30/1997. (IV. 30.) FM rendelet

1. § A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok a következők (a továbbiakban: vad):

2. § (1) A vadászterület határát megállapító határozattal érintett földtulajdonosok a Vtv. szerint vadászati jogközösséget alkotnak.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti társult vadászati jogközösség a vadászati jogát maga kívánja gyakorolni, a Vtv.-ben foglalt kötelezettségek teljesítéséért a jogközösség felelős. A vadászterület tulajdonosainak egymás közötti jogviszonyára a Polgári Törvénykönyvnek a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit a Vtv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A vadászatra jogosultak (a továbbiakban: jogosult) hatósági nyilvántartásába a (2) bekezdés szerinti vadászati jogközösség tagjainak a Vtv. 12. §-ának a) pontja szerint képviselő személyét kell jogosultként a nyilvántartásba venni. A vadászati jogközösséget terhelő – Vtv. szerinti – kötelezettséget a vadászati jogközösség képviselőjénél kell bejelenteni.

(4) A jogosultak hatósági nyilvántartása, illetve a nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelem mintáját az 1. számú melléklet tartalmazza. A kérelemhez mellékelni kell a vadászati jog gyakorlásának vagy hasznosításának módjáról, feltételeiről szóló megállapodás vagy haszonbérleti szerződés, továbbá a működési szabályzat, a házi szabályzat egy példányát, a vadászjeggyel rendelkező vadásztagok esetén pedig a személyek névsorát és vadászjegyének sorszámát.

(5) A hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást az érintett – harminc napon belül – a vadászati hatóságnak köteles bejelenteni.

3. § (1) A vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a Vtv. 8. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontja alkalmazásában a település külterületén lévő korábban zártkerti ingatlant.

(2) A vadászati hatóság a földtulajdonos vagy annak egyetértésével a jogosult kérelmére az (1) bekezdés szerinti külterületen lévő ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterületnek minősítheti, amennyiben az vadgazdálkodásra alkalmas.

4. § A Vtv. 9. §-a (5)–(6) bekezdésének alkalmazásában a vad elejtésének minősül az utánkereséssel terítékre kerülő vad megsebzése is.

5. § A Magyar Állam önálló vadászati jogának haszonbérbeadása esetén a nyilvános pályázatot országos szaklapban és napilapban is meg kell hirdetni.

6. § (1) Társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak közössége a Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozathozatal eljárási szabályait, valamint a tulajdonosi közösség működési szabályait a (2)–(4) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve saját maga állapítja meg.

(2) A vadászterülethez tartozó föld tulajdonosa, amennyiben a határozathozatal alkalmával nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a Ptk. 219–223. §-aiban foglaltaknak megfelelően kiállított olyan írásbeli meghatalmazás útján gondoskodhat, amelyből megállapítható a tulajdonos neve, tulajdoni hányada – ideértve a részarány AK értékét is –, a képviselő személye, a föld helyrajzi száma, valamint annak területe hektárban. E rendelkezést a Magyar Állam mint földtulajdonos nevében eljáró személyre is alkalmazni kell.

(3) Vadászterületnek minősülő ingatlan tulajdonjogát az ingatlan tulajdonosváltozására vonatkozó külön jogszabályokban foglaltak szerint kell igazolni.

(4) A települési önkormányzat jegyzőjére – amennyiben a tulajdonosok törvényes képviselőjeként jár el – a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

7. § (1) A települési önkormányzat jegyzője jár el törvényes képviselőként azon a Vtv. alapján vadászterületnek minősülő, de nem a Magyar Állam tulajdonát képező földek tulajdonosai nevében, akik:

(2) Azon földtulajdonosok, akik a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek, képviseletük ellátására legalább harminc hektáronként egy közös képviselőt bíznak meg.

(3) Vadászterületnek minősülő ingatlan esetében akár tulajdonosként, akár képviselőként csak egy személy, és csak egy vadászterülethez tartozásról tehet jognyilatkozatot. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a törvényes képviselőként eljáró települési önkormányzat jegyzőjére is.

(4) A tulajdonosi vagy képviseleti jogosultság igazolását a kialakítandó vadászterület tulajdonosi közösségének bármely tagja kérheti. A határozathozatal során ez a jog a törvényes képviseleti jogában eljáró települési önkormányzat jegyzőjét is megilleti.

(5) A Vtv. 12. §-a szerinti kérdésekben való határozathozatal előtt a kialakítandó vadászterület tulajdonosi közössége megállapítja, hogy tulajdonosként, majd a tulajdonos képviselőjeként

8. § Bérvadászati szerződés a jogosult által felajánlott meghatározott mennyiségű és minőségű vad elejtésén kívül a vadászterület meghatározott részére vonatkozó vadászati tevékenységre is köthető. A jogosult a Vtv. 28–74. §-aiban meghatározott kötelezettségeit bérvadászati szerződés keretében nem ruházhatja át.

9. § (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltakról – a kifüggesztett hirdetménnyel összehívott módon – a kialakítandó vadászterület tulajdonosi közösségének akkor is határoznia kell, ha egy természetes vagy jogi személy – ideértve a Magyar Állam képviseletében eljáró személyt is – a kialakítandó vadászterület több mint felének képviseleti jogával rendelkezik.

