30/1997. (IV. 30.) FM rendelet

1. § A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok a következők (a továbbiakban: vad):

2. §³ (1) A vadászatra jogosultak (a továbbiakban: jogosult) hatósági nyilvántartásába társult vadászati jog gyakorlása esetén a földtulajdonosok vadászati közösségének a Vtv. 12. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti képviselőjét kell bejegyezni.

(2) A jogosultak hatósági nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelem mintáját az 1. számú melléklet tartalmazza. A kérelemhez mellékelni kell:

(3) A hatósági nyilvántartásban a (2) bekezdésben foglalt adatokat érintő változást a jogosult – harminc napon belül – a vadászati hatóságnak köteles írásban bejelenteni.

3. § (1) A vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a Vtv. 8. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontja alkalmazásában a település külterületén lévő korábban zártkerti ingatlant.

(2) A vadászati hatóság a földtulajdonos vagy annak egyetértésével a jogosult kérelmére az (1) bekezdés szerinti külterületen lévő ingatlant a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vehető földterületnek minősítheti, amennyiben az vadgazdálkodásra alkalmas.

4. §⁶ A Vtv. 9. §-a (5)–(6) bekezdésének alkalmazásában a vad elejtésének minősül annak megsebzése is, ha utánkereséssel terítékre kerül, vagy elhullottan fellelik.

5. § A Magyar Állam önálló vadászati jogának haszonbérbeadása esetén a nyilvános pályázatot országos szaklapban és napilapban is meg kell hirdetni.

6. § (1)⁷ Társult vadászati jog esetén a vadászterület földtulajdonosainak közössége a Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti határozathozatal részletes eljárási szabályait, valamint a tulajdonosi közösség működési szabályait – a (2)–(8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – saját maga állapítja meg. A tulajdonosi közösség működési szabályzatához a 20. számú melléklet mintát tartalmaz.

(2) A vadászterülethez tartozó föld tulajdonosa, amennyiben a határozathozatal alkalmával nem személyesen tesz jognyilatkozatot, képviseletéről a Ptk. 219–223. §-aiban foglaltaknak megfelelően kiállított olyan írásbeli meghatalmazás útján gondoskodhat, amelyből megállapítható a tulajdonos neve, tulajdoni hányada – ideértve a részarány AK értékét is –, a képviselő személye, a föld helyrajzi száma, valamint annak területe hektárban. E rendelkezést a Magyar Állam mint földtulajdonos nevében eljáró személyre is alkalmazni kell.

(3)⁸ A Vtv. alkalmazásában a vadászterületnek minősülő ingatlan tulajdonjoga igazolásaként el kell fogadni:

(4) A települési önkormányzat jegyzőjére – amennyiben a tulajdonosok törvényes képviselőjeként jár el – a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(5)⁹ Társult vadászati jog gyakorlása esetén a vadászati közösség döntése alapján a közösség nem vadászó földtulajdonos tagjait többlethasználati díj illeti meg, ami a vadászterületen vadászatot gyakorló vadászó tulajdonostársak terhére állapítható meg. A használati viszonyok részletes szabályait – a működési szabályzat mellékleteként – írásbeli szerződésbe (megállapodás) kell foglalni.

(6)¹⁰ A vadászati közösség – illetve a képviselője – működése során felhasználható közös költség mértékét a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása feltételei között, az éves költségvetésben előzetesen rögzíteni kell.

(7)¹¹ A földtulajdonosok által nem igényelt haszonbérleti vagy többlethasználati díj részének felhasználásáról a tulajdonosi közösség – az igény érvényesítésére vonatkozó elévülés szabályaira is figyelemmel – határozatban rendelkezhet. A vadászati közösség megszűnésekor a tulajdonosoknak dönteniük kell a működésük során közös tulajdonukba került javak teljes körű felhasználásáról, illetve a közösséggel szemben esetlegesen fennálló követelés megosztásáról is.

(8)¹² A vadászati közösséghez tartozó föld tulajdonjogának első alkalommal történő igazolását mindaddig el kell fogadni, amíg a változást a (3) bekezdés a)–e) pontjában felsorolt igazolások bármelyikével bejelentették.

7. § (1) A települési önkormányzat jegyzője jár el törvényes képviselőként azon a Vtv. alapján vadászterületnek minősülő, de nem a Magyar Állam tulajdonát képező földek tulajdonosai nevében, akik:

(2) Azon földtulajdonosok, akik a kialakítandó vadászterületen egyenként harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkeznek, képviseletük ellátására legalább harminc hektáronként egy közös képviselőt bíznak meg.

(3) Vadászterületnek minősülő ingatlan esetében akár tulajdonosként, akár képviselőként csak egy személy, és csak egy vadászterülethez tartozásról tehet jognyilatkozatot. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, a tulajdonostársak képviseletükről tulajdoni hányaduk arányában számított szótöbbséggel határoznak. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a törvényes képviselőként eljáró települési önkormányzat jegyzőjére is.

(4) A tulajdonosi vagy képviseleti jogosultság igazolását a kialakítandó vadászterület tulajdonosi közösségének bármely tagja kérheti. A határozathozatal során ez a jog a törvényes képviseleti jogában eljáró települési önkormányzat jegyzőjét is megilleti.

(5) A Vtv. 12. §-a szerinti kérdésekben való határozathozatal előtt a kialakítandó vadászterület tulajdonosi közössége megállapítja, hogy tulajdonosként, majd a tulajdonos képviselőjeként

(7)¹³ A határozathozatalban részt nem vett földtulajdonosok az illetékes szervezeteknél felvilágosítást kaphatnak, továbbá az iratokba betekinthetnek.

8. §¹⁴ Bérvadászati szerződés a jogosult által felajánlott meghatározott mennyiségű és minőségű vad elejtésén kívül a vadászterület meghatározott részére vonatkozó vadászati tevékenységre is köthető. A bérvadászati szerződés nem érinti a jogosultnak a Vtv. II–IV. és VI. fejezetében foglalt, a vad és élőhelyének védelmével, a vadgazdálkodással, a vadászattal és azok teljesítésével kapcsolatos törvényben előírt kötelezettségét és felelősségét.

9. § (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltakról – a kifüggesztett hirdetménnyel összehívott módon – a kialakítandó vadászterület tulajdonosi közösségének akkor is határoznia kell, ha egy természetes vagy jogi személy – ideértve a Magyar Állam képviseletében eljáró személyt is – a kialakítandó vadászterület több mint felének képviseleti jogával rendelkezik.

(2) Amennyiben a hirdetményt nem minden érintett településen, vagy harminc napnál rövidebb időtartamra függesztették ki, a vadászati hatóság a vadászterület határát a Vtv. 27. §-ában foglaltak alapján állapítja meg.

(3) A határozathozatal során nem lehet érvényesnek tekinteni azokat a szavazatokat, amely településen a hirdetményt harminc napra nem függesztették ki.

(4) A hirdetmény kifüggesztésének időtartamába a kifüggesztés, illetve a levétel napja nem számítható be.

(5)¹⁵ A földtulajdonosok vadászati közösségének határozata akkor tekinthető érvényesnek, ha azt a tulajdonosok a hirdetményben megjelölt időpontban (határnap szerint) és a meghirdetett napirendet tárgyaló gyűlés keretében hozzák meg, legkésőbb a hirdetmény kifüggesztésére megszabott harmincnapos határidő lejártát követő hatvan napon belül.

(6)¹⁶ A képviselő – a vadászati hatóságnál történő közzététel kivételével – a Vtv. 14. §-ában meghatározott módon köteles minden alkalommal hirdetményben tájékoztatást közzétenni a földtulajdonosi kifizetések idejéről, helyéről és módjáról, továbbá legkésőbb tizenöt napon belül a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén hozott határozatokról.

