36/1997. (XI. 26.) PM rendelet

1. § (1) A dohánygyártmány és az alkoholtermék adóraktár engedélyese (a továbbiakban: adóraktári zárjegyfelhasználó), illetve a dohánygyártmány és az alkoholtermék (a továbbiakban: jövedéki termék) importálója (a továbbiakban: importőr zárjegyfelhasználó) (a továbbiakban együtt: zárjegyfelhasználó) igényei szerinti zárjegymennyiség és -választék előállíttatását, rendelkezésre bocsátását, a zárjegyek előállítási költségének a zárjegyfelhasználókkal való megfizettetését – a Jöt.-ben és e rendeletben foglaltak szerint – a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) végzi.

(2) A zárjegyek leírását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A zárjegyeket hamisítás elleni védelemmel kell ellátni. A védelem kialakításánál a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakvéleményét is figyelembe kell venni.

(4) A zárjegy előállítója a gyártott, a tárolt és az országos parancsnokságnak átadott zárjegyekről tételesen köteles elszámolni.

(5) A (3), (4) bekezdésben foglaltak teljesítését, valamint a zárjegyek 1. számú melléklet szerinti minőségét az országos parancsnokság folyamatosan köteles ellenőrizni.

(6) Az előállítás, a tárolás és a kiadás során keletkező selejtes, sérült zárjegyeket a zárjegy előállítójának és az országos parancsnokságnak a képviselőiből álló bizottság, jegyzőkönyv felvétele mellett – a zárjegyek tételes ellenőrzését, számbavételét követően – megsemmisíti.

2. § (1) A zárjegyfelhasználó a következő évre vonatkozó várható éves zárjegyigényét – a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmú nyomtatványon – választékonként, negyedéves bontásban, az 1. számú mellékletben megjelölt kiszerelési egységenkénti részletezésben a tárgyévet megelőző év október 1-jéig köteles az országos parancsnokságnak bejelenteni.

(2) Annak a zárjegyfelhasználónak, aki a jövedéki termék előállítását, importálását év közben kezdi meg, a tárgyévre vonatkozó igénybejelentését az első zárjegymegrendelése alkalmával kell megtennie a 2. számú melléklet III. részének kitöltésével. Amennyiben ez az időpont az október 1-je utáni időszakra esik, egyidejűleg – ugyanazon a nyomtatványon – kell teljesítenie az (1) bekezdésben előírt kötelezettséget is.

(3) Az országos parancsnokság, illetve az országos parancsnokság alkalmazottja az igénybejelentés, a megrendelés, illetve az ellenőrzés során megadott adatok kezelése tekintetében az adótitok szabályai szerint köteles eljárni.

(4) Az országos parancsnokság az igénybejelentés alapján, a zárjegyfelhasználót nyilvántartásba veszi, részére állandó nyilvántartási számot ad, amelyet a zárjegymegrendelésen és a zárjeggyel kapcsolatos levelezéseken minden esetben fel kell tüntetni.

3. § (1) A zárjegyeket az erre a célra rendszeresített – a 3. számú mellékletben meghatározott tartalmú – 3 példányos zárjegy megrendelőlap (a továbbiakban: megrendelőlap) 2 példányának megküldésével az országos parancsnokságnál kell megrendelni úgy, hogy az legkésőbb a megrendelésben kért átvételi időpontot megelőző 10. munkanapon beérkezzen.

(2) Az egy alkalommal megrendelhető zárjegy mennyisége az 1. számú melléklet szerinti kiszerelési egységre megadott darabszámnál nem lehet kevesebb. A gyártó zárjegyfelhasználó a kéthavi termeléséhez szükségesnél nagyobb zárjegykészletet nem tarthat.

