35/1997. (XI. 26.) PM rendelet

1. § (1) Az adóraktári engedély iránti kérelmet a vámhatóság által rendszeresített, az 1. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon vagy a vámhatóság által elfogadott formátumban, számítógépes adathordozón (a továbbiakban: engedélykérelem) a megyeszékhelyen működő (Pest megyében a Buda-környéki, a fővárosban – a Jöt. 5. § (1) bekezdése szerint – a 16. vagy a 18. számú) vámhivatalhoz (a továbbiakban: jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal) kell benyújtani. Az adóraktári engedély iránti kérelem formanyomtatványa térítés ellenében, a jövedéki adóügyben eljáró vámhivataloknál szerezhető be.

(2) Az engedélykérelemben a jövedéki termék EAN kódszámának feltüntetése nem kötelező.

2. § (1) Az adóraktári engedély iránti kérelemhez csatolni kell

(2) A kérelmező az engedélyezési eljárás során az adóraktár helyszínrajzát, műszaki, technikai és építési dokumentumait, a i) pont szerinti engedélyek, bizonylatok, hozzájárulások eredeti példányát, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, továbbá a jövedéki termékek – kivéve az ásványolajtermékek – gyártmánylapját a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal kérésére benyújtja vagy a helyszínen bemutatja.

(3) A kérelmezőnek, ha megbízható adós nyilatkozatot adott az engedélykérelmében, csatolnia kell a Jöt. 7. § 18. pontjában foglalt feltételek – kivéve a vámszempontból megbízható feltétel – teljesülését igazoló eredeti bizonylatokat, okiratokat.

(4) A Jöt. 19. § (2) bekezdése szerint bérfőzési tevékenységet végző egyéni vállalkozónak az adóraktári engedély iránti kérelméhez csatolnia kell az arról szóló nyilatkozatát is, hogy, ha kettős könyvvezetésre válik kötelezetté, úgy erről haladéktalanul értesíti a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalt.

(5) A kérelmezőnek az (1) bekezdés b), d), j) pontjaiban foglalt okiratokat eredetben, az egyéb bizonylatokat eredetben vagy az azokról készített hiteles másolatban kell csatolni.

3. § (1) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal az adóraktári engedély iránti kérelem benyújtását követő 30 napon belül az adóraktárban helyszíni szemlét tart.

(2) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a benyújtott adóraktári engedély iránti kérelemben és az ahhoz csatolt, vagy a helyszínen megtekintett okiratokban, bizonylatokban foglaltak helyszíni ellenőrzésének eredményét a kérelmező jelenlétében felvett jegyzőkönyvben rögzíti. A helyszíni szemlén az adóraktár fekvése – a fővárosban a Jöt. 5. § (1) bekezdése – szerinti vámhivatal (a továbbiakban: hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal) is részt vesz.

(3) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal, ha az adóraktár illetékességi területén kívül található, a helyszíni szemle megtartása érdekében az adóraktár vonatkozó valamennyi okiratot, bizonylatot 8 napon belül megküldi a területileg illetékes jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalnak.

4. § (1) A helyszíni szemlét követő 15 napon belül a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a felajánlott jövedéki biztosíték összegének elfogadását vagy attól eltérő összegben való megállapítását határozatban közli a kérelmezővel.

(2) Az adóraktári engedélyt a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal az (1) bekezdés szerinti jövedéki biztosíték 9. § szerinti rendelkezésre bocsátását igazoló okmányok, bizonylatok eredetben való kézhezvételét követő 15 napon belül, a 2. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki.

5. § A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal az adóraktári engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező

6. § (1) A Jöt. 21. § (7)–(9) bekezdésének alkalmazásában az adóraktári engedélykérelemben megadott, valamint az adóraktári engedélyben [az adóraktár-betétlap(ok)ban] foglalt adatokat érintő minden változást, módosítást bejelentési kötelezettséggel járó változásnak kell tekinteni.

(2) A bejelentési kötelezettséggel járó változást a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül – a termékkísérő okmány és az egyszerűsített kísérő okmány aláírására jogosultak személyének változása esetén haladéktalanul – be kell jelenteni. A bejelentés az 1. számú melléklet szerinti engedélykérelem formanyomtatványán vagy annak megfelelő tartalmú számítógépes adathordozón teljesíthető. A bejelentés az adóraktári engedély módosítása iránti kérelemnek minősül.

(3) A módosítás iránti kérelemhez csatolni kell

(4) Az adóraktár engedélyesének további adóraktár működtetése iránti kérelme esetén az adóraktárként működtetni kívánt üzemi helyiségre, a 2. § (1) bekezdés e)–k) pontjában meghatározott dokumentációt, okiratokat kell csatolni.

(5) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a módosítás iránti kérelemben foglaltak alapján az adóraktári engedélyt és/vagy az adóraktár-betétlapot bevonja, és új adóraktári engedélyt és/vagy adóraktár-betétlapot ad ki. Az adóraktár engedélyesének egyik adóraktárára vonatkozó engedélye megszünése esetén a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal az adóraktárra vonatkozó adóraktár-betétlapot vonja be.

7. § (1) Ha az adóraktári engedélyes tevékenységét több adóraktárban folytatja, az adóraktári engedélyről minden adóraktárában a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által hitelesített, sorszámozott másolati példányt kell tartania, az eredeti adóraktári engedélyt a Jöt. 5. § (4) bekezdésében említett helyen, biztonságosan kell megőriznie.

(2) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalnak illetékesség változás esetén az adóraktár engedélyesére és az adóraktár(ak)ra vonatkozó valamennyi előzetes ügyiratot 8 napon belül kell megküldenie az engedélyezésre illetékessé váló vámhivatalhoz.

8. § (1) A Jöt. 21. § (10) bekezdésben meghatározott változásnak kell tekinteni a technológiai és technikai feltételek megváltozását, a jogszabályban előírt hatósági engedélyekben, szakhatósági hozzájárulásokban foglaltaktól eltérő működtetést, továbbá az előállított és betárolt jövedéki termékek biztonságos raktározásának, tárolásának, és a pontos mennyiségi számbavétel feltételének megváltozását.

(2) A Jöt. 22. § (6) bekezdésében meghatározott körülmények megváltozása lehet különösen az adómérték változása, továbbá az előállított, raktározott jövedéki termék mennyiségének olyan mértékű megváltozása, amely alapján a jövedéki biztosíték összegét több mint 25%-kal kell megemelni, valamint, ha a rendelkezésre bocsátott jövedéki biztosíték érvényesíthetősége kétségessé válik.

9. § (1) Készpénzben nyújtott jövedéki biztosítéknak minősül a vámhatóság által megadott jövedéki biztosíték számlára, jövedéki biztosíték céljára történő banki átutalás.

(2) Jövedéki biztosítékként olyan bankgarancia fogadható el, amely

(3) Nem fogadható el a bankgarancia, ha a bankgaranciát nyújtó, illetőleg felülgarantáló belföldi hitelintézettel szemben a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 157. §-a szerinti kivételes intézkedésre kerül sor.

(4) A bankgaranciának tartalmazni kell

10. § Jövedéki termék adómentes beszerzéséhez és felhasználásához szükséges keretengedély iránti kérelmet a vámhatóság által rendszeresített a 3. számú melléklet szerinti adattartalmú engedélykérelmen a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz kell benyújtani. A keretengedély iránti kérelem formanyomtatványa térítés ellenében a jövedéki adóügyben eljáró vámhivataloknál szerezhető be.

11. § (1) A keretengedély iránti kérelemhez – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – csatolni kell

(2) A kérelmező az engedélyezési eljárás során az adómentes üzem helyszínrajzát, műszaki, technikai, építési dokumentumait, a műszaki, technológiai és üzemmód leírását, az (1) bekezdés h) pont szerinti hatósági engedélyek, hitelesítési bizonylatok, szakhatósági hozzájárulások eredeti példányát a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal kérésére benyújtja vagy a helyszínen bemutatja.

(3) A Jöt. 37. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységet végző kérelmezőnek az (1) bekezdés b), c), d) pontjában foglaltakat nem kell teljesítenie.

(4) A kérelmezőnek a (1) bekezdés b), c), j), k) pontjaiban foglalt okiratokat eredetben, az egyéb okiratok, bizonylatok benyújtását eredetben vagy hiteles másolatban kell teljesíteni.

12. § (1) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a keretengedély iránti kérelem benyújtását követő 15 napon belül az adómentes üzemben a 3. § (2) bekezdésben foglaltak szerint helyszíni szemlét tart.

(2) A helyszíni szemlét követő 15 napon belül a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal határozatban közli a felajánlott jövedéki biztosíték összegének elfogadását vagy ettől eltérő összegben való megállapítását.

(3) A keretengedélyt a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a (2) bekezdés szerinti jövedéki biztosíték 9. § szerinti rendelkezésre bocsátását igazoló okmányok, bizonylatok eredetben való kézhezvételét követő 15 napon belül, a 4. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon adja ki.

(4) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a keretengedélyben rögzíti – a felhasználás (a technológia) sajátosságának figyelembevételével – azt az időszakot (időpontot), amelyre vonatkozóan a felszámolási arányszám szerinti elszámolást teljesíteni kell.

13. § A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a keretengedély iránti kérelmet elutasítja, ha

14. § (1) Az engedélyezett keretmennyiség tárgyidőszakon belüli módosítását, valamint a tárgyidőszakot követő újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezését a 3. számú melléklet szerinti keretengedély iránti kérelem II. részének kitöltésével kell kérni, a vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben foglaltak engedélyezése a keretengedély II. részének kiállításával és kiadásával történik, egyidejűleg az előző keretengedély II. részét a jövedéki adóügyben eljáró hatóság visszavonja.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti változás a nyújtandó jövedéki biztosíték összegének növekedését is eredményezi, a (2) bekezdés szerinti engedélyezésre csak az új jövedéki biztosíték teljesítésének igazolását követően kerülhet sor.

15. § (1) A keretengedély iránti kérelemben, illetve a keretengedélyben szereplő adatok – 14. § (1) bekezdésében foglaltakon kívüli – egyéb változása esetén, a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül, illetve – a termékkísérő okmány aláírására jogosult személyének változása esetén haladéktalanul – bejelentést kell tenni a jövedéki adó ügyben eljáró vámhivatalhoz. A bejelentéshez csatolni kell a változással kapcsolatos – a 11. § (1) bekezdésében megjelölt – okmányokat, bizonylatokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljáráshoz a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egymás közti szervezeti jogutódlása esetén a keretengedély jogutódra való átszállásának bejelentésekor a jogelőd engedélyét, a jogelőd cégbírósághoz benyújtott változás bejegyzés iránti kérelmének a bírósági átvételt igazoló bélyegzővel ellátott példányát, továbbá, ha a jogutódlás az adómentes felhasználó cégformájának a megváltozása miatt következett be, a tulajdonlásra és a jövedéki biztosíték letételére vonatkozó okiratokat, a jogutódlás egyéb eseteiben a keretengedély megszerzéséhez benyújtandó (jogutódra vonatkozó) okmányokat, igazolásokat kell csatolni.

