38/1997. (VI. 27.) BM rendelet

egyes szakmai és vizsgáztatási követelmények kiadásáról

1997.07.02.

A szakképzésről szóló, módosított 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § E rendelet mellékleteként kiadom – az Országos Képzési Jegyzékben szereplő – a belügyminiszter ágazatába tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Kuncze Gábor s. k.,
belügyminiszter

Melléklet a 38/1997. (VI. 27.) BM rendelethez

SZEMÉLY- ÉS VAGYONŐR
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

-------------------------

OKJ azonosító száma | Szakképesítés megnevezése | Bevezetésének kezdő napja | Alkalmazásának utolsó napja

-------------------------

33 8919 01 | Személy- és vagyonőr | a rendelet hatálybalépésének napja | visszavonásig

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök, foglalkozások

-------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-------------------------

Személy- és vagyonőr

3529 Egyéb élet- és vagyonvédelmi ügyintézők

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

-------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-------------------------

5233 Járatkísérő

5366 Vagyonőr

5323 Üzemrendész

5365 Testőr

9121 Portás

9122 Éjjeliőr, telepőr

9129 Egyéb őrök és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A személy- és vagyonőr a polgári jogi szerződés alapján a megbízót megillető jogok és a jogszabályban a személy és vagyonőrre vonatkozó jogosultságok keretein belül megelőző, őrző, védő munkájával, figyelő, kutató, ellenőrző, átvizsgáló és támadáselhárító tevékenységével biztosítja megbízója személyének épségét, segíti jogainak, jogos érdekeinek érvényesítését és kötelezettségei teljesítését.

A képesítés megszerzésének előfeltétele

– büntetlen előélet,

– alapfokú iskolai végzettség,

– cselekvőképesség,

– állandó belföldi lakóhely,

– betöltött 18. életév.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

A személy- és vagyonőr tevékenység nagyfokú önfegyelmet, határozottságot, széles körű elméleti és gyakorlati felkészültséget, fejlett problémamegoldó képességet és fizikai erőnlétet igényel. Tudnia kell a tevékenység ellátásához szükséges alapvető jogi – alkotmányjogi, államigazgatási jogi, polgárijogi, büntetőjogi, büntetőeljárás-jogi – rendelkezéseket, kriminalisztikai és pszichológiai elveket, az őrzött személy- és vagyontárgy őrzése, védelme és az azok biztonsága ellen irányuló fenyegetés, támadás elhárítására kidolgozott szakmai elveket, szabályokat és módszereket.

Feladatcsoportok:

– létesítmény, telephely, terület őrzése, védelme az oda történő be- és kiléptetés, szállítás és a belső rend biztonsági szempontból történő ellenőrzése;

– jármű és más ingóság őrzése és védelme;

– szállítmányok kísérése, őrzése, illetve pénz- és értékszállítások végzése;

– személyek testi épségének, személyi szabadságának védelme, azok ellen irányuló fenyegetések, támadások elhárítása;

– a védett személy, őrzött létesítmény vagy egyéb vagyontárgy biztonságát fenyegető, veszélyhelyzet felderítése, cselekmények megszüntetésére irányuló felszólítás, ellenszegülés esetén, arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazása, az elkövetésükön tetten ért személy elfogatása és a hatóságnak történő átadása;

– rendezvény biztosítása.

2. Követelmények

2.1. Jogi ismeretek

a) Alkotmányjog és az államigazgatási jog területéről:

Ismerje:

– a jog meghatározását;

– a közhatalmi tevékenység gyakorlásában részt vevő szervek főbb típusait, azok jellemzőit;

– államigazgatás szervezeti tagozódását;

– az alkotmánynak az állampolgárok alapvető jogaira vonatkozó rendelkezéseit.

Legyen jártas:

– a szabálysértési eljárás alá vont jogai és kötelezettségei kérdéseiben;

– a visszaélés lőfegyverrel, lőszerrel, a garázdaság, a tulajdon elleni szabálysértés, az orgazdaság, az ittas vezetés, a közúti közlekedés rendjének megzavarása, a veszélyes fenyegetés, a hatóság félrevezetése, a veszélyeztetés kutyával, a hivatalos személy akadályozása szabálysértési tényállások felismerésében;

– a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről, a kézilőfegyverekről és lőszerekről, a gáz- és riasztófegyverekről, a légfegyverekről szóló jogszabályok azon rendelkezéseinek alkalmazásában, melyek ezek megszerzésére, tartására vonatkoznak.

b) Büntetőjog és a büntetőeljárás-jog területéről:

Ismerje:

– a bűncselekmény fogalmát és jogi ismérveit;

– a bűncselekmények elkövetőire vonatkozó meghatározást;

– a büntetőjogi felelősségrevonás akadályait (általában);

– az emberölés, a hivatalos személy elleni bűncselekmények, a közveszélyokozás, a terrorcselekmény, a vesztegetés, a magánlaksértés, a magántitok megsértése, a rágalmazás, a becsületsértés, a kábítószerrel való visszaélés, az üzleti titok megsértése, a csalás, a rablás, a kifosztás, az orgazdaság bűncselekmények tényállásait;

– a büntetőeljárás megindítását, szakaszait;

– a bizonyítás elveit, eszközeit.

Legyen jártas:

– a személyi szabadság megsértése, a testi sértés, a segítségnyújtás elmulasztása, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, a hamis vád, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a bűnpártolás, az önbíráskodás, a közokirat-hamisítás, a magánokirat-hamisítás, a robbanóanyaggal vagy robbanószerrel, a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, a lopás, a sikkasztás, a zsarolás bűncselekmények, törvényi tényállási elemeinek ismeretében;

– a kényszer, a fenyegetés, a tévedés, a jogos védelem és a végszükség értelmezésében.

c) Polgári jog területéről:

Ismerje:

– a személyhez fűződő jogok védelmének lehetőségeit;

– a tulajdonjog alanyát, tárgyát és tartalmát;

– a birtokra, annak megszerzésére vonatkozó szabályokat;

– a szerződés létrejöttére, alakjára, tartalmára vonatkozó előírásokat;

– a szerződésszegő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit.

Legyen jártas:

– a birtokvédelem eszközeinek ismeretében;

– a felelős őrzés és a megbízás nélküli ügyvitel szabályaiban;

– a polgári jogi felelősség főbb szabályai köréből: a kártérítés általános rendelkezéseiben, a munkáltató alkalmazottja, illetve a megbízott által okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályaiban.

2.2. Szakmai ismeretek

Ismerje:

– a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató szervezetek és személyek működésének feltételeit;

– a személy- és vagyonőr általános feladatait és magatartási szabályait;

– a figyelem, a benyomáskeltés, az önfegyelem szerepét;

– a szolgálati feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő fontosabb fogalmakat;

– az őrzött objektumok csoportosítását, azok biztonságát befolyásoló tényezőket;

– a terület a szállítmány biztonságának elemeit befolyásoló tényezőket;

– a rendezvények csoportosítását, fajtáit és az egyes rendezvények biztosításának speciális feladatait;

– az őr-, járőr-, kisérő szolgálat alapelveit, fogalmát;

– a pénz- és értékszállítás, -kísérés általános szabályait, személyi és technikai feltételeit;

– a személyőrző, biztosító szolgálat ellátása során alkalmazható ellenőrző, átvizsgáló és elhárító tevékenység szabályait;

– a munkavédelemre vonatkozó szabályokat, így különösen a tűzvédelemre, a katasztrófa-elhárításra vonatkozó szabályokat;

– az elektronikus jelző és riasztó rendszerek helyét, szerepét az őrzésbiztonságában;

– a mechanikus védelmi rendszerek működtetési lehetőségeit és feltételeit;

– az elsősegélynyújtás általános szabályait;

– az eszméletvesztés, a mérgezés, a vérzések, a törések, az égési sérülések elsődleges ellátásának feladatait;

– az áramütéses balesetek sérültjeinek elsősegélyét;

– az újraélesztés szabályait;

– a helyszín fogalmát, biztosításának követelményeit.

Legyen jártas:

– a formaruhájára, felszerelésére és magatartására vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazásában;

– az őr- járőr-, kísérő őri szolgálatokra való felkészülésre a szolgálat átadására, átvételére és teljesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásában;

– az objektumokba történő be- és kiléptetés, ruházat, csomag és szállítmány ellenőrzés végrehajtásában;

– az őrzött vagyont fenyegető magatartás felismerésében, az elkövető személy felszólításában, és ellenszegülésének, támadásának elhárításában;

– az őrzése alatt álló vagyontárgy átvételében, átadásában;

– a személyőrző, biztosító szolgálat ellátására vonatkozó szabályok és módszerek alkalmazásában;

– a közveszéllyel fenyegetés esetén, illetve a katasztrófával fenyegető helyzetben teendő intézkedésekben;

– a részére biztosított támadáselhárító eszközök jogszerű és szakszerű alkalmazásában;

– a bűncselekmény elkövetésén tettenért személy elfogásában, kisérésében és a hatóságnak történő átadásában;

– szolgálati okmányai vezetésében;

– a pszichológia ismereteinek alkalmazásában, a különböző veszélyhelyzetek megítélése során.

Ismerje:

– az emberi agresszió, erőszak, feszültség és konfliktus feloldásának lehetőségeit, módjait;

– a kultúrált fellépés, a bizalomkeltés, a kapcsolatteremtés módjait;

– a kriminalisztikai elveket a személy- és vagyonőrző munkában;

– a helyszín biztosításának előírásait;

– a hátrahagyott nyomok megőrzésének, rögzítésének módjait;

– a személy- és tárgyleírás módjait.

2.3. Önvédelmi ismeretek

Legyen jártas:

– az alaptechnikai elemek bemutatásában;

– a speciális állóképesség fejlesztésében;

– a támadások elhárításában: ütések, rúgások alkalmazásában;

– a fogásokból történő szabadulásban;

– az eszközökkel történő támadások elhárításában;

– az ellenszegülő személy testi erővel való kényszerítésében, kisérésében;

– a különböző fegyveres támadások elhárításában.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A személy- és vagyonőr szakmai vizsgát az 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályáról és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kialakított szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A vizsgakövetelmények megegyeznek a képzési követelményekben tantárgyanként meghatározott követelményekkel és követelményszintekkel.

4.2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészekből áll. Az elméleti vizsgán írásban és szóban, a jogi és szakmai ismeretek, ismeret és jártasság követelményszintű anyagrészeit, míg a gyakorlati vizsgán a szakmai és az önvédelmi ismeretek területéről a jártasság követelményszintű témakörök bemutatását, illetve alkalmazni tudását kell számon kérni.

Elméleti vizsga szakanyaga és időtartama

Írásban számon kérendő ismeretek:

Az egyes tantárgyak témaköreiből összeállított, a belügyminiszter által jóváhagyott tételek szerint a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.

A vizsga időtartama: 150 perc.

Szóban számon kérendő ismeretek:

A belügyminiszter által jóváhagyott szóbeli tételsorokból a

– jogi ismeretek tantárgyból egy,

– szakmai ismeretek tantárgyból egy

témakör felhasználásával kialakított tétel.

Gyakorlati vizsga szakanyaga és időtartama a belügyminiszter által meghatározott szakmai követelmények alapján:

– szakmai ismeretek tantárgyból egy, a jártasság követelményszintű témakörök felhasználásával kialakított feltevés (szituáció megoldása),

– önvédelmi ismeretek tantárgyból három

meghatározott gyakorlat bemutatása.

A vizsga időtartama: 30 perc/fő.

4.3. Szakmai vizsga értékelése

a) Elméleti vizsga

Az írásbeli vizsgát egy osztályzattal kell értékelni. Eredménytelen a feladatlap megoldása, ha a kérdések több mint ötven százalékára a vizsgázó nem adott helyes választ, illetve valamelyik témakörből egy kérdést sem tudott helyesen megválaszolni.

A szóbeli vizsga jogi és szakmai részét külön-külön, 1–5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mindkét vizsgarészre legalább elégséges érdemjegyet szerzett. A szakvizsga elméleti osztályzatát az írásbeli és a szóbeli osztályzatok írásbeli vizsgarész felé kerekített átlaga adja.

b) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga osztályzatát a feltevés (szituáció) megoldására és az önvédelmi gyakorlatok bemutatására külön-külön, 1–5-ig adott érdemjegyeknek a szituációs gyakorlat érdemjegye felé kerekített átlaga adja.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai elméleti vizsga alól – a vizsgabizottság mérlegelése alapján – csak a rendész képesítésről szóló és hitelesen igazolt, legalább középfokú vizsgák alapján adható mentesítés. Ilyen esetben a mentesített vizsgarészek osztályzatait az adott tanintézetben szerzett érdemjegyek, osztályzatok alapján kell megállapítani.

Önvédelmi vizsga alól a bizottság kérelmére mentesíti azt a vizsgázót, aki igazolja, hogy valamely küzdősportban sportminősítést (pl. övfokozat) szerzett.

Javítóvizsgát az elégtelen osztályzatú vizsgarészből kell tenni.

* * *

MAGÁNNYOMOZÓ
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

-------------------------

OKJ azonosító száma | Szakképesítés megnevezése | Bevezetésének kezdő napja | Alkalmazásának utolsó napja

-------------------------

52 8919 01 | Magánnyomozó | a rendelet hatálybalépésének napja | visszavonásig

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás

-------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-------------------------

3525 Magánnyomozó

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakör, foglalkozás

-------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-------------------------

3529 Egyéb élet- és vagyonvédelmi ügyintézők

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A magánnyomozó megbízási szerződése alapján a megbízóját megillető jogok keretein belül figyelő, kutató, felderítő, dokumentáló munkájával elemző, értékelő, informáló javaslattevő tevékenységével és személyes közreműködésével segíti megbízója jogainak, jogszerű érdekeinek érvényesítését és kötelezettségei teljesítését.

A képesítés megszerzésének előfeltétele

– büntetlen előélet,

– középiskolai érettségi,

– cselekvőképesség, magyar állampolgárság

– állandó belföldi lakóhely.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

A magánnyomozói tevékenység nagyfokú önfegyelmet, széles körű elméleti felkészültséget, jó kifejező és kapcsolattartói készséget, valamint fejlett problémamegoldó képességet igényel. Ismerni kell a tevékenység ellátásához szükséges alapvető jogi – alkotmányjogi, polgári jogi, büntetőjogi, büntetőeljárási, államigazgatási jogi és szabálysértési jogi rendelkezéseket, kriminalisztikai és pszichológiai elveket, módszereket. A foglalkozás gyakorlásához képessé kell válni ezen ismeretek alkalmazására az alábbi feladatok végrehajtásában:

– adatok, tények és információk felkutatása, gyűjtése;

– személyek, események megfigyelése, dokumentálása (leírás, kép-, hangfelvétel készítése stb.);

– megtörtént események körülményeinek felderítése, és ezekre vonatkozó dokumentumok beszerzése;

– nyilvántartások adatainak megtekintése, azokból igazolás másolat kérése, kivonat készítése;

– megismert adatok, tények és információk értékelése, elemzése és azok alapján informáló, tanácsadó, javaslattevő tevékenység;

– személyes közreműködés a megbízó jogainak, jogszerű érdekeinek érvényesítésében, teljesítésében.

2. Követelmények

2.1. Jogi ismeretek

a) Alkotmányjog területéről:

Ismerje:

– az állam szervezetét és intézményei rendszerét;

– a jog, a jogrendszer, a jogszabály meghatározását és a jogrendszer tagozódását.

Legyen jártas:

– az alkotmánynak az állampolgárok alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseiben;

– a jogalkotás és a jogforrási hierarchia alapvető kérdéseiben;

– a tevékenységi körét érintő jogszabályok figyelemmel kisérésében és azok tartalmának helyes értelmezésében.

b) Polgári jog területéről:

Ismerje:

– a polgári jog alapelveit, alanyaira vonatkozó főbb rendelkezéseket;

– a tulajdonjog megszerzésének módjait;

– a szerződésre, annak létrejöttére, alakiságára, tartalmára és tárgyára vonatkozó főbb szabályokat;

– a szerződés érvénytelenségének okait és jogkövetkezményeit;

– a szerződés módosításának szabályait;

– a szerződés megszegésének következményeire vonatkozó szabályokat;

– a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettségeket;

– a polgári jogi felelősség szabályai köréből: a kártérítés általános rendelkezéseit, a munkáltató alkalmazottja, illetve a megbízott által okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályokat;

Legyen jártas:

– a személyhez fűződő jogok jogszerű védelmének lehetőségeiben;

– a névviseléshez, a jóhírnévhez, a kép- és a hangfelvételhez fűződő, illetőleg a magántitok, az üzleti, a hivatásbeli titok, a kegyeleti jog tartalmában;

– a személyhez fűződő jogok megsértésének polgári jogi védelmének és jogérvényesítés módjaiban;

– a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok tartalmában és a jogbitorlás jogkövetkezményeiben;

– az ingatlan-nyilvántartás, a cégnyilvántartás és más közhitelű nyilvántartás adatainak tanulmányozásában, valamint a szükséges dokumentációk beszerzésében;

– a megbízási szerződés elkészítésében, a vállalt kötelezettsége jogszerű teljesítésében;

– az általa észlelt, megfigyelt, felderített adatok jogilag megengedett módon és formában történő rögzítésében és felhasználásában.

c) A büntetőjog területéről:

Ismerje:

– a büntetőjog fogalmát, forrásait a Btk. hatályát és szerkezeti tagozódását;

– a bűncselekmény fogalmát és jogi ismérveit;

– az általános törvényi tényállást és annak elemeit;

– a büntetőjogi felelősségrevonás akadályait;

– az emberölés, a testi sértés, a hivatalos személy elleni bűncselekmények, a vesztegetés, a befolyással üzérkedés, az üzleti titok megsértése, bűncselekmények tényállásait;

– az állam- és szolgálati titok megsértése tényállását, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény fő rendelkezéseit;

– a pénzmosás, a devizagazdálkodás megsértése, az adó-, társadalombiztosítási csalás, a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába fizetendő munkaadói és munkavállalói járulékfizetési kötelezettség megszegése, a társadalom- és egészségbiztosítási, valamint nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megszegése, a csempészet és vámorgazdaság, a lopás, a csalás, a sikkasztás, a rablás, a kifosztás, a zsarolás, az orgazdaság bűncselekmények tényállását.

Legyen jártas:

– a személyi szabadság megsértése, a magánlaksértés, a magántitok megsértése, a jogosulatlan adatkezelés, a különleges személyi adatokkal visszaélés, a levéltitok megsértése, a rágalmazás, a becsületsértés, a hamis vád, a hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a bűnpártolás, az önbíráskodás, a közokirat-hamisítás, a magánokirat-hamisítás, a visszaélés okirattal bűncselekmények törvényi tényállás alapján történő felismerésében és törvényi tényállás szerinti minősítésében;

– a kényszer, a fenyegetés, a tévedés, a jogos védelem és a végszükség eseteinek értelmezésében.

d) A büntetőeljárási-jog területéről:

Ismerje:

– büntetőeljárás alapelveit, azok szerepét;

– büntetőeljárás alanyait;

– a terhelt, a tanú, a védő, a sértett, a szakértő, a magánvádló, a magánfél az egyéb érdekeltek és ezek képviselőinek jogait;

– a bizonyítás eszközeit és azokra vonatkozó szabályokat;

– büntetőeljárás megindítását és szakaszait;

– a bejelentés, a feljelentés alapján a nyomozó hatóság intézkedéseit;

– a nyomozás befejezésének feltételeit és következményeit.

Legyen jártas:

– az ártatlanság vélelmére és a jogorvoslati jogosultság alapelvére, lehetőségeire vonatkozó előírások értelmezésében;

– a tárgyi bizonyítási eszközökre és az okiratra vonatkozó szabályok alkalmazásában.

e) Az államigazgatási jog területéről:

Ismerje:

– az államigazgatás szervezeti rendszerének tagozódását;

– az államigazgatási ügy és az ügyfél fogalmát;

– az államigazgatási eljárás megindításának feltételeit és módjait;

– a tényállás tisztázásának eszközeit;

– a közigazgatási szerv határozatára vonatkozó főbb rendelkezéseket;

– a hatósági bizonyítványra, az igazolványra és a nyilvántartásra vonatkozó főbb rendelkezéseket;

– jogorvoslati rendszert.

Legyen jártas:

– a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján az igazoltatás, a fokozott ellenőrzés, a ruházat, csomag, jármű átvizsgálása, magánlakásban és a közterületnek nem minősülő egyéb helyen való intézkedési jogosultság, a bírói engedélyhez nem kötött információgyűjtés és az így szerzett adatok bizonyítási eszközként való felhasználásában, valamint a felsorolt tevékenységekre jogosítottak működési kereteiben;

– a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján a személyes adat, a különleges adat, a közérdekű adat, az adatkezelés, az adattovábbítás, az adatok nyilvánosságra hozatala, az adatkezelés célhoz kötöttsége, az adatbiztonság szabályaiban, jogsértés esetén az érintett jogainak érvényesítési lehetőségében;

– a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alkalmazásában;

– a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény szankciórendszerében, a szabálysértési eljárás lefolytatásának rendjében;

– a magánnyomozás. a vállalkozás keretében végzett, valamint a személy- és vagyonvédelem gyakorlásának személyi feltételeiben, az engedélyezésre és az engedély visszavonására vonatkozó rendelkezésekben;

– a magánnyomozót megillető jogokban és kötelezettségekben;

– a veszélyes fenyegetés, a magánlaksértés, a hivatalos személy akadályozása, tényállásainak felismerésében;

– a hatóság félrevezetésére, a titokvédelemre vonatkozó szabálysértési tényállások értelmezésében.

2.2. A kriminalisztikai ismeretek területéről:

Ismerje:

– a kriminalisztika tárgyát;

– a krimináltaktika, krimináltechnika és a kriminálmetodika tárgyát, szerepét a kriminalisztikában;

– a helyszín fogalmát, a helyszíni szemlére vonatkozó főbb ajánlásokat, annak szakaszait.

Legyen jártas:

– a helyszín biztosításának követelményeiben;

– a hátrahagyott nyomok megőrzésének és rögzítésének módjaiban;

– az adatgyűjtés módjaiban és a személyek kikérdezésének taktikájában;

– a személy- és tárgyleírás követelményeiben és módjaiban.

2.3. A pszichológiai ismeretek területéről:

Ismerje:

– a pszichológia szerepét a magánnyomozói munkában;

– a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás megvalósításának lehetőségét, módjait;

– az alapvető személyiségjegyeket és azok tipikus megnyilvánulási formáit;

– a figyelem, a benyomáskeltés, az önfegyelem szerepét;

– az emberi agresszió, az erőszak, a feszültség és a konfliktus feloldásának lehetőségeit, módjait;

– a személyiség kulturáltságát jelentő külső és belső személyiségjegyeket;

– a kulturált fellépés, a bizalomkeltés, a kapcsolatteremtés módjait.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A magánnyomozói szakmai vizsgát az 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a szakmai vizsgáztatás általános szabályáról és eljárás rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kialakított szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

A vizsgára bocsátás előfeltétele: a vizsgát szervező intézmény által megjelölt szakmai témákból vizsgadolgozat elkészítése. A jelölt vizsgadolgozatát a vizsgára jelentkezéssel egy időben adja le.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A vizsgakövetelmények megegyeznek a képzési követelményekben tantárgyanként meghatározott követelményekkel és követelményszintekkel.

4.2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészekből áll. Az elméleti vizsgán írásban és szóban, a jogi, kriminalisztikai és pszichológiai ismeretek, ismeret és jártasság követelményszintű anyagrészeit kell számon kérni.

A gyakorlati vizsga, a vizsgázó által elkészített szakmai dolgozat megvédése a vizsgabizottság előtt.

Elméleti vizsga szakanyaga és időtartama

Írásban számonkérendő ismeretek:

Az egyes tantárgyak témaköreiből összeállított, a belügyminiszter által jóváhagyott tételek szerint a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.

A vizsga időtartama: 150 perc.

Szóban számon kérendő ismeretek:

– jogi ismeretek tantárgyakból egy,

– a kriminalisztikai ismeretek és a pszichológiai ismeretek tantárgyakból a belügyminiszter által jóváhagyott tételsorból egy

témakört felölelő tétel.

4.3. Szakmai vizsga értékelése

a) Elméleti vizsga

Az írásbeli vizsgát egy osztályzattal kell értékelni. Eredménytelen a feladatlap megoldása, ha a kérdések több mint ötven százalékára a vizsgázó nem adott helyes választ, illetve ha valamelyik témakörből egy kérdést sem tudott helyesen megválaszolni.

A szóbeli vizsga jogi, kriminalisztikai és pszichológiai ismeretek részét külön-külön, 1–5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. A szóbeli vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mindkét vizsgarészre, illetve a szóbeli tantárgyak kérdéseire adott válaszára legalább elégséges érdemjegyet kapott. A vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli osztályzatok az írásbeli vizsga érdemjegye felé kerekített átlaga adja.

b) Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga osztályzatát a benyújtott szakmai dolgozatra és a bizottság előtti megvédésére külön-külön, 1–5-ig adott érdemjegyek átlaga adja.

Az átlagot, amennyiben két osztályzat közé esik, akkor a szakmai dolgozat értékelése felé kell kerekíteni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szóbeli vizsgarész alól – a vizsgabizottság mérlegelése alapján – csak a jogi, illetve rendőri tanulmányokról szóló és hitelesen igazolt vizsgák alapján adható mentesítés. Ilyen esetben a mentesített vizsgarészek osztályzatait az adott tanintézetben szerzett érdemjegyek alapján kell megállapítani.

Javítóvizsgát az elégtelen osztályzatú vizsgarészekből kell tenni.

* * *

RENDŐRSZERVEZŐ (TISZT)
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

-------------------------

OKJ azonosító száma | Szakképesítés megnevezése | Bevezetésének kezdő napja | Alkalmazásának utolsó napja

-------------------------

71 8912 01 | Rendőrszervező (tiszt) | a rendelet hatálybalépésének napja | visszavonásig

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-------------------------

5361 Rendőr

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

-------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-------------------------

3525 Nyomozó, magánnyomozó

3529 Egyéb élet- és vagyonvédelmi ügyintéző

5366 Vagyonőr

3165 Földi közlekedés szakmai irányítója

3319 Egyéb szociális foglalkozások

3519 Egyéb igazságszolgáltatási ügyintézők

3602 Igazgatási ügyintéző (önkormányzati apparátus)

4291 Ügyféltájékoztató

3523 Üzemrendész

3524 Polgári védelmi foglalkozású

5369 Egyéb védelmi szolgáltatási foglalkozások

2910 Egyéb magasan képzett ügyintézők

0110 Fegyveres erők (testületek) felsőfokú képesítést igénylő foglalkozásai

3. A munkaterület rövid leírása

A rendőrszervezővel (tiszttel) szembeni átfogó elvárás, hogy e feladatot ellátó rendelkezzék a szükséges jogi, szakmai és társadalomtudományi ismeretekkel, azok gyakorlati alkalmazásának képességével, ennek megfelelő emberi magatartással, nagyfokú felelősség- és hivatástudattal.

Mindennapi munkája során legyen alkalmas a bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási, rendészeti jogkörök gyakorlására, ezen belül is nyomozó hatósági, szabálysértési hatósági, idegenrendészeti, közlekedési hatósági és rendészeti, valamint közbiztonsági (csapatszolgálati) feladatok ellátására, és ezen szolgálati tevékenységek működésének szervezésére és irányítására.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

A rendőrszervező (tiszt) a büntetőjogi, a büntetőeljárás-jogi, valamint az államtudományi ismeretek alkalmazásának területén ismerje:

– azokat a büntetőjogi alapelveket, amelyek birtokában – kiegészítve ezeket gyakorlati tapasztalataival – képes a speciális jogalkalmazói feladatokat ellátni;

– a magyar büntetőeljárás-jog szabályait, ezen belül is a büntetőeljárás-joggal kapcsolatos alapfogalmakat, a büntetőeljárás alapelveit, a büntetőeljárás alanyait, azok jogait és kötelezettségeit, valamint a büntetőügyekben eljáró hatóságok hatásköreit, illetve az illetékesség szabályait;

– a bírósági eljárás szabályait, a rendes és rendkívüli jogorvoslatok alkalmazásának elveit és gyakorlatát, valamint a különeljárás és a különleges eljárás formáit, jogi normáit;

– a Magyar Köztársaság társadalmi rendszerét, államszervezetének felépítését, működését, az egyén viszonyát az államhoz minden olyan kérdésben, amely a politikai és jogi kulturáltság szerves részét képezi;

– a közigazgatás, ezen belül az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás intézményrendszerét, a közigazgatás sajátos tevékenységfajtáit, a közigazgatás személyi állományát, a köztisztviselőket megillető alapvető jogokat, az őket terhelő kötelezettségeket és felelősségük sajátos rendszerét;

– az emberi jogok és a rendőri tevékenység összefüggéseit, a vonatkozó előírásokat, jogi normákat.

2. Követelmények

Legyen jártas:

– a büntető törvények és az eljárási jogszabályok alkalmazásakor azoknak a tényeknek a felismerésében, amelyekre a bizonyításnak ki kell térnie, valamint abban, hogy milyen bizonyítási eszközöket lehet a bizonyítási eljárás során igénybe venni;

– az emberi jogi és az ezekhez kapcsolódó szakmai problémák felismerésében, megértésében és kulturált kezelésében, a humánum, a mások iránti tisztelet, az igazságosság és a demokratikus elvek tiszteletben tartásában.

Legyen képes:

– a törvényességet érvényre juttatni, valamint az időközben módosuló jogszabályokat, illetve az állami irányítás egyéb eszközeit megfelelően értelmezni, azokat a gyakorlati munkája során alkalmazni;

– eldönteni, hogy milyen esetekben és kivel szemben indítható nyomozás, és azt hogyan kell lefolytatni;

– a társadalom politikai-jogi folyamataira, a jogállamiság lényegére, a népszuverenitás elvére, megnyilvánulási formáira, az állampolgárság intézményére, az állami jogalkotó és kormányzati munkára, az igazságszolgáltatás általános elveire, valamint az alapvető emberi-állampolgári jogokra, azok védelmére vonatkozó ismereteit alkalmazni;

– az emberi jogokat betartani, illetve betartatni, az általános emberi és demokratikus értékeket védelmezni.

A rendőrszervező (tiszt) a kriminológiai ismeretek alkalmazásának területén ismerje:

– a bűnözés és a konkrét bűncselekmények alakulását, változását, az oksági összefüggéseket, valamint a megelőzés szerepét és jelentőségét;

– a különböző bűncselekmény-csoportokat, az egyes bűncselekményekre és az elkövetőkre vonatkozó kriminogén tényezőket;

– a bűncselekmények alakulását, az egyes bűncselekményi kategóriák oksági tényezőit és hatékony megelőzésük feladatait, valamint azoknak a negatív társadalmi jelenségeknek és bűnelkövetői kategóriáknak a jellemzőit, amelyek a bűnözéssel általában összefüggésben vannak.

A rendőrszervező (tiszt) a közrendvédelmi (csapatszolgálati), a közlekedési, az igazgatásrendészeti és a bűnügyi rendőri szakismeretek alkalmazásának területén ismerje:

– a rendőrség általános és speciális feladatait, szervezeti tagozódását, felépítését, a működés rendjét, annak jogi és belső szabályozását, az egyes szervezeti egységek helyét, szerepét, kapcsolat- és információsrendszerét, sajátos munkaszerveződését, a rendőri tevékenység alapvető munkafázisait;

– a rendőri szolgálatok, valamint a bűnüldözési feladatok teljesítésébe bevonható társszervek és társadalmi erők közötti együttműködés lehetőségeit, a rendőrség nemzetközi kapcsolatrendszerét, a vonatkozó jogi és szakmai előírásokat, ajánlásokat;

– a közrend és a közbiztonság, a bűnmegelőzés és a bűnüldözés magyarországi sajátosságait, tendenciáit, a rendőri munkavégzés elméleti és gyakorlati alapproblémáit, a fejlődés lehetőségeit, a nemzetközi sztenderdeket;

– a szabálysértés általános célját, rendszerét, speciális szabályait és gyakorlatát;

– a bűnözés okait, az aktuális bűnügyi helyzet elemeit;

– a vezetői munka alapelveit, a rendőri menedzsment specialitásait.

Legyen jártas:

– a szakterület munkájához kapcsolódó adatszerző, feldolgozó, tervező, szervező, elemző és értékelő tevékenységek folytatásában;

– a szolgálatszervezéssel és tervezéssel összefüggő feladatok végrehajtásában;

– a szolgálati okmányok előírásszerű és pontos kitöltésében, vezetésében, a rendőrségi információs rendszer nyújtotta lehetőségek hatékony felhasználásában;

– a gyakorlati munka során felhasználható korszerű és speciális eszközök használatában;

– a kiemelt bűnözési módok, elkövetői kategóriák felismerésében, a bűnözők konspirációs módszereinek, a bűnügyi struktúrát torzító súlyos bűncselekmények ismeretében;

– a bűnügyi munkában felhasználható törvényes és korszerű, nyílt és különleges erők, eszközök és módszerek alkalmazásában;

– a rábízott rendőri erők irányításában és vezetésében.

Legyen képes:

– a szakmai problémák felismerésére, megértésére és kulturált megoldására, valamint a különböző rendőri szakterületek speciális szabályainak alkalmazására;

– a hatályos jogszabályi keretek között felderítő és vizsgálati munka végzésére;

– a struktúrájában és módszereiben állandóan változó – szervezettebbé váló – bűnözés visszaszorítására;

– a rendkívüli események kivizsgálására, a személyügyi feladatok végzésére, a parancsnoki revízióra, a munkaértekezletek megtartására és az együttműködésből adódó feladatok végrehajtására.

Rendőrszervező (tiszt) a kriminalisztikai ismeretek alkalmazásának területén ismerje:

– események, cselekmények elkövetése során létrejött nyomok és elváltozások keletkezési mechanizmusát, azok felkutatásának, rögzítésének és felhasználásának lehetőségeit, módszereit;

– az elváltozások közötti összefüggéseket és azokból tudjon helyes következtetéseket levonni;

– a nyomozási cselekményeket, azok végrehajtásának taktikai szabályait és célszerű alkalmazásának módjait, valamint a bizonyítás érdekét szolgáló adatgyűjtés megszervezésének és felhasználásának előírásait;

– a nyomozás tervezésének, szervezésének elméleti és gyakorlati kérdéseit, az egyes bűncselekményfajták elkövetési formáit, eszközeit, módjait, módszereit, a bűnözők elkövetési magatartását és taktikáját.

Legyen képes:

– az egyes bűncselekményfajták nyomozása során foganatosítható nyomozási cselekmények végrehajtására és azok speciális taktikai szabályainak alkalmazására.

Rendőrszervező (tiszt) a pszichológiai ismeretek alkalmazásának területén ismerje:

– az emberek közötti interakciókat, interperszonális kapcsolatokat, kommunikációs és metakommunikációs megnyilvánulásokat.

Legyen képes:

– érvényesíteni a rendőri intézkedések, valamint munkája során a toleranciát, az empátiát és a kontrollált magatartás elemeit.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

Az iskolarendszeren kívüli szakképzést záró rendőrszervezői (tiszti) vizsgát a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kell letenni. A szakvizsgát a belügyminiszter által feljogosított szakképző intézményben és az intézmény mellett működő vizsgabizottságok előtt kell letenni.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakképzés során elsajátítandó ismeretek körét a tantárgycsoportok, az ezekhez tartozó tantárgyak, illetve azok témakörei, az elsajátítási szinteket az oktatás során támasztott követelmények fejezik ki.

A vizsga tantárgycsoportjai, tantárgyai és témakörei

A büntetőjog általános részéből:

– a büntetőjog és a büntetőjog-tudomány;

– a büntető jogszabályok rendszere és szerkezete; a büntetőjog forrásai; a büntető jogszabály értelmezése;

– a büntető jogszabály hatálya; a nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei;

– a bűncselekmény fogalma;

– a törvényi tényállások fajtái; az általános törvényi tényállás szerkezete; az általános törvényi tényállás objektív eleme;

– az általános törvényi tényállás szubjektív elemei;

– a büntetőjogi felelősségrevonás akadályai; a bűncselekmények megvalósulási szakaszai;

– a bűncselekmény elkövetői;

– a büntetés fogalma és célja;

– a büntetőjogi jogkövetkezményi rendszerünk. Az egyes büntetések és intézkedések; a büntetés kiszabása;

– mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;

– a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések;

– a katonákra vonatkozó rendelkezések.

A büntetőjog különös részéből:

– az állam elleni bűncselekmények;

– a személy elleni bűncselekmények;

– a közlekedési bűncselekmények;

– a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

– az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények;

– a közrend elleni bűncselekmények;

– a gazdasági bűncselekmények;

– a vagyon elleni bűncselekmények;

– a katonai bűncselekmények.

Büntetőeljárás-jogból:

– a büntetőeljárás fogalma, feladata;

– az eljárási jog forrásai és a törvény hatálya;

– a büntetőeljárás alanyai;

– a hatóságok hatásköre és illetékessége; a kizárás;

– a bizonyítás alapkérdései és a bizonyítás eszközei;

– a büntetőeljárási kényszerintézkedések;

– a bünetőeljárás megindítása;

– a feljelentés elbírálása; a feljelentés kiegészítése; a nyomozás megtagadása;

– a nyomozás teljesítése;

– a nyomozás felfüggesztése;

– a nyomozás megszüntetése;

– a nyomozás iratainak ismertetése és a nyomozás befejezése;

– nyomozás a vétségi eljárásban;

– jogorvoslat a nyomozási eljárásban;

– az elsőfokú bírósági eljárás;

– a másodfokú bírósági eljárás;

– a perújítás és a felülvizsgálati eljárás;

– különeljárások;

– különleges eljárások.

Kriminológiából:

– a kriminológia tudományelméleti kérdései;

– a modern polgári kriminológiai kutatások és elméletek;

– a makrokörnyezet szerepe a bűnözésben;

– a mikrokörnyezet hatása a bűnözésre;

– a személyiség szerepe a bűnözésben;

– egyes szociálpszichológiai folyamatok hatása a bűnözésre;

– a bűnözés oksági kérdései;

– a bűnözés és az egyéb deviáns viselkedések;

– a bűnözés megelőzése;

– a bűnözés, a bűnüldözés helyzete;

– a rendőrök által elkövetett jogsértések;

– a rendőrszociológia egyes kérdései;

– a vagyon elleni bűnözés alakulása, főbb kriminológiai jellemzői;

– a szervezett bűnözés;

– az erőszakos bűnözés fogalma, kriminológiai jellemzése;

– a gazdaság elleni bűnözés főbb kriminológiai jellemzői;

– a korrupciós bűnözés főbb kriminológiai jellemzői;

– a nemzetközi bűnözés, annak szervezetei;

– a kábítószer-bűnözés;

– egyes kiemelt elkövetői kategóriák;

– a fiatalok bűnözése;

– viktimológia;

– a számítógépes bűnözés és a hitelkártyacsalás.

Magyar Alkotmányjogból:

– alkotmányjogi alapfogalmak;

– a magyar alkotmányozás története, a szuverenitás;

– jogalkotás és jogforrási rendszer a Magyar Köztársaságban;

– a magyar állampolgárság;

– alapvető jogok és kötelességek;

– az államhatalom gyakorlásának elvei az állami szervek rendszere;

– képviselet és választójog;

– az Országgyűlés;

– az Alkotmánybíróság;

– a köztársasági elnök;

– a Kormány;

– a helyi önkormányzatok;

– a bíróságok;

– az ügyészség.

Közigazgatási jogból:

– bevezetés a közigazgatásjogba;

– a közigazgatás feladatai, rendeltetése, funkciói, tevékenységfajtái;

– a közigazgatás szervezete;

– a közigazgatás személyzete;

– a közigazgatási jogszabálytan alapjai;

– a közigazgatási jog érvényesülése;

– a közigazgatási jogviszonytan alapjai;

– új irányok, a közigazgatás fejlődésének vizsgálata;

– az államigazgatási eljárás általános kérdései;

– alapeljárás, határozat;

– a hatósági bizonyítvány, igazolvány, nyilvántartás és ellenőrzés;

– a jogorvoslási eljárás;

– a végrehajtási eljárás.

Emberi jogi alapismeretekből:

– az emberi jogok gondolatkörének kialakulása és fejlődése a II. világháború végéig;

– az emberi jogok a II. világháború után;

– az emberi jogok hatályos magyar szabályozása;

– az emberi jogok és a rendvédelem.

Közrendvédelmi ismeretekből:

– a közrend, a közbiztonság védelme Magyarországon;

– a rendőrség szolgálati tagozódása;

– a közrendvédelmi elemző-értékelő tevékenység;

– a járőr- és őrszolgálat;

– a körzeti megbízotti szolgálat;

– a bűnmegelőzési és nyomozati tevékenység a közrendvédelmi területen;

– a fogda- és kísérő őri szolgálat;

– a fokozott ellenőrzés, az ügyeleti és vonatkísérő szolgálat;

– a nyilvántartásban szereplő személyek ellenőrzése;

– a körözési tevékenység;

– a közrendvédelmi vezető személyügyi feladatai. Az állomány körében előforduló rendkívüli események;

– a rendőrségi ügyvitel; a parancsnoki revízió;

– a közrendvédelmi alegységek munkaterve, munkaértekezletek rendje;

– együttműködés egyes közrendvédelmi feladatok végrehajtásában;

– a rendőrség kapcsolata az önkormányzatokkal és más társadalmi önvédelmi szervezetekkel;

– a közrendvédelmi munka statisztikai kifejeződése;

– az ellenőrzés szerepe a közrendvédelmi munkában;

– a közrendvédelmi vezetői tevékenység sajátosságai;

– a nyilvántartások felhasználása a közrendvédelmi munkában;

– a tervezés, a tervszerűség általános szabályai;

– a közrendvédelmi vezető munkastílusa, munkamódszere, beszámolási kötelezettsége;

– a személyi számítógép alkalmazása a parancsnok munkájában;

– a polgári rendészeti tevékenység;

– a működési terület leírása és a közterületi szolgálat szervezése;

– a közrendvédelmi vezető szolgálati okmányai.

Csapatszolgálati ismeretekből:

– a csapatszolgálati ismeretek alapelvei;

– a csapatszolgálati tevékenységek parancsnoki munkája;

– az állomány pszichikai felkészítése csapatszolgálati feladatokra;

– a rendőri erők menetének általános elvei;

– a felderítő-diverziós csoportok szervezete, harceljárásai, az ellenük folytatott harc elvei;

– a szolgálati csoportok;

– a felderítő, kutató csoport alkalmazása;

– a munkatérkép vezetése;

– a zárás elvei és gyakorlata;

– a kutatás elvei és gyakorlata;

– a bekerítés elvei és gyakorlata;

– az üldözés elvei és gyakorlata;

– rendezvénybiztosítás;

– tömegoszlatás;

– állami vezetők, külföldi delegációk utazásának nyílt rendőri biztosítása;

– objektumok őrzése és védelme;

– elemi csapások, tömegszerencsétlenség esetén végzendő rendőri feladatok;

– repülőterek védelme;

– a terrorcselekmény elhárítása, felszámolása.

Közlekedési ismeretekből:

– a közlekedés fogalma, helye és szerepe;

– a közúti közlekedési jog és jogszabályai;

– a közlekedési rendőri szervek helye és szerepe;

– a rendőri szervek közúti, közlekedési hatósági tevékenysége;

– a közúti forgalomellenőrzés;

– a közúti közlekedést befolyásoló tényezők;

– a közlekedési rendőri szervek megelőzési tevékenysége;

– vizi- és légirendészeti feladatok;

– a balesetmegelőzés rendőri feladatai;

– a közlekedési rendőri szerveknél rendszeresített okmányok és iratkezelési okmányok;

– a közlekedés ágazati irányítása;

– a rendőri szervek szakhatósági tevékenysége;

– a közlekedési rendőri szerveknél rendszeresített technikai eszközök;

– a forgalomellenőrzés és akcióellenőrzés;

– a forgalomirányítás;

– veszélyes áruk szállításával kapcsolatos rendőri feladatok;

– a balesetmegelőzés vezetői feladatai;

– a baleseti helyszínelés és a vizsgálati munka a közlekedési parancsnoki tevékenységben;

– a közlekedési parancsnok feladatai.

Igazgatásrendészeti ismeretekből:

a) szabálysértési jogból:

– történeti áttekintés;

– a szabálysértési jog viszonya más jogágakhoz;

– a szabálysértés általános elvei;

– kapcsolódó más jogszabályok;

– különös részi, egyre gyakrabban előforduló szabálysértések;

– speciális eljárási szabályok;

– a végrehajtási eljárás.

b) idegenrendészeti ismeretekből:

– az idegenrendészet mint hatósági tevékenység;

– az idegenrendészet feladata, jogi szabályozása;

– a beutazás és tartózkodás szabályai;

– a beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyek;

– a külföldiek bevándorlása;

– a menekültügy;

– a külföldiekre vonatkozó rendészeti szabályok;

– kényszerintézkedések elrendelésének és végrehajtásának szabályai;

– külföldiek lakcímbejelentése;

– külföldiek ellenőrzése;

– külföldiek magyarországi munkavállalása;

– külföldiek adatainak kezelése;

– külföldiek honosítása, visszahonosítása;

– beköltözők vámkezelésének szabályai;

– magyar állampolgárok külföldre utazása;

– a magyar állampolgárok kivándorlása.

c) rendészeti ismeretekből:

– a rendészet helye, szerepe az igazgatásrendészeti szolgálati ágon belül;

– a személyi igazolvány;

– a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatása;

– a nukleáris anyagokkal kapcsolatos rendészeti tevékenység;

– a kábítószerrel kapcsolatos rendészeti feladatok;

– a kézifegyverek és lőszerek, a gáz- és riasztófegyverek, valamint a légfegyverek és a lőterek rendészete;

– az ipari célokra szolgáló robbanóanyagok gyártásának, forgalomba hozatalának, vásárlásának, szállításának, tárolásának és felhasználásának engedélyezése;

– pirotechnikai termékek gyártásának, forgalomba hozatalának, vásárlásának, szállításának, tárolásának és felhasználásának engedélyezése;

– a játékautomatákkal kapcsolatos rendészeti feladatok;

– a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló szabályozás.

Bűnügyi (operatív) ismeretekből:

– az Országos Rendőr-főkapitányság szervezete; a bűnügyi szolgálat szervezete és szintjei, feladatrendszere;

– a rendőrség titkos információszerző és -feldolgozó munkájának alapkövetelményei, módjai és szabályozása; a konspiráció;

– a bűnüldöző munka alapja, a bűnügyi operatív helyzet megismerése, elemzése, értékelése;

– a titkos információgyűjtés erői, a rendőrség személyi információbázisa;

– a titkos információgyűjtés eszköztára; a nyílt és titkos nyilvántartások és adattárak;

– a bírói engedélyhez kötött különleges titkosszolgálati eszközök alkalmazásának célja, feltételei, igénylése, az így nyert információk és adatok felhasználási lehetőségei;

– a bírói engedély nélkül felhasználható eszközök alkalmazásának feltételei, az általa beszerezhető, felhasználható információk;

– a titkos információgyűjtés bírói engedélyhez nem kötött, leplezett módszerei; az információvásárlás;

– a környezettanulmányozás;

– a figyelés;

– a bírói engedélyhez kötött különleges módszer, a titkos kutatás feladata, megszervezése, végrehajtása;

– a bizalmi személyekkel végzett titkos információgyűjtő munka jelentősége, szükségessége, megszervezése;

– a kiválasztás, tanulmányozás és beszervezés taktikai és adminisztratív feladatai;

– a kiválasztás, tanulmányozás és beszervezés pszichológiai kérdései;

– bizalmi személyekkel a kapcsolattartás megszervezése az együttműködés során;

– az átadás, a pihentetés és a kizárás szabályai;

– a titkos információgyűjtés szabályai a rendőrségi fogdákban és a büntetés-végrehajtási intézetekben;

– a kapcsolattartás feltételrendszerének kialakítása, ,,F'' objektum szervezése;

– a rezidentúra, mint a bizalmi személyekkel folytatott titkos munka sajátos formája;

– a titkos információgyűjtő munka kerete;

– a titkos nyomozás tervezése, szervezése; a kombináció szerepe a titkos információgyűjtésben;

– a titkos nyomozás biztosítása bizalmi személyekkel;

– a titkos információgyűjtés lezárása; a beszerzett adatok értékelése, az összefoglaló jelentés értékelése, jelentősége, felépítése; a bizonyítási anyagok nyílttá tétele, a realizálás;

– az együttműködés lehetőségei a nyílt és titkos megelőző és felderítő tevékenységet folytató társszervekkel;

– a bűnmegelőzési munka szabályozása, feladatai, szervezete;

– a titkos információgyűjtés sajátosságai a bűnügyi munka különböző területein;

– a bűnügyi és a vizsgálati szervek együttműködési feladatai a titkos információgyűjtés keretében;

– a szervezett bűnözés megjelenési formái és főbb területei;

– a nemzetközi bűnüldöző szervezet, az INTERPOL feladatköre, szerepe a magyar rendőrség információszerző tevékenységében;

– a kiemelt objektumok védelmének bűnügyi feladatai.

Krimináltechnikából:

– bevezetés a kriminalisztikába;

– a krimináltechnika feladata és helye a kriminalisztikában;

– az azonosítás elmélete;

– krimináltechnikai fényképezési eljárások;

– a nyomozási cselekmények rögzítési lehetőségei videotechnika alkalmazásával;

– nyomtan, általános rész;

– daktiloszkópiai vizsgálatok, egyéb emberi bőrfelületek nyomai;

– eszköznyomok, zárak, lakatok kriminalisztikai vizsgálata;

– lábnyomok, közlekedési eszközök nyomai és kriminalisztikai vizsgálatuk;

– anyagmaradványok;

– kriminalisztikai ballisztika;

– az írás és az okmányok kriminalisztikai vizsgálata;

– személyleírás és személyazonosítási eljárások;

– krimináltechnikai csapdák;

– szakértők, szaktanácsadók bevonása krimináltechnikai kérdések megoldásába;

– a bűnügyi szolgálati kutya alkalmazási lehetőségei.

Krimináltaktikából:

– bevezetés a krimináltaktikába;

– a nyomozás;

– a felderítés és a bizonyítás összefüggései;

– a nyomozás tervezése, szervezése;

– az adatgyűjtés és az információszerzés taktikája;

– a kutatás;

– a helyszíni szemle;

– a körözés;

– a kihallgatás;

– a bizonyítási kísérlet;

– a helyszínelés;

– a felismerésre bemutatás;

– a forrónyomos felderítés;

– a nyomozás befejezése;

– az ügyeleti szolgálat szerepe a bűncselekmények felderítésében; jelentési kötelezettségek.

Kriminálmetodikából:

– az emberölés nyomozása;

– az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölés nyomozása;

– a testi sértés nyomozása;

– a rendkívüli halálesetek vizsgálata;

– a közúti balesetek vizsgálata;

– az erőszakos közösülés nyomozása;

– a megrontás nyomozása;

– visszaélés kábítószerrel nyomozása;

– a korrupciós jellegű bűncselekmények nyomozása;

– visszaélés robbanóanyaggal, robbantószerrel, lőfegyverrel vagy lőszerrel bűncselekmény nyomozása;

– a garázdaság nyomozása;

– a közokirat-hamisítás nyomozása;

– a lopás nyomozása;

– a sikkasztás nyomozása;

– a csalás nyomozása;

– a rablás, a kifosztás és a zsarolás nyomozása;

– a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása;

– a sorozatelkövetések felderítése, bizonyítása.

Pszichológiai ismeretekből:

– a kriminálpszichológia tudománya, elhatárolási problémái és belső tagozódása; főbb kriminálpszichológiai irányzatok;

– az antiszociális személyiségfejlődés folyamata;

– a személyiség éretlensége és a morális viselkedés szabályozási zavarai;

– az agresszió problémaköre;

– pszichés betegségek, személyiségzavarok;

– személypercepció a rendőri munkában;

– a szociális befolyásolás és a meggyőzés pszichológiája;

– a segítő viselkedés motivációja;

– az attitűddel ellentétes viselkedés pszichológiai következményei;

– a stressz és a megküzdési stratégiák.

A vizsgázónak a vizsgák során egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy a felsorolt tantárgycsoportokból, tantárgyakból, illetve azok témaköreiből

a) megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik;

b) a tantárgyi ismereteket képes egyidejűleg átfogó, komplex módon a gyakorlatban alkalmazni.

2. A szaktanfolyamra jelentkezés és a vizsgára bocsátás feltételei

a) A Belügyminisztérium és a rendőrség hivatásos, köztisztviselői és közalkalmazotti állományában lévő próbaidőre felvett, illetve kinevezett felsőfokú állami (egyetemi, főiskolai) végzettségűek nyújthatják be pályázati kérelmüket a képző intézménybe.

b) Az a hallgató, aki a rendőrszervezői (tiszti) tanfolyam programjában előírt tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz, a kijelölt tantárgycsoportokból és tantárgyakból érvényes, legalább elégséges (2) írásbeli köztes vizsgát abszolvál, továbbá a programban előírt időtartamú és formájú területi szakmai gyakorlatot – a meghatározott rendőri szervnél – eredményesen teljesíti, vizsgára bocsátható. (Az elméleti és a gyakorlati képzés minimális idejét a hatályos tanfolyami program határozza meg.)

3. A szakmai vizsga részei

Gyakorlati vizsga

A belügyminiszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény figyelembevételével kidolgozott programban meghatározottak szerint, a tanfolyam résztvevői a képzés ideje alatt a rendőrség különböző szolgálati helyein gyakorlati felkészítésben vesznek részt, melynek értékelése adja a szakmai vizsga gyakorlati osztályzatát.

Írásbeli vizsga

A belügyminiszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény figyelembevételével a szakdolgozati témaköröket a képző intézet állítja össze és az intézmény vezetője hagyja jóvá.

A jelölt egy komplex szakdolgozatot készít, melynek követelményei a következők:

A vizsgázó legyen képes egy komplex ismeretanyagot tükröző, logikusan felépített, választékos stílusban összeállított, a szakmai elvárásoknak és követelményeknek megfelelő szakdolgozat elkészítésére, amelyben véleménye, önálló gondolatai és javaslatai is szerepelnek. A szakdolgozatban a jelöltnek azt kell bizonyítania, hogy mennyire tudja a tanultakat hasznosítani és a komplex ismeretanyagot egységes egésszé formálnia. A dolgozatnak önálló gondolkodásmódot, az adott téma kidolgozásához szükséges felkészültséget kell tükröznie. A tartalom mellett a világos, közérthető mondatszerkesztés, jó stílusérzék, a szakterület terminológiájának pontos használata is fontos követelmény.

A szakdolgozat elkészítéséhez bármilyen segédeszköz – beleértve a tanári konzultációt is – használható. A dolgozatot szövegszerkesztőn kell írni. A dolgozat minimális terjedelme – a mellékletek nélkül – 30 oldal. A szakdolgozatot a szóbeli vizsga megkezdése előtt minimum 30 nappal le kell adni. A dolgozatot az előzetes bírálattal együtt a szóbeli vizsga előtt 15 nappal a vizsgaelnök rendelkezésére kell bocsátani. E nélkül a jelölt nem kezdheti meg a szóbeli vizsgát.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga az írásbeli vizsgához kapcsolódik. A jelöltnek a szakdolgozatában feldolgozott témát vizsgabizottság előtt meg kell védenie.

A szóbeli vizsgán a jelölt tantárgycsoportonként és tantárgyanként – bűnügyi tudományok tantárgycsoportjából (büntetőjog, büntetőeljárás-jog, kriminológia), államtudományok tantárgycsoportjából (Magyar Alkotmányjog, közigazgatási jog, emberi jogi alapismeretek), rendőri ismeretek tantárgycsoportjából (közrendvédelmi, csapatszolgálati, közlekedési, igazgatásrendészeti, bűnügyi /operatív/ ismeretek), kriminalisztika tantárgycsoportjából (krimináltechnika, krimináltaktika, kriminálmetodika) – a képző intézmény által összeállított feladatsoraiból, egy-egy részkérdést húz, és azokra válaszol. A szóbeli vizsga ezen részén a jelöltnek 30 perc felkészülési időt kell biztosítani. A szóbeli vizsgán segédeszköz nem használható. A szóbeli vizsga kérdéseit a képző intézmény a vizsgát megelőzően jóváhagyásra felterjeszti a belügyminiszterhez.

4. A vizsga értékelése:

Elméleti vizsga:

Az írásbeli vizsgát egy osztályzattal, mégpedig a vizsgabizottságnak a szakdolgozatra adott érdemjegyével kell értékelni. A szóbeli vizsga tantárgycsoportonkénti kérdéseit külön-külön – az írásbeli vizsgához hasonlóan – 1–5-ig terjedő érdemjeggyel kell értékelni. Ezen érdemjegyek átlagából számított osztályzat adja a szóbeli vizsga eredményét. Az elméleti vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó mindkét vizsgarészre, illetve a szóbeli tantárgycsoportonkénti (bűnügyi tudományok, államtudományok, rendőri ismeretek, kriminalisztika) kérdéseire legalább elégséges érdemjegyet szerzett. A szakvizsga elméleti osztályzatát az írásbeli és a szóbeli osztályzat az írásbeli vizsga felé kerekített átlaga adja.

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga osztályzatát – a hallgató gyakorlati felkészítéséért felelős szakember (mentor) által javasoltak figyelembevételével – a szakmai szerv munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetője által készített részletes értékelés alapján a vizsgabizottság elnöke állapítja meg.

* * *

RENDŐR
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

-------------------------

OKJ azonosító száma | Szakképesítés megnevezése | Bevezetésének kezdő napja | Alkalmazásának utolsó napja

-------------------------

52 8912 02 | Rendőr | 1993. | visszavonásig

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-------------------------

5361 Rendőr

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

-------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-------------------------

3525 Nyomozó, magánnyomozó

3165 Földi közlekedés szakmai irányítója

3319 Egyéb szociális foglalkozások

3519 Egyéb igazságszolgáltatási ügyintézők

3523 Üzemrendész

3524 Polgári védelmi foglalkozású

3529 Egyéb élet- és vagyonvédelmi ügyintézők

3602 Igazgatási ügyintéző (önkormányzati apparátus)

4220 Számítástechnikai adminisztratív jellegű foglalkozások

4291 Ügyféltájékoztató

5355 Közterület-felügyelő

5363 Fegyőr

5364 Természetvédelmi őr

5365 Testőr

5366 Vagyonőr

5369 Egyéb védelmi szolgáltatási foglalkozások

8355 Személygépkocsi-vezető

9121 Portás

9122 Éjjeliőr, telepőr

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A rendőr alapfeladata a közbiztonság és a belső rend fenntartása, megóvása. A lakosság mindennapi életvitelének és életrendjének segítése, védelme.

A törvényekben előírt módokon megelőzi, felderíti illetőleg megakadályozza a jogsértéseket. Mindenkor törvényben biztosított hatósági jogköröket gyakorol, és előírt kötelezettségeket teljesít.

A rendőr gondolkodva, részrehajlás nélkül, politikailag függetlenül, magabiztosan, önállóan, kellő szakértelemmel cselekedve hajtja végre a rendőrségi törvényből következő feladatait.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

Felvételi követelmények (a foglalkozás eredményes gyakorlásához szükséges előfeltételek):

– betöltött 18. életév,

– büntetlen előélet, jó hírnév,

– állandó belföldi lakhely,

– teljes cselekvőképesség,

– fegyveres szolgálatra való alkalmasság,

– középiskolai érettségi,

– magyar állampolgárság,

– egészségi, fizikai és pszichológiai alkalmasság,

– eredményes tanintézeti felvételi vizsga (fizikai, pszichológiai, pályaalkalmassági, általános műveltségi területeken).

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

a közterületen közrendvédelmi, közlekedésrendészeti intézkedések foganatosítása, rendőri csapatszolgálati feladatok végrehajtása, részvétel a bűnmegelőzés és a bűnüldözés alapfeladataiban (egyes kisebb súlyú bűncselekmények nyomozása), valamint az igazgatásrendészeti munkából a közterületi szolgálatra háruló tevékenységek.

A rendőr szakközépiskolai képzés általános tagozódása

I. tanév:

– félévenkénti szaktárgyi záróvizsgák, beszámolók,

– az általános szakmai elméleti alapokra épülő területi szakmai gyakorlat,

– a rendőri szakma általános elméleti alapismeretei,

– a szakmához járuló kiegészítő általános alapismeretek,

– szakmai alaptantárgyak,

– általános alapozó tantárgyak.

II. tanév:

– szakmai (képesítő)vizsga, félévenkénti szaktárgyi záróvizsgák, beszámolók,

– szolgálati áganként specializált szakmai elméleti ismeretekre épülő területi szakmai gyakorlat,

– a rendőri szolgálat alapvető szolgálati ágankénti specializált elméleti szakmai ismeretei,

– szakterületi szakmai tantárgyak,

– általános szakmai alapozó tantárgyak.

2. Követelmények

A szakképzés során elsajátítandó ismeretek körét az egyes tantárgyak témakörei, az elsajátítási szinteket a tantárgyak oktatása során támasztott követelmények fejezik ki. Ennek megfelelően a rendőr a közrendvédelmi ismeretek területén

Ismerje:

– a rendőrség feladatát, s a feladatok megvalósításához létrehozott szervezet szolgálati tagozódását,

– közrend és a közbiztonság megvalósításának a társadalmi munkamegosztásból a rendőrségre háruló feladatait,

– a rendőri felvétel szabályait,

– az egészségügyi ellátás rendjét,

– a büntetőjogi védelmet,

– a kérelem és panaszjog lényegét,

– az egyesülési és gyülekezési jog szabályait,

– a személyi szabadság fogalmát és tartalmát,

– az elöljáró kötelességeit,

– a rendőri intézkedések szabályait,

– az országgyűlési képviselőkkel, bírókkal, ügyészekkel és a fegyveres szervezetek tagjaival szemben,

– súlyos, fertőző betegség észlelésekor,

– elemi csapás, járványok helyszínén,

– talált tárgyak esetén,

– a rendőr általános kötelezettségeit, felelősségét, kapcsolattartási és együttműködési feladatait,

– a hatóság vagy hivatalos személy megsértése alkalmával követendő eljárást,

– az eljárás szabályait robbantással vagy túszszedéssel kapcsolatos terrorcselekmény elkövetése helyszínén,

– a körzeti megbízotti szolgálat ellátásának lényegét, valamint kapcsolattartási rendszerét.

Legyen jártas:

– a rendőrre vonatkozó magatartási szabályok maradéktalan megtartásában,

– az öltözködés rendjében,

– az elöljárók, alárendeltek, feljebbvalók és alacsonyabb rendfokozatúak egymáshoz való viszonyában,

– az elöljárói viszonyba lépésben,

– az alárendelt kötelmeiben,

– a szolgálati út és a parancsadás, végrehajtás rendjében,

– a rendőr írásbeli tevékenységével szemben támasztott követelményekben,

– a nem magyar állampolgárokkal való intézkedésekben,

– a járőr- és őrszolgálati feladatok végrehajtásában,

– a fogda- és kísérőőri feladatok ellátásában,

– a hely- és személyismeret megszerzésében,

– a járőrtárs felkészítésében

– a pénz- és vonatkísérő szolgálat ellátásában,

– helyszínbiztosítási feladatok végrehajtásában,

– a közbiztonsági ellenőrző (razzia) szolgálat teljesítésében,

– a gépjárművek biztonságos ellenőrzésében,

– sport- és egyéb rendezvények biztosításában.

Legyen képes:

– a szolgálati fellépési kötelezettségnek a fellépés helye, módja szerinti teljesítésére, a rendőrséghez tartozás szabályszerű igazolására,

– felvilágosítás, igazoltatás, segítségnyújtás kulturált teljesítésére,

– a kényszerítő eszközök (testi kényszer, vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap, bilincs, fegyver) jogszerű használatára,

– a személyi szabadságot korlátozó szolgálati kötelezettségek (biztonsági intézkedés, közbiztonsági őrizet, elővezetés, előállítás, elfogás) jogszerű végrehajtására,

– szakszerű, kulturált és differenciált rendőri (járőrvezetői) szolgálat önálló ellátására,

– a személyi szabadságot korlátozó és nem korlátozó szolgálati kötelességek kulturált, határozott és eredményes végrehajtására.

A közlekedési ismeretek területén ismerje:

– a közlekedési szabályokat,

– a rendészeti és igazgatási előírásokat,

– a közlekedési balesetek helyszínén teendő intézkedéseket,

– a forgalomirányítás elméleti alapjait,

– a közlekedési szabálysértések és balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat,

– a közúti járműforgalomban részt vevő járművek és forgalombiztonsági berendezések műszaki állapotát jellemző legfontosabb paramétereket,

– a forgalom-ellenőrző szolgálati tevékenység során alkalmazott műszaki-technikai eszközök használatához szükséges elméleti és gyakorlati alapokat,

– a KRESZ bevezető rendelkezéseit és hatályait,

– az úttal, járművekkel és a forgalommal kapcsolatos fogalmakat,

– a követési távolságra, a kitérésre, a kikerülésre vonatkozó szabályokat,

– a közúti jelzéseket,

– a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó szabályokat,

– a járművek közlekedésére, kivilágítására és terhelésére vonatkozó szabályokat,

– a rendkívüli eseményeket,

– a vegyes rendelkezéseket,

– a járművek vezetőire vonatkozó szabályokat és rendelkezéseket,

– a vasúti, vízi és légi közlekedés rendszerét,

– a járművek kötelező műszaki felszereltségét,

– a forgalomellenőrzés céljait, formáit,

– az ittas vezetőről készítendő feljelentés tartalmi követelményeit,

– a járművezető előállításának eseteit,

– a forgalomirányítás alapfogalmait,

– az irányítás és a forgalomsegítés alapjait, ezek összefüggéseit,

– a baleset fogalmát,

– a rendőri intézkedés hatásköri kérdéseit,

– az intézkedés helyes sorrendjét,

– a helyszínelő járőr hatáskörébe tartozó feladatokat,

– a cserbenhagyásos cselekményekkel kapcsolatos további intézkedéseket.

Legyen jártas:

– a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek jelzésrendszereiben,

– a közúti jelzőtáblák és jelzések jelentéseinek értelmezésében,

– a gyalogosokra, utasokra vonatkozó szabályokban,

– a járműközlekedésre vonatkozó szabályok alkalmazásában,

– az elindulás, haladás az úton, sebesség, követési távolság, elsőbbség, bekanyarodás, megfordulás, megállás, várakozás, előzés, kikerülés szabályainak bármely közlekedési szituációban történő alkalmazásában,

– a párhuzamos közlekedés szabályaiban,

– az autópályára, autóútra vonatkozó közlekedési szabályok alkalmazásában,

– a járművek kivilágítására, terhelésére, egyes járműfajták közlekedésére vonatkozó külön szabályok alkalmazásában,

– a rendkívüli események és a vegyes rendelkezések vonatkozó szabályainak alkalmazásában,

– a vezetői engedélyek és igazolványok fajtáiban,

– a hatósági engedélyek és jelzések ellenőrzésében, elvételének rendjében

– a menetokmányok ellenőrzésében és az azokkal kapcsolatos intézkedésekben,

– a járművek közlekedésének vizuális megfigyelésében,

– a rendelkezésükre álló mérőműszerek használatában,

– a műszaki ellenőrzés végrehajtásának célszerű gyakorlati sorrendjében,

– az ittas vezetésen tettenérteknél a nyilatkozat és a vérvételi jegyzőkönyv kitöltésében,

– az alkoholszonda használatában,

– a járművezető előállításában,

– a karos forgalomirányítási jelzések adásában, értelmezésében,

– a közúti baleseteknél szükséges intézkedések sorrendjében és a szükségessé váló eltérések mérlegelésében,

– a ténymegállapításban,

– a figyelmeztetés és a helyszíni bírságolás gyakorlatában,

– az igazolólap kitöltésében,

– a helyszínvázlat elkészítésében,

– a feljelentés elkészítésében,

– a statisztikai lap kitöltésében,

– veszélyes anyagot szállító járművek ellenőrzésében.

Legyen képes:

– a közlekedési okmányok szabályszerű ellenőrzésére,

– a vezetői engedélyek, igazolványok és hatósági engedélyek, jelzések szabályos elvételére,

– az ellenőrzés célszerű sorrendiségének megteremtésére,

– a járművek műszaki szempontú forgalombiztonsági ellenőrzésére,

– az ittas vezetővel szembeni hatékony intézkedés lefolytatására,

– a diplomatákkal, a személyes mentességet élvező személyekkel kapcsolatos intézkedésekre,

– az alapvető karos forgalomirányító jelzések egyedüli vagy párban történő alkalmazására,

– a balesetek helyszínén szükségessé váló elsősegélynyújtásra,

– értesítés adására,

– nyomok biztosítására,

– forgalom megindítására,

– forgalom zavartalanságának biztosítására,

– adatgyűjtésre,

– a nyugalma minden körülmények közötti megőrzésére,

– eredményes hatósági gépjármű-vezetői vizsga letételére,

– a közlekedésben megnyilvánuló különféle emberi magatartások felismerésére,

– gyors helyzetfelismerés melletti azonnali és szakszerű reagálásra,

– a közlekedésben elkövetett szabálysértések, megnyilvánuló hiányosságok felismerésére, ezek megszüntetésére és az okozóikkal szembeni határozott, differenciált és kultúrált fellépésű, szakszerű felelősségrevonásra,

– megkülönböztető jelzéseit használó gépjárművek meghatározott körülmények közötti szakszerű és biztonságos vezetésére.

A nyomozástani alapismeretek területén ismerje:

– a büntetőeljárás jogi alapjait, az abban érintett személyeket és hatóságokat,

– a kriminalisztika fogalmát, tudományának tárgyát, alapvető módszereit, eljárásait,

– a büntetőeljárás megindításának feltételeit, annak alaki és tartalmi szabályait,

– az őrizetbevétel szabályait.

Legyen jártas:

– a kényszerintézkedésekben,

– a büntetőeljárással összefüggő határidők, igazolások, értesítések kézbesítések kérdéskörében,

– a jegyzőkönyv, a jelentés, a feljelentés elkészítésében,

– a bűnügyi nyomtan legfontosabb területein,

– a bűnügyi fényképezésben,

– az üldözés, a körözés végrehajtásában,

– a helyszínes bűncselekményeknél a helyszín fogalmában, a helyszíni szemle során talált bűnjelek kezelésében, a szemle eredményeinek rögzítésével kapcsolatos teendők szakszerű ellátásában,

– a nyomozás során a sértett, a tanú, a gyanúsított és a terhelt kihallgatásában, a vallomások rögzítésében,

– a szembesítés, a felismerésre bemutatás lefolytatásában, ezek eredményeinek rögzítésében,

– a házkutatás célszerű taktikájának alkalmazásában és eredményeinek megfelelő rögzítésében,

– az egyes bűncselekmények nyomozása során szükségessé váló alapvető nyomozati cselekmények eredményes végrehajtásában.

Legyen képes:

– a jogsértő cselekmények gyors és határozott felismerésére, és az elsődleges rendőri intézkedések megtételére,

– a helyszínbiztosítás és a helyszíni adatgyűjtés végrehajtására,

– a halaszthatatlan nyomozási cselekmények esetén szükséges előzetes intézkedések megtételére,

– a helyszínbiztosítási tevékenységről szabályos jelentés készítésére,

– a hatáskörükbe tartozó bűncselekmények vizsgálatának és nyomozásának végrehajtására,

– a helyszínen talált nyomok alapvető biztosítására és rögzítésére.

A szabálysértési jog és az igazgatásrendészet területén ismerje

– a szabálysértések jogi megfogalmazását, a szabálysértési törvény szerkezetét, tartalmát és hatályát,

– a szabálysértési hatóságok hatásköri és illetékességi kérdéseit, a szabálysértési eljárás legfontosabb szabályait,

– a lőfegyverekkel, a kábítószerekkel, a sugárzó anyagokkal, az ipari célú robbanóanyagokkal, a határátlépésre szolgáló okmányokkal kapcsolatos rendőri teendőket, illetve azok szabályozásait,

– a külföldiek rendészetének általános szabályozását, valamint az idegenrendészet alapvető munkaterületeit.

Legyen jártas:

– a szabálysértési törvény általános szankcionálási elveiben és megvalósításukat célzó rendőri munkában.

– a szabálysértési feljelentések (jelentések) tartalmi és alaki kidolgozásában,

– egyes szabáIysértések megvalósulási alakzatainak felismerésében,

– a vagyon elleni szabálysértések lényegesebb elemeinek felismerésében és a velük szembeni intézkedésekben,

– az útlevelek okmányjellegének lényeges tartalmi és alaki kérdéseiben.

Legyen képes:

– a rendőrség hatáskörébe utalt helyszíni bírságolást igénylő szabálysértés esetén a megfelelő bírságot kiszabni, és a bírságolást differenciált, de határozott, kulturált módon végre is hajtani,

– tárgyak, dolgok, okmányok, fegyver, lőszer és robbanóanyagok találása esetén követendő eljárást lefolytatni,

– szabálysértési eljárás lefolytatására,

– alapvető rendészeti feladatok végrehajtására.

A csapatszolgálat területén ismerje:

– a rendőri csapatszolgálati feladatok fogalmát, célját, helyét és szerepét az általános rendőri tevékenységben,

– a taktikai eljárások lényegét, célját, alkalmazásuk eseteit,

– a terrorcselekmény jellemzőit, megjelenési formáit,

– a szolgálati csoportok rendeltetését, felépítését, feladatait, helyét és szerepét a csapatszolgálati feladatok rendszerében,

– a személy- és objektumőrzéshez kapcsolódó feladatokat,

– a rendőri csapatszolgálati feladatokat érintő parancsokat és utasításokat,

– a terepen való tájékozódás módjait,

– a tüzek, gyújtogatások típusait, az ellenük való védekezés módjait,

– az egyéni mentesítő eszközök fajtáit, használatát,

– a parancsnoki vezenylés rendjét és a beosztottak kötelmeit.

Legyen jártas:

– az egyes rendőrrel szemben támasztott követelmények maradéktalan végrehajtásában,

– az alaki mozgásban egyénileg és kötelékben, az alakzatokban történő tevékenységben, álló helyben és menetközben,

– az elsődleges rendőri intézkedésekben, a jelentések rendjében,

– az alparancsnokkal szemben támasztott követelmények végrehajtásában a csapatszolgálati feladatok során,

– az egyes szolgálati csoportokba beosztott rendőr feladataiban, tevékenységének rendjében, a végrehajtás alaki mozzanataiban,

– alparancsnoki tevékenységében raj, szakasz vezetésében,

– terrorcselekmény vagy más súlyos bűncselekmény, elemi csapás, tömegszerencsétlenség esetén teendő intézkedésekben, a jelentések rendjében,

– a tájoló kezelésében, a tájékozódásban térképpel és térkép nélkül, az álláspont meghatározásban,

– az egyéni mentesítő eszközök alkalmazásában.

Legyen képes:

– önállóan és kötelékben az alakias mozgásra,

– az együttes, egységes, fegyelmezett tevékenységre,

– kötelékben, különböző szolgálati csoportok tagjaként tevékenykedni,

– öná1lóan ellenőrző átengedő pont, járőri, felderítő-kutató csoport, csapda-, leshely, figyelő őrszem, biztosító őri, rajparancsnoki feladatokat ellátni,

– terrorcselekményekhez, illetve rendkívüli eseményekhez kapcsolódó teendők ellátására.

A büntetőjog területén ismerje:

– a rendőrség feladatait és helyét, szerepét a bűnmegelőzésben és bűnüldözésben.

Legyen jártas:

– a büntetőjogban, annak tárgyában, feladatában, tagozódásaiban és jogforrásaiban,

– a Btk. különös részében felsorolt és részletezett alapvető bűncselekményfajták jogi megítélésében.

Legyen képes:

– a büntetőjogban szereplő jogsértések megvalósulásának felismerésére,

– megszerzett ismereteit határozottan és magabiztosan alkalmazni a rendőri munka során.

A jogi és közigazgatási ismeretek területén ismerje:

– az állam kialakulását, fejlődését és funkcióit,

– az államszervezetet és intézményei jellemzőit a Magyar Köztársaságban,

– a hatalommegosztás elvének lényegét, szerepét az államszervezési elvek között,

– a hazai választási rendszert,

– a közigazgatás hazai rendszerét,

– a magyar államigazgatás szervezetrendszerének általános tagozódását,

– az önkormányzati igazgatás hazai sajátosságait,

– a rendőrségre vonatkozó alapvető jogszabályokat.

Legyen jártas:

– a jogalkotás és a jogforrási hierarchia fontosabb kérdéseiben,

– az államszervezet hazai intézményeit és ezek főbb jellemzőit illető kérdésekben,

– az Alkotmány és az alkotmányosság egyes kérdéseiben,

– az államigazgatás központi szerveinek fontosabb ismérveit érintő kérdésekben,

– a hatósági jogalkalmazó, jogérvényesítő tevékenység gyakorlásában.

Legyen képes:

– a szükséges mértékű felvilágosítás adására az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit érintő kérdésekben.

A lőkiképzés területén ismerje:

– rendszeresített fegyverzete főbb adatait,

– a lőgyakorlatokhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati tudnivalókat,

– a lőtéren betartandó általános biztonsági rendszabályokat,

– a fegyverek kezelésére és tárolására vonatkozó szabályokat.

Legyen jártas:

– a fegyver használata során felmerülő lehetséges akadályok, meghibásodások okainak felismerésében, elemi elhárításában,

– a fegyver megóvásában, karbantartásában,

– a rendszeresített fegyverzeti anyagok szét- és összeszerelésében, karbantartásában, tárolásában.

Legyen képes:

– a rendőrségnél rendszeresített fegyverzeti és robbanóanyagok fegyelmezett és mindenkor balesetmentes használatára,

– biztonságosan kezelni fegyvereit,

– váltakozó testhelyzetekben,

– a gyakorlatlanabb kezével is,

– fedezékből,

– fizikai megterhelés alatt,

– tárcserével,

– konfliktushelyzetekben, önállóan és társsal.

A rendőri testnevelés területén ismerje:

– a test vitális pontjait,

– két úszásnem alaptechnikáját.

Legyen jártas:

– a támadó és a védő harcmodor elemeiben,

– az ütések és rúgások technikájában,

– a fogásokból szabadulás módszereiben.

Legyen képes:

– esések és gurulások alkalmazására,

– eszköz nélküli támadások hárítására,

– az ellenőrzési (felmérési) szintek (önvédelmi és fizikális) megfelelő mértékű teljesítésére,

– megfelelően alkalmazni a bilincselési módszereket,

– úszni 400 m-t úszómedencében,

– alkalmazni az elvezetések és előállítások technikáit,

– vízből kimenteni.

A gépírás területén ismerje:

– a folyamatos gépírást elősegítő ún. 10 ujjas leütéstechnikát,

– az ütemes írás kialakításának módját és lehetőségét,

– az írógép alapvető szerkezeti elemeit, azok rendeltetésszerű használatát,

– az írógép elemi karbantartási tudnivalóit,

– a másolatok készítésének módját.

Legyen jártas:

– a rendőri munka területein gyakrabban használatos nyomtatványok, űrlapok kitöltésében,

– a gépelés ellenőrzésében, az esetleges gépelési hibák kijavításának különböző módjaiban.

Legyen képes:

– a rövid, tömör, lényegkiemelő fogalmazásra, mondanivalója tömörítésére,

– a szabatos magyar helyesírásra, s az ezt elősegítő eszközök használatára,

– jelentések, feljelentések, szolgálati jegyek gépelésére és az iratok szabályos formai kivitelezésére,

– a rendőrségi ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazására.

Váljék belső igényévé a jól szerkesztett és helyesírási hibáktól mentes ügyiratok készítése, a tiszta, gondos, pontos írásos munka végzése.

Az informatika és számítástechnikai ismeretek területén ismerje:

– a rendőrség informatikai rendszerének felépítését, a rendszerek alapvető forgalmazási szabályait, az eszközök felépítését,

– az adatszolgáltatással kapcsolatos okmányokat, feladatokat, jogszabályokat,

– a számítógép fő részeinek funkcióját, azok kezelésének módját,

– az elérhető nyilvántartásokat és használatuk szabályait,

– a számítógép üzemeltetési szabályait, a fontosabb parancsokat és az azokra kapható válaszokat,

– a hálózatos munka alapszabályait,

– egy héjprogram működését,

– a különböző kezelői felületek sajátosságait,

– az informatika és ezen belül a rendőrségi informatikai rendszer komplex használatában rejlő lehetőségeket,

– helyét a rendszerben,

– a számítástechnika alapelveit és azok konvertálhatóságát,

– a rendőrségi informatika kialakulásának szükségességét, fejlődési fázisait 1964-től napjainkig,

– a különböző informatikai adattárak csoportosítását,

– a nemzetközi rendőrségi informatika fejlődését (összehasonlító tanulmányok segítségével),

– a hibásan kiadott parancsok hibaüzeneteit, valamint a parancsok végrehajtása során jelentkező legszükségesebb üzeneteket,

– a vírusvédelem lehetőségeit,

– a hálózati feldolgozás előnyeit,

– a jogosultsági viszonyokat,

– a szabálytalan kilépés veszélyeit.

Legyen jártas:

– a hírrendszer egyes elemeinek használatában,

– az adatszolgáltatás és -kérés gyakorlatában,

– a számítógép egyedi és hálózati használatában,

– a rendszeresített programok elindításában és használatában,

– a hírtovábbítás eszközeinek kezelésében,

– a rendőrkapitányságokon rendszeresített felhasználói szoftverek, illetve a jogosultságának megfelelő országos adattárak kezelésében,

– jelentések, feljelentések, szolgálati jegyek elkészítésének technikájában és formai kivitelezésében.

Készség szinten sajátítsa el:

– az operációs rendszer néhány alaputasítását,

– a hálózatba való belépés és kilépés szabályait,

– a rendőrségen rendszeresített szövegszerkesztők valamelyikének kezelését (szövegformázás, mentés és betöltés, nyomtatás),

– a megszerzett ismeretek és kialakított készségek birtokában új eszközök, rendszerek, szoftverek befogadását, használatuk problémamentes elsajátítását.

Az idegen nyelvek területén legyen képes:

– az értésben nem zavaró folyamatossággal és érthetőséggel, a leggyakoribb, mindennapi beszédhelyzetekben szükséges, helyes és megfelelő kérdéseket feltenni, illetve válaszolni rájuk,

– az eligazításhoz szükséges alapvető információkat megszerezni, illetőleg megadni,

– folyamatos párbeszédet folytatni a legfontosabb beszédszándékok kifejezésre juttatásával,

– önállóan 1-2 percig folyamatosan beszélni a legfontosabb szóbeli témakörök valamelyikéről,

– kifejezni magát a legfontosabb nyelvtani szerkezetek, többnyire helyes és megfelelő vagy legalább a megértést nem gátló módon történő alkalmazásával.

Az intézkedéslélektan területén ismerje:

– az eredményes rendőri intézkedés lélektani alapfeltételeit a saját személyiségjegyei kialakítása érdekében,

– az állampolgárokkal történő intézkedések során azokat a külső és belső lélektani tényezőket, amelyek eredményesebbé tehetik az intézkedés lefolytatását,

– az állampolgár magatartását befolyásoló lélektani tényezőket a rendőri intézkedéssel szemben,

– a pozitív ÉN-kép, az öntudat és a reális önértékelés fogalmát, jelentőségét a szakmai munkavégzésben,

– a magas szintű szakmai tudás birtoklásának jelentőségét az intézkedés határozottságának biztosításához,

– a kommunikáció és a metakommunikáció fajtáit, formáit és módjait, ezek jelentőségét,

– a megfelelő kapcsolatteremtés és kapcsolattartás megvalósításának lehetőségét és módjait,

– az állampolgárok alapvető személyiségjegyeit és ezek megnyilvánulásainak tipikus formáit különböző helyzetekben,

– a szakmai etika tárgyát, kialakulását, követelményeit,

– a közvetlen emberi kommunikáció kialakulását, követelményeit, jelentőségét a rendőri munkában, az állampolgár–rendőr kapcsolatban, a társadalmi közvélemény formálásában,

– a szocializáció, a retorika, a szankcionálás jelentőségét és szerepét a rendőri munkában,

– a vezetéselmélet alapvető kérdéseit és téziseinek alkalmazását a rendőri munkában.

Szerezzen jártasságot:

– a személyiség kulturáltságát jelentő külső és belső jegyek megítélésében,

– önmaga pozitív személyiségképének tudatos kialakításában és állandó formálásában,

– az önfegyelem és önuralom megőrzésében, a váratlan helyzetekben is,

– az egyes állampolgári megnyilvánulások (verbális és nonverbális kommunikáció során) tipikus lelki okainak biztonságos felismerésében és azok felhasználásában, a rendőri intézkedések differenciálásához,

– önmaga állampolgári és rendőri szerepének dinamikus felfogásában és megfelelő alkalmazásában,

– a megszerzett ismeretek felhasználásában (megfelelő értelmezés és analizálás után) ismert és új szituációk szóbeli megoldásában,

– a más tantárgyak kapcsolódó témáiban megszerzett ismereteknek a saját pozitív ÉN-képbe történő integrálásában,

– a szolgáltató jellegű, kulturált rendőri magatartás kialakításában, ismert és új szituációkban,

– a rendőr pozitív közvéleményformáló magatartásának kialakításában.

Legyen képes:

– a megszerzett lélektani ismereteket alkotó módon felhasználni és adaptálni a rendőri munka bármely területén,

– felismerni, valamint jelentőségének megfelelően mérlegelni a kulturált és jogszerű rendőri intézkedésekre veszélyes alapvető állampolgári magatartási formákat, s ehhez igazítottan válassza meg a rendőri intézkedés mindenkor leghatásosabb és leghumánusabb formáját,

– minden elméletben elsajátított és a rendőri magatartásformára pozitívan jellemző személyiségjegyet tulajdon személyisége fejlesztéséhez zökkenőmentesen felhasználni, adaptálni, s ezzel példamutató emberi és rendőri magatartási mintát megvalósítani önmagában is,

– polgárbarát és szolgáltató jellegű rendőri munka megvalósítására.

A rendvédelem történetet területén ismerje:

– a magyarországi rendfenntartó törekvések főbb történelmi eseményeit,

– a Belügyminisztérium, a Magyar Köztársaság Rendőrsége, ezen belül az ORFK szervezeti felépítését, szervezeti egységeit, fontosabb szerveit,

– a polgári demokráciák rendfenntartó erőinek alapvető törekvéseit, tudja munkájukat összehasonlítani a hazai rendőrség munkájával,

– a polgárbarát, szolgáltató jellegű rendőrség profiljának kialakítását célzó hazai törekvések történelmi és nemzetközi indíttatását,

– saját helyét, szerepét és munkája összefüggéseit a magyar rendőrség egészének munkájával.

A rendőri szolgálati-technikai ismeretek területén ismerje:

– a beosztott kötelmeit sorakozó előtt, alatt és után,

– a raj-, szakaszalakzatok megalakítását,

– a mozgást egyénileg és kötelékben,

– a terepen való tájékozódást,

– a térkép, a tájoló alkalmazását,

– az egyéni védőeszközök használatát,

– a mentesítés különböző formáit,

– az alparancsnoki teendők ellátását,

Legyen jártas:

– az alakias mozgásban egyénileg és kötelékben,

– a jelentkezés, jelentések végrehajtásában,

– a tájékozódásban különböző viszonyok között.

Legyen képes:

– a raj-, szakaszkötelékben feladatok végrehajtására,

– egyénileg és alakzatban határozott mozgásra, cselekvésre.

A munka- és egészségvédelmi ismeretek területén ismerje:

– az elsősegélynyújtás szabályait,

– a teendőket baleset esetén,

– a mentők kihívásának módját,

– a sérülttel szembeni helyes viselkedést,

– az újraélesztés szabályait,

– a legszükségesebb rendőri és emberi teendőket,

– a mérgezés tüneteit, a hőhatás okozta sérülést,

– áramütés esetén szükséges elsősegélynyújtási teendőket.

Legyen jártas:

– a sebellátásban (kötözésben),

– az eszméletlen beteg felismerésében,

– a további egészségkárosodás megelőzésére irányuló alapvető teendőkben,

– a tüzek megelőzésében és oltásában.

Legyen képes:

Az egészségvédelmi ismeretek tantárgyban elsajátított alapvető ismereteket az intézkedéslélektan tantárgyban megtanult alapvető viselkedési és magatartási formák megtartásával, a differenciált és kulturált rendőri intézkedések érdekében, szükséges mértékig integráltan alkalmazni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Ahhoz, hogy a tanuló szakmai vizsgára bocsátható legyen szükséges, hogy

a) a tanintézet oktatási dokumentumaiban előírt tantárgyakból folytatott tanulmányait sikeresen befejezze, s valamennyi érdemjeggyel értékelt tantárgyból érvényes, legalább elégséges (2) érdemjegyű záró osztályzatot, a szöveges értékelésű tantárgyak esetén megfelelt, illetve beszámolt minősítést érjen el,

b) a számára tantervileg – a rendőri szerveknél – előírt időtartamú és formájú szakmai gyakorlatokat eredményesen elvégezze. A tanuló szakmai (képesítő) vizsgát a tanintézetben, annak szaktantermeiben, illetve egyes speciális gyakorlati jellegű vizsga esetén a tanintézet által kijelölt intézményben vagy helyszínen tesz.

2. Szakmai vizsga részei

A szakmai (képesítő) vizsga írásbeli, szóbeli vizsgarészből, illetőleg több tantárgy összevonásából kialakított összetett, gyakorlati (komplex) jellegű vizsgarészből áll.

Írásbeli és szóbeli vizsgán a vizsgázó a belügyminiszter által meghatározott tantárgyakból és tételek alapján ad számot a tudásáról.

Írásbeli vizsgát kell tenni:

Szabálysértési és Igazgatásrendészeti ismeretek tantárgyból.

A vizsga időtartama: 120 perc.

Szóbeli vizsgát kell tenni

Büntetőjogi ismeretek és Nyomozástani alapismeretek tantárgyakból.

Gyakorlati összetett (komplex) vizsgát kell tenni:

Közrendvédelmi ismeretek és Közlekedési ismeretek tantárgyakból, a belügyminiszter által meghatározott szakmai követelmények alapján.

A gyakorlati vizsga során kell a tanulóknak számot adniuk a két tantárgyból elsajátított elméleti ismereteik mellett ezen ismereteik gyakorlatban történő alkalmazási készségeikről, illetőleg képességeikről, a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásainak megfelelően.

Ehhez különböző forrásokból származó (megtörtént vagy kitalált, videofelvételeken rögzített vagy írásos formában, tételszerűen feldolgozott) események, cselekmények szolgálnak alapul, amelyeket a hallgatóknak kell a tanult ismereteik alapján, rendőri szakmai szempontból értékelni és minősíteni.

3. A szakmai vizsga letétele minden tanuló szármára kötelező.

* * *

A KÉMÉNYSEPRŐ ÉS TÜZELÉSTECHNIKAI KARBANTARTÓ
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

-------------------------

OKJ azonosító száma | Szakképesítés megnevezése | Bevezetésének kezdő napja | Alkalmazásának utolsó napja

-------------------------

33 7899 01 | Kéményseprő és tüzeléstechnikai karbantartó | 1993. | visszavonásig

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-------------------------

5351 Kéményseprő és tüzeléstechnikai karbantartó

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

-------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-------------------------

– –

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Lakó- és közösségi épületek, ipari üzemek kéményeinek és tartozékainak rendszeres ellenőrzése, tisztítása, a kémények fenntartására vonatkozó műszaki és jogi szabályozások előírásainak érvényesítése.

Tüzelőberendezések vizsgálata, karbantartása, szakmai tanácsadás.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

Felvételi előírás az egészségügyi alkalmasság.

A szakmai tevékenység gyakorlása közben:

– kényszer testhelyzetben (guggolás, hajlás, görnyedés);

– az átlagosnál nagyobb (20 kp-on felüli) erőt is ki kell fejteni;

– a munkaidő teljes időtartamában álló vagy helyzetváltoztatással járó tevékenységet kell folytatni;

– 30 C fok feletti hőmérsékletet, illetve ennek megfelelően nagy hőingadozást kell elviselni;

– zajos, mesterséges megvilágítású gázos, gőzös, poros légtérbe kell munkát végezni;

– fokozott balesetveszélyt jelentő körülmények között (pl. 2 métert meghaladó magasságban) kell dolgozni;

– erős figyelemösszpontosítással kell bírni;

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

Tájékozott legyen:

– lakó- és egyéb épületek szokásos kialakításában;

– lakó- és egyéb épületek szerkezeti elemeiben;

– kémények épületen belüli elhelyezési gyakorlatában;

– kőműves, épületgépész, csőszerelő szakmák szerszámaiban és munkavédelmi követelményrendszerében.

2. Követelmények

2.1. Szakmai gyakorlat területén

Ismerje:

– a kémények és tartozékai szerkezeti anyagait;

– a kémények szerkezeti kialakításait;

– a háztartási tüzelő- és melegvíztermelő berendezéseket;

– a kommunális és ipari tüzelőberendezéseket;

– az elsősegélynyújtást különböző sérülések, mérgezések esetén;

– háztartási tüzelő- és melegvíztermelő berendezések elhelyezésére vonatkozó általános szabályokat;

– a fűtési rendszereket és azok szerkezeti elemeit;

– a szellőztető rendszereket és azok szerkezeti elemeit;

– kémények építési és szerelési technológiáit;

– a szilárd-, olaj- és gáztüzelés berendezéseinek jellegzetességeit, azonosságukat, különbözőségüket;

– a tüzelőberendezések üzemeltetésével kapcsolatos energiagazdálkodási és környezetvédelmi műszaki jellemzőket;

– fémipari technológiákat (kézi forgácsolások, csavar, szegecskötés, lemezalakítás, hegesztés);

– csőszerelőipari technológiákat (csőkötések, csőtömítések stb.);

– kőműves falazó és kötési technológiákat;

– tűzoltás módjait, oltóanyagokat és oltóhatásokat, tűzoltó berendezéseket.

Legyen jártas:

– tüzeléstechnikai, kéményseprő-ipari, emissziós műszerek kiválasztásában, használatában;

– tüzeléstechnikai, kéményseprő-ipari emissziós műszeres mérések végzésében;

– építész- és épületgépész tervrajzok olvasásában;

– kémény-tüzelőberendezés illesztettségének vizsgálatában;

– a gravitációs vagy túlnyomásos égéstermék elvezetéssel működő tüzelőberendezések megkülönböztetésében;

– tüzelőberendezések szerkezeti elemeinek feladataiban;

– az alkalmazott építőipari, fémipari, illetve szerelőipari alap- és segédanyagok tulajdonságaiban, alkalmazásaik korlátaiban.

Készség szinten, önállóan végezze:

– a kéményseprő-ipari és tüzeléstechnikai szerszámok kiválasztását, szakszerű használatát.

– a kémények és tartozékaik tisztítását, égetését, felülvizsgálatát, alkalmassági vizsgálatát;

– dugulások helyének meghatározását és megszüntetését;

– kéménytűz oltását;

– tömörségvizsgálatát;

– nyomvonalvizsgálatát;

– kémény bontási (duguláselhárítás) és helyreállító kőműves munkáit;

– egyszerű kémény- és tüzeléstechnikai méréseket;

– fűtési rendellenességek vizsgálatát és megszüntetését;

– az OÉSZ és a vonatkozó MSZ előírásainak gyakorlati alkalmazását;

– tüzelőberendezések tisztítását;

– menetes vagy karimás csőkötés bontását vagy létesítését 2''-ig;

– tetőrajz készítését;

– balesetveszélyes munkáknál a megfelelő munkavédelmi eszközök használatát;

– elsősegélynyújtást;

– tűzoltást.

2.2. A szakmai, elméleti ismeretek

A gyors technikai fejlődés szükségessé teszi az ún. ,,törzsanyag'' meghatározását. Ennek időtálló ismereteket kell tartalmaznia.

Ennek megfelelően ismerje:

– a kémények működésének fizikai törvényszerűségeit;

– a kémények állagromlását előidéző fizikai és kémiai folyamatokat;

– az égés elméleti és gyakorlati kémiai folyamatát;

– tüzelőberendezések szerkezeti felépítését, működési elvét;

– a kémény- és tüzeléstechnikában alkalmazott mérések fizikai, kémiai alapjait, összefüggéseit;

– a kémény és a tüzelőberendezés rendszerelvű kezelését;

– az energiagazdálkodás, a gazdaságosság, a környezetvédelem összefüggéseit;

– a kémény és tüzelőberendezés hibájára, karbantartási hiányosságokra, a helytelen üzemeltetésre visszavezethető tűz- és életveszély kialakulását;

– a szakma gyakorlására vonatkozó műszaki és jogi előírásokat;

– a szakma gyakorlásával összefüggő alapvető kőműves és fémipari technológiákat;

– műszaki rajz készítés szabályait.

2.2.1. A törzstananyag mellett ún. kiegészítő tananyag oktatása is szükséges. Ennek szakmai összeállítása a szaktanári feladat, melynek figyelembe kell venni a szakmai tantárgyak egyes témaköreit.

A kiegészítő tananyag összeállításának irányelvei:

– kapcsolódjon a törzsanyaghoz;

– a jelenlegi legkorszerűbb ismeretek legyenek;

– a korszerűbb ismereteket hasonlítsa össze a még ismert legutóbbiakkal;

– keltse fel a tanulók, a majdani szakemberek, szakterületük technikai fejlődése iránti érdeklődését;

– készítse fel őket az új ismeretek befogadására.

IV. A szakképesítés vizsgátatási követelményei

A szakmai vizsgát a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kell megszervezni, illetve levezetni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok felsorolása a szint megjelölésével.

A szakmai vizsgán számon kérhető követelmények szintje megegyezik a III/2. pontban foglaltakkal.

4.2. A szakmai vizsga részei:

A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

Írásbeli vizsga

– a belügyminiszter által jóváhagyott kérdések alapján tartható szakmai számítások és műszaki rajz készítés témakörökből.

Szóbeli vizsgarészen

– a vizsgázó a belügyminiszer által jóváhagyott szakmai, elméleti témakörökből összeállított tételek alapján ad számot a tudásáról.

Gyakorlati vizsga során

– kéményvizsgálat, szakmai eszközhasználat, kéményseprő-ipari szakvélemény készítés témekörökből a belügyminiszter által meghatározott szakmai követelmény figyelembevételével kidolgozott feladatot kell megoldani.

4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsgázó a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. § rendelkezései szerint szerint mentesülhet vizsgakötelezettsége alól.

* * *

KUTYAVEZETŐ
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

-------------------------

OKJ azonosító száma | Szakképesítés megnevezése | Bevezetésének kezdő napja | Alkalmazásának utolsó napja

-------------------------

31 8912 01 | Kutyavezető | 1993. | visszavonásig

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-------------------------

5369 Kutyavezető

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

-------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-------------------------

9121 Portás

9122 Éjjeliőr, telepőr

9129 Egyéb őr

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A szakképzés eredményes befejezése után a képzésben résztvevő alkalmassá válik; különböző képzettségű kutyák vezetésére, csoportos és egyéni képzésére, szinten tartó és továbbképzésére, alkalmassági bírálatra történő felkészítésére, a kutyák igénybevételére és alkalmazására különböző viszonyok között.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

Felvételi, beiskolázás

A jelentkezőknek felvételi elbeszélgetésen kell részt venni, ahol felvételi bizottság értékeli a jelentkezők általános felkészültségét, kynológiai ismereteit, állatszeretetét és a kutyakiképzés iránti vonzódásának mértékét.

A beiskolázás feltételei:

– betöltött 18. életév,

– általános iskolai végzettség,

– büntetlen előélet,

– megfelelő fizikai állóképesség,

– képzésre alkalmas kutya birtoklása.

Oktatott tantárgyak:

– Kynológia 34 óra

– Kutyakiképzés 296 óra

– Állategészségtan 20 óra

– Testnevelés 20 óra

– Jogi alapismeretek 30 óra

-----------------

Összesen: 400 óra

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

Őr-, járőrkutyák képzése, gyakoroltatása, továbbképzése, vizsgáztatása, szolgálati igénybevétele, alkalmazása, ellátása, gondozása, egészségügyi ellátása, élelmezése. Közreműködés kutyák, kutyavezetők képzésében, továbbképzésében, minősítések és versenyek szervezésében.

A szakképzés során a hallgatók – kutyáik kiképzésével együtt – szerezzenek jártasságot és készséget a kutyával megerősített szolgálat különböző feltételek közötti szakszerű ellátásában. Sajátítsák el az őrzés-védelmi szolgálat teljesítésének szabályait a szolgálati kutya alkalmazásával.

Tanulják meg az őrzött objektumok rendjét veszélyeztető cselekmények megelőzésével, megszakításával és felderítésével kapcsolatos speciális módszereket és feladatokat.

Tudjanak szakszerűen, kulturáltan és biztonságosan intézkedni, legyenek képesek a jelentős eseményeket, jelenségeket megfigyelni. A bűncselekmények elkövetőivel szemben – ha szükséges – bátran és szakszerűen tudják alkalmazni szolgálati kutyájukat és az egyéb a feladatok ellátásához biztosított eszközöket. Legyenek képesek szolgálati kutyájukkal idejében elhárítani az ellenük irányuló támadást.

Bűncselekmények észlelése, tudomásukra jutása vagy tettenérés esetén, továbbá balesetek helyszínén, határozottan, gyorsan és szakszerűen végezzék el a feladatkörükbe tartozó elsődleges intézkedéseket.

Legyen jártasságuk a járőrkutya kiképzésében és vezetésében, különböző terepen megbújt személyek felkutatásában, elfogásában.

Intézkedéseikről, a tudomásukra jutott vagy általuk észlelt eseményekről a tartalmi és formai követelményeknek megfelelő jelentést, illetve feljelentést tudjanak készíteni.

Szolgálati kutyájukat önállóan tudják képezni, illetve továbbképezni, így annak szolgálati alkalmasságát fokozni.

Ismerjék a kutyák képzésének módszereit, a biztonsági rendszabályokat, a szolgálatuk ellátásához szükséges jogszabályokat, állategészségügyi és ebtartási rendelkezéseket.

2. Követelmények

2.1. Az állategészségtan területén:

Ismerje:

– a kutya szervezetének felépítését (anatómiáját),

– a kutya szervezetének működését (élettanát),

– a kutya nem fertőző belgyógyászati betegségeinek tüneteit,

– a kutya sebészeti megbetegedéseinek tüneteit,

– a kutya lényegesebb parazitózisát és ezeknek a tüneteit,

– a kutya legfontosabb mérgezéseit,

– a kutya ásványi anyag és vitaminellátási zavarai miatt kialakuló lényeges megbetegedéseket,

– a kutya fontos fül-, szem- és bőrbetegségeit.

Jártasság szinten sajátítsa el:

– a humán elsősegélynyújtás szabályait, a helyes sebellátást (kötözést), az orvos megérkezéséig szükséges teendőket,

– a nem kötelező védőoltások beadásának szabályait,

– a féregtelenítés szabályait,

– a legfontosabb állatról emberre terjedő betegségek (zoonózisok) tüneteit, mind a kutyáknál, mind az embereknél, a fertőzés módját és a fertőzés megelőzésének lehetőségeit,

– az egészséges kutya általános állapotát és ennek megváltozását a betegségek folyamán,

– a veszettség megbetegedés vagy gyanújára utaló esetekben a tennivalókat, fontosabb állategészségügyi jogszabályokat,

– a tennivalókat abban az esetben, ha a kutya embert harapott (elsősegély, bejelentési kötelezettség).

Készség szinten sajátítsa el:

– a kutya tartására, elhelyezésére, gondozására, ápolására vonatkozó szabályokat,

– a kutya helyes takarmányozásának (etetés, itatás) szabályait,

– a kutyával való helyes bánásmódot az állatorvosi kezelések alkalmával,

– a különféle gyógyszerek beadásának helyes módjait,

– az otthoni betegápolás, utókezelés szabályait.

2.2. A kynológia területén ismerje:

– a kutya származásának és háziasításának elméletét,

– az állatok tanításának történetét,

– a fontosabb szolgálati kutyafajták küllemtanát és alkalmazhatóságukat a különböző területeken,

– a magyar kutyafajtákat,

– az etológia fogalmát és tárgyát, valamint az állatok viselkedésének csoportosítását,

– a kutya érzékszerveinek élettanát és funkcióit,

– az inger fogalmát és fajtáit,

– a reflex fajtáit és megjelenési formáit, valamint a reflexelmélet kialakításának történetét,

– a gátlás fogalmát, jelentőségét, fajtáit és keletkezésének mechanizmusát, valamint az ingerület és a gátlás kölcsönös viszonyát,

– a szakterület jelentőségének megfelelő speciális kutyakiképzési módszereket általában.

Jártasság szinten sajátítsa el:

– a kutya tanításának különböző módszereit,

– a kutya közlési jeleit, különös tekintettel az emberek felé történő kommunikációra,

– a magasabb rendű idegtevékenység típusainak jellemzőit,

– a kutyák domináló reakcióit és azok meghatározásának módját, különösen a kutyák munkára való kiválasztására tekintettel,

– a fegyelmező gyakorlatok tanításának módszereit, folyamatát és ezek szabályszerű végrehajtását,

– az ügyességi gyakorlatok tanításának módszereit, folyamatát és ezek szabályszerű végrehajtását,

– a fiatal, növendék kutyák őrző-védő munkára való előkészítését,

– a csoportos harci játék elméletét, elemeit, szükségességét,

– az őrző-védő munka kiképzés elméletét.

Készség szinten sajátítsa el:

– a kutya és vezetője közötti helyes kapcsolat kialakításának módszereit, a kutyával való bánásmódot,

– a szolgálati kutyával szemben támasztott fizikai és pszichikai követelményeket,

– a kutyavezető helyes viselkedését őrző-védő munka közben,

– az őrző-védő munka életszerű gyakorlásának lehetőségeit,

– az objektumok őrkutyákkal való őrzésének módszereit,

– a szolgálati kutyák szinten tartásának és továbbképzésének módjait.

2.3. A kutyakiképzés területén a jártasság szinten sajátítsa el:

– a pórázon vezetés és szabadon követés tanítását és szabályszerű végrehajtását,

– az ültetés, fektetés, megállítás tanítását és szabályos végrehajtását helyben és menet közben,

– a behívás tanítását és szabályos végrehajtását,

– a helyben maradás tanítását és szabályos végrehajtását,

– az élelemmegtagadás formáit, tanítását és szabályos végrehajtását,

– az ügyességi gyakorlatok (akadályugrás, árokugrás, lépcsőnjárás, palánkmászás, járműre fel- és leugrás) tanítását és szabályszerű végrehajtását,

– a segéd szabályos viselkedését őrző-védő munka közben, az alapvető segédelési tudnivalókat,

– az őrző-védő munka tanítási folyamatát,

– a támadáselhárítás tanítását szabad területen és helyiségben,

– a kutyával biztosított intézkedés tanítását,

– a terepkutatás és menekülő lefogás tanítását és végrehajtását.

Készség szinten sajátítsa el:

– a kutyavezetőnek az őrző-védő gyakorlatok közbeni helyes viselkedését,

– a támadáselhárítás esetén a szabályszerű viselkedést és felszólítást,

– az intézkedés biztosítás szabályszerű végrehajtását,

– a kutyával történő kísérés végrehajtását,

– a személyek védelmének, területek, objektumok őrzésének módszereit szolgálati kutya igénybevételével.

2.4. A testnevelés területén ismerje:

– az ütések és rúgások technikáját,

– a fogásokból szabadulások módszerét,

– az elvezetések és előállítások technikai kivitelezését,

– a bilincselési módszereket,

– a test vitális pontjait.

A jártasság szinten sajátítsa el:

– az esések és gurulások alkalmazását,

– eszköz nélküli támadások hárítását,

2.5. A jogi alapismeretek területén ismerje:

– az állategészségügyi rendeleteket,

– az ebtartási rendeleteket,

– a közfeladatot ellátó kutyavezető büntetőjogi védelmét,

– a bűncselekmény alapos gyanúja esetén teendő intézkedéseket,

– a személyes szabadságot nem korlátozó intézkedéseket,

– a személyes szabadságot korlátozó intézkedéseket,

– a testi kényszer alkalmazását,

– a bűncselekmény, a szabálysértés és a fegyelmi vétség jogi értelmezését,

– a leggyakoribb vagyon és tulajdon elleni szabálysértéseket, bűncselekményeket,

– a szabálysértési jog helyét a jogrendszerben, a szabálysértés fogalmát, a szabálysértést meghatározó jogszabályokat,

– a rendészeti bűncselekményeket,

– a közbiztonsági bűncselekményeket,

– a gazdasági bűncselekményeket,

– a büntetőeljárás alapelveit,

– a helyszínes bűncselekmények észlelése során teendő intézkedéseket,

– a bűnjel fogalmát, jelentőségét, beszerzésük és biztosításuk szabályait,

– a helyszínbiztosítás szabályait,

– a kutyás őrszolgálat ellátásának szabályait, formáit, az őrutasítás tartalmát,

– a fegyvertartási, alkalmazási szabályokat,

– az okmányellenőrzéssel kapcsolatos szabályzókat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

– A szakmai vizsgáztatás követelményszintje megegyezik a III. fejezetben meghatározott szakmai követelményekével.

– A szakmai vizsgán számot kell adni a kynológia, az állategészségtan, a jogi alapismeretek, a testnevelés és a kutyakiképzés tantárgyak tananyagának elsajátításáról.

A szakmai vizsga alapvetően gyakorlati jellegű, a vizsgán szituációs feladatok megoldásával számot kell adni arról, hogy az elméleti ismereteket a tanulók hogyan tudják alkalmazni a gyakorlati munkában.

4.2. A szakmai vizsga részei

a) Írásbeli vizsga (2 óra):

– kynológia,

– állategészségtan, és

– jogi alapismeretek

tantárgyakból a belügyminiszter által jóváhagyott tételek alapján történik.

b) Szóbeli vizsga

Kynológia tantárgyból a belügyminiszter által jóváhagyott tételsor alapján tartható.

c) Gyakorlati vizsga (5 óra)

A belügyminiszter által meghatározott szakmai követelmények alapján testnevelés és kutyakiképzés tantárgyakból tartható.

A kutyakiképzés gyakorlati vizsgán az a tanuló felel meg, aki a szakképzés keretén belül saját maga által képzett kutyával ,,A vagyonvédelmi szolgálati kutyák alkalmassági és teljesítménybírálati rendjé''-ben leírt gyakorlatokat legalább megfelelő szinten végre tudja hajtani.

A vagyonvédelmi szolgálati kutyák alkalmassági és teljesítménybírálati rendjét az ORFK Szolgálati Állatfelügyelet vezetője hagyja jóvá, és az ORFK Kutyavezető-képző Iskolán tekinthető meg.

4.3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

Felmentés adható az ORFK Kutyavezető-képző Iskolán szerzett, szakképesítést nem biztosító végzettségre, a kynológia és az állategészségtan tantárgyakból.

4.4. A szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét a munkaügyi miniszter 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelete határozza meg.

4.4.1. A kutyavezető szakmai képesítővizsgán a vizsgázó elméleti osztályzatát a kynológia, az állategészségtan és a jogi alapismeretek tantárgyak érdemjegyeinek átlaga adja.

A gyakorlati vizsga érdemjegyét a testnevelés és a kutyakiképzés tantárgyakból kapott osztályzatoknak a kutyakiképzés tantárgy osztályzata felé kerekített átlaga alapján kell meghatározni.

4.4.2. A javító-, az utó- és a pótvizsgáztatás rendjét és feltételeit – iskolarendszerű képzésben – képzést folytató intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata határozza meg.

4.4.3. A kutyavezető szakképesítés vonatkozásában az ORFK Kutyavezető-képző Iskola szakmai és vizsgaközpontként is működik.

A kutyák teljesítménybírálatát (minősítését) – a szakmai vizsgán és az időszakos minősítéseken – a belügyminiszter felhatalmazása alapján – az ORFK Kutyavezető-képző Iskolája végzi.

Őrzés-védelmi feladatra csak legalább ,,megfelelő'' eredményű minősítéssel rendelkező kutya vehető igénybe. A kutyák minősítése legfeljebb két évig érvényes.

* * *

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI SZAKELŐADÓ
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

-------------------------

OKJ azonosító száma | Szakképesítés megnevezése | Bevezetésének kezdő napja | Alkalmazásának utolsó napja

-------------------------

52 5812 01 | Településfejlesztési szakelőadó | 1993. | visszavonásig

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-------------------------

3199 Egyéb műszaki ügyintéző (településfejlesztési szakelőadó)

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

-------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-------------------------

3602 Igazgatási ügyintéző

4291 Ügyféltájékoztató

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A képzés befejezését követően a jelölt alkalmas lesz a településfejlesztési és a településüzemeltetési ügyintéző munkakör betöltésére, ennek keretében a felmerülő gazdasági, technikai-műszaki, szakirányú vállalkozói ismereteket igénylő feladatok ellátására.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A képzésben való részvétel feltételei:

– középiskolai érettségi,

– egészségügyi alkalmasság,

– sikeres felvételi vizsga.

A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

1. Közigazgatási alapismeretek

– A közigazgatási rendszer felépítése, működése.

– Önkormányzatok rendszere.

– Hatósági eljárások.

2. Kommunikációs ismeretek

– Kommunikációs alapismeretek.

– A közösségfejlesztés alapvető technikái.

– A település civil szervezeteivel való kapcsolattartás.

– Tárgyalástechnika, konfliktuskezelés.

– Ügyfelek tájékoztatása, problémakezelés.

3. Közgazdasági, pénzügyi, adózási, jogi, vállalkozási ismeretek

– Közgazdasági, pénzügyi, adózási alapismeretek.

– Pénzkezelési technikák: költségvetés-készítés, díjszámítás, fenntartási, üzemeltetési költségek számítása.

– Egyszerű pénzügyi eljárások lebonyolítása, számlázási, könyvelési ismeretek.

– A kisvállalkozás működési feltételei.

– Kisvállalkozás könyvelése, ügyiratok intézése.

– Jogi szabályozás ismerete.

– Társadalombiztosítási ismeretek.

4. Munkajogi, munkaerő-piaci ismeretek

– A legfontosabb foglalkoztatási törvények (Munka Törvénykönyve, köztisztviselői, közalkalmazotti, foglalkoztatási törvény) szabályai.

– A munkaviszony keletkezése és megszűnése főbb szabályai, valamint az anyagi, fegyelmi, kártérítési szabályok, felelősség, hivatalos személy fogalma, büntetőjogi minősítése.

– A munkahelyre vonatkozó alapvető szabályok (ügyrend, munkaköri leírások, ügyviteli szabályzat), álláshirdetés megfogalmazása.

– Álláshirdetésre jelentkezés, megjelenés, viselkedés, a munkaalkalmasság megítélése.

5. Számítástechnikai ismeretek

– Számítógép-működtetés, programkezelés.

– Számítástechnikai műszerpark ismerete.

– Szövegszerkesztő, táblázatkezelő, adatbázis-kezelő technikák.

6. Információgyűjtés, nyilvántartási ismeretek

– Legyen tájékozott az információgyűjtés és kiértékelés formáiról, az ügykezelés szabályairól.

– Ismerje és tudja alkalmazni a tevékenységéhez szükséges nyilvántartásokat.

7. Ingatlanérték, vagyonérték ismeretek

– Önkormányzati külső-belső kapcsolatok.

– Lakossági, képviselői kapcsolatok.

– Településfejlesztés tervezése.

– Szervezési és marketing ismeretek.

– A településen alkalmazható legmegfelelőbb építési anyagok és szerkezeti technológiák ismerete.

– Tőkeforrás-feltárás: hitelfelvétel, bankügyletek; gazdaságosságelemzési ismeretek.

– Pályázati kiírás, értékelés, az eredmények ellenőrzésének technikái.

8. Településüzemeltetési ismeretek

– Az önkormányzat településüzemeltetési tevékenysége.

– Településüzemeltetési vállalkozás.

– Települési környezetvédelem.

– Épületfenntartás, épületüzemeltetés.

– Helyi közlekedés szervezése.

– Felszíni vízrendezés.

– Település vízgazdálkodási (vízellátás, csatornázás).

– Közfürdők és fürdőhelyek fenntartása.

– Gázellátás feladatai.

– Elektromos energiaellátás.

– Távhőellátás.

– Zöldterületgazdálkodás.

– Közterület tervezése és fenntartása.

– Település szilárd- és folyékonyhulladék kezelése.

– Temetkezési szolgáltatás.

– Kéményseprő-ipari közszolgáltatás.

– Az önkormányzat feladata az adott tevékenység ellátásában, illetve a szolgáltatás szervezésében.

– A szükséges hatósági, tervezői, kivitelezői tevékenység menetének ismerete, szükség szerint szakértő bevonása a feladat elvégzésébe.

– Díjkialakítási technikák.

– Adatszolgáltatás az önkormányzati költségvetés készítéséhez a fejlesztés-építés, a fenntartás, az üzemeltetés költségeiről.

– Tájékozottság a gazdaságos terveztetéshez és kiviteleztetéshez.

9. Településfejlesztési ismeretek

– Önkormányzati külső-belső kapcsolatok.

– Lakossági, képviselői kapcsolatok.

– Településfejlesztés tervezése.

– Szervezési és marketingismeretek.

– A településen alkalmazható legmegfelelőbb építési anyagok és szerkezeti technológiák ismerete.

– Tőkeforrás-feltárás: hitelfelvétel, bankügyletek, gazdaságosságelemzési ismeretek.

– Pályázati kiírás, értékelés, az eredmények ellenőrzésének technikái.

10. Biztonságtechnika, tűz- és vagyonvédelem. Biztosítási ismeretek

– Munkavédelem, rendeletek, szabványok.

– Biztonságtechnika, veszélyforrások, védelmi rendszerek.

– A települési létesítményekkel kapcsolatos tűz- és vagyonvédelmi előírások ismerete, alkalmazása.

– Biztosítási eljárások, kockázati módozatok.

11. Idegen nyelv ismerete

A szakelőadói feladatok ellátásához szükséges egy idegen nyelv ismerete alapfokú szinten.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

4.1. A vizsgakövetelmények

A vizsgakövetelmények megegyeznek a III. fejezetben meghatározott szakmai követelményekkel. A településfejlesztési szakelőadói szakmai képesítővizsgát az 1993. évi LXXVI. törvény és a végrehajtására kiadott 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet előírásai szerint kialakított szakmai vizsgabizottság előtt kell tenni.

Vizsgára bocsátás előfeltétele: a szakdolgozat benyújtása.

4.2. A szakmai vizsga részei

Írásbeli vizsga: a belügyminiszter által kiadott írásbeli tételek alapján a képzés egészét átfogó, összetett feladatról. A vizsgatételeket a III/1–10. témacsoportból kell összeállítani.

Az írásbeli vizsgára biztosított idő összesen 3 óra. A vizsgán jegyzet és tankönyv segédeszközként nem használható, a vizsgázó a feladat elkészítéséhez tanácsot nem kérhet és nem kaphat.

Szóbeli vizsga: a belügyminiszter által kiadott, a III/1–10. témacsoportból összeállított vizsgatételek alapján szervezhető.

Gyakorlati vizsga: szakdolgozat megvédése. A szakdolgozat témáját, mely a településfejlesztés szakterületeihez (ipar-, mezőgazdaság- és infrastruktúrafejlesztés, közművesítés, energiaellátás, kommunális feladatok szervezése) kapcsolódik, a vizsgáztató intézmény adja ki.

4.3. A vizsga értékelése

A vizsgázó szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli elméleti vizsgarészekre kapott érdemjegyek, írásbeli vizsga érdemjegye felé kerekített átlaga adja. A vizsgarészeket külön-külön (1–5-ig terjedő) osztályzattal kell értékelni.

Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki minden vizsgakövetelményét teljesítette.

Igazoltan elmulasztott vagy valós indokkal megszakított vizsgát követően pótlóvizsga tehető. Minden egyéb sikertelen vagy elmulasztott vizsga csak javítóvizsgával ismételhető.

A javító- és pótlóvizsgára egyaránt – a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint – a jelölt kérelme alapján kerülhet sor.

* * *

HATÁRRENDÉSZ
szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

-------------------------

OKJ azonosító száma | Szakképesítés megnevezése | Bevezetésének kezdő napja | Alkalmazásának utolsó napja

-------------------------

52 8912 01 | Határrendész | 1993. | visszavonásig

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

-------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-------------------------

5361 Határrendész

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

-------------------------

A munkakör, foglalkozás

FEOR száma megnevezése

-------------------------

3523 Üzemrendész

3529 Egyéb élet- és vagyonvédelmi ügyintéző

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A kétéves szakképzés eredményes befejeztével a határrendész legyen képes:

– a határőrizeti, határforgalom-ellenőrzési, szakaszparancsnoki, gazdálkodási szakterületeken középfokú szakmai végzettséghez kötött beosztások betöltésére;

– határőrizeti kirendeltségen járőr-, ügyeleti szolgálat ellátására, feladatkörébe tartozó bűncselekmények ügyében halaszthatatlan nyomozati cselekmények, szabálysértések esetén az előzetes intézkedések, menekültek ügyének rendezése során az elsődleges szűrési feladatok elvégzésére, idegenrendészeti intézkedések kezdeményezésére és foganatosítására, a határrend fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtására;

– határforgalmi kirendeltségen úti okmányok, utasok, járművek és szállítmányok ellenőrzésére, feladatkörébe tartozó bűncselekmények ügyének halaszthatatlan nyomozati cselekmények, szabálysértési ügyekben az előzetes intézkedések, menekültek ügyének rendezése során az elsődleges szűrési feladatok elvégzésére, idegenrendészeti intézkedések kezdeményezésére és foganatosítására;

– határvadász szakasz védelmi harcának tervezésére, szervezésére, vezetésére, kisebb erejű fegyveres csoportok felszámolására, konfliktuskezelési tevékenységben részfeladatok végzésére, a szakasz fegyverzeti, technikai eszközeivel közelharc vezetésére, az államhatár egy-egy szakaszának gyors lezárására, a szakasz állománya kiképzésének tervezésére, szervezésére, végrehajtására, beosztottai személyiségformálására;

– gazdálkodási szakterületen költségvetéssel, pénzgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok, belügyi és határőrségi rendelkezések, illetményszámfejtéssel és kifizetéssel kapcsolatos szabályok, érvényes könyvvezetési kötelmek, számlarend, ügyviteli szabályzat, leltározási szabályzat és selejtezési utasítások, élelmezési szakterülethez tartozó feladatok, műszaki, ellátási-fenntartási szakterülethez tartozó teendők, általános egészségügyi szabályok, szolgálati állatok elhelyezésével, ellátásával kapcsolatos feladatok ismeretére, szakszerű végrehajtására.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

Felvételi követelmények (a foglalkozás eredményes gyakorlásához szükséges előfeltételek):

– betöltött 18. életév,

– büntetlen előélet, jó hírnév,

– állandó belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárság,

– teljes cselekvőképesség,

– fegyveres szolgálatra való alkalmasság,

– középiskolai érettségi,

– egészségügyi, fizikai és pszichológiai alkalmasság.

A szakképzés befejezéséig, a képzés során elsajátítandó ismeretek, jártasságok, készségek körét az oktatás során támasztott követelmények fejezik ki. Ennek megfelelően:

1. Járőr ágazatban:

A határrendész ismerje:

– a Magyar Köztársaság államszervezetének rendszerében a fegyveres erők, a Határőrség helyét, szerepét, törvényi felhatalmazás alapján meghatározott feladatait;

– a határőr-igazgatóságok, határőrizeti kirendeltségek szervezetét, tevékenységének elveit, a feladatellátásra vonatkozó jogszabályokat, szabályzatokat, a kirendeltségek működésének, irányításának alapvető elveit;

– a járőrszolgálat ellátásának alapelveit, határrendészeti intézkedéseket, határrendészeti-határőrizeti akciókat a szakszerű végrehajtást biztosító elméleti ismeretanyagot;

– a határforgalmi kirendeltségek tevékenységének alapvető szabályait;

– az államhatár őrizetét ellátó és ehhez kapcsolódó szervezetek és tevékenységek történetét, fejlődését és hatását az államhatár őrizetére;

– a viszonylatban szomszédos államról rendelkezésre álló (népesség-összetétel, gazdasági fejlettség, kulturális hagyományok, idegenforgalmi nevezetességek, közlekedési infrastrukturális helyzet) legfontosabb jellemzőket;

– szakasz kötelékig a harcvezetés elveit, a szervezetszerű eszközök működését, technikai jellemzőit, alkalmazási lehetőségeit;

– alapvető jogelméleti alapfogalmakat, a Magyar Köztársaság Alkotmányának alapvető rendelkezéseit, az államigazgatási, büntető- és a szabálysértési jog és eljárás megindításának, lefolytatásának alapvető szabályait;

– az alapvető krimináltechnikai taktikai módszereket, eljárásokat;

– a határőr felderítés alapelveit;

– a Határőrség idegenrendészeti feladatait;

– alapfokú szinten a munkahely viszonylatának megfelelő vagy egyébként a Határőrség érdekének megfelelő egy idegen nyelvet;

– az államhatárral összefüggő nemzetközi szerződéseket és feladatokat;

– a szolgálati állatok alkalmazásának alapvető kérdéseit;

– az államhatáron történő átléptetés legfontosabb szabályait, a határforgalmi kirendeltségek tevékenységének alapvető kérdéseit, minimális szinten a magyar és a szomszédos országok úti okmányait.

A határrendész legyen képes:

– járőrparancsnokként és önállóan a járőrszolgálat szakszerű, differenciált és kulturált végrehajtására különböző határőrizeti módokban és határőrizeti tevékenységek során;

– a jogszabályok és szabályzatok gyakorlati alkalmazására, alapvető intézkedések megtételére és végrehajtására intézkedő vezetői feladatkörben;

– rendészeti tevékenységek során fegyveres vagy egyéb támadás elhárítása alkalmával kényszerítő eszközök eredményes alkalmazására;

– a rendészeti tevékenységek során keletkező iratok felvételére, a határozat szerkesztésére, feljelentések előírt tartalmi, alaki módon való megtételére;

– a krimináltechnikai és taktikai, valamint a felderítési módszerek alkalmazására;

– hatáskörében a hatályos jogszabályok szerint a bűnügyi vizsgálati munka feladatainak végrehajtására;

– munkakörében egy idegen nyelven történő kommunikációra;

– konfliktuskezeléssel összefüggő részfeladatok végrehajtására;

– együttműködő szervezetekkel, helyi lakossággal való kapcsolat tartására;

– rendszeresített számítástechnikai eszközök kezelésére;

– ügyviteli és titokvédelmi szabályozók alkalmazására;

– hatáskörébe utalt szabálysértésekben előzetes intézkedések megtételére;

– idegenrendészeti eljárások lefolytatására;

– államhatáron bekövetkező határrendsértés esetén teendő intézkedésekre;

– szolgálati feladatok során jelentkező pszichikai-fizikai megterhelés elviselésére;

– határrendészeti és határőrizeti akciókban önálló tevékenység végrehajtására;

– kirendeltségen ügyeletesi szolgálat ellátására.

2. Útlevélkezelő ágazatban:

A határrendész ismerje:

– a Magyar Köztársaság államszervezetének rendszerében a fegyveres erők, a Határőrség helyét, szerepét, a törvényi felhatalmazás alapján meghatározott feladatait;

– a határőr-igazgatóságok, határforgalmi kirendeltségek szervezetét, tevékenységének elveit, a feladatellátásra vonatkozó jogszabályokat, szabályzatokat, a kirendeltségek működésének, irányításának alapvető elveit;

– az útlevélkezelő szolgálat ellátásának alapelveit, a szakszerű végrehajtást biztosító elméleti ismeretanyagot;

– az úti okmányok fajtáit, anyagának, védelmi és biztonsági rendszereinek jellemzőit, eredetiségét és érvényességét;

– a személyazonosítást elősegítő ismérveket, ezek jellemzőit és felhasználásukat a határforgalom ellenőrzésében;

– a vízum fajtáit, érvényességére vonatkozó szabályokat, kiadásának, kezelésének, tárolásának szabályait;

– a határsértők, embercsempészek módszereit, a kábítószer, fegyver, lőszer, sugárzóanyag, nagyértékű lopott gépjárművek felfedésének lehetőségeit;

– a járőrszolgálat ellátásának alapelveit, a határőrizeti kirendeltségek tevékenységének alapvető kérdéseit;

– az államhatár őrizetét ellátó és ehhez kapcsolódó szervezetek és tevékenységek történetét, fejlődését és hatását az államhatár őrizetére;

– szakasz kötelékig a harcvezetés elveit, a szervezetszerű eszközök működését, technikai jellemzőit, alkalmazási lehetőségeit;

– a kriminalisztikai alapfogalmakat, a szolgálat ellátásához szükséges krimináltechnikai, taktikai módszereket, eljárásokat;

– a határőr-felderítés alapelveit;

– a Határőrség rendészeti feladatait;

– az alapvető jogelméleti alapfogalmakat, a Magyar Köztársaság Alkotmányának alapvető rendelkezéseit;

– az államigazgatási, büntető- és szabálysértési eljárás megindításának, lefolytatásának alapvető szabályait;

– a büntető- és a szabálysértési jog alapvető rendelkezéseit, a gyakrabban előforduló bűncselekményeket és szabálysértéseket;

– a nemzetközi jog fontosabb rendelkezéseit;

– a rendszeresített számítástechnikai eszközök kezelését;

– alapfokú szinten a munkahely viszonylatának megfelelő vagy egyébként a Határőrség érdekének megfelelő egy idegen nyelvet;

– az államhatárral összefüggő nemzetközi szerződéseket és feladatokat;

– a szolgálati állatok alkalmazásának alapvető kérdéseit;

– menekült, menedékessel kapcsolatos eljárási szabályokat;

– a szomszédos ország, illetve a honi illetékes szervezetekkel való együttműködés feladatait;

– határforgalmi akcióval kapcsolatos feladatokat;

– konfliktuskezeléssel összefüggő részfeladatok végrehajtását;

– ügyviteli és titokvédelmi szabályzók alkalmazását;

– hatáskörébe utalt szabálysértésekben az előzetes intézkedések megtételét;

– hatáskörébe utalt bűncselekményekben a halaszthatatlan nyomozati cselekmények lefolytatását;

– idegenrendészeti eljárások végrehajtását;

– határrendészeti és határőrizeti akciókban önálló tevékenység végrehajtását;

A határrendész legyen képes:

– útlevélkezelőként vagy határátkelőhely ügyeleteseként a szolgálati feladatok végrehajtására különböző határforgalom-ellenőrzési fajták, tevékenységek és szolgálati módok során;

– a jogszabályok és szabályzatok gyakorlati alkalmazására, alapvető intézkedések megtételére és végrehajtására intézkedő vezetői feladatkörben;

– a rendészeti tevékenységek során keletkező iratok felvételére, a határozat szerkesztésére, feljelentések előírt tartalmi, alaki módon való megtételére;

– a rendészeti tevékenységek során fegyveres vagy egyéb támadás elhárítására kényszerítő eszközök eredményes alkalmazására;

– szükség-, illetve rendkívüli állapot idején szakasz kötelék vezetésére, alkalmazásának irányítására;

– a krimináltechnikai és taktikai, valamint a felderítési módszerek alkalmazására;

– hatáskörében a hatályos jogszabályok szerint a vizsgálati munka végrehajtására;

– munkakörében egy idegen nyelven történő kommunikációra;

– munkaköréhez szükséges számítástechnikai eszköz kezelésére;

– a szolgálati feladatok során jelentkező pszichikai-fizikai megterhelés elviselésére;

3. Szakaszparancsnoki ágazatban:

A határrendész ismerje:

– fegyveres erők, a Határőrség helyét, szerepét, törvényi felhatalmazás alapján meghatározott feladatait a Magyar Köztársaság államszervezetének rendszerében;

– a határőr-igazgatóságok, határőrizeti kirendeltségek és alegységek szervezetét, tevékenységének elveit, a feladatellátásra vonatkozó jogszabályokat, a kirendeltségek irányításának alapvető szabályait;

– a járőrszolgálat ellátásának alapelveit, a szakszerű végrehajtást biztosító elméleti ismeretanyagot;

– az államhatár védelmét, őrizetét és rendészetét ellátó és ehhez kapcsolódó szervezetek és tevékenységek történetét, fejlődését és hatását az államhatár őrizetére;

– századkötelékig a harcvezetés, a határőr harcászat és kiképzés elveit, módszereit;

– határőrségnél rendszeresített fegyver- és harcitechnikai eszközök működésének, használatának alapelveit;

– a legfontosabb jogelméleti alapfogalmakat, a Magyar Köztársaság Alkotmányának alapvető rendelkezéseit;

– a büntetőjog és a szabálysértési jog alapvető rendelkezéseit, az államhatárral kapcsolatos szabálysértési eljárásokat, a nemzetközi jog fontosabb rendelkezéseit;

– a feladatellátáshoz szükséges mértékben egy idegen nyelvet.

A határrendész legyen képes:

– járőrparancsnokként és önállóan járőrszolgálat végrehajtására különböző határőrizeti módokban és határőrizeti akciók során;

– szakaszparancsnokként eleget tenni a kiképzési-oktatási követelményeknek, a beosztott állomány szakirányú tevékenység végrehajtására történő felkészítésére és ilyen jellegű tevékenység irányítására;

– tevékenysége során fegyveres vagy egyéb támadás elhárítására kényszerítő eszközök eredményes alkalmazására;

– szükség-, illetve rendkívüli állapot idején szakasz kötelék vezetésére, alkalmazásának irányítására;

– század (szakasz) részére rendszeresített műszaki- technikai eszközök kezelésére;

– a beosztott állomány feladatorientált, magas szintű erkölcsi, fizikai és pszichikai nevelésére.

4. Gazdálkodási ágazatban:

A határrendész ismerje:

– a határőrség gazdálkodási apparátusának szervezetét, feladatait;

– a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos feladatellátásához szükséges hatályos jogszabályok és belügyi, illetve határőrségi rendelkezéseket;

– az éves költségvetés összeállításával és teljesítésével kapcsolatos feladatokat;

– a határőrség pénzgazdálkodását, a pénzkezelési és pénzforgalmi szabályokat és kapcsolódó nyilvántartások vezetését;

– az illetményszámfejtéssel és kifizetéssel, ügyintézéssel kapcsolatos alapvető feladatokat;

– a határőrségnél érvényes könyvvezetési kötelmeket, a mindenkor érvényes számlarend, ügyviteli szabályzat, leltározási szabályzat és selejtezési utasítások előírásait;

– a kártérítési eljárások lefolytatását;

– az alegységkantinok, pihenőházak működését;

– a sor-, hivatásos és közalkalmazotti állomány élelmezésével kapcsolatos feladatokat, élelmezési járandóságaikat, az igazgatóság és alegységek élelmezési anyagokkal, élelmezési felszerelésekkel való ellátásának rendjét, a szolgálati állatok takarmányellátását és a kisegítő gazdálkodás működését;

– a sor-, hivatásos és tartalékos állomány egyenruházattal, munka- és védőruházattal való ellátásának szabályait, a mosatási, vegytisztítási, javítási és karbantartási szolgáltatások menetét;

– az ellátási-fenntartási szakterület hatás- és feladatkörét, az idetartozó feladatok végrehajtásának módját;

– a szolgálati állatok elhelyezésével, ellátásával, a gazdálkodás szabályaival kapcsolatos feladatokat;

– a gépjármű-igénybevétel szabályait, gépjármű-forgalmazás tervezését, szervezését, az üzemanyaggal való ellátás, elszámolás rendjét, a gépjárműjavító műhely munkáját és az időszakos műszaki felülvizsgálatok rendjét;

– a fegyver, lőszer, vegyvédelmi és pirotechnikai anyagok kezelésének, tárolásának és elszámolásának szabályait;

– minden egyéb, a műszaki szakterület hatáskörébe tartozó anyagnemmel való gazdálkodás szabályait;

– az általános egészségügyi, környezetvédelmi és higiéniai szabályokat.

A határrendész legyen képes:

– igazgatóságok, határőrizeti és határforgalmi kirendeltségek határvadász alegységek állományába tartozó személyi állomány pénzügyi, anyagi, technikai ellátásának megszervezésére és végrehajtására;

– az alegység, a kirendeltség működéséhez, feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, anyagi, technikai eszközök és feltételek biztosítására;

– az igazgatóságok gazdasági vezetésének állományába segédelőadói beosztás ellátására;

– munkájával összefüggő okmányok, nyilvántartások vezetésére, jelentések elkészítésére;

– a gazdálkodást szabályozó normatív és egyedi aktusok betartására és betartatására.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

4.1. Szakmai vizsga részei

Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.

Az írásbeli vizsga a belügyminiszter által jóváhagyott kérdések alapján az alábbi tantárgyakból tartható:

– szolgálati ismeretek (csak járőr és útlevélkezelői ágazatokban),

– szabályzatismeret (csak szakaszparancsnoki ágazatban),

– jogi és igazgatási ismeretek,

– általános katonai ismeretek,

– gazdálkodási ismeretek (csak gazdálkodási ágazatban),

– kiképzési-oktatási ismeretek módszertana (csak szakaszparancsnoki ágazatban).

Szóbeli vizsga a belügyminiszter által jóváhagyott tételek alapján az alábbi tantárgyak kérdéseiből tartható:

– szolgálati ismeretek (csak járőr és útlevélkezelő ágazatokban),

– szabályzatismeret (csak szakaszparancsnoki ágazatban),

– jogi és igazgatási ismeretek,

– rendészeti ismeretek,

– gazdálkodási ismeretek (csak gazdálkodási ágazatban).

A vizsgázóknak minden tantárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolni.

A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama:

A belügyminiszter által meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével alakíthatók ki a gyakorlati feladatok:

– csapatgyakorlaton végzett munka összértékelése (5 fokozatú osztályzattal),

– kiképzési-oktatási gyakorlat (csak szakaszparancsnoki ágazatban).

Időtartama a mindenkor érvényes óra- és vizsgatervben meghatározottak szerint.

4.2. Az írásbeli vizsga tartalma:

A határrendészeti szolgálati ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdéseit tartalmazza:

– államhatárral kapcsolatos ismeretek;

– Határőrségre vonatkozó alapismeretek;

– határőrizeti kirendeltséggel kapcsolatos ismeretek;

– rendészeti – kiemelten az idegenrendészeti – feladatok, eljárások;

– intézkedési nemek, intézkedési kötelezettségek;

– kényszerítő eszközök alkalmazásának esetei, szabályai;

– összeköttetés, egyezményes jelek, jelzések és rövidítések;

– a járőrszolgálat ellátásának alapjai;

– álcázás és nyomértékelés;

– határőrizeti módok és tevékenységek;

– hivatásos járőr eljárásának sajátos esetei;

– a járőrökre vonatkozó, személyekkel kapcsolatos külön szabályok, fegyver és kényszerítő eszközök alkalmazása;

– szomszédos országismeret;

– jelentési, együttműködési kötelezettség;

– ügyeleti szolgálat ellátása;

– a munka- és szolgálatszervezés rendje a határőrizeti kirendeltségen;

– a hivatásos járőr feladata kábítószer elleni harcban és terrorcselekmény esetén;

– a járőr tevékenységének megvalósulása.

A határforgalmi szolgálat ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza:

– az államhatárral kapcsolatos alapismeretek;

– határőrizetre vonatkozó alapismeretek;

– a határforgalom és ellenőrzése;

– a határforgalmi kirendeltség és az átkelőhely;

– a határforgalom-ellenőrzés fajtái, tevékenysége, szolgálati módok;

– a határforgalmi kirendeltség beosztottai és szolgálati személyei;

– útlevél anyagismeret;

– személyazonosítás;

– határforgalom-ellenőrzés technikai eszközei;

– fényképezési alapismeretek;

– vízummentes és vízumköteles úti okmányok, vízumokkal kapcsolatos ismeretek;

– fegyver és kényszerítő eszközök alkalmazása;

– az útiokmány-ellenőrzés és -kezelés szabályai;

– számítógép alkalmazása;

– határsértők módszerei;

– nagyértékű lopott gépjárművek felfedésének lehetőségei;

– a Határőrség feladatai a kábítószer, fegyver, lőszer, sugárzó anyag határforgalmi kirendeltségen történő felfedése érdekében.

A jogi és igazgatási ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza:

– államjogi ismeretek;

– államigazgatási jogi ismeretek;

– büntetőjogi ismeretek;

– büntetőeljárás-jogi ismeretek;

– szabálysértési jogi ismeretek;

– nemzetközi jogi ismeretek;

– a katona és a parancsnok jogállása.

A szabályzatismeret vizsgatantárgy tartalma:

– fegyveres erőkre és a katonákra vonatkozó általános rendelkezések;

– század-, szakasz szolgálati személyei;

– ügyeleti szolgálatok feladatai;

– fegyverhasználat;

– dícsérő, fenyítő jogkör;

– alaki fogások és mozdulatok fegyver nélkül és fegyverrel, katonai tiszteletadás, jelentések szabályai;

– katonai rendezvények;

– öltözeti típusok;

– államhatárral kapcsolatos alapfogalmak;

– Határőrség feladatai, jogai, erői és eszközei, a határvadász alegységek alkalmazásának esetei, szabályai;

– a határőrizet alapelvei, határőrizeti módok és tevékenységek;

– a hivatásos járőr;

– a járőrszolgálat ellátás alapelvei;

– határőrizeti kirendeltség.

A kiképzési-oktatási ismeretek módszertana vizsgatantárgy tartalma:

– oktatási folyamat lényege, jellemzői;

– oktatási, kiképzési folyamat értelmezése és alkotó elemei, szervezeti formák az oktatásban;

– az ismeretszerzés fajtái;

– oktatási, kiképzési módszerek lényege, csoportosításuk;

– didaktikai alapelvek;

– Határőrségnél folyó kiképzés szervezeti rendszere;

– határőr-igazgatóságok kiképző- és határvadász századainak, határforgalmi és határrendészeti kirendeltségeinek kiképzési, képzési rendszere, a határvadász századok alkalmazási területein;

– a kiképzés tervezése;

– kiképzési foglalkozásra való felkészülés, foglalkozási típusok, a foglalkozási jegy;

– foglalkozások vezetésének összefüggő feladatai.

Az általános katonai ismeretek vizsgatantárgy tartalma:

– lőelméleti alapismeretek;

– fegyverzettechnikai ismeretek;

– összfegyvernemi harc, alegységek harctevékenysége, védelem és támadás;

– határőr harcászat, alegységek védelmi harca, kiserejű fegyveres csoportok felszámolása;

– műszaki, vegyvédelmi, polgári védelmi ismeretek;

– tájékozódás terepen térképpel és térkép nélkül;

– a térkép és a tájékozódást segítő eszközök;

– híradóeszközök fajtái, jellemzőik, alkalmazásuk lehetőségei, szabályai;

– fegyver és kényszerítő eszközök alkalmazása.

A gazdálkodási ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza:

– a Határőrség gazdálkodási apparátusának szervezete, feladatai;

– költségvetéssel, pénzgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok, belügyi és határőrségi rendelkezések;

– illetményszámfejtéssel és kifizetéssel kapcsolatos szabályok;

– érvényes könyvvezetési kötelmek, a mindenkor érvényes számlarend, ügyviteli szabályzat, leltározási szabályzat és selejtezési utasítások előírásai;

– élelmezési szakterület hatás- és feladatköre, az idetartozó feladatok végrehajtásának módja;

– ellátási és fenntartási szakterület hatás- és feladatköre, az idetartozó feladatok végrehajtásának módja;

– műszaki szakterület hatáskörébe tartozó feladatok;

– általános egészségügyi, környezetvédelmi és higiéniai szabályok;

– a szolgálati állatok elhelyezésével, ellátásával kapcsolatos feladatok.

A rendészeti ismeretek tantárgy vizsgája az alábbi területek egy-egy megoldandó kérdését tartalmazza:

– az államhatár rendészeti biztosítása;

– eljárásjogi ismeretek;

– törvény a külföldiek beutaztatásáról, általános rendelkezések;

– a Határőrség külföldiekkel kapcsolatos rendészeti feladatai;

4.3. A szóbeli vizsga tartalma:

– szolgálati ismeretek (csak járőr és útlevélkezelői ágazatokban);

– szabályzatismeret (csak szakaszparancsnoki ágazatban);

– jogi és igazgatási ismeretek;

– rendészeti ismeretek;

– gazdálkodási ismeretek (csak gazdálkodási ágazatban).

4.4. A gyakorlati vizsga tartalma:

– csapatgyakorlaton végzett munka összértékelése;

– kiképzési-oktatási gyakorlat (csak szakaszparancsnoki ágazatban).

A csapatgyakorlatot, illetve a kiképzési-oktatási gyakorlatot a Határőrség szerveinél kell végrehajtani.

4.5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga letétele minden tanuló számára kötelező.

A szakmai vizsga egyes tantárgyai esetében azonban a vizsga letétele alól a tanuló (egyéni elbírálás alapján) mentesülhet akkor, ha az adott szaktárgyban számára előírt szakmai követelményekkel azonos vagy magasabb szintű (jogszabályi előírásoknak megfelelő) érvényes vizsgával rendelkezik (pl. informatikai és számítástechnikai tárgy szakmai vizsgája alól felmentést kaphat a korábban programozói, számítástechnikai, operátori, alapfokú számítógép-kezelői stb. képesítést szerzett tanuló).

4.6. A határrendész szakképesítés eredményes írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsga alapján szerezhető meg.

A vizsgázó az egyes vizsgakérdéseken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az érdemjegyek 1–5-ig terjedhetnek.

A gyakorlati vizsga értékelése a vizsgabizottság elnökének hatáskörébe tartozik.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

38/1997. (VI. 27.) BM rendelet

egyes szakmai és vizsgáztatási követelmények kiadásáról

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak