Kifejezéskereső
39/1997. (III. 5.) Korm. rendelet
a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet módosításáról1
2005.11.01.
A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 19/A. §-ában, valamint 43. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) E rendelet hatálya az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének k) pontja szerint pályakezdő munkanélkülinek minősülő személyekre, a 9. § hatálya pedig az ott meghatározott pályakezdő fiatalokra terjed ki.''
(2) Az R. 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének k) pontja alkalmazásában a tanulmányok befejezése alatt a tanulói, illetőleg a hallgatói jogviszony megszűnését kell érteni.''
(3) Az R. 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(5) Az e rendeletben szabályozott támogatások az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének k) pontjában meghatározott életkor betöltését követően akkor folyósíthatók, ha a támogatás megállapítására már az életkor betöltését megelőzően sor kerül.''
2. § (1) Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A megyei (fővárosi) munkaügyi tanács (a továbbiakban: munkaügyi tanács) a pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítése érdekében a megye (főváros) munkaerőpiaci helyzete alapján – a megyében működő területi gazdasági kamarák véleményének meghallgatásával – a 7. §-ban foglalt támogatás tekintetében meghatározza annak elveit, hogy a (2) bekezdés a) pontjában megjelölt szakképesítéstől eltérő szakképesítésnél mi tekinthető különös méltánylást érdemlőnek.''
(2) Az R. 5. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
,,A munkaügyi központ a munkaügyi tanács és a területi gazdasági kamarák véleményének kikérése után''
3. §2
4. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,7. § (1) A munkaügyi központ támogatást nyújt annak a munkaadónak, aki szakképzetlen, vagy az 5. § (2) bekezdésében meghatározott szakképesítéssel rendelkező pályakezdő munkanélküli munkaviszony keretében történő foglalkoztatását legalább napi négyórás munkaidőben, és – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – legalább 360 napi időtartamra olyan munkakörben vállalja, amelyben a munkanélküli megfelelő munkatapasztalatot szerezhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás olyan pályakezdő munkanélküli – a kérelem beadását követően kezdődő – munkatapasztalat-szerzéséhez nyújtható, aki a nyilvántartásba vételétől számított legalább 90 napig a munkaügyi központtal együttműködött.
(3) A támogatást a foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban 360 napra a pályakezdő részére járó munkabérnek (illetménynek) 50–100%-ig terjedő mértékben kell megállapítani. A támogatás mértéke – a pályakezdő részére járó munkabér (illetmény) 100%-ában történő megállapítása esetén – havonta nem haladhatja meg szakképzetlen pályakezdő esetében a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét, középfokú szakképzettségű pályakezdő esetében kétszeresét, felsőfokú szakképzettségű pályakezdő esetében két és félszeresét. Ha a támogatás mértéke a pályakezdő részére járó munkabérnél (illetménynél) alacsonyabb, illetve a foglalkoztatás nem teljes munkaidőben történik, akkor felső határként az előbbiekben meghatározott összeg arányos részét kell figyelembe venni. Az előbbiekben meghatározott támogatáson kívül a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás összege is megtéríthető.
(4) A munkaügyi központ igazgatója – az 5. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – különös méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában megjelölt szakképesítéstől eltérő szakképesítésű pályakezdő munkanélküli foglalkoztatásának támogatását.
(5) Ha a munkaadó egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, kisebbségi önkormányzat vagy közhasznú társaság, a (3) bekezdésben meghatározott támogatáson felül a pályakezdő részére járó munkabért terhelő társadalombiztosítási és munkaadói járulék is átvállalható, ha a foglalkoztatás nem vállalkozási tevékenység keretében történik.
(6) Ha a pályakezdő támogatott munkaviszonya 360 napnál rövidebb idő után megszakad, újbóli foglalkoztatása esetén a 360 napból fennmaradó időtartamra nyújtható támogatás.''
5. § Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) A pályakezdő munkanélküli részére az (1) bekezdésben meghatározott támogatáson túlmenően keresetpótló juttatást vagy keresetkiegészítést az Flt.-ben foglaltak szerint lehet megállapítani.''