(2) Amennyiben a hirdetményt nem minden érintett településen, vagy harminc napnál rövidebb időtartamra függesztették ki, a vadászati hatóság a vadászterület határát a Vtv. 27. §-ában foglaltak alapján állapítja meg.

(3) A határozathozatal során nem lehet érvényesnek tekinteni azokat a szavazatokat, amely településen a hirdetményt harminc napra nem függesztették ki.

(4) A hirdetmény kifüggesztésének időtartamába a kifüggesztés, illetve a levétel napja nem számítható be.

10. § (1) A haszonbérleti szerződésben foglaltak teljesítésének biztosítékául szolgáló mellékkötelezettség legkisebb értéke az éves haszonbérleti díj összegének megfelelő lehet, mely biztosíték elsősorban a vadállományban és élőhelyében okozott károk mérséklésére, illetve megszüntetésére fordítható.

(2) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződésben a vadállomány faj- és darabszámát – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján kell megbecsülni.(3) Amennyiben a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díjat a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzétett tájékoztatóban foglalt mértéknél magasabb összegben állapítják meg, a vadászati hatóság a haszonbérleti díj mértékéről egyedileg foglal állást.

11. § (1) Zárványterület a Vtv. 19. §-ának (2) bekezdésének i) pontja alkalmazásában az a földterület

(2) Nem tekinthető zárványterületnek az a földterület, amely egy vadászterülettel és az államhatárral vagy annak védőzónájával határos.

12. § (1) Vadaskert, vadaspark létesítésének engedélyezéséről, illetve az engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) az illetékes vadászati hatóság véleményének figyelembevételével határoz.

(2) A vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási tervben előírt szempontok szerint külön engedélyezi, amelyben meghatározza az elejtés, illetve befogást, valamint ezek jelöléséhez eltérő azonosító jeleket ad ki. A hasznosításhoz kiadott azonosító jelek kizárólag a vadaskertben használhatók fel.

(3) Vadaskertben történő idényen kívüli vadászatot – a vadászat általánosan elfogadott etikai szabályainak megtartása mellett – a vadászati hatóság részére előzetesen be kell jelenteni.

13. § A vadászati hatóság a vadászterületekről a 2. számú melléklet szerint – a vadgazdálkodási egységekre megállapított kódszámok alapján – nyilvántartást vezet.

14. § (1) A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra leadott lövésnél akkor is utánkeresést kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem találhatók.

(2) A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni.

(3) Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a jogosult köteles legalább tizenkét óránként ellenőrizni. Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A vadat a befogóból az észleléstől számított legkésőbb két órán belül, szakszerűen, kíméletes módon meg kell szabadítani, és gondoskodni kell róla.

(4) A vad mozgásképtelenségét okozó befogás esetén haladéktalanul gondoskodni kell annak állategészségügyi ellátásáról.

15. § (1) A vadászterületen vadgazdálkodási, vadászati létesítményt – vadetetőt, szórót, sózót, mesterségesen létesített vaditatót, illetőleg dagonyát, épített lest, vadkárelhárításra szolgáló vagy vadaskerti kerítést, nem szállítható vadbefogót, az apróvad zárttéri tartásának létesítményeit – a tájba illő módon, lehetőleg természetes anyagból kell létesíteni.

(2) Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a fa életképességét.

16. § (1) A Vtv. 32. §-ának alkalmazásában a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység során mesterséges vadtenyésztési tevékenység a vad zárttéri tartása és szaporítása.

(2) A vad zárttéri tartását – a Vtv. 22. §-ának (3) bekezdésében és a 32. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat kivéve – a vadászati hatóság külön engedélyezi.

(3) A nem vadászati rendeltetésű területen, valamint vadasparkban tartott nagyvad telepítését és kihelyezését a vadászati hatóság engedélyezi. A kihelyezett és telepített nagyvadat jól felismerhetően és a vad teljes élettartamára maradandó módon kell megjelölni. Az ily módon telepített és kihelyezett nagyvad vadászati célú hasznosításáról a jogosult a vendégvadásznak írásban, a bérvadásznak pedig bérkilövési szerződés keretében köteles tájékoztatást adni, melyet a vadász aláírásával igazol.

17. § A vadászati hatóság a Vtv. 38. § (3) bekezdésének c) pontja alapján vadászati tilalmat rendelhet el, különösen ha a jogosult a Vtv. 16–18. §, a 22–25. §, a 28–35. §, 38–39. §, 69–71. § és a 82–84. §-okban foglalt kötelezettségeinek felszólításra sem tesz eleget.

18. § (1) A vadászati idényeket a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg vagy sérült, illetve életképtelen vadat.

19. § (1) Vadgazdálkodási üzemtervet felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, a vadgazdálkodási tervezés szakértői névjegyzékébe felvett személy készíthet.

(2) A vadgazdálkodási tervezésre jogosult szakértők névjegyzékét – a kiadott engedélyek számának megadásával – a minisztérium hivatalos lapjában évenként teszi közzé.

(3) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmi követelményeit a 4. számú melléklet tartalmazza.

20. § (1) Éves vadgazdálkodási tervet legalább középfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy készíthet.

(2) Az éves vadgazdálkodási tervet jóváhagyásra a vadgazdálkodási terv kezdetéig, évente március 1. napjáig kell az illetékes vadászati hatósághoz benyújtani.