(7)¹⁷ A földtulajdonosok vadászati közösségének képviselője – a Vtv. 14. §-ában meghatározott hirdetményi úton – köteles a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlését összehívni

(8)¹⁸ Haszonbérlet esetén a jogosult a haszonbérleti díjat a földtulajdonosok vadászati közössége képviselőjének – az általuk közösen meghatározott módon és rendben – köteles megfizetni.

(9)¹⁹ A Vtv. 14. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a képviselő köteles az egyes földtulajdonosok tulajdoni hányadairól nyilvántartást készíteni, és a vadászati jogból a tulajdonosokra eső terhet, illetve hasznot a nyilvántartás szerint megosztani, illetve megfizetni.

(10)²⁰ A megválasztott képviselő a földtulajdonosok vadászati közösségével való elszámolási kötelezettségét a földtulajdonosok vadászati közösségének működési szabályzatában meghatározott időszakonként a földtulajdonosi gyűlés elé terjesztett pénzügyi beszámolójával teljesíti. A beszámolót a közösség határozattal fogadja el.

9/A. §²² A Vtv. alkalmazásában vadgazdálkodási létesítménynek, berendezésnek minősülnek a következők: a vadászterületen mesterségesen létesített vadetető és dagonya, takarmánytároló, sózó, vaditató, épített les, vadaskerti kerítés, épített vadbefogó, továbbá az apróvad tenyésztésére szolgáló létesítmény.

10. § (1)²³

(2) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződésben a vadállomány faj- és darabszámát – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a tárgyévet megelőző két év statisztikai adatai alapján kell megbecsülni.

(3)²⁴

11. § (1) Zárványterület a Vtv. 19. §-ának (2) bekezdésének i) pontja alkalmazásában az a földterület

(2) Nem tekinthető zárványterületnek az a földterület, amely egy vadászterülettel és az államhatárral vagy annak védőzónájával határos.

12. §²⁵ (1) Vadaskert, vadaspark létesítésének engedélyezéséről, illetve az engedélyben foglaltak felülvizsgálatáról a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium²⁶ (a továbbiakban: minisztérium) a Vtv.-ben előírt eljárás szerinti határozat meghozatalához az illetékes vadászati hatóság véleményét kikéri.

(2)²⁷ A vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése

(3) Ha a vad szaporítása és tartása, illetve a vadászati hasznosítás megosztott vadaskerti egységekben történik, az egybefüggő vadászati célú területrész terjedelmének meg kell felelnie a (2) bekezdésben foglaltaknak. Ez esetben a tartott vad elejtése kizárólag a vadászati célú egységben történhet. Állategészségügyi okból vagy a vad túlszaporodása miatt szükséges állományszabályozás céljából, kérelemre a vadászati hatóság engedélyezheti a hivatásos vadász által lőfegyverrel történő állományapasztást a nem vadászati célú területrészen is.

(4) A vadaskert létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem tartalmi követelményeit a 21. számú melléklet tartalmazza.

(5) A vadaskert egészében (minden egységében) biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési és – különösen a vadászati célú egységben – kitérési, illetve menekülési lehetőségét.

(6) Vadaskertben történő idényen kívüli vadászat – a vad szaporodására általánosan elfogadott etikai szabályok megtartása mellett, továbbá a vadászati hatóság részére történt előzetes bejelentés alapján – folytatható.

(7) A vad nem vadászati célú zárttéri tartásának minősül:

(8) A vadaskertben tartott vadállomány hasznosítását a vadászati hatóság – a minisztérium létesítési engedélyében meghatározottak, továbbá az éves vadgazdálkodási terv szempontjai szerint, valamint a vad zárttéri tartására a Vtv. 32. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – vadászati évenként engedélyezi. Az engedélyben meghatározza a vad kertbe történő kiengedését, hasznosítását, amelyhez kizárólag vadaskerti felhasználásra, külön ,,Z'' (zárttéri) megjelölésű azonosító jelet ad ki.

(9) A vadállomány védelmével, fenntartásával, valamint az élőhely védelmével összefüggő kötelezettség megsértésének minősül, amennyiben a zártan tartott vad – ideértve a vadaskertet és a vadasparkot is – tartására, hasznosítására a jogszabályban, illetve a létesítési engedélyben vagy a vadászati hatóság határozatában foglalt előírásokat nem tartják be.

13. § A vadászati hatóság a vadászterületekről a 2. számú melléklet szerint – a vadgazdálkodási egységekre megállapított kódszámok alapján – nyilvántartást vezet.

14. § (1) A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra leadott lövésnél akkor is utánkeresést kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem találhatók.

(2) A vad elfogásánál kíméletesen kell eljárni, annak testi épségét és egészségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni.

(3)²⁸ A Vtv. 30. § (1) bekezdése szerint tiltott csapdázási módszer a lábfogó csapóvas alkalmazása is.

(4)²⁹ Élő vad befogása esetén az alkalmazott befogót a jogosult köteles legalább tizenkét óránként ellenőrizni. Éjszakai működés esetén az első ellenőrzést legkésőbb napkeltekor el kell végezni. A vadat a befogóból az észleléstől számított lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb kettő órán belül el kell távolítani.

(5)³⁰ A vad mozgásképtelenségét okozó befogás esetén haladéktalanul gondoskodni kell annak állategészségügyi ellátásáról.

15. § (1)³¹ A vadászterületen egy évnél hosszabb időtartamra mesterségesen létesített vadgazdálkodási, vadászati létesítményt a tájba illő módon, természetes anyagból kell készíteni.

(2) Élő fán leskosár akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a fa életképességét.

16. § (1) A Vtv. 32. §-ának alkalmazásában a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység során mesterséges vadtenyésztési tevékenység a vad zárttéri tartása és szaporítása.

(2)³² Mesterséges tenyésztésből származó apróvad vadászati célú kiengedése esetén tilos annak vadászata megfelelő alkalmazkodását megelőzően. Az apróvad alkalmazkodásához szükséges legrövidebb időtartam, a kiengedés napjától számított harminc nap. Az ilyen vad vadászati tilalmát a kiengedése helyén és annak 500 méteres körzetében be kell tartani.

(3)³³ A nem vadászati rendeltetésű területen, valamint vadasparkban tartott nagyvad vadaskertbe történő kihelyezését a vadászati hatóság évenként engedélyezi. Az így tartott nagyvad nem helyezhető ki szabad vadászterületre.

(4)³⁴ A nem vadászati területről vagy vadasparkból a vadaskertbe telepített, kihelyezett nagyvadat jól felismerhetően, a vad teljes élettartamára maradandó módon kell megjelölni, amiért a jogosult felelős. Az ilyen vad származásáról az átvevőt tájékoztatni kell, és ezt az állatkísérő okmányban is fel kell tüntetni.

16/A. §³⁶ A jogosult a vadászterületén a Vtv. 36. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerint elpusztítható kutyát vagy kóborló macskát idénykorlátozás nélkül elejtheti vagy befoghatja.

17. §³⁸ A vadászati hatóság a Vtv. 38. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a kötelezettség megszegésével összefüggő eljárása mellett, felszólítást követően vadászati tilalmat is elrendelhet, különösen, ha a jogosult a Vtv. 16–18. §, a 22–25. §, a 28–35. §, 38–39. §, 69–71. § és a 82–83. §-okban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

18. §³⁹ (1) A vadászati idényeket, valamint a vízivad fészkelési és vonulási szempontból nemzetközileg is kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeket a 3. számú melléklet tartalmazza. Az egyes vadfajok vadászatára megállapított vadászati idényt ivar, korcsoport, illetve trófeás vad esetén minőség szerint is kell érteni. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.

(2) A vízivad fészkelési és vonulási szempontból kiemelt jelentőségű, a 3. számú mellékletben felsorolt vízi élőhelyeken a vadászati hatóság – védett természeti területet érintően a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával – szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben meghatározza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát és a vadászható vadfajokat.

(3) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az ilyen elejtést a vadat elejtő vadász köteles a vadászati naplóban ,,beteg'' megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állategészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki.

(4) Bérvadászat során állategészségügyi okból a Vtv. 73. §-ában felsorolt trófeás vad nem ejthető el.

19. § (1) Vadgazdálkodási üzemtervet felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, a vadgazdálkodási tervezés szakértői névjegyzékébe felvett személy készíthet.

(2) A vadgazdálkodási tervezésre jogosult szakértők névjegyzékét – a kiadott engedélyek számának megadásával – a minisztérium hivatalos lapjában évenként teszi közzé.

(3) A vadgazdálkodási üzemterv tartalmi követelményeit a 4. számú melléklet tartalmazza.

(4)⁴⁰ Az üzemtervi időszak felének elteltekor a vadászati hatóság az üzemterv teljesítésének módjáról felülvizsgálatot tart.

20. § (1) Éves vadgazdálkodási tervet legalább középfokú vadgazdálkodási képesítéssel, valamint ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy készíthet.

(2)⁴¹ Az éves vadgazdálkodási tervet jóváhagyásra – a külön jogszabály szerinti vadállomány-becslési jelentéssel együtt – évente február 15. napjáig kell az illetékes vadászati hatósághoz jóváhagyásra benyújtani.

(3) Az éves vadgazdálkodási terv tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

(4)⁴² Az éves vadgazdálkodási tervtől tíz százalékot meghaladó mértékben való eltérést a vadászati hatóság előzetesen, kérelemre – a Vtv. 45. § (3) bekezdésében és 47. §-a (3) bekezdésében meghatározott módon – engedélyezheti.

(5)⁴³ Az apróvad hasznosításának tíz százalékot meghaladó mértékű elmaradása kivételével az előzetesen nem engedélyezett eltérés a Vtv. 83. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.

(6)⁴⁴ Az éves vadgazdálkodási terv készítése, jóváhagyása során kárveszély esetén figyelembe kell venni a nem az adott vadászterületen szaporodó, de ott megjelenő és vadkárt okozó váltóvadat is. Az éves vadgazdálkodási tervben a hasznosítható vad mennyiségének jóváhagyásakor a vadászati hatóság a tervezett törzsállomány és szaporulat mellett a váltóvad mennyiségét, illetve arányát is vizsgálja.

21. § A vadgazdálkodási, vadászati képzettségek, illetve képesítések jegyzékét a 6. számú melléklet tartalmazza.

22. §⁴⁵ (1)⁴⁶ A vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító munkakörű hivatásos vadász, továbbá a 22. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az őrzés feladatát ellátó halőr, mezőőr, valamint az erdő őrzésével megbízott szakszemélyzet tagja kivételével, a Vtv. 50. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti igénybevételnek a hivatásos vadász szerződés alapján történő foglalkoztatása minősül, amely legalább a heti 36 órát eléri.

(2) A hivatásos vadász működési területe – a vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító munkakörű hivatásos vadász kivételével – a több jogosult által történő közös igénybevétel esetén sem haladhatja meg a háromezer hektárt.

(3) Hivatásos vadásznak minősül a jogosultnál az (1)–(2) bekezdésekben foglaltak szerint vadgazdálkodási szakfeladatokat ellátó személy, aki e rendelet szerint legalább középfokú szakirányú képesítéssel rendelkezik, vagy megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, továbbá e minőségében hatósági esküt tett és a vadászati hatóság hivatásos vadászként a nyilvántartásba veszi.

(4) Hivatásos vadászként alkalmazható – a vadászati hatóság előzetes engedélye alapján – az a személy is, aki legkésőbb 2002. szeptember 1. napjáig a középfokú szakirányú képesítést megszerzi, vagy ugyanezen időpontig igazolja, hogy megszakítás nélküli, legalább ötéves hivatásos vadászi munkaviszonnyal rendelkezik.

(5) A hivatásos vadászokra előírt feltételek megléte esetén hivatásos vadászként foglalkoztatható az őrzés feladatát ellátó halőr, mezőőr, valamint az erdő őrzésével megbízott erdészeti szakszemélyzet tagja, amennyiben a munkaköreikre megadott működési területek fekvése összefügg.

(6) A vadászati hatóság a hatósági esküt tett hivatásos vadászt a 7. számú melléklet I. része szerint veszi nyilvántartásba. A melléklet II. része tartalmazza a Magyar Országos Vadászkamara (a továbbiakban: vadászkamara) területi szervezetének a hivatásos vadász kamarai tagról vezetett nyilvántartás mintáját. A hivatásos vadász esküjének szövegét és az esküokmány formáját a 8. számú melléklet tartalmazza.

(7) A hivatásos vadász szolgálati igazolványa, az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvénye, valamint a szolgálati naplója mintáját a 9. számú melléklet tartalmazza.

(8)⁴⁷ A hivatásos vadász igénybevételéről, működési területéről, igénybevételének megszűnéséről a jogosult köteles tizenöt napon belül tájékoztatni a működésének helye szerinti vadászati, valamint rendőrhatóságot, továbbá a hivatásos vadász lakóhelye szerint illetékes vadászkamarát.

23. § (1)⁴⁸ A hivatásos vadász részére a jogosult egyenruhát és felszerelést biztosít.

(2) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során jogosult a vadász hagyományoknak megfelelő egyenruha viselésére.

(3)⁴⁹ A hivatásos vadász kötelező egyenruhája: ünnepi öltöny, kalap, melynek kihordási ideje legfeljebb harminchat hónap, téli terepruha, nyakkendő, sapka, sál kesztyű, nadrágszíj, melyek kihordási ideje legfeljebb huszonnégy hónap, nyári terepruha, ing, esőkabát, zokni, cipő, bakancs, gumicsizma, melyek kihordási ideje legfeljebb tizenkét hónap. A hivatásos vadász ruházatán szerepel a ,,Hivatásos Vadász'' feliratú embléma.

(4)⁵⁰ A hivatásos vadász kötelező szolgálati felszerelése a következő: a vadászterület jellegének megfelelő szolgálati vadászlőfegyver tokkal, golyós lőfegyver esetén céltávcsővel, vadásztőr, táska, távcső tokkal, kézi lámpa, egyéni sebkötöző csomag, valamint a működési terület térképe.

(5) A hivatásos vadász szolgálati feladatai ellátása során köteles a ruházatán a 9. számú melléklet szerinti szolgálati jelvényét viselni, valamint a szolgálati igazolványát és naplót magánál tartani. A szolgálati igazolvány és napló, valamint a jelvény elvesztését az illetékes vadászati hatóságnak haladéktalanul köteles bejelenteni.

(6) A hivatásos vadász a szolgálati naplóba naponta köteles a szolgálati idő kezdetét és végét, valamint a vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos eseményeket bejegyezni, így különösen a vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekményeket, a vadállományra vonatkozó megfigyeléseit és az észlelt vadkárt. A tudomására jutott vadkárt köteles a jogosultnak haladéktalanul jelenteni.

(7)⁵¹ A szolgálati napló ellenőrzésére a jogosulton kívül a vadászati, valamint a rendőrhatóság jogosult.

24. § (1) A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben szolgálati lőfegyverét előzetes figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására – ha a támadás másként nem hárítható el – használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét.

(2) Ha a szolgálati lőfegyver használata következtében személyi sérülés történt, a hivatásos vadász köteles a sérültet a helyszínen elsősegélyben részesíteni, és sürgős orvosi ellátásáról gondoskodni.

(3) A szolgálati lőfegyver személy elleni használatáról a hivatásos vadász köteles az illetékes rendőrhatóságnak, a vadászati hatóságnak, valamint a jogosultnak haladéktalanul jelentést tenni.

(4) A hivatásos vadász köteles az őt ért támadásról, fenyegetésről vagy jogszerű tevékenysége akadályoztatásáról a jogosultat tájékoztatni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével az illetékes rendőrhatóságnál feljelentést tenni.