(3) Az országos parancsnokság a zárjegyfelhasználó igényjogosultságának vizsgálatát követően a megrendelőlap záradékolásával a zárjegyek kiadását azzal a feltétellel engedélyezi, ha a zárjegyek előállítási költségének megfizetését a zárjegyfelhasználó legkésőbb a zárjegyek átvételének időpontjáig teljesíti. A záradéknak a kiadható mennyiséget és az átvétel pontos helyét, időpontját, a fizetendő zárjegy előállítási költség összegét, illetve a (4) bekezdés szerinti esetben a megrendelés elutasítását kell tartalmaznia.

(4) Ha a zárjegyek kiadásának a – a Jöt.-ben és e rendeletben előírt – feltételei hiányoznak, az országos parancsnokság a kiadás megtagadásáról határozatot hoz.

(5) A záradékolt megrendelőlap 1 példányát a zárjegyfelhasználónak vissza kell küldeni, illetve lehetőség szerint az átadás-átvétel pontos időpontjáról, a zárjegy fizetendő előállítási költségéről a zárjegyfelhasználót rövid úton is (telefon, telefax) tájékoztatni kell. Az (4) bekezdés szerinti esetben a záradékolt megrendelőlap 1 példányát és a határozatot együtt kell a zárjegyfelhasználónak megküldeni.

4. § A 2. § (1) bekezdése szerinti nyomtatvány és a 3. § (1) bekezdésében meghatározott megrendelőlap formanyomtatványa a megyeszékhelyen működő (Pest megyében a Buda-környéki, a fővárosban – a Jöt. 5. § (1) bekezdése szerint – a 16. vagy a 18. számú) vámhivataloknál díjtalanul szerezhető be.

5. § (1) Zárjegyet az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy igényelhet, rendelhet meg, amely (aki)

(2) Az országos parancsnokság a zárjegyfelhasználó igényjogosultságának – a 3. § (3) bekezdése szerinti – vizsgálata keretében ellenőrzi az (1) bekezdésben foglaltak fennállását, felméri – a zárjegyfelhasználóról rendelkezésére álló adatok, ismeretek alapján – a megrendelés mennyiségének megalapozottságát.

6. § (1) A zárjegyeket a zárjegyfelhasználó személyesen vagy írásban meghatalmazott képviselője (megbízottja) útján veheti át, amennyiben a zárjegy előállítási költség összegének megfizetését igazoló bizonylat eredetijét (banki terhelési értesítés, készpénzátutalási megbízás, bevételi pénztárbizonylat) bemutatja.. A zárjegyfelhasználó a bélyegzőlenyomatát és a zárjegy átvételére jogosult személyek közjegyző által hitelesített aláírásmintáját a 2. § (1), (2) bekezdése szerinti, első igénybejelentés alkalmával köteles az országos parancsnokságnak megküldeni, illetve a továbbiak során gondoskodni az esetleges változások bejelentéséről.

(2) A zárjegyek tételes átadása-átvétele az 1. számú melléklet szerinti szalagozott kötegek, tekercsek vagy dobozok átadásával-átvételével történik.

(3) A dobozok tartalmát (a zárjegyek választékát, mennyiségét, darabszámát) az országos parancsnokság és a zárjegyeket előállító nyomda együttesen hitelesíti úgy, hogy a lezárt dobozokon feltüntetik a zárjegyválaszték megnevezését, a zárjegyek sorszámát és darabszámát, és azt aláírásukkal és bélyegzőlenyomatukkal igazolják.

(4) A zárjegyfelhasználó a (2) bekezdésben foglalt tételes átadás-átvétel során egyéb módon is ellenőrizheti az átvett zárjegyek választékát, darabszámát.

(5) A zárjegyek – (2) és (4) bekezdés szerinti – átadásának-átvételének időpontját, választékát, mennyiségét, sorszámát, a felhasználás helyét, import esetén továbbá az importszerződés számát és a 16. § (3) bekezdése szerinti időpontot a megrendelőlap mindkét példányára rá kell vezetni. Az átadást-átvételt az országos parancsnokság és a zárjegyfelhasználó vagy meghatalmazott képviselője (megbízottja) a megrendelőlap két példányán aláírásával, bélyegzőlenyomatával igazolja.

(6) Az átvett zárjegyek elszállítása a zárjegyfelhasználó feladata.

(7) A zárjegyfelhasználó az átvett zárjegyeket székhelyén (telephelyén), biztonságos tárolóhelyen köteles tárolni.

(8) A zárjegyfelhasználónak a Jöt. szerinti zárjegyhiány utáni fizetési kötelezettsége az átadás-átvétel időpontjától áll fenn.

(9) A zárjegyeket tartalmazó dobozok, illetve kötegek, tekercsek felbontásakor, illetve a zárjegyek felhelyezése során talált minőséghibás zárjegyeket a zárjegyfelhasználó nem semmisítheti meg, azokat a zárjegyelszámolásig meg kell őriznie.

(10) Ha a zárjegyfelhasználó a megrendelt zárjegyet a megrendelőlap záradékában az átadásra-átvételre megjelölt napot követő 10. munkanapig felszólításra sem veszi át, az országos parancsnokság a zárjegyek előállítási költségével a zárjegyfelhasználót megterheli.

7. § (1) Az országos parancsnokság a zárjegyek érvényesíthető előállítási költségének kialakításába – a zárjegy előállítójával a zárjegyfajtánkénti egységnyi előállítási költségekben történő megállapodását megelőzően – köteles a zárjegyfelhasználók szakmai szövetségét, terméktanácsát bevonni. A kialakuló egységnyi fizetendő előállítási költségnek a hamisítás elleni megfelelő szintű védelmet a legkisebb költségterhelés mellett kell biztosítania.

(2) Az országos parancsnokság az átadás-átvételre kerülő zárjegyekről számlát állít ki, amelyet az átadás-átvétellel egy időben köteles a zárjegyfelhasználónak átadni vagy megküldeni.

(3) A zárjegyfelhasználó a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint közölt zárjegy előállítási költség megfizetését átutalási megbízással, készpénzátutalási megbízással vagy az országos parancsnokság házipénztárába való készpénzbefizetéssel teljesítheti.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerint megfizetett zárjegy előállítási költség meghaladja a (2) bekezdés szerinti számlán szereplő összeget, a különbözetet az országos parancsnokság a zárjegyfelhasználó kérésének megfelelően

(5) A zárjegyfelhasználó érdekkörébe nem tartozó körülmény miatt feleslegessé vált zárjegyeket az országos parancsnokság köteles visszavenni, és a megfizetett zárjegy előállítási költséget – a visszavételt követő 15 munkanapon belül – visszatéríteni.

8. § (1) A zárjegyet a jövedéki termék azon legkisebb csomagolási (kiszerelési) egységére (a továbbiakban: fogyasztói csomagolás) kell felragasztani, amelyben a jövedéki termék közvetlenül a fogyasztóhoz kerül. A zárjegyet úgy kell felhelyezni, hogy a zárjegyen feltüntetett szöveg és sorszám olvasható legyen.

(2) A zárjegyfelhasználó a zárjegyet olyan ragasztóanyaggal köteles felragasztani, amely a zárjegy sérülés nélküli eltávolítását kizárja. Az öntapadó felületű zárjegyet a zárjegyfelhasználó oly módon köteles felhelyezni, hogy azt jelentékeny sérülés nélkül ne lehessen a csomagolásról eltávolítani.

(3) A kiskereskedelmi boltok üzlethelyiségében és tárolóhelyén (raktárában), a vendéglátóipari üzletek és a kereskedelmi szálláshelyek tárolóhelyén (raktárában), továbbá a nagykereskedés tárolóhelyén (raktárában) csak bontatlan fogyasztói csomagolású, zárjeggyel ellátott jövedéki termék tartható. A gyűjtőcsomagolás felbontásakor talált zárjegy nélküli vagy a hamis zárjegyű jövedéki terméket a forgalomból ki kell vonni, és egyidejűleg a Jöt. szerint a jövedéki ügyben első fokon eljáró vámhatóságot (a továbbiakban: vámhivatal) értesíteni kell.

(4) Az importált jövedéki termékre a zárjegy külföldön is felragasztható, e célból a zárjegy külföldre – ideiglenes kivitelben történő vámkezelés mellett – kiszállítható.

(5) A zárjegy nélküli importált terméket a belföldi forgalom számára történő vámkezelés előtt – a vámhivatal felügyelete és jegyzőkönyv felvétele mellett – az importőr köteles zárjeggyel ellátni. A zárjegyek a belföldi forgalom számára történő vámkezelés előtt legfeljebb 30 nappal korábban vehetők át. A zárjegy felhelyezésének tervezett időpontját – legalább két nappal azt megelőzően – a vámhivatalnak be kell jelenteni. A zárjegy nélkül importált jövedéki termék csak adóraktárba tárolható be, vagy – a zárjegy felhelyezéséig – a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény szerinti átmeneti megőrzésben raktározható.

(6) A zárjeggyel ellátott jövedéki termék végleges rendeltetéssel külföldre történő kiszállítása nem, illetve csak abban az esetben megengedett, ha a zárjegyet a vámhivatal képviselőjének jelenlétében eltávolították és megsemmisítették, vagy felülragasztással érvénytelenítették.

9. § (1) A ,,puha doboz'' csomagolású cigaretta esetében a zárjegyet a gyártási folyamat során, közvetlenül a dobozra, – fóliacsomagolás esetén – a fóliacsomagolás alá, a doboz tetejének középvonalán átvezetve, a doboz mindkét hosszanti oldalára azonos hosszúságban átnyúlva, teljes terjedelmében kell felragasztani.

(2) ,,A ,,kemény doboz'' csomagolású cigaretta esetében a zárjegyet a gyártási folyamat során, a fólia csomagolás alá, közvetlenül a dobozra, a hátlapon vagy együttesen a hátlapon és az oldallapon, a tető törésvonalán végighúzódva, a törésvonal közepére helyezve kell teljes terjedelmében felragasztani.

(3) A félkész cigaretta és a szivarka zárjegyének felhelyezésére az (1), illetve (2) bekezdésben foglaltakat kell – megfelelően – alkalmazni.

(4) A fogyasztási dohány esetében a dohányt tartalmazó csomagra, dobozra a zárjegyet úgy kell felragasztani, hogy a zárjegy középvonala a nyitás helyére essen és a fogyasztási dohányt a zárjegy eltépődése nélkül a csomagból, dobozból ne lehessen kivenni.

(5) A nem darabonként értékesített szivar esetében a zárjegyet

(6) A szivarok darabonkénti értékesítése esetén a zárjegyet a két fül összeragasztásával, szorosan záródó, eltépődés nélkül le nem húzható gyűrűként kell a szivarrúdra felhelyezni. A szivar celofán vagy egyéb burkolatba történő darabonkénti csomagolása és értékesítése esetén a zárjegyet a burkolatra úgy kell felragasztani, hogy a zárjegy a burkolat felbontásakor eltépődjön.

10. § (1) Az alkoholtermék palackba történő kiszerelése esetén a zárjegyet a nyakon és a zárókupakon áthúzódva úgy kell felragasztani, hogy a zárjegy a palack nyitásakor eltépődjön. Amennyiben az alkoholtermék nem palackban, hanem attól eltérő más fogyasztói csomagolásban kerül forgalmazásra, a zárjegyet az országos parancsnokság által előzetesen jóváhagyott módon kell a legkisebb fogyasztói csomagolásra felhelyezni.

(2) A (1) bekezdés előírásaitól eltérő módon történő zárjegyfelhelyezés indokolt esetben (különleges palackforma vagy zárási mód) az országos parancsnokság külön engedélye alapján megengedett.

(3) A alkoholtermék palackjára a tényleges űrtartalomnak megfelelő – az 1. számú melléklet szerinti – zárjegyet kell felhelyezni.