(3) Ha az adómentesen beszerzett jövedéki terméket az adómentes felhasználó a keretengedélyében megjelölttől eltérő más termék előállításához kívánja felhasználni, úgy kell eljárni, mint az új kérelem esetében, azonban a 11. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakat nem kell teljesíteni.

16. § A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység, export- és importtevékenység folytatásához a jövedéki engedély iránti kérelmet a vámhatóság által rendszeresített az 5. számú melléklet szerinti adattartalmú engedélykérelmen a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz kell benyújtani. A jövedéki engedély iránti kérelem formanyomtatványa térítés ellenében a jövedéki adóügyben eljáró vámhivataloknál szerezhető be.

17. § (1) A jövedéki engedély iránti kérelemhez csatolni kell

(2) A kérelmezőnek a (1) bekezdés b), c), d), g) pontjaiban foglalt okiratokat eredetben, az egyéb bizonylatokat eredetben vagy hiteles másolatban kell csatolni.

18. § A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a jövedéki engedélyt a 6. számú mellékletben megadott adattartalmú nyomtatványon adja ki.

19. § (1) A jövedéki engedélyben szereplő bármely adat változását be kell jelenteni.

(2) A bejelentést az 5. számú melléklet szerinti adattartalmú nyomtatványon a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz kell bejelenteni.

(3) Ha a székhely változása következtében a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalnak az illetékessége is változik, a kérelmet, valamint a jövedéki engedélyesre és a telephelyre vonatkozó valamennyi előzetes ügyiratot 8 napon belül meg kell küldeni az engedélyezésre illetékessé váló vámhivatalhoz.

(4) Az adatok változásának bejelentése során csatolni kell

(5) Az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének határideje:

(6) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a kérelemben foglaltak alapján a jövedéki engedélyt vagy annak telephelyre vonatkozó mellékletét bevonja, és új jövedéki engedélyt (mellékletet) ad ki.

(7) A telephely megszüntetése esetén a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a megszüntetésről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg a jövedéki engedély vonatkozó mellékletét bevonja.

20. § (1) Ha a jövedéki engedélyes kereskedő a tevékenységét több telephelyen folytatja, a jövedéki engedélyről telephelyenként a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által hitelesített, sorszámozott másolati példányt kell a telephelyein tartania. Az eredeti jövedéki engedélyt a Jöt. 5. § (4) bekezdésében említett helyen kell biztonságosan megőrizni.

(2) A jövedéki engedélyes kereskedő, importáló, exportáló jövedéki biztosítékának teljesítésére a 9. §-t értelemszerűen kell alkalmazni.

21. § (1) Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó a Jöt. 13. § (2) bekezdés b)–d) pontja és (4) bekezdés a)–c) pontja szerint belső minőség-ellenőrzéshez, az adóellenőrzés céljaira, illetve az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira mintaként felhasznált jövedéki termék után adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól csak akkor mentesülhet véglegesen, ha azokat az engedélykérelemhez benyújtott a mintavételi szabályzatában meghatározott módon vette és mintavételi nyilvántartásába bejegyezte.

(2) A belső minőség-ellenőrzés céljaira szolgáló mintának a már készletre vett jövedéki termékből vett minta minősül.

(3) A jövedéki termékekből a vámhatóság mintát vesz, ha a jövedéki termék minőségét az adóellenőrzés céljaira szakértői vizsgálattal kell megállapítani. A mintát az adóraktári engedélyes, az adómentes felhasználó jelenlétében, a mintavételi szabályzat előírásai szerint kell venni. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt díjmentesen az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó bocsátja rendelkezésre.

22. § (1) Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól véglegesen mentesíthető mintákról az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által elfogadott és hitelesített mintavételi nyilvántartást kell vezetnie. A mintavételi nyilvántartás vezetésére a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által elfogadott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

(2) A mintavételi nyilvántartásnak tartalmaznia kell

(3) A mintavételi nyilvántartást az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak jövedéki termékenként naprakészen kell vezetnie, és havonta le kell zárnia.

(4) A havonta lezárt mintavételi nyilvántartásban összesített, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által tartott készletfelvétel során jóváhagyott minták mennyiségét a termékmérleg nyilvántartásban egy tételben kiadásba lehet helyezni.

23. § (1) Az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a mintavételi nyilvántartásba vett adatokat mintavételi (vizsgálati) jegyzőkönyvvel kell igazolnia.

(2) A mintavételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

(3) A mintavételi jegyzőkönyvet – az (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya – a minta sorszámával ellátva – a mintavételi nyilvántartás mellékletét képezi, másodpéldánya a mintát kíséri.

(4) A mintavételi jegyzőkönyvet az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira végzett mintavétel esetén 3 példányban kell kiállítani, melynek harmadpéldánya a mintát vevő hatóság példánya.

24. § (1) Ha a kitároló és betároló adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó vagy köztük és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal között a jövedéki termék vámtarifaszám alá történő besorolásával vagy az adó alapjául szolgáló mennyiség meghatározásával kapcsolatban vita merül fel, a jövedéki termék minőségét és/vagy mennyiségét szakértői vizsgálattal kell megállapítani.

(2) A szakértői vizsgálat céljára a hivatalos mintát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó jelenlétében, a mintavételi szabályzatában foglaltak szerint veszi. A mintát és a mintavételhez szükséges edényt díjmentesen az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó köteles rendelkezésre bocsátani.

(3) Ha a szakértői vizsgálatra az (1) bekezdésben meghatározott esetben került sor, a szakértői vizsgálat költségei az adóraktár engedélyesét vagy az adómentes felhasználót terhelik.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a mintát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal veszi és juttatja el – a vizsgálatra jogszabályban feljogosított – laboratóriumba, vagy jogszabályban kijelölt, minőség tanúsítására jogosult intézetbe.

25. § (1) Az adóraktár engedélyese a Jöt. 13. § (2) bekezdés e) pontja, az adómentes felhasználó a Jöt. 13. § (4) bekezdés d) pontja alapján az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól csak akkor mentesülhet véglegesen, ha a jövedéki termék megsemmisítését a (2) és (3) bekezdésben meghatározott módon végzi.

(2) Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesülés szempontjából a jövedéki termékek megsemmisítése

(3) A megsemmisítést a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett oly módon kell elvégezni, hogy a megsemmisítést követően jövedéki terméket ne lehessen visszanyerni.

26. § (1) Az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a jövedéki termék megsemmisítését a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz írásban előzetesen kell bejelentenie.

(2) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak – ha a megsemmisítés feltételei fennállnak – a megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készítenie.

(3) A megsemmisítési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

(4) A megsemmisítési jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, melynek eredeti példánya a termékmérleg nyilvántartás mellékletét képezi, másodpéldánya a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya. A megsemmisítési jegyzőkönyv a Jöt. 13. § (5) bekezdés szerinti vizsgálati jegyzőkönyvnek minősül.

27. § (1) Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó a Jöt. 13. § (2) bekezdés f) pontja és a (4) bekezdés e) pontja alapján az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól csak akkor mentesülhet véglegesen, ha a jövedéki termék megsemmisülésének bejelentését a (3) bekezdés szerint teljesítette, és a (2) bekezdésben és a 28. § (3) bekezdésben foglaltak nem állnak fenn.

(2) Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli végleges mentesülés szempontjából nem vehető figyelembe az a megsemmisülés, amely a műszaki, technológiai előírások megtartásával, kellő gondossággal és körültekintéssel egyébként elhárítható műszaki hiba vagy mulasztás miatt keletkezett.

(3) A jövedéki termék raktározását, tárolását, illetve – adófelfüggesztés melletti szállítás esetén – a jövedéki termék kitárolását végző adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak az adómentes jövedéki termék megsemmisülését – annak bekövetkeztét követően – a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz haladéktalanul be kell jelentenie.

(4) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak a bejelentés alapján haladéktalanul vizsgálatot kell tartania, és arról megsemmisülési jegyzőkönyvet kell felvennie.

28. § (1) A megsemmisülési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

(2) A megsemmisülési jegyzőkönyvet 3 példányban kell kiállítani, melynek eredeti példánya az adóraktár engedélyese termékmérleg nyilvántartásának vagy az adómentes felhasználó jövedéki nyilvántartásának mellékletét képezi, a másodpéldány a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal nyilvántartása mellékletét képezi, a harmadpéldány a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya.

(3) A megsemmisülés nem tekinthető igazoltnak, ha az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó

29. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az engedélyezési eljárás keretében az adóraktár üzemi helyisége, a keretengedélyes adómentes üzeme, vagy a jövedéki engedélyes telephelye, üzemi és mérőberendezésein, csővezetékein, tárolótartályain, egyéb berendezésein, a szállító eszközökön, a csomagokon, – szükség szerint – a mintákon hivatalos zárat helyezhet el.

(2) Hivatalos zárnak e rendelet alkalmazásában a vámhatóság által a raktárhelyiségen, tárolótartályon, mérőműszeren, egyéb berendezésen, szállítóeszközön, csomagon, mintán elhelyezett ólomzár, pecsétzár, szalagzár, függőpecsét minősül.

(3) A hivatalos zárat abból a célból kell alkalmazni, hogy a jövedéki terméket az üzemi berendezés zárt rendszeréből, a mérőberendezés kikerülésével, illetve a hivatalos zár megsértése nélkül kivenni, valamint az üzemi berendezést rendeltetésétől eltérően használni ne lehessen.

(4) A benyújtott dokumentumok alapján és a helyszíni vizsgálat során a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jegyzőkönyvben meghatározza az üzemi- és mérőberendezéseknek, tárolótartályoknak azokat a pontjait, ahol hivatalos zárat, borítót kell alkalmazni. Az alkalmazott zárak, borítók a más hatóságok által felhelyezett jelzéseket (bélyegzéseket) nem takarhatják, nem rongálhatják.

30. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az adóraktár vagy az adómentes felhasználó üzeme üzemi berendezéseiről, tárolótartályairól és az alkalmazott hivatalos zárakról műszaki leírást készít. A műszaki leírás eredeti példányát az adóraktárban vagy az adómentes felhasználó üzemében kell tartani, másod-, illetve harmadpéldánya az engedélyező, illetve a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal példánya.