(3) Az éves vadgazdálkodási terv tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

21. § A vadgazdálkodási, vadászati képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a 6. számú melléklet tartalmazza.

22. § (1) Hivatásos vadásznak minősül a vadgazdálkodási szakfeladatokat ellátó hatósági esküt tett magyar állampolgár, aki legalább középfokú, szakirányú képesítéssel, továbbá a külön jogszabály szerint vadászlőfegyver (a továbbiakban: szolgálati lőfegyver) tartási engedéllyel rendelkezik. A hivatásos vadász egy darab szolgálati maroklőfegyverrel is rendelkezhet.

(2) A vadászati hatóság az esküt tett hivatásos vadászt a 7. számú melléklet szerint nyilvántartásába veszi. A hivatásos vadász esküjének szövegét és az esküokmány mintáját a 8. számú melléklet tartalmazza.

(3) Hivatásos vadászként foglalkoztatható az őrzés és a védelem feladatát ellátó halőr, mezőőr, természetvédelmi őr, valamint az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja, amennyiben megfelel a hivatásos vadász igénybevételére vonatkozó személyi feltételeknek is.

(4) A hivatásos vadász működési területe a több jogosult általi közös igénybevétel esetén sem haladhatja meg a háromezer hektárt.

(5) Az esküt tett hivatásos vadász részére a vadászati hatóság a 9. számú melléklet szerint szolgálati igazolványt, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és hitelesített szolgálati naplót ad át.

(6) A hivatásos vadász működési területéről, igénybevételének megszűnéséről a jogosult köteles a vadászati és a működés helye szerint illetékes rendőrhatóságot tájékoztatni.

(7) Hivatásos vadászként alkalmazható a rendelet hatálybalépésétől az, aki – a vadászati hatóság engedélye alapján – legkésőbb 2000. szeptember 1. napjáig a szakirányú képesítést megszerzi.

23. § (1) A hivatásos vadász részére a jogosult – eltérő megállapodás hiányában – egyenruhát és felszerelést biztosít.

(2) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során jogosult a vadász hagyományoknak megfelelő egyenruha viselésére.(3) A hivatásos vadász egyenruhája: ünnepi öltöny, posztóöltöny, bélelhető kabát, kalap, téli sapka, sál, kesztyű, bakancs, melyek kihordási ideje harminchat hónap; nyári öltöny, munkaruha, nyakkendő, ing, zokni és cipő, gumicsizma, melyek kihordási ideje tizenkét hónap.

(4) A szükséges szolgálati felszerelések a következők: szolgálati lőfegyver, vadásztőr, táska, távcső tokkal és térkép a működési területről.

(5) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során köteles a ruházatán a 9. számú melléklet szerinti szolgálati jelvényét viselni, valamint a szolgálati igazolványát és naplót magánál tartani. A szolgálati igazolvány és napló, valamint a jelvény elvesztését az illetékes vadászati hatóságnak haladéktalanul köteles bejelenteni.

(6) A hivatásos vadász a szolgálati naplóba naponta köteles a szolgálati idő kezdetét és végét, valamint a vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos eseményeket bejegyezni, így különösen a vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekményeket, a vadállományra vonatkozó megfigyeléseit és az észlelt vadkárt. A tudomására jutott vadkárt köteles a jogosultnak haladéktalanul jelenteni.

(7) A szolgálati napló ellenőrzésére a vadászati és a rendőrhatóság jogosult.

24. § (1) A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben szolgálati lőfegyverét előzetes figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására – ha a támadás másként nem hárítható el – használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét.

(2) Ha a szolgálati lőfegyver használata következtében személyi sérülés történt, a hivatásos vadász köteles a sérültet a helyszínen elsősegélyben részesíteni, és sürgős orvosi ellátásáról gondoskodni.

(3) A szolgálati lőfegyver személy elleni használatáról a hivatásos vadász köteles az illetékes rendőrhatóságnak, a vadászati hatóságnak, valamint a jogosultnak haladéktalanul jelentést tenni.

(4) A hivatásos vadász köteles az őt ért támadásról, fenyegetésről vagy jogszerű tevékenysége akadályoztatásáról a jogosultat tájékoztatni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével az illetékes rendőrhatóságnál feljelentést tenni.

25. § A hivatásos vadász nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez legalább 357 Magnum kaliberű, ötven méter távolságon legalább 8 KO értékű lövedék kilövésére alkalmas, forgótáras rendszerű szolgálati maroklőfegyvert, egyébként legalább kilenc mm parabellum kaliberű szolgálati maroklőfegyvert használhat.

26. § (1) A jogosult gondoskodik a hivatásos vadász vadászjegyének kiváltásáról, illetve érvényesítéséről, valamint a vadász felelősségbiztosítás megkötéséről.

(2) A szolgálati lőfegyver külön jogszabályban előírt műszaki-biztonsági vizsgálatáról a hivatásos vadász gondoskodik a jogosult költségére.

(3) A hivatásos vadászt szolgálati feladata teljesítése során az általa elejtett vadért és a kóbor kutyáért, valamint kóbor macskáért – a foglalkoztató által meghatározott feltételekkel – három darab sörétes vagy három darab golyós lőszer illeti meg attól függően, hogy a vadfaj, a kóbor állat sörétes vagy golyós lőfegyverrel ejthető el.