6. § (1) Az R. 9. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
,,A támogatás további feltétele, hogy a pályakezdőnek a munkaadónál történő foglalkoztatása a támogatás iránti kérelem benyújtását követő időpontban kezdődjön meg.''
(2) Az R. 9. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
,,Ha a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb, a támogatás mértékét a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell megállapítani. További támogatásként a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás is megtéríthető.''
7. § Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
8. §3
9. § (1) Ez a rendelet 1997. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott kérelmek tekintetében kell alkalmazni.
(2)4
1. számú melléklet a 39/1997. (III. 5.) Korm. rendelethez
Regisztrált munkanélküliek és pályakezdők száma
1995–1997
---------------------------------
I: Időpont
R: Regisztrált munkanélküliek száma, fő
P: Ebből: pályakezdő, fő
S: %
---------------------------------
I R P S
---------------------------------
1995. I. 545 445 59 828 11,0
II. 550 484 59 350 10,8
III. 540 718 56 696 10,5
IV. 531 883 55 791 10,5
V. 486 416 36 623 7,5
VI. 482 747 39 044 8,1
VII. 504 312 58 804 11,7
VIII. 499 320 61 961 12,4
IX. 491 416 59 865 12,2
X. 479 102 56 108 11,7
XI. 484 617 56 376 11,6
XII. 495 893 55 412 11,2
1996. I. 517 836 54 290 10,5
II. 530 592 53 913 10,2
III. 528 367 52 041 9,8
IV. 511 890 47 196 9,2
V. 490 100 36 947 7,5
VI. 481 951 33 602 7,0
VII. 494 461 47 544 9,6
VIII. 494 900 50 344 10,2
IX. 501 102 50 295 10,0
X. 494 331 45 503 9,2
XI. 484 470 43 768 9,0
XII. 477 459 39 356 8,2
1997. I. 474 636 39 113 8,2
Forrás: Országos Munkaügyi Módszertani Központ
2. számú melléklet a 39/1997. (III. 5.) Korm. rendelethez
A támogatási rendszer működésének főbb tapasztalatai
A támogatási rendszer bevezetése óta 6 hónap telt el, de már ennek alapján is le lehet vonni a működés tapasztalatait.
A támogatási rendszer a pályakezdő fogalom kiszélesítésével olyan rétegek támogathatóságát is lehetővé teszi, akik erre rászorulnak, de korábban kiestek a segélyezettek köréből (általános iskolai végzettség alattiak, szakképzésből lemorzsolódók).
A bevezetett új aktív eszközök voltaképpen kétszeresére bővítették a fiatalok állásba helyezését segítő eszköztárt. Az új eszközök mintegy 10 ezer pályakezdőt érintettek.
A csökkenésben természetesen jelentős szerepet játszottak a foglalkoztatási törvényben szabályozott aktív eszközök. Mind a munkanélküliek ,,hagyományos'' képzésében, mind a bértámogatásban, valamint az utazási költségtérítésben a pályakezdők részvétele magasabb, mint a munkanélkülieken belüli arányuk, a közhasznú foglalkoztatásban azonban – a megfelelő állásajánlatok hiányában – részvételi arányuk alacsonyabb.
A megyei munkaügyi központok az elhelyezkedés segítése érdekében helyi programokat készítettek. A központok és a kirendeltségek a tájékoztatás sokféle formáját alkalmazták a személyes tájékoztatástól az írott és elektronikus sajtóig megcélozva mind a pályakezdőket, mind a munkáltatókat. Számos olyan kapcsolattartási fórumot hoztak létre, amelyek az állásba helyezést segítették, illetve az új (és a régi) aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket népszerűsítették (pl. nyílt nap, állás- és képzési börze, pályakezdők hónapja, munkáltatói klubok).
Érzékelhető közeledés történt a civil szervezetek és az önkormányzatokkal való szorosabb együttműködés felé, amely azonban még további erősítésre szorul.