(4) Az űrtartalom megjelölése nélküli zárjegy az alkoholtermékre az 1. számú melléklet 2. pontjában feltüntetettektől eltérő űrtartalom, valamint formapalack esetén az országos parancsnokság engedélye alapján sorszámozott gyártás, utólagos ellenőrzés mellett helyezhető fel.

11. § (1) A zárjegyet arra a jövedéki termékre is a 9–10. §-okban előírt módon kell felhelyezni, amely nem önállóan, hanem más ajándéktárgyakkal együtt kerül értékesítésre.

(2) Az országos parancsnokság a 8. § (2) bekezdésében foglalt előírások betartását köteles rendszeresen vizsgálni.

(3) A jövedéki terméknek minősülő vámáru, valamint az adóhatósági, a bírósági végrehajtási eljárásban lefoglalt áru esetén a zárjeggyel való ellátási kötelezettség azt az adóraktár engedélyest, jövedéki engedélyes kereskedőt vagy nem jövedéki engedélyes kereskedőt terheli, amely (aki) a vámárut, árut átveszi (a továbbiakban: átvevő). A zárjegyet az országos parancsnokság a vámárut, az árut értékesítésre átadó vámhivatal, illetve a végrehajtást végző hatóság székhelye szerint illetékes vámhivatal útján adja ki az átvevőnek. A zárjegyet a vámhivatal ellenőrzése mellett kell feragasztani és a zárjegyfelhasználásról a 12. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával elszámolni.

12. § (1) A adóraktári zárjegyfelhasználónak olyan zárjegynyilvántartást kell kialakítania, amelynek alapján a zárjegykészlet választékonkénti változásai naponta, továbbá az esetleges zárjegyhiány az elszámolási időszak végén megállapítható. A több adóraktárban történő zárjegyfelhasználás esetén adóraktáranként is kell zárjegynyilvántartást vezetni, és a zárjegyelszámolást elvégezni.

(2) Elszámolási időszak alatt az adóraktári zárjegyfelhaszáló esetén az első zárjegyátvétel hónapjától induló három naptári hónapot kell érteni.

(3) A zárjegynyilvántartásnak a következők szerint bizonylatolt adatokat kell tartalmaznia

(4) A (3) bekezdés f) pontjában foglaltak esetén a vámhivatali jegyzőkönyvhöz a rendőrség, illetve a tűzoltóság jegyzőkönyvét is csatolni kell.

13. § (1) A vámhivatal a zárjegyekkel az adóraktári zárjegyfelhasználót az elszámolási időszakot követő hónap 10. napjáig elszámoltatja, amelyről jegyzőkönyvet vesz fel.

(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

(3) A zárjegyhiány után a Jöt. szerinti zárjegyértékkel meghatározott fizetési kötelezettséget az országos parancsnokság határozatban állapítja meg.

(4) A (3) bekezdés szerinti határozat végrehajthatóságát a bírósági felülvizsgálat nem érinti. Kérelemre a bíróság a végrehajtás felfüggesztéséről végzéssel határoz.

14. § (1) A gyártás közben megsérült zárjegyek elszámolása tételesen vagy a (3) bekezdésben meghatározott módon történhet.

(2) Tételes elszámolás esetén a zárjegyfelhasználó a megsérült zárjegyeket köteles azok darabjainak összerakásával gyűjtőívre felragasztani. A megsérült zárjegy csökkentő tételként csak akkor fogadható el, ha annak több, mint 50%-át felragasztották a gyűjtőívre, és megállapítható annak hitelessége, azon újabb, ismételt felhasználás nyomai nem láthatók. Egy gyűjtőívre 50 db sérült zárjegyet kell felragasztani. A gyűjtőíveket az országos parancsnokság bocsátja rendelkezésre.