25. § A hivatásos vadász nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez legalább 357 Magnum kaliberű, ötven méter távolságon legalább 8 KO értékű lövedék kilövésére alkalmas, forgótáras rendszerű szolgálati maroklőfegyvert, egyébként legalább kilenc mm parabellum kaliberű szolgálati maroklőfegyvert használhat.

26. § (1) A jogosult gondoskodik a hivatásos vadász vadászjegyének kiváltásáról, illetve érvényesítéséről, valamint a vadász felelősségbiztosítás megkötéséről.

(2) A szolgálati lőfegyver külön jogszabályban előírt műszaki-biztonsági vizsgálatáról a hivatásos vadász gondoskodik a jogosult költségére.

(3)⁵² A hivatásos vadászt a szolgálati feladata teljesítése során elejtett vad után lődíjként a szolgálati lőfegyvere és annak öbnagysága figyelembevételével

27. §⁵³ (1)⁵⁴ Az azonosítójel a megjelölésre kötelezett vadfajokra egységes formátumú, a kiadása évében sorszámozott, egyszerhasználatos zárjegy. Az azonosítójeleket a vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor, a vadászatra jogosult igényének megfelelő darabszámban adja ki. Az azonosítójelek kizárólag a jogosult vadászterületén és az éves vadgazdálkodási tervben hasznosításra jóváhagyott vadmennyiség mértékéig használhatók fel, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is. A jogosult a kiadott azonosítójelek felhasználásáról a következő vadászévre szóló igényével egyidejűleg – illetve ellenőrzés során a vadászati hatóság felhívására – köteles tételesen elszámolni. A jogosultnál lévő, fel nem használt azonosítójelek érvényességét a vadászati hatóság a következő vadászévre meghosszabbíthatja azzal a feltétellel, hogy először a maradványt kell felhasználni.

(2) Az azonosítójelet a nagyvad hátsó lábán a csánk fölött – a horgasinat (Achilles-ín) befoglalóan – a nagyvad birtokbavételét követően azonnal be kell helyezni. A vad elszállítását csak azonosítójellel történt megjelölését követően szabad megkezdeni.

(3) Az élő vad vadászterületről történő befogása és elszállítása, illetve a vadaskerti telepítés céljából történő befogás esetén, az azonosítójelet annak érvénytelenítésével kell felhasználni. Az így használt azonosítójel a szállítás egyéb okmányai mellett, a rendeltetés helyéig kíséri a befogott vadat.

(4)⁵⁵ Az azonosítójel díja darabonként száz forint, amit a külön jogszabályban foglaltak szerint a 10032000-01031654-00000000 számú ,,Vadgazdálkodási bevételek'' központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.

(5) A jogosult az azonosítójelek használatának részletes szabályait a vadászat helyi részletes rendjéről szóló szabályzatban köteles megállapítani.

(6) Társas vadászat esetén a vadászat vezetője, egyéni vadászat esetén a vadász, illetve vendég- vagy bérvadászat esetében a kísérővadász, legkésőbb a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosult által rendelkezésére bocsátott azonosítójeleket átvenni, a vadászat során magánál tartani, és használni.

(7) A vad vagy zsigerelt teste csak az azonosítójellel együtt szállítható. Az azonosítójelen szereplő adatokat a nagyvad felvásárlója, felhasználója vagy feldolgozója oly módon köteles a megfelelő bizonylatokba bejegyezni, hogy abból a vad vadászterületről való származása is megállapítható legyen. A behelyezett azonosítójelnek a vad csánkján történő megőrzése a vad – egésze vagy zsigerelt teste – feldolgozásáig kötelező.

28. § A vadászjeggyel rendelkező egyéni lőjegyzékének (zsákmányjegyzékének) mintáját a 10. számú melléklet tartalmazza.

29. §⁵⁶ (1) A vadászati naplót a 11. számú melléklet I. részében foglalt minta szerint területrészenként elkülönítve kell vezetni. Minden vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt, saját kezű beírással kell naplózni. Egyéni vendég- vagy bérvadászat esetében a vadászatot a kísérővadász jegyezi be, társas vadászat esetében pedig a vadászatvezető. A vadászat végén ugyanezen módon kötelező a vadászati naplóba bejegyezni a vadászat befejezését és eseményeit. Az egyes naplóbeírásokat a bejegyzője – egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász – köteles az aláírásával is hitelesíteni.

(2) A hivatásos vadász a szolgálati tevékenysége keretében folytatott vadászatát a szolgálati naplójába köteles bejegyezni azzal, hogy a vadászat befejezését követően a vad elejtése tényét a vadászati naplóban is rögzítenie kell.

(3) A teríték-nyilvántartásról a 11. számú melléklet II. részében foglalt minta szerint külön nyilvántartást kell vezetni.

(4) A vadászjegyet, az egyéni lőjegyzéket, a hivatásos vadász szolgálati naplóját, a vadászati naplót, a teríték-nyilvántartást és a jogosult által vezetett dokumentumokat a vadász, illetve a jogosult – az eredeti bejegyzésekkel – az érvényessége lejártát vagy lezárását követő legalább öt évig köteles megőrizni.

30. § A vadászati felelősségbiztosítást a vadászjegy vagy vadászati engedély érvényességének idejére kell kötni.

31. § (1) A vadászjegy és a vadászati engedély – valamint a vadászati engedéllyel rendelkező egyéni lőjegyzékének – mintáját a 12. számú melléklet tartalmazza.

(2)⁵⁷

32. §⁵⁸ (1) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket az igénylő lakóhelye szerinti vadászkamara területi szervezete állítja ki, illetve érvényesíti.

(2) A vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket a vadászati évre kell kiállítani vagy érvényesíteni.

33. §⁵⁹ (1) Az állami vadászjegy kiadásának és az egyéni lőjegyzék kiállításának, érvényesítésének díja vadászati évenként hatezer forint.

(2)⁶⁰ A vadászjegy után fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj ötven százalékát a megyei vadászkamara – a külön jogszabályban foglaltak szerint – havonta, a vadászati hatósággal egyeztetett módon köteles átutalni a 10032000-01031654-00000000 számú ,,Vadgazdálkodási bevételek'' központi kincstári számla javára.

(3) A vadászjegyet érvényesítő és az első alkalommal vadászjegyet váltó vadászokról, hivatásos vadászokról a megyei vadászkamara a nyilvántartás változását – a (2) bekezdésben foglalt átutalással egyidejűleg – havonta köteles megküldeni a vadászati hatóságnak.

34. §⁶¹ A vadászati engedély után fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj minden megkezdett harminc napra hatezer, egy évre ötvenezer forint, amit – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a 10032000-01031654-00000000 számú ,,Vadgazdálkodási bevételek'' központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.

35. §⁶² (1) Ha a vadászati engedély kiadása iránti kérelmet a vadász az ügyeivel megbízott vadászatszervező útján nyújtja be, a vadászati hatóság kérheti a szervező vadásztatási tevékenység folytatására való jogosultsága igazolását.

(2) A vadászatszervező kereskedelmi tevékenység gyakorlásának külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételéhez a minisztérium egyetértése szükséges.

(3) A vadászati engedélyt – amennyiben az több vadászati hatóság illetékességi területén történő vadászatra szól – a tervezett első vadászat helye szerint illetékes vadászati hatóság állítja ki. Ilyen esetben a vadászati hatóság az engedély adatait haladéktalanul átjelenti a további vadászat helye szerinti vadászati hatóságnak.

(4) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász bérvadászatát – a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával – a jogosultnak kell bejelentenie az érintett vadászterület szerint illetékes vadászati, valamint védett természeti terület esetében a természetvédelmi hatósághoz.

(5)⁶³ A vadászati engedéllyel rendelkező vadász apróvadra szervezett bérvadászatát – a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával – a jogosultnak be kell jelenteni védett természeti területen kívül is az illetékes nemzeti park igazgatósághoz.