(2) A műszaki leírásnak tartalmaznia kell

(3) A műszaki leírás záradékában szerepeltetni kell

31. § (1) Az adóraktár engedélyesének az adóraktár engedély átvételét követő 5 munkanapon belül a termelés megkezdésének időpontját a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz írásban kell bejelenteni.

(2) A jövedéki termékek termelésének, tárolásának megkezdését, befejezését, szüneteltetését és újbóli megkezdését – annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően – a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak írásban be kell jelenteni. Szüneteltetésnek kell tekinteni, ha az adóraktárban 30 napot meghaladóan nem folytatnak termékelőállítást, illetve tárolást.

(3) A jövedéki termék előállításának, illetve tárolásának szüneteltetése esetén a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a jövedéki üzem berendezésein termelést akadályozó hivatalos zárat helyez el, amelyet a tevékenység újbóli megkezdésekor távolít el.

32. § (1) Az adóraktár engedélyesének a székhelyén, illetve adóraktáranként ki kell jelölni azt a személyt, aki a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatallal az együttműködésért és a hatósági felügyelet helyszíni feltételeinek biztosításáért felelős (a továbbiakban: felelős üzemvezető).

(2) Az adóraktár engedélyesének a felelős üzemvezető kijelölését és az abban bekövetkező változást a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal felé írásban be kell jelentenie a kijelölést, illetve a változást követő 15. napon.

33. § (1) A hivatalos zárral biztosított üzemi berendezést és a hivatalos zárat a műszaki leírásban rögzített állapotban kell tartani, azon változtatást – a kárt okozó üzemzavar, baleset megelőzésének vagy következménye elhárításának kivételével – a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz történt előzetes, írásban tett bejelentés után, a vámhivatal kiküldöttje jelenlétében lehet végrehajtani.

(2) Amennyiben az adóraktárban a termelés és tárolás során jövedéki termék megsemmisül, vagy olyan üzemi berendezés működésében keletkezik zavar, rendellenesség, amelyen a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal hivatalos zárat alkalmazott, akkor azt a vámhivatalnak – az észlelést követően haladéktalanul – be kell jelenteni.

(3) Az üzemakadály észlelése esetén a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz írásban, 2 példányban bejelentést kell benyújtani. A bejelentésnek tartalmaznia kell a meghibásodott üzemi berendezés megnevezését, a mérőberendezés esetén annak típusát, számát, számlálókészülékének állását, az üzemakadály bekövetkezésének idejét és okát.

34. § (1) A hivatalos zárral ellátott mérőberendezés vagy üzemi berendezés működésében keletkező minden olyan rendellenességet, amely a mérés pontosságát, a gyártás technológiáját befolyásolja, üzemakadálynak kell tekinteni.

(2) A hivatalos zárral ellátott mérőberendezés vagy üzemi berendezés működésében mutatkozó üzemakadály észlelésekor az azzal összekapcsolt berendezésen a termelést, a ki- és betárolást azonnal meg kell szüntetni. Nem vonatkozik e rendelkezés azokra az esetekre, amikor a termelés azonnali megszüntetése a kőolajfinomítóban, illetve a pirolízis üzemben a folyamatos technológia megszakítását jelenti.

(3) Ha a mérőberendezést, valamint a hivatalos zárral ellátott üzemi berendezést helyben nem lehet kijavítani, a termelést, szállítást csak másik mérőberendezés, üzemi berendezés felszerelése után szabad folytatni.

35. § (1) Az üzemi berendezésről a hivatalos zárat csak a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal távolíthatja el.

(2) Ha a hivatalos zár alá vett üzemi berendezés javítása, tisztítása vagy bármely más ok miatt a hivatalos zár levétele válik szükségessé, vagy ha a hivatalos zár megsérült, illetve elhasználódott, azt a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnál az ok megjelölésével – írásban, két példányban – azonnal be kell jelenteni.

(3) A hivatalos zárat az adóraktár engedélyese által erre kijelölt felelős üzemvezető jogosult levenni baleset, kárt okozó üzemzavar megelőzése, illetve következményének elhárítása céljából, vagy ha a bejelentett karbantartás, javítás során további zárlevétel vált szükségessé, és arra a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyt adott.

(4) A felelős üzemvezető a hivatalos zár levételét – a levétel időpontjának feltüntetésével – a termelési naplóba köteles bejegyezni, a levett hivatalos zárat köteles megőrizni, és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak átadni.

36. § (1) Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó a Jöt. 33. § (3) bekezdés szerinti készletfelvételhez a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak készletbevallást ad.

(2) Az adóraktár engedélyesének és az adómentes felhasználónak a készletbevallásban az adóraktárban, illetve a telephelyen tárolt minden adózott és adózatlan jövedéki terméket – tárolóegységenként részletezve – kell feltüntetnie.

(3) A készletbevallásnak tartalmaznia kell

(4) A készletbevallást – a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által előzetesen jóváhagyott formában – számítógépes nyilvántartáson keresztül is be lehet nyújtani.

37. § (1) A készletfelvétel Jöt. 33. § (3) bekezdésében előírt ellenőrzése történhet tételes vagy egyszerűsített eljárásban. Az egyszerűsített eljárás lehet szúrópróbaszerű vagy adminisztratív.

(2) Az ellenőrzést a készletfelvétel céljából adott készletbevallás adatainak alapulvételével kell elvégezni.

(3) A tételes ellenőrzés külső és belső termékvizsgálatból áll. A külső termékvizsgálat a termékek darabszámának, azonosságának megállapításából, továbbá az alkalmazott azonossági jelek vizsgálatából áll. A belső termékvizsgálat kiterjed a termék minőségének, mennyiségének, megnevezésének, adó alapjául szolgáló mértékegységnek, vámtarifaszámának, származási helyének ellenőrzésére, továbbá azoknak az adatoknak és okmányoknak, illetőleg iratoknak a megvizsgálására, amelyek a készletfelvételhez, illetőleg az adóbevalláshoz szükségesek.

(4) Az egyszerűsített ellenőrzés lehet:

(5) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jogosult a jövedéki termékből a készletfelvétel alkalmával mintát vetetni, és azt arra jogszabály által kijelölt szakintézményben megvizsgáltatni, ha ez a termék jellegének, minőségének, adó alapjául szolgáló mértékegységnek vagy vámtarifaszámának a megállapításához szükséges. A mintavétel tényét, valamint a jövedéki termékből vett minta mennyiségét készletfelvételi jegyzőkönyvön a vámhivatal igazolja.

(6) Egyszerűsített ellenőrzés a megbízható adósnál és a megbízható adómentes felhasználónál végzett készletfelvétel alkalmával tartható, egyéb esetben akkor, ha a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal értékelése alapján az egyszerűsített ellenőrzés nem jár az adó beszedésének, befolyásának veszélyeztetésével.

(7) Tételes ellenőrzést kell végezni, ha jogszabályt sértő cselekmény elkövetésére alapos gyanú merül fel, továbbá, ha az adóraktári engedélyes vagy az adómentes felhasználó ellen csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás indul.

(8) Amennyiben az egyszerűsített ellenőrzés alkalmazása során a készletbevallás adatai között bármilyen eltérés tapasztalható, tételes ellenőrzést kell tartani.

(9) A ellenőrzés tényét és módját, annak eredményét – így különösen a termékvizsgálat alá vont termékek mennyiségét, azonosító adatát és a vizsgálatot végző megállapításait – a készletfelvételi jegyzőkönyvön fel kell jegyezni.

38. § (1) Ha a jövedéki termék importálójának személye nem azonos annak az adóraktár engedélyesnek vagy adómentes felhasználónak a személyével, amelynek adóraktárába vagy üzemébe a jövedéki terméket az importálást követően beszállítják, a Jöt. 11. § (2) bekezdésében meghatározott befogadó nyilatkozat, illetve a (3) bekezdése szerinti nyilatkozat kizárólag a 8. számú melléklet szerinti szigorú számadású formanyomtatványon adható meg, illetve vehető figyelembe. A befogadó nyilatkozatot a vámkezelést megelőzően a befogadó adóraktár, adómentes felhasználó hatósági felügyeletet ellátó vámhivatala ellenjegyzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adófelfüggesztéssel történő vámkezelésre csak az (1) bekezdésben meghatározott befogadó nyilatkozat bemutatásával kerülhet sor.

(3) Az adóraktárban tárolt adózott jövedéki termékről a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által előzetesen jóváhagyott külön nyilvántartást kell vezetni, az adózott jövedéki terméket a 7. számú melléklet szerinti termékmérleg-nyilvántartás nem tartalmazza.

39. § (1) Az ásványolaj adóraktár az ásványolajtermék gyártásához és tárolásához – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – csak az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) által hitelesített tárolótartályt használhat.

(2) Nem kell az OMH által hitelesíttetni a cseppfolyós és a sűrített gáztöltő tartályait, valamint az adalékanyagok gyártása, kiszerelése esetében tárolásra használt hordókat és a 220 liternél kisebb űrtartalmú kannákat, palackokat.

(3) Az adóraktár engedélyesnek az előállított és a tárolt termékek mennyiségi mérésére engedélyezett típusú, az OMH által hitelesített mérőberendezést kell alkalmazni.

(4) Az OMH által hitelesített tartályokon, mérőműszereken a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal hivatalos zárat helyezhet el.

(5) Az ásványolajtermékek kitárolása

40. § (1) A szeszüzem a lepárlással előállított etil-alkohol, nyersszesz, finomított szesz, víztelenített szesz, pálinka, borpárlat (a továbbiakban: szesz) mennyiségének mérésére engedélyezett típusú, az OMH által hitelesített mérőberendezést (a továbbiakban: szeszmérő gép) köteles alkalmazni. A szeszmérő gépet úgy kell az üzemi berendezésbe bekötni, hogy az a végterméket mérje.

(2) A gyártott szesz mennyiségének mérésére a szeszüzem – a termelőkapacitásának megfelelő – az OMH által hitelesített Siemens-, Beschorner- és Weszyczki-féle szeszmérő gépet alkalmazhatja. Más rendszerű mérőműszer alkalmazását a vámhatóság engedélyezheti, ha az a jövedéki adóérdeket nem veszélyezteti, és azt az OMH hitelesítette.

(3) Szeszmérő gép előállításához és javításához a vámhatóságtól beszerzett engedély szükséges. A szeszmérő gépet előállító vagy javító üzem az engedélyezett géptípusokon bármilyen szerkezeti vagy egyéb változtatást csak a vámhatóság és az OMH előzetes engedélyével végezhet.

(4) A szeszüzemben a kozmaolaj mérésére – ha azt nem semmisítik meg – külön szeszmérő gépet kell alkalmazni.