27. § (1) Az azonosítójelet a lőtt, gázolt nagyvad testén a hátsóláb csánk fölötti bőrredőjébe, trófeás vad esetében a megegyező számú trófea-azonosítójelet a vad koponyájának járomívébe az elejtést, illetve a gázolt nagyvad birtokbavételét követően azonnal el kell helyezni.

(2) A vadászterületen – ideértve a vadaskertben történt befogást is – a befogott vad azonosítójelét annak érvénytelenítésével kell felhasználni.

(3) A azonosítójel díja darabonként száz forint, melyet a ,,Vadgazdálkodási tevékenységek'' elkülönített kincstári számlára készpénz-átutalási megbízáson, az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak szerint átvett azonosítójelek darabszáma alapján, az átvétellel egy időben kell teljesíteni.

(4) A jogosultnak az azonosítójel felhasználási rendjét – az éves vadgazdálkodási terv benyújtásával együtt – a vadászati hatóságnál be kell jelenteni.

(5) Társasvadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, illetve vendég- vagy bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosult által meghatározott rend szerint rendelkezésére bocsátott azonosítójeleket átvenni.

28. § A vadászjeggyel rendelkező egyéni lőjegyzékének (zsákmányjegyzékének) mintáját a 10. számú melléklet tartalmazza.

29. § (1) A vadászati naplót a 11. számú mellékletben foglalt minta szerint területrészenként elkülönítve kell vezetni. A vadászati naplóba minden vadászatot annak megkezdése előtt új sorszámon kell bevezetni, és a vadászat befejezésekor a bejegyzések hitelességét – társas vadászat esetén a vadászatvezető, bérvadászat és vendégvadászat esetén a kísérővadász, egyéni vadászat esetén pedig a vadász – köteles aláírásával tanúsítani.

(2) A teríték-nyilvántartást a vadászati naplóban a 11. számú mellékletben foglalt minta szerint kell vezetni.

(3) A vadászat alapbizonylatait – az egyéni lőjegyzéket, a vadászati naplót és teríték-nyilvántartást – tintával kell vezetni.

30. § A vadászati felelősségbiztosítást a vadászjegy vagy vadászati engedély érvényességének idejére kell kötni.

31. § (1) A vadászjegy és a vadászati engedély – valamint a vadászati engedéllyel rendelkező egyéni lőjegyzékének – mintáját a 12. számú melléklet tartalmazza.

(2) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket érvényességük lejárta után a vadász két évig köteles megőrizni.

32. § Vadászjegyet naptári évre legkésőbb a tárgyév február 28-áig – az első alkalommal vadászjegyet igénylő esetét kivéve – kell kiállíttatni, illetve érvényesíttetni.

33. § Az 1998. január 1-jétől érvényes állami vadászjegy kiállításának és évenkénti érvényesítésének díja hatezer forint.

34. § Az 1997. szeptember 1-jétől érvényes vadászati engedély kiadásáért – harminc napra hatezer forint, hat hónapra huszonötezer forint, tizenkét hónapra ötvenezer forint – díjat kell fizetni.

35. § A vadászjegy kiállításáért vagy érvényesítéséért, illetve a vadászati engedélyért fizetett igazgatási szolgáltatási díjat a vadászati hatóság által ehhez kiadott készpénz-átutalási megbízáson kell teljesíteni a külön jogszabályban meghatározottak szerint, a ,,Vadgazdálkodási tevékenységek'' elkülönített kincstári számlára. A kiadott készpénz-átutalási megbízáson a vadászati hatóság feltünteti a befizetés jogcímét és összegét.

36. § (1) A vadászjegynek és a vadászati engedélynek a Vtv. 65. § (1) bekezdése a) és b) pontja alapján történő visszavonása érdekében a szükséges eljárás lefolytatása céljából a vadász felelősségét megállapító szerv köteles értesíteni a vadász lakóhelye szerinti vadászati hatóságot.

(2) A Vtv. 65. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában védett vadfaj elejtésének minősül a természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj elejtése vagy befogása.

37. § (1) A vadászvizsga elméleti (írásbeli és szóbeli), valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A miniszter a vadászvizsga bizottságokat a vadászati hatóságok székhelyén hozza létre. Tagjait a vadászati hatóság vezetője javaslata alapján kéri fel, elnökéül a vadászati hatóság tagját jelöli ki.

(2) A lakóhely szerint illetékes vadászati hatóságnál lehet a vadászvizsgára jelentkezni, illetve vadászvizsgát tenni.

(3) Vadászvizsgát szükség szerint, de legalább negyedévenként kell tartani. A vizsgára a kitűzött időpontot megelőzően, kilencven nappal korábban lehet jelentkezni.

(4) A vadászvizsga tananyagának (,,Vadásziskola'' tankönyv) kiadásáról és a vadászvizsga írásbeli követelményei (teszt) meghatározásáról a minisztérium gondoskodik.(5) A vadászvizsgát kiegészítő solymász és íjász vizsgát a vizsgabizottság elnöke által javasolt szakértőkkel történő kibővítése mellett lehet tenni.

(6) Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki

38. § A vizsgadíj hétezer forint, amelyet a vizsgára jelentkezéskor, a vadászati hatóság által kiadott készpénz-átutalási megbízáson kell teljesíteni.