36. §⁶⁴ (1) A vadászjegynek vagy a vadászati engedélynek a Vtv. 65. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti visszavonására irányuló eljáráshoz a vadász felelősségét jogerősen megállapító szerv köteles értesíteni a vadász lakóhelye szerinti vadászati hatóságot.

(2) A Vtv. 65. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában védett vadfaj elejtésének minősül a természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj egyedének vagy bármely fejlődési alakjának elejtése vagy elfogása.

(3) A Vtv. 65. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt visszavonó határozatában a vadászati hatóság köteles rendelkezni a visszavonás időtartamáról is.

37. §⁶⁵ (1) A miniszter – a Vtv. 66. § (3) bekezdésében foglaltak szerint – a vizsga tartalmi feltételeit, valamint a Vadászvizsga Szabályzatot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(2) Vadászvizsgára a vadász lakóhelye szerinti területi vadászkamaránál lehet jelentkezni.

(3) Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki

(4) A vadászvizsgára tizenhét éves kortól lehet jelentkezni, a meghirdetett vizsga időpontját megelőzően legalább kilencven nappal.

38. §⁶⁶ A vadászvizsga díja hétezer forint. A ragadozó madárral való vadászatra, illetve a vadász-íjászatra feljogosító kiegészítő vizsga díja a vadászvizsga mindenkori díjának ötven százaléka. A díjat jelentkezéskor a vadászkamara területi szervezeténél készpénzben vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesíteni.

39. §⁶⁷ A vadászvizsga bizonyítvány – amit a vadászkamara ad ki – az elméleti és a gyakorlati vizsgarészek eredményes letételét tanúsítja. A vizsgáztatásról és a kiadott bizonyítványokról a vadászkamara nyilvántartást vezet. A vadászvizsgáról kiadott bizonyítvány mintáját, a jelentkezés és nyilvántartás mintáját, valamint a vadászvizsga főkönyvét a 13. számú melléklet tartalmazza.

40. § (1)⁶⁸ Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel szabad elejteni. Vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 4,5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható.

(2)⁶⁹ Vaddisznóra, rókára, borzra, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére, valamint kóbor kutyára és macskára sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni.

(3)⁷⁰ A róka, borz, aranysakál, nyestkutya és a mosómedve, valamint a kóbor kutya és macska golyós vadászlőfegyverrel is lőhető.

(4)⁷¹ Vadbefogó hálóval kizárólag a zárttéri tenyésztésből származó kibocsátott fácán, továbbá a mezei és üregi nyúl, gímszarvas, dámszarvas, valamint őz fogható be.

41. § (1) A vadászati hatóság külön engedélyével meghatározott célra tudományos kísérlet, lakott területről történő eltávolítás és egyéb humán, illetve állategészségügyi célból vadbefogásra olyan kábító és bénító vegyszert, valamint lőszert lehet alkalmazni, amely a vad életét és testi épségét nem veszélyezteti. Tudományos kutatás céljából a vadászati hatóság a vadászati módok, illetve a vadászati idények alól felmentést adhat.

(2)⁷² A Vtv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján róka, dolmányos varjú, szarka és szajkó elpusztítására védett állatot nem veszélyeztető szelektív hatású vegyszer is alkalmazható.

42. §⁷³ (1) A vadászeb fajtacsoportba a Federation Cynologique Internationale (F.C.I.) által vadászkutyaként elfogadott és nyilvántartott fajták közül az apróvad és nagyvad vadászatára, valamint kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt fajták tartoznak. Ezek – fajtakörök szerint – az alábbiak:

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt kutyafajták esetében a külön jogszabály szerint elismert tenyésztő szervezet a minisztériumnál kérelmezheti a fajta vadászkutya fajtacsoportba való előzetes felvételét.

(3) A minisztérium a (2) bekezdésben foglalt kérelmet – az Országos Magyar Vadászkamara javaslata alapján – az állattenyésztésről szóló külön jogszabályok figyelembevételével bírálja el. A jóváhagyás akkor adható meg, ha a felvételre kért fajta megfelel a vadászeb fajtacsoport egészére, illetve a fajtakörökre az (1) bekezdésben előírt általános feltételeknek.

42/A. §⁷⁴ (1) A 42. §-ban a vadászeb fajtacsoportban fajtakörönként felsorolt vagy a minisztérium által a fajtacsoportba előzetesen felvett, vadászaton jellemzően használt fajták (a továbbiakban: vadászkutya fajták) vadászati alkalmassági követelményeit az adott fajta vizsga- és versenyszabályzatában – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – az elismert tenyésztő szervezet köteles meghatározni. A vadászkutya fajták munkavizsgájának a fajtakörnek megfelelő vadászati kiképzettség felmérésére is ki kell terjednie. Ez a vizsga vagy vizsgarész egyben igazolja az adott vadászkutya vadászati alkalmasságát is.

(2) A vadászkutya-fajták vizsga- és versenyszabályzata vadászati alkalmassági követelményeit a 42. § (1) bekezdésben felsorolt fajtakörönként – és amennyiben indokolt, fajtánként – az apró- és nagyvad vadászat, továbbá a kotorékmunka során adódó feladatok szerint kell meghatározni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt követelményeket az Országos Magyar Vadászkamara javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá, és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(4) Vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáin csak az a személy minősíthet, aki teljesítmény-bírói igazolvánnyal és egyidejűleg érvényes vadászjeggyel is rendelkezik. A minősítést végző jogosult a megfelelő vadászati kiképzettséget is tanúsító bizonyítványt (a továbbiakban: vadászkutya munkavizsga bizonyítvány) kiállítani. A vadászkutya munkavizsgákon biztosítani kell, hogy a szabályzatban megadott munkateljesítmény feltételeknek megfelelő, az adott fajtakörbe tartozó egyéb fajtájú vagy fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek.

(5) A vadászkutya-fajták vizsga- és versenyszabályzatának tartalmaznia kell a vadászkutya teljesítmény-bírói kijelölésének, valamint a vadászkutya munkavizsga igazolásának, nyilvántartásának rendjét is.

(6) A vadászaton – a vaddisznó hajtóvadászata kivételével – kizárólag az adott fajtakörre meghatározott és az alkalmazott vadászati módnak is megfelelő vadászkutya munkavizsgát igazoltan teljesített vadászkutya használható. A vadászat során a vadászkutya vezetője a munkavizsga bizonyítványt vagy ennek hiteles igazolását köteles magánál tartani, és a vadászathoz szükséges dokumentumok ellenőrzésére feljogosított személy felhívására bemutatni.

(7) A vadászkutyát – a kotorékebek kivételével – vadászterületen folytatott munka közben jól látható és az állat egészségét, biztonságát nem veszélyeztető megkülönböztető jelzéssel kell ellátni.⁷⁵

(8) A jogosult – eltérő megállapodás hiányában – köteles a vadászterület jellegének megfelelő munkavizsgával rendelkező vadászkutyát tartó és azt a vadászaton rendszeresen vezető hivatásos vagy más vadász részére a kutya tartásának igazolt költségei legalább ötven százalékát megtéríteni.

(9) A vadászkutya vadászaton történő használata szabályainak megsértése a vadászat rendje megsértésének minősül.

42/B. §⁷⁶ (1) Vadászterületen vadászkutya teljesítményvizsgálata és minősítése céljából – a képesség- és tenyészvizsga, illetve a mezei verseny kivételével – verseny, illetve vizsga augusztus 1.–február 28. között rendezhető. A február 28.–augusztus 1. közötti időszakban tartott rendezvényekhez vagy vadászeb gyakoroltatásához kizárólag tenyésztésből kihelyezett apróvad használható.

(2) A vadászterületen az (1) bekezdés szerinti rendezvények lebonyolításához, illetve a vadászkutyák gyakoroltatásához a jogosult előzetes hozzájárulása is szükséges.

(3) Vérebversenyhez a vad szándékos sebzése tilos. Vérebverseny kizárólag előre meghatározott időpontban lefolytatott hajtó-, illetve terelővadászat után rendezhető meg.

