTENYÉSZTÉSI, TENYÉSZTÉSSZERVEZÉSI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA
315. § Az állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok ellátásához nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 4. alcím, 4. előirányzat-csoport alatt biztosított összeg.
A) Állatazonosítási, állattenyésztési nyilvántartás
és információs rendszer fenntartásának, működtetésének, fejlesztésének támogatása
316. § Az A) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az állattartó, a tenyésztő, illetve az elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztő szervezet (a továbbiakban: elismert tenyésztő szervezet), a tenyésztési hatóság, valamint az a szervezet, amely az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvénynek megfelelő megbízás alapján törzskönyvezést, teljesítményvizsgálatot végez.
317. § (1) A támogatás normatív módon, illetve pályázat alapján vehető igénybe.
(2) A normatív támogatás az 26. számú mellékletben szereplő mértékben igényelhető a fejlesztésekhez, legfeljebb ötven százalékos támogatás pályázat útján nyerhető el.
(3) A 44/1995. (XII. 29.) FM rendelet alapján állatazonosítási, állattenyésztési nyilvántartás és információs rendszer fenntartásának, működtetésének jogcím szerinti támogatás 1997. február 28-ig igényelhető.
318. § (1) Normatív támogatást az igényelheti, aki (amely) a címben szereplő tevékenységet végzi, illetve végezteti, továbbá a 27. számú mellékletben meghatározott feltételeknek megfelel, és ezt a mellékletben előírt módon hitelt érdemlően igazolja.
(2) Pályázatos úton elnyerhető támogatás feltételeit a minisztérium pályázati felhívás formájában a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben teszi közzé.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján támogatást csak az vehet igénybe, aki a korábbi jogszabályok szerint megkötött támogatási szerződésben foglalt lejárt kötelezettsége nem áll fenn.
319. § (1) A normatív támogatás az előírt igazolások csatolásával a minisztériumnál havonta, vagy a tevékenység lezárását követően a 28. számú melléklet szerint igényelhető. A támogatási kérelmet az illetékes tenyésztő szervezethez kell benyújtani, amely az igényeket havi gyakorisággal, összesítő ívvel és szakmai javaslattal ellátva a minisztériumnak továbbítja. Ennek alapján a minisztérium havonta kifizetést engedélyező iratot állít ki, egyidejűleg intézkedik a támogatás összegének a Magyar Államkincstár útján való kifizetéséről.
(2) A pályázatos támogatás igénybevételéhez a pályázatokat a minisztériumhoz kell benyújtani. A benyújtott pályázatok elbírálásáról a miniszter az Állattenyésztési Bíráló Bizottság bevonásával dönt.
(3) Az Állattenyésztési Bíráló Bizottság döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik, állandó tagjainak száma hét fő. Az Állattenyésztési Bíráló Bizottság elnöke és három tagja a minisztérium képviselője, egy tagja a Pénzügyminisztérium képviselője, további egy-egy tagja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, valamint a Magyar Agrárkamara képviselője. Az Állattenyésztési Bíráló Bizottság tagjait a miniszter kéri fel.(4) Az Állattenyésztési Bíráló Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, állásfoglalását szótöbbséggel alakítja ki.
(5) A miniszter dönt a pályázat útján elnyerhető támogatás odaítéléséről. A döntésről a minisztérium kifizetést engedélyező iratot állít ki, szerződést köt és annak alapján, az abban foglalt feltételek teljesítését követően a támogatás kifizetéséről intézkedik.
320. § (1) A pályázatban foglalt feltételek teljesítését a minisztérium vagy megbízása alapján az OMMI, az illetékes megyei földművelésügyi hivatal, valamint az Állattenyésztési Bíráló Bizottság ellenőrzi.
(2) A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.
321. § (1) Az A) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-54000007 számú Állattenyésztés, tenyésztésszervezési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni.
(2) Az A) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
B) A törzskönyvezés, a teljesítményvizsgálat végzésének, valamint a tenyészérték megállapításának támogatása
322. § A B) pontban foglaltak alapján támogatást az a mesterséges termékenyítő állomás, törzskönyvezést végző szervezet, tenyésztő vagy tenyésztő szervezet igényelheti, aki (amely) a címben szereplő tevékenységet végzi illetve végezteti, továbbá a 27. számú mellékletben meghatározott feltételeknek megfelel, és ezt a mellékletben előírt módon hitelt érdemlően igazolja.
323. § (1) A támogatás a 26. számú mellékletben szereplő mértékben normatív alapon igényelhető.
(2) A 44/1995. (II. 29.) FM rendelet alapján törzskönyvezés, a teljesítményvizsgálat végzésének, valamint a tenyészérték megállapításának jogcímen támogatás 1997. február 28-ig igényelhető.
324. § A normatív támogatás az előírt igazolások csatolásával a minisztériumnál havonta, vagy a tevékenység lezárását követően a 28. számú melléklet szerint igényelhető. A támogatási kérelmet az illetékes tenyésztő szervezethez kell benyújtani, amely az igényeket havi gyakorisággal, összesítő ívvel és szakmai javaslattal ellátva a minisztériumnak továbbítja. Ennek alapján a minisztérium havonta kifizetést engedélyező iratot állít ki, egyidejűleg intézkedik a támogatás összegének a Magyar Államkincstár útján való kifizetéséről.
325. § A B) pontban foglaltak alapján járó támogatás teljesítésére, ellenőrzésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
C) A csúcsgenetikát képviselő import apaállat
és szaporítóanyag beszerzésének támogatása
326. § A C) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztő egyesület, vagy szövetség.
327. § (1) A támogatás mértéke az import apaállat és szaporítóanyag tényleges bekerülési költségek legfeljebb hatvan százaléka.
(2) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe, melynek részletes feltételei a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerül közzétételre.
328. § A C) pontban foglaltak alapján benyújtandó pályázatra, annak elbírálására, a támogatás teljesítésére, ellenőrzésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
D) Egyes, adott időszakban felmerülő tenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok ellátásának támogatása
329. § A D) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe a tenyésztő, az elismert tenyésztő szervezet, a tenyésztési hatóság, kutató, fejlesztő szakemberek, szervezetek.
330. § (1) A támogatás mértéke a ténylegesen felmerült költségek legfeljebb ötven százaléka.
(2) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe, melynek részletes feltételei a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerül közzétételre.
331. § A D) pontban foglaltak alapján benyújtandó pályázatra, annak elbírálására, a támogatás teljesítésére, ellenőrzésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
E) Elismert tenyésztőszervezet tenyésztésvezetője alkalmazásának támogatása
332. § Az E) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztő egyesület, illetve szövetség.
333. § (1) A támogatás mértéke az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény alapján alkalmazott tenyésztésvezető díjazásának legfeljebb nyolcvan százaléka.
(2) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe, melynek részletes feltételei a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerül közzétételre.
334. § Az E) pontban foglaltak alapján benyújtandó pályázatra, annak elbírálására, a támogatás teljesítésére, ellenőrzésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
F) A nemzetközi és hazai állattenyésztési kiállításokon való részvétel és azok szervezésének, szakmai találkozó szervezésének, kiadványok készítésének támogatása
335. § Az F) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe a tenyésztési hatóság, a hazai vagy honosított besorolással rendelkező fajta elismert tenyésztő szervezete.
336. § (1) A támogatás mértéke a ténylegesen felmerült költség legfeljebb ötven százaléka.
(2) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe, melynek részletes feltételei a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerül közzétételre.
337. § Az F) pontban foglaltak alapján benyújtandó pályázatra, annak elbírálására, a támogatás teljesítésére, ellenőrzésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
G) A nemzetközi állattenyésztési szervezetekben, valamint rendezvényeken a nemzeti képviselet költségeihez való hozzájárulás
338. § A G) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztő egyesület vagy szövetség, valamint a tenyésztési hatóság.
339. § (1) A támogatás mértéke a ténylegesen felmerült részvételi költség legfeljebb ötven százaléka.
(2) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe, melynek részletes feltételei a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerül közzétételre.
340. § A G) pontban foglaltak alapján benyújtandó pályázatra, annak elbírálására, a támogatás teljesítésére, ellenőrzésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
EGYES HALGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGEK TÁMOGATÁSA
341. § Az egyes halgazdálkodási tevékenységekhez nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport alatt biztosított összeg.
A) Természetes vizek halállomány pótlásának támogatása
342. § Az A) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe a természetesvízi halgazdálkodásra jogosult igénylő.
343. § A támogatás mértéke a halászati üzemtervben előírt éves haltelepítésen felüli rendkívüli haltelepítés teljes költségének legfeljebb ötven százaléka.
344. § (1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázati felhívást a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben teszi közzé.
(2) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt határidőig a Földművelésügyi Minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a halgazdálkodási jogosultság igazolását,
b) a vízterület érvényes halászati üzemtervének másolatát,
c) a szükséges haltelepítés mértékét (halfaj, korosztály), szakmai indoklását és azzal kapcsolatban a területileg illetékes halászati hatóság véleményét,
d) ha a vízterület természetvédelmi területen helyezkedik el, a természetvédelmi hatóság véleményét.
345. § (1) A pályázatot a miniszter a Halászatfejlesztési Bizottság bevonásával bírálja el. A legfeljebb tizenegy tagú Halászatfejlesztési Bizottság döntés-előkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik, ügyrendjét maga állapítja meg. A Halászatfejlesztési Bizottság elnökét és egy tagját – a minisztérium képviselőjeként – a miniszter jelöli ki. A miniszter a bizottság munkájában való részvételre kéri fel a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Magyar Agrárkamara, a Földművelésügyi Érdekegyeztető Tanács termelői oldala, a halászati és horgászati érdekvédelmi szervezetek képviselőjét, valamint a természetesvízi halgazdálkodás szakértőit. A Halászatfejlesztési Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
(2) A nyertes pályázóval a minisztérium támogatási szerződést köt, amely alapján gondoskodik a támogatás kifizetéséről.
346. § A támogatás felhasználását a minisztérium a területileg illetékes halászati hatóság útján ellenőrzi. A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása esetén a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.
347. § (1) Az A) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-55000000 számú Halgazdálkodási támogatási folyósítási számláról kell teljesíteni.
(2) Az A) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
B) Halpusztulásokkal összefüggő kármegelőzés, kárelhárítás és halállomány rehabilitáció támogatása
348. § A B) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe a természetesvízi halgazdálkodásra jogosult igénylő.
349. § A támogatás mértéke a beavatkozás teljes költségének legfeljebb ötven százaléka.
350. § (1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázati felhívást a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben teszi közzé.(2) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt határidőig a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a halgazdálkodási jogosultság igazolását,
b) a tervezett beavatkozás szakmai indoklását és azzal kapcsolatban a területileg illetékes halászati hatóság véleményét,
c) műszaki beavatkozással járó tevékenység esetén az illetékes vízügyi kezelő előzetes hozzájárulását,
d) ha a vízterület természetvédelmi területen helyezkedik el, a természetvédelmi hatóság véleményét.
351. § A pályázatot a miniszter a Halászatfejlesztési Bizottság bevonásával bírálja el, egyidejűleg a nyertes pályázóval a minisztérium támogatási szerződést köt, amely alapján gondoskodik a támogatás átutalásáról.
352. § A B) pont szerint igénybe vehető támogatás felhasználásának ellenőrzésére, valamint annak folyósítására egyebekben az A) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
C) Természetesvízi halállomány védelmének
támogatása
353. § A C) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe a természetesvízi halgazdálkodásra jogosult igénylő.
354. § A támogatás mértéke a teljes költség legfeljebb ötven százaléka.
355. § (1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázati felhívást a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben teszi közzé.
(2) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt határidőig a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a halgazdálkodási jogosultság igazolását,
b) a tervezett fejlesztés szakmai indoklását és azzal kapcsolatban a területileg illetékes halászati hatóság véleményét.(3) A pályázatot a miniszter a Halászatfejlesztési Bizottság bevonásával bírálja el, egyidejűleg a nyertes pályázóval a minisztérium támogatási szerződést köt, amely alapján gondoskodik a támogatás átutalásáról.
356. § A C) pont szerint igénybe vehető támogatás felhasználásának ellenőrzésére, valamint annak folyósítására egyebekben az A) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
D) Természetesvízi élőhelyek javításának
támogatása
357. § A D) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe a természetesvízi halgazdálkodásra jogosult, valamint az élőhely javítását megvalósítani kívánó igénylő, feltéve, ha e cél megvalósításához a VI. fejezet A) pontja alapján támogatásban nem részesül.
358. § A támogatás mértéke a beavatkozás teljes költségének legfeljebb ötven százaléka.
359. § (1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázati felhívást a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben teszi közzé.
(2) A támogatási kérelmet a pályázati felhívásban megjelölt határidőig a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a halgazdálkodási jogosultság igazolását,
b) halgazdálkodási jogosultság hiányában az illetékes halászati jogosult előzetes véleményét,
c) a tervezett beavatkozás ismertetését és szakmai indoklását, valamint azzal kapcsolatban a területileg illetékes halászati hatóság véleményét,
d) az illetékes vízügyi kezelő előzetes hozzájárulását,
e) ha a vízterület természetvédelmi területen helyezkedik el, a természetvédelmi hatóság véleményét,
f) a beavatkozás költségtervét és az igénybe venni kívánt források megoszlását.
360. § A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét a miniszter a Halászatfejlesztési Bizottság bevonásával bírálja el, melynek alapján a nyertes pályázóval a minisztérium támogatási szerződést köt, amelynek alapján gondoskodik a támogatás átutalásáról.
361. § A D) pont szerint igénybe vehető támogatás felhasználásának ellenőrzésére, valamint annak folyósítására egyebekben az A) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
E) Természetesvízi halgazdálkodással összefüggő kutatási és ismeretterjesztő tevékenység ellátásának támogatása
362. § Az E) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely)
a) a természetesvízi halgazdálkodásra jogosult,
b) a halgazdálkodással összefüggő oktatási és kutatási feladatokat lát el.
363. § A támogatás mértéke a teljes költség legfeljebb ötven százaléka.
364. § (1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázati felhívást a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben teszi közzé.
(2) A támogatási kérelmet a pályázati felhívásban megjelölt határidőig a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a jogosultság igazolását,
b) a megvalósítani kívánt kutatási vagy ismeretterjesztő tevékenység szakmai indoklását, a megvalósítás helyét, idejét és költségeit,
c) amennyiben a pályázó nem azonos a kutatás tervezett helyének a halászati jogosultjával, a halászatra jogosult előzetes véleményét.
365. § A támogatási igénybevételének jogosságát, valamint összegét a miniszter a Halászatfejlesztési Bizottság bevonásával bírálja el, egyidejűleg a nyertes pályázóval a minisztérium támogatási szerződést köt, amelynek alapján gondoskodik a támogatás átutalásáról.
366. § A támogatás felhasználását a minisztérium ellenőrzi.
367. § Az E) pont szerint jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, ellenőrzésére, valamint annak folyósítására egyebekben az A) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
F) Különleges genetikai értéket képviselő
halállományok fenntartása és fejlesztése
368. § Az F) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely)
a) a halgazdálkodás területén oktatási és kutatási feladatokat lát el,
b) tógazdaságot üzemeltet.
369. § A támogatás mértéke a tevékenységgel kapcsolatos éves költségek legfeljebb hatvan százaléka.
370. § (1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázati felhívást a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben teszi közzé.
(2) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt határidőig a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a halászatra jogosultság igazolását,
b) a fenntartani vagy fejleszteni kívánt halállomány bemutatását,
c) az állományfenntartás és -fejlesztés célját.
371. § A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét a miniszter a Halászatfejlesztési Bizottság bevonásával bírálja el, egyidejűleg a minisztérium a pályázóval támogatási szerződést köt, amelynek alapján gondoskodik a támogatási összeg kifizetéséről.
372. § Az F) pont szerint igénybe vehető támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, a támogatás folyósítására egyebekben az E) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
G) Természetesvízi halgazdálkodással kapcsolatos külföldi tapasztalatszerzés támogatása
373. § A G) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely)
a) a természetesvízi halgazdálkodásra jogosult,
b) a halgazdálkodás területén oktatási és kutatási feladatokat lát el.
374. § A támogatás mértéke a teljes költség legfeljebb ötven százaléka.
375. § (1) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe. A pályázati felhívást a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben teszi közzé.
(2) A támogatási kérelmet a pályázati felhívásban megjelölt határidőig a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a jogosultság igazolását,
b) a tapasztalatszerzés helyét, időtartamát, a résztvevők számát, a részvétel költségeit,
c) a külföldi tapasztalatszerzés szükségességének részletes indoklását.
376. § A támogatási igénybevételének jogosságát, valamint összegét a miniszter a Halászatfejlesztési Bizottság bevonásával bírálja el, egyidejűleg a nyertes pályázóval a minisztérium támogatási szerződést köt, amelynek alapján gondoskodik a támogatás átutalásáról.
377. § A G) pont szerint igénybe vehető támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, a támogatás folyósítására egyebekben az E) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
H) Nemzetközi halászati szervezetekben
a nemzeti képviselet támogatása
378. § A H) pontban foglaltak alapján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely)
a) a természetesvízi halgazdálkodásra jogosult,
b) a halgazdálkodás területén oktatási és kutatási feladatokat lát el.
379. § A támogatás mértéke a nemzeti képviselet ellátásával kapcsolatos éves költségek legfeljebb hatvan százaléka.
380. § (1) A támogatási kérelem a Földművelésügyi Minisztériumhoz egész évben folyamatosan nyújtható be.
(2) A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell a nemzetközi szervezet tevékenységének bemutatását és a képviseletet ellátni kívánó személy szakmai önéletrajzát.
(3) A támogatási kérelmet a miniszter bírálja el.
(4) A miniszter döntéséről közvetlenül értesíti a pályázót, gondoskodik a támogatás átutalásáról és meghatározza a nemzeti képviselet ellátásával kapcsolatos beszámolási kötelezettségeket.
381. § A H) pont szerint igénybe vehető támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésére, a támogatás folyósítására egyebekben az E) pont rendelkezéseit kell alkalmazni.
I) Az állami halászjegy, illetve az állami horgászjegy előállítása és forgalmazása költségeinek viselése
382. § (1) Az I) pontban foglaltak alapján az állami halászjegy, illetve az állami horgászjegy előállításával és forgalmazásával kapcsolatos költségek átutalásáról a a miniszter közvetlenül intézkedik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti költségeket az A) pontban foglaltak szerinti számláról kell teljesíteni.
EGYES VADGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGEK TÁMOGATÁSA
383. § Az egyes vadgazdálkodási tevékenységekhez nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 4. alcím, 6. előirányzat-csoport alatt a Vadgazdálkodási tevékenységek támogatása céljára biztosított összeg.
A) Vadászható állatfajok természetes állománya, valamint azok élőhelye megőrzésének, védelmének támogatása
384. § Az A) pontban foglaltak szerinti célra támogatást vehet igénybe a vadászatra jogosult.
385. § A támogatás évenként, pályázónként és pályázatonként az ötmillió forintot nem haladhatja meg. A támogatás feltétele ötven százalék saját erőforrás biztosítása.
386. § A támogatás pályázat útján vehető igénybe. A pályázati felhívás a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben, valamint szaklapban kerül közzétételre.
387. § A pályázatot, a felhívásban megadott határidőig, öt példányban, a minisztériumhoz lehet beküldeni. A pályázathoz mellékelni kell:
a) külön jogszabály alapján természetinek vagy védettnek minősített területet érintő pályázat esetén a területileg illetékes természetvédelmi hatóság, illetve erdőterület vonatkozásában az erdészeti hatóság előzetes véleményét,
b) a pályázó nyilatkozatát az adott pályázatához kapcsolódó egyéb külső (különösen az állami) forrásból igénybe vett vagy tervezett támogatásról és annak összegéről,
c) a tervezett megvalósítás helye szerint illetékes vadászati hatóság előzetes véleményét.
388. § (1) A pályázati kérelmek elbírálásáról a miniszter a Vadgazdálkodási Szakbizottság bevonásával dönt. A Vadgazdálkodási Szakbizottság öt tagból áll, döntés-előkészítő, véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. A Vadgazdálkodási Szakbizottság elnökét és egy tagját – a minisztérium képviselőjeként – a miniszter határozatlan időre jelöli ki. A miniszter a Vadgazdálkodási Szakbizottság munkájában való részvételre kéri fel a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Magyar Agrárkamara és a vadászati érdekképviselet szakértőit.
(2) A pályázat eredményéről a minisztérium értesíti a pályázót. A nyertes pályázóval a minisztérium hatvan napon belül köt támogatási szerződést, és gondoskodik a támogatás összegének átutalásáról.
389. § (1) A támogatás folyósítását, felhasználását és a megvalósítás ellenőrzését e rendeletben foglaltakon túl a támogatási szerződés rögzíti. A támogatás felhasználását a minisztérium és megvalósítás helye szerint illetékes vadászati hatóság útján ellenőrzi.
(2) A jogosultatlanul igénybe vett támogatás visszafizetéséről a minisztérium gondoskodik.