(3) Ha a zárjegyfelhasználó a jövedéki termék gyártása közben megsérült zárjegyeket a (2) bekezdésben meghatározott módon nem tudja elszámolni, csökkentő tételként az általa ténylegesen megállapított mennyiséget, legfeljebb az elszámolási időszakban gyártott zárjegyes termékek csomagolási egységben kifejezett mennyiségének (darabszámának) (4) bekezdésben meghatározott%-át állíthatja be a 12. § (3) bekezdés szerint vezetett nyilvántartásba. A zárjegy kézi felhelyezése esetén csak a (2) bekezdés szerinti tételes elszámolás alkalmazható

(4) A (3) bekezdés szerint elszámolható (leírható) zárjegymennyiség legfeljebb

(5) Az elszámolási időszak végén a jövedéki termék gyártása közben megsérült és összegyűjtött, a (2) bekezdésben meghatározott elszámolás esetén a felragasztott, sérült zárjegyeket a zárjegyfelhasználó és a vámhivatal képviselőjének jelenlétében kell megsemmisíteni.

(6) A megsemmisítésről a vámhivatal jegyzőkönyvet vesz fel, és annak 1 példányát közvetlenül az országos parancsnokságnak megküldi.

15. § (1) A zárjegyek baleset vagy elháríthatatlan külső ok miatt bekövetkező használhatatlanná válását, megsemmisülését vagy elvesztését az eseményt követően a zárjegyfelhasználó köteles jegyzőkönyvben rögzíteni, a kivizsgálást megkezdeni, és a vámhivatalhoz azonnal bejelenteni.

(2) A vámhivatalnak készletfelvétellel, illetve a rendelkezésére álló adatokból kell megállapítania a csökkenésként figyelembe vehető mennyiséget, és azt az eseményről felvett jegyzőkönyvben kell rögzítenie.

16. § (1) Az importőr zárjegyfelhasználó a zárjegyekkel importügyletenként, a Jöt. 50. § (6) bekezdése szerinti határidőig köteles elszámolni. Az elszámolás során a 12–15. §-okban foglaltakat kell – értelemszerűen – alkalmazni.

(2) A 12. § (3) és (4) bekezdésében szereplő bizonylatokon kívül az importőr zárjegyfelhasználónak az elszámoláshoz csatolnia kell

(3) A zárjegyek átvételekor az importőr zárjegyfelhasználónak nyilatkoznia kell a Jöt.-ben meghatározott elszámolási kötelezettség teljesítésének időpontjáról. A dohánygyártmányok zárjegyével való elszámolásra is a Jöt. 50. § (6) bekezdésében meghatározott határidőket kell alkalmazni.

(4) Ha a Jöt. rendelkezései alapján az elszámolás (3) bekezdés szerinti időpontban való teljesítésére halasztás adható, a halasztásra külön kérelmet kell benyújtani az országos parancsnoksághoz. Az országos parancsnokság a kérelem alapján dönt az elszámolás új időpontjáról, és ezt határozatban közli az importőr zárjegyfelhasználóval.

(5) Ha elszámolási kötelezettségét az importőr zárjegyfelhasználó a (3), illetve (4) bekezdés szerinti időpontig nem teljesíti, az országos parancsnokság jövedéki bírságot vet ki. Ha a zárjegyekkel az elszámolási határnaptól számított 10 munkanapon belül sem számol el az importőr zárjegyfelhasználó, a részére kiadott zárjegymennyiség zárjegyhiánynak minősül.

17. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 31/1994 (XI. 18.) PM rendelet, azonban 1–7. §-át, 10–15. §-át és 1. számú melléklete 3. pontját, 2. és 4. számú mellékletét a pörkölt kávé és a valódi kávékivonat zárjegye vonatkozásában továbbra is alkalmazni kell.

(2) A 6. § (1) bekezdésének a bélyegzőlenyomat és az aláírás minta megküldésére vonatkozó rendelkezését az országos parancsnokság által 1997. december 31-én a 31/1994. (XI. 18.) PM rendelet 2. § (5) bekezdése szerint nyilvántartott zárjegyfelhasználónak nem kell teljesítenie.

(3) A 31/1994. (XI. 18.) PM rendelet alapján megrendelt, átvett zárjegyek átadására, elszámolására e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.