41. § (1) A szeszmérő gépet a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a felelős üzemvezető jelenlétében szereli fel, vagy szereli le, és arról jegyzőkönyvet készít.

(2) A szeszmérő gép alapzatát (lábazatát) úgy kell az adóraktár engedélyesnek kialakítania, hogy az megfeleljen a pontos méréshez szükséges – a vámhivatal és az OMH által meghatározott – feltételeknek.

42. § (1) Szeszfőzdében a végleges elő- és utópárlatot – ha annak mérésére külön szeszmérő gép nincs beállítva – hivatalos zár alatt tartott hitelesített edényben kell összegyűjteni a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(2) Ha a szeszfőzde nem tart igényt a bérfőzés során keletkezett végleges elő- és utópárlatra, köteles azt az alszeszvízgyűjtő aknába vezetéssel megsemmisíteni.

43. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal üzemakadály esetén vagy más indokolt esetben hivatalból vagy az engedélyes kérésére a Beschorner- és Weszyczki-féle szeszmérő gép mérési pontosságát próbaméréssel ellenőrizheti.

(2) A Siemens-típusú szeszmérő gépen a próbamérést csak az OMH végezheti el a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal jelenlétében. A próbamérésről a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal, illetve az OMH jegyzőkönyvet készít.

(3) Üzemakadály esetén a szeszmérő gép mérődobját a helyszínen kicserélni vagy kijavítani nem szabad.

(4) Ha a szeszmérő gép ellenőrzésekor a maximált hőmérő +70 °C-nál magasabb hőmérsékletet jelez, a szeszmérő gép mérési pontosságának ellenőrzése céljából azonnal próbamérést kell tartani, és a próbaszesz szeszfokát szakértői vizsgálattal kell megállapítani.

44. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a mérőberendezést határozattal mérési célra alkalmatlanná nyilvánítja, és használatát megtiltja, ha

(2) A vámhatóság az (1) bekezdés a), b) pontja alapján hozott határozatáról az OMH-t értesíti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határozat elleni fellebbezés tárgyában a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (a továbbiakban: országos parancsnokság) területi (fővárosi) parancsnoksága (a továbbiakban: területi parancsnoksága) soron kívül dönt. A döntésig a mérőberendezés nem használható.

45. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az alkoholtermék adóraktár hitelesített üzemi berendezéseit azonosító jellel és elmozdulásuk megakadályozása végett hivatalos zárral látja el.

(2) Hivatalos zárat alkalmazni kell

46. § (1) A szeszgyártásra alkalmas készüléket – a (4) bekezdésben foglalt készülékek kivételével – csak szeszüzem tarthat birtokában, csak részére lehet belföldön értékesíteni, külföldről behozni.

(2) A szeszüzemnek a szesz gyártására alkalmas készülék beszerzését a beszerzés napját megelőző 15. napig a készülék fajtájának, űrtartalmának, főbb részeinek a leírásával a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz kell bejelenteni. A bejelentés alapján a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a készüléket ellenőrzi.

(3) Azok a szeszgyártásra alkalmas készülékek, amelyeket rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használnak, a vámhivatal engedélyével és ellenőrzése mellett működtethetők.

(4) Nem kell engedélyt kérni a rendeltetésszerűen használt túlnyomással üzemelő háztartási főzőedényekre, valamint a tudományos és oktatási célra használt üveg desztilláló berendezésekre.

47. § (1) Szeszgyártásra alkalmas, de rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használt készülékre a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal engedélyt csak olyan személy részére adhat, amely (aki) szesz előállításával és forgalomba hozatalával nem foglalkozik.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt készüléket a vámhivatali engedély megszerzéséig hivatalos zár alatt kell tartani.

(3) Az ellenőrzés alatt álló készüléket az üzemben tartó csak a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felügyelete mellett semmisítheti meg.

48. § (1) A gyártott szesz mennyiségét a szeszmérő gép által mért litermennyiség és az összegyűjtött próbaszesz valódi szeszfoka századrésze szorzataként hektoliterfokban kell megállapítani.

(2) A készletfelvétel, valamint a kitárolás és betárolás alkalmával a szesz hektoliterfok mennyiségét – a palackozott szesz kivételével – hitelesített mérlegen kilogrammban mért tiszta tömeg és a valódi szeszfok, vagy a tárolótartály folyadékállást jelző mércén literben mért térfogat és a valódi szeszfok alapján a hivatalos szeszátszámítási táblázatok alkalmazásával kell megállapítani.

(3) A valódi szeszfok megállapítására csak hitelesített szeszfokmérőt szabad alkalmazni. A hitelesítést az erről kiállított igazolvánnyal kell igazolni.

(4) Valódi szeszfok alatt a szeszfokmérőn leolvasott szeszfoknak 20 °C-ra átszámított értékét kell érteni.

49. § (1) Az etil-alkoholból, gyümölcs-, gabona- és egyéb pálinkából, borpárlatból, egyéb alkoholtartalmú alapanyagból hideg úton előállított alkoholtermék (a továbbiakban: szeszes ital) mennyiségét a termelési napló alapján számított litermennyiség és a gyártott szeszes ital valódi szeszfoka századrésze szorzataként, hektoliterfokban kell megállapítani.

(2) Az adóraktári készletbe történő felvételnél, valamint a kitárolás és a betárolás alkalmával a szeszes ital hektoliterfok mennyiségét – a palackozott szeszes ital kivételével – a hitelesített mérlegen kilogrammban mért tiszta tömeg, vagy a tárolótartály folyadékállást jelző mércén literben mért térfogat és a valódi szeszfok alapján kell megállapítani.

50. § Az etanol üzemben az előállított nagytisztaságú, analitikai minőségű alkohol hektoliterfok mennyiségét a palackok űrtartalma és darabszáma szorzataként adódó litermennyiség és az MSZ 9562/2–71 szabvány szerinti reprezentatív mintavétel alapján meghatározott valódi szeszfok figyelembevételével kell megállapítani.

51. § (1) A palackozott szesz és szeszes ital litermennyiségét a palackok űrtartalma és darabszáma szorzataként, valódi szeszfokát a palackon feltüntetett szeszfok alapján kell megállapítani.

(2) A mennyiség megállapításánál a 0,5 hektoliterfokot elérő vagy meghaladó részt egész fokkal kell felkerekíteni, a 0,5 hektoliterfokot el nem érő részt figyelmen kívül kell hagyni. Több mennyiségi adat összesítésénél a kerekítést csak az összesített mennyiségre lehet alkalmazni.

52. § (1) A gyártott szesz és szeszes ital hektoliterfok mennyiségét szakértői vizsgálat alapján kell megállapítani, ha

(2) Ha a próbaszesz mennyisége a szakértői vizsgálathoz sem elég, a gyártott szesz hektoliterfok mennyiségét a szesztermelési napló adatai alapján kell megállapítani.

(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetekben a szakértői vizsgálat céljára a hivatalos mintát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az ellenőrzött adóraktár felelős üzem vezetőjének jelenlétében, a mintavételi szabályzat előírásai szerint veszi, de azt az adóraktár engedélyesének kell a kijelölt szakértőhöz eljuttatnia. A kijelölt szakértő alatt az illetékes miniszter által kijelölt laboratóriumot, és a hivatalos közlönyben közzétett, valamint a Nemzeti Akkreditálási Testület által megbízott laboratóriumokat kell érteni.

(4) Abban az esetben, ha hivatalos mintavétel az (1) bekezdés d)–g) pontjaiban meghatározott okok miatt történt, a mintát, valamint a szakértői eredmény kifogásolása esetén az ellenmintát minden esetben a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal köteles a kijelölt laboratóriumba eljuttatni.

53. § (1) Az alkoholtermék Jöt. 48. §-ában meghatározottak szerinti teljes denaturálása során denaturáló szerként (e § alkalmazásában a továbbiakban: denaturáló szer) 12 térfogatrész benzinből, 2 térfogatrész piridin purumból, 4 térfogatrész petróleumból és 2 térfogatrész pótszerből álló keveréket kell használni.

(2) A pótszer összetételét az országos parancsnokság állapítja meg és készítteti el a pótszerkeverő állomáson. A pótszer és a denaturáló szer előállítását az a személy végezheti, aki erre az országos parancsnokságtól engedélyt kapott.

(3) A denaturáló szer készítéséhez szükséges anyagokat az előállító személy saját költségén köteles beszerezni, a pótszert a jövedéki ügyben eljáró vámhivatal térítés ellenében bocsátja rendelkezésére. A felhasznált anyagok származását és minőségét számlával és analízis bizonyítvánnyal igazolni kell.

(4) Az alkohol teljes denaturálásával előállított termék (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: denaturált szesz) csak ipari szeszgyárban, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett állítható elő. A denaturáló szer és a denaturált szesz készítésének az időpontját a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnál legalább 5 nappal korábban be kell jelenteni.

(5) A denaturáló szert olyan arányban kell a denaturálandó szeszhez keverni, hogy minden 100 hektoliterfok szeszre 2 liter denaturáló szer jusson.

(6) Az adóraktárban a denaturált szeszt más alkoholterméktől elkülönítve kell tárolni.

(7) Tilos a denaturáló szert a denaturált szeszből egészen vagy részben kivonni, a denaturált szeszhez olyan anyagot keverni, amely a denaturált szesz hatását ízre vagy szagra megváltoztatja.

54. § (1) A sörgyár és a sörfőzde a gyártott sör térfogatmennyiségének mérésére az OMH által hitelesített üzemi berendezéseket, mérőberendezéseket, eszközöket alkalmazza. A hitelesített üzemi berendezéseket a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal azonosító jellel, és elmozdulásuk megakadályozása végett hivatalos zárral látja el. Hitelesíteni – az 56. § (3) bekezdése kivételével – az ászoktartályt, a nyomótankot, a fejtőtankot, valamint a sör kimérésére, illetve fejtésére szolgáló hordókat és szállítótartályokat kell.

(2) Azokat a rozsdamentes acélhordókat (KEG), melyeken domborított vagy nyomott formában szerepel a hordó gyártója és a hordó térfogata, az adóraktár engedélyesének nem kell hitelesíttetni.

55. § (1) A jövedéki adó alapjául a Jöt. 53. § (2) bekezdése alkalmazásában az adóraktárban gyártott sörválaszték – jogszabály szerinti – gyártmánylapján lefektetett eredeti névleges (erjedés előtti) extraktartalmát kell figyelembe venni, ha a kész sörben a szokásos analitikai módszerekkel meghatározott tényleges Balling (Plató) fok a sörszabványban (MSZ 8761) elfogadott + 0,5 (–0,3) szóráson belül van. Ha a hatósági ellenőrzés során talált, a szabvány határértékein kívül eső sör után magasabb Balling fok esetén a mért érték, alacsonyabb Balling fok esetén a gyártmánylap szerinti (névleges) érték után kell az adót megfizetni.

(2) Import sör esetében az eredeti gyártó által tanúsított Balling (Plató) fok értéket kell az adó alapjában figyelembe venni.

56. § (1) A sörgyártásra alkalmas főzőüst és komlóforraló üstöt – a (3) bekezdésben foglalt készülékek kivételével – csak sörfőzde és sörgyár tarthat birtokában, csak részére lehet belföldön értékesíteni, külföldről behozni.

(2) A sörfőzdének és a sörgyárnak a sör gyártására alkalmas főzőüst és komlóforraló üst beszerzését a beszerzés napját megelőző 15. napig a készülék fajtájának, űrtartalmának, főbb részeinek a leírásával a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz kell bejelenteni. A bejelentés alapján a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a készüléket ellenőrzi.

(3) Nem kell engedélyt beszerezni a tudományos és oktatási intézmények által, tudományos és oktatási célra használt sörfőző egységekre, berendezésekre.

57. § A pezsgőüzemnek és a köztes alkoholtermék üzemnek a gyártott pezsgő és köztes alkoholtermék mennyiségének megállapításához az OMH által hitelesített töltőtartályokat és mérőműszereket kell alkalmazni. A hitelesített üzemi berendezéseket a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal azonosító jellel és elmozdulásuk megakadályozása végett hivatalos zárral látja el.

58. § (1) A dohánygyárnak, a dohányüzemnek a dohánygyártmány előállítására alkalmas gép és egyéb eszköz beszerzését a beszerzés napját megelőző 15. napig a gép, eszköz fajtájának, gyártási kapacitásának, főbb részeinek leírásával a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz kell bejelentenie. A bejelentés alapján a jövedéki ügyben eljáró vámhivatal a gépet, az egyéb eszközt ellenőrzi és azonosító jellel látja el.

(2) A dohánygyár, a dohányüzem adóraktár engedélyese adóraktáranként olyan fermentáltdohány-nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni, amelyből a beszerzett dohány fajtája és mennyisége, a gyártáshoz felhasznált, illetve igazoltan megsemmisült, megsemmisített fermentált dohány fajtája és mennyisége megállapítható.

59. § (1) A Jöt. 33. § szerinti hatósági felügyelet ellátásához az adóraktár engedélyes, az adómentes felhasználó

(2) A hatósági felügyelet folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való ellátása esetén az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó gondoskodik az ellenőrzéssel megbízottak részére az adóraktár, az adómentes üzem területén megfelelő irodahelyiség és pihenőszoba rendelkezésre bocsátásáról és azok fűtéséről, világításáról, takarításáról.

(3) Az (1), (2) bekezdésben meghatározott feltételeket az adóraktár engedélyesének, adómentes felhasználónak ellenszolgáltatás nélkül, saját költségére és veszélyére kell az ellenőrzéssel megbízottak rendelkezésére bocsátania.

(4) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal az adóraktár helyi körülményeinek figyelembevételével az adó megfizetésének biztosítása érdekében a hatósági felügyelet folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való gyakorlásához egyéb feltételeket is meghatározhat, melyeket az engedélyben rögzíteni kell. Ezek szükségessé váló módosítása határozattal történhet.

60. § (1) Az adóraktár engedélyes adóraktárában vagy az adómentes felhasználó üzemében a folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való hatósági felügyelet gyakorlása akkor rendelhető el, ha azt a jövedéki adóérdekek szükségessé teszik. A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a folyamatos jelenléttel és vizsgálattal való hatósági felügyeletet az adóraktári engedélyben vagy az engedély kiadását követően határozattal rendeli el.

(2) A folyamatos jelenléttel és vizsgálattal gyakorolt hatósági felügyelettel egy tekintet alá esik, ha az adóraktár engedélyese, az adómentes felhasználó a tevékenységét

61. § (1) A 60. § szerint elrendelt folyamatos jelenléttel és vizsgálattal gyakorolt hatósági felügyelet alól felmentést kérelemre – a körülmények mérlegelése alapján – a területi parancsnokság adhat. A kérelmet a területi parancsnoksághoz címezve, az adóraktári engedélyt kiadó jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalnál írásban kell benyújtani.

(2) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalnak a benyújtott kérelem alapján a folyamatos jelenlétre és vizsgálatra vonatkozó valamennyi előzetes ügyiratot 8 napon belül kell megküldenie az illetékes területi parancsnoksághoz.

(3) A területi parancsnokság a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által felterjesztett kérelem és ügyiratok alapján határozattal dönt a folyamatos jelenléttel és vizsgálattal elrendelt hatósági felügyelet alóli felmentésről vagy annak elutasításáról.

(4) A területi parancsnokság felmentése érvényét veszti, ha az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó a felmentésnél támasztott feltételeket működése során nem teljesíti, vagy terhére a Jöt. 74–77. §-okban meghatározott jogkövetkezményeket érvényesítették.

62. § (1) A jövedéki termék előállítását végző adóraktár engedélyesének adóraktáranként és összesítve a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által elfogadott és hitelesített 7. számú melléklet szerinti adattartalmú termékmérleg nyilvántartásokat a Jöt. 24. § (4) bekezdésében foglaltak alapján folyamatosan vezetnie kell.

(2) Az adóraktár termékmérleg nyilvántartásait naptári hónaponként le kell zárni, és a készletváltozásokat jogcímenként összegezni kell.

(3) A (2) bekezdés szerint elkészített termékmérleget adóraktáranként a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak a tárgyhót követő hónap 15. napjáig kell bemutatni.

(4) Az adóraktári termékmérlegekből el kell készíteni az adóraktár engedélyesének összesített termékmérlegeit, melyeket a tárgyhót követő hónap 20. napjáig a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz, az adóbevallással egyidejűleg kell benyújtani.

63. § (1) Az adóraktár engedélyesének a jövedéki termékek előállításához felhasznált jövedéki és nem jövedéki termékekről, és azok felhasználásával előállított jövedéki termékekről a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által elfogadott és hitelesített termelési naplót kell – az adott jövedéki termék adóalapjának megfelelő mértékegységben – vezetnie.

(2) Az adóraktár engedélyese a jövedéki terméke előállításához beszerzett és felhasznált anyagok, a tárolt jövedéki termékek származását, eredetét számlával, import esetén vámokmánnyal, saját termelés esetén a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvénynek (a továbbiakban: Szt.) a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerint kiállított belső okmánnyal köteles az adóraktárban a helyszínen igazolni.

64. § (1) Az adóraktár engedélyese az értékesítéseiről – adófelfüggesztés mellett végzett és szabadforgalom számára történt értékesítés szerinti bontásban – tételesen vagy számítógépen olyan vevőnyilvántartást vezet, amelyből a jövedéki termékenkénti, tetszőleges időszakra vonatkozó mennyiségi és értékadatok a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által előzetesen jóváhagyott formában az ellenőrzés számára rendelkezésre bocsáthatók.

(2) Az adóraktár engedélyesének a Jöt. 25. §-ában meghatározott vevőnyilvántartás vezetésekor az üzleti titok és a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell eljárnia, és azt kizárólag a vámhatóságnak és az állami adóhatóságnak lehet, illetve – felkérésre – kell rendelkezésre bocsátania.

(3) A tranzit adóraktár engedélyese a tranzitterületen működő boltokba történő kiszállításról vezet folyamatosan nyilvántartást (boltonként, jövedéki termékenként).

65. § (1) A Jöt. 11. § (5) bekezdésében meghatározott termékkísérő okmány a jövedéki adóbevallások (termékmérleg nyilvántartások) szigorú számadású bizonylata. A termékkísérő okmány kizárólag a országos parancsnokság engedélyével – az engedélyben meghatározott feltételek szerint – gyártható, illetve állítható elő.

(2) A gyártási engedélyben az engedélyező határozza meg a sorszámtartományt, a kérelmezett mennyiségű termékkísérő okmány gyártásához.

(3) A termékkísérő okmányon a szállított jövedéki termék azonosítására a vámtarifaszámát, a kereskedelemben használatos termék megnevezést – a dohánygyártmányok esetén a Jöt. által használt megnevezéseket – kell használni. Amennyiben az egységes termékazonosító kód alkalmazásáról szóló 145/1991. (XI. 22.) Korm. rendelet alapján kialakításra került a termékazonosító kód (ETK/EAN), úgy annak feltüntetése is megengedett.

(4) Az ásványolajtermékek csővezetéki szállítása, átadása esetén, amennyiben az átadások tényét jegyzőkönyv dokumentálja, és a jegyzőkönyv tartalmazza a termékkísérő okmány valamennyi adatát, külön termékkísérő okmányt nem kell kiállítani, hanem a jegyzőkönyvet kell termékkísérő okmánynak tekinteni. A jegyzőkönyvet szigorú számadási nyomtatványként kell kezelni.

(5) Az üzemanyag petróleum és a repülőbenzin repülőtéri adóraktárból a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgépbe való kitárolása esetén a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatallal előzetesen egyeztetett, elfogadott adattartalmú üzemanyagkiadási jegy termékkísérő okmánynak minősül, amelyet szigorú számadási nyomtatványként kell kezelni.

(6) A nemzetközi repülőtér területén a tranzit adóraktárból a tranzitterületen működő üzletbe való kitárolás esetén termékkísérő okmányként az Egységes Vámárunyilatkozat szolgál.

66. § (1) A termékkísérő okmány elektronikus úton, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal általi ellenjegyzésére akkor van lehetőség, ha a termékkísérő okmányt kiállítója és a termék betárolója olyan jogtiszta elektronikus rendszert működtet, amely a vámhatóság számítógépes rendszerével kompatibilis.

(2) Az elektronikus adatcserével történő adatszolgáltatásra kiadott engedélyben az alkalmazandó sorszámtartományt az engedélyező adja meg. Elektronikus formában történő termékkísérő okmány előállítás esetén a nyomtatvány használatától való eltekintés is engedélyezhető, ha a nyomtatott forma helyi értékpontosan a nyomtatványnak megfelel.

(3) A termékkísérő okmány formanyomtatványát a 10. számú melléklet tartalmazza.

(4) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal külön engedélyével a termékkísérő okmányon elektronikus pecsét is alkalmazható.

67. § (1) A Jöt. 24. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott egyszerűsített kísérő okmánynak tartalmazni kell

(2) Az egyszerűsített kísérő okmány formanyomtatványát a 11. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az adóraktár engedélyes a nem saját tulajdonú ásványolajtermék szabadforgalomba történő kitárolásakor az egyszerűsített kísérő okmányon a vevő helyett a termék felett rendelkezni jogosult tulajdonost (név, cím) tünteti fel. Ebben az esetben a fuvarozónak rendelkeznie kell az ásványolajtermék tulajdonosa által a fuvarozásra adott meghatalmazással, továbbá a szállítás címére vonatkozó diszpozícióval, amely a termékkísérő okmány elválaszthatatlan részét képezi.

68. § (1) A termékkísérő okmány, illetve az egyszerűsített kísérő okmány adattartalmának biztosításához az ásványolajtermék adóraktárból történő kitárolása esetén – a 69. §-ban foglalt eltéréssel – egy olyan szállítási bizonylatot is ki kell állítani, amely

(2) A vámhivatal előzetes jóváhagyása után nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti bizonylatot, ha a kiszállított vagy áttárolt mennyiséget olyan mérőberendezésen keresztül mérik, amely a környezeti hőmérséklettől függetlenül a 15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatot adja meg, valamint ha a számlán és a termékkísérő okmányokon az (1) bekezdés b)–g) pontjaiban meghatározott adatok is megtalálhatók. A vonatkozó kérelmet az adóraktár engedélyesének a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz kell benyújtania.

69. § Az üzemanyag célú cseppfolyós gázt, földgázt és a sűrített földgázt, valamint a fűtőolajat értékesítő, kitároló, felhasználó adóraktár a termékkísérő okmány mellett, annak mellékleteként egy olyan bizonylatot is kiállít, amely tartalmazza

70. § (1) Az adóraktárban előállított, tárolt adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméknek a Jöt. 14. § (8) bekezdés a) pontja szerinti felhasználása, elfogyasztása (a továbbiakban: felhasználás) esetén az Szt. számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezései szerinti belső bizonylatot kell kiállítani, amely tartalmazza

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belső bizonylatokról külön nyilvántartást kell – felhasználási jogcímként – jogcímenként vezetni, melyet havonta a termékmérleg nyilvántartással egyidőben le kell zárni.

71. § (1) A Jöt. 31. § (1) bekezdés a) pontja esetében benyújtandó okmány

(2) A Jöt. 31. § (1) bekezdés b) pontja esetében benyújtandó okmány

(3) A Jöt. 31. § (1) bekezdés c) pontja esetében benyújtandó okmány

(4) A Jöt. 31. § (4) bekezdésben meghatározott visszaigénylési jog érvényesíthetőségének feltétele, hogy a jövedéki termék beszerzése előtt legalább 15 nappal korábban a vásárlási szándékot jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz előzetesen bejelentsék. A bejelentésnek a beszerzendő jövedéki termék mennyiségén kívül a pontos felhasználási célt, a felhasználási arányszámot, a felhasználás telephelyét, az elszámoláshoz szükséges mérésügyi törvényben meghatározott hitelesítéseket, a vezetendő nyilvántartást, valamint a szükséges engedélyeket is kell tartalmaznia.

(5) A Jöt. 31. § (1) bekezdés d) pontja esetében benyújtandó okmány

(6) A Jöt. 39. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az adóvisszaigényléshez benyújtandó okmány

(7) A jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal az adóvisszaigényléshez benyújtott okmányok átvételét az adóvisszaigénylési kérelem másolatán, az adóvisszaigénylés teljesítését, illetve teljes vagy részleges elutasítását pedig a benyújtott okmányok eredeti példányán igazolja.

72. § (1) Az adómentes felhasználó köteles lehetővé tenni a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzéssel megbízott képviselőjének az üzem- és raktárhelyiségbe történő belépést, az adózatlan jövedéki termékkészlet és az annak felhasználásával előállított termék mennyiségének megállapítását és a gyártási eljárás ellenőrzését.

(2) Az adómentes felhasználónak az érvényes keretengedélyét az adózatlan jövedéki termék beszerzésekor az adóraktár engedélyesének, illetve importálás esetén a vámkezelést végző vámhivatalnak be kell mutatnia.

(3) Az adómentes felhasználónak a beszerzett és felhasznált adózatlan jövedéki termékekről a 12. számú melléklet szerinti adattartalommal folyamatos nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartást havonta kell lezárni. A 64. §-ban foglalt rendelkezéseket az adómentes felhasználó nyilvántartásai tekintetében is értelemszerűen alkalmazni kell. A nyilvántartás vezetésére a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

(4) A jövedéki termék felhasználási arányszám szerinti elszámolását a keretengedélyben rögzített időszakonként kell teljesíteni.

73. § (1) A keretengedély iránti kérelemben megadott felhasználási arányszám teljesülését a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal próbagyártással, szakértői vizsgálattal ellenőrizheti. A próbagyártást vagy szakértői vizsgálatot üzemi körülmények között a technológiai leírásban foglaltaknak megfelelően hatósági felügyelete mellett kell elvégezni.

(2) Felhasználási arányszám az a hányados, ami az adott termék egységnyi mennyiségének előállításához szükséges jövedéki termék – beleértve az előállítással összefüggő gyártási veszteséget is – mennyiségi arányát mutatja a belőle (is) előállított termékre előírt szabványoknak megfelelően. A jövedéki termék felhasználási arányszámát a Jöt.-ben meghatározott adó alapjául szolgáló mértékegységben kell megadni.

74. § (1) Az adózatlan jövedéki terméknek a gyártás, tárolás és szállítás során bekövetkezett megsemmisülését a felhasználó haladéktalanul a megsemmisülés helye szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz köteles bejelenteni. Az igazolt megsemmisülést az elszámoláskor figyelembe kell venni.

(2) Az adómentes felhasználó a terméke előállításához beszerzett, közvetlen anyagként felhasznált jövedéki termék származását, eredetét számlával és termékkísérő okmánnyal, import jövedéki termék esetén vámokmánnyal is köteles igazolni.

(3) A gyógyszeripari felhasználást követően visszamaradt (keletkezett), biológiai anyagokkal szennyezett alkoholt az adómentes felhasználónak nyilvántartásba kell vennie, s a veszélyes hulladékokra vonatkozó rendelkezések szerint – a vámhivatal ellenőrzése mellett – meg kell semmisítenie.

(4) A kenőolajok keverésére szolgáló tartály tisztítására (áttöltésére) felhasznált, a Jöt. 36. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kenőolajokat a környezetvédelmi előírások figyelembevételével, vámhivatali ellenőrzés mellett elégetéssel meg kell semmisíteni. A megsemmisített mennyiséget az adómentes felhasználó elszámolásában – az egyéb rendelkezések betartása esetén – igazolt megsemmisülésként kell figyelembe venni.

75. § (1) A sugárhajtómű üzemanyag adómentes beszerzésének, felhasználásának elszámolására külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

(2) Az adómentes tüzelőolaj beszerzéséről és felhasználásáról a 13. számú melléklet szerinti tartalommal kell nyilvántartást vezetni.

76. § (1) A Jöt. 47. § (3) bekezdésében meghatározottak esetén a denaturálás időpontját a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felé az adóraktár engedélyesének 5 nappal korábban be kell jelenteni.

(2) A denaturáláshoz a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal által jóváhagyott denaturálószert, az adómentes felhasználónak kell biztosítania.

(3) A Jöt. 47. § (3) bekezdésében, valamint a Jöt. 48. §-ában meghatározott denaturálásról 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek első példánya az adóraktár engedélyes, illetve adómentes felhasználó nyilvántartásának melléklete, a második példány a denaturálást felügyelő, hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal irattári példánya. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell

(4) Amennyiben az adóraktár a Jöt. 47. § (2) bekezdésének c), d) pontja szerinti denaturálást technikai okok miatt nem tudja elvégezni, úgy ezt a felhasználó telephelyén, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felügyelete mellett kell elvégezni.

(5) Az adómentes felhasználó a (3) bekezdés szerinti esetben köteles az adómentes betárolást a telephelyén, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz haladéktalanul bejelenteni, egyidejűleg a denaturálás felügyeletét kérni. A denaturálás megtörténtéig az adómentesen beszerzett alkohol nem használható fel.

(6) A biológiai ecet gyártását végző adómentes felhasználó az adómentesen beszerzett alkoholt biológiai ecet felhasználásával, a szakmai szövetség által igazoltan, megfelelő arányban denaturálni köteles. A denaturálási eljárást a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell elvégezni.

77. § (1) A bérfőzött pálinka csak jogszabályban előírt minőségben adható ki a bérfőzetőnek. Az egészségre ártalmas pálinkát, valamint a végleges elő- és utópárlatot nem szabad kiadni.

(2) Ha a bérfőzött pálinka fogyasztásra alkalmatlan, és minőségének javítására irányuló eljárás nem vezet eredményre, azt csak ipari szeszgyár részére értékesíthető vagy előzetes bejelentés alapján a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal ellenőrzése mellett megsemmisíthető.

(3) A szeszfőzdének a bérfőzetők részére kiadott bérfőzött pálinka mennyiségét a kiadott litermennyiség és kiadáskor mért valódi szeszfok alapján hektoliterfokban kell megállapítania.

(4) A szeszfőzde engedélyesének a bérfőzött pálinka mennyiségével a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felé havonta kell elszámolnia. Az elszámolásban bérfőzetőnkénti bontásban meg kell adni az adott hónapban a bérfőzető részére főzött és átadott pálinka mennyiségét.

(5) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az elszámolási időszakot – a szeszfőzde engedélyesének írásos kérelme alapján, indokolt esetben – 2 hónapban is meghatározhatja.

(6) A szeszfőzde engedélyesének a bérfőzetők részére kiadott bérfőzött pálinkáról az egyszerűsített kísérő okmánnyal egy tekintet alá eső származási igazolványt kell kiállítania.

(7) A származási igazolvány csak akkor fogadható el egyszerűsített kísérő okmányként, ha a pálinka fajtája azonosítható és alkoholtartalmában egy egész foknál nagyobb eltérés nincs.

(8) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a szeszfőzde által átadott – (4) bekezdés szerinti – elszámolás alapján bérfőzetőnként összesíti és a tárgyév első napjától göngyölíti a bérfőzetőnek átadott pálinka mennyiségét. A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a bérfőzetőnként göngyölített adatokat az országos parancsnokság részére tárgyhót követő hónapban átadja.

78. § (1) A szeszfőzdének a bérfőzetők részére kiadott bérfőzött pálinka származási igazolványát a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által rendszeresített, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalok által térítés ellenében rendelkezésre bocsátott és hitelesített származási igazolványtömb nyomtatvány felhasználásával kell kiadnia.

(2) A származási igazolványt a szesztermelési napló adatainak megfelelően 3 példányban kell kiállítani a bérfőzető nevére, melynek eredeti példányát a bérfőzetőnek kell átadni, a másodpéldánya a szesztermelési napló mellékletét képezi, harmadpéldánya a származási igazolványtömbben marad.

(3) Származási igazolványt a bérfőzető nevére kell kiállítani akkor is, ha a bérfőzetett pálinkát a szeszfőzde engedélyese teljes egészében megvásárolja. A szeszfőzde engedélyesnek a bérfőzetőtől megvásárolt pálinkáról a 14. számú melléklet szerinti adattartalommal külön termékmérleg nyilvántartást kell vezetnie.

(4) A bérfőzetőnek a bérfőzött pálinka átvételekor a tárgyévben más szeszfőzdében főzött pálinka mennyiségéről a származási igazolványon írásban kell nyilatkoznia, valamint a bérfőzött pálinka és a származási igazolvány átvételét a származási igazolvány és a szesztermelési napló megfelelő rovatának aláírásával kell igazolnia.

79. § (1) A származási igazolványtömb nyomtatványt szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni. A szeszfőzde engedélyesnek az átvett származási igazolványtömbökről nyilvántartást kell vezetnie.

(2) A betelt származási igazolványtömböket a szeszfőzde engedélyesnek az utolsó bejegyzés időpontjától számított 6 évig kell megőriznie, és azt követően a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz be kell nyújtania.

80. § (1) A bérfőzető a bérfőzött pálinkát közvetlen fogyasztásra nem adhatja el, azt kizárólag alkoholtermék adóraktár részére értékesítheti. Az értékesített pálinka származási igazolványának eredeti példányát az alkoholtermék adóraktárnak át kell adni.

(2) Amennyiben a bérfőzető nem tudja a bérfőzött pálinka teljes mennyiségét egy alkoholtermék adóraktárnak értékesíteni, az eredeti származási igazolvány visszaadása mellett kérheti azonos összmennyiségre több származási igazolvány kiadását.

(3) A szeszfőzde engedélyesnek a bérfőzető által visszaadott származási igazolványt áthúzással, valamint a ,,Származás igazolására alkalmatlan'' felirat feltüntetésével kell érvénytelenítenie, és a származási igazolványtömbben maradt példányához kell csatolnia.

(4) Az újonnan kiadott származási igazolványokon az eredeti származási igazolvány számát is fel kell tüntetni.

(5) A származási igazolvány – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a bérfőzött pálinka továbbértékesítése esetén egy éven belül, alkoholtermék adóraktár készletében három éven belül használható fel.

(6) A származási igazolvány felhasználásának érvényességét a tárolás helye szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthatja, ha a származási igazolványon feltüntetett fajtájú és szeszfokú pálinka a bérfőzető birtokában van és az azonosítható.

81. § (1) A Jöt. 81. §-a szerinti lefoglalás során az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 57/A. § (3), (5)–(9) bekezdését is alkalmazni kell.

(2) A hatósági tanú díjazására a tanúk díjazásáról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a Jöt. 81. §-a alapján elkobzás alá eső jövedéki terméket, adójegyet, zárjegyet, cukorcefrét és az abból előállított terméket, az egyéb eszközt (a továbbiakban: lefoglalt termék) – a jövedéki eljárás lefolytatása során történő azonosításra alkalmas módon – azonosító jellel, jelzéssel látja el.

(4) A lefoglalt termék azonosítását (fajtáját, minőségét) vita esetén szakértői vizsgálattal kell megállapítani.

82. § (1) A lefoglalásról készített jegyzőkönyvnek az Art. 57/A. § (5) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell

(2) A lefoglalt termék értékeként a termékre vonatkozóan kötött jogügylet igazolásául szolgáló okiraton (számla, vámokmány, adásvételi szerződés stb.) feltüntetett érték, ennek hiányában a lefoglalást szenvedő által adott értéknyilatkozat adata vehető figyelembe. Amennyiben a lefoglalást szenvedő nem ad értéknyilatkozatot, vagy az általa adott értéknyilatkozat a piaci árakra tekintettel nem fogadható el, a lefoglalt termék értékét a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal becsléssel állapítja meg.

(3) A jegyzőkönyvet az eljárásban közreműködők aláírják. A lefoglalást elszenvedő aláírásának hiánya a lefoglalásnak nem akadálya, de az aláírás megtagadását a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(4) A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a lefoglalt termék tulajdonosának, illetve, ha nem a tulajdonos birtokában van, akkor birtokosának.

83. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a lefoglalt terméket saját vagy bérelt raktárába, illetve a tárolásra a vámhivatallal szerződést kötött adóraktári engedélyes adóraktárába szállítja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti elszállításnak akadálya van, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a lefoglalt termék megtalálásának helyén gondoskodik a biztonságos megőrzésről, valamint a használatot és az elidegenítést megtiltja. Az előzőek betartásának ellenőrzése érdekében a lefoglalt terméket vagy a lefoglalt termék csomagolását, tárolótartályát, tárolóhelyiségét hivatalos zárral látja el.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben a lefoglalt termék értéke az 5 millió forintot meghaladja, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal köteles a termék őrzéséről gondoskodni, egyéb esetben az ügy összes körülményére figyelemmel dönt a vagyonvédelem módjáról.

(4) A lefoglalt termék elszállításával, biztonságos őrzésével, tárolásával kapcsolatos költségek az ügyfele(ke)t terhelik, ha a jogerősen végrehajtható jövedéki bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.

(5) A lefoglalt terméknek a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által üzemeltetett raktárba történő tárolása esetén a fizetendő raktárdíj tekintetében a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: vámtörvény) 64. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Egyéb raktárban történő tárolás esetén a raktárüzemeltető által szokásosan felszámított díjtétel rendelkezései irányadók. A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által üzemeltetett raktárba fel nem vehető termékek, áruk körének meghatározása tekintetében a vámtörvény rendelkezései az irányadóak.

84. § (1) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal lefoglalást megszüntető vagy a lefoglalt termék elkobzását elrendelő határozatában rendelkezik az értékesítésről, illetőleg a megsemmisítéséről, valamint a 83. § (4)–(5) bekezdése szerinti költségek viseléséről.

(2) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a határozat jogerőre emelkedését követően intézkedik az elkobzott jövedéki termék megsemmisítéséről vagy értékesítéséről.

(3) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az (1) bekezdése szerinti határozat jogerőre emelkedése előtt is jogosult a lefoglalt termék előzetes értékesítésére vagy megsemmisítésére, ha

(4) Az előzetes intézkedés vagy megsemmisítés elrendeléséről határozatban kell intézkedni.

85. § (1) A lefoglalt termék 84. § szerinti megsemmisítését a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felügyelete mellett, hatósági tanú jelenlétében kell elvégezni.

(2) A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell

(3) A megsemmisítés a helyi lehetőségek és a megsemmisítendő mennyiség függvényében a vonatkozó környezetvédelmi előírásokra figyelemmel teljesíthető

(4) A (3) bekezdés i) pontja alá tartozó eszközök és berendezések megsemmisítése alól a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felügyeletét ellátó területi parancsnokság parancsnoka a készülék oktatási, múzeumi célra történő alkalmazás esetén, az intézmény vezetőjének írásos kérelme alapján felmentést adhat.

(5) Amennyiben a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által alkalmazott megsemmisítés során költség merül fel, azt az állam viseli.

(6) A jövedéki termék megsemmisítése, ha az a megsemmisítést végző részére egyértelmű anyagi haszonnal jár (pl. újrafeldolgozás értékesítési célból, alapanyagként való felhasználás stb.) csak a piaci árviszonyokra tekintettel megállapított ellenszolgáltatás ellenében, szerződés alapján történhet. Az így meghatározott összeget a jövedéki bírság bevételi számlára kell befizetni.

86. § (1) A Jöt. 81. § (6) bekezdés b) pontja szerint elkobzott termék értékesítésével a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal adóraktári engedélyest, jövedéki engedélyes kereskedőt, és azt a nem jövedéki engedélyes kereskedőt bízhatja meg, amely (aki) az adott jövedéki termék forgalmazására érvényes jövedéki/működési engedéllyel rendelkezik.

(2) A megbízásra a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak az országos, a megyei vagy a helyi napilapokban ajánlati felhívást kell megjelentetnie.

(3) Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell

(4) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a benyújtott ajánlatok közül a legkedvezőbb ajánlattevőt bízza meg az értékesítéssel.

(5) Az értékesítés során keletkezett iratokat a 89. § (1) bekezdésében említett raktári nyilvántartás mellékleteként kell kezelni.

87. § (1) Az értékesítési árból legalább az értékesítéssel kapcsolatos, az államot terhelő költségeket fedezni kell. A fennmaradó összeget a jövedéki bírság bevételek között kell elszámolni.

(2) Ha a 83. § (4), (5) bekezdése szerinti költségek tekintetében a fizetésre kötelezett nem teljesített és a végrehajtás nem vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, úgy az (1) bekezdésben említett fennmaradó összeg terhére a tárolás, a szállítás, az őrzés stb. költsége is elszámolható.

(3) Amennyiben az elkobzott jövedéki termék nem értékesíthető, a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalnak az elkobzott jövedéki terméket meg kell semmisítenie. A megsemmisítésről készített jegyzőkönyvhöz ez esetben azokat az iratokat is csatolni kell, amelyek az értékesítés eredménytelenségét bizonyítják.

88. § Ha a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal vagy a bíróság döntése alapján a legfoglalást meg kell szüntetni, de a lefoglalt termék az előzetes értékesítés vagy megsemmisítés miatt természetben már nem adható ki, a jövedéki termék lefoglalásakor alapul vett érték alapján, annak megtérítése időpontjáig eltelt időre számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét kell megtéríteni.

89. § (1) A lefoglalt termékről a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelybe a lefoglalt termékkel kapcsolatos valamennyi adat, intézkedés bevezetésre kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

90. § (1) Ha az elkobzás alá eső jövedéki terméket a rendőrség, a fogyasztóvédelmi felügyelőség vagy a közterületi felügyelet foglalja le – kivéve a büntetőeljárás során történt lefoglalást –, arról haladéktalanul értesítenie kell az illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalt.

(2) A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal az értesítést követően haladéktalanul köteles a lefoglalt dolgot és a jegyzőkönyvi iratokat átvenni, és az eljárást a Jöt. és e rendelet rendelkezései szerint lefolytatni.

91. § (1) A jövedéki engedélyes kereskedő a dohánygyártmány, az alkoholtermék és a sör (a továbbiakban együtt: jövedéki termék) árukészletének továbbforgalmazók részére gépjárműről történő kiszolgálása, értékesítése (a továbbiakban: terítőjárat) csak a jövedéki engedélyes kereskedőnek a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz történt előzetes, írásban tett bejelentése alapján, illetőleg azt követően lehetséges, ha a vámhivatal a bejelentést a jövedéki engedélyre való rájegyzéssel tudomásul vette.

(2) Az előzetes bejelentésben a jövedéki engedélyes kereskedőnek meg kell adni

(3) A jövedéki engedélyes kereskedő a bejelentést írásban, az első kiszállítás előtt legalább 10 nappal korábban teljesíti. A (2) bekezdés szerint közölt adatokban bekövetkező változást legalább 3 nappal korábban (a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak változását legkésőbb az azt megelőző napon) be kell jelenteni a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatalhoz.

92. § (1) Terítőjárattal az előzetes megrendelés nélküli értékesítés mellett – a szállítóeszköz jobb kihasználása érdekében – előzetes megrendelés teljesítésére történő szállítás, továbbá a jövedéki engedélyes kereskedő visszárujának visszaszállítása is megengedett.

(2) Terítőjáratnak minősül a jövedéki termék áruválasztékának, árának, egyéb jellemzőinek továbbforgalmazókkal való megismertetése, továbbforgalmazók egyedi igényeinek felmérése céljából végzett gépjárműről történő értékesítés is, ha az így értékesített jövedéki termék mennyisége továbbforgalmazónként (vevőnként) nem haladja meg a Jöt.-ben meghatározott kereskedelmi mennyiséget, és a gépjármű legfeljebb a kereskedelmi mennyiség 50-szeresét szállítja (a továbbiakban: képviselői tevékenység).

(3) A képviselői tevékenységet az a személy folytathat, aki a jövedéki engedélyes kereskedő által adott, névre szóló megbízással rendelkezik és a jövedéki termék szállítását a jövedéki adóügyben eljáró vámhatóság által előzetesen jóváhagyott, kereskedői vagy gyártói emblémával ellátott gépjárművel végzi (a továbbiakban: területi képviselő).

(4) A képviselői tevékenységet a 91. § (1) bekezdése szerinti bejelentésben külön jelezni kell, és a jövedéki engedélyre történő rájegyzésben – a területi képviselő személyének megjelölésével együtt – külön fel kell tüntetni.

(5) A terítőjárat jövedéki termék beszerzésére, a jövedéki engedélyes kereskedő raktárai közötti forgalom lebonyolítására, továbbá mozgóboltként nem üzemeltethető.

93. § (1) A jövedéki termék terítőjárattal végzett szállítása a gépjárműre kiállított olyan szállítólevéllel (a továbbiakban: terítőjárati szállítólevél) történhet, amely tartalmazza

(2) A terítőjárati szállítólevél szigorú számadású, két példányban kiállítandó bizonylat, amelynek eredeti példánya a szállítmányt kíséri, a másik példánya a kiszállító raktár jövedéki nyilvántartásának bizonylata.

(3) A terítőjárati szállítólevél a kiszállítás keltét követő 2 napig – a 94. § (2) bekezdése szerinti képviselői tevékenységet folytató terítőjárat esetén 7 napig – érvényes.

94. § (1) A gépjárműről előzetes megrendelés nélkül értékesített jövedéki termékről a helyszínen számlát vagy szállítólevelet kell kiállítani. A vevőnek a jövedéki termék átvételét a számlán vagy a szállítólevélen aláírásával és bélyegzőlenyomatával igazolnia kell.

(2) A területi képviselő egy vevőnek naponta legfeljebb egy számlát állíthat ki.

(3) A terítőjáratot végző gépjárművön található jövedéki termékkészletnek meg kell egyezni a visszáruként visszavett jövedéki termék, valamint a terítőjárati szállítólevélen feltüntetett jövedéki termék összes mennyiségének és az azon számlákon, szállítóleveleken szereplő jövedéki termékek mennyiségének különbségével, amelyeken a vevő a jövedéki termék átvételét az (1) bekezdés szerint igazolta. A gépjárművön található mennyiség adatának bármely időpontban rendelkezésre kell állnia.

(4) A terítőjárat tevékenységével kapcsolatban feltárt jogsértésért a felelősség a jövedéki engedélyes kereskedőt terheli.

95. § (1) A terítőjáratot folytató gépjármű vezetőjének a szállított jövedéki termékkel 3 naponként – a területi képviselőnek hetente – kell elszámolni.

(2) A jövedéki engedélyes kereskedő a terítőjárat számára kiadott jövedéki termékekről gépjárművenként a telephely jövedéki nyilvántartásához csatolt, külön nyilvántartást (a továbbiakban: túranyilvántartást) vezet.

(3) A túranyilvántartásban az előzetes megrendelésre számlával, szállítólevéllel kiszállított és az előzetes megrendelés nélkül kiszállított (szabad rendelkezésű) jövedéki termékeket elkülönítve kell szerepeltetni, az utóbbiakat csak a terítőjárat elszámolása után, a tényleges értékesítésnek megfelelően lehet a jövedéki nyilvántartásban véglegesen készletcsökkenésként szerepeltetni.

96. § (1) A jövedéki engedélyes kereskedőnek, valamint az export és import tevékenységet folytató jövedéki engedéllyel rendelkező alanynak – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a 15–17. számú mellékletek szerinti tartalommal kell folyamatosan, telephelyen a helyszínen, több telephely esetén összesítve is – az általa meghatározott helyen – jövedéki nyilvántartását vezetni.

(2) A Jöt. 71. § (12) bekezdésben megjelölt jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki és vevőnyilvántartását a külön jogszabályban foglalt rendelkezések alapján vezeti.

(3) A jövedéki engedélyes kereskedő, az importáló a jövedéki termék készletéről a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal felhívására haladéktalanul átadja a készleteiről vezetett nyilvántartást és zárókészlet kimutatását. A jövedéki engedélyes kereskedő, az importáló számítógépes nyilvántartás-vezetés esetén az adatokat a vámhatóság által meghatározott formában, számítógépes adathordozón – külön kérésre – átadja.

(4) Az üzemanyagtöltő állomás jövedéki termékkészletének jövedéki ellenőrzése során a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal 37. § szerinti ellenőrzési módokat alkalmazhatja. A hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal a jövedéki ellenőrzés alkalmával minden esetben vizsgálja, hogy az utolsó jövedéki ellenőrzés időpontja óta végzett beszerzések esetében a Jöt. 72. § (8) bekezdésében előírt rendelkezések teljesülnek-e, a forgalmazott jövedéki termékek megfelelnek-e a Jöt. 72. § (15) bekezdése rendelkezéseinek, továbbá – szükség esetén – vizsgálja a Jöt. 71. § (8) bekezdésében előírt rendelkezés betartását.

(5) Az üzemanyagtöltő állomásnak a pénztárgép forgalmazója által kiállított igazolással kell rendelkeznie arról, hogy az általa használt pénztárgép típusa APEH által engedélyezett.

97. § (1) E rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel 1998. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 18/1993. (VII. 1.) PM rendelet, a 13/1995. (VII. 12.) PM rendelet és a 25/1996. (XI. 19.) PM rendelet hatályát veszti.

(2) Az 1–20. § és az 1–6. számú melléklet a kihirdetés napján lép hatályba.

(3) A 96. § (5) bekezdése 1998. május 1-jén lép hatályba.

(4) A közvetlen számítógépes kapcsolati rendszer kialakítására vonatkozó dokumentációt az 1998. évben kiadott adóraktári engedélyek esetében pótlólag, legkésőbb 1998. december 31-ig kell benyújtani. A vámhatóság e rendelet hatálybalépését követően, de legkésőbb 1998. október 31-ig a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a számítógépes kapcsolati rendszer műszaki követelményeit.

(5) A Jöt. hatálybalépésének napján a Jszt. szerinti nagykereskedelmi, export, import tevékenységre jogosító jövedéki engedéllyel rendelkező jövedéki alany a Jöt.-ben előírt jövedéki engedély iránti kérelmét a Jszt. szerinti jövedéki biztosíték rendelkezésre állását igazoló okmány, bizonylat csatolásával nyújtja be, egyebekben a 17. § (1) bekezdésében előírtakat nem kell teljesítenie. A jövedéki engedély kiadásához a kérelmezőnek – amennyiben a jövedéki biztosítékot ingatlanban nyújtja – 1998. február 28-ig be kell mutatnia a jövedéki biztosíték bankgaranciában vagy készpénzben való teljesítését igazoló okmányt, bizonylatot, amelyet követően a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal a jövedéki engedélyt 1998. március 1-jei hatállyal adja ki.

(6) A Jszt. szerint ingatlanban nyújtott és 1997. december 31-ét követően is fennálló jövedéki biztosíték esetén a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatal felé az adóraktári engedély kiadásával egyidejűleg, de legkésőbb 1998. április 30-án határozattal intézkedik az ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalomnak az adóraktári engedély kiadása napjával, illetve 1998. július 1-jei határnappal történő feloldásáról. Ha a (5) bekezdésben foglalt esetben a jövedéki biztosítékot ingatlanban nyújtják, a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal 1998. január 15-ig intézkedik az ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom 1998. március 1-jei határnappal történő feloldásáról. A vámhivatal a földhivatal felé történő intézkedésével egyidejűleg az előbbiek szerinti határozatok egy példányát a kérelmezőnek is megküldi.

(7) Az e rendelet kihirdetésének napján a vámtörvény előírásai szerint vámraktár létesítési engedéllyel rendelkező azon kérelmezők esetében, amelyek tranzit adóraktár vagy vámadóraktár engedélyezése iránti kérelmüket 1997. december 31-ig benyújtják, a Jöt. 85. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell azzal, hogy a Jöt. 85. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, adóraktárként való működtetési szándékra vonatkozó bejelentést a vámraktárra kell teljesíteni, és a jövedéki biztosíték tekintetében a Jöt. 22. § (3) bekezdésében meghatározottakat kell érvényesíteni.

(8) A Jöt. 85. § (1)–(3) bekezdése, továbbá e § (7) bekezdése alapján benyújtott engedélykérelmek esetén a 2. § (1) bekezdés b), d), e) pontjában, illetve a 11. § (1) bekezdés b), c), d) pontjában előírt rendelkezések teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményei nem állnak be, ha a pótlásra 1998. január 31-ig sor kerül.

(9) Azok a Jszt. szerinti termelő jövedéki alanyok, akik a Jöt. 85. § (1) bekezdése alapján 1998. január 1-jén adóraktári tevékenység keretében folytathatják tovább tevékenységüket, mentesülnek e rendelet 31. § (2) bekezdése értelmében az 1998. január 1-jei időpontra vonatkozó bejelentési kötelezettség alól.