390. § (1) Az A) pontban foglaltak alapján járó támogatást a 10032000-01220191-56000003 számú Vadgazdálkodási tevékenység támogatási folyósítási számláról kell teljesíteni.
(2) Az A) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
B) Nemzetközi vadászati szervezetekben
a nemzeti képviselet, valamint kapcsolattartás
támogatása
391. § A B) pontban foglaltak szerinti célra támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely)
a) a külön jogszabályban meghatározottak szerint vadászatra jogosultnak minősül,
b) vadgazdálkodási ágazat területén oktatási és kutatási tevékenységet folytat,
c) nemzetközi vadászati szervezetekben nemzeti képviseletet lát el, vagy szervez.
392. § A támogatás mértéke a hivatalos állami képviselet esetében az igazolt költségek egésze, egyéb esetben a költségek legfeljebb hatvan százaléka.
393. § Az írásbeli indoklással ellátott kérelmet a minisztériumhoz lehet benyújtani. A támogatási kérelmet a miniszter bírálja el.
394. § A B) pontban foglaltak alapján járó támogatás felhasználásának ellenőrzésére, teljesítésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
C) A vadászati kultúra és ismeretterjesztés
támogatása
395. § A C) pontban foglaltak szerinti célra támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely)
a) a külön jogszabályban meghatározottak szerint vadászatra jogosultnak minősül,
b) a vadgazdálkodási ágazattal kapcsolatos ismeretterjesztést, a vadászati kultúra ápolását és ismeretterjesztését végzi vagy e tevékenységet elősegíti.
396. § A támogatás mértéke állami megrendelés esetében az igazolt költségek egésze, egyéb esetben a költségek legfeljebb ötven százaléka.
397. § (1) Az írásbeli indoklással ellátott kérelmet a minisztériumhoz lehet benyújtani. A támogatási kérelmet a miniszter bírálja el.
(2) A C) pontban foglaltak alapján járó támogatás felhasználásának ellenőrzésére, teljesítésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
D) A vadgazdálkodással és a vad védelmével összefüggő tudományos kutatás és oktatás támogatása
398. § A D) pontban foglaltak szerinti célra támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki (amely) a vadgazdálkodási ágazat területén oktatási, kutatási feladatokat lát el.
399. § A támogatás mértéke állami kutatási megbízás esetében az igazolt költségek egésze, egyéb esetben a tényleges költség legfeljebb hatvan százaléka.
400. § Az írásbeli indoklással ellátott kérelmet a minisztériumhoz lehet benyújtani, amelyet a miniszter bírál el.
401. § A D) pontban foglaltak alapján járó támogatás felhasználásának ellenőrzésére, teljesítésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
E) A vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő állami feladatok ellátásával összefüggő költségek viselése
402. § Az E) pontban foglaltak alapján kifizetésre kerül sor:
a) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló LV. törvény 92. §-ában meghatározott vadászati hatóság a törvényben meghatározott feladatai ellátásához,
b) az a) pont szerinti törvényben meghatározott egyéb állami feladatok – mint a vadgazdálkodási monitoring programok és a vadgazdálkodási körzettervezés egyes részfeladatai, az Országos Vadgazdálkodási Adattár működtetése – elvégzéséhez,
c) a külön jogszabály szerinti ,,Magyar Vadgazdálkodásért'' elnevezésű állami elismerés díjazottja részére, az odaítélés rendjében,
d) a vadgazdálkodással, vadászattal kapcsolatos egyéb állami feladatban szerződéssel közreműködő részére.
403. § (1) A kifizetés összegét a miniszter állapítja meg.
(2) A kifizetés teljesítésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
F) A különleges genetikai értékkel bíró vadállományok fenntartása
404. § Az F) pontban foglaltak szerinti célra támogatást vehet igénybe a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 21. §-a (2) bekezdésének A) pontja szerinti okból különleges rendeltetésűnek minősített vadászterület vadászatra jogosultja.
405. § A támogatás a ténylegesen felmerült többletköltségek mértékéig vehető igénybe.
406. § Az írásbeli indoklással ellátott támogatási kérelmet a minisztériumhoz lehet benyújtani. A támogatási kérelmet a miniszter bírálja el.
407. § A F) pontban foglaltak alapján járó támogatás felhasználásának ellenőrzésére, teljesítésére, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére az A) pontban foglaltakat kell alkalmazni.
EGYES AGRÁRGAZDASÁGI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK TÁMOGATÁSA
408. § Az egyes agrárgazdasági célokhoz kapcsolódó egyéb feladatok megvalósításához nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 4. alcím, 7. előirányzat-csoport alatt biztosított összeg, valamint az A) pontban foglalt támogatási jogcím esetében a mezőgazdasági nagyüzemek szakember ellátásának támogatásáról szóló 33/1980 (XII. 28) MÉM rendelet alapján visszafizetésre kerülő összeg kerülhet felhasználásra.
A) A külföldi tapasztalatszerzés,
valamint farmgyakornok képzés támogatása
409. § Az A) pontban foglaltak alapján az alábbi jogcímek alapján vehető igénybe támogatás:
a) az Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítésére a mező-, erdő-, vad- és halgazdaságban, valamint az ezekhez kapcsolódó feldolgozóiparban dolgozók részére az európai országokba, illetve az állami szervezeteknél dolgozók részére a minisztérium által szervezett tanulmányutak, tapasztalatcserék támogatására,
b) az a) pontban felsorolt alágazatokban a korszerű ismeretek elsajátítása céljából külföldön farm- és egyéb szakmai gyakorlaton részt vevő fiatal szakemberek – beleértve a közép- és felsőfokú intézmények hallgatóit is – képzésének támogatására, feltéve, ha annak időtartama az egy hónapot meghaladja,
c) költségtérítésként a viszonossági alapon Magyarországra érkező fiatal szakembereket fogadó szervezetek részére,
d) az a)–b) pontokban meghatározott célok végrehajtásának előkészítésével és szervezésével kapcsolatos feladatok költségeinek térítésére.
410. § A támogatás mértéke:
a) a külföldi tanulmányutak és tapasztalatcserék esetében az igazolt ki- és visszautazás, valamint a szállásköltség legfeljebb ötven százaléka,
b) a segélyprogram keretében megvalósult tanulmányutak és tapasztalatcserék esetén a kétoldalú megállapodással összhangban a támogatás ténylegesen felmerült és számlával igazolt költségekig terjedhet,
c) a farm- és egyéb szakmai gyakorlaton résztvevők esetében a képzési programok díjának legfeljebb harminc százaléka, valamint a gyakorlatra való ki- és visszautazási költség.
411. § A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben megjelenő pályázati kiírás tartalmazza.
412. § (1) A támogatási kérelmeket a miniszter bírálja el.
(2) A támogatás felhasználását a minisztérium ellenőrzi, illetve rendeli el a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését.
413. § Az (1) A) pontban foglaltak szerinti támogatást a 10032000-01220191-57000006 számú Kapcsolódó és egyéb feladatok támogatási folyósítási számláról kell teljesíteni.
(2) Az A) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
B) Az agrár kutatási és fejlesztési tevékenységet folytató intézmények tőkeellátása és infrastruktúrája fejlesztésének támogatása
414. § A B) pontban foglaltak alapján támogatást az agrárkutató intézetek, valamint az agrárkutatási, kísérleti, valamint fejlesztési feladatokat fő tevékenységként ellátó gazdasági társaságok vehetik igénybe.
415. § A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzétételre kerülő pályázati felhívás tartalmazza.
416. § (1) A támogatási kérelmeket a miniszter bírálja el.
(2) A támogatás felhasználását a minisztérium ellenőrzi, illetve rendeli el a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését.
417. § (1) A B) pontban foglaltak szerinti támogatást a 10032000-01220191-57000006 számú Kapcsolódó és egyéb feladatok támogatási folyósítási számláról kell teljesíteni.
(2) A B) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az (1) bekezdés szerinti számlára kell visszafizetni.
C) Az egyes agrárgazdasági célok megvalósításához kapcsolódó feladatok támogatása
418. § A C) pontban foglaltak alapján
a) a vidékfejlesztési programok,
b) az agrárinformációs rendszer
támogatására kerül sor.
419. § (1) A C) pontban foglaltak szerinti cél megvalósításának támogatásáról a miniszter közvetlenül intézkedik.
(2) A támogatás felhasználását a minisztérium ellenőrzi, illetve rendeli el a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését.
420. § (1) A C) pontban foglaltak szerinti támogatást a 10032000-01220191-57000006 számú Kapcsolódó és egyéb feladatok támogatási folyósítási számláról kell teljesíteni.
(2) Az C) pontban foglaltak alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az számlára kell visszafizetni.
Záró rendelkezések
421. § (1) A külön jogszabályok szerint fizetendő:
a) erdőfenntartási járulékot a 10032000-01220191-52000001 számú Erdészeti közcélú feladatok támogatási folyósítási számlára,
b) erdővédelmi bírságot a 10032000-01220191-52000001 számú Erdészeti közcélú feladatok támogatási folyósítási számlára,
c) újraerdősítési költséget a 10032000-01220191-52000001 számú Erdészeti közcélú feladatok támogatási folyósítási számlára,
d)44 erdőgazdálkodási bírságot a 10032000-01220191-52000001 számú Erdészeti közcélú feladatok támogatási folyósítási számlára,
e) földvédelmi járulékot a 10032000-01220191-53000004 Termőföld védelme, hasznosítása folyósítási számlára,
f) földvédelmi bírságot a 10032000-01220191-53000004 Termőföld védelme, hasznosítása folyósítási számlára,
g) talajvédelmi bírságot a 10032000-01220191-53000004 Termőföld védelme, hasznosítása folyósítási számlára,
h) tenyésztési hozzájárulást a 10032000-01220191-54000007 számú Állattenyésztés, tenyésztésszervezési támogatások folyósítási számlára,
i) állattenyésztési bírságot a 10032000-01220191-54000007 számú Állattenyésztés, tenyésztésszervezési támogatások folyósítási számlára,
j) lóverseny-totalizatőr forgalmát a 10032000-01220191-54000007 számú Állattenyésztés, tenyésztésszervezési támogatások folyósítási számlára,
k) halászatfejlesztési hozzájárulást a 10032000-01220191-55000000 számú Halgazdálkodás támogatási folyósítási számlára,
l) halgazdálkodási bírságot a 10032000-01220191-55000000 számú Halgazdálkodás támogatási folyósítási számlára,
m) vadvédelmi bírságot a 10032000-01220191-56000003 számú Vadgazdálkodási tevékenység támogatási folyósítási számlára,
n) vadvédelmi hozzájárulást a 10032000-01220191-56000003 számú Vadgazdálkodási tevékenység támogatási folyósítási számlára,
o) vadgazdálkodási bírságot a 10032000-01220191-56000003 számú Vadgazdálkodási tevékenység támogatási folyósítási számlára
kell befizetni.
(2) A földművelésügyi alapoktól átvett feladatok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló 44/1995. (XII. 29.) FM rendelet hatályon kívül helyezése nem érinti a támogatásban részesített mezőgazdasági nagyüzemnek, illetve jogutódjának a 33/1980. (XII. 28.) MÉM rendelet 9. §-ának (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalása alapján a felépített lakóház tekintetében az állóeszköz-nyilvántartásba vételétől számított huszonöt évig tartó elidegenítési és terhelési tilalmat. Ezen időszak alatt a támogatást megállapító szerv a tilalom megszüntetéséhez akkor járulhat hozzá, ha a támogatásban részesített mezőgazdasági nagyüzem vagy jogutódja a lakás megvalósításkori támogatásának megfelelő összeget a 10032000-01220191-57000006 Kapcsolódó és egyéb feladatok támogatási folyósítási számlára visszafizeti. Fizetési késedelem esetén a támogatást a jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelően növelt összegben kell visszafizetni.
(3) A tenyésztési hozzájárulást a kötelezettnek havonta a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig kell az (1) bekezdés h) pontja szerinti számlára teljesítenie, jogcímenként külön-külön összesítve.
(4) A lóverseny-totalizatőri forgalom utáni tenyésztési hozzájárulást a totalizatőri fogadások szervezője a külön jogszabályban meghatározott módon, havonta a tárgyhónapot követő hónap huszadik napjáig köteles az (1) bekezdés j) pontja szerinti számlára befizetni.
(5) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 13. §-a szerinti tenyésztési hozzájárulás befizetésének ellenőrzéséről a miniszter az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal bevonásával gondoskodik.
(6) Az állami halászjegy, valamint az állami horgászjegy díját a minisztérium által kiadott befizetési lapon vagy átutalás útján kell az (1) bekezdés k) pontja szerinti számlára befizetni.
(7) A vadvédelmi bírság összegét, a vadászjegy-, a vadászati engedély és a trófeabírálat díját a földművelésügyi hivatal által kiadott befizetési lapon vagy átutalás útján kell az (1) bekezdés n) pontja szerinti számlára befizetni.
(8) A megszűnt
a) Mezőgazdasági és Erdészeti Alap kötelezettségeit a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházási számláról,
b) Állattenyésztési Alap kötelezettségeit a 10032000-01220191-54000007 számú Állattenyésztés, tenyésztés-szervezési támogatások folyósítási számláról,
c) Földvédelmi Alap kötelezettségeit a 10032000-01220191-52000001 számú Termőföld védelme, hasznosítása folyósítási számláról,
d) Halgazdálkodási Alap kötelezettségeit a 10032000-01220191-55000000 számú Halgazdálkodási támogatási folyósítási számláról,
e) Vadgazdálkodási Alap kötelezettségeit a 10032000-01220191-56000003 számú Vadgazdálkodási tevékenység folyósítási számláról
kell teljesíteni.
422. §45 Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 1997. január 1-jétől kell alkalmazni.
1. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez
a kamattámogatáshoz, illetőleg állami kezességvállaláshoz
2. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez
(az érintett devizanemre vonatkozóan): ……… (Ft/devizanem)
2/A. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez49
2/B. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez
2/C. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez
3. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez
tenyészbika, tenyészkan, tenyészkos, tenyészkecskebak beállításához igényelhető támogatáshoz
(A tenyészbika, tenyészkan, tenyészkos, tenyészkecskebak azonosító száma, fajtája, születési ideje.)
4. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez
szarvasmarha és sertés szaporítóanyag-használat támogatásához
5. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez
a szarvasmarha, sertés, juh és kecske nőivarú tenyészállat-állomány támogatásához
Amennyiben állománynövelési kötelezettségét még nem teljesítette, az induló anyaállat állományi létszámánál ezt jelezni kell, és az 1997. január 1-jei bázislétszámot (induló anyaállat állományi létszámot) a még fennálló kötelezettségeivel növelten kell meghatározni.
– az elismert tenyésztő szervezet nyilatkozatát,
– az állatra vonatkozó beszerzési számlát, szerződést vagy előszerződést,
– a termék értékesítésére vonatkozó szerződést vagy felvásárlási szándéknyilatkozatot,
– az alábbi szövegezésű nyilatkozatot, állategészségügyi igazolást és földművelésügyi hivatali igazolást,
– egyéb, a fentiekben felsorolt nyilatkozatokat és dokumentumokat.
A javaslattevő, illetve ellenőrző szervezetek további dokumentumok bemutatását igényelhetik a pályázatok benyújtása, továbbá a helyszíni ellenőrzés során.
(neve, székhelye és bélyegzőlenyomata)
6. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez
génrezervek, fajtagyűjtemények, vonalfenntartások és génmegőrzésnek minősülő tevékenységek
7. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez
környezetkímélő vetésszerkezet kialakításának támogatásához
8. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez
a termőföld mezőgazdasági hasznosítását elősegítő jövedelemkiegészítő támogatás igényléséhez
[Megjegyzés: Csak a gyepterület után járó támogatás igénylése esetén a 109. § (6) bekezdés e) pontja szerinti földhasznosítóknak kell nyilatkozniuk.]
(Megjegyzés: Településenként külön-külön, az 1997. február 28-i állapot szerint töltendő ki.)
Művelési ág |
Földtulajdonos vagy bérbeadó neve, |
Helyrajzi |
Terület, |
Aranykorona- |
Átlagos kataszteri |
Szántó, kert |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
||
Szántó, kert összesen |
|
|
|||
ebből |
0,01– 8,00 AK/ha között |
|
|||
8,01–12,00 AK/ha között |
|
||||
12,01–17,00 AK/ha között |
|
||||
Szőlő, |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
||
Szőlő, gyümölcsös összesen |
|
|
|||
ebből |
0,01–20,00 AK/ha között |
|
|||
20,01–32,00 AK/ha között |
|
||||
32,01–48,00 AK/ha között |
|
||||
48,01–68,00 AK/ha között |
|
||||
Rét, legelő összesen |
|
|
|
||
ebből |
0,01– 5,00 AK/ha között |
|
|
||
5,01–10,00 AK/ha között |
|
||||
10,01–17,00 AK/ha között |
|
||||
Halastó |
|
|
|
|
|
|
Megnevezés |
Hasznosított külterületi földrészlet (ha) és támogatás (AK/ha) földminőségi kategóriák szerint |
||||
|
|
0,01–8,00 |
8,01–12,00 |
12,01–17,00 |
|
összesen |
|
Szántó |
|
|
|
|
|
|
Kert |
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
Támogatás, Ft/ha |
3000 |
2500 |
2000 |
|
|
|
Támogatás összesen, 1000 Ft |
|
|
|
|
|
|
|
0,01–20,00 |
20,01–32,00 |
32,01–48,00 |
48,01–68,00 |
|
|
Szőlő |
|
|
|
|
|
|
Gyümölcsös |
|
|
|
|
|
|
Összesen |
|
|
|
|
|
|
Támogatás, Ft/ha |
3500 |
3000 |
2500 |
2000 |
|
|
Támogatás összesen, 1000 Ft |
|
|
|
|
|
|
|
0,01–5,00 |
5,01–10,00 |
10,01–17,00 |
|
|
|
Rét* |
|
|
|
|
|
|
Legelő* |
|
|
|
|
|
|
Rét, legelő összesen |
|
|
|
|
|
|
Támogatás, Ft/ha |
2000 |
1500 |
1000 |
|
|
|
Támogatás összesen, 1000 Ft |
|
|
|
|
|
|
Halastó |
|
|
|
|
|
|
Támogatás, Ft/ha |
3000 |
|
|
|
|
|
Támogatás összesen, 1000 Ft |
|
|
|
|
|
|
Földterület mindösszesen |
|
|
|
|
|
|
Támogatás mindösszesen |
|
|
|
|
|
9. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez
a mezőgazdasági biztosítás díjának támogatásához
10. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez
a piaci versenyképesség javításához nyújtott támogatás igénybevételéhez
A saját vállalkozásban előállított termék(ek) exportját saját nevemben bonyolítom le.
mértékegységben)
10/a) számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez52
a piaci versenyképesség javítása céljából nyújtott hitel biztosítási költségei támogatásának igénybevételéhez
11. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez
a meliorációs, öntöző és rizstelep beruházáshoz, talajjavításhoz, valamint meliorációhoz kapcsolódó
helyi jelentőségű közcélú vízilétesítmény beruházáshoz
befejezése (év, hónap):
(a kérelmező nevére bejegyzett, az illetékes földhivatal által kiadott tulajdonigazoló lap, vagy a földrészletre vonatkozó kárpótlási hivatal tulajdonigazoló határozata, vagy részaránytulajdonként elkülönített terület esetében az illetékes földkiadó bizottság jogerős határozata), vagy
……… ezer Ft., ebből igényelt támogatás: ……… ezer Ft.
meliorációhoz kapcsolódó, helyi jelentőségű, közcélú vízilétesítmény beruházás támogatásához
– a mű területileg illetékes vízügyi kezelőjének hozzájárulását a beruházás végrehajtásához.
12. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez
13. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez
14. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez
|
Lejtés, készültségi fok |
Célállománytípus |
|||||
|
tölgy és |
akác |
egyéb kemény |
nemes |
egyéb lágy |
fenyő |
|
|
10°-os és ez alatti lejtésű, illetve géppel járható |
|
|
|
|
|
|
|
Befejezett |
240 |
110 |
190 |
110 |
140 |
150 |
|
Többéves |
170 |
90 |
140 |
90 |
120 |
130 |
|
Egyéves |
150 |
80 |
130 |
70 |
100 |
100 |
|
10° feletti lejtésű, illetve géppel nem járható |
|
|
|
|
|
|
|
Befejezett |
260 |
120 |
210 |
– |
170 |
190 |
|
Többéves |
190 |
100 |
170 |
– |
140 |
150 |
|
Egyéves |
170 |
90 |
140 |
– |
100 |
130 |
|
Készültségi fok |
Nemes nyár |
Egyéb fafaj |
Szoliter cserje |
|
Befejezett |
170 |
270 |
90 |
|
Többéves |
140 |
220 |
60 |
|
Egyéves |
120 |
200 |
50 |
|
Az erdőszerkezet-átalakítás előtti állapot, készültségi fok |
Célállománytípus |
|
tölgy és bükk |
|
|
1. Az első kivitel évében T és B sarj kivételével |
20 000 |
|
2. Befejezéskor |
|
|
a) akác (mag és sarj), valamint ártéri nemesnyárasok |
50 000 |
|
b) sarjeredetű bármely fafaj |
40 000 |
|
c) mageredetű bármely lomb |
25 000 |
|
d) fenyő |
13 000 |
14/A. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez54
15. számú melléklet a 3/1997. (I. 18.) FM rendelethez
A megvalósítás részletes műszaki és pénzügyi feltételeit a minisztérium a pályázat elbírálása során határozza meg. Az ellenőrzést és a műszaki átvételt az erdészeti hatóság a támogatási szerződésben foglaltak szerint végzi.
KÖLTSÉGVETÉS–ELSZÁMOLÁS
költségvetési támogatás terhére elszámolható
erdőfelújítási és erdőfenntartási munkákról
|
Sor- |
Megnevezés |
Célállomány típus |
Terület |
Normatív |
Érték |
|
|
Befejezett: |
|
|
|
|
|
1 |
Természetes mageredetű |
Tölgy |
|
260 |
|
|
2 |
|
Bükk |
|
200 |
|
|
3 |
|
Egyéb fafaj |
|
150 |
|
|
4 |
Természetes sarj valamennyi engedélyezett fafajra |
|
40 |
|
|
|
5 |
Mesterséges 10°-os és az alatti lejtésű, |
Tölgy |
|
210 |
|
|
6 |
géppel járható |
Bükk |
|
190 |
|
|
7 |
|
Akác |
|
90 |
|
|
8 |
|
Egyéb k. lombos |
|
140 |
|
|
9 |
|
Nemesnyár |
|
100 |
|
|
10 |
|
Egyéb lágy lombos |
|
130 |
|
|
11 |
|
Fenyők |
|
110 |
|
|
12 |
Mesterséges 10° feletti lejtésű |
Tölgy |
|
240 |
|
|
13 |
géppel nem járható |
Bükk |
|
220 |
|
|
14 |
|
Akác |
|
95 |
|
|
15 |
|
Egyéb k. lombos |
|
180 |
|
|
16 |
|
Fenyők |
|
140 |
|
|
17 |
Egyéb |
|
|
|
|
|
18 |
Befejezett összesen (1–17): |
|
|
|
|
|
19 |
További támogatás a bef. állomány elegyességéért: |
|
|
|
|
|
20 |
Befejezettlen állományváltozás: |
|
|
|
|
|
21 |
Egyéb engedélyezett: |
|
|
|
|
|
|
Tuskózás: |
Talaj: |
|
|
|
|
22 |
Akác |
Homok |
|
50 |
|
|
23 |
|
Vályog |
|
60 |
|
|
24 |
|
Agyag |
|
70 |
|
|
25 |
Egyéb fafaj |
Homok |
|
40 |
|
|
26 |
|
Vályog |
|
50 |
|
|
27 |
|
Agyag |
|
60 |
|
|
28 |
Tuskózás összesen (22–27): |
|
|
|
|
|
|
Befejezett erdősítések ápolása valamennyi eng. fafajra: |
|
|
|
|
|
29 |
Természetes mageredetű |
|
|
25 |
|
|
30 |
Természetes sarj |
|
|
10 |
|
|
31 |
Mest. 10°-on és alatti lejtésű |
|
|
15 |
|
|
32 |
Mesterséges 10° feletti lejtésű |
|
|
25 |
|
|
33 |
Befejezett erdősítések ápolása összesen (29–32): |
|
|
|
|
|
34 |
Állománynevelés (tisztítás): |
|
|
|
|
|
35 |
Természetes mageredetű |
|
|
20 |
|
|
36 |
Természetes sarj |
|
|
10 |
|
|
37 |
Mest. 10°-on és alatti lejtésű |
|
|
10 |
|
|
38 |
Mesterséges 10° feletti lejtésű |
|
|
20 |
|
|
39 |
Fenyő tisztítási anyag megsemmisítése |
|
|
20 |
|
|
40 |
Tisztítás összesen (34–39): |
|
|
|
|
|
|
Tűzpászták, nyiladékok, határjelek létesítése és karbantartása: |
|
|
|
|
|
41 |
Tűzpászták |
|
|
5 |
|
|
42 |
Nyiladékok |
|
|
8 |
|
|
43 |
Határjelek (Ft/db) |
|
|
1000 |
|
|
44 |
Tűzpászták, nyiladékok, határjelek összesen (41–43): |
|
|
|
|
|
45 |
Igényelt állami támogatás összesen (18+19+20+21+28+33+40+44): |
|
|||
|
Sor- |
Megnevezés |
Fafaj |
Fatömeg |
Normatív |
Érték |
|
|
Erdőfenntartási járulék |
|
|
|
|
|
46 |
Véghasználatok és növedékfokozó |
Tölgy |
|
|
|
|
47 |
gyérítések során kitermelt |
Bükk |
|
|
|
|
48 |
|
Akác |
|
|
|
|
49 |
|
Cser |
|
|
|
|
50 |
|
E. k. lomb |
|
|
|
|
51 |
|
Lágy lomb |
|
|
|
|
52 |
|
Fenyő |
|
|
|
|
53 |
Erdőfenntartási járulék összesen (46–52): |
|
|
|
|
|
54 |
BEFIZETÉS (53–45): |
|
|||
|
55 |
KIFIZETÉS (45–53): |
|
|||
KÖLTSÉGVETÉS–ELSZÁMOLÁS
központi beruházásból elszámolható erdőtelepítési és fásítási munkákról
Sor- |
Megnevezés |
Terület |
Normatív |
Érték |
||
1 |
Befejezett 10° alatti lejtésű, |
Tölgy és bükk |
|
240 |
|
|
2 |
Akác |
|
110 |
|
||
3 |
Egyéb kem. lomb |
|
190 |
|
||
4 |
Nemesnyár |
|
110 |
|
||
5 |
Egyéb lágy lombos |
|
140 |
|
||
6 |
Fenyő |
|
150 |
|
||
7 |
Befejezett 10° feletti lejtésű, |
Tölgy és bükk |
|
260 |
|
|
8 |
Akác |
|
120 |
|
||
9 |
Egyéb kem. lomb |
|
210 |
|
||
10 |
Egyéb lágy lombos |
|
170 |
|
||
11 |
Fenyő |
|
190 |
|
||
12 |
Egyedi telepítés, fásítás |
|
|
|
||
13 |
Befejezett összesen (1–11): |
|
|
|
||
14 |
További támogatás |
T, B, FE bef., ha az elegyfafajok: 20–30% |
|
20 |
|
|
15 |
I–II. fto. magtermő ült. v. áll. T, B első kiv. |
|
30 |
|
||
16 |
Padkakészítés |
|
35 |
|
||
17 |
Befejezetlen erdőtelepítések áll. változása (+ vagy –) |
|
|
|
||
18 |
Elszámolást érintő egyéb változások (+ vagy –) |
|
|
|
||
19 |
Befejezett erdőtelepítés ápolása a bef. után 5 évig |
|
13 |
|
||
20 |
Befejezett erdőtelepítés ápolása a bef. után 6–10 évig |
|
8 |
|
||
21 |
NORMATÍV TÁMOGATÁS ÖSSZESEN (12–19) |
|
|
|
||
22 |
Ráfordításos |
Különleges rendeltetésű erdőtelepítés |
|
|
|
|
23 |
alapon |
Csemetekertek fejlesztése |
|
|
|
|
24 |
elszámolható |
Törzsültetvények, géngyűjt. létesítése |
|
|
|
|
25 |
munkák |
Egyéb engedélyezett |
|
|
|
|
26 |
Ráfordításos összesen (21–24) |
|
|
|
||
27 |
ELSZÁMOLHATÓ MINDÖSSZESEN (20+25) |
|
|
|
||
KÖLTSÉGVETÉS–ELSZÁMOLÁS
központi beruházásból megvalósuló, az erdők közjóléti, oktatási szerepét növelő műszaki létesítményekről
KÖLTSÉGVETÉS–ELSZÁMOLÁS
központi beruházásból megvalósuló erdőszerkezet-átalakításról
|
Sor- |
Készültségi fok, az erdőszerkezet-átalakítás előtti állapot |
Terület |
Normatív |
Érték |
|
|
Az első kivitel évében |
|
|
|
|
1 |
bármely fafajról (tölgy és bükk sarj kivételével) |
|
20 |
|
|
|
Befejezéskor |
|
|
|
|
2 |
akácról (mag és sarj), valamint ártéri nemesnyárasról |
|
50 |
|
|
3 |
sarjeredetű bármely fafajról |
40 |
|
|
|
4 |
mageredetű egyéb lombról |
|
25 |
|
|
5 |
fenyőről |
13 |
|
|
|
6 |
Erdőszerkezet-átalakítás összesen (1–5) |
|
|
|
KÖLTSÉGVETÉS–ELSZÁMOLÁS
központi beruházásból elszámolható gazdaságtalan erdők felújításáról
Utóbb a rendeletet a 109/1997.(XII. 30. ) FM rendelet hatályon kívül helyezte.
A 3. § (2) bekezdésének felvezető mondata a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (9) és (10) bekezdését a 80/1997. (XI. 19.) FM rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.
Az I. Fejezet 4. pontját /15/A–15/I §-okat/ az 51/1997. (VII. 24.) FM rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.
A Magyar Közlöny 1997. évi 80. számában közzétett helyesbítésnek megfelelő szöveg.
A rendelkezés az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány esetében 1998. január 1-jén lép hatályba.
A 15/D. § (4) bekezdése a 80/1997. (XI. 19.) FM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § g) pontja a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 109. § (5) bekezdése a 80/1997. (XI. 19.) FM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 112. § (1) bekezdése a 42/1997. (VI. 4.) FM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 113. § (3) bekezdése a 42/1997. (VI. 4.) FM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 114. § (4) bekezdését a 42/1997. (VI. 4.) FM rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 119. § eredeti szövegét (1) bekezdésre változtatta az 51/1997. (VII. 24.) FM rendelet és egyidejüleg új 2 bekezdést is iktatott a szövegbe.
A 119. § (2) bekezdése a 80/1997. (XI. 19.) FM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
A 120. § (2) bekezdése az 51/1997. (VII. 24.) FM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 122/A. §-t a 80/1997. (XI. 19.) FM rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.
A 124. § c) pontját az 51/1997. (VII. 24.) FM rendelet 4. §-a iktatta a szövegbe.
A 125. § (1) bekezdésének b) pontja az 51/1997. (VII. 24.) FM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 125. § (1) bekezdésének d) pontját az 51/1997. (VII. 24.) FM rendelet 6. §-a iktatta a szövegbe.
A 125. § (3) bekezdését az 51/1997. (VII. 24.) FM rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.
A 126. § (4) bekezdését az 51/1997. (VII. 24.) FM rendelet 8. §-a iktatta a szövegbe.
A 140/A. §-t és a megelőző címet a 104/1997.(XII. 17.) FM rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.
A 144. § (2) bekezdését a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 4. §-a iktatta a szövegbe és a § eredeti szövegét (1) bekezdésre változtatta.
A 152. § (3) bekezdése a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 163. § (1) bekezdése az 51/1997. (VII. 24.) FM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 163. § (3) bekezdését az 51/1997. (VII. 24.) FM rendelet 10. §-a iktatta a szövegbe.
A 165. § a) pontja a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 166. § a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
A 175. § (1) bekezdése a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
A 180/A. §-t a 80/1997. (XI. 19.) FM rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.
A 185. § (1) bekezdése a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 192. § (2) bekezdését a 80/1997. (XI. 19.) FM rendelet 6. §-a iktatta a szövegbe és egyidejűleg a § eredeti szövegét (1) bekezdésre módosította.
A 199. § az 51/1997. (VII. 24.) FM rendelet 11. §-a szerint módosított szöveg.
A 207. § a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
A 226. § (5) bekezdése a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
A 229. § (3) bekezdését a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 12. §-a iktatta a szövegbe.
A 230. § (1) bekezdésének b) pontja a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.
A 231. § (5) bekezdését a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 14. §-a iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta.
A 251. § (2) bekezdése a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.
A 253. § (4) és (5) bekezdését a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 16. §-a iktatta a szövegbe és egyidejűleg az eredeti(4) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatta.
A 256. § (5) bekezdését az 51/1997. (VII. 24.) FM rendelet 12. §-a iktatta a szövegbe.
A 262. § (2) bekezdése b) pontjának bd) alpontja a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 17. §-a szerint kiegészített szöveg.
A VII. Fejezet új F) pontját és a 314/A. §-t a 98/1997. (XII. 8.) FM rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.
A 421. § (1) bekezdésének d) pontja a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 19. §-a szerint módosított szöveg.
A 422. § a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 2. pontjának szövegéből, valamint a táblázat első oszlopából a "kertészeti" kifejezést törölte a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 21. §-a.
A számításnál figyelembe vett kamat a rendeletben előírt, a támogatás alapjául szolgáló jegybanki alapkamat, amelytől a pénzintézetek, illetve a szövetkezetek által ténylegesen felszámított kamat mértéke eltérhet.
A 2. számú melléklet 4. pontja a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.
A 2/A–2/C. számú mellékleteket az 51/1997. (VII. 24.) FM rendelet Melléklete iktatta a szövegbe.
Nagyobb létszám esetén külön listán kell megadni.
A 8. számú melléklet 3. pontjának c) alpontjában lévő táblázat 5. sorát a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 23. §-a iktatta a szövegbe.
A 10/a. számú mellékletet a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 24. §-a iktatta a szövegbe.
A XI. Fejezet B) pontjának címe a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.
A 14/A. számú mellékletet a 80/1997. (XI. 19.) FM rendelet 8. §-a iktatta a szövegbe.
A 20. számú melléklet a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 25. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 21. számú melléklet A) alcíme a) pontja harmadik francia bekezdésének első mondata a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 26. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. számú melléklet "Megjegyzés" 2. pontjából a "szárítók" megnevezést a 24/1997. (III. 21.) FM rendelet 26. §-ának (2) bekezdése törölte.
Az igénylő közlései az átalakulásra, az egyes szerződésekben szereplő árakra vonatkozóan stb.