39. § (1) A jelölt csak eredményes írásbeli vizsga után bocsátható szóbeli vizsgára. Az eredményes elméleti vizsgarész után lehet gyakorlati vizsgát tenni. Az eredménytelen vizsgarész csak a következő vizsga időpontjában ismételhető. Amennyiben a jelölt hat hónapon belül ismételten eredménytelen vizsgát tesz, az eredménnyel letett vizsgarésze érvényét veszti.

(2) A vadászvizsga eredményéről a vizsgabizottság szótöbbséggel határoz, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A vadászvizsga bizonyítvány az elméleti és a gyakorlati vizsgarészek eredményes letételét tanúsítja. A vizsgáztatásról és a kiadott bizonyítványról a vadászati hatóság nyilvántartást vezet. A vadászvizsga bizonyítvány mintáját a 13. számú melléklet tartalmazza.

40. § (1) Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel lehet elejteni. Vadászati célra kizárólag 2,1–4,5 mm átmérőjű sörétméret használható.

(2) Vaddisznóra, rókára, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére, valamint kóbor kutyára és macskára sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni.

(3) A róka, aranysakál, nyestkutya és a mosómedve, valamint a kóbor kutya és macska golyós vadászlőfegyverrel is lőhető.

41. § (1) A vadászati hatóság külön engedélyével meghatározott célra tudományos kísérlet, lakott területről történő eltávolítás és egyéb humán, illetve állategészségügyi célból vadbefogásra olyan kábító és bénító vegyszert, valamint lőszert lehet alkalmazni, amely a vad életét és testi épségét nem veszélyezteti. Tudományos kutatás céljából a vadászati hatóság a vadászati módok, illetve a vadászati idények alól felmentést adhat.

(2) A Vtv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján róka, vetési varjú, dolmányos varjú, szarka és szajkó elpusztítására védett állatot nem veszélyeztető szelektív hatású vegyszer is alkalmazható.

42. § (1) A következő vadászkutya fajtacsoportok, illetve fajták:

vérebek – hannoveri és bajor,

angol vizslák (szetterek) – pointer, angol, ír, gordon,

kontinentális vizslák – magyar, német,

kajtató és fürjészebek – münsterlandi, spániel

terrierek – jagd, fox és welsh,

tacskók – sima- és szálkásszőrű,

retrieverek – golden és labrador,

agár – magyar agár

(a továbbiakban: vadászkutya) nyilvántartásának, tenyésztésének, teljesítményvizsgálatának és használatának részletes szabályait a miniszter Vadászkutya törzskönyvezés, tenyésztés, vizsga és verseny Szabályzatban teszi közzé.

(2) Vadászterületen vadászkutya teljesítményvizsgálata és minősítése céljából verseny első alkalommal 1997. augusztus 15-től, illetve évenként szeptember 1.–február 28. között rendezhető.

(3) Vérebversenyhez a vad szándékos sebzése tilos. Vérebverseny vadgazdálkodási körzetenként kizárólag előre meghatározott időpontban lefolytatott hajtó-, illetve terelővadászat után rendezhető meg.

(4) Kotorékverseny csak természetes kotorékban rendezhető.

(5) A vadászkutyát a vadászterületen folytatott munka közben jól látható megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.

(6) Eltérő megállapodás hiányában a jogosult viseli a munkavizsgával rendelkező, vadászkutyát tartó és vezető hivatásos vadásznak a kutya tartásával felmerült költségeit.

43. § (1) Egyéni vadászat esetén a vadász a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosultnál, illetve az általa megbízott személynél jelentkezni. Egyéni vadászat esetén a jogosultnál való jelentkezésnek minősül a vadászat megkezdésének a vadászati napló vezetésére meghatározott szabályok szerinti bejegyzése is. Egyéni vadászati módok esetén a jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó rendelkezéseit ismertetni, továbbá azt a vadászati naplóba is bejegyezni.

(2) A jogosult a vadászat részletes rendjét – a működési, illetve a házi szabályzatot – a vadászterületének megfelelő helyi viszonyok szerint állapítja meg, melyet az illetékes vadászati hatóságnak köteles megküldeni.

(3) A vadász a jogszabályokban foglaltakon kívül köteles a jogosult által meghatározott részletes vadászati rendet megtartani, valamint a jogosult által felhatalmazott vadászatvezetőnek, illetve kísérő vadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait követni. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető, egyéni vadászat esetén a jogosult vagy a hivatásos vadász figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja.

(4) Társas vadászatnak minősül a nagyvad hajtó- és terelővadászata, valamint az apróvad hajtó-, illetve keresővadászata. Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A társas vadászatot a vadászatvezető készíti elő és irányítja.

(5) A társas vadászatot a jogosult a vadászat kezdetét két nappal megelőzően annak helye szerint illetékes rendőrhatóságnak köteles bejelenteni.

44. § (1) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel.

(2) A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Minden esetben kötelező kísérővadászt állítani a vendégvadász vagy bérvadászati szerződéssel vadászó mellé. Társas vadászati mód esetén a kíséretről a vadászat rendjének megfelelően kell gondoskodni.

(3) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász a vadászat megkezdése előtt tájékoztatást ad a vadászat alatt követendő magatartásról. A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és mennyiségű vadat ejthet el, amelyre rendelkezik a jogosult hozzájárulásával, illetve arra adhat le lövést, amelynek elejtésére a vadászatvezető vagy a kísérővadász előzetesen engedélyt adott. Aki a vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles haladéktalanul a jogosultnak, illetve társasvadászaton a vadászatvezetőnek bejelenteni.

45. § (1) A vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadászati berendezést (leshelyet), etetőt, befogót létesíteni a szomszédos vadászatra jogosulttal kötött megállapodás alapján lehet.

(2) Tilos a szomszéd vadászterület vadállományának szándékos zavarása, továbbá vadnak elejtés, befogás céljából más vadászterületére való terelése, illetve hajtása.

(3) A vadászat során tilos a szomszéd vadászterületre átlőni.

46. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak minősül:

(2) Vadászterületen solymászni a jogosult hozzájárulásával lehet. A vadászmadár betanításához szükséges röpítés és műpedzés vadászati idényen kívül csak a jogosult által kijelölt területen végezhető.

(3) Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával keresőtávcső használata kötelező.

(4) Vaddisznó és róka hatóságilag engedélyezett éjszakai vadászatán a vadász köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint kézilámpát.

47. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint társasvadászatnak minősül a nagyvad terelő- és hajtóvadászata, valamint az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata. Nagyvad terelővadászatának minősül a legfeljebb hat vadász és tíz hajtó részvételével – hajtóebek használata nélkül – szervezett társasvadászat.

(2) Fácánra, fogolyra, nyúlra kizárólag társasvadászaton lehet vadászni.

(3) A vadászkutya kiképzése céljából kérelemre a vadászati hatóság a (2) bekezdés szerinti társasvadászat folytatása alól felmentést engedélyezhet. A kutyakiképzés során a tenyésztett apróvad vadászati idénytől függetlenül használható. Vadászkutya kiképzésre a jogosult a vadászterület meghatározott részét kijelölheti.

(4) Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány, továbbá a 40. § (3) bekezdése szerinti vadfajok, valamint a kóbor kutya és macska, továbbá a vadászati hatóság külön engedélyével a gímtehén, -ünő, -borjú.

(5) Nagyvad hajtóvadászaton lőhető a vaddisznó és a 40. § (3) bekezdése szerinti vadfajok, társas apróvad vadászaton az erdei szalonka kivételével valamennyi apróvad.

48. § (1) Fácánra, fogolyra, vadrécére, vadlibára, szalonkára, balkáni gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg, mozgásukban korlátozott egyedeket). A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve terelővadászaton a sutavad kivételével, csak álló nagyvadra szabad lőni. Íjjal történő vadászat esetén a mezei nyúlra nemcsak futtában szabad nyilazni.

(2) A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti a szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos lőirányokat. Ha a a vadászat gazdasági vagy földút közelében folyik, az utakra őröket kell állítani. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni. A lőállást a hajtás, illetve a terelés befejezése előtt tilos elhagyni.

(3) A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. A hajtás végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői felé köteles egyértelműen jelezni. A hajtás lefújása után tilos vadra lövést leadni, kivéve a sebzett vad terítékre hozását. A lövést leadó vadászt a hajtás lefújása után a vadászatvezető a vadászatból köteles kizárni.

49. § (1) Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen történő áthaladáskor a vadászlőfegyver csak kiürítve, tokban tartható, illetve szállítható. Tilos vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni. A vadászlőfegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva.

(2) A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva, a csőtorkolattal felfelé, vállon vagy kézben tartva hordható. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor lehet, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. A vadászlőfegyvert csak közvetlen a lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós lőfegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani kell. Terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt, magasleslétra használatakor, a vadászat során tartott szünetekben, továbbá fegyver meghibásodásakor a vadászlőfegyvert ki kell üríteni.

(3) A vadászat alkalmával a leshelyet vagy lőállást az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- és folyamatos fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez.

50. § (1) Vízen történő vadászatra csak az a kézi erővel hajtott vízijármű – csónak – használható, amely

(2) Vaddisznó vadászatánál hajtóként az a személy alkalmazható, aki legalább a 16. életévét, apróvad vadászatánál pedig a 14. életévét betöltötte. Apróvad vadászaton töltögetőként csak az erre kioktatott személyt szabad alkalmazni.

(3) Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani.

(4) Sebzett nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha a vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.

51. § (1) Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell elhelyezni. A társas vadászat színhelyére elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni vadászat során minden vadász köteles sebkötöző csomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani.(2) Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni, és haladéktalanul gondoskodni kell orvosi ellátásáról. A vadászlőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén elsősegélyt kell nyújtani, és a helyszínt biztosítani kell.

(3) Amennyiben a vadászati baleset társasvadászaton történt, a vadászatvezető köteles a vadászatot azonnal leállítani, és azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában szerepe lehet, visszaállítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg köteles őket a helyben maradásra felszólítani. Tisztáznia kell a baleset alkalmával esetleg elejtett vad eredeti helyét, az egyes vadászok felállítási, illetőleg haladási irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy kik adtak le lövéseket.

(4) A vadászatvezető a baleset körülményeit írásban rögzíti és vázrajzon szemlélteti, melyben jelölnie kell a vadászoknak a sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és egyéb – a későbbi vizsgálathoz szükséges – adatot.

(5) Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával a közelben tartózkodtak és a baleset helye irányába adtak le lövést, a kiürített vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie. A vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonosa nevének megjelölésével biztonságos körülmények között kell tárolni.

(6) A rendőrhatóság megérkezése után a helyszínen bekövetkezett esetleges változásról, valamint az eredeti helyzetről a balesetet előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles tájékoztatást adni.

(7) Minden vadászlőfegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes rendőrhatóságnak és a vadászati hatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell az esemény helyét, időpontját, valamint a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket.

52. § (1) A trófeabírálat megállapítja a trófea értékmérőket, minősíti a trófeát és az elejtés szakszerűségét. A trófeabírálat során a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) bírálati képletei és határozatai az irányadók. Az elejtés szakszerűségének elbírálása az elejtés helye szerinti élőhely (tájegység) természetes adottságai, valamint az elejtett vad életkorának figyelembevételével, a trófeaértékmérők alapján történik.

(2) A trófeás vad elejtésének minősítését a körzeti vadgazdálkodási terv kiadásáig a 14. számú melléklet szerint kell megállapítani.(3) A Vtv. 73. §-ának (6) bekezdése alkalmazásában trófeás vad szakszerűtlen elejtésének minősül az olyan, fejlődőképes, szabályos trófeájú vad elejtése, amely a vadállomány trófeajellemzői szerint a megfelelő életkorában, korcsoportjában kímélendő, és elejtése a vadállomány vadgazdálkodási értékét kedvezőtlenül befolyásolja.

(4) Kérelemre a vadászati hatóság a körzeti vadgazdálkodási terv kiadásáig a golyóérett életkort legfeljebb két évvel a 14. számú mellékletben foglaltaktól eltérően állapíthatja meg, továbbá a trófeaértékmérőkre arányosan enyhébb vagy szigorúbb minőségi követelményeket is megadhat.

53. § (1) A vaddisznó kivételével a vad trófeájának bemutatása megfelelően előkészített teljes nagykoponyával, vagy szabályosan kiskoponyára vágva, a levágott rész egyidejű bemutatásával történik.

(2) A trófea bemutatásra történő előkészítése során is biztosítani kell az azonosítójel sértetlenségét. A jogosult rendelkezésének megfelelően az elejtett vad trófeáját az elejtést követően a hivatásos vadász – működési területén – köteles bírálatra kikészíteni, és a bírálatig tárolni.

(3) A vadászati idényen kívül, hatósági engedéllyel elejtett vad trófeáját legkésőbb az elejtéstől számított harminc napon belül kell bírálatra bemutatni.

(4) Az állategészségügyi okból elejtett, elhullott vagy a jogosulatlan vadászat során elejtett és lefoglalt, valamint a gépjárművel való ütközés során elpusztult vad trófeáját kötelező díjmentes bírálatra bemutatni.

54. § A következő nemzetközi ponthatárt (a továbbiakban: IP) elérő trófeák

55. § (1) A vadászati hatóság a trófea bemutatását, illetve bírálatát, kivitelét a trófea-azonosítójel számának feltüntetésével, aláírással és bélyegzővel igazolja. A vadászati hatóság az elbírált trófeán – a vaddisznó agyar kivételével – a jobb oldali szarvcsapot, illetve az agancstövet mechanikus befúrással is megjelöli. Az igazolást a vadászjeggyel rendelkezőnek az egyéni lőjegyzéken, a vadászati engedéllyel rendelkezőnek pedig az engedély egyéni lőjegyzék rovatában tünteti fel.

(2) A trófea kivitelénél a vadászati hatóság (1) bekezdés szerinti igazolását a vámhatóságnak felhívásra be kell mutatni.

(3) A vadászati hatóság a jogszerűen elejtett trófeás vad éremhatárt elérő trófeájáról az elejtő nevére kiállított oklevelet és érmet is átad.

(4) Az elejtett vad trófeájának bírálatáért a bemutatásra kötelezettnek – a trófeabírálattal egyidejűleg – trófeabírálati díjat kell fizetnie a 15. számú mellékletben foglaltak szerint. A díjat a vadászati hatóság által kiadott készpénz-átutalási megbízás alapján kell teljesíteni. A trófeabírálat díját – a befizetés jogcímének feltüntetésével – a külön jogszabályban meghatározott ,,Vadgazdálkodási tevékenységek'' elkülönített kincstári számlára kell teljesíteni.

56. § (1) Elhullott vagy állategészségügyi ok miatt elejtett vad trófeabírálata kérelméhez a hatósági állatorvos által külön jogszabály szerint kiadott igazolást kell csatolni.

(2) A gépjárművel való ütközés miatt elhullott vad trófeabírálatát a balesetről készült jegyzőkönyv bemutatásával és a vad azonosító jellel való megjelölésével kell kérelmezni.

57. § (1) A nemzeti értékké nyilvánított trófea elhelyezéséről, kiállításon történő bemutatásáról a minisztérium gondoskodik.

(2) A trófea nemzeti értékké nyilvánítása esetén a jogosult a rendelkezési jogának korlátozása arányában kártalanítást igényelhet, amelynek megfizetését a külön jogszabály szerinti számláról kell teljesíteni. Amennyiben a nemzeti értékké nyilvánított trófeát bérvadászati szerződés keretében ejtették el, a szerződésben szereplő összeg mértékéig igényelhető a kártalanítás.

58. § A vadászatra jogosult felróható magatartásának minősül, ha a vad gépjárművel közúton történő ütközése közvetlenül a vadászat miatt következik be. A vadászatra jogosult felróható magatartásának minősül továbbá, ha a vad gépjárművel közúton történő ütközése amiatt következik be, mert a jogosult a közút száz méteres körzetébe telepített etetővel, sózóval, szóróval, mesterséges itatóval vagy dagonyával a vadat odaszoktatta.

59. § (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárbecslést közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

(2) A Vtv. 75. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző vagy a csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó károsítás. Ugyanez vonatkozik a befejezett erdősítések ötéves felülvizsgálata során ezen károsítás következtében visszaminősített vagy folyamatos erdősítéssé visszaléptetett erdősítésekre is. A károsított csemetére vegetációs időszakonként egy alkalommal érvényesíthető kárigény. A kár pénzértékben történő megállapításához az erdősítéshez nyújtott külön jogszabály szerinti állami támogatás mértékének összegét kell alapul venni.

(3) A Vtv. 81. §-ának (3) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.

(4) A kárbecslés időpontjáról és helyéről – az azon való részvétel céljából – a jegyző az érdekelteket értesíti.

(5) A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a vadkár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

(6) A kárbecslésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult a kár megelőzési kötelezettségének milyen módon tett eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is.

(7) A mezőgazdasági (ideértve a szőlőt és gyümölcsöst is) és az erdei vadkárok becsléséhez a szakértő által alkalmazott jegyzőkönyv mintáját a 16. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyvet a szakértőnek és a jelenlevő feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk.

(8) A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyveket haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján kísérli meg a felek között az egyezség létrehozását, illetve megállapítja az egyezség létrejöttének hiányát.

60. § (1) Vadvédelmi hozzájárulást a jogosultnak évenként két egyenlő részletben március 31-éig és november 30-áig az éves vadgazdálkodási terv alapján kell fizetni.

(2) A vadvédelmi hozzájárulás vadgazdálkodási évre vonatkozó tényleges összegét a tárgyévet követő március 31-éig a hasznosított vadállomány mennyisége alapján kell megállapítani.

(3) A vadvédelmi hozzájárulás összege csökkenthető a mesterséges tenyésztésből származó és a vadászterületre kiengedett fácán mennyisége arányában megállapított összeg huszonöt százalékával.

61. § A Vtv. 84. §-ának (3) bekezdésében foglalt vadvédelmi bírságot a vad egyedének a 17. számú mellékletben foglalt vadfajok és a hullott agancs vadgazdálkodási értékének jegyzéke figyelembevételével kell megállapítani.

62. § A vadvédelmi hozzájárulás, a vadgazdálkodási, illetve vadvédelmi bírság összegét a vadászati hatóság határozatához mellékelt készpénz-átutalási megbízáson kell teljesíteni a külön jogszabályban meghatározottak szerinti ,,Vadgazdálkodási tevékenységek'' elkülönített kincstári számlára. A kiadott készpénz-átutalási megbízáson a vadászati hatóság feltünteti a befizetés jogcímét és összegét, valamint a határozat számát.

63. § (1) A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselő nem járhat el olyan vadászatra jogosult hatósági ügyében, ahol az eljárás kezdetét megelőzően, egy éven belül vendégvadászként vadászott.

(2) A kérelemre indult vadászati hatósági eljárásban – amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik – a 18. számú melléklet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

64. § Az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját és a fizetendő díjtételeket a 19. számú melléklet tartalmazza.

65. § (1) A minisztérium a külön jogszabályban meghatározottak szerint megalapítja a ,,Magyar Vadgazdálkodásért'' (a továbbiakban: állami elismerés) elnevezésű állami elismerést.

(2) Az állami elismerésben részesülhet a vadgazdálkodási ágazat szakmai gyakorlatában tevékenykedő természetes személy. Az állami elismerést évenként legfeljebb két fő kaphatja meg.

(3) Az állami elismerés díja bruttó kettőszázötvenezer forint, amely az FM ,,Vadgazdálkodási tevékenységek'' számláról teljesítendő. Az állami elismerés díja a Központi Statisztikai Hivatal által közölt infláció mértékével helyesbítendő.

(4) Az állami elismerést a minisztérium javaslata alapján a miniszter adományozza.

(5) Az állami elismerésre vonatkozó további szabályokat az Alapító Okirat tartalmazza.

66. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy az 1. § rendelkezéseit 1997. március 1. napjától kell alkalmazni; egyidejűleg hatályát veszti a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 8/1993. (I. 30.) FM rendelet, valamint a módosítására kiadott 5/1994. (II. 14.) FM és 38/1995. (XI. 14.) FM rendelet.

(2) Az 1997. március 1. napja előtt indult és folyamatban lévő eljárásokat a korábbi jogszabályok alapján kell elbírálni.

(3) A vadgazdálkodási üzemtervet jóváhagyásra legkésőbb 1998. február 1-jéig kell az illetékes vadászati hatósághoz benyújtani.

(4) Első alkalommal – 1997. március 1-jétől 1998. február 28-ig terjedő időszakra – az éves vadgazdálkodási tervet jóváhagyásra 1997. május 31-ig kell az illetékes vadászati hatósághoz benyújtani.