43. § (1)⁷⁷ A vadász a vadászat megkezdése előtt köteles a jogosultnál az előírt rendben jelentkezni. Egyéni vadászat esetén – ha ettől eltérő helyi szabályt nem állapítanak meg – a jogosultnál való jelentkezésnek minősül a vadászatnak a vadászati napló vezetésére meghatározott szabályok szerinti bejegyzése is. A vadász e rend szerinti jelentkezésével a jogosult hozzájárulása a vadászathoz megadottnak tekintendő. Egyéni vadászati módok esetén a jogosult köteles a vadászatok rendjére vonatkozó rendelkezéseit ismertetni, továbbá azt a vadászati naplóba is bejegyezni.

(2)⁷⁸ A jogosult a vadászat részletes rendjét a vadászterületnek megfelelően, a helyi viszonyok szerint köteles megállapítani.

(3) A vadász a jogszabályokban foglaltakon kívül köteles a jogosult által meghatározott részletes vadászati rendet megtartani, valamint a jogosult által felhatalmazott vadászatvezetőnek, illetve kísérő vadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait követni. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető, egyéni vadászat esetén a jogosult vagy a hivatásos vadász figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja.

(4)⁷⁹ Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A társasvadászatot a vadászatvezető irányítja.

(5)⁸⁰ A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-ig az illetékes vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint – a természetvédelem alatt álló területre vontkozóan – a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást – legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően – bejelenteni.

44. § (1) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel.

(2)⁸¹ A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a közvetlen (együtt tartózkodó) kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Kísérőként a jogosult elsősorban a hivatásos vadászt köteles megbízni, illetve – ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé – e feladatra alkalmas, vadászjeggyel rendelkező vadász is megbízható. Minden esetben kötelező az egyénileg vadászó, bérvadászati szerződéssel rendelkező személy mellé közvetlen kísérőszemélyt állítani. Társas vadászati mód esetén a kíséretről a vadászat rendjének megfelelően kell gondoskodni, amelynek során a kíséret meghatározott területrészen irányított is lehet.

(3) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász a vadászat megkezdése előtt tájékoztatást ad a vadászat alatt követendő magatartásról. A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és mennyiségű vadat ejthet el, amelyre rendelkezik a jogosult hozzájárulásával, illetve arra adhat le lövést, amelynek elejtésére a vadászatvezető vagy a kísérővadász előzetesen engedélyt adott. Aki a vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles haladéktalanul a jogosultnak, illetve társasvadászaton a vadászatvezetőnek bejelenteni.

(4)⁸² A jogosult évente legalább egy alkalommal köteles balesetvédelmi oktatást tartani a vadászatra vonatkozó szabályokról; erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A vadászatvezető, illetve egyéni vadászat esetén a kísérő köteles a vadászat megkezdése előtt balesetvédelmi eligazítást tartani, amit a résztvevők aláírásukkal igazolnak.

45. § (1)⁸³ A vadászterület államhatárral határos részének kivételével a vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadgazdálkodási berendezést, vadbefogót, szórót létesíteni, működtetni csak a szomszédos vadászterületek jogosultjával kötött megállapodás alapján szabad.

(2) Tilos a szomszéd vadászterület vadállományának szándékos zavarása, továbbá vadnak elejtés, befogás céljából más vadászterületére való terelése, illetve hajtása.

(3) A vadászat során tilos a szomszéd vadászterületre átlőni.

46. § (1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak minősül:

(2) Vadászterületen solymászni a jogosult hozzájárulásával lehet. A vadászmadár betanításához szükséges röpítés és műpedzés vadászati idényen kívül csak a jogosult által kijelölt területen végezhető.

(3) Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával keresőtávcső használata kötelező.

(4)⁸⁵ Vaddisznó és róka éjszakai vadászatán a vadász köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, céltávcsövet, valamint kézilámpát, továbbá – ha a vadászati hatóság az eseti használatát külön engedélyezte – a fegyverlámpát.

47. § (1)⁸⁶ A Vtv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint társasvadászatnak minősül a nagyvad terelő- és hajtóvadászata, valamint a solymászat kivételével az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata. Nagyvad terelővadászatának minősül a legfeljebb tíz vadász részvételével szervezett társasvadászat.

(2)⁸⁷ Fácánra, fogolyra, mezei nyúlra – a solymászat kivételével – kizárólag társasvadászaton lehet vadászni. Apróvad társasvadászatán kizárólag apróvad ejthető el.

(3)⁸⁸ A vadászkutya kiképzése céljából – a vadászatra jogosult kérelmére – a vadászati hatóság a (2) bekezdés szerinti társas vadászat folytatása alól felmentést engedélyezhet.

(4)⁸⁹ Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a gímtehén, -ünő, -borjú, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány, továbbá a 40. § (3) bekezdésében felsoroltak.

(5) Nagyvad hajtóvadászaton lőhető a vaddisznó és a 40. § (3) bekezdése szerinti vadfajok, társas apróvad vadászaton az erdei szalonka kivételével valamennyi apróvad.

48. § (1) Fácánra, fogolyra, vadrécére, vadlibára, szalonkára, balkáni gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg, mozgásukban korlátozott egyedeket). A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve terelővadászaton a sutavad kivételével, csak álló nagyvadra szabad lőni. Íjjal történő vadászat esetén a mezei nyúlra nemcsak futtában szabad nyilazni.

(2) A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti a szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos lőirányokat. Ha a a vadászat gazdasági vagy földút közelében folyik, az utakra őröket kell állítani. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni. A lőállást a hajtás, illetve a terelés befejezése előtt tilos elhagyni.

(3)⁹⁰ A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás lefújása után tilos lövést leadni, kivéve – a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján – a sebzett vad terítékre hozását. A hajtás lefújása után szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi vadászatból kizárni.

(4)⁹¹ A vadászat nem kezdhető meg a biztonságos lefolytatását akadályozó körülmény esetén. A vadászat biztonságos lefolytatását akadályozó bármely körülmény fellépése esetén a vadászatot be kell szüntetni.

49. § (1) Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen történő áthaladáskor a vadászlőfegyver csak kiürítve, tokban tartható, illetve szállítható. Tilos vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni. A vadászlőfegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva.

(2)⁹² A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a csőtorkolattal felfelé hordható. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. A vadászlőfegyvert csak a lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós lőfegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós lőfegyver gyorsítóját feszteleníteni is kell. A vadászlőfegyvert terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt, magasleslétra használata előtt, a fegyver meghibásodásakor, a vadászat során tartott szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a többi vadász számára is láthatóvá tenni.

(3) A vadászat alkalmával a leshelyet vagy lőállást az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- és folyamatos fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez.

50. § (1) Vízen történő vadászatra csak az a kézi erővel hajtott vízijármű – csónak – használható, amely

(2)⁹³ Vaddisznó vadászatánál hajtóként az a személy alkalmazható, aki legalább a 16. életévét, apróvad vadászatánál pedig a 14. életévét betöltötte. Nagyvad társasvadászata során a hajtóknak és az őket irányító mozgó vadászoknak a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű mellényt kell viselniük, aminek biztosítása a vadászatra jogosult kötelessége. Apróvad vadászaton töltögető feladatra csak érvényes vadászjeggyel rendelkező és erre kioktatott személyt lehet alkalmazni.

(3) Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani.

(4)⁹⁴ Sebzett, beszorított vagy lefogott nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha a vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.

51. § (1)⁹⁵ Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. A társas vadászat színhelyére elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni és társasvadászat során minden vadász köteles egyéni sebkötöző csomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani.

(2) Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni, és haladéktalanul gondoskodni kell orvosi ellátásáról. A vadászlőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén elsősegélyt kell nyújtani, és a helyszínt biztosítani kell.

(3)⁹⁶ Ha a lőfegyverrel okozott vadászati baleset társas, vagy legalább kettő egymással kapcsolatot tartó vadász egyéni vadászatán történt, a vadászatvezető, illetőleg a balesetet észlelő vadász köteles a vadászatot azonnal leállítani. Azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában szerepe lehet, vissza kell állítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg helyben maradásra kell felszólítani. Tisztázni kell a baleset alkalmával a vad mozgásának irányát, elejtése helyét, a vadászok lövés idején elfoglalt helyzetét, illetve haladásuk irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy ki adott le lövést.

(4) A vadászatvezető a baleset körülményeit írásban rögzíti és vázrajzon szemlélteti, melyben jelölnie kell a vadászoknak a sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és egyéb – a későbbi vizsgálathoz szükséges – adatot.

(5) Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával a közelben tartózkodtak és a baleset helye irányába adtak le lövést, a kiürített vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie. A vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonosa nevének megjelölésével biztonságos körülmények között kell tárolni.

(6) A rendőrhatóság megérkezése után a helyszínen bekövetkezett esetleges változásról, valamint az eredeti helyzetről a balesetet előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles tájékoztatást adni.

(7)⁹⁷ Minden vadász- és szolgálati lőfegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes rendőr- és vadászati hatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában jelenlevők személyi azonosító adatait, valamint az esemény helyét, időpontját, a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket.

52. § (1) A trófeabírálat megállapítja a trófea értékmérőket, minősíti a trófeát és az elejtés szakszerűségét. A trófeabírálat során a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) bírálati képletei és határozatai az irányadók. Az elejtés szakszerűségének elbírálása az elejtés helye szerinti élőhely (tájegység) természetes adottságai, valamint az elejtett vad életkorának figyelembevételével, a trófeaértékmérők alapján történik.

(2) A trófeás vad elejtésének minősítését a körzeti vadgazdálkodási terv kiadásáig a 14. számú melléklet szerint kell megállapítani.

(3) A Vtv. 73. §-ának (6) bekezdése alkalmazásában trófeás vad szakszerűtlen elejtésének minősül az olyan, fejlődőképes, szabályos trófeájú vad elejtése, amely a vadállomány trófeajellemzői szerint a megfelelő életkorában, korcsoportjában kímélendő, és elejtése a vadállomány vadgazdálkodási értékét kedvezőtlenül befolyásolja.

(4) Kérelemre a vadászati hatóság a körzeti vadgazdálkodási terv kiadásáig a golyóérett életkort legfeljebb két évvel a 14. számú mellékletben foglaltaktól eltérően állapíthatja meg, továbbá a trófeaértékmérőkre arányosan enyhébb vagy szigorúbb minőségi követelményeket is megadhat.

(5)⁹⁸ A jogosult a vadászati engedéllyel elejtett vad trófeáját az elejtés helye szerint illetékes vadászati hatóságon kívül bírálatra bemutathatja a Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Tolna, Fejér vagy Pest megyei vadászati hatóságok valamelyikénél is. Ez esetben a trófeát elbíráló hatóság a bírálata eredményét hivatalból jelenti az elejtés helye szerinti vadászati hatóságnak.

53. § (1)⁹⁹ A vad (vaddisznót kivéve) trófeájának bemutatása megfelelően előkészített teljes nagykoponyával vagy szabályosan kiskoponyára vágva szükséges.

(2)¹⁰⁰ A hivatásos vadász köteles a működési területén elejtett vad trófeáját – a jogosult rendelkezésének megfelelően – bírálatra kikészíteni, és a bírálatig tárolni.

(3)¹⁰¹ A vadászati idényen kívül, hatósági engedéllyel elejtett vad trófeáját legkésőbb az elejtéstől számított harminc napon belül kell bírálatra bemutatni.

(4)¹⁰² Az állategészségügyi okból elejtett, elhullott vagy a jogosulatlan vadászat során elejtett és lefoglalt, valamint a gépjárművel való ütközés során elpusztult vad trófeáját kötelező – a (3) bekezdésben foglaltak szerint – bírálatra bemutatni. Az ilyen trófea bírálatát a vadászati hatóság díjmentesen végzi.

(5)¹⁰³ A Vtv. 73. § (1)–(2) bekezdésében felsorolt vadfajok trófeájának bemutatási kötelezettségét a vadfaj egyedének ivara és minősége figyelembevételével a 3. számú mellékletben foglalt vadászati idény szerint kell teljesíteni.

(6)¹⁰⁴ A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.

(7)¹⁰⁵ A vad származékainak a jogosult hozzájárulása nélküli gyűjtése esetén a Vtv. 84. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

54. §¹⁰⁶ A következő nemzetközi ponthatárt (a továbbiakban: CIC. pont) elérő trófeák:

55. § (1)¹⁰⁷ A vadászati hatóság a trófea bemutatását, illetve bírálatát a vadászatra jogosult teríték nyilvántartásában vagy a jogosult által a bírálatra benyújtott, a 11. számú melléklet III. részében foglaltak szerinti trófea bírálati jegyen aláírással és bélyegzővel igazolja, és ehhez csatolja a trófea bírálati lapját. A vadászati hatóság az elbírált trófeán – a vaddisznóagyar és a vadászati engedéllyel elejtett vad trófeája kivételével – a jobb oldali agancstövet, illetve a szarvcsapot mechanikus befúrással is megjelöli.

(2)¹⁰⁸ A trófea kivitelénél a vadászati hatóság trófea bírálati jegyen adott igazolását a bírálati lappal együtt a vámhatóságnak, illetve a trófea származásának ellenőrzésére jogosult szerv felhívására be kell mutatni. Az elhullott vagy egyéb nem közvetlen elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs kiviteléhez a vadászati hatóság a 15. számú melléklet II. részében foglalt kiviteli engedélyét kell bemutatni.

(3) A vadászati hatóság a jogszerűen elejtett trófeás vad éremhatárt elérő trófeájáról az elejtő nevére kiállított oklevelet és érmet is átad.

(4)¹⁰⁹ A trófea bírálatáért a bemutatásra kötelezettnek igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni a 15. számú melléklet I. részében foglaltak szerint. A trófeabírálat díját – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a 10032000-01031654-00000000 számú ,,Vadgazdálkodási bevételek'' központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.

56. § (1) Elhullott vagy állategészségügyi ok miatt elejtett vad trófeabírálata kérelméhez a hatósági állatorvos által külön jogszabály szerint kiadott igazolást kell csatolni.

(2)¹¹⁰ A gépjárművel való ütközés miatt elhullott vad trófeabírálatához a balesetről készült jegyzőkönyvet is csatolni kell.

57. § (1)¹¹¹ A minisztérium a Vtv. 74. § (6) bekezdése szerint nemzeti értékké nyilvánított trófea rendelkezési jogának korlátozásáról a nemzeti értékké nyilvánító határozatában intézkedik.

(2)¹¹² A nemzeti értékké nyilvánított trófea elhelyezéséről, kiállításon történő bemutatásáról a minisztérium gondoskodik.

(3)¹¹³ A trófea nemzeti értékké nyilvánítása esetén a jogosult a rendelkezési jogának korlátozása arányában kártalanítást igényelhet, amelynek megfizetését a külön jogszabály szerinti számláról kell teljesíteni. Amennyiben a nemzeti értékké nyilvánított trófeát bérvadászati szerződés keretében ejtették el, a szerződésben szereplő összeg mértékéig igényelhető a kártalanítás.

58/A. §¹¹⁵ (1) A Vtv. 75. § (1) bekezdésében foglalt vadkár öt százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni.

(2) A Vtv. 75. § (1) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.

(3)¹¹⁶ Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:

59. § (1) Vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kárbecslést közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

(2)¹¹⁷ A Vtv. 75. §-a (1) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás. Az így keletkezett vadkárigény legkésőbb az erdőtelepítés, illetve az erdőfelújítás befejezését követő ötödik év végéig érvényesíthető. A károsított csemetére vegetációs időszakonként egy alkalommal érvényesíthető kárigény. A kár pénzértékben történő megállapításához a külön jogszabály szerint számítandó újraerdősítési költséget kell alapul venni.

(3) A Vtv. 81. §-ának (3) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.

(4) A kárbecslés időpontjáról és helyéről – az azon való részvétel céljából – a jegyző az érdekelteket értesíti.

(5) A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a vadkár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

(6) A kárbecslésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult a kár megelőzési kötelezettségének milyen módon tett eleget, illetve a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is.

(7) A mezőgazdasági (ideértve a szőlőt és gyümölcsöst is) és az erdei vadkárok becsléséhez a szakértő által alkalmazott jegyzőkönyv mintáját a 16. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyvet a szakértőnek és a jelenlevő feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk.

(8) A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyveket haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján kísérli meg a felek között az egyezség létrehozását, illetve megállapítja az egyezség létrejöttének hiányát.

60. § (1) Vadvédelmi hozzájárulást a jogosultnak évenként két egyenlő részletben március 31-éig és november 30-áig az éves vadgazdálkodási terv alapján kell fizetni.

(2) A vadvédelmi hozzájárulás vadgazdálkodási évre vonatkozó tényleges összegét a tárgyévet követő március 31-éig a hasznosított vadállomány mennyisége alapján kell megállapítani.

(3) A vadvédelmi hozzájárulás összege csökkenthető a mesterséges tenyésztésből származó és a vadászterületre kiengedett fácán mennyisége arányában megállapított összeg huszonöt százalékával.

61. § (1)¹¹⁹ A Vtv. 84. §-ának (3) bekezdésében foglalt vadvédelmi bírságot a vad egyedének a 17. számú mellékletben foglalt vadfajok és a hullott agancs vadgazdálkodási értékének jegyzéke figyelembevételével kell megállapítani.

(2)¹²⁰ Vadgazdálkodással, vadászattal összefüggő szabálysértési vagy büntetőügyben indult eljárásról az eljáró szerv, továbbá az érintett vadászatra jogosult köteles a cselekmény helye szerint illetékes vadászati hatóságot írásban tájékoztatni.

62. §¹²¹ A vadvédelmi hozzájárulás, a vadgazdálkodási és a vadvédelmi bírság összegét – külön jogszabály szerint – a 10032000-01031654-00000000 számú ,,Vadgazdálkodási bevételek'' központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság határozatában meghatározott módon készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.

62/A. §¹²³ A vadászati hatósági feladatokat ellátó személy a szolgálati fegyverét előzetes felszólítás és figyelmeztető lövés leadása után, az életet vagy testi épséget közvetlenül fenyegető támadás elhárítására – ha a támadás másként nem hárítható el, az elkövető személlyel szemben az arányosság követelményeinek betartásával – használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem mértékét.

63. § (1)¹²⁴ A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselő nem járhat el olyan vadászatra jogosult hatósági ügyében, ahol az eljárás kezdetét megelőzően, egy éven belül a vadászatra jogosult által meghívott vendégvadászként vagy tagként vadászott.

(2) A kérelemre indult vadászati hatósági eljárásban – amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik – a 18. számú melléklet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3)¹²⁵ A jogorvoslati kérelem díját vissza kell téríteni, ha a jogorvoslati eljárásban felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés a kérelmező hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítésről a jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult vadászati hatóság rendelkezik.

(4)¹²⁶ A kérelem visszavonása vagy elutasítása esetén a díjat nem lehet visszatéríteni.

(5)¹²⁷ Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

64. § Az Országos Vadgazdálkodási Adattárból történő adatszolgáltatás módját és a fizetendő díjtételeket a 19. számú melléklet tartalmazza.

65. § (1) A minisztérium a külön jogszabályban meghatározottak szerint megalapítja a ,,Magyar Vadgazdálkodásért'' (a továbbiakban: állami elismerés) elnevezésű állami elismerést.

(2) Az állami elismerésben részesülhet a vadgazdálkodási ágazat szakmai gyakorlatában tevékenykedő természetes személy. Az állami elismerést évenként legfeljebb két fő kaphatja meg.

(3) Az állami elismerés díja bruttó kettőszázötvenezer forint, amely az FM ,,Vadgazdálkodási tevékenységek'' számláról teljesítendő. Az állami elismerés díja a Központi Statisztikai Hivatal által közölt infláció mértékével helyesbítendő.

(4) Az állami elismerést a minisztérium javaslata alapján a miniszter adományozza.

(5) Az állami elismerésre vonatkozó további szabályokat az Alapító Okirat tartalmazza.

65/A. §¹²⁹ (1) Mezei nyúl élő egyedeinek befogását és az országból történő kivitelét a befogás helye szerint illetékes vadászati hatóság engedélyezi.

(2) A vad, vadhús kereskedelmi felvásárlója a tevékenységét köteles bejelenteni a telephelye szerint illetékes vadászati hatóságnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a cég tevékenységét igazoló okiratok másolatait, vadfajonként a vad beszállításának jellemző térségét és körét, a vadhús tárolására, feldolgozására vagy felhasználására vonatkozó adatokat (darabszám és tömeg), valamint nyilatkozatot arról, hogy a felvásárló biztosítja az ellenőrzés lehetőségét a vadászati hatóság részére.

65/B. §¹³¹ A vadászati hatósági feladatot ellátó személy a munkavégzés során köteles a hivatalos személyre utalást kifejező szolgálati jelvényt viselni, illetve felhívásra köteles magát a szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel is igazolni. A vadászati hatósági feladatokat ellátó személyek okmányainak mintáját a 22. számú melléklet tartalmazza.

65/C. §¹³³ (1) Az Országos Vadgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: OVT), valamint a területi vadgazdálkodási tanácsok tagjait a miniszter bízza meg.

(2) Az OVT a minisztérium mellett, a területi vadgazdálkodási tanács pedig a területi vadászati hatóság mellett működik. A tanácsok tagjainak felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezniük. Feladatuk vadgazdálkodási szakmai kérdésekben állásfoglalások és ajánlások kialakítása, illetve megtétele. A tanács döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, ügyrendjét maga állapítja meg.

(3) Az OVT tizenkét főből áll; tagjai: a minisztérium három, a Környezetvédelmi Minisztérium egy képviselője, valamint a vadászat és vadgazdálkodás érdekképviseleti, köztestületi szervezetének egy-egy képviselőjéből együttesen legfeljebb négy fő, továbbá négy fő megbízott szakember a vadgazdálkodás felsőfokú oktatási- kutatási intézményei képviseletében.

(4) A területi vadgazdálkodási tanács tizenkét főből áll; tagjai: a területi vadászati hatóság kettő, az erdészeti és a természetvédelmi hatóság egy-egy képviselője, valamint a vadászat és vadgazdálkodás érdekképviseleti, köztestületi szervezetének egy-egy képviselőjéből együttesen legfeljebb négy fő, továbbá négy fő megbízott szakember az adott térség vadgazdálkodási szakértői képviseletében. A tanács elnöke és titkára a vadászati hatóság egy-egy képviselője.

66. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy az 1. § rendelkezéseit 1997. március 1. napjától kell alkalmazni; egyidejűleg hatályát veszti a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 8/1993. (I. 30.) FM rendelet, valamint a módosítására kiadott 5/1994. (II. 14.) FM és 38/1995. (XI. 14.) FM rendelet.

(2) Az 1997. március 1. napja előtt indult és folyamatban lévő eljárásokat a korábbi jogszabályok alapján kell elbírálni.

(3)¹³⁴ A vadgazdálkodási üzemtervet jóváhagyásra 1998. szeptember 1-jéig kell az illetékes vadászati hatósághoz benyújtani.

(4) Első alkalommal – 1997. március 1-jétől 1998. február 28-ig terjedő időszakra – az éves vadgazdálkodási tervet jóváhagyásra 1997. május 31-ig kell az illetékes vadászati hatósághoz benyújtani.