A támogatási rendszer egyes elemeinek működését az alábbiakban tekintjük át:
1. A pályakezdőket segítő új munkaerőpiaci szolgáltatások
A rendelet szerint a pályakezdők az új aktív eszközök biztosította támogatásokban – összefüggésben a megszüntetett pályakezdő munkanélküli segély, valamint a foglalkoztatási törvényben szabályozott bértámogatás szabályaival – három hónap elteltével részesíthetők. A három hónap lehetőséget teremtett a munkaügyi szervezet számára a fiatalok (támogatás nélküli) állásba helyezésére, illetve ennek érdekében tájékoztatásukra, valamint az egyéni adottságaikhoz igazodó szolgáltatások nyújtására.
A fiataloknak impulzust, saját életútjuk megtervezéséhez motivációt adó tanfolyamon 1996. december végéig mintegy 5 ezer fő végzett és arra további 3,5 ezer fő jelentkezett. Ezt követően, a fiatalokkal folytatott egyéni beszélgetések alapján kétoldalú kötelezettségeket tartalmazó együttműködési tervek készültek elhelyezkedésük segítése érdekében. A képzettségtől, illetve az együttműködési tervtől függően a pályakezdők részére a központok pályaválasztást elősegítő tanácsadást, a pályamódosítást vagy a pályamegerősítést segítő programban való részvételt ajánlottak. A munkaügyi központok, illetve a kirendeltségek több ezer fiatalt érintően szerveztek állásbörzét.
2. A pályakezdőket segítő új aktív eszközök
A munkatapasztalat-szerzés támogatása eszközével érintettek száma a félév során folyamatosan bővült, novemberben már mintegy 2200 fő kapott alanyi jogon támogatást foglalkoztatásához.
Hátráltatta az eszköz működését a közalkalmazotti bértáblára épülő támogatási mérték.
A legalább egy tanéven keresztül vállalati gyakorlati képzésben részesült pályakezdő elhelyezkedésének alanyi jogú foglalkoztatási támogatása közel 3 ezer fő, főként szakmunkás fiatal számára jelentette, illetve jelenti a munkahely egyéves biztosítását.
Az eszközzel érintettek számának jelentős emelkedése várható ez évtől a központok, illetve a kirendeltségek munkatársainak munkáltatói kapcsolatának erősítése, bővítése, valamint a munkáltatók létszámfelvételi igényének és tájékozottságának függvényében.
A foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása alanyi jogon (közel 5 ezer főt érintően) segítette a fiatalokat a munkaerőpiacon eladható képzettség megszerzésében egyrészt a szakmához jutás által, másrészt a meglévő ismeretek korszerűsítésével.
(Az aktív eszközökben érintettekről készített kimutatást a Függelék tartalmazza.)
Függelék
Kimutatás
a pályakezdők elhelyezkedését támogató
új és régi eszközökben érintettekről
a pályakezdők elhelyezkedését támogató
új és régi eszközökben érintettekről
(1996. november hónapban)
-----------------------------------
Aktív eszközök Pályakezdő fiatalok
-------------- száma (fő) aránya (%)
-----------------------------------
Új eszközök:
Munkatapasztalat-szerzés támogatása 2 180 12,3
Foglalkoztatásbővítő támogatás 2 834 16,0
Foglalkotaztást elősegítő képzés 4 630 26,0
-----------------------------------
Részösszesen: 9 644 54,3
-----------------------------------
Hagyományos eszközök:
Bértámogatás 3 294 18,5
Közhasznú munka 2 309 13,0
Utazási költségtérítés 443 2,5
Képzés 2 077 11,7
-----------------------------------
Részösszesen: 8 123 45,7
-----------------------------------
Összesen: 17 767 100,0
1
A rendeletet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1346. pontja hatályon kívül helyezte 2008. május 16. napjával.
2
A 3. §-t a 225/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 13. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
3
A 8. §-t a 225/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
4
A 9. § (2) bekezdését a